GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI KULTURÁLIS
HÍRLEVÉL V. évfolyam 3. szám
Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft.
2009/3.
TARTALOM I.VISSZAPILLANTÓ · Benedek Elek meséi képekben · „Többsincs” Benedek Elek mesemondó verseny · Haydn és Eszterháza · 50 éves jubileumi hangverseny Csornán · Emléktáblát avattak Gyõrújbaráton · Aratónap Nyalkán · Tízforrás Fesztivál 2009 II. KÉPZÉSEK · Bábkészítõ tanfolyam · Amatõr képzõ-és iparmûvészek képzése · Görög Ibolya protokoll elõadása · Amatõr néptánccsoportok vezetõinek képzése
· ·
Amatõr színjátszó vezetõk képzése Tánctanfolyam csoportvezetõk részére
III. · · ·
FELHÍVÁSOK Radnóti vers- és prózamondó verseny Pályázati Felhívás UNICEF – Rongybaba-program
IV. · · ·
PROGRAMAJÁNLÓ Kolompos koncert Gyermekszínházi ajánló Bartók Napok-- Bartók gyûjtõútja nyomában – Jobaháza - „Tánczmester” – Honvéd Táncszínház - Megyei Népzenei Találkozó Koncz Zsuzsa koncert
·
www.bbmmk.hu
V. KIÁLLÍTÁSOK · Herczeg Anikó és Pócza Irma kiállítása 2009. szeptember 18 - október 1. · Szajkó István vajdasági festõmûvész kiállítása: 2009. október 5-14. · XX. Amator Artium” Országos Képzõ- és Iparmûvészeti kiállításon szerepelt alkotók csoportos kiállítása: 2009. október 22- november 5. · Blaskovics Attila tárlata: 2009. november 10 - 24. · Papp János György kiállítása: 2009. november 25- december 2. „Tengerész emlékek…” Maurer Péter Miklós hagyományõrzõ matróz gyûjteménye 2009.december 04-20.
2
HÍRLEVÉL
2009/3.
BENEDEK ELEK MESÉI KÉPEKBEN A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ rajzpályázatot hirdetett a nagy meseíró, Benedek Elek évforduló alkalmából. Lázár né V erebes Ilona az alábbi gondolatokat osztotta meg az eredményhirLázárné Verebes detés és kiállítás megnyitó résztvevõivel. „Mûvészet nélkül csonka a világ!” – Seneca A mûvészet nemcsak a hivatalos, nagy mûvészetet jelenti, hanem a mindennapok, a nép által megalkotott, létrehozott érték is. A népmese népünk kincse. Benedek Elek ezt a kincset mentette meg számunkra. Ti olvastátok és megértettétek, majd átírtátok a verbális kifejezéseket, a szavak világát a vizuális nyelv eszközeivel, majd képpé formáltátok. Több kapocs is van a mese és a képi kifejezés között. Az egyik legfontosabb a képzelet. A mese is a fantáziára, az ember képzeletére épít, akárcsak a képalakítás. Mi is az a képzelet? A képzelet hatalom. Látni akarod a tengert? Elképzeled. Hegycsúcsokra vágysz? Elképzeled. A képzelet erõ, amely képeket teremt. A részeket egésszé álmodja, a hiányt pótolja, a jövõt a jelenbe hozza. Megszépíti a rútat. Látja azt, ami lehet, és azt is, ami nem lehetséges. A képzelet színes képesség benned. Látod, amit olvasol, de nem a betûket, hanem a betûk lelkét. A mese minden szava, mondata kép benned. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elõdök kultúrája egykettõre elpárolog, ha minden nemzedék meg nem szerzi magának.” – Kodály Zoltán Ma azokat az alkotó mûvészpalántákat ünnepeljük, akik elindultak azon az úton, hogy megismerjék és megszerezzék maguknak elõdeink kultúráját. Azokat, akik elküldték a rajzaikat, azon keresztül a gondolataikat a kiírt pályázatra. Nagy örömünkre volt, hogy minden korcsoport tudott valami újat, valami különlegest, egyedit létrehozni. Közel ezer alkotás az ország minden részérõl, sõt a határokon túlról is, varázsolta el a zsûri tagjait, Pintérné Gergics Ágnest, Borbély Károly festõmûvész urat és természetesen engem is. Különös dolog a vizuális mûvészet. Tervezünk, gondolkodunk, alkotunk, aztán megszületik a csoda. Az elkészített alkotásokból sugárzik, hogy megérintett benneteket a mese csodálatos gondolatvilága. Minden illusztrációnak megvan a maga varázsa. A gyermeki fantázia, a kreativitás, a kitartó munka és a jó szakember irányítása csodákat képes létrehozni minden korosztályban. Ha megtekintjük a pályamûveket, láthatjuk a picik színes, titokzatos vonalait, foltjait, a jelhagyás örömének felfedezését, a játékos képalakítást, majd a nagyobbaknál a tudatos, önálló kompozíciókat, az élmények, az érzelmek képpé formálódását. Felsorakoztattátok a vizuális nyelv minden eszközét. Mûveiteken szólnak hozzánk a pontok, a vonalak, a színek, élénkebb és oldottabb www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
3
tónusok, díszítõ jellegû grafikai elemek, játékos ritmusok. Végig jártátok a képalkotás nehéz, de gyönyörû és eredményekkel büszkélkedõ útját. Láthatjuk munkáitokon a technikai megoldások gazdag palettáját. Batikok, pasztellek, grafikák, vegyes technikák sorakoztak a zsûri elõtt. Azt hiszem, különleges élményben volt részünk és van ma itt is, a kiállítás résztvevõinek. Az az út, amely idáig vezetett, sok fáradságos munkát, a mûvészetekkel szembeni alázatot, a képzelet szárnyalását, az idõvel való jó gazdálkodást, alapos, türelmes, odaadó munkát igényelt. Ez bizony sokszor nem könnyû, nem egyszerû. Azt tanácsolom az alkotóknak, próbáljatok ki minél több technikát, keressétek a saját hangotokat, kerüljétek mások gondolatainak ismétlését. Ügyeljetek arra, hogy megmaradjon a színek tiszta ragyogása, hiszen ez fontos hangulati eleme a mondanivalónak. Figyeljetek arra is, hogy korotoknak megfelelõ képi elemeket válasszatok ki, ezekbõl komponáljatok. Gratulálok minden pályázónak és pedagógusnak, felkészítõ tanárnak, a szép, tartalmas, igényes munkához!
Keressétek a tiszta forrást, ha megtaláltátok, merítsetek belõle. Nézzetek bele tükrébe, kékebbnek látszik az ég, fényesebbek a csillagok. Életetek további szakaszán vadvirágok, és vadfüvek illata kísér majd a béke és a boldog élet felé.” – Geibinger Béla (†) cinkotai népi fafaragó mûvész LÁZÁRNÉ VEREBES ILONA rajz- és vizuális kultúra megyei szaktanácsadó
www.bbmmk.hu
4
HÍRLEVÉL
2009/3.
Többsincs Benedek Elek mesemondó verseny Nagy siker koronázta a Többsincs elnevezésû, Benedek Elek emléke elõtt tisztelgõ Kárpátmedencei mesemondó verseny megyei döntõjét 2009. május 8-án, aki belépett a Bartók Béla Megyei Mûvelõdés Központba, különleges látványban részesült. A falakon mindenütt csodálatos gyermekrajzok vonzották a tekinteteteket. A többféle technikával készített alkotások színes kavalkádja a gyermeki képzelet sokszínûségérõl és ügyesen rajzoló kezek tehetségérõl árulkodott. A gyönyörû alkotásokban egy valami közös volt: mindegyik meseillusztráció volt. A kiállítás remekül kapcsolódott és emelte hangulatát a mesemondó versenynek. Benedek Elek születésének 150. évfordulójára meghirdetett rajz és mesemondó verseny méltó tisztelgés volt a meseíró emléke elõtt. Meseátdolgozásai, mesefordításai és gyûjteményes könyveinek kiadásai révén õt nevezik a magyar gyermekirodalom megteremtõjének. A mese a gyermek elsõ találkozása az irodalommal, gyerekkorunk legkedvesebb élménye, felnõttkorunk legszebb emléke. Ki ne emlékezne mesélõ édesanyja meleg hangjára, kedvenc meséjére. A mai gyermekek életében – akik tévén, videón, számítógépen nõnek fel- kiemelten fontos az élõ mesélés. A versenyfelhívás motiválta a gyerekeket, hogy kezükbe vegyék a mesekönyveket és olvassák a szebbnél szebb történeteket. A felkészülés nagyon jól sikerült! Színvonalas produkciók sokaságát hallhattuk. Az élményszerû elõadásmód sokunknak szerzett örömet. Három kategóriában indultak a versenyzõk. Egyet nagyon sajnáltunk, hogy a „Szépkorúak” kategóriában csak egy versenyzõt hallgathattunk. A mese régen szájról-szájra terjedt és olyan jó volt nagyanyáink, szépapáink mesélését hallgatni. Köszönet illeti a szervezõket ezért a szép napért. Gratulálunk minden fellépõnek és az õket felkészítõ tanáraiknak. Lehet, hogy hagyomány teremtõdött? ENZSÖLNÉ MONDOVITS ERIKA Magiszter-díjas versmondó, a zsûri tagja
www.bbmmk.hu
HÍRLEVÉL
2009/3.
