XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Kolozsvár, 2009 május 15-17
A szegény és szociálisan hátrányos helyzetű családok lelki egészségvédelme ”Nem csak kenyéren él az ember”
Témavezető:
Készítette:
Dr. Fabian Andrea,
Schefler Beáta,
Babes-Bolyai Tudományegyetem
Babes-Bolyai Tudományegyetem
Szociológia és Szociális munka Kar
Szociológia és Szociális munka Kar,
Egyetemi docens
IV féléves Mentálhigiénés Mesterképzés, I. ÉV
Tartalomjegyzék: Bevezetés
4
A. Elméleti alapok
I.
II .
III.
1. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása
5
1. 2. A hátrányos helyzet okai
5
1 3. Hátrányos helyzet fajtái
6
I. 3. 1. A szegénység meghatározása
7
I. 3. 2. A szegénység funkciói
8
1. A lelki egészség definíciója
9
2. 2. A lelki egészség jellemzői
10
II. 3. Egészségtudat és egészségmagatartás
10
1. A munkanélküliség fogalmi meghatározásai
11
III. 2. A munkanélküliség típusai
11
III. 3. A munkanélküliség következményei
11
III. 3. 1. Az egyén válaszreakciója a munkanélküliségre
12
III. 3. 2. A munkanélküliség hosszú távú hatásainak szakaszai
13
III. 4. A munkanélküliség dinamikája
13
B. IV.
IV.
Kutatási rész
1. A vizsgálat célja
14
IV. 2. A vizsgálati személyek bemutatása
14
IV. 3. Hipotézisek
15
IV. 4. A kutatás eszközei
15
IV. 5. A kutatás bemutatása
16
IV. 6. Az eredmények kiértékelése
21
2
V. Tervezett beavatkozások
22
V. 1. A beavatkozás hipotézisei
22
V. 2. A tervezett beavatkozás célcsoportjának bemutatása
22
V. 3. A beavatkozás eszközei
23
V. 4. A beavatkozás céljai
23
V. 5. A beavatkozás módja
23
V. 6. Várható eredmények
24
Könyvészet
25
Mellékletek Melléklet 1
27
Melléklet 2
30
Melléklet 3
31
Melléklet 4
32
Melléklet 5
33
Melléklet 6
34
Melléklet 7
35
3
Bevezető
„Nem csak kenyérrel él az ember.” Ez a jól ismert mondás mind az Ó-, mind pedig az Újtestamentumban elhangzik, és nem nehéz kitalálni, mire is utal. Egész egyszerűen azt mondja, hogy az anyagi szükségleteink kielégítésén túl másra is gondot kell fordítanunk a világon. Érdemes figyelnünk arra, hogy mire esik itt hangsúly: arról van szó, hogy a lélek táplálása legalább olyan alapvető létszükséglet, mint a testté. Bármennyire igaz tehát, hogy pénz kell a bajok orvoslására, önmagában a pénz nem megoldás, a szegénység leküzdése nem lehetséges a lelki egészség fejlesztése nélkül. „A legnagyobb dolog, melyet embertársadért tehetsz, nem az, hogy megajándékozod őt a te gazdagságodból, hanem az, hogy ráébreszted saját értékeire.” ( Benjamin Disraeli)
Dolgozatom témaválasztását indokolta, hogy a nagykárolyi Információs és Tanácsadói Irodában dolgozom, ahol közvetlen kapcsolatban állok több különböző természetű problémával küzdő hátrányos helyzetű családdal. Ezekkel a családokkal együttdolgozva, szeretném jobbá tenni helyzetüket. El kell azonban ismernem, hogy tudom, hogy a segítség csak feltételesen nyújtható. Mert a lelki válságban végül is mindenki egyedül van, egyedül marad… ,,Lehet valakinek közelséget, megértést és részvétet ajándékozni, ha számára ez fontos. Lehet neki okosakat tanácsolni, ha hallgat a tanácsra. Reményteli perspektívákat lehet felmutatni előtte, ha nyitott ezek meglátására. Mégis nem lehet semmit tenni érte, ha minden segítség-felajánlást megtagad a válságban lévő”. (E. Lukas, 2002) Hiszek benne, hogy vannak családok, akik képesek összegyűjteni minden erejüket a felkínált segítség elfogadására, helyzetük változása érdekében. Viktor E. Frankl felismerése: amennyiben sikerül egy krízist, betegséget, lelki szenvedést egy felfogható (megérthető) értelem-összefüggésbe helyezni, boldogulni fog az érintett személy! Frankl rámutat tehát arra a tényre, hogy a páciens (szenvedő ember) életének sorsszerű alakulása értelmének a keresése eminens fontosságú. Az érintett személy lelki válságában visszautasíthatja a külső segítségnyújtást, de ha felcsillan előtte egy felfogható értelem-összefüggés, adni fog magának még egy esélyt!
4
I. 1. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása:
A hátrányos helyzet relatív fogalom, nyilvánvalóan az adott társadalom más tagjaival való összevetésből derül ki, hogy az adott célcsoport miben és milyen mértékig van hátrányos helyzetben. (Benedek László, 1996) Vegyes jelenséghalmaz, amelyben biológiai, demográfiai, társadalmi jelenségek keverednek, s ezen belül szinte mindent egyszerre lehet oknak és okozatnak tekinteni.
I. 2. A hátrányos helyzet okai:
a) Az okok egy része biológiai-fiziológiai eredetű. Az egyén, és a társadalom sem tehet arról, hogy valaki sérültnek született, hogy megöregedett, vagy hogy még gyerek. Mégis, mindeme állapotok jövedelmi hátrányt jelentenek, hiszen az egyén nem, vagy csak korlátozottan keresőképes b) Az okok másik nagy csoportja alapvetően társadalmi eredetű. A család, amelybe az egyén beleszületik, a körülmények, amelyek között felnő, életesélyeit igen nagymértékben meghatározzák. c) Az okok harmadik csoportja egyszerre egyéniek és társadalomfüggők. Idetartozik a bűnözés és az alkoholizmus, a rossz munkaerkölcs, és számos esetben, a leányanyák úgymond felelőtlen gyermekvállalása, a családi életet tönkretevő brutalitás. E jelenségek túlnyomó többsége és egyszerre okozata előző deprivált helyzeteknek, s oka jövőbeniknek. (Gönczöl, 1982) De amennyiben okozat, annyiban nem az egyén felelősségéről van szó. A morális felháborodás jogosnak tűnhet de figyelembe kell venni a következőket: •
vannak és újratermelődnek azok a munkakörök, amelyeket csak a felemelkedés, önjobbítás vágyát nélkülözőkkel lehet betölteni.
•
a nagy kihívások és nagy lehetőségek nem fogtak át mindenkit.
•
bár az ember választó lény, a választás lehetőségei nem egyformák.
5
Könnyebb a jó utat választania annak, aki mindig csak ezt látta s emberfelettien nehéz annak, aki rosszul indult. Különösen nehéz ez ma, amikor azoknak kellene magukat önerejükből felemelni, akikhez eddig sem jutott el a felemelkedés igénye és lehetősége. d) Az utolsó csoportba azon okok amelyek valóban lényegében az egyénen múlnak. Ilyenek, a bűnözés és alkoholizmus eddig nem tárgyalt formái, illetve bizonyos felelőtlen magatartások.
