Győr-Belváros parkolási rendszerének áttekintése és javaslatok a városrész tekintetében
2015. június
Készítette: Kovács László, a GYMJV Városstratégiai bizottságának, Jobbik Magyarországért Mozgalom által delegált nem képviselő tagja E-mail:
[email protected] Telefon: +36 30 561-6702
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezető ................................................................................................................................. 3 1.1. A helyi viszonyok ismertetése ............................................................................................. 3 2. A Belváros (és környékének) parkolási helyzete ............................................................... 5 2.1. Jelenlegi fejlesztési elképzelések ........................................................................................ 6 2.2. A meglévő parkolási rendszer értékelése ............................................................................ 7 3. Javaslatok Győr-Belváros parkolási rendszerének átalakítására ................................... 9 3.1. St. Pölten, igazgatási negyed – egy követendő példa .......................................................... 9 3.2. Parkolási irányelvek .......................................................................................................... 11 3.3. Fejlesztési elemek ............................................................................................................. 13 3.3.1. A Belvárost körülvevő úthálózat, és a Citybusz rendszer fejlesztése: ........................ 13 3.3.2. Révai utca.................................................................................................................... 15 3.3.3. Dunakapu téri mélygarázs:.......................................................................................... 17 3.3.4. Teleki László út, gyalogos zónák: .............................................................................. 17 3.3.5. II. János Pál tér ............................................................................................................ 18 3.3.6. Bajcsy-Zsilinszky út és Árpád út ................................................................................ 18 3.3.7. Felszíni parkolás a Belvárosban .................................................................................. 19 3.3.8. Egyéb parkolási lehetőségek a Belvárosban: .............................................................. 20 3.3.9. Kerékpárutak ............................................................................................................... 20 3.3.10. Parkolási engedélyek (bérletek) ................................................................................ 21 4. Becsült fejlesztési költségek ............................................................................................... 22 4.1. Megszűnő és megépülő parkolóhelyek ............................................................................. 22 4.2. Becsült fejlesztési költségek .............................................................................................. 22 5. Összefoglalás ....................................................................................................................... 23
2
1. Bevezető Jelen dokumentum célja Győr-Belváros parkolási problémáinak megoldására tett javaslatok összegzése a rendelkezésre álló adatok alapján, figyelembe véve a városrész speciális adottságait, többek között a sűrű beépítettséget, a viszonylag magas lakossági számot, illetve a nagy kiterjedésű műemléki jelentőségű területet. Megoldást kínál a Belvárosban élő lakosság életminőségének javítására, a munkába járók hétköznapi parkolási gondjainak megoldására és nem utolsó sorban a turisztikai szolgáltatások hatékonyabb működtetésére. Az alábbiakban – felmérések és közszolgáltatói tájékoztatás alapján – értékeljük a Belváros és közvetlen környezetének jelenlegi közlekedési és parkolási helyzetét, rámutatunk az esetleges hiányosságokra, és javaslatokat teszünk egy követendő stratégiára, egy olyan jövőképet vázolunk fel, mely meglátásunk szerint a szebb, egészségesebb és élhetőbb győri Belvárost jelenti. Magyarországon a lakókörnyezet átalakulásában kiemelt szerepet játszik a városrehabilitáció. Mind a kormányzat, mind pedig a helyi önkormányzatok felismerték a városok és városrészek felújításának jelentőségét és környezetformáló szerepét. Éppen ezért a városi önkormányzatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a belvárosok és a városi lakónegyedek felújítására, különösen a történelmi belvárosok megújulására. A magyar városok – köztük Győr is – az európai és globális városrendszerek tagjaiként szintén szembesülnek a fokozódó urbanizációval, a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, az egészségtelen környezettel, illetve a közlekedési dugókkal, a nem megfelelő közösségi közlekedési szolgáltatásokkal, a sugár irányú közlekedési rendszerek okozta gondokkal és legfőképpen a parkolási problémákkal. Éppen ezért Győrben is szükséges a közlekedési kínálat és kereslet egyensúlyának (mobilitás-menedzsment) nagyobb arányú városvezetői befolyásolása. A feltárt problémák teljes körű megoldása csak hosszú évek fejlesztéseinek eredményeként valósulhat meg, de valamennyi lépés, amely a közlekedést gyorsabbá, a környezet számára elviselhetőbbé és gazdaságosabbá teszi, jelentősen hozzájárul a térség fejlődéséhez. Győr számos lépést tett már a fent említett problémák megoldására, jelenleg is több projekt fut, sikeres pályázatot nyújtott be például a „Lüktető belváros – Győr történelmi belvárosának funkcióbővítő fejlesztése, II. ütem” címmel. Az Önkormányzat és együttműködő partnerei, a projekttel Győr belvárosának gazdasági, közszféra-megerősítési, közösségi és közterületi fejlesztéseket magába foglaló, integrált funkcióbővítő városrehabilitációját kívánják megvalósítani. Figyelembe véve, hogy a fizikai környezet megújításának komoly társadalmi és gazdasági következményei vannak, a történelmi belváros rehabilitációja közvetlenül és közvetve is – pozitív – hatást gyakorol a benne élő emberek életére és a város fejlődésére. 1.1. A helyi viszonyok ismertetése Győr belvárosa a város történelmi magja, zárt utcasoros övezet, magas beépítettséggel és népsűrűséggel. A helyi, járási és megyei igazgatási intézményhálózat székhelye. A lakó- és igazgatási épületek mellett kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, oktatási, kulturális és szociális épületek találhatók a városrészben. A Belváros természetes határát északon és nyugaton a Mosoni-Duna valamint a Rába folyó képezi, délen a vasút, illetve a Szent István út határolják, keleten pedig az egykori iparterületen épült Árkád bevásárlóközpont, illetve a 14es út – Fehérvári út vonala. A Belváros a mai napig megőrizte kiemelt, városközponti szerepét, az itt csoportosuló igazgatási, oktatási, kulturális intézményeket és a mindennapi élethez szükséges egyéb szolgáltatásokat a város lakói nap mint nap felkeresik.
3
Amíg Győr külső megközelítése megfelelő és a gazdasági fejlődés egyik fő tényezője, a város belső – különösen a Belváros – közlekedése a lakosság komfortérzetét és a vállalkozások lehetőségeit rontja, valamint károsan hat az itt élők egészségi állapotára is. Győr 2010-re eljutott oda, hogy megfelelő szilárd alapokat teremtett a XXI. század fejlődéséhez. Az ebben az évben elfogadott Local Agenda 21 (Helyi program Győr hosszú távú fenntartható fejlődéséért) harmonizálva az Európai Uniós elvárásokkal, a nemzetközi versenyképesség mércéjét szem előtt tartva felvázolta Győr jövőképét, melyben a város 2030ra az erős Közép-európai Régió sikeres, meghatározó szellemi és gazdasági-szolgáltató központjaként jelenik meg. A városi környezet minőségére káros hatást gyakorló közlekedési helyzet javítása érdekében kiemelt jelentőségű várospolitikai területté nyilvánította a közlekedés fejlesztését a közösségi közlekedés, a kerékpáros közlekedés és a parkolás vonatkozásában. A meghatározott stratégiai célok (többek között a Széchenyi István Egyetem fejlesztése, a kulturális és turisztikai kínálat fejlesztése, valamint az „élhető európai város”) mindegyike elsősorban a közlekedés megfelelő alakításán nyugszik. A közlekedésnek életmódbeli, városfejlesztési, környezeti vonatkozásai egyaránt vannak, és ezek kölcsönösen meghatározzák egymást. Ennek érdekében számos beruházás valósult meg, vagy tart még a mai napig is. Az Ipar utca vonalában megépítendő új Mosoni-Duna hidat már a 2005-ben elkészített Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata című dokumentum, Győr közlekedésével foglalkozó részében olyan fejlesztésként javasolták, melyet 2013-ig meg kell valósítani. A Belváros keleti részét terhelő forgalom nagymértékű csökkenése, az északdéli tengelyként funkcionáló 14. számú főút – Fehérvári út szakaszának tehermentesítése, valamint a Belváros keleti irányú fejlesztése és egymástól távol eső városrészek közvetlen összekötése érdekében ez továbbra is kiemelt fontossággal bír, függetlenül attól, hogy a keleti elkerülő út építése kiemelt állami beruházásként jelenleg is zajlik. A két útvonal modellezése során elvégzett forgalmi terhelések eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az autósok nem tolerálják a kifelé történő kerülőt, viszont amennyiben lehetőségük van Bácsa, Révfalu – és akár Sziget – irányában az Ipar utcai hidat igénybe venni, akkor inkább ezt használják a Belváros elkerülésére. Az Ipar utcai híd megépülése esetén természetesen el kell érni, hogy az érintett szakasz terhelése emiatt ne nőjön jelentősen, ezt a teherforgalomnak az Ipar utcán történő jelentős korlátozásával lehet elérni. A fenntartható városi közlekedés legfontosabb céljai között a racionálisabb autó-használatot, a versenyképes közösségi közlekedést, a nem motorizált közlekedés (gyaloglás, biciklizés) részarányának növelését, a hatékony terület-felhasználást, a közlekedési igények gazdasági eszközökkel történő kezelését, valamint a magatartásbeli változásokra vonatkozó terveket kell szorgalmazni, melyek megvalósítására szintén felfedezhetők törekvések a város stratégiájában. A P+R, B+R parkolók megépítése legalább ennyire kiemelt fontosságú, azonban látszólag a racionális autóhasználatra és a tudatos közlekedésre, a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos szemléletformálásra, annak az oktatásba való beépítésére, szemléletformáló kampányokra tett erőfeszítések nem elegendőek.
