GYOMAENDRİD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE, VALAMINT KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJÁNAK INTÉZKEDÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA
2012 Készítette: Berkéné dr. Sajti Ilona
1
1. BEVEZETÉS A Gyomaendrıd Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjának Intézkedési Tervét, valamint
ennek
alapját
képezı
helyzetelemzést
Gyomaendrıd
Önkormányzatának
Képviselıtestülete 2008-ban fogadta el. A helyzetelemzés során figyelembe vett joghelyek alapvetıen: a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése, és az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló, többször módosított 2003. évi CXXV. törvény 27. és 35. §-ai valamint: Gyomaendrıd Város Önkormányzata Közoktatási Minıségirányítási Programja (ÖMIP), és Gyomaendrıd Város Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Terve. A Program elsısorban az esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása kiírt TÁMOP-3.3.2/08/2 kódszámú pályázat kapcsán íródott. A jelen felülvizsgálat célja, annak áttekintése, hogy: - a programban megfogalmazottak milyen mértékben teljesültek, valamint a felülvizsgálatra épülve készüljön el egy aktualizált helyzetelemzés és program. - sikerült-e a HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlıtlenségét csökkenteni, - sikerült-e a kitőzött célok felé haladni, - a tervben meghatározott intézkedések idıarányosan teljesültek-e, - azoknak a változásoknak a számbavétele, amelyek hatással voltak az elfogadott dokumentumra, illetve a jelenlegi igényekhez, lehetıségekhez, intézményszerkezethez igazítani a módosított tervet. A programbeválás vizsgálata során tekintetbe kell venni, hogy a program ideje alatt módosultak a programra ható, irányadó jogszabályok. -
2011. április 25-én az Országgyőlés elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 01-jén lépett hatályba. o
XV. cikk (4): Magyarország az esélyegyenlıség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
o XXVI. cikk: Az állam – a mőködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlıség 2
elımozdítása érdekében – törekszik az új mőszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. -
Szintén a program mőködtetési ideje alatt jelent meg a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról (az Alaptörvény XV. cikkében foglaltaknak megfelelıen).
-
Számos egyéb jogszabály módosult, amelyeket a következı program készítésénél figyelembe kell venni.
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Jogszabályi változásokból adódó feladatok - 2013. január 01-jével a 2012-ben elfogadott új önkormányzati törvény lép hatályba. Ennek megfelelıen kialakításra kerültek a járások, melyek egyike Békés megyében a gyomaendrıdi járás. Ezen kívül a 2000 fı alatti településeknek kötelezı lesz társulásokat létrehozni, mely társulások kihathatnak az oktatási területekre is. - 2013. január 01-jével az állam átveszi a közoktatási feladatokat. Ez ugyan még nem körvonalazódott megnyugtatóan, sok még a nyitott kérdés, de mindenképpen kihat a feladatellátásra, a finanszírozásra és természetesen a mőködtetés során az összes ehhez kapcsolódó dokumentumra. - A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelıen el kell készíteni a város valamennyi feladatellátására vonatkozó esélyegyenlıségi programját. Mivel a felülvizsgálat, valamint ennek nyomán elkészült módosított esélyegyenlıségi program a felméréskori állapotot tükrözi, valamint az ekkor hatályban lévı jogszabályokat, várhatóan még ebben az évben egy újabb, módosított programnak kell elkészülnie. Ez alapján pedig ismételten módosítani szükséges az oktatási esélyegyenlıségi programot, egyrészt igazítva a város esélyegyenlıségi programjához, másrészt az oktatási feladatok ellátása változása tekintetében is igazítani szükséges majdan a magasabb joghelyekhez. - A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl szintén további dokumentumok módosítását írja elı. Mivel jelen dokumentum keletkezésekor a végrehajtási rendelet még nem jelent meg, így csak annyi mondható el, hogy a közoktatási intézmények dokumentumait a törvényi elıírásoknak megfelelı ütemezésben el kell készíteni, illetve módosítani kell azokat. Ebben a tekintetben az intézményi oktatási esélyegyenlıségi programoknak is igazodniuk kell a késıbbiekben elkészülı városi esélyegyenlıségi, illetve városi oktatási esélyegyenlıségi programokhoz. 3
