GYÓGYSZERÉSZEK. Lelki segítség rákbetegeknek Az álmatlanság csak tünet Gondtalan nyaralás a Tevával

GYÓGYSZERÉSZEK

A T E V A H U M A N T R A D E D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A I 2 015. J Ú L I U S – A U G U S Z T U S

Lelki segítség – rákbetegeknek Az álmatlanság csak tünet Gondtalan nyaralás a Tevával

1

2015. JÚLIUS–AUGUSZTUS, III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Tartalom Felelős kiadó: Dr. Hetényi László Főszerkesztő: Mélykuti Ilona Lapterv és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai előkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Szesztay András Nyomda: Print City Europe Zrt.

5 Hogy legyen esény a jó szóra

Gyógyító párbeszéd a daganatos betegségekről

8

– az S.O.S. Daganat” című könyv kapcsán “

Lelki segítség – rákbetegeknek

12 ” Én nem támogatom a rokkantságot” 16 Aki látja, merre megy a világ 20



A mikrobiom – néhány gondolat egy titkos viszonyról

26

Gondtalan nyaralás a Tevával

E-mail: [email protected]

30

Csak együtt lehetünk sikeresek

A Teva Gyógyszergyár Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készí­ti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel.

34

Az álmatlanság olyan, mint a láz: csak tünet

36

Játszani jó és érdemes is

Levélcím: Gyógyszerészek magazin, Teva Gyógyszergyár Zrt. 1134 Budapest, Váci út 29.

Telephelyek: 1134 Bp., Váci út 29. Telefon: (06-1) 288-6400 Fax: (06-1) 288-6410 TEVA Gyógyszergyár Zrt. 2100 Gödöllô, Repülôtéri út 5. TEVA Gyógyszergyár Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllő, Liget u. 2. Telefon: (06-1) 577-5600 Fax: (06-1) 577-5700 ISSN 2064-2407

3

S.O.S. Daganat

Hogy legyen esély a jó szóra! Gyógyító párbeszéd indult a daganatos betegségekről

A rák szó hallatán az emberek többsége azonnal a halálra asszociál. Ez azért is riasztó, mert sokszor igenis van kiút. Azonban a kommunikáció orvos és beteg, a beteg és családtagjai, valamint a többi érintett között sokszor annyira nem működik, hogy a páciens magára hagyatva érzi magát mind a sokk pillanatában, mind pedig végig az idővel és a betegséggel folytatott küzdelemben. Ma már természetes, hogy legelőször és leggyorsabban az interneten keressük a minket érdeklő dolgokat. A beteg vagy a hozzátartozó azonban sokszor követhetetlen, ellenőrizhetetlen és egymásnak ellentmondó információkkal, tévhitekkel, csodaszerek alig álcázott reklámjaival szembesül, és ez nem a tájékozottság jóleső érzésével, hanem még gyötrőbb félelemmel és bizonytalansággal tölti el. De miért nem merünk kérdezni? Miért nem merünk beszélgetést kezdeményezni az orvosunkkal? Mert nincs idő? Mert az orvos hajszolt vagy kiégett? Mert megsajnáljuk, hisz annyian várnak odakint? Mert félünk, hogy letorkoll?

Az S.O.S. Daganat! című könyv megjelenését a Teva támogatta A kommunikációs minták, nyelvi beidegződések oldása, a gyógyító párbeszéd elősegítése az S.O.S. Daganat! című könyv egyik célja, amelynek „szerzői” maguk az érintettek, vagyis a betegek és a velük kapcsolatba kerülő, különböző területeken működő szakemberek. Az interjúkból kibontakozó sorsok és érzelmek ebben a könyvben nem maradnak reflexiók nélkül: a beteg kezelésének fontosabb szereplői mind reagálnak az

egyéni történetekre, hol objektív szakmaisággal, hol mély empátiával, de mindig hangsúlyozva, hogy a feladat nem egy passzív „valaki” kezelése, hanem a gyógyulásért folyó közös munka. Szó szerint párbeszédről van tehát szó, amit a könyv alkotói a����������������������� tördelés�������������� sel is hangsúlyoznak: a betegek tapasztalatai, átélt élményei és a rájuk vonatkozó szakértői reflexiók egymással szemközti oldala-­ kon kaptak helyet.

5

S.O.S. Daganat A könyv és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat annak a nyílt párbeszédnek az elindítására tesz kísérletet, amelynek célja a tabudöntögetés: eloszlatni a tévhiteket, érthetőbbé, követhetőbbé, elviselhetőbbé tenni a betegséget, az együttélést a beteggel és a betegséggel – elősegíteni a gyógyulást. A könyvet Campos Jiménez Mária szerkesztette. Az Oriold és Társai Kiadó, melynek köszönhetően ez a kiadvány is napvilágra került, elsősorban pszichológiai és pszichiátriai témákban jelentet meg könyveket. Kínálatában laikusoknak szóló ismeretterjesztő kiadványok és szakkönyvek egyaránt megtalálhatók. Az S.O.S. Daganat! című könyv kapható az Írók Boltjában és online is megvásárolható: http:/visualworld.org/s-o-s-daganat/a-konyvvasarlas/ Az S.O.S. Daganat! azért hiánypótló könyv, mert valami egészen újat mutat: beteg, orvos, pszichológus, dietetikus, lelkész és betegjogász összehangolt munkáját a gyógyulásért, a minőségi életért. Nem látlelet a magyar egészségügy problémáiról, nem rémtörténet a gyilkos kórról, nem melo­ dramatikus sikersztori, hanem hús-vér emberek nagyon is sokféle lehetséges megküzdése egy irgalmatlanul kemény élethelyzetben. A gyógyulni akarás, az életigenlés, a sokféle nyűggel való hadakozás, a fáradtság és energikusság hullámzása, az apátia és az azt oldó humor mind-mind jelen vannak ezekben a vallomásokban. Épp, ahogy mind­any­ nyiunkban. Ahogy egy érintett olvasó írja:

„A könyv megerősített abban, hogy nem vagyok egyedül, hogy van remény és esély a gyógyulásra, abban a felismerésben, hogy a gyógyulás tőlem is függ, és abban, hogy bár az életem mostantól megváltozik, másmilyenségében mégis lehet teljes.” (K.E.) 6

A Teva társadalmi szerepvállalásában fontos szerepet játszik a felvilágosítás, ismeretterjesztés. A vállalat azért döntött úgy, hogy segíti a könyv megjelenését és eljuttatását az egészségügyi szakemberekhez, mert úgy érezte, hogy olyan kiadvány mellé áll, amely számos szempontból hiánypótló hazánkban. A könyv fejezetei fontos szakmai, emberi segítséget nyújtanak a betegségben érintetteknek, családtagjaiknak és kezelőiknek egyaránt. A PÁRBESZÉD FOLYTATÓDIK: Facebook-közösség épül Rákbeteg a közelemben néven. A könyvben olvasott gondolatokra reagálva a kommentelők személyes gyógyulástörténeteket oszthatnak meg egymással, új kérdéseket vetnek fel, felajánlják egy-egy művüket, amelyről úgy érzik, segíthet a tagoknak. A felajánlók között vannak Erdős Virág és Imre Flóra költők is, akik egy-egy versükkel járultak hozzá a virtuális közösség épüléséhez. https://www.facebook.com/Rakbeteg.a.kozelemben

S.O.S. Daganat

Fejezd ki! Képalkotó pályázat a rákbetegség kapcsán született érzések mentén érintetteknek és segítőiknek, barátaiknak

A „Hogy legyen esély a jó szóra” kampány keretében képalkotó pályázatot hirdet rákbetegséggel kapcsolatos érzések mentén az Oriold és Társai Kiadó. A Teva által támogatott pályázat során a résztvevők erőforrásgyűjtő, gyógyító történeteket, verseket hallgathatnak meg a kampányt szervező Vizuális Világ Alapítvány honlapján, melyek inspirációjára fotót, fotómontázst, grafikát, festményt, befényképezett kisplasztikát alkotnak. A pályázat kiírója azt reméli, hogy a színészek tolmácsolásában megszólaló történetek támogatást jelentenek a rákbetegségben érintettek és környezetük, segítőik számára, a történetek meghallgatása közben megjelenő érzéseik, gondolataik kifejezésével, megosztásával pedig mind önmaguknak, mind másoknak sajátos segítséget nyújtanak. Az elkészült alkotásokat fogadó zsűri tagjai közt van művészetterapeuta, pszichológus, onkológus és képzőművész. A szervezők a művekből online galériát, a kiválasztott alkotásokból pedig kiállítást szerveznek ősszel. Az első három helyezett gyermek és felnőtt értékes díjakban részesül, melyek hozzájárulnak későbbi alkotómunkájukhoz. Beküldési határidő: 2015. augusztus 15. További információ: http://visualworld.org/s-o-s-daganat/kepkeszito-palyazat/

7

S.O.S. Daganat

Lelki segítség

rákbetegeknek

Budapesten, a Szent László Kórház területén immár 10 éve működik a Tűzmadár Alapítvány, mely azzal a céllal jött lét­ re, hogy pszichoonkológusok, gyógytornászok, dietetikusok közösen, komplex módon segítsenek a danatatos betegek­ nek és családtagjaiknak a betegséggel járó traumák feldol­ gozásában, a kórral való megküzdésben, a jobb életminő­ ség elérésében, a gyógyulásban. Rohánszky Magda pszi­ choonkológussal, az alapítvány elnökével és a Tűzmadár Ház vezetőjével beszélgetünk. • Vannak-e adatok arról, hogy Magyarországon a daganatos betegek hány százaléka jut pszichológiai segítséghez? Nem tudok ilyen statisztikáról, de ha arra gondolok, hogy a betegség folyamatában valamikor a betegek 35-40 százalékának

8

szüksége lenne pszichológiai kezelésre, támogatásra, azt kell mondanom, hogy az amúgy is szűkös lehetőségeket sokkal kevesebben veszik igénybe, mint ahányan tehetnék. Bár a fővárosban jobbak ezek a körülmények, mint a vidéki nagyváro­ sokban, itt a Tűzmadár házban is csak 75-80 százalékos az általunk nyújtott szolgáltatások kihasználtsága, pedig az egész országból fogadunk betegeket, függetlenül attól, hogy a kezelés melyik intézményben történik. Van honlapunk, programjainkról folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A Tűzmadár tulajdonképpen egy hazánkban jelenleg még egyedülálló modellintézmény, amelyben speciálisan daganatos betegek számára sokféle egyéni és csoportos pszichoterápiás, illetve fejlesztő lehetőséget állítottunk össze. Sajnos, a mi pszichológiai kultúránk nem tart ott, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy egy betegség esetén mi

mindent tehetnek önmagukért. „Eddig is egyedül birkóztam meg a problémáimmal, ezután is így lesz” – gondolják sokan. Pedig egy külső szemlélő sok olyan dolgot meglát, amit belülről nem veszünk észre. Aki saját helyzetét belülről nézi, annyira megszokott már bizonyos nehézségeket, bizonyos zsákutcákat, hogy fel sem tűnik, ha lehet a dolgokat másként is csinálni. Néha csak egy kicsi változtatás, egy attitűd, egy időben kimondott érzelem, vagy egy igénynek a megfogalmazása segíthet abban, hogy a személy ne azon az úton menjen tovább. Itt a Tűzmadár házban jelenleg talán a Simonton tréning a legnépszerűbb kurzusunk. Ez komplex relaxációra, képi úton való gyógyításra épülő módszer, de közben az érzelmek rendezése, a betegség kiújulásától vagy a haláltól való félelmek feldolgozása, illetve a jövő megtervezése is helyet kap benne. Viszonylag új kurzusunk az ún. Mindfulness Based Cancer Recovery program (MBCR). Ez a tudatos jelenlétre, más kifejezéssel élve: az éber tudatosságra épülő megküzdési stratégia, amely megváltoztathatja az életszemléletet, hiszen azt tanítja, hogy az élet adta pillanatokat tudatosan és ítélkezés nélkül éljük meg. Ehhez eszközöket is kínálunk, meditációt, jógát, relaxációt, légzőgyakorlatokat. Ugyanakkor betegeink elsajátíthatják itt a megfelelő táplálkozást és annak konyhatechnikai fogásait is, azaz igyekszünk olyan kurzusokat összeállítani, amelyek a test és a lélek harmóniáját erősítik, és a fizikai erőnlétet is fokozzák. Hiszen régóta tudjuk, hogy az érzelmi és mentális állapotaink szoros kapcsolatban vannak a testünkben lezajló fizikai történésekkel. Betegeim gyakran mesélik, hogy egy jó beszélgetés, vagy egy izgalmas találkozás még a nagyon erős fájdalomról is úgy el tudja vonni a figyelmet, hogy a fájdalomérzet eltűnik. Tehát az elménk, az agyunk fantasztikusan működik, és akár az érzelmek, akár a testünk felöl jövő impulzusok is erősen befolyásolják, hogy elménk a kapott impulzust hogyan értékeli, onnan a hétköznapi „működés” során milyen utasítások mennek a szerveinkhez, és mi ezekből mit élünk meg. • Vannak-e tipikus megküzdési stratégiák? És mitől függ, hogy egy daganatos beteg melyiket választja? Nagyon sokféle megküzdési mód van, és az, hogy ki milyen

