GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Iktatószám:
808-28/2015.
Hiv. szám:
Ügyintéző:
dr. Kuller Gábor Bedők László Sovánné Nagy Gréte Kelemenné Szalóky Tímea
Melléklet:
Tárgy:
REKULTÍV MAGYARORSZÁG KFT., Jánossomorja 0203/13 hrsz., Egységes környezethasználati engedély módosítás
Határozat I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Rekultiv Magyarország Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8., KÜJ: 103125725, KTJ: 101605912, a továbbiakban: Ügyfél) részére 1408-5/2010. számú határozattal kiadott, a 6680-4/2011. számú határozattal és a 6282-9/2013. számú határozattal módosított és a 3759-4/2012. számú valamint a 6282-10/2013. számú határozattal kijavított egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: engedély), módosítja, egyben a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (D8 - E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek) technológia üzemeltetésére, jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított, legfeljebb 9 hónapig tartó próbaüzemet rendel el az alábbiak szerint: II. 1./Az engedély rendelkező része az alábbi III/A. fejezettel egészül ki: A próbaüzemre vonatkozó adatok: 1./A jogosult ügyfél adatai: Az engedélyes neve: Rekultív Magyarország Kft. Az engedélyes székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8. Az engedélyes KSH törzsszáma: 24236410-38111-113-08 Az engedélyes adóazonosító száma: 24236410-2-08 A telephely, létesítmény, tevékenység jellemzői: A telephely KTJ száma: 100 782 597 A telephely helyrajzi száma: 9241 Jánossomorja külterület, 0203/24. hrsz. A létesítmény KTJ száma: 101 605 912 2. A tevékenység megnevezése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 2. sz. melléklete alapján: Hulladék ártalmatlanítás - E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1–D12 műveletek valamelyikével kezelnek (D8). Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031
A tevékenység TEÁOR kódja: 38.21 – nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása. 3. Az ártalmatlanításra történő előkészítési művelettel (D8) kezelhető nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: Hulladékkód
Hulladék megnevezése
mennyiség (tonna/év)
19 12 12
egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)
2.700
Az ártalmatlanításra történő előkészítési művelettel kezelhető nem veszélyes hulladékok összes mennyisége 2.700 tonna/év. 2./Az engedély III. része az alábbi 9.) ponttal egészül ki: Az engedélyezett D8 jelű, próbaüzemi jelleggel végzett hulladékkezelési technológia: A Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. által végzett mechanikai kezelés során a települési hulladékból a hasznosítható anyagokat kinyerik, a dobrostánál keletkező 191212 hulladékkódú hulladék kerül átvételre az Ügyfél telephelyén. Az ártalmatlanításra történő előkészítési művelet aerob biológiai kezelés, melynek során a lerakással ártalmatlanítandó hulladék mennyisége, valamint a hulladékban a lerakásra kerülő szerves anyag mennyisége csökken. A biológiai stabilizálás nyílt rendszerű eljárással történik, az érési folyamat teljes egészében szabadtéri prizmákban megy végbe. Az átforgatással keveredik, homogenizálódik a hulladék, és a prizmák átforgatása biztosítja a szükséges aerob feltételeket. Az átforgatás homlokrakodóval történik. Az érési folyamatokat a hőmérséklet mérése mellett a nedvességtartalom ellenőrzésével kísérik figyelemmel. A biológiai kezelés során keletkező csurgalékvíz a meglévő csurgalékvíz tárolóba kerül. A D8 technológiát szolgáló tárgyi feltételek: A biológiai kezeléshez 2990 m2-es betonozott komposztálótér rendelkezésre áll. 3./Az engedély IV. része az alábbi 5.) ponttal egészül ki: 5.) A próbaüzemre vonatkozó környezetvédelmi előírások: a) A próbaüzem alatt – és azt követően folytatott – a kezelésekről üzemnaplót kell vezetni, melynek naprakészen kell az üzemállapotra vonatkozó adatokat tartalmazni, többek között a biológiai kezelések idejét; keletkező hulladékok fajtáját, mennyiségét, további kezelését; lerakásra kerülő hulladékok fajtáját és mennyiségét, időpontját; kezelőlétesítmény működésére vonatkozó egyéb adatokat. b) A hulladéklerakóban a biológiai kezelés során keletkező hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása (D5) csak az alapjellemzések és megfelelőségi vizsgálatok elvégzése és megfelelősége után történhet. c) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. d) A be- és kiszállított hulladék tömegének meghatározására hitelesített hídmérleget kell üzemeltetni, a telephelyen keresztülhaladó hulladékot szállító gépjárművek adatait: rendszám, az áthaladás (be és kilépés) időpontját regisztrálni kell a hulladékok útjának nyomon követhetősége céljából. e) A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. f) A hulladékok mintavételezését és vizsgálatát akkreditált szervezet végezheti. g) Az Ügyfél. köteles technológiánként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezetni, valamint adatot szolgáltatni. A lerakással kapcsolatos nyilvántartás nem selejtezhető. 2
h) A próbaüzem során a hulladékkezelési technológiákból származó hulladékok besorolását (a hulladék azonosító kódját, megnevezését) a hatályos jogszabályokban, jogerős hatósági határozatokban előírt módon kell elvégezni és alkalmazni. i) A telephelyen gyűjthető és kezelhető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a jelen határozatban meghatározott mennyiségeket. Hulladékot a telephelyen felhalmozni tilos! A kezelésre átvett és kezelt hulladék további kezeléséről a próbaüzem befejezéséig gondosodni kell. j) A próbaüzemről annak lezárultát követő 30 napon belül záródokumentációt kell benyújtani a Hatósághoz, melynek keretében anyagmérlegekkel kell bemutatni az egyes technológiákban kezelt és ott keletkezett hulladékáramokat. Ismertetni kell a hulladéklerakóban lerakott hulladékok alapjellemzéseit és megfelelőségi vizsgálatait. A próbaüzemet követő további üzemelés feltételeit a Hatóság a próbaüzemi záródokumentáció elbírálását követően határozza meg. k) Lerakásra kizárólag biológiailag stabilizált hulladék kerülhet, mely nem okoz lakosságot zavaró szaghatást. III. Jelen módosító határozat az engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. IV. Az eljárásba bevont szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: 1./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4153-2/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásban a Rekultív Magyarország Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u.8.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához az alábbi előírások betartásával járulok hozzá: 1. A komposztálást és az egyéb hulladékkal végzett tevékenységeket kizárólag megfelelő műszaki védelemmel ellátott területeken végezhetik. 2. A területen már kialakított figyelőkutak üzemeltetését a H-2766-8/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásai szerint kell végezni. 3. A talajvízre vonatkozó vizsgálati eredményeket és a vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát összefoglaló értékelő jelentés keretén belül a tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni a vízvédelmi hatóságnak. 4. A felhasznált vízmennyiséget, a keletkező és elszállított kommunális szennyvizek, a keletkezett szennyezett csapadék-és csurgalékvizek mennyiségét elkülönítetten mérni, az eredményeket dokumentálni kell. A mennyiségi adatokat és az éves vízforgalmi diagrammot a tárgyévet követő év április 30. napjáig, az összefoglaló értékelő jelentés keretén belül meg kell küldeni a hatóság részére. 5. A szennyezett csapadék-és csurgalékvizek elszállítása előtt el kell végezni a vizek minőségvizsgálatát a lehetséges szennyező komponensek figyelembevételével, és be kell szerezni a szennyezett csapadék-és csurgalékvizek befogadó nyilatkozatát is. A befogadó nyilatkozatot és az elszállításra vonatkozó dokumentumok másolatát csatolni kell a benyújtandó éves jelentéshez. 6. A szennyezett vizek elszikkasztása tilos. 7. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 8. Az esetlegesen bekövetkező haváriát, környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a vízvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 9. A hulladékkezelési tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. 10. A tevékenység nem okozhat a felszín alatti vízben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárás megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.”
