Gyermekvédelem – 2015.
Pedagógusok Szakszervezete Gyermekvédelmi Tagozata Országos Értekezlet Budapest, 2015. március 12. Baloghné Gábor Katalin EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály, főosztályvezető-helyettes
„Minden gyermek egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását. Szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. Joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes. Joga van hibázni. Szüksége van a feltalálásra és alkotásra. Szüksége van esztétikai érzelmekre. Joga van bármiféle tudás megszerzésére.” (Celestin Freinet)
Iránytű a gyermeki jogok A gyermeki jogok, a gyermek „legjobb”, vagy „mindenek felett álló” érdekének biztosítása iránytűt jelent - a gyermekvédelmi rendszer kialakításához, fejlesztéséhez, - a gyámügyi igazgatás feladatainak megvalósításához.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez történt csatlakozás óta (a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény) közel 25 éve számos változás történt a gyermeki jogok védelme, kiteljesítése érdekében és ez a folyamat folytatódott és folytatódik 2014-2015-ben, továbbra is reagálni szükséges a felmerülő igényekre, kihívásokra. Melyek ezek a kihívások és milyen válaszok adhatóak rá?
Gyermekjóléti alapellátás I. - a gyermek saját családjában való nevelkedéséhez fűződő joga Tárgyév dec. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (fő)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorúak száma (fő)
2010 2011 2012 2013
197 948 201 386 190 564 149 358
Tárgyévben December 31nyilvántartás én ba vett nyilvántartott 2010
520 625
610 378
2011
552 794
594 372
2012
570 080
575 020
2013
556 601
538 389
2010 2011 2012 2013
Tárgyév december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma (fő) 24 027 30 234 25 755 21 399
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer - a gyermek védelemhez való joga • A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer megszilárdítására, hatékony koordinálására, kiemelt figyelmet fordítunk. A gyermekvédelmi ágazaton kívüli jelzőrendszeri tagok szerepének, észlelő- és jelzőrendszerben végzett munkájának, részvételének ugyaniilyen hangsúlyosnak kell lennie. Szükségesek számukra visszajelzések a gyermekvédelem részéről.
Ágazatok közötti együttműködések, egyeztetések folytatása szükséges annak tisztázására, hogy melyik ágazat hogyan, milyen módszerekkel támogatja a saját ellátórendszerét abban, hogy feladatait hatékonyan és következetesen elláthassa a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer munkájában, kiemelten a gyermekbántalmazás egységes kezelése és megelőzése során. Ezt segíti: egységes elvek és módszertan alkalmazása! Új gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés csak integrált intézményben hozható létre 2015. január 1-től. Cél: az erőforrások koncentrálása a gyermekek érdekében.
Gyermekvédelmi feladatok a köznevelés rendszerében – a gyermek egészséges fejlődéshez, segítséghez való joga • Jelenleg a köznevelés rendszerében nem rendezett megnyugtatóan a gyermekvédelmi feladatok ellátása, a rendszerből kikerültek a korábban ezen feladat ellátásával megbízott gyermekvédelmi felelősök. Az az óvodai, iskolai gyermekvédelmi segítő munka bevezetéséhez a szükséges párbeszédek, egyeztetések lefolytatásával el kell indítani a folyamatot. A bevezetés elindításához a források EFOP-ban tervezettek. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítás-tervezet: Szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör bekerül a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé, a már meglévő, finanszírozott szabadidő-szervező munkakör helyett lesznek ezek a munkakörök választhatóak, azonos feltételek mellett.
Szülői kompetenciák fejlesztése – a gyermek saját családjában való nevelkedéséhez fűződő joga • Az ellátórendszer tapasztalatai alapján az alapvető szülői kompetenciák hiánya az, amely sok esetben a gyermek elhanyagolásához, bántalmazásához, családból történő kiemeléséhez vezet. Rendszerszintű válaszként szükséges kidolgozni és bevezetni egy olyan képzési rendszert, amely a szülői kompetenciákat erősíti, a jelenleg is folyó jó gyakorlatokat összegyűjti, és a gyermekjóléti alapellátás eszköztárát is növeli.
Megelőző pártfogás I.- a gyermek egészséges
fejlődéshez, segítséghez való joga a megelőző pártfogás 2015. januárjától való bevezetése az időben történő beavatkozást, segítségnyújtást jelenti, ha a gyermek ellen elzárással is büntethető szabálysértés, bűncselekmény megvalósítása miatt indult eljárás, célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése, minél korábbi szakaszban, a bevezetést megelőzően az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek - nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való beilleszkedés érdekében, - a gyermekkorú elkövetőkkel nem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás.
Megelőző pártfogás II.- a gyermek egészséges fejlődéshez, segítséghez való joga
a védelembe vételi eljárás keretében, annak specifikus kiegészítéseként került szabályozásra, a gyámhivatal a szükséges magatartási szabályok előírását a védelembe vételi eljárás során rendeli el, a pártfogó felügyelő részt vesz az elrendelés szükségességéről való döntés megalapozásában (környezettanulmány, kockázatértékelés), tartalmi elemeinek meghatározásában (magatartási szabályok kiválasztása), és közreműködik a végrehajtásban, együttműködik a gyermekjóléti szolgálat és a megelőző pártfogó, fenntartható nevelésbe vétel elrendelése esetén is, ekkor együttműködik a megelőző pártfogó, a gyermekvédelmi gyám és a gondozási hely.
