Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail:
[email protected]
GYŐR – SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetének középtávú (2010-2015 évi) biomonitoring – komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése 2014. ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Győr, 2014. december
Munkaszám: BIO-714-2014
A megbízó azonosító adatai: A megbízó neve:
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja
Székhely:
9024 Győr, Orgona u. 10.
Képviseli:
Sági Géza elnök - vezérigazgató
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-10-001825
Adószám:
11693062-2-08
Telefon:
96/511-420
A vizsgálatvégző azonosító adatai: A megbízott neve:
Pannon – Connection Bt.
Székhely:
9023 Győr, Álmos u. 2.
Képviseli:
Rovács Gábor - ügyvezető
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-06-005172
Adószám:
22476524-2-08
Telefon:
96/425-713
Készítették: Futó János Kenyeres Zoltán Kovács Éva Kovács Péter Kutasi Csaba Lökős András Rovács Gábor Szinetár Csaba Szűcs Péter Vidéki Róbert
2/7
A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy végezze el a „Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetének középtávú (2010-2015 évi) biomonitoring – komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése” tárgyú vizsgálatot. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékkezelő mű megépülése előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A 2010. évet megelőzően a 2008. és 2009. évben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft, korábbi megbízásából jelen vizsgálat-sorozattal (biomonitoringgal) azonos célból, azonos metodikai feltételekkel és azonos területen végeztünk vizsgálatokat. Ennek a két éves felmérésnek a folytatásaként tekinthetünk a jelen tárgyú vizsgálatra, mely középtávon (2010. és 2015. évek között) a hulladékkezelő mű megépítését követő szukcessziós folyamatokat vizsgálja. A 2008. évi vizsgálatokat az alapszakasz eredményeinek tekintjük. A 2009. évben került kialakításra a hulladékkezelő mű, amit az átmeneti szakaszként értelmezünk, majd a 2010. évtől a biomonitoring szakasz kezdődött el, melynek záró éve a 2015. év.
Szakaszok
Időszak
Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata
I. szakasz
2008
Alapállapot állapot).
II. szakasz
2009
A Győr, Sashegyi Regionális ÁTMENETI SZAKASZ Hulladékkezelő Mű kialakítása
III. szakasz
2010 és 2015
rögzítése
(kiindulási
Megnevezés
A Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata
ALAPSZAKASZ
BIOMONITORING SZAKASZ
A vizsgálat kiemelt területe a hulladékkezelő mű területén belül található zöld felület, ami nem került beépítésre. A terület magját a bányaművelésből visszamaradt anyagnyerő gödör alkotja, ahol állandó víz alakult ki. A víztestet a Regionális Hulladékkezelő Mű környezetéből és a Zöld sziget területéről összegyűlő csapadékvíz táplálja. Az egész terület – beleértve a kezelő művet is bányaterületként működött. A magas agyagtartalmú talaj a hulladéktest műszaki kialakításakor előnyt jelentet, de ami ott előny az a természetes növénytakaró szempontjából hátrányként jelentkezik. A nagyon szélsőséges környezeti viszonyokat teremtő agyagos talajból nehéz a tápanyag felvétele, erőteljes vízzáró rétegként szélsőséges vízháztartás alakul ki, nehézkes humuszképződés mellett.
A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékkezelő mű megépülése előtt, alatt majd azt követően vizsgálja a kezelő mű természeti környezetére tett hatását, illetve a Zöld sziget szukcessziós folyamatait. A középtávú vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, „leltárt” készítsen ezekről. Győr Nagytérségi Komplex 3/7
Biológiai Monitorozó Rendszer működtetésének középtávú célja, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit, és ezáltal a környezeti nevelésben is hasznosítsa a kapott eredményeket, hogy megtalálja a kapcsolatot a hulladékgazdálkodás és az élővilág valamint az iskolás korú és felnőtt lakosság között. A 2014. évi vizsgálatok célja továbbra is a Zöld sziget szukcessziós folyamatainak vizsgálata az indikátor csoportok alapján.
A vizsgált terület környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: • • • • • • • • • • •
Hajtásos növények, Mohák (Bryophyta), Zuzmók (Lichenophyta), Pókok (Araneae), Futóbogarak (Carabidae), Hangyák (Formicidae), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Szitakötők (Odonata), Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia), Madarak (Aves).