4
2. A Belváros (és környékének) parkolási helyzete Győr parkolását a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 66/2004. (XII.20.) önkormányzati rendelete (a parkolásról), valamint a 17/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet (a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól), illetve a 19/2010. (VI. 25.) GYMJVÖ. rendelet (Győr belváros behajtási rendjének szabályozásáról) szabályozza.
1. ábra
Az 1. ábra mutatja Győr belvárosának jelenleg érvényben lévő parkolási zónáit. 2012. január 1-től fizetőssé váltak Sziget és Újváros (Jedlik híd - Stromfeld Aurél utca - Simor János püspök tere - Erkel Ferenc utca - Dr. Róth Emil utca - Petőfi tér - Petőfi híd - Rába és Mosoni-Duna folyók által körülhatárolt terület a III. díjövezeti besorolásba került), illetve ugyanazon év júliusától Révfalu déli részén (Hédervári út – Kálóczy tér – Dózsa György rakpart – Báthory köz – Báthory utca – Damjanich utca – Rónay Jácint utcák által közrezárt terület) és Nádorváros északi részén (Eszperantó vasútvonal – Hunyadi utca – Baross Gábor út – Wesselényi utca – Buda utca – Tihanyi Árpád út által határolt terület, majd később a buszpályaudvar melletti parkoló is) egyes utcák, a Belvárost sújtó parkolási probléma tüneti kezelésének érdekében. A rendelkezésre álló felszíni parkolók száma jelenleg – a Győr-Szol Zrt. tájékoztatása alapján – az alábbiak szerint alakul:
5
Felszíni parkolók száma: I övezet II övezet III (kiterjesztett) övezet Sziget Újváros Révfalu
928 1043 768 161 273 334
Garázsok, parkolóházak Jókai parkolóház 260 Révai parkolóház 220 Dunakapu tér mélygarázs 265 Ingyenes használható parkolók Petőfi híd alatt 150 Vas Gereben utca 60 Összesen: 3694 A II. János Pál tér alatt, a közforgalom elől elzárt teremgarázsban 46 db és a Megyeháza alatt kb. 80 parkolóhely áll még rendelkezésre. A Belváros területén – a fizetős rendszer részeként – három parkolóudvar igyekszik még megkönnyíteni az autók tárolását a Móricz Zsigmond rakpart 12. szám alatt (kb. 50 férőhely, amely a szakasz sétánnyá alakítása miatt megszűnik), az Újkapu és Apáca utcák sarkán (kb. 20 férőhely) valamint a Tarcsay Vilmos utca 3. szám alatt (120 férőhely), ahol az egykori Dunakapu téri piaccal szerdánként és szombatonként közösen használják a területet. A Belvároshoz tartozó ingyenes parkolóhelyek száma kb. 350, melyből a Petőfi-híd alatti ártérben kb. 150 db (ennek bővítése jelenleg tervezési fázisban van), a Vas Gereben utcában, az Árkád mellett kb. 60 db és az Árkád mögött, a Rába gyár budai úti telephelyén kb. 130 db férőhely található (hamarosan megszűnik, a terület beépítése miatt). Az elmúlt öt évben, egy 2010-es kimutatáshoz viszonyítva, a parkolóhelyek száma kb. 400-zal emelkedett. 2.1. Jelenlegi fejlesztési elképzelések Győr 2014-2020-ra készített Integrált Városfejlesztési Stratégiája a Belváros tekintetében általánosságban fogalmazza meg irányelveit a i közlekedés- és parkolás fejlesztéssel kapcsolatban. Megállapítja, hogy a Belvárosban található kiterjedt gyalogos központ zökkenőmentes működésének feltétele a megfelelő számú és elhelyezkedésű parkolóhely biztosítása, azok gyors és egyszerű elérhetősége és a közösségi közlekedési kapcsolatok biztosítása. Megoldásként hosszú távon egy peremparkoló hálózat kiépítését javasolja a Belváros szélén. A vasútállomásnál és vasúti megállóknál létesítendő P+R és B+R parkolók kialakítását az elővárosi közlekedés fejlesztésével, valamint a 15 milliárdos összköltségűre becsült un. „intermodális csomópont” (vasútállomás, helyközi buszpályaudvar és egy kereskedelmi központ) kialakításával kapcsolja össze. A „Lüktető Belváros” elnevezésű projekt keretében a II. János-Pál tér megújítása, a Bécsi-kapu tér felújítása, valamint a Virágpiac és környezetének megújítása kapcsán szintén parkolási helyzet kezeléséről tesz említést, mely az eddig megvalósult beruházások tekintetében (pl. Dunakapu tér) minden bizonnyal terem- vagy mélygarázs megépülését jelenti, ahogy az Árpád tömb rehabilitációja során is mélygarázsépítésre került sor (a kivitelezés jelenleg is zajlik). Figyelemre méltó az a már évek óta halogatott cél, mely a Révai utca közlekedésének átalakítására irányul, a helyi busz decentrum megszüntetésével (áthelyezésével) és a terület parkolási kapacitásának növelésével együtt.
6
Összességében azonban az említett tanulmány középtávon kiemelt fejlesztési területe nem a Belváros, hanem Sziget és Újváros („kiterjesztett Belvárosként” való megnevezéssel). Sajnálatos módon a Belvárosra egyre nagyobb nyomással nehezedő közlekedési és parkolási problémák hosszú távú megoldása a következő legalább 5 évben még várat magára, amellett, hogy a gyalogos övezetek közterületeinek rendbe tétele és a városrész kulturális infrastruktúrájának bővítése folyamatosan zajlik. A parkolás-fejlesztés dokumentált javaslatai alapján a belvárosi rehabilitáció részeként olyan jövőképet vizionálnak, amelyben egy erősen lecsökkentett forgalmú, kevesebb felszíni parkoló felülettel rendelkező utcák jelennek meg, egybefüggő gyalogos zóna kialakításával és a parkolási igények más helyen, más módon (főleg parkolóházak és mélygarázsok) való kielégítésével. A Belvároson belüli fejlesztési elemek között megemlíti a Dunakapu téri mélygarázst (265 férőhellyel megvalósult), egy parkolóházat a Teleki utcában (300 férőhely), automata mélyparkoló rendszer kiépítését (TREVI SILO) a Belváros több pontján, a II. János Pál tér alatti teremgarázs bővítését a közforgalomnak való megnyitásával, és az Árpád tömb rehabilitációja során a tömbbelsőben a közforgalom számára megnyitott udvari mélygarázst. A Belváros külső peremén javasolt fejlesztés keretében, a peremparkoló hálózat kiépítésének folytatásaként említi parkolóházak létesítését a Baross híd és a Nádor aluljáró között a Révai utcában (megvalósult), és a Petőfi-híd belvárosi hídfőjének két oldalán (tervezés alatt). 2.2. A meglévő parkolási rendszer értékelése Győr belső közlekedési hálózatában jelentős problémát jelent a Belváros forgalmi terheltsége, közterületei az utóbbi években, a célforgalom és a parkolás miatt telítődtek, mely folyamat elsősorban az úthálózat fejlesztésének korlátai miatt átterjedt a környező városrészekre is. A Belváros parkolási mérlege jelenleg tehát rossz, a parkolóhely kereséssel növekszik a megtett út hossza, mely nem csak időveszteséget, de ugyanakkor nagyobb környezeti- és zajterhelést jelent a városrészre nézve. Az ide érkezők – az itt lakókat is beleértve – nehezen tudnak a céljuk közelében parkolóhelyet találni, legyen az a saját ingatlanjuk, vagy bármilyen kereskedelmi-, szolgáltató- illetve hivatali egység. A rendelkezésre álló felszíni parkolóhelyek, mélygarázsok illetve parkolóházak szolgálják ki a naponta ide érkező autók mennyiségét, ettől tűnik a belváros zsúfoltnak, túlterheltnek. A parkolóhelyet kereső gépjárművektől az utcakép is zsúfoltságot mutat, nem beszélve a minden talpalatnyi helyet – sok esetben szabálytalanul kihasználó – felszínen tárolt autókról, melyhez súlyosbító elemként járul hozzá az átmenő forgalom nagysága is. A jelenlegi rendszer – egyértelmű elégtelensége ellenére – konzerválja a Belváros gépjármű-orientált jellegét, amit azonban az autósok nem érzékelnek, hiszen éppen az elégtelensége folytán ez csak a parkolóhelyek hiányában nyilvánul meg. A parkolási kereslet jóval nagyobb ebben a városrészben, mint a kínálat, ami a Belváros dinamikus parkolási mérlegét is rossz irányban befolyásolja. Nem jellemző továbbá Győrre a közösségi közlekedési decentrumok, az autóbusz pályaudvar, vasútállomás környékére telepített P+R parkolók megléte sem, melynek egyik fő oka elsősorban a helyhiány. A mozgáskorlátozottak számára külön biztosított parkolóhelyek száma megfelelő, egy legutóbbi beruházásnak köszönhetően pedig egyértelmű megkülönböztetéssel ellátott, mely az esetleges tévedésből adódó jogosulatlan használatot célzott megakadályozni. Kialakításra kerültek külön a motorkerékpárok részére kijelölt parkolóhelyek, melyek szintén kiváló kezdeményezésnek bizonyultak, s számos esetben a meglévő helyek foglaltságát is csökkenthetik. Az egyes övezetekre kiadott lakossági bérletek arányának alakulása az ott meglévő parkolóhelyek számának tekintetében:
