Gyorsjelentés a Zöld utat a turistáknak környezeti nevelési program szervezői részére

Környezettudatosság, médiahasználat, jövőstratégiák: kérdőíves felmérés a Mikes Kelemen Líceum V–XII. osztályos tanulóinak körében

1/18

Bakó Rozália Klára, Nistor Laura, Sólyom Andrea, Telegdy Balázs (2012): Környezettudatosság, médiahasználat, jövőstratégiák. Gyorsjelentés. Reconect Working Papers, 1, 2012. június 15.

Gyorsjelentés a Zöld utat a turistáknak környezeti nevelési program szervezői részére

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai szociológus-‐csapata 2012. március 16–29. között kérdőíves kutatást végzett a Mikes Kelemen Líceum V–XII. osztályos tanulóinak körében. A vizsgálódás központi témája a diákok környezettudatosságának felmérése volt, illetve két, a nevelési tevékenység szempontjából fontos terület feltérképezése: a médiahasználat, valamint – líceumi szinten – a fiatalok jövőstratégiái: értékorientációk, egyetemválasztás és társadalmi távolság-‐percepciók. A kutatás logisztikáját az iskola igazgatósága támogatta, szakmai tartalmát pedig az egyetemi oktatók önkéntes munkája biztosította: Bakó Rozália Klára, Nistor Laura, Sólyom Andrea és Telegdy Balázs. A környezettudatossági modult Nistor Laura, a médiahasználatra vonatkozó adatokat Telegdy Balázs, míg a jövőstratégiákkal kapcsolatos válaszokat Sólyom Andrea dolgozta fel. A kutatás szervezője Bakó Rozália Klára volt. A lekérdezés osztályfőnöki órákon történt: a 818 diákból 761-‐gyel sikerült kitöltetni a kérdőívet, ami egy magas, 93%-‐os válaszadási arányt jelent.

Tartalom Nistor Laura: Környezettudatossági modul

1. oldal

Telegdy Balázs: Médiahasználati modul

7. oldal

Sólyom Andrea: Jövőstratégiák modul

12. oldal

Bakó Rozália Klára: Következtetések, javaslatok

18. oldal

Nistor Laura: Környezettudatossági modul

Kérdőívünk vezető modulját a környezettel kapcsolatos kérdések alkották. Összességében olyan kérdésekről van szó, amelyek a tanulók környezettel kapcsolatos attitűdjeit, cselekvéseit és tudását vizsgálták. Egy első kérdésben, amelyet a környezetre vonatkozó Eurobarométerekből kölcsönöztük, arra kerestük a választ, hogy a kérdezetteknek mit jelent a környezet szó. Ez a kérdés tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy megértsük, a diákok mivel társítják a környezet szót, melyik az a leggyakoribb asszociáció, ami a kérdezettekben felmerül, amikor a környezet szót hallják. Eredményeink azt jelzik, hogy összességében az iskola tanulói a környezet szóhoz pozitív képeket, illetve fogalmakat társítanak, a diákok egy-‐egy harmada a környezetet a szép tájakkal (31%) és a hellyel, ahol él (27%) azonosítja. Valamivel kevesebben (21%) a környezetvédelemmel, illetve a zöldövezettel (18%) kapcsolják össze a környezet fogalmát. Elenyésző (iskola szintjén kevesebb mint tíz fő) azoknak a diákoknak az aránya, akik a környezetet negatívan asszociálják, például a környezetszennyezéssel vagy a természeti katasztrófákkal. Amennyiben V-‐VIII., illetve IX-‐XII. bontásban nézzük a eredményeket, nem igazán találunk különbséget ebben a tekintetben a diákok között.

SAPIENTIA EMTE CSÍKSZEREDA – TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK


2/18

A környezettel kapcsolatos attitűdöket a nemzetközi szakirodalomból kölcsönvett New Environmental Paradigm Scale rövidített és adaptált változatának segítségével vizsgáltuk, azaz hat kijelentésen keresztül, amelyekkel kapcsolatban az egyetértés intenzitását kellett megjelölniük a diákoknak, négy fokozatban: egyáltalán nem ért egyet – nem ért egyet – egyetért – teljes mértékben egyetért. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok túlnyomó többsége különböző intenzitással, de egyetért azzal, hogy a természet egyensúlya törékeny és könnyen felborítható; a tanulók több mint fele egyetért azzal, hogy az emberi népesség növekedésének határai vannak; ugyanakkor a diákoknak mindössze 21 %-‐a ért egyet a természeti erőforrások végességével: az alacsony arány valószínűleg a Föld = űrhajó metafora kevésbé érthető voltával magyarázható. Ugyanakkor a diákok körülbelül 80%-‐a elutasítja azokat a kijelentéseket, amelyek értelmében a növények és állatok azért léteznek, hogy az ember használja őket; a környezetbe való emberi beavatkozás csak ritkán jár negatív következményekkel; az ember uralkodhat a természet fölött. Összességében tehát a tanulók inkább pozitívan viszonyulnak a környezet-‐ és a természet törékenységének téziséhez. A természethez való viszonyulás

Egyetértők és teljesen egyetértők aránya (%) Teljes minta

Egyetértők és teljesen egyetértők aránya (%) V-‐VIII. osztály

Egyetértők és teljesen egyetértők aránya (%) IX-‐XII. osztály

A természet egyensúlya törékeny és könnyen felborítható. A Föld egy űrhajóhoz hasonlítható, amely kevés hellyel és erőforrással rendelkezik. A növények és állatok elsősorban azért léteznek, hogy az ember használja őket. A környezetbe való emberi beavatkozás csak ritkán jár negatív következményekkel. Az emberi népesség növekedésének határai vannak. Az ember uralkodhat a természet fölött.