A vizsgált terület Győr-Moson-Sopron megye K-i részén, közigazgatásilag a Győr település külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás – Mo. kistájainak katasztere – szerint a Győr-Tatai-teraszvidék tájegység nyugati peremén fekszik. A terület már a lakott városrésztől távolabb található a déli szomszédos területeket leszámítva mezőgazdasági, illetve ipari területek veszik körbe. Déli, délkeleti irányból zártkertes övezet veszi körül közvetlen. Keleti irányból egy fiatal akácos ültetvény, északról, illetve nyugatról mezőgazdasági parcellák veszik körül. Délkeletről még pontosan határos ipari területekkel is. A vizsgált területen belül nem találunk sem a hazai sem a nemzetközi természetvédelmi hálózat által érintett elemeket. A hatásterület 5 km-es körzetében sincs olyan terület, mely valamelyik természetvédelemi hálózat alá tartozna. A biomonitoring vizsgálatok elsősorban a Zöld sziget néven, számon tartott élőhely-együttesre és a teleppel szomszédos területekre koncentrálódtak. Az illetékes természetvédelmi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, míg a természetvédelmi kezelő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. A hulladékkezelő mű építkezései 2009-ben kezdődtek el, előtte a bányatevékenységből visszamaradt egyenetlen felszínű, ligetes növényzetű területet találhattunk. 2010-ben került aztán átadásra az objektum. A kezelő művet több egységre oszthatjuk fel. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtésre kerülő hulladék a válogatóműbe kerül, ahol tovább válogatják, rostálják, bálázzák. 4/7
A komposztálóban a telepre elkülönítetten beszállított bio- és zöldhulladék érlelése történik meg. A központi feldolgozó egysége a telepnek a mechanikai-biológiai előkezelő. Az ide beérkező vegyes hulladék egy komoly szárításon megy át, miután megdarálásra került. Ezután rostálják az anyagot és jellegétől függően fűtőanyagként hasznosítják tovább vagy végleges lerakásra kerül a lerakótérbe. A hulladékkezelő mű kialakítását követően a Zöld szigeten egy tereprendezési munkálat, illetve özönnövény cserjeirtás és vegyszeres kezelés történt. 2010. évben a Zöld sziget keleti felében került kialakításra egy nagy homogén gyepfelület, ahol az eredetileg a tervezett nyári tábor kiszolgáló egységei lettek volna. Ugyanennek az évnek kora tavaszán történt meg a cserjeirtás (elsősorban a keskenylevelű ezüstfa és akác) és a vegyszeres lágyszárú irtás (magas aranyvessző). A beavatkozás részeként a terület fátlan foltjain kézi kaszálás is történt. Ezt követően a szerviz út és a nyári tábor gyepének kaszálásán kívül nem történik más beavatkozás.
2014. évben az elmúlt két évhez hasonlóan a terület használatában és következésképpen a növényzetben sem történt számottevő változás. A terület magára maradt, a korábbi gondozása (kaszálás, stb.) megszűnt. Az alkalmi emberi jelenlét gyakorlatilag nem befolyásolja érdemben a növényzet változását. Az ösvények még kirajzolódnak, de a gyomosodás jelei figyelhetők meg itt is. A korábban végzett inváziós növényfaj mentesítés hatása az elmaradt utókezelés miatt egyre kevésbé látható. A meglévő fertőzött gócok kiterjedése évről évre folyamatosan nő. Átalakító hatásuk, az élőhelyi és tájképi változások ismét érezhetők. Elengedhetetlen lenne az inváziós cserjék (keskenylevelű ezüstfa, fehér akác) és lágyszárúak (magas aranyvessző) visszaszorítása, illetve annak a pár gyepes foltnak a rendszeres kaszálása. Továbbra is három védett növényfaj (Epipactis palustris, Blackstonia acuminata, Oxytropis pilosa) előfordulásáról tudunk. Főként a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) érzi jól magát állománya növekedett bár a kosborfélékre erős évenkénti dinamika a jellemző. A 2014. évben 13 kéreglakó (epifiton) és 1 talajlakó zuzmófajt sikerült azonosítani. Az összes epifiton faj a szennyezéstűrő, nitrogénkedvelő (nitrofrekvens) fajok közé tartozik. Ezek természetes környezetben is a nitrogénben gazdagabb élőhelyeket preferálják, mint például madártrágyázta faágak vagy ülőkövek, továbbá tápgazdag fák kérge (pl. bodza, nyárak, fűzek, juharok, kőrisek, diófa, gyümölcsfák). Mivel a minták nyárfa (Populus) kérgéről származnak, amelynek önmagának is tápdús típusú kérge van, nem dönthető el egyértelműen, hogy az itt előforduló fajok a levegőszennyeződés miatt vannak jelen vagy pusztán a nitrogénben gazdag aljzat miatt. A Zöld sziget mintaterületről a 2014. évben összesen 2 májmohát és 31 lombosmohát azonosítottunk. Legtöbb mohafaj országos viszonylatban közönséges és gyakori előfordulású. Értékes moha mikroélőhelyek a tóhoz tartozó vízpart talajfelületei, a parti Populus fák kérge, a naposabb talajfelületek; valamint az építmények, törmelékek is kedveznek egyes fajok megjelenésének. A hazai moha vörös-lista alapján természetvédelmi szempontból veszélyeztetettség közeli státuszú a Brachythecium glareosum, a Dicranella staphylina, a Didymodon insulanus és az Orthotrichum pumilum lombosmohák. A kutatási területen is előforduló Didymodon rigidulus és az Orthotrichum pumilum élőhely indikátor fajoknak tekinthetőek.