5
Gyõr-Moson-Sopron megyét az országos döntõn a következõ helyezettek képviselik: Alsó tagozat: FRANCIA DOMINIKA - ENESE Felkészítõ tanár: Lakatosné Rozsnyai Henriette LAKATOS NÓRA - ÁSVÁNYRÁRÓ Felkészítõ tanár: Simon Gáborné Felsõ tagozat: CSIZMADIA ÁRON - MÁRIAKÁLNOK Felkészítõ tanár: Pápainé Németh Eszter SZABÓ ANDRÁS - BÕRSÁRKÁNY Felkészítõ tanár: Horváthné Németh Mária Szépkorúak kategória: WITTMANN ELEKNÉ - JÁNOSSOMORJA
WITTMANN ELEKNÉ - Jánossomorja
SZABÓ ANDRÁS - Bõrsárkány
LAKATOS NÓRA - Ásványráró
www.bbmmk.hu
6
HÍRLEVÉL
2009/3.
HAYDN ÉS ESZTERHÁZA A kórusénekesek tudnak valamit, amit már sokan el-elfelejtünk: a közösségi mûvészetnek ezer arca van, s mind mosolyog. „- Jó napot kívánok tanárnõ. Farkas Mária vagyok, a gyõri Bartók Béla Mûvelõdési Házból. Ó, akkor valami jóban lesz részem rövidesen – gondolom. Szeretek Gyõrbe menni. Elõadásokra, továbbképzésekre és zsûrizni szoktak hívni a Mûv. Házba, a Városházára, vagy éppen a Zsinagógába. És mindig jól érzem magam, mert az emberek kedvesek, a kollégák lélekkel telve úgy dolgoznak, mintha nem is siratnánk a Kodálymódszert lassan hagyományörzõ módon, mintha nem a kultúra és értékválság járná be Európát, a gazdasági válsággal karöltve. A gyõri ének-zenetanárok mindezzel nem foglalkoznak, teszik az egyetlent, amit ilyenkor tenni lehet – teszik a dolgukat, mintha minden rendben lenne. „Nincs okunk semmit tenni, ha mindent nem tehetünk is”- mondta az 1600-as években gróf Esterházy Miklós nádor. Jobb életelvet azóta sem nagyon találtak ki, és lám, az Esterházyaknak is bejött. - Haydn hangversenyt rendezünk, és azt szeretnénk kérni a tanárnõtõl, hogy egy 40-50 perces elõadással nyissa meg a programot. - Kiknek szól majd az elõadás? - A megye felnõtt kórusainak. Érdekes – gondolom – hogy nem csak köszöntõre vágynak a kórusok (köszöntõt, igen szépet Némethné Fülöp Terézia mondott), hanem szívesen vesznek egy nem túl rövid elõadást is. Egy színházterem színpada lesz Haydné és az enyém, a közönség pedig a fellépõ kórusokból áll majd. Aztán Haydn ott marad a színpadon, én beülök közönségnek, a kórusok
pedig sorra látogatják-üdvözlik a mestert, s aki tud, bizonnyal meg is szólaltat tõle valamit. Kellemes izgalommal készülök az elõadásra, fontolgatom, engem mi érdekelne, ha középkorú – az is vagyok – kórustag lennék, valamelyik Rába melletti település kórusában, s mi az, aminek mindenképpen el kell hangoznia egy évforduló elõtt tisztelgõ elõadáson. Sok anyagot viszek, variálhatót, hogy majd a pillanatban dönthessek. Vetítek, mesélek, zenét mutatok, Haydnhoz kötõdõ dokumentumokat olvasok fel, és figyelek, figyelnek e. És a közönség ünnepi ruhában – ki-ki a saját kórusának egyenruhájában – a fellépések elõtti jól ismert várakozásteli ünnepi lélekkel ül, figyel, s mikor az elõadás vége felé Haydn leveleit idézem, s megcsillan a mester legendás humora, bizony egyként kacag a publikum. Aztán elbúcsúzom, és indul a koncert.
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
Az elsõ együttes – Canto Excolo Kamarakórus – Jánossomorjából jött. Kicsit elfogódottan kezdenek, de egyre szebb a hangzás. Szép, árnyalt dinamikával énekelnek, sok szép és sokféle piano szólal meg. 6 hölgy és 4 úr énekel az együttesben (karnagy: Szabó Attila), így nem kis teljesítmény, amikor az egyik basszus zongorakísérõvé avanzsál. A mû nem könnyû, de az énekesek szépen építkeznek, stílusosan adják elõ. Az igényesen összeállított mûsor záró számaként felhangzik Certon: Piaci Pletyka címû madrigálja, amikor is kiderül, ez az igazi nekik való mû: hallani is látni is lehet ezt, hiszen megmozdulnak az énekesek, jó humorral, jól elõadva zárják a mûvet és fellépésüket.
Szigetközé a színpad, Halásziból jött a következõ kórus. Karakteres, de finom hangzásuk van. Elõadásukban a különbözõ karakterû motívumok szépen elkülönülnek és kiegészítik egymást. A legmeggyõzõbben talán Kodály Zoltán mûve, a Szép szavú múzsa szólal meg, szép magyar kiejtéssel, szintén karakteres elõadásban. A 17 hölgyet és 9 urat számláló kórus (karnagy: Kincses László) természetesen máshogy adja elõ az elõzõekben hallott Piaci pletykát, mint a hangversenyt indító énekegyüttes, de a jóízû éneklést itt is megcsodálhatjuk. Végül a szigetközti Duna mellõl az Alföldre kalauzol minket Bárdos Lajos kórusmûve – Tisza partján – amelynek középsõ tételét talán az átlagosnál kissé meditatívabban hallhatjuk, de
ez mit sem von le a kórus és karnagyának szívmelengetõ elõadásából.
Gyõrzámolyé a színpad, a Szivárvány Dalkör énekel. (karnagy: Róth József) Friss Tavaszköszöntõ után Haydn mûvet hallhatunk, talán egy kicsit lassabb tempóban, mint ahogy a szerzõ eredetileg elgondolta. A 23 nõi és 6 férfi énekes azonban nemsokára bebizonyítja, hogy a virtuozitás az egyik legfõbb erénye. „Énekel a kórusban a polgármester is” – súgja kolléganõm. Hej, ha minden polgármester énekelne valamelyik kórusban! – sóhajtom ábrándosan. (Alkalmi üzenet az énektanár kollégáknak: Önök tanítják a jövõ Polgármestereit.) Visszatérünk a jelenbe. A Bárdos mûvek, mindig alkalmasak sokféle karakter megformálására, s bár a Négy népdalfeldolgozás nem könnyû, frappánsan megy. A Pünkösdi rózsa lassú kezdése talán kevésbé meggyõzõen sikerül, mint a tempóváltás utáni friss tempó, aminek hallgatása során azonban megállapíthatjuk, hogy a kórustagok szemmel láthatóan jobban szeretnek kedélyesek lenni. Technikailag úgy tûnik, nincsen határ: pazar accelerandot hallhatunk. Végül ízes, változatos népdalcsokor jõ zongora és fuvola kísérettel. Országjárásunk során ezúttal a Balaton tájékát vesszük szemügyre – de jó Dunántúlon dunántúli tercet hallani! A két hangszeres fiatal éppoly virtuóz, mint a kórus és a karnagy. Jó mûvek, jó elõadásban.
www.bbmmk.hu
7
8
HÍRLEVÉL És ezúttal alkalmam van a Richter János Szakközépiskola vonósnégyesét is meghallgatni, akikrõl az elõbb a színpadról a nézõtérre költözés miatt lemaradtam. Szép, meleg, telt hangon játszanak a fiatalok, nem nélkülözve a szenvedélyt és a lírát.
A vonósnégyes tagjai nem esnek bele régizenés csapdákba, Haydnt, a nagyformátumú mestert mutatják be. Öröm hallani a jövõ zenészeit, köszönet felkészítõ tanáruknak is. (Benkõ Szabolcs) Jól összeállított mûsorral lep meg minket a Mosonmagyaróvárról érkezõ Lajtha László kórus. A 25 hölgy és 11 úr (Wenczlerné Csiki Ilona) pregnáns szövegmondással elõadott madrigál után dobbal, csörgõdobbal dúsítva, szépen megformálva énekli Dowland mûvét. Kórustag kíséretével hallhatjuk Mozart: Drága szempár címû kompozícióját, majd két Haydn mû következik, igazán szép, s az eddigieknél lényegesen karakteresebb elõadásban. A zongorakíséretes Itt a bánat el nem érhet után kis kamaraegyüttes – 2 hegedû, cselló – játékát csodálhatjuk meg a Szép nyári reggel címû mûben, amely üdén, meggyõzõ elõadással zárja a kórus produkcióját. És elérkezünk a kóruséneklés magasiskoláját bemutató Gyõri Pedagógus Kórushoz. A Gyõrben elmaradhatatlan Halmos László Jubilate címû mûve azzal az autentikussággal szólal meg, amelynek nem csak mi örülünk, de a szerzõ is
2009/3.