Rohánszky Magda selyemfestménye

S.O.S. Daganat

megküzdő, természetesen jelentős mértékben a személyiségétől függ. Az egyik legsikeresebb stratégiát mi, szakemberek, „erős harcosnak” nevezzük. Az ilyen személy nem törődik bele semmibe, sorsa irányításában aktívan részt akar venni, mindennek utánanéz, és igyekszik magának megadni a legjobb lehetőségeket. A másik szélsőségnek a fatalistát tekinthetjük, aki azt gondolja, hogy a dolgok elkerülhetetlenek: elfogadja a betegséget, belenyugszik, együttműködik, de ő jóval passzívabban éli meg az egész folyamatot. Megküzdésében lehet valaki tehetetlen-reménytelen, vagy választhatja a hárítás különféle formáit, de jó tudnunk, hogy a betegség folyamatában a megküzdés változhat, és a megküzdési stílus pszichoterápiával befolyásolható, a hatékonyabb formák felé fejleszthető. • Bizonyára olyanok is vannak, akiknek nem tudják elfogadni a betegséget…

9

S.O.S. Daganat

Mi a hárítás negatív formájának tartjuk, amikor az illetőnek nincs betegségtudata, állapotát nem fogadja el, a kezelőszemélyzettel nem működik együtt, az előírásokat nem tartja be. A hárításnak van azonban egy pozitív formája is; az ezt „alkalmazó” páciens tudomásul veszi a betegségét, aláveti magát a kezeléseknek, de nem adja át magát a beteg-szerepnek. Igyekszik életét ugyanúgy folytatni, mint a betegséget megelőzően. Ez a legsikeresebb megküzdési módok közé tartozik. • Önöknek, pszichológusoknak ilyenkor az a feladatuk, hogy mindenkit az általa választott, személyiségéből következő megküzdési stratégiában segítsenek, vagy esetleg ha valaki nagyon hárít, és nagyon nem akar küzdeni, megpróbálják átbillenteni a küzdőbb irányba? Ha valaki nagyon beletörődő, a megküzdésében inkább azt éli meg, hogy tehetetlen és kiszolgáltatott. Ha elkerül

10

egy pszichológushoz, akkor a terápiás folyamat nagy valószínűséggel azt is célozza, hogy a beletörődő, passzív, feladó megküzdés valamilyen módon az aktívabb irányba mozduljon el. A rákbetegséggel kapcsolatban a fejekben nagyon sok hiedelem és előítélet él, és ez sokszor megnehezíti munkánkat. A betegek egy része még mindig a halálos betegség stigmájaként éli meg a diagnózist, és ha ez egy ilyen tehetetlen, reménytelen megküzdési móddal párosul, akkor a beteg számára majdhogynem egy ítéletté válik a dolog. Egy ítéletté, amelyben nincs más lehetősége, mint végigjárni a neki jutott nehéz és szomorú utat. Ilyenkor egy pszichoonkológus nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a megküzdés sikeresebbé, hatékonyabbá váljon. • Nem érzi úgy, hogy a betegekre sokszor nagy nyomásként nehezedik az a családi elvárás, hogy küzdj és legyél pozitív…? A családtagoknak kívülállóként sokszor nagyon nehéz elfogadniuk, hogy a szeretett személy nem úgy gondolkodik, nem úgy viselkedik, ahogy ők azt elvárnák, nem elég aktívan, vagy nem elég lelkesen fogadja a felajánlott lehetőségeket. De tiszteletben kell tartanunk a beteg által meghozott döntéseket. Amit tehetünk, hogy megmutatjuk, mi van még. A rákbetegséget gyakran nevezik fordulópontnak is. Lelassulunk, megváltozik az időhöz való viszonyunk, nagy lesz az érzelmi nyomás, szeretnénk meggyógyulni, túlélni, és ilyenkor lehetőséget kap a beteg arra, hogy visszanézzen, és meglássa, milyen magatartásminták, érzelmi feldolgozási módok, milyen, a hétköznapi élet dolgaival való megküzdési formák jellemzőek rá. Mi az, amin változtatni kell vagy lehet annak érdekében, hogy az élet élhetőbb, egészségesebb legyen. Ilyenkor arra is van lehetőség, hogy a múltbeli problémák felszínre kerüljenek. A régen elnyomott, rendezetlen érzelmi helyzetek, kapcsolati problémák, traumák át- és elrendeződhetnek, ami segíti, hogy az illető gyógyítása és gyógyulása egészségesebb mentális és érzelmi állapotban folytatódjék. Bakos Júlia

Bruttó fogy. ár (Ft)

Térítési díj (Ft)

Közgyógyon kiváltható-e

OPTALGIN 500 MG TABLETTA 10x

Készítmény megnevezése

301

301

Igen

OPTALGIN 500 MG TABLETTA 20x

788

788

11

S.O.S. Daganat

E

„ n nem támogatom a rokkantságot” Interjú Dr. Szalai Mártával

Éppen 10 éve annak, hogy a rákbeteg nők támogatására beindult a Százszorszép Hastánc Klub. Ötletgazdája és mentora, mondhatni teste-lelke Dr. Szalai Márta, az ����������������� Országos Onko­ lógiai Intézet fej- és nyaksebészeti osztályának főnővére, aki az elmúlt években doktori dis�­ szertációját is ebben a témában, az onkológiai betegek holisztikus szemléletű rehabilitációja kérdésében írta.

12

• Miért pont a hastánc? Hogyan jutott eszébe éppen erre invitálni a rákbetegségükből gyógyuló nőket? Akkor én már több mint egy éve ezzel foglalkoztam. Ugye, mint minden nőnek, nekem is voltak gondjaim a súlyommal, a kinézetemmel. Ezen szerintem mindenki átesik. Fogyókúrával is próbálkoztam, de nekem nem ment. Annyira sosem tudtam kövérnek érezni magamat, hogy ne egyek csokoládét. Jártam aerobikórákra, néztem az oktatót, aki összesen volt 30 kiló, nem is csoda, mert örökké csak malátatejet ivott – hát ez nekem teljesen idegen maradt, kénytelen voltam valami más után nézni. Hastáncot élőben először egy étteremben láttam, ahol a férjemmel voltunk – teljesen elbűvölt. A nőiesség, az a bizonyos nagy női titok volt abban a táncban, amit mindenki

S.O.S. Daganat érzékel, de senki sem tudja megmagyarázni. Már másnap oktatót kerestem: találtam is, méghozzá olyasvalakit, aki komolyan vette a hastáncot és engem is. Yasmina kertelés nélkül megmondta, hogy ha nagyon szorgalmas vagyok és legalább egy kicsit tehetséges, akkor minimum egy év, mire az alapokat megtanulom. Nagyon szimpatikus volt, hogy nem áltatott. Ez fontos, amikor az ember valami újba kezd. • És bevált? Úgy értem, a hastánc jó volt arra, amire megoldást keresett? Igen, számomra meghozta a szükséges tudati fordulatot. Mondjuk, nekem sosem volt komoly gondom az önértékelésemmel, de nagyon érdekes volt ráeszmélnem, hogy miközben korábban állig felöltözve is képes voltam itt-ott túlságosan is kerekdednek látni magam a tükörben, ebben a falatnyi hastáncruhában mindig elégedett vagyok a testemmel. • Ez mitől van, vagy inkább min múlik? Szerintem nagyon fontos, hogy ez a tánc – ha egészséges emberekről van szó – nem 20 éveseknek való. Ők még a média sugározta test-modell felé szeretnek elmozdulni, fogalmuk sincs a saját testükről. Ez a tánc igazán azokat a nőket érinti meg, akik már tudják, vagy legalább sejtik, hogy mit jelent nőnek lenni, mégpedig nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Szerintem ez jó esetben 30-35 éves korra jön el. A „jó eset” azt jelenti, hogy az ember harmóniában van önmagával és a

(balról jobbra): Lengyel Mónika - onkológiai szakápoló • Tüske Julianna - egészségügyi adminisztrátor

Dr. Szalai Márta - PhD • Gárgyán Katalin diplomás ápoló, mentálhigiénikus

környezetével. Nekem ezzel sincs gondom, és ezt egy továbbképzés például a kelleténél is jobban visszaigazolta. Kati kolléganőmmel voltunk ezen a továbbképzésen, és nagyon kínos helyzetbe kerültünk, mert a kiégés-kérdőív mindkettőnknek azt hozta ki, hogy „állandósult eufóriában” élünk – zárójelben az állt, hogy „nem valószínű”. Megpróbáltuk kitölteni „ügyesebben”, de képtelenek voltunk elérni a gondterheltségnek azt a fokát, amely más eredményre vezetett volna. Pedig nekünk is megvannak a ne-

hézségeink, a harcaink, ahogy bárki másnak. Az szerintem döntés kérdése, hogy mennyire engedem eluralkodni a lehangoló perceket az egész napomon. • Ön egy lendületes, derűs személyiség, ami már önmagában is nagy adomány azoknak, akik itt, az osztályon fekszenek. Az hogyan jutott eszébe, hogy a hastánc segíthet a súlyos betegségükből lábadozó nők­­nek abban, hogy magukra találjanak? Ehhez tudatosság kellett. Az a fajta tuda-

13

S.O.S. Daganat

tosság, amely megteremti a mindennapok derűjét is. Nagyon fontos, hogy ez nem az érzelmek elfojtásán, hanem a megélésükön alapul; erre odafigyelek a kollégáim között is. Ha elvesztünk egy beteget, aki már régóta feküdt nálunk, összeülünk itt, a szobámban, előkerül a csokoládé, mindenki sír, beszélgetünk róla, vagyis megéljük a gyászt, amit érzünk. Ami a hastáncot illeti, az is ennek mentén alakult bennem, azt hiszem. Az első késztetés biztosan ösztönös lehetett, azt szinte észre sem veszi az ember. Ugye, azok a nők, akikkel én találkoztam, már emlőrekonstrukció után voltak. Azt hitték, hogy ha ezen átesnek, kitolják őket a műtőből két csodaszép kis púpocskával, minden rendbe jön, újból magabiztosak lesznek. De nem ezt tapasztalták, és nem értették, hogy a műtét miért nem adta vissza az önbizalmukat. Vagyis valami olyasféle elcsúszás volt a fejükben, amilyen az enyémben régen, amikor fogyókúráztam meg aerobikra jártam, és nem segített. Ez elég gyorsan összeállt

14

a fejemben, és attól kezdve tudatosan kézben tartom ezt is, mint minden mást. Nagyon oda kell figyelni ezekre a nőkre, akiket királylányoknak szólítok, és annak is érzik magukat, pedig adott esetben kopaszok, és nincs mellük. • És egyikük sem tiltakozik? Nem mondják, hogy „na, ne már, ez komolytalan”? Nem – ehhez kell az odafigyelés. Mindnyájuknak személyre szóló üzenetre van szükségük. Az érintés is nagyon fontos. Én egyébként is ölelgetős vagyok, de a klubban kifejezetten odafigyelek arra, hogy megsimogassam, megöleljem a lányokat, és ők elég gyorsan átveszik ezt. Itt volt például a Juliska, ő az egyik szakmai csúcsom. 26 évesen diagnosztizálták nála a Hodgkint. Óvónő volt, amikor beteg lett. Hozzánk, a klubba akkor került, amikor a sugárterápiát kapta. Volt három szál hajacskája, és nagyon rossz lelkiállapotban volt. Megesküdött, hogy az onkológia környékére sem jön többé, annyit szenvedett itt. Most, gyógyultan itt dolgozik