5/7
A talajfelszíni ízeltlábúak közül a pókok csoportjánál 27 fajt mutattunk ki. A fajszám közelíti a 30 körüli értéket, ami hasonló metodikai feltételek mellet a természetesebb élőhelytípusok fajgazdagságára jellemző. A biomonitoringban részt vevő rekultivált felszínek vizsgálata során a fajszámok alig haladják meg a 20-at. A fajszerkezet jól leképezi a területre jellemző mozaikosságot a nyílt gyepfelszínek és a zártabb cserjések váltakozását. száraz gyepekre jellemző fajok (Alopecosa sulzer, Drassyllus praeficus, Ozyptila claveata, Pardosa bifasciata, Xerolycosa miniata, Zelotes electus) mellett jelen vannak a zártabb, árnyékoltabb élőhelyek karakter fajai is (Pardosa alacris, Phrurolithus festivus, Trachyzelotes pedestris). A zavarást tűrő fajok (Trachosa terricola, Trochosa robusta, Haplodrassus minor, Drassodes pubescens) mellett több, olyan faj is előkerült, mely a jobb természetességű élőhelyekre jellemző (Alopecosa sulzeri, Ozyptila claveata, Pardosa bifasciata, Thanatus arenarius). A bogarak a pókok fajszerkezetéhez képest is szegényebb faj együttest mutatnak. Egyértelműen a bolygatott, pionír felszínek fajait (Ophonus azureus, Harpalus tardus) mutattuk ki. Összességében csak négy faj (Harpalus subcylindricus Parophonus complanatus), került elő, mely borzasztóan alacsony szám. 2013-ban és 2014-ben egyaránt nyolc fajt sikerült észlelni, de 2013-hoz képest két faj tűnt el a vizsgált mintákból, illetve két új faj jelent meg bennük, két év alatt tehát 10 fajt fogtak a pohárcsapdák. A mennyiségi értelemben erősen domináns két faj ugyanaz: a Lasius paralienus és a Lasius niger. Ebből a tényből és a hangyaközösség teljes fajkészletéből kiindulva a hangyaközösség egyértelműen rokonítható a néhány tucat méteren belül jelentős térbeli heterogenitással és erős nedvességgrádienssel jellemzett természetes és természetközeli élőhelyekkel 1) Összességében hangsúlyosabb szerephez jutottak a szárazgyepi fajok, ami feltételezhetően még a 2013. évi szárazabb időjárásra reflektáló következmény. Ez a jellegeltolódás leginkább a Myrmica scabrinodis – Myrmica sabuleti fajváltásnak köszönhető, előbbi 2013-ban, utóbbi 2014-ben mutatkozott a csapdákban. A valamivel ritkább előfordulású Myrmica scabrinodis jellemzően üde élőhelyeken (mocsárréteken, szikes réteken, szárazabb magassásosokban, aranyvesszős zavart gyepekben, stb.) tölt be érdemi közösségalkotó szerepet, míg a Myrmica sabuleti szárazságkedvelőbb fajnak számít. 2) A mennyiségi értelemben két domináns faj, a nedvességkedvelő Lasius niger és a szárazabb élőhelyekhez kötődő Lasius paralienus állománysűrűsége egyaránt jelentősen növekedett. Az ilyen változások kevéssé jellemzők a természetes hangyaközösségekben: azokban erős klímahatás esetén elég egyértelműen a hasonló környezeti igényű fajok állománya nő, ha pedig nincs intenzíven befolyásoló környezeti hatás, akkor a kompetíciós kölcsönhatások jelentik a változások fő hajtóerejét, és utóbbi kölcsönhatások többnyire a mennyiségi értelemben domináns, hasonló méretű, rokonfajok esetében (mint amilyen az említett két faj) versengést és eltérő előjelű állományváltozást jelentenek. A 2014. évben nem mutattunk, aki változást az elmúlt évekhez képest, a területről csak az idáig is ismert fajok kerültek elő. A legnagyobb példányszámban a széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) volt jelen. Az vizsgált terület élőhelyi