Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft

Féléves feladat Épület(építés)gazdaságtan 2012

Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 12.

Edvi Zsófia Eszter Fürnstáhl Anett Éva Kelemen Krisztina

Martonosi Dorottya Tamási Alexandra Tóth Kitti Vermes Boldizsár Viola Krisztina

Épület(építés)gazdaságtan

Gyógyír XI. Újbudai Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Tartalomjegyzék Vezetői beszámoló ...................................................................................................................... 3 Cserép Zsolt gazdasági igazgató ............................................................................................................................ 3 Vizsgálatok tárgya ....................................................................................................................... 3 látogatók, felhasználók, közvetlen és közvetett érintettek, döntéshozók .......................................................... 3 az intézmény dolgozói, szervezetük, működésük rendszere ............................................................................... 4 speciális értékek, tárgyak és eszközök az intézményben ..................................................................................... 5 telek, épület, berendezések, műszaki-technikai eszközök és speciális technológiák, energetika, fogyasztási adatok, költségek ...................................................................................................................................................... 6 Vizsgálatok módjai ...................................................................................................................... 7 helyzetelemzés, történet, problématérkép, alapadatok, megfigyelések eredményei, interjúk, vélemények ... 7 más intézmények működése, műszaki megoldásai, normák: jogi és műszaki szabályozás, követelmények .. 8 felmerülő problémák, hiányosságok, lehetséges szervezési, műszaki és építészeti megoldás ok .................. 12 javaslatokhoz tartozó intézkedési/cselekvési tervek, ütemezés, javaslatok a döntéshozók számára ........... 13 Jótanácsok építészmérnök hallgatóknak .............................................................................. 14 információgyűjtés .................................................................................................................................................. 14 programalkotás ....................................................................................................................................................... 15 tervezési helyszín ................................................................................................................................................... 15 meglévő épület bővítése – új épület tervezése ................................................................................................... 16 rend és rendszer ..................................................................................................................................................... 16 pszichés hatás ......................................................................................................................................................... 17 orvosi oldal ............................................................................................................................................................. 17 bővíthetőség ........................................................................................................................................................... 17 egészséges épület ................................................................................................................................................... 17 építészeti minőség .................................................................................................................................................. 17 Funkciósémák, folyamatábrák ................................................................................................ 18 az intézmény épületének vertikális elrendezése.................................................................................................. 18 az intézmény épületének horizontális elrendezése ............................................................................................. 18 az intézmény használatának folyamatábrája ....................................................................................................... 19 az intézmény használóinak időbeli előfordulása ................................................................................................ 19 Mellékletek ................................................................................................................................. 19 munkacsoport tagjai .............................................................................................................................................. 19 munkamódszer ....................................................................................................................................................... 21 interjúk hanganyagai, jegyzőkönyvei ................................................................................................................... 21

2. oldal



Vezetői beszámoló Cserép Zsolt gazdasági igazgató A Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. a XI. kerület önkormányzatának tulajdonában áll. 2004-ben jött létre, mikor a járóbeteg ellátás levált a Szent Imre Kórházról és átkerült az Újbuda Önkormányzatához. Egy 2008-as törvény szerint megszűnt a Kht., mint társulási forma, ezért a cég 2009-től nonprofit Kft.-ként működik tovább. A Gyógyír XI. Kft. a főváros XI. és a XXI. kerületeiben látja el a betegek gyógyítását. A XI. kerületben teljes körű járóbeteg ellátást nyújt, a XXII. kerületnek a tüdőgondozót és a pszichiátriai ellátást biztosítja. Az intézmény tevékenységét a két kerületben 26 telephelyen végzi. Ezek közül a központi, fehérvári úti épületben végzik a szakellátást, a többi helyen alapellátás folyik. A járóbeteg alapellátás keretében működtetik a védőnői hálózatot, a gyermek-, ifjúsági és felnőtt fogorvosi hálózatot, az iskolaegészségügyi ellátást és a háziorvosi ellátást. A Gyógyír XI. Kft. éves bevétele 2 milliárd forint. Mivel az egészségügy alapvetően élőmunka igényes, ezért a bevétel nagy részét, 50-55%-át bérekre fordítják, amelyek átlagosan 6%-kal meghaladják az előírtat, ezen kívül az épület, munkaeszközök korszerűsítése és karbantartása is jelentős ráfordítást igényel. A magyar egészségügy rosszul működő rendszere ellenére a Gyógyír XI. Kft. nyereséges, és jelenleg az ország legnagyobb független járóbeteg ellátójaként működik.

Vizsgálatok tárgya látogatók, felhasználók, közvetlen és közvetett érintettek, döntéshozók Az intézmény látogatói alapvetően a betegek, az ott dolgozó orvosok, asszisztensek, az őket kiszolgáló személyzet (gazdasági, műszaki terület, menedzsment). A páciensek és az egészségügyi dolgozók közvetetten érintettek az intézmény tevékenységével, míg a műszaki és gazdasági dolgozók olyan szempontból közvetve, hogy ők adják a hátteret. A betegeknek érkezéskor az információs pulthoz kell menniük, ahol megkapják a sorszámukat, mely egy előre telefonon vagy személyesen egyeztetett időponthoz van kötve. A bejelentkezés fontos, a háziorvos és a sürgős esetek kivételével, a szakrendelésekre előre meg kell tenni. Ez nem ritkán két-három hetes várakozást is jelent, ennek az az oka, hogy a Gyógyír XI. Kft. csak meghatározott számú beteg ellátása után kap pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, ezen felül betegeket ellátnia nem áll érdekében. Működik gyermek és felnőtt szakellátás és alapellátás szintén mindkét korcsoport részére. Jogszabály írja elő, hogy a gyermekeket és a felnőtteket az egészségügyi intézményekben el kell különíteni, egy légtérben amennyiben ez lehetséges, ne mozogjanak. Ezt úgy oldották meg, hogy az épület földszintjén egy üvegfallal választották el a nagyobb légtértől a gyermek szak-, illetve háziorvosi rendeléseket,

3. oldal



saját betegirányítással rendelkeznek, és bejáratuk is külön nyílik az utcáról. A betegirányításuk azért van szintén elszeparálva, hogy ne kelljen a hosszabb sort kiállniuk a nagy betegirányítónál a gyermekeknek. Ezt már régebben megoldották, ami újdonságnak számít, hogy 2011-ben átadták a harmadik emeleten a fogászatokat, most már így gyermek- és ifjúsági fogászat is működik. Három gyermekfogászati praxis költözött be külső telephelyről, számukra gyermekmosdót is ki kellett alakítani, mivel szintén előírás, hogy nekik külön mosdóra van szükségük, e nélkül az ÁNTSZ nem adja meg a működési engedélyt. A fő döntéshozó az intézet vezetője, az ügyvezető igazgató. Ő vállal felelősséget, illetve többek között ő írja alá a szerződéseket, a kifizetéseket jóváhagyja. az intézmény dolgozói, szervezetük, működésük rendszere A Gyógyír XI. Kft. dolgozói az orvosok, asszisztensek, menedzsment munkatársai. Az ügyvezető igazgató alatt van hierarchikusan a gazdasági igazgató és az orvosigazgató. A gazdasági igazgató irányítja a pénzügyet és a könyvelést, az adatgazdálkodást, illetve a munkaügyet. Attól függetlenül, hogy csak két igazgató van, szükséges a szakmai kontroll, mind az asszisztensek, mind az alapellátásban hozzájuk tartozó rész felett is. Az asszisztensek szakmai irányítását az intézeti vezető asszisztens végzi, gyakorlatilag ő az, aki az asszisztenseknek szakmailag a csúcsán áll. A háziorvosok alapvetően önálló praxisjoggal rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag vállalkozók. Önálló vállalkozók, ezért rajtuk szakmai kontrollja nincs az intézménynek, biztosítja számukra a telephelyet, az ehhez tartozó mindenféle földi javakat, tehát áramot, vizet, villanyt, telefont, informatikát, takarítást, illetve a veszélyes A Gyógyír XI. Kft. szervezeti felépítése