7
- I. övezet: 928 parkolóhelyre 1624 db (175%), - II. övezet: 1043 parkolóhelyre 913 db (87%), - III. övezet: 768 parkolóhelyre 383 db (49%). Az egyes övezetekre megváltott bérletek a 17/2013 (IV. 18.) önkormányzati rendelet 7 § (5) értelmében csak az adott parkolási övezetre – és az ahhoz közvetlenül csatlakozó övezetekben – érvényes (a III. övezetben viszont nem engedélyezett az I. és II.-be való „átjárás”), aminek hatása az, hogy a zsúfolt Belvárosban a lakossági bérlettel rendelkezők nem tudnak legtöbbször a saját ingatlanuk közelében parkolni. Jelentős problémát okoznak továbbá azok a hivatalok, amelyek nem rendelkeznek sem saját alkalmazottaik, sem pedig ügyfeleik részére fenntartott parkolóhelyekkel, s így az oda irányuló forgalmat is a jelenlegi parkoló mennyiség kénytelen kiszolgálni (APEH, járási- és megyei hivatalok, okmányirodák, polgármesteri hivatal). A Révai parkolóházba az elmúlt 12 hónapban naponta kb. 390 autó fordult meg (bérletes és jeggyel parkolók összesen), míg a Jókai parkolóházban pedig kb. 123 autó (bérletes és jeggyel parkolók összesen). Ezek alapján az előbbi kihasználtsága jónak mondható, míg a Belváros központibb helyén lévő Jókai parkolóházról ez nem mondható el. A parkolási övezetek díjazása a fennálló viszonyokhoz képest megfelelő, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a fizető parkolók eredeti célja a cserélődés („forgási sebesség”) növelése és az átlagos várakozási idők csökkentése, amivel a hosszú időtartamú – általában munkával kapcsolatos – parkolások visszaszoríthatók. A parkolási övezetek elosztása centrális jellegű, a korlátozott (illetve zárt) övezettől körkörösen kiindulva helyezkednek el az egyes parkolási zónák, melyek részletes leírása a 17/2013 (IV. 18.) önkormányzati rendelet tartalmazza (I., II. III. övezet). Ennek hatására azonban a kiterjesztett övezetek határán megnőtt a parkolóhelyek iránti igény (kiszorulás jelensége), mely korábban a jelenleg III. övezetbe tartozó területekre volt jellemző. Ez azt jelenti, hogy a belváros parkolási gondjait az övezetek kiterjesztésével nem sikerült kezelni, illetve ennek okán olyan területeken nőtt meg a nem fizetős helyek iránti igény, ahol eddig ez nem, vagy alig volt jellemző. Elmaradt ugyanis a fizetős övezetek határain létesítendő szabad használatú parkolóhelyek illetve parkolóházak létesítése, ami az ott lakók életére is negatív hatással van. A jelenlegi rendszer komoly átalakításra szorul annak érdekében, hogy létrehozhassuk a valóban szebb, élhetőbb és attraktívabb Belvárost.
8
3. Javaslatok Győr-Belváros parkolási rendszerének átalakítására 3.1. St. Pölten, igazgatási negyed – egy követendő példa St. Pölten az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány fővárosa és több mint 50 ezer lakójával legnagyobb városa is egyben. A „barokk városnak” is nevezik, történelmi belvárosának szépségeire utalva. Ha méretében és lakossági számban nem is, de sokban hasonlít Győrhöz. Az 1986-os tartományi fővárossá avatása utáni nagy beruházás során kialakították az un. Regierungsviertel-t (igazgatási negyed). A teljes tervezési folyamat hatalmas nyilvánosság mellett zajlott, a vezetés igyekezett a polgárságot teljes mértékben bevonni minden folyamatba. Emellett pedig kikötötték, hogy a történelmi belváros műemléki jelentőségű területeinek megőrzésével kell egy, a kor kihívásainak minden szempontból megfelelő, integrált igazgatási negyedet kialakítani, a lakosság teljes egyetértése mellett. Nem volt egyértelműen kijelölt területe a fejlesztésnek, s hosszas mérlegelés és szakmai-, társadalmi egyeztetés után döntöttek a jelenlegi, Traisen-parti terület mellett. Nem kis feladatra vállalkozott ezzel St. Pölten, de sikerült nekik a mai napig sikeresen használható negyedet kialakítaniuk anélkül, hogy a történelmi belváros elnéptelenedett volna az igazgatási funkciók nagy részének elköltöztetése után. A tartományi főváros példáján keresztül arra a fejlesztési irányra kívánunk rámutatni, mely Győr esetében hatalmas jelentőséggel bír. A Belváros mai szerkezete a XVI.-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak XIX. századi bontása után épült tovább a meglévő utcák meghosszabbításával, a sakktáblaszerkezet folytatásával, amelyet helyenként szabálytalan, átlós és kötetlen útrendszer szakít meg. Az egykori városfalakon belüli terület műemléki jelentőségű, területi védettség alatt áll (Pietro Ferrabosco által épített, XVI. századi hétbástyás várfallal egykor övezett terület a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál), és számos épület egyedileg is védett. Ezen túlmenően a Belváros műemléki jelentőségű területén kívüli területei helyi területi védelem alatt állnak, a régészeti korok emlékei a Belváros területét sűrűn behálózzák, ismertségük nem elhanyagolható, feltártságuk azonban közepesnek mondható. Emellett az évszázadok során, főleg a XX. század második felének városépítészeti irányelvei mentén haladva, a Belváros igazgatási-, kereskedelmi-, kulturális és szórakoztató negyeddé fejlődött, mely funkciója a motorizáció fejlődésével egyre komolyabb terhet jelent a meglévő szerkezetre nézve. Győr megyeszékhely, járási központ, s ezen funkciójához tartozó hivatali egységek mind a Belvárosban helyezkednek el, a már egyébként is fennálló zsúfoltságot tovább növelve, s egyre elviselhetetlenebbé téve mind közlekedési, mind parkolási szempontból. Ennek legfőbb oka, hogy sem a hivatalok munkatársainak, sem pedig az oda érkező ügyfeleknek nincs kellő számú parkoló biztosítva, főleg a helyhiány miatt. Kénytelenek tehát a meglévő, a Belvárosban élők, és az ide egyéb indokkal érkezők számára is fenntartott parkolóhelyeket igénybe venni, vagy a városrész peremén található, nem a fizetős parkolási övezetben található szabad helyeket használni, kiterjesztve a Belváros parkolási problémáit a közvetlen környezetére is. A teljes hivatali forgalom jelenleg mérnöki becslések szerint napi 3.5004.000 autót jelent a Belváros és közvetlen környezetének parkolóhelyein. A várakozási idő a minimálistól (15 perc) egészen a teljes üzemidőn át tartó időtartamig terjed, ide számolva a bérlettel rendelkezőket is. Látható, hogy ez az állapot tovább már nem tartható fenn. A Belvárosban építeni szándékozott parkolóhelyek csak a műemléki területek veszélyeztetésével valósíthatók meg, további forgalomnövekedést indukálva olyan területeken, ahol egyébként a gyalogos- vagy védett zóna kiterjesztése lenne indokolt (lásd Dunakapu téri mélygarázs), emellett pedig rövidtávú megoldást, sokkal inkább csak tüneti kezelést jelentenek, de a problémát ezzel nem sikerül kiküszöbölni.