örülne. Lassus motettája – Super Flumina Babylonis – a klasszikus polifonia elõadásmódjának legkiválóbb elõadásait idézi, Mendelssohn Jauchzet dem Herrn… címû zsoltárának elõadása pedig a hit és a szenvedély találkozásának elegáns, meggyõzõ megfogalmazása. Két Haydn mû zárja a programot, az Ékesszólás és a Pillanat. Tisztán, stílusosan, ahol kell, kedélyesen és humorral szólal meg a kórus (24 hölgy és 7 úr), s a hangzás gyönyörû, telt és fényes. A mûvek elõadása összefogott és színes, arányaiban példamutató, hála Katona Tibor karnagy úr kiváló munkájának. A feladat nem könnyû, de megoldása sikeres. Gondolná az ember, hogy ez volt az est fénypontja, és vége is a koncertnek, de lám, jõ még egy kórus, a Rába Dal és Társaskör. Szegények – gondolom – ezután nehéz lesz énekelni. De a kórus (19 hölgy, 10 úr) és a két temperamentumos karnagy-hölgy (Bojtárné Gál Anikó, Mezey Melinda) cseppet sem elfogódottan énekel. És új szín jelenik meg az esten: németül, az ünnepelt mester nyelvén szólal meg a kórus. És még valami történik, ami nagyon is ide illik: Michael Haydn mûvét adja elõ a kórus, Joseph Haydn testvérének motettáját., a Tenebre facte sunt-ot. A karnagy és a kórus drámaisága megrendítõ, talán egy picikét szokatlan is a stílusban, de ki tagadhatja, hogy 200-300 évvel ezelõtt is élt az emberiségben a drámaiság és a szenvedély? Mindkét karnagy elhivatottan vezényel, és boldogan köszöni meg a megérdemelt tapsot. Itt álljunk meg egy pillanatra. Megható, hogy az embereknek fontos az éneklés. Kiváló karnagyokat látunk, de õk egyedül kevesek lennének ahhoz az élményhez, amelynek itt ma közönségként örülhetünk. A kórusénekesek tudnak valamit, amit már sokan el-elfelejtünk: a közösségi mûvészetnek ezer arca van, s mind mosolyog. Mert egyedül is jó énekelni, de mennyivel jobb együtt! Egyedül is meg lehet
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
ismerni zeneszerzõket és mûveiket, de mennyivel jobb együtt! Egyedül is el lehet tölteni a szabadidõt, de mennyivel jobb együtt, tartalmasan, szépen, szeretettel, egymáshoz alkalmazkodva, egy közös mûvészi élmény fontos alkotóelemeként. Megõrizve arcunkat, de kifejezését hozzáigazítani a többiekéhez. Hogy máshogy fejezõdhet be egy ilyen este, mint közös énekléssel. Vezényel Katona Tibor, énekel Nyugat-Dunántúl. Köszönet mindenkinek, aki megszervezte ezt a hangversenyt, ahol a belátogató kedvet kaphat az énekléshez. Köszönet a karnagyoknak, akik a szakmai tudáson kívül hordozzák azt a ritka õsi tudást is, amellyel korokat – alkotókat – elõadókat és hallgatókat hoznak össze egyegy minden mást feledtetõ pillanatra. Látod Magyarország? Így is lehet ünnepelni: tétovázás nélkül, jókedvûen. És a koncert utáni álló-
9
fogadás is része ennek a szép rítusnak, hiszen a lélek tápláléka mellett jól jön egy kis töltött káposzta is – ki tudja, talán Haydn is szerette, hiszen éppen az õ idejében terjedt el Magyarországon – meg egy kis somlói galuska is – már a 16. század óta népszerû süteményünk – de még jobban esik az, hogy a kórusok barátkoznak, ismerkednek egymással szavakban is, hiszen az, hogy ki mit gondol az egyes kórusmûvekrõl, s fõként mit tesz a kóruskultúra ápolásáért, már kiderült. És lekésem az utolsó vonatot hazafele. Akkor ment el, amikor a karnagy úr leintette az utolsó mûvet. De jó ez így, hiszen tovább maradhatok itt Gyõrben, ahol szeretek lenni, s ahol barátaimmal hajnali 4-ig beszélgetve meghosszabbítom az ünnepet.”
www.bbmmk.hu
VINCZEFFY ADRIENNE karnagy
HÍRLEVÉL
10
2009/3.
50 éves jubileumi hangverseny Csornán Megalakulása ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Csornai Bárdos-kórus.
1957-ben egy „tettrekész néptanító” érkezett? Küldték! Kapuvárról Csornára. Úgy hívták, Nagy Kálmán. Nehéz munkába kezdett. Egyik álmát szerette volna megvalósítani. „Vegyeskart szervezni!” Ehhez adottak voltak a település több évtizedes, évszázados zenei hagyományai. Még együtt voltak az éppen megszûnt Iparos Daloskör tagjai, a tanítványok szülei is szívesen fogadták az ötletet. Nagy Kálmán addig „kilincselt” az akkori vezetõknél, míg áldásukat adták a tervre. Így született meg 1959ben 68 taggal a Csornai Központi Énekkar. Elõször a település rendezvényein szerepeltek, majd a ’60-as évek nagyon népszerû megyei Dalostalálkozóinak is állandó, egyre színvonalasabb produkciókkal jelen lévõ résztvevõi lettek. Tudatosan vállalták népdalkincsünk átadását és az egyetemes kóruszene népszerûsítését. Szinte töretlen fejlõdésüket mutatták a minõsítéseken elért eredményeik. 1966 – bronz minõsítés 1968 – ezüst koszorú 1970 – ezüst koszorú diplomával 1972 – aranykoszorú 1974 – aranykoszorú diplomával
A minõsített kórusok annak idején szerepelhettek a Rádió Kóruspódium adásában. Itt 15 alkalommal hallhatták a Központi Énekkart. Valami mégis megváltozott. Kezdtek „kikopni” a régi tagok, jöttek a fiatalok és ezzel együtt a „nemzedéki ellentétek”. A karnagy egészsége is megromlott, de gondolt „egy nagyot”. Két kollégium is volt Csornán, össze kellene hozni a fiatalokat, énekeljenek együtt! Jöttek is a kollégisták, nem minden hátsó szándék nélkül, hisz semleges területen hetente két alkalommal találkozhattak egymással! 1979-ben már 60 fõs Ifjúsági Vegyeskar énekelt a 20 éves jubileumon. És meghívólevéllel már külföldre is el lehetett jutni, „ide a szomszédba” a mai Szlovákiába. Ekkor kezdõdtek a külföldi szereplések. Mégsem mentek elég jól a dolgok. A lányok, akkori óvónõképzõsök, bírtak képzett hanggal, a fiúk mezõgazdásznak, gépésznek készültek, nem az ének volt az erõsségük. Új hangok kellettek, férfiasabbak. Nagy Kálmán tanár úr újult energiával ismét felnõtt vegyeskart szervezett. Sikerrel. 1988 novemberében, tisztelegve Bárdos Lajos tanár úr emlékének, Daróczi Bárdos Tamás egyetértésével a Csor-
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
nai Vegyeskar a Csornai Bárdos Kórus nevet vette fel. Kezdõdött egy újabb korszak. Változott a politikai és társadalmi légkör. Végre egyházzenei koncertet is lehetett tartani. Elõször Csornán 1989-ben a Premontrei templomban énekeltek, majd országos programokon, múzeumi hangversenyeken, az ország több településén kórustalálkozókon tudott részt venni a Bárdos Kórus. És könnyebben lehetett a határon túlra is eljutni. „Ez a nagy család”, ahogy Nagy Kálmán annyiszor nevezte a vegyeskart, eljutott többször Ausztriába, az akkori Csehszlovákia magyar lakta településeire, Erdélybe, Kárpátaljára. Ezek az utak a koncertek mellett, kirándulások és közösségkovácsoló események is voltak. Jártak Csorna testvérvárosában, a hollandiai Heumenben, jótékony cél vezérelte az ottani koncertjeiket. Adományokat gyûjtöttek a csornai evangélikus templom felújítására. Nagy Kálmán szervezett és szervezett. Gyûjtötte ezen utakhoz az anyagi támogatást is. Ma úgy is nevezhetnénk, hogy „menedzser” volt. De elteltek az évek. „Az ember is megkopik” – mondta többször a karnagy úr. Gyermekei kérésére Budapestre költözött. Nehéz volt már a visszajárás Csornára. Át kellett adni a „stafétabotot”. 1996-tól Már Csorba János karnagy úr vezette a Vegyeskart. A Csornán 1996ban megrendezett Országos Bárdos Kórus találkozón már õ vezényelt. Nagy Kálmántól, aki 36 éven át szívvel-lélekkel dolgozott a vegyeskarért, „könnyek között” itt búcsúzott el a kórus. Ismét új korszak kezdõdött. Rendkívül fegyelmezett munka egy fiatal karnaggyal. Sikeres fellépések. A színvonalra talán jellemzõ, hogy az akkori Rábafesztivál fesztiválkórusa lehetett a Csornai Bárdos Kórus. Hivatásos mûvészekkel együtt fellépve arattak sikereket. A 40 éves jubileumon, 10 évvel ezelõtt Csorba János vezényelt. Ám felgyorsult a világ! Hû-
11
ségbõl és szeretetbõl már nem lehetett megélni! Egzisztenciális gondok a kórustagoknál, új munkahely lehetõsége, magasabb szakmai kihívás a karnagynál. Csorba János döntött. Gyõrben kívánta folytatni tanári, mûvészi tevékenységét. 2001 szeptemberében a kórus vezetõ nélkül maradt. Nem kis utánajárással sikerült új, megfelelõ képzettséggel bíró karnagyot találni Winklerné Palotai Ajnácska személyében. Elölrõl kellett mindent kezdeni, egy új vezetõ új elvárásainak megfelelni. A 45 éves jubileumon még Ajnácska vezényelt. A jó szakembereket viszont nagyobb helységekben is szívesen látják. Szombathelyre, majd külföldre hívták, így értelemszerûen nem Csornát választotta. 2004 õszén ismét magára maradt a vegyeskar. Erõs rábeszélésre Kövecs Hajnalka vállalta átmenetileg a mûvészeti vezetõ szerepét. 2007-ben ismét karnagyot kellett keresni. Horváth József vállalta a feladatot. Ezen a jubileumon már õ vezényelt. A Csornai Bárdos Kórus az elmúlt 50 évben járt a csúcsokon, de a mélységeket is megtapasztalta. Mégis képes volt mindig újra kezdeni. Tudjuk, hogy volt és van Csornai Bárdos Kórus és szeretnénk, ha a jövõben lenne is! Bárdos Lajos Cantemusából; ezzel az idézettel kívánunk további sikeres munkát a Csornai Bárdos Kórusnak. „Csak énekelj, mert az ének jó dolog, Csak énekelj, mert az ének víg dolog, Csak énekelj, mert az énekben szív dobog.” SZALAYNÉ GALAMBOSI TÍMEA Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár igazgató
www.bbmmk.hu
HÍRLEVÉL
12
2009/3.
