Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail:
[email protected]
GYŐR – SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
GYŐR, PÁPAI ÚTI HULLADÉKLERAKÓ KÖRNYEZETÉNEK 2012. ÉVI BIOMONITORING - KOMPLEX ÉLŐVILÁG VIZSGÁLATA
KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Munkaszám: BIO-596-2012 Győr, 2012. december
A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy kezdje meg 2008. évben a Győr, Pápai úti akkor még részben működő és részben felhagyott hulladéklerakó, illetve a leendő hulladékudvar és környezetének biomonitoring – komplex élővilág vizsgálatát. A felmérések a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt keretén belül indultak meg jelenleg pedig a Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer részeként folytatódnak. A vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A vizsgálatok 2008-ban indultak a biomonitoring felmérések során általánosan elfogadott protokollokat követve. A vizsgálatok első évében a leendő hulladékudvar és hulladéklerakó területén, illetve ezek környezetében (hatásterületén) kezdődtek meg. A 2008-as és 2009-es vizsgálati eredmények az alapállapotot tükrözik, míg 2010-ben, 2011-ben az átmeneti szakasza kezdődött meg a vizsgálatoknak: megépült a hulladékudvar, illetve részben befejeződtek a rekultivációs munkálatok a hulladéklerakó területén (1. táblázat). 2012-es évben folytatódott a rekultiváció, ami ez év közepén készült el. Jelen dokumentum már részben a rekultivált felszín élővilágánál tapasztalt változásokat ismerteti, de egyes indikátor csoportok esetében még a rekultivált felszínt megelőző állapotok eredményeit tartalmazza. Ennek oka, hogy a rekultiváció munkálatainak megkezdése és befejezése már több indikátor csoport vizsgálati idején túl valósult csak meg.
Szakaszok
Időszak
Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata
Megnevezés
I. szakasz
2008-2009 „Null” állapot, alapadatok felvétele.
II. szakasz
A Győr, Pápai úti hulladéklerakó bezárása és a hulladékudvar kialakítása (2010). 2010-2012 A bezárt hulladéklerakó részbeni rekultiválása (2011-2012).
ÁTMENETI SZAKASZ
A rekultivált terület benépesülésének (rekolonizációjának), és az új hulladékgazdálkodási rendszeren belül megvalósult objektum természeti környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata.
REKOLONIZÁCIÓS SZAKASZ
III. szakasz
(2012)2013-tól
ALAPSZAKASZ
1. táblázat A biomonitoring vizsgálatok szakaszai
2/7
A projektfelelős Rovács Gábor környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértő, míg a vizsgálatokat Kovács Péter természetvédelmi szakértő, zoológus vezette. A botanikai vizsgálatokat Vidéki Róbert természetvédelmi szakértő, botanikus végezte el. A zoológiai vizsgálat során közreműködött még Kenyeres Zoltán természetvédelmi szakértő és orthopterológus, illetve Kutasi Csaba zoológus és futóbogarász. A terület általános természetföldrajzi és geomorfológiai jellemzését (felmérését) Futó János földtani szakértő és geológus készítette el.
A megbízó azonosító adatai A megbízó neve: Székhely: Képviseli: Cégjegyzékszám: Adószám: Telefon:
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja 9024 Győr, Orgona u. 10. Sági Géza elnök - vezérigazgató Cg. 08-06-005172 11693062-2-08 96/511-420
A vizsgálatvégző azonosító adatai A vállalkozó neve: Székhely: Képviseli: Cégjegyzékszám: Adószám: Telefon:
Pannon – Connection Bt. 9023 Győr, Álmos u. 2. Rovács Gábor - ügyvezető Cg. 08-06-005172 22476524-2-08 96/411-009
A vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, „leltárt” készítsen ezekről. Célja továbbá a rekultiváció hatékonyságának és a tájba illesztésének biológiai szempontú elemzése.
Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer elsődleges feladata, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit közérthető formában elérhetővé tegye. Feladatának érzi a rendszer, hogy a környezeti nevelésben is hasznosítsa a kapott eredményeit, hogy megtalálja a kapcsolatot a hulladékgazdálkodás az élővilág és az iskolás gyerekek között. A feladatok között szerepel az eredmények tudományos igényű elemzése és ezek közzététele, mely a későbbi, hasonló célú és irányú programok esetén már mintául szolgálhat mások számára.
A vizsgált terület környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. 3/7
A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: •
Hajtásos növények,
•
Mohák (Bryophyta),
•
Zuzmók (Lichenophyta),
•
Pókok (Araneae),
•
Futóbogarak (Carabidae),
•
Egyenesszárnyúak (Orthoptera),
•
Szitakötők (Odonata),
•
Kétéltűek (Amphibia),
•
Hüllők (Reptilia),
•
Madarak (Aves).
A vizsgált terület Győr és környéke a Kisalföld nagytáj területén helyezkedik el. Ezen belül a Marcal-medence középtájába azon belül pedig a Marcal-völgy kistájába tartozik. A biomonitoringra kijelölt terület a rekultivált hulladéklerakót és hulladékudvart, illetve ezen objektumoktól számított kb. 500 méteres sugarú kört jelenti. Ezt a területet nevezzük hatásterületnek. A 2012-es vizsgálatok a rekultivált hulladéklerakó területére koncentrálódtak. A Győr, Pápai úti hulladéklerakó és hulladékudvar Győr városának délnyugati részén fekszik a 83-as számú főút mellett, a város központjától kb. 3 kilométerre. A telepre vezető utat téglagyári útnak nevezik, mely a hulladéklerakást megelőző időkből maradt vissza. Ugyanis régen a győri téglagyárat kiszolgáló anyagnyerő bánya működött a lerakó helyén. A hulladéklerakótól északra a Góré-dűlő található, mely egy zárt kertes zöldterület. A város felé közvetlen a Pándzsa folyik, annak északkeleti oldalán a Marcalváros II 10 emeleteseit találjuk. Napjainkra már a teleptől délre eső területek is beépültek: a 83-as főút mellett bevásárló központok sorakoznak. A beépítettség ellenére nem szabad megfeledkezni a Holt-Marcalról, mely északnyugati irányból szinte félkörívként veszi körbe a területet és máig értékes ártéri vegetációt őriz. Ezen területek az Európai Unió és hazánk védett természeti hálózatának részét is képezik.
A 2008-as és 2009-es vizsgálati évben a hatásterület természeti állapota lett felmérve. 2010. év elején készült el a hulladékdomb déli falánál épített résfal A résfal feladata, hogy megakadályozza friss talajvíznek a hulladéktest alá jutását. A résfal a talajvíz áramlására merőlegesen a vízzáró rétegbe került kiépítésre. Így a depó alól nem tud a talajvíz a Holt-Marcal irányába szivárogni, mivel a résfal miatt eleve nem képes a depó alá kerülni. Szintén 2010-ben készült el a Győr, Pápai úti hulladékudvar, mely a lakosság szelektíven gyűjtött hulladékának befogadását szolgálja.
4/7
2011-ben elkezdődött és 2012-ben ért végett a hulladéktest rekultiválása. A rekultivációra megnyert pályázat megkötései miatt a lerakónak egy része még mindig nem lett rekultiválva. A biomonitoring vizsgálatok, ennek ellenére már idén megkezdték a felméréseket a rekultivált részeken is.