4. oldal



hulladék elszállítását. Az utóbbiakat nem mindenki igényli, itt is vannak differenciák, hogy ki mit intéz magának, ki az intézményen keresztül. Egyetlen háziorvos kivétel közülük, ő alkalmazottként rendel. A felnőtt fogorvosok szintén alapvetően vállalkozók, a gyermek fogorvosokhoz hasonlóan a harmadik emeleten rendelnek, illetve a kerületben szétszórva. Hasonló megítélés alá esnek, mint a háziorvosok, biztosítják számukra a telephelyet és az ehhez szükséges infrastruktúrát, igény szerint. A gyermek háziorvosokra ugyanaz érvényes, mint a felnőtt háziorvosokra. Ezzel szemben a gyermek (általános iskola végéig), illetve ifjúsági (gimnázium és fölötte) fogászok alapvetően a Gyógyír XI. Kft.-nél vannak megbízásban vagy munkavállalóként, megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel. Ez azt jelenti, hogy a praxisjog az intézménynél van, és ők kapják érte a finanszírozást, tehát ők kapják a pénzt, és ők fizetik az orvost. Ez annyiban tér el a korábbiaktól, hogy ebben a konstrukcióban mindent nekik kell az orvos számára biztosítani, nem csak a telephelyet, hanem az eszközöket is például, míg az előző esetekben ilyen szempontból csak „szívességet”, illetve az önkormányzat felkérésének tesznek eleget. Létezik még egy intézeti vezető védőnő, ő felel a védőnők szakmai munkájáért, ami szintén az alapellátáshoz tartozik, ide tartoznak az iskola- és területi védőnők. Iskolai védőnő értelemszerűen az, aki az iskolákban lát el szolgálatot, területi védőnő az, aki családgondozásban vesz részt. Tehát velük foglalkozik az intézeti vezető védőnő, és emellett 2011-ben elfogadott és életbe léptetett Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a hozzájuk tartozó alapellátásban, tehát gyermek- és ifjúsági fogászatban dolgozó asszisztensekkel is. Az intézeti vezető asszisztens és az intézeti vezető védőnő rangban az orvosigazgató mellett áll. Az orvosigazgató az, aki az összes orvos, mind az alapellátásban dolgozók, mind a szakellátásban dolgozók szakmai felügyeletét ellátja, de csak azokét, akik szerződéses viszonyban állnak az intézménnyel, hiszen például a háziorvosok ilyen szempontból függetlenek. A főigazgatónak felelősségvállalási joga, távollétében a gazdasági igazgatónak korlátozottan döntéshozatali joga van. A megrendeléseket, kifizetéseket csak a főigazgató írhatja alá, és ez által engedélyezheti, de itt is működik az például, hogy a szerződés nincs aláírva jogi és gazdasági ellenjegyzés nélkül. Mindenki másnak javaslattételi joga van, de a végső döntési jog nála van. Közvetlenül a főigazgató alá tartozik a műszaki vezető, ő felel az intézet műszaki problémáinak megoldásáért. speciális értékek, tárgyak és eszközök az intézményben Az egészségügy sajátos tulajdonsága, hogy speciális eszközöket igényel. A legfontosabb kiemelendő példa a nemrégiben, 2012. február elején átadott digitális radiológiai rendszer. Bár ez a rendszer az országban utolsóként került itt is kialakításra, azonban a legújabb technológiával rendelkező műszereket kapta az egészségközpont. Ennek egyik nagyon speciális tulajdonsága, hogy a beteg a röntgenfelvételeket CD-n kapja meg, ezáltal a filmköltséget, mely körülbelül 1 millió

5. oldal



forintos kiadás évente, meg tudják spórolni. Mivel az OEP-től csak a hagyományos technológiával rendelkező eszközre kaptak támogatást, így az új beszerzéséhez a kerületi önkormányzat is hozzájárult, mintegy 40 millió forinttal. A beruházás teljes költsége 150 millió forint volt. Emellett kisebb tételnek számít a hat darab ultrahang diagnosztikai eszköz, melyek egyenként 12-15 millió forintot érnek. Mivel járóbeteg ellátás folyik leginkább, így az alap- és szakellátások nem annyira eszközigényesek, ezek alól az intézményben működő kisebb sebészet képez kivételt. telek, épület, berendezések, műszaki-technikai eszközök és speciális technológiák, energetika, fogyasztási adatok, költségek Az intézmény egy, az 1940-es években épült, jelenleg műemléki védelem alatt álló épületben helyezkedik el. Az épület funkcionálisan teljesen megfelel az egészségcentrum követelményeinek, mivel eredetileg is egy kórháznak létesítették. Ahogy már említésre került, az orvostudomány egy speciális technológiákkal és ehhez kapcsolódóan speciális eszközigényű tudományág, melynek anyagi vonzatai is jelentősek. A legnagyobb probléma ezen intézetek esetében az elavultságuk, ezért fenntartási költségeik óriásiak. Az épületet műemléki védettsége miatt hőszigetelni kívülről nem lehet, mely a közüzemi számlákon látszik meg leginkább. Az épület belső felújítása és nyílászárócseréje megtörtént, azonban az ablakok közül sok vetemedik. A nyári hónapokban a sok üvegfelület miatt a belső tér erőteljesen fel tud melegedni, melyre megoldást a klimatizálás jelentett. A villanyszámla a nyári hónapokban a hűtés miatt 2,5 millió forint körül mozog, míg a téli hónapokban a mesterséges szellőzés 1,8-1,9 millió forintot emészt fel. A nyári felmelegedést a jelenleg is zajló projekttel, a délkeleti oldalra árnyékolók felszerelésével próbálják elérni. Az épület fűtését a Főtáv Zrt. biztosítja. Ennek költsége nagyjából 2,5 millió forint havonta a fűtési idényben. A teljes bevétel nagy részét adják a bérköltségek, majd ezen felül kell kifizetni a közüzemi és egyéb számlákat, fenntartani, karbantartani a meglévő gépeket , és még új gépek vásárlásába is beruházni. Ez egy nagyon nehéz feladat, mindezt az OE P által kikalkulált összegből kell az intézménynek megoldania. Ebből a szempontból kiemelendő a működésük, hiszen nyereséget tud termelni az intézmény. Egyéb lehetőségeik a fejlesztési alap növelésére az önkormányzat által meghirdetett és Európai Uniós pályázatok.

6. oldal



Vizsgálatok módjai helyzetelemzés, történet, problématérkép, alapadatok, a megfigyelések eredményei, interjúk és vélemények Az épületet azért választottuk, mert az egyik tagnak a csoportból van ismerőse az intézmény vezetőségéből, így viszonylag könnyen meg tudtuk szervezni az interj úkat. Emellett miután többen is a XI. kerület lakosai vagyunk, nagy valószínűséggel jártunk már az épületben. Ezen felül az elemzés során rájöttünk arra, hogy egy nagyon jó döntést hoztunk, hiszen nem csak egy épület műszaki szempontból való elemzésébe, hanem még inkább a gazdasági helyzetébe és az egészségüggyel kapcsolatos problémákba is betekintést nyerhettünk. A helyzetelemzés során az alábbi kérdésekre próbáltunk választ kapni: Hol helyezkedik el, mennyire frekventált helyen? Milyen funkció van benne? Milyen szerkezetű? Milyen az épület állaga, állapota (szerkezet, anyagok)? Hogyan működik az épület (alaprajzi rendszer, betegek összhangja)? Mik a funkcionális szempontok (speciális technológiák)? Mik jövőbeni tervek, fejlesztések, ezeknek milyen a fenntarthatósággal? Milyenek az épület költségei? Milyen az intézmény szervezeti működése?

kezelése, ezek

kapcsolata

a

A helyzetelemzés módszerei voltak: Az intézmény vezetői csoportjából, a gazdasági igazgatóval való személyes konzultáció, interjú a működésről, felépítésről, tervekről. Az intézmény egy sebészének megkérdezése. Az intézményt látogató betegek véleményének kikérdezése. Személyes tapasztalatok. A helyzetelemzés módszereinek megválasztásánál elsődleges szempont volt a személyes kapcsolatfelvétel, a közvetlen és közvetett módon érintett személyekkel való beszélgetés, az általuk adott információk összehasonlítása, illetve a személyes tapasztalatok felelevenítése.