Emléktáblát avattak Gyõrújbaráton „Néha az aggódás nyomait látom az emberek arcán: mi lesz holnap? Vesznek álmok, szokások, lazulnak az egymás közti kapcsolatok. Pedig mindenki szeretné több jóval, kevesebb szomorúsággal élni az életét. Sok a teendõ az együvé tartozás érzetének felkeltésében, ápolásában, abban, hogy a széthúzás, a gyûlölködés helyett valóban a megbékülés, a megértés legyen a középpontban.” Dr. Timaffy László A Csobolyó Táncház homlokzatán 2009. június 20-án avatták fel a Dr. Timaffy László tudós, néprajzkutató tiszteletére. elhelyezett emléktáblát. Szalóki Géza, Gyõrújbarát díszpolgára, a Csobolyó Néptáncegyüttes vezetõje így emlékezett az ünnepélyen: Úgy gondolom érdemes ezen alkalom kapcsán Dr. Timaffy László példamutató életét és munkásságát közelebbrõl is megismertetni a szélesebb közönséggel. Hisz ma is köztünk él, mert minden gyõri, vagy Gyõrben járó vidéki naponta hallhatja az egyik általa gyûjtött szigetközi dallamot, mikor a városháza harangjátéka felhangzik. Dr. Timaffy László 1916. április 16-án született Mosonszentandráson. Szülei itt kezdték tanítói pályájukat. Amikor a községet Ausztriához csatolták, a kis Lacika még csak három éves volt. A család ekkor átköltözött Mosonmagyaróvárra, ahol to-
vább folytatták tanítói munkájukat. A kisdiákként Mosonban járta ki az elemi iskola osztályait. Ezután a magyaróvári Piarista Gimnáziumban tanult, és 1934-ben letette az érettségi vizsgát. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán, földrajz-történelem szakon folytatta. 1939-40-ben Teleky Pál mellett tanársegéd volt az egyetemen. Bölcsészdoktori értekezését 1939-ben védte meg. Gyakran szerepelt a Magyar Rádió mûsoraiban is. 1941-tõl Pápán, majd Budapesten tanított. 1943-ban a Magyaróvári Mezõgazdasági Fõiskolára kerülésének elsõ tanévében, 1944-ben létrehozta a Széchenyi Népfõiskolát. Itt szigetközi és csallóközi fiatalokkal foglalkozott. A népfõiskola 1945-ben a háborús események miatt szünetelt, kapuit 1946-ban – immár lányokkal is bõvülve nyitotta ki ismét. Az utolsó népfõiskolai év 1948-ra esett, majd 1949-ben bezárták Magyaróvári Mezõgazdasági Fõiskolát is. www.bbmmk.hu
Ezzel a hatalmi-politikai intézkedéssel derékba törték Timaffy László szépen induló pályáját is. 1949-tõl Dr. Timaffy László Cikolaszigeten, az õsi, nagyszülõi házban folytatta tevékenységét. Azért, hogy valahogy megélhessen hol kántorkodott, hol napszámos favágóként együtt dolgozott a helyiekkel. Közel kerültek szívéhez a pásztorok, a halászok, aranyászok. Ebben az idõszakban gyûjtötte a „Szigetközi krónika” anyagát, mellyel késõbb, 1958-ban az Országos Néprajzi Pályázaton elsõ díjat nyert. Küzdelmes élete házasságkötése után Gyõrött folytatódott. Dolgozott segédmunkásként, raktárosként, késõbb egy mûszaki boltban lett eladó. 1953 után a Gyõr-szigeti templom kántora lett, majd a Zeneoktató Munkaközösségben szolfézst és furulyát tanított. A legnagyobb megpróbáltatást azonban 1956 hozta számára. A forradalom alatt Szigethy Attila felkérte, hogy legyen tagja egy
2009/3.
Bécsbe induló küldöttségnek. Közben a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, és õt a forradalom idején végzett tevékenységéért letartóztatták. A vizsgálati fogság idejét, hetven napot a gyõri rendõrségi pincében, majd a gyõri börtönben töltötte. Végül 18 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után 1959-tõl ismét a Zeneoktató Munkaközösség és a kántori munka lett kenyérkereseti lehetõsége. Példás családi életet élt. A nehézségek közt mindig a család adta a nagy erõt. Felesége és három leánygyermeke várta haza gyûjtõ-, kutató útjairól, elõadásairól a néprajztudós családapát. Fele-
HÍRLEVÉL ségével büszke volt arra, hogy leánygyermekei a muzsikálás, a néphagyományok õrzésének szeretetét örökölték tõlük. Életének ebben a válságos idõszakában a Magyar Tudományos Akadémia sietett segítségére. Morvay Péter, a kiváló néprajztudós megkereste, és kutatási témát ajánlott neki. Ettõl fogva életét a Szigetköz, a Rábaköz és a Csallóköz néprajzi feltárásának szentelte. Ebben az idõben számos kötete, szakfolyóirati cikke, tanulmánya jelenik meg önállóan, vagy olyan kiadványokban, mint a gyõri Xántus János Múzeum „Arrabona évkönyv”-e, vagy az Etnographia. 1963-tól a Gyõrött megalakult
13
Mezõgazdasági Szakmunkásképzõ Iskola tanára lett. Ettõl fogva kicsiben azt próbálta megvalósítani, amit az óvári egyetemen abba kellett hagynia. Nyugdíjas éveiben is fáradhatatlanul folytatta munkáját. A néphagyományok ápolására, azoknak a pedagógiai munkában való felhasználására tanította kollégáit, a fiatalabb pedagógus nemzedéket. Rengeteg helyre hívták elõadást tartani, s mint írta: „Ezt olyan fontos dolognak tartom, hogy a legkisebb faluba is elmegyek”. Neve méltán került be a Magyar Örökség-díj Aranykönyvébe. SZALÓKI GÉZA
Aratónap Nyalkán Ebben az évben is felidézték Nyalkán a mindennapi kenyér elõteremtésének már lassan feledésbe merülõ fáradtságos mozzanatait. Ez évben már a negyedik alkalommal emlékeztünk meg a nyár egykor legnehezebb, ám legjelentõsebb gazdasági munkájáról, az aratásról. Mint az elmúlt években, úgy az idén is felidéztük a mindennapi kenyér fáradtságos elõteremtésének már-már elfeledett mozzanatait. Mindebben segítségünkre voltak azok a még köztünk élõ nyalkaiak, akik ma is õrzik emlékezetükben a soha ki nem törölhetõ élményeket, a génekbe ivódott mozdulatokat. Kicsik és nagyok élhették meg újra az egykori munkafolyamatokat, kipróbálhatták a régi eszközöket, és persze saját magukat.
