Makrogazdasági elemzés 2014. január
Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet
A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése
Szerkesztette: Gém Erzsébet, vezető közgazdász
Készítette: Mikesy Álmos Szabó Zsolt Stankovits Klaudia
© MFB Zrt. Budapest, 2014. január
Vezetői összefoglaló Az év eleji lassulást követően 2013 második felében gyor-
ci feszültségek enyhülése nyomán. A hosszú lejáratú vál-
sult a világgazdasági konjunktúra, amit a fejlődő orszá-
lalati hitelek átlagos kamatszintje az év eleji 3,17%-ről in-
gok mellett a fejlett országok javuló teljesítménye is segí-
dulva novemberre fokozatosan 3,12%-ra süllyedt, eköz-
tett. Ennek köszönhetően a világkereskedelem is bővülni
ben folytatódott a vállalati hitelállomány zsugorodása (no-
kezdett a 2012 elejétől 2013 közepéig tartó hosszú stagná-
vemberben 5,7%-kal csökkent az állomány év/év alapon).
lási periódus után: a harmadik negyedévben már 2,8%-kal bővült a globális export. A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában javult az üzleti hangulat a múlt év második felében. Az amerikai GDP stabil növekedési pályára állt, az eurózónában másfél év recessziót követően megkezdődött a kilábalás (negyedéves alapon két negyedévben is bővülést regisztráltak, azonban éves összevetésben még visszaesés várható), s a kínai gazdaság az év első felében tapasztalt lassulást követően a harmadik negyedévben ismét gyorsult. A visszafogott gazdasági aktivitás, a csökkenő energia- és élelmiszerárak következtében mérsékelt volt az inflációs nyomás a világgazdaságban. A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára tavaly a korábbi évekhez képest viszonylag stabil maradt, 110,3 dollár/hordó szinten zárta az évet, s a jó termésnek köszönhetően a mezőgazdasági termékek világpiaci árai is csökkentek az év folyamán. Így mind az USA-ban, mind az eurózónában 1% körül alakult az infláció az év végén. 2013-ban a pénz- és tőkepiacok irányát a világgazdasági konjunktúra tartósságával kapcsolatos bizalom erősödése és a meghatározó jegybankok globális likviditást növelő monetáris élénkítő programjainak folytatásával kapcsolatos várakozások szabták meg. Az amerikai irányadó jegybanki kamat 2008 vége óta 0-0,25%, a havi 85 milliárdos eszközvásárlási program szigorítására 2013. májusban adta a Fed az első jelzéseket, majd decemberben született meg a döntés annak 2014. januárban induló 10 milliárdos csökkentéséről. Az Európai Központi Bank májusban 25 bázisponttal új rekordszintre, 0,50%-ra, majd a deflációs kockázatok erősödésével novemberben 0,25%-ra mérsékelte az irányadó kamatot. A nemzetközi piacokon ös�szességében a hangulat és a likviditás is kedvező volt 2013ban. Az amerikai és a német 10 éves állampapír hozamok 126, ill. 64 bázisponttal 3,01, ill. 1,94%-ra emelkedtek, a PIIGS országok hozamai jelentősen süllyedtek, így az euróövezetben konvergáltak az állampapír hozamok az elmúlt évben. A dollár/ euró árfolyam az 1,27-1,39 USD/EUR sávban mozgott az év folyamán, s az év végi záróérték (1,38 USD/EUR) az európai fizetőeszköz 4,5%-os éves szintű erősödését jelentette. A nyugati tőzsdék közül több is új rekordszintre emelkedett, ugyanakkor az év végi globális portfolió átcsoportosítás a feltörekvő piacok egy részén az eszközárak csökkenéséhez vezetett. Az eurózónában lazultak a vállalati hitelkondíciók a las-
A magyar gazdaság 2013 első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6%-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatosan gyorsult: a harmadik negyedévben már 1,6%-kal nőtt a magyar GDP (naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján), míg a július és szeptember között negyedéves alapon mért 0,9%-os növekedési adat a negyedik leggyorsabbnak számít az Európai Unióban. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt: a gazdaság talpra állását a GDP felhasználási oldalán a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet élénkülése segítette, amely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A július és szeptember közötti időszakban pedig az eurózóna recessziójának érezhető enyhülésével a külkereskedelem is ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez. A mezőgazdaság – a bruttó hazai termék termelési oldalán – alacsony gazdasági súlya ellenére tavaly is nagymértékben befolyásolta a GDP-növekedés ütemét: a jó termésnek köszönhetően az agrárium bruttó hozzáadott értéke január és szeptember között 21,7%-kal nőtt (év/év). Az építőipar egy negyedévet leszámítva 2007 óta tartó folyamatos zuhanása tavaly megállt, s a mélypontról való viszonylag dinamikus kilábalás – a bázishatás mellett – elsősorban a közösségi fejlesztéseknek (infrastrukturális beruházások: közút, vasút, katasztrófavédelem) volt köszönhető, míg az épületek kivitelezésében az ipari (nem lakáscélú) létesítmények domináltak. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően 2013 harmadik negyedévében megszakadt az öt negyedév óta tartó visszaesés és az ipari szektor bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett (év/év). Összességében azonban a múlt év első kilenc hónapja alapján a szektor teljesítménye 1,4%-kal kisebb volt, mint 2012 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 2013 végére közel 5 éves mélypontra süllyedt (2013. szeptember és november között 9,3% volt), míg a foglalkoztatottak száma 2001 óta első alkalommal haladta meg a 4 millió főt. A javuló munkaerő-piaci helyzetben a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje, ill. a téli közmunkaprogram elindítása mellett az év második felében már az új (elsősorban a feldolgozóipari) „piaci” állások is egyre nagyobb szerepet játszottak. A hazai inflációs ráta a tavalyi év második felében négy évtizedes mélypontra süllyedt, így 2013-ban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 1,7% volt.
suló ütemben csökkenő kamatszint és a bankközi pia2
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Az MNB Monetáris Tanácsa által 2012. augusztusban indí-
lalati forintkölcsönök átlagos kamatszintje 9,29-ről 5,72%-ra,
tott kamatcsökkentési ciklus 2013-ban is folytatódott, s az
a hosszabb hiteleké 9,10-ről 5,39%-ra olvadt. A nem pénz-
alapkamat az év eleji 5,75%-ról a havi 25, majd augusztus-
ügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból ere-
tól 20 bázispontos csökkentések révén decemberre 3,00%-
dően 2013 első 11 hónapjában 494,1 milliárd forinttal emelke-
ra (majd azóta 2014. januárban 2,85%-ra) mérséklődött. A
dett, míg a devizahiteleké 378,8 milliárd forinttal csökkent, így
diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozama az alapkamat sül�-
a tranzakciók eredményeként összességében 115,4 milliárd fo-
lyedéséhez igazodva 236-247 bázispont közötti mértékben, vi-
rinttal bővült a vállalati kölcsönök állománya, ami részben az
szonylag egyenletes ütemben csökkent 2013-ban, míg a hos�-
MNB Növekedési Hitelprogramjának a következménye.
szú kötvényhozamok nyáron átmenetileg emelkedésbe fordultak. A 10 éves országkockázati prémium 316-ról 296 bázispontra, a 10 éves kötvényhozam 6,11-ről 5,61%-ra mérséklődött tavaly, s a hozamgörbe meredekebb lett. A viszonylag kedvező globális befektetői hangulatban a magyar eszközök jelentősen csökkenő hozamprémiuma mellett éves szinten 2,0%-kal gyengült a forint az euróval szemben és 297,0 HUF/ EUR árfolyam mellett zárt decemberben.
A kedvezően alakuló reálgazdasági és inflációs folyamatok mellett tovább javult a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya is: 2013. harmadik negyedévben a fizetési mérleg adatok alapján (GDP-arányosan) 6,3% volt Magyarország külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége. A költségvetés éves hiánya az előzetes adatok alapján kisebb lett, mint a GDP 2,7%-a, s a fegyelmezett fiskális politika eredményeként Magyarország tavaly nyáron kikerült az EB túlzottdeficiteljárása
Az előző évben rekordszintre zuhantak a vállalati forinthite-
alól. A gazdasági egyensúlyra törekvés továbbra is a fenntart-
lek kamatai: 2013. január és november között az 1-5 éves vál-
ható GDP-növekedés egyik alapfeltétele marad.
3
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Világgazdasági konjunktúra Az idén magasabb fokozatba kapcsolhat a világgazdaság növekedése 2013 második felében gyorsult a világgazdasági konjunktúra, amit a fejlődő országok mellett segített a fejlett államok javuló teljesítménye is. A gazdaság jelenlegi helyzetének globális megítélése még alig változott, azonban a következő 6 hónapra vonatkozó kilátások tovább javultak (a tavalyi év második felében már bőven a hosszú távú átlagos szint felett tartózkodik az indikátor) a német Ifo intézet felmérése szerint. A kedvezőbb konjunkturális folyamatoknak köszönhetően a világkereskedelem is elkezdhetett kitörni a 2012 elejétől 2013 közepéig tartó hosszú stagnálási periódusból: a tavalyi év harmadik negyedévében már 2,8%-kal bővült a globális export (1-2. ábra). A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában javult az üzleti hangulat a tavalyi év második felében. Az amerikai GDP stabil növekedési pályára állt, az eurózónában másfél év recessziót követően megkezdődött a kilábalás. A kínai gazdaság az év első felében tapasztalt lassulást követően ismét gyorsult a tavalyi harmadik negyedévben. A BRIC országok közül azonban több lendületet vesztett: a brazil gazdaságot a magas reálkamat, míg az orosz növekedést strukturális problémák akadályozzák (3-5. ábra). Az idei év nagy kérdése, hogy az amerikai monetáris lazítás decemberben elindított lassítása milyen menetrend szerint zajlik majd, követi-e további szigorítás és ezeknek összességében milyen piaci, ill. reálgazdasági hatásai lesznek. A kilátások egyelőre inkább kedvezőek: 2014-ben az IMF előrejelzése szerint a tavalyi 2,8% körüli növekedés 4,1%-ra gyorsulhat. Ebben a feltörekvő gazdaságok jobb teljesítménye mellett fontos szerepet játszanak majd a Triád országai is: négy év után az idei lehet az első olyan év, amikor mind az USA, mind az eurózóna, mind Japán GDP-je bővül majd (6. ábra). 2. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 140
OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport** (jobb t.)
Jelenlegi helyzet megítélése
2013
2012
2011
-4%
-6%
-6%
Japán
Eurózóna
Németország
-8% -10%
2013. III
2013.I
2011.I
2010.I
Németország
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
2012.III
Forrás: Reuters, MFB
-10%
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
USA
-4%
2006.I
Kína
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
Eurózóna
-2%
-8%
95%
95%
0%
-2%
2012.I
Forrás: Reuters, MFB
2%
0%
2010.III
100%
4%
2%
2009.III
100%
6%
4%
2009.I
105%
6%
2011.III
110%
105%
2010
4. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
115%
110%
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
3. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2012. december = 100%) 115%
2009
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III Várakozások a következő 6 hónapra
-25% 2008
2000
20
20
-20% 2007
95
Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
-15%
Forrás: CPB, OECD, MFB
2006
96
** 3 hónapos gördülő átlag
2005
97
40
40
-10%
98
2004
60
-5%
99
2008.III
60
0%
100
2003
80
5%
2008.I
80
10%
101
2002
100
2007.III
100
15%
102
2001
120
20%
103
2007.I
120
104
2006.III
140
USA
6. ábra: Az egyes régiók hozzájárulása a világgazdasági növekedéshez
5. ábra: A GDP-növekedés alakulása a BRIC* országokban 15%
6
6%
10%
10%
5
5%
4
4%
3
3%
2
2%
1
1%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
Forrás: Reuters, MFB
-10%
-10%
Brazília
Oroszország
0
0%
-1
-1%
-2
* IMF előrejelzés
Forrás: IMF, MFB
-2%
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013* 2014* 2015* 2016* 2017*
2013. III
2013.I
2012.I
India
2012.III
2011.III
2011.I
2010.III
-15% 2010.I
2009.III
2009.I
2008.I
2008.III
2007.III
2007.I
2006.III
*Brazília, Oroszország, India, Kína
2006.I
-15%
százalékpont
15%
Eurózóna Egyéb fejlett országok Világgazdasági növekedés (jobb t.)
Kína
4
USA Fejlődő országok
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Infláció a világgazdaságban Tartósan alacsony maradhat az inflációs nyomás a világgazdaságban Várhatóan az idei évben is kitart még a világgazdaságot tavaly jellemző alacsony inflációs környezet. A növekedés gyorsulásával az ipari fémek ára valamelyest emelkedhet ugyan, de a feltörekvő országok közül több továbbra is strukturális problémákkal küzd, a világpiaci ár alakulásában meghatározó kínai gazdaság szerkezetének kiegyensúlyozására tett lépések pedig szintén a kereslet bővülése ellen hatnak. Az Irán elleni embargó enyhítésével csak mérsékelten növekedhet a kőolaj-kínálat, így ennek árleszorító hatása visszafogott lehet. A nemesfémek áralakulását elsősorban a kilátások és a piaci bizalom befolyásolja: a globális likviditás szűkülése rövidtávon a piaci volatilitás emelkedésén keresztül felfelé nyomhatja az árfolyamokat, az év egészét tekintve azonban nem várható az arany (és helyettesítő termékeinek) komolyabb drágulása (1-2. ábra). Az energiaárak mérséklődése 1,0% körüli szintre nyomta le a fogyasztói árak növekedését a tavalyi év végére az Egyesült Államokban, miközben a maginfláció stabilan alakult (2013. november: 1,7%). A Fed által kiemelt figyelemmel követett személyi fogyasztási árindex is mérsékelt árnyomást jelez az amerikai gazdaságban, így az irányadó kamat a tengerentúlon az idei évben várhatóan még továbbra is rekord alacsony szinten marad. A kínai fogyasztói árindex tavaly nyár óta tartó emelkedését a várt lassulással ellentétben gyorsuló gazdasági aktivitás, a tartós munkaerőhiány és az élelmiszerek drágulása okozza. Az alacsony belső kereslet miatt az eurózónában október után novemberben is 1,0% alá süllyedt a 12 havi inflációs ráta. Németországban viszont a tavaly október 1,2 után novemberben 1,6%-ra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése. Ebben a bővülő belső kereslet mellett az egységnyi munkaerőköltség fokozatos növekedése is szerepet játszott (3-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása
2. ábra: Nyersanyagárak egy éves változása a S&P GSCI spot árindexek alapján (2012. 12. 31. = 100%)
130
Energia Állati termékek Brent-típusú nyersolaj Cink S&P GSCI nyersanyagár-index Ólom Réz Szója Ipari fémek Platina Alumínium Cukor Nikkel Gabona Arany Ezüst Kukorica
120
100
425
90
400
80
375
70
350
60 2012.01 2012.01 2012.03 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12
450
$/hordó
110
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
Forrás: Reuters, MFB
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex, a maginfláció alakulása és a személyi fogyasztási árindex alakulása 6%
15,0%
5%
5%
12,5%
4%
4%
3%
3%
10,0%
2%
2%
1%
1%
0%
0%
-1% -2%
100%
110%
15,0% Forrás: NBSC, MFB
12,5% 10,0%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2009.01
2011.10
-2,5% 2011.07
-2,5% 2011.04
0,0%
-2%
2011.01
0,0% 2010.10
2,5%
-1%
2010.07
5,0%
2,5%
2009.04
5,0%
Fogyasztói árindex (év/év) Fogyasztói árindex - nem élelmiszerek (év/év) Fogyasztói árindex - élelmiszerek (év/év)
Fogyasztói árindex (év/év)
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása Németországban 5%
25%
4%
20%
15%
3%
15%
3%
10%
2%
2%
5%
1%
10%
0%
0%
5%
1%
-5%
-1%
-10% -15%
* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
-2%
Forrás: Reuters, MFB
12 havi inflációs ráta* (jobb t.)
Élelmiszerárak (bal t.)
Energiaárak (bal t.)
Maginfláció (jobb t.)
5% 4%
0%
0%
-5%
-1%
-10%
-3%
* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
-15%
-2%
Forrás: Eurostat, MFB
-3%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
20%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
25%
90%
7,5%
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
Maginfláció (év/év) Személyi fogyasztási árindex
80%
7,5%
-3% 2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
Forrás: Reuters, MFB
70%
4. ábra: Fogyasztói árak alakulása Kínában
6%
-3%
60%
2010.04
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2010.01
475
2009.10
Forrás: Reuters, MFB
500
2009.07
525
12 havi ráta* (jobb t.)
5
Élelmiszerárak (bal t.)
Energiaárak (bal t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Egyesült Államok Tovább javult az amerikai gazdaság teljesítménye a tavalyi év második felében Az Egyesült Államok GDP-je folyamatosan gyorsulva a második és harmadik negyedévben 1,6, ill. 2,0%-kal nőtt (év/év). A növekedés szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabbá vált (elsősorban a beruházásokra, másodsorban pedig a lakossági fogyasztásra támaszkodott), miközben a kilátások is kedvezőek: a feldolgozóipari menedzserindex (ISM) tavaly novemberben 2011. február óta nem látott magasságba emelkedett (1-3. ábra). A tavalyi negyedik negyedévben a GDP alakulását fékezhette az októberi részleges kormányzati leállás, összességében azonban 2013-ban közel 2,0%-kal nőhetett a gazdaság, ami 2014-ben akár 3,0% körüli szintre gyorsulhat. A Fed Nyíltpiaci Bizottsága decemberben a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program (QE3) 75 milliárd dollárra történő csökkentéséről döntött. A likviditás bővítésének lassítása várhatóan csak visszafogott hatást gyakorol majd az amerikai reálgazdaságra. A kiemelten figyelt munkaerő-piaci folyamatok egyre kedvezőbb képet mutatnak: a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben ötéves mélypontra, 7,0%-ra süllyedt. Az előző pénzügyi évben a GDP-arányos költségvetési hiány 4,1%-ra mérséklődött a 2012-es 8,5%-ról. A lakosság folytatja a mérlegkiigazítást, aminek azonban egyre kevesebb növekedési (fogyasztási) áldozata van: a háztartások adóssága a GDP-arányában 16,4 százalékpontot süllyedt négy és fél év alatt, az adósságszolgálat pedig már kevesebb mint a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének 10%-át teszi ki (szemben a 2007. év végi 13,5%-kal). Szintén kedvező hatással van a háztartások fogyasztására – a vagyonhatáson keresztül – az ingatlanárak folyamatos emelkedése. A mérlegkiigazítás és az óvatosság következtében azonban a jelzáloghitelek állománya egyelőre még nem mutat növekedést (4-6. ábra). 2. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban
1. ábra: GDP-növekedés* az Egyesült Államokban
-5,0
Forrás: BEA, MFB
-7,5
Beruházás Fogyasztás Kormányzati fogyasztás**
Év/év (jobb t.)
3. ábra: A feldolgozóipari ISM-index* alakulása az Egyesült Államokban
400
70 60
50
50
40
200
ezer fő
60
40
30
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
-200
8%
-400
7% QE2 kezdete
6%
QE3 kezdete
5% 4%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
-1 000
Foglalkoztatás változása a magán szektorban (hónap/hónap, bal t.) Forrás: St. Louis Fed, MFB Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
ISM-index (Összesített)
6. ábra: Az ingatlanhitel-állomány és a lakásárak alakulása* az USA-ban
5. ábra: A háztartások finanszírozási kötelezettségeinek alakulása 100%
10% 9%
-800
20
11%
QE1 kezdete
0
-600
30 Forrás: St. Louis Fed, MFB * szezonálisan kiigazított adatok
ISM-index (Termelés) ISM-index (Új megrendelések)
Nettó export Kormányzati fogyasztás*
4. ábra: A foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása az USA-ban
70
20
2010.I
2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Negyedév/negyedév (bal t.)
2010.II
2008.I
-6%
-3%
2009.IV
-10,0
Forrás: Eurostat, MFB
2012.II
* szövetségi; ** állami és helyi
2011.IV
-4%
2009.III
-2%
* szezonálisan kiigazított adatok
2011.III
-2%
-1%
0,0 -2,5
2009.I
0%
2,5
2009.II
0%
5,0
2008.IV
2%
2008.III
1%
7,5
2008.II
4%
százalékpont
2%
14%
120%
210%
13%
115%
195%
90%
12%
110%
180%
85%
11%
105%
165%
100%
150%
Forrás: St. Louis Fed, MFB
95%
Forrás: St. Louis Fed, MFB
90%
135% 120%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2013.I
95%
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
9% 2009.II
75% 2009.III
10%
2009.I
80%
Háztartások adóssága a GDP arányában (bal t.)
Ingatlanhitel-állomány változása (előző év = 100%, bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Case-Shiller index (2000 = 100%, jobb t.)
Háztartások adósságszolgálata a rendelkezésre álló jövedelem arányában (jobb t.)