2.2. Demográfiai, szociális helyzetre vonatkozó adatok A városban élı lakónépesség számának, ezen belül a vizsgált korosztályok arányának és számának összefüggései: 2008 / 2012 15144 / 14331 407 / 285 441 / 342 1121 / 1125 738 / 624 -1469 / -728
2008. évi és 2012.01.01. állapot Lakónépesség száma Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása (- / +)
A lakónépesség száma a 2008-as adatokat tekintve 15 év változását mutatja, addig a 2012-es adat az elmúlt 4 évet. Látható, hogy az állandó népességszám változás jelentısen csökkent, viszont továbbra is magas. Városi szinten erıteljesebb viszont a korosztályos változás, ami elıre vetíti, hogy a városnak számolnia kell az oktatási szerkezet átalakulásával / átalakításával felmenı rendszerben. Ez intézményei átszervezését is jelentheti. 2012. szeptember 01-ig ennek megfelelıen a városban az alábbi struktúrában folyik a közoktatás ellátása: Gyomaendrıd Város Önkormányzat Képviselı-testülete a fenntartó: - Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda - Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Képviselı-testületei a fenntartó: - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon Közhasznúsági szerzıdés keretében közhasznú társaságok fenntartásában mőködı intézmények: - Tulipános Óvoda - Csemetekert Óvoda - Selyem Úti Óvoda - Vásártéri Óvoda - Margaréta Óvoda A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásban - Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény Gyomaendrıdi Oktatási Egysége Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal fenntartásában mőködı intézmény: - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda A mőködtetésben szeptembertıl az alábbi változások következnek be: 4
a Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Képviselı-testületei óvodát alapítanak - Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda néven. Az intézményt alkotja a Kis B. óvodája, a Rózsahegyi K. óvodája és beintegrálódik a Csemetekert Óvoda és a Margaréta Óvoda, mert azok a vállalkozásban lévı óvodák visszaadásra kerülnek. Figyelembe véve a jogszabályi változásokat, a helyi átalakító tényezıket, a késıbbiekben ez alapján is szükséges lesz az esélyegyenlıségi program átdolgozása. A szociális helyzet változásai:
Gyomaendrıd 2008/2012-es adat
Munkanélküliek száma a településen Ebbıl tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
n.a. / 46 752 / 1043
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
ebbıl
800 / 1027 100 / 204 326 / 406
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
229 / 181
523 / 358
Az adatok elıre vetítik, hogy a hátrányos helyzető gyermekek számának alakulására különös gondot kell fordítani a településen, és az intézményi oktatási esélyegyenlıségi program kidolgozása során a HH és HHH felmérést ki kell teljesíteni a hatékony intézményi program elkészítése érdekében.
3. PROGRAMÉRTÉKELÉS Adatszolgáltatás csak a városi fenntartású intézmények esetében történt: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda (adatszolgáltató:1), Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (adatszolgáltató: 2). 3.1. A helyzetelemzés megállapításainak vizsgálata (a megállapítások alapján szükséges és elvárt beavatkozások megtörténte) 3.1.1. helyzetelemzés 3.1. pontjában foglaltak megvalósítására vonatkozó kérdések: 1) Készült-e intézkedési terv a települési közszolgáltatások ellátására? Ha igen, mikor, milyen, vázolja röviden ennek tartalmát, vagy mellékelje! 5
o Nem készült ilyen terv. Annak érdekében, hogy a gyomai és endrıdi rész közötti szolgáltatások kiegyenlítettebbek legyenek (valamint a helyzetfelmérés alapján is megnevezett szegregáció csökkenjen), továbbra is szükséges lesz a térségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet kapacitásának növelése, infrastruktúra és humánerıforrás fejlesztése. 2) Kidolgoztak-e valamilyen rendszert a HHH-s gyermekek esetében a szülık nyilatkozattételére? Ha igen, mit? o A nevelési-oktatási év kezdetén nyilatkozattételre kérik a szülıket, amennyiben igénylik, hogy gyermekük integrációs felkészítésben vegyen részt. Az önkormányzat nyilvántartásával egyeztetik a jogosultságot. (1) 3) Hogyan vonták be a civil szervezeteket az oktatási-nevelési intézmények tevékenységébe? o A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda több civilszervezettel tart napi kapcsolatot. Tanítási órák alkalmával, rendezvényekhez, különbözı szabadidıs tevékenységekhez, pályázati projektek lebonyolításához is szívesen vonják be a helyi civil társadalom szereplıit. Így integrációs pedagógiai programjuk mőködtetéséhez, az ökoiskola-program, valamint a Zöldóvoda mőködtetéséhez is segítséget kapnak. Együttmőködési megállapodások rögzítik az együttmőködések tartalmát. (1) 4) Elkészült-e egy egészségügyi, szociális térkép a városban? o Nem készült ilyen. Ez önkormányzati feladat, a teljes városra szóló terv elkészítésekor ezt létre kell hozni. 