7. oldal



példák más intézmények működésére, műszaki megoldásaira, normák: jogi és műszaki szabályozás, követelmények

Dombi Sámuel Egészségközpont, Tokaj A 24 szakmás, komplex szakorvosi rendelő a közel 15 települést érintő Tokaji Kistérség betegellátására létesült. A telek elnyúló mérete és a gazdasági szempontok miatt az épület kétszintes. Az alaprajzi elrendezés mindkét szinten középvárós. A váró az áttekinthetőbb, humánusabb, nyitottabb, oldottabb és világosabb elrendezés érdekében a két szint között galériásan összenyitott, melyhez a földszinten belső udvarok csatlakoznak. A benapozást és bevilágítást a kis udvarok biztosítják. A két szint között a függőleges közlekedést széles lépcső és egy betegszállító lift biztosítja. Az épület környezethez való illeszkedése miatt magastetős, mely fémlemez héjalású fedést kap. A tető kialakítását, a lejtések irányát a napkollektorok ideális elhelyezhetősége határozta meg. Földszinti alaprajz

Az üzemeltetési költségek csökkentésére jelentős energiatakarékossági szempontok érvényesültek az épület tervezése során. A 44 cm vastag Porotherm falakra további 5 cm hőszigetelés került, a hőveszteség és klímaigény erőteljes csökkentése érdekében. A fűtés és klimatizálás hőlégszivattyúkkal történik. Az épületben kiépült az ún. „szürkevíz”-hálózat, mely a tetők összegyűjtött esővizét, ennek hiányában a talajvizet hasznosítja a wc-k öblítésére. A melegvíz szolgáltatást a tetőn elhelyezett napkollektorok biztosítják. A környező zöldterületek locsolása külön kutakból történik, mely egyben a szürkevízhálózat esetenkénti pótlására is szolgálhat. A délnyugati oldal árnyékolószerkezete (az épület homlokzatához épített, előregyártott, nyers vasbeton rács és annak külső síkján elhelyezett fix lamellás, fémlemez árnyékolószerkezet) csökkenti az épület felmelegedését és a klíma energiaigényét. The Christie új betegellátási központja, Egyesült Királyság A nemzeti egészségügy kötelékébe tartozó manchesteri intézmény 2010 óta ad otthont a világ legnagyobb, korai klinikai vizsgálatokat végző egészségügyi egységének. A koncepció alapján egy pompás, vibráló kortárs épület született, amely figyelembe veszi környezetét, miközben a lehető legkevesebb befolyást gyakorolja rá. A sárgaréz folyamatos szalagként csomagolja körbe az üvegezett felületeket.

8. oldal



Alacsony karbantartási igénye és teljes mértékű újrahasznosíthatósága folytán környezetvédelmi szempontból fenntartható megoldást nyújt jelenleg, és a jövőben is, mert az épületet úgy tervezték, hogy elérje a BREEAM kiváló minősítést. Az épület belsejében is megjelenik a réz, mint felületképző anyag. Az általánosan alkalmazott felületeken – mint amilyen a rozsdamentes acél, a műanyag vagy az alumínium – a kórokozók hosszú ideig képesek fennmaradni. Ezzel szemben a réz, antimikrobiális tulajdonságának köszönhetően képes igen rövid időn belül elpusztítani a felületére kerülő, legellenállóbb mikroorganizmusokat is. Freeman Kórház, Newcastle upon Tyne, Egyesült Királyság A Freeman Kórház a Newcastle-i Kórházak átalakítási projektjének részeként jött létre 2008-ban. Két szakközpontból áll, amelyek tömbjei között egy közös üvegezett átrium teremt kapcsolatot. Homlokzatképző anyaga a réz, melyre azért esett a választás, mert kiváló minőségű anyag, amelynek mintegy 70 év az élettartama, vagyis alkalmazása egyúttal költségmegtakarítást is jelent. Egészségház a XIII. kerületben Földszinti alaprajz

9. oldal



Az üzemeltetési és fenntartási szempontból különálló szervezetek, a felnőtt rendelő, a gyermekrendelő, illetve az ügyeleti bázis a gyógyszertárral – bár egyetlen intézményt alkotnak – egyenrangú épületszárnyakban kaptak helyet, saját bejárattal. Ennek az elrendezésnek sokkal nagyobb a jelentősége annál, mint amilyennek első látásra tűnik, ugyanis nem követi a közös és várótermekre felfűzött, egyetlen bejárattal tervezett, centralizált egészségügyi intézmények gyakorlatát. Ezzel a tagolással sokkal intimebb, emberléptékű egységek alakulnak ki, kellemes arányú, viszonylag rövid közlekedőkkel, melyekben éppen emiatt sosem tartózkodik túl sok ember. A hosszanti rendszerű, középfolyosós szárnyakat a közöttük húzódó otthonos hangulatú kertek felé a lehető legtöbb ponton megnyílnak széles, nagy ablakokkal. Szent Imre Kórház „K” épülete A Szent Imre Kórház rekonstrukciója 1998 óta tart. Első ütemében az „A“ jelű főépület készült el 2002-ben, amely a sebészeti jellegű szakmák otthona, beleértve a sürgősségi ellátó központot is. A belgyógyászati jellegű szakmák elhelyezéséhez szükség volt egy új épületre is – ez lett a 2010-ben felépült „K“ jelű épület. Az új épület építészeti megfogalmazása párhuzamos a kórház átstrukturálódásával, a belgyógyászati mátrix megjelenéséből adódó új követelményekkel. Az emberi arányokat követő térrendszerek, a természetes fény, a természetes anyagok, a színek bizonyítottan többet segítenek a gyógyulásba, mint jó néhány konzervatív terápia. Öttraktusos íves rendszer alkalmazása (a hosszú, kellemetlen folyosók elkerülésére), ahol a folyosók találkozásai tereket képeznek, ami alkalmas a látogatók fogadására, pillanatnyi kikapcsolódásra. Földszinti alaprajz

10. oldal



Minden betegszobába kerül a ma elvárható épületgépészeti és villamos komfort infrastruktúra (hűtött szellőzés, telefon, internet stb.). Az energiatakarékosság érdekében az erkélyajtókra és ablakokra olyan nyitásérzékelők kerülnek, amelyek a hűtést kikapcsolják, ha a beteg a friss – és esetleg meleg – levegőt választja a hűvös mesterséges légáram helyett. A járóbeteg ellátást szolgálják az épület földszintjén kialakított szakambuláns rendelők és a közös használatú, osztható terű tornaterem, amihez külső tornakert kapcsolódik. Itt is fontos szempont volt a folyosók helyett várakozó terek létrehozása, a várakozó betegeknek így nem a közlekedősávokban kell ülniük, hanem természetes fénnyel megvilágított öblökben. Szent Imre Kórház „R” épülete A feladat rekonstrukció volt, azaz újra kellett gondolni az eredetileg is rendelőnek épült ház teljes egészét, az új igényeknek és a belső funkcióknak me gfelelően. Az új igények és a korszerű üzemeltetés követelményei szülték az emeletráépítés kényszerét. Az épületben korszerű betegfelvétel és ügyfélbarát betegirányítás létesült a földszinten közösségi terekkel (váró, büfé, ruhatár, előcsarnok), az emeleteken Földszinti alaprajz

11. oldal



szakambulanciák működnek bővített és tágas területekkel – köszönhetően a térösszevonásoknak –, ezen kívül megújult és kibővült a központi laboratórium, valamint az izotópdiagnosztika egysége is. Az épületben új elemként került elhelyezésre az intézeti gyógyszertár. Az „R” épület pince, földszint és háromemeletes, lapos tetős épületében fogadja be ma a szakrendelő egységeit. A szakrendelőkön kívül itt található a központi laboratórium és az izotópdiagnosztikai labor is. Az épület észak-déli tájolású. Az épület jelenleg a Bártfai utcáról rendelkezik közvetlen bejárattal, a telekhatáron kerítés nincs, a betegforgalom közvetlenül az utcáról történik. A pinceszinten raktárak találhatók, az épület gépészet alapvezetékei itt futnak a mennyezet alatt és törnek ki az épületből. A rendelők szellőzőaknáinak alapjai is itt találhatók, pinceszinti kapcsolóikkal. A pince valamennyi külső térelhatároló fala ablakkal rendelkezik, így annak tere jól átszellőztethető. A földszinten és az első emeleten tagolva helyezkedik el a központi labor, mely az egész kórházat ellátja, a földszinti részen a munkahelyek, az első emeleten a betegforgalmi terek találhatók. megfigyelések alapján felmerülő problémák, hiányosságok, illetve ezek lehetséges szervezési, műszaki és építészeti megoldásai (ezek nagyságrendi költsége) A Gyógyír XI. Kft. központi épületének teljes belső felújítását 2006-ban végezték el, így nem volt egyszerű műszaki hiányosságokat találni. A megfigyeléseink alapján az egyik fő műszaki probléma az épület hőtechnikai tulajdonságaival van. Az ezzel való kötetlen problémamegoldásnak azonban gátat szab a műemléki jelleg. A gazdasági igazgatóval való interjúnk során megtudtuk, hogy próbáltak EU-s pályázaton napelemek tetőre való elhelyezésére pénzt nyerni, azonban ez sikertelen volt. A kollektorok nem csak az épület villamos energia ellátásához járultak volna hozzá, hanem egyben árnyékolóként is funkcionáltak volna a fekete kátrányos szigetelés felett. Ehhez tartozóan hiányosságként említendő az épület árnyékolása, ennek megvalósítása jelenleg is tart, a felső szinteken már megoldott. Ezt a projektet 2010-ben kezdték el, akkor az ötödik emelet árnyékolását valósították meg, mintegy 2 millió forintból, majd 2011-ben árnyékolták a negyedik emeletet és a közlekedő magot 3 millió forintból, idén pedig a harmadik és a második emeletekre történő beépítés bruttó 7,9 milliós kiadást jelent. Mindennek nem csak hőtechnikai, hanem funkcionális okai is voltak, többek között nem volt túl szerencsés, hogy a szemközti épület felújításakor a munkások akár be is láthattak a nőgyógyászatra és az ott zajló eseményekre. Ezen kívül csak apróbb hiányosságok lelhetők fel az épületben, ilyen például a zuhanyzó hiánya a sebészeten. A sebész orvos mondta, hogy a beavatkozások után szívesen lezuhanyozna, de erre nincs lehetősége. Erre az építészeti megoldás egy zuhanyzós öltöző telepítése, mely néhány százezer forintos tételt jelent legfeljebb.