Míg az aratásból visszatérõket Trestyén László muzeális mezõgazdasági gépei várták a nyalkai futballpálya öltözõjénél, a legkisebbek különbözõ kézmûves és ügyességi programok közül válogathattak. Már a kemence is fel volt fûtve a lángos sütéséhez és a ravazdi berésütõk nyolc tárcsájában is sercegett az olaj, mikor vigasztalanul esni kezdett az esõ. A meghirdetett programok 24 óra eltel-
www.bbmmk.hu
tével, a másnapi szikrázó napsütésben folytatódtak. A vasárnap koradélutáni lovasversenyre szép számmal érkeztek a versenyzõk és az érdeklõdõk, de nem veszett kárba a nagy bogrács vadpörkölt sem, mit a sportvetélkedõkben kiéhezettek és szurkolóik jóízûen fogyasztottak el. A vacsora elõtt Kara Ákos, a Gyõr-MosonSopron Megyei Közgyûlés alelnöke köszöntötte a jelenlévõket, majd a helyi néptánccsoport és a tombolahúzás szórakoztatta a közönséget. A rendezvény sikeres lebonyolításáért Nyalka Önkormányzata és civil szervezetei fogtak össze, remélve, hogy a tartalmas idõtöltési lehetõség jó hírünket viszi a megyében. TANAI PÉTER önkormányzati képviselõ
14
HÍRLEVÉL
2009/3.
TÍZFORRÁS FESZTIV ÁL 2009 FESZTIVÁL 2009. július 10-19. között, immár hatodik alkalommal rendezte meg Hegykõ Község Önkor mányzata Önkormányzata a Tízforrás Fesztivált. A programokhoz Fertõhomok, Hidegség és Sarród települések is csatlakoztak. Az idei tíznapos programsorozat a korábbi éveket meghaladó népszerûségnek örvendett, és szinte kizárólag magas színvonalú produkcióval szórakoztatta közönségét. Az érdeklõdõk a Tízforrás által kínált számos mûvészeti élménybõl merítve, igazán felfrissülhettek a hegykõi nyári kánikulában. A mintegy négyezer látogatót vonzó programsorozat szabadtéri nagyszínpadán fellépett a Csík Zenekar, az Alma Együttes, a Pál Utcai Fiúk zenekar, Horgas Eszter és Class Jazz Band-je, Szalóki Ági és Szentpéteri Csilla. A komolyzene kedvelõi a hegykõi Szent Mihály-templomban igazán színvonalas koncertet hallhatak a Budapesti Vonósok Kamarazenekartól, és a hidegségi Szent András-templomban Mester Sándor gitármûvész barokk triójától. Az idei fesztivál kuriózumát kétségkívül a Budapesti Kamaraszínház szabadtéri elõadása jelentette: Eperjes Károly fõszereplésével Robert Bolt: Morus címû darabját mutatták be, két felvonásban. A 10 nap esti elõadásait képzõmûvészeti kiállítások, Sarródon aratóverseny, Fertõhomokon a tájházban 5 napon át kézmûves foglalkozások kísérték. Az érdeklõdõk Hegykõn Fejér Zoltán hansági miniatúráit, Fertõhomokon Grábner József akvarelljeit, Hidegségen - egy alkotóháznak épített pajtában – Fazakas Sándor gyökérszobrász munkáit tekinthették meg. A természet kedvelõi hajnali madárleseken, a nádasok között vezetõ kenutúrákon, és kerékpáros kirándulásokon ismerkedhettek a Fertõ-Hanság Nemzeti Park csodáival. A fesztivál napjai az esti bemutatókkal nem értek véget. Késõ este a Fenc-ház fehér tornácos, holdfényes udvarán tartott kertmozikban a filmmûvészet kedvelõi szórakozhattak. Megtekinthették a Papírkutyák, a Delta, és a Puskás Hungary címû filmeket. Utóbbit követõen Almási Tamás rendezõvel közönségtalálkozóra is sor került. Sõt, akiknek még ez sem lett volna elég, a Kocsmamozi keretében az éjszakáit filmszatírák nézésével tölthette. JAKAB ZSOLT körjegyzõ
www.bbmmk.hu
2009/3.
BÁBOT
HÍRLEVÉL
15
KÉSZÍTENI BÁRMIBÕL LEHET, DE NEM MINDENBÕL ÉRDEMES! A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus
BÁBKÉSZÍTÕ TANFOLYAM-SOROZATOT indít felnõtteknek. Legnevesebb bábkészítõink a sorozat különbözõ részeiben más-más bábtechnikával, alkotói eljárással, anyaggal ismertetik meg a hallgatókat. A képzés elsõsorban olyan eljárások alkalmazásába avatja be az érdeklõdõket, amelyek a kevés tapasztalattal rendelkezõk - kis segítséggel akár gyermekek - számára is elsajátíthatók. Az egyedi, szép kivitelû bábok a bábmûvészet legmodernebb esztétikai kívánalmai szerint készülnek. A tanfolyam egyes részei egymástól függetlenül elvégezhetõk, a több modulban is részt vevõk kedvezményben részesülhetnek. Sorozatunk második részében a pálcás báb készítését Pap Éva szobrászmûvész oktatja. Képeinken az õ alkotásai láthatók. Tanfolyamunkat Ajánljuk óvodapedagógusoknak, bábcsoportvezetõknek, mûvelõdésszervezõknek, játszóház-vezetõknek, ezermestereknek, kézmûveseknek, bábjátékosoknak, kreatív szülõknek, nagyszülõknek… www.bbmmk.hu
HÍRLEVÉL
16
2009/3.
PÁLCÁS BÁB KÉSZÍTÕ TANFOLYAM Vezeti: Idõpont:
Pap Éva 2009. október 10–11. 13:30–19:00 2009. október 17–18. 13:30–19:00 20 óra Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus, Budapest, 1011 Corvin tér 8. 16.000,- Ft (800,- Ft/óra)
Összóraszám: Helyszín: Ár: 1. hétvége:
- fej, kéz és lábfej kasírozása - elõre elkészített gipszformába (következõ hétre kiszárad) - ruhák elõkészítése minta alapján
2. hétvége:
- a kasírozott részek festése - a báb összeállítása - haj és ruha elkészítése
Anyagszükséglet:
Gipsz (a sablonokhoz), újságpapír, tapétaragasztó, akril festék, textil, fonal, keményfa pálca
Eszközök:
Olló, tû, cérna, kombinált fogó, ecsetek, ceruzák
A jelentkezõknek ollót kell hozni magukkal, a többi eszközt a szervezõk biztosítják. A TANFOLYAM INDÍTÁSÁHOZ MINIMUM 6 JELENTKEZÕ SZÜKSÉGES. Jelentkezési határidõ: szeptember 21. A jelentkezéseket telefonon, e-mailben, levélben is elfogadjuk a jelentkezõ nevének, postacímének, telefonszámának és e-mail címének megadásával.
Íme, néhány az elõzõ alkalommal készült bábokból. Bõvebb információ és jelentkezési cím: SZLUKA JUDIT MMIKL Mûvészeti Programok fõosztálya 1011 Corvin tér 8. • Tel.: 06-1 / 225-6031 E-mail:
[email protected] www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
17
Kedves Alkotók ! A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus új programot indít nem hivatásos képzõ-és iparmûvészek számára 2009. szeptember 26 - 2010. június 28 között. A 10 alkalomból álló elméleti-és gyakorlati képzés a képalkotás kérdéseit elemzi kompozícióelméleti és színtani szempontok alapján. Programvezetõk: Bálványos Huba és Dóri Éva.
www.bbmmk.hu
18
HÍRLEVÉL
www.bbmmk.hu
2009/3.
2009/3.
HÍRLEVÉL
A program részvételi díja 3500,- Ft / alkalom. A részvételi díj alkalmanként a helyszínen fizetendõ. információ: DÓRI ÉVA képzõmûvészeti referens Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus Mûvészeti Programok Fõosztálya 1011 Budapest, Corvin tér 8. tel.: 225-6033, 225-6029, 20/ 372 8977; fax: 225-6030 e-mail:
[email protected] http://www.mmi.hu/muveszeti A kurzusokat minimum 12 fõ jelentkezésével indítjuk, maximális csoportlétszám 24 fõ! Az elõzetes bejelentkezéseket a fenti elérhetõségeken várjuk! A programra lakóhelytõl függetlenül jelentkezhetnek
www.bbmmk.hu
19
20
HÍRLEVÉL
2009/3.