I. 3. Hátrányos helyzet fajtái:
Depriváció: Ma már nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett szegénységről. A mai kor elesettjeinek definíciója sokkal inkább a deprivált, mint a szegény kifejezés. A depriváció ugyanis nem egyszerűen az anyagi javaktól való megfosztottságot jelenti, hanem a lehetőségektől való megfosztottságot ,,Objektív relatív depriváció” fogalma: Egyénekről, családokról és a népesség egyes csoportjairól akkor mondhatjuk, hogy szegényesen élnek (azaz, hogy az objektív relatív depriváció helyzetében vannak), ha nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez és javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak, vagy legalább széles körben elfogadottak és helyeslésre találnak. Az átlagos egyénhez vagy családhoz képest annyival szűkösebbek a rendelkezésükre álló források, hogy ténylegesen kirekesztődnek az általánosan elterjedt életmódokból, szokásokból, tevékenységekből”(Townsend, P. ,1979) A súlyosan halmozott hátrány: az egyén vagy család helyzete nem egy-két szempontból rosszabb, mint a többségé, hanem sok lényeges vonatkozásban. Abszolút szegénység: A minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti, az adott társadalom esetében Relatív szegénység: A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995). A szubjektív szegénység az egyének kedvezőtlen értelmezése gazdasági állapotukról.
6
I. 3. 1. A szegénység meghatározása:
A szegénységben és permén valamit az árnyékában élők a népesség, mintegy 40%-át teszik ki. Kutatások szerint a szegénység tovább mélyül mert elfogynak az anyagi, a pszichés tartalékok, és önmagukat élik föl az emberek (www.fergezsuzsa.hu). A szegénység fogalmát sokan, sokféleképpen definiálják. A meghatározások mögött,
meghúzódik
egy
meghatározott
világnézet,
politikai
állásfoglalás,
elkötelezettség. A szegénység fogalmát befolyásolja az adott kor, a társadalmi-gazdasági helyzet is, tehát nincs egy mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Az egyének akkor élnek szegénységben, ha nem áll rendelkezésükre elegendő forrás ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt, és olyan életfeltételekhez, javakhoz jussanak, amelyek társadalmukban szokásosak vagy legalább széles körben elfogadottak és helyeslésre találnak (Zombori, 1994). Az Európa Tanács megközelítése értelmében „szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életmódformából abban az országban, amelyikben élnek”. A szegénység társadalmi tény, társadalmi összefüggésekből következik. Semmiféle pszichopatológiai jelenség nem vezet okvetlenül szegénységhez. Nem gondolhatjuk, hogy aki szegény, az maga tehet róla, még ha ismerünk is olyan személyeket, akik maguk választják a nyomort. Ez utóbbiak nagyon kevesen vannak, ezek a szabályt erősítő kivételeknek tekintendők, és nem magának a szabálynak. (Kozma Judit, 2003) A szegényeknek nemcsak jóval alacsonyabb jövedelemből kell megélniük, hanem sokkal gyakrabban szenvednek lelki problémáiktól is. Szegénynek lenni tehát azt jelenti, hogy valaki képtelen részt venni a fogyasztói piacon; nem fér hozzá javakhoz és szolgáltatásokhoz egy olyan társadalomban, amelyben a piacra lépés lehetősége komoly gazdasági előnynek számít, és amely saját működése szempontjából elidegeníthetetlen. A szegénység kockázati mértékét meghatározó tényezők: munkaerő-piaci státusz, iskolázottság, lakóhely, demográfiai faktorok, életkor.(Gábos András-Szivós Péter, 2000)
7
Azonban, ha a szegénységet más szemszögből nézzük, a szegénytudat erősítésével, egyre nehezebbé válik az adott helyzetből való kiemelkedés.
I. 3. 2. A szegénység funkciói:
A szegénység nem szűntethető meg: mindig is volt és lesz is, akármilyen is a modern jóléti politika. Kockázatcsökkentés: „Nyilvánosan meg vannak jelölve: ők normasértők, nem megbízhatóak, a többség vagyonára és életére törnek” Bűnbakot szolgáltat: „A gyorsan változó, mindenki számára bizonytalanságot eredményező világban a többség számára a rossz lelkiismeret megtestesítői, akiken adott esetben a felgyűlt feszültségeket le lehet vezetni.” Munkalehetőséget jelent: „Egy sor központi és helyi szintű kormányintézet, az adminisztrációban szakosodott hivatal működik, segélyszervezetek, egyetemi szakok, ott dolgozó oktató és kisegítő személyzet, stb” Illegális termékek forrása: ,,A középosztály kockázatvállalási hajlandósága sokkal alacsonyabb, lévén, hogy kevésbé vannak rászorulva.” A szegények kiszolgálják a középréteget illegális gazdaságból származó termékkel. A munka tartalék-seregét alkotják: Tartalékosok olyan értelemben, hogy könnyen és olcsón mobilizálható munkaerőnek számítanak. Morális legitimáció: „Érdemtelenségükben” jelentik a negatív példát, s ezzel az érdemességre való kényszerítés eszközét szolgáltatják egyben. „A szegény sorba jutás réme teszi elfogadhatóvá, racionálissá a mindennapok szintjén a szabályok betartásának értelmét.” Értékmegerődítés:„Az általánosan elfogadott kulturális minta alapját szolgálják” A populáris kultúra típusát szolgáltatja: kulturális értékek a szegénység, témájából fakadnak (zene, irodalmi alkotások, szappanoperák, filmek) A hatalom és a fennálló rend konzerválása: A közélettel szembeni hozzáállásukat a passzivitás jellemzi, s ezáltal tág tere marad a közép és felső osztálynak a döntéshozatalban.
8
A társadalmi identitás újratermelése: Vonatkozási csoportként működik, hozzájuk lehet mérni a többség státusát, ami ezáltal nyer megerősítést Térbeli stigmatizáció: Erősen körül van határolva a szegénynegyed, a média azt sugallja, hogy ott fel van függesztve a törvényes szabályozás, tiltott cikkek fogyasztásának megfelelő helye. (Péter László, 2006)
II. 1. A lelki egészség definíciója
,,Sajnos... az egészség minden javak között az, melyre az ember a legkevesebb figyelmet fordítja.” Mercier: Verpestete Luft ,,A lelki egészség hátterében mindig sajátos emberkép áll, melyet az adott társadalmi-történelmi kor határoz meg.” (Albert-Lőrincz Enikő, 2007). Freud-i értelemben a lelki egészséghez tartozik: •
a realitás torzítás nélküli észlelése,
•
az ösztönök ellenőrzése a szublimáció és a frusztrációtűrés révén,
•
az élvezni és a dolgozni tudás. Carl Rogers elméletében a feltétel nélküli (ön)elfogadás elengedhetetlen lelki
egészségvédelmünk érdekében. Az önmegvalósítás princípiuma pedig azt fejezi ki, hogy minden emberben jelen van egy mély igény a szabad önmeghatározásra, a függetlenségre és a szabadságra. Viktor E. Frankl hallgatólagosan elismeri az önértékelés fontosságát ugyanakkor tovább viszi Rogers önmegvalósítás-modelljét. Frankl ugyanis azt mondja, hogy az önmegvalósítást
nem
lehet
közvetlenül
megcélozni.