6
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Kína A kínai gazdaság lassulása megállt, a növekedésnek hosszabb távon az új reformterv adhat lendületet A várakozásokkal ellentétben a kínai gazdaság növekedése nem lassult tovább a harmadik negyedévben: az április-június közötti 7,5%-ról a július-szeptemberi periódusban 7,8%-ra emelkedett a GDP bővülési üteme. A gyorsulás hátterében a beruházások növekedése állt, elsősorban az állami fejlesztések felpörgetésének köszönhetően. A lakásárak rendkívül gyors ütemben (közel 10%os) ütemben nőnek, ami az ingatlanpiac túlfűtöttségére utal. Ez a pénzügyi feszültségek erősödésével (romló hitelportfólió, önkormányzati eladósodás növekedése, árnyékbankrendszer terjeszkedése) komoly kockázatokat jelent. A világgazdasági konjunktúra éledezésével ismét bővülésnek indult a kínai export mind az eurózóna, mind az USA irányában, a növekedés az év végére már ismét kétszámjegyű lett (éves szinten). A beszerzési menedzserindexek is fokozatos élénkülést jeleznek (1-5. ábra). A vártnál kedvezőbb GDP statisztika, valamint a november közepén az ún. harmadik plénum által elfogadott reformterv kedvező piaci fogadtatásának eredményeként a távol-keleti részvénypiac teljesítménye az év második felében – szemben az első hat hónap divergenciájával – csatlakozni tudott a szárnyaló fejlett piacokhoz (6. ábra). A reformprogram súlyát jelzi, hogy Kína elmúlt fél évszázados történelmében több fontos döntést is ez a grémium hozott meg (pl. 1978: nyitás a külföldi befektetők irányába, 2001: WTO tagság). A legalább 7%-os növekedési cél a kommunista párt legitimációs kérdésévé kezdi kinőni magát, de a vezetés látszólag belátta, hogy az ennek elérésére az eddigiekben bevetett stimulusok hosszú távon nem fenntarthatóak. A reformterv a jogállamiság és piac szerepének erősítését, ill. a környezetvédelmi szempontok fokozottabb figyelembevételét ígéri, a finanszírozás területén központosítás irányába mozdul el, valamint több szociális intézkedést is bevezet. 2. ábra: A kínai GDP fő komponenseinek (felhasználási oldal) hozzájárulása a növekedéshez (év/év)
1. ábra: Gazdasági növekedés és üzleti környezet Kínában 16% 14%
Forrás: Reuters, MFB
Üzleti klíma (Business Climate Index) (bal t.)
Bruttó állóeszköz felhalmozás Végső fogyasztás
GDP (év/év, jobb t.)
Hónap/hónap (bal t.)
Év/év (jobb t.)
1,2%
10%
50%
50%
8%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
0,9%
6%
0,6%
4%
0,3%
2%
0,0%
0%
10%
10%
0%
0%
-10%
55
55
50
50
45
45
S&P 500
110%
100%
100% 90% Forrás: Reuters, MFB
7
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2012.12
80% 2013.03
80%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
110%
90%
30 25
2008.10
120%
2013.02
25 2008.07
120%
2013.01
Forrás: NBSC, MFB
2008.04
Shanghai Composite
35
PMI - Új exportmegrendelések
2008.01
-30%
130%
130%
40 PMI - Feldolgozóipar
USA
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
60
40
Eurózóna
6. ábra: A kínai Shanghai Composite és az amerikai S&P 500 tőzsdeindexek alakulása (2013. 06. 28. = 100%)
60
30
-20% Világ
Forrás: Reuters, MFB
-30%
5. ábra: Beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulása Kínában
35
-10%
-20%
-2% 2011.10
2011.07
2011.04
Forrás: NBSC, MFB
2011.01
-0,3%
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
Nettó termék és szolgáltatás export
4. ábra: A kínai export alakulása (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
3. ábra: Lakásárak alakulása Kínában 1,5%
2011.III
-5 2011.I
4%
2011.II
100
0
2010.IV
6% 2010.III
8%
110
2010.I
120
5
2010.II
10%
2009.IV
130
10
2009.III
12%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
140
2009.I
150
15
2009.II
Forrás: National Bureau of Statistics of China (NBSC), MFB
százalékpont
160
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Eurózóna Véget ért a recesszió az eurózónában, de a kilábalás várhatóan hosszadalmas lesz Az eurózónában másfél éves visszaesést követően április-június után július és szeptember között is bővült a GDP negyedéves alapon. A kilábalás üteme azonban lassú, éves összehasonlításban a tavalyi év első kilenc hónapjában a bruttó hazai termék folyamatosan zsugorodott (2013. II. ill. III. negyedév: -0,6, ill. -0,4% év/év). Az eurótérség gazdaságát továbbra is elsősorban a belső kereslet (a beruházások és a lakossági fogyasztás csökkenése) fogja vissza. A monetáris unió tagjai közül mindössze Ausztriában érte el a bruttó állóeszköz-felhalmozás az öt évvel korábbi szintet. A háztartások fogyasztásának alacsony szintjét pedig a magas munkanélküliség és a költségvetési megszorítások miatt növekvő terhek, ill. visszaeső állami transzferek okozzák. A növekedés lassú gyorsulása várható az idén: a tavalyi 0,4% körüli zsugorodást követően 2014-re 1,1%-os növekedést vár az Európai Bizottság. A gazdasági szereplők várakozásai is jelentősen javultak az elmúlt fél évben (1-4. ábra). A fellendülés egyik legnagyobb akadálya azonban továbbra is a tagállamok közötti divergencia, amely egyelőre nem látszik enyhülni. A hitelezési standardok javulása ellenére a vállalati és lakossági hitelállomány (a lakáscélú kölcsönök kivételével) tovább süllyedt az elmúlt két évben (5-6. ábra). Hiába enyhült ugyanis jelentős mértékben a pénzügyi feszültség az eurózónában, a források elérhetősége és ára között nőtt a különbség a tagállamok között. A pénzügyi rendszer fragmentálódásának egy másik tünete a válság előtt jelentős külső egyensúlytalansággal küzdő tagállamokban figyelhető meg, ahol a források reallokációja zajlik a kereskedelembe nem kerülő (non-tradable) termékek és szolgáltatások irányából az exportképes (tradable) javak irányába. Ez pedig a tartósan magas munkanélküliség veszélyét rejti magában. 1. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában
2. ábra: Hozzájárulás a GDP-hez az eurózónában 4%
2%
6%
3
Háztartási fogyasztás Beruházás
Év/év (jobb t.)
3. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás az eurózónában** (2013. III. negyedév, 2008. III. negyedév = 100%)
2013.I
Kormányzati fogyasztás Nettó export
4. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában
Ausztria Észto. Németo. Belgium Franciao. Luxemburg* Finno. Eurózóna Szlovákia Hollandia Málta Olaszo. Spanyolo. Portugália Szlovénia Ciprus Íro.*
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80 Hosszú távú átlag (1985 - 2010)
70
5. ábra: A hitelezés alakulása az eurózónában (2011. december = 100%*)
6. ábra: A hitelezési feltételek alakulása* a következő 3 hónapban az eurózóna bankrendszerében 80
105%
Forrás: ECB, MFB
100%
80 Forrás: ECB, MFB
60
100%
95%
40
95%
0
-20
-20 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV
2013.09
2013.06
2013.03
20
0
85% 2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
85%
90%
* szezonálisan kiigazított és munkanaphatástól megtisztított adatok
60 40
20 90%
60
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
* 2013. II. negyedéves adat; ** Görögország kivételével
Forrás: Európai Bizottság, MFB
ESI bizalmi index 1997
110%
1996
100%
1995
90%
1994
80%
1993
Forrás: Eurostat, MFB
70%
1992
60%
1991
50%
70
2008 - 2009-es átlag
60
40%
105%
2012.IV
2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Negyedév/negyedév (bal t.)
2013.III
-4% 2013.II
-2 2012.III
-2%
2010.I
-6%
-3%
-1
2012.I
Forrás: Eurostat, MFB
2012.II
* szezonálisan kiigazított adatok
0%
2011.IV
-4%
-2%
0
2011.II
-2%
2%
2011.III
-1%
1
2011.I
0%
4%
2010.IV
0%
2
2010.II
2%
2010.III
1%
százalékpont
Forrás: Eurostat, MFB
1 évnél rövidebb vállalati hitelek állománya 1-5 éves vállalati hitelek állománya 5 évnél hosszabb vállalati hitelek állománya Lakossági fogyasztási hitelek állománya Lakossági lakáscélú hitelek állománay
Lakáscélú hitelek
Fogyasztási hitelek
Vállalati hitelek
*nettó mérleg: szigorítást tervező bankok - enyhítést tervező bankok aránya
8
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Külső egyensúlyi folyamatok az eurózónában Tovább javult a PIIGS országok folyó fizetési mérlege, azonban az egyensúly még törékeny Az eurózóna fizetési mérlegének többlete 56 milliárd eurós értékét ért el 2013 második negyedévében, amely megközelíti a 2012 végén tapasztalt rekord magas értéket. A folyó fizetési mérleg aktívumának 2011 vége óta tapasztalható intenzív növekedésében jelentős szerepet játszott, hogy az időszak első felében az ún. PIIGS országokban (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) folyamatosan csökkent a hiány, majd 2012 végére egyensúlyba került a folyó fizetési mérleg, sőt 2013. április és június között kisebb mértékű többlet is keletkezett. Mindez a folyó fizetési mérleg elhúzódó korrekcióját jelzi ezekben a tagállamokban. Kivételnek egyedül Írország tekinthető, ahol már 2010 közepe óta szufficites a folyó fizetési mérleg, sőt 2013 második negyedévében 7,0%-ot ért el a GDP arányos többlet (ez azonban már meghaladja az Európai Bizottság által benchmarknak tekintett -4/+6%-os egyensúlyi sávot (1-2. ábra)). A PIIGS országok mérlegalkalmazkodásnak elhúzódásához nagyban hozzájárult, hogy az ilyen helyzetekben az önálló devizával rendelkező országok esetében általánosságban bekövetkező árfolyam leértékelődés a közös valuta használata miatt nominális értelemben nem volt megvalósítható, az ún. belső leértékelődés a szociális és politikai feszültségek miatt pedig csak lassan megy végbe. A mérleghiány mérsékelődéséhez emiatt az import visszaesése és a visszafogott fogyasztás is hozzájárult: 2012 során több mint 60 milliárd euróval esett vissza a fogyasztás a PIIGS országokban összesen, míg 2013 első félévében további 27,6 milliárdos csökkenés következett, amely még a 2008-2009 során tapasztalható értékeket is meghaladta (3. ábra). Ez rávilágít az egyensúly törékenységére is, mivel a lakossági fogyasztás enyhe élénkülésével és a beruházások megindulásával ezek importvonzata miatt újra ronthatja a fizetési mérleget ezekben az országokban. A válságból való kilábalást nehezítető tényezőnek tekintik az unió „központi” országainak – elsősorban Németországnak – a magas (tartósan 6% feletti) folyó fizetési mérleg többletét is. A német folyó fizetési mérleg jelentős aktívuma főként a külkereskedelmi többlet következménye, amely a gazdaság erős versenyképesége mellett az egykori márkához képest gyenge euró exporttámogató hatásának is a hozadéka. Mindazonáltal Németország mind az Európai Unió, mind az eurózóna felé irányuló nettó exportja 2010 vége óta egyaránt visszaeső trendet mutat, így az ebben az időszakban megfigyelhető német külkereskedelmi aktívum növekedése abból adódik, hogy a nem európai országok felé irányuló export bővülése meghaladta az európai kivitel csökkenésének ütemét. Mindez azt támasztja alá, hogy nem csak a hiánnyal rendelkező országok részéről indult meg mérlegalkalmazkodás, és elsősorban nem Németország magas külkereskedelmi többlete akadályozza az egyensúly helyreállását az unió periféria államaiban (4. ábra).
1.ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása az eurózóna központi és periféria országaiban 80 000 60 000
2. ábra: A GDP arányos folyó fizetési mérleg alakulása a PIIGS országokban (szezonálisan kiigazított adatok)
5%
5,00%
0%
0,00%
-20 000
-5%
-5,00%
-40 000
-10%
40 000 0
-60 000
Eurózóna
Görögország
-20%
Spanyolország Import*(jobb t.)
Európai országok Nem Európai országok
* PIIGS országok összesített importja
9
2013 I.
2012 I.
2011 I.
-10
0 2013 III.
Görögország Portugália
0
-30%
2012 III.
Írország Olaszország
10
2011 III.
Forrás: Eurostat, MFB
2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.
-30 000
-10%
20
10
2010 I.
-10 000
20
milliárd €
0%
30
2010 III.
0
40
2009 I.
10%
50
30
2009 III.
10 000
Írország
40
2008 III.
20%
Portugália
Forrás: Deutsche Bundesbank, MFB
2008 I.
20 000
Olaszország
50
2007 I.
30%
2007 III.
40%
30 000
milliárd €
40 000
Spanyolország
4. ábra: Németország nettó exportjának alakulása az Európai Unión A munkanélkülsiégi árta alalkulása az Európai Unióban belül és kívül
A folyó 3. ábra: fizetési A fogyaztás mérleg részegyenlegeinek és az import éves változása alakulása aazPIIGS Európai A fogyaztás és az import éves változása a PIIGS országokban országokban Unióban
2006 III.
PIIGS országok**
-20,00%
2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.
Központi országok*
-20%
* Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia ** Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország
-20 000
-15,00% Forrás: Eurostat, MFB
2006 I.
-80 000
-10,00%
-15% 2007 I. 2007 II. 2007 III. 2007 IV. 2008 I. 2008 II. 2008 III. 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 2011 I. 2011 II. 2011 III. 2011 IV. 2012 I. 2012 II. 2012 III. 2012 IV. 2013 I. 2013 II.
millió €
20 000
millió €
10,00%
10%
Forrás: Eurostat,ECB, MFB
-10
Európai uniós országok Eurozóna országok
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Németország A tavalyi év eleji átmeneti lassulást követően ismét gyorsul a német gazdasági növekedés A 2012. év végi, 2013 eleji elbizonytalanodás után a német gazdaság ismét növekedési pályára állt: a tavalyi második és harmadik negyedévben 0,5, ill. 0,6% volt a GDP éves szintű bővülése. A növekedés fő hajtóereje a belső kereslet, azon belül is elsősorban a lakossági fogyasztás volt (1-2. ábra). A német gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, mind a reálgazdaság szereplői (IFO-index), mind pedig a pénzügyi, banki elemzők (ZEW-index) a gazdasági aktivitás gyorsuló bővülésével számolnak (3. ábra). Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013-as 0,5% után az idén 1,7%-kal nőhet a német GDP. A gép- és felszerelés beruházások öt negyedéves zsugorodást követően 2013. július és szeptember között nőttek ismét (éves szinten). A vállalatok javuló üzleti hangulata, a növekvő kapacitáskihasználtság, valamint a finanszírozási feltételek javulása is hozzájárult a fejlesztések beindulásához, bár ennek gyorsulását akadályozza az eurózóna perifériáján még mindig tartó mérlegkiigazítás, valamint a feltörekvő piacok keresletének visszaesése. Várhatóan a következő negyedévekben a gépberuházások növekedése tovább folytatódik, ennek import vonzata hozzájárul majd a nettó export csökkenéséhez, ami a következő időszakban a magas fizetési mérleg többlet kiegyensúlyozását is elősegítheti (3. ábra). A jelentős nettó migráció miatt folyamatosan bővülő munkaerő-kínálat ellenére a munkanélküliség tartósan alacsony (2013. III. n. év: 5,3%), a munkajövedelmek vásárlóértéke folyamatosan nő. A kedvező jövedelmi helyzet és a lakáshitelek felfutásának köszönhetően az ingatlanárak már közel 15%-kal meghaladják a 2007-es szintet. A lakásár-boom veszélyére már a Bundesbank is felhívta a figyelmet: a német központi bank elemzői szerint a városi ingatlanok 5-10%-kal lehetnek túlértékeltek (4-5. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Németországban
2. ábra: A GDP negyedéves változáshoz való hozzájárulás 6%
3
2%
4%
2
1%
2%
1
0%
0%
120 115
40
110
20
105
0
100
85
-30%
Forrás: ZEW, CESifo, MFB
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
80
-1%
4%
-2%
3%
-3%
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
Forrás: ECB, MFB
1 025
110%
1 000
105%
975
100%
950
95%
925
90%
900
milliárd euró
5%
115%
2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
0%
2013.I
1%
6%
6. ábra: A lakás- és lakóház-árak, ill. a lakáscélú hitelállomány alakulása Németországban
2013.III
7%
2012.I
2%
2012.III
8%
2011.I
3%
2011.III
4%
9%
2010.I
10%
2010.III
5%
2009.I
6%
2009.III
IFO-index* (jobb t.)
Forrás: CESifo, Statistisches Bundesamt, MFB
11%
2008.I
90 85
Gép- és felszerelés beruházások (év/év, bal t.)
12%
2008.III
* negyedéves átlag
IFO-index (jobb t.)
5. ábra: A munkajövedelmek és a munkanélküliségi ráta alakulása Németországban
2007.I
95
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-60
2007.III
2011.I
100
-20%
2006.I
2011.II
105
0% -10%
2006.III
2010.IV
10%
90
2005.III
2010.III
110
95
2005.I
2010.I
115
20%
-40
Munkajövedelem* (jobb t.)
Nettó export
30%
-20
Reál munkajövedelem* (jobb t.)
Beruházás
4. ábra: A gép- és felszerelés beruházások és az üzleti hangulat (IFO-index) alakulása Németországban
60
Munkanélküliségi ráta (bal t.)
2010.II
Háztartások fogyasztása
80
ZEW-index (bal t.)
2009.IV
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-10%
3. ábra: Bizalmi indexek Németországban
-80
Forrás: Reuters, MFB
2009.III
-5 2009.I
Év/év (jobb t.)
Forrás: Eurostat, MFB
-4
-8%
2009.II
Negyedév/negyedév (bal t.)
-4%
-3
-6%
2008.IV
-3%
-2
2008.III
-4%
* szezonálisan kiigazított adatok
2008.I
-2%
0 -1
2008.II
-2%
-1%
-5%
százalékpont
3%
Lakáshitelek állománya Új és meglévő lakások árindexe (2007 = 100%) Új és meglévő lakóházak árindexe (2007 = 100%)
* bruttó
Forrás: Eurostat, Statistisches Bundesamt, MFB
10
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Monetáris politika A Fed eszközvásárlásai visszafogásának bejelentésére kedvezően reagáltak a piacok A meghatározó jegybankok számára a konvencionális monetáris politika mozgástere továbbra is korlátozott: az Egyesült Államokban és Svájcban 0-0,25%, Japánban 0,10%, Nagy-Britanniában 0,50% az alapkamat, míg az Európai Központi Bank az év eleji 0,75%-os alapkamatot májusban és novemberben 25-25 bázisponttal csökkentette (1. ábra). Az előző év második felének leginkább várt monetáris döntése az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed harmadik eszközvásárlási programjának (QE3) lassítására vonatkozó ütemterv volt. A Fed decemberben (a piac által vártnál hamarabb) jelentette be, hogy gazdaság élénkülés nyomán (2. ábra) az addigi havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlások volumenét januártól kezdődően 75 milliárdra szűkíti, s a gazdasági fejlemények függvényében kerülhet sor további csökkentésre, ill. adott esetben a program bővítésére. 2013. május – a csökkentésre tett első utalások – után is viszonylag élénk maradt a globális befektetői kedv, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők is egyre jobban bíznak abban, hogy mennyiségi eszközökkel való élénkítés nélkül is fenn tud maradni a USA gazdasági növekedési üteme (3. ábra). Az Európai Központi Bank (ECB) a kedvező környezetet kihasználva fokozatosan csökkentette 2013-ban az állampapír portfolióját, s immáron mind a bank mérlegfőösszegének GDP-arányos hányada, mind a mérlegfőösszeg 2007 szeptembere óta bekövetkezett bővülése elmarad a brit, amerikai és japán adatoktól (4-5. ábra). 2014-ben a Fed folytathatja QE3 szűkítését, míg az ECB az eurózóna lanyha növekedése esetén aktivista irányba mozdulhat. A közép-kelet-európai térségben részben kamatcsökkentéssel, részben az irányadó kamatok szinten tartásával, ill. az eszköztár változtatásával és a prudencia erősítésével (Oroszország) próbálták stimulálni a gazdasági növekedést a jegybankok (6. ábra). 2. ábra: A chicagoi beszerzési menedzser index (PMI) és Fed alapkamat havi változása (1998. január - 2013. december)
6%
80
6% Forrás: ECB, Fed, SNB, BoE, BoJ, MFB
1,50
Fed alapkamat változás (jobb t., hó/hó) Chicagoi PMI (bal t.)