9
A történelmi belvárosok rehabilitációjának általánosan elfogadott fejlesztési irányai ezzel ellentétesek. Minél kevesebb gépjárműforgalom (lehetőleg az is nagyobb részt a tömegközlekedésben részt vevő járművekre korlátozva), és minél nagyobb kiterjedésű gyalogos és kerékpáros övezetek kialakítása, rekreációs és közösségi terek létesítése, kulturális pontok felállítása, a felszíni parkolóhelyek számának korlátozása, jobbára csak a helyben élők igényeinek kiszolgálása. Győr egyik legfőbb vonzerejét a gazdag építészeti, városépítészeti örökség képezi, melynek megóvása és magas szinten tartása a város alapvető érdeke. Győr építészeti örökségségének megóvása jóval nagyobb feladatot jelent a szorosabb értelemben vett Belváros rehabilitációjánál. A gyalogos utcák, terek kialakítása terén – illetve annak kiterjedését tekintve is – Győr élenjárónak számít a magyar városok között, a győri gyalogos Belváros az elsők között valósult meg az országban, és számos hazai és nemzetközi elismerést vívott ki. Ezen alapelvek a parkolás témakörére alkalmazva azt jelentik, hogy a Belvárosban csak korlátozottan és csak bizonyos szakaszokon lehet kijelölni felszíni parkolóhelyeket, nem szabad tovább növelni a parkolási létesítmények számát. A nagyobb tömegű parkolási igényeket a szűken vett (történelmi) belváros határain kívül kell biztosítani egy olyan közösségi közlekedési rendszer együttes alkalmazása mellett, mely biztosítja mind a parkolóházak közötti, mind pedig a belvárosi korlátozott övezetek közötti gyors és kényelmes kapcsolatot. Ezzel egy időben kell elkezdeni a Belváros további területeinek rehabilitációját is. A st. pölteni példa alkalmazása Győr esetében is megoldást jelent. A járási és megyeszékhelyi funkcióval összekapcsolható hivatali egységek külön negyedbe szervezése, lehetőleg a központhoz közel, könnyen elérhető távolságban, ahol jelentős terület áll rendelkezése mind a parkolók kialakításának, mind a közösségi közlekedés számára (összekapcsolva a belvárosi Citybusz hálózattal). A Belvárosban felszabaduló épületeknek kulturális-, oktatási- és a helyi hivatali struktúra kiszolgálását biztosító funkció adható, illetve számos új közösségi tér alakítható ki a helyükön (egyes épületek szanálása elkerülhetetlen). Vizsgálni kell a Belváros közelében használható területeket (pl. az ETO Park élményközpont, vagy az Árkád üzletközpont mögötti terület) annak érdekében, hogy hol optimális egy ilyen negyed kialakítása. Ez az irányvonal alapvetően változtatja meg a Belváros funkcióját, nagymértékben eltérítve azt a kulturális, turisztikai és rekreációs irányba, megőrizve bizonyos kisebb mértékű helyi hivatali és gazdasági központ jelleget. Ennek megvalósítása esetén a városrész közlekedésének és parkolási szerkezetének átalakítása az új negyed kialakítását követően kell, hogy megtörténjen, hiszen a jelentős hivatali forgalom átirányítása merőben új helyzetet teremt! Szükség van a Belváros funkciójának gyökeres átalakítására annak érdekében, hogy a jelentős műemléki területtel rendelkező városrésznek köszönhetően Győr megőrizhesse helyét a magyar városok között, mint a műemlékekben harmadik leggazdagabb település, és a jelenleg még ki nem használt értékeinek felszínre hozásával hatalmas elismertségre tehessen szert. A XVI. századi győri várnak számos részlete nyugszik még az utcák és épületek alatt, amelyek jelentős turisztikai potenciált jelentenek. Alkalmazkodva a Győr élhetőbb Belvárosának közlekedési koncepciója 2020 (2005) keretében megfogalmazott alapelvekhez, olyan jelentős közlekedés- és területfejlesztési elemekkel számolunk, ami a Belváros közlekedését alapvetően befolyásolja, és a st. pölteni példa későbbi alkalmazásának lehetőségeit is megteremti, miközben a városrész forgalomszabályozásának finomítására és a helyi infrastruktúra fejlesztésére teszünk javaslatokat. Egy új közlekedési rendszer keretében több utcát sétálóutcává alakítva a gépjármű-forgalomtól el kell zárni, a belvárosi mellékutcák forgalmi rendjének átalakításával kizárólag a célforgalmat és a parkolást (Dunakapu téri mélygarázs, parkolóházak megközelítése) kell lehetővé tenni. Kiemelten kezeljük az új közösségi közlekedési útvonalak
10
kijelölését, a Belváros adottságainak megfelelő eszközök (elektromos vagy hibrid meghajtású kisbuszok) beszerzését, a közösségi közlekedés kínálati oldalának sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi fejlesztését. A Belváros 1983-ban jóváhagyott rendezési terve alapján kialakult, a forgalom elől elzárt gyalogos központ, a közterületi rendszer kiegészítőjévé vált, a részben kereskedelmi és vendéglátó funkciókat kapott tömbbelsők, a zöldterületek, a természeti területek lényegi elemek, éppen ezért a várospolitikának egy kellemesebb környezet és jobb zöldfelületi rendszer kialakítása felé kell fordulnia. A központi szerep megtartása miatt szükséges az épületállomány folyamatos karbantartása („lüktető belváros” projekt) és a közterületi rekonstrukció folytatása. A szerkezet megőrzése miatt a Belváros gépjármű-közlekedési teherbíró képessége jelentősen már nem növelhető, ezért elsősorban a jó közösségi közlekedési kiszolgálását kell biztosítani. A fokozott gépkocsi használat az elmúlt időben óriási átoknak bizonyult a városközpont mindennapi életében és működésében, az erre a célra kiépített infrastruktúra a Belváros súlyos széttagoltságát eredményezte. Nagyobb közérzékenység által egy olyan újfajta közlekedési politikára van szükség, amely a Belvárosban a közlekedés-irányításnak, a közösségi közlekedés fejlesztésének, a gyalogosok és a kerékpárosok számára új létesítmények építésének és a környezet javításának kombinációját alkalmazza. A cél egy olyan kényelmesebb, megfelelőbb közlekedési rendszer megalkotása, amely a terület-felhasználás (új) stratégiájába illeszkedik, és amely valamennyi ember számára könnyen és olcsón elérhető. A lakosság utazási igénye a tevékenységek gondos allokációjával és sűrűségével, továbbá a vegyes használatú területek létrehozásával, valamint a hathatós közlekedési kapcsolatokkal csökkenthető. A személygépkocsi iránti függőséget a parkolási politikával vissza kell szorítani, összehangolt tervezésre van szükség a gyalogos és a kerékpárforgalom javítására a vonzerővel bíró területeken, hogy csökkenjen a fosszilis üzemanyag fogyasztás, és ezáltal csökkenjen a közlekedésből származó környezetterhelés. 3.2. Parkolási irányelvek A hagyományos megközelítés alapján a meglévő közlekedési és parkolási igényeket kell minél hatékonyabban kiszolgálni, ami azt jelenti, hogy amennyiben az autós be akar menni a Belvárosba, akkor az úthálózatot kell fejleszteni, ha pedig már bent van, akkor parkolni is akar, tehát parkolóhelyet kell neki teremteni. Ez a megoldás azt eredményezi, hogy számos belvárosi épület (pl. Ady Endre Művelődési Központ, Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ) fog még áldozatul esni az egyre növekvő számú parkolóhelyeknek, hiszen egy alapvetően hely szűkében lévő városrészben akarnak további területeket bevonni a gépkocsi tárolás rendszerébe. Azonban az ezekbe irányuló megnövekedett forgalom amellett, hogy jobban terheli a meglévő úthálózatot, tovább növeli a városrész zsúfoltságát, a környezet terheltségét. Továbbá Győr belvárosa olyan folyómelléki talajon fekszik, mely csak nagyon magas költségek mellet teszi lehetővé az egy szintnél mélyebben kialakított mélygarázsok létesítését, s egyelőre beláthatatlan, hogy a talaj vízmozgásában milyen változásokat hoz egyegy beavatkozás, mennyire terheli meg ezzel a többnyire évszázados alapokon nyugvó műemléki épületeket. Környezetvédelmi, valamint a városrész lakóinak egészsége, komfortérzete szempontjából nem javasolt tehát további mélygarázsok vagy parkolóházak építése a Belváros szűken vett – keleten a Rába folyó, északon a Mosoni-Duna, nyugaton a Széchenyi-híd, délen pedig a Szent István út által határolt – területén. A hagyományos megközelítés másik oldala a parkolási igények csökkentését célozza meg, vagyis behajtási és várakozási tilalmakat vezet be egyes szakaszokon (jelenleg is létezik ilyen a 19/2010 (VI: 25.) önkormányzati rendelet alapján), illetve a rövid idejű parkolási zónák, valamint a fizetési övezetek bevezetése. Győr belvárosában az utóbbi övezeti felosztás