93

92

94

21

17

26

21

23

17

15

24

7

61

58

61

18

15

21

1. táblázat: A természethez való viszonyulás a Mikes Kelemen Líceum V-‐XII. o. tanulóinak körében A környezetmodul legtöbb kérdése a tanulók környezettel kapcsolatos cselekvéseit vizsgálta. Ezek közül egyik – a fenti logika mentén – arra kérte a tanulókat, hogy hét, cselekvésre vonatkozó kijelentés esetében jelöljék meg, mennyire jellemző rájuk az adott cselekvés (egyáltalán nem jellemző – nem jellemző – jellemző – teljes mértékben jellemző). Az eredmények azt jelzik, hogy a tanulókra leginkább a villamos energiával való takarékosság jellemző, ezt követi a vízzel és a hőenergiával való takarékoskodás. A hulladékmegelőző



3/18

tevékenység, az ingyenesen felkínált nejlonzacskó visszautasításán keresztül – ellenben egy kevésbé jellemző tevékenység a tanulók körében. Környezettudatos cselekvések

Jellemző és teljesen jellemző (%) Teljes minta

Jellemző és teljesen jellemző (%) V-‐VIII. osztály

Jellemző és teljesen jellemző (%) IX-‐XII. osztály

Mosogatás közben nem mosogatok folyóvízzel. Kádfürdő helyett inkább tusolok. Ha fázom, inkább felveszek még egy pulóvert a fűtés felcsavarása helyett. Kikapcsolom a tévét, ha senki nem nézi. Leoltom a villanyt, ha senki sincs a helyiségben. A TV-‐t a stand by funkció helyett teljesen kikapcsolom. Nem fogadom el a vásárláskor ingyenesen felkínált nejlonzacskót.

48

54

41

55 52

48 55

62 50

72

71

73

82

81

83

62

61

62

25

31

22

2. táblázat: Környezettudatos cselekvések intenzitása iskolai, líceumi és gimnáziumi szinten Egy másik, a környezettudatosságot jelző cselekvés kapcsán a diákok valamivel több, mint a háromnegyede (79%) állította, hogy szokott a környezettel kapcsolatos dokumentumfilmeket nézni. A természetfilmek vizionálási gyakorisága viszont azt mutatja, hogy inkább alkalmi tevékenységről van szó: a diákok zöme (60%) ugyanis csak havonta, vagy még ennél is ritkábban néz természetfilemeket. Az V-‐VIII. osztályosok esetében ez az arány valamivel kisebb: 56%, míg a IX-‐XII. diákok esetében 67%, tehát elmondható, hogy a természetfilmek valamivel népszerűbbek a líceumi tanulók esetében. A természetjárási szokások tekintetében elmondható, hogy majdnem minden mikeses diák szokott kirándulni akár gyalog, akár biciklivel, autóbusszal vagy autóval (iskola szinten az arány 97%). Amennyiben a kirándulási módokat külön-‐külön nézzük, akkor kiderül, hogy havonta, vagy ennél is ritkábban mozdulnak ki a természetbe: ez mind az V-‐VIII., mind pedig a IX-‐XII-‐es tanulókra jellemző. A heti rendszerességgel történő legnépszerűbb kirándulási forma mindkét csoport esetében az autós kirándulás (25%): ennek hátterében a vidéki nagyszülőkhöz történő heti kiruccanások állhatnak.



4/18

1. ábra: A természetjárási formák gyakorisága (%) az V-‐VIII. osztályos diákok körében

2. ábra: A természetjárási formák gyakorisága (%) a IX-‐XII. osztályos diákok körében

A szervezett környezetvédelmi tevékenységekben való részvétel három gyakoribb formáját – szemétgyűjtést, faültetést, olajgyűjtést – vizsgáltuk a mikeses diákok körében; ugyanakkor a tanulóknak lehetőségük volt más típusú tevékenységeket is megjelölni. Utóbbi esetében igen változatos opciókat jelöltek meg a diákok: különféle állatvédelmi, háztáji tevékenységeket, környezetvédelmi témájú rajzok készítését, plakátok készítését stb. A három fő tevékenységet nézve azt látjuk, hogy a szemétgyűjtés a legnépszerűbb, míg az olajgyűjtés a legkevésbé népszerű akció, előbbiben (iskola szintjén nézve) a diákok több mint fele legalább évente egyszer részt vett, utóbbiban a diákok 90%-‐a soha nem vett részt. Korcsoport szerint azt látjuk, hogy az V–VIII. osztályosok



5/18

valamivel aktívabbak, mint a középiskolások, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iskolában szervezett környezetvédelmi tevékenységek a kisebb osztályosok esetében gyakoribbak.

3. ábra: Környezetvédelmi akciókban való részvétel gyakorisága (%) az V-‐VIII. osztályos diákok körében

4. ábra: Környezetvédelmi akciókban való részvétel gyakorisága (%) a IX-‐XII. osztályos diákok körében A hulladékgyűjtés-‐ és elhelyezés kapcsán megkértük a tanulókat, hogy jelöljék meg, tudomásuk szerint a saját háztartásukban melyik a legjellemzőbb módja a hulladék elhelyezésének. Az eredmények azt mutatják, hogy a szétválogatás nélkül történő hulladéktárolóba való elhelyezést (65% gyakran és nagyon gyakran az iskola szintjén) szorosan követi a szelektív hulladékelhelyezés (57%). Elképzelhető, hogy itt a válaszokat torzítja az elvárásnak