A Győr, Pápai úti hulladéklerakó környezete a biomonitoring vizsgálatokba bevont területek közül Gönyű után a második legjobb természeti potenciállal rendelkezik. A több hazai és nemzetközi védett hálózattal is érintett hatásterület legmagasabb pontját a hulladéklerakó adja. Ezzel a megállapítással azért fontos foglalkozni, mert a rekultivált felszín benépesülése során meghatározó lesz, hogy a telep jelentős mértékben magasodik a környezete fölé, ami ráadásul ártérként amúgy is az átlagosnál mélyebb térszínt jelent. A Holt-Marcal és a Pándzsa mentén kialakult élővilágot a víz jelenléte határozza meg. Így nehéz kapcsolatot találni a magasabb térszínű napnak kitett, száraz klímájú depófelszín és a mélyebb fekvésű árnyékoltabb és nedvesebb klímájú ártér között. A depónia növényzetét korábban meghatározó egyéves és évelő növényfajokból szerveződött, taposást tűrő gyomjellegű, generalista fajokból álló növényzetet egy olaszperje (Lolium multiflorum), réti csenkesz (Festuca pratensis) dominálta vetett gyep váltotta fel. A hulladéklerakó területén jelentősen változott a korábbi évhez képest a borítási érték. A vetett gyep záródása a teljes területen többé-kevésbé egyenletesen 50% között változik, csak helyenként kis kiterjedésben foltos. A magvetés jól sikerült, de nagyon fajszegény a gyep. A gyomok csak színező elemként, szálankét figyelhetők meg. A talajfelszíni ízeltlábú csoportok közül a futóbogarak családjából pár faj jelenlétét tudtuk kimutatni: rezes gyászfutó (Poecilus cupreus), közönséges parányfutó (Microlestes minutulus), négyfoltos gyorsfutó (Bembidion quadrimaculatum), parlagi gyorsfutó (Bembidion properans). Ezek mindegyike a bolygatott felszínek, illetve a zavarásnak erősen kitett élőhelytípusokat kedvelő fajok. A talajfelszíni pókok vizsgálatánál módunk volt még 2010-ben mintavételezni a hulladéklerakó felületén. Abban az évben még csak a város felőli részén valósult meg a rekultiváció, míg a további felszínen több ruderális jellegű élőhelytípust találhattunk. A depó jelenlegi felszíne leginkább az akkori gyepes terület fajkészletéhez hasonlítható. Az egyes élőhelytípusok között árnyalatnyi különbségeket tudtunk kimutatni. Összességében azt mondhatjuk el, hogy a legelőbbre haladottabb állapotú élőhelytípusa a gyepesedett terület volt, mely felé 2012ben is leginkább tartott a hulladékdepó felszínének pókfaunája. A csapadékhiányos időjárásnak köszönhetően a vetett gyep struktúrája az idei évben a felszín nagy részén életforma tekintetében csak korlátozott módon biztosított megtelepedési lehetőséget az egyenesszárnyú fajok számára. A szukcesszió jelenlegi stádiumát kisebb-nagyobb nyílt felületek közé ékelődő gyepfoltok jellemzik, melyek inkább a geofil (energetikai okokból a nyílt talajfelszínnel bíró élőhelyeket kedvelő) taxonoknak kedveznek (Calliptamus italicus, Oedipoda caerulescens). A depófelszín teljes területének kopár felszíne azonban továbbra is főképp a nyílt, rövidfüvű, vagy intenzíven használt gyepek karakterfajának számító Aiolopus thalassinus nagy egyedszámú jelenlétéhez biztosít potenciális életteret, valódi gyeplakó fajok csak kis egyedszámmal vannak egyelőre jelen. Közülük is elsősorban a gyomvegetációban is előforduló tágtűrésű fajok (Chorthippus biguttulus, Chorthippus mollis, Chorthippus brunneus, Omocestus haemorrhoidalis) fordulnak elő, az olyan, jobb természetességi állapotú gyepekben tipikus fajokat, mint a Stenobothrus linetus vagy Pezotettix giornae csak nagyon szórványosan találtuk meg a felszínen – elsősorban az alacsonyabb fekvésű szegélyeken. 5/7
A gerincesek közül a kétéltűek és hüllők csoportjából egyetlen fajt sem tudtuk kimutatni a depó felszínéről. A hatásterületről az alapállapot-felmérés során több kétéltű és hüllő fajt is megtaláltunk. Ezek közül egy sem jelent még meg a depó felszínén. Természetesen a depónak és környezetének eltérő klimatikus viszonyai miatt csak egy-két faj megtelepedése várható. Ezek közül leginkább a fürgegyík (Lacerta agilis) megjelenése valószínűsíthető. A madarak közül két fajt tudtunk kimutatni a depóról. Az egerészölyv valószínű táplálkozó helyként, míg a másik madarunk a búbos pacsirta már lehetséges, hogy fészkelési szándékból kereste fel a rekultivált felszínt. A Győr, Pápai úti hulladéklerakó élővilágának 2012. évi vizsgálata alapján a felszínen erősen bolygatott a zavarást jól tűrő faj-együttest találtunk. Ez a fajkészlet is egyelőre nagyon szegényes, elsősorban a pionír jellegű élőhelyeket kedvelő ízeltlábúak alkotják, illetve a vetett fűféléken túl az erősen generalista gyomfajok képezik.