12. oldal



Másik ilyen apró probléma, hogy lassan esedékessé válik a belső terek újrafestése. Ezeken az apró hiányosságokon kívül egy olyan épületet sikerült találnunk, amelyben egy dinamikusan fejlődő, korszerű berendezésekkel ellátott egészségügyi intézmény működik. Sok szempontból az országban egyedülálló módon működik. Folyamatosan fejlesztik, mely köszönhető a nyereséges üzemeltetésnek, melynek kulcsa, hogy jól gazdálkodnak az államtól kapott pénzzel, teljesítik a normatívákat és bevonnak külső forrásokat modern technológiák megszerzéséhez, illetve magas a külföldi páciensek száma. javaslatokhoz tartozó intézkedési/cselekvési tervek, ütemezés, javaslatok a döntéshozók számára A már korábban leírtak sok mindent elárulnak az épület állapotáról, az itt végrehajtásra váró fejlesztésekről. Az éves 2 milliárd forintos bevételből 40-45%-ot fordítanak az épület fenntartására, korszerűsítésére, eszközfejlesztésre, ebből a termelik ki a múlt ban futó és a jövőben tervezett nagyobb projektekhez szükséges összegeket, melyekre nem minden esetben sikerül pályázati úton támogatót, forrást találni. A legfrissebb ilyen nagy volumenű felújítás, ami az intézmény falain belül történt, az a 2012-es év elején átadott digitális radiológiai rendszer. Maga a beruházás egyedi, hiszen nem a megszokott eszközök kerültek beszerzésre. 150 millió forintos teljes összegből 40 millió forintot támogatott az önkormányzat, a többit az intézménynek kellett kitermelnie, mivel az OEP-től csak a régebbi, hagyományos technológiára kaptak volna támogatás. Gazdaságossági szempontoknak széleskörűen eleget téve egy a fenntartási költségeket csökkentő újabb technológiát építettek ki, annak ellenére, hogy így nem számíthattak támogatásra. A jövőre vonatkozólag azonban több érv szólt a megvalósult beruházás mellett, így vállalta a fenntartó a költségeket. Ez a szemlélet szép példája annak, miért is tud nyereségesen működni a jelenlegi gazdasági helyzetben egy egészségügyi intézmény. Másik, sajnos nem megvalósult projekt volt az épület napelemekkel való felszerelése, melyre nem nyerte el az intézmény az EU-s pályázatot, de jelzi, hogy az intézmény milyen jövőbeli fejlesztéseket tart elsődlegesnek. Ezen felújítások is nagyban csökkentenék a fenntartási költségeket, még élhetőbbé tennék a már amúgy is jól működő intézményt. Ez a terület egy igen gyors léptékben növekvő területe az építőiparnak, így a pályázati anyag nem vész el, évről évre új pályázatok jelennek meg, melyen újra lehet indulni, amennyiben nem valósul meg önköltségből, OEP támogatásból a beruházás. Szintén az épület egyik hiányossága a külső hőszigetelés hiánya, mely azonban a műemléki jellegnek köszönhetően egy nehezen megoldható problémakör. Erre a megfelelő összeget pályázati úton lehetne összegyűjteni. Jelenleg sajnos élő pályázat a témában nincs, vagy nagyon korlátozott számban, azonban a Széchenyi Terv keretein belül folyamatosan adódnak újabb és újabb pályázati lehetőségek. A tervek,

13. oldal



költségvetések elkészítése így fontos lépés lenne, és minden létező pályázaton való részvétel, amire csak mód van. A külső felújítások következő problémaköre az árnyékolás megoldása, ez azonban a tavalyi év során elkezdődött, még folyamatosan tart, valamint a tervek nem a teljes épületre kiterjedve készültek el, így második üteme is lesz a beruházásnak. Ez az ütemezésnek egy igen logikus módja, vannak olyan beruházások, melyek nem tudnak egy ütemben elkészülni, azonban több részre osztva, a legfontosabb felújításokat előnyben részesítve pár év alatt mégis véghezviszik a korszerűsítést. Sok külföldi fizetős pácienst ellát az intézmény. Magyarországon ez egy anyagilag jövedelmező lehetőség nagyobb összegek kitermelésére, mivel a hazai árak külföldiek számára sokkal alacsonyabbak, mintha otthon gyógyulnának, az intézmény pedig extra bevételhez jut, melyet utána visszaforgathat fenntartásra, korszerűsítésre. Az egyik ilyen leginkább külföldiek által kihasznált orvosi terület itthon a fogászat. 2011 ben ez is felújításon esett át, kiegészült gyermek és ifjúsági fogászati rendelőkkel, növelve a kapacitást és a teljeskörű ellátást. Ez a több millió forintos felújítás is igen előremutató intézkedés volt, hiszen a befektetett összeg előrelátható megtérülése a következő 5-10 éven belül megtörténik. Amennyiben az intézmény a már elindult úton halad tovább, korszerű beruházásokra költ, melyeknek későbbi megtérülési költsége előre látható, valamint a fenntartási költségei igen alacsonyak, több pályázaton próbál részt venni, alapítványi úton további támogatókhoz jutni, valamint profit termelő szolgáltatásokon fejleszteni, akkor továbbra is sikeres, Magyarország egyik legnagyobb járóbeteg ellátó intézményeként fog tudni üzemelni.

Jótanácsok építészmérnök hallgatóknak információgyűjtés Gyakori, hogy olyan funkciót választ az ember, amivel kapcsolatban addigi élete során nem szerzett sok tapasztalatot. Egy egészségügyi intézmény is gyakran ilyen kategóriába esik. Ezért az első lépésnek mindenképp a személyes tapasztalatnak, és az információk, adatok begyűjtésének kell lenni. A témára való ráhangolódás egyik jó eszköze, ha eltöltünk egy kis időt az adott funkciójú helyen. Érdemes megfigyelni az épület funkcionális működését, az emberek épületen belüli útvonalait, a szükséges terek méretét, az oda látogatók viselkedését, reakcióját, illetve – ha sikerül megfelelő kapcsolatot keresni – a színfalak mögötti működést is. Természetesen az itt látottakat kritikusan kell szemlélni, és észrevenni azokat a hibákat is, amiket esetleg nem szeretnénk elkövetni a saját tervünk sor án. Az egészségügyi intézmények nagyon speciális felszerelésekkel rendelkeznek, kifejezetten sok előírás vonatkozik rá. Ezeket érdemes rögtön a tervezés megkezdése előtt összegyűjteni ezeket, hiszen később akár az építészeti koncepciót is megdöntheti