6/18

megfelelő válaszadás. Mindenképpen, összességében örvendetesnek mondható, hogy a hulladékégetés (8%) és utcára való szervezetlen kidobás (1%) elenyésző gyakorlatokként jelennek meg. A tanulók hulladékgazdálkodási ismereteit volt hivatott felmérni az a kérdés, amely a szelektív hulladéktárolók színeire vonatkozott. Összességében a tanulóknak mindössze a fele asszociálta helyesen a hulladéktípust és a hulladéktároló színét: ez az eredmény valószínűleg a szelektív hulladékgyűjtési gyakorlat hiányával magyarázható. Gimnáziumi és líceumi diákok eredményeit nézve azt látjuk, hogy míg az V-‐VIII. osztályos diákok valamivel ügyesebbek a zöld szín – színes üveg (50% helyes tipp az V-‐VIII-‐ban vs. 48% helyes tipp a IX-‐XII-‐ben), a fehér szín – fehér üveg (55% vs. 52%) és a kék szín – papír (52% vs. 44%) társításban, addig a líceumosok lekörözik a gimnazistákat a sárga szín – műanyag beazonosításában (61% helyes tipp a líceumi, 51% a gimnáziumi osztályokban). A minden esetben helyesen tippelő diákok aránya a minta egynegyedét teszi ki, tehát összesen 196 diák asszociálja helyesen a színeket a hulladéktípusokkal. Ezekből 96 diák gimnazista, 100 pedig líceumba jár. A szociodemográfiai háttérjellemzők alapján elmondható, hogy ezen diákok több mint fele lány, a szüleik legalább posztlíceális végzettséggel rendelkeznek, a családok anyagi helyzete a közepesnél jobb és átlagban 8,98-‐ as I. félévi tanulmányi átlaggal rendelkeznek. A környzetevédelemről való tárgyi tudás, legalábbis e kérdés esetében, tehát egy viszonylag kisméretű, szociodemográfiai szempontból kiváltságosabb csoport jellemzője. Egy másik, szintén környezetvédelmi tudást vizsgáló kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanulók ismernek-‐e környezetvédő szervezeteket. Bár iskola szinten a tanulók valamivel több mint fele (52%) mondta azt, hogy ismer ilyen szervezeteket, a megnevezés számos esetben kudarcba fulladt, annak ellenére, hogy az igennel válaszoló diákok összességében a jó tanulók köréből származnak (a csoport I. félévi átlaga 8,92). A tanulók 70%-‐a nem tudott egyetlen környezetvédő szervezetetet sem megnevezni, hanem általánosan utaltak a cserkészekre, a zöld utakra, a természetvédőkre stb., tehát olyan kezdeményezésekre, amelyek környezetvédő szervezetekhez köthetők, ám a tanulók fejében nem áll össze a konkrét összefüggés a kezdeményezések és a szervezetek nevei között. Úgy tűnik tehát, hogy a tanulóknak van fogalmuk a környezetvédelem civil vonatkozásairól, tudásuk viszont fragmentált, hiányos. A legtöbb megnevezést begyűjtő szervezet a Greenpeace, összességében (első, második, illetve harmadik szervezetként) a tanulók valamivel több mint 10%-‐a nevezte meg a szervezetet. Ez nemcsak a diákok fragmentált tudását, hanem a helyi zöld szervezetek hiányos kommunikációs gyakorlatát is tükrözi. A fragmentáltság tézise akkor is megállja a helyét, amikor összességeikben próbáljuk értékelni az eredményeket. A tanulók többsége, bár pozitívan viszonyul a környezetvédelem kérdéséhez, tényleges gyakorlatában inkább elzárkózik a környezetvédelemtől, illetve csak részlegesen, általában véve a könnyebben kivitelezhető tevékenységek esetében bizonyul környezettudatosnak (pl. villany lekapcsolása), a nagyobb erőfeszítést, esetleg szervezett tevékenységet feltételező cselekvésekben kevésbé vesz részt.



7/18

Telegdy Balázs: Médiahasználati modul Kutatásunk másik fontos modulja a diákok médiahasználati szokásait vizsgálta. Első lépésként azt néztük meg, hogy milyen mértékben lelhetők fel azok a tárgyi eszközök, amelyek lehetővé teszik a médiafogyasztást. A kérdések azoknak a háztartásoknak a felszereltségére vonatkozott, amelyekben a diákok élnek. Az eredmények a következő képet mutatják: Színes televízió: a háztatások túlnyomó többsége rendelkezik színes tévékészülékkel, mivel a hiányzó adatokon túl a diákok csupán 2%-‐a nyilatkozta az, hogy nem rendelkeznek ezzel a cikkel. A színes televízióval rendelkező háztartások közel egyhetede (16%) rendelkezik csak egy készülékkel a leggyakoribb a két (44%) vagy több készülékkel (40%) való ellátottság. (az átlagérték 2,44; a medián – vagyis a középső érték a sorban, és a módusz – azaz a leggyakrabban előforduló érték egyaránt 4). Mobiltelefon: a diákoktól beérkező válaszok arra engednek következtetni, hogy gyakorlatilag minden háztatás rendelkezik mobil telefonnal, mivel a hiányzó válaszokon kívül, csupán egy diák jelezte, hogy ez a készülék hiányzik a háztatásukból. A mobiltelefonnal való rendelkezés jelentős, mivel átlagosan egy háztatás 4,63 készülékkel rendelkezik. Azoknak a háztartásoknak a száma, ahol egy és két mobiltelefon van összesen, a vizsgált populáció csak egy huszadát teszik ki (5%), a medián és a módusz értéke is 4. Számítógép: az értékelhető válaszok ez esetben is alátámasztják a fenti két eredményt lefödöttség tekintetében, hiszen a megkérdezettek közül csak három személy adott nemleges választ. Darabszám tekintetében viszont jelentős eltérés van, hiszen a televízióval és mobiltelefonnal való ellátottság esetében kisebb értékeket regisztráltunk: az átlag 1,87 készülék volt. Részletesebben kifejtve, az egy számítógéppel rendelkező háztartások aránya a kérdezettek kicsivel több, mint kétötödét jelentik (43%), a két számítógéppel rendelkezők kicsivel kevesebb, mint a kérdezettek kétötödét teszik ki (38%) (a medián értéke 2, a móduszé 1). Internet-‐hozzáférés: részben az előző két kérdéshez kapcsolódik, hogy a diákok háztartása milyen mértében rendelkezik internet csatlakozással. Az értékelhető válaszokból az az eredmény rajzolódott ki, hogy a válaszadók csupán 2%-‐ánál nem volt a háztartásnak internet kapcsolata. Összességében kijelenthető, hogy a diákok majdnem kizárólagosan olyan háztartásokban élnek, amelyekben teljes mértékű hozzáférés biztosított a különböző típusú médiumok infrastruktúrájához.