Az idei vizsgálati eredményekhez tartozik, hogy szükségesnek tartjuk a biomonitoring terv módosítását. Mindez azért vált szükségessé, mert a hulladéklerakó benépesülésének felmérése más vizsgálati felépítést kíván meg, mint amit az alapállapotok-felmérésekor követtünk: újabb csoportok bevonását, illetve más csoportok kisebb ráfordítású mintavételezését teszik szükségessé (2. táblázat). A botanikai vizsgálatok esetén a mohák és zuzmók csoportjának nagyráfordítású mintavételezését nem tartjuk szükségesnek. Az állandó terepi jelenlét elégséges ahhoz, hogy az egyes kiemelt moha vagy zuzmó fajok felmérését elvégezzük. Nem szükséges külön vizsgálati protokoll alkalmazása. Elégséges csak az utolsó mintavételi évben felmérni a fajt a hatásterületen, illetve a rekultivált hulladéklerakó felszínén. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk a talajfelszíni ízeltlábú közösségek felmérését kibővíteni újabb csoportokkal. Mindez a talajfelszíni ízeltlábúaknak a rekolonizációs folyamatokban betöltött kiemelkedő szerepe miatt vált fontossá. Több csoport, mint a szitakötők és a madarak esetében nem szükséges a minden évben való mintavétel elvégzése. Elegendő az utolsó mintavételi évben elvégezni a hatásterületen - bele értve a hulladéklerakó felszínét is – a vizsgálatokat.
Vizsgált csoportok és szervezetek
Mintavétel gyakorisága
Mintavétel helye
Hajtásos növények vizsgálata
Az első két mintavételi évben a hulladéklerakó felszínén, majd az utolsó évben kibővítve a hatásterületen is szükséges a vizsgálat elvégzése.
Mohák zuzmók
Az első két mintavételi évben nem, csak az utolsó évben Az utolsó mintavételi évben az szükséges a két egész hatásterületen szükséges indikátorcsoport vizsgálatának a vizsgálat elvégzése. elvégzése.
Talajfelszíni ízeltlábúak közössége
Minden vizsgálati évben
Kontroll (sédbúzás - és rozsnokos gyep) és a hatásterületen (rekultivált hulladékdepó felszínén). 6/7
Szitakötők
Csak az utolsó mintavételi évben szükséges a vizsgálat A teljes hatásterületen. elvégzése.
Minden vizsgálati évben
A mintavételezést az első két évben a rekultivált felszínen, majd az utolsó mintavételi évben a kontroll területen (sédbúzás - és rozsnokos gyep) is szükséges a vizsgálat elvégzése.
Hüllők kétéltűek
Minden vizsgálati évben
Mindkét csoport esetében elsősorban a hulladékdepó felszínén szisztematikus adatgyűjtést végzünk, míg a hatásterület más részein szórvány adatgyűjtést végzünk
Madarak
Csak az utolsó mintavételi A teljes hatásterületen. évben szükséges a vizsgálata
Egyenesszárnyúak
2. táblázat A biomonitoring terv módosításának összefoglaló táblázata
Kovács Péter s. k.
Rovács Gábor s. k.
Vidéki Róbert s. k.
2012. december
7/7