5) Milyen célzott beavatkozások történtek az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében? o Erre vonatkozó adatszolgáltatás nem történt. 6) Milyen beavatkozások történtek a gyermekek korai szőrése és ez alapján a fejlesztés érdekében? o Az óvodába kerülı gyermekekkel elıször családlátogatáson találkoznak az óvodapedagógusok. Egyéni fejlettségmérı lapokat töltenek ki fél évenként, melyen a gyermekek nyomon követése történik. Az integrációs felkészítéshez munkatársaink bemeneti méréseket végeznek, ezt célzott megfigyelésekkel alátámasztva készítik el a gyermekek egyéni fejlesztési terveit, mely alapján történik a gyermekek egyéni fejlesztése. Az iskolába lépés elıtt az óvodapedagógusok a DIFER segítségével mérik az alapkészségek fejlettségét, 6
ezen kívül a Térségi Humánsegítı Szolgálat munkatársai logopédiai szőrést és iskolaérettségi vizsgálatot tartanak. (1) 7) Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok, szülıi tájékoztató programok történtek-e, ha igen, milyenek voltak? o Ilyen nem történt az intézményben, minden SNI gyermek inkluzív csoportokban, osztályokban tanul. (1) 8) A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása hogyan történt? o Nem volt ilyen. 9) Hogyan történt a preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében? o Óvodánkban Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós Óvodai Programja alapján készítettük el Helyi Nevelési Programunkat. Az eltérı szociális-, közösségi- és tanulási készségek és képességek korrekciójára, az esélyegyenlıség megteremtésére célzott hátránykompenzáló pedagógiai rendszer kialakítását vállaltuk fel, mely átfogja a tanórai, a tanórán kívüli és szabadidıs programrendszerünket egyaránt. Mindezek értelmében felvállaltuk az SNI tanulók integrált ellátását, célirányos program kidolgozása mellett. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének megteremtésére, egészséges személyiségük fejlıdésének megsegítése érdekében 9. éve alkalmazzuk az IPR pedagógiai eljárásait és módszereit. IPR-munkacsoportot mőködtetünk. Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége igen széleskörő, mely az integrációt, az új módszertanok alkalmazását lehetıvé teszi. A pedagógusok nyitottak az új pedagógiai módszerek, eljárások iránt. (1) 10) Történt-e a 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentor program? Ha igen, hogyan zajlott ennek megvalósítása? Hogyan mőködött együtt az iskola és a középiskola? o Nem volt ilyen program. (1) 11) Hogyan alkalmazták az integrált oktatás módszereinek bevezetését, ehhez milyen tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket végeztek? o Pedagógusaink mind az óvodai mind az iskolai feladatellátás területén olyan továbbképzéseken vettek részt, amelyen az integrált oktatás módszertanával, a differenciálás lehetıségeivel, az egyéni bánásmód technikáival ismerkedtek 7
meg. Pályázati projektek keretében került sor az integrált oktatás dokumentum-rendszerének kidolgozására, melyet az óvodában, és az iskolában is alkalmaznak a pedagógusok a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon. (1) 12) Vizsgálták-e a tanulói ingázás kérdését, különös tekintettek a HHH tanulókra? o Nem vizsgálták. (1) 13) Alkalmazták-e a közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit az elsı osztályosok beiratkozásakor? o Nem volt rá szükség, a létszámadatok nem indokolták. (1) 14) Kidolgozták-e az Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltak elvégzésére az ösztönzési és a szankcionálási rendszert? o Nem történt ilyen. 15) Kialakították-e az óvoda-iskola, általános iskola-középiskola átmenetet segítı mentor programot? Ha igen, hogyan mőködik? o A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Intézményi Minıségirányítási Programjának I. sz. mellékletének 6. és 8. pontja tartalmazza az elsı osztályosok beíratásának folyamatleírását, melyben rögzítjük az óvoda – iskola átmenetet segítı programokat, a tanulói utak nyomon követését, valamint IPR ütemtervünk tartalmazza minden évben az óvodákkal és a középiskolákkal tervezett közös tevékenységeket. (1) 16) Megtörtént-e az intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erıforrás felmérése és milyen intézkedéseket terveztek az optimális feltételek biztosítására? o Intézményünkben elkészült egy komplex intézményi helyzetelemzés mely az intézmény