A médiafogyasztás jellemzői Televízió-‐nézési szokások A vizsgálatunkban a tévénézési szokások megismerésére ennek a gyakoriságára kérdeztünk rá. A diákok körében a magyarországi TV-‐adók a legnépszerűbbek, mivel ezeket a csatornákat majdnem háromötödük nézi napi rendszerességgel. Második helyen a nemzetközi TV adók szerepelnek: ezeket a diákok több mint egyharmada napi rendszerességgel követi. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza:



8/18

Milyen gyakran nézed a következő TV csatornákat: Duna TV Erdély TV Erdővidéki TV Más, helyi kábel TV Más, hazai TV adó Más, magyarországi TV adó Más, nemzetközi TV adó

Naponta

Hetente

8,7% 2,4% 2,1% 13,6% 17,2% 59,5% 36,8%

13,4% 2,7% 2,1% 5,1% 13,5% 14,6% 16,7%

Ritkábban, mint hetente 51,6% 17,1% 12,5% 18,7% 33,4% 15% 26,9%

Soha 26,3% 77,8% 83,3% 62,6% 35,9% 10,9% 19,6%

Településtípus szerint elemezve az adatokat pozitív szignifikáns kapcsolatot találunk e változó és a Duna TV nézettsége között, mivel a falun élő diákok gyakrabban követik ennek az adónak a műsorát, mint a városon lakók. Ugyanakkor, míg a vidéki diákok közel egyötöde (18%) nem követi soha a Duna TV adásait, a városi diákok közel háromtizedére (29%) ez a magatartás jellemző. Ami a más magyarországi TV-‐adók nézési szokását illeti, nem találtunk semmilyen szignifikáns kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy a diákok településtípus szerint nem különböznek e tekintetben. Nemek tekintetében, míg a Duna TV-‐t inkább a fiúk követik naponta, a más magyarországi TV adók nézési gyakorisága nem mutat semmilyen különbséget lányok és fiúk között. A képzési szint is befolyásolja a médiafogyasztási szokásokat: míg a naponta Duna TV-‐t nézők inkább az általonos iskolások, addig a más magyarországi tévéadókat inkább a középiskolások követik napi rendszerességgel. A képzési szint ugyanakkor hatással van még a más, hazai TV adók nézettségére is, hiszen az általános iskolások gyakrabban követik ezeket naponta, mint a középiskolás diákok. Rádióhallgatási szokások A bevezető részben nem kérdeztünk rá külön a rádióval való ellátottságra, mert úgy ítéltük meg, hogy az már a háztartások, sőt a diákok körében is általánosan elterjedtnek tekinthető. A rádióhallgatás gyakoriságát a következő táblázatban szemléltetjük: Milyen gyakran hallgatod a következő rádióadókat: Mix FM Radio Loco Sepsi Rádió Marosvásárhelyi Rádió Más rádióállomás

Naponta

Hetente

9% 3,9% 20,7% 5,3% 56,8%

8% 2,4% 19,3% 6,5% 17,5%

Ritkábban, mint hetente 24,2% 15,1% 41,4% 30,2% 9,9%

Soha 58,8% 78,6% 18,5% 58% 13,6%



9/18

A rádióhallgatás gyakoriságát elemezve elsőként az állapítható meg, hogy a diákok körében a Sepsi Rádió a legnépszerűbb, hiszen ezt a diákok egyötöde (20,7%) napi rendszerességgel hallgatja. Sorrendben a második és a harmadik helyen két olyan rádióállomás szerepel, amely eredetileg nem szerepelt a felsorolásunkban, de a diákok nyílt kérdésben megjelölték őket. Ezen eredmények tükrében a második legnépszerűbb rádióadó(k) a Friss FM valamint a Kiss FM, amelyet a diákok körülbelül egyhetede hallgat, és ezen belül háromtizedük napi rendszerességgel. Általánosan megállapítható, hogy a diákok sokkal több időt töltenek a televízió készülékek előtt, mint rádióhallgatással. Az előző alfejezethez hasonlóan első lépésként azt vizsgáltuk meg, hogy a diákok lakhelye településtípus szerint milyen szinten befolyásolja a rádióhallgatási szokásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy csak a Marosvásárhelyi Rádió esetében mutatkozik szignifikáns különbség a hallgatottság gyakoriságában: a falun élő diákok nagyobb arányban követik napi, illetve heti rendszerességgel ennek az adónak a műsorait. A többi rádióadó esetében a lakhely típusa nem befolyásolta az eredményeket. A nemek közti különbséget vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a fiúk körében sikeresebb a Mix FM, mivel ők gyakrabban követik napi rendszerességgel. A más rádióállomások kategóriánál a lányok vannak túlsúlyban: ők neveztek meg gyakrabban több olyan rádióadót is, amelyet napi és heti rendszerességgel hallgatnak. A Radio Loco, a Sepsi Rádió, vagy a Marosvásárhelyi Rádió hallgatottsága esetében nemek szerinti bontásban nincs különbség. A képzési szint, úgy tűnik, egy sokkal markánsabb választóvonal: míg a Mix FM inkább az általános iskolások körében hódít, addig a Radio Loco-‐t a középiskolások hallgatják. Ugyanez a megoszlás tapasztalható a Sepsi Rádió, Sláger Rádió és a más rádióállomások között, vagyis az első két rádióadót inkább az általános iskolások követik napi rendszerességgel, az utóbbiak jelentős különbséget mutatnak – elsősorban a heti hallgatottságban – a középiskolások javára. A Marosvásárhelyi Rádiót szintén az általános iskolások követik nagyobb arányban. Újságolvasási szokások Harmadik kérdéskörünk az olvasási szokásokra vonatkozott, és arra kerestük a választ, hogy a mai diákok egy elméleti líceumban milyen sajtótermékeket milyen gyakorisággal olvasnak. Az eredményeket az alábbi táblázat összegzi: Milyen gyakran olvasod a következő sajtótermékeket: Háromszék Krónika Új Magyar Szó Székely Hírmondó Más nyomtatott sajtótermék

Naponta

Hetente

24,1% 2,9% 2% 18,7% 16,9%

21,4% 4,1% 2,7% 19,2% 11,4%

Ritkábban, mint hetente 40,9% 28% 26,9% 40,1% 28,4%

Soha 13,6% 65% 78,3% 22% 43,3%

Összehasonlítva a sajtótermékeket kijelenthető, hogy a vezető helyet a Háromszék napilap tudhatja magáénak, hiszen mind a napi olvasás gyakorisága, mind pedig a soha nem olvasók kategóriájában ez áll a legkedvezőbb pozícióban. Második helyen, de hasonló gyakorisági profilt mutatva a Székely Hírmondó következik. A másik két