14. oldal



egy elfelejtett követelmény, vagy egy nem megfelelően kialakított vizsgáló. Itt előnyös, ha az eszközökkel személyesen is megismerkedik az ember, hiszen ha úgy szeretnénk például CT-t tervezni, hogy soha életünkben nem láttunk ilyen gépet, akkor számunkra csak egy téglalapot fog jelenteni a papírunkon. programalkotás Az egészségügyi intézmények mérete nagyon nagy határok között mozog. Ezért rögtön az elején fontos tisztázni a pontos programot. Először azt kell eldönteni, hogy milyen szolgáltatást akar nyújtani az intézmény. Az alapellátás területei: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői és az iskola-egészségügyi ellátás. Ezen kívül vannak a szakrendelések, aminek listája szinte végtelen. Az ellátás minőségét nagyban meghatározza az intézmény felszereltsége. Egy kisebb rendelőintézetnél előfordulhat, hogy a laborvizsgálatokra egy másik, felszereltebb intézményben kell elvégezni, ami sok időt vesz el nemcsak a betegtől, de a diagnózis meghatározására is később kerül sor. Egy közepes méretű rendelőintézetben ma már megtalálható a röntgen, az EKG, és lehetőség van ultrahangos vizsgálatra, esetleg mammográfiára. Természetesen a méret és az ellátás minősége attól is függ, hogy mekkora terüle tet szolgál ki az adott intézmény. Természetesen az ellátás körének tágításával gondolni kell arra, hogy az oda látogató betegek száma is nagyobb. Ez a várótermek méretezésekor fontos szempont kell, hogy legyen. tervezési helyszín A következő lépés lehet a helyszín megismerése. A gyakran hangoztatott „hely szelleme” segíthet a koncepció kialakításában, de itt egy másik jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet. Egy egészségügyi intézménynél több, különböző forgalmú bejáratot kell elhelyezni, és ezeket megfelelően kell pozícionálni az utcához vagy a parkolóhoz képest, illetve egymáshoz való viszonyt is át kell gondolni. A főbejáratnak természetesen könnyen megközelíthetőnek, jól láthatónak, teljesen akadálymentesnek kell lennie. Ezen kívül érdemes a gyermekorvosi rendelőt külön bejárattal ellátni. Ha van olyan funkciónk, ami külön egységként, akár a többitől eltérő nyitvatartási renddel működik, akkor azt is célszerű lehet külön bejárattal ellátni. Ha működik gyógyszertár az épületben, akkor annak megközelítését úgy kell kialakítani, hogy azok is könnyen elérjék, akik célirányosan ide jönnek. Ezekre a bejáratokra ugyanaz érvényes, mint a főbejáratra, de arra érdemes figyelni, hogy a főbejárat első ránézésre meghatározható legyen. Ezeken kívül vannak olyan gazdasági bejáratok, amik a betegek számára megközelíthetetlenek. Ez azért lényeges ennél a funkciónál, mert nagy külső forgalmat

15. oldal



bonyolít le: szennyes, gyógyszerek, kemikáliák, kikerülnek az épületből veszélyes hulladékok stb. Esetleg az orvosok, és a személyzet számára is lehet külön bejáratot létesíteni, de ez csak nagyobb létesítmény mellett lehet igazán fontos. A mentőautóval való megközelítést és a mentőautó elhelyezését is át kell gondolni. Érdemes úgy elhelyezni a mentőbejáratot, hogy az autótól a lehető legrövidebb utat kelljen megtenni, illetve a parkolás is egyszerűen történhessen. A mentőautó elhelyezésére általában egy fedett-nyitott tér elegendő. A terület megismerése azért is nagyon fontos, mert ettől válik igazán feladattá a tervezés. Ebből adódnak olyan speciális helyzetek, ami miatt a tervezett csak oda épülhet fel. meglévő épület bővítése – új épület tervezése Egyre népszerűbb feladat egy régi épület rehabilitációja. Ha egy épületbe új funkciót szeretnénk elhelyezni, akkor számolni kell azzal, hogy nem tudunk minden igény ideálisan kielégíteni. Természetesen egy szabadabb funkció, például galéria vagy játszóház esetében nem biztos, hogy szembetűnő, de egy rendelőintézet esetén nagyon alapos mérlegelésre van szükség. El kell dönteni, mit tartunk fontosnak, mi az, aminek feltétlenül teljesülnie kell, és mi az, ahol kompromisszumot köthetünk. Természetesen a beavatkozás mértéke is nagyban befolyásolja, hogy mennyire van megkötve a kezünk. rend és rendszer Ha betegként érkezik valaki egy rendelőintézetbe, akkor általában pszichésen felfokozott állapotban van, hiszen fél a beavatkozástól vagy az eredménytől, kételkedik az orvos szakértelmében, feszélyezve érzi magát egy vizsgálat során. Ezt pedig már csak az tudja fokozni, ha nem tudja, merre kell menni, mit hol kell keresni. Ezért egy rendelőintézetnél kifejezetten ügyelni kell az átláthatóságra, a tiszta rendszer kialakítására. Fontos, hogy a betegek útvonala folyamatos legyen, ne kelljen feleslegesen fel-le liftezniük. Ezért a legnagyobb forgalmat bonyolító rendeléseket – a háziorvos, belgyógyászat, ambulancia – és a laborokat célszerű a földszinten elhelyezni. Ugyanitt kell, hogy helyet kapjon a betegfelvétel és a leletkiadó. Az egyes diagnosztikai eszközök számára kialakított termek elhelyezésénél is érdemes megnézni, hogy legtöbbször melyik szakrendelésről küldik ide a betegeket (mammográfia a nőgyógyászat közelében, a röntgen az ambulancia vagy ortopédia közelében stb.). A várótermeket szintén úgy célszerű kialakítani, hogy a várakozók rálássanak az adott rendelő ajtajára, ennek hiánya csak fölösleges feszültséget szülhet a betegben.

16. oldal



pszichés hatás A korábban említett lelkiállapotot az építész természetesen nem tudja megszüntetni egy szép tér kialakításával, de találhatunk olyan eszközöket, amivel nem fokozódik, illetve ami tudat alatt hat a betegekre. A várótermek térarányaival, benapozásával, felhasznált anyagokkal kellemes környezetet tudunk kialakítani. orvosi oldal Eddig a betegek szemszögéből vizsgáltuk, hogy mi is a megfelelő környezet számukra. Ha viszont az orvosok oldaláról nézzük a kérdést, akkor úgy kell tekintenünk a feladatra, mint egy munkahely kialakítására, ahol egy orvos átlagosan hat órát tölt el naponta. Itt az egyik legfontosabb, hogy megtalálható legyen minden olyan kiszolgáló egység, ami biztosítja az orvosok kényelmét: öltöző, mosdó, teakonyha, esetleg közösségi helyiség. Ezek tervezés során nagyon gyakran mellékessé tudnak válni, és hajlamosak vagyunk a teakonyhát a fennmaradó néhány négyzetméterbe szorítani. Pedig a munka minősége nagyban függ a munkahely minőségétől. bővíthetőség A technika és az orvostudomány folyamatos fejlődésével az egészségügyi intézmények is egyre több gépet, vizsgálati eszközt halmoznak fel. Egy jól működő intézménynek pedig egyre több látogatója lesz. Ezért nagyon gyorsan bekövetkezhet, hogy az intézmény kinövi a rendelkezésére álló teret. Ezért érdemes úgy tervezni az épületet, hogy a befogadóképességet a jelenleginél nagyobbra tervezzük. Annak érdekében, hogy ez mégse legyen gazdaságtalan, olyan helyiségeket érdemes kialakítani, ami az idő során átalakítható. Kezdetben beköltözhetnek olyan üzletek, vagy szolgáltatások, ami az intézmény profiljához kapcsolódnak, bevételt termelnek, viszont ha az elsődleges funkció elkezd terjeszkedni, akkor ezen területeket könnyedén át lehessen formálni. egészséges épület Egyre elterjedtebb egy tervezési feladatot ökologikus szemlélettel megközelíteni. Ez lehet egyfajta koncepció is, hiszen egy egészségügyi intézetben indokolt lehet az egészséges és természetes anyagok alkalmazása. A technológia miatt nem lehet szélsőségesen kielégíteni az ökológia szemléletrendszerét, de már az anyagválasztás vagy a felhasznált energiához elhasznált energiahordozó helyett a természetes erőforrások használata is nagy lépést jelenthet. építészeti minőség Az építészeti minőség nagyon sokrétű, és nehezen megfogható fogalom, hiszen a vélemények gyakran ütköznek ebben a témában.

17. oldal



A három dolog, ami meghatároz egy épületet a tartószerkezet, a funkció és az építészeti megjelenés. Az építészeti minőség – átlagos esetben – az jelenti, hogy ezek egyensúlyban vannak, és megfelelően vannak kialakítva. Az egyensúly felborulhat, de csak indokolt esetben dönthetünk mellette (különleges technológia beépítése – tartószerkezet, üzemi épület – funkció, ikonikus épület – építészeti megjelenés, stb.). Ezért az építészeti minőség negyedik eleme az, hogy ezt a döntést meg tudjuk-e hozni.

Funkciósémák, folyamatábrák az intézmény épületének vertikális elrendezése Földszint

Emeletek

az intézmény épületének horizontális elrendezése

18. oldal



az intézmény használatának folyamatábrája

az intézmény használóinak időbeli előfordulása

Mellékletek munkacsoport tagjai Edvi Zsófia Eszter

IG2QV8

[email protected] A feladat kapcsán jártam először az intézményben. Ha orvoshoz kell fordulnom, általában a veszprémi rendelőt keresem fel. Eddig nem sok jó tapasztalatom volt, legközelebb kipróbálom a Gyógyírt, ha már ilyen sok szépet hallottam róla.