3
2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4153-4/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályhoz (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), a Rekultív Magyarország Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u.8.) által benyújtott, Jánossomorja 0203/13 hrsz.-ú ingatlanra kiadott, H-1408-5/2010. számú határozat módosítására irányuló kérelemre indult, hatósági eljárásban 808-21/2015. iktatószámú szakhatósági megkeresésre a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Előírások, feltételek: 1. A Hatóság a 35800/4153-2/2015. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat továbbra is fenntartja. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/00215-3/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő egységes környezethasználati engedély módosítási eljárás során a Jánossomorja hulladéklerakóval kapcsolatos dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján az REKULTÍV MAGYARORSZÁG Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.) egységes környezethasználati engedélyének módosításához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) E-M rendelet.” 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/00215-5/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő egységes környezethasználati engedély módosítási eljárás során a Jánossomorja hulladéklerakóval kapcsolatos módosított dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött módosított dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:
4
A dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján az REKULTÍV MAGYARORSZÁG Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.) egységes környezethasználati engedélyének módosításához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) E-M rendelet.” 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/435-3/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) fent hivatkozott megkeresése és a megkereséshez mellékelt a Rekultív Magyarország Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.), K/0070/2015. számú kérelme szerint az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS –t adom, a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: A komposztálási tevékenység során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő. Tilos a komposzt termőföld területen történő -talajvédelmi hatósági engedély nélküli- felhasználása. A környezetvédelmi engedély módosítása talajvédelmi szempontból elfogadható.” 4.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/435-5/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján meghoztam az alábbi VÉGZÉST. A Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresésében kérte a Jánossomorja 0203/13 hrsz-ú hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélyének módosításához a talajvédelmi szakkérdés vizsgálatát. A hatóságunk által az egységes környezethasználati engedély módosításához kiadott GYF-01/4353/2015. számú talajvédelmi állásfoglalást a kérelem módosítása során változtatás nélkül fenntartjuk. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Döntésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 5.) A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály 1148-2/2015. számú véleménye: A Bányászati Osztály (továbbiakban: Bányafelügyelet) a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelt 5. melléklet I.8 pontja szerinti szakkérdés tekintetében feltétel előírása nélkül javasolja a tárgyi kérelem jóváhagyását. A tevékenység a földtani környezetre káros hatást nem gyakorol, földtani veszélyeztetettséget nem jelent.
5
A Bányafelügyelet javaslatát a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklet I.8 pontja alapján adta meg.”
6.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.116/2015.05.18 számú véleménye: „A Jánossomorja külterület 0203/13 helyrajzi számú ingatlan egységes környezethasználati engedélyével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a csatolt dokumentumok alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálást is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor.” 7.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01D/EPH/247-4/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (továbbiakban: hivatal) a GyőrMoson-Sopron Megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (90021 Győr, Árpád út 28-32.) megkeresésére a Jánossomorja, 0203/13 hrsz. hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély módosítása tárgyában felmerült szakkérdésre a következő választ adja: A hivatal tárgyi eljáráshoz kapcsolódóan GY01-D/EPH/247-1/2015. iktatószámon kiadott szakhatósági állásfoglalásában leírt feltételt (A beruházással érintett területen található régészeti lelőhelyről A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében gondoskodni kell.) változtatás nélkül fenntartja. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2025. (III.11.) Korm. rendelet 3.§-án, valamint az 1. számú melléklet 7. pontján alapul.” VI. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 150.000 Ft (azaz Százötvenezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 75.000,- Ft, (azaz hetvenötezer forint), melyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-0029963300000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
IND OKOLÁ S A Rekultív Magyarország Kft. (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8., továbbiakban: Ügyfél) 2015. március 18-án kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (jogutódja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a továbbiakban: Hatóság). Az Ügyfél kérelmében a Jánossomorja 0203/24 hrsz. -ú hulladéklerakó telephelyén folytatott tevékenységekre vonatkozó, 1408-5/2010. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély módosítását kérelmezte 191212 hulladékkódú hulladékkal folytatott tevékenységre.