tartalmi-módszertani-,
infrastrukturális
és
humán-erıforrás
felmérését szolgálta. Az elmúlt években számos tartalomfejlesztı gyakorlatot vezettünk be elsısorban saját innovációs kezdeményezésre, valamint az uniós pályázati programok adta lehetıségek kapcsán, az országos szakmapolitikai törekvéseknek megfelelıen. Az épületek felújítása nem történt meg, viszont audiovizuális és infokommunikációs eszközök beszerzésére sor került különbözı pályázatok keretében. Az alábbi uniós pályázati projektek megvalósítását vállalta nevelıtestületünk a forrásbıvítésre: HEFOP 2.1.5 B, HEFOP 2.1.9, HEFOP 3.1.3, TÁMOP 3.1.4, TÁMOP 3.4.3, TIOP1.1.1 (1) 17) Milyen módszertani adaptációt végeztek a gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok tekintetében? 8
o A pedagógusok a továbbképzéseken számos új módszertani ismerethez jutottak, ezeket az eljárásokat, módszereket alkalmazzák is. Ezek a képzések a következık: kooperatív tanulás, projektpedagógia, drámapedagógia, A tehetségek felismerése és azonosítása, Óvoda-iskola átmenet, Tevékenység központú
pedagógiák
csoportban,
Online
projektmenedzser,
alkalmazása, diagnosztikus
Tanulói
differenciálás
pedagógiai
értékelés,
Tanulásmódszertan
tanítása,
heterogén Pályázatíró
Kompetencia
alapú
programcsomag alkalmazása szövegértés, Kompetencia alapú programcsomag alkalmazása matematika, Kompetencia alapú programcsomag alkalmazása szociális,
életviteli,
alkalmazása
óvoda,
környezeti, Hatékony
Kompetencia
alapú
tanuló-megismerési
programcsomag technikák,
SDT,
Vezetıképzés-pályázati projektek sikeres megvalósítása, Pedagógiai értékelés innováció módszertana, Az osztályzat nélküli értékelés bevezetése, Nem szakrendszerő oktatás módszertana. (1) 18) Milyen intézményi együttmőködési formák történtek az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében? o A HEFOP 2.1.5. B pályázat keretében került sor a Margaréta Óvodával és a Bethlen Gábor Szakképzı Iskolával együttmőködésekre az intézményfokozatok közötti átmenet segítésére, 2007-tıl ezt a programot kiterjesztettük saját óvodai intézményegységünkre, a Százszorszép Óvodára, a Kner Imre Gimnáziummal az együttmőködésnek ezt a formáját 2010-tıl végezzük. Intézményi találkozókat, foglalkozás és óralátogatásokat, közös szabadidıs programokat, osztályfınökök találkozóját, szülıi értekezleteket szervezünk. (1) 19) A
többségükben
halmozottan
hátrányos
helyzetőeket
befogadó
szakképzı
intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése megtörtént-e, ha igen, hogyan mőködött, mőködik? o N.a. 20) Biztosítottak-e az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programokat? o N.a.
9
21) Készítettek-e az iskolák támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elısegítésére, a lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása megtörtént-e? o Terv nem készült, az elmúlt idıszakban igyekeztünk a felsorolt programokat népszerősíteni a szülık, tanulók körében. (1) o Az Útravaló programokban való részvétel rendszeres iskolánkban évek óta, a tanulók mentorálása folyamatos. (2) 22) Készítettek-e egyéni fejlesztési terveket? Ha igen, hány tanulóra, hogyan mőködtették ezeket a terveket, milyen volt az eredményessége? o Igen, azon gyermekek esetében akik SNI, BTM nehézséggel küzdık, illetve, akik részt vesznek az IPR-ben. Minden tanévben az igényjogosultság alapján, a szakértıi véleményekben megfogalmazott javaslatok, valamint az egyéni bemeneti mérések alapján. (1) o A mentorált tanulók támogatása egyéni fejlesztési tervvel történik. a 2011/12es tanévben 8 tanuló vesz részt a programban. (2) 23) Hogyan zajlott a pedagógiai, módszertani fejlesztés? o A különbözı pályázatok adta lehetıségeket kihasználva. (1) 24) Milyen pályaorientációs programokat végeztek? o Pályaválasztási vásáron való részvétel, beiskolázási szülıi értekezlet és tanulói tájékoztató a helyi középiskolák képviselıivel, beiskolázási szülıi értekezlet és tanulói tájékoztató a környékbeli vidéki középiskolák képviselıivel, nyílt napokon való részvétel, bemutató órák látogatása, közösen szervezett szabadidıs programokon való részvétel biztosítása. (1) o Életpálya - építési kulcskompetencia területen a kompetencia alapú
