Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet

Makrogazdasági elemzés 2014. január

Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet

A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése

Szerkesztette: Gém Erzsébet, vezető közgazdász

Készítette: Mikesy Álmos Szabó Zsolt Stankovits Klaudia

© MFB Zrt. Budapest, 2014. január

Vezetői összefoglaló Az év eleji lassulást követően 2013 második felében gyor-

ci feszültségek enyhülése nyomán. A hosszú lejáratú vál-

sult a világgazdasági konjunktúra, amit a fejlődő orszá-

lalati hitelek átlagos kamatszintje az év eleji 3,17%-ről in-

gok mellett a fejlett országok javuló teljesítménye is segí-

dulva novemberre fokozatosan 3,12%-ra süllyedt, eköz-

tett. Ennek köszönhetően a világkereskedelem is bővülni

ben folytatódott a vállalati hitelállomány zsugorodása (no-

kezdett a 2012 elejétől 2013 közepéig tartó hosszú stagná-

vemberben 5,7%-kal csökkent az állomány év/év alapon).

lási periódus után: a harmadik negyedévben már 2,8%-kal bővült a globális export. A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában javult az üzleti hangulat a múlt év második felében. Az amerikai GDP stabil növekedési pályára állt, az eurózónában másfél év recessziót követően megkezdődött a kilábalás (negyedéves alapon két negyedévben is bővülést regisztráltak, azonban éves összevetésben még visszaesés várható), s a kínai gazdaság az év első felében tapasztalt lassulást követően a harmadik negyedévben ismét gyorsult. A visszafogott gazdasági aktivitás, a csökkenő energia- és élelmiszerárak következtében mérsékelt volt az inflációs nyomás a világgazdaságban. A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára tavaly a korábbi évekhez képest viszonylag stabil maradt, 110,3 dollár/hordó szinten zárta az évet, s a jó termésnek köszönhetően a mezőgazdasági termékek világpiaci árai is csökkentek az év folyamán. Így mind az USA-ban, mind az eurózónában 1% körül alakult az infláció az év végén. 2013-ban a pénz- és tőkepiacok irányát a világgazdasági konjunktúra tartósságával kapcsolatos bizalom erősödése és a meghatározó jegybankok globális likviditást növelő monetáris élénkítő programjainak folytatásával kapcsolatos várakozások szabták meg. Az amerikai irányadó jegybanki kamat 2008 vége óta 0-0,25%, a havi 85 milliárdos eszközvásárlási program szigorítására 2013. májusban adta a Fed az első jelzéseket, majd decemberben született meg a döntés annak 2014. januárban induló 10 milliárdos csökkentéséről. Az Európai Központi Bank májusban 25 bázisponttal új rekordszintre, 0,50%-ra, majd a deflációs kockázatok erősödésével novemberben 0,25%-ra mérsékelte az irányadó kamatot. A nemzetközi piacokon ös�szességében a hangulat és a likviditás is kedvező volt 2013ban. Az amerikai és a német 10 éves állampapír hozamok 126, ill. 64 bázisponttal 3,01, ill. 1,94%-ra emelkedtek, a PIIGS országok hozamai jelentősen süllyedtek, így az euróövezetben konvergáltak az állampapír hozamok az elmúlt évben. A dollár/ euró árfolyam az 1,27-1,39 USD/EUR sávban mozgott az év folyamán, s az év végi záróérték (1,38 USD/EUR) az európai fizetőeszköz 4,5%-os éves szintű erősödését jelentette. A nyugati tőzsdék közül több is új rekordszintre emelkedett, ugyanakkor az év végi globális portfolió átcsoportosítás a feltörekvő piacok egy részén az eszközárak csökkenéséhez vezetett. Az eurózónában lazultak a vállalati hitelkondíciók a las-

A magyar gazdaság 2013 első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6%-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatosan gyorsult: a harmadik negyedévben már 1,6%-kal nőtt a magyar GDP (naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján), míg a július és szeptember között negyedéves alapon mért 0,9%-os növekedési adat a negyedik leggyorsabbnak számít az Európai Unióban. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt: a gazdaság talpra állását a GDP felhasználási oldalán a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet élénkülése segítette, amely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A július és szeptember közötti időszakban pedig az eurózóna recessziójának érezhető enyhülésével a külkereskedelem is ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez. A mezőgazdaság – a bruttó hazai termék termelési oldalán – alacsony gazdasági súlya ellenére tavaly is nagymértékben befolyásolta a GDP-növekedés ütemét: a jó termésnek köszönhetően az agrárium bruttó hozzáadott értéke január és szeptember között 21,7%-kal nőtt (év/év). Az építőipar egy negyedévet leszámítva 2007 óta tartó folyamatos zuhanása tavaly megállt, s a mélypontról való viszonylag dinamikus kilábalás – a bázishatás mellett – elsősorban a közösségi fejlesztéseknek (infrastrukturális beruházások: közút, vasút, katasztrófavédelem) volt köszönhető, míg az épületek kivitelezésében az ipari (nem lakáscélú) létesítmények domináltak. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően 2013 harmadik negyedévében megszakadt az öt negyedév óta tartó visszaesés és az ipari szektor bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett (év/év). Összességében azonban a múlt év első kilenc hónapja alapján a szektor teljesítménye 1,4%-kal kisebb volt, mint 2012 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 2013 végére közel 5 éves mélypontra süllyedt (2013. szeptember és november között 9,3% volt), míg a foglalkoztatottak száma 2001 óta első alkalommal haladta meg a 4 millió főt. A javuló munkaerő-piaci helyzetben a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje, ill. a téli közmunkaprogram elindítása mellett az év második felében már az új (elsősorban a feldolgozóipari) „piaci” állások is egyre nagyobb szerepet játszottak. A hazai inflációs ráta a tavalyi év második felében négy évtizedes mélypontra süllyedt, így 2013-ban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 1,7% volt.

suló ütemben csökkenő kamatszint és a bankközi pia2


Az MNB Monetáris Tanácsa által 2012. augusztusban indí-

lalati forintkölcsönök átlagos kamatszintje 9,29-ről 5,72%-ra,

tott kamatcsökkentési ciklus 2013-ban is folytatódott, s az

a hosszabb hiteleké 9,10-ről 5,39%-ra olvadt. A nem pénz-

alapkamat az év eleji 5,75%-ról a havi 25, majd augusztus-

ügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból ere-

tól 20 bázispontos csökkentések révén decemberre 3,00%-

dően 2013 első 11 hónapjában 494,1 milliárd forinttal emelke-

ra (majd azóta 2014. januárban 2,85%-ra) mérséklődött. A

dett, míg a devizahiteleké 378,8 milliárd forinttal csökkent, így

diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozama az alapkamat sül�-

a tranzakciók eredményeként összességében 115,4 milliárd fo-

lyedéséhez igazodva 236-247 bázispont közötti mértékben, vi-

rinttal bővült a vállalati kölcsönök állománya, ami részben az

szonylag egyenletes ütemben csökkent 2013-ban, míg a hos�-

MNB Növekedési Hitelprogramjának a következménye.

szú kötvényhozamok nyáron átmenetileg emelkedésbe fordultak. A 10 éves országkockázati prémium 316-ról 296 bázispontra, a 10 éves kötvényhozam 6,11-ről 5,61%-ra mérséklődött tavaly, s a hozamgörbe meredekebb lett. A viszonylag kedvező globális befektetői hangulatban a magyar eszközök jelentősen csökkenő hozamprémiuma mellett éves szinten 2,0%-kal gyengült a forint az euróval szemben és 297,0 HUF/ EUR árfolyam mellett zárt decemberben.

A kedvezően alakuló reálgazdasági és inflációs folyamatok mellett tovább javult a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya is: 2013. harmadik negyedévben a fizetési mérleg adatok alapján (GDP-arányosan) 6,3% volt Magyarország külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége. A költségvetés éves hiánya az előzetes adatok alapján kisebb lett, mint a GDP 2,7%-a, s a fegyelmezett fiskális politika eredményeként Magyarország tavaly nyáron kikerült az EB túlzottdeficiteljárása

Az előző évben rekordszintre zuhantak a vállalati forinthite-

alól. A gazdasági egyensúlyra törekvés továbbra is a fenntart-

lek kamatai: 2013. január és november között az 1-5 éves vál-

ható GDP-növekedés egyik alapfeltétele marad.

3


Világgazdasági konjunktúra Az idén magasabb fokozatba kapcsolhat a világgazdaság növekedése 2013 második felében gyorsult a világgazdasági konjunktúra, amit a fejlődő országok mellett segített a fejlett államok javuló teljesítménye is. A gazdaság jelenlegi helyzetének globális megítélése még alig változott, azonban a következő 6 hónapra vonatkozó kilátások tovább javultak (a tavalyi év második felében már bőven a hosszú távú átlagos szint felett tartózkodik az indikátor) a német Ifo intézet felmérése szerint. A kedvezőbb konjunkturális folyamatoknak köszönhetően a világkereskedelem is elkezdhetett kitörni a 2012 elejétől 2013 közepéig tartó hosszú stagnálási periódusból: a tavalyi év harmadik negyedévében már 2,8%-kal bővült a globális export (1-2. ábra). A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában javult az üzleti hangulat a tavalyi év második felében. Az amerikai GDP stabil növekedési pályára állt, az eurózónában másfél év recessziót követően megkezdődött a kilábalás. A kínai gazdaság az év első felében tapasztalt lassulást követően ismét gyorsult a tavalyi harmadik negyedévben. A BRIC országok közül azonban több lendületet vesztett: a brazil gazdaságot a magas reálkamat, míg az orosz növekedést strukturális problémák akadályozzák (3-5. ábra). Az idei év nagy kérdése, hogy az amerikai monetáris lazítás decemberben elindított lassítása milyen menetrend szerint zajlik majd, követi-e további szigorítás és ezeknek összességében milyen piaci, ill. reálgazdasági hatásai lesznek. A kilátások egyelőre inkább kedvezőek: 2014-ben az IMF előrejelzése szerint a tavalyi 2,8% körüli növekedés 4,1%-ra gyorsulhat. Ebben a feltörekvő gazdaságok jobb teljesítménye mellett fontos szerepet játszanak majd a Triád országai is: négy év után az idei lehet az első olyan év, amikor mind az USA, mind az eurózóna, mind Japán GDP-je bővül majd (6. ábra). 2. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)

1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 140

OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport** (jobb t.)

Jelenlegi helyzet megítélése

2013

2012

2011

-4%

-6%

-6%

Japán

Eurózóna

Németország

-8% -10%

2013. III

2013.I

2011.I

2010.I

Németország

*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index

2012.III

Forrás: Reuters, MFB

-10%

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

USA

-4%

2006.I

Kína

2013.07

2013.06

2013.05

2013.04

2013.03

2013.02

2013.01

2012.12

Eurózóna

-2%

-8%

95%

95%

0%

-2%

2012.I


2%

0%

2010.III

100%

4%

2%

2009.III

100%

6%

4%

2009.I

105%

6%

2011.III

110%

105%

2010

4. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)

115%

110%

* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság

A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)

3. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2012. december = 100%) 115%

2009

1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III Várakozások a következő 6 hónapra

-25% 2008

2000

20

20

-20% 2007

95

Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB

-15%

Forrás: CPB, OECD, MFB

2006

96

** 3 hónapos gördülő átlag

2005

97

40

40

-10%

98

2004

60

-5%

99

2008.III

60

0%

100

2003

80

5%

2008.I

80

10%

101

2002

100

2007.III

100

15%

102

2001

120

20%

103

2007.I

120

104

2006.III

140

USA

6. ábra: Az egyes régiók hozzájárulása a világgazdasági növekedéshez

5. ábra: A GDP-növekedés alakulása a BRIC* országokban 15%

6

6%

10%

10%

5

5%

4

4%

3

3%

2

2%

1

1%

5%

5%

0%

0%

-5%

-5%


-10%

-10%

Brazília

Oroszország

0

0%

-1

-1%

-2

* IMF előrejelzés

Forrás: IMF, MFB

-2%

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017*

2013. III

2013.I

2012.I

India

2012.III

2011.III

2011.I

2010.III

-15% 2010.I

2009.III

2009.I

2008.I

2008.III

2007.III

2007.I

2006.III

*Brazília, Oroszország, India, Kína

2006.I

-15%

százalékpont

15%

Eurózóna Egyéb fejlett országok Világgazdasági növekedés (jobb t.)

Kína

4

USA Fejlődő országok


Infláció a világgazdaságban Tartósan alacsony maradhat az inflációs nyomás a világgazdaságban Várhatóan az idei évben is kitart még a világgazdaságot tavaly jellemző alacsony inflációs környezet. A növekedés gyorsulásával az ipari fémek ára valamelyest emelkedhet ugyan, de a feltörekvő országok közül több továbbra is strukturális problémákkal küzd, a világpiaci ár alakulásában meghatározó kínai gazdaság szerkezetének kiegyensúlyozására tett lépések pedig szintén a kereslet bővülése ellen hatnak. Az Irán elleni embargó enyhítésével csak mérsékelten növekedhet a kőolaj-kínálat, így ennek árleszorító hatása visszafogott lehet. A nemesfémek áralakulását elsősorban a kilátások és a piaci bizalom befolyásolja: a globális likviditás szűkülése rövidtávon a piaci volatilitás emelkedésén keresztül felfelé nyomhatja az árfolyamokat, az év egészét tekintve azonban nem várható az arany (és helyettesítő termékeinek) komolyabb drágulása (1-2. ábra). Az energiaárak mérséklődése 1,0% körüli szintre nyomta le a fogyasztói árak növekedését a tavalyi év végére az Egyesült Államokban, miközben a maginfláció stabilan alakult (2013. november: 1,7%). A Fed által kiemelt figyelemmel követett személyi fogyasztási árindex is mérsékelt árnyomást jelez az amerikai gazdaságban, így az irányadó kamat a tengerentúlon az idei évben várhatóan még továbbra is rekord alacsony szinten marad. A kínai fogyasztói árindex tavaly nyár óta tartó emelkedését a várt lassulással ellentétben gyorsuló gazdasági aktivitás, a tartós munkaerőhiány és az élelmiszerek drágulása okozza. Az alacsony belső kereslet miatt az eurózónában október után novemberben is 1,0% alá süllyedt a 12 havi inflációs ráta. Németországban viszont a tavaly október 1,2 után novemberben 1,6%-ra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése. Ebben a bővülő belső kereslet mellett az egységnyi munkaerőköltség fokozatos növekedése is szerepet játszott (3-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása

2. ábra: Nyersanyagárak egy éves változása a S&P GSCI spot árindexek alapján (2012. 12. 31. = 100%)

130

Energia Állati termékek Brent-típusú nyersolaj Cink S&P GSCI nyersanyagár-index Ólom Réz Szója Ipari fémek Platina Alumínium Cukor Nikkel Gabona Arany Ezüst Kukorica

120

100

425

90

400

80

375

70

350

60 2012.01 2012.01 2012.03 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12

450

$/hordó

110

CRB élelmiszer-árindex (bal t.)


Brent-típusú kőolaj (jobb t.)

3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex, a maginfláció alakulása és a személyi fogyasztási árindex alakulása 6%

15,0%

5%

5%

12,5%

4%

4%

3%

3%

10,0%

2%

2%

1%

1%

0%

0%

-1% -2%

100%

110%

15,0% Forrás: NBSC, MFB

12,5% 10,0%

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2009.01

2011.10

-2,5% 2011.07

-2,5% 2011.04

0,0%

-2%

2011.01

0,0% 2010.10

2,5%

-1%

2010.07

5,0%

2,5%

2009.04

5,0%

Fogyasztói árindex (év/év) Fogyasztói árindex - nem élelmiszerek (év/év) Fogyasztói árindex - élelmiszerek (év/év)

Fogyasztói árindex (év/év)

5. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában

6. ábra: Fogyasztói árak alakulása Németországban 5%

25%

4%

20%

15%

3%

15%

3%

10%

2%

2%

5%

1%

10%

0%

0%

5%

1%

-5%

-1%

-10% -15%

* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)

-2%


12 havi inflációs ráta* (jobb t.)

Élelmiszerárak (bal t.)

Energiaárak (bal t.)

Maginfláció (jobb t.)

5% 4%

0%

0%

-5%

-1%

-10%

-3%

* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)

-15%

-2%

Forrás: Eurostat, MFB

-3%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

20%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

25%

90%

7,5%

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

Maginfláció (év/év) Személyi fogyasztási árindex

80%

7,5%

-3% 2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01


70%

4. ábra: Fogyasztói árak alakulása Kínában

6%

-3%

60%

2010.04

CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)

2010.01

475

2009.10


500

2009.07

525

12 havi ráta* (jobb t.)

5

Élelmiszerárak (bal t.)

Energiaárak (bal t.)


Egyesült Államok Tovább javult az amerikai gazdaság teljesítménye a tavalyi év második felében Az Egyesült Államok GDP-je folyamatosan gyorsulva a második és harmadik negyedévben 1,6, ill. 2,0%-kal nőtt (év/év). A növekedés szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabbá vált (elsősorban a beruházásokra, másodsorban pedig a lakossági fogyasztásra támaszkodott), miközben a kilátások is kedvezőek: a feldolgozóipari menedzserindex (ISM) tavaly novemberben 2011. február óta nem látott magasságba emelkedett (1-3. ábra). A tavalyi negyedik negyedévben a GDP alakulását fékezhette az októberi részleges kormányzati leállás, összességében azonban 2013-ban közel 2,0%-kal nőhetett a gazdaság, ami 2014-ben akár 3,0% körüli szintre gyorsulhat. A Fed Nyíltpiaci Bizottsága decemberben a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program (QE3) 75 milliárd dollárra történő csökkentéséről döntött. A likviditás bővítésének lassítása várhatóan csak visszafogott hatást gyakorol majd az amerikai reálgazdaságra. A kiemelten figyelt munkaerő-piaci folyamatok egyre kedvezőbb képet mutatnak: a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben ötéves mélypontra, 7,0%-ra süllyedt. Az előző pénzügyi évben a GDP-arányos költségvetési hiány 4,1%-ra mérséklődött a 2012-es 8,5%-ról. A lakosság folytatja a mérlegkiigazítást, aminek azonban egyre kevesebb növekedési (fogyasztási) áldozata van: a háztartások adóssága a GDP-arányában 16,4 százalékpontot süllyedt négy és fél év alatt, az adósságszolgálat pedig már kevesebb mint a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének 10%-át teszi ki (szemben a 2007. év végi 13,5%-kal). Szintén kedvező hatással van a háztartások fogyasztására – a vagyonhatáson keresztül – az ingatlanárak folyamatos emelkedése. A mérlegkiigazítás és az óvatosság következtében azonban a jelzáloghitelek állománya egyelőre még nem mutat növekedést (4-6. ábra). 2. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban

1. ábra: GDP-növekedés* az Egyesült Államokban

-5,0

Forrás: BEA, MFB

-7,5

Beruházás Fogyasztás Kormányzati fogyasztás**

Év/év (jobb t.)

3. ábra: A feldolgozóipari ISM-index* alakulása az Egyesült Államokban

400

70 60

50

50

40

200

ezer fő

60

40

30

2013.III

2013.I

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2011.I

2011.II

2010.IV

2010.III

-200

8%

-400

7% QE2 kezdete

6%

QE3 kezdete

5% 4%

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

-1 000

Foglalkoztatás változása a magán szektorban (hónap/hónap, bal t.) Forrás: St. Louis Fed, MFB Munkanélküliségi ráta (jobb t.)

ISM-index (Összesített)

6. ábra: Az ingatlanhitel-állomány és a lakásárak alakulása* az USA-ban

5. ábra: A háztartások finanszírozási kötelezettségeinek alakulása 100%

10% 9%

-800

20

11%

QE1 kezdete

0

-600

30 Forrás: St. Louis Fed, MFB * szezonálisan kiigazított adatok

ISM-index (Termelés) ISM-index (Új megrendelések)

Nettó export Kormányzati fogyasztás*

4. ábra: A foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása az USA-ban

70

20

2010.I

2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Negyedév/negyedév (bal t.)

2010.II

2008.I

-6%

-3%

2009.IV

-10,0


2012.II

* szövetségi; ** állami és helyi

2011.IV

-4%

2009.III

-2%

* szezonálisan kiigazított adatok

2011.III

-2%

-1%

0,0 -2,5

2009.I

0%

2,5

2009.II

0%

5,0

2008.IV

2%

2008.III

1%

7,5

2008.II

4%

százalékpont

2%

14%

120%

210%

13%

115%

195%

90%

12%

110%

180%

85%

11%

105%

165%

100%

150%

Forrás: St. Louis Fed, MFB

95%

Forrás: St. Louis Fed, MFB

90%

135% 120%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2013.I

95%

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

2011.III

2011.I

2011.II

2010.IV

2010.III

2010.I

2010.II

2009.IV

9% 2009.II

75% 2009.III

10%

2009.I

80%

Háztartások adóssága a GDP arányában (bal t.)

Ingatlanhitel-állomány változása (előző év = 100%, bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Case-Shiller index (2000 = 100%, jobb t.)

Háztartások adósságszolgálata a rendelkezésre álló jövedelem arányában (jobb t.)

6


Kína A kínai gazdaság lassulása megállt, a növekedésnek hosszabb távon az új reformterv adhat lendületet A várakozásokkal ellentétben a kínai gazdaság növekedése nem lassult tovább a harmadik negyedévben: az április-június közötti 7,5%-ról a július-szeptemberi periódusban 7,8%-ra emelkedett a GDP bővülési üteme. A gyorsulás hátterében a beruházások növekedése állt, elsősorban az állami fejlesztések felpörgetésének köszönhetően. A lakásárak rendkívül gyors ütemben (közel 10%os) ütemben nőnek, ami az ingatlanpiac túlfűtöttségére utal. Ez a pénzügyi feszültségek erősödésével (romló hitelportfólió, önkormányzati eladósodás növekedése, árnyékbankrendszer terjeszkedése) komoly kockázatokat jelent. A világgazdasági konjunktúra éledezésével ismét bővülésnek indult a kínai export mind az eurózóna, mind az USA irányában, a növekedés az év végére már ismét kétszámjegyű lett (éves szinten). A beszerzési menedzserindexek is fokozatos élénkülést jeleznek (1-5. ábra). A vártnál kedvezőbb GDP statisztika, valamint a november közepén az ún. harmadik plénum által elfogadott reformterv kedvező piaci fogadtatásának eredményeként a távol-keleti részvénypiac teljesítménye az év második felében – szemben az első hat hónap divergenciájával – csatlakozni tudott a szárnyaló fejlett piacokhoz (6. ábra). A reformprogram súlyát jelzi, hogy Kína elmúlt fél évszázados történelmében több fontos döntést is ez a grémium hozott meg (pl. 1978: nyitás a külföldi befektetők irányába, 2001: WTO tagság). A legalább 7%-os növekedési cél a kommunista párt legitimációs kérdésévé kezdi kinőni magát, de a vezetés látszólag belátta, hogy az ennek elérésére az eddigiekben bevetett stimulusok hosszú távon nem fenntarthatóak. A reformterv a jogállamiság és piac szerepének erősítését, ill. a környezetvédelmi szempontok fokozottabb figyelembevételét ígéri, a finanszírozás területén központosítás irányába mozdul el, valamint több szociális intézkedést is bevezet. 2. ábra: A kínai GDP fő komponenseinek (felhasználási oldal) hozzájárulása a növekedéshez (év/év)

1. ábra: Gazdasági növekedés és üzleti környezet Kínában 16% 14%


Üzleti klíma (Business Climate Index) (bal t.)

Bruttó állóeszköz felhalmozás Végső fogyasztás

GDP (év/év, jobb t.)

Hónap/hónap (bal t.)

Év/év (jobb t.)

1,2%

10%

50%

50%

8%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

0,9%

6%

0,6%

4%

0,3%

2%

0,0%

0%

10%

10%

0%

0%

-10%

55

55

50

50

45

45

S&P 500

110%

100%

100% 90% Forrás: Reuters, MFB

7

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

2013.05

2013.04

2012.12

80% 2013.03

80%

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

2009.10

2009.07

2009.04

2009.01

110%

90%

30 25

2008.10

120%

2013.02

25 2008.07

120%

2013.01

Forrás: NBSC, MFB

2008.04

Shanghai Composite

35

PMI - Új exportmegrendelések

2008.01

-30%

130%

130%

40 PMI - Feldolgozóipar

USA

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

60

40

Eurózóna

6. ábra: A kínai Shanghai Composite és az amerikai S&P 500 tőzsdeindexek alakulása (2013. 06. 28. = 100%)

60

30

-20% Világ


-30%

5. ábra: Beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulása Kínában

35

-10%

-20%

-2% 2011.10

2011.07

2011.04

Forrás: NBSC, MFB

2011.01

-0,3%

2013.III

2013.I

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

Nettó termék és szolgáltatás export

4. ábra: A kínai export alakulása (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)

3. ábra: Lakásárak alakulása Kínában 1,5%

2011.III

-5 2011.I

4%

2011.II

100

0

2010.IV

6% 2010.III

8%

110

2010.I

120

5

2010.II

10%

2009.IV

130

10

2009.III

12%

2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III

140

2009.I

150

15

2009.II

Forrás: National Bureau of Statistics of China (NBSC), MFB

százalékpont

160


Eurózóna Véget ért a recesszió az eurózónában, de a kilábalás várhatóan hosszadalmas lesz Az eurózónában másfél éves visszaesést követően április-június után július és szeptember között is bővült a GDP negyedéves alapon. A kilábalás üteme azonban lassú, éves összehasonlításban a tavalyi év első kilenc hónapjában a bruttó hazai termék folyamatosan zsugorodott (2013. II. ill. III. negyedév: -0,6, ill. -0,4% év/év). Az eurótérség gazdaságát továbbra is elsősorban a belső kereslet (a beruházások és a lakossági fogyasztás csökkenése) fogja vissza. A monetáris unió tagjai közül mindössze Ausztriában érte el a bruttó állóeszköz-felhalmozás az öt évvel korábbi szintet. A háztartások fogyasztásának alacsony szintjét pedig a magas munkanélküliség és a költségvetési megszorítások miatt növekvő terhek, ill. visszaeső állami transzferek okozzák. A növekedés lassú gyorsulása várható az idén: a tavalyi 0,4% körüli zsugorodást követően 2014-re 1,1%-os növekedést vár az Európai Bizottság. A gazdasági szereplők várakozásai is jelentősen javultak az elmúlt fél évben (1-4. ábra). A fellendülés egyik legnagyobb akadálya azonban továbbra is a tagállamok közötti divergencia, amely egyelőre nem látszik enyhülni. A hitelezési standardok javulása ellenére a vállalati és lakossági hitelállomány (a lakáscélú kölcsönök kivételével) tovább süllyedt az elmúlt két évben (5-6. ábra). Hiába enyhült ugyanis jelentős mértékben a pénzügyi feszültség az eurózónában, a források elérhetősége és ára között nőtt a különbség a tagállamok között. A pénzügyi rendszer fragmentálódásának egy másik tünete a válság előtt jelentős külső egyensúlytalansággal küzdő tagállamokban figyelhető meg, ahol a források reallokációja zajlik a kereskedelembe nem kerülő (non-tradable) termékek és szolgáltatások irányából az exportképes (tradable) javak irányába. Ez pedig a tartósan magas munkanélküliség veszélyét rejti magában. 1. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában

2. ábra: Hozzájárulás a GDP-hez az eurózónában 4%

2%

6%

3

Háztartási fogyasztás Beruházás

Év/év (jobb t.)

3. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás az eurózónában** (2013. III. negyedév, 2008. III. negyedév = 100%)

2013.I

Kormányzati fogyasztás Nettó export

4. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában

Ausztria Észto. Németo. Belgium Franciao. Luxemburg* Finno. Eurózóna Szlovákia Hollandia Málta Olaszo. Spanyolo. Portugália Szlovénia Ciprus Íro.*

120

120

110

110

100

100

90

90

80

80 Hosszú távú átlag (1985 - 2010)

70

5. ábra: A hitelezés alakulása az eurózónában (2011. december = 100%*)

6. ábra: A hitelezési feltételek alakulása* a következő 3 hónapban az eurózóna bankrendszerében 80

105%

Forrás: ECB, MFB

100%

80 Forrás: ECB, MFB

60

100%

95%

40

95%

0

-20

-20 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV

2013.09

2013.06

2013.03

20

0

85% 2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

85%

90%

* szezonálisan kiigazított és munkanaphatástól megtisztított adatok

60 40

20 90%

60

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

* 2013. II. negyedéves adat; ** Görögország kivételével

Forrás: Európai Bizottság, MFB

ESI bizalmi index 1997

110%

1996

100%

1995

90%

1994

80%

1993


70%

1992

60%

1991

50%

70

2008 - 2009-es átlag

60

40%

105%

2012.IV

2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Negyedév/negyedév (bal t.)

2013.III

-4% 2013.II

-2 2012.III

-2%

2010.I

-6%

-3%

-1

2012.I


2012.II


0%

2011.IV

-4%

-2%

0

2011.II

-2%

2%

2011.III

-1%

1

2011.I

0%

4%

2010.IV

0%

2

2010.II

2%

2010.III

1%

százalékpont


1 évnél rövidebb vállalati hitelek állománya 1-5 éves vállalati hitelek állománya 5 évnél hosszabb vállalati hitelek állománya Lakossági fogyasztási hitelek állománya Lakossági lakáscélú hitelek állománay

Lakáscélú hitelek

Fogyasztási hitelek

Vállalati hitelek

*nettó mérleg: szigorítást tervező bankok - enyhítést tervező bankok aránya

8


Külső egyensúlyi folyamatok az eurózónában Tovább javult a PIIGS országok folyó fizetési mérlege, azonban az egyensúly még törékeny Az eurózóna fizetési mérlegének többlete 56 milliárd eurós értékét ért el 2013 második negyedévében, amely megközelíti a 2012 végén tapasztalt rekord magas értéket. A folyó fizetési mérleg aktívumának 2011 vége óta tapasztalható intenzív növekedésében jelentős szerepet játszott, hogy az időszak első felében az ún. PIIGS országokban (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) folyamatosan csökkent a hiány, majd 2012 végére egyensúlyba került a folyó fizetési mérleg, sőt 2013. április és június között kisebb mértékű többlet is keletkezett. Mindez a folyó fizetési mérleg elhúzódó korrekcióját jelzi ezekben a tagállamokban. Kivételnek egyedül Írország tekinthető, ahol már 2010 közepe óta szufficites a folyó fizetési mérleg, sőt 2013 második negyedévében 7,0%-ot ért el a GDP arányos többlet (ez azonban már meghaladja az Európai Bizottság által benchmarknak tekintett -4/+6%-os egyensúlyi sávot (1-2. ábra)). A PIIGS országok mérlegalkalmazkodásnak elhúzódásához nagyban hozzájárult, hogy az ilyen helyzetekben az önálló devizával rendelkező országok esetében általánosságban bekövetkező árfolyam leértékelődés a közös valuta használata miatt nominális értelemben nem volt megvalósítható, az ún. belső leértékelődés a szociális és politikai feszültségek miatt pedig csak lassan megy végbe. A mérleghiány mérsékelődéséhez emiatt az import visszaesése és a visszafogott fogyasztás is hozzájárult: 2012 során több mint 60 milliárd euróval esett vissza a fogyasztás a PIIGS országokban összesen, míg 2013 első félévében további 27,6 milliárdos csökkenés következett, amely még a 2008-2009 során tapasztalható értékeket is meghaladta (3. ábra). Ez rávilágít az egyensúly törékenységére is, mivel a lakossági fogyasztás enyhe élénkülésével és a beruházások megindulásával ezek importvonzata miatt újra ronthatja a fizetési mérleget ezekben az országokban. A válságból való kilábalást nehezítető tényezőnek tekintik az unió „központi” országainak – elsősorban Németországnak – a magas (tartósan 6% feletti) folyó fizetési mérleg többletét is. A német folyó fizetési mérleg jelentős aktívuma főként a külkereskedelmi többlet következménye, amely a gazdaság erős versenyképesége mellett az egykori márkához képest gyenge euró exporttámogató hatásának is a hozadéka. Mindazonáltal Németország mind az Európai Unió, mind az eurózóna felé irányuló nettó exportja 2010 vége óta egyaránt visszaeső trendet mutat, így az ebben az időszakban megfigyelhető német külkereskedelmi aktívum növekedése abból adódik, hogy a nem európai országok felé irányuló export bővülése meghaladta az európai kivitel csökkenésének ütemét. Mindez azt támasztja alá, hogy nem csak a hiánnyal rendelkező országok részéről indult meg mérlegalkalmazkodás, és elsősorban nem Németország magas külkereskedelmi többlete akadályozza az egyensúly helyreállását az unió periféria államaiban (4. ábra).

1.ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása az eurózóna központi és periféria országaiban 80 000 60 000

2. ábra: A GDP arányos folyó fizetési mérleg alakulása a PIIGS országokban (szezonálisan kiigazított adatok)

5%

5,00%

0%

0,00%

-20 000

-5%

-5,00%

-40 000

-10%

40 000 0

-60 000

Eurózóna

Görögország

-20%

Spanyolország Import*(jobb t.)

Európai országok Nem Európai országok

* PIIGS országok összesített importja

9

2013 I.

2012 I.

2011 I.

-10

0 2013 III.

Görögország Portugália

0

-30%

2012 III.

Írország Olaszország

10

2011 III.


2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.

-30 000

-10%

20

10

2010 I.

-10 000

20

milliárd €

0%

30

2010 III.

0

40

2009 I.

10%

50

30

2009 III.

10 000

Írország

40

2008 III.

20%

Portugália

Forrás: Deutsche Bundesbank, MFB

2008 I.

20 000

Olaszország

50

2007 I.

30%

2007 III.

40%

30 000

milliárd €

40 000

Spanyolország

4. ábra: Németország nettó exportjának alakulása az Európai Unión A munkanélkülsiégi árta alalkulása az Európai Unióban belül és kívül

A folyó 3. ábra: fizetési A fogyaztás mérleg részegyenlegeinek és az import éves változása alakulása aazPIIGS Európai A fogyaztás és az import éves változása a PIIGS országokban országokban Unióban

2006 III.

PIIGS országok**

-20,00%

2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.

Központi országok*

-20%

* Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia ** Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország

-20 000

-15,00% Forrás: Eurostat, MFB

2006 I.

-80 000

-10,00%

-15% 2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.

millió €

20 000

millió €

10,00%

10%

Forrás: Eurostat,ECB, MFB

-10

Európai uniós országok Eurozóna országok


Németország A tavalyi év eleji átmeneti lassulást követően ismét gyorsul a német gazdasági növekedés A 2012. év végi, 2013 eleji elbizonytalanodás után a német gazdaság ismét növekedési pályára állt: a tavalyi második és harmadik negyedévben 0,5, ill. 0,6% volt a GDP éves szintű bővülése. A növekedés fő hajtóereje a belső kereslet, azon belül is elsősorban a lakossági fogyasztás volt (1-2. ábra). A német gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, mind a reálgazdaság szereplői (IFO-index), mind pedig a pénzügyi, banki elemzők (ZEW-index) a gazdasági aktivitás gyorsuló bővülésével számolnak (3. ábra). Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013-as 0,5% után az idén 1,7%-kal nőhet a német GDP. A gép- és felszerelés beruházások öt negyedéves zsugorodást követően 2013. július és szeptember között nőttek ismét (éves szinten). A vállalatok javuló üzleti hangulata, a növekvő kapacitáskihasználtság, valamint a finanszírozási feltételek javulása is hozzájárult a fejlesztések beindulásához, bár ennek gyorsulását akadályozza az eurózóna perifériáján még mindig tartó mérlegkiigazítás, valamint a feltörekvő piacok keresletének visszaesése. Várhatóan a következő negyedévekben a gépberuházások növekedése tovább folytatódik, ennek import vonzata hozzájárul majd a nettó export csökkenéséhez, ami a következő időszakban a magas fizetési mérleg többlet kiegyensúlyozását is elősegítheti (3. ábra). A jelentős nettó migráció miatt folyamatosan bővülő munkaerő-kínálat ellenére a munkanélküliség tartósan alacsony (2013. III. n. év: 5,3%), a munkajövedelmek vásárlóértéke folyamatosan nő. A kedvező jövedelmi helyzet és a lakáshitelek felfutásának köszönhetően az ingatlanárak már közel 15%-kal meghaladják a 2007-es szintet. A lakásár-boom veszélyére már a Bundesbank is felhívta a figyelmet: a német központi bank elemzői szerint a városi ingatlanok 5-10%-kal lehetnek túlértékeltek (4-5. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Németországban

2. ábra: A GDP negyedéves változáshoz való hozzájárulás 6%

3

2%

4%

2

1%

2%

1

0%

0%

120 115

40

110

20

105

0

100

85

-30%

Forrás: ZEW, CESifo, MFB

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

80

-1%

4%

-2%

3%

-3%

2013.III

2013.I

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

2011.III

Forrás: ECB, MFB

1 025

110%

1 000

105%

975

100%

950

95%

925

90%

900

milliárd euró

5%

115%

2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III

0%

2013.I

1%

6%

6. ábra: A lakás- és lakóház-árak, ill. a lakáscélú hitelállomány alakulása Németországban

2013.III

7%

2012.I

2%

2012.III

8%

2011.I

3%

2011.III

4%

9%

2010.I

10%

2010.III

5%

2009.I

6%

2009.III

IFO-index* (jobb t.)

Forrás: CESifo, Statistisches Bundesamt, MFB

11%

2008.I

90 85

Gép- és felszerelés beruházások (év/év, bal t.)

12%

2008.III

* negyedéves átlag

IFO-index (jobb t.)

5. ábra: A munkajövedelmek és a munkanélküliségi ráta alakulása Németországban

2007.I

95

2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III

-60

2007.III

2011.I

100

-20%

2006.I

2011.II

105

0% -10%

2006.III

2010.IV

10%

90

2005.III

2010.III

110

95

2005.I

2010.I

115

20%

-40

Munkajövedelem* (jobb t.)

Nettó export

30%

-20

Reál munkajövedelem* (jobb t.)

Beruházás

4. ábra: A gép- és felszerelés beruházások és az üzleti hangulat (IFO-index) alakulása Németországban

60

Munkanélküliségi ráta (bal t.)

2010.II

Háztartások fogyasztása

80

ZEW-index (bal t.)

2009.IV

2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III

-10%

3. ábra: Bizalmi indexek Németországban

-80


2009.III

-5 2009.I

Év/év (jobb t.)


-4

-8%

2009.II

Negyedév/negyedév (bal t.)

-4%

-3

-6%

2008.IV

-3%

-2

2008.III

-4%


2008.I

-2%

0 -1

2008.II

-2%

-1%

-5%

százalékpont

3%

Lakáshitelek állománya Új és meglévő lakások árindexe (2007 = 100%) Új és meglévő lakóházak árindexe (2007 = 100%)

* bruttó

Forrás: Eurostat, Statistisches Bundesamt, MFB

10


Monetáris politika A Fed eszközvásárlásai visszafogásának bejelentésére kedvezően reagáltak a piacok A meghatározó jegybankok számára a konvencionális monetáris politika mozgástere továbbra is korlátozott: az Egyesült Államokban és Svájcban 0-0,25%, Japánban 0,10%, Nagy-Britanniában 0,50% az alapkamat, míg az Európai Központi Bank az év eleji 0,75%-os alapkamatot májusban és novemberben 25-25 bázisponttal csökkentette (1. ábra). Az előző év második felének leginkább várt monetáris döntése az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed harmadik eszközvásárlási programjának (QE3) lassítására vonatkozó ütemterv volt. A Fed decemberben (a piac által vártnál hamarabb) jelentette be, hogy gazdaság élénkülés nyomán (2. ábra) az addigi havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlások volumenét januártól kezdődően 75 milliárdra szűkíti, s a gazdasági fejlemények függvényében kerülhet sor további csökkentésre, ill. adott esetben a program bővítésére. 2013. május – a csökkentésre tett első utalások – után is viszonylag élénk maradt a globális befektetői kedv, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők is egyre jobban bíznak abban, hogy mennyiségi eszközökkel való élénkítés nélkül is fenn tud maradni a USA gazdasági növekedési üteme (3. ábra). Az Európai Központi Bank (ECB) a kedvező környezetet kihasználva fokozatosan csökkentette 2013-ban az állampapír portfolióját, s immáron mind a bank mérlegfőösszegének GDP-arányos hányada, mind a mérlegfőösszeg 2007 szeptembere óta bekövetkezett bővülése elmarad a brit, amerikai és japán adatoktól (4-5. ábra). 2014-ben a Fed folytathatja QE3 szűkítését, míg az ECB az eurózóna lanyha növekedése esetén aktivista irányba mozdulhat. A közép-kelet-európai térségben részben kamatcsökkentéssel, részben az irányadó kamatok szinten tartásával, ill. az eszköztár változtatásával és a prudencia erősítésével (Oroszország) próbálták stimulálni a gazdasági növekedést a jegybankok (6. ábra). 2. ábra: A chicagoi beszerzési menedzser index (PMI) és Fed alapkamat havi változása (1998. január - 2013. december)

6%

80

6% Forrás: ECB, Fed, SNB, BoE, BoJ, MFB

1,50

Fed alapkamat változás (jobb t., hó/hó) Chicagoi PMI (bal t.)

0,00

2%

40

-0,50

1%

1%

0%

0% 2013.01

45

-40

40

14%

450%

12%

400%

350%

350%

300%

300%

250% 200% 150%

150%

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

0%

Kína Lengyelország

11

Románia Magyarország

2013.07

0%

50%

2013.01

2%

0% 2012.07

2%

100%

2012.01

4%

2011.07

6%

4%

2011.01

6%

200%

2010.07

Bank of Japan

10%

250%

2010.01

Bank of England

12%

8%

2009.07

ECB

14%

8%

2009.01

0%

Fed

10%

2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12

50%

Forrás: Fed, ECB, BoE, BoJ, IMF, MFB

* Ororszországban 2013. szeptemberben változott a monetáris politikai eszköztár

2008.07

100%

Forrás: jegybankok honlapjai, MFB

2008.01

23,4%

500%

2006.07

26,3%

400%

25,4%

6. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása

2006.01

42,3%

GDP arányos ráta:

Értékpapírállomány változása (hét/hét, jobb t.)

* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni

5. ábra: Meghatározó jegybankok mérlegfőösszege (2007. szeptember = 100%) és GDP arányos hányada (2013. december) 450%

2003.01

VIX-index (bal t.)

-10 2012.01

2010.01

VIX-index (jobb t.) Forrás: Fed, CBOE, MFB

-5

Forrás: ECB, CBOE, MFB

10


500%

2002.01

0

15

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

Fed mérlegfőösszeg (bal t.)

20

2011.10

80

100 2008.07

500

60

2007.07

második eszközvásárlási program (QE2) vége

1 000

2011.07

40

5

2011.04

2 000

10

25

2011.01

20

2010.10

2 500

15

30

2010.07

0

20 globális kockázatvállalási kedv erősödése

35 pont

-20

25

milliárd €

-60

3 000

1 500

2001.01

4. ábra: Az ECB monetáris politikai célból tartott értékpapírállományának heti változása és a globális kockázatvállalási kedv* alakulása

pont, fordított skála

3 500 milliárd $

kockázatvállalási kedv erősödése

első eszközvásárlási program (QE1) vége

4 000

2000.01

Nagy-Britannia

3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a globális kockázati kedv (VIX-index*) alakulása (2008.07.02.-2013.12.25.) 4 500

-1,50

2007.01

Japán

20 1999.01

Svájc

-1,00 Forrás: Reuters, MFB

2010.04

USA

1,00

30

1998.01

Eurózóna

2012.01

50

2%

2011.01

0,50

3%

2010.01

60

3%

2009.01

4%

2008.01

4%

2007.01

70

2006.01

5%

2005.01

5%

százalékpont

1. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása

Csehország Oroszország*


A nemzetközi pénzügyi rendszer likviditása Csökkentek a nemzetközi pénzpiacok likviditását érintő középtávú kockázatok 2013-ban A szélesen értelmezett pénzmennyiség az Egyesült Államokban a gazdasági növekedést támogatva 2011 dereka óta 5-7% közötti mértékben nő éves szinten, a ráta továbbra is 15% körüli Kínában, Japánban 4,1%-ra gyorsult 2013. októberre, míg az euróövezetben ugyanekkor 1,0%-ra lassult (1. ábra). A középtávú globális likviditási helyzetet illetően pozitívan hathat és megkönnyítheti az ultra laza monetáris politikai időszakról való elmozdulást a világgazdaságban, hogy 2015-től kezdődően az IMF prognózis számai alapján a G7 országok állami eladósodással kapcsolatos pótlólagos forráskeresletét immáron fedezni tudja a megtakarítások globális bővülése, így a szuverén adósságok finanszírozása egyre több szabad forrást hagy a pénz- és tőkepiacokon (2. ábra). A dollár és euró bankközi piacokon viszonylagos nyugalom volt tavaly decemberig. Az év utolsó hónapjában a Fed bejelentés előtti várakozások 5 bázispont körüli mértékben megemelték az EURIBOR kamatokat, míg a kínai bankrendszer továbbra is komoly belső feszültségekkel küzd. December végén a 3 hónapos dollár LIBOR és EURIBOR kamatláb 0,25, ill. 0,29% volt, azaz továbbra is kedvező áron jutnak forrásokhoz a pénzintézetek (3. ábra). Az európai bankok számára a swap piacon is folytatódott a 2012 elején kibontakozó pozitív trend (4. ábra), valamint a CDS-felárak is jelentősen csökkentek az előző év második felében (5. ábra). A bankrendszerek belső feszültségeinek egyik indikátoraként használt EURIBOR-OIS szpred az Egyesült Államokban és az euróövezetben is a nyugalmat és stabilitást jelző 10-15 pont között mozgott a múlt év folyamán (6. ábra). 2. ábra: A G7 országok pótlólagos államháztartási forráskereslete* és a globális forráskínálat bővülése

2 000

Japán (M4)

-160

80

-140 dráguló dollárforrás

pont

60 50

-60 -40

20

-20

10

0 2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

20

VIX-index (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t.)


6. ábra: A LIBOR-OIS szpred* az euróövezetben és az Egyesült Államokban (2007.01.01. - 2013.12.31.) EURIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)

350

USD LIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)

300

VIX-index (jobb t.)

250

globális kockázatvállalási kedv csökkenése

200


150

100,0 87,5 75,0 62,5 50,0 37,5

pont

400

bázispont

25,0

100

12,5

50

0,0 2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

0 2007.01

650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

bázispont

bázispont

-100 -80

30

0

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01


-120

40

EURIBOR (3 hónap) USD LIBOR (3 hónap)

Nagy-Britannia USA Eurózóna Ázsia

globális kockázatvállalási kedv csökkenése

bázispont, fordított skála

90 70

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%

5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2018**

4. ábra: VIX-index és 3 hónapos euró/dollár swap szpred alakulása (2010.01.01. - 2013.12.31.)


EURIBOR (1 hónap) EURIBOR (6 hónap)

-3 000

Differencia (=többletkereslet) Állami kereslet: G7 államháztartási deficit Forráskínálat: globális megtakarítások éves változása

Kína (M2)

3. ábra: Bankközi kamatok alakulása (2010.01.01.-2013.12.31.) 2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%

-2 000 2016**

2001.01 2001.07 2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07

1990

-3 000

2012

-5%

2014**

-5%

-1 000 Forrás: IMF, MFB

2010

-2 000

2008

-1 000

0%

2006

5%

0%

USA (M2)

0

0

5%

Eurózóna (M3)

1 000

1 000

2004

10%

2002

10%

3 000

2 000

2000

15%

1998

15%

4 000

3 000

1996

20%

5 000

** IMF prognózis

4 000 milliárd $

20%

6 000

* a lejáró államadósság finanszírozásán felüli plusz kereslet

5 000

25%

milliárd $

6 000

30% Forrás: Reuters, MFB

25%

1994

30%

1992

1. ábra: A szélesen értelmezett pénzmennyiség alakulása (2001. január - 2013. október)

* a mutató azt jelzi, hogy a következő 3 hónapra várt jegybanki alapkamat felett milyen kamatfelárat alkalmaznak a kereskedelmi bankok az egymásnak nyújtott hitelek esetében

12


A banki hitelezés alakulása Dinamizálódó fogyasztási hitelezés az Egyesült Államokban, csökkenő hitelaktivitás az euróövezetben Az Egyesült Államokban lassult a vállalati kölcsönök kihelyezésének lendülete 2013-ban, az ingatlanhitelezést immáron két éve stagnálás közeli állapot jellemzi, míg a fogyasztási kölcsönök állománya két éve 5% körüli ütemben nő (1. ábra). A 2008. december óta 0-0,25%-os, s a Fed tervei szerint 2,5% feletti infláció vagy 6,5% alatti munkanélküliségi ráta eléréséig változatlan alapkamat a várakozásokat lehorgonyozva stabilan 2,5-4% között tartja a különböző vállalati kölcsönök kamatait a tengerentúlon (2. ábra). Az eurózónában egyértelműen kifulladt a 2010 tavaszán indult mérsékelt ütemű hitelezési dinamika: tavaly októberben a vállalati hitelek állománya már 5,7, a lakossági hiteleké 4,5%-kal zsugorodott éves szinten, s a következő negyedévekben az élénkülő gazdasági növekedés egyik korlátját jelentheti. A lakáshitelek esetében figyelhető meg egyedül szolid, 0,9%-os növekedés (3. ábra). A tagországok között jelentősek a különbségek a vállalati hitelezésben: a legnagyobb zuhanás a PIIGS-országokban tapasztalható, 2013 eleje óta az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban (Németország, Franciaország) is visszaesés figyelhető meg, s az EU-15 országai közül csupán két gazdaságban bővült mérsékelt ütemben az állomány (4. ábra). A lakáshitelek és vállalati kölcsönök átlagos kamatszintje a tavaly bekövetkezett csökkenés nyomán 3,12, ill. 3,35% volt októberben (5. ábra). Kínában a lakossági és vállalati hitelezés bővülésének havi dinamikája 2012-2013 fordulóján átmenetileg megtorpant, a havi ütem 2013 első 11 hónapjában átlagosan 1,9, ill. 0,8% volt, így továbbra is a túlfűtöttség kockázatát hordozza a távol-keleti gazdaság (6. ábra). 1. ábra: A fogyasztási hitelek, ingatlanhitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az Egyesült Államokban (év/év)

2. ábra: Vállalati hitelkamatok az Egyesült Államokban

25%

12%

20%

20%

10%

15%

15%

10%

10%

600 Forrás: Fed, MFB

500

8%

400

5%

5%

6%

300

0%

0%

4%

200

-5%

-5%

2%

100

0%

0

-10%

Forrás: Fed, MFB

-15%

-20% 2013.06

Fogyasztási hitel

3. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az euróövezetben (év/év)

4. ábra: A vállalati hitelállomány éves szintű változása az EU-15 országaiban (2013. november)

16%

16%

12%

12%

8%

8%

4%

4%

0%

0%

-4%

-4%

Finnország Belgium Svédország* Franciaország Hollandia Ausztria Dánia* Németország Íroroszág Görögország Portugália Luxemburg Olaszország Egyesült Királyság* Spanyolország

Forrás: ECB, MFB

-8% 1999.12 2000.06 2000.12 2001.06 2001.12 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06

-8%

Fogyasztási hitel

Forrás: ECB, MFB

4%

20 000

3%

15 000

2%

10 000

1% 0%

Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.)


13

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2010.01

-1% 2010.04

milliárd jüan

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

2008.12

0

2008.06

0,00 2007.12

0% 2007.06

5 000

2006.12

1,00 2006.06

1% 2005.12

2,00

2005.06

2%

2004.12

5%

5%

3,00

2004.06

0%

25 000

3%

2003.12

-5%

30 000

4,00

2003.06

-10%

5,00

4%

2002.12

-15%

6,00

százalékpont

Forrás: ECB, MFB

5%

-20%

6. ábra: Vállalati és lakossági hitelek állományának alakulása Kínában

5. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben 6%

-11,2% -19,3%

2011.07

Vállalati hitel

-4,5%

1,8%

-1,0% -1,0% -1,1% -1,1% -1,3% -1,5%

-5,4% -6,3% -6,9% -6,9%

2011.04

Lakáshitel

3,3%

* 2013. október

2011.01

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

Ingatlanhitel

Felár (vállalati hitelkamat - Fed irányadó ráta, jobb t.) 1 millió dollár feletti hitelek (bal t.) 100 ezer - 1 millió dollár közötti hitelek (bal t.) 100 ezer dollár alatti hitelek (bal t.)

2010.10

Vállalati hitel

2009.06

2008.12

2008.06

2007.12

2007.06

2006.12

2006.06

-20%

2010.07

-15%

1991.II 1992.II 1993.II 1994.II 1995.II 1996.II 1997.II 1998.II 1999.II 2000.II 2001.II 2002.II 2003.II 2004.II 2005.II 2006.II 2007.II 2008.II 2009.II 2010.II 2011.II 2012.II 2013.II

-10%

bázispont

25%

Lakossági hitelek (állomány, bal t.) Vállalati hitelek (állomány, bal t.) Lakossági hitelek (változás, hó/hó, jobb t.) Vállalati hitelek (változás, hó/hó, jobb t.)


Nemzetközi állampapírpiaci folyamatok Csökkenő hozamok, javuló finanszírozási helyzet a PIIGS-országokban A G7 országok GDP-arányos államadóssága a fiskális élénkítő programok, a gazdasági és demográfiai okokból növekvő szociális kiadások, a lassabb gazdasági növekedés nyomán apadó állami adóbevételek következtében az IMF prognózisa alapján 2019-re sül�lyed 120% alá, aminek refinanszírozása továbbra is jelentős keresletet támaszt a források iránt a globális pénzpiacokon (1. ábra). Az Egyesült Államok változatlanul nagymértékben támaszkodik a külső, elsősorban távol-keleti keresletre az adósságfinanszírozás során (2. ábra), mivel az amerikai államkötvények továbbra is az egyik legnépszerűbb alacsony kockázatú eszköznek számítanak. A Fed eszközvásárlási programjának lassítására tett jelzések óta intenzív hozamemelkedés bontakozott ki az amerikai és a német állampapírpiacon, amit a tengerentúlon az adósságplafon rendezésének elhúzódása is fokozott (a második félévben 53, ill. 21 bázisponttal 3,01, ill. 1,94%-ra emelkedtek a 10 éves hozamok). Ugyanezen időszakban a PIIGS országokban átlagosan 88 bázispontot süllyedtek a 10 éves referenciahozamok, s ezáltal erősödött az eurózónán belüli a hozamok konvergenciája, részben a költségvetési intézkedések nyomán javuló piaci bizalom, részben a befektetők globális portfolió átcsoportosítása miatt (3-4. ábra). Az eurótérség periférikus gazdaságaiban a második félévben bekövetkezett 24-248 bázispontos süllyedés miatt egyelőre egyik tagország sem igényelte az Európai Központi Bank felső korlát nélküli eszközvásárlási programjának (OMT) aktiválását, miközben az olasz és spanyol pénzintézetek is elkezdték leépíteni az ECB forrásokból korábban vásárolt állampapír-állományukat, ugyanakkor az amerikai és német állampapírhozamok további emelkedése a PIIGS országokban is visszafordíthatja a hozamok süllyedését (5-6. ábra).

140%

140%

6 000

6 000

120%

120%

5 000

5 000

4 000

4 000

3 000

3 000

2 000

2 000

1 000

1 000

20%

0

Egyéb Karib-szigetek Kína valutartalékai

Franciaország Spanyolország

80

7%

60

6%

40

5% 4% 3%

2013.12

2013.11

2013.09

2013.08

-20

-40

-40

1%

-60

0%

-80

2013.10

-20

2%

-60

Forrás: ECB, MFB

-80 -100

14

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

spanyol (3 éves)

2012.10

-100 2012.07

olasz (3 éves)

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

spanyol (1 éves)

20 0

0

2012.04

olasz (1 éves)

2011.10

2011.04

2011.01

2011.07

LTRO 2

0%

40

20

2012.01

1%

60

2011.10

LTRO 1

Euróövezet

2009.01

2%

100 80

milliárd €

8%

120

Spanyolország

2011.07

3%

Portugália

Olaszország

2011.04

4%

100

2011.01


120

2010.10

5%

10% 9%

2010.07

6%

Görögország Írország

6. ábra: Az euróövezeti, az olasz és a spanyol bankrendszer mérlegében lévő állampapírok állományának változása (2009. január - 2013. november)

2010.04

OMT program bejelentése

Németország Olaszország

2010.01

7%

2013.07

0% 2013.06

2%

0% 2013.05

4%

2% 2013.04

6%

4%

2013.03

6%

2013.02

8%

2009.10

8%

10%

8%

milliárd €

az ECB likviditási programjának bejelentése

9%

12%

10%

5. ábra: 1 és 3 éves olasz, ill. spanyol kötvényhozamok 10%

14%


12%

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

USA (bal t.) Németország (bal t.) VIX-index (jobb t.)

14%

2013.01

globbális kockázatvállalási kedv romlása

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Olajexportőr országok Kína

Forrás: U.S. Department of the Treasury, Kínai Népi Bank, MFB

4. ábra: 10 éves kötvényhozamok néhány eurózóna tagországban



Brazília Japán

2013.10

2007.12

Közép-Kelet-Európa Fejlődő ázsiai országok Közel-Kelet és Észak-Afrika G7

3. ábra: 10 éves amerikai és német államkötvény hozam, valamint a globális kockázatvállalási kedvet jelző VIX-index alakulása 4,00% 3,75% 3,50% 3,25% 3,00% 2,75% 2,50% 2,25% 2,00% 1,75% 1,50% 1,25% 1,00%

0

2018*

2017*

2016*

2015*

2013

2014*

Euróövezet Szovjet utódállamok Latin-Amerika Fekete-Afrika

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0%

2004

2003

2002

2000

0%

2001

Forrás: IMF, MFB

2009.04

20%

2012.12

40%

2013.10

40%

2011.12

60%

2010.12

60%

2009.12

80%

2008.12

80%

milliárd $

100%

2009.07

* IMF prognózis

100%

miliárd $

2. ábra: A külföldi tulajdonban lévő amerikai állampapírok földrajzi megoszlása és a kínai valutatartalék

1. ábra: GDP-arányos államadósság alakulása


Árfolyamok I. A fiskális mutatók és a pénzügyi szabályozási reformok az euró erősödésének kedveznek… Az európai adósságválság mélyülésével kapcsolatos félelmek (különösen az amerikai költségvetési feszültségek fényében) enyhültek 2013 második felében, így az euró az élénk kockázatvállalási kedv hatására a tavalyi második félévben 6,1%-ot erősödött, s év végén (a főbb európai bankok stressztesztre való felkészülése nyomán) egy euró 1,38 dollárt ért (1. ábra). Az olaj hordónkénti világpiaci ára két éve 80-120 dollár között mozog, ami egyelőre az 1,30-1,40 USD/EUR sávban tartja az árfolyamot (2. ábra). Az amerikai költségvetés elfogadása és az adósságplafon megemelése körüli tavalyi huzavona a jövőben is várhatóan rendszeresen felbukkanó tengerentúli fiskális kockázatokra mutatott rá. A tagállamok közti jelentős különbségek ellenére középtávon is kedvezőbb az eurótérség adóssághelyzetének perspektívája, mivel az IMF prognózisa szerint az Egyesült Államokban legalább 2018-ig 105% felett maradhat a GDP-arányos államadósság, míg az eurózónában 2013-2018 között 96-ról 89%-ra süllyedhet a ráta. Az államháztartás menedzselését is kedvezőbbnek ítéli meg az öreg kontinensen a Valutaalap: az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2013-2018 között 3,1-ről 0,8%-ra olvadhat, míg az Egyesült Államokban 5,8-ról 3,8%-ra mérséklődhet (3-4. ábra). Ugyanakkor az Egyesült Államok és az euróövezet növekedési teljesítménye egyaránt nyomást jelent az euró árfolyamára: az USA növekedési üteme a tavalyi 2% körüli rátáról idén 3%-ra nőhet, míg az eurótérség a tavalyi 0,4%-os recesszió után 2014-ben is csupán 1,1%-os növekedést érhet el (5. ábra). A monetáris unió gyenge növekedési kilátásai és a viszonylag drága munkaerő a jövőben egyre inkább más régiók (elsősorban Ázsia, Latin-Amerika) felé tereli az amerikai befektetők figyelmét, így az FDI áramlások egyenlege is egyre kisebb európai szufficitet vetít előre, s a gyengülés irányába mozdíthatja az eurót (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a dollár/euró árfolyam (2008.01.01. - 2013.12.31.) 0,80

160

80

0,90

140

1,00

120

1,40

40 000

1,30

30 000

1,20

20 000

1,10

10 000

1,00

0

0,90

-10 000

0,80

millió $

1,50

50 000

2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 1,60

15

1,50

4,5

1,30

3,0

1,20

1,5

1,10

0,0

1,00

-1,5

* IMF prognózis

0,90 0,80

-3,0

2018*

2017*

2016*

2015*

2014*

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

-4,5 2001

2018*

2017*

2016*

2015*

2013

2014*

2012

2011

2010

-15 2009

0,85 2008

-10 2007

0,95 2006

-5

2005

1,05

2004

0

2003

1,15

2002

5

6,0

Forrás: ECB, IMF, MFB

1,40 százalékpont

10

7,5

százalékpont

20

1,25

2001

USD/EUR (negyedéves átlag, jobb t.)

6. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államháztartási egyenlegek különbsége

* IMF prognózis

2000

1,60

60 000

FDI (bal t.)

Forrás: ECB, IMF, MFB

1999

1,70

Forrás: BEA, ECB, MFB

70 000

2014.II

2013.II

2013.IIV

2012.II

2012.IV

2011.II

2011.IV

2010.IV

2010.II

2009.IV

2009.II

2008.II

2008.IV

2007.II

2007.IV

2006.IV

2006.II

2005.IV

2005.II

Forrás: ECB, Eurostat, MFB

80 000

százalékpont

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0 -3,5 -4,0

* növekedési különbség, 4 negyedévvel jobbra tolva

2004.IV 1,35

USD/EUR (jobb t.)

4. ábra: Amerikai vállalatok nettó FDI beruházásai az euróövezetben és a dollár/euró árfolyam

5. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államadósság ráták különbsége

1,45

2013.01

2000.01

WTI kőolajár (bal t.)

USD/EUR (jobb t.)

Növekedési különbség* (eurózóna - USA, jobb t.) USD/EUR (negyedéves átlag, bal t.)

1,55

0,90 0,80

3. ábra: A dollár/euró árfolyam és a gazdasági növekedési ráták különbsége* 1,65 1,60 1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00

1,00

-20

1,70

2013.07

2013.01

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

VIX-index (bal t.)

2012.07

Forrás: Reuters, ECB, MFB

0

0

2012.01

1,60

Forrás: Fed, Reuters, MFB

2011.01

10

1,10

20

2010.01

1,50

2009.01

20

1,20

40

2008.01

1,40

2007.01

30

1,30

60

2006.01

1,30

2005.01

40

1,40

80

2004.01

1,20

1,50

100

2003.01

50

1,60

euró erősödése

2002.01

1,10

1,70

2001.01

globális kockázatvállalási kedv erősödése

60

$/hordó

euró erősödése

fordított skála

90 70

pont

2. ábra: A WTI-típusú kőolaj ára és a dollár/euró árfolyam

GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (eurózóna - USA, jobb t.) GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (IMF prognózis jobb t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)

GDP arányos államadósságráták különbsége (USA - euróövezet, jobb. t.) GDP arányos államadósságráták különbsége (IMF prognózis, jobb. t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)

15


Árfolyamok II. … azonban a gazdasági növekedési perspektíva ellensúlyozza ezeket a hatásokat A Fed és az ECB alapkamatok alakulása, a QE3 visszafogása, ill. a kötvényhozamok idei alakulása is a dollár fokozatos erősödésének kedveznek (1. ábra). Az euróövezet pénzügyi rendszere a CDS-felárak alakulása alapján egyre kisebb kockázatokat rejt (2. ábra), ráadásul a tagállamok decemberi döntése után 2015 januártól elindul a bankunió második pillérének felállítása, amennyiben az Európai Parlament is jóváhagyja a megállapodást. Idén a Fed eszközvásárlásai nyomán emelkedő hozamok, az ECB esetleg további monetáris élénkítése és a növekedési kilátások eltérése miatt az euró gyengülését prognosztizáljuk, azonban a költségvetések eltérő helyzete és a viszonylagos élénk kockázatvállalási kedv miatt a gyengülés üteme lassú lesz. Az arany világpiaci ára 2012 végén kipukkadt, s a QE3 lassításával kapcsolatos amerikai jegybanki kommunikáció még inkább leszorította a nemesfém árát. Az aranyár összeomlása enyhítette a nemesfémhez több szálon kötődő svájci frank árfolyamára nehezedő felértékelődési nyomást is, azonban az alpesi ország jegybankja egyelőre nem emelte meg a frank túlzott erősödését megállítani célzó, 1,20 CHF/EUR küszöböt, s a következő hónapokban is 1,20-1,25 közötti árfolyam várható (3-4. ábra). A japán gazdaság élénkítését célzó ultra laza gazdaságpolitika („abenomics”) nyomán a japán jen 21,2%-kal értékelődött le a dollárhoz képest tavaly, s több mint öt éves szintre emelkedett a kurzus (104,9 JPY/USD). Kína egyre nagyobb súlyt kíván helyezni a belső kereslet élénkítésére az exportorientált gazdasági modell korlátai miatt, ami a mesterségesen alulértékelt kínai jüan felértékelődését teszi szükségessé. Emiatt a 2012 évi 1,0% után tavaly már 2,8%-os ütemben engedte erősödni a kínai fizetőeszközt a dollárral szemben a Kínai Nép Bank, s várhatóan az idei évben is folytatódik a jüan felértékelődése (5-6. ábra). 1. ábra: Német és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a dollár/euró árfolyam

1,50

1,00

1,45 1,40

0,00

1,35

-0,50

1,30

-1,00

1,25

-1,50

1,20 1,15

2 éves német kötvényhozam - 2 éves amerikai kötvényhozam (bal t.) USD/EUR (jobb t.)

1,30

400

0,90

1 800

1,20

2 500

1,30

2 000

1,40

1 500

1,50

1 000

1,60

400

1,70

200

1,20

800

1,30

2013.07

2013.01

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2008.07

2008.01

2007.07

7,00

0,00

7,25 kínai jüan erősödése

-1,00

7,50 7,75 8,00

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.01

2010.07

2010.01

2007.01

2011.07

Forrás: ECB, Reuters, MFB

-3,00

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

6,75

1,00

-2,00

80 70

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

2003.01

6,50

2009.07

90

6,25

2,00

2009.01

1,00

6,00

3,00

2008.07

100

2002.01

1,60 1,70

* 2 éves államkötvények hozamai közti különbség

2008.01

2,00

2 éves amerikai - 2 éves japán kötvényhozam (bal t.)

1,50

fordított skála

4,00

110


árfolyamküszöb bevezetése

2007.01 5,00

130

százalékpont

140

3,00

-1,00

Forrás: Reuters, LBM, MFB

1,40

6. ábra: Kínai és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a jüan/dollár árfolyam

120

japán jen erősödése

frank erősödése

2009.01

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

600

2012.07

$/uncia

1,10

0

4,00

0,00

1,00

1 000

CHF/EUR (jobb t.)


5,00

0,90

CHF/EUR (jobb t.)

1 200

5. ábra: Amerikai és japán kötvényhozamok közti különbség* és a jen/dollár árfolyam 6,00

0,80

CHF/USD (jobb t.)

1 400

3 000

0,70

Aranyár (bal t.)

1 600

1,10

Fed mérlegfőösszeg (bal t.)

USD/EUR (jobb t.)

fordított skála

2 000

1,00

Forrás: Fed, ECB, MFB

1,00

700

0,90

500

1,10

gyengülő euró

600

4 000

svájci frank erősödés

1,20

emelkedő kockázati prémium

500

4. ábra: A svájci frank dollárral és euróval szembeni árfolyama , valamint az arany világpiaci ára

fordított skála

milliárd $

1,40

300

4 500

3 500

1,50

200

EU bankok 5 éves CDS-felára (bal t.)

3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a svájci frank/euró árfolyam

százalékpont

100

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01

2008.07


-2,00

1,60

Forrás: Reuters, ECB, MFB

2007.07

euró erősödése

0,50

0

1,55

1,50

2008.01

százalékpont

1,60


2,00

bázispont, fordított skála

2,50

2. ábra: Euróövezeti bankok 5 éves CDS-felára és a dollár/euró árfolyam

2 éves kínai állampapírhozam – 2 éves amerikai állampapírhozam (bal t.) CNY/USD (jobb t.)

JPY/USD (jobb t.)

16


Részvénypiacok A fejlett piacok profitáltak elsősorban a gazdasági kilátások javulásából Az amerikai eszközvásárlási program szűkítésének 2013 második félévben folyamatosan levegőben lógó bejelentése és a decemberi határozat sem okozott törést a főbb tőzsdeindexek szárnyalásában, amiben a kedvező vállalati gyorsjelentések mellett a Fed likviditásnövelésének folytatása meghatározó szerepet játszott. Az amerikai Dow Jones (+26,5% 2013-ban) és a S&P 500 (+29,6%) tőzsdebarométer is új történelmi szintre emelkedett az előző év utolsó napján. A japán Nikkei 225 az amerikai indexeknél is nagyobb ütemben ugrott meg (+56,7%), míg az európai indexek közül az Eurostoxx 50 és a londoni FTSE 100 kisebb ütemben nőttek (+17,9, ill. 14,4%). A QE3 fékezése ellenére az idén is többlet likviditás kerül a piacokra, így folytatódhat a tőzsdék szárnyalása 2013-ban, különösen ha az üzleti bizalom (mint az Egyesült Államokban) tovább erősödik (1-3. ábra). Az eurózóna legnagyobb gazdaságában az üzleti hangulat folyamatosan javult 2013-ban, s a vállalati kilátások kedvező alakulása nyomán a német DAX 30 index is rekordot döntött december végén, s az évet 25,5%-os emelkedéssel zárta a frankfurti tőzsde (4. ábra). A BRIC országokban az első féléves jelentős különbségek szabták meg az indexek egész éves teljesítményét (július és december között 6,9-13,1% közötti mértékben emelkedtek a tőzsdemutatók). A tavalyi esztendőben a brazil Bovespa 15,5%-os zuhanást szenvedett el, az orosz RTS (-5,5%) és a kínai Shanghai Composite (-5,3%) kisebb ütemben csökkent, utóbbi immáron két éve stagnál. Az indiai BSE érte el az egyetlen pozitív eredményt (+5,9%). A fejlett gazdaságokétól elmaradó tavalyi eredmények azt jelezték, hogy egyrészt az eszközvásárlások lassításával valamelyest leértékelődtek ezek a piacok a fejlettekkel szemben, másrészt az amerikai, japán és eurózóna javuló növekedési teljesítménye valamelyest háttérbe szorította a feltörekvő piacokat (5-6. ábra). 1. ábra: A meghatározó amerikai, európai és japán tőzsdeindexek alakulása (2013.01.01. = 100%) és a VIX-index 0

4 500

4

4 000

16 000

3 500

14 000

3 000

12 000 10 000

2 500 erősödő jelzések a Fed részéről a harmadik program szűkítéséről

2 000 1 500

8 000 6 000 4 000

500

2 000

2013.12

1 000

FTSE 100 Nikkei 225

Fed mérlegfőösszeg (bal t.) Dow Jones Industrial Average (jobb t.)


4. ábra: A német IFO üzleti bizalmi index és a német DAX 30 tőzsdeindex alakulása

3. ábra: Az amerikai feldolgozóipari beszerzési menedzser index (ISM) valamint a Dow Jones, S&P 500 és Nasdaq tőzsdeindexek* 75

18 000

első, ill. második mennyiségi élénkítés vége

2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12

Dow Jones Industrial Average Euro Stoxx 50 VIX-index (jobb t.)

2013.11

28 2013.10

90% 2013.09

24 2013.08

20

100% 2013.07

110%

2013.06

16

2013.05

120%

2013.04

12

2013.03

130%

2013.02

8

2013.01

140%

milliárd $



150%


160%

2. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex alakulása

175%

125

9 900

160%

120

9 000

145%

115

8 100

60

130%

110

7 200

55

115%

105

6 300

50

100%

100

5 400

45

85%

95

4 500

40

70%

35

55%

90

Dow Jones (jobb t.)

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

700

PMI (bal t.)

17

0

2013.07

2013.01

2012.07

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2006.01

RTS (Oroszország)

2012.01


35

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

33

1 400

40 2009.07

30

45

2009.01

27

2008.07

80%

2006.07

24

2013.05

2008.01

2 100

85%

2013.04

2007.01

2 800

50

21

2013.03

2006.01

3 500

55

90%

2013.02

2005.01

4 200

60

18

2013.01

2004.01

4 900

65

95%

BSE 100 (India) VIX-index (jobb t.)

2003.01

5 600

70

15

SSE (Sanghaj, Kína) Bovespa (Brazília)

2002.01

6 300

75

100%

70%

2001.01

80

9 12


2000.01

6

105%

75%

DAX 30 (jobb t.)

6. ábra: A kínai beszerzési menedzser index (PMI) és a sanghaji SSE tőzsdeindex alakulása



110%

1 800

IFO üzleti hangulat (bal t.)

5. ábra: A meghatározó brazil, orosz, indiai és kínai tőzsdeindexek alakulása (2013.01.01. = 100%) és a VIX-index 115%

1999.01

1996.01

2013.07

80

2008.01

S&P 500 (jobb t.)

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

Nasdaq (jobb t.)

2 700


2007.07

ISM (bal t.)

2008.07

2008.01

2007.07

40% 2007.01

30

3 600

85

1998.01

65

1997.01


2007.01

* 2007. január = 100%

70

SSE (jobb t.)


A GDP alakulása Magyarországon A vártnál gyorsabb GDP-növekedés Magyarországon 2013 első három negyedévében A magyar gazdaság 2013 első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6%-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatosan gyorsult: a harmadik negyedévben már 1,6%-kal nőtt a magyar GDP (naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján). Magyarország a negyedéves alapon mért 0,9%-os növekedési adattal az Európai Unió negyedik leggyorsabban bővülő gazdasága volt július és szeptember között, míg a közép-kelet-európai régión belül – hosszú idő után – ismét a gyorsuló növekedési pályán lévő országok közé tartozott (Lengyelország és Románia mellett) (1-3. ábra). A vártnál jobb idei teljesítmény ellenére azonban a válság előtti szintjét még nem érte el a magyar GDP (4,6%-kal elmarad a 2008. harmadik negyedéves teljesítményétől, amivel a régiós országok között sereghajtó). A gazdaság talpra állását a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet magára találása segítette, amely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A július és szeptember közötti időszakban pedig az eurózóna recessziójának érezhető enyhülésével a külkereskedelem is ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez. A bruttó hazai össztermék termelési oldalán a mezőgazdaság (a kiváló termésnek köszönhetően) és az építőipar (elsősorban a közösségi fejlesztések eredményeként) játszott fontos szerepet: e két szektor hozzájárulása nélkül a GDP mind három negyedévben zsugorodott volna, s az első kilenc hónapban elért 0,6%-os bővüléssel szemben 0,4%-os lett volna a visszaesés mértéke. Az üzleti bizalom alapján a magyar gazdaság a tavalyi év végén, az idei év elején tovább (2% körüli ütemre) gyorsulhat, ehhez azonban szükséges lesz az exportorientált feldolgozóipar és a hazai kereslettől erősen függő szolgáltató szektor magára találása és támogatása is (4-6. ábra). 2. ábra: GDP-növekedés 2013. III. negyedévben az Európai Unióban** (negyedév/negyedév)

1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%

Románia Luxemburg* Lettország Magyarország Egyesült Királyság Lengyelország Bulgária Írország* Dánia Németország Belgium Szlovákia Portugália Ausztria Litvánia EU-28 Svédország Hollandia Spanyolország Eurózóna Finnország Szlovénia Olaszország Franciaország Csehország Horvátország* Észtország* Málta Ciprus

6%

* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok

2%

4%

1%

2%

0%

0%

-1%

-2%

-2%

-4%

-3%

-6% 2013.I

-8%

2013.III

2012.I

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.III

2008.I

2007.I

2007.III

2006.III

2006.I

Negyedév/negyedév (bal t.)

2012.III

Forrás: KSH, MFB

-4%

-1,0%

Év/év (jobb t.)


-0,5%

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

* második negyedéves adat; ** Görögország kivételével

4. ábra: A belföldi felhasználás és a GDP-növekedés Magyarországon (év/év)

3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 5,0

4%

8%

2,5

2%

6%

6%

4%

4%

0,0

0%

2%

2%

-2,5

-2%

-5,0

-4%

-7,5

-6%

-10,0

-8%

0%

-2%

-2%

-4%

-4%

-6%

-6%

-8%

-8%



-10%

Magyarország

Csehország

Románia

Szlovákia

-10% Forrás: KSH, MFB

-15,0

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III

-10%

-12,5

-12%

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III

0%

százalékpont

10%

8%

10%

Belföldi felhasználás

Lengyelország

GDP-növekedés (jobb t.)

6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása

5. ábra: Az agrárszektor hatása a GDP-növekedésre Magyarországon 120

4%

6%

6%

4%

4%

2%

2%

100

0%

0%

90

-2%

-2%

-2%

80

-4%

-4%

-4%

70

-6%

-6%

60

Forrás: KSH, MFB

2%

110

-8%

0%

* Economic Sentiment Index

-6% -8%

Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB

50

-10%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01


-8%

ESI: 3 hónappal eltolva

GDP mezőgazdaság nélkül (év/év) GDP mezőgazdaság és építőipar nélkül (év/év) GDP (év/év)

ESI Magyarország (bal t.)

18

GDP-növekedés (jobb t.)


A GDP felhasználási oldala Kiegyensúlyozott volt a gazdasági növekedés az év második és harmadik negyedében 2013 harmadik negyedévében mind a végső fogyasztás, mind a bruttó felhalmozás, mind pedig a nettó export pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez. Ehhez hasonló (kiegyensúlyozott szerkezetű) növekedésre utoljára 2006 utolsó három hónapjában volt példa, s 1996 óta is csak mindössze a nyolcadik ilyen negyedév volt. A bruttó felhalmozáson belül a beruházások a vártnál nagyobb mértékben bővültek, a végső fogyasztáson belül pedig a közösségi vásárlások nőttek a legnagyobb mértékben. A nettó export a második negyedéves átmeneti megingás után (a hazai beruházások importigénye miatt a behozatal növekedése meghaladta a gyengélkedő exportét) 2013. július és szeptember között ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez (1-2. ábra). A háztartások fogyasztási kiadásai alig (0,1-0,1% év/év) bővültek a tavalyi második és harmadik negyedévben, s mivel a kormányzattól és a nonprofit intézményektől származó természetbeni juttatások zsugorodtak, a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első kilenc hónapjában összességében 0,4%-kal elmaradt 2012 azonos időszakához képest (3-4. ábra). Hiába emelkedtek a reálbérek jelentős ütemben, javult a munkaerő-piaci helyzet, csökkent több évtizedes mélypontra az infláció a tavalyi évben, a mérlegalkalmazkodása dominált, a háztartások többletjövedelmüket a korábbi években felvett tartozásaik visszafizetésére fordították. A tartós fogyasztási cikkek eladása még mindig folyamatosan csökkent, az élelmiszerek értékesítése pedig csak minimális mértékben bővült (5. ábra). Bizakodásra adhat okot ugyanakkor a fogyasztói bizalom szárnyalása, amely három éves csúcsra emelkedett. Bár némi óvatosságra inthet, hogy 2010 második felében hasonló mértékű optimizmus jellemezte a lakosságot, a korábbi terhek és a háztartások óvatossága azonban akkor nem tette lehetővé, hogy ez a fogyasztásban realizálódjon (6. ábra).

10

4%

5

2%

0

0%

-5

-2%

-10

-4%

0%

0%

-6%

-5%

-5%

-8%

-10%

-10%

-15%

0%

0%

-1%

-2%

-2%

-4%

-3%

-6%

-4%

-8%

-15%

-10%

-20%

-10%

Illatszer

Gyógyszer és illatszer Könyv, papíráru, számítástechnika Kiskereskedelem összesen

-30

102,0%

Élelmiszer

Iparcikk jellegű vegyes

-20

149,4%

102,5%

Bútor, műszaki cikk

2013.I

2013.III

2012.I

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

6. ábra: Fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztásának változása (év/év) Magyarországon

107,8%

Üzemanyag

-20%

100,6% 99,2%

5,0%

Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva

2,5%

-40

0,0%

-50

-2,5%

-60

-5,0% -7,5%

-70

98,9%

-80

98,7%

Forrás: KSH, GKI, MFB

-10,0%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

* előző év azonos időszaka =100%

-15%

Forrás: KSH, MFB

Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni juttatások nonprofit intézményektől Természetbeni juttatások a kormányzattól

5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (2013. III. negyedév)

105,3%

-10%

2005.I

2013.I

0% -5%

2013.III

2012.III

2012.I

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.I

2008.III

2007.I

2007.III

2006.I

2006.III

0%

Háztartások tényleges fogyasztása (év/év, bal t.)

Használtcikk

5%

-5%

Háztartások tényleges fogyasztása (negyedév/negyedév, jobb t.)

Textil, ruházat

10%

5%

2009.III

2%

15%

10%

2008.I

1%

15%

2008.III

4%

2007.I

6%

Csomagküldő kiskereskedelem

GDP növekedés a nettó export hatása nélkül

4. ábra: Háztartások tényleges fogyasztásának alakulása (év/év)

2%

Forrás: KSH, MFB

-15%

GDP-növekedés

3%

Forrás: KSH, MFB

-10% Forrás: KSH, MFB


Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)

3. ábra: A háztartások fogyasztási kiadásainak alakulása Magyarországon

-5%

5%

5%

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Végső fogyasztás összesen Nettó export

10%

2007.III

Forrás: KSH, MFB

-25

15%

10%

2006.I

-20

15%

2006.III

-15

2. ábra: A nettó export hatása a GDP növekedésére Magyarországon

2005.III

százalékpont

1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)

95,1% 101,0%

90% 100% 110% 120% 130% 140% 150%

19

Fogyasztói bizalom (bal t.)

Háztartások fogyasztása (jobb t.)


Háztartások jövedelme és pénzügyi helyzete A gyorsuló nettó bérkiáramlás ellenére még mindig a mérlegalmazkodás dominál a lakosság körében A fizetések vásárlóereje a 2012-es 3,4%-os csökkenést követően 2013 év első tíz hónapjában 3,2%-kal nőtt az alacsony inflációnak és a gyorsuló bérkiáramlásnak köszönhetően. A nettó bérek január és október között azonos mértékben emelkedtek a költségvetési és a versenyszférában, a legnagyobb növekedés az építőiparban, az egészségügyben és az oktatásban volt (1-2. ábra). A háztartások finanszírozási képessége 5,2% volt (a GDP százalékában) a tavalyi harmadik negyedévvel záruló egy évben. A lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök átrendeződése folytatódott: a bankbetétek csökkentek, nőtt viszont a készpénz, az állampapírok és a befektetési jegyek állománya. A háztartások továbbra is minden hónapban nettó hiteltörlesztők voltak a tavalyi évben, ennek eredményeként a harmadik negyedév végére a kölcsönök állománya 8563,8 milliárd Ft-ra süllyedt (ez 2008. április - június óta a legalacsonyabb érték). A tranzakciók szerinti törlesztés 2013 első háromnegyedévében összesen 324,4 milliárd forinttal csökkentette a lakossági hitelek állományát, a forintárfolyam változásából fakadó átértékelődés viszont a tavalyi első kilenc hónapban nagyjából kioltotta egymást: összességében 52,3 milliárd forinttal növelte a háztartások tartozását (3-4. ábra). A lakosság nettó pénzügyi vagyonának (finanszírozási képességének) növekedése már elérhette csúcspontját, mivel a bővülés lassulni kezdett. Figyelembe véve a bérkiáramlás gyorsulását és a munkaerő-piaci feltételek javulását, ez a fogyasztás bővülésének kedvezhet. Ugyanakkor az MNB előrejelzése alapján a fogyasztási ráta várhatóan az idén és jövőre is csak minimális mértékben emelkedik, a lakossági beruházások mértéke is elmarad az előző évtizedre jellemző átlagos szinttől, s a nettó megtakarítás (hazai viszonylatban) tartósan magas maradhat (5-6. ábra). 1. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)

2. ábra: A nettó bérek alakulása (2013. január - október, előző év azonos időszaka = 100%) 15%

Forrás: KSH, MFB

10%

5%

5%

0%

0% -5% 2013.09

Bruttó bér**

* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér

3. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása

106,1% 106,0% 105,7% 105,4% 105,0% 104,4% 104,1% 103,9% 100,2% 98,8% 105,3% 105,3% 105,2%

98% 100% 103% 105% 108% 110%

4. ábra: A háztartások hitelállományának változása

0%

-500

7 000

-1 000

6 000 2007.I

8 000

Nettó hatás* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; Pénzügyi eszközök* (bal t.) 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Forrás: MNB, MFB Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.)

Tranzakciók (bal t.)

Átértékelődés (bal t.)

milliárd Ft

-600

0

2013.III

1%

9 000

2013.I

-400

500

2012.III

2%

2012.I

3%

10 000

2010.I

0 -200

1 000

2010.III

4%

11 000 Forrás: MNB, MFB

2009.I

200

1 500

2009.III

5%

2008.III

6%

400

milliárd Ft

600

2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III

milliárd Ft

108,6% 107,8%

95%

2008.I

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

2010.09

2010.03

2009.12

2010.06

Nettó reálbér*

2007.III

Nettó bér*

2009.09

2009.06

2009.03

2008.12

2008.09

2008.06

2008.03

-5%

109,4% 109,2%

2011.I

10%

Építőipar Oktatás Egészségügy Infokommunikáció Közigazgatás Pénzügyi közvetítés Ipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Szállítás, raktározás Kereskedelem Szociális ellátás Forrás: KSH, MFB Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen

2011.III

15%

Hitelállomány (jobb t.)

6. ábra: Lakossági jövedelmek felhasználása (a rendelkezésre álló jövedelem arányában)

5. ábra: A lakosság nettó pénzügyi vagyonának alakulása 25%

25%

20%

20%

15%

15%

25%

95%

20%

90% 85%

10%

15%

5%

5%

10%

80%

0%

0%

-5%

-5%

5%

75%

0%

70%

Nettó pénzügyi megtak ráta (bal t.)

Nettó pénzügyi vagyon változása (év/év)

Fogyasztási ráta (jobb t.)

20

65%

2015*

2014*

2013

2012

2011

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

Nettó pénzügyi vagyon változása az inflációval korrigálva (év/év)

2010

Forrás: MNB, MFB

-5% 1995


-15%

1999

-10%

1998

Forrás: MNB, MFB

-15%

1997

-10%

1996

10%

Beruházási ráta (bal t.) * MNB előrejelzés


Fogyasztói bizalom Jelentősen javult a háztartások fogyasztói bizalma, a várakozások több éves rekord szinten állnak A GKI konjunktúra indexe több mint tíz éves szintre emelkedett tavaly decemberben, az üzleti várakozások 2001. április óta nem voltak ilyen optimisták, míg a fogyasztói bizalom 3 éves csúcsra erősödött. A 2013. nyár vége óta tartó töretlen és jelentős emelkedésnek köszönhetően a hazai háztartások várakozásai a korábbi sereghajtó pozícióból a harmadik helyre léptek előre a régión belül, megelőzve Romániát és Lengyelországot (1-2. ábra). A kilátások kedvezőek, a fogyasztói bizalom alakulása a fellendülési szakaszban tartózkodik (meghaladja a hosszú távú átlagot és folyamatosan emelkedik), s várhatóan az idei év első felében tovább javul majd a háztartások helyzetértékelése, amit több, az év elején hatályba lépő intézkedés is (pl. családi adókedvezmény kiterjesztése, „GYED extra”) segíthet (1-3. ábra). 2013 első három negyedévében a lakosság gazdasági kilátásainak és a háztartások finanszírozási helyzetének pozitív változása járult hozzá a bizalmi indikátor emelkedéséhez, október és december között viszont ezek folytatódó emelkedése mellett már a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások kedvezőbbé válása (az ettől való félelem csökkenése) játszotta ebben a legfontosabb szerepet (4. ábra). A reálbérek jelentős emelkedése, az alacsony infláció (különösen az alacsonyabb jövedelmi csoportok esetében a kiadások jelentős hányadát képviselő háztartási energiaárak csökkentése) és a munkaerő-piaci feltételek kedvezőbbé válása is hozzájárult ahhoz, hogy a háztartások finanszírozási kilátásai folyamatos javulást követően a tavalyi év végén már megközelítették valamennyi jövedelmi kvartilisben a 2010-es szintet. A gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának lakossági megítélése 2006 eleje óta nem volt ilyen kedvező, a várakozások pedig közel négy éves csúcsra emelkedtek (5-6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában

1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10

10

10

0

0 -10

-10

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-50

-50

-60 -70

Forrás: GKI, MFB

-10

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-60

-50

-50

-70

-60

-80

-70

Lengyelország

0

-80

-60

-40

-20

0

Fogyasztói bizalmi index

5. ábra: A háztartás finanszírozási helyzetének következő 12 hónapos alakulására vonatkozó várakozások jövedelmi csoportok szerint 10

Megtakarítások*

2013.IV

2013.III

2013.I

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

2011.III

2011.I

Általános gazdasági helyzet*

Munkanélküliség*

10

10

0

0

0

0

Háztartások finanszírozási helyzete*

6. ábra: Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások 10


2011.II

Hosszú távú átlag (1992-2012)

2012.01

2010.IV

2008.I

2009.01

2010.III

-40

*a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások

2010.I

-30

-20

2010.II

-20

2009.IV

-10

2009.III

-10

Visszaesés

Románia

10

2011.01

0

-30

Magyarország

20

2013.11 2013.01

2008.01

10

Szlovákia


2009.I

2010.01

20

30

2009.II

30

40

Fellendülés


2008.IV

A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont)

40

Csehország

4. ábra: A fogyasztói bizalmi index összetevőinek alakulása (negyedév/negyedév)

3. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása 50

-70

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

Üzleti bizalom

2008.II

Konjunktúra kilátások

-60


2008.III

Fogyasztói bizalom

0

-10

2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12

-80

10


0

-10

-10

-10

-10

-20

-20

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-50

-50 -60

1. kvartilis

2. kvartilis

3. kvartilis

-70 -80

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2013.I


-80

2013.III

2012.I

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

-60 2009.III

-60 2008.I

-70

2008.III

-50 2007.I

-50 2007.III

-60

2006.I

-40

2006.III

-40

2005.III

-30

2005.I

-30

Előző 12 hónap

4. kvartilis

21

Következő 12 hónap


Beruházás Hosszú idő után ismét bővülésnek indultak a beruházások Magyarországon Megtört a tizenhét negyedéve tartó trend és az idei második negyedévben 5,4, míg július és szeptember között 8,2%-kal (év/év) nőtt a bruttó állóeszköz-felhalmozás Magyarországon (1. ábra). A magyar gazdaság növekedési potenciáljának emelkedéséhez szükséges fejlesztések alacsony szintjét jelzi ugyanakkor, hogy a kedvező fordulat ellenére a hazai beruházási ráta a tavalyi első kilenc hónap adatai alapján továbbra is elmarad az EU-s átlagtól, valamint a régiós versenytársakétól is (2. ábra). A beruházások volumene 2013. július és szeptember között 9,8%-kal nőtt, a 19 ágazatból 15-ben regisztráltak (éves szintű) növekedést. A fejlesztések szerkezetét tekintve kedvező, hogy a közösségi fejlesztések második negyedévben tapasztalt túlsúlyát ellensúlyozta a versenyszféra beruházásainak megugrása: a legnagyobb részarányt képviselő feldolgozóiparban például 13,6%-os volt a bővülés üteme, köszönhetően elsősorban a járműgyártás és az ahhoz kapcsolódó beszállítói ágazatok fejlesztéseinek. Szintén a beruházások kiegyensúlyozottabb szerkezetére utal, hogy míg az április-június periódusban az építés jellegű (elsősorban infrastrukturális: vasút, közút) fejlesztések domináltak, a harmadik negyedévben az új gépek, berendezések beszerzése 10% feletti ütemben nőtt (3-4. ábra). A beruházásokat a 2007-2013-as EU-s költségvetési periódus befejeződésével felgyorsuló kifizetések mellett elsősorban az MNB Növekedési Hitelprogramja támogatta. Ez utóbbi hatása várhatóan a negyedik negyedévben tovább erősödik, ugyanis a program I. szakaszában a hitelek folyósításának döntő része szeptemberre esett, így az ebből finanszírozott fejlesztések csak később jelennek meg a statisztikákban. Ezt alátámasztják az MFB-INDIKÁTOR 2013. őszi eredményei is: a beruházási kedv rekord szintre emelkedett, amit az egyre szűkülő kapacitások is támogatnak (5-6. ábra). 2. ábra: Beruházási ráta* az Európai Unióban, az eurózónában és a közép-kelet-európai országokban (2013. I-III. negyedév)

1. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása Magyarországon 4%

10%

2%

5%

0%

0%

-2%

-5%

-4%

-10%


20%

22,0% 17,2%

17,6%

18,3%

18,3%

Eurózóna

Szlovákia

Lengyelország

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (negyedév/negyedév, bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év, jobb t.)

113,6%

Közigazgatás

111,7%

Építőipar

109,9%

IKT szektor

103,9%

109,8%

Ebből: Építés

109,5%

100%

120%

-20%

-30%

-30%

Versenyszféra beruházásai

20%

75%

300

15%

70%

200

10%

100

5%

0

0%

70,0% 68,4%

66,5%

60%

45,9%

58,1%

-5% -10%

51,8%

55%


-15%

50%

52,3% 50,0%

45,9%

48,5%

54,7%

-200

59,4%

40,7%

55,4%

45%

40% 45% 50%

53,5% 53,4%

30% 35%

33,5%

65%

-100 Forrás: KSH, MNB, MFB

Költségvetési szektor beruházásai

6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása

400

-300

Románia -10%

-20%

140%

5. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év) és a vállalatoknak nyújtott hitelek tranzakciók szerinti alakulása Magyarországon

milliárd Ft

-10%

110,1%

80%

10% 0%


69,3%

ÖSSZESEN

60%

20%

0%

87,9%

Ebből: Gép, berendezés, jármű

30%

20% 10%

104,6%

Ingatlanügyletek

40%

30%

fordított skála

Feldolgozóipar

50%

Forrás: KSH, MFB

40%

119,2%

Szállítás, raktározás

Forrás: KSH, MFB

50%

121,3%

Oktatás

Villamosenergia

4. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon

136,3%

Kereskedelem

Csehország

* bruttó állóeszköz-felhalmozás / GDP, szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok

2013.III 3. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (2013. III. negyedév, év/év) Mezőgazdaság

23,7%

10%


-15%

16,0%

EU-28

15%

Magyarország

Forrás: KSH, MFB

-6%

25%

55% 57,3%

60%

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.)

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.)

Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.)

22

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések


Külkereskedelem A nyugat-európai (elsősorban német) feldolgozóipari vállalatok húzzák a hazai export teljesítményét 2013. április és június között az export 3,5, az import 5,5%-kal nőtt, míg a harmadik negyedéves GDP-adatok alapján a bővülés mértéke éves szinten 6,0, ill. 5,8% volt. A hazai külkereskedelmi szektor (az átmeneti megtorpanást hozó második három hónapot leszámítva) továbbra is a magyar gazdaság fontos húzóereje maradt, ugyanakkor a régiós versenytársakhoz képest (Csehországot leszámítva) a hazai kivitel gyengébben szerepel, s emiatt az ország exportpiaci részesedése az elmúlt években folyamatosan csökkent (1. ábra). A külső környezet élénkülésének köszönhetően mind a kivitel, mind a behozatal volumenének bővülési üteme gyorsult a tavalyi harmadik negyedévben. A belső kereslet (elsősorban a beruházások) magára találásának emelkedő importigénye azonban egyelőre még nem eredményezte a külkereskedelmi mérleg elbillenését: az idei első tíz hónapban a szufficit 1834,6 milliárd Ft (6156,8 millió euró) volt, 114,0 milliárd forinttal (209,1 millió euróval) több mint egy éve. A hazai kivitelt elsősorban a Nyugat-Európába (Németországba) irányuló, (főleg a járműgyártáshoz kapcsolódó) feldolgozott termékek exportja hajtja. Átlagot meghaladó mértékben bővült az EU-n kívüli piacokra szállított termékek értéke (amelyek súlya 22,7%), ugyanakkor a közép-kelet-európai régión belüli kereskedelem szerepe mérséklődött (2-4. ábra). A külső kereslet élénkülése egyre inkább begyűrűzik a vállalati tervekbe is: az exportértékesítéssel kapcsolatos várakozások megközelítették a 2011. tavaszi szintet az MFB 2013. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei szerint (5. ábra). A német üzleti várakozások fokozatos élénkülése alapján a tavalyi év végén, az idei év elején a magyarországi export növekedésének gyorsulása várható, amit az eurózóna recesszióból való lassú kilábalása is támogathat (6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése* Közép-Kelet-Európában (2007 = 100%)

2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 150%

40%

40%

140%

30%

30%

130%

20%

20%

120%

120%

10%

10%

110%

110%

0%

100%

100%

-10%

90%

-20%

80%

-30%

* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok

140% 130%

90%



80%

Csehország

Lengyelország

Románia

Szlovákia

0% -10% -20% Forrás: KSH, MFB

Import volumen (év/év, jobb t.)

Magyarország

3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október) 1 750 1 500

EU-15

105,3%

EU-n kívüli országok

105,2%

EU-28

842,7

500 250 -28,6

-573,8

-623,8

-893,5

-893,8

-750

1 834,6

1 720,5

Feldolgozott termékek

-61,8

Forrás: KSH, MFB

Forrás: KSH, MFB

39,4

40

-30 -40

25,3

15,3

24,5 21,4

-11,6 -15,1 -28,8

-35,8

20,1

13,7

19,7 15,2

0 -20

24,9

104,0%

90%

95%

100%

105%

110%

6. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) 35,2

29,2

30

85%

90,6%

13,4 0,0

Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések

30%

50

115

40

110

30

105

10%

20

100

0%

IFO-index: 3 hónappal eltolva

20%

10

95

-10%

0

90

-20%

-10

85

-30%

-20

80

-30

75

-40

* 3 hónapos gördülő átlag

Forrás: KSH, CESifo, MFB

-40% -50%

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01

50

101,8% 93,9%

Energiahordozók *értékindex forint ÖSSZESEN adatokból számolva

5. ábra: A külföldi értékesítés alakulása

-10

103,9%

Nyersanyagok

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

10

107,3%

Gépek és szállítóeszközök

-1 000

20

103,6% 99,8%

EU-13 ("új EU-tagok")

Élelmiszerek, italok, dohány

0 -500

1 189,6

milliárd Ft

750

1 668,2

1 250

-250

Export volumen (év/év, jobb t.)

4. ábra: A hazai kivitel alakulása* termékek és exportrelációk szerint (2013. január-október, előző év azonos időszak = 100%)

2 000

1 000

-30%

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

150%

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége

IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)

23

Export volumen* (jobb t.)


A GDP termelési oldala A mezőgazdaság szerepe meghatározó volt a hazai GDP múlt évi termelésében Mindhárom szektor pozitívan járult hozzá a GDP termeléséhez 2013 harmadik negyedévében, a mezőgazdaság szerepe bizonyult azonban a legmeghatározóbbnak. Az agrárium bruttó hozzáadott értéke 2013. január és szeptember között 21,7%-kal nőtt (év/ év), így a második negyedévben 1,9, míg a július-szeptember közötti 1,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A kiugró teljesítmény hátterében egyrészt az aszály miatti 2012-es alacsony bázis, másrészt a tavalyi kedvező időjárásnak köszönhető jó termés állt. Az agrárium erősen volatilis teljesítményének oka a környezeti feltételeknek erősen kitett növénytermesztés túlsúlya, a növénytermesztés-állattenyésztés korábbi egyensúlya (50-50%) tartósan elmozdulni látszik előbbi javára (kb. 65-35%). A növényi termékek kibocsátása 21,5%-kal emelkedett tavaly 2012-hez képest, s az árcsökkenés ellenére ezek (folyó áras) értéke is meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati termékek volumene viszont 2,7%-kal visszaesett, így a termékcsoport értékének stagnálása csak az inflációt meghaladó (3,3%-os) áremelkedésnek volt köszönhető. A mezőgazdaság súlya a GDP-n belül az idei évben Magyarországon a negyedik legmagasabb az Európai Unióban, az EU-s átlag közel háromszorosa (1-3. ábra). A szolgáltató szektoron belül a nyolc fő ágazatból hat bruttó hozzáadott értéke emelkedett 2013 harmadik negyedévében: 2008 óta ez volt a harmadik ilyen negyedév. A pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek tartós visszaesése ugyanakkor továbbra is ellensúlyozta ezt, így végül a tercier szektor teljesítménye mindössze 0,1%-os növekedést mutatott július és szeptember között. A szektor szereplőinek várakozásai jelentős mértékben javultak a tavalyi második félévben: a kereslettel kapcsolatos kilátások 2010 végi szintre emelkedtek, míg a bizalmi index utoljára 2006. májusban volt ilyen magasan (6. ábra). 1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 5,0

2. ábra: A mezőgazdaság 2013. évi teljesítménye a mezőgazdasági számlák rendszere alapján 150%

6%

2,5

3%

0,0

0%

-2,5

-3%

-5,0

-6%

Volumenindex

Értékindex

Forrás: KSH, MFB

130% 120% 110% 100% 90%

Építőipar

3. ábra: A mezőgazdaság GDP-ből való részesedése az Európai Unióban* (2013. I-III. negyedév, átlag) Bulgaria Románia Lettország Magyarország Horvátország Litvánia Lengyelország Észtország Görögország Szlovákia Finnország Szlovénia Ciprus Csehország Spanyolország Portugália Írország Franciaország Ausztria EU-28 Eurózóna Svédország Hollandia Málta Dánia Olaszország Belgium Németország Luxemburg

0%

Művészet, szórakoztatás

103,4% 101,7%

Közigazgatás, védelem

101,5%

IKT szektor

101,2%

Szállítás, raktározás

100,9%

Kereskedelem, gépjárműjav., turizmus

3%

4%

5%

6%

97,8%

Ingatlanügyletek

94,2%

SZOLGÁLTATÁSOK összesen

7%

100,1%

Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%

* nyers kiigazítatlan adatok, az Egyesült Királyságra vonatkozó adat nem elérhető

90%

95%

100%

105%

6. ábra: A bizalmi index és a kereslet következő három hónapos alakulásával kapcsolatos várakozások* a hazai szolgáltató szektorban

5. ábra: A pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek bruttó hozzáadott értékének alakulása (2007 = 100%) 110%

100,3%

Pénzügyi közvetítés


2%

Élő állatok és állati termékek

Állati termékek

Állatok

Gyümölcsfélék

Burgonya (vetőmaggal)

4. ábra: A bruttó hozzáadott érték alakulása* a szolgáltató szektor alágazataiban (2013. III. n.év)

Szakmai, tud., műszaki tevékenység

1%

Mezőgazdasági kibocsátás összesen

Feldolgozóipar GDP (jobb t.)

Növénytermesztési és kertészeti termékek

Mezőgazdaság Szolgáltató szektor

Kertészeti termékek


-9%

Ipari növények

Forrás: KSH, MFB

-7,5

Takarmánynövények

80% Gabonafélék (vetőmaggal)

százalékpont

140%

110%

10

105%

105%

0

100%

100%

-10

-10

95%

95%

-20

-20

90%

90%

-30

-30

* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok

85%

-40

85% Forrás: Eurostat, MFB

80%

-50

2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Pénzügyi, biztosítási tevékenység


-40 * ESI (Economic Sentiment Indicator)

-50

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

80%

10 0

Bizalmi index

Ingatlanügyletek

24

Kereslet várható alakulása a következő 3 hónapban


Ipar A külföldi kereslet élénkülésével megkezdődhet a hazai feldolgozóipar talpra állása 2013 harmadik negyedévében megszakadt az öt negyedév óta tartó folyamatos visszaesés és az ipari szektor bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett (év/év). Összességében azonban a tavalyi év első kilenc hónap alapján a szektor teljesítménye 1,4%kal elmaradt 2012 azonos időszakához viszonyítva. Az ipar bruttó hozzáadott értéke a válság kitörése óta – a rövid, elsősorban bázis hatásra visszavezethető 2010-es élénkülést leszámítva – stagnál, sőt az elmúlt másfél évben tovább zsugorodott, aminek következtében (a közép-kelet-európai régióban egyedüliként) még mindig nem érte el a 2007-es szintet (attól jelenleg 12,7%-kal marad el). Az ipari termelés az év közepétől kezdett ismét emelkedni (június-október között átlagosan 3,0%-kal, év/év) a külső környezet kedvező irányú változásának köszönhetően (1-2. ábra). Az exportorientált feldolgozóipar bruttó hozzáadott értéke 1,7%-kal nőtt 2013 III. negyedévében. A rendelésállomány magas szintje pedig a növekedés tartósságát eredményezheti. Ugyanakkor az ágazat teljesítménye erőteljesen koncentrált, a termelés bővüléséhez gyakorlatilag csak a járműipar (ill. a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok) járult hozzá tavaly. Kedvező jel ugyanakkor, hogy a 2013. szeptemberi adatok alapján már nyolc alágazatban regisztráltak bővülést, valamint a második legnagyobb alágazat (számítástechnikai, elektronikai termékek gyártása) legfontosabb szakágazata (híradástechnika) több mint két éves vis�szaesést követően ismét növekedni tudott. Ez a rendelésállomány alakulásában is visszaköszönt (3-4. ábra). A tavalyi év végén, az idei év elején a feldolgozóipari termelés gyorsuló növekedése várható mind az ágazat szereplőinek várakozásai, mind a legfontosabb külkereskedelmi partner (Németország) javuló üzleti klímája alapján (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipari szektor bruttó hozzáadott értékének alakulása * Közép-Kelet-Európában (2007 = 100%) 140% 130% 120%

* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok Forrás: Eurostat, MFB

2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon

140%

30%

15%

130%

20%

10%

10%

5%

0%

0%

120%

110%

110%

100%

100%

Lengyelország

Románia

Magyarország

Járműgyártás

-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

Szlovákia

Hónap/hónap (jobb t.)

3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2013. január - október)

Számítógép, elektr. termék gyártása

107,2%

Egyéb feldolgozóipar

102,6%

Villamos berendezés gyártása

102,3%

Fémfeldolgozás

115,4%

Textilgyártás

109,4%

Fafeldolgozás

99,8%

Papírgyártás

99,1%

Gépgyártás

99,1%

Gumi, műanyag termék gyártása

97,0% 92,3%

Számítógép, elektr. termék gyártása Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%

86,2%

Vegyi anyag előállítás

84,0%

ÖSSZESEN

101,3%

80%

90%

96,7%

Gyógyszergyártás

Ruházati termékek gyártása

87,8%

FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN

107,4% 98,5%

Villamos berendezés gyártása

98,7%

Gyógyszergyártás

135,6%

Fémfeldolgozás

Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gépgyártás

100%

110%

Forrás: KSH, MFB

120%

5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)

50%

56,9% 123,4%

75% 100% 125% 150% 175% 200%

6. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása

20

30%

115

10

20%

110

10%

0

Forrás: KSH, MFB

184,4%

Járműgyártás

100,9%

Textília, ruházat, bőrtermék gyártása

Év/év (bal t.)

4. ábra: Kiemelt feldolgozóipari alágazatok rendelésállománya (2013. október, előző év azonos időszaka = 100%)

116,6%

Vegyi anyag előállítás

-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok

2013.III

2013.I

2012.I

2012.III

2011.III

2011.I

2010.I

2010.III

-30%

2009.I

70% 2009.III

70% 2008.III

-20%

2008.I

80% 2007.III

80% 2007.I

90%

Csehország

-5%

-10%

90%

30%

IFO-index: 3 hónappal eltolva

20%

105

10%

100

0%

-10

0%

95

-10%

-20

-10%

90

-20%

-30

-20%

85

-30%

-30%

80

Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB

-40%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

-50

** 3 hónapos gördülő átlag

ESI - Feldolgozóipar (bal t.)

75

Forrás: KSH, CESifo, MFB

-40% -50%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01

* ESI (European Sentiment Index)

-40

IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)

Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)

25


Személygépkocsi gyártás Tovább tart a globális átrendeződés a személygépkocsi piacon, Közép-Kelet-Európa kilátásai jók A járműgyártás nemzetgazdaságban betöltött szerepének jelentősége a közép-kelet-európai országokban (Lengyelországot leszámítva) hangsúlyosabb mint az európai uniós átlag, s alapvetően a németországi szinthez hasonló. A hazai feldolgozóiparon belül az ágazat súlya meghatározó: a termelés közel negyede, az exportértékesítésből származó árbevétel majdnem harmada, míg a külföldi megrendeléseknek több mint a fele a járműgyártáshoz köthető. A K+F-ből való alacsonyabb részesedés ugyanakkor jelzi, hogy Magyarországon elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értékű (összeszerelési) funkciók találhatóak meg (1-2. ábra). Az ágazat jelentős gazdasági súlya miatt a hazai növekedés kulcstényezője lehet az évtized hátralevő részében, hogy hogyan teljesít a járműgyártás, azon belül is a személygépkocsi üzletág. A gyártás, ill. értékesítés adatok alapján a tavalyi évben is folytatódott az ezredforduló óta tartó trend, s Európa részesedése tovább csökken ebben a piaci szegmensben (a 2012-es adatok alapján az eladások 20,7, míg a gyártás 23,2%-a valósult meg az EU-ban). A BRIC-országokban ugyanakkor dinamikus növekedés figyelhető meg: Kínában például az 2011-ben és 2012-ben is több személyautót adtak el, mint az egész Unióban (3-4. ábra). Az öreg kontinensen belül is jelentős átrendeződé ment végbe: miközben Európában gyártott személygépkocsik száma 2000 és 2012 között 1,1%-kal csökkent, addig a közép-kelet-európai autógyártás teljesítménye több mint két és félszeresére bővült. Ezen belül a szlovák részesedés az ezredforduló óta közel kétszeresére nőtt, míg a magyar részarány meghatszorozódott. A jövőre vonatkozó kilátások szempontjából viszont kedvező, hogy a régió valamennyi országában olyan személygépkocsi márkák vannak jelen, amelyek a piac egészéhez képest jobban teljesítenek (5-6. ábra). 2. ábra: A hazai járműgyártás jelentősége a feldolgozóiparon belül a termelés, értékesítés, rendelésállomány és K+F tevékenység tekintetében

1. ábra: A járműgyártás jelentősége az EU-ban, Németországban és a közép-kelet-európai régióban 4,5%

60%


4,0%

3. ábra: A személygépkocsi gyártás és értékesítés alakulása a világban (2013. I. félév / 2012. I. félév)

K+F tevékenységet 13,6% végzők száma***

K+F-ráfordítás*** 14,0%

9,1%

K+F-beruházás***

K+F-költség*** 15,0%

Összes árbevétel*

Export árbevétel*

4. ábra: A fontosabb régiók, ill. országok személygépkocsi gyártásból való részesedésének alakulása

140%

40%

101,9%

Forrás: ACEA, MFB

97,4%

Világ összesen

Csehország

Lengyelország

Románia

Csehország

Szlovákia

26

128,8%

Magyarország Lengyelország

101,3%

100,7%

ÖSSZES GYÁRTÓ

Ford

ÖSSZESEN

114,8%

ÖSSZESEN

Szlovákia

Reneault group

PSA group

Hyundai group

VW group

ÖSSZESEN

Ford

109,3%

110,9%

GM

GM

VW

VW group

2012

Fiat group

2000

ÖSSZESEN

37,2%

Daimler

35,1%

115,0%

60%

6,8%

1,1%

Suzuki

80%

17,1%

ÖSSZESEN

43,7%

Magyarország

Egyéb

100% 10,4%

0% Forrás: OICA, MFB

BRIC

Forrás: OICA, MFB

VW group

10%

Dél-Korea

140%

Hyundai group

20%

Japán

2012

6. ábra: Az adott országban gyártókapacitással rendelkező személygépkocsi márkák termelésének alakulása (2012 / 2010)

Toyota group

30%

NAFTA

2010

105,5%

Afrika

Ázsia-Óceánia

Dél-Amerika

EU*

2005

28,5%

50% 40%

0% 2000

120%

70% 60%

10%

PSA group

5,3%

10% * az EU-27 tagállamaival számolva a teljes időhorizonton

+ 158,5%

100% 80%

20%

0%

5. ábra: A személygépkocsi gyártás alakulása Közép-KeletEurópában (ezer darab)

14,9%

20%

Forrás: OICA, MFB

Észak-Amerika

95,5%

Egyéb Európa

96,1%

Európai Unió

93,3%

100%

90%

30%

30% 101,4%

130,6%

104,8%

105,1%

102,0%

105,3%

104,9%

120%

104,1%

Értékesítés

118,1%

40% Termelés

80%

24,3%

5,6%

Termelés*

Szlovákia

Románia

Lengyelország

Magyarország

Csehország

Németország

Részesedés a bruttó hozzáadott értékből (2011) Foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatton belül (2012)*

Belföldi árbevétel*

0%

0,0% EU-28

24,3%

4,0%

3,6%

3,5%

15%

1,6%

1,4%

1,4%

3,6%

2,7%

4,3%

1,4%

1,4%

1,5%

2,9%

3,6%

2,0%

4,0%

30%

2,5%

0,5%

Forrás: KSH, MFB

Belföldi 19,9% rendelésállomány** Export 51,2% rendellésállomány** Összes 48,9% rendelésállomány** Új belföldi 16,9% megrendelések* Új export 37,2% megrendelések* Összes új 34,6% megrendelés*

3,0%

31,4%

3,5%

1,0%

* 2013. január - október; ** 2013. október; ***2012

45%

Románia


Építőipar A közösségi fejlesztéseknek és az EU-s forrásoknak köszönhetően elindult az építőipar talpra állása A tavalyi második és harmadik negyedéves 5,8, ill. 7,3%-os növekedésnek (év/év) köszönhetően a hazai építőipar az év eleje óta fokozatosan elszakad a régión belül továbbra is visszaeső teljesítményt mutató Szlovákiától és Csehországtól. A szektor 2007 óta tartó (egy negyedévet leszámítva) folyamatos zuhanásának megtorpanása, valamint a mélypontról való viszonylag dinamikus kilábalása – a bázishatás mellett – elsősorban a közösségi fejlesztéseknek (infrastrukturális beruházások: közút, vasút, katasztrófavédelem) volt köszönhető, míg az épületek kivitelezésében az ipari (nem lakáscélú) létesítmények domináltak. Az új lakóépületekre, lakásokra kiadott engedélyek száma éves szinten továbbra is csökkenést mutat, így az ingatlanpiac pangása változatlanul az építőipari fellendülés legkomolyabb akadálya. Az ágazat megrendeléseinek magas szintje (2013. október végén a rendelésállomány 36,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit) ugyanakkor további dinamikus növekedést vetít előre (1-4. ábra). A 2007-2013-as költségvetési periódus végéhez közeledve az EU-s források gyorsított kihelyezésének fontosságát jelzi az építőiparban, hogy növekedés kizárólag a konvergencia régiókra koncentrálódott, míg a lényegesen alacsonyabb támogatási intenzitás miatt az építőipari kibocsátás Közép-Magyarországon visszaesett (5. ábra). Az előző ciklus forrásainak kihelyezésére 2015 végéig van lehetőség, míg az NHP 2 keretein belül 2014. december 31-ig igényelhető kölcsön, aminek beruházási vonzata szintén átnyúlik majd az ezt követő évre. Így amennyiben az új operatív programok kifizetései addigra megindulnak, csökkenthető az építőipari kibocsátás forrásoldali kockázata. A lakásépítés költségeinek emelkedése (I-III. negyedév: 4,8%) meghaladta az inflációt, elsősorban a munkaerőköltség növekedése miatt, ami a minimális rezsióradíj július 1-i bevezetésével már közel 10%-kal nőtt (6. ábra). 1. ábra: Az építőipar teljesítményének alakulása a közép-keleteurópai régióban (2010 = 100%*) 130%


120%

2. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)

130%

60%

120%

40%

10%

20%

5%

15%

110%

110%

100%

100%

-20%

-5%

90%

90%

-40%

-10%

80%

80%

-60%

Magyarország

Lengyelország

Románia

130%

-20%

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

-15%

Forrás: KSH, MFB

Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)

Szlovákia

3. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100%)

2009.10

2009.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

70%

Csehország

* 3 hónapos gördülő átlag

-80%

2009.07

70%

0%

2009.04

* szezonálisan igazított adatok

0%

4. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre, ill. lakásokra kiadott engedélyek alakulása (előző év azonos időszaka = 100%) 130%

160%

160%

120%

140%

140%

110%

110%

120%

120%

100%

100%

100%

100%

Forrás: KSH, MFB

120%

*3 hónapos gördülő átlag

80%

80%

80%

60%

70%

70%

40%

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

Épületek építése Speciális szaképítés

Forrás: KSH, MFB

125% 120% 128,3%

110%

124,4%

124,4% 118,0%

105%

113,9%

100%

109,1%

10%

25%

8%

20%

6%

15%

4%

10%

2%

5%

0%

0%

-2%

-5%

-4%

Forrás: KSH, MFB

-10%


ÖSSZESEN

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakAlföld

DélAlföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

KözépMagyarország

97,1%

95%

Új nem lakóépületek száma

6. ábra: A lakásépítés költségeinek alakulása (év/év)

135%

115%

40%

Új lakóépületek száma

5. ábra: Építőipari termelés alakulása az egyes régiókban (2013. január-október, előző év =100%)

133,5%

60%

Forrás: KSH, MFB

Új lakások száma (db)

Egyéb építmények építése Építőipar összesen

130%

80%


90%

90%

Lakásépítés teljes költsége (bal t.) Anyagköltség (jobb t.)

27

Munkaerőköltség (jobb t.)


Foglalkoztatás A közfoglalkoztatás mellett egyre nagyobb az új piaci állások szerepe a foglalkoztatás bővülésében A hazai munkanélküliségi ráta a 2013. szeptember-novemberi időszakban 9,3%-ra süllyedt, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta először meghaladta a 4 millió főt. A tartósan javuló munkaerő-piaci helyzetnek köszönhetően a magyarországi ráta az egyetlen a régióban, amely csökkenő trendet mutat: ennek eredményeként öt év után ismét alacsonyabb a munkanélküliek aránya Magyarországon, mint Lengyelországban (1. ábra). A hazai munkaerőpiac az elmúlt három éves válságspirált követően az idei évben egy új ciklust fut be, ez azonban egyelőre továbbra is relatíve kevés új piaci álláshely mellett történik. A foglalkoztatásban bekövetkezett jelentős javuláshoz elsősorban a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje járult hozzá, a tartós munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak száma ugyanakkor az év első tíz hónapjában stagnált a nemzetgazdaságban (2-4. ábra). A tavalyi év közepétől azonban a foglalkoztatás növekedésében a közfoglalkoztatás mellett egyre fontosabb szerepet játszottak az (elsősorban a feldolgozóiparban létrehozott) új „piaci” állások: július és november között 35,8%-kal több nem támogatott új munkahelyet jelentettek be a munkaadók, mint egy évvel korábban. A munkaerő-piaci helyzet elmúlt egyéves javulása leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezőknek kedvezett. Ez a réteg profitált egyrészt a közmunkaprogramok felfuttatásából, másrészt az ipari szektorban megjelent új munkahelyek is elsősorban a szakképzettséggel rendelkezők számára voltak elérhetőek. A munkaerőpiac további javulását a következő 3-6 hónapban a gazdasági aktivitás élénkülése mellett a téli (részben oktatással egybekötött) közmunkaprogram segítheti majd: novemberben közel 150 ezer új támogatott álláshelyet jelentettek be. Ennek a foglalkoztatás természetes szezonalitásának mérséklésében lesz jelentős szerepe a téli hónapokban. 2. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe)

16%


14%


12%

12%

10%

10% 8%

6%

6%

4%

4% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

8%

Szlovákia

200%

150

150%

125

100%

100

50%

2013.10

7%

8%

9% 10% Munkanélküliségi ráta

Szociális ellátás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Közigazgatás Ipar Egészségügy Szállítás, raktározás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Mezőgazdaság Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen

11%

12%

112,3% 107,1% 104,3% 104,2% 100,2% 100,0% 99,2% 98,7% 98,4% 97,2% 97,0% 95,6% 95,5% 95,4% 99,8% 102,9% 100,2%

90%

Forrás: KSH, MFB

95%

100%

105%

110%

115%

6. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális és szektorális bontásban regionális és szektorális bontásban (2013. január-szeptember, év/év)

5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 80%

60

150

60%

45

125

40%

100

20%

ezer fő

175

Forrás: KSH, MFB

30 15 0

Iskolai végzettség

Forrás: NFSZ, MFB

Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)

28

Lakóhely régiója

Közszolgáltatás

Piaci szolgáltatás

Építőipar

Szolgáltató szektor

Feldolgozóipar

Ipar

-60%

Dél-Alföld

-40%

0

Mezőgazdaság

-20%

25

Észak-Alföld

50

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

0%

Észak-Mo.

-15

75

Dél-Dunántúl

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

-150% 2011.04

-100%

0 2011.01

-50%

25 2010.10

50

2010.07

0%

2010.04

75

2010.01

ezer fő

175

Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)

ezer darab

2012.11

5

4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2013. január - október, előző év azonos időszaka = 100%)

3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon

Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)

2013.11

10

Nyugat-Dunántúl

Csehország

2008.01

15

Közép-Mo.

Lengyelország

20

Közép-Dunántúl

Magyarország

Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB

25

Felsőfok

Románia

30

Alapfok

14%

Középfok

16%

Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)

1. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása* Közép-Kelet-Európában

Szektor


Infláció Négy évtizedes mélyponton az inflációs ráta Magyarországon Négy évtizede nem látott szintre süllyedt az inflációs ráta Magyarországon 2013-ban. a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal nőttek, a pénzromlás üteme októberben, novemberben és decemberben is 1% alatti volt: az év utolsó hónapjában a háztartási energiaárak ismételt (ezúttal 11,1%-os) mérséklésével az index értéke egészen 0,4%-ig süllyedt (1. ábra). A tavalyi évi alacsony inflációt azonban nem kizárólag az ún. rezsicsökkentés okozta: a 2013-ban jelentkező egyedi sokkok (szeszes italok, dohányáru: jövedéki adó-, ill. dohányárrés-emelés; rezsiköltségek hatósági mérséklése) kioltották egymást. A fogyasztói árak historikusan alacsony emelkedését így az üzemanyagárak mérséklődése (valamint a tavalyi évi magas bázis kifutása), a kedvező terméseredményeknek köszönhetően az élelmiszerárak visszafogott emelkedése, valamint az alacsony belső kereslet miatt a tartós fogyasztási cikkek árának további csökkenése eredményezte (2-4. ábra). A piaci szolgáltatások jelentős (január-november: +4,3%) emelkedéséhez elsősorban a pénzügyi szolgáltatások költségének – alapvetően a tranzakciós adó áthárítása miatti – megugrása járult hozzá. Az inflációs alapfolyamatok alapján sem lehet számítani az árnyomás erősödésére 2014-ben a magyar gazdaságban (5. ábra). A fogyasztói árindex tartósan alacsony (az MNB 3,0%-os inflációs céljától elmaradó) szintje pedig lassan beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba is: a fogyasztók további ármérséklődésre számítanak (6. ábra). Negatív hatásként azonban ez a fogyasztás elhalasztásán keresztül a lakossági vásárlások bővülésének egyik akadályozójává válhat. 1. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 8%

8%

6%

6%

4%

4%

7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%

2% Forrás: MNB, MFB

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12

0%

Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak

Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex

3. ábra: Fogyasztói árak éves változása a főbb termékcsoportok szerint (2013. január - december)

-10%

0%

5%

10%

5%

5%

4%

4%

3%

3%

2%

0,0

0,0 -0,7

-0,4

Szeszes italok, dohányáruk (bal t.)

2013.12

2013.11

-1,6 2013.10

-1,2

-2,0 2013.07

-0,8

80

Háztartási energia, fűtés (bal t.)

Várakozások: 4 hónappal eltolva

10%

70

8%

60

6%

2%

50

4%

1%

40

2%

0%

30

0% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10

0%

-0,1

0,4 -0,1

6. ábra: Inflációval kapcsolatos fogyasztói várakozások 6%

Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja

-0,1

0,1

-1,5

15%

6%

Forrás: MNB, MFB

1,2

-1,0

5. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)

1%

0,0

-0,5

1,7%

-5%

0,2

2013.06

Összesen

0,1

0,0

2013.01

-8,5%

1,6

0,8 0,2

0,5

2013.05

-1,9%

1,0

2013.04

-0,4%

Forrás: KSH, MFB 0,6

2013.03

0,5%

Ruházkodási cikkek

Forrás: KSH, MFB

százalékpont

2,8%

Egyéb cikkek, üzemanyagok

1,4

1,5

3,6%

Élelmiszerek

Háztartási energia, fűtés

2,0

10,9%

Szolgáltatások

Tartós fogyasztási cikkek

4. ábra: A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a háztartási energia áralakulásának hozzájárulása a fogyasztói árindexhez

2013.02

Szeszes italok, dohányáruk

Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex

2013.09

0%

7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%

Forrás: MNB, MFB

2013.08

2%

2. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint

*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve

Árak alakulásával kapcsolatos fogyasztói várakozások (bal t.) Fogyasztói árak éves változása (jobb t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB

29


Egyensúlyi folyamatok Rekordszintre nőtt a magyar gazdaság finanszírozási képessége a tavalyi évben Az exportdinamika gyorsulásával nőtt az áruforgalmi többlet, s elsősorban ennek köszönhetően emelkedett újabb rekord szintre (a fizetési mérleg adatai alapján a GDP 6,3%-ára) a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége 2013. július és szeptember között. Az EU-s források gyorsított lehívása a tavalyi harmadik negyedévben is folytatódott: a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1238,4 milliárd forintnyi transzfer érkezett Magyarországra, 314,0 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Folyamatosan tart még a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban a pénzügyi számlák adatai alapján is: a tavalyi harmadik negyedévvel záruló egy évben a hazai gazdasági szereplők összesített finanszírozási képessége a GDP 7,2%-át tette ki. A háztartások nettó megtakarítói pozíciója 5,2, míg a nem pénzügyi vállalatoké 3,6% volt. Ez utóbbi a forinthitelek (Növekedési Hitelprogramnak köszönhető) megugrása ellenére történt, s elsősorban a devizahitelek gyorsított visszafizetésének volt betudható (1-3. ábra). Lendületes ütemben folytatódott az ország külső adósságának leépítése, mely elsősorban a hosszú távú deviza tartozásokat érintette: ennek eredményeként a devizaadósság aránya 2007 vége után először süllyedt 70% alá (2013. III. negyedév: 69,5%) (4. ábra). Az államháztartás (maastricht-i módszertan alapján számított) bruttó adóssága 80,2% volt (a GDP arányában) a tavalyi harmadik negyedévben. Az adósság összetételében történt változás: a TB alapok tartozása megszűnt, a helyi önkormányzatok kintlevősége pedig (a központi kormányzat átvállalásának köszönhetően) közel 60%-ot süllyedt (5. ábra). A tavalyi harmadik negyedévben jelentős tőkekiáramlás volt megfigyelhető, ami az egyéb tőkemozgásokon belül elsősorban a külföldi adósság csökkenésének volt az eredménye (6. ábra). 1. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*

2. ábra: Az EU-s transzferek alakulása 2 000

Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat

1 500

1 500

millió €

1 000

1 000

500

500

0


0 Forrás: MNB, MFB

-500

3. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakában *

2013.I

2013.III

2012.I

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.I

2008.III

2007.I

2007.III

2006.I

2006.III

2005.I

2005.III

-500 2004.I

Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)

2004.III

millió €

2 000

millió €

8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%

2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500

4. 4. ábra: ábra: Magyarország Hozzájárulás abruttó magyar adósságának GDP növekedéséhez változása (év/év) (felhasználási lejárat szerint oldal)

15%

25 000

Forrás: MNB, MFB

85,0%

Háztartások

Rövid lejáratú (bal t.) FDI-hoz kapcsolódó (bal t.) Deviza adósság aránya (jobb t.)

Külföld

* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je ** a magánnyugdíjpénztári átlépések és a végtörlesztés miatti tőketranszfer hatása nélkül

5. ábra: Az államadósság összetételének és a maastricht-i adósság GDP-hez viszonyított arányának alakulása 25 000

100%

10 000

70%

5 000

60%

0

50%

2013.III

2013.I

2012.III

4

2

2

1

0

0 -1

-2 Forrás: MNB, MFB

-4

-2


80%

milliárd €

15 000


milliárd Ft

90%

Hosszú lejáratú (bal t.) Bruttó adósság összesen (bal t.)

6. ábra: Közvetlen befektetések (FDI) áramlása Magyarországon (megtisztított adatok*)

Forrás: MNB, MFB

20 000

82,5%

milliárd €

Államháztartás

2007.I

2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I** 2011.II** 2011. III** 2011.IV** 2012.I** 2012.II** 2012.III** 2012.IV** 2013.I** 2013.II** 2013.III** Nem pénzügyi vállalatok

2012.I

65,0% 2011.III

67,5%

-15 000 2011.I

70,0%

-10 000

Forrás: MNB, MFB

-15%

2010.III

72,5%

-5 000

-10%

2010.I

75,0%

0

-5%

2009.III

77,5%

5 000

2009.I

80,0%

10 000

0%

2008.I

15 000

2008.III

5%

2007.III

20 000 millió €

10%

Részvény és részesedés* (bal t.)

Központi kormányzat** * a GDP százalékéban Helyi önkormányzatok** TB alapok** ** nem konszolidált adatok Az államháztartás bruttó adóssága* (jobb t.)

Újrabefektetett jövedelem* (bal t.) Egyéb tőkemozgás* (bal t.)

*speciális célú vállalatok, az átfolyó tőkéhez és eszközportfolió-átrendezéshez kapcsolódó tranzakciók nélkül

Külföldi rezidensek közvetlen befektetései Magyarországon (jobb t.)

30


Költségvetés 2013 után az idei évben is 3,0% alatt maradhat a költségvetési hiány A kincstár előzetes adatai alapján a tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 929,2 milliárd forint volt, ami mintegy 200 milliárd forinttal kisebb a módosított 1125,2 milliárdos deficitcélnál. Az önkormányzati szektor szufficites egyenlege és az ún. ESA-híd révén az eredményszemléletű hiány legfeljebb a GDP 2,7%-át (a kitűzött célt) érhette el, s kedvező esetben akár 2,3%-ra is süllyedhetett a tavalyi deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai alapján. Az idei évre elfogadott, alapvetően szigorú költségvetés 984,6 milliárd forintban (a GDP 2,9%-ában) szabta meg a hiány tervezett mértékét. A részletes, decemberig rendelkezésre álló előzetes adatok alapján 2013-ban a központi költségvetés hiánya az éves cél 87,6%át érte el, s pozitív volt az elkülönített pénzalapok egyenlege is (1. táblázat). 2012-höz viszonyítva jelentősen emelkedtek tavaly a fogyasztásból származó adóbevételek, míg a vállalati adóterhelés kismértékben csökkent (1. ábra). Az idei évre elfogadott büdzsé a tavalyival azonos volumenű társasági nyereségadó bevétellel kalkulál, a pénzügyi szervezetek adóterhelése sem változik, azonban a kisvállalatoktól befolyó adóbevételek csökkennek. A kormány az ÁFA-bevételek volumenének emelkedésével számol (+61 milliárd Ft, +2,1%), s (a foglalkoztatás várt javulására alapozva) a személyi jövedelemadó nagyobb ütemű, 3,2%-os emelkedését várja (2. táblázat). Az adósság refinanszírozásában a nemzetközi szervezetektől kapott hitelek igénybevétele helyett egyre nagyobb arányban támaszkodik a büdzsé a lakosságra: 2013. szeptember végén az adósságállomány 5,7%-a volt a magyar háztartások tulajdonában, ami egy év alatt 2,8 százalékpontos emelkedésnek felel meg (2. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege milliárd Ft

BEVÉTELEK

KIADÁSOK

2012

2013

teljesítés

előirányzat

I-XII. hó előzetes adat

9 403,6

10 232,4

10 967,8

508,4

576,9

Nyugdíjbiztosítási Alap

2 766,0

Egészségbiztosítási Alap

Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok

Központi Alrendszer összesen

EGYENLEG

2012

2013

teljesítés

előirányzat


107,2%

10 014,8

11 350,2

11 947,6

611,1

105,9%

378,2

584,2

2 847,3

3 015,2

105,9%

2 836,6

1 744,6

1 804,3

1 847,8

102,4%

14 422,6

15 460,9

16 441,9

106,3%

évi előirányzat %-a

2012

2013

teljesítés

előirányzat


105,3%

-611,2

-1 117,8

-979,8

560,6

96,0%

130,2

-7,3

50,5

2 847,3

3 015,2

105,9%

-70,6

0,0

0,0

1 791,5

1 804,3

1 847,8

102,4%

-46,9

0,0

0,0

15 021,1

16 586,0

17 371,1

104,7%

-598,5

-1 125,1

-929,2

évi előirányzat %-a

évi előirányzat %-a 87,6%

82,6%

Forrás: NGM, MFB

1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és december között (milliárd forint) 12 000

-861,7

-737,2

-835,7

-1 718,4

1 157,2

8 000

1 172,4

1 017,5

1 125,8

1 210,2

6 000

3 043,8

3 070,9

3 200,1

3 132,3

2 000 0

-979,8

4 055,3

3 702,7 1 654,4 1 609,4

2 163,3

2 020,2

1 860,5

1 462,0

1 262,7

1 621,7

1 878,2

2 157,8

2 576,7

-903,8

-934,8

-902,5

-1 685,3

-1 078,5 -1 319,3 -1 202,4 -1 277,9

Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései

Egyenleg értéke

1 152,1

10 000

4 000

-620,1

2. táblázat: A központi költségvetés néhány bevételi tétele (2013 és 2014)

3 443,4

2013. évi előzetes teljesítés

2014 (előirányzat)

320 800

322 467

358 800

37 400

17 508

22 600

Pénzügyi szervezetek különadója

144 000

139 117

144 000

Egyszerűsített vállalkozási adó

millió Ft

VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek

Társasági adó

Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások

Hitelintézeti járadék

108 100

110 021

67 000

Játékadó

47 000

30 918

33 000

Egyéb kiadások

Ökoadó

26 000

22 454

24 800

Egyenleg

Energiaellátók jövedelemadója

80 000

54 060

61 100

Kisadózók tételes adója

74 300

28 316

78 000

130 200

10 128

45 400

60 000

54 939

53 000

2 953 200

2 809 575

3 014 090

947 100

897 319

931 900

Regisztrációs adó

14 000

15 608

16 300

800

Távközlési adó

44 000

46 980

57 000

600

Pénzügyi tranzakciós illeték

301 100

259 614

269 400

27 500

26 185

28 000

1 501 600

1 504 598

1 550 000

-2 000

-1 154,1 -1 180,2

-1 136,4

-2 289,6

-1 101,1

-4 000

-2 262,8

-2 424,4

-1 922,5

-3 998,7

-4 039,4

-4 204,7

-685,9

-641,0

-632,4

-6 000 -8 000 -10 000

-4 720,4 -618,9

-1 852,2

-1 933,5

-5 046,9 -6 670,6 -817,0 -746,3

-12 000 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2. ábra: A központi költségvetés adósságelemeinek lejárati szerkezete (2013. szeptember 30-án)* 2 000 1 800 1 600

Forrás: ÁKK, MFB

Kisvállalati adó Közműadó

Kötvény (deviza)

FOGYASZTÁSI ADÓK

* előzetes adat

Általános forgalmi adó

Hitel (deviza)

1 400

Jövedéki adó

1 200 Hitel (forint)

1 000

Lakossági állampapír (forint)

400 200 0 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III 2015.IV 2016.I 2016.II 2016.III 2016.IV 2017.I 2017.II 2017.III 2017.IV 2018.I 2018.II 2018.III 2018.IV

milliárd Ft

2013 (törvényileg módosított előirányzat)

Biztosítási adó

Diszkontkincstárjegy (forint)

LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI

Államkötvény (forint)

Forrás: NGM, http://www.parlament.hu, MFB

Személyi jövedelemadó

31


Monetáris politika Végéhez közeledik a másfél éve tartó kamatcsökkentési ciklus A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának 2012 augusztusában indított kamatcsökkentési ciklusa következtében a 2013 január eleji 5,75%-os jegybanki irányadó kamat március végétől (5,00%) havonta újabb és újabb történelmi szintre süllyedt, s december végére 3,00%-ra mérséklődött. Az inflációs ráta több évtizedes mélypontra zuhanása mellett a kedvező globális befektetői hangulat és a magyar eszközárak csökkenő kockázati prémiuma is segítette a monetáris lazítást (1-3. ábra). A monetáris kondíciók magyarországi változásának iránya beleillik a régiós trendbe: a cseh jegybank tavaly rekord alacsony szinten, 0,05%-on tartotta, a lengyel központi bank 4,25-ről 2,50%-ra, a román pedig 5,25%-ről 4,00%-ra vágta az alapkamatot (4. ábra). A magyarországi kamatcsökkentési ciklus kezdete óta a 280 körüli forint/euró árfolyam 300 körüli szintre emelkedett, ugyanakkor 2013-ban viszonylag stabil maradt a forint árfolyama, s nem korlátozta jelentősen a monetáris politika mozgásterét az elmúlt 12 hónapban. A kamatcsökkentés melletti határozott jegybanki elköteleződés a piaci várakozásokat is hatékonyan befolyásolta, s a piaci szereplők 2013 elején további lazítást várnak a következő 1-3 hónapban (5-6. ábra). Az idei évben a Fed eszközvásárlási programjának lassítása („tapering”) felfelé mozdíthatja az államkötvényhozamokat világszerte. Az eszközvásárlások csökkenése ugyan már részben beépült az eszközárakba, azonban a hozamok világszerte várható mérsékelt emelkedése előreláthatóan lefékezi 2014-ben az MNB monetáris lazítását, sőt kamatemeléshez is vezethet a második félévben. 1. ábra: Jegybanki alapkamat és a globális kockázatvállalási kedv (VIX-index*) alakulása

10%

8%

8%

6%

6%

4%

4%

600

12%

500

10%

400

8%

300

6%

200

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2008.07

2008.01

2007.07

Magyarország

Csehország

Lengyelország

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

0% 2011.01

0%

0%

2010.07

2%

2010.01

2%

2009.07

2%

Románia

6. ábra: Jegybanki alapkamat és a 3, 6, 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama 10%

10%

9%

9%

8%

8%

7%

7%

6%

6%

5%

5%

4%

4%

3%

3 hónapos DKJ hozam 12 hónapos DKJ hozam

32

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2% 2011.07

2011.04

2011.01

2010.01

HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.12.31-én (jobb t.) határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.11.29-én (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.10.31-én (jobb t.)

3%

Forrás: ÁKK, MNB, MFB

2%

2010.10

2014.07

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

2007.01

4%

7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50%

Forrás: ECB, MNB, MFB

2006.07

4%

2009.01

4%

5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230

2006.01

6%

2008.07

6%

2008.01

8%

2007.07

8%

2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12

Jegybanki alapkamat (jobb t.)

10%

10%

2007.01

10 éves CDS-felár (bal t.)

0

12% Forrás: jegybankok honlapjai, MFB

2010.07

100

0%

12%

14%

2006.01

bázispont

16%

Forrás: MNB, Reuters, MFB

700

2%

Jegybanki alapkamat

4. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában

3. ábra: Jegybanki alapkamat és a 10 éves CDS-felár 800

2004.01


2003.07

2003.01

0%

2005.07

12 havi inflációs ráta

2009.01

2%

2013.12

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2% 2010.06

0 2009.12

3% 2009.06

10 2008.12

4%

2008.06

5%

20

2007.12

30

2007.06

6%

2006.12

7%

40

2006.06

50

12%

10%

2005.01

8%

12%

2004.07

10% 9%

Forrás: CBOE, ECB, MFB

60

Forrás: KSH, MNB, MFB

2006.07

70

14%

14%

11%

Jegybanki alapkamat (jobb t.)

80

pont

12%

VIX-index (bal t.)

90

2010.04

100

2. ábra: Jegybanki alapkamat és a 12 havi inflációs ráta alakulása

6 hónapos DKJ hozam Jegybanki alapkamat


Állampapírpiac Újabb rekordmélységbe csökkentek a hozamok a magyar állampapírpiacon A jegybanki kamatcsökkentési ciklus gyakorlatilag magával rántotta a 3-12 hónapos diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozamát 2013-ban, az év közben többször is történelmi mélypontra süllyedő hozamok decemberben 2,84-3,04% közötti szintre olvadtak. Ugyanakkor az 5 és 10 éves hozamok a Fed eszközvásárlási programjának lassításával kapcsolatos félelmek felerősödésével nyár elején emelkedni kezdtek a májusi történelmi minimum (4,49, ill. 4,88%) elérését követően, s csak lassan süllyedtek az év hátralevő részében, így a hozamgörbe meredekebbé vált 2013-ban (1. ábra). A globális kockázatvállalási étvágy júniusi visszaesése a 10 éves CDS-felárat az év eleji 316 bázispontról az év derekára 360 bázispontra tornászta fel, majd a hangulat javulásával és a piaci szereplők „tapering”-re való felkészülésével év végére az országkockázati prémium 297 bázispontra süllyedt (2-3. ábra). A 10 éves magyar államkötvények referenciahozama 6,11%-ról 5,61%-ra csökkent tavaly, miközben a romániai hozam 147 bázispontot zuhant. Ugyanakkor a cseh és lengyel 10 éves másodpiaci hozamok 69, ill. 61 bázispontot emelkedtek, így egyrészt mérséklődtek a regionális különbségek, másrészt a térségben továbbra is Magyarországon az egyik legmagasabb a 10 éves referenciahozam (4. ábra). 2011 dereka óta külföldi kézben van a magyar állampapírok relatív többsége, ami a magyar eszközök népszerűsége mellett a hazai kötvénypiac sebezhetőségét jelzi. A külföldi vevők érdeklődése 2010 dereka óta egyre inkább a rövidebb lejáratú papírok felé terelődik, a kezükben lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje 2011 vége és 2013. szeptember között 4,13-ról 3,68 évre mérséklődött, amely a hozamgörbe emelkedésével év végére 3,88 évre nőtt. Figyelmet érdemel a lakosság növekvő kereslete is, amely 2013 első 10 hónapjában 589,1 milliárd forinttal növelte a birtokában lévő állampapírállomány nagyságát (5-6. ábra). 1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat

3 500

Háztartások

3 000 2 500

Külföld

2 000 Biztosítók, nyugdíjp.

1 500 1 000 0

2013.12

2013.09

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

pont

5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

Forrás: ÁKK, MFB

5,20 5,00 4,80 4,60 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00

2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07

Befektetési alapok

500

Kormányzati szektor 1997.12 1998.12 1999.12 2000.12 2001.12 2002.12 2003.12 2004.12 2005.12 2006.12 2007.12 2008.12 2009.12 2010.12 2011.12 2012.12

milliárd Ft

MNB Bankok és szakosított hitelint.

4 000

Lengyelország

év

Forrás: ÁKK, MFB

milliárd Ft

4 500

Csehország VIX-index (jobb t.)

6. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő

5. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása (1997. december - 2013. október) 5 000

Forrás: ÁKK, Reuters, MFB

Magyarország Románia

10 éves CDS-felár (jobb t.)

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0


2011.07

2013.10

2013.07

2013.04

100 2013.01

4,5% 2012.10

200 2012.07

300

5,5% 2012.04

6,5%

2012.01

400

2011.10

500

7,5%

2011.07

8,5%

2011.04

600

2011.01

9,5%

10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)

11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%

700

2011.04

800

2011.01

10,5%

a Moody's, a S&P, ill. a Fitch döntése a befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítésről

10 éves CDS-felár (jobb t.)

4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index

bázispont


2012.06

VIX-index (bal t.)

3. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár 11,5%

2012.03

12 hónapos MNB alapkamat

2011.12

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

6 hónapos 10 éves


2010.09

3 hónapos 5 éves

2012.07

2% 2012.04

3%

2% 2012.01

4%

3% 2011.10

5%

4%

2011.07

6%

5%

2011.04

7%

6%

2011.01

8%

7%

pont

9%

8%

750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200

befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítés


2011.09

Forrás: ÁKK, MFB

9%

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10

2011.06

10%

2011.03

11%

10%

2010.12

11%

bázispont

2. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a 10 éves CDS-felár alakulása

Vállalkozások és egyéb befektetők

Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)

33


Bankrendszer Változatlanul stabil tőkehelyzet, alacsony profitabilitás és visszafogott aktivitás jellemzi a szektort A hazai bankrendszerben a válság kezdete óta a hitelezési tevékenység leépítése figyelhető meg, amit az is jelez, hogy a részvénytársasági hitelintézetek eszközállománya 2012 végére 26,3 ezer milliárd forintra apadt. 2013-ban tovább folytatódott az állomány zsugorodása (október: 25,9 ezer milliárd forint), azonban az ütem lassulása a mélypont várható elérését is jelentheti (1. ábra). A pénzintézeti szektor működését visszafogja a csökkenő nyereségesség: a 2001-2009 között évi átlagban 283 milliárd forintos adózás előtti eredmény 2011-ben és 2012-ben is mínuszba fordult. A tavalyi első három negyedévben elért 36,2 milliárdos pozitív eredmény az egy évvel korábbi 10,5 milliárd forintos veszteség után jelentős változás, azonban a meghosszabbított banki különadó mellett 2013. januártól a tranzakciós illeték, ill. annak júniusban bejelentett emelése, s a kamatjövedelmet terhelő 6%-os egészségügyi hozzájárulás fékezheti a profitabilitás további javulását (2. ábra). A magyar bankrendszer stabil tőkehelyzetét jelzi a szeptember végi 16,5%-os tőkemegfelelési mutató. A magyarországi pénzintézetek alapvetően a hitelezési aktivitás visszafogásával reagáltak a válságra (a hitel/betét mutató 2013. márciusra 115,9%-ra, kilenc éves szintre süllyedt), ezt követően azonban óvatos emelkedés figyelhető meg (október: 116,4%) (3-4. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya 2013 első három negyedévében új rekordszintre, 14,5%-ra nőtt. A ráta tovább emelkedett a lakossági és az önkormányzati szegmensben, ugyanakkor a vállalati szektor esetében 17,2%-ról 16,9%-ra csökkent. A devizahitelezés leállása és a vis�szafogott hitelaktivitás következtében csökken a közvetlen külföldi források volumene, míg a belföldi betétek állománya 2013 első 10 hónapjában 251,9 milliárd forinttal apadt az élénkülő fogyasztás és a bankbetétek csökkenő vonzereje következtében (5-6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya

3. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban

Forrás: MNB, MFB

12%

12%

10%

6%

* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány

2013.I-III

2013.I-II

2013.I

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

2008.12

2008.06

Közvetlen külföldi forrás

20 000

15 000

15 000

10 000

10 000

5 000

2013.09

5 000

0

34

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

2008.12

Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek

2008.06

0 2004.12

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

0% 2011.12

2%

0% 2011.09

*MFB, EXIM, KELER nélkül

4%

2% 2011.06

25% 0%

Forrás: MNB, MFB

8%

2011.03

50%

25 000

Belföldi betétek

20 000

10%

8%

2010.12

Összes hitel/betét arány

Forrás: MNB, MFB

25 000

milliárd Ft

14%

2010.09

2012

Lakossági hitel/betét arány

25%

16%

14%

2010.06

2011

Vállalati hitel/betét arány

50%

75%

milliárd Ft

18%

2010.03

2010

100%

75%

6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 20%

Hitelek összesen Lakossági hitelek

2009

125%

100%

Románia

18%

4%

2008

150%

125%

0%

20%

6%

2007

175%

150%

5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*

16%

2006

200%

175%

2007.12

Szlovákia

225%

200%

2013.09

2013.06

2013.03

2012.12

Csehország

250%

* MFB, EXIM, KELER nélkül

225%

2007.06

Lengyelország

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB

Magyarország

250%

17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%

2003.12

17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%

-243,3

4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. október)

2006.12

Hitelállomány

15 000 20 000 25 000 30 000 milliárd Ft * MFB, EXIM, KELER nélkül Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek

2007.12

Eszközállomány

10 000

2007.06

5 000

2005

0

-164,0

Adózott eredmény

-300

16 690,9

6 566,4

Adózás előtti eredmény

2006.06

2007.12.31

23,3

0

-200

24 375,7

36,2

73,0

-100

29 177,9

Forrás: MNB, MFB

12,3

2005.12

20 230,3

7 170,2

209,1

100

2006.12

2008.12.31

Forrás: MNB, MFB

28 996,4

18 873,0

6 640,1

236,6

2006.06

2009.12.31

28 125,3

19 080,1

6 399,5


324,7

174,4

2003

2010.12.31

200

2004

6 386,5

300

28 797,3

2005.06

19 121,8

2005.12

5 856,0

2011.12.31

356,8

275,1

2004.12

16 066,1

314,2

400

26 301,0

2004.06

2012.12.31

500

25 903,1

2005.06

15 816,4

5 782,4

milliárd Ft

2013.10.31

2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye


Banki hitelezés I. A lakossági hitelek állománya tovább csökken, míg a vállalati hitelezésre élénkítően hatott az MNB A magyarországi hitelek összvolumene 2013 első 11 hónapjában eltérően alakult: a lakossági kölcsönök állománya 299,2 milliárd forinttal (4,1%-kal) csökkent, a helyi önkormányzatok hitelállománya 230,1 milliárd forinttal (55,9%-kal) zuhant, míg a vállalati kölcsönöké 76,9 milliárd forinttal (1,1%-kal) bővült (1. ábra). A tranzakciók eredményeként január és november között a háztartások 333,5 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyi értékben új kölcsönt vettek fel, így immáron 48 hónapja tart a visszaesés a lakosságnak nyújtott hitelek állományában (2. ábra). Az MNB Növekedési Hitelprogramja kimutatható, ám egyelőre átmeneti lökést adott a vállalati hitelezésnek: július és október között négy egymást követő hónapban is több forinthitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek (összesen 639,8 milliárd forint), ugyanakkor az év többi öt hónapjában összesen 145,7 milliárd forinttal haladták meg a törlesztések az új kihelyezések volumenét. A program sikerét mutatja, hogy a pénzintézetek 2 hetes MNB kötvénybe fektetett vagyona lényegében három éve 4000-4500 milliárd forint körül mozog, azaz jegybanki kötvények helyett vállalatokhoz jutottak el a jegybanki források a pénzintézetek közvetítésével (3-4. ábra). A hitelintézetek (valószínűleg az NHP hatására) ismét aktivizálódtak a fejlesztési hitelek piacán: az 5 évnél hosszabb futamidejű hiteleknek a vállalati kölcsönökhöz viszonyított aránya a 2013. júniusi 14,1%-ról novemberre 15,0%-ra emelkedett (5. ábra), azonban elképzelhető, hogy csupán korábbra hoztak egyes hitelügyleteket a pénzintézetek. Az eurózóna divergáló és alacsony növekedési teljesítménye a közép-kelet-európai országok növekedésére s a vállalati hitelezés alakulására is hat, így az őszi hónapokban éves szinten stagnált a vállalati hitelek állománya a térség országaiban (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint

7 000

6 000

6 000

5 000

5 000

4 000

4 000

3 000

3 000

2 000

2 000

1 000

-200

1 000

-300 -400

Forrás: MNB, MFB


2013.09

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

2010.09

2010.06

2010.03

2009.12

2009.09

2009.06

2009.03

milliárd Ft

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

2008.12

2 hetes MNB kötvény állománya (jobb t.) Hiteltranzakciók egyenlege (bal t., 3 hónapos gördülő átlag)

6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 50%

Lejárat nélkül

50% * euróra konvertált állományok

40%

5 év felett

30%

1 - 5 év

Forrás: ECB, MFB

20%

3 - 12 hó

10%

0-1 hó Lejárt

30% 20% 10%

0%

1 - 3 hó

40%

0%

-10%

-10%

-20%

-20% 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09

14% 2013.10

0 2013.07

15%

2013.04

1 000

2013.01

16%

2012.10

2 000

2012.07

17%

2012.04

3 000

2012.01

18%

2011.10

4 000

2011.07

19%

2011.04

5 000

2011.01

milliárd Ft

20%

2008.06

-400

5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 21%

Forrás: MNB, MFB

2004.12

-300

2013.09

2013.06

2013.03

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

2010.09

2010.06

2010.03

2009.12

2009.09

2009.06

2009.03

2008.12

2012.12

Forrás: MNB, MFB

150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 2007.12

-200

2007.06

-100

-200

2006.12

-100

2006.06

0

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 5 000 5 500

2005.12

100

0

6 000

-500

2005.06

200

100

milliárd Ft, fordított skála

400 300

2012.09

milliárd Ft

500

200

7 000

-400

4. ábra: A vállalati hiteltranzakciók egyenlege havonta és a 2 hetes MNB kötvény állományának alakulása

300

-400

-300 Forrás: MNB, MFB

-500

Összes hitel

-300

0 -100

Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok

Devizahitel

100

-200

0

milliárd Ft

Forinthitel

400

Összes hitel

-100

3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 500

Forinthitel

0

2013.01

2012.01

100

2008.12

Nem pénzügyi vállalatok Háztartások

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

0

200 Devizahitel

milliárd Ft

7 000

2004.01

200

8 000

milliárd Ft

milliárd Ft

9 000

Forrás: MNB, MFB

8 000

milliárd Ft

9 000

2. ábra: A lakossági hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása

5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)

Csehország

35

Lengyelország

Románia

Szlovákia

Magyarország


Banki hitelezés II. Az egyre kedvezőbb árazású vállalati kölcsönök jelentősen növelték a hitelfelvételi kedvet A hazai pénzintézetek a forinthitelek árazásában egyre jobban érvényesítik a jegybanki kamat csökkenését, s az átlagkamatokat a vállalati szegmensben lefelé szorítja az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében nyújtott kölcsönök alacsony, legfeljebb 2,5%os kamata is. 2013. novemberben a vállalatoknak nyújtott hosszú hitelek átlagos kamatszintje 2012. december óta 384 bázispontot csökkenve 5,56%-ra, új történelmi szintre süllyedt. Egyúttal a 3 hónapos irányadó pénzpiaci kamathoz (BUBOR) képesti felár ugyanezen időszak alatt 340-ről 221 bázispontra mérséklődött. A lakosságnak nyújtott lakáscélú forinthitelek esetében 11 hónap alatt 11,08-ról 9,80%-ra, ugyancsak új rekordszintre olvadt az átlagos kamatszint (1. ábra). 2013-ban a lakossági és vállalati euróhitelek kamatainak csökkentése (-25 bp, ill. -1 bp) elmaradt a betéti kamatok süllyedésétől (-92, ill. -64 bp), így az euró kamatmarzs szűkítése jellemezte a bankok kamatpolitikáját tavaly (2. ábra). A hitelkamatok átárazódásával 2013 első tíz hónapjában jelentősen (488-ról 113 bázispontra) szűkült a magyar és a többi visegrádi ország közötti differencia a minimum 5 éves vállalati hitelkamatok vonatkozásában, s javult a magyar vállalatok költségoldali versenyképessége (3. ábra). Az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján 2013. tavasz és ősz között jelentősen enyhült a kamatszint jelentette hitelkorlát a cégek megítélése alapján, s a hitelkínálat szűkössége vált a hitelfelvétel fő akadályává, azonban utóbbi tekintetében is kedvező tendenciát érzékeltek a vállalatok (4. ábra). 2014 őszéig a mikrocégek kivételével valamennyi vállalati szegmensben fokozódtak a hitelkínálat bővülésével kapcsolatos várakozások, s a forrásbevonási kedv is erősödött (5-6. ábra). 1. ábra: Vállalati és lakossági forint betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi forint kamatláb (BUBOR)

Vállalati lekötött betét Lakossági lekötött betét BUBOR 3 hónapos

7%

Forrás: MNB, MFB

6%

18% 16%

14%

14%

12%

12%

10%

10%

8%

8%

6%

6%

4%

4%

2%

2%

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

4,4 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések

4,2

4,2

4,0

4,0

3,8

3,8

3,6

3,6

3,4

3,4

0%

* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály

3,2

Szűkös hitelkínálat

Magas kamatok

Saját erő hiánya

3,0

3,2 3,0

2009. nyár

Lengyelország Románia

5. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*)

2009. tél

2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz

6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása

Teljes minta 26,1%

25,8%

Ipar

10,7%

11,8%

Szolgáltató szektor

13,7%

14,2%

Mikrovállalatok

22,6%

18,8%

26,9%

29,4%

Agrárium

14,3% 12,9% 12,3% 25,3%

Középvállalatok

100% 27,1%

24,7%

24,1%

25,6%

16,4%

15,2%

15,5%

13,8%

15,4%

12,7%

14,6%

20,7%

18,3%

14,6% 20,7%

Kisvállalatok 35,2%

21,1%

22,1% 22,6%

26,9%

27,7%

21,9%

90% 80%

14,0%

70%

11,9%

60%

20,5%

40%

50% 30%

31,7%

20% 10% 0%

Nagyvállalatok 2011. ősz 2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz 2013. ősz

2009.07

4,4

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 Csehország Bulgária

2009.01

4. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok vállalati értékelése*

16%

Magyarország Szlovákia

2008.07

Vállalati lekötött betét Vállalati hosszú hitel Lakossági lekötött betét Lakossági lakáscélú hitel EURIBOR 3 hónapos * átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva

18%

* hó végi állománnyal súlyozva

2008.01

0% 2007.07

1%

0% 2007.01

2%

1% 2006.07

3%

2%

2006.01

4%

3%

2005.07

5%

Vállalati hosszú hitel Lakossági lakáscélú hitel


6%

4%

3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*

0%

7%

5%

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01

Forrás: MNB, MFB

8%

8%

14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3%

* átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva

2005.01

14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3%

2. ábra: Vállalati és lakossági euró betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi euró kamatláb (EURIBOR)

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

2009. tél

60

2010. nyár

2011. tavasz

2011. ősz

Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást

* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések

36

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések


Árfolyamok A monetáris lazítás ellenére stabil maradt a forint, s legfeljebb mérsékelt erősödés várható idén 2013-ban viszonylag stabil maradt a forint, a december végi euróárfolyam (297,0 HUF/EUR) a hazai deviza 2,0%-os gyengülését jelentette a tavalyi évben (az első féléves 1,3%-os leértékelődést további 0,6%-os gyengülés követte július-december között). Ugyanezen időszak alatt a román lej és a lengyel zloty 0,6, ill. 1,6%-ot veszített az értékéből (ezekben a gazdaságokban is csökkent tavaly a jegybanki kamat), míg a korona a cseh központi bank novemberi árfolyamgyengítő fellépése nyomán 9,1%-kal értékelődött le a közös európai devizával szemben. A forint a svájci frankkal szemben 0,2%-ot veszített értékéből az elmúlt 12 hónapban, míg a dollár ellenében 2,4%-ot tudott erősödni (év vége: 242,0 HUF/CHF, ill. 215,4 HUF/USD) (1-2. ábra). A magyar fizetőeszköz értékének stabilizálódását segítette az elmúlt évben a viszonylag élénk globális befektetői kedv és likviditásbőség, valamint a magyar országkockázati felárnak a 3 évvel korábbi szintre való csökkenése (3-4. ábra). Összességében a magyarországi reálgazdasági kilátások tavalyi javulása nem tudta ellensúlyozni a jegybanki kamatcsökkentés és az alapkamat jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozások árfolyamgyengítő hatását az elmúlt évben (5-6. ábra). A következő hónapokban a magyar gazdaság gyorsuló növekedése és a költségvetési fegyelem támaszt adhat a forintnak, s a monetáris lazítás közeledő vége is enyhítheti a forintra nehezedő nyomást. 2014-ben a legnagyobb bizonytalanságot az okozza a forint árfolyam alakulásával kapcsolatban, hogy a piacok mennyire fogadják el a Fed eszközvásárlási programjának lassítását a következő hónapokban, s mekkora mértékű portfolióátrendeződés következik be a biztonságos eszközök javára, ill. a hazai devizahitelek kérdésének rendezése mekkora terhet ró a bankrendszerre. Év végére a forint mérsékelt erődösét várjuk. 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama

1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 112%

325

300

110%

315

280

108%

305

260

106%

106%

295

240

104%

104%

285

220

102%

102%

100%

100%

275

200

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

2003.01

2002.01

2001.01

2000.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2013.10

2013.07

2013.04

HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.12.31-én (jobb t.) határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.11.29-én (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.10.31-én (jobb t.)

130 1999.01

7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50%

2014.07

120

230

2014.04

240

2014.01

110 kilátások javuló megítélése

2013.10

100

2013.07

90

260

2013.04

270


2012.01

80

250

2013.01

2010.07

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

70 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB

fordított skála

280

320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270

60

ESI (jobb t.)

290

HUF/EUR (jobb t.)

6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat

2013.01

300

2012.10

258 2012.07

266

250

10 éves CDS-felár (bal t.)

50

HUF/EUR (havi átlag, bal t.)

2012.07

274

300 2012.04

282

350

5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 310

2012.04

290

400

2012.01

298

450

2011.10

306

500

0 2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

314

550

2011.07

10

HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.)

322

600

2010.10

bázispont

pont

20

330


650

40 30

338

700

50


160

HUF/CHF (jobb t.)

750

2012.04

magyar államadósság befektetésre nem ajánlott sávba való leminősítése

HUF/USD (jobb t.)

180

4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára 60

Forrás: CBOE, ECB, MFB

2012.01

HUF/EUR (bal t.)

Lengyel zloty

3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220

2011.10

2011.07

96%

2011.04

Román lej

Forrás: ECB, MFB

255

2013.12

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

Forint

265

98%

2012.10

Cseh korona

2013.06

2013.05

2013.04

2013.03

2013.02

2013.01

96%

2013.11

Forrás: ECB, MFB

2011.01

98%

2012.07

euróval szembeni árfolyamerősödés

108%

2011.04

* 2013.01.01.=100%

110%

2011.01

112%

37


Magyar részvénypiac Csökkenő forgalom, régiós átlag körüli éves eredmény, szűkülő választék jellemezte a hazai börzét A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe a tavalyi évben szerény ütemben emelkedett (BUX: +2,2%), ami megfelelt a régiós átlagnak: a román BET-C (+20,0%) és a szlovák SAX 16 értéke (+2,9%) nagyobb mértékben nőtt, míg a lengyel WIG-20 (-7,0%) és a cseh PX index (-4,8%) értéke csökkent. A hazai értéktőzsde éves teljesítményét beárnyékolja, hogy a harmadik és negyedik negyedévben 1,9, ill. 0,5%-ot süllyedt a BUX értéke, miközben az előbbi piacok mindegyikén felfelé tartottak a tőzsdebarométerek (1. ábra). A Fed likviditásösztönző programja és az élénk globális kockázatvállalási kedv ellenére 2011 vége – a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése – óta mintegy 3-4000 ezer ponttal nyomottabb a magyar börzeindex értéke a kockázatvállalási hangulat alapján várhatónál (2. ábra). A magyar országkockázati prémium csökkenése, a reálgazdasági szereplők várakozásainak javulása és az alternatív befektetést nyújtó bankbetétek csökkenő kamatai hazai oldalról biztosítanak kedvező környezetet a részvények iránti keresletnek (3-4. ábra), ugyanakkor a főbb tőzsdei cégek zömének kilátásai nem javultak. Az OTP-t a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanság és a tranzakciós illeték megemelése (-1,2% 2013-ben), a Magyar Telekomot az MSCI indexből való kikerülés, a közmű- és távközlési adó, a romló pénzügyi kilátások (-16,3%), a MOL-t a „rezsicsökkentés” és az elnök-vezérigazgatót érintő ügyek (-18,5%) vetették vissza. Az Egist 2013-ban felvásárolta majd decemberben kivezette a tőzsdéről fő tulajdonosa (+57,6%), a Richtert pedig az MSCI indexbe való visszakerülés segítette (+21,5%) (5. ábra). A budapesti börzén tavaly folytatódott a kereskedési volumen csökkenése: a napi átlagos forgalom 9,5 milliárd forint volt, ugyanakkor az első félévben regisztrált 9,0 milliárd forintos napi forgalom július-december között 9,9 milliárdra nőtt (6. ábra). 2. ábra: A BUX index és a globális kockázatvállalási kedv alakulása

1. ábra: Régiós tőzsdeindexek teljesítménye 125%

35 000

115%

115%

110%

110%

105%

105%

30 000

95%

95%

90%

90%

85%

85%

20 000

30 50 BUX (bal t.) 70

10 000 VIX-index (jobb t.)

2013.12

30 000

100

27 500

22 500

200

25 000

20 000

300

17 500

400

15 000

500

12 500

600

50

150%

45

35

120%

120%

110%

110%

100%

100%

2013.07

2013.01

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2012.07

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

50

60%

25

38

50%

Forrás: portfolio.hu, MFB

20

40%

15

30%

10

20%

2013

2012

2011

2010

2009

2008

0% 2007

10%

0 2006

5 2005

CETOP20**

100% 90%

70%

30

2004

OTP

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09 Richter

60

80%

OTP részarány (jobb t.)

1997

EGIS*

2013.08

2013.07

2013.06

2013.04

2013.03

2013.02

2013.01

2013.05 MOL

70%

OTP (bal t.)

2003

80%

Forrás: Reuters, Budapesti Értéktőzsde, MFB

* 65 napos csúszó átlag

2002

90%

2013.01.01. = 100%

Magyar Telekom

milliárd Ft

40

130%

BUX (bal t.)

2001

** CETOP20: a 20 legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-kelet-európai vállalat teljesítményét tükröző index

160%

2000

* 2013. december 6-án kivezetésre került a parkettről

70%

kilátások javuló megítélése

6. ábra: A Budapesti Értéktőzsde és az OTP papírok részvénypiaci forgalma*

140%

80%

2006.07

ESI (jobb t.)

10 000

130%

90%

70

BUX (bal t.)

1999

140%

2010.01

80

1998

150%

2009.07

17 500

5. ábra: A magyar értéktőzsde blue chip részvényeinek teljesítménye 160%

2009.01

90

2013.07

2013.01

2012.07

2011.07

2011.01

100

20 000

12 500

900

120 110

15 000

800

CDS-felár (jobb t.) 2010.07

2010.01

2009.07

2008.07

2008.01

5 000

2009.01

BUX (bal t.)

2012.01

7 500

130

22 500

2005.07

700

javuló országkockázati megítélés

Forrás: Reuters, Európai Bizottság, MFB

2005.01

10 000

fordítortt skála, pont

0


25 000

2008.07

4. ábra: A BUX index és a magyarországi ESI üzleti hangulatindex alakulása

3. ábra: A BUX index és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára 27 500

2008.01

SAX 16 (szlovák)

2007.07

90 2007.01

5 000 2006.07

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

PX (cseh) BET-C (román)

10

2006.01

WIG 20 (lengyel) BUX (magyar)

25 000

15 000

80%

2013.05

2013.04

2013.02

2013.01

2013.03

2013.01.01. = 100%

-10 globális kockázatvállalási kedv erősödése

100%

100%

80%

-30 Forrás: Reuters, CBOE, MFB

120%

fordított skála, pont


120%

2006.01

125%


Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet

Recommend Documents