S.O.S. Daganat nálunk, a kemoterápiás ambulancián adminisztrátor. Ő az, akinek elhiszi a beteg, hogy akkor is vissza kell jönni kezelésre, ha úgy érzi, képtelenség, elfogyott az ereje. És ez így van a hastáncklubban is. Aki most, 10 év után csatlakozik hozzánk, seregnyi pozitív példát lát. Remegve nyitja az ajtót, aztán mikor meglátja ezt a sok kifestett mucikát, be is csukja, mert azt hiszi, hogy rossz helyen jár, ez nem lehet egy rákbeteg-rehabilitációs klub… • Gondolom, volt olyan is, akinek nem jött meg a kedve, és végül elmaradt. Ők miért mentek el? Ahogy én látom, nehezen boldogultak azzal, hogy én nem támogatom a rokkantságot. Ezt úgy értem, hogy nem szolgálom ki azt a tudatot, amelyet az egészségügyben kapnak, amikor elbocsátják őket a kórházból. Nem azokról beszélek, akik végtagjaikat veszítik el, vagy más súlyos fogyatékossággal kénytelenek szembenézni. De azt nem értem, hogy például egy emlőműtéten átesett középkorú nő miért lenne rokkant. Azt sem, hogy a 26 éves Juliska, aki meggyógyult, miért lenne rokkant. Egyébként tudom én: azért, mert nincs onkológiai rehabilitáció. Miután elbocsátják a gyógyult rákbetegeket, azok azt kezdenek magukkal, amit bírnak. És ebben divatok terjednek, ahogyan a rák gyógyítására is mindenfélét kitalálnak az emberek. A tanácstalan betegek és gyógyultak mennek az interneten terjedő divatok után, és ebből szörnyű tragédiák fakadnak. Na, most nálunk, a klubban nem az önsajnálatot dédelgetjük, hanem

egymást. Arra biztatunk mindenkit, vegye észre, hogy az élet megy tovább, az ő élete is folytatódik, és ez valami olyasmi, amit kézben tud tartani, ha akar. Hogy lelépett a férje egy 20 évessel? Hát ez sajnos olyasmi, amiben neki magának is része volt. Előfordult, hogy fehér­ne­ műst hívtam a lányokhoz, és szépen lecseréltettem a pamut bugyikat és a kinyúlt melltartókat. Ez a tánc a nőiség és a nőiesség minden aspektusát megérinti, ezért rendkívül jó lehetőség a rehabilitációra. • És kik azok, akik kitartanak? Meg tudja mondani ma már érkezéskor, ki az, aki maradni is fog? Ezt ránézésre ma sem tudom megmondani, de számaim vannak, mert erről szól a doktori disszertációm, márpedig ahhoz elég sok statisztikai kimutatást kellett készítenem a klubban folyó rehabilitációs munkáról. Eszerint a hozzánk járók több mint 90 százaléka diplomás, többségük közép- vagy felsővezető. Ez sok mindenre utal: stressz, túlterheltség,

a nőiség megélésének lehetetlensége stb.… Mindezek oldására rendkívül jó a hastánc, mert mélyen érzelmes, a nőiség teljességének értelmében érzéki és felszabadító. Vagyis egyáltalán nem az, aminek mifelénk gondolják az emberek. Nálunk az él a köztudatban, hogy ez valamiféle fülledt erotikájú, de legalábbis ledér produkció. Valójában a hastánc eredetileg termékenységi tánc, ilyen módon van köze a nőiséghez. Bármilyen furán hangzik, egyes mozdulatainak a vajúdásban is jelentősége van, ezt személyesen megtapasztaltam, amikor a húgom szült. Órákkal rövidítette meg a kínlódását, hogy hallgatott rám. Mondjuk, olyan fájdalmai voltak, hogy azt sem tudta szegény, hol van, persze, hogy engedett a szelíd erőszaknak. Az övé nem apás szülés volt, hárman testvérek voltunk együtt, mi hárman vagyunk lányok a családban. Egyébként mind a hárman itt dolgozunk az Onkológiai Intézetben. Így alakult. Flóri Anna

15

Aki látja, merre megy a világ Ahogy az információ áramlása a posta­ galambtól az infokommunikációig jutott, úgy fejlődött a gyógyszerek gyártása, forgalmazása a füvesember módszereitől a modern, kutatáson, klinikai vizsgála­ ton, piackutatáson alapuló metódusokig.

Szaszkóné Dr. Sin Aranka a saját eszközeivel nemcsak megfigyelte az elmúlt évtizedek e téren tapasztalható változásait, de nem ritkán hozzájárult azok alakításá­ hoz is. A gyógyszermarketing magyarországi történe­ téről és lehetséges jövőjéről kérdeztük. • Hogyan lett történész kutatóból a jelen gazdaságának elemzője, sok esetben a trendek feltérképezője, egy „jövőlátó”, aki ma a Teva Gyógyszergyár Zrt. piackutatási menedzsere? Ez egy hosszú történet. Eredetileg matematikusnak készültem, de nagyon szerettem a történelmet is. Úgy

16

adódott, hogy egy történelmi tanulmányi versenyen bekerültem az ország tíz legjobbja közé, s ezzel felvételi nélkül az egyetemre is, így aztán a két szerelem közül a történelem került ki győztesen. De nem múlt el a másik sem, mert végül történeti statisztikával kezdtem el foglalkozni. Ez az innovatív kutatási irány és a Központi Statisztikai Hivatalban eltöltött sok év egy életre megalapozta bennem azt a szabályrendszert, ami az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének jóságát és tisztaságát hivatott biztosítani. • A számok és adatok tisztelete tehát innen ered? Igen. A KSH a szocializmus idején is a nyugat-európai sztenderdeknek megfelelő pontossággal és megbízhatósággal gyűjtötte a statisztikai adatokat, legfeljebb

politikai okokból nem hozta nyilvánosságra, de maguk az adatok rendelkezésre álltak a döntések támogatására. Az, hogy a számokat megfelelő módon elemezve a világ jobban megismerhető, mélyen belém ivódott ebben a környezetben, és ez később, a rendszerváltás után kiváló alapot jelentett ahhoz, hogy ezt a tudást át tudjam konvertálni a versenyszféra területére. Az eredetileg megszerzett diploma jó kiindulási alap volt ugyan, de szembe kellett néznem a ténnyel, hogy nincs arról papírom, hogy értek ahhoz, amit csinálok. Elhatároztam, szerzek egy másoddiplomát; ehhez a legjobb választásnak az ELTE által indított Gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú képzés bizonyult. Hálás vagyok a tanszéknek, mert nemcsak tudást, hanem egy szakmai közösséget is biztosított számomra. • Ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ahhoz, hogy idáig eljusson, már érzelmileg el kellett köteleződnie a gyógyszeripar mellett… Hogy hogyan kerültem közel a gyógyszeriparhoz? A KSH után egy másik elemző szakmába kerültem, amikor egy nagy piackutató cégnek lettem a vezető kvantitatív elemezője. • Akkor továbbra is a számoké, az adatokra épülő megértésé maradt a főszerep az életében… Így van. A piackutatás alkalmazott pszichológia és statisztika, így ennek a munkának a szabályai hasonlóak voltak a statisztikai hivataléihoz, csak

gyakorlatiasabbak. Lenyűgözött, hogy ha kaptam egy projektet, és írtam rá egy kutatási tervet, egy hónap múlva kezemben voltak az adatok, amiket elemezni tudtam. Fantasztikus volt ez a sebesség. Kiváló kollégáim mellett nagyon sokat tanultam az ügyfeleimtől is. Ez a munka megtanított arra, hogy az igazán újszerű területeken kevés a kanonizált tankönyvi ismeret, a kőbe vésett igazság, hiszen a dolgok a szemünk láttára, olykor általunk változnak. A kutatások segíthetnek bennünket abban, hogy jobb döntéseket hozzunk, legyen szó egy egyszerű kérdés eldöntéséről, vagy egy stratégiai irány kijelöléséről. • Ezek nyilván a gyógyszeripar számára is nagyon fontosak, de még mindig nem árulta el, miért kötelezte el magát végleg e terület mellett. Kutatóként nagyon sokféle szektornak

dolgoztunk, s miután én hibátlanul ki tudtam ejteni a latin neveket és szavakat, kaptam egy projektet, ahol egy gyógyszercégnek kellett elemzést készíteni három nagy terápiás területre. Egyszerűen magával ragadó volt látni, hogy mennyire újszerűnek érezték, szerették, amit csináltam. Ahhoz, hogy jó válaszokat tudjak adni a kérdéseikre, egyszerre kellett megismernem ennek a három területnek a sajátosságait – és ők készek voltak tanítani. Egymást támogatva dolgoztunk, hiszen akkoriban a gyógyszeripar is tanulta a kutatást, és a piackutatás is tanulta a gyógyszeripart. Nagy kérdés volt, hogy ez a néhány évtizedes múltra visszatekintő szakma mit tud nyújtani az évezredes hagyományokkal rendelkező gyó­ gyító szakma örökösének, a gyógy­szeriparnak. Az első nagy siker után egyre több ilyen projektet kaptam, dolgoztam szinte minden nagy

17

piaci szereplőnek, kutattam a fontosabb Rx- és OTC-pia­ cok nagy részét. Csodálatos volt, amikor több mint 10 éve kutatóként részese lehettem egy Magyarországon akkor még nem létező kategória, a probiotikum felépítésének. A gondolat megszületésétől végigkísértem a probiotikum sorsát egészen a táráig: volt ebben lakossági kutatás, orvosi kutatás, hogyan jelenjen meg, és persze nagyon sok munka. Ezt követően egyik gyógyszeripari partnerünk megkért, hogy úgynevezett belső kutatóként csatlakozzam hozzájuk. • Korábban tehát külső partnerként dolgozott. Ez a felkérés a szakmája felértékelődését is jelentette, jól gondolom? Teljes mértékben. Volt egy pont, amikor a gyógyszeripari cégek is úgy gondolták, hogy már nem jó megoldás, ha odaadják a probléma és a számok megértéséhez szükséges belső információt a piackutatónak. Túl sok és egyre

18

értékesebb lett az a háttéranyag, ami szükségessé vált a valóban értéket teremtő elemzések elkészítéséhez. Így jött létre egy új pozíció, a belső kutatóé. Ez a fejlődés azóta is folyamatos, most egy újabb pozíció van kialakulóban, az úgynevezett „customer and market insight specialist”, aki már nemcsak a konkrét projekt kapcsán elemzi az egyes részpiacokat, hanem a projektek tanulságaira építve fel tud vázolni egy általános képet is, jelezni tudja a trendeket. Azt látom, hogy a gyógyszeripar, mint egyre innovatívabb üzleti szereplő, ma már lépést tart az FMCG – a napi fogyasztási cikkeket forgalmazók – gondolkodási gyakorlatával. Míg 20 éve azt mondtuk, hogy a gyógyszeripar a piackutatás területén erősen követő pozíciót foglal el, mára a gyógyszeripari szereplők felzárkóztak. Felértékelte a kutatást és elemzést, hogy ma már minden üzleti szereplőnek jobban oda kell fordulnia az ügyfeleihez, ezért ha az igényeiket jobban figyelembe tudják venni, jobb döntéseket hozhatnak.