10/18

névlegesen szereplő lap sokkal szerényebben szerepelt. Ha megvizsgáljuk a táblázatban megnevezett lapokat, akkor két nagy kategóriát találunk: a helyi, illetve az országos lapokat. A helyi sajtótermékek messze nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint az országos szintű lapok. Jelentős különbség mutatkozik a faluról érkező és a városi diákok között: a napi rendszerességgel újságot olvasók többsége vidéki diák, míg a hetente vagy ritkábban olvasók (beleértve a soha nem olvasókat is) inkább városi diákok. A Székely Hírmondó esetében a különbség még hangsúlyosabb: a napi olvasók kétszer annyian laknak falun, mint városon. A Háromszéktől eltérően a Székely Hírmondót még a heti olvasás kategória esetében is a falun lakó diákok vezetik. Az országos napilapok olvasási gyakoriságát, a fenti esetektől eltérően, semmilyen mértékben nem befolyásolja a diákok település-‐típusa. Ugyanez a kijelentés érvényes a más nyomtatott sajtótermék olvasási gyakoriságára is. Nemek szerinti bontásban a következő eredményt kaptuk: a fiúk inkább a két szélső póluson helyezkednek el, tehát vagy napi rendszerességgel olvassák a Háromszéket, vagy soha; ezzel szemben a lányok inkább a középső mezőnyen helyezkednek el. A Székely Hírmondó esetében az eredmények már nem szignifikánsak a nemek viszonylatában, és ugyanez a megállapítás érvényes a Krónika olvasási gyakoriságára is. Internetes hírforrások Az utolsó, általunk vizsgált médium az internet: a világhálón fellelhető információ-‐források, portálok látogatási gyakorlatára kérdeztünk rá. Milyen gyakran látogatod a következő internetes oldalakat: transindex.ro 3szek.ro erdély.ma kronika.ro manna.ro maszol.ro facebook twitter más internetes portál

Naponta

Hetente

0,7% 8,7% 2,7% 1% 0,9% 1,8% 74,5% 6,3% 58,4%

3% 9,4% 4,1% 2,6% 1,6% 0,5% 9,1% 5,4% 13,5%

Ritkábban, mint hetente 15% 45,5% 33,3% 28,4% 13,9% 7,5% 7,1% 15,7% 10,9%

Soha 81,3% 36,4% 59,7% 68% 83,6% 90,2% 9,3% 72,6% 15,2%

A fenti eredmények a hírforrások típusának a függvényében értelmezendők. Az első hat eset olyan hírportál, amelynek van a nyomtatott verziója is. Ezek közül a leglátogatottabb a Háromszék honlapja, amelyet a diákok közel egytizede néz napi rendszerességgel. A többi hírportál látogatottsági gyakorisága az olvasottsági gyakorisággal megegyezik. A másik kategóriát a közösségi portálok képezik, amelyek látogatottsága, főleg a Facebook-‐é, messze meghaladja bármely eddig bemutatott médium látogatottságát, olvasottságát, hallgatottságát vagy nézettségét. A harmadik kategóriát az egyéb internetes portál jelenti, amely összesített napi látogatottsági gyakorisága a második legmagasabb értéket mutatja. Habár ez esetben szintén nehéz azt a sokszínűséget visszaadni, amelyet a



11/18

diákok biztosítottak számunkra a válaszaikkal, a leggyakoribb „más” válasz, amely meghaladja hírportálok látogatottságát a Youtube videocsatorna. A településtípus szerinti elemzés eredménye, hogy a diákok körében csak a kronika.ro látogatottsága esetében mutatkozik szignifikáns különbség, azaz a városlakó diákok gyakrabban látogatják ezt a portált. A közösségi portálok esetében semmilyen szignifikáns statisztikai kapcsolat nincs a lakhellyel, tehát a diákok településtípustól függetlenül jelen vannak a közösségi portálokon. Ugyanezt az eredményt találtuk az egyéb Internetes portálokra is. A nemek közötti különbségek tekintetében elmondható, hogy a hírportálok esetén a haromszek.ro és a kronika.ro mutat szignifikáns különbséget a két nem látogatási gyakorisága között, és hasonlít a nyomtatott formában megjelenő lapok olvasottságával: a fiúk a két végleten vannak túlsúlyban (gyakrabban látogatják ezeket a honlapokat naponta, illetve soha), míg a lányok inkább a középmezőnyben tömörülnek, azaz nem látogatják ezeket a portálokat olyan rendszeresen, de a soha válasz is ritkábban jelenik meg náluk. A maszol.ro hírportál esetén is szignifikáns különbség van a két nem között: inkább a fiúk látogatják, míg a lányok csak a soha válasz esetében dominálnak. A közösségi portálok esetében a Twitter-‐rel nem, de a Facebook látogatási gyakoriságával összefügg a nem, mégpedig úgy, hogy a lányok dominálnak a napi használatban, a többi válasz esetén a fiúk aránya a magasabb. Más internetes portál megjelölésénél nem volt szignifikáns különbség a két nem médiahasználata között. A képzési szint tekintetében a következő hírportál esetén találtunk szignifikáns különbséget: a 3szek.ro-‐t inkább a középiskolások látogatják, mint az általános iskolások, mivel a „soha” válaszkategória majdnem a fele. (középiskola 29,9%, általános iskola 43%). A többi hírportál esetében nincs összefüggés a képzési szinttel. Ez a kijelentés, bár igaz a Twitter-‐re, a Facebook-‐ra egyáltalán nem, hiszen a középiskolások jóval nagyobb arányban vannak jelen napi rendszerességgel ezen a közösségi portálon, mint az általános iskolások (81,2 % vs. 67,9%). A Facebook eredménye részben megismétlődik az egyéb portál látogatási gyakoriságánál is, hisz a középiskolások gyakrabban látogatnak napi rendszerességgel más honlapot, mint az általános iskolások.

Összegzés Áttekintve a négy különböző típusú hírforrások használatának gyakoriságát megállapíthatjuk, hogy napi szinten a diákok körében a legelterjedtebb médium az internet; ezt követi a televízió, majd a rádió – és utolsó helyen található az írott sajtó.