Fürnstáhl Anett Éva C75KZ0

[email protected] Szerencsére nem sűrűn járok orvoshoz. Az intézményben általános évi kivizsgálásra, vérvételre, valamint oltás beadásakor járok, körülbelül évente egyszer-kétszer. A rendszer jól működik, nem volt sok sorban állás, a dolgozók kedvesek segítőkészek voltak.

19. oldal


Kelemen Krisztina

D9EC2J


[email protected] Nem szeretek orvoshoz menni, így hát nagyon ritkán, az utolsó utáni pillanatban fordulok hozzájuk. Ezért csak háromszor jártam ott. Egyszer, amikor nem kaptam orvosi segítséget, mert vidéki vagyok, és még kétszer a fülemmel, amikor azt mondták, hogy többet ne tisztítsam a fülemet. Azóta sem értem őket…

Martonosi Dorottya ALZG47

[email protected] Tavalyi év folyamán jártam először az intézményben, egy tüszős mandulagyulladás miatt. Az orvos körültekintő volt, kedves, de remélem, a közel jövőben elkerülhetem a rendelőjét.

Tamási Alexandra

ZHY5NG

[email protected] Az intézménnyel kapcsolatban többféle tapasztalatom volt már. Pozitívumnak tartom az előjegyzéses működését, azonban az számomra sokszor meglepő volt, hogy miért csak két hétre előre tudnak időpontot adni. Egyébként nagyon kellemes környezetben folyik a betegellátás.

Tóth Kitti

ELVKG5

[email protected] Egyszer voltam fogorvosnál. Nagyon aranyos volt! Megdicsérte a pólómat! :) Meg voltam szájsebésznél, de ő végül semmit nem csinált, ezért ő is kedves volt. bár azt mondta, hogy fogászati szempontból már öreg vagyok…

Vermes Boldizsár

HAAFVX

[email protected] Csak a legvégső esetben fordulok orvoshoz, így csak kétszer voltam látogatója az intézménynek egyetemi éveim alatt, egy teljesen átlagos fülfájással, illetve egy kisebb sebészeti beavatkozáson, ahol rendkívül tolerálták, hogy igazából egyáltalán nem akarok ott lenni.

20. oldal


Viola Krisztina


HK3D0J

[email protected] A rendelőintézet mellett lakom, ezért mindenféle nyavalyámmal oda látogatok. Az eddig Budapesten eltöltött éveim alatt megszámlálhatatlanul sok alkalommal élveztem a vendégszeretetüket, legutoljára varrat(masni)szedés céljából. Mivel itt még a sebészek is olyan jó fejek, hogy az emberlánya hátára masnit kötnek a műtét végén. munkamódszer

A féléves feladat megoldására a részvevő nyolc fő magas szintű együttműködésére volt szükség. Sokat egyeztettünk, elsősorban e-mailben, majd a határidő közeledtével egyre gyakrabban személyesen is. Kihasználtuk az internet nyújtotta fejlett kollaborációs eszközöket is, miszerint a dokumentáció online, mindenki számára elérhető és szerkeszthető módon készült, így az egyeztetett és leosztott munkafázisok ugyanabban a dokumentumban, akár egy időben több résztvevő által íródtak. A végső munkafolyamat, az összes részlet összerakása így könnyen megtörtént. A feladat tárgyát képező információszerzés elsősorban az intézmény gazda sági igazgatójának interjúztatásával történt. Ezen túl támaszkodtunk a saját tapasztalatainkra, valamint megkérdeztünk egy, az intézményben dolgozó sebészt, illetve pár beteget, mint a szolgáltatások igénybevevőit. A hosszabb interjúkról hangfelvétel készült, a rövidebb válaszokat lejegyzeteltük. interjúk hanganyagai, jegyzőkönyvei Cserép Zsolt gazdasági igazgatóval készült interjúk hanganyagai elérhetőek a következő linken: https://docs.google.com/open?id=0B1Cg1XqitJ0LdW5USUtyd1otREE A beszélgetés alapján készült jegyzőkönyv: Cserép Zsolt a Gyógyír XI. Kft gazdasági igazgatója, több mint 2 éve. A Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. a XI. és XXII. kerületben szolgáltat egészségügyi ellátást, a XI. kerületben gyakorlatilag mindent felölel, a XXII. kerületben pedig csak a tüdőgondozót és a pszichiátriát biztosítják a betegek számára. Nonprofit gazdasági társaságként működnek, 2004 óta, akkor vált le a járóbeteg ellátás a Szent Imre Kórházról és átkerült a XI. kerületi önkormányzathoz, ezután egy „huszárvágással” kiszervezték ezt a nonprofit tevékenységet, akkoriban még Kht.-ként működve. Egy 2008-as törvény miatt a Kht.-nak Kft.-vé kellett alakulnia, mivel maga a Kht., mint gazdálkodási forma megszűnt, ezért 2009-ben át is alakult az intézmény nonprofit Kft-vé.

21. oldal



Az intézmény nagyjából 2 milliárd forintos bevétellel rendelkezik, ez az az éves összeg, amit elkölthetnek, ami a rendelkezésükre áll, ezzel az egyik legnagyobb független (nem kórházhoz tartozó) járóbeteg szakellátó az egész országban. 26 telephelyen működnek összesen a XI. és a XXII. kerületben. Ezek nagy részében alapellátáshoz (háziorvosok, gyermekorvosok, fogászok, védőnők, iskolaegészségügy) kapcsolódó funkciók működnek, a szakellátások nagy része pedig a Fehérvári út 12.-ben található, külső telephelyeken minimális szakellátás fordul elő. A bevételek nagy része, nagyjából 55% a munkabérekre megy el, mivel az egészségügy alapvetően élőmunka igényes. De emellett a dolgozóknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, tehát rendelőt és eszközt. Az intézmény látogatói alapvetően a betegek, az ott dolgozó orvosok, asszisztensek, az őket kisegítő személyzet (gazdasági, műszaki terület, menedzsment). Működik gyermek és felnőtt szakellátás és alapellátás szintén mindkét korcsoport részére. Jogszabály írja elő, hogy a gyermekeket és a felnőtteket az egészségügyi intézményekben el kell különíteni, egy légtérben amennyiben ez lehetséges, ne mozogjanak. Ezt úgy oldották meg, hogy az épület földszintjén egy üvegfallal választották el a nagyobb légtértől a gyermek szak-, illetve háziorvosi rendeléseket, saját betegirányítással rendelkeznek és külön bejárattal az utcáról. A betegirányításuk azért van szintén elszeparálva, hogy ne kelljen a hosszabb sort kiállniuk a nagy betegirányítónál a gyermekeknek. Ezt már régebben megoldották, ami újdonságnak számít, hogy 2011-ben átadták a harmadik emeleten a fogászatokat, most már így gyermek, és ifjúsági fogászat is működik. Három gyermekfogászati praxis költözött be külső telephelyről, számukra gyermekmosdót is ki kellett alakítani, mivel szintén előírás, hogy nekik külön mosdóra van szükségük, e nélkül az ÁNTSZ nem adja meg a működési engedélyt. Dolgozók: orvosok, asszisztensek, menedzsment. Az ügyvezető igazgató alatt van a gazdasági igazgató és az orvos igazgató. A gazdasági igazgató irányítja a pénzügyet é a könyvelést, az adatgazdálkodást, illetve a munkaügyet. Attól függetlenül, hogy csak két igazgató van, szükséges a szakmai kontroll, mind az asszisztensek, mind az alapellátásban hozzájuk tartozó rész felett is. Az asszisztensek szakmai irányítását az intézeti vezető asszisztens végzi, gyakorlatilag ő az, aki az asszisztenseknek szakmailag a csúcsán áll. Alapvetően a háziorvosok önálló praxisjoggal rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag vállalkozók. Önálló vállalkozók, ezért rajtuk szakmai kontrolljuk nincs, biztosítják számukra a telephelyet, az ehhez tartozó mindenféle földi javakat, tehát áramot, vizet, villanyt, telefont, informatikát, takarítást, illetve a veszélyes hulladék elszállítását. Az utóbbiakat nem mindenki igényli, itt is vannak differenciák, hogy ki mit intéz magának, ki az intézményen keresztül. Egyetlen háziorvos kivétel közülük, ő alkalmazottként rendel. A felnőtt fogorvosok szintén alapvetően vállalkozók, ők szintén a harmadik emeleten rendelnek, illetve a kerületben szétszórva. Hasonló megítélés alá esnek, mint a háziorvosok, biztosítják számukra a telephelyet, és az ehhez szükséges infrastruktúrát, igény szerint. A gyermek háziorvosokra ugyanaz érvényes, mint a felnőtt háziorvosokra. Ezzel szemben a gyermek (általános iskola végéig) illetve ifjúsági (gimnázium és fölötte) fogászok, ők alapvetően náluk vannak megbízásban, vagy