Az
önmegvalósítás
csak
mellékeffektusként jelenik meg akkor, ha átadom magam egy feladatnak, vagy egy személynek. Másként fogalmazva az ember csak úgy valósítja meg önmagát, ha alkotói, átélési és beállítódási értékeket valósít meg életében.
9
II. 2. A lelki egészség jellemzői:
A szociális munkás számára főleg a lelki, emocionális, a szociális és a társadalmi egészség kérdése kerül előtérbe. Célja, hogy klienseit ahhoz segítse hozzá, hogy a következő sajátosságokkal rendelkezzenek: •
valóságérzék: reális önismeret, a társadalmi valóság megfelelő lereagálása.
•
teljesítmény: megfelelő készségek felhasználása során
•
feladat és tevékenység orientáltság: a helyesen vállalt terhekre vonatkozik
•
kiforrt értékrendszer: elképzelés az életről, világról önmaga helyének, szerepének ismerete
•
önkifejezés képessége:a felismert szükségleteket ki is kell tudni mutatni
•
megfelelő dinamika, életerő: a belső erők használatának képessége.
II. 3. Egészségtudat és egészségmagatartás
Az egészségmagatartás tudatos és nem tudatos elemekből épül fel és az egészségtudatban tükröződik. Az egészségtudat az önmagunkról való tudás része és azt fejezi ki, hogyan viszonyulunk egészségi állapotunkhoz. (Albert-Lőrincz Enikő, 2007) Az egészségmagatartást meghatározza az életmód, életstílus és mindig az adott történelmi-társadalmi kor függvénye. Az egészségmagatartás az a viszony, ahogyan az emberek az egészségük megtartásához, a megromlott egészség visszanyeréséhez és az idült betegségekkel való együttéléshez viszonyulnak. Szerkezetét tekintve több elmebél épül fel, ezek a következők: •
Életvezetési készségek
•
Egészségkultúra, egészségtudat
•
Tanult leleményesség
•
Társadalmi participáció
•
Pozitív életérzés
•
Megküzdő viszonyulás
•
Személyes hatékonyság 10
III. 1. A munkanélküliség fogalmi meghatározásai:
Gazdasági értelemben: A munkanélküliek a társadalmi-gazdasági rendszerváltás egyenlegében a negatív oldalon vannak. Ők alkotják az árat, amit a gazdasági struktúrára való áttérés miatt a társadalom fizet. Szociológiai értelemben: A munkanélküliség az a csoport a szűkülő munkaerőpiacon,
mely
nem
rendelkezik
megfelelő
konvertálható
tudással,
szakértelemmel, illetve elegendő szociális erővel. Szociálpolitikai értelemben: A munkanélküliek azon hátrányos helyzetűek csoportja, akik a lehetőségek beszűkülése miatt hátrányos helyzetbe kerültek a munkából származó jövedelemszerzési "harcban". (Benedek László, 2003)
III. 2. A munkanélküliség típusai
Súrlódásos munkanélküliség: Az emberek mobilak, változtatják a lakóhelyüket, állásukat maga az információáramlás tökéletlensége akadályozza meg, hogy azok, akik munkát keresnek, azonnal rátaláljanak az állásokkal rendelkező munkáltatókra. Strukturális munkanélküliség: Amikor a munkaerő-kínálat és -kereslet nem fedi egymást, a kínálat nem igazodik a változásokhoz. Ciklikus munkanélküliség: Oka a munka összkeresletének az alacsony szintje. Ennek az a következménye, hogy a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom. A ciklikus munkanélküliség a gazdaság függvénye.
III. 3. A munkanélküliség következményei
Hazánkban is jelentőssé vált s még inkább terjed a munkanélküliség, melynek bőven vannak lelki egészségvédelmi vonatkozásai. Bizonyos fokú tevékenység társadalmi státust, a családi életben is fontos szerepet tölt be.
11
Kétségtelenül az állás elvesztése az önértékelésben, a jövő perspektíváját illető megítélésben szorongást, lehangoltságot okoz. A patogenezisben meglévő súlyát azonban sokan (Häfner, 1987) megkérdőjelezik. A munkanélküli lét kényszerei és nyomása hatására a jól-rosszul működő családi erőforrás-gazdálkodásban változások történnek. Egyes esetekben a hirtelen anyagi és pszichikai terhek alatt a családi rendszer szinte rögtön szétesik. Más esetekben olyan változások indultak el, amelyek hosszabb-rövidebb idő után dezintegrálják a családot: a tartalékok felélése, az egyre kisebb és rosszabb lakásokba költözés, az adósságok és lakbérhátralékok felhalmozása, az egészségi állapot fokozatos rosszabbodása következtében egyre több feszültség keletkezhet. Ezeket az utóbbi szituációkat igen reményvesztetten erősödő alkoholizmussal, több egészségügyi problémával - élik meg különösen a férfi munkanélküliek, ha informális és alkalmi munkákkal nem tudnak hozzájárulni a családi jövedelemhez. (Simonyi Ágnes, 1995) A munkanélküliség egy olyan tartós stressz-állapot, amely az egyén alkalmazkodó kapacitását
maximálisan
igénybe
veszi.
Ez
a
stressz
tartós
frusztrációhoz,
kudarcélményekhez, belső, illetve külső konfliktusokhoz és szociális lelki veszteségekhez vezet. Nem önmagában a munkanélküliség, hanem a viszonylagos lemaradás átélése, pszichés hatása a leglényegesebb tényező. A gyors szociális –gazdasági változások között a lemaradók folyamatosan önmagukat vagy környezetüket hibáztatják jövőjüket reménytelennek láthatják, állandó kontrollvesztést, tehetetlenséget élhetnek át, amiért nem képesek dolgozni, vagy esetleg magasabb jövedelemre vágynak, amit nem érnek el, míg környezetükben számos ember képes mindenre. (Andorka Rudolf, 1997) A családok általában azt élik át, hogy munkanélkülivé vált tagjuk képtelen eddigi szerepeit ellátni, viszont problémái erősen megterhelik a családtagok teherbíró képességét. E következtében a családon belül leépülhet a kapcsolati háló. (Kozma Judit, 2003)
III. 3. 1. Az egyén válaszreakciója a munkanélküliségre:
A munkanélküliség átlagos időtartama már egyre hosszabb, ami azt mutatja, hogy egyre nehezebben lehet új munkahelyet találni.
12
A munkahely elvesztése a következők reakciókat váltja ki. Fiziológiai síkon a már meglévő mentális zavarok erősödhetnek az egyénekben. Kognitív síkon az illető egyén mérlegel, s egyensúlya attól függ, hogy miképpen ítéli meg saját helyzetét Affektív síkon az illető egyén zárkózott lesz, s ez befelé forduláshoz vezethet. (Benedek László, 2003)
III. 3. 2. A munkanélküliség hosszú távú hatásainak szakaszai
1. Relaxáció (megkönnyebbülés) szakasza: Az első 20-25 napig illető egyén, szabadságként éli meg a munkahely elvesztését. 2. Közös erőfeszítés szakasza: Ezt követi a régen alkalmazott stratégiákkal való munkahelykeresés, kb.: 2-4 hónapig tart. 3. Kétség és tétovázás szakasza: Realizálódik a munkakeresés kudarca, ez kihat az illető egyén kapcsolataira, s gyakran kapcsolatromláshoz vezet. 4. Cinizmus szakasza: Ez a legfontosabb s egyben a legnehezebb szakasz. A szakasz legfőbb célja az önbecsülés megőrzése, amely remény-vesztéssel, illetve apatikussá válhat. (Benedek László, 2003)
III. 4. A munkanélküliség dinamikája Borgen és Amundson féle hullámvasút modell (1992):
Kutatásaik szerint a munkanélküliek a munkanélküliséget változó érzelmi dinamikával dolgozzák fel, s ez időben 3 fázisra bontható: 1. Gyászmunka: A munkahely elvesztése, érzelmi hullám, düh, harag, illetve beletörődés. A folyamat e része nagyban egyezik a Kübler-Ross (1988) által használt gyászmunka stádiumaival.
13
2. Munkakeresés: Kezdetben lendületes, az erőforrások mozgósítása jellemző. A sorozatos kudarc következtében, azonban csökken a lelkesedés, majd egy idő után stagnál. 3. Kiégés: Az erőfeszítések csökkenek. Az elhelyezkedni képtelen egyént maximális apátia veszélyezteti, hisz fásultság, frusztráció kerítheti hatalmába.
IV.
Kutatási rész
IV. 1. A vizsgálat célja:
A nagykárolyi Információs és Tanácsadói Irodában dolgozom, a Szatmárnémeti Caritas Szervezeten belül. Közvetlen kapcsolatban állok több különböző természetű problémával küzdő családdal. Ezen családok többsége halmozottan hátrányos helyzetű. Viktor E. Frankl felismerése: hogy, amennyiben sikerül a problémát egy felfogható (megérthető) értelem-összefüggésbe helyezni, boldogulni fog az érintett személy! Frankl rámutat arra a tényre, hogy a különböző problémákkal küzdő egyének életének alakulása az élet értelmének keresése körül forog. A problémákkal küzdő egyén lelki válságában visszautasíthatja a külső segítségnyújtást, de ha felcsillan előtte egy felfogható értelem-összefüggés, adni fog magának még egy esélyt! A vizsgálat célja ezen családok állapotának felmérése, helyzetük megértése, nyomon követése, és később lehetséges fejlődés kitűzése.
IV. 2. A vizsgálati személyek bemutatása: A célcsoport a Szatmárnémeti Caritas Szervezet szolgáltatásait igénybe vevő hátrányos helyzetű egyének és családok. Mivel a szervezetnek négy nagy területe van: •
OKTATÁSI PROGRAMOK GYERMEKEK ÉS FIATALOK SZÁMÁRA
14
•
IDŐSGONDOZÓ PROGRAMOK
•
PROGRAMOK FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA
•
SZOCIÁLIS PROGRAMOK
Ezért igen széles klienskörről van szó. A szegény családok segítésében elsődleges szempontnak kell lennie, hogy nem csupán a probléma fókuszában álló egy- két személlyel kell foglalkozni, hanem be kell vonni a probléma megoldásába a kiterjedt családot, illetve tágabb környezetet is. (Minuchin, 2002)
IV. 3. Hipotézis:
Feltételeztem, hogy már jelentős következményei vannak hazánkban is a gazdasági válságnak: 1. A legfontosabb következménye a munkahelyek elveszítése. 2. Az elterjedt hitelek, a jövedelem bizonytalansága miatt, a jelenben nagy problémát jelentenek. 3. A szociálisan hátrányos helyzetű családokat érinti legkevésbé a gazdasági válság hatásai.
IV. 4. A kutatás eszköze:
Kérdőív, mely konkrétan azt vizsgálta, történt-e változás 2008-as év novemberétől, 2009 februárjáig, a családok helyzetében. A kérdőív elsőként az egyénre, illetve családra vonatkozó személyes adatokra kérdezett rá, hogy hány és milyen korosztályú személy gazdálkodik egy háztartásban. Ezt egy hitelre vonatkozó kérdés követte, igényelt–e az illető személy vagy család hitelt, és ha igen az milyen mértékben jelent problémát. A munkahelyek felmérése következett, külön meg volt említve a külföldi munka is.
15
A folytatásban két 1-től 5-ig (ahol az értékek- 1- egyáltalán nem, 2- nagyon kis mértékben, 3- kis mértékben, 4- nagy mértékben, 5- nagyon nagy mértékben) terjedő skála segítségével rangsoroltuk a prioritásokat: (az élelmiszervásárlás, közköltség kifizetése,
ruhavásárlás,
hiteltörlesztés,
gyógyszerek
beszerzése,
a
gyerek
iskoláztatásához szükséges felszerelések beszerzése), majd a fenyegető tényezőket: (munkahely elvesztése, lakás vagy egyéb tárgyak elveszítése, a hitelfizetés elmaradása miatt, élelmiszer drágulás, valamit a gyógyszer áremelkedés, és az utolsó válaszlehetőség nyitott maradt, mellyel bármilyen jellegű félelmét kifejezhette). Összesen 487 kérdőív lett feldolgozva, melyeket a szervezet különböző területeinek szolgáltatásait igénybe vevő kliensek töltöttek ki.
IV. 5. A kutatás bemutatása:
A tájékoztató jellegű személyes adatok lekérdezése után, elsőként a gazdasági helyzet volt felmérve, konkrétan, hogy mennyire vannak biztos, vagy éppen bizonytalan helyzetben az illető egyének és/vagy családok, mivel az anyagi függőség, egy hosszabb időre szóló kötelezettséget jelent az érintettek számára.
100,00% 80,00% 66,50% 60,00% 40,00%
33,50%
20,00% 0,00% Igen
Nem
Van-e részlet, vagy hitel
Az 1. ábra, a megkérdezettek hiteligénylését ábrázolja kölcsönök és részletek alapján. Mint látható a felmért családok 33,5 %-a igényelt kölcsönt, vagy éppen részletez valamit.
16
100% 80%
65,80%
60% 40% 19,90%
14,40%
20% 0%
1
2
3
A 2. ábra az aktuális hitel kifizetési nehézségeire vonatkozik. 1- a megkérdezettek 14,40 %-ának, nem jelent különösebb problémát a hitel kifizetése 2-a megkérdezettek 65,8 %-ának, nehéz a hitel a kifizetése, de megoldható 3- 19,90%-nak, súlyos problémát jelent a hitel kifizetése, és meg sem oldható
A továbbiakban, fontos volt megvizsgálni a munkahelyek meglétét.
100% 87,80% 80% 60% 40% 20% 0%
7,40%
3,10% több, mint 1 alkalmazott
nem változott
1,40%
0,20%
eggyel kettővel hárommal kevesebb kevesebb kevesebb alkalmazott alkalmazott alkalmazott
A 3. ábra a jelenlegi munkahelyi változásokat mutatja be, 2008 novemberéhez hasonlított állapothoz képest. 17
•
A megkérdezettek 43,8%-át 2008 novemberében nem érintette a gazdasági válság okozta munkahelyelvesztés. Ez az arány, 3 hónap elteltével, 2009 februárjára 48, 2% lett.
•
A megkérdezettek 87,8%-ának helyzete nem változott a 3 hónapos időtartam alatt.
•
A munkahely elvesztése megkérdezett családok esetében:
1 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt, 7,4%. 2 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt 1,4%. 3 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt 0,20%. •
Figyelemreméltó az a tény, hogy a megkérdezett családok 3, 1%-ának a tagjai a 3 hónap alatt kerültek alkalmazásba.
•
A külföldi munkára rákérdezve, a megkérdezettek 6%-ának tért haza valamelyik családtagja külföldről, hosszabb időre.
A továbbiakban skálát használva vizsgáltuk meg a családok fontossági sorrendjét a pénzbeosztásra vonatkozólag. A skála 1-től 5-ig növekvően tartalmazott értékeket, ahol az 1-nem jelent problémát, a 2- nagyon kis mértékben jelent problémát, a 3- kis mértékben jelent problémát, a 4- nagymértékben problémát jelent, az 5- nagyon nagy problémát jelent. Az értékek számtani átlaga alapján a következőképpen néz ki a felsorolás:
Az átlag érték Költségek fizetése
3,89
Élelem
3,88
Gyógyszerek vásárlása
3,74
Ruha vásárlása
3,39
Hitelek fizetése
2,73
A gyerekek iskolázottsága
2,57
18
A folytatásban egy ugyanilyen 5-ös skálán vizsgáltuk a családok számára leginkább fenyegető tényezőket. Itt az értékek: 1-nem tart tőle, 5- nagyon tart tőle. Ez csökkenő sorrendben a következőképpen alakult: Átlag érték Az élelmiszerek drágulása
4,25
Egyéb
4,18
A gyógyszerek drágulása
4,11
A munkahely elvesztése
3,47
A lakás vagy egyéb javak elvesztése
3,05
Tehát a megkérdezettek legnagyobb aránya, az élelmiszerek drágulásától tart leginkább, ez követi a gyógyszerek drágulásától való félelem, majd a munkahely elvesztésétől való félelem, s végül a lakás, vagy egyéb elvesztésétől való félelem. Az egyéb kategóriába a következő félelmek kerültek be: az albérlet fizetésének elmaradásától való félelem, a betegségektől való félelem. Egy lehetséges magyarázata az előbbi skála alakulásának talán az, hogy az élelmiszerek és gyógyszerek drágulása minden megkérdezettet érint, míg a munkahely vagy lakás elvesztése csak azokat érinti, akik rendelkeznek munkahellyel, vagy saját lakással. A szervezet négy területén belül, a hitelt kölcsönzött kliensek a következőképpen vannak elosztva:
52%-a a fogyatékos terület kliense 36,7%-a gyermekterület kliense 27,7%-a az idősterület kliense 26%-a szociális terület kliense
Ezen felül külön vizsgáltra került, hogy mely terület kliensei, hogyan állnak a hitel fizetésével: A gyerekterület klienseinek 42,9%-a számára jelent nagy nehézséget a kölcsönzött hitel visszafizetése. A szociális terület klienseinek a 24%-a jelenleg egyáltalán nem képes a hitel visszafizetésére, ugyanilyen helyzetben van az idős terület klienseinek 14,6%-a.
19
Míg a fogyatékkal élő személyek családjai vették fel a legtöbb hitelt, ezek mindössze 8,9%-uk számára jelent problémát a hitel visszafizetése. A munkahely elvesztésének legnagyobb problémája, a szociális terület klienseit érintette leginkább 2008, novembere óta a családtagok száma, akik elveszítették munkahelyüket, 1 családtag esetén 13,5 %, míg 2 és 3 családtag esetén 1 %. A gyerek terület esetén a családtagok munkahelyelvesztésének aránya: •
1 családtag estén 10,5%
•
2 családtag estén 2,5 %
2008 novembere óta a megkérdezettek családtagjainak, a 7,5%-ának sikeres volt a munkaerőpiacon való elhelyezkedése. A szociális területen volt a legjelentősebb változás a külföldön dolgozó családtagok hosszabb időre való hazatérésének arányában, az utóbbi 3 hónapban. Ezen családok 15%-a esetén, egy családtag tért haza külföldről, hosszabb időre, 3,3%-ának pedig, 2 családtagja is visszatért. A gyerekterület családjainak 8,3%-ának tért haza külföldről egy családtagja, és 2,1 %-ának 3 családtagja is visszatért.
A felmérés alapján a felsorolt költségek kifizetése a legnagyobb mértékben a gyerekterületet érintette, az élelmiszerek és gyógyszerek megvásárlása kapcsán A fogyatékkal élő személyek területén a következőképpen alakult a legnagyobb problémát már a közköltség kifizetése jelentette, második helyen van a ruhavásárlás, és a harmadik helyre szorul az élelmiszer megvásárlása. A szociális területen, az első helyen az élelmiszerek megvásárlása áll, ezt követi a közköltség és a gyógyszerek kifizetése. Az idős területen, a legfontosabb helyen a gyógyszerek kiváltása áll, ez után a közköltség, majd a ruhavásárlás. Érdekes, hogy az idősek számára az élelem beszerzése a legkevésbé fontos.
A felmérés 5 helységben készült, melyekben a családok anyagi helyzetének stabilitása a kölcsönök és hitelek alapján:
Máramaros szigeten, (47,8%),
20
Szatmárnémetiben, (39,2%), Turterebesen, (38,6), Nagybánya (26%) Nagykároly (22,1%) A külföldről hazatérő családtagok száma Turterebesen a legjelentősebb: 1 családtag hazatérésének aránya
15,8%
2 családtag esetén
7,9 %.
A fennmaradt 4 helységben a külföldről hazatérő családtagok aránya 4-6% között van. Ugyanakkor a munkahely elvesztés is legnagyobb mértékben Turterebest érintette, ami azt bizonyítja, hogy ebben a helységben a munkalehetőséget főleg a szezonális külföldi munka jelentette.
IV. 6. Az eredmények kiértékelése:
Az első hipotézis részben igazolódott be. A felmért öt helység közül Nagybánya kivételével, jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség. A másodok hipotézis beigazolódott, a megkérdezettek 33,5 %-a igényelt kölcsönt, vagyis elég jelentős mértékű a hitelek elterjedtsége, ráadásul ez egyre inkább nagyobb problémát jelent, ugyanis a megkérdezettek és hitelt igénylők 65,8 %-ának, nehéz a hitel a kifizetése, de még megoldható, a 19,90%-nak, viszont súlyos problémát jelent a hitel kifizetése, és meg sem oldható A harmadik hipotézis nem igazolódott be, ugyanis a munkahelyelvesztés legnagyobb mértékben, a szociális terület klienseit érintette. Fokozatosan szűnnek meg munkahelyek, s még ha újak is létesülnek, nem fedi egymást a kereslet és kínálat, ugyanis leginkább az alacsony képzettségű munkások veszítik el munkahelyeiket, az esetlegesen megjelenő állások követelményei magasabbak. Talán a munkahelyek bizonytalansága igazolja, azt a tényt is, hogy az ilyen helyzetben lévő családok, legritkábban, és csak kivételes esetekben (például, betegségek, elhalálozások stb.) igényelnek hiteleket, ugyanis nincs mire alapozniuk ezek visszafizetését. Ha mégis hitelfelvételre kerül a sor, ez szinte állandó feszültséggel jár.
21
Ezen történések, persze nemcsak anyagilag viselik meg a családokat. A jövedelem csökkenésével egyre nehezebbé válik a családok megélhetése.
V.
Tervezett beavatkozás
V. 1. Hipotézise:
1. Mivel a munka nem csupán a megélhetést biztosítja, hanem megfelelő körülmények között, a lelki egészségünket is, a munkahely elveszítésének feszültsége lelki problémát is okozhat. 2. Az egyén munkahelyelvesztéséből fakadó lelki problémája, kihat az egész családra. 3. Attól függően lesz képes az illető család anyagi helyzetének javítására, amennyire képes volt az egyéb jellegű, lelki problémák kezelésére. 4. A nemrég bekövetkezett negatív változások kezelése hatékonyabb, mint azoké a változásoké, melyek már hosszabb ideje fenn állnak.
V. 2. A tervezett beavatkozás célcsoportjának bemutatása:
A tervezett beavatkozás célcsoportja a nagykárolyi Információs és Tanácsadói Iroda kliensköre, mely réteg közös jellemzői: •
Munkanélküliség, munkavégzés elutasítása
•
Önbizalomhiány, elbizonytalanodás, beszűkült érdeklődés, önérvényesítés hiánya
•
Alacsony színvonalú életminőség
•
Nem megfelelő lakáskörülmények
•
Egészségügyi problémák
•
Kis jövedelem, napról napra élés
•
Alacsony iskolázottság
22
•
Passzivitás, mint életforma, érdeklődés és, motiváltság hiánya
•
Mentalitásbeli problémák
•
Szocializációs hiányosságok
•
Izolálódás /társas kapcsolatok, támogató családi háttér hiánya
V. 3. A beavatkozás eszközei:
1.
A család állapotát felmérő skála – (FAD skála) – alkalmazva Pre és Pro-tesztként.
(Melléklet 1) 2.
Speciális kérdőívek, feladatlapok, tesztek, melyek megerősítést biztosítanak,
pozitív tulajdonságok, értékek, fel-és beismerése által, melyek a továbbiakban erőforrásul szolgálhatnak. (Melléklet 2-Melléklet 6) 3.
Kommunikációs
technikák,
nyílt
és
direkt
kommunikáció
használata
érdekében,mely használata különösen fontos az állásinterjún, vagy az erre való felkészülésben. ( Melléklet 7.)
V. 4. A beavatkozás céljai:
●
Érdeklődési attitűd feltárása: érdeklődési tipológiákkal,
●
Érdeklődési körök, területek, feltérképezése,
●
Képességek, tulajdonságok, erősségek megismerése.
V. 5.
A beavatkozás módja:
A beavatkozást, kiscsoportokban szeretném megvalósítani. A találkozások központi témája önismeret által a munkahelykereséshez szükséges készségek, erősségek felismerése.
23
Hat találkozót tervezek: I. Kapcsolatfelvétel – kölcsönös megismerés: Egyfajta ráhangolódás a közös munkára, az egyenrangú partner kapcsolat kialakítása. Fontosnak tartom az első találkozón az elvárások tisztázását II. A személyes és környezeti erőforrások felismerése: a szociális készségek felismerése lehetővé teszi, az álláskereséshez szükséges készségek, felismerését, megerősítését. III. Motiváció és hozzáállás: az értékrend felállításával, valamit az érdeklődési körök felismerésével. IV. Az esetlegesen akadályként felmerülő tényezőkre való felkészülés, ezek kezelése: (gyakori példa az egyéni munka során erre a helyzetre, hogy, mikor már a kliens motivált, hogy a munkába állás előtti végső periódusban mégsem vállalja senki a gyermek őrzését, stb.) V. A kommunikációs készség gyakorlása, felkészülés a munkáltatóval való találkozásra, valamint, fejlesztése,
különböző gyakorlatokkal, álláskeresési technikák elsajátítása,
önéletrajz írás, stb.. VI. A lezárás fázisa: a találkozók kiértékelése.
V. 6. Várható eredmények:
A beavatkozást követve a lelkileg egészséges kliens hatékonyabban állja majd meg a helyét a munkaerőpiacon is. Munkám eredményességét egyrészt a sikerélmények által határozom meg, másrészt a pre és pro-tesztként végzett FAD skála által nyilvánvaló különbséggel. Tudatosítottam magamban, hogy pozitív jellegű változást nem könnyű előidézni. Legfőképpen a helyes gondolkodásmód kialakításában kell segíteni a családokat. Már a legapróbb pozitív jellegű változás előidézése siker, hiszen egyszerre csak kis lépésekben lehet haladni. Nagyobb a hatékonyság esélye azon családok esetében, akik nemrég kerültek, válsághelyzetbe, mint azon családok esetében, mint ahol a válságállapot tartósabb idő óta jelen van.
24
Felhasznált irodalom:
1. Andorka Rudolf: (1997), Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, Budapest 2. Benedek László: (1996), Tanácsadás munkanélkülieknek. In.: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 3. Bánfalvy Csaba: (2003), A munkanélküliségről Wesley könyvek WJLF, Budapest 4. Csoba Judit: (1994), A tartós munkanélküliség hatása a családok anyagi helyzetének alakulására Esély 5. Dr. Teleki Béla: (2005), Családok és csoportok szociális segítése, Korda kiadó, Kecskemét, Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, Szociális Füzetek, II. 6. Dr. Albert-Lőrinc Enikő: (2007), Salus Satis, az egyén és közösség lelki egészségvédelme, kolozsvári egyetemi kiadó 7. E. LUKAS: (2007), Szenvedésednek is van értelme, Szeged 8. E. LUKAS: (2006), Hol találod oltalmadat? Az életigenlés logoterápiai irányelvei, Budapest 9. Ferge-Gara-Horváth-Szalai: (1980/2), A szegénységgel és a többoldalúan hátrányos helyzettel kapcsolatos mai nyugati nézetek (Valóság) 10. Gönczöl Katalin: (1982), A hátrányos helyzet és a bűnözés, Valóság 11.Gábos András-Szivós Péter: (2000), A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes családok helyzete In: szerk. Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovics György: Társadalmi Riport Tárki, Bp. 12. Kozma Judit: (2003), A szegénység pszichológiai vonatkozása 13. Merton, R. K.: (1980) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat Kiadó 14. Patricia Minuchin, Jorge Colapinto, Salvador Minuchin: (2002), Krízisről krízisre, A szegény családok segítése, Animula Kiadó, Bp. 15. Townsend, Peter: (1979), Poverty in the United Kingdom. A Survey of Household Resources and Standard of Living. Penguin 16. Péter László: (2006), Vázlatok a szegénység szociológiájához, Kolozsvári egyetemi nyomda
25
17. Simonyi Ágnes: (1995), A MUNKA NÉLKÜL, Szociológiai Szemle 18. Székely Vince: (2001), A munkanélküliek segítése in.: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához (szerk. Somorjai Ildikó) Szociális Szakmai Szövetség Budapest 19. Zombori Gyula: (1994), A szociálpolitika alapfogalmai Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Bp.
20. www.fergezsuzsa.hu 21. www.vitalitas.hu 22. www.mentalhigiene.lap.hu 23. www.onismeret.lap.hu 24. www.szochalo.hu
26
Melléklet 1: Család felmérő kérdőív 1. Általában foglalkozunk a problémákkal kapcsolatos döntéseinkkel. a. Nagyon egyetért b. Egyetért c. Nem ért egyet d. Nagyon nem ért egyet 2. Miután a családunk meg akar oldani egy problémát, általában megtárgyaljuk azt, akár működik akár nem. 3. Inkább a felbukkanó érzelmi kizökkenéseket kezeljük. 4. Érzelmeket érintő problémákkal nézünk szembe. 5. Megpróbálunk különbözőképpen gondolkodni, hogy megoldjuk a problémákat. 6. Ha valaki zaklatott a többiek tudják miért. 7. Nem lehet megállapítani, hogy a másik családtag hogy, érzi magát, a kommunikációja és viselkedése alapján. 8. Családtagjaink között nyílt és direkt a kommunikáció, kimondjuk a dolgokat ahelyett, hogy céloznánk rá. 9. Őszinték vagyunk egymással. 10. Nem beszélünk egymással mikor mérgesek vagyunk. 11. Ha nem tetszik amit a másik csinált, közöljük vele. 12. Ha megkérünk valakit, hogy tegyen meg valamit, ellenőriznünk kell, hogy megtette-e. 13. A család feladatok nem oszlanak szét eléggé. 14. Problémánk van a számlák kifizetésével. 15. Kevés idő jut a személyes érdekek feltárására. 16. Megbeszéljük, hogy kinek kell elvégeznie a házi munkát. 17. Ha megkérünk egy családtagot, hogy tegyen meg valamit, arra később emlékeztetnünk kell.
27
18. Általában elégedetlenek vagyunk a családi feladatokkal, amelyeket nekünk osztanak ki. 19. Nem szívesen mutatjuk ki érzelmeinket egymásnak. 20. Néhány családtag érzelmileg nem reagál. 21. Nem nyilvánítjuk ki szeretetünket egymásnak. 22. A gyengédség csak a második helyen áll a családunkban. 23. Kifejezzük gyengeségünket. 24. Nyíltan sírunk. 25. Ha egy családtag bajban van, a többiek túlságosan belekeverednek. 26. Csak akkor érdeklődünk egymás felől, ha a másik személy számára nagyon fontos dologról van szó. 27. Túlságosan önközpontúak vagyunk. 28. Úgy viszonyulunk egymáshoz, ahogy érdekeink kívánják. 29. Csak akkor mutatok érdeklődést más iránt, mikor megoldható a helyzetről van szó. 30. Családtagjaink akkor mutatnak érdeklődést egymás iránt, amikor megoldható helyzetről van szó. 31. Még akkor is ha jó szándékúan, de túlságosan bevonódunk egymás életébe. 32. Nem tudjuk, hogy mi a teendő vészhelyzet esetén. 33. Könnyen megúszható a családi szabályok áthágása. 34. Tudjuk mi a teendő sürgős esetben. 35. Nincsenek elképzeléseink egymás vécézési szokásairól. 36. Szabályaink vannak a fizikai fenyítésre. 37. Nem tartjuk be a szabályokat és mértékeket. 38. Nem tudjuk mi a következménye a szabályok megszegésének. 39. Bármi megtörténhet a családunkban. 40. Veszélyes helyzetekben vannak szabályok 41. Nehéz megtervezni a családi aktivitást, mert félreértjük egymást. 42. Krízis esetén fordulhatunk egymáshoz támaszért. 43. Nem beszélhetünk egymásnak a szomorúságról, amit érzünk. 44. Elfogadjuk családtagjaink egyéniségét.
28
45. Elkerüljük a beszélgetést félelmeinkről és aggodalmainkról. 46. Ki tudjuk fejezni érzelmeinket egymásnak. 47. Sok rossz érzés van a családban. 48. Érezzük, hogy elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk. 49. A döntéshozatal problémát okoz a családunknak. 50. Képesek vagyunk döntést hozni arról, hogy hogyan oldjunk problémákat. 51. Nem jövünk ki jól egymással. 52. Megbízunk egymásban.
29
Melléklet 2: Életcélok kérdőív
(Skawran-féle Kérdőív Dr. Szilágyi Klára és Dancs István által továbbfejlesztett v.) Célja: Életünk céljainak kiválasztása, értékeink, vágyaink behatárolása. Időkeret: kb. 15-20 perc a kitöltés, a csoporttal való megosztás 10-15 perc. Instrukció: Fontos mind szakmai, mind magánéleti céljaink, értékeink feltérképezése rövid és hosszabb távon. 20 fontos életcéllal találkozhatunk a feladatlapba. Válasszuk ki és rangsoroljuk ezeket.
ÉRTÉKKÖRÖK:
Boldog családi élet Munkában való öröm Szeressenek az emberek Okos, képzett emberré válni Kalandos élet lehetősége Másokon segíteni Részt venni a technika fejlesztésében Hatalmat szerezni és gyakorolni Részt venni a közösségi problémák megoldásában A hivatásnak élni Békességben élni Hírnevet szerezni Felelősségteljes munkát végezni Megbecsült emberré válni Szórakozni, örömöknek élni A világot tökéletesen megérteni Kiemelkedő alkotásokat létrehozni Jó anyagi körülmények között élni Művészeti alkotásokat létrehozni
30
Melléklet 3: Kulcsképességek feladatlap
Célja: Mindenki egy sor képességgel születik, mindenki jó valamiben, s a kulcsképességek fejleszthetők is. Időkeret: kb. 10-15 perc a kitöltés, a megbeszélés csoportos, hozzá tartozó szakmaötletekkel, kb. 15-20 perc Instrukció:. „kulcsképességeink”felfedezése. Válasszuk ki azokat, amelyekben a legjobban vagyunk. Végiggondolhatjuk, miben fejlődhetünk még.
KULCSKÉPESSÉGEK FELADATLAP
Térelképzelés: Ez egy olyan képesség, amit síkban látunk és át tudjuk helyezni a harmadik dimenzióba, valamint fordítva. Függ a szemmértéktől, távolságbecsléstől, mélységlátástól és a tájékozódó képességtől. Kézügyesség:Ez olyan képesség, aminek segítségével anyagot alakítunk át vagy tárgyat hozunk létre a kezünk és eszközök felhasználásával. Számolási képesség:Egy olyan képesség, amikor számok segítségével fejezik ki az összefüggéseket. Fejben és írásban is működik ez a képesség, egyszerű számtani műveletek segítségével (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Viszonyítás, arányok, valamint a becslés is szerepet játszanak. Ötletgazdagság: Olyan képesség, ahol a dolgok egymáshoz való viszonyának a megváltoztatására törekszem, többféle szokatlan módon és új megoldások keresésével. Fontos a fantázia, a képzelőerő, kreativitás, ötletesség ehhez. Fizikai teherbírás:Olyan képesség, ahol a tevékenységnek feltétele a testi erőkifejtés, állóképesség, kitartás és a környezet fizikai tényezőihez való viszony (hőmérséklet, időjárás változás, levegő tisztasága). Nyelvi kifejezőképesség:Olyan képesség, amelyben szavak segítségével információkat (tényeket, gondolatokat, érzéseket) közlünk írásban, szóban önmagunk és mások számára is érthetően. Befolyásolja a szókincs, a nyelvi szabályok, nyelvjárások és más nyelvek ismerete.
31
Kapcsolatteremtő képesség:Olyan képesség, amely érintkezést feltételez egyének és csoportok között, s amely megvalósulhat közvetlen módon verbális és nonverbális eszközökkel. Segítik: kezdeményezőképesség, beleérzőképesség, befogadóképesség, együttműködési képesség és szándék, figyelem, odafordulás, befogadás (hallgatás képessége).
Melléklet 4: Energiaháztartás
Célja: Döntésünkhöz, terveink megvalósításához erőre, lendületre, motivációra van szükségünk. Honnan vehetünk erőt? Mi viszi el időnként erőnket? Ennek tudatosítása segítheti energiaháztartásunk karbantartását. Időkeret: kb. 15 perc. Rövid tapasztalat megosztás a csoporttal, ötletek összegyűjtése a legjobb energiaadó dolgokból: kb. 20 perc Instrukció: Mindennapi tevékenységeink időnként kimerítenek, pedig döntéseink előtt nagyon fontos, hogy élettelibbek, optimistábbak lehessünk. Vajon ki honnan merít erőt? Mi szívja el energiánkat, s vajon hogyan lehetne ezeket az erőrabló dolgokat pozitívvá fordítani?
Gyűjtsünk ötleteket, honnan meríthetnénk még
energiát?
ENERGIAHÁZTARTÁSOM
Ezek veszik el az erőm
Ezek adnak megint erőt
Hogyan tudom ezt az oldalt tehermentesíteni:
Hogyan tudom ezt az oldalt továbbépíteni:
32
Melléklet 5: ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK KÉRDŐÍV
Dolgokkal vagy számokkal végzett munka: Az ilyen típusú emberek inkább tárgyakkal és dolgokkal foglalkoznak, mint emberekkel és állatokkal. Sokan közülük számokkal is szeretnek foglalkozni. Üzleti kapcsolat emberekkel: Az ilyen emberek szeretnek másokkal rendszeres kapcsolatban állni. Kedvelnek interjút készíteni, eladni, információt adni, másokat felügyelni. Előírt, szervezett, meghatározott sorrendet követő munka: Az ilyen típusú emberek szeretik a szervezett és megszokott feladatokat. Szeretnek újra és újra ugyanazzal a dologgal foglalkozni, és világosan meghatározott lépéseket követni. A társadalmi körülmények javítása érdekében végzett munka: Az ilyen emberek szeretnek olyan munkát végezni, amellyel segítenek mások életének vagy egészségének javításában. Irányítás és szervezés, elismerés kivívása: Az ilyen típusú emberek szeretik irányítani saját maguk és mások munkáját. Szeretik a fontos tisztségeket. Tudományos vagy műszaki munka: Az ilyen emberek szeretnek elemezni és kipróbálni dolgokat, és elméleteket kidolgozni az eredmények magyarázatára. Szeretnek saját maguktól rájönni dolgokra. Absztrakt (elvont) és alkotó munka: Az ilyen emberek szeretnek új elképzelésekkel, tervekkel, fogalmakkal előállni. A képzelőerőt és eredetiséget igénylő munkákat kedvelik. Gépekkel végzett munka, eljárások és módszerek alkalmazása: Az ilyen emberek szeretnek egyedül dolgozni gépekkel és eljárásokkal. Saját erőfeszítésük és tudásuk alapján szeretik elvégezni a feladatokat. Dolgok megmunkálása, előállítása: Az ilyen emberek szeretnek dolgokat készíteni és javítani. Szeretik látni munkájuk kézzelfogható eredményét. A státusz nem igazán fontos számukra. Szeretik az általuk előállított terméket sajátjuknak érezni. Emberek tanulmányozása, vélemények közlése: Az ilyen típusú emberek az olyan munkákat kedvelik, amelyeknek tárgyai emberek vagy állatok. Az emberekkel való közvetlen kapcsolat nem feltétlenül fontos számukra.
33
Melléklet 6: Erősségeink tulajdonságlista segítségéve
Célja: Erősségeink megismerése a munkakeresésre való felkészülés miatt Időkeret: kb. 15 perc. Csoporttal 5 legfontosabb tulajdonság megosztása, kb. 15 perc Instrukció: Mindenkinek vannak erősségei és fejlesztendő oldalai. A többiekkel ezekből 5 legfontosabb tulajdonságunkat osztjuk meg. Érdemes aszerint szelektálni, amit a munkáltatónak is megfogalmaznánk, amit munkánkban is jól alkalmazhatnánk.
SZEMÉLYES TULADONSÁGOK LISTÁJA Zárkózott
kezdeményező
jó munkaerő
jól dolgozik feszített tempó mellett is
energikus
szociábilis
lelkes elemző
képessége jó
gyorsan tanuló típus
újító
rendszeres
jó ítélőképességű
türelmes
megbízható
kedves
leleményes
együtt érző
nyitott az újdonságok felé
becsületes
jól dolgozik egyedül
kevéssé érzékeny
a kemény munka ösztönzi
fogékony
a kihívás munkára sarkalja
megfontolt
kitartó
tiszta és rendszerető
lelkiismeretes
kreatív elme
aprólékos
logikus gondolkodású
eredeti
tökéletességre törekvő
széles érdeklődési körű
pontos
következetes
rugalmas
nyugodt
elkötelezett
jól koncentráló
érzelmileg kiegyensúlyozott
diszkrét
lojális (elkötelezett)
csapattag
34
Melléklet 7 : A telefonálás megkezdése:
Köszönés, bemutatkozás ⇓ Alkalmas-e a telefonhívásom számára a beszélgetéshez (jókor hívom-e, tud-e beszélni stb.) ⇓ Állás beazonosítása – mi az és honnan tudok róla (újságban olvastam, interneten láttam a …… portálon, …….. ismerősöm ajánlotta stb.) ⇓ Vagy – Időpont kérése személyes találkozóhoz
Vagy – a számomra szükséges alapinformációk megtudása – munkafeladat az elvárt képzettség pontosítása, és utána történik az időpont kérése ⇓ Kérdést kaphatunk az álláshoz szükséges feltételek teljesítéséhez, alkalmassághoz – ezt röviden tömören válaszoljuk meg – és visszatérés a személyes találkozás időpontjának kéréséhez ⇓ Időpont egyeztetetés ⇓ Hely egyeztetése – hová kell mennem (ha úgy gondolom, hogy tudom akkor is jó a pontosítás – megközelíthetőség, utazási idő behatárolása, helyi specialitások pl. épületen belül) ⇓ Telefonálás zárása – megköszönni a beszélgetést, információkat, visszamondani - ….-án, … napon … órakor ott leszek
35