• S milyen változáson ment keresztül a másik oldal? Hogyan változott a patikusok élete az elmúlt időszakban? A patikusszakma változásai mindig erő­ sen követték a környező világ, a társadalmi és gazdasági környezet változásait. A korábban önálló polgári eg­zisztenciával rendelkező patikustár­ sadalom számára óriási sokkot jelentett, amikor a patikákat állami kézbe vették, s még a szerencsésebbek közé tartozott az, aki benne tudott maradni az officinában, s nem kényszerült elhagyni a szakmát vagy az országot. És biztos sokan vannak olyanok is, akik a közelmúlt változásait élték meg kihívásként. • Arra gondol, hogy nehézséget jelenthetett számukra az, hogy újra tulajdonosi szerepbe kellett kerülniük? Pontosan, és ez is egy érdekes dolog. A gyógyszerészet az egyik leginkább tiszteletre méltó szakma, nagyon magas színvonalú képzéssel, ám a patikamenedzsment csak az utóbbi időben lett része az oktatásnak. Néhány éve olvastam egy tanulmányt, amiből kiderült, hogy vannak, akik nem mozognak otthonosan a patikavezetői szerepben, bizonytalanok abban, hogyan kezeljék a beosztottjaikat. Ez nem indokolt, jobban kell bízniuk magukban. Egy magasan iskolázott ember, ahogy én is, kollégáitól, korábbi munkahelyi vezetőitől tájékozódva, rendszeresen képezve magát meg tudja szerezni azt a tudást, ami ahhoz kell, hogy komfor-

tosan érezze magát az új, megváltozott szerepében is. Nem biztos, hogy ez intézményesített képzés keretében kell, hogy történjen. Egy már diplomát szerzett ember könnyen adaptálódik más szakterületekhez is. • Sokat dolgozik, és a munkája nagy felelősséggel jár. Hogyan pihen? Vannak egyéb szenvedélyei a piackutatás mellett? Férjemé és három, már 20 év feletti gyermekemé a szabadidőmből annyi, amennyire igényt tartanak, és az együtt töltött idő számomra igazi felüdülést jelent. Engem nemcsak „hivatalból” érdekel a világ: nagyon szeretek gyalogolni, hegyet mászni, utazni, múzeumokba, kiállításokra járni. Érde-

kel a színház, a szépirodalom és a zene több iránya, és boldogan töltöm az időmet kertészkedéssel is. Szerencsére számtalan izgalmas forrása van annak, hogy az ember örömtelin töltse el a szabadidőt, amiből sajnos mindig kevesebb van, mint szeretnénk. Mára megtanultam tisztelni a testemet, oda­­ figyelni magamra, hogy eleget pihenjek, megfelelően táplálkozzam. Fontos, hogy ezt nem fogcsikorgatva teszem, hanem egyszerűen beépítettem az életembe, napi rutinná vált, hiszen az ember érték, és akkor tud jól teljesíteni, ha vigyáz magára. Csak a munka és magánélet között ügyesen egyensúlyozva biztosítható a sikeresség. Sándor Kata

19

Szakérto´´nkto´´l

AZ EMBER EGY KOMPLEX ÖKOLÓGIAI RENDSZER

Dr. Barta Zsolt

a Teva orvos-igazgatója

A mikrobiom

– néhány gondolat egy titkos viszonyról 20

Az emberi testben velünk élő mikrobák és a köztük és köztünk lévő viszony az egészségünk alapja, aminek megismerésével egy csodálatos és titokzatos világra nyílik kapu. 2007 decemberé­ben, az Egyesült Államokban, a National Institute of Health irányításával indították el a „Human microbiome project” kutatásait annak érdekében, hogy jellemezzék az emberi test különböző helyein található mikroba-közösségeket. Ezt a programot a Human Genom Projekthez lehet hasonlítani, hiszen mindkettő széles körű felderítést, kutatást tűz ki célul annak érdekében, hogy a gének kontextusában értsük meg az egészség és a betegség kapcsolatát és a gének ebben betöltött szerepét, az egész életút során. A mikrobiom a testünkben élő mikroorganizmusok alkotta komplex ökológiai rendszer, vagyis olyan mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, vagy feltűnés nélkül élős­köd­nek rajtunk, esetleg ki­ fejezetten ellenségesek velünk. Az emberi szer­ vezetet tehát tekinthetjük egyfajta társu­lásnak is, ami a „saját” sejtekből és a �������������������� velünk élő mikrobákból alkot egyedi és jellemző közösséget. A mik­ robiomot kitevő baktériumok, vírusok, gombák részt vesznek az emberi szervezet integritását biztosító határok védelmében, befolyásolják anyagcserénket, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő, és ������������������������������������ ��������������������������������� megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtele-

pedését. Állatkísérletek szerint a bél-mikrobióta nem feltétlenül szüksé­ges a túléléshez, azonban steril kö­ rülmények között tartott������������������������������ , csíramentes egerek a tápjukból 30%-kal több energiát igényeltek, mint a szokásos bélflórával bíró társaik. Ismereteink szerint a legváltozatosabb közösség a tápcsatornánkban található. Nagyok sok mikroba a belekben, a vastagbélben él, de pl. a szájban, a fogakon kialakuló lepedékben is számos organizmus alkot úgynevezett bio­filmet; és persze változatos a bőrünk és nyálkahártyáink élővilága is. Érdemes tudni, hogy a kórokozók egymás ellen is harcolnak: a fogszuvasodást okozó Strep­tococcus mutans biofilmje például olyan anyagokat termel, amelyek védenek a Candida gomba fertőzésével szemben. A Nature-ben idén májusban megjelent közlemény szerint olyan mértékben jellemző egy-egy emberre a saját mikro­biomja, hogy abból akár következtetések is levonhatók az illető egészségi állapotára, étrendjére vagy etnikumára is, sőt egyfajta mik­robiális genetikai ujjlenyomatként a jövőben akár azonosításra is használható lehet (Microbiomes raise privacy concerns, Nature, 2015 May).

RANDEVÚK A MIKROBÁKKAL A mikrobák nagyon változatos módon kerülnek velünk kapcsolatba, a környezetünkből (talaj, víz, levegő), élelmiszerekkel, de már az anyatejjel is megkapjuk a leghasznosabbakat. Ismert, hogy a szoptató anya emlőjében, a bimbó bőrén és a csecsemője székletében ugyanazokat a mik­robákat lehet kimutatni. Az anya­tej olyan anyagokat tartalmaz, amely gátolja a káros baktériumok szaporodását, valamint növekedési fakto­rokat a „nor­ mális” mikrobiomot alkotó tejsavbaktériumok számára. Egy most megjelent svéd tanulmány szerint, ami­ben egyéves korig követték újszülöttek és csecsemők bél­ flórájának változásait, arra a következtetésre jutottak, hogy a szülés/születés módja és a táplálás biztosan

eldönti a kialakuló mikrobiom összetételét: azok mik­ro­ biomja hasonlított a legjobban az any����������������� áéra������������� , akik természetes úton (nem császárral) születtek és anyatejet kaptak (Bäckhed et al./Cell Host & Microbe 2015). E döntő, korai életesemények után a későbbiekben az, hogy milyen táplálkozási módot követünk hosszú időn át, szintén meghatározza majd, hogy milyen baktériumközösség alakul ki a bélrendszerünkben. Nem hagyható figyelmen kívül tehát, hogy az ember bőrfelületén és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testüregében hatalmas tömegű mikroorganizmus él, hiszen számukat összesen 1014 (100 billió) nagyságrendűnek becsülik, ami tízszerese az emberi szervezet sejtszámának. A szakemberek a baktériumok hetven rendszertani csoportját különböztetik meg. Ebből mindössze hat képviselői fordulnak elő kültakarónkon (bőr, haj), és nyolc tagjai találhatóak meg az emésztőrendszerben, orrban, garatban, hüvelyben stb. Kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok összességében 150-szer több génnel ren­delkeznek, mint maga az ember. De nem csupán baktériumaink vannak: egész­séges fogazatú emberek szájüregében is találtak már vagy öt21

ven különböző fajta egysejtű gombát, és például a bőrünkön is élnek parányi atkák. Mindezen felül velünk élnek ��������������������������������������������������� egyes vírusok ��������������������������������������� is, illetve akár különféle férgeink is lehetnek.

HÁNYFÉLE CSOPORTBA TARTOZUNK? A Nature 2011. áprilisi számában három emberi enterotípus felfedezését közölték: az 1-es típust a Bacteroides magas szintje jellemzi, a 2-es típusban kevés a Bacteroides, de gyakori a Prevotella, a 3-as típusban magas a Ruminococcus aránya. Ezek szerint – a vércsoportokhoz hasonlóan – az egyéneket ezekbe az „enterotípusokba” sorolhatjuk, melyek függetlenek földrajzi származásu�������������������������������� nktól, egészségünktől és életkorunktól, de vannak arra utaló jelek, hogy az étrend��������������������������������������������������� ünk������������������������������������������������ hosszú távon befolyásolja, hogy melyikbe tartozunk. Egy kísérletben a főként állati fehérjét és zsiradékot fogyasztóknál a Bacteroides baktériumfajok, míg a döntően szénhidrátevőknél a Prevotella fajok voltak többségben. A kísérleti személyekben vagy az egyik fajt lehetett megfigyelni, vagy a másikat, de sohasem mindkettőt. A vegetáriánusok nagy valószínűséggel a Prevotella-csoportba tartoztak, ugyanígy ide tartozott az egyetlen vegán személy is. Azt még nem tudják a szakemberek, hogy az egyén élete során átkerülhet-e az egyik enterotípusból a másikba. Találtak olyan bakteriális géneket is a kutatás során, amelyek 22

alkalmasak arra, hogy bizonyos betegségek bio­mar­ kerei legyenek; több olyan gént is találtak, melyek kapcsolatba hozhatók például az elhízással vagy a Crohn-betegséggel. A gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, ulceratív colitis) hátterében jelen ismeretink szerint a gazdaszervezet a normális bélmikrobiomra adott, nem kellően szabályozott immunválasza áll, illetve kimutattak szoros genetikai komponenseket is. Úgy találták, hogy a vitaminok előállításában is lé­ nyeges különbség van az egyes enterotípusok között. A bakteroid csoportba tartozó emberek hatéko­nyab­ ban állítják elő a C, B2 és B5 vitaminokat, míg a pre­ votella csoportba sorol­hatóknál a B1 vitamin és a fol­ sav szintje volt magasabb. A mikrobiom képes meg­ változtatni a bélben a D-vit������������������������ amin-receptorok eloszlását és kifejeződését is, azt pedig tudjuk, hogy a D-vitamin hiányának immunológiai következményei is vannak.

A MIKROBIOM SZEREPE EGÉSZSÉGBEN ÉS BETEGSÉGBEN Napjainkban egyre több kutatás számol be a mik­ro­ biom jelentőségéről egészségben és betegségben egyaránt, bár legtöbbször nem tisztázott még, hogy okról vagy következményről van-e szó. Egyre több ismeretünk van arról, hogy a velünk élő parányok kapcsolatba hozhatók olyan autoimmun betegségekkel, mint a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, izom­­ sorvadás, sclerosis multiplex, fibromialgia és talán a rák néhány fajtája, illetve az asztma kialakulását vagy az elhízást is elősegíthetik. Utóbbit támasztják alá azok az ikreknél végzett megfigyelések, ahol az egyik ikerpár sovány, míg a másik túlsúlyos vagy kövér volt. Ezek alapján a mikrobiom összetétele befolyásolja a zsírtárolást, hiszen kövéreknél a domináns mikrobióta a Firmicutes volt: itt – a Bacteroidetes jellemző jelenlétéhez képest – kisebb volt a mikrobiom diverzitása, és változtak a reprezentált bakteriális gének és metabo-

likus folyamatok. A mikrobióta diverzitás (sokszínűség, sokféleség) bővülése javítja az inzulin-rezisz­ten­ ciát, de az még nem tisztázott, hogy maga a diverzitás, vagy specifikus baktérium speciesek vesznek részt ebben a hatásban. Úgy látszik, hogy az egyes baktériumok által termelt butirát gátolja a mikrobióta más egyedeinek endotoxikus vegyületeit, amelyek egyébként elősegítik az inzulinrezisztencia kialakulását. Érdekes, hogy ha sovány emberekből bél-mik­ robiomukat átvitték metabolikus szindrómában szenvedő recipiensekbe, hat hét után javult az inzulin­ szenzitivitásuk. Megfigyelték azt is, hogy az extrém elhízás miatt végzett gyomor bypass műtét után a bél mikrobiom gazdagabb lesz, és szintén változik. Átültethető-e a bennünk élő mikro­biom? A bél-mikrobiom átvitele – széklet-transzplantáció – más esetben is eredményes lehet. Az úgynevezett álhártyás vastagbélgyulladás esetében, amit a C. difficile fertőzés okozhat, a betegség első leírásával egy időben már megkísérelték a gyógyítását széklet transzplantációjával. Gondot jelent viszont, hogy egy másik ember széklete olyan kórokozókat is tartalmazhat, amely a szervezetbe kerülve egyéb problémákat okozhat, nem beszélve arról, hogy a székletátültetés gondolata sokak számára gusztustalan és elfogadhatatlan. A székletet „adományozó” donorok komplex szűrővizsgálaton esnek át előzetesen, kizárva az átvihető fertőző ágenseket. Magyarországon a szakmai protokollok betartásával, egyedi engedély birtokában gyakorlott szakember kezében sikert is hozhat az eljárás, de egyelőre nem terjedt el. A tapasztalatok alapján a donorok elsősorban a közeli hozzátartozók közül kerülnek ki: részben mert az eljárás így köny­ nyeb­ ben elfogadható, részben mert az ő flórájuk hasonlít legjobban az eredeti „egészséges flórára”. Talán kicsit szimpatikusabbnak tűnhet a probléma más megközelítése: kanadai szakembereknek sikerült olyan mesterséges „székletet” előállítani, amit hatásosan bevethetnek a széklet-transzplantációban. Ez az eljárás is megismételhető, és az elfogadottsága is na-

gyobbnak tűnik. A mesterséges széklet nem tartalmaz ismeretlen kórokozókat, mivel tervezetten, laboratóriumi körülmények között, ellenőrzött eljárással állították elő, ráadásul összetétele teljes mértékben az adott beteg szükségleteihez igazítható. A szakemberek remélik, hogy módszerük hamarosan széles körben elterjed, és nemcsak a vastagbélgyulladások, hanem egyéb betegségek kezelésében is hatékonyan bevethető lesz.