0,00
2%
40
-0,50
1%
1%
0%
0% 2013.01
45
-40
40
14%
450%
12%
400%
350%
350%
300%
300%
250% 200% 150%
150%
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
0%
Kína Lengyelország
11
Románia Magyarország
2013.07
0%
50%
2013.01
2%
0% 2012.07
2%
100%
2012.01
4%
2011.07
6%
4%
2011.01
6%
200%
2010.07
Bank of Japan
10%
250%
2010.01
Bank of England
12%
8%
2009.07
ECB
14%
8%
2009.01
0%
Fed
10%
2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
50%
Forrás: Fed, ECB, BoE, BoJ, IMF, MFB
* Ororszországban 2013. szeptemberben változott a monetáris politikai eszköztár
2008.07
100%
Forrás: jegybankok honlapjai, MFB
2008.01
23,4%
500%
2006.07
26,3%
400%
25,4%
6. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása
2006.01
42,3%
GDP arányos ráta:
Értékpapírállomány változása (hét/hét, jobb t.)
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
5. ábra: Meghatározó jegybankok mérlegfőösszege (2007. szeptember = 100%) és GDP arányos hányada (2013. december) 450%
2003.01
VIX-index (bal t.)
-10 2012.01
2010.01
VIX-index (jobb t.) Forrás: Fed, CBOE, MFB
-5
Forrás: ECB, CBOE, MFB
10
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
500%
2002.01
0
15
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
Fed mérlegfőösszeg (bal t.)
20
2011.10
80
100 2008.07
500
60
2007.07
második eszközvásárlási program (QE2) vége
1 000
2011.07
40
5
2011.04
2 000
10
25
2011.01
20
2010.10
2 500
15
30
2010.07
0
20 globális kockázatvállalási kedv erősödése
35 pont
-20
25
milliárd €
-60
3 000
1 500
2001.01
4. ábra: Az ECB monetáris politikai célból tartott értékpapírállományának heti változása és a globális kockázatvállalási kedv* alakulása
pont, fordított skála
3 500 milliárd $
kockázatvállalási kedv erősödése
első eszközvásárlási program (QE1) vége
4 000
2000.01
Nagy-Britannia
3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a globális kockázati kedv (VIX-index*) alakulása (2008.07.02.-2013.12.25.) 4 500
-1,50
2007.01
Japán
20 1999.01
Svájc
-1,00 Forrás: Reuters, MFB
2010.04
USA
1,00
30
1998.01
Eurózóna
2012.01
50
2%
2011.01
0,50
3%
2010.01
60
3%
2009.01
4%
2008.01
4%
2007.01
70
2006.01
5%
2005.01
5%
százalékpont
1. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása
Csehország Oroszország*
Makrogazdasági elemzés 2014. január
A nemzetközi pénzügyi rendszer likviditása Csökkentek a nemzetközi pénzpiacok likviditását érintő középtávú kockázatok 2013-ban A szélesen értelmezett pénzmennyiség az Egyesült Államokban a gazdasági növekedést támogatva 2011 dereka óta 5-7% közötti mértékben nő éves szinten, a ráta továbbra is 15% körüli Kínában, Japánban 4,1%-ra gyorsult 2013. októberre, míg az euróövezetben ugyanekkor 1,0%-ra lassult (1. ábra). A középtávú globális likviditási helyzetet illetően pozitívan hathat és megkönnyítheti az ultra laza monetáris politikai időszakról való elmozdulást a világgazdaságban, hogy 2015-től kezdődően az IMF prognózis számai alapján a G7 országok állami eladósodással kapcsolatos pótlólagos forráskeresletét immáron fedezni tudja a megtakarítások globális bővülése, így a szuverén adósságok finanszírozása egyre több szabad forrást hagy a pénz- és tőkepiacokon (2. ábra). A dollár és euró bankközi piacokon viszonylagos nyugalom volt tavaly decemberig. Az év utolsó hónapjában a Fed bejelentés előtti várakozások 5 bázispont körüli mértékben megemelték az EURIBOR kamatokat, míg a kínai bankrendszer továbbra is komoly belső feszültségekkel küzd. December végén a 3 hónapos dollár LIBOR és EURIBOR kamatláb 0,25, ill. 0,29% volt, azaz továbbra is kedvező áron jutnak forrásokhoz a pénzintézetek (3. ábra). Az európai bankok számára a swap piacon is folytatódott a 2012 elején kibontakozó pozitív trend (4. ábra), valamint a CDS-felárak is jelentősen csökkentek az előző év második felében (5. ábra). A bankrendszerek belső feszültségeinek egyik indikátoraként használt EURIBOR-OIS szpred az Egyesült Államokban és az euróövezetben is a nyugalmat és stabilitást jelző 10-15 pont között mozgott a múlt év folyamán (6. ábra). 2. ábra: A G7 országok pótlólagos államháztartási forráskereslete* és a globális forráskínálat bővülése
2 000
Japán (M4)
-160
80
-140 dráguló dollárforrás
pont
60 50
-60 -40
20
-20
10
0 2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
20
VIX-index (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t.)
Forrás: Reuters, MFB
6. ábra: A LIBOR-OIS szpred* az euróövezetben és az Egyesült Államokban (2007.01.01. - 2013.12.31.) EURIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)
350
USD LIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)
300
VIX-index (jobb t.)
250
globális kockázatvállalási kedv csökkenése
200
Forrás: Reuters, MFB
150
100,0 87,5 75,0 62,5 50,0 37,5
pont
400
bázispont
25,0
100
12,5
50
0,0 2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
0 2007.01
650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
bázispont
bázispont
-100 -80
30
0
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: Reuters, MFB
-120
40
EURIBOR (3 hónap) USD LIBOR (3 hónap)
Nagy-Britannia USA Eurózóna Ázsia
globális kockázatvállalási kedv csökkenése
bázispont, fordított skála
90 70
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%
5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2018**
4. ábra: VIX-index és 3 hónapos euró/dollár swap szpred alakulása (2010.01.01. - 2013.12.31.)
Forrás: Reuters, MFB
EURIBOR (1 hónap) EURIBOR (6 hónap)
-3 000
Differencia (=többletkereslet) Állami kereslet: G7 államháztartási deficit Forráskínálat: globális megtakarítások éves változása
Kína (M2)
3. ábra: Bankközi kamatok alakulása (2010.01.01.-2013.12.31.) 2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%
-2 000 2016**
2001.01 2001.07 2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07
1990
-3 000
2012
-5%
2014**
-5%
-1 000 Forrás: IMF, MFB
2010
-2 000
2008
-1 000
0%
2006
5%
0%
USA (M2)
0
0
5%
Eurózóna (M3)
1 000
1 000
2004
10%
2002
10%
3 000
2 000
2000
15%
1998
15%
4 000
3 000
1996
20%
5 000
** IMF prognózis
4 000 milliárd $
20%
6 000
* a lejáró államadósság finanszírozásán felüli plusz kereslet
5 000
25%
milliárd $
6 000
30% Forrás: Reuters, MFB
25%
1994
30%
1992
1. ábra: A szélesen értelmezett pénzmennyiség alakulása (2001. január - 2013. október)
* a mutató azt jelzi, hogy a következő 3 hónapra várt jegybanki alapkamat felett milyen kamatfelárat alkalmaznak a kereskedelmi bankok az egymásnak nyújtott hitelek esetében
12
Makrogazdasági elemzés 2014. január
A banki hitelezés alakulása Dinamizálódó fogyasztási hitelezés az Egyesült Államokban, csökkenő hitelaktivitás az euróövezetben Az Egyesült Államokban lassult a vállalati kölcsönök kihelyezésének lendülete 2013-ban, az ingatlanhitelezést immáron két éve stagnálás közeli állapot jellemzi, míg a fogyasztási kölcsönök állománya két éve 5% körüli ütemben nő (1. ábra). A 2008. december óta 0-0,25%-os, s a Fed tervei szerint 2,5% feletti infláció vagy 6,5% alatti munkanélküliségi ráta eléréséig változatlan alapkamat a várakozásokat lehorgonyozva stabilan 2,5-4% között tartja a különböző vállalati kölcsönök kamatait a tengerentúlon (2. ábra). Az eurózónában egyértelműen kifulladt a 2010 tavaszán indult mérsékelt ütemű hitelezési dinamika: tavaly októberben a vállalati hitelek állománya már 5,7, a lakossági hiteleké 4,5%-kal zsugorodott éves szinten, s a következő negyedévekben az élénkülő gazdasági növekedés egyik korlátját jelentheti. A lakáshitelek esetében figyelhető meg egyedül szolid, 0,9%-os növekedés (3. ábra). A tagországok között jelentősek a különbségek a vállalati hitelezésben: a legnagyobb zuhanás a PIIGS-országokban tapasztalható, 2013 eleje óta az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban (Németország, Franciaország) is visszaesés figyelhető meg, s az EU-15 országai közül csupán két gazdaságban bővült mérsékelt ütemben az állomány (4. ábra). A lakáshitelek és vállalati kölcsönök átlagos kamatszintje a tavaly bekövetkezett csökkenés nyomán 3,12, ill. 3,35% volt októberben (5. ábra). Kínában a lakossági és vállalati hitelezés bővülésének havi dinamikája 2012-2013 fordulóján átmenetileg megtorpant, a havi ütem 2013 első 11 hónapjában átlagosan 1,9, ill. 0,8% volt, így továbbra is a túlfűtöttség kockázatát hordozza a távol-keleti gazdaság (6. ábra). 1. ábra: A fogyasztási hitelek, ingatlanhitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az Egyesült Államokban (év/év)
2. ábra: Vállalati hitelkamatok az Egyesült Államokban
25%
12%
20%
20%
10%
15%
15%
10%
10%
600 Forrás: Fed, MFB
500
8%
400
5%
5%
6%
300
0%
0%
4%
200
-5%
-5%
2%
100
0%
0
-10%
Forrás: Fed, MFB
-15%
-20% 2013.06
Fogyasztási hitel
3. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az euróövezetben (év/év)
4. ábra: A vállalati hitelállomány éves szintű változása az EU-15 országaiban (2013. november)
16%
16%
12%
12%
8%
8%
4%
4%
0%
0%
-4%
-4%
Finnország Belgium Svédország* Franciaország Hollandia Ausztria Dánia* Németország Íroroszág Görögország Portugália Luxemburg Olaszország Egyesült Királyság* Spanyolország
Forrás: ECB, MFB
-8% 1999.12 2000.06 2000.12 2001.06 2001.12 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06
-8%
Fogyasztási hitel
Forrás: ECB, MFB
4%
20 000
3%
15 000
2%
10 000
1% 0%
Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.)
Forrás: Reuters, MFB
13
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2010.01
-1% 2010.04
milliárd jüan
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
0
2008.06
0,00 2007.12
0% 2007.06
5 000
2006.12
1,00 2006.06
1% 2005.12
2,00
2005.06
2%
2004.12
5%
5%
3,00
2004.06
0%
25 000
3%
2003.12
-5%
30 000
4,00
2003.06
-10%
5,00
4%
2002.12
-15%
6,00
százalékpont
Forrás: ECB, MFB
5%
-20%
6. ábra: Vállalati és lakossági hitelek állományának alakulása Kínában
5. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben 6%
-11,2% -19,3%
2011.07
Vállalati hitel
-4,5%
1,8%
-1,0% -1,0% -1,1% -1,1% -1,3% -1,5%
-5,4% -6,3% -6,9% -6,9%
2011.04
Lakáshitel
3,3%
* 2013. október
2011.01
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
Ingatlanhitel
Felár (vállalati hitelkamat - Fed irányadó ráta, jobb t.) 1 millió dollár feletti hitelek (bal t.) 100 ezer - 1 millió dollár közötti hitelek (bal t.) 100 ezer dollár alatti hitelek (bal t.)
2010.10
Vállalati hitel
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
-20%
2010.07
-15%
1991.II 1992.II 1993.II 1994.II 1995.II 1996.II 1997.II 1998.II 1999.II 2000.II 2001.II 2002.II 2003.II 2004.II 2005.II 2006.II 2007.II 2008.II 2009.II 2010.II 2011.II 2012.II 2013.II
-10%
bázispont
25%
Lakossági hitelek (állomány, bal t.) Vállalati hitelek (állomány, bal t.) Lakossági hitelek (változás, hó/hó, jobb t.) Vállalati hitelek (változás, hó/hó, jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Nemzetközi állampapírpiaci folyamatok Csökkenő hozamok, javuló finanszírozási helyzet a PIIGS-országokban A G7 országok GDP-arányos államadóssága a fiskális élénkítő programok, a gazdasági és demográfiai okokból növekvő szociális kiadások, a lassabb gazdasági növekedés nyomán apadó állami adóbevételek következtében az IMF prognózisa alapján 2019-re sül�lyed 120% alá, aminek refinanszírozása továbbra is jelentős keresletet támaszt a források iránt a globális pénzpiacokon (1. ábra). Az Egyesült Államok változatlanul nagymértékben támaszkodik a külső, elsősorban távol-keleti keresletre az adósságfinanszírozás során (2. ábra), mivel az amerikai államkötvények továbbra is az egyik legnépszerűbb alacsony kockázatú eszköznek számítanak. A Fed eszközvásárlási programjának lassítására tett jelzések óta intenzív hozamemelkedés bontakozott ki az amerikai és a német állampapírpiacon, amit a tengerentúlon az adósságplafon rendezésének elhúzódása is fokozott (a második félévben 53, ill. 21 bázisponttal 3,01, ill. 1,94%-ra emelkedtek a 10 éves hozamok). Ugyanezen időszakban a PIIGS országokban átlagosan 88 bázispontot süllyedtek a 10 éves referenciahozamok, s ezáltal erősödött az eurózónán belüli a hozamok konvergenciája, részben a költségvetési intézkedések nyomán javuló piaci bizalom, részben a befektetők globális portfolió átcsoportosítása miatt (3-4. ábra). Az eurótérség periférikus gazdaságaiban a második félévben bekövetkezett 24-248 bázispontos süllyedés miatt egyelőre egyik tagország sem igényelte az Európai Központi Bank felső korlát nélküli eszközvásárlási programjának (OMT) aktiválását, miközben az olasz és spanyol pénzintézetek is elkezdték leépíteni az ECB forrásokból korábban vásárolt állampapír-állományukat, ugyanakkor az amerikai és német állampapírhozamok további emelkedése a PIIGS országokban is visszafordíthatja a hozamok süllyedését (5-6. ábra).
140%
140%
6 000
6 000
120%
120%
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
20%
0
Egyéb Karib-szigetek Kína valutartalékai
Franciaország Spanyolország
80
7%
60
6%
40
5% 4% 3%
2013.12
2013.11
2013.09
2013.08
-20
-40
-40
1%
-60
0%
-80
2013.10
-20
2%
-60
Forrás: ECB, MFB
-80 -100
14
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
spanyol (3 éves)
2012.10
-100 2012.07
olasz (3 éves)
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
spanyol (1 éves)
20 0
0
2012.04
olasz (1 éves)
2011.10
2011.04
2011.01
2011.07
LTRO 2
0%
40
20
2012.01
1%
60
2011.10
LTRO 1
Euróövezet
2009.01
2%
100 80
milliárd €
8%
120
Spanyolország
2011.07
3%
Portugália
Olaszország
2011.04
4%
100
2011.01
Forrás: Reuters, MFB
120
2010.10
5%
10% 9%
2010.07
6%
Görögország Írország
6. ábra: Az euróövezeti, az olasz és a spanyol bankrendszer mérlegében lévő állampapírok állományának változása (2009. január - 2013. november)
2010.04
OMT program bejelentése
Németország Olaszország
2010.01
7%
2013.07
0% 2013.06
2%
0% 2013.05
4%
2% 2013.04
6%
4%
2013.03
6%
2013.02
8%
2009.10
8%
10%
8%
milliárd €
az ECB likviditási programjának bejelentése
9%
12%
10%
5. ábra: 1 és 3 éves olasz, ill. spanyol kötvényhozamok 10%
14%
Forrás: Reuters, MFB
12%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
USA (bal t.) Németország (bal t.) VIX-index (jobb t.)
14%
2013.01
globbális kockázatvállalási kedv romlása
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
Olajexportőr országok Kína
Forrás: U.S. Department of the Treasury, Kínai Népi Bank, MFB
4. ábra: 10 éves kötvényhozamok néhány eurózóna tagországban
pont, fordított skála
Forrás: Reuters, MFB
Brazília Japán
2013.10
2007.12
Közép-Kelet-Európa Fejlődő ázsiai országok Közel-Kelet és Észak-Afrika G7
3. ábra: 10 éves amerikai és német államkötvény hozam, valamint a globális kockázatvállalási kedvet jelző VIX-index alakulása 4,00% 3,75% 3,50% 3,25% 3,00% 2,75% 2,50% 2,25% 2,00% 1,75% 1,50% 1,25% 1,00%
0
2018*
2017*
2016*
2015*
2013
2014*
Euróövezet Szovjet utódállamok Latin-Amerika Fekete-Afrika
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
0%
2004
2003
2002
2000
0%
2001
Forrás: IMF, MFB
2009.04
20%
2012.12
40%
2013.10
40%
2011.12
60%
2010.12
60%
2009.12
80%
2008.12
80%
milliárd $
100%
2009.07
* IMF prognózis
100%
miliárd $
2. ábra: A külföldi tulajdonban lévő amerikai állampapírok földrajzi megoszlása és a kínai valutatartalék
1. ábra: GDP-arányos államadósság alakulása
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Árfolyamok I. A fiskális mutatók és a pénzügyi szabályozási reformok az euró erősödésének kedveznek… Az európai adósságválság mélyülésével kapcsolatos félelmek (különösen az amerikai költségvetési feszültségek fényében) enyhültek 2013 második felében, így az euró az élénk kockázatvállalási kedv hatására a tavalyi második félévben 6,1%-ot erősödött, s év végén (a főbb európai bankok stressztesztre való felkészülése nyomán) egy euró 1,38 dollárt ért (1. ábra). Az olaj hordónkénti világpiaci ára két éve 80-120 dollár között mozog, ami egyelőre az 1,30-1,40 USD/EUR sávban tartja az árfolyamot (2. ábra). Az amerikai költségvetés elfogadása és az adósságplafon megemelése körüli tavalyi huzavona a jövőben is várhatóan rendszeresen felbukkanó tengerentúli fiskális kockázatokra mutatott rá. A tagállamok közti jelentős különbségek ellenére középtávon is kedvezőbb az eurótérség adóssághelyzetének perspektívája, mivel az IMF prognózisa szerint az Egyesült Államokban legalább 2018-ig 105% felett maradhat a GDP-arányos államadósság, míg az eurózónában 2013-2018 között 96-ról 89%-ra süllyedhet a ráta. Az államháztartás menedzselését is kedvezőbbnek ítéli meg az öreg kontinensen a Valutaalap: az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2013-2018 között 3,1-ről 0,8%-ra olvadhat, míg az Egyesült Államokban 5,8-ról 3,8%-ra mérséklődhet (3-4. ábra). Ugyanakkor az Egyesült Államok és az euróövezet növekedési teljesítménye egyaránt nyomást jelent az euró árfolyamára: az USA növekedési üteme a tavalyi 2% körüli rátáról idén 3%-ra nőhet, míg az eurótérség a tavalyi 0,4%-os recesszió után 2014-ben is csupán 1,1%-os növekedést érhet el (5. ábra). A monetáris unió gyenge növekedési kilátásai és a viszonylag drága munkaerő a jövőben egyre inkább más régiók (elsősorban Ázsia, Latin-Amerika) felé tereli az amerikai befektetők figyelmét, így az FDI áramlások egyenlege is egyre kisebb európai szufficitet vetít előre, s a gyengülés irányába mozdíthatja az eurót (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a dollár/euró árfolyam (2008.01.01. - 2013.12.31.) 0,80
160
80
0,90
140
1,00
120
1,40
40 000
1,30
30 000
1,20
20 000
1,10
10 000
1,00
0
0,90
-10 000
0,80
millió $
1,50
50 000
2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 1,60
15
1,50
4,5
1,30
3,0
1,20
1,5
1,10
0,0
1,00
-1,5
* IMF prognózis
0,90 0,80
-3,0
2018*
2017*
2016*
2015*
2014*
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
-4,5 2001
2018*
2017*
2016*
2015*
2013
2014*
2012
2011
2010
-15 2009
0,85 2008
-10 2007
0,95 2006
-5
2005
1,05
2004
0
2003
1,15
2002
5
6,0
Forrás: ECB, IMF, MFB
1,40 százalékpont
10
7,5
százalékpont
20
1,25
2001
USD/EUR (negyedéves átlag, jobb t.)
6. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államháztartási egyenlegek különbsége
* IMF prognózis
2000
1,60
60 000
FDI (bal t.)
Forrás: ECB, IMF, MFB
1999
1,70
Forrás: BEA, ECB, MFB
70 000
2014.II
2013.II
2013.IIV
2012.II
2012.IV
2011.II
2011.IV
2010.IV
2010.II
2009.IV
2009.II
2008.II
2008.IV
2007.II
2007.IV
2006.IV
2006.II
2005.IV
2005.II
Forrás: ECB, Eurostat, MFB
80 000
százalékpont
2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0 -3,5 -4,0
* növekedési különbség, 4 negyedévvel jobbra tolva
2004.IV 1,35
USD/EUR (jobb t.)