11
rendelkezésre áll, a rövid idejű parkolási zónák bevezetésének lehetőségéről viszont egyeztetések, előzetes hatásvizsgálatok beszerzése szükséges. A forgási sebességet növelését célzó tarifa-rendszer átalakítása (a parkolási díjak növelése) viszont nem vezet megoldásra, a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek hajlandóak többet is fizetni, hogy minél közelebb parkolhassanak céljukhoz. A belvárosi parkolási és közlekedési problémák hagyományos megoldásának – a fentieket összefoglalva – egyrészt fizikai korlátai vannak, másrészt pedig a városrész speciális tulajdonságaihoz nem képes megfelelően igazodni, harmadrészt pedig az autóhasználattal kapcsolatos szemléletek változatlansága miatt nem vezetnének semmilyen eredményre. Az új szemléletű megoldási javaslat alapja egyértelműen távolabb helyezkedik el pusztán a közlekedési és parkolási szakmai kérdésektől, de kapcsolódik a 1/2014. (I. 3.) Országgyűlési határozathoz a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról és Győr Megyei Jogú Város 2014-2020 időtartamra megfogalmazott Integrált Városfejlesztési Stratégiájához. Egységes parkolás-gazdálkodás kialakítására van szükség, a gépjárműtárolást elsődlegesen a közutakon kívül kell megoldani, a városközpontokban jelentkező parkolási feszültségeket a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának, a P+R parkolóhelyek bővítésével kell csökkenteni. A parkolás-gazdálkodás általános helyzetből kiinduló feladatai a munkába járó forgalom belső területektől történő távoltartása, a lakossági parkolás ütemezett megoldása, a városközponton kívüli parkolóhelyek számának növelése és a tartós parkolás ide irányítása, az utcai parkolás forgási sebességének növelése és a P+R parkoló férőhelyek bővítése. Egy város tervezésében számos szempontot kell figyelembe venni, alapvetően viszont azt a kérdést kell megválaszolni, hogy milyen jövőbeli koncepciót szeretne az adott település vagy településrész megvalósítani. Az európai trendek egy olyan nagy kifejezőerejű városkép kialakítása felé mutatnak, ahol barátságos közterekkel, magas környezetvédelmi színvonalú és építészeti-, műemléki értékű épületekkel találkozhatunk, és amely a nem motorizált és közösségi közlekedési eszközöket részesíti előnyben. A közlekedési problémák – Európában és a világon máshol is – egyre inkább elterjedő kezeléséhez a (történelmi) belvárosok belső területein a parkolási kínálat bővítése, új parkolóhelyek kijelölése, parkolóházak és terem- vagy mélygarázsok telepítése nem elegendő és éppen ezért nem is feltétlenül a legjobb eszköz, nem feltétlenül ott kell a parkolási igényeket kielégíteni, ahol azok keletkeznek. A parkolást nem lokális gépkocsi elhelyezési ügyként, hanem a versenyképességet, a lakhatóságot, a közterület minőséget, az utazási mód megválasztását, a hálózati integritást meghatározó súlyponti tényezőként kell kezelni. A decentralizáltság elve alapján pedig egyes – nagy ügyfélforgalmat bonyolító – közigazgatási funkciók kitelepítése is szóba jöhet olyan belvárosok esetében, ahol ez közlekedési, parkolási és környezetszennyezési problémákat okoz, figyelve arra, hogy kellő számú olyan funkció megmaradjon az adott városrészen, amely nem vezet annak „kihalásához”, elnéptelenedéséhez. A megoldás tehát egy integrált területi- és közlekedési politika, a környezethez és az életvitelbe illesztett közlekedési rendszer kialakítása. Győr elkötelezte magát olyan középtávú településfejlesztési stratégiai elvek mellett, melyek alapján a Belváros a kereskedelmi és szolgáltató funkciója megőrzésével elsősorban a kulturális- és rendezvényközpont szerepét szeretné ötvözni a turisztikai vonzerőt jelentő csodálatos történelmi épületeivel és utcaszerkezetével. Ehhez a stratégiához kell tehát mind a közlekedést, mind pedig a parkolási koncepciót alakítani, a belvárosi korlátozott várakozási övezetek, a gyalogos és kerékpáros zónák kiterjesztésével, a közösségi közlekedés fejlesztésével és a parkolóknak a városrész határain kívül történő elhelyezésével. Győr belvárosát a kultúra és az oktatás fellegvárává kell tenni, ami mind turisztikai, mind élhetőség szempontjából elfogadhatóbb, és jobban illeszkedik a „lüktető belváros” víziójához.
12
Kiemelten kell kezelni a kiskereskedelmi szektort, melynek új irányvonalat lehet vagy kell szabni: kézművesek, kistermelők, szolgáltató iparosok számára kell vonzóbbá tenni a belvárosi utcákat, és az itteni lakosság kiszolgálására alkalmas üzletek, bankok, elhelyezésével kell a komfortérzetükön tovább javítani. Szolgáltatói szempontból a vendéglátás, a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó üzletek fejlesztése javasolt, a kulturális szektorban pedig a gyermek-, ifjúsági és felnőtt igények kiszolgálása kell, legyen a cél (esetlegesen egy új, kisebb filmszínház működtetéséről is érdemes elgondolkodni). Győr-Belváros közlekedésének globális átalakításakor elsősorban a gyalogos forgalom és az ott élők életkörülményeinek magas színvonalú kiszolgálását kell figyelembe venni, melyhez szorosan kapcsolódik a közösségi közlekedés fejlesztése (Citybusz járatok útvonalainak racionalizálása) és a városrész kereskedelmi, vendéglátó-ipari szolgáltató egységeinek kiszolgálását biztosító feltételek megteremtése. Végül pedig a személygépkocsi forgalom igényeinek kielégítése, mely a fentiek teljesülése esetén a lehető legalacsonyabb mértékben lesz jelen Belvárosban. A városrész gyalogosan és kerékpárral minden irányban, rövid időn belül kényelmesen végigjárható, a jövő tehát ennek a forgalomnak a minél magasabb színvonalú kiszolgálást jelenti, parkosított zöldfelületekkel, pihenőövezetekkel, az utcai élet felpezsdítésével, a belváros lüktetésével. Alapvető célkitűzés, hogy Győr közlekedéstervezése, a mobilizációs és motorizációs tendenciák követésére felépített passzív, reprodukciós módszerről áttérjen a területi folyamatok befolyásolására felépített aktív, produktív módszerre. 3.3. Fejlesztési elemek 3.3.1. A Belvárost körülvevő úthálózat, és a Citybusz rendszer fejlesztése:
Az 2. ábrán a Belvárost körülvevő úthálózat látható, mely a jelenleg folyamatban lévő beruházásokkal nagyobb részben megegyező vonalvezetést követi, biztosítva a városrész minden irányból való jó megközelítését. A peremparkoló hálózatot ezen utak mentén kell kialakítani, valamint a Citybusz járatok útvonalainak átalakításának is ez az alapja. Lehetséges telepítési helyszínek: -
-
a MÁV-telep, a volt olajgyár területe, a Híd utca – Bercsényi liget csomópontban a rendezési terv szerint kijelölt terület (ahol minimum 300 db-os kapacitás biztosítható, ami már nem csak a Belváros, hanem az Újváros- Sziget városrész meglévő parkolási feszültségét is kezeli), az Amadé László utca és az Árkád bevásárlóközpont mögötti terület.
13
2. ábra A szaggatottan jelölt vonalak: Révfaluban a Szövetség út, Bácsai út kikötése a 14. számú főút kapcsolattal az Új Bácsai úthoz; a Belváros dél-keleti peremén pedig a Révai utca – Fehérvári út összekötése
A közösségi közlekedés fejlesztésének terén gondoskodni kell a Citybusz hálózat teljes körű, a peremparkolókat és a Belváros kiemelt pontjait összekötő kiépítéséről. A Citybusz járatokat alapvetően környezetbarát (elektromos vagy hibrid meghajtású), a terület adottságaihoz igazodó járművekkel (például a 3. ábrán látható Evopro Modulo Medio Electric/Hybrid kisbusz) kell biztosítani, előzetes felmérések alapján kialakított járatsűrűségekkel, ennek megfelelően felszerelt flottával. A telephely kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a Citybusz kizárólag a parkolóházak és Belváros (illetve a megépülő igazgatási negyed) közötti forgalmat szolgálja ki, valamint szükséges töltőállomások kialakítása is (az Evopro esetében egy töltéssel 100 km megtételére van lehetőség) az elektromos járművek akkumulátorainak töltésére. Javasolt fő útvonalak az Árpád út és a Bajcsy-Zsilinszky utak, valamint a Tarcsay Vilmos úton keresztül a Móricz Zsigmond rakpart, Révfalu, Újváros, Sziget, érintve a parkolóházakat és a fontosabb csomópontokat a Belváros gyalogos zónái és a gépkocsi közlekedésre fenntartott szakaszok között.