„C”
típusú oktatási program és programcsomag bevezetése ,Életpálya - építési kulcskompetencia területen a kompetencia alapú „A” típusú oktatási program és programcsomag bevezetése- Földünk és környezetünk, Életpálya - építési kulcskompetencia területen a kompetencia alapú „A” típusú oktatási program és programcsomag bevezetése- Osztályfınöki (2) 25) Milyen, a középiskolákkal való együttmőködési programok valósultak meg? (közös mentorálás stb.). o Intézményi találkozók, tanulók átadása – átvétele, tapasztalatok megosztása, volt tanulóink beszámolóinak meghallgatása. (1)
10
26) Milyen tevékenységet végeztek a partnerekkel való hatékony kommunikáció tekintetében? o Személyes jó kapcsolat kialakítására törekszünk, az iskolahasználókkal és a fenntartóval is. A szülıkkel szülıi értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, a HHH-sok körében 3 havonkénti találkozók adnak erre lehetıséget. Egyéb közoktatási,
közszolgálati
feladatokat
ellátókkal
együttmőködési
megállapodásokat kötöttünk, a helyi társadalom képviselıivel, a civil szervezetekkel személyes kapcsolatot alakítottunk ki, közös programokat szervezünk. Az intézmény honlapján és a helyi újságokban rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklıdıket, érintetteket. (1) 27) A kétévente esedékes kompetencia-méréseket követı elemzések, fejlıdésvizsgálatok tapasztalatainak összegzése megtörtént-e, voltak-e fórumok? Hogyan történt a fejlıdési ütemet növelı fejlesztési programok megvalósítása? Hogyan biztosították ehhez a szükséges feltételeket (humán-erıforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.)? Történt-e valamilyen fejlesztés az integrációs és kompetencia alapú pedagógiai módszertanok elterjesztése tekintetében? Ha igen, mi? o Kompetencia mérések eredményeinek vizsgálata minden évben megtörténik, az elızı évek tapasztalatait figyelembe véve a pedagógusok kidolgoznak fejlesztı programokat az elmaradt területek fejlesztésére, a leggyengébb eredményt mutató feladattípusokat nevelıink gyakoroltatják. Továbbképzések biztosítják a humánerıforrás-fejlesztést. Kompetencia alapú oktatás bevezetése, kiterjesztése az intézmény valamennyi feladat ellátási helyére, minden óvodai csoportban, minden évfolyamon felmenı rendszerben megtörtént. Az IPR mőködtetése saját fejlesztés alapján, óvodában és az iskolában is folyamatos. (1) o Minden évben a tanulók kompetencia-vizsgálatának mérési eredményeit a nevelıtestület megismerte, elemezte a kapott értékeket és folyamatosan keresi az eredmények javításához vezetı utakat. Elmondható, hogy ugyanazon tanulóknak alacsony a matematikai kompetenciája, akik az olvasásmegértésben sem jeleskednek. Bár a mutatószámokból kitőnik, hogy az értékek az országos átlag feletti számokat mutatják, a nevelıtestület mégis azt fogalmazta meg, hogy elsısorban a matematika kompetenciaterületen, de az olvasás- és szövegértés területén is fejlesztésre szorulnak a tanulók. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztését vállaltuk fel, a 11
pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítése megtörtént. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerısítése acél, a rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítésével. Az újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével, projektalapú oktatással, a kompetencia alapú tananyagok, taneszközök, egységes programcsomagok alkalmazásával segítjük a halmozottan hátrányos helyzető és a hátrányos helyzető tanulók oktatását, nevelését. A hátrányos helyzető gyermekek egyéni fejlesztése differenciált oktatási módszer alkalmazásával történik, melynek eredményeként a lemorzsolódás csökkenését várjuk. További cél a digitális írástudás elterjesztése, a mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. Az IKT-s eszközök használata mind a pedagógusok körében, mind pedig a diákok többségénél megkönnyíti a mindennapi oktató-nevelı munkát. A digitális taneszközök gyakorlatban való használata ma már az alapkompetenciák közé tartozik a munkaerı-piacon. (2) 28) Megtörtént-e – az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében – a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbıvítés- és átalakítás: felnıttoktatási, közösségi célú hasznosítás)? o Tantermeinket rendezvények
gyakran
kiadjuk a
megtartása
céljából.