4. ábra: Amerikai vállalatok nettó FDI beruházásai az euróövezetben és a dollár/euró árfolyam
5. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államadósság ráták különbsége
1,45
2013.01
2000.01
WTI kőolajár (bal t.)
USD/EUR (jobb t.)
Növekedési különbség* (eurózóna - USA, jobb t.) USD/EUR (negyedéves átlag, bal t.)
1,55
0,90 0,80
3. ábra: A dollár/euró árfolyam és a gazdasági növekedési ráták különbsége* 1,65 1,60 1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00
1,00
-20
1,70
2013.07
2013.01
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
VIX-index (bal t.)
2012.07
Forrás: Reuters, ECB, MFB
0
0
2012.01
1,60
Forrás: Fed, Reuters, MFB
2011.01
10
1,10
20
2010.01
1,50
2009.01
20
1,20
40
2008.01
1,40
2007.01
30
1,30
60
2006.01
1,30
2005.01
40
1,40
80
2004.01
1,20
1,50
100
2003.01
50
1,60
euró erősödése
2002.01
1,10
1,70
2001.01
globális kockázatvállalási kedv erősödése
60
$/hordó
euró erősödése
fordított skála
90 70
pont
2. ábra: A WTI-típusú kőolaj ára és a dollár/euró árfolyam
GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (eurózóna - USA, jobb t.) GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (IMF prognózis jobb t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)
GDP arányos államadósságráták különbsége (USA - euróövezet, jobb. t.) GDP arányos államadósságráták különbsége (IMF prognózis, jobb. t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)
15
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Árfolyamok II. … azonban a gazdasági növekedési perspektíva ellensúlyozza ezeket a hatásokat A Fed és az ECB alapkamatok alakulása, a QE3 visszafogása, ill. a kötvényhozamok idei alakulása is a dollár fokozatos erősödésének kedveznek (1. ábra). Az euróövezet pénzügyi rendszere a CDS-felárak alakulása alapján egyre kisebb kockázatokat rejt (2. ábra), ráadásul a tagállamok decemberi döntése után 2015 januártól elindul a bankunió második pillérének felállítása, amennyiben az Európai Parlament is jóváhagyja a megállapodást. Idén a Fed eszközvásárlásai nyomán emelkedő hozamok, az ECB esetleg további monetáris élénkítése és a növekedési kilátások eltérése miatt az euró gyengülését prognosztizáljuk, azonban a költségvetések eltérő helyzete és a viszonylagos élénk kockázatvállalási kedv miatt a gyengülés üteme lassú lesz. Az arany világpiaci ára 2012 végén kipukkadt, s a QE3 lassításával kapcsolatos amerikai jegybanki kommunikáció még inkább leszorította a nemesfém árát. Az aranyár összeomlása enyhítette a nemesfémhez több szálon kötődő svájci frank árfolyamára nehezedő felértékelődési nyomást is, azonban az alpesi ország jegybankja egyelőre nem emelte meg a frank túlzott erősödését megállítani célzó, 1,20 CHF/EUR küszöböt, s a következő hónapokban is 1,20-1,25 közötti árfolyam várható (3-4. ábra). A japán gazdaság élénkítését célzó ultra laza gazdaságpolitika („abenomics”) nyomán a japán jen 21,2%-kal értékelődött le a dollárhoz képest tavaly, s több mint öt éves szintre emelkedett a kurzus (104,9 JPY/USD). Kína egyre nagyobb súlyt kíván helyezni a belső kereslet élénkítésére az exportorientált gazdasági modell korlátai miatt, ami a mesterségesen alulértékelt kínai jüan felértékelődését teszi szükségessé. Emiatt a 2012 évi 1,0% után tavaly már 2,8%-os ütemben engedte erősödni a kínai fizetőeszközt a dollárral szemben a Kínai Nép Bank, s várhatóan az idei évben is folytatódik a jüan felértékelődése (5-6. ábra). 1. ábra: Német és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a dollár/euró árfolyam
1,50
1,00
1,45 1,40
0,00
1,35
-0,50
1,30
-1,00
1,25
-1,50
1,20 1,15
2 éves német kötvényhozam - 2 éves amerikai kötvényhozam (bal t.) USD/EUR (jobb t.)
1,30
400
0,90
1 800
1,20
2 500
1,30
2 000
1,40
1 500
1,50
1 000
1,60
400
1,70
200
1,20
800
1,30
2013.07
2013.01
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2008.07
2008.01
2007.07
7,00
0,00
7,25 kínai jüan erősödése
-1,00
7,50 7,75 8,00
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.01
2010.07
2010.01
2007.01
2011.07
Forrás: ECB, Reuters, MFB
-3,00
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
6,75
1,00
-2,00
80 70
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
6,50
2009.07
90
6,25
2,00
2009.01
1,00
6,00
3,00
2008.07
100
2002.01
1,60 1,70
* 2 éves államkötvények hozamai közti különbség
2008.01
2,00
2 éves amerikai - 2 éves japán kötvényhozam (bal t.)
1,50
fordított skála
4,00
110
Forrás: ECB, Reuters, MFB
árfolyamküszöb bevezetése
2007.01 5,00
130
százalékpont
140
3,00
-1,00
Forrás: Reuters, LBM, MFB
1,40
6. ábra: Kínai és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a jüan/dollár árfolyam
120
japán jen erősödése
frank erősödése
2009.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
600
2012.07
$/uncia
1,10
0
4,00
0,00
1,00
1 000
CHF/EUR (jobb t.)
* 2 éves államkötvények hozamai közti különbség
5,00
0,90
CHF/EUR (jobb t.)
1 200
5. ábra: Amerikai és japán kötvényhozamok közti különbség* és a jen/dollár árfolyam 6,00
0,80
CHF/USD (jobb t.)
1 400
3 000
0,70
Aranyár (bal t.)
1 600
1,10
Fed mérlegfőösszeg (bal t.)
USD/EUR (jobb t.)
fordított skála
2 000
1,00
Forrás: Fed, ECB, MFB
1,00
700
0,90
500
1,10
gyengülő euró
600
4 000
svájci frank erősödés
1,20
emelkedő kockázati prémium
500
4. ábra: A svájci frank dollárral és euróval szembeni árfolyama , valamint az arany világpiaci ára
fordított skála
milliárd $
1,40
300
4 500
3 500
1,50
200
EU bankok 5 éves CDS-felára (bal t.)
3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a svájci frank/euró árfolyam
százalékpont
100
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2008.07
* 2 éves államkötvények hozamai közti különbség
-2,00
1,60
Forrás: Reuters, ECB, MFB
2007.07
euró erősödése
0,50
0
1,55
1,50
2008.01
százalékpont
1,60
Forrás: ECB, Reuters, MFB
2,00
bázispont, fordított skála
2,50
2. ábra: Euróövezeti bankok 5 éves CDS-felára és a dollár/euró árfolyam
2 éves kínai állampapírhozam – 2 éves amerikai állampapírhozam (bal t.) CNY/USD (jobb t.)
JPY/USD (jobb t.)
16
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Részvénypiacok A fejlett piacok profitáltak elsősorban a gazdasági kilátások javulásából Az amerikai eszközvásárlási program szűkítésének 2013 második félévben folyamatosan levegőben lógó bejelentése és a decemberi határozat sem okozott törést a főbb tőzsdeindexek szárnyalásában, amiben a kedvező vállalati gyorsjelentések mellett a Fed likviditásnövelésének folytatása meghatározó szerepet játszott. Az amerikai Dow Jones (+26,5% 2013-ban) és a S&P 500 (+29,6%) tőzsdebarométer is új történelmi szintre emelkedett az előző év utolsó napján. A japán Nikkei 225 az amerikai indexeknél is nagyobb ütemben ugrott meg (+56,7%), míg az európai indexek közül az Eurostoxx 50 és a londoni FTSE 100 kisebb ütemben nőttek (+17,9, ill. 14,4%). A QE3 fékezése ellenére az idén is többlet likviditás kerül a piacokra, így folytatódhat a tőzsdék szárnyalása 2013-ban, különösen ha az üzleti bizalom (mint az Egyesült Államokban) tovább erősödik (1-3. ábra). Az eurózóna legnagyobb gazdaságában az üzleti hangulat folyamatosan javult 2013-ban, s a vállalati kilátások kedvező alakulása nyomán a német DAX 30 index is rekordot döntött december végén, s az évet 25,5%-os emelkedéssel zárta a frankfurti tőzsde (4. ábra). A BRIC országokban az első féléves jelentős különbségek szabták meg az indexek egész éves teljesítményét (július és december között 6,9-13,1% közötti mértékben emelkedtek a tőzsdemutatók). A tavalyi esztendőben a brazil Bovespa 15,5%-os zuhanást szenvedett el, az orosz RTS (-5,5%) és a kínai Shanghai Composite (-5,3%) kisebb ütemben csökkent, utóbbi immáron két éve stagnál. Az indiai BSE érte el az egyetlen pozitív eredményt (+5,9%). A fejlett gazdaságokétól elmaradó tavalyi eredmények azt jelezték, hogy egyrészt az eszközvásárlások lassításával valamelyest leértékelődtek ezek a piacok a fejlettekkel szemben, másrészt az amerikai, japán és eurózóna javuló növekedési teljesítménye valamelyest háttérbe szorította a feltörekvő piacokat (5-6. ábra). 1. ábra: A meghatározó amerikai, európai és japán tőzsdeindexek alakulása (2013.01.01. = 100%) és a VIX-index 0
4 500
4
4 000
16 000
3 500
14 000
3 000
12 000 10 000
2 500 erősödő jelzések a Fed részéről a harmadik program szűkítéséről
2 000 1 500
8 000 6 000 4 000
500
2 000
2013.12
1 000
FTSE 100 Nikkei 225
Fed mérlegfőösszeg (bal t.) Dow Jones Industrial Average (jobb t.)
Forrás: Reuters, MFB
4. ábra: A német IFO üzleti bizalmi index és a német DAX 30 tőzsdeindex alakulása
3. ábra: Az amerikai feldolgozóipari beszerzési menedzser index (ISM) valamint a Dow Jones, S&P 500 és Nasdaq tőzsdeindexek* 75
18 000
első, ill. második mennyiségi élénkítés vége
2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
Dow Jones Industrial Average Euro Stoxx 50 VIX-index (jobb t.)
2013.11
28 2013.10
90% 2013.09
24 2013.08
20
100% 2013.07
110%
2013.06
16
2013.05
120%
2013.04
12
2013.03
130%
2013.02
8
2013.01
140%
milliárd $
kockázatvállalási kedv erősödése
Forrás: Reuters, MFB
150%
pont, fordított skála
160%
2. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex alakulása
175%
125
9 900
160%
120
9 000
145%
115
8 100
60
130%
110
7 200
55
115%
105
6 300
50
100%
100
5 400
45
85%
95
4 500
40
70%
35
55%
90
Dow Jones (jobb t.)
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
700
PMI (bal t.)
17
0
2013.07
2013.01
2012.07
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2006.01
RTS (Oroszország)
2012.01
Forrás: Reuters, MFB
35
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
33
1 400
40 2009.07
30
45
2009.01
27
2008.07
80%
2006.07
24
2013.05
2008.01
2 100
85%
2013.04
2007.01
2 800
50
21
2013.03
2006.01
3 500
55
90%
2013.02
2005.01
4 200
60
18
2013.01
2004.01
4 900
65
95%
BSE 100 (India) VIX-index (jobb t.)
2003.01
5 600
70
15
SSE (Sanghaj, Kína) Bovespa (Brazília)
2002.01
6 300
75
100%
70%
2001.01
80
9 12
Forrás: Reuters, MFB
2000.01
6
105%
75%
DAX 30 (jobb t.)
6. ábra: A kínai beszerzési menedzser index (PMI) és a sanghaji SSE tőzsdeindex alakulása
pont, fordított skála
kockázatvállalási kedv erősödése
110%
1 800
IFO üzleti hangulat (bal t.)
5. ábra: A meghatározó brazil, orosz, indiai és kínai tőzsdeindexek alakulása (2013.01.01. = 100%) és a VIX-index 115%
1999.01
1996.01
2013.07
80
2008.01
S&P 500 (jobb t.)
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
Nasdaq (jobb t.)
2 700
Forrás: Reuters, MFB
2007.07
ISM (bal t.)
2008.07
2008.01
2007.07
40% 2007.01
30
3 600
85
1998.01
65
1997.01
Forrás: Reuters, MFB
2007.01
* 2007. január = 100%
70
SSE (jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
A GDP alakulása Magyarországon A vártnál gyorsabb GDP-növekedés Magyarországon 2013 első három negyedévében A magyar gazdaság 2013 első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6%-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatosan gyorsult: a harmadik negyedévben már 1,6%-kal nőtt a magyar GDP (naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján). Magyarország a negyedéves alapon mért 0,9%-os növekedési adattal az Európai Unió negyedik leggyorsabban bővülő gazdasága volt július és szeptember között, míg a közép-kelet-európai régión belül – hosszú idő után – ismét a gyorsuló növekedési pályán lévő országok közé tartozott (Lengyelország és Románia mellett) (1-3. ábra). A vártnál jobb idei teljesítmény ellenére azonban a válság előtti szintjét még nem érte el a magyar GDP (4,6%-kal elmarad a 2008. harmadik negyedéves teljesítményétől, amivel a régiós országok között sereghajtó). A gazdaság talpra állását a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet magára találása segítette, amely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A július és szeptember közötti időszakban pedig az eurózóna recessziójának érezhető enyhülésével a külkereskedelem is ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez. A bruttó hazai össztermék termelési oldalán a mezőgazdaság (a kiváló termésnek köszönhetően) és az építőipar (elsősorban a közösségi fejlesztések eredményeként) játszott fontos szerepet: e két szektor hozzájárulása nélkül a GDP mind három negyedévben zsugorodott volna, s az első kilenc hónapban elért 0,6%-os bővüléssel szemben 0,4%-os lett volna a visszaesés mértéke. Az üzleti bizalom alapján a magyar gazdaság a tavalyi év végén, az idei év elején tovább (2% körüli ütemre) gyorsulhat, ehhez azonban szükséges lesz az exportorientált feldolgozóipar és a hazai kereslettől erősen függő szolgáltató szektor magára találása és támogatása is (4-6. ábra). 2. ábra: GDP-növekedés 2013. III. negyedévben az Európai Unióban** (negyedév/negyedév)
1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
Románia Luxemburg* Lettország Magyarország Egyesült Királyság Lengyelország Bulgária Írország* Dánia Németország Belgium Szlovákia Portugália Ausztria Litvánia EU-28 Svédország Hollandia Spanyolország Eurózóna Finnország Szlovénia Olaszország Franciaország Csehország Horvátország* Észtország* Málta Ciprus
6%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6% 2013.I
-8%
2013.III
2012.I
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.III
2008.I
2007.I
2007.III
2006.III
2006.I
Negyedév/negyedév (bal t.)
2012.III
Forrás: KSH, MFB
-4%
-1,0%
Év/év (jobb t.)
Forrás: Eurostat, MFB
-0,5%
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
* második negyedéves adat; ** Görögország kivételével
4. ábra: A belföldi felhasználás és a GDP-növekedés Magyarországon (év/év)
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 5,0
4%
8%
2,5
2%
6%
6%
4%
4%
0,0
0%
2%
2%
-2,5
-2%
-5,0
-4%
-7,5
-6%
-10,0
-8%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
* szezonálisan kiigazított adatok
Forrás: Eurostat, MFB
-10%
Magyarország
Csehország
Románia
Szlovákia
-10% Forrás: KSH, MFB
-15,0
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-10%
-12,5
-12%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
0%
százalékpont
10%
8%
10%
Belföldi felhasználás
Lengyelország
GDP-növekedés (jobb t.)
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
5. ábra: Az agrárszektor hatása a GDP-növekedésre Magyarországon 120
4%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
100
0%
0%
90
-2%
-2%
-2%
80
-4%
-4%
-4%
70
-6%
-6%
60
Forrás: KSH, MFB
2%
110
-8%
0%
* Economic Sentiment Index
-6% -8%
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
50
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-8%
ESI: 3 hónappal eltolva
GDP mezőgazdaság nélkül (év/év) GDP mezőgazdaság és építőipar nélkül (év/év) GDP (év/év)
ESI Magyarország (bal t.)
18
GDP-növekedés (jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
A GDP felhasználási oldala Kiegyensúlyozott volt a gazdasági növekedés az év második és harmadik negyedében 2013 harmadik negyedévében mind a végső fogyasztás, mind a bruttó felhalmozás, mind pedig a nettó export pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez. Ehhez hasonló (kiegyensúlyozott szerkezetű) növekedésre utoljára 2006 utolsó három hónapjában volt példa, s 1996 óta is csak mindössze a nyolcadik ilyen negyedév volt. A bruttó felhalmozáson belül a beruházások a vártnál nagyobb mértékben bővültek, a végső fogyasztáson belül pedig a közösségi vásárlások nőttek a legnagyobb mértékben. A nettó export a második negyedéves átmeneti megingás után (a hazai beruházások importigénye miatt a behozatal növekedése meghaladta a gyengélkedő exportét) 2013. július és szeptember között ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez (1-2. ábra). A háztartások fogyasztási kiadásai alig (0,1-0,1% év/év) bővültek a tavalyi második és harmadik negyedévben, s mivel a kormányzattól és a nonprofit intézményektől származó természetbeni juttatások zsugorodtak, a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első kilenc hónapjában összességében 0,4%-kal elmaradt 2012 azonos időszakához képest (3-4. ábra). Hiába emelkedtek a reálbérek jelentős ütemben, javult a munkaerő-piaci helyzet, csökkent több évtizedes mélypontra az infláció a tavalyi évben, a mérlegalkalmazkodása dominált, a háztartások többletjövedelmüket a korábbi években felvett tartozásaik visszafizetésére fordították. A tartós fogyasztási cikkek eladása még mindig folyamatosan csökkent, az élelmiszerek értékesítése pedig csak minimális mértékben bővült (5. ábra). Bizakodásra adhat okot ugyanakkor a fogyasztói bizalom szárnyalása, amely három éves csúcsra emelkedett. Bár némi óvatosságra inthet, hogy 2010 második felében hasonló mértékű optimizmus jellemezte a lakosságot, a korábbi terhek és a háztartások óvatossága azonban akkor nem tette lehetővé, hogy ez a fogyasztásban realizálódjon (6. ábra).
10
4%
5
2%
0
0%
-5
-2%
-10
-4%
0%
0%
-6%
-5%
-5%
-8%
-10%
-10%
-15%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
-4%
-8%
-15%
-10%
-20%
-10%
Illatszer
Gyógyszer és illatszer Könyv, papíráru, számítástechnika Kiskereskedelem összesen
-30
102,0%
Élelmiszer
Iparcikk jellegű vegyes
-20
149,4%
102,5%
Bútor, műszaki cikk
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
6. ábra: Fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztásának változása (év/év) Magyarországon
107,8%
Üzemanyag
-20%
100,6% 99,2%
5,0%
Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva
2,5%
-40
0,0%
-50
-2,5%
-60
-5,0% -7,5%
-70
98,9%
-80
98,7%
Forrás: KSH, GKI, MFB
-10,0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
* előző év azonos időszaka =100%
-15%
Forrás: KSH, MFB
Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni juttatások nonprofit intézményektől Természetbeni juttatások a kormányzattól
5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (2013. III. negyedév)
105,3%
-10%
2005.I
2013.I
0% -5%
2013.III
2012.III
2012.I
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
0%
Háztartások tényleges fogyasztása (év/év, bal t.)
Használtcikk
5%
-5%
Háztartások tényleges fogyasztása (negyedév/negyedév, jobb t.)
Textil, ruházat
10%
5%
2009.III
2%
15%
10%
2008.I
1%
15%
2008.III
4%
2007.I
6%
Csomagküldő kiskereskedelem
GDP növekedés a nettó export hatása nélkül
4. ábra: Háztartások tényleges fogyasztásának alakulása (év/év)
2%
Forrás: KSH, MFB
-15%
GDP-növekedés
3%
Forrás: KSH, MFB
-10% Forrás: KSH, MFB
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
3. ábra: A háztartások fogyasztási kiadásainak alakulása Magyarországon
-5%
5%
5%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Végső fogyasztás összesen Nettó export
10%
2007.III
Forrás: KSH, MFB
-25
15%
10%
2006.I
-20
15%
2006.III
-15
2. ábra: A nettó export hatása a GDP növekedésére Magyarországon
2005.III
százalékpont
1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
95,1% 101,0%
90% 100% 110% 120% 130% 140% 150%
19
Fogyasztói bizalom (bal t.)