14
3. ábra
3.3.2. Révai utca
A Révai utca új funkciót kap: az (Amadé László úti parkolóház) Újlak utcától – meghosszabbítása után – a Fehérvári útig tart. Elsődleges feladata a vasútállomás, a környéken található oktatási-, igazgatási- és szolgáltató intézmények könnyebb megközelíthetősége. Nagyobb forgalom áteresztésére jelen állapotában nem alkalmas, viszont egy csillapított forgalom átvezetésére az átalakítást követően megfelelő. A Fehérvári úttal létesített közvetlen kapcsolat azért fontos, mert a kiemelkedő kihasználtsággal működő Révai parkolóház megközelítése és elhagyása jelenleg meglehetősen problémás, másrészt az itt található „háromszögben” lévő telken nagy kiterjedésű terület áll rendelkezésre parkolóhelyek biztosítására (a terület felmérése kell, hogy megszabja azt, hogy parkolóház, mélygarázs, vagy a kettő kombinációja létesüljön). A területhez kapcsolódóan az ott található üzletközpont (Interspar) parkolójának egy szinttel történő kiegészítése szintén további parkolóhelyeket eredményez a Belváros peremén. Az Újlak utcától a Jókai útig keleti irányban egyirányú, onnantól pedig kétirányú szakaszokból áll (a Jókai út Szent István felé eső szakaszának forgalmi iránya változatlan). Az átalakítás során a városi buszvégállomás megszűnik, áthelyezésre kerül (pl. intermodiális központ vagy a Nádorvárosi oldalon a Fészek áruház melletti terület), ezáltal az adott szakaszon lehetőség nyílik a lakóházak felőli oldalon – a meglévő garázs- és udvari bejáratok figyelembe vételével – párhuzamos parkolók kialakítására. A szemközti oldalon pedig, a vasúti épületsor rendezése kapcsán további parkolóhelyek létesülhetnek. Az így létrehozott helyek – az új parkolási rend érelmében (lásd később) – elsődlegesen az ott lakók igényeit elégítik ki (kék vonallal jelölt parkolóhelyek), a többi pedig díjfizetés ellenében nyilvános használatúak lesz (fehér vonallal jelölt parkolóhelyek). A Révai út további szakasza a Kamara utcától indulva a MÁV-telepen halad át, a lakóházak garázsai mögötti területen és a Fehérvári utat egy enyhe ívű kanyarral az Interspar parkolóihoz vezető útnál éri el (4/a. ábra), vagy az enyhe ívű kanyar közbeiktatása nélkül a parkoló déli sarkánál (4/b. ábra). A kikötés északi oldalán fennmaradó területen alakítható ki az egyik peremgarázs, a Bisinger híd 15
körgeometriás csomópont felőli oldalán pedig egy másik, kisebb kapacitású parkolólemez, vagy parkolóház (4. ábra a. és b.) és zöldterület. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fejlesztés alapvető feltétele az Árkád üzletközpont előtti csomópont, illetve a 14. számú főút – Fehérvári út tehermentesítése egyrészt a keleti elkerülő úttal, másrészt pedig az Ipar utca folytatásaként megépülő – a Belváros élhetőbbé tétele szempontjából alapvető fontossággal bíró – belső körgyűrű legfontosabb szakaszaként funkcionáló Mosoni-Duna híddal.
4/a. ábra
4/b. ábra
16
3.3.3. Dunakapu téri mélygarázs:
A Dunakapu tér alatt létesített mélygarázs 265 gépjármű befogadására alkalmas, díjszabása az előzetes tájékoztatások szerint 300 forint körül alakul óránként. Létesítésével egy 500 férőhelyes P+R parkoló kapacitás szűnt meg az alsó rakparton. A Dunakapu tér a Móricz Zsigmond rakpart Rezidenciáig tartó területével együtt el lett zárva a gépjárműforgalom elől, azzal a kivétellel, hogy az alsó rakpart megközelítésének akadályoztatása esetén (jellemzően árvíz), bizonyos gépjárművek közlekedhetnek ezen a szakaszon Révfalu irányában. A beruházás olyan helyzetet teremtett, mely egy külön a mélygarázst megközelítő útvonal kijelölését tette szükségessé, ami jelenleg a Móricz Zsigmond rakpart – Újkapu utca – Bástya utca vonala, a kihajtást pedig a Teleki László utcán keresztül biztosítja.
5. ábra
A kiterjeszteni kívánt védett övezeteket ezek az útvonalak több részre darabolják. Révfalu felől a mélygarázs megközelítése nem okoz különösebb problémát, a Belváros déli és nyugati oldala felől viszont az útvonal módosításra szorul: a Tarcsay Vilmos utca helyett a Móricz Zsigmond rakpart megközelítését a Vas Gereben úton keresztül, illetve az Árkád bevásárlóközpontot hátulról megkerülő út fejlesztésével kell megoldani (5. ábra). 3.3.4. Teleki László út, gyalogos zónák:
A Teleki László út – többek között a Dunakapu téri mélygarázs miatt – sosem lesz autómentes sétáló utca. Ez az út a jövőben elsősorban a mélygarázsból való kihajtást fogja biztosítani, illetve a színház keleti oldalán lehetőség nyílik további felszíni parkolók kialakítására, melyek az ide érkezők könnyebb gépkocsi elhelyezését biztosítja. Parkolóház telepítése ezen az útszakaszon nem javasolt, hiszen az újabb forgalmat generálna, melyet be- illetve el kell innen vezetni, a távlati cél viszont az, hogy a jelenleg itt véget érő gyalogos övezet tovább terjedhessen a Belváros keleti és déli részeire. Az Árkád bevásárlóközpont és a Baross utcai gyalogosközpont közötti kooperációs kapcsolat kiépítése érdekében a Pálffy utat egészen a Schwarzenberg utcáig (Batthyány tér keleti vége) sétánnyá kell alakítani, egybeolvasztva a Batthyány térrel.
17
A védett (gyalogos) zónák kiterjesztése több ütemben – két vagy három szakaszra bontva – kerül végrehajtásra. Az első ütemnek magába kell foglalnia Czuczor Gergely út és Kisfaludy utca szakaszát a II. János Pál tértől a Pálffy utca felé, valamint a Telek László utcától keletre eső utcákat az Újkapu utcáig, az Újkapu utcát fenntartva a gépjárműforgalom számára. Az innen keletre eső utcákat (Kiss János út, Tarcsay Vilmos utca, valamint az Apáca-, Rákóczi Ferenc-, Liszt Ferenc- és Bástya utcák érintett szakaszai) nem szükséges a védett övezetbe bevonni, ezek az utcák biztosítják a Belváros körbejárhatóságát, az itt lakók érdekében azonban a parkolók számát racionalizálni szükséges, illetve a Citybusz járatok útvonalát ezekre az utcákra is kell terjeszteni. 3.3.5. II. János Pál tér
A tér rekonstrukciója szerepel Győr város stratégiai céljai között a 2020-ig terjedő időszakban szabadtéri színi előadások szervezésére, közösségi tér funkció betöltésére. A színház alatt jelenleg 46 férőhellyel rendelkező teremgarázs bővítését a színház látogatottsága indokolja, ezért azt mindenképpen meg kell oldani, viszont figyelembe kell venni azt, hogy a be- és kihajtás kizárólag a Bajcsy-Zsilinszky utcán keresztül történhet (a maximális kialakítható parkolóhelyek száma 90-100 közé tehető). További felszíni parkolók kialakítása nem javasolt. A Czuczor Gergely utca – Kisfaludy utca szakaszon a tér rekonstrukciójával egyszerre kell megtiltani a gépjármű áthaladást, szerves kapcsolat kell létesíteni a Széchenyi tér és a megújult II. János Pál tér között. 3.3.6. Bajcsy-Zsilinszky út és Árpád út
Ez a két útvonal marad meg a gépkocsiforgalom számára. Mindkét út a jelenlegi teljes hosszában megtartandó, a parkolóhelyek számát viszont – előzetes felmérések alapján – racionalizálni szükséges. A Bajcsy-Zsilinszky útról továbbra is elérhető marad a Pálffy utcai panelházak közötti parkoló, az OTP melletti parkoló, az Arrabona udvari parkoló, illetve a Jókai parkolóház ugyanúgy, ahogy az Árpád út is biztosítja (Jókai út forgalmi irányának megváltozásával) ez utóbbi megközelítését és elhagyását, továbbá a most épülő Árpád tömbben kialakított teremgarázsban található helyeket, a Rába Hotel parkolóinak elérhetőségével együtt. A Munkácsy-, Jókai-, Aradi Vértanúk, Teleki László-, Kiss János és Tarcsay Vilmos utcák érintett szakaszai a Bajcsy-Zsilinszky út, Árpád út és Szent István út között kétirányú forgalmat fognak bonyolítani. A Gárdonyi utca fizikai adottságai miatt marad egyirányú a Batthyány tér irányából a Szent István út felé (6. ábra). A Citybusz útvonala szintén érinti ezeket a szakaszokat.