GÖRÖG IBOLYA protokollszakértõ elõadása a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központban 2009. november 19-én 9.00 – 16.30 óráig
Görög Ibolya 1987-tõl 1999-ig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Fõosztályán. 1992-tõl, mint protokollfõnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. A viselkedéskultúráról, a protokollról és a rendezvényszervezésrõl több könyvet is írt, híresek például a A Protokoll – az életem, Mindennapi maceráink és A nyilvánosság kelepcéi címû sikerkönyvek. Címzetes docensként oktat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karán és az egri Eszterházy Fõiskolán is. „Oly sok hétköznapi szituáció van, amikor nem tudjuk, vagy nem vagyunk biztosak benne, hogyan kéne viselkednünk. Pedig ha ismernénk és betartanánk néhány szabályt, kellemesebb lenne a mások társaságában eltöltött idõ. Elég kényes a téma, hiszen éppen a társas érintkezés az, ahol sok esetben az „ahány ház, annyi szokás” elv az érvényes. Ahol mindenki (vagy legalábbis nagyon sokan) úgy érzi, hogy az a helyes, ahogy õ csinálja, ezért azt is adja tovább mindenkinek. Pedig újat tanulni soha nem szégyen. Sõt. Követendõ példa. Folyamatosan ki vagyunk téve a találkozás és kommunikáció stresszének. Akár a magánéletben, akár az utcán, orvosnál, munkahelyen, vagyis az Élet bizonytalan színterén úgy kell viselkednünk, hogy az megfeleljen saját magunk, illetve a társadalom elvárásainak. De hogy feleljünk meg, ha sokszor azt sem tudjuk, miknek is kéne megfelelnünk?” (Görög Ibolya) Azért, hogy könnyebb legyen eldöntenünk, mit szabad, és mit nem, mi ajánlott, és mi nem, hívjuk segítségül Görög Ibolya protokollszakértõt.
www.bbmmk.hu
HÍRLEVÉL
2009/3.
21
Szakmai továbbképzés programja Európaiság - hitelesség - protokoll 9.00 – 10.30: A törvény –erkölcs – konvenció hármas szabálya. A konvenciók helye a kommunikációban. A személyt körül vevõ zónák és szerepük a viselkedéskultúrában. A közlés tartalma. Konvenciók a non-verbális közlésekre, testbeszéd, öltözködés A helyes verbalitás. A tegezés, magázás, megszólítás kérdése. Követelmények a helyes hivatalos levéllel szemben. Telefonálás 10.30 – 10.45: Szünet 10.45 – 12.30: A hiteles találkozás Tárgyalás elõkészítése Bemutatkozás, bemutatás. Nemzeti sajátosságok. Vendég fogadása,kísérése. Az idõpont egyeztetése, várakoztatás, késés. Ültetés, kínálás. 12.30 – 13.30: Szünet 13.15 – 14.45: Közvetlen közszereplés Szalagátvágás, szoboravatás, koszorúzás Viselkedés elnökségben. Beszéd, prezentáció tartása 14.30 – 14.45: Szünet 14.45 – 16.30: Viselkedés hivatalos étkezéses alkalmakon Típusai és helye a kommunikációban. Viselkedés asztalnál. Álló rendezvények. Hívunk és várunk szakmai továbbképzésünkre minden olyan közéletben dolgozó szakembert, szervezõt, pedagógust, népmûvelõt, közmûvelõdés-szervezõt, téma iránt érdeklõdõt, akik szeretnének eligazodni ebben a nem egyszerû protokolláris világban. A szakmai továbbképzés díja: 3.000,-Ft Jelentkezési határidõ: 2009. október 31. Jelentkezési lap letölthetõ: www.bbmmk.hu honlapunkról Bízunk abban, hogy Magyarország legismertebb és legkiválóbb szakemberének segítségével szakmai továbbképzésünk keretében sikerül olyan ismeretekhez juttatni a résztvevõket, melyeket napi munkájuk során biztonsággal tudnak alkalmazni.
www.bbmmk.hu
HÍRLEVÉL
22
2009/3.
SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS RÉGIÓS AMATÕR NÉPTÁNCCSOPORT VEZETÕI RÉSZÉRE A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság szakmai továbbképzést szervez a Nyugat- Magyarországi Régió területén mûködõ amatõr néptánccsoportok vezetõinek. Ebben az évben elsõ alkalommal megrendezésre kerülõ komplex továbbképzés keretében (2009. március 1-én) Hegyköz néprajzával és folklórjával ismerkedhettek meg a táncpedagógusok. 2009. október 10-én 9.00 órakor kerül sor meghirdetett szakmai továbbképzésünk folytatására. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS PROGRAMJA: 9:00-9:40 : Bodrogköz néprajza 10:00-15:00: Bodrogköz táncai (verbunk, csárdás) Foglalkozásvezetõ: DARMOS ISTVÁN Helyszín: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ (Gyõr, Czuczor G. u. 17.) Jelentkezési lap letölthetõ: www.bbmmk.hu honlapunkról. Kérjük a jelentkezési lapot címünkre 2009. szeptember 30-ig visszaküldeni! A képzés díja: 1.000,- Ft A komplex szakmai továbbképzésen számítunk Gyõr-Moson-Sopron megye és a Nyugat-dunántúli Régió területén tevékenykedõ amatõr néptánccsoportok táncpedagógusaira. Bízunk abban, hogy rendezvénysorozatunkkal segítjük a táncpedagógusok munkáját. További információ kérhetõ: FARKAS MÁRIA 96-326-522
[email protected] Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
23
SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS AMATÕR SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK VEZETÕINEK A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság szakmai továbbképzést szervez Gyõr-Moson-Sopron megye területén mûködõ amatõr színjátszó csoportok rendezõinek, általános - és középiskolai magyar szakos tanároknak, tanítóknak, népmûvelõknek és mûvelõdésszervezõknek.
A képzés helyszíne helyszíne: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ (9022 Gyõr,Czuczor G.u.17.) A képzés idõpontja: idõpontja 2009.október 17. 10.00 óra A képzés idõtartama: 10.00- 12.30 és 13.00-14.30 A foglalkozás munkacíme: Beszédfejlesztõ gyakorlatok és mozgásgyakorlatok. A foglalkozás rövid színjátszós tréninggel kezdõdik. Foglalkozásvezetõ Foglalkozásvezetõ: WENCZEL IMRE középiskolai magyar szakos középiskolai tanár, drámapedagógus A jelentkezési lapokat 2009. október 10-ig kérjük címünkre visszaküldeni! Jelentkezési lap honlapunkról letölthetõ: www.bbmmk.hu További információ kérhetõ: FARKAS MÁRIA 96-326-522
[email protected] Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
www.bbmmk.hu
24
HÍRLEVÉL
2009/3.
TÁRSASTÁNC-, VERSENYTÁNC CSOPORTVEZETÕ TANFOLYAM INDUL A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus Mûvészeti Programok Fõosztálya 2010. januárjától Társastánc-, versenytánc csoportvezetõ tanfolyamot indít. Felnõttképzési nyilvántartási szám: 01-0048-06 A tanfolyam több évtizedes tradíció alapján mûködik. A 60-as, 70-es, 80-as és 90-es évek társastáncoktatói ezen a tanfolyamon szerezték tudásukat. Az elmúlt évek alatt a tanfolyam szakmai anyagát bõvítettük, óraszámát növeltük. Megváltoztattuk az elméleti és gyakorlati órák arányát a gyakorlati tánctudás növelésének érdekében: jelenleg 2/3 rész a gyakorlati és 1/3 rész az elméleti órák aránya. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a standardlatin versenytánc oktatásának módszertanára és a modern dzsessztréningekre is. Tanfolyamunkon az alábbi táncos tantárgyakat tanítják mestereink: történelmi táncok, dzsessztréning, tánciskolai táncok, standard-latin versenytáncok, divattáncok Az alábbi elméleti tárgyak szerepelnek a tanfolyam tematikájában: zeneelmélet, mozgásbiológia, tánctörténet, táncpedagógia, formáció-koreográfia A tanfolyam 3 féléves, 460 órás, mely 2010. januártól - 2011. június 30-ig tart. A foglakozások havonta kétszer, két hétvégén szombat-vasárnap lesznek, Budapesten, Intézetünk Stúdiójában. Szemeszterenként 9 hétvégén folyik az oktatás. A második félév után kötelezõ (1 hetes) intenzív nyári tábort tartunk, ahol csak gyakorlati oktatás folyik. A tanfolyam féléves tanfolyami díja létszámtól függõen: 70.000 - 80.000 Ft. A tanfolyam elvégzése és a vizsgabizottság elõtti sikeres vizsgákat követõen a hallgatók a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus „Társastánc-, versenytánc csoportvezetõ” igazolványát kapják meg, amely tanúsítja, hogy a hallgató szakmailag felkészült társastánc, versenytánc klub, kör, csoport vezetésére. Mûködési területe: mûvelõdési házak, amatõr együttesek, kulturális egyesületek, iskolák szabadidõs foglalkozásai, táncklubok, tánccsoportok, táncos rendezvények. A tanfolyam felvételi vizsgája elõre láthatóan 2009. novemberében lesz, melynek pontos idejérõl a jelentkezõket értesítjük. A felvételi anyaga: Az alábbi táncok lépésanyagát kell ismerni és bemutatni: csa-csa-csa, angol keringõ, jive, foxtrott (slow-fox). A felvételiztetõ tanárok hallás utáni ritmus-motívumok visszatapsolásával, mozgásmemória vizsgálatával egészítik ki a felvételi táncos követelményeit. A tanfolyamra jelentkezni lehet: Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus DR. PETRAVICHNÉ MATYACZKÓ OLGA tanfolyamvezetõnél 1011 Budapest Corvin tér 8. e-mail cím:
[email protected], Jelentkezési határidõ: 2009. október 30.