NEUROLÓGIAI WELLNESS A bél-agy tengely, vagyis a központi idegrendszer és a tápcsatorna közötti kétirányú kapcsolat régóta ismert. Egerekben már sikerült lehetséges mechanizmusokat azonosítani a stressz okozta anxietas és depresszió, valamint a bél mikrobiom között. Mivel a testünkben található mikrobák befolyásolhatják az idegrendszer ingerületátvivő anyagainak termelését is, nem túl merész következtetés az, hogy a mikro­ biom vizsgálatával közelebb juthatunk a skizofrénia, depresszió, a bipoláris zavar és más neurokémiai egyensúlyzavarok gyógyításához, és a ma divatos probiotikumok mellett úgynevezett psychobiotiku­ 23

mo­kat is kifejleszthetünk talán a jövőben erre a célra. Érdekesség, hogy egy amerikai ideggyógyász �������� új ����� bestseller könyve (David Perlmutter, Brain Maker: The Power of Gut Microbes to Heal and Protect Your Brain – for Life) a „neurológiai wellness” biztosításához kifejezetten bizonyos étrendi változtatásokat ad, és pro­ biotikus enémákat javasol. Kapcsolat lehet a mikrobiom és a sclerosis multiplex (SM) között is: sikerült egy SM-ben szenvedő fiatal nő székletéből izolálni a Clostridium perfringens B-típusát, amelyet eddig embernél nem mutattak ki. A törzs epsilon-toxint termelt, amely jellegzetes tropizmust mutatott a vér-agy gáthoz és az oligodendrocytákhoz, illetve a myelinhez, ezért előidézője lehet a SM-ben kialakuló lézióknak. A Scientific American egy cikke szerint egy kísérletben azt próbálták bizonyítani, hogy a probiotikumok fogyasztása befolyással lehet az agy működésére. Naponta kétszer kaptak probiotikus joghurtot az alanyok egy hónapon keresztül, és ez után funkcionális MR segítségével vizsgálták reakcióikat ijesztő és félelmetes arcokra. A probiotikumok fogyasztása a kísérlet szerint csökkentette a feszültséget/idegességet, ami a koncepciót alátámasztotta, bár ez a kísérlet önmagában még nem lehet elég bizonyíték erre. 24

A mikrobiom összetételének és működésének megértése mind a preventív, mind a gyógyító orvoslás számára új távlatokat nyithat. A bélbaktériumok pillanatnyi közössége például alkalmas az egyén aktuális egészségi állapotának jellemzésére is, és nagyon egyértelmű kapcsolatokra derült fény eddig is a bélflóra és számos betegség között. Probiotikumok – egy-egy betegségre jótékony probiotikum készítmények – kifejlesztése számos cég kutatásának központjában áll: 2020-ra az előrejelzések szerint kb. 52 milliárd USD-ra becsülik a globális piacot a szakértők (Grand View Research). Olyan gyógyszereket érdemes fejleszteni, melyek hasznosan befolyásolják a mikrobiom egészséges összetételét és működését, erősítik annak védő tevékenységét, és intenzív segítséget nyújtanak a patogén kórokozók ellen. Van-e tökéletes mikrobiom? Lehet-e befolyásolni probiotikumokkal? Ezek nyitott kérdések, nincsenek egyértelmű válaszaink. Nem vagyunk egyformák, és a bennünk-velünk élő társaink közössége, a mikro­ biomunk is különböző és jellemző nem csak ránk, de a bajainkra, betegségeinkre is. Számit az, hogy életünk során milyen mikrobákkal találkozunk, mikor találkozunk, mennyire sokszínű a mikrobiomunk. Varietas delectat – a változatosság gyönyörködtet…

az egészség

győzelme

C-VITAmIN KÉTSzeReS élőflóra tartalom

Az újgenerációs Lactiv Plus segít pótolni a jótékony baktériumokat antibiotikumkúra, gyomor- és bélrendszeri fertőzés, illetve ennek következtében kialakult hasmenés esetén. Kétszer annyi élőflórát tartalmaz, mint a Lactiv, valamint B és már C-vitamint is, mely utóbbi hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Egészségpénztári kártyára is vásárolhatóak!

Lactiv Plus Élőflórát és vitaminokat tartalmazó kapszula Lactiv Plus Balance Élőflórát és vitaminokat tartalmazó szuszpenzió Speciális - gyógyászati célra szánt – tápszerek. Az orvos által rendelt napi mennyiséget ne lépje túl! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. 14 éves kortól ajánlott!

25

Gondtalan nyaralás a Tevával

Allergia, napégés, bőrproblémák – a nyár árnyoldalai. A megfelelő készítményekkel azonban ezek a gondok is könnyebben orvosolhatóak.

26

Kovács Gusztáv, a Teva Magyarország senior kategória menedzsere kollégái segítségével a vény nélkül kiváltható készítmények közül ajánl megoldást a tipikus nyári bajokra, emellett az úti patikát is segít összeállítani…

A Teva Magyarország a versenytársak­ nál gazdagabb portfólióval rendelkezik az OTC-kategóriában, így gyakorlatilag minden tipikus nyári problémára találhatunk itt megfelelő gyógyszert. Így például az allergiára is, amely jellemzően nyári betegség: leginkább ebben az évszakban szenvedünk a különböző pollenektől. A nyár első hónapjaiban elsősorban a fűfélék okoznak gondolt, később a parlagfű. Az allergiás tünetek lokális kezelésére, például az orrdugulásra a Wick Sinex Aloe Vera és Eukaliptusz orrsprayt javasolja a szakember, az allergiaellenes szerek közül pedig a Novocetrint emeli ki. Ez a legújabb, harmadik generációs antihisztaminok közé tartozik, vagyis enyhíti vagy akár meg is szünteti a kellemetlen allergiás tüneteket – a rossz közérzetet, tüsszögést, a szem viszketését, kivörösödését –, de mindeközben nem nehezíti meg a hétköznapokat, nem álmosít. A Novocetrin tehát lehetővé teheti, hogy ne kínozzanak a kellemetlen allergiás tünetek, amikor a szabadban ki-

rándulunk, dolgozunk. Ha pedig eközben valamilyen apró sérülést szenvedünk el, legyen kéznél a Neogranormon Piros. Ez a családi kenőcs elősegíti a hámosodást és a bőr regenerációját, és antibakteriális hatásának köszönhetően segít meggátolni a kórokozók szaporodását. „A Neogranor­ mon Piros családi kenőcs a körömvirág nyugtató, bőrápoló tulajdonságát ötvözi a kék babakenőcs jól bevált alapanyagaival, vitamintartalma pedig előnyösen befolyásolja a bőr regenerálódását, így hasznos lehet a kisebb hámsérülések kezelésénél, a rovarcsípéseknél, a napsugárzás okozta irritáció esetén” – mondta el Kovács Gusztáv. Ennek a családi kenőcsnek regeneráló, antibakteriális és hámosító hatása révén fontos szerepe van a súlyosabb fertőzések és gyulladások kivédésében, így ott a helye a mindennapi gyógyszerek között és az úti patikában is. A strandolás is lehet kellemetlenségek forrása: a vizes közegben nagyobb esély-

lyel fertőződhetünk meg bőr- vagy körömgombával. Bár a körömgomba inkább télen, a zárt cipők és az izzadás miatt fejlődik ki, de látható jelei nyáron jelentkeznek, amikor nyitott szandálokba, papucsba bújnánk. Sosem késő azonban elkezdeni a kezelést: a szakember szerint erre a legjobb az Amorolfin Teva, amelynek nagy előnye, hogy egyszerűen használható: elegendő hetente egyszer alkalmazni. A bőrgomba pedig már „klasszikus” nyári bőrbetegség, mert a meleg, illetve az izzadás miatt a gombák jobban el tudnak szaporodni. „Ezek a gombák ugyanis általában ott vannak a bőrön, de nyáron, a meleg és az izzadás miatt fölpuhul, föllazul a bőr védőrétege, és ez kedvezőbb környezetet jelent a gombáknak” – tudjuk meg. A gombaölő készítmények közül a Candibene Tevát érdemes vá-

27

lasztani, amely ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazza, mint a versenytársak készítményei, ugyanolyan dózisban, csak kedvezőbb áron. „Arra törekszünk, hogy ne kelljen a fogyasztónak kompromisszumot kötni” – mondja a szakember. A Candibene Tevát nyáron érdemes beszerezni, amikor a gombás fertőzések gyakorisága nő. A strandon vagy idegen helyen való zuhanyzás után kialakulhat a haj-

latokban, lábujjközökben, a köröm vagy körömágy mentén gombás megbetegedés. A terméket az alaposan meg­ szárított bőre kell vékony rétegben felvinni és finoman bedörzsölni, hogy már idejekorán elpusztítsa azokat a gombákat, amelyet a bőr védőrendszere már nem tud semlegesíteni. Ezzel az erre érzékenyebbek megelőzhetik a komolyabb betegséget. A gombaölő készítményeknek természetesen helye van az úti patikában, ahogy a fájdalomcsillapítónak is, hiszen a legszebb élményt is képes tönkretenni egy makacs fejfájás vagy egy izomhúzódás. „Nemrég vezettünk be egy ibu­pro­ fen hatóanyagú lágy zselatin kapszulát. Az ibuprofenről tudni érdemes, hogy ez a legkedveltebb vény nélküli fájdalomcsillapító hatóanyag Magyarországon. Ezt egy lágy zselatin kapszulába tettük, annak érdekében, hogy gyorsabban hasson, mert a hatékonyság mellett ez a második legfontosabb elvárás egy fájdalomcsillapítóval szemben.

o Széles spektrumú gombaölő hatóanyag o Alkalmas a bőr gombás megbetegedéseinek, fertőzéseinek kezelésére

HU/CANDI/15/0001

EP KÁRTYÁRA IS KAPHATÓ!

Hatóanyag: klotrimazol, vény nélkül kapható gyógyszer. Forgalmazza: TEVA Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13.