Gyermekvédelmi szakellátás I. – a gyermek helyettesítő gondozáshoz való joga A gyermekvédelmi szakellátásban részesülők száma gyermekkorú és nagykorú bontásban 2007-2014-ben az adott év december 31-én Forrás: KSH OSAP 2007 – 2013. 1209. sz. adatlap 1. sz. tábla, 2014-re adatok SZGYF felmérés TEGYESZ-eken keresztül
2007
0-17 éves 18-25 éves összesen
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
17145 17532 17514 17792 18287 18464 18674 19953 4102
3970
3902
3626
3162
3070
2954
2969
21247 21502 21416 21418 21449 21534 21628 22922
Gyermekvédelmi szakellátás II. – a gyermek helyettesítő gondozáshoz való joga A
gyermekvédelmi szakellátásban gondozási formánként
elhelyezett
kk.+nk.
aránya
Forrás 1998-2013 KSH OSAP, 2014 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felmérése a TEGYESZ-eken keresztül
nevelőszülő gyermekotthon
egyéb hely
összesen
(fő)
(fő)
(fő)
(fő)
nevelő szülőnél elhelyezettek aránya (%)
1998
9196
11201
2518
22915
40,13
2007
11856
9087
201
21144
56,07
2008
11729
9053
720
21502
54,54
2009
12167
8714
587
21468
56,67
2010
12270
8479
669
21418
57,28
2011
12632
8371
446
21449
58,89
2012
12906
8218
410
21534
59,93
2013
13457
7770
401
21628
62,22
2014
14234
8090
598
22922
62,09
Minőségi szolgáltatások a gyermekvédelmi szakellátásban a gyermek védelemhez és segítséghez való joga • Cél, hogy minden gyermek (fenntartótól függetlenül) kapjon a saját szükségleteinek megfelelően, egységes szakmai keretben megfogalmazott, egységesen magas színvonalú ellátást. Ennek érdekében: Bölcsődében, óvodában, köznevelési intézményben tanulói jogviszonyban és nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nevelésbe vett gyermekek, nappali tagozaton tanuló utógondozói ellátottaknak ingyenes gyermekétkeztetés és tankönyvellátás biztosítása 2015. július 1-től. a többcélú köznevelési intézményekről 2015. szeptember 1-re leválasztásra kerülnek a leválasztható gyermekvédelmi szakmai egységek, így a következő tanév kezdetére tisztázottabb helyzet alakul ki. Azon intézmények esetében, amelyek ezt követően is többcélú keretében működnek tovább, pontosításra kerülnek a működési feltételek. kidolgozásra került a kettős szükségletű, súlyos pszichés tüneteket mutató, fogyatékos gyermekek ellátásához szükséges módszertani megalapozás, a fejlesztési cél az EFOP-ban megjelenik, a szükséges feltételek megteremtéséhez 2016 évben pályázati kiírás várható.
Gyermekvédelmi szakellátás-nevelőszülői ellátás I. – a gyermek helyettesítő gondozáshoz való joga • Cél, hogy bármely otthont nyújtó ellátásban azonos szakmai feltételekkel lehessen támogatni a gyermek szükségleteihez igazodó ellátást. A nevelőszülői ellátásban is szükséges biztosítani a pszichológus, illetve a fejlesztőpedagógus elérhetőségét. • Nevelőszülői ellátás területén továbbá a 2014-ben bevezetett változások tapasztalatainak vizsgálata, elemzése a kihívás. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó korlátozás eltörlése, a nevelőszülők időkorlátozás nélkül folytathatnak egyéb keresőtevékenységet 2015. 01.01-től. nevelőszülő tevékenységhez szükséges képzettségi feltételek változása
Gyermekvédelmi szakellátás – nevelőszülői képzések I. • Cél, hogy a nevelőszülői hálózatok fejlesztésére biztonságosan, ütemezetten, rugalmas keretek, teljesíthető feltételek között kerülhessen sor.
2015. 01.01-től a 60 órás nevelőszülői tanfolyam nem került kivezetésre, elvégzésével a nevelőszülő a jövőben is megkezdheti a tevékenységét. A nevelőszülői tevékenységet végző, a korábbi szabályozás szerinti egy helyett – többféle képesítési előírás teljesítése között választhat: OKJ vagy KOP A képesítés megszerzésére fejezeti kezelésű és EFOP források tervezésre kerültek. A változásokat a következő dia mutatja be.
Gyermekvédelmi szakellátás – nevelőszülői képzések II. 2015. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesíthető:
2015. július 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesíthető:
1) OKJ-s nevelőszülő szakképesítéssel,vagy
1) OKJ-s nevelőszülő szakképesítéssel,vagy