állapotaiban 2014-ben az előző évihez képest változást nem tapasztaltunk. A területen kezelésként csak egy középső élőhelysáv kaszálása említhető, a többi gyepes terület erősen aranyvesszős, ill. ezüstfával, fűzzel cserjésedik/erdősödik. Ez azonban egyelőre még negatívan nem befolyásolja a lokális egyenesszárnyú-együttes szerkezetét és a különféle élőhelyi igényekkel rendelkező fajok előfordulását. A fás vegetáció jelenlétének köszönhetően továbbra is előfordulnak cserjéken, ill. strukturált magas gyepekben élő fajok 6/7
(Ephippiger ephippiger és a Leptophyes albovittata), valamint erdőszegély jellegű habitatokhoz kötődő fajok (Chorthippus parallelus, Euthystira brachyptera, Pholidoptera griseoaptera, Chorthippus dichrous, Phaneroptera nana). A gyepes élőhelyekhez kötődő egyenesszárnyúak közül a nyílt szárazgyepekhez (Calliptamus italicus, Euchorthippus declivus, Oedipoda caerulescens), a zárt szárazgyepekhez (Chorthippus mollis, Chorthippus biguttulus, Omocestus rufipes), valamint a vertikálisan strukturált szárazgyepekhez (Metrioptera bicolor, Platycleis albopunctata) kötődő fajok kiegyenlítetten képviseltetik magukat a lokális együttesben. A Zöld Sziget területén található tó üde szegélye az idei évben is lehetővé tette olyan higrofil/mezofil fajok jelenlétét a gyepekben, mint a Conocephalus discolor és a Ruspolia nitidula. A ritkább előfordulású fajok közül ki kell emelni a jobb természetességi állapotú sztyepprétek fajának tekinthető Pezotettix giornae megkerülését. A 2014. év elsődleges megállapítása, hogy a kétéltű fauna nagyon stabil, ami a csapadékvíz tározó jelenlétének köszönhető. A tóban az elmúlt években megemelkedett vízszintet láthatunk. A kimutatott békák petézésére a tónak sekélyebb, erősebben nádasodó, gyékényesedő déli részén van mód. Évek óta ebben a térben figyelhetjük meg nászidőszakban a fajokat. A tó legnépesebb állományú békafaja a tavi béka és a kecskebéke (Pelophylax esculenta, P. ridibunda). A 2014. évben is stabil populációja volt megfigyelhető a fajnak. Ugyancsak előkerült az erdei béka (Rana dalmatina) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) is. A 2014. évben a kétéltű faunára nézve új adat is született: előkerült a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) is egy példánya a talajcsapdákból. Az elmúlt években mindössze két hüllő fajt sikerült kimutatnunk a területről. Ezek közül a fürge gyík (Lacerta agilis) minden évben előkerült. A 2014. évben ismételten rögzíthettük jelenlétét. Az elmúlt évekhez hasonlóan nagyon erős állomány található a területen. Mindhárom transzekt mentén előfordultak példányok. A talajcsapdás mintavétel során is kerültek elő példányok, illetve az őszi terepbejárás alkalmával fiatal példányok is megkerültek. Mindez nagyon erős populációra vall. Az alapállapot felmérés során is az akkor még felhagyott bányaterületen hasonlóan tömeges volt a faj. Ahogy a több vizsgált csoport esetében a madaraknál is stagnáló szukcessziót láthatunk. Az elmúlt években kimutatott fajok nagyrészt a 2014. évben is regisztrálásra kerültek. Kis mértékben továbbra is megfigyelhető a növényzet záródása, mely főleg a cserjéket kedvelő madárfajok térbeni terjeszkedésében mutatkozik meg. Az elmúlt évekhez képest indikációs vagy faunisztikai szempontból kiemelendő fajt nem mutattunk ki a területről.
Kovács Péter s. k.
Rovács Gábor s. k.
Vidéki Róbert s. k.
Győr, 2014. december
7/7