6
Fenti kérelemnek a jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – több alkalommal hiánypótlási felhívás került kibocsátásra, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján a civil szervezeteket a 808-6/2015. számú iratában az eljárás megindításáról, részükről észrevétel nem érkezett. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért fizetendő 150.000,- Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) (a továbbiakban: Rend.) KvVM rendelet szerinti díjakat megfizette és ezt bizonylattal igazolta. Az Ügyfél kérelmét 2015. július 20-án módosította és próbaüzemre vonatkozó engedély kiadását kérelmezte. A Hatóság eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és annak kiegészítése megfelel a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezeti engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak. A Hatóság eljárása során – a Ket. 44. § (1-1a) bekezdéseinek megfelelően– a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §., illetve a 5. számú melléklet II fejezete alapján megkereste a tárgyi ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. Mivel az Ügyfél időközben módosította kérelmét, ezért a Hatóság az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóságot, valamint a szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat, amelyek feladatkörét a kérelem módosítása érintheti, ismételten megkereste, hogy a kérelem módosításával kapcsolatban állásfoglalásukat, véleményüket megadni szíveskedjenek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4153-3/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat IV. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 8088/2015. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Rekultív Magyarország Kft. Jánossomorja külterület 0203/24 hrsz. alatti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély módosítási eljárásához szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. A Hatóság a mellékletként megküldött kérelmet a hatáskörébe tartozó vízminőség- védelmi és vízgazdálkodási szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat tette: A tevékenység végzésére lehatárolt terület vízbázis védőidomát nem érinti. A tervezett tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyaira az előírt feltételek betartása esetén, várhatóan káros hatást nem gyakorol. A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakón keletkező szociális szennyvizeket elszállításukig egy 30 m3- es, zárt, betonozott műtárgyban tárolják. Ezen kívül egyéb befogadó nem létesült. A terepen összegyűlő csapadékvizeket a lerakót körbevevő meder lapos árok fogadja, majd a megfelelő lejtés kialakításával ezek a csapadék vizek a telep területét körbevevő övárok rendszerbe kerülnek. Az övárok rendszer két ponton csatlakozik a telep mellet húzódó Vöröstói csatornába, mely kb. 2 km után a Szőketói csatornába vezeti a terep területén összegyűlő csapadékvizeket. A depóniára és a komposztáló térre eső csapadékvizeket
7
csurgalékvíz drénhálózaton keresztül a telep csurgalékvíz gyűjtő medencéje fogadja. A csurgalékvíz kezelése a depónia térre történő visszalocsolással történik meg. A csurgalékvíz mennyiségének csökkentésének érdekében, az időjárási viszonyok figyelembevételével a csurgalékvizet a lerakóra egy visszalocsoló hálózaton keresztül vízpermetezéssel visszaöntözik A hulladéklerakó hulladékkal nem borított felületeire hulló csapadékvíz elvezetésére egy betonozott mederlapos vízelvezető övárok szolgál, mely a csapadékvizet egy 100 m3 térfogatú csapadékvíz medencébe vezeti. A medence egy túlfolyóval van ellátva, amely nagyobb esőzés esetén biztosítja, hogy a felesleges csapadékvíz a túlfolyón és az övárok rendszeren keresztül a telep mellett húzódó Vöröstói csatornába, majd mintegy 2 km után a Szőketói csatornába juthasson. A csurgalékvíz általános vízkémia paraméterekre negyedévente, nehézfémtartalomra vonatkozóan félévente történnek vizsgálatok. A felszín alatti vizek figyelése érdekébe 7 db kút áll rendelkezésre. Általános vízkémia paraméterekre (pH, KOIp, fajlagos elektromos vezetőképesség, szulfát, klorid, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, nikkel, ólom, higany) nevedévente, nehézfémtartalomra (TPH, króm, réz, cink, arzén, kadmium) vonatkozóan félévente történnek vizsgálatok. A tervezett tevékenység a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság a fentiek alapján állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Az előírásokat a felszíni vizek minőségének védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5 § (1.) bekezdés, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10 § (1.) bekezdés c) pontja alapján tette a hatóság. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. mellékletén, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4153-4/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat IV. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály - 80821/2015. számú - 2015. 08. 04. érkeztetett - megkeresésével a Jánossomorja 0203/13 hrsz-ú ingatlanra kiadott, H-1408-5/2010. sz. határozat módosítására irányuló, kérelemre indult hatósági engedélyezési eljárásában a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. §., illetve a 5. számú melléklet II. fejezete alapján tárgyi eljárásban a területi vízügyi hatóság szakhatóságként kerül kijelölésre. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata (továbbiakban: Hatóság) a 35800/205/2015. sz. és 35800/4153-2/2015.ált. számon megadta szakhatósági állásfoglalását, melyben feltételekkel hozzájárult a H-1408-5/2010. számú határozat módosításához.