6. ábra
18
3.3.7. Felszíni parkolás a Belvárosban
A felszíni parkolási rendszer a közlekedési struktúra átalakításokhoz igazodik, megszűnik az eddig használt övezeti besorolás és egyetlen övezet (a jelenlegi I. övezet) lép a helyére az alábbiak szerint. A belváros azon utcáin, ahol gépjárműforgalom bonyolódik állandó jelleggel (kivéve a Bástya utca, Teleki László út), előzetes vizsgálatokon alapulva, átalakított formában lesznek kijelölve parkolóhelyek (mozgáskorlátozottak részére a megfelelő arányú helyekkel együtt), a Citybusz járatok zavartalan közlekedését, és annak megállóhelyeinek telepítését előtérbe helyezve. A kijelölt parkolóhelyek bizonyos szakaszokon, elsősorban a belvárosban élők számára fenntartott helyek lesznek (Bástya utca mélygarázs felé vezető szakasza, illetve az Újkapu utcától keletre eső szakasza, Kiss János utca és Tarcsay Vilmos utca teljes hossza, Apáca utca, Rákóczi Ferenc út és Liszt Ferenc út Teleki László úttól keletre eső szakaszai, Újkapu utca Bástya utcától délre eső szakasza az Újvilág utcával, Schwarzenberg út a Batthyány térig, Bajcsy-Zsilinszky út és Árpád út teljes hosszában), ott a parkolás bizonyos napszakokban (818 óra között) korlátozott időtartamra engedélyezett, a jelenleg érvényes I. övezet árszabása szerint. A belvárosi lakosok (a kiterjesztett gyalogos zónákban élők is) a jogosultságuk – szigorú feltételekhez kötött – igazolásával, lakásonként egy autóval kedvezményes árú bérlettel használhatják a nekik kijelölt parkolókat, egy további gépjármű esetén csökkentett mértékben kedvezményes bérlettel, minden további gépjárművet viszont kizárólag a peremparkolókban van lehetőség elhelyezni; amennyiben garázzsal vagy saját telken kialakított beálló hellyel rendelkeznek, csak jegy – illetve a második gépjárműre vonatkozó bérlet – megváltásával jogosultak a közterületi parkolók használatára. A Pálffy utca és Bajcsy Zsilinszky út mentén található panelházak lakói a környéken kialakított parkolóhelyeket a Bajcsy-Zsilinszky út felől, a Gárdonyi Géza utcán és a Lukács Sándor utcán keresztül közelíthetik meg, melyek haladási iránya egyirányú lesz a Teleki László út felé (7. ábra). Ehhez szükséges egy eddig a gépkocsi forgalom elől elzárt szakasz újranyitása a Teleki László út felé, melynek szélessége kb. 4 méter, hossza mintegy 40 méter. Szűk áteresztő képessége miatt ez a szakasz kizárólag a parkolók elhagyására szolgálhat.
7. ábra
19
Az átszervezés következtében megszűnő parkolóhelyek a felépülő parkolóházakban kerülnek pótlásra. Előzetes becslések szerint legalább kétszer több helyet képesek a minimum négy helyen megépülő parkolóházak biztosítani, mint amennyi a fejlesztés során megszűnik. Bevezetésre kerül ezzel egy időben a belvárosi felszíni parkolóhelyek színkódolása az alábbiak szerint: - fehér vonallal jelölt parkolóhelyek – szabadon használható az övezeti díjszabás szerint - kék vonallal jelölt parkolóhelyek – szabadon használható az övezeti díjszabás szerint, korlátozott időtartamra, a helyi lakosság számára korlátlanul (érvényes bérlethez kötötten) - piros vonallal jelölt parkolóhelyek – kizárólag a helyi lakosság számára fenntartott parkolóhelyek, érvényes bérlettel használhatóak korlátlan várakozási időtartamra, jellemzően a védett (gyalogos) övezetekben. Emellett a kereskedelmi és vendéglátó üzletek részére fenntartott rakodási területek kijelölése, a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyek jelenleg is alkalmazott kék felületszínezése nem változik. A különböző színnel jelölt helyek kijelölését gondos tervezésnek és felmérésnek kell megelőznie. A parkolási időtartam ellenőrzéséről a közterület felügyelet munkatársai gondoskodnak, mely óhatatlanul létszámfejlesztést eredményez a társaságnál, így közvetlen módon munkahelyek teremtődnek. Az 1999. évi LXIII. törvény 20. § -ban meghatározottak szerint a szabálytalanul parkolókkal szemben a közterület felügyelet köteles intézkedni. Az önkormányzat gondoskodik az új parkolási szabályok minél szélesebb körű publicitásáról (a város honlapján, különböző médiumokban, turisztikai információs felületeken), határoz a türelmi időszakról. 3.3.8. Egyéb parkolási lehetőségek a Belvárosban:
Ide tartozik többek között a már tárgyalt Dunakapu téri mélygarázs, valamint a Jókai és Révai utcai parkolóházak, a II. János Pál tér alatt fejleszteni kívánt teremgarázs és az Árpád tömb alatti mélygarázs. Szükséges továbbá a nagy forgalmat bonyolító vasútállomás közvetlen környékén egy nagyobb kapacitású parkolóhely kialakítása, melynek számos változata szóba jöhet. Ezen a területen, mely a szűken vett Belváros déli határvonalán (a Szent István út) túl helyezkedik el, mérlegelhető egy mélygarázs megépítése a Honvéd liget alatt. Be- és kihajtás a jelenleg parkolóként használt területen kerülne kialakításra, mely így nem okoz keresztmetszet szűkülést az új funkcióval ellátott Révai utcán. Maximális férőhelyként szinttől függően 150 és 200 között számolhatunk a hagyományos kialakítású mélygarázs esetén, egyéb megoldások (pl. az un. TREVI SILO, vagy más automatikus parkolási rendszerek) esetén ez a szám változhat. Figyelembe véve a város közép- illetve hosszú távú terveit, melyek a vidéki buszpályaudvar és környezetében egy intermodiális közlekedési csomópont kialakításáról szólnak, a vasút belvárosi oldalán ez a mennyiségű többletparkoló képes megfelelően kiszolgálni egyrészt a vasútállomás forgalmát, másrészt pedig a közvetlen környezetében található hivatalok, iskolák, valamint a posta ügyfélforgalmát és a Révai út megváltozott funkciója következtében megszűnt parkolóhelyeket is pótolja. 3.3.9. Kerékpárutak
A gépkocsi forgalom csillapítása mellett a Belvárost behálózó kerékpáros közlekedés, mint alternatíva fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Főleg azért, mert az 1970-es években Győrt – a nagy kerékpáros forgalom miatt – nevezték a „kerékpárosok városának” is, hiszen síkvidéki domborzata kifejezetten kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából, de a 20
motorizáció terjedése időlegesen visszaszorította azt. Győrnek ismét el kell nyernie ezt a megtisztelő címet is a több másik mellé, mellyel már ma is büszkélkedhet. Győrön áthalad a Duna-menti kerékpárút, mely része a Nantes-ból induló és egészen Konstancáig (Románia) tartó EUROVELO 6 kerékpáros útvonalnak. Éppen ezért Győr közlekedésének egyik kiemelt stratégiai eleme kell, hogy legyen a kerékpáros közlekedés fejlesztése (kölcsönző állomások, a gépkocsi- és gyalogosforgalommal közös szakaszok biztonságosabbá tétele). A kerékpárkölcsönző rendszer kiépítése jelenleg is zajlik a városban, azonban az áthaladó forgalom megkönnyítését célzó fejlesztésekre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 3.3.10. Parkolási engedélyek (bérletek)
Győr városa a 17/2013 (IV. 18.) számú rendeletében alkotta meg a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályait. Ennek értelmében „a fizető-parkolóhelyet kizárólag rendeletben meghatározott várakozási díj megfizetése ellenében, érvényes parkolójegy megváltása, bérlet megváltása, rendszámhoz kötött lakossági parkolási bérlet megváltása vagy mobiltelefonos díjfizetés ellenében lehet igénybe venni.” (6 § 1 bekezdés) „Rendszámhoz kötött lakossági parkolási bérlet vásárlására jogosult a belvárosi”, révfalui, nádorvárosi és sziget-újvárosi fizető parkoló-övezetben „lakással rendelkező személy lakásonként egy személygépkocsira az (1a) bekezdés szerinti feltételekkel.” (9 §) Lehetőség van lakásonként egy további bérlet vásárlására is. A Győr-Szol Zrt. 2015. májusban kiadott tájékoztatása szerint az I. övezetben a megvásárolt bérletek (lakossági és övezeti) aránya a rendelkezésre álló parkolóhelyekhez képest 180%, a II. övezetben 100%, míg a III. övezetben 58%. Egyértelmű, hogy – egy nemrég elfogadott rendeletmódosítás ellenére is – az I. és II. övezetben rendkívül magas a bérletes parkolások részaránya, ezért a Belváros parkolási rendszerének átalakítása során fontos a bérletes parkolások számának csökkentése (egy adott állandó lakcímhez csak egy kedvezményes bérlet megváltására lesz lehetőség a felszíni parkolóhelyekre, a második gépkocsira magasabb árú bérlet váltása szükséges, minden további gépkocsit a peremparkolókban kell elhelyezni). A belvárosi kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató vállalkozások számára szintén csak egy – a lakosságinál kisebb mértékben – kedvezményes bérlet megváltására lesz lehetőség, minden további gépkocsi elhelyezése a legközelebbi parkolóházban, vagy – bérlet megváltása esetén – a fehér színnel jelölt parkolókban lehetséges. Az új parkolási rendszer előnye, hogy minden jogos engedély kiadható és az engedélyes parkolás, illetve gépjárműtárolás a Belvárosban nem okoz ezután zsúfoltságot.