22. oldal



munkavállalóként, vagy megbízási szerződéssel, vagy vállalkozási szerződéss el. Ez azt jelenti, hogy a praxisjog az intézménynél van, és ők kapják érte a finanszírozást, tehát ők kapják a pénzt, és ők fizetik az orvost. Ez annyiban tér el, hogy ebben a konstrukcióban mindent nekik kell az orvos számára biztosítani, nem csak a tele phelyet, hanem az eszközöket is például, míg az előző esetekben ilyen szempontból csak "szívességet" tesznek, illetve az önkormányzat felkérésének eleget, olyan tekintetben ,hogy őket kiszolgálják. Létezik még egy intézeti vezető védőnő, ő felel a védőnők szakmai munkájáért, ami szintén az alapellátáshoz tartozik, ide tartoznak az iskola - és területi védőnők. Iskolai védőnő értelemszerűen az, aki az iskolákban lát el szolgálatot, területi védőnő az, aki családgondozásban vesz részt. Tehát velük foglalkozik az intézeti vezető védőnő, és emellett 2011-ben elfogadott és életbe léptetett SZMSZ alapján a hozzájuk tartozó alapellátásban, tehát gyermek- és ifjúsági fogászatban dolgozó asszisztensekkel is. Az intézeti vezető asszisztens, és az intézeti vezető védőnő rangban az orvos igazgató mellett áll. Az orvos igazgató az, aki az összes orvosnak, mind az alapellátásban dolgozókét, mind a szakellátásban dolgozókét, a szakmai felügyeletét ellátja, de csak azokét, akik szerződéses viszonyban állnak az intézménnyel, h iszen például a háziorvosok ilyen szempontból függetlenek. A főigazgatónak felelősségvállalási joga, az ő távollétében a gazdasági igazgatónak korlátozottan döntéshozatali joga. A megrendeléseket, kifizetéseket csak a főigazgató írhatja alá, és ezáltal engedélyezheti, de itt is működik az például, hogy a szerződés nincs aláírva jogi és gazdasági ellenjegyzés nélkül. Mindenki másnak javaslattételi joga van, de a végső döntési jog nála van. Közvetlenül a főigazgató alá tartozik a műszaki vezető, ő felel az intézet minden ilyen témakörbe tartózó dolgáért. Maga az egészségügy eléggé speciális terület, mivel alapvetően élőmunka igényes, a szakellátásban túlzottan nagy eszközigény nincs. Viszont például a diagnosztikában vannak olyan eszközök, amelyek ténylegesen nagy értéket képviselnek, és ténylegesen odafigyelést igényelnek. 2012 februárjában adták át az intézményben a digitális radiológiai rendszert, Budapesten sajnos utolsóként, viszont a legjobb így a legújabb technikával sikerült a radiológiai rendszert digitalizálni. Gyakorlatilag a beteg annyit érzékel ebből, hogy a felvételt már cd lemezen kapja meg. Ezzel megszűnt a papír, a filmek költsége és a munka vele, nem kell őket előhívni, ez havonta körülbelül 1 millió forint költséget jelentett az intézménynek, ezt sikerült kiváltani egy 150 milliós beruházással. Ez jól mutatja, hogy az egészségügyben a beruházások megtérülése csekély. Erre az OEP-től ugyanannyi finanszírozást kapnak, mintha egy 50 éves géppel dolgoznának, az önkormányzat 40 millió forint támogatást adott erre. Speciális értéknek nevezhető még az ultrahang diagnosztika, 6 darab viszonylag nagy beszerzési értékű, kb. 12-15 millió forintos ultrahang berendezésük van. Van egy kis sebészeti műtőjük is, de igazából az csak egy műtőasztal, műtőlámpával, az csak gyors beavatkozásokra szolgál. A nőgyógyászaton is működik ultrahang, elkülönített vizsgálóval, babamozi is található az intézményben, több nagyképernyős LCD tv-vel a falon, ahova még hozzátartozók is be tudnak menni, és megcsodálhatják a babát 4Dben.

23. oldal



Gyakran a betegek zúgolódnak, hogy miért csak 3 hét múlva van időpont az egyes szakrendelésekre. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, akiknek rendelkezésükre áll egy összeg, ezt nevezzük egészségbiztosítási alapnak, amelybe a munkabérből levont összegek „mennek”, ebből finanszírozzák az egészségügyi ellátásokat. Egészségügyi ellátással a kórházak, járóbeteg szakellátók, alapellátás. A kórházak HBCS (homogén betegség csoport) alapján kapják a finanszírozást. Ennek lényege, hogy minden betegségcsoportra meg van adva egy fix összeg, és mindenféle kórházak által végzett beavatkozásnak van ehhez egy szorzószáma, ebben benne vannak műtétek stb. különböző indikációk alapján, a beteg mennyit fekszik bent stb. A járóbeteg szakellátók, szakrendelések, ez nagyjából úgy működik, hogy minden vizsgálatnak, beavatkozásnak van egy pontértéke, miután végeztek a beteg ellátásával, a beteg kap egy betegellátási adatlapot, amin ezek az adatok szerepelnek, ebből a pontérték a fontos, amit ők hó végén jelentenek az OEP felé, ezért várják a pénzt. De ha ez ilyen egyszerűen működne, akkor mindenki mindenfélét lejelentene az OEP felé, hogy minél több pénzt kinyerjenek a kasszából. Viszont ez a kassza felülről korlátos. Minden évben költségvetés alapján van egy meghatározott pénzösszeg, amit „el lehet adni”. Ez körülbelül régen úgy működött, hogy minél több pontot tudott bejelenteni, annál több pénzt kapott, ennek szabtak korlátot a teljesítményvolumen korláttal. Kicsit visszakanyarodva, tekintsük át újra, hogy mi alapján működhet egy egészségügyi szolgáltató. Szüksége van egy ÁNTSZ engedélyre, és finanszírozási szerződésre az OEP től. Ha valaki úgy dönt, hogy szeretne egy egészségügyi intézményt működtetni, akkor kitalálják, hogy milyen ellátást szeretne ott működtetni, ezt milyen időtartammal egy héten, pl. 30 órát. Ezután jelentkezik az ÁNTSZ-nél, hogy ezt szeretné működtetni, akkor ők kijönnek, jogszabály alapján ellenőriznek mindent, és ha mindent rendben talál, akkor kiadja a működési engedélyt. Az engedélyben benne van, hogy milyen tevékenységeket mikor, hány órától hány óráig, milyen telephelyen végezhet a szolgáltató. Ezután lehet jelentkezni ezzel az engedéllyel az OEP-nél, hogy ezt befogadják, és adjanak rá pénzt az egészségügyi alapból. Ha mindent rendben találnak, akkor kötnek erre egy finanszírozási szerződést. Ez jó esetben megegyezik azokkal a tevékenységekkel, amiket az ÁNTSZ engedélyezett. Ehhez fog adni az OEP egy keretet, amit le lehet jelenteni minden hónapban, amit az OEP le fog finanszírozni. Vegyük például az ultrahangot, erre van például egy hétre 30 órájuk, ami a finanszírozási szerződésben is benne van, és ÁNTSZ engedély is van rá. Itt megvan, hogy egy órában maximum hány beteget láthatnak el, ez is egy felső korlát, és egyetlen beavatkozás sem tarthat 2 percnél rövidebb ideig. Tehát egy órán belül 30 beavatkozásnál több nem jelenthető le. Tehát pl. ultrahang esetében, mivel egy hétre 30 órára van finanszírozási szerződés, és egy óra alatt maximum 30 beavatkozás végezhető el, egy hétre maximum 900 beavatkozás jelenthető le az OEP felé. De ez minden egyes szakrendelésnél meg van határozva, hogy egy órában hány beteg ellátását várják egy orvostól, ez szakrendelésenként változik. Előjegyzés pedig emiatt van, mert nem akarnak az egy hónapban maximum ellátható betegszám felé menni, hiszen azt nem finanszírozná az OEP. Természetesen a szakellátásban is van fenntartva hely és idő azoknak, akiket sürgősen el kell látni, az előjegyzett betegek mellett, de ez minimális alkalommal fordul elő. Az egészségbiztosítás szerint a magyar betegnek