Háztartások fogyasztása (jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Háztartások jövedelme és pénzügyi helyzete A gyorsuló nettó bérkiáramlás ellenére még mindig a mérlegalmazkodás dominál a lakosság körében A fizetések vásárlóereje a 2012-es 3,4%-os csökkenést követően 2013 év első tíz hónapjában 3,2%-kal nőtt az alacsony inflációnak és a gyorsuló bérkiáramlásnak köszönhetően. A nettó bérek január és október között azonos mértékben emelkedtek a költségvetési és a versenyszférában, a legnagyobb növekedés az építőiparban, az egészségügyben és az oktatásban volt (1-2. ábra). A háztartások finanszírozási képessége 5,2% volt (a GDP százalékában) a tavalyi harmadik negyedévvel záruló egy évben. A lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök átrendeződése folytatódott: a bankbetétek csökkentek, nőtt viszont a készpénz, az állampapírok és a befektetési jegyek állománya. A háztartások továbbra is minden hónapban nettó hiteltörlesztők voltak a tavalyi évben, ennek eredményeként a harmadik negyedév végére a kölcsönök állománya 8563,8 milliárd Ft-ra süllyedt (ez 2008. április - június óta a legalacsonyabb érték). A tranzakciók szerinti törlesztés 2013 első háromnegyedévében összesen 324,4 milliárd forinttal csökkentette a lakossági hitelek állományát, a forintárfolyam változásából fakadó átértékelődés viszont a tavalyi első kilenc hónapban nagyjából kioltotta egymást: összességében 52,3 milliárd forinttal növelte a háztartások tartozását (3-4. ábra). A lakosság nettó pénzügyi vagyonának (finanszírozási képességének) növekedése már elérhette csúcspontját, mivel a bővülés lassulni kezdett. Figyelembe véve a bérkiáramlás gyorsulását és a munkaerő-piaci feltételek javulását, ez a fogyasztás bővülésének kedvezhet. Ugyanakkor az MNB előrejelzése alapján a fogyasztási ráta várhatóan az idén és jövőre is csak minimális mértékben emelkedik, a lakossági beruházások mértéke is elmarad az előző évtizedre jellemző átlagos szinttől, s a nettó megtakarítás (hazai viszonylatban) tartósan magas maradhat (5-6. ábra). 1. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
2. ábra: A nettó bérek alakulása (2013. január - október, előző év azonos időszaka = 100%) 15%
Forrás: KSH, MFB
10%
5%
5%
0%
0% -5% 2013.09
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
3. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása
106,1% 106,0% 105,7% 105,4% 105,0% 104,4% 104,1% 103,9% 100,2% 98,8% 105,3% 105,3% 105,2%
98% 100% 103% 105% 108% 110%
4. ábra: A háztartások hitelállományának változása
0%
-500
7 000
-1 000
6 000 2007.I
8 000
Nettó hatás* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; Pénzügyi eszközök* (bal t.) 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Forrás: MNB, MFB Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.)
Tranzakciók (bal t.)
Átértékelődés (bal t.)
milliárd Ft
-600
0
2013.III
1%
9 000
2013.I
-400
500
2012.III
2%
2012.I
3%
10 000
2010.I
0 -200
1 000
2010.III
4%
11 000 Forrás: MNB, MFB
2009.I
200
1 500
2009.III
5%
2008.III
6%
400
milliárd Ft
600
2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
milliárd Ft
108,6% 107,8%
95%
2008.I
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.03
2009.12
2010.06
Nettó reálbér*
2007.III
Nettó bér*
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
-5%
109,4% 109,2%
2011.I
10%
Építőipar Oktatás Egészségügy Infokommunikáció Közigazgatás Pénzügyi közvetítés Ipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Szállítás, raktározás Kereskedelem Szociális ellátás Forrás: KSH, MFB Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen
2011.III
15%
Hitelállomány (jobb t.)
6. ábra: Lakossági jövedelmek felhasználása (a rendelkezésre álló jövedelem arányában)
5. ábra: A lakosság nettó pénzügyi vagyonának alakulása 25%
25%
20%
20%
15%
15%
25%
95%
20%
90% 85%
10%
15%
5%
5%
10%
80%
0%
0%
-5%
-5%
5%
75%
0%
70%
Nettó pénzügyi megtak ráta (bal t.)
Nettó pénzügyi vagyon változása (év/év)
Fogyasztási ráta (jobb t.)
20
65%
2015*
2014*
2013
2012
2011
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
Nettó pénzügyi vagyon változása az inflációval korrigálva (év/év)
2010
Forrás: MNB, MFB
-5% 1995
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-15%
1999
-10%
1998
Forrás: MNB, MFB
-15%
1997
-10%
1996
10%
Beruházási ráta (bal t.) * MNB előrejelzés
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Fogyasztói bizalom Jelentősen javult a háztartások fogyasztói bizalma, a várakozások több éves rekord szinten állnak A GKI konjunktúra indexe több mint tíz éves szintre emelkedett tavaly decemberben, az üzleti várakozások 2001. április óta nem voltak ilyen optimisták, míg a fogyasztói bizalom 3 éves csúcsra erősödött. A 2013. nyár vége óta tartó töretlen és jelentős emelkedésnek köszönhetően a hazai háztartások várakozásai a korábbi sereghajtó pozícióból a harmadik helyre léptek előre a régión belül, megelőzve Romániát és Lengyelországot (1-2. ábra). A kilátások kedvezőek, a fogyasztói bizalom alakulása a fellendülési szakaszban tartózkodik (meghaladja a hosszú távú átlagot és folyamatosan emelkedik), s várhatóan az idei év első felében tovább javul majd a háztartások helyzetértékelése, amit több, az év elején hatályba lépő intézkedés is (pl. családi adókedvezmény kiterjesztése, „GYED extra”) segíthet (1-3. ábra). 2013 első három negyedévében a lakosság gazdasági kilátásainak és a háztartások finanszírozási helyzetének pozitív változása járult hozzá a bizalmi indikátor emelkedéséhez, október és december között viszont ezek folytatódó emelkedése mellett már a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások kedvezőbbé válása (az ettől való félelem csökkenése) játszotta ebben a legfontosabb szerepet (4. ábra). A reálbérek jelentős emelkedése, az alacsony infláció (különösen az alacsonyabb jövedelmi csoportok esetében a kiadások jelentős hányadát képviselő háztartási energiaárak csökkentése) és a munkaerő-piaci feltételek kedvezőbbé válása is hozzájárult ahhoz, hogy a háztartások finanszírozási kilátásai folyamatos javulást követően a tavalyi év végén már megközelítették valamennyi jövedelmi kvartilisben a 2010-es szintet. A gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának lakossági megítélése 2006 eleje óta nem volt ilyen kedvező, a várakozások pedig közel négy éves csúcsra emelkedtek (5-6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60 -70
Forrás: GKI, MFB
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-60
-50
-50
-70
-60
-80
-70
Lengyelország
0
-80
-60
-40
-20
0
Fogyasztói bizalmi index
5. ábra: A háztartás finanszírozási helyzetének következő 12 hónapos alakulására vonatkozó várakozások jövedelmi csoportok szerint 10
Megtakarítások*
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
Általános gazdasági helyzet*
Munkanélküliség*
10
10
0
0
0
0
Háztartások finanszírozási helyzete*
6. ábra: Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások 10
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2011.II
Hosszú távú átlag (1992-2012)
2012.01
2010.IV
2008.I
2009.01
2010.III
-40
*a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások
2010.I
-30
-20
2010.II
-20
2009.IV
-10
2009.III
-10
Visszaesés
Románia
10
2011.01
0
-30
Magyarország
20
2013.11 2013.01
2008.01
10
Szlovákia
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2009.I
2010.01
20
30
2009.II
30
40
Fellendülés
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2008.IV
A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont)
40
Csehország
4. ábra: A fogyasztói bizalmi index összetevőinek alakulása (negyedév/negyedév)
3. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása 50
-70
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
Üzleti bizalom
2008.II
Konjunktúra kilátások
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2008.III
Fogyasztói bizalom
0
-10
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
-80
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
-10
-10
-10
-10
-20
-20
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50 -60
1. kvartilis
2. kvartilis
3. kvartilis
-70 -80
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2013.I
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-80
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
-60 2009.III
-60 2008.I
-70
2008.III
-50 2007.I
-50 2007.III
-60
2006.I
-40
2006.III
-40
2005.III
-30
2005.I
-30
Előző 12 hónap
4. kvartilis
21
Következő 12 hónap
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Beruházás Hosszú idő után ismét bővülésnek indultak a beruházások Magyarországon Megtört a tizenhét negyedéve tartó trend és az idei második negyedévben 5,4, míg július és szeptember között 8,2%-kal (év/év) nőtt a bruttó állóeszköz-felhalmozás Magyarországon (1. ábra). A magyar gazdaság növekedési potenciáljának emelkedéséhez szükséges fejlesztések alacsony szintjét jelzi ugyanakkor, hogy a kedvező fordulat ellenére a hazai beruházási ráta a tavalyi első kilenc hónap adatai alapján továbbra is elmarad az EU-s átlagtól, valamint a régiós versenytársakétól is (2. ábra). A beruházások volumene 2013. július és szeptember között 9,8%-kal nőtt, a 19 ágazatból 15-ben regisztráltak (éves szintű) növekedést. A fejlesztések szerkezetét tekintve kedvező, hogy a közösségi fejlesztések második negyedévben tapasztalt túlsúlyát ellensúlyozta a versenyszféra beruházásainak megugrása: a legnagyobb részarányt képviselő feldolgozóiparban például 13,6%-os volt a bővülés üteme, köszönhetően elsősorban a járműgyártás és az ahhoz kapcsolódó beszállítói ágazatok fejlesztéseinek. Szintén a beruházások kiegyensúlyozottabb szerkezetére utal, hogy míg az április-június periódusban az építés jellegű (elsősorban infrastrukturális: vasút, közút) fejlesztések domináltak, a harmadik negyedévben az új gépek, berendezések beszerzése 10% feletti ütemben nőtt (3-4. ábra). A beruházásokat a 2007-2013-as EU-s költségvetési periódus befejeződésével felgyorsuló kifizetések mellett elsősorban az MNB Növekedési Hitelprogramja támogatta. Ez utóbbi hatása várhatóan a negyedik negyedévben tovább erősödik, ugyanis a program I. szakaszában a hitelek folyósításának döntő része szeptemberre esett, így az ebből finanszírozott fejlesztések csak később jelennek meg a statisztikákban. Ezt alátámasztják az MFB-INDIKÁTOR 2013. őszi eredményei is: a beruházási kedv rekord szintre emelkedett, amit az egyre szűkülő kapacitások is támogatnak (5-6. ábra). 2. ábra: Beruházási ráta* az Európai Unióban, az eurózónában és a közép-kelet-európai országokban (2013. I-III. negyedév)
1. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása Magyarországon 4%
10%
2%
5%
0%
0%
-2%
-5%
-4%
-10%
Forrás: Eurostat, MFB
20%
22,0% 17,2%
17,6%
18,3%
18,3%
Eurózóna
Szlovákia
Lengyelország
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (negyedév/negyedév, bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év, jobb t.)
113,6%
Közigazgatás
111,7%
Építőipar
109,9%
IKT szektor
103,9%
109,8%
Ebből: Építés
109,5%
100%
120%
-20%
-30%
-30%
Versenyszféra beruházásai
20%
75%
300
15%
70%
200
10%
100
5%
0
0%
70,0% 68,4%
66,5%
60%
45,9%
58,1%
-5% -10%
51,8%
55%
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-15%
50%
52,3% 50,0%
45,9%
48,5%
54,7%
-200
59,4%
40,7%
55,4%
45%
40% 45% 50%
53,5% 53,4%
30% 35%
33,5%
65%
-100 Forrás: KSH, MNB, MFB
Költségvetési szektor beruházásai
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása
400
-300
Románia -10%
-20%
140%
5. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év) és a vállalatoknak nyújtott hitelek tranzakciók szerinti alakulása Magyarországon
milliárd Ft
-10%
110,1%
80%
10% 0%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
69,3%
ÖSSZESEN
60%
20%
0%
87,9%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
30%
20% 10%
104,6%
Ingatlanügyletek
40%
30%
fordított skála
Feldolgozóipar
50%
Forrás: KSH, MFB
40%
119,2%
Szállítás, raktározás
Forrás: KSH, MFB
50%
121,3%
Oktatás
Villamosenergia
4. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon
136,3%
Kereskedelem
Csehország
* bruttó állóeszköz-felhalmozás / GDP, szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok
2013.III 3. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (2013. III. negyedév, év/év) Mezőgazdaság
23,7%
10%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-15%
16,0%
EU-28
15%
Magyarország
Forrás: KSH, MFB
-6%
25%
55% 57,3%
60%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.)
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.)
Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.)
22
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Külkereskedelem A nyugat-európai (elsősorban német) feldolgozóipari vállalatok húzzák a hazai export teljesítményét 2013. április és június között az export 3,5, az import 5,5%-kal nőtt, míg a harmadik negyedéves GDP-adatok alapján a bővülés mértéke éves szinten 6,0, ill. 5,8% volt. A hazai külkereskedelmi szektor (az átmeneti megtorpanást hozó második három hónapot leszámítva) továbbra is a magyar gazdaság fontos húzóereje maradt, ugyanakkor a régiós versenytársakhoz képest (Csehországot leszámítva) a hazai kivitel gyengébben szerepel, s emiatt az ország exportpiaci részesedése az elmúlt években folyamatosan csökkent (1. ábra). A külső környezet élénkülésének köszönhetően mind a kivitel, mind a behozatal volumenének bővülési üteme gyorsult a tavalyi harmadik negyedévben. A belső kereslet (elsősorban a beruházások) magára találásának emelkedő importigénye azonban egyelőre még nem eredményezte a külkereskedelmi mérleg elbillenését: az idei első tíz hónapban a szufficit 1834,6 milliárd Ft (6156,8 millió euró) volt, 114,0 milliárd forinttal (209,1 millió euróval) több mint egy éve. A hazai kivitelt elsősorban a Nyugat-Európába (Németországba) irányuló, (főleg a járműgyártáshoz kapcsolódó) feldolgozott termékek exportja hajtja. Átlagot meghaladó mértékben bővült az EU-n kívüli piacokra szállított termékek értéke (amelyek súlya 22,7%), ugyanakkor a közép-kelet-európai régión belüli kereskedelem szerepe mérséklődött (2-4. ábra). A külső kereslet élénkülése egyre inkább begyűrűzik a vállalati tervekbe is: az exportértékesítéssel kapcsolatos várakozások megközelítették a 2011. tavaszi szintet az MFB 2013. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei szerint (5. ábra). A német üzleti várakozások fokozatos élénkülése alapján a tavalyi év végén, az idei év elején a magyarországi export növekedésének gyorsulása várható, amit az eurózóna recesszióból való lassú kilábalása is támogathat (6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése* Közép-Kelet-Európában (2007 = 100%)
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 150%
40%
40%
140%
30%
30%
130%
20%
20%
120%
120%
10%
10%
110%
110%
0%
100%
100%
-10%
90%
-20%
80%
-30%
* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok
140% 130%
90%
Forrás: Eurostat, MFB
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
80%
Csehország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
0% -10% -20% Forrás: KSH, MFB
Import volumen (év/év, jobb t.)
Magyarország
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október) 1 750 1 500
EU-15
105,3%
EU-n kívüli országok
105,2%
EU-28
842,7
500 250 -28,6
-573,8
-623,8
-893,5
-893,8
-750
1 834,6
1 720,5
Feldolgozott termékek
-61,8
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
39,4
40
-30 -40
25,3
15,3
24,5 21,4
-11,6 -15,1 -28,8
-35,8
20,1
13,7
19,7 15,2
0 -20
24,9
104,0%
90%
95%
100%
105%
110%
6. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) 35,2
29,2
30
85%
90,6%
13,4 0,0
Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
30%
50
115
40
110
30
105
10%
20
100
0%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
20%
10
95
-10%
0
90
-20%
-10
85
-30%
-20
80
-30
75
-40
* 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: KSH, CESifo, MFB
-40% -50%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
50
101,8% 93,9%
Energiahordozók *értékindex forint ÖSSZESEN adatokból számolva
5. ábra: A külföldi értékesítés alakulása
-10
103,9%
Nyersanyagok
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
10
107,3%
Gépek és szállítóeszközök
-1 000
20
103,6% 99,8%
EU-13 ("új EU-tagok")
Élelmiszerek, italok, dohány
0 -500
1 189,6
milliárd Ft
750
1 668,2
1 250
-250
Export volumen (év/év, jobb t.)
4. ábra: A hazai kivitel alakulása* termékek és exportrelációk szerint (2013. január-október, előző év azonos időszak = 100%)
2 000
1 000
-30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
150%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
23
Export volumen* (jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
A GDP termelési oldala A mezőgazdaság szerepe meghatározó volt a hazai GDP múlt évi termelésében Mindhárom szektor pozitívan járult hozzá a GDP termeléséhez 2013 harmadik negyedévében, a mezőgazdaság szerepe bizonyult azonban a legmeghatározóbbnak. Az agrárium bruttó hozzáadott értéke 2013. január és szeptember között 21,7%-kal nőtt (év/ év), így a második negyedévben 1,9, míg a július-szeptember közötti 1,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A kiugró teljesítmény hátterében egyrészt az aszály miatti 2012-es alacsony bázis, másrészt a tavalyi kedvező időjárásnak köszönhető jó termés állt. Az agrárium erősen volatilis teljesítményének oka a környezeti feltételeknek erősen kitett növénytermesztés túlsúlya, a növénytermesztés-állattenyésztés korábbi egyensúlya (50-50%) tartósan elmozdulni látszik előbbi javára (kb. 65-35%). A növényi termékek kibocsátása 21,5%-kal emelkedett tavaly 2012-hez képest, s az árcsökkenés ellenére ezek (folyó áras) értéke is meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati termékek volumene viszont 2,7%-kal visszaesett, így a termékcsoport értékének stagnálása csak az inflációt meghaladó (3,3%-os) áremelkedésnek volt köszönhető. A mezőgazdaság súlya a GDP-n belül az idei évben Magyarországon a negyedik legmagasabb az Európai Unióban, az EU-s átlag közel háromszorosa (1-3. ábra). A szolgáltató szektoron belül a nyolc fő ágazatból hat bruttó hozzáadott értéke emelkedett 2013 harmadik negyedévében: 2008 óta ez volt a harmadik ilyen negyedév. A pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek tartós visszaesése ugyanakkor továbbra is ellensúlyozta ezt, így végül a tercier szektor teljesítménye mindössze 0,1%-os növekedést mutatott július és szeptember között. A szektor szereplőinek várakozásai jelentős mértékben javultak a tavalyi második félévben: a kereslettel kapcsolatos kilátások 2010 végi szintre emelkedtek, míg a bizalmi index utoljára 2006. májusban volt ilyen magasan (6. ábra). 1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 5,0
2. ábra: A mezőgazdaság 2013. évi teljesítménye a mezőgazdasági számlák rendszere alapján 150%
6%
2,5
3%
0,0
0%
-2,5
-3%
-5,0
-6%
Volumenindex
Értékindex
Forrás: KSH, MFB
130% 120% 110% 100% 90%
Építőipar
3. ábra: A mezőgazdaság GDP-ből való részesedése az Európai Unióban* (2013. I-III. negyedév, átlag) Bulgaria Románia Lettország Magyarország Horvátország Litvánia Lengyelország Észtország Görögország Szlovákia Finnország Szlovénia Ciprus Csehország Spanyolország Portugália Írország Franciaország Ausztria EU-28 Eurózóna Svédország Hollandia Málta Dánia Olaszország Belgium Németország Luxemburg
0%
Művészet, szórakoztatás
103,4% 101,7%
Közigazgatás, védelem
101,5%
IKT szektor
101,2%
Szállítás, raktározás
100,9%
Kereskedelem, gépjárműjav., turizmus
3%
4%
5%
6%
97,8%
Ingatlanügyletek
94,2%
SZOLGÁLTATÁSOK összesen
7%
100,1%
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
* nyers kiigazítatlan adatok, az Egyesült Királyságra vonatkozó adat nem elérhető
90%
95%
100%
105%
6. ábra: A bizalmi index és a kereslet következő három hónapos alakulásával kapcsolatos várakozások* a hazai szolgáltató szektorban
5. ábra: A pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek bruttó hozzáadott értékének alakulása (2007 = 100%) 110%
100,3%
Pénzügyi közvetítés
Forrás: Eurostat, MFB
2%
Élő állatok és állati termékek
Állati termékek
Állatok
Gyümölcsfélék
Burgonya (vetőmaggal)
4. ábra: A bruttó hozzáadott érték alakulása* a szolgáltató szektor alágazataiban (2013. III. n.év)
Szakmai, tud., műszaki tevékenység
1%
Mezőgazdasági kibocsátás összesen
Feldolgozóipar GDP (jobb t.)