helyi Saját
igények alapján, tantermeinket
különbözı szabadidıs
tevékenységekre, tanórán kívüli foglalkozásokra is használjuk. (1) 29) Milyen intézményi együttmőködések történtek a sikeres pályázatok keretében? o TÁMOP 3.4.3: együttmőködési megállapodásokat kötöttünk a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolával, és a Szegedi Tudományegyetemmel. (1) 30) Megtörtént-e a több pedagógus bevonása azokban az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban, ahol magasabb a HHH gyermekek aránya IPR és egyéb speciális képzésekbe? o Tantestületünkben a pedagógusok 100 %-a rendelkezik olyan ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik ıket a HHH-s gyermekek fejlesztésére. (1) 31) Hogyan biztosították a HHH tanulók iskolán kívüli programokhoz való egyenlı hozzáférését? Készültek-e mutatók a részvétel, bevonás mértékére? Ha igen, melyek ezek? Milyen vizsgálatok zajlottak e tekintetben? Ezeknek mi az eredménye? o Minden HHH-s gyermek számára felajánlottuk a különbözı programokon való részvételt, szüleik nyilatkozatairól dokumentáció áll rendelkezésünkre, a
12
részvételt nyilvántartjuk. Ezáltal hozzáférnek azon programokhoz, amit szociális helyzetük nem tesz lehetıvé. (1) 32) Hogyan népszerősítették a segítı programokban való részvételt az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók és szülık körében? (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.) o Szülıi értekezleteken és osztályfınöki órákon való tájékoztatással, a programok ismertetıjének közzétételével. (1) o Az Útravaló programot a tanulókkal és a szülıkkel való személyes, célzott beszélgetéssel népszerősítjük. (2) 33) A lemorzsolódási arányok csökkentése és a HHH tanulók tanulási sikerességének növelése érdekében az érintettek egyéni adottságaihoz igazodóan milyen pedagógiai módszereket alkalmaztak? o Egyéni fejlesztési tervek alapján, egyéni bánásmód, differenciált tanulás szervezés a kooperatív és a projekt módszerek alkalmazásával, új tanulási technikák kialakításával. (1) o A középiskolában az évismétlık aránya magas. Ennek oka elsısorban az olvasási-szövegértési, matematikai kompetencia gyengesége, a motivációhiány, amely abból fakad, hogy nem képes megtervezni, elıre látni az életcélt, életpályát. Így tehát szükséges fejleszteni az életpálya-építési kompetenciát annak érdekében, hogy a tanulók motivációját növeljük. Az intézmény rendelkezik mérési értékelési szakemberrel, a tantestület saját rendszert dolgozott ki. (2) 34) Az intézményi mérési, értékelési rendszert a szakmai és szakszolgálatokkal, egyetemi kutató bázisokkal együttmőködve dolgozták-e ki? Ha igen, milyenjellegő volt az együttmőködés? o A szegedi tudományegyetemnek évek óta bázis intézményeként mőködünk, a tantestületünk egyik tagja mérési-értékelési szakértı. (1) 35) Középiskola esetében hogyan történt a humán-erıforrás kapacitás fejlesztése annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességét támogató segítı szakembereket vonjanak be? o N.a. 36) Voltak-e egyeztetı fórumok az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek között annak érdekében, hogy átfogó célokat jelöljenek ki és megbeszéljék az egyedi eseteket? Véleményezték-e a társadalmi partnerek az esélyegyenlıség érdekében tett 13
intézkedéseket, programokat? Megtörtént-e ezeknek a programoknak a nyomon követése, ha igen, hogyan? o A
Térségi
Humánsegítı
Szolgálat
által
szervezet
gyermekvédelmi
tanácskozásokon részt vesz a Gyámhivatal, a jegyzı, a Rendırség a Védınıi Szolgálat is. Az itt megfogalmazott intézkedéseket minden partner igyekszik betartani, ezek megvalósulását napi szinten nyomon követjük. (1) 37) Kiegészítı források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása megtörtént-e, ha igen, hogyan? o Minden
lehetıséget
felhasználásának
kihasználunk
ellenırzése
a
2009-ben
forrásbıvítésre. az
Oktatási
A
források
Hivatal
részérıl
megtörtént, hibát nem tártak fel. (1) 38) Volt-e helyzet- és igényfelmérés a kiegészítı- és többlettámogatásban hátrányt szenvedı intézmények szükségleteirıl, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók minıségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására (pl. fejlesztı pedagógiai szolgáltatások igénybevétele, szakmai módszertani fejlıdéshez szükséges feltételek, eszköz- és infrastrukturális ellátottság, roma koordinátorok alkalmazása stb.)? o Nem kerestek bennünket ilyen jellegő igényfelméréssel. (1) 39) Indult-e valamilyen, a szükségletfelmérésre támaszkodó fenntartói támogatási program? o N.a. 3.1.2. helyzetelemzés 3.2. pontjában foglaltak megvalósítására vonatkozó kérdések: Rövid távú célok: - Készült-e áttekinthetı, könnyen kezelhetı nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszer a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekrıl, óvodáztatásukról és iskoláztatásukról, eredményességükrıl, továbbtanulásukról? - Az oktatási referens és intézményünk között állandó a kapcsolat, a nyilvántartások egyeztetése, a gyermekek nyomon követése napi szinten történik. (1) - Készült. (2) - Hogyan biztosítják, hogy az intézményi alapdokumentumok összhangban álljanak a közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal? - Az alapdokumentumok felülvizsgálata minden olyan esetben megtörtént, amikor a helyzet szükségessé tette, az anyagi és a települési szerkezetbıl adódó lehetıségeket figyelembe véve törekszünk az összhang kialakítására. (1) 14
- Megtörtént-e az intézkedési terv kidolgozása az alábbi ellátások elérésére: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztı felkészítés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona. - A TÁMOP pályázathoz készült helyzetelemzés. (2) - Feltárták-e, ha igen hogyan és milyen eredménnyel az intézmény esetében fennálló szegregáció létrejöttének okait? - Minden gyermekünk integráltan tanul és nevelkedik. (1) - Megtörtént-e az intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erıforrás felmérése és intézkedések tervezése? Ha igen, mellékelje a tervet, a felmérés eredményét! - A pályázati programok kapcsán történt ilyen felmérés. - Megtörtént-e az SNI gyerekek korai felmérése, korai fejlesztése, szülıi tájékoztató programok szervezése? Ha igen, milyen eredménnyel, milyen programok történtek, volt-e szakértıi felülvizsgálat? - N. a. Középtávú célok (3 év – 2011-ig): - Milyen preventív célú programokat vezettek be? Milyen volt ezeknek az elfogadottsága, milyen volt ezen programok eredményessége? - Egészségnevelési programot, drog prevenciós programot mőködtetünk, ezeket a gyermekek és szüleik számára szervezzük, oly módon, hogy sikeres és eredményes legyen. (1) - Mit tettek annak érdekében, hogy a pedagógiai munka modernizálódjon? - Minden lehetıséget felhasználtunk a pályázati projektekben való részvételre. (1) - TÁMOP-3.1.4./08/2 (2) - Hogyan mentorálták a lemorzsolódás kockázatában érintett tanulókat? Milyen programok, tanórán kívüli egyéb tevékenységek történtek ennek érdekében? - Minden tantárgyból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, ezeken való részvételt kötelezıvé tesszük az alulteljesítı tanulóink számára, tanórákon egyéni differenciálást alkalmazunk. (1) - Az Útravaló programokban való részvétel rendszeres iskolánkban évek óta, a tanulók mentorálása folyamatos. (2) Hosszú távú célok (6 év tervezett, jelenleg félidı): - Megtörténtek-e az infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések a mai kor színvonalához igazodó oktatás-nevelés ellátására? Vázolja röviden a nagyobb beruházásokat!
15
- Az intézményben az épületekben a tantermek felújítása nem történt meg, erre sem önkormányzati, sem pályázati forrás nem állt rendelkezésre. Az akadálymentesítés sem teljes körő. Az audio-vizuális és infokommunikációs eszközök beszerzésére és cseréjére folyamatosan sor került különbözı pályázati keretekbıl. (1) -TIOP-1.1.1.-07/1, TÁMOP-3.1.4./08/2 (2) - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére indultak-e mentorált programok? Ha igen, melyek ezek? Tudták-e folyamatosan mőködtetni ezeket a programokat? - Nem volt ilyen programunk. (1) - Megtörtént-e az akadálymentesítés az intézményben? - Csak részben. (1) - Nem. (2)
3.2. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések
3.2.1. Rövidtávon megvalósítandó intézkedések - A szülıi iskolázottsági háttér felmérése nem teljes körő. Mivel a nyilatkozattétel önkéntes, ennek megfelelıen csak kérni lehet a szülıket arra, hogy nyilatkozzanak. Megfelelı elıkészítés mellett a késıbbiek során megvalósítható lesz. A középiskolában tudták növelni a programban foglaltak szerint a nyilatkozók arányát. - Az intézményi adatok szerint az SNI tanulók oktatása integráltan történik. - Igaz, hogy magas az SNI tanulók aránya a településen, de ennek csökkentésére nincs ráhatása az intézményeknek (nem tudható elıre, hány ilyen gyermek fog születni, vagy települ be a városba). - A kompetenciamérések eredményei függvényében az intézmények igyekeznek megfelelı felkészítést és gyakorlási lehetıségeket biztosítani a tanulóknak. Megjegyzendı azonban, hogy nem ugyanazok a gyerekek szerepelnek az egyes méréseken. Mivel mindegyik intézményben van mérés-értékelés szakember, ezért ık segíteni tudják a felzárkóztató tevékenységet. Most már tanulói szinten is nyomon lehet követni a mérési eredményeket, ezért az intézményeknek hatékony eszköz van a kezükben, hogy erre építve egyéni fejlesztési terveket készítsenek. Az eredmények bemutatása: http://www.kir.hu/okmfit/kereso.aspx?t=f Forrás: Fenntartói jelentés
16
A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda kompetenciaméréseken mutatott eredményei:
A táblázat alapján látható, hogy nem történt meg a programban megfogalmazott 5%-os javulás, sıt, a 8. évfolyamon az elızı évihez képest szignifikánsan gyengébb teljesítményt mutattak a tanulók. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium eredményei:
A fenntartói jelentés alapján elmondható, hogy itt sincs szignifikáns különbség az elızı évi teljesítményekhez képest az intézményi mutatókban. A szakközépiskolai teljesítményre csak 2009-es adat áll a honlapon rendelkezésre:
A szakközépiskolai teljesítmény itt szignifikánsan gyengébb eredményt mutat az elızı évekhez képest. 17
Az egyes telephelyi adatok természetesen más képet mutatnak az elsı és második viszonyítási csoporthoz képest, de ezen adatok elemzése intézményi szinten jelent feladatot. - Az évfolyamismétlések okainak feltárására nem történt adatszolgáltatás. A programban megfogalmazott 20%-os arányú csökkenés nem érhetı el rövidtávon, legfeljebb a tantárgyi bukások számának 20%-os csökkenése. A középiskola 3%-os csökkenést tudott elérni. - Módszertani képzéseken való részvétel növelése: a különbözı pályázatokon a pedagógusok számos továbbképzésen vettek részt (lásd fentebb), ebbıl a középiskola számszerősítve: 22 fı 76 tanúsítványt szerzett. - Az integrációs programok igénybe vételével az IPR bevezetése megtörtént. Ennek folyamatos mőködtetése a jövıbeni feladat. 3.2.2. Közép távon megvalósítandó intézkedések: - Az SNI tanulók arányának csökkentése alapvetıen nem befolyásolható feladat. 3.2.3. Hosszú távon megvalósítandó intézkedések: - Az intézményi korszerősítés alapvetıen pályázati lehetıségek függvénye. Az általános iskola tekintetében volt pályázat, de nem nyert, illetve nem írtak ki újabb ilyen jellegő pályázatot. A gyermeklétszám csökkenése miatt a Jókai úti épületegység helyett csak a Fı úti szükség tantermeket használják. 3.2.4. Az esélyegyenlıségi terv végrehajtását segítı egyéb programok - A programban meghatározottak szerint zajlanak. 3.3. Monitoring, nyilvánosság - Az intézkedési terv alapján, a képviselı-testület által elkészített, jóváhagyott részletes feladat ellátási és ellenırzési tervet a megfelelı fórumokon, valamint a honlapon is nyilvánossá kell tenni, az ezekhez kapcsolódó intézményi éves programok, tervek, valamint ezek megvalósulási mutatóinak összesítésével együtt. - A programban meghatározottak szerint minden év szeptember 30-ig a Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv önértékelése során a közremőködı intézmények, vezetık tevékenységének eredményességét is értékelnie kell a fenntartónak. Erre vonatkozóan célszerő kidolgozni egy keretrendszert, szempontokat, hogy a jövıben ezek összehasonlításokra adjanak lehetıséget.
Szeghalom, 2012. július 25. Berkéné dr. Sajti Ilona szakértı
18