8
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (továbbiakban Főosztály) 808-21/2015. számon szakhatósági állásfoglalást intézett Hatóságunkhoz, melyben szakhatósági állásfoglalást kért. A Főosztály az ismételt megkeresés azzal indokolta, hogy a fenti számú eljárásában az ügyfél a kérelmét módosította (9 hónapos próbaüzem megállapítását kérte.) A Hatóság a megküldött kérelmet, a hatáskörébe tartozó vízügyi és vízvédelmi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: -
A hatóság hozzájárul az ügyfél által kérelmezett 9 hónapos próbaüzemi időre. A próbaüzem a 19 12 12 kódszámú egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék D8 kezelési kóddal azonosítható biológiai stabilitására irányul.
A szakhatóság a fentiek alapján állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag/tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, és a 71/2015. (IIl. 30.) Korm. rendelet 28.§ -a, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg.” Az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságok: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/435-3/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. Hatóságunk a tárgyi megkeresést és annak mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgálta, Megállapította, hogy: az engedélyezett tevékenység folytatása során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, a komposztálási tevékenységgel érintett ingatlan termőföld területekkel közvetlenül határos, az engedélyezésre kért tevékenység hatása a környező termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti á llásfoglalást alakított ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. § (1) bek., a 2. § 19. pont, 43. §, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. r. 28 §. 5. számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 18. § -án alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/435-5/2015. számú véleménye: 9
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú megkeresésében kérte a Jánossomorja 0203/13 hrsz-ú hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélyének módosításához a talajvédelmi szakkérdés vizsgálatát. Hatóságunk a kérelmet és az ügy előzményes iratait megvizsgálta és megállapította, hogy: a tevékenység egységes környezethasználati engedélyének módosítási eljárása során a GYF-01/4353/2015. számú talajvédelmi állásfoglalás került kiadásra, az ügy talajvédelmi szempontból változatlan tényállás mellett korábban már elbírálásra került, a GYF-01/435-3/2015. számú talajvédelmi állásfoglalásban előírt talajvédelmi követelmények betartása jelen eljárás során is indokolt. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen végzés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bekezdése, a 33.§ (3) bekezdés c) pont, 50. § (1) bek., 71. § (1) bek., valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. r. 18. § határozza meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.116/2015.05.18 számú véleménye: A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg tájékoztatását. A Tfvt. 8. § (9) bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Felhívom a figyelmét, hogy ha a kivitelezés során termőföld igénybevételére kerül sor, - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a Földhivatali Osztály termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát {Tfvt. 10. § (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat, fel kell függesztenie (Tfvt. 10. § (3) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom továbbá arról, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, 27. § (2) és (3) bekezdései alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést keli tenni a pótlási kötelezettség mellett. A járási hivatal hatáskörét, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés c. pontja, illetékességét a Korm, rendelet 1. számú mellékletének 8.5. pontja határozza meg.” A Hatóság belföldi jogsegély keretében, az Ekr. 1. § (6b) bek. alapján megkereste Jánossomorja Város Jegyzőjét, és kérte, hogy nyilatkozni szíveskedjék tárgyi tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjáról. Jánossomorja Város Jegyzője 263-3/2015. számú, belföldi jogsegély keretében adott válaszában az alábbiakat nyilatkozta: 10