Növénytermesztési és kertészeti termékek
Mezőgazdaság Szolgáltató szektor
Kertészeti termékek
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-9%
Ipari növények
Forrás: KSH, MFB
-7,5
Takarmánynövények
80% Gabonafélék (vetőmaggal)
százalékpont
140%
110%
10
105%
105%
0
100%
100%
-10
-10
95%
95%
-20
-20
90%
90%
-30
-30
* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok
85%
-40
85% Forrás: Eurostat, MFB
80%
-50
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-40 * ESI (Economic Sentiment Indicator)
-50
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
80%
10 0
Bizalmi index
Ingatlanügyletek
24
Kereslet várható alakulása a következő 3 hónapban
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Ipar A külföldi kereslet élénkülésével megkezdődhet a hazai feldolgozóipar talpra állása 2013 harmadik negyedévében megszakadt az öt negyedév óta tartó folyamatos visszaesés és az ipari szektor bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett (év/év). Összességében azonban a tavalyi év első kilenc hónap alapján a szektor teljesítménye 1,4%kal elmaradt 2012 azonos időszakához viszonyítva. Az ipar bruttó hozzáadott értéke a válság kitörése óta – a rövid, elsősorban bázis hatásra visszavezethető 2010-es élénkülést leszámítva – stagnál, sőt az elmúlt másfél évben tovább zsugorodott, aminek következtében (a közép-kelet-európai régióban egyedüliként) még mindig nem érte el a 2007-es szintet (attól jelenleg 12,7%-kal marad el). Az ipari termelés az év közepétől kezdett ismét emelkedni (június-október között átlagosan 3,0%-kal, év/év) a külső környezet kedvező irányú változásának köszönhetően (1-2. ábra). Az exportorientált feldolgozóipar bruttó hozzáadott értéke 1,7%-kal nőtt 2013 III. negyedévében. A rendelésállomány magas szintje pedig a növekedés tartósságát eredményezheti. Ugyanakkor az ágazat teljesítménye erőteljesen koncentrált, a termelés bővüléséhez gyakorlatilag csak a járműipar (ill. a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok) járult hozzá tavaly. Kedvező jel ugyanakkor, hogy a 2013. szeptemberi adatok alapján már nyolc alágazatban regisztráltak bővülést, valamint a második legnagyobb alágazat (számítástechnikai, elektronikai termékek gyártása) legfontosabb szakágazata (híradástechnika) több mint két éves vis�szaesést követően ismét növekedni tudott. Ez a rendelésállomány alakulásában is visszaköszönt (3-4. ábra). A tavalyi év végén, az idei év elején a feldolgozóipari termelés gyorsuló növekedése várható mind az ágazat szereplőinek várakozásai, mind a legfontosabb külkereskedelmi partner (Németország) javuló üzleti klímája alapján (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipari szektor bruttó hozzáadott értékének alakulása * Közép-Kelet-Európában (2007 = 100%) 140% 130% 120%
* szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok Forrás: Eurostat, MFB
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
140%
30%
15%
130%
20%
10%
10%
5%
0%
0%
120%
110%
110%
100%
100%
Lengyelország
Románia
Magyarország
Járműgyártás
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
Szlovákia
Hónap/hónap (jobb t.)
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2013. január - október)
Számítógép, elektr. termék gyártása
107,2%
Egyéb feldolgozóipar
102,6%
Villamos berendezés gyártása
102,3%
Fémfeldolgozás
115,4%
Textilgyártás
109,4%
Fafeldolgozás
99,8%
Papírgyártás
99,1%
Gépgyártás
99,1%
Gumi, műanyag termék gyártása
97,0% 92,3%
Számítógép, elektr. termék gyártása Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
86,2%
Vegyi anyag előállítás
84,0%
ÖSSZESEN
101,3%
80%
90%
96,7%
Gyógyszergyártás
Ruházati termékek gyártása
87,8%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
107,4% 98,5%
Villamos berendezés gyártása
98,7%
Gyógyszergyártás
135,6%
Fémfeldolgozás
Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gépgyártás
100%
110%
Forrás: KSH, MFB
120%
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
50%
56,9% 123,4%
75% 100% 125% 150% 175% 200%
6. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
20
30%
115
10
20%
110
10%
0
Forrás: KSH, MFB
184,4%
Járműgyártás
100,9%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Év/év (bal t.)
4. ábra: Kiemelt feldolgozóipari alágazatok rendelésállománya (2013. október, előző év azonos időszaka = 100%)
116,6%
Vegyi anyag előállítás
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2013.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.III
2011.I
2010.I
2010.III
-30%
2009.I
70% 2009.III
70% 2008.III
-20%
2008.I
80% 2007.III
80% 2007.I
90%
Csehország
-5%
-10%
90%
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
20%
105
10%
100
0%
-10
0%
95
-10%
-20
-10%
90
-20%
-30
-20%
85
-30%
-30%
80
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
-40%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
-50
** 3 hónapos gördülő átlag
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
75
Forrás: KSH, CESifo, MFB
-40% -50%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
* ESI (European Sentiment Index)
-40
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
25
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Személygépkocsi gyártás Tovább tart a globális átrendeződés a személygépkocsi piacon, Közép-Kelet-Európa kilátásai jók A járműgyártás nemzetgazdaságban betöltött szerepének jelentősége a közép-kelet-európai országokban (Lengyelországot leszámítva) hangsúlyosabb mint az európai uniós átlag, s alapvetően a németországi szinthez hasonló. A hazai feldolgozóiparon belül az ágazat súlya meghatározó: a termelés közel negyede, az exportértékesítésből származó árbevétel majdnem harmada, míg a külföldi megrendeléseknek több mint a fele a járműgyártáshoz köthető. A K+F-ből való alacsonyabb részesedés ugyanakkor jelzi, hogy Magyarországon elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értékű (összeszerelési) funkciók találhatóak meg (1-2. ábra). Az ágazat jelentős gazdasági súlya miatt a hazai növekedés kulcstényezője lehet az évtized hátralevő részében, hogy hogyan teljesít a járműgyártás, azon belül is a személygépkocsi üzletág. A gyártás, ill. értékesítés adatok alapján a tavalyi évben is folytatódott az ezredforduló óta tartó trend, s Európa részesedése tovább csökken ebben a piaci szegmensben (a 2012-es adatok alapján az eladások 20,7, míg a gyártás 23,2%-a valósult meg az EU-ban). A BRIC-országokban ugyanakkor dinamikus növekedés figyelhető meg: Kínában például az 2011-ben és 2012-ben is több személyautót adtak el, mint az egész Unióban (3-4. ábra). Az öreg kontinensen belül is jelentős átrendeződé ment végbe: miközben Európában gyártott személygépkocsik száma 2000 és 2012 között 1,1%-kal csökkent, addig a közép-kelet-európai autógyártás teljesítménye több mint két és félszeresére bővült. Ezen belül a szlovák részesedés az ezredforduló óta közel kétszeresére nőtt, míg a magyar részarány meghatszorozódott. A jövőre vonatkozó kilátások szempontjából viszont kedvező, hogy a régió valamennyi országában olyan személygépkocsi márkák vannak jelen, amelyek a piac egészéhez képest jobban teljesítenek (5-6. ábra). 2. ábra: A hazai járműgyártás jelentősége a feldolgozóiparon belül a termelés, értékesítés, rendelésállomány és K+F tevékenység tekintetében
1. ábra: A járműgyártás jelentősége az EU-ban, Németországban és a közép-kelet-európai régióban 4,5%
60%
Forrás: Eurostat, MFB
4,0%
3. ábra: A személygépkocsi gyártás és értékesítés alakulása a világban (2013. I. félév / 2012. I. félév)
K+F tevékenységet 13,6% végzők száma***
K+F-ráfordítás*** 14,0%
9,1%
K+F-beruházás***
K+F-költség*** 15,0%
Összes árbevétel*
Export árbevétel*
4. ábra: A fontosabb régiók, ill. országok személygépkocsi gyártásból való részesedésének alakulása
140%
40%
101,9%
Forrás: ACEA, MFB
97,4%
Világ összesen
Csehország
Lengyelország
Románia
Csehország
Szlovákia
26
128,8%
Magyarország Lengyelország
101,3%
100,7%
ÖSSZES GYÁRTÓ
Ford
ÖSSZESEN
114,8%
ÖSSZESEN
Szlovákia
Reneault group
PSA group
Hyundai group
VW group
ÖSSZESEN
Ford
109,3%
110,9%
GM
GM
VW
VW group
2012
Fiat group
2000
ÖSSZESEN
37,2%
Daimler
35,1%
115,0%
60%
6,8%
1,1%
Suzuki
80%
17,1%
ÖSSZESEN
43,7%
Magyarország
Egyéb
100% 10,4%
0% Forrás: OICA, MFB
BRIC
Forrás: OICA, MFB
VW group
10%
Dél-Korea
140%
Hyundai group
20%
Japán
2012
6. ábra: Az adott országban gyártókapacitással rendelkező személygépkocsi márkák termelésének alakulása (2012 / 2010)
Toyota group
30%
NAFTA
2010
105,5%
Afrika
Ázsia-Óceánia
Dél-Amerika
EU*
2005
28,5%
50% 40%
0% 2000
120%
70% 60%
10%
PSA group
5,3%
10% * az EU-27 tagállamaival számolva a teljes időhorizonton
+ 158,5%
100% 80%
20%
0%
5. ábra: A személygépkocsi gyártás alakulása Közép-KeletEurópában (ezer darab)
14,9%
20%
Forrás: OICA, MFB
Észak-Amerika
95,5%
Egyéb Európa
96,1%
Európai Unió
93,3%
100%
90%
30%
30% 101,4%
130,6%
104,8%
105,1%
102,0%
105,3%
104,9%
120%
104,1%
Értékesítés
118,1%
40% Termelés
80%
24,3%
5,6%
Termelés*
Szlovákia
Románia
Lengyelország
Magyarország
Csehország
Németország
Részesedés a bruttó hozzáadott értékből (2011) Foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatton belül (2012)*
Belföldi árbevétel*
0%
0,0% EU-28
24,3%
4,0%
3,6%
3,5%
15%
1,6%
1,4%
1,4%
3,6%
2,7%
4,3%
1,4%
1,4%
1,5%
2,9%
3,6%
2,0%
4,0%
30%
2,5%
0,5%
Forrás: KSH, MFB
Belföldi 19,9% rendelésállomány** Export 51,2% rendellésállomány** Összes 48,9% rendelésállomány** Új belföldi 16,9% megrendelések* Új export 37,2% megrendelések* Összes új 34,6% megrendelés*
3,0%
31,4%
3,5%
1,0%
* 2013. január - október; ** 2013. október; ***2012
45%
Románia
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Építőipar A közösségi fejlesztéseknek és az EU-s forrásoknak köszönhetően elindult az építőipar talpra állása A tavalyi második és harmadik negyedéves 5,8, ill. 7,3%-os növekedésnek (év/év) köszönhetően a hazai építőipar az év eleje óta fokozatosan elszakad a régión belül továbbra is visszaeső teljesítményt mutató Szlovákiától és Csehországtól. A szektor 2007 óta tartó (egy negyedévet leszámítva) folyamatos zuhanásának megtorpanása, valamint a mélypontról való viszonylag dinamikus kilábalása – a bázishatás mellett – elsősorban a közösségi fejlesztéseknek (infrastrukturális beruházások: közút, vasút, katasztrófavédelem) volt köszönhető, míg az épületek kivitelezésében az ipari (nem lakáscélú) létesítmények domináltak. Az új lakóépületekre, lakásokra kiadott engedélyek száma éves szinten továbbra is csökkenést mutat, így az ingatlanpiac pangása változatlanul az építőipari fellendülés legkomolyabb akadálya. Az ágazat megrendeléseinek magas szintje (2013. október végén a rendelésállomány 36,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit) ugyanakkor további dinamikus növekedést vetít előre (1-4. ábra). A 2007-2013-as költségvetési periódus végéhez közeledve az EU-s források gyorsított kihelyezésének fontosságát jelzi az építőiparban, hogy növekedés kizárólag a konvergencia régiókra koncentrálódott, míg a lényegesen alacsonyabb támogatási intenzitás miatt az építőipari kibocsátás Közép-Magyarországon visszaesett (5. ábra). Az előző ciklus forrásainak kihelyezésére 2015 végéig van lehetőség, míg az NHP 2 keretein belül 2014. december 31-ig igényelhető kölcsön, aminek beruházási vonzata szintén átnyúlik majd az ezt követő évre. Így amennyiben az új operatív programok kifizetései addigra megindulnak, csökkenthető az építőipari kibocsátás forrásoldali kockázata. A lakásépítés költségeinek emelkedése (I-III. negyedév: 4,8%) meghaladta az inflációt, elsősorban a munkaerőköltség növekedése miatt, ami a minimális rezsióradíj július 1-i bevezetésével már közel 10%-kal nőtt (6. ábra). 1. ábra: Az építőipar teljesítményének alakulása a közép-keleteurópai régióban (2010 = 100%*) 130%
Forrás: Eurostat, MFB
120%
2. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
130%
60%
120%
40%
10%
20%
5%
15%
110%
110%
100%
100%
-20%
-5%
90%
90%
-40%
-10%
80%
80%
-60%
Magyarország
Lengyelország
Románia
130%
-20%
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
-15%
Forrás: KSH, MFB
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Szlovákia
3. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100%)
2009.10
2009.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
70%
Csehország
* 3 hónapos gördülő átlag
-80%
2009.07
70%
0%
2009.04
* szezonálisan igazított adatok
0%
4. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre, ill. lakásokra kiadott engedélyek alakulása (előző év azonos időszaka = 100%) 130%
160%
160%
120%
140%
140%
110%
110%
120%
120%
100%
100%
100%
100%
Forrás: KSH, MFB
120%
*3 hónapos gördülő átlag
80%
80%
80%
60%
70%
70%
40%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Épületek építése Speciális szaképítés
Forrás: KSH, MFB
125% 120% 128,3%
110%
124,4%
124,4% 118,0%
105%
113,9%
100%
109,1%
10%
25%
8%
20%
6%
15%
4%
10%
2%
5%
0%
0%
-2%
-5%
-4%
Forrás: KSH, MFB
-10%
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
ÖSSZESEN
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakAlföld
DélAlföld
ÉszakMagyarország
KözépDunántúl
KözépMagyarország
97,1%
95%
Új nem lakóépületek száma
6. ábra: A lakásépítés költségeinek alakulása (év/év)
135%
115%
40%
Új lakóépületek száma
5. ábra: Építőipari termelés alakulása az egyes régiókban (2013. január-október, előző év =100%)
133,5%
60%
Forrás: KSH, MFB
Új lakások száma (db)
Egyéb építmények építése Építőipar összesen
130%
80%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
90%
90%
Lakásépítés teljes költsége (bal t.) Anyagköltség (jobb t.)
27
Munkaerőköltség (jobb t.)
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Foglalkoztatás A közfoglalkoztatás mellett egyre nagyobb az új piaci állások szerepe a foglalkoztatás bővülésében A hazai munkanélküliségi ráta a 2013. szeptember-novemberi időszakban 9,3%-ra süllyedt, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta először meghaladta a 4 millió főt. A tartósan javuló munkaerő-piaci helyzetnek köszönhetően a magyarországi ráta az egyetlen a régióban, amely csökkenő trendet mutat: ennek eredményeként öt év után ismét alacsonyabb a munkanélküliek aránya Magyarországon, mint Lengyelországban (1. ábra). A hazai munkaerőpiac az elmúlt három éves válságspirált követően az idei évben egy új ciklust fut be, ez azonban egyelőre továbbra is relatíve kevés új piaci álláshely mellett történik. A foglalkoztatásban bekövetkezett jelentős javuláshoz elsősorban a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje járult hozzá, a tartós munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak száma ugyanakkor az év első tíz hónapjában stagnált a nemzetgazdaságban (2-4. ábra). A tavalyi év közepétől azonban a foglalkoztatás növekedésében a közfoglalkoztatás mellett egyre fontosabb szerepet játszottak az (elsősorban a feldolgozóiparban létrehozott) új „piaci” állások: július és november között 35,8%-kal több nem támogatott új munkahelyet jelentettek be a munkaadók, mint egy évvel korábban. A munkaerő-piaci helyzet elmúlt egyéves javulása leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezőknek kedvezett. Ez a réteg profitált egyrészt a közmunkaprogramok felfuttatásából, másrészt az ipari szektorban megjelent új munkahelyek is elsősorban a szakképzettséggel rendelkezők számára voltak elérhetőek. A munkaerőpiac további javulását a következő 3-6 hónapban a gazdasági aktivitás élénkülése mellett a téli (részben oktatással egybekötött) közmunkaprogram segítheti majd: novemberben közel 150 ezer új támogatott álláshelyet jelentettek be. Ennek a foglalkoztatás természetes szezonalitásának mérséklésében lesz jelentős szerepe a téli hónapokban. 2. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe)
16%
* szezonálisan kiigazított adatok
14%
Forrás: Eurostat, MFB
12%
12%
10%
10% 8%
6%
6%
4%
4% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
8%
Szlovákia
200%
150
150%
125
100%
100
50%
2013.10
7%
8%
9% 10% Munkanélküliségi ráta
Szociális ellátás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Közigazgatás Ipar Egészségügy Szállítás, raktározás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Mezőgazdaság Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen
11%
12%
112,3% 107,1% 104,3% 104,2% 100,2% 100,0% 99,2% 98,7% 98,4% 97,2% 97,0% 95,6% 95,5% 95,4% 99,8% 102,9% 100,2%
90%
Forrás: KSH, MFB
95%
100%
105%
110%
115%
6. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális és szektorális bontásban regionális és szektorális bontásban (2013. január-szeptember, év/év)
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 80%
60
150
60%
45
125
40%
100
20%
ezer fő
175
Forrás: KSH, MFB
30 15 0
Iskolai végzettség
Forrás: NFSZ, MFB
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
28
Lakóhely régiója
Közszolgáltatás
Piaci szolgáltatás
Építőipar
Szolgáltató szektor
Feldolgozóipar
Ipar
-60%
Dél-Alföld
-40%
0
Mezőgazdaság
-20%
25
Észak-Alföld
50
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
0%
Észak-Mo.
-15
75
Dél-Dunántúl
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
-150% 2011.04
-100%
0 2011.01
-50%
25 2010.10
50
2010.07
0%
2010.04
75
2010.01
ezer fő
175
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
ezer darab
2012.11
5
4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2013. január - október, előző év azonos időszaka = 100%)
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
2013.11
10
Nyugat-Dunántúl
Csehország
2008.01
15
Közép-Mo.
Lengyelország
20
Közép-Dunántúl
Magyarország
Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB
25
Felsőfok
Románia
30
Alapfok
14%
Középfok
16%
Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)
1. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása* Közép-Kelet-Európában
Szektor
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Infláció Négy évtizedes mélyponton az inflációs ráta Magyarországon Négy évtizede nem látott szintre süllyedt az inflációs ráta Magyarországon 2013-ban. a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal nőttek, a pénzromlás üteme októberben, novemberben és decemberben is 1% alatti volt: az év utolsó hónapjában a háztartási energiaárak ismételt (ezúttal 11,1%-os) mérséklésével az index értéke egészen 0,4%-ig süllyedt (1. ábra). A tavalyi évi alacsony inflációt azonban nem kizárólag az ún. rezsicsökkentés okozta: a 2013-ban jelentkező egyedi sokkok (szeszes italok, dohányáru: jövedéki adó-, ill. dohányárrés-emelés; rezsiköltségek hatósági mérséklése) kioltották egymást. A fogyasztói árak historikusan alacsony emelkedését így az üzemanyagárak mérséklődése (valamint a tavalyi évi magas bázis kifutása), a kedvező terméseredményeknek köszönhetően az élelmiszerárak visszafogott emelkedése, valamint az alacsony belső kereslet miatt a tartós fogyasztási cikkek árának további csökkenése eredményezte (2-4. ábra). A piaci szolgáltatások jelentős (január-november: +4,3%) emelkedéséhez elsősorban a pénzügyi szolgáltatások költségének – alapvetően a tranzakciós adó áthárítása miatti – megugrása járult hozzá. Az inflációs alapfolyamatok alapján sem lehet számítani az árnyomás erősödésére 2014-ben a magyar gazdaságban (5. ábra). A fogyasztói árindex tartósan alacsony (az MNB 3,0%-os inflációs céljától elmaradó) szintje pedig lassan beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba is: a fogyasztók további ármérséklődésre számítanak (6. ábra). Negatív hatásként azonban ez a fogyasztás elhalasztásán keresztül a lakossági vásárlások bővülésének egyik akadályozójává válhat. 1. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 8%
8%
6%
6%
4%
4%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%
2% Forrás: MNB, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12
0%
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex
3. ábra: Fogyasztói árak éves változása a főbb termékcsoportok szerint (2013. január - december)
-10%
0%
5%
10%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
0,0
0,0 -0,7
-0,4
Szeszes italok, dohányáruk (bal t.)
2013.12
2013.11
-1,6 2013.10
-1,2
-2,0 2013.07
-0,8
80
Háztartási energia, fűtés (bal t.)