12/18

Sólyom Andrea: Jövőstratégiák Értékorientációk, továbbtanulás, társadalmi távolság-‐percepciók Értékek Kérdőívünkben huszonnyolc értéket soroltunk fel, és arra kértük a diákokat, hogy értékeljék, egy 1-‐től 4-‐ig terjedő skálán, mennyire tartják ezeket fontosnak. Az 1-‐es azt jelentette, hogy egyáltalán nem, a 4-‐es pedig azt, hogy teljes mértékben fontos számukra az illető érték. érték

átlag

szórás

1. Rászorulók segítése 2. Hagyományok tisztelete

2.87 2.84

.82 .88

3. A másság elfogadása 4. Vallásosság

3.04 2.72

.88 .94

5. Hazaszeretet 6. Románia európai uniós tagsága

3.06 2.13

.93 .92

7. Nemzeti kisebbségek védelme 8. Egyenlőség 9. Szabadság

2.89 3.31 3.72

.96 .84 .62

10. Erkölcsösség 11. Szigor, szigorúság

3.11 2.33

.85 .83

12. Becsületesség 13. Emberi tartás

3.63 3.31

.67 .76

14. Kultúra 15. Államosítás

3.01 2.34

.82 .93

16. Család 17. Szerelem

3.77 3.37

.59 .77

18. Pénz 19. Barátság

3.00 3.73

.84 .59

20. Munka 21. Tudás

3.33 3.63

.72 .62

22. Szabadidő 23. Szórakozás 24. Tulajdon

3.61 3.49 3.22

.64 .69 .77

25. Hírnév 26. Művészetek

2.39 2.64

.94 .94

27. Politika 28. Érdekes, változatos élet

1.80 3.35

.87 .81



13/18

A fenti táblázatban az átlagokat jelenítettük meg; ahol szignifikánsnak bizonyult, ott külön jelöltük a nemek és az oktatási szintek szerinti különbségeket. Leginkább fontos értékeknek a következők bizonyultak: család, barátság, szabadság, tudás, becsületesség, szabadidő. Ezek egy része a privát szférához tartozik, más részük általános morális érték. Legkevésbé fontosnak a politikát, Románia európai uniós tagságát, valamint az államosítást és a szigort, szigorúságot tartják a fiatalok. Ezek azok a dolgok, amelyek legkevésbé foglalkoztatják őket, amelyekről úgy érzik távol állnak a személyes életüktől. A toleranciához tartozó értékeket inkább a lányok, illetve az általános iskolások tartják fontosabbnak. Az általános morális értékek preferenciája szintén a lányokat jellemzi fokozottabb mértékben. A hírnév az egyedüli olyan érték amely a fiúk számára fontosabb. A szerelem, az érdekes élet illetve az emberi tartás értékei a középiskolások percepciójában bírnak kiemelt jelentőséggel. A falusi és városi származású diákok között hasonló különbségek figyelhetők meg, a vidékiek inkább preferálják a tradicionális értékeket, a városiak körében az érdekes, változatos élet bizonyul fontosabbnak. Az értékeket faktorelemzéssel csoportosítottuk: azt néztük meg, hogy a válaszok együtt-‐előfordulása alapján milyen orientációk rajzolódnak ki a vizsgált értékekből a válaszok alapján. Az elemzés révén négy értékorientáció alakult ki, amelyek a válaszok 44%-‐át magyarázzák. Az első faktor összetétele a legvegyesebb, morális értékek és a privát szférához tartozó értékeket találunk benne. A második faktort hedonizmus néven emlegetjük, a szórakozást és a szabadidőt foglalja magába. A harmadik értékcsoportba kulturális értékek tartoznak, míg az utolsóba materiálisak.

Morális és a privát szférához tartozó értékek (17%)

Hedonizmus (10%)

Kulturális értékek (9%)

Materiális értékek (8%)

becsületesség

.739

család barátság

.686 .608

tudás szabadság emberi tartás

.608 .548 .440

munka erkölcsösség

.429 .423

szórakozás szabadidő

.804 .652

kultúra művészetek

.718 .556

hagyományok tisztelete

.500

hírnév pénz tulajdon

.616 .610 .467



14/18

Továbbtanulás Ahogyan az várható volt, a középiskolások döntő többsége továbbtanulást tervez az oktatási intézményből való kikerülést követően. A 364 válaszoló közül mindössze hatan nem tervezik folytatni tanulmányaikat, 7,1%-‐uk határozatlan, a többiek egy következő szint, intézmény felé orientálódnak. A határozatlanok többnyire a XI-‐XII. osztályos diákok, ekkor kezdik komolyabban fontolgatni a diákok a döntés tétjét, a IX-‐X. osztályosok szinte kivétel nélkül a továbbtanulást választják távolabbi tervként. Lássuk melyek a legkedveltebb és legkevésbé kedvelt szakok, iskolák a vizsgált középiskolások körében. 251 középiskolás válaszolt az erre vonatkozó nyílt kérdésre. Közülük 7,2% még bizonytalan, nem döntötte el hova felvételizik, iratkozik – ezek nem a tizenkettedikes osztályokba járnak – valamint valószínűleg azok, akik nem válaszoltak, szintén határozatlanok. Legtöbben az orvosi és gyógyszerészeti pálya felé orientálódnak, a második legkedveltebb területet a társadalomtudományok képezik, ide kerültek a nemzetközi kapcsolatok, szociológia, történelem, művészettörténet, régészet szakterületei. A válaszadók egytizede mérnöki szakon tanulna tovább, főként építészmérnök, autómérnök, elektromérnök és vegyészmérnöki oklevél megszerzését tervezik a diákok. A válaszolók közel egytizede kommunikáció, fotó, média, kisebb részben design szakon tanulna tovább. A következő népszerű szak a filológia, majd a válaszolók 6,9%-‐a egészségügyi szakterületen tanulna tovább, a válaszok alapján ez posztlíceális képzést jelentene. Ugyanennyien választanak közgazdasági képzést, valamivel kevesebben informatikusi és jogászi végzettség megszerzését tervezik. Természettudományi képzésre kevesen jelentkeznének. Az egyéb kategóriába soroltuk azokat a szakterületeket, amelyekre viszonylag kevesen jelentkeznének (kevesebb mint 3%): ilyenek a testnevelés, a teológia, a katonaság, rendőrség, fodrászat stb. Az informatikusi és mérnöki szakmák választásában, ahogyan az várható volt felülreprezentáltak a fiúk. Bár viszonylag kevesen vannak a végzősök, megnéztük, hogy ők milyen szakokat választanak továbbtanulási döntéseik során. A társaikhoz képest felülreprezentáltak a kommunikáció, az egészségügyi (főleg középfokú képzettséget igénylő) képzés, a közgazdaságtan, valamint kevéssel a mérnöki képzéseket választók között. %

középiskolások

XII.-‐esek

orvosi és gyógyszerészeti

19,3

12,7

társadalomtudomány mérnöki

13,7 10,7

12,7 11,3

kommunikáció, fotó, média filológia

9,4 7,7

14,1 7

egészségügy (asszisztens) közgazdaságtan informatika

6,9 6,9 6,4

14,1 9,9 5,6

6 3

5,6 1,4

9,9

5,6

jog természettudomány egyéb

Az intézményválasztást illetően első helyen a kolozsvári Babes-‐Bolyai Tudományegyetem áll, ezt jelölték meg legtöbben, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képezi a második leggyakoribb opciót, a