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Candibene hird 168x94.indd 1

28

25/06/15 10:28

Ez a gyorsan felszívódó, hatékony szer a Rapidophen, ami normál és forte változatban is kapható. A szerből létezik egy nagyobb, 50 szemes kiszerelés; ez lehetővé teszi, hogy az otthoni gyógyszeres dobozban, az úti patikában, de még a kézitáskában is legyen belőle, így mindig kéznél lehet. A következő feladat az utazás során az emésztőrendszer védelme. Az idegen flóra miatti kellemetlenségek adódhatnak akár olyan élelmiszerekből is, ami az ott élőknek nem okoz gondot, de egy turistának igen, mivel olyan baktériumok vannak benne, ami a mi bélflóránknak idegen. Ilyenkor jöhet a Lactiv plusz termékcsalád. Kovács Gusztávtól meg-

tudtuk: ezek a készítmények abban különböznek a többi élőflórás készítménytől, hogy komplex összetételűek: ötféle baktériumfaj és hétféle vitamin található bennünk. Többféle formában elérhető, ráadásul a granulátum már 3 éves kortól szedhető, illetve víz nélkül is bevehető, ami egy utazás során fontos lehet. Ha azonban az emésztőrendszer tünetei súlyosabbak, hasfogóra is szükségünk lehet. Ilyenkor az Enterobene lehet a megoldás, ami gazdaságos, hatékony, és kedvező árú termék. Gondolni kell a megfázásra is, hiszen a

légkondicionálás miatt, vagy egy hos�szabb repülőút alatt ez nyáron is előfordulhat, ezért készítsünk az úti patikába pár zacskó Wick TriActin forróital port is. Végül, ha messze utazik valaki, ahol komolyabb időeltolódással kell szembenéznie, vagy egyszerűen csak nehezebben alszik el idegen helyen, szüksége lehet a Valeriana Night  kapszulára, ami négyféle gyógynövény: a citromfű, a kom­ ló, a golgotavirág és a macskagyökér kivonatát tartalmazza, így gyengéden segíti elő a nyugodt, pihentető alvást. Kovács M. Veronika

A család bo”rének védelmében piros ✔ Go Gondosan dos n összeválogatott ös összevál sszevválogatott tott összetev összetevőinek sz ek kö köszönhetően ös elősegít elősegíti a hámosodást és a bőr regenerációját. ✔ A benne lévő vitaminok és körömvirág kivonat nyugtatja, ápolja a bőrt. ✔ A bőr természetes védőrétegét erősíti. ✔ Antibakteriális hatásának köszönhetően segít a kórokozók szaporodásának gátlásában.

Kozmetikai termék. Keresse a patikákban! Felelős személy: TEVA Gyógyszergyár Zrt., 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.

29

Életében összesen egyszer írt önéletrajzot, hiszen diplomázás után egyenesen a Teva Magyarországhoz került, és máig is itt tevékenykedik. Büszke a csapatra, amelyik a keze alatt dolgozik, és úgy gondolja, a munkájáért kapott kitüntetést is együtt érdemelték ki. Tóth Mariann, a Teva Gyógyszergyár Zrt. kórházi üzletág vezetője kapta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének emlékérmét.

Csak együtt lehetünk sikeresek • Az indoklás szerint „Eredményes munkájával aktív és meghatározó szerepet vállal a kórházakat és a kórházi betegellátást érintő szakmai együttműködésben. Sok évre visszamenően, különösen jó szakmai kapcsolatot ápol a kórházi gyógyszerészekkel.” Ő is úgy véli, azért tüntették ki, mert nem szokványos beszállítói kapcsolatot alakított ki a kórházi gyógyszerészekkel, sőt talán ennél egy kicsit többet is… Tizennyolc éve vagyok kapcsolatban a Kórházi Gyógyszeré­ szeti Szervezettel. Amikor a Teván belül megalakult a kórházi üzletág, 1997 októberében, én már részese voltam. Eleinte kórházlátogatóként, majd területi vezetőként, később hálózatvezetőként, jelenleg pedig kórházi üzletág vezetőként dolgozom. Vagyis tizennyolc éve folyamatosan, szinte napi kapcsolatban állok a kórházi gyógyszerészekkel. Nagyon nagy tiszte-

30

lettel tekintek a munkájukra; a velük való együttműködés során rengeteget lehet tanulni emberileg és szakmailag egyaránt. Konstruktívan együttműködnek a kórházi orvosokkal, a kórházi menedzsmenttel és a beszállítókkal, miközben komoly kihívásokkal küzdenek a biztonságos gyógyszerellátás megvalósítása érdekében. Minden nehézség ellenére nemzetközi szinten is elismert, aktív, magas színvonalú tudományos munkát végeznek, és már ezért is példaértékű a tevékenységük. Vezetőként elismeréssel figyelem, milyen alázattal gondozzák a fiatal tehetségeket, biztosítanak számukra lehetőséget a továbbfejlődésre, és hogyan adják tovább a szakma szeretetét. • Nemcsak a kórházi gyógyszerészeknek, hanem önnek is számtalan kihívásnak kell megfelelnie, ráadásul ön a versenyszférában dolgozik. Hogyan tudta megőrizni az elhivatottságát és a diplomáciai készségét? A mindennapok során ritkán tudatosul bennem, hogy én

a versenyszférában dolgozom, hiszen olyan szinten összeszövődött az életünk a kórházi gyógyszerészettel, hogy nem is kimondottan vevő-beszállító viszonyban vagyunk, sokkal inkább egy oldalon állunk. Közösek az örömeink, a bánataink, a felmerülő problémákat közösen kell megoldanunk. Lehet ezt diplomáciai érzéknek hívni, de én inkább hivatástudatnak gondolom. Mostanra sajnos kevés lehetőségem van kimenni területre, sokszor beszorulok az irodába, de még mindig hallom, látom, megtapasztalom, hogy milyen kihívásoknak kell meg­ felelni. • Tizennyolc éve dolgozik ugyanazon a területen. Sosem érzett késztetést a változatásra? Ezen a területen rengeteg lehetőségem van feltöltődésre, fejlődésre és megújulásra. Legutóbb egy azonnali kiszállítást követően, visszajelzésképpen egy köszönő levelet kaptunk a kórháztól, melyből kiderült, hogy a sürgős, „életmentő” gyógy­szerszállítmányunk valóban megmentette egy kisfiú életét. Ezek a pillanatok feltöltenek, és arra sarkallnak, hogy minden nap tartsam szem előtt: a számok és pirulák mögött valóban emberi életek vannak. Nem csak én gondolkodom így: csapatunk is átérzi ennek súlyosságát és szépségét. Ezért is gondolom azt, hogy a díj, amit kaptam az egész cég érdeme. • Emlékszik még az első napokra, amiket itt töltött? 1997-ben, friss diplomásként kerültem a Tevához, és azóta itt vagyok, úgyhogy gyakorlatilag egyetlen önéletrajzot írtam egész életemben. Azóta persze so-

kat változtam, értem. Akkor még az fogott meg leginkább, hogy milyen nyitottak és kedvesek a kollégák. A játékosság, a könnyedség érzete volt bennem, talán fel se fogtam, nem érzetem át igazán, mit is jelent egy ekkora cégnél dolgozni, mekkora profizmust, felelősséget és milyen küldetést takar. Most, hogy gyakran szembesülök egy kórház életével, már érzem a súlyát, és ez csak növeli az elkötelezettségemet. Másrészről – szerencsémre – a vezetőség mindig támogató volt. Rengeteget tanultam a kollégáktól, az emberi értékekről; csak itt, a cégnél még három további diplomát is szereztem. A kollégáim többsége ugyanilyen régen van itt, mint én, hasonló hajtóerő dolgozik mindenkiben, ami napról napra energiát ad. Ezért nincs nehéz dolgom, nem kell őket napi szinten motiválni, tényleg lelkesek. • Hogyan fogadták a kollégák a kitüntetést?

Számomra egy kongresszust mindig is az az izgalommal teli várakozás előzi meg, amely a szakmai előadások meghallgatásával és a partnerekkel való kötetlen beszélgetésekkel válik teljessé, ezért lélekben már nagyon készültem. Utólag visszagondolva gyanús lehetett volna, hogy a kollégáim folyamatosan settenkedtek a hátam mögött. A Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet elnökétől azt az utasítást kapta az egyik kolléganőm, hogy biztosítsák, hogy mindenképpen legyek ott a kongresszus megnyitóján. Csakhogy nekem értekezletem volt, és csak késve tudtam elindulni. Amikor többen is szóltak, hogy igyekezzek, nehogy elkéssek, akkor kezdett gyanússá válni a dolog, de igazán még akkor sem sejtettem semmit. Nagyon meghatódtam, és mindenkinek megköszöntem a munkáját, mert váltig állítom: ez ugyanúgy az ő érdemük is, mint az enyém. Ha nem lenne ilyen támogató a cégünk, ak-

31

ugyanilyen fontos – ha nem fontosabb –, hogy a mindennapi nehézségek közepette is együtt és egymásért bizonyítsunk, tegyünk erőfeszítéseket. • Közülük senki sem irigyelte a karrierjét? Túlságosan felgyorsult, elgépiesített, túladminisztrált világban élünk. Viszont a folyamatokban emberek vannak, a maguk érzéseivel és döntéseivel. Addig, amíg odafigyelek a kollégáimra, amíg a viselkedésem azt sugallja, nem én vagyok a fontos, hanem ők, mert csak együtt lehetünk sikeresek, addig mindent meg tudunk oldani. • Mit gondol, hol lesz tíz év múlva? Azt egészen biztosan tudom, hogy kórház közelében. Az az érzés, hogy nagyon jó helyen vagyok, az évekkel csak fokozódott. Valamilyen jó értelemben vett kórházi fertőzéssel fertőzött meg az a heroikus munka, ami a kórházakban folyik, és már nem is akarok kigyógyulni ebből. Kovács M. Veronika kor nem lett volna lehetőségünk a céljainkat megvalósítani. Azt hiszem, a kollégáim nagyon büszkék voltak rám. • Egyszerre felelős a sales és a marketing területért is. Hogy bírja ezt a mértékű terhelést? Sokan úgy gondolják, hogy ez komoly nehézségű feladat lehet. Én azonban azt gondolom, ez egy kicsit olyan, mint amikor valaki forgatókönyvet ír, és utána megrendezi a filmet. Dupla feladat, én viszont a könnyebbséget látom benne. Azt, hogy tudja a jobb kezem, mit csinál a bal. És nem hibáztathatom se egyiket, se másikat, mert mind a kettőt én vezénylem. • Nem kezdte ki a magánéletét a rengeteg munka? A magánéletben is sikerült valahogy ugyanazt a lojalitást képviselnem, mint a munkában. Nem is gondoltam volna anno, hogy mindkét területen ilyen hosszú távú kapcsolatot tudok kialakítani. A másik felem hozzám hasonlóan munkamániás, vagy inkább elkötelezett. De egyébként is: minél megfeszítettebb a munka, annál jobban értékel az ember minden apró pillanatot, örömöt a magánéletében, és töltődik fel kicsiny hétköznapi csodáktól is. • Mire a legbüszkébb az elmúlt évekből? A csapatomra vagyok a legbüszkébb. Számomra komoly hozzáadott értéket jelent, hogy nem csupán csapatépítő programokon lényeges az egység és az együttműködés, hanem

32

Tóth Mariann tanulmányait az ELTE Főiskolai Karán kezdte meg, majd végzés után a Biogal-Teva Pharma Kft.-nél, kórházlátogatóként helyezkedett el. 2002 és 2004 között másoddiplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi és Társadalomtudományi Karán. 2008-ban hálózatvezetőnek, majd üzletágvezető-helyettesnek nevezték ki a Biogal-Teva Pharma utódvállalatánál, a Teva Magyarország Zrt.-nél. Ebben a munkakörben a területi képviselők munkáját szervezi és felügyeli, illetve az üzleti partnerekkel való együttműködés fejlesztése mellett beosztott kollégái személyes fejlődését is támogatja. Az üzletág jövőjének megalapozásában és stratégiai átalakításában vezető szerepet töltött be. 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetén sikeresen végzett Egészségügyi menedzsment szakirányon, majd Egészségbiztosítási szakértő szakirányon. 2014-ben megbízták a kórházi üzletág vezetésével. Irányításával a kórházi üzletág hagyományainak ápolása mellett – a megújult menedzsment elvárásaival összhangban – egy erős, a magyar kórházi szektorban továbbra is vezető szerepet betöltő üzleti egység folyamatos fejlesztésén fáradozik.

TEVA. A minőségi gyógyszer. M A G YA

•

ÁG

RO

RS

ZÁ

G

•

M

G

RS

RS O

RO • A legtöbb gyógyszert a Teva adja el hazánkban

G

•

M

AG

YA

RO

RSZ

ÁG

•

MA

G YA R OR

SZ

ÁG

YA

RO

RS

Á

R

O

• A nem vényköteles készítmények piacán negyedik helyen állunk

Z

• Nagykereskedelmi tevékenységünknek köszönhetően az ország közel 2000 patikáját látjuk el

YA R

SZ

G

ÁG

MA

•

•

MAG

ARORSZÁG

YA R O R S Z Á G

• Mintegy 900 féle készítményt és kiszerelést forgalmaz Magyarországon

MAGY

•

•

MA

G

GY

ZÁ

AR

• A hazai kórházakban minden harmadik készítményt a Teva biztosítja

YA

• Minden hetedik beteg Teva gyógyszer segítségével gyógyul Magyarországon

A

G

ZÁ

•

M

A

GY

AR

SZ OR

33

•

M

A

G

z álmatlanság olyan, mint a láz: csak tünet Életünk egyharmad részét alvással töltjük, és bár még ma is keveset tudunk arról, hogy szervezetünkben mi is az alvás igazi funkciója, egy biztos: zavarai, melyekkel az emberek 25-30 százaléka küzd, nagyon megnehezítik az életet.