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
FELHÍVÁS A Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft. meghirdeti a
VII. RADNÓTI MIKLÓS ORSZÁGOS JUBILEUMI VERS-ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT A verseny idõpontja: 2009. november 13-14. (péntek, szombat) Helyszíne: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft. 9022 Gyõr, Czuczor G.u.17. A nevezés feltételei: két vers, próza, vagy mûfordítás Radnóti Miklós mûveibõl és két vers vagy prózai alkotás a magyar irodalomból (kezdetektõl- napjainkig). A versenyre nevezhetnek: tekintettel Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára az egész ország területén, valamint a határokon túl élõ magyar ajkú nem hivatásos vers-és prózamondók. Jelentkezés alsó korhatára 14 év, felsõ korhatár nincs. A versenyt ifjúsági (14- 19 év) és felnõtt kategóriában hirdetjük meg. Nevezési díj: személyenként 3.000,- Ft melyet a küldõ intézmény átvállalhat. Szállásköltség: 2500,- Ft Jelentkezni a nevezési díj befizetésének igazolásával a mellékelt Jelentkezési lapon, illetve név, születési év, levelezési cím és a választott mûvek felsorolásával lehet a következõ címen: MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETE GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZERVEZETE POPPER FERENC elnök, 9021 Gyõr, Baross G. u. 19. Befizetéseket a következõ számlára kérjük: 11737007-20701033 Jelentkezési lap letölthetõ: www.mve.mlap.hu • www.bbmmk.hu Jelentkezési határidõ: 2009. október 20. TÁJÉKOZTATÓ A VERSENY LEBONYOLÍTÁSÁRÓL: A verseny kétnapos: pénteken lesz a kétfordulós elõdöntõ, ennek alapján lehet bekerülni a szombati döntõbe. A zsûri döntése értelmében a verseny legjobbjai díjazásban részesülnek, és meghívást kapnak a 2010. év õszén Gyõrött megren-dezésre kerülõ, a Radnóti-díjak elnyeréséért folyó, Radnóti Miklós Országos Felnõtt Amatõr Vers- és Prózamondó Versenyre. A verseny ideje alatt a vidéki, illetve külföldi résztvevõk ellátását (étkezés, szállás) a Rendezõ Szervek biztosítják.
25
HÍRLEVÉL
26
2009/3.
További információ az alábbi címen kérhetõ: Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete 9021 Gyõr, Baross G. u. 19. POPPER FERENC, elnök: tel.: 06-96/312-583; 06-30/369-83-01 e-mail:
[email protected] FARKAS MÁRIA (Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft. 9022 Gyõr, Czuczor G.u.17.) tel.: 06-96/326-522 e-mail:
[email protected] A jelentkezések beérkezése után megküldjük a verseny részletes tájékoztatóját. Várjuk jelentkezését! Radnóti Emlékbizottság és Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete
Magyar Versmondók Egyesülete Irodalmi Társaság
Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. Munkácsy rajz- és festõpályázat Az Art-Export BOVA Kft. hagyományteremtõ módon meghirdeti II. Munkácsy rajz- és festõpályázatát! A magas díjazású versenyen az alábbi kategóriákban lehet pályázni. Amatõr festõ és pasztell vagy ceruza-és szénrajz (felsõfokú mûvészeti képzettséggel nem rendelkezõknek) Profi grafika(rézkarc, linó, litografia) (felsõfokú festõmûvész végzettségûeknek) Profi festõ és pasztell vagy ceruzarajz- és szénrajz (felsõfokú festõmûvész végzettségûeknek) A pályázat témája: Nagybányai életérzés napjainkban A pályázat feltételeirõl az alábbi linkre kattintva olvashatnak az alkotók. http://www.muveszkellek.hu/munkacsy2
2009/3.
HÍRLEVÉL
FELHÍVÁS Az UNICEF Magyar Bizottsága is csatlakozik az UNICEF RONGYBABA PROGRAM-jához. Ennek keretében rongybabák elkészítésére biztatnak kicsiket és nagyokat egyaránt, melyek egy-egy olyan kisgyereket szimbolizálnak, akinek szüksége van a segítségre. A Rongybaba-program 1988 óta a világ számos országában aratott sikert. A Magyar Nemzeti Bizottság bízik abban, hogy a kezdeményezés Magyarországon is lelkes támogatókra talál. A kezdeményezést Dr. Szakács Imre Gyõr-Moson-Sopron Megye Közgyûlésének elnöke, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága Elnökségének tagjai is jó szívvel ajánlja minden érdeklõdõ figyelmébe.
A program részletes ismertetése, illetve a letölthetõ szabásminta megtalálható az alábbi címeken: http://www.cid.hu/unicef/2009_tavasz_iskola/unicef_hirlevel_01.htm http://www.cid.hu/unicef/2009_tavasz_iskola/images/rongybaba.pdf További információ: UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága Titkársága Tel: 06-1/201-4923 E-mail:
[email protected] www.unicef.hu
27
28
HÍRLEVÉL
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
2009/3.
GYERMEKSZÍNHÁZI AJÁNLÓ A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft. a 2009/2010-es évadban is kellemes színházi meglepetésekkel várja a gyermek és ifjúsági elõadásaira bérletet, jegyet váltó kedves közönségét. A kisiskolások bérletében több tanulságos történetet is bemutatunk színpadunkon. Jelentkezési határidõ 2009. szeptember 28. A bérlet igényeket a beérkezések sorrendjében tudjuk biztosítani. A bérletek árát készpénzzel az elsõ elõadásnapon lehet befizetni. Bõvebb információ kérhetõ: Szûcs Péter 96/326-522 e-mail:
[email protected]
TERVEZETT ELÕADÁSOK 6-10 ÉVES GYERMEKEK RÉSZÉRE: A bérlet ára: 2900,-Ft/4 elõadás Jegyár elõadásonként: 1200,-Ft/fõ 2009. október 13-14. kedd: 14.00 óra és 15.30 óra; szerda: 13.00 és 15.00 óra
A Szegény csizmadia és a Szélkirály – népmesei motívumok alapján készült táncmesejáték – Szabadkai Gyermekszínház elõadásában Székelyföldön Kriza János által gyûjtött A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi
kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszemûség, de a mindenkori kapzsiság története is. A közismert mesék színrevitelekor minden színházas gondja: lehet-e másképp, még eddig nem látott módon színpadra állítani? „Nos, ez az elõadás rendhagyó színházunk történetében, mert a népmesei történetet Bakos Árpád népzenébõl merítõ muzsikája nyomán “eltáncolják” a színészek, így lett ez az elõadás tánc is, zene is, játék is; táncmesejáték.” Ágoston Pribilla Valéria A mese költészet, a zene varázslat, a tánc öröm... Ilyen ötvözete a teljesség érzése számunkra, és ezért változatlanul hiszünk abban, hogy elõadásunkkal azt a humánus értékrendet továbbítjuk, mely a mesék végsõ kicsengése. Remélhetõleg a kedves közönség is kedvet kap e gazdag hagyomány értéséhez és szeretéséhez. 2009. november 24-25. kedd: 14.00 óra és 15.30 óra; szerda: 13.00 és 15.00 óra Szivárvány szép kapujában – zenés mesejáték Forrás Színház Valahol messze, ahol a szivárvány az egyik lábával támaszkodott a földre, élt egy kis faluban Arkó és Ajnácska. Arkó, az árva fiú béres volt a falu legnagyobb gazdájánál, Ajnácska meg ennek a gazdának volt az egyetlen leánya. Hogy, hogy nem -egymásba szerettek. A gazdasszony nem nézte jó szemmel szerelmük virulását, hát tett is róla, hogy elkergesse a háztól Arkót, mondván: majd akkor térjen vissza hozzájuk, ha nagy ember lesz belõle. Arkó titokban elbúcsúzott Ajnácskától, s nagy búsan útnak indult. „Elmegyek, az út marad. Sír õ, sírok magam is, sír a köves patak is.” Ezt dúdolgatta, s közben váltig erõsítette magát, hogy nem nyugszik addig, míg
www.bbmmk.hu
29
30
HÍRLEVÉL
2009/3.
legalább király nem lesz belõle, mégha a szivárvány másik lábáig is kell eljutnia. A látványosan kivitelezett gyermekszínházi elõadás színvonalát emeli az élõ zenei kíséret, a NeoFolk Együttes elõadásában. 2010. március 2-3. kedd: 14.00 óra és 15.30 óra; szerda:13.00 és 15.00 óra
Brémai Muzsikusok zenés mesejáték Nektár Gyermekszínház A Grimm testvérek gyûjtése alapján készûlt a mese zenés változata. Az elõadás hûen követi az eredeti történetet, melyben négy állat – a szamár, a macska, a kutya és a kakas – egy életre szóló igaz barátságot köt egymással. Mindegyikõjük a saját bõrén tapasztalja meg az emberi kegyetlenséget és az annak való kiszolgáltatottságot. Miután megöregedtek, gazdáik túl akarnak adni rajtuk. A macskát és a kutyát „csak” elkergetik, a szamarat azonban megnyúznák, hogy bõrét a vásárban eladják, a kakasból levest fõznének. De ezek az állatok értik az emberi szót, és mielõtt sorsuk beteljesedhetne megszöknek. A mesében az emberi tulajdonságokkal felruházott állatok igazi barátokká válnak, akik minden akadályt leküzdve boldogan élnek. 4. 2010. április 20-21 kedd: 14.00 óra és 15.30 óra; szerda:13.00 és 15.00 óra Pán Péter – Fogi Színháza elõadásában Mesemusical J.M. Barrie színdarabja nyomán.