15/18

Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a harmadik legnépszerűbb intézmény, negyedik helyen a brassói Transilvania Egyetem áll. Elég magas a bizonytalanok aránya az egyetemválasztást illetően. Első helyeken tehát nagy múltú állami egyetemek állnak, ezeket pedig a Sepsiszentgyörgy közelében elhelyezkedő térségi egyetemek követik. A végzősök opcióiban az első négy helyen álló egyetemet más rangsor jellemzi. A tizenkettedikesek körében alacsonyabb a bizonytalanok aránya. Az első helyen A Babes-‐Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem holtversenyben áll, második a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, harmadik pedig a brassói Transilvania Egyetem. Az egyetemválasztásban szerepet játszó tényezők A három legfontosabb tényező amely szerepet játszik a középiskolások egyetemválasztásában az, hogy az illető szakmában szeretnének elhelyezkedni, ott van olyan szakma ami érdekli őket valamint az intézmény hírneve. Legkevésbé fontos szempont, hogy a környéken az illető intézmény az egyetlen olyan iskola, nincs más választásuk (mert csak az illető intézménybe veszik fel őket) valamint, hogy a médiából értesültek róla. Az egyes tényezők jelölési arányaiból úgy tűnik, hogy tudatos, karrierorientált egyetemválasztás jellemzi a fiatalokat, kevésbé játszanak szerepet a szocializációs intézmények (legkevésbé a médiából származó információk, amiből arra lehet következtetni, hogy a nyomtatott és audiovizuális sajtóorgánumok révén történő egyetemreklámozás kevésbé hatékony módszere a toborzásnak), valamint a felsőoktatási intézmények kínálata révén nem kerülnek kényszerpályákra a diákok. Befolyásol %

középiskolások

XII.-‐esek

1. Közel van a lakóhelyemhez

24,1

28,6

2. TV-‐ben, rádióban, újsághirdetésben hallottam róla 3. Szüleim, testvéreim, barátaim is ide jártak

18,2 35,1

10,9 21,7

4. Ez egy jó hírű iskola 5. Innen biztosított a szakmai sikerem 6. Szüleim javasolták

83,2 76,3 49,9

79,1 72,8 29,7

7. Tanáraim javasolták 8. A környéken ez az egyetlen ilyen iskola

43,4 11,3

22,8 14,3

9. Itt van olyan szakma/tagozat, ami érdekel 10. Nincs más választásom (csak ide vesznek fel)

87,8 11,2

90,2 6,7

11. Ilyen szakmában szeretnék elhelyezkedni

92,7

92,3

Lássuk milyen különbségeket találunk nem, településtípus, anyagi, kulturális helyzet, tanulmányi eredmény, profil szerint a diákok döntéshozásában. A falusiak számára a lakhelyhez való közelség fontosabb szempontnak bizonyult (a vidékiek közel egyharmada, a városiak egyötöde jelölte meg ezt).



16/18

A fiúk számára inkább fontos, hogy szüleik, testvéreik, barátaik is oda jártak (43%-‐uk befolyásoló tényezőnek véli, ezzel szemben a lányok közül csak 30%). A lányok számára a legfőbb szelekciós kritérium, hogy a választott intézményben létezzen az a szak, amely őket érdekli. Azok a diákok, akiknek édesapja felsőfokú végzettséggel szellemi beosztottként dolgozik, szintén az alapján választanak elsősorban egyetemet, hogy milyen szakma érdekli őket. A lányok számára hasonló mértékben fontos szempont, hogy milyen szakmában szeretnének elhelyezkedni. A társadalomtudományi osztályba járók számára kevésbé fontos szempont az egyetemválasztásban, hogy a választott intézményből biztosított legyen az illető szakmai sikere (kétharmaduk szerint fontos ez a szempont, szemben a más osztályokba járók négyötöde véli szelekciós kritériumnak ezt). A természettudományi osztályba járókra épp ellenkező tendencia érvényes, számukra kiemelt jelentőségű, hogy a választott intézményből biztosított legyen a szakmai sikerük. A természettudományi osztályba járók döntéshozásában inkább szerepet játszik a szüleik javaslata. Minden természettudományi osztályos diák megjelölte a döntésében közrejátszó tényezőként, hogy az illető szakmában szeretne elhelyezkedni. A matematika-‐informatika osztályokban tanulók döntésében közrejátszik az a szempont is, hogy a választott egyetem az egyetlen környékbeli, a választott szak szempontjából megfelelő intézmény. Velük ellentétben a természettudományi osztályba járók döntésében abszolút marginális az említett szempont. Ahogyan az várható volt, a kevesebb havi bevétellel és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező családok gyermekeit inkább befolyásolja a lakhelyhez való közelség, mint szempont az egyetemválasztásban. A kedvezőbb anyagi helyzetben élők számára fontosabb szempontnak bizonyul, hogy már valaki a családból (szülők, testvérek) szintén a választott intézménybe járt. A nagyobb jövedelmű családokból származó és jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok számára fontosabb az intézmény hírneve mint társaik számára. A magasabb jövedelem és a jobb tanulmányi eredmény összefügg azzal a szemponttal is, hogy a választott intézményből biztosított legyen a diák szakmai sikere. A saját megítélésük szerint kedvezőbb anyagi helyzetben élők inkább hallgatnak szüleik javaslatára, mint társaik az egyetemválasztásban. A jobb tanulmányi eredményt elért diákok számára fontosabb kritériumnak bizonyult a választás során, hogy milyen szakma érdekli őket illetve, hogy az illető szakmában szeretnének elhelyezkedni. A lakhelytől számított távolság a végzősök számára bizonyult fontosabb szempontnak. A médiában történő népszerűsítés pedig a végzősökhöz jut el legkevésbé, ők nem a „hírek”, a kampány alapján döntenek. Szintén a végzősök számára kevésbé fontos szempont, hogy a szüleik, testvéreik is az illető intézménybe jártak, illetve ők hallgatnak a legkevésbé szüleik és tanáraik javaslatára döntésük meghozatalakor saját bevallásuk szerint. Magánórák A középiskolások 41,1%-‐a jár valamilyen magánórára a kutatás időpontjában. A tantárgyak alapján valószínűleg leginkább az érettségire való felkészülést elősegítendő vesznek részt felkészítő órákon. Többnyire egy tárgyból vesznek igénybe magánórai segítséget, illetve a magánórára járók egyharmada két tantárgyból. Legtöbben matematika órákra járnak magántanárhoz, majd angol illetve román nyelvből igyekeznek felkészülni. Általában