34

Bánki M. Csaba pszichiáter professzort, a nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház tanácsadóját az alvászavarok leggyakoribb formáiról, kezelésük lehetőségeiről kérdeztük.

Az alvászavarokat több csoportba sorolhatjuk. A minőségi vagy mennyiségi problémák a disszomnia gyűjtőfogalom alá tartoznak, míg paraszomniákról akkor beszélünk, ha bizonyos tünetek csak alvás idején jelentkeznek, de valójában nem maga az alvás válik problémássá. A disszomniákon belül a mennyiségi alvászavarok toronymagasan leggyakoribb formája az álmatlanság, vagy in­ somnia. Ez teszi ki az összes alvászavar 75 százalékát. Arról van szó, amit a név is kifejez: az illető vagy nem alszik eleget, vagy úgy érzi, hogy nem piheni ki magát, reggel nem ébred frissen, és állandó fáradtságot érez. • Az emberek alvásigény szempontjából is igen különbözőek. Az alváselégtelenség mikor tekinthető betegségnek? Természetesen igaza van, valóban nincs

arra szabály, hogy egy embernek men�nyit kell aludnia. Tudjuk például, hogy Napóleonnak elég volt 3,5 óra, Heinrich Heinének pedig 12 óra is kevés volt. Itt a panaszokat mindig a megjelenésük előtti alvás mennyiségéhez kell viszonyítani. Akár egy óra alváshiány is igazi gond lehet, ha az illető eleve a kevesebb alvásigényűek közé tartozik. Az álmatlanságot három fő csoportra oszthatjuk. Kezdeti inszomnia esetén az illető nem tud elaludni, átalvási zavarnál elalszik ugyan, de az éjszaka folyamán többször felébred, visszaalszik, de reggel fáradtnak érzi magát, a terminális formánál pedig túl korán felébred, és nem tud visszaaludni. Mint mondtam, klinikai szempontból az inszomnia a legfontosabb kategória, azonban hangsúlyozni kell, hogy az álmatlanság olyan, mint a láz: sosem maga a betegség, csak tünete valaminek. A terápia is ezen alapul: álmatlan ember kezelését soha nem altató felírásával kezdjük, hanem először mindig meg kell találni az alvás elégtelenségének okát. Estefelé túl sok kávét, teát iszik? Vagy sok cigarettát szív el? Vagy lefekvés előtt te-

leeszi magát, vagy alkoholt fogyaszt, esetleg sportol? Hálószobája zajos, füstös, túl meleg? Televízió mellett alszik, vagy amikor elalszik, szól a TV? Ezekkel a kérdésekkel egyébként közvetlenül meg­ fogalmaztam az alvás higiénéjének néhány alapelvét is. Az alváshiány gyakran első tünete a depressziónak, de jelezhet kezdődő szorongásos betegséget, például pánikbetegséget, vagy akár szkizofréniát is. A „nyomozáshoz” tehát hozzá tartozik bizonyos pszichiátriai betegségek kizárása. És természetesen a háttérben különböző szorongást okozó lelki tényezők is állhatnak, melyek nem feltétlenül negatívak: előléptetés, költözés, még akkor is, ha az új lakás jobb, mint a régi volt; egy gyermek születése nem csak a nonstop készenlét miatt okozhat álmatlanságot, aztán persze nyugdíjazás, válás, munkahelyi gondok, anyagi problémák, társkapcsolati konfliktusok, egyéb stresszek, túlhajszoltság… • Szóval maga az élet… Belgyógyászati betegségek?

35

hogy nem az alvászavarok kezelése a szakterülete. Én a protokollt, ajánlást vázoltam önnek, és ez mai tudásunk legjaván alapul. Ha megtaláltuk az okot, azt kell kezelni. A pácienst rábírni arra, hogy tartsa be az alváshigiéné szabályait, lelki eredetű okok esetén pedig pszichoterápiára, esetleg célzott pszichoterápiára, például kognitív viselkedésterápiára lehet szükség. Kezelni kell az esetlegesen kezdődő depressziót vagy szorongásos betegséget, a megtalált belgyógyászati kórképet. Altatót csak a legvégső esetben ajánlott felírni.

36

Természetesen a belgyógyászati betegségek egész sorát fel lehetne itt sorolni, de csak néhány példát mondok: légzési betegségek, szívproblémák (például ritmuszavarok), asztma, a háttérben meghúzódó fájdalom, ami felébreszti az illetőt, prosztataproblémák, amelyek éjszaka is vizelési ingert okoznak, emésztőrendszeri kórképek, pajzsmirigytúlműködés, sőt az álmatlanság számos gyógyszer és egyéb „szer” mellékhatása is lehet. Ismétlem: helytelen az insomnia kezelését altató felírásával kezdeni, az okot kell kideríteni.

A protokoll szerint ilyenkor szigorúan csak egyféle hipnotikumot alkalmazunk, méghozzá általában nem túl rövid és nem túl hosszú ideig, azaz közepes ideig hatót. Ezt is csak négy hétig. Ma az ún. „Z” szereket tartjuk korszerűnek. Mindegyiknek a hatóanyaga „z” betűvel kezdődik. A régi, a diazepinek családjába tartozó altatók komplikáltan metabolizálódnak, a szervezetben sokféle bomlástermékük van, melyek egy része szintén hatékony, ezért a végeredmény kiszámíthatatlan. Az újabb szerek megbízhatóbbak, egyszerűbben bomlanak, csak a szükséges receptorokon kötődnek, hatásuk kiszámíthatóbb, mellékhatásuk kevesebb. Az esetek 20-30 százalékában nem találjuk meg az álmatlanság okát; ezeket jobb híján primer inszomniáknak nevezzük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs ok. Csak nem találjuk. Valami különleges, ritka dolog áll a háttérben, de az is lehet, hogy nem ástunk elég mélyre. Altatót ilyenkor sem alkalmazunk négy hétnél, esetleg kétszer négy hétnél tovább.

• Őszintén szólva, a mai magyar egészségügyben nem látom magam előtt ezt a gondos kikérdezést és kivizsgálást. Inkább az altató azonnali felírását. Az orvos természetesen eljárhat másként. Lehet, hogy túlhajszolt, fáradt, türelmetlen, ideges, és az is elképzelhető,

Eddig csak az alváshiányról beszéltünk. Létezik azonban a fordított állapot is, amikor az illető túl sokat alszik, alig bír ébren maradni. Ez az inszomniánál sokkal ritkábban előforduló kóros aluszékonyság, a hiperszomnia. Van, aki egész életében álomszuszék, „mormota”. Sokat alszik, és bármi-

kor, ha leül egy fotelba, képes öt perc alatt elaludni. Ha valaki ilyen típus, az nem betegség. Hiperszomniáról akkor beszélünk, ha a személy alvásigénye egyszer csak jelentősen, legalább 15-20 százalékkal (1-2 órával) megnövekszik. Az álmatlansághoz hasonlóan ennek is meg kell keresni az okát. A háttérben gyakran állnak belgyógyászati betegségek, például pajzsmirigy-, vagy egyéb hormonális problémák, neurológiai kórképek. Ritka – Magyarországon valószínűleg nincs száznál több ilyen beteg – de nagyon érdekes, sokat kutatott alvászavar a narkolepszia. Ennek lényege, hogy a személy napközben a legváratlanabb helyzetekben, előzetes álmosság nélkül, egy pillanat alatt úgy elalszik, hogy ös�szeesik. Például focizik, játék közben ös�szecsuklik, és mire a földre ér, már alszik is. Alvás során két állapot között váltakozunk: az egyik a mélyalvás, a másik az álmodós, gyors szemmozgásos fázis, a REM. Az alvás első kb. másfél órája mélyalvás, ezt követi a 15–20 perces REM (rapid eye movement) fázis, és az éjszaka folyamán ez a ciklus 4–6-szor ismétlődik. A narko­lep­sziások azonban azonnal az álmodós fázisba kerülnek. • Hogyan lehet ezt kezelni? Nagyon veszélyes, ha valaki bármikor, bárhol egyszer csak elalszik. Valóban nagyon veszélyes, de szeren-

csére igen-igen ritka betegségről van szó. Hogy gyakoriságához képest sokat beszélnek róla, annak nemcsak a kondíció érdekessége az oka, hanem az a tény is, hogy a narkolepszia egyébként igen sikeres kezelése stimulánsokkal, am­ fetamin-származékokkal történik. Elő­for­ dul, hogy akik az ilyen szerekkel visszaélnek, narkolepsziásnak próbálják be­állí­ tani magukat, hogy kedvelt pszi­ cho­ stimulánsaikat legális úton megszerezzék. Ezek a szerek ugyanis a valódi nar­ kolepsziásokat szinte tökéletesen rendbe hozzák. A rendellenesség igazi diagnózisa azonban alváslaborban történik. Érdemes még megemlítenünk az alvás ritmusának zavarait. Az ezekben szenvedők mennyiség szempontjából eleget alszanak, ám nem akkor, amikor az a külső környezet szerint normális lenne. Az extrém baglyok csak hajnaltájban álmosodnak el, és csak kora délután képesek felkelni, az extrém pacsirták pedig for-

dítva. Az ő belső biológiai órájuk nem hajlandó figyelembe venni a külső ingereket, azt, hogy lement vagy felkelt a nap, sötét vagy világos van. Az ilyen személyeknek ezt el kell fogadniuk, és olyan munkát, olyan életformát kell választaniuk, amely az ő életritmusukkal összeegyeztethető. Több műszakos és időhöz kötött munkában ezek az emberek rettenetesen szenvednek. Egyszer egy nagyon tehetséges, szuperintelligens fiatalember keresett fel rémülten az édesanyjával, mert azt mondta nekik a háziorvos, hogy a fiú nem fogja megérni a 25. életévét. Ő reggel hat körül tudott csak elaludni, és kettő körül ébredt. Ha így élhetett, teljesen egészséges volt. Végül informatikus lett, munkáját veleszületett életritmusa szerint végzi, sikeres és boldog ember. Egyébként hasonló történik velünk, amikor Amerikába utazunk, a jet lag azonban múló állapot, mert a szervezetünk néhány nap alatt alkalmazkodik.

37

ta, és eltűnnek a férfiak apnoe okozta szexuális zavarai is. Hoz­záteszem: alvási apnoe esetén altatót alkalmazni tilos! Az ugyanis még jobban ellazítja a garatizmokat, a lágy szájpadot, tehát fokozza az oxigénhiányt. Extrém esetben megölheti a beteget.