21
4. Becsült fejlesztési költségek A koncepcióban javasolt fejlesztések megvalósítását több ütemre kell bontani, végrehajtásuk komplex szemléletet, a parkolási kereslet és kínálat folyamatos egyensúlyban tartását, valamint összehangoltságot kíván a Belváros egyéb fejlesztési programjaival. A megszüntetett felszíni parkolóhelyekkel egy időben kell azok pótlásáról, valamint a Citybusz járatok fejlesztéséről gondoskodni. 4.1. Megszűnő és megépülő parkolóhelyek A koncepció a Belváros peremén felépített parkolók és a belső úthálózaton végzett fejlesztések eredményeként legalább 2300 új parkolóhellyel számol, legfeljebb 700 belvárosi hely megszűnésével együtt. Ez azt jelenti, hogy a Belvárost érintő jelentősebb épületbontási, műemléket veszélyeztető, a zsúfoltságot növelő és az élhetőséget megnehezítő beruházás nélkül legalább 1600 új parkolóhely létesíthető a városrész gondjainak megoldása érdekében. A megszűnő helyek nagyobb része gyalogos övezetté, illetve zöldterületté alakul, szolgálva ezzel a belvárosban élők, és az ide érkezők jó közérzetét és biztonságát. A vasútállomás főbejáratával szemben, a Honvéd liget alatt létesülő garázs pedig a közösségi közlekedés fejlesztésével összhangban a szűk környezetében található intézmények parkolásának problémáit képes orvosolni. 4.2. Becsült fejlesztési költségek Az alábbi költségek mérnöki becslések alapján, átlagos értéken számolnak, a végösszegeket több tényező befolyásolja. A Honvéd liget alatt létesíteni kívánt garázs becsült költsége a kapcsolódó felszínrendezés nélkül átlagosan nettó 5 millió Ft parkolóhelyenként. Ez a fejlesztési elem az egész fejlesztés egyik legdrágább eleme, éppen ezért nem javasolt további mélygarázs létesítése a belváros területén. A koncepció ezen a területen maximálisan 200 parkolóhellyel számol, így a beruházás költsége nettó 1 milliárd Ft, felszínrendezéssel, közműkiváltásokkal együtt bruttó 2,5 milliárd Ft. A peremparkolók esetében négy nagyobb és egy kisebb parkolóházzal számol a koncepció, a teljes kapacitásnövekedés 1600 férőhely. Egy parkolóházban épített hely fajlagos költsége a kapcsolódó felszínrendezések nélkül nettó 2,5 millió Ft darabonként. Ez a fejlesztési elem a legolcsóbb, ezért is helyezi a hangsúlyt erre a javaslat a mélygarázsokkal szemben, és elsősorban a Belváros peremén, ahol erre nagyobb és „szellősebb” terület áll rendelkezésre. A beruházás várható költsége – a létesítendő összes parkolóház esetében – 4 milliárd Ft, felszínrendezéssel, az úthálózat bővítésével közműkiváltásokkal együtt pedig bruttó 7,5 milliárd Ft. A Citybusz rendszer fejlesztése elsősorban a megfelelő járművek beszerzésén alapszik. A koncepcióban példaként említett Evopro Modulo Medio busz áráról jelenleg még nem állnak rendelkezésre adatok, a fejlesztési elem költségei ezért még nem becsülhetők. A Citybusz járatok üzemeltetésére javasolt koncepció egy önkormányzati tulajdonú társaság létrehozása kizárólag erre a célra, vagy a jelenleg is működő Győr-Szol Zrt tevékenységének bővítése.
22
5. Összefoglalás A fent vázolt új fejlesztési irány hatása a Belváros közlekedésnek csillapodása, a városrész levegőjének és környezetének javulása, melyhez nagyban hozzájárul a további zöldfelületek (Pálffy úti sétány, Révai út meghosszabbítása mentén kialakított parkok) kialakítása. A belvárosi kulturális- és társadalmi élet felpezsdül a gépkocsiforgalom zavaró hatásaitól mentesen és a helyi közösségi közlekedés fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető távolságokban. Számos új, a közösség számára különböző céllal hasznosítható teresedés jön létre a Bécsi-kapu tér, a Virágpiac és a II. János Pál tér rekonstrukciójával, melyek átalakítása jelenleg is szerepel Győr város kulturális koncepciójában. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezeken a helyeken (a II. János Pál tér alatt található teremgarázst kivéve) nem ajánlott újabb parkolóhelyek kialakítása, sokkal inkább tanácsos – főleg turisztikai és kulturális szempontból – a még meglévő és feltárható egykori várfal elemeinek bemutatása. A felszíni parkolók számának csökkenése a forgalmas szakaszokon kifejezetten előnyös abból a szempontból, hogy a felszínen a parkoló állásokba beálló autó minden manőverével megakasztja a forgalom áramlását, ezzel az intézkedéssel azonban ezek az esetek is csökkenek, ugyanakkor viszont biztosítja a szükséges mennyiséget a Belvárosban élők számára, elvégre alapvetően az egyik cél az, hogy az itt lakóknak ugyanúgy lehetősége legyen lakása közelében parkolni, ahogy a más városrészekben lakóknak. Érvényesül a kereslet és a kínálat egyensúlyban tartására törekvés, a belvárosi közlekedési fejlesztések egymásra épülő fejlesztési elemek, az új parkolási létesítmények építése össze kapcsolódik a felszíni parkolóhelyek megszűnésével. A megfogalmazott fejlesztési elemek közlekedési szempontból elfogadhatóak, hiszen több ponton nagy kapacitású parkolóházak épülnek eleget téve annak a szándéknak, hogy hosszútávon a tömeges parkolási igényeket már a Belváros peremén elégítsék ki. A felszínen csökkentett parkolók helyén elsősorban a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak biztosít nagyobb felületet és jelentősen növeli a zöldterületek arányát. A Belváros külső peremén javasolt fejlesztési elemek (parkolóház, garázs, több szintes parkolólemez stb.) legtöbbjéből a központ kb. 10 perces gyaloglással is elérhető, de a megfelelően fejlesztett Citybusz hálózat is hozzájárul az autómentes, gyors és biztonságos közlekedéshez. A peremparkoló hálózatot nagyobb részt a belvárosi felszíni parkolás erőteljes tiltásával és ezzel párhuzamosan a Citybusz járatok magas színvonalú kialakításával lehet hatékonyan és gazdaságosan működtetni. Emellett a parkolójegyet egyben Citybusz jegyként is elfogadhatóvá kell tenni, így aki a peremparkolókban parkolási jegyet vált azzal a jeggyel igénybe veheti a Citybusz szolgáltatását, és közvetlen autóbuszjárattal juthat el a Belvárosba. Az utazási idő – a parkolótól a Belvárosig – kb. 5 perc gyaloglás nélkül. Alternatívaként vizsgálható a peremparkolók ingyenessé tétele, a P+R rendszer, a Citybusz kedvező tarifáival pedig a belvárosi autómentes tartózkodás, sétálás, vásárlás, pihenés, szórakozás is vonzó marad. Ugyanakkor ajánlott a peremparkolók létesítésével egy időben, a Belvárosban ma meglévő (Petőfi-híd alatti, Vas Gereben utcai) P+R parkolók megszüntetése és a terület egyéb célú felhasználása. Ezt a döntést azonban mindenképpen társadalmi párbeszédnek kell megelőznie, ahogy a teljes fejlesztés is széles nyilvánosságot kíván. Ezek a fejlesztések egy olyan nagyléptékű és történelmi jelentőségű városfejlesztés megvalósítását teszik lehetővé – a st. pölteni igazgatási negyed alkalmazásával –, amely jelentős mértékben növeli Győr teljes Belvárosának értékét, a „lüktető belváros” projekthez kapcsolódóan kiteljesedhet a teljes műemléki állomány rehabilitációja, tiszta környezetű, jó levegőjű, valóban élhető városrész válik belőle. Hosszútávú és teljes körű megoldást kínálunk Győr-Belváros mai napig fennálló, a jövőben pedig – gyökeres változások elmaradása esetén – csak súlyosbodó parkolási- és közlekedési problémáira.
23