17/18

heti egyszeri gyakorisággal végzik ezt a tevékenységet. A tizedikesek járnak legtöbben, míg a tizenegyedikesek legkevesebben magánórákra. Társadalmi távolság-‐percepciók A Mikes Kelemen Elméleti Líceum középiskolás diákjainak más csoportokkal szembeni viszonyát is vizsgáltuk. Kilenc csoportot soroltunk fel, amelyekkel kapcsolatban négy viszonyt illetően kellett a diákoknak jelölniük, hogy elfogadják-‐e vagy sem: családtagként, barátként / padtársként, szomszédként / ismerősként, illetve osztálytársként. A csoportok között felsoroltunk olyanokat is, amelyekkel szemben a diákok rendelkezhetnek a hétköznapi életben szerzett tapasztalattal (pl. roma, román) illetve olyanokat is, amelyekkel kapcsolatban kisebb az esély a személyes tapasztalatgyűjtésre. Legkevésbé toleránsnak a romákkal, mormonokkal illetve a HIV vírussal fertőzöttekkel szemben bizonyultak a diákok, leginkább toleránsnak pedig a románokkal, fogyatékosokkal illetve a zsidókkal szemben. Láthatjuk, hogy az elutasított csoportok között egy a diákok számára valószínűleg ismeretlen csoport is szerepel, a mormonok, ami azt jelzi, hogy az ismeretlennel szembeni viszonyuk ez esetben negatív. A fiúk és a lányok között számottevő különbséget tapasztaltunk a társadalmi távolságot illetően, a lányok befogadóbbnak bizonyultak minden felsorolt kisebbséggel szemben. %

CSALÁDTAG

BARÁT / PADTÁRS

SZOMSZÉD / ISMERŐS

OSZTÁLYTÁRS

Zsidó Cigány

39,8 10,5

55,8 17,4

69,1 33,4

67,4 40,9

Homoszexuális Mormon

21,5 11,4

31,8 18,8

41,4 27,7

42,3 29,6

Jehova tanúja Muzulmán

20 21,4

35 34,7

43,1 42,8

49,7 45

HIV vírussal fertőzött Fogyatékos

15 36,9

18,3 40,6

32,8 54,7

29,7 53,6

Román

53,6

53,9

60

64,4

Leginkább toleránsak a filológia és legkevésbé a matematika-‐informatika osztályba járók (lány többség versus fiú többség). Jobb tanulmányi eredmény kisebb társadalmi távolsággal jár együtt. Minél kedvezőbb az anyagi helyzet szubjektív megítélése, annál nagyobb társadalmi távolság. A kor, évfolyam, családméret, lakásméret, havi jövedelem, szülők iskolai végzettsége valamint a településtípus nem függ össze a toleranciával. A másság elfogadása, a vallásosság, az erkölcsösség, a kultúra, a művészetek preferenciája toleránsabb attitűdökkel jár együtt. A pénz, a hírnév, a munka értékeinek választása elutasítóbb magatartást von maga után a felsorolt csoportokkal szemben. Az Erdővidéki tévéből való gyakori tájékozódás negatív együttjárással jellemezhető a mássággal szembeni befogadó attitűddel.



18/18

Bakó Rozália Klára: Egy kutatás margójára: következtetések, javaslatok Felmérésünk a diákság környezettudatosságára, médiahasználati szokásaira, illetve jövőstratégiáira fókuszált. A mikeses diákok természettel szembeni attitűdje pozitív, ismeret-‐szintje pedig jó. Több szervezett kirándulással, természetfilmek vetítésével, környezetvédelmi szervezetek ismertetésével, a környezetvédelmi tevékenységek változatosabbá tételével lehetne emelni a diákok környezettudatossági szintjét. Médiahasználati szokásaik vizsgálata kiderítette, hogy a mikeses diákok az internetről, illetve a tévéből szerzik a legtöbb információt. Ez nem meglepő, de komoly kihívást jelent az oktatás számára: a pedagógusok is tehetnek annak érdekében, hogy emeljék a fiatalok médiakultúra-‐szintjét hasznos portálok ajánlásával, az oktatási módszerek multimediálissá tételével, a „netikett” megtanításával. A diákok tolerancia-‐szintje emelésének érdekében is sokat tehet az iskolai közösség: a mássággal szembeni elfogadó attitűd lehet a tájékozottság, de a pozitív tapasztalatok eredménye is. Minél több olyan tevékenységbe érdemes bekapcsolni a fiatalokat, ahol gyakorolhatják a társas együttéléshez annyira fontos készségeket és képességeket: az egymásra való odafigyelést, a türelmet, az együttérzést. Szakmai kirándulások, tapasztalatcserék, vitadélutánok szervezése csak néhány ismertebb módszer arra, hogy a nevelési tevékenység kellemesen és hasznosan érjen célba. A Zöld utat a turistáknak környezeti nevelési programhoz hasonlóan érdemes olyan átfogó, az egész iskolát mozgósító rendezvényeket szervezni, amelyek összekapcsolják a diákságot, és több csatornán üzennek feléjük azokról az értékekről, amelyekben az iskola munkaközössége hisz. Ezeket az eseményeket interaktív módon is meg lehet jeleníteni a világhálón, a diákok részvételével: közösségi portálokon, videomegosztó csatornákon, az iskola hivatalos honlapján. Sepsiszentgyörgy, 2012. június 15.


Gyorsjelentés a Zöld utat a turistáknak környezeti nevelési program szervezői részére

Recommend Documents