„REKULTIV Magyarország Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.) külterület 0203/24 hrsz. alatti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelmére, mint helyi természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági hozzájárulást megadom. Indokolás Jánossomorja Város Önkormányzata az érintett területet (9241 Jánossomorja, hrsz.: 0203/24) helyi természetvédelmi rendeletben nem szabályozza. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm rendelet állapítja meg.” A Hatóság eljárása során az alábbiakat állapította meg: A hulladékkezelési technológia környezetvédelmi jellemzői: Hulladékgazdálkodás: A próbaüzem során elérendő cél, hogy a biológiai kezelés során keletkező hulladék a külön jogszabályban előírt megfelelőségi vizsgálatok alapján a lerakással történő ártalmatlanítás feltételeinek megfeleljen. Amennyiben keletkező hulladék a lerakás feltételeinek megfelel, a telephelyen lévő hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra. Levegőtisztaság-védelem: A telephelyen üzemelő légszennyezést okozó technológiai műveletek a következők: - hulladékkezelést végző munkagépek kibocsátásai - járművek ürítése, hulladéktárolás szaghatás. A 191212 azonosítószámú hulladék lerakással történő ártalmatlanításával a telephely mozgó légszennyező forrásai okozta légszennyező anyagkibocsátása számottevően nem változik. A telephelyen végzett hulladékkezelésekből adódó porkibocsátás és szag hatásterület lakóterületet nem érint. A benyújtott szagvédelmi hatásterületének modellezése szerint a tevékenységből adódó szagvédelmi hatásterület a szagkibocsátó források együttes területének súlypontja körüli 777 m (1,5 SZE/ m3 szagkoncentrációra lehatárolva). A 191212 azonosítószámú hulladék lerakással történő ártalmatlanításával a telephelyen végzett tevékenységek szaghatás területe számottevően nem változik. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. Zajvédelem: A benyújtott dokumentációban közöltek alapján, az új hulladék kezelésével új technológiai zajforrás nem kerül beüzemelésre, a telephely üzemelési körülményei nem változnak. Az előzőek alapján, a korábbi engedélyezési eljárásban (1408/2010. számú egységes környezethasználati engedélyezési eljárás) bemutatott zajkibocsátást és zajvédelmi hatásterületet nem befolyásolja az új hulladék kezelése és kezelési technológia. A technológia elérhető legjobb technikának való megfeleltetése: 1. Kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása: - A biológiai kezelés célja a lerakással ártalmatlanítandó hulladékok, valamint a lerakásra kerülő szerves anyag mennyiségének a csökkentése. 2. Kevésbé veszélyes anyagok használata: - A biológiai kezelés során települési hulladék előkezeléséből származó hulladék kerül felhasználásra, mely veszélyes hulladékot nem tartalmaz. 3. A folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újra használatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése:
11
- A biológiai kezelés célja a lerakással ártalmatlanítandó hulladékok, valamint a lerakásra kerülő szerves anyag mennyiségének a csökkentése. 4. Alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben: - A Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási engedélye alapján évente 3000 tonna 191212 hulladékkódú hulladékot komposztál. 5. A műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások: - A Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. által végzett mechanikai kezelés által a hasznosítható anyagok kinyerésével, majd a rostalj hulladéknak a biológiai kezelésével csökken a lerakással ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége. 6. A vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége: - A tervezett kezelési technológia a telephely jelenlegi környezetterhelését nem növeli. 7. Az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai: - A telephely a komposztálási tevékenységre is vonatkozó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, az engedély felülvizsgálata folyamatban van. 8. Az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő: A próbaüzem legfeljebb 9 hónapos időtartam alatt lezajlik. 9. A folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása, jellemzői és a folyamat energiahatékonysága: - A komposztálandó anyagot szükség esetén nedvesítik, egyéb anyag hozzáadására nincs szükség. 10. Annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék: A próbaüzem alatt a kibocsátások környezetre gyakorolt hatása nem számottevő. 11. Annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását: - A gépek, berendezések rendszeres karbantartásáról és rendszeres cseréjéről a gépkönyvekben előírtak szerint gondoskodnak. Jelen határozat II. fejezetében emelt egyes előírások az alábbi jogszabályhelyeken nyugodnak: Az előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. §-a, 12. § (4) bekezdése, 17. § (1) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdése, 65. § (4) bekezdése; továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 8. §-a, 10. § és 11. § (1-2) bekezdései, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § -a alapján tette a Hatóság. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által benyújtott kérelem teljesítésének akadálya nincs, ezért a Hatóság jelen határozat szerint, a Ket. 71. § (1) bekezdése, a 72. § (1) bekezdése, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban Er.) 20/A. § (10) bekezdése, valamint a 22. § -a alapján módosította. Jelen határozat VI. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg a Hatóság. (VII. fejezet)
12
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. október 01.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
13