A klasszikus gyerekirodalom egyik halhatatlan, költõi remeke a felnõni nem akaró Pán Péter története. Ez a mese azért marad örök klasszikus, mert a minden emberben kitörölhetetlenül megbúvó, élõ vágyat testesíti meg: a visszavágyást a gyerekkor csodákkal, kalandokkal teli világába. A Darling család: a szülõk, Wendy és két öccse, Pán Péter és nyugtalan tündére, Csingiling, a fõ gonosz, Hook kapitány. Õk valamennyien szinte személyes ismerõseink, akár a regény, akár valamelyik színpadi feldolgozás vagy film formájában találkoztunk velük.
TERVEZETT ELÕADÁSOK 10-14 ÉVES GYERMEKEK RÉSZÉRE: A bérlet ára: 3200,-Ft/3 elõadás Jegyár elõadásonként: 1300,-Ft/fõ 2009. október 15. csütörtök 14.00 óra Presser Gábor- Horváth PéterSztevanovity Dusán: A Padlás – félig mese félig musical- Pannon Várszínház elõadása Fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hova máshova „pottyanna” néhány mesebeli szellem, több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak
www.bbmmk.hu
2009/3.
HÍRLEVÉL
a mesékbõl. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; s Meglökõ, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi õket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevû gengszter alakjában, s ebbõl bizony bonyodalmak adódnak… 2009. november 26. csütörtök 14.00 óra Arany János: Toldi – zenés költõi játék – Elsõ Magyar Versszínház és a Forrás Színház elõadása „Mintha pásztortûz ég...” Toldi nyilvánvaló számunkra, talán túlságosan is. Iskolai tananyag. De igazán értjük-e, tudjuk-e mirõl szól, milyen drámai konfliktus bontakozik ki a mûben? Milyen etikai dilemma hatja át? Mitõl is lett oly népszerû a maga korában, hogy a bizottság Arany pályadíját kétszeresére emelte? S miért szeretjük a mai napig? Persze a népi hõs megjelenése is szerepet játszott sikerében, de a mû egyetemessége volt a fõ érdem, az archetipikus élethelyzet, a felvetett kérdés fontossága: az elûzött kisebb fiú, a valódi érték értékesül-e, vagy a hamis nagyság marad uralmon? Modern, életszerû kérdés. A színpadi megvalósítás számol azzal, hogy a mû sugárzó embersége, morális üzenete ne szenvedjen csorbát. Ezt sajátosan a szuggesztív narráció és a narrációból a szerepbe átforduló, majd onnan
újra az elbeszélõ helyzetébe visszaforduló játékmód biztosítja. A szerepek így sajátos karaktert öltenek s változatossá teszik az epikai szöveget, így válik a színpad szuggesztívvé, teremtve drámai erõteret a játék folyamatában. A rendkívül gazdag zenei és látványvilág érzékeltetik a jelenetek sûrû atmoszféráját, s egyben fontos kifejezõeszközként is funkcionálnak. 2010. április 22. csütörtök 14.00 óra Arany János: A nagyidai cigányok – zenés játék – Gál Tamás és Bodonyi András mûsora
Fergeteges humorú, interaktív, játékos elõadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyûjtötte Szepsi környékérõl. A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy védjék, míg õk élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar mind a labancok eszén, s megteremti “Cigányországot”. Vagy mégsem? Gál Tamás színmûvész a vásári komédiák hangulatát idézõ produkciójával, groteszk elemekkel fûszerezve tárja elénk színházi élményû különleges világát.
31
32
HÍRLEVÉL
2009/3.
BARTÓK NAPOK – 2009. OKTÓBER 8-11.
Jobaháza – Kultúrház 2009. október 8. 17.00 óra „BARTÓK GYÛJTÕÚTJA NYOMÁBAN…” Dr. Barsi Ernõ néprajzkutató, fõiskolai nyugalmazott tanár elõadása A világ körüli útról hazatérõ Bartók 1906. nyarán érkezett megyénkbe. Jobaházán és Bogyoszlón jegyzett le népdalokat. Parasztszekéren, olykor gyalog rótta a poros utakat, nádtetõs házak tisztaszobájában lakott. Jobaházán 37 népdalt jegyzett le Bartók Béla. Valósággal lázban égett, hogy gyûjthessen…
Szervezõ: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ 9022 Gyõr, Czuczor G. u. 17. Tel: 96/326-522, www.bbmmk.hu
Támogatók:
2009/3.
HÍRLEVÉL
33
BARTÓK NAPOK – 2009. OKTÓBER 8-11. A címszerepben a Harangozó-díjas Makovínyi Tibor. Közremûködik a Honvéd Táncszínház. Ki ez a messze földrõl érkezõ figura? Találgathatjuk honnan jött, német, cseh földrõl, vagy csak a szomszéd vármegyébõl, és mit keres itt Magyarország félreesõ csizmasáros távoli báltermeiben. Õ a „Mester, ki másokat bizonyos táncnemekre tanít, idomít…”, aki elõvezeti, aki elöl járja, aki megmutatja, aki kitalálja a híres szólót, a magyar magányt! Kofferjában valcer, polka, mazúr és ki tudja, még hány divathóbort. Megújulást, frissítést, avagy rontást hoz-e a büszke magyarok táncára; Mester-e, vagy kontár? A falusi tánciskola fergeteges vizsgabálján mindezekre fény derül. Koreográfusok: Béres Anikó, Foltin Jolán, Hortobágyi Gyöngyvér, Lengyel Szabolcs, Makovínyi Tibor Jelmez: Imrik Zsuzsa Díszlet: Zeke Edit Zene: Ökrös Csaba és a Hegedõs Együttes Szerkesztõ-rendezõ: Foltin Jolán
2009. október 10. 19.00 óra BARTÓK BÉLA MEGYEI MÛVELÕDÉSI KÖZPONT A jegy ára: 2.000,-Ft 9022 Gyõr, Czuczor G. u. 17., Tel: 96/326-522, www.bbmmk.hu
34
HÍRLEVÉL
2009/3.
BARTÓK NAPOK – 2009. OKTÓBER 8-11. Bartók Emlékkoncert Megyei Népzenei Találkozó 2009. október 11. 17.00 óra Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ 9022 Gyõr, Czuczor G. u. 17. Tel.: 96/326-522 www.bbmmk.hu A négynapos rendezvénysorozat záró koncertjén Bartók mûveket, Bartók által gyûjtött népdalokat szólaltatnak meg Gyõr-Moson-Sopron megye településeirõl érkezõ amatõr népzenei együttesek, szólisták és népdalkörök a „bartóki” szellemi örökség jegyében. PROGRAM: Köszöntõt mond: KARA ÁKOS Gyõr-Moson-Sopron Megye Közgyûlésének alelnöke BARTÓK A NÉPZENEKUTATÓ Elõadó: PINTÉR CSILLA a Bartók Archívum tudományos munkatársa FELLÉPÕ EGYÜTTESEK, SZÓLISTÁK: Tóth Károlyné – szólista – Nyalka Horváth István – citera – Kunsziget Szigetköz Pávakör – Ásványráró Vadgesztenye Népdalkör – Tápszentmiklós Vági-Páli Népdalkör – Vág Kék Duna Dalkör – Dunaszeg Kislaptáros Népzenekar – Mosonmagyaróvár Rábaköz Citerazenekar – Csorna Margaréta Dalkör és Citerazenekar – Rábaszentmihály Écsi Népdalkör és Citerazenekar – Écs
2009/3.
HÍRLEVÉL
35
36
HÍRLEVÉL
KIÁLLÍTÁSOK: Herczeg Anikó és Pócza Irma kiállítása 2009. szeptember 18 - október 1. Szajkó István vajdasági festõmûvész kiállítása: 2009. október 5 - 14. XX. Amator Artium” Országos Képzõ- és Iparmûvészeti kiállításon szerepelt alkotók csoportos kiállítása: 2009. október 22 - november 5. Blaskovics Attila tárlata: 2009. november 10 - 24. Papp János György kiállítása: 2009. november 25 - december 2. Tengerész emlékek… Maurer Péter Miklós hagyományõrzõ matróz gyûjteménye: 2009. december 04 – 20.
Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Nonprofit Kft. 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17., Tel: 06-96/326 522 • Fax: 06-96/326 731 e-mail:
[email protected] • web: www.bbmmk.hu Felelõs kiadó: Tóthné Hajmási Izabella ügyvezetõ igazgató
2009/3.