• A horkolásról még nem beszéltünk. Mikor és miért okoz alvásbetegséget? A horkolás önmagában nem veszélyes, csak az alvó partnert zavarja. Veszélyessé akkor válik, amikor az alvás során túl gyakran okoz légzéskimaradást, melynek következtében a vér oxigénszintje csökkenhet, szén-dioxid-szintje pedig nőhet. Ennek mértékét alváslaborban állapítják meg, és ott állíthatják fel az alvási apnoe nevű kórkép diagnózisát. A vér oxigénszintjének túl erős csökkenése károsítja az agyat, rongálja a keringést, növeli a szív- és érrendszeri katasztrófák – stroke, szívinfarktus – kockázatát, emelheti a vérnyomást, felboríthatja a vércukor egyensúlyát. Szóval az alvási apnoe nagyon veszélyes. Gyakran túlsúlyosak az ilyen betegek, tehát a terápia része lehet a fogyás, illetve a páciensnek meg kell tanulnia, hogy ne aludjon háton fekve. Ilyenkor ugyanis a levegő útját az elernyedt lágy szájpad zárja el. Biztos terápiát jelent a túlnyomásos lélegeztető készülék alkalmazása. A túlnyomás az elernyedt szájpadot „legyőzve” eljuttatja a levegőt a tüdőbe, ez a készülék tehát valóban életet menthet. Hátránya, hogy maszkban kell aludni, de cserébe a páciensek sokkal jobb életminőséget kapnak, hiszen reggelenként újra kipihentnek érzik magukat, eltűnik a borzalmas fáradtság, megszűnik az, hogy legszívesebben mindig aludnának. Ugyanakkor jelentősen csökken egy sor életveszélyes betegség kockáza-

38

• A beszélgetésünk elején említett paraszomniák esetén miről van szó? Olyan, az alvást kísérő jelenségekről, amelyek ébrenlétben sosem jelentkeznek. Sokan ismerik azt az érzést, amikor az ember képtelen nyugton, mozdulatlanul feküdni, és ha erre kényszerítik, elviselhetetlen feszültség támad a lábaiban. Ilyenkor az illető hintázni kezd, rázza a lábát, kicsavarja magát stb. Nyugtalan láb szindrómának hívják, amikor ez a mozgáskényszer éjszaka jelentkezik, és olyan erős is lehet, hogy az illető éjszaka alig alszik, félóránként felébred, reggelre pedig holtfáradt. Lidérces álom esetén – ez felnőtt korban ritkán fordul elő – a gyerek alvásból rémülten, tágra meredt szemekkel riad fel, és egy ideig zavart, nem képes tájékozódni, nem tudja, hol van. Ez azonban néhány perc alatt elmúlik. Ilyenkor egy álmodási szakaszból minden átmenet nélkül, hirtelen történik meg az ébredés. A régiek a jelenséget azzal magyarázták, hogy egy démon, egy lidérc ül az illető mellkasán. De miért ébred valaki így? Légzészavar, vérnyomás-ingadozás és még sok minden más is lehet az ok, de legtöbbször az agy idézi elő. A lidérces álmot gyógyszerek, például béta-blokkolók és pszichoaktív, tudatmódosító szerek is kiválthatják. Egyébként a disszomniára, akár alváshiányról, akár túlalvásról van szó, ez ugyanígy vonatkozik: gyógyszerek, pszichoaktív anyagok egyaránt előidézhetik. Bakos Júlia

39

Játszani jó, és érdemes is A kognito.hu tavaly nyár közepe óta látogatható. Fejlesztői elsősorban az időseknek ajánlják az itt elérhető játékokat, amelyek nemcsak segítenek frissen tartani a szellemet, de bizonyos idő elteltével jelezhetik a játékos mentális állapotának esetleges változását is. Az m3w-projekt lezárult, de a honlap még kísérleti stádiumban van – mondja a munkacsoport vezető informatikusa, Dr. Hanák Péter.

• Nagyon sok olyan honlap van ma már, amely logikai játékokat kínál azoknak, akik meg akarják őrizni szellemi frissességüket. Önök speciális játékokat kínálnak, vagy a honlap felépítésében, hátterében rejlik az újítás? A játékok ugyan friss fejlesztésűek, hiszen mi adatokat akarunk gyűjteni velük, de nem ez a projekt veleje. Ez a honlap kifejezetten időseknek készült, ezért olyan játékokat kerestünk, amelyeket ők képesek és szeretnek is játszani: logikai játékokat, kártyajátékokat használtunk leginkább, amelyek nem kívánnak különösebb jártasságot sem a számítógép, sem az internet kezelésében. A tapasztalatunk az, hogy a felhasználóinknak sok esetben még a regisztráció is gondot okoz, ami azért baj, mert anélkül nem tudjuk követni őket, így pedig nem tudunk visszajelzést adni a teljesítményükben mutatkozó változásról. De erre később még visszatérek.

40

A lényeg, hogy nem pszichológiai teszteket digitalizáltunk – mint az orvoskollégáktól megtudtam, ez gőzerővel folyik főleg Nagy-Britanniában –, hanem számítógépes játékokat módosítottunk úgy, hogy azok alkalmassá váljanak bizonyos adatok gyűjtésére. A pszichológiai tesztek egyrészt rendkívül drágák, másrészt többségük elég unalmas. Persze azért nálunk is találni néhányat ezek közül, de nem ez a jellemző. Játékaink túlnyomó része a máshol is elérhető modellekhez hasonló, épp csak azoknál alkalmasabb az adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés szempontrendszere összetett, de azt érdemes tudni róla, hogy nemcsak a megoldás eredménye és gyorsasága az, amiből levonhatóak következtetések – nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívül óvatos következtetések. • Ezt hogy érti? Nézze, azt, hogy valakinek a kognitív képességei romlottak, mi nem mondhatjuk. Nemhogy a mi honlapunk, a világon

egyelőre egyetlen ehhez hasonló kísérlet sem igazolta azt, hogy alkalmas a kognitív képességek mérésére. Szóval a legtöbb, amit mi mondhatunk, hogy valami változás történt. Nem egy átlaghoz vagy felállított normához képest, hanem csakis az adott játékos korábbi teljesítményéhez viszonyítva. Ráadásul mi csak akkor tudunk bárkiről bármit mondani, ha sikerült regisztrálnia, és elég hosszú időn keresztül játszik, úgy értem, rendszeresen. Ez pár hónapot, adott esetben pár évet jelent. Ez úgy megy, hogy veszünk egy mintát minden játékból, ezekből csinálunk valamiféle lenyomatot, és ezeket a lenyomatokat hasonlítjuk össze. Ha változást látunk, azt jelezzük, de szó sincs arról, hogy ezt a változást akár csak összefüggésbe kellene hozni az elbutulással, ismert nevén a demenciával. Az ember kognitív teljesítőképességét sok minden befolyásolhatja, akár a kialvatlanság vagy a stressz is. • Mit látnak, mennyire mernek szembesülni az emberek azzal, hogy romlik a szellemi teljesítményük? Én megmondom őszintén, hogy 50 leszek jövőre, és visszariadtam. Pedig a projekt pszichiáterei azt mondják, hogy a demencia kialakulása 45 éves kortól esélyes, és még ott kéne elcsípni, mert ha aránylag fiatal korban jelentkezik, gyorsan súlyosbodik. Ami a kérdését illeti: miután eddig még nem jeleztünk vissza senkinek semmit, inkább azt tudom mondani, hogy az embereket nagyon érdekli a mentális állapotuk változása, és nagyon aggódnak, hogy valami rossz következik. Nagyon sokan persze nem ezért, hanem kifejezetten a szellemi frissességük megőrzése reményében kezdenek játszani. Az első fél évben

pár száz játékosunk lett, egy késő tavaszi sajtócikk óta pedig négyezer-ötszáznál is többen regisztráltak. Sokaknak csalódást okoztunk azzal, hogy nem tudtunk pár perc alatt diagnózist adni, de azért jócskán vannak, akik azóta is rendszeresen látogatják a honlapunkat. Tudja, én eredetileg mérés­ technikus vagyok, úgyhogy abból indulok ki, hogy az ember akkor tudhat meg valamit a világról, ha adatok vannak a kezében. Ezzel próbálkozunk jól-rosszul: gyűjtünk rengeteg adatot, és ezekből valamiféle következtetésre akarunk jutni. Van egy jó példám, nem a sajátom, egy anatómustól hallottam, most tovább adom, az EKG-val kapcsolatos. Amikor a XIX. század végén felfedezték, hogy a bőrfelületen mért elektromos jelek összefüggésbe hozhatóak a szív működésével, az így gyűjtött adatok értékelése még hosszú időn át gyerekcipőben járt. Ma meg már orvos sem kell ezeknek a görbéknek a kiértékeléséhez, maga a szerkezet elvégzi azt. De a pontos diagnózishoz elengedhetetlen az orvos szakértelme és tapasztalata. Azzal, amibe mi belefogtunk öt évvel ezelőtt, az első lépéseket tesszük meg azon az úton, amely majd évek, évtizedek múlva elvezethet, mondjuk, a demencia digitális diagnózisához. • Orvosok és informatikusok érdekes együttműködése ez. Mennyire volt nehéz szót érteniük? Szerintem nem volt gond, hallgattunk egymásra. Mi azt gondoltuk, hogy mérünk, a pszichiáterek meg azt mondták, hogy mérni csak akkor lehet, ha hosszú idő telik el. Ebben megállapodtunk. De ami a szellemi képességek életben tartását illeti, arra mindenképpen hasznosak lehetnek ezek a játékok itt és most. És azt kell mondanom,

41

hogy épp tegnap járt itt a pszichiáter kollégám, a projekt vezető pszichiátere, Csukly Gábor, és arról számolt be, hogy a minap végeztek egy kontrollvizsgálatot azokkal, akiket legutóbb másfél éve teszteltek, az eredmény pedig azt mutatja, hogy igenis javult a szellemi teljesítőképességük az elmúlt hónapok alatt. Ez nem drasztikus javulást jelent, de akkor is javulást. Ahhoz, hogy igazi eredményeket mutathassunk fel, még rengeteg tesztet kell elvégeznünk. Még egy fontos dolgot mondanék a tisztesség kedvéért. Kicsit több mint fél éve jelent meg 69 pszichiáter, illetve pszichológus felhívása – nem magyaroké, hanem a világ számos országából valóké –, amelyben azt mondják, hogy jelenleg még semmiféle tudományos bizonyítéka nincs annak, hogy a számítógépes játszóhelyek alkalmasak a mentális képességek javítására. Ők azt javasolják, hogy mindenki amúgy általában foglalkoztassa az agyát, végezzen fizikai munkát vagy sportoljon, járjon társaságba, tanuljon nyelveket, olvasson, fejtsen rejtvényt, és ha teheti, utazzon. Ha mindezekre képtelen vagy másra nincs lehetősége, akkor ott vannak az aktivitást igénylő internetes játékok. Minden jobb, mint a teljes passzivitással járó tévézés. • Céljaik között találtam egy érdekes kifejezést, amely arra utal, hogy közösségépítésben is gondolkodnak. Ezt jól értem? Volt ilyen célunk, és jó lenne, ha működne, de ilyenünk egyelőre, működő verzióban, nincs. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a sorstársak számára fontos és hasznos is, ha kapcsolatba kerül-

42

nek egymással, vagy legalábbis lehetőséget kapnak erre. Csukly Gábor fiatal orvosként maga is szerkesztett egy internetes honlapot, ahol elkezdte tájékoztatni a nagyérdeműt arról, hogy hová fordulhat az, aki mentális zavarokat tapasztal akár saját magán, akár a környezetében. Ezen a téren nagy a tanácstalanság. Az esetleg demenciához vezető szellemi hanyatlást kialakulása közben, mondjuk családon belül felismerni nagyon nehéz, ezért is lenne fontos, hogy aki gyanakszik, azonnal kapcsolatba kerülhessen szakemberekkel és érintett civilekkel is. Hozzá kell tennem, hogy a demencia megelőzése, felismerése és reménybeli kezelése ma mindenütt prioritást élvez Európában. Ez egy kiemelt kutatási terület, már csak azért is, mert Európa lakossága rohamosan öregszik. Ugyanezért egyébként a fizikai teljesítőképesség megőrzése is fontos kérdéssé vált. Ami engem nagyon meglepett, az az, hogy két évvel ezelőtt a G8 csoport találkozóján is kiemelt téma volt a demencia. A világ gazdaságilag meghatározó országainak csúcsvezetői arról tárgyaltak, hogyan lehetne minél korábban felismerni, majd gyógyítani az öregkori elbutulást. Nagy-Britanniában azóta kormányprogramot indítottak erre. A gyógyszergyárak eközben a hatalmas kutatási költségek miatt meghátrálnak: annyira nem lehet tudni, hogy a demencia miért és hogyan alakul ki, hogy hatékony szer nemhogy a gyógyítására, de még a kezelésére sincs a láthatáron. A kutatások dollár milliárdokat emésztenek fel, és igazán átütő eredményt eddig nem hoztak. • Igen, sokat olvashatunk arról, hogy a társadalom öregedésével miféle gondok járnak együtt, és ezeket a fiatalabb generációk mennyi lesznek képesek kezelni… De ne csak a gondokról beszéljen, mert ugye van ennek a tendenciának egy másik perspektívája is, mégpedig, hogy men�nyire értékes csoportja a társadalomnak az 50 feletti korosztály. Egyrészt számukra milyen értékesek lehetnének azok az évtizedek, amelyek 50 után következnek, másrészt mennyire komoly hasznot hajthatnának szűkebb-tágabb közösségüknek, ha megbecsülnék őket, helyet kapnának, nem pedig kiszorulnának, például a munkaerő-piacról. Flóri Anna

43