24. oldal



„minden” jár, vagyis nincs szigorúbban leszabályozva. Ezért fordul elő már az, hogy az egyes szakellátások beutaló kötelesek, hogy azok a betegek, akiknek nincs igazából az adott szakterületre utaló problémájuk, ne növeljék az egyébként indokkal oda váró betegek várakozási idejét. Ha valakinek sürgős beutalója van, akkor szintén beszúrják valahova a rendelésbe. Ebből gyakran van probléma, hiszen a betegek jelentős százaléka különösebb ok nélkül is ellátogat egy szakrendelésre, ezért nem túl előnyös, hogy a magyar egészségügyben nincs rendesen leszabályozva, hogy mi jár a betegnek az egészségbiztosítása alapján. Például senki nem mondja azt egy betegnek, aki ötödször jelenik meg egy szakrendelésen különböző intézményekben, hogy tessék fizetni valamennyi hozzájárulást, hiszen indokolatlanul teszik ezt, és más betegek elől veszik el a helyet. Az előzőekben kifejtett rendszer alapján érthetjük meg azt, hogy miért van az, hogy gyakran csak annyit látunk betegként, hogy a rendelő üresen áll, mi várunk, és nem értjük, hogy miért nem jön az orvos. Nos, az orvos azért nem jön, mert a finanszírozási szerződés alapján az OEP nem fizet ki többet az intézménynek egy hétre, mint x órára eső rendelési időt, és az intézmény nem finanszírozza saját maga által még több beteg ellátását, hiszen az csődhöz vezetne nyilvánvalóan. Mivel az orvostudomány speciális technológia, ezért a hozzá kapcsolódó eszközök, termékek ára alapból kétszeres szorzóval működik, hasonlóan az esküvőhöz, és gyerekekhez kapcsolódó dolgoknál. Mivel az egészségügy folyamatosan fejlődik, és az orvostechnikai cégek is egyre jobban működő eszközöket állítanak elő. Tehát ez az ágazat jelentős fejlesztési költséggel számolhat annak ellenére, hogy igazán sok speciális eszközre nincs szüksége, hiszen a járóbeteg szakellátás alapvetően élőmunka igényes. Ezért is láthatjuk, az orvostechnikai cégeknek igen jól megy. Az intézmény technikai fejlesztésére az az összeg marad, amit az OEP-től kap az intézmény a betegellátásért, és ebből levonódik a dolgozók fizetése, és az intézmény fenntartására fordított összeg. Általában az egészségügyi intézmények elavult épületekben működnek, így a fenntartási költségeik magasak, ez sem segít abban, hogy technikai fejlesztéseket eszközöljenek. Az intézmény hűtése nyáron 2 500 000 forint nagyságrendileg, télen a légtechnika 1 800 000 - 1 900 000. A fűtés (távhő) pedig 2 500 000 forint szintén. Az egészségügyi intézmények általában nincsenek anyagilag jó helyzetben, hiszen a bérköltség általában 50-55%-át a befolyó pénzeknek felemészti. Ehhez jön még az épület fenntartási költsége, és az eszközpark kötelező karbantartása, ami nagyságrendileg egy 100 000-es tétel, amellett, hogy időről időre új eszközöket is szükséges vásárolni, és bizony előfordul, hogy valamilyen eszköz elromlik. Tehát ezért is nehéz az egészségügy helyzete, a technológiával lépést kell tartani, ez drága, viszont a finanszírozást nem mindig adja hozzá a költségvetés. A Fehérvári úti rendelőintézet olyan szempontból jó helyzetben van, hogy az épületet 2005-2006-ig belülről felújították, ez látszik az állapotán, sikerült megőrizni, habár a betegek sokszor tesznek róla, hogy ez ne maradjon így. Például a legfrissebb eset, hogy

25. oldal



egy nő berúgta a fogászaton az ajtót. Ezen kívül rendszeresen ellopják a WC-ülőkét, kipumpálják a szappant, elviszik a WC papírt, kicsavarják a halogén izzókat a liftből, és még a WC lehúzóláncokat is. Viszont kívülről, az épület szigeteléséről nem lehetett szó, mert műemlék jellegű épület, az 50-es években épült szocialista építőipar műremeke. A nyílászárókat műanyagra cserélték, de ezeknél is jelentkeztek minőségbeli problémák. Tehát energetikailag az épület nem túl jó, és különösen hátrányos, hogy télen eléggé hideg az épület, nyáron pedig meleg. Ezen próbálnak azzal javítani, hogy elkezdtek a hátsó oldalon (dél felé néz) a nyílászárók külső felére zsaluziákat felszerelni, ami sokat jelent az épület hőháztartása szempontjából, sajnos az utcafront felőle ezt nem lehet megtenni, így marad a klíma használata. Érdekes, hogy mielőtt nem volt klíma mindenki együtt tudott élni a meleggel, viszont mióta van, ha már egy kicsit is melegebb az idő, de még a klíma használata igazából nem indokolt, már akkor szeretnék bekapcsolni. Az épület lapostetős, és kátránnyal van leszigetelve. Az épület rendelkezik alagsorral, a földszint felett öt emelet, és egy kisebb hatodik emelet helyezkedik el, oda a lift már nem jár. A fűtés mint már említettük, távfűtés. Igazából semmilyen speciális építészeti technológia nem található az épületben. Az épület szigetelése gyakorlatilag nem megoldott, illetve nem megoldható rendesen. Az épület funkciója teljesen megfelel a használati célnak, és eredetileg is ilyen céllal épült. A főfalak és tartópillérek kivételével mindenhol gipszkarton falak helyezkednek el. Tehát ez igény szerint alakítható, és minimális munkabefektetéssel mozgathatóak. Szerettek volna a lapostetőre napelemeket telepíteni, pályázta is uniós forrásra, de sajnos nem nyertek, így ez csak álom maradt. Ez segített volna az épület energiaellátásában, és árnyékolta volna a tetőt is. Ez egy viszonylag nyereségesen és jól működő intézmény, egy egészségügyi szakellátót lehet jól működtetni. Ez lehetséges takarékoskodva, nem hülyeségekre költve. Nonprofit gazdasági társaságként működnek, ami nagyjából az egészségügyi rendszeren kívül működik, hiszen az ilyen jellegű intézmények általában az önkormányzat vagy állam tulajdonában vannak. Aki az egészségügyben dolgozik, annak a közalkalmazotti bértábla alapján kell meghatározni a fizetését. Ők egy nonprofit társaság, hiába tulajdonosuk az önkormányzat, önálló gazdasági társaságként működnek, de az önkormányzatnak elszámolással tartoznak. Viszont szolgáltatásszinten az OEP felé tartoznak elszámolással. Tehát az OEP pont/forint aránya úgy van meghatározva, hogy az adott intézménynek a közalkalmazotti bértábla alapján a költségeire fussa. Persze ők is ugyanazt a pénzt kapják az OEP -től mint bárki más, hiába igazából nem állami intézmény. 6%-kal adnak több bért, mint a közalkalmazotti bértábla szerint. Maga az épület nagy beruházást nem igényel, ez festést már el tudna viselni, de még teljesen élhető. Mostanában csak átszervezéseket végeztek, illetve költözéseket. 2011 végén 2012 elején lent a tüdőgondozóban a digitális radiológia miatt az a részleg átalakításra került, ennek a költsége kb bruttó 4,5-5 millió forint volt. 2011-ben gyermekfogászatot alakítottak ki, ott is szükség volt kisebb építési munkákra, ez kb . 1 millió forint volt. Karbantartást az épület nem igényel. Jelenleg az árnyékoláson dolgoznak, 2010-ben az ötödik emeleten szereltek fel árnyékolókat, ennek kb. 2 millió

26. oldal



forint volt az összköltsége, 2011-ben a negyedik emeletet, a középső lépcsőházat, és a földszintet. Idén van soron a második és a harmadik emelet, illetve a piac felőli oldalon az összes emelet árnyékolása, ez 7 900 000 forint bruttó költséget fog jelenteni. Ezáltal is próbálják megoldani az épületet a felmelegedéstől, és például amikor este már lámpát kell kapcsolni, megakadályozza a belátást a rendelőkbe. „Olyan nagy építészeti és műszaki bravúr nincs az épületben. Ha úgy megnézitek, van, kocka, viszont nagy.” Belmagasság viszonylag nagy, mindenhol álmennyezet van az épületben. Az épület jól működtethetőségének kulcsa igazából az, hogy funkcionális az épület. Megfelelő hely van mindennek. Tágas folyosói vannak az épületnek, nem tűnik zártnak, sok ablak van, fényesek a folyosók is, és ez által későn kell villanyt kapcsolni. Bár még fenn van a nap, de fel kell kapcsolni a villanyokat, hiszen bizonyos lumenmennyiségnek meg kell lennie, ez előírás.

27. oldal

Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft

Recommend Documents