Várakozások: 4 hónappal eltolva
10%
70
8%
60
6%
2%
50
4%
1%
40
2%
0%
30
0% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
0%
-0,1
0,4 -0,1
6. ábra: Inflációval kapcsolatos fogyasztói várakozások 6%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
-0,1
0,1
-1,5
15%
6%
Forrás: MNB, MFB
1,2
-1,0
5. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
1%
0,0
-0,5
1,7%
-5%
0,2
2013.06
Összesen
0,1
0,0
2013.01
-8,5%
1,6
0,8 0,2
0,5
2013.05
-1,9%
1,0
2013.04
-0,4%
Forrás: KSH, MFB 0,6
2013.03
0,5%
Ruházkodási cikkek
Forrás: KSH, MFB
százalékpont
2,8%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,4
1,5
3,6%
Élelmiszerek
Háztartási energia, fűtés
2,0
10,9%
Szolgáltatások
Tartós fogyasztási cikkek
4. ábra: A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a háztartási energia áralakulásának hozzájárulása a fogyasztói árindexhez
2013.02
Szeszes italok, dohányáruk
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
2013.09
0%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%
Forrás: MNB, MFB
2013.08
2%
2. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
Árak alakulásával kapcsolatos fogyasztói várakozások (bal t.) Fogyasztói árak éves változása (jobb t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
29
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Egyensúlyi folyamatok Rekordszintre nőtt a magyar gazdaság finanszírozási képessége a tavalyi évben Az exportdinamika gyorsulásával nőtt az áruforgalmi többlet, s elsősorban ennek köszönhetően emelkedett újabb rekord szintre (a fizetési mérleg adatai alapján a GDP 6,3%-ára) a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége 2013. július és szeptember között. Az EU-s források gyorsított lehívása a tavalyi harmadik negyedévben is folytatódott: a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1238,4 milliárd forintnyi transzfer érkezett Magyarországra, 314,0 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Folyamatosan tart még a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban a pénzügyi számlák adatai alapján is: a tavalyi harmadik negyedévvel záruló egy évben a hazai gazdasági szereplők összesített finanszírozási képessége a GDP 7,2%-át tette ki. A háztartások nettó megtakarítói pozíciója 5,2, míg a nem pénzügyi vállalatoké 3,6% volt. Ez utóbbi a forinthitelek (Növekedési Hitelprogramnak köszönhető) megugrása ellenére történt, s elsősorban a devizahitelek gyorsított visszafizetésének volt betudható (1-3. ábra). Lendületes ütemben folytatódott az ország külső adósságának leépítése, mely elsősorban a hosszú távú deviza tartozásokat érintette: ennek eredményeként a devizaadósság aránya 2007 vége után először süllyedt 70% alá (2013. III. negyedév: 69,5%) (4. ábra). Az államháztartás (maastricht-i módszertan alapján számított) bruttó adóssága 80,2% volt (a GDP arányában) a tavalyi harmadik negyedévben. Az adósság összetételében történt változás: a TB alapok tartozása megszűnt, a helyi önkormányzatok kintlevősége pedig (a központi kormányzat átvállalásának köszönhetően) közel 60%-ot süllyedt (5. ábra). A tavalyi harmadik negyedévben jelentős tőkekiáramlás volt megfigyelhető, ami az egyéb tőkemozgásokon belül elsősorban a külföldi adósság csökkenésének volt az eredménye (6. ábra). 1. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
2. ábra: Az EU-s transzferek alakulása 2 000
Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat
1 500
1 500
millió €
1 000
1 000
500
500
0
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
0 Forrás: MNB, MFB
-500
3. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakában *
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
2005.I
2005.III
-500 2004.I
Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
2004.III
millió €
2 000
millió €
8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
4. 4. ábra: ábra: Magyarország Hozzájárulás abruttó magyar adósságának GDP növekedéséhez változása (év/év) (felhasználási lejárat szerint oldal)
15%
25 000
Forrás: MNB, MFB
85,0%
Háztartások
Rövid lejáratú (bal t.) FDI-hoz kapcsolódó (bal t.) Deviza adósság aránya (jobb t.)
Külföld
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je ** a magánnyugdíjpénztári átlépések és a végtörlesztés miatti tőketranszfer hatása nélkül
5. ábra: Az államadósság összetételének és a maastricht-i adósság GDP-hez viszonyított arányának alakulása 25 000
100%
10 000
70%
5 000
60%
0
50%
2013.III
2013.I
2012.III
4
2
2
1
0
0 -1
-2 Forrás: MNB, MFB
-4
-2
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
80%
milliárd €
15 000
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
milliárd Ft
90%
Hosszú lejáratú (bal t.) Bruttó adósság összesen (bal t.)
6. ábra: Közvetlen befektetések (FDI) áramlása Magyarországon (megtisztított adatok*)
Forrás: MNB, MFB
20 000
82,5%
milliárd €
Államháztartás
2007.I
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I** 2011.II** 2011. III** 2011.IV** 2012.I** 2012.II** 2012.III** 2012.IV** 2013.I** 2013.II** 2013.III** Nem pénzügyi vállalatok
2012.I
65,0% 2011.III
67,5%
-15 000 2011.I
70,0%
-10 000
Forrás: MNB, MFB
-15%
2010.III
72,5%
-5 000
-10%
2010.I
75,0%
0
-5%
2009.III
77,5%
5 000
2009.I
80,0%
10 000
0%
2008.I
15 000
2008.III
5%
2007.III
20 000 millió €
10%
Részvény és részesedés* (bal t.)
Központi kormányzat** * a GDP százalékéban Helyi önkormányzatok** TB alapok** ** nem konszolidált adatok Az államháztartás bruttó adóssága* (jobb t.)
Újrabefektetett jövedelem* (bal t.) Egyéb tőkemozgás* (bal t.)
*speciális célú vállalatok, az átfolyó tőkéhez és eszközportfolió-átrendezéshez kapcsolódó tranzakciók nélkül
Külföldi rezidensek közvetlen befektetései Magyarországon (jobb t.)
30
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Költségvetés 2013 után az idei évben is 3,0% alatt maradhat a költségvetési hiány A kincstár előzetes adatai alapján a tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 929,2 milliárd forint volt, ami mintegy 200 milliárd forinttal kisebb a módosított 1125,2 milliárdos deficitcélnál. Az önkormányzati szektor szufficites egyenlege és az ún. ESA-híd révén az eredményszemléletű hiány legfeljebb a GDP 2,7%-át (a kitűzött célt) érhette el, s kedvező esetben akár 2,3%-ra is süllyedhetett a tavalyi deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai alapján. Az idei évre elfogadott, alapvetően szigorú költségvetés 984,6 milliárd forintban (a GDP 2,9%-ában) szabta meg a hiány tervezett mértékét. A részletes, decemberig rendelkezésre álló előzetes adatok alapján 2013-ban a központi költségvetés hiánya az éves cél 87,6%át érte el, s pozitív volt az elkülönített pénzalapok egyenlege is (1. táblázat). 2012-höz viszonyítva jelentősen emelkedtek tavaly a fogyasztásból származó adóbevételek, míg a vállalati adóterhelés kismértékben csökkent (1. ábra). Az idei évre elfogadott büdzsé a tavalyival azonos volumenű társasági nyereségadó bevétellel kalkulál, a pénzügyi szervezetek adóterhelése sem változik, azonban a kisvállalatoktól befolyó adóbevételek csökkennek. A kormány az ÁFA-bevételek volumenének emelkedésével számol (+61 milliárd Ft, +2,1%), s (a foglalkoztatás várt javulására alapozva) a személyi jövedelemadó nagyobb ütemű, 3,2%-os emelkedését várja (2. táblázat). Az adósság refinanszírozásában a nemzetközi szervezetektől kapott hitelek igénybevétele helyett egyre nagyobb arányban támaszkodik a büdzsé a lakosságra: 2013. szeptember végén az adósságállomány 5,7%-a volt a magyar háztartások tulajdonában, ami egy év alatt 2,8 százalékpontos emelkedésnek felel meg (2. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege milliárd Ft
BEVÉTELEK
KIADÁSOK
2012
2013
teljesítés
előirányzat
I-XII. hó előzetes adat
9 403,6
10 232,4
10 967,8
508,4
576,9
Nyugdíjbiztosítási Alap
2 766,0
Egészségbiztosítási Alap
Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok
Központi Alrendszer összesen
EGYENLEG
2012
2013
teljesítés
előirányzat
I-XII. hó előzetes adat
107,2%
10 014,8
11 350,2
11 947,6
611,1
105,9%
378,2
584,2
2 847,3
3 015,2
105,9%
2 836,6
1 744,6
1 804,3
1 847,8
102,4%
14 422,6
15 460,9
16 441,9
106,3%
évi előirányzat %-a
2012
2013
teljesítés
előirányzat
I-XII. hó előzetes adat
105,3%
-611,2
-1 117,8
-979,8
560,6
96,0%
130,2
-7,3
50,5
2 847,3
3 015,2
105,9%
-70,6
0,0
0,0
1 791,5
1 804,3
1 847,8
102,4%
-46,9
0,0
0,0
15 021,1
16 586,0
17 371,1
104,7%
-598,5
-1 125,1
-929,2
évi előirányzat %-a
évi előirányzat %-a 87,6%
82,6%
Forrás: NGM, MFB
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és december között (milliárd forint) 12 000
-861,7
-737,2
-835,7
-1 718,4
1 157,2
8 000
1 172,4
1 017,5
1 125,8
1 210,2
6 000
3 043,8
3 070,9
3 200,1
3 132,3
2 000 0
-979,8
4 055,3
3 702,7 1 654,4 1 609,4
2 163,3
2 020,2
1 860,5
1 462,0
1 262,7
1 621,7
1 878,2
2 157,8
2 576,7
-903,8
-934,8
-902,5
-1 685,3
-1 078,5 -1 319,3 -1 202,4 -1 277,9
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Egyenleg értéke
1 152,1
10 000
4 000
-620,1
2. táblázat: A központi költségvetés néhány bevételi tétele (2013 és 2014)
3 443,4
2013. évi előzetes teljesítés
2014 (előirányzat)
320 800
322 467
358 800
37 400
17 508
22 600
Pénzügyi szervezetek különadója
144 000
139 117
144 000
Egyszerűsített vállalkozási adó
millió Ft
VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
Társasági adó
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
Hitelintézeti járadék
108 100
110 021
67 000
Játékadó
47 000
30 918
33 000
Egyéb kiadások
Ökoadó
26 000
22 454
24 800
Egyenleg
Energiaellátók jövedelemadója
80 000
54 060
61 100
Kisadózók tételes adója
74 300
28 316
78 000
130 200
10 128
45 400
60 000
54 939
53 000
2 953 200
2 809 575
3 014 090
947 100
897 319
931 900
Regisztrációs adó
14 000
15 608
16 300
800
Távközlési adó
44 000
46 980
57 000
600
Pénzügyi tranzakciós illeték
301 100
259 614
269 400
27 500
26 185
28 000
1 501 600
1 504 598
1 550 000
-2 000
-1 154,1 -1 180,2
-1 136,4
-2 289,6
-1 101,1
-4 000
-2 262,8
-2 424,4
-1 922,5
-3 998,7
-4 039,4
-4 204,7
-685,9
-641,0
-632,4
-6 000 -8 000 -10 000
-4 720,4 -618,9
-1 852,2
-1 933,5
-5 046,9 -6 670,6 -817,0 -746,3
-12 000 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2. ábra: A központi költségvetés adósságelemeinek lejárati szerkezete (2013. szeptember 30-án)* 2 000 1 800 1 600
Forrás: ÁKK, MFB
Kisvállalati adó Közműadó
Kötvény (deviza)
FOGYASZTÁSI ADÓK
* előzetes adat
Általános forgalmi adó
Hitel (deviza)
1 400
Jövedéki adó
1 200 Hitel (forint)
1 000
Lakossági állampapír (forint)
400 200 0 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III 2015.IV 2016.I 2016.II 2016.III 2016.IV 2017.I 2017.II 2017.III 2017.IV 2018.I 2018.II 2018.III 2018.IV
milliárd Ft
2013 (törvényileg módosított előirányzat)
Biztosítási adó
Diszkontkincstárjegy (forint)
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Államkötvény (forint)
Forrás: NGM, http://www.parlament.hu, MFB
Személyi jövedelemadó
31
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Monetáris politika Végéhez közeledik a másfél éve tartó kamatcsökkentési ciklus A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának 2012 augusztusában indított kamatcsökkentési ciklusa következtében a 2013 január eleji 5,75%-os jegybanki irányadó kamat március végétől (5,00%) havonta újabb és újabb történelmi szintre süllyedt, s december végére 3,00%-ra mérséklődött. Az inflációs ráta több évtizedes mélypontra zuhanása mellett a kedvező globális befektetői hangulat és a magyar eszközárak csökkenő kockázati prémiuma is segítette a monetáris lazítást (1-3. ábra). A monetáris kondíciók magyarországi változásának iránya beleillik a régiós trendbe: a cseh jegybank tavaly rekord alacsony szinten, 0,05%-on tartotta, a lengyel központi bank 4,25-ről 2,50%-ra, a román pedig 5,25%-ről 4,00%-ra vágta az alapkamatot (4. ábra). A magyarországi kamatcsökkentési ciklus kezdete óta a 280 körüli forint/euró árfolyam 300 körüli szintre emelkedett, ugyanakkor 2013-ban viszonylag stabil maradt a forint árfolyama, s nem korlátozta jelentősen a monetáris politika mozgásterét az elmúlt 12 hónapban. A kamatcsökkentés melletti határozott jegybanki elköteleződés a piaci várakozásokat is hatékonyan befolyásolta, s a piaci szereplők 2013 elején további lazítást várnak a következő 1-3 hónapban (5-6. ábra). Az idei évben a Fed eszközvásárlási programjának lassítása („tapering”) felfelé mozdíthatja az államkötvényhozamokat világszerte. Az eszközvásárlások csökkenése ugyan már részben beépült az eszközárakba, azonban a hozamok világszerte várható mérsékelt emelkedése előreláthatóan lefékezi 2014-ben az MNB monetáris lazítását, sőt kamatemeléshez is vezethet a második félévben. 1. ábra: Jegybanki alapkamat és a globális kockázatvállalási kedv (VIX-index*) alakulása
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
600
12%
500
10%
400
8%
300
6%
200
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2008.07
2008.01
2007.07
Magyarország
Csehország
Lengyelország
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
0% 2011.01
0%
0%
2010.07
2%
2010.01
2%
2009.07
2%
Románia
6. ábra: Jegybanki alapkamat és a 3, 6, 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama 10%
10%
9%
9%
8%
8%
7%
7%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3 hónapos DKJ hozam 12 hónapos DKJ hozam
32
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2% 2011.07
2011.04
2011.01
2010.01
HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.12.31-én (jobb t.) határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.11.29-én (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.10.31-én (jobb t.)
3%
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
2%
2010.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2007.01
4%
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2006.07
4%
2009.01
4%
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230
2006.01
6%
2008.07
6%
2008.01
8%
2007.07
8%
2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
Jegybanki alapkamat (jobb t.)
10%
10%
2007.01
10 éves CDS-felár (bal t.)
0
12% Forrás: jegybankok honlapjai, MFB
2010.07
100
0%
12%
14%
2006.01
bázispont
16%
Forrás: MNB, Reuters, MFB
700
2%
Jegybanki alapkamat
4. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában
3. ábra: Jegybanki alapkamat és a 10 éves CDS-felár 800
2004.01
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
2003.07
2003.01
0%
2005.07
12 havi inflációs ráta
2009.01
2%
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2% 2010.06
0 2009.12
3% 2009.06
10 2008.12
4%
2008.06
5%
20
2007.12
30
2007.06
6%
2006.12
7%
40
2006.06
50
12%
10%
2005.01
8%
12%
2004.07
10% 9%
Forrás: CBOE, ECB, MFB
60
Forrás: KSH, MNB, MFB
2006.07
70
14%
14%
11%
Jegybanki alapkamat (jobb t.)
80
pont
12%
VIX-index (bal t.)
90
2010.04
100
2. ábra: Jegybanki alapkamat és a 12 havi inflációs ráta alakulása
6 hónapos DKJ hozam Jegybanki alapkamat
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Állampapírpiac Újabb rekordmélységbe csökkentek a hozamok a magyar állampapírpiacon A jegybanki kamatcsökkentési ciklus gyakorlatilag magával rántotta a 3-12 hónapos diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozamát 2013-ban, az év közben többször is történelmi mélypontra süllyedő hozamok decemberben 2,84-3,04% közötti szintre olvadtak. Ugyanakkor az 5 és 10 éves hozamok a Fed eszközvásárlási programjának lassításával kapcsolatos félelmek felerősödésével nyár elején emelkedni kezdtek a májusi történelmi minimum (4,49, ill. 4,88%) elérését követően, s csak lassan süllyedtek az év hátralevő részében, így a hozamgörbe meredekebbé vált 2013-ban (1. ábra). A globális kockázatvállalási étvágy júniusi visszaesése a 10 éves CDS-felárat az év eleji 316 bázispontról az év derekára 360 bázispontra tornászta fel, majd a hangulat javulásával és a piaci szereplők „tapering”-re való felkészülésével év végére az országkockázati prémium 297 bázispontra süllyedt (2-3. ábra). A 10 éves magyar államkötvények referenciahozama 6,11%-ról 5,61%-ra csökkent tavaly, miközben a romániai hozam 147 bázispontot zuhant. Ugyanakkor a cseh és lengyel 10 éves másodpiaci hozamok 69, ill. 61 bázispontot emelkedtek, így egyrészt mérséklődtek a regionális különbségek, másrészt a térségben továbbra is Magyarországon az egyik legmagasabb a 10 éves referenciahozam (4. ábra). 2011 dereka óta külföldi kézben van a magyar állampapírok relatív többsége, ami a magyar eszközök népszerűsége mellett a hazai kötvénypiac sebezhetőségét jelzi. A külföldi vevők érdeklődése 2010 dereka óta egyre inkább a rövidebb lejáratú papírok felé terelődik, a kezükben lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje 2011 vége és 2013. szeptember között 4,13-ról 3,68 évre mérséklődött, amely a hozamgörbe emelkedésével év végére 3,88 évre nőtt. Figyelmet érdemel a lakosság növekvő kereslete is, amely 2013 első 10 hónapjában 589,1 milliárd forinttal növelte a birtokában lévő állampapírállomány nagyságát (5-6. ábra). 1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3 500
Háztartások
3 000 2 500
Külföld
2 000 Biztosítók, nyugdíjp.
1 500 1 000 0
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
pont
5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
Forrás: ÁKK, MFB
5,20 5,00 4,80 4,60 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00
2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07
Befektetési alapok
500
Kormányzati szektor 1997.12 1998.12 1999.12 2000.12 2001.12 2002.12 2003.12 2004.12 2005.12 2006.12 2007.12 2008.12 2009.12 2010.12 2011.12 2012.12
milliárd Ft
MNB Bankok és szakosított hitelint.
4 000
Lengyelország
év
Forrás: ÁKK, MFB
milliárd Ft
4 500
Csehország VIX-index (jobb t.)
6. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő
5. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása (1997. december - 2013. október) 5 000
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Magyarország Románia
10 éves CDS-felár (jobb t.)
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2011.07
2013.10
2013.07
2013.04
100 2013.01
4,5% 2012.10
200 2012.07
300
5,5% 2012.04
6,5%
2012.01
400
2011.10
500
7,5%
2011.07
8,5%
2011.04
600
2011.01
9,5%
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
700
2011.04
800
2011.01
10,5%
a Moody's, a S&P, ill. a Fitch döntése a befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítésről
10 éves CDS-felár (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
bázispont
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2012.06
VIX-index (bal t.)
3. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár 11,5%
2012.03
12 hónapos MNB alapkamat
2011.12
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
6 hónapos 10 éves
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2010.09
3 hónapos 5 éves
2012.07
2% 2012.04
3%
2% 2012.01
4%
3% 2011.10
5%
4%
2011.07
6%
5%
2011.04
7%
6%
2011.01
8%
7%
pont
9%
8%
750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200
befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítés
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2011.09
Forrás: ÁKK, MFB
9%
65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10
2011.06
10%
2011.03
11%
10%
2010.12
11%
bázispont
2. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a 10 éves CDS-felár alakulása
Vállalkozások és egyéb befektetők
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
33
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Bankrendszer Változatlanul stabil tőkehelyzet, alacsony profitabilitás és visszafogott aktivitás jellemzi a szektort A hazai bankrendszerben a válság kezdete óta a hitelezési tevékenység leépítése figyelhető meg, amit az is jelez, hogy a részvénytársasági hitelintézetek eszközállománya 2012 végére 26,3 ezer milliárd forintra apadt. 2013-ban tovább folytatódott az állomány zsugorodása (október: 25,9 ezer milliárd forint), azonban az ütem lassulása a mélypont várható elérését is jelentheti (1. ábra). A pénzintézeti szektor működését visszafogja a csökkenő nyereségesség: a 2001-2009 között évi átlagban 283 milliárd forintos adózás előtti eredmény 2011-ben és 2012-ben is mínuszba fordult. A tavalyi első három negyedévben elért 36,2 milliárdos pozitív eredmény az egy évvel korábbi 10,5 milliárd forintos veszteség után jelentős változás, azonban a meghosszabbított banki különadó mellett 2013. januártól a tranzakciós illeték, ill. annak júniusban bejelentett emelése, s a kamatjövedelmet terhelő 6%-os egészségügyi hozzájárulás fékezheti a profitabilitás további javulását (2. ábra). A magyar bankrendszer stabil tőkehelyzetét jelzi a szeptember végi 16,5%-os tőkemegfelelési mutató. A magyarországi pénzintézetek alapvetően a hitelezési aktivitás visszafogásával reagáltak a válságra (a hitel/betét mutató 2013. márciusra 115,9%-ra, kilenc éves szintre süllyedt), ezt követően azonban óvatos emelkedés figyelhető meg (október: 116,4%) (3-4. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya 2013 első három negyedévében új rekordszintre, 14,5%-ra nőtt. A ráta tovább emelkedett a lakossági és az önkormányzati szegmensben, ugyanakkor a vállalati szektor esetében 17,2%-ról 16,9%-ra csökkent. A devizahitelezés leállása és a vis�szafogott hitelaktivitás következtében csökken a közvetlen külföldi források volumene, míg a belföldi betétek állománya 2013 első 10 hónapjában 251,9 milliárd forinttal apadt az élénkülő fogyasztás és a bankbetétek csökkenő vonzereje következtében (5-6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
3. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
Forrás: MNB, MFB
12%
12%
10%
6%
* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány
2013.I-III
2013.I-II
2013.I
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
Közvetlen külföldi forrás
20 000
15 000
15 000
10 000
10 000
5 000
2013.09
5 000
0
34
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek
2008.06
0 2004.12
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
0% 2011.12
2%
0% 2011.09
*MFB, EXIM, KELER nélkül
4%
2% 2011.06
25% 0%
Forrás: MNB, MFB
8%
2011.03
50%
25 000
Belföldi betétek
20 000
10%
8%
2010.12
Összes hitel/betét arány
Forrás: MNB, MFB
25 000
milliárd Ft
14%
2010.09
2012
Lakossági hitel/betét arány
25%
16%
14%
2010.06
2011
Vállalati hitel/betét arány
50%
75%
milliárd Ft
18%
2010.03
2010
100%
75%
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 20%
Hitelek összesen Lakossági hitelek
2009
125%
100%
Románia
18%
4%
2008
150%
125%
0%
20%
6%
2007
175%
150%
5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
16%
2006
200%
175%
2007.12
Szlovákia
225%
200%
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
Csehország
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
2007.06
Lengyelország
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
Magyarország
250%
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
2003.12
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
-243,3
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. október)
2006.12
Hitelállomány
15 000 20 000 25 000 30 000 milliárd Ft * MFB, EXIM, KELER nélkül Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
2007.12
Eszközállomány
10 000
2007.06
5 000
2005
0
-164,0
Adózott eredmény
-300
16 690,9
6 566,4
Adózás előtti eredmény
2006.06
2007.12.31
23,3
0
-200
24 375,7
36,2
73,0
-100
29 177,9
Forrás: MNB, MFB
12,3
2005.12
20 230,3
7 170,2
209,1
100
2006.12
2008.12.31
Forrás: MNB, MFB
28 996,4
18 873,0
6 640,1
236,6
2006.06
2009.12.31
28 125,3
19 080,1
6 399,5
* MFB, EXIM, KELER nélkül
324,7
174,4
2003
2010.12.31
200
2004
6 386,5
300
28 797,3
2005.06
19 121,8
2005.12
5 856,0
2011.12.31
356,8
275,1
2004.12
16 066,1
314,2
400
26 301,0
2004.06
2012.12.31
500
25 903,1
2005.06
15 816,4
5 782,4
milliárd Ft
2013.10.31
2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Banki hitelezés I. A lakossági hitelek állománya tovább csökken, míg a vállalati hitelezésre élénkítően hatott az MNB A magyarországi hitelek összvolumene 2013 első 11 hónapjában eltérően alakult: a lakossági kölcsönök állománya 299,2 milliárd forinttal (4,1%-kal) csökkent, a helyi önkormányzatok hitelállománya 230,1 milliárd forinttal (55,9%-kal) zuhant, míg a vállalati kölcsönöké 76,9 milliárd forinttal (1,1%-kal) bővült (1. ábra). A tranzakciók eredményeként január és november között a háztartások 333,5 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyi értékben új kölcsönt vettek fel, így immáron 48 hónapja tart a visszaesés a lakosságnak nyújtott hitelek állományában (2. ábra). Az MNB Növekedési Hitelprogramja kimutatható, ám egyelőre átmeneti lökést adott a vállalati hitelezésnek: július és október között négy egymást követő hónapban is több forinthitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek (összesen 639,8 milliárd forint), ugyanakkor az év többi öt hónapjában összesen 145,7 milliárd forinttal haladták meg a törlesztések az új kihelyezések volumenét. A program sikerét mutatja, hogy a pénzintézetek 2 hetes MNB kötvénybe fektetett vagyona lényegében három éve 4000-4500 milliárd forint körül mozog, azaz jegybanki kötvények helyett vállalatokhoz jutottak el a jegybanki források a pénzintézetek közvetítésével (3-4. ábra). A hitelintézetek (valószínűleg az NHP hatására) ismét aktivizálódtak a fejlesztési hitelek piacán: az 5 évnél hosszabb futamidejű hiteleknek a vállalati kölcsönökhöz viszonyított aránya a 2013. júniusi 14,1%-ról novemberre 15,0%-ra emelkedett (5. ábra), azonban elképzelhető, hogy csupán korábbra hoztak egyes hitelügyleteket a pénzintézetek. Az eurózóna divergáló és alacsony növekedési teljesítménye a közép-kelet-európai országok növekedésére s a vállalati hitelezés alakulására is hat, így az őszi hónapokban éves szinten stagnált a vállalati hitelek állománya a térség országaiban (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
-200
1 000
-300 -400
Forrás: MNB, MFB
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
milliárd Ft
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2 hetes MNB kötvény állománya (jobb t.) Hiteltranzakciók egyenlege (bal t., 3 hónapos gördülő átlag)
6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 50%
Lejárat nélkül
50% * euróra konvertált állományok
40%
5 év felett
30%
1 - 5 év
Forrás: ECB, MFB
20%
3 - 12 hó
10%
0-1 hó Lejárt
30% 20% 10%
0%
1 - 3 hó
40%
0%
-10%
-10%
-20%
-20% 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09
14% 2013.10
0 2013.07
15%
2013.04
1 000
2013.01
16%
2012.10
2 000
2012.07
17%
2012.04
3 000
2012.01
18%
2011.10
4 000
2011.07
19%
2011.04
5 000
2011.01
milliárd Ft
20%
2008.06
-400
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 21%
Forrás: MNB, MFB
2004.12
-300
2013.09
2013.06
2013.03
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2012.12
Forrás: MNB, MFB
150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 2007.12
-200
2007.06
-100
-200
2006.12
-100
2006.06
0
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 5 000 5 500
2005.12
100
0
6 000
-500
2005.06
200
100
milliárd Ft, fordított skála
400 300
2012.09
milliárd Ft
500
200
7 000
-400
4. ábra: A vállalati hiteltranzakciók egyenlege havonta és a 2 hetes MNB kötvény állományának alakulása
300
-400
-300 Forrás: MNB, MFB
-500
Összes hitel
-300
0 -100
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
Devizahitel
100
-200
0
milliárd Ft
Forinthitel
400
Összes hitel
-100
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 500
Forinthitel
0
2013.01
2012.01
100
2008.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
0
200 Devizahitel
milliárd Ft
7 000
2004.01
200
8 000
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A lakossági hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
Csehország
35
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Magyarország
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Banki hitelezés II. Az egyre kedvezőbb árazású vállalati kölcsönök jelentősen növelték a hitelfelvételi kedvet A hazai pénzintézetek a forinthitelek árazásában egyre jobban érvényesítik a jegybanki kamat csökkenését, s az átlagkamatokat a vállalati szegmensben lefelé szorítja az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében nyújtott kölcsönök alacsony, legfeljebb 2,5%os kamata is. 2013. novemberben a vállalatoknak nyújtott hosszú hitelek átlagos kamatszintje 2012. december óta 384 bázispontot csökkenve 5,56%-ra, új történelmi szintre süllyedt. Egyúttal a 3 hónapos irányadó pénzpiaci kamathoz (BUBOR) képesti felár ugyanezen időszak alatt 340-ről 221 bázispontra mérséklődött. A lakosságnak nyújtott lakáscélú forinthitelek esetében 11 hónap alatt 11,08-ról 9,80%-ra, ugyancsak új rekordszintre olvadt az átlagos kamatszint (1. ábra). 2013-ban a lakossági és vállalati euróhitelek kamatainak csökkentése (-25 bp, ill. -1 bp) elmaradt a betéti kamatok süllyedésétől (-92, ill. -64 bp), így az euró kamatmarzs szűkítése jellemezte a bankok kamatpolitikáját tavaly (2. ábra). A hitelkamatok átárazódásával 2013 első tíz hónapjában jelentősen (488-ról 113 bázispontra) szűkült a magyar és a többi visegrádi ország közötti differencia a minimum 5 éves vállalati hitelkamatok vonatkozásában, s javult a magyar vállalatok költségoldali versenyképessége (3. ábra). Az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján 2013. tavasz és ősz között jelentősen enyhült a kamatszint jelentette hitelkorlát a cégek megítélése alapján, s a hitelkínálat szűkössége vált a hitelfelvétel fő akadályává, azonban utóbbi tekintetében is kedvező tendenciát érzékeltek a vállalatok (4. ábra). 2014 őszéig a mikrocégek kivételével valamennyi vállalati szegmensben fokozódtak a hitelkínálat bővülésével kapcsolatos várakozások, s a forrásbevonási kedv is erősödött (5-6. ábra). 1. ábra: Vállalati és lakossági forint betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi forint kamatláb (BUBOR)
Vállalati lekötött betét Lakossági lekötött betét BUBOR 3 hónapos
7%
Forrás: MNB, MFB
6%
18% 16%
14%
14%
12%
12%
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
4,4 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4,2
4,2
4,0
4,0
3,8
3,8
3,6
3,6
3,4
3,4
0%
* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
3,2
Szűkös hitelkínálat
Magas kamatok
Saját erő hiánya
3,0
3,2 3,0
2009. nyár
Lengyelország Románia
5. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*)
2009. tél
2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz
6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása
Teljes minta 26,1%
25,8%
Ipar
10,7%
11,8%
Szolgáltató szektor
13,7%
14,2%
Mikrovállalatok
22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
Agrárium
14,3% 12,9% 12,3% 25,3%
Középvállalatok
100% 27,1%
24,7%
24,1%
25,6%
16,4%
15,2%
15,5%
13,8%
15,4%
12,7%
14,6%
20,7%
18,3%
14,6% 20,7%
Kisvállalatok 35,2%
21,1%
22,1% 22,6%
26,9%
27,7%
21,9%
90% 80%
14,0%
70%
11,9%
60%
20,5%
40%
50% 30%
31,7%
20% 10% 0%
Nagyvállalatok 2011. ősz 2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz 2013. ősz
2009.07
4,4
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 Csehország Bulgária
2009.01
4. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok vállalati értékelése*
16%
Magyarország Szlovákia
2008.07
Vállalati lekötött betét Vállalati hosszú hitel Lakossági lekötött betét Lakossági lakáscélú hitel EURIBOR 3 hónapos * átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva
18%
* hó végi állománnyal súlyozva
2008.01
0% 2007.07
1%
0% 2007.01
2%
1% 2006.07
3%
2%
2006.01
4%
3%
2005.07
5%
Vállalati hosszú hitel Lakossági lakáscélú hitel
Forrás: ECB, MNB, MFB
6%
4%
3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
0%
7%
5%
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
Forrás: MNB, MFB
8%
8%
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3%
* átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva
2005.01
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3%
2. ábra: Vállalati és lakossági euró betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi euró kamatláb (EURIBOR)
-30
-20
-10
0
10
20
30
40
50
2009. tél
60
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást
* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
36
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Árfolyamok A monetáris lazítás ellenére stabil maradt a forint, s legfeljebb mérsékelt erősödés várható idén 2013-ban viszonylag stabil maradt a forint, a december végi euróárfolyam (297,0 HUF/EUR) a hazai deviza 2,0%-os gyengülését jelentette a tavalyi évben (az első féléves 1,3%-os leértékelődést további 0,6%-os gyengülés követte július-december között). Ugyanezen időszak alatt a román lej és a lengyel zloty 0,6, ill. 1,6%-ot veszített az értékéből (ezekben a gazdaságokban is csökkent tavaly a jegybanki kamat), míg a korona a cseh központi bank novemberi árfolyamgyengítő fellépése nyomán 9,1%-kal értékelődött le a közös európai devizával szemben. A forint a svájci frankkal szemben 0,2%-ot veszített értékéből az elmúlt 12 hónapban, míg a dollár ellenében 2,4%-ot tudott erősödni (év vége: 242,0 HUF/CHF, ill. 215,4 HUF/USD) (1-2. ábra). A magyar fizetőeszköz értékének stabilizálódását segítette az elmúlt évben a viszonylag élénk globális befektetői kedv és likviditásbőség, valamint a magyar országkockázati felárnak a 3 évvel korábbi szintre való csökkenése (3-4. ábra). Összességében a magyarországi reálgazdasági kilátások tavalyi javulása nem tudta ellensúlyozni a jegybanki kamatcsökkentés és az alapkamat jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozások árfolyamgyengítő hatását az elmúlt évben (5-6. ábra). A következő hónapokban a magyar gazdaság gyorsuló növekedése és a költségvetési fegyelem támaszt adhat a forintnak, s a monetáris lazítás közeledő vége is enyhítheti a forintra nehezedő nyomást. 2014-ben a legnagyobb bizonytalanságot az okozza a forint árfolyam alakulásával kapcsolatban, hogy a piacok mennyire fogadják el a Fed eszközvásárlási programjának lassítását a következő hónapokban, s mekkora mértékű portfolióátrendeződés következik be a biztonságos eszközök javára, ill. a hazai devizahitelek kérdésének rendezése mekkora terhet ró a bankrendszerre. Év végére a forint mérsékelt erődösét várjuk. 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 112%
325
300
110%
315
280
108%
305
260
106%
106%
295
240
104%
104%
285
220
102%
102%
100%
100%
275
200
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2013.10
2013.07
2013.04
HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.12.31-én (jobb t.) határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.11.29-én (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.10.31-én (jobb t.)
130 1999.01
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50%
2014.07
120
230
2014.04
240
2014.01
110 kilátások javuló megítélése
2013.10
100
2013.07
90
260
2013.04
270
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
80
250
2013.01
2010.07
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
70 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
fordított skála
280
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270
60
ESI (jobb t.)
290
HUF/EUR (jobb t.)
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
2013.01
300
2012.10
258 2012.07
266
250
10 éves CDS-felár (bal t.)
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
2012.07
274
300 2012.04
282
350
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 310
2012.04
290
400
2012.01
298
450
2011.10
306
500
0 2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
314
550
2011.07
10
HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.)
322
600
2010.10
bázispont
pont
20
330
Forrás: ECB, Reuters, MFB
650
40 30
338
700
50
globális kockázatvállalási kedv erősödése
160
HUF/CHF (jobb t.)
750
2012.04
magyar államadósság befektetésre nem ajánlott sávba való leminősítése
HUF/USD (jobb t.)
180
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára 60
Forrás: CBOE, ECB, MFB
2012.01
HUF/EUR (bal t.)
Lengyel zloty
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220
2011.10
2011.07
96%
2011.04
Román lej
Forrás: ECB, MFB
255
2013.12
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
Forint
265
98%
2012.10
Cseh korona
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
96%
2013.11
Forrás: ECB, MFB
2011.01
98%
2012.07
euróval szembeni árfolyamerősödés
108%
2011.04
* 2013.01.01.=100%
110%
2011.01
112%
37
Makrogazdasági elemzés 2014. január
Magyar részvénypiac Csökkenő forgalom, régiós átlag körüli éves eredmény, szűkülő választék jellemezte a hazai börzét A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe a tavalyi évben szerény ütemben emelkedett (BUX: +2,2%), ami megfelelt a régiós átlagnak: a román BET-C (+20,0%) és a szlovák SAX 16 értéke (+2,9%) nagyobb mértékben nőtt, míg a lengyel WIG-20 (-7,0%) és a cseh PX index (-4,8%) értéke csökkent. A hazai értéktőzsde éves teljesítményét beárnyékolja, hogy a harmadik és negyedik negyedévben 1,9, ill. 0,5%-ot süllyedt a BUX értéke, miközben az előbbi piacok mindegyikén felfelé tartottak a tőzsdebarométerek (1. ábra). A Fed likviditásösztönző programja és az élénk globális kockázatvállalási kedv ellenére 2011 vége – a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése – óta mintegy 3-4000 ezer ponttal nyomottabb a magyar börzeindex értéke a kockázatvállalási hangulat alapján várhatónál (2. ábra). A magyar országkockázati prémium csökkenése, a reálgazdasági szereplők várakozásainak javulása és az alternatív befektetést nyújtó bankbetétek csökkenő kamatai hazai oldalról biztosítanak kedvező környezetet a részvények iránti keresletnek (3-4. ábra), ugyanakkor a főbb tőzsdei cégek zömének kilátásai nem javultak. Az OTP-t a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanság és a tranzakciós illeték megemelése (-1,2% 2013-ben), a Magyar Telekomot az MSCI indexből való kikerülés, a közmű- és távközlési adó, a romló pénzügyi kilátások (-16,3%), a MOL-t a „rezsicsökkentés” és az elnök-vezérigazgatót érintő ügyek (-18,5%) vetették vissza. Az Egist 2013-ban felvásárolta majd decemberben kivezette a tőzsdéről fő tulajdonosa (+57,6%), a Richtert pedig az MSCI indexbe való visszakerülés segítette (+21,5%) (5. ábra). A budapesti börzén tavaly folytatódott a kereskedési volumen csökkenése: a napi átlagos forgalom 9,5 milliárd forint volt, ugyanakkor az első félévben regisztrált 9,0 milliárd forintos napi forgalom július-december között 9,9 milliárdra nőtt (6. ábra). 2. ábra: A BUX index és a globális kockázatvállalási kedv alakulása
1. ábra: Régiós tőzsdeindexek teljesítménye 125%
35 000
115%
115%
110%
110%
105%
105%
30 000
95%
95%
90%
90%
85%
85%
20 000
30 50 BUX (bal t.) 70
10 000 VIX-index (jobb t.)
2013.12
30 000
100
27 500
22 500
200
25 000
20 000
300
17 500
400
15 000
500
12 500
600
50
150%
45
35
120%
120%
110%
110%
100%
100%
2013.07
2013.01
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2012.07
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
50
60%
25
38
50%
Forrás: portfolio.hu, MFB
20
40%
15
30%
10
20%
2013
2012
2011
2010
2009
2008
0% 2007
10%
0 2006
5 2005
CETOP20**
100% 90%
70%
30
2004
OTP
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09 Richter
60
80%
OTP részarány (jobb t.)
1997
EGIS*
2013.08
2013.07
2013.06
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2013.05 MOL
70%
OTP (bal t.)
2003
80%
Forrás: Reuters, Budapesti Értéktőzsde, MFB
* 65 napos csúszó átlag
2002
90%
2013.01.01. = 100%
Magyar Telekom
milliárd Ft
40
130%
BUX (bal t.)
2001
** CETOP20: a 20 legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-kelet-európai vállalat teljesítményét tükröző index
160%
2000
* 2013. december 6-án kivezetésre került a parkettről
70%
kilátások javuló megítélése
6. ábra: A Budapesti Értéktőzsde és az OTP papírok részvénypiaci forgalma*
140%
80%
2006.07
ESI (jobb t.)
10 000
130%
90%
70
BUX (bal t.)
1999
140%
2010.01
80
1998
150%
2009.07
17 500
5. ábra: A magyar értéktőzsde blue chip részvényeinek teljesítménye 160%
2009.01
90
2013.07
2013.01
2012.07
2011.07
2011.01
100
20 000
12 500
900
120 110
15 000
800
CDS-felár (jobb t.) 2010.07
2010.01
2009.07
2008.07
2008.01
5 000
2009.01
BUX (bal t.)
2012.01
7 500
130
22 500
2005.07
700
javuló országkockázati megítélés
Forrás: Reuters, Európai Bizottság, MFB
2005.01
10 000
fordítortt skála, pont
0
Forrás: Reuters, MFB
25 000
2008.07
4. ábra: A BUX index és a magyarországi ESI üzleti hangulatindex alakulása
3. ábra: A BUX index és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára 27 500
2008.01
SAX 16 (szlovák)
2007.07
90 2007.01
5 000 2006.07
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
PX (cseh) BET-C (román)
10
2006.01
WIG 20 (lengyel) BUX (magyar)
25 000
15 000
80%
2013.05
2013.04
2013.02
2013.01
2013.03
2013.01.01. = 100%
-10 globális kockázatvállalási kedv erősödése
100%
100%
80%
-30 Forrás: Reuters, CBOE, MFB
120%
fordított skála, pont
Forrás: Reuters, MFB
120%
2006.01
125%
Makrogazdasági elemzés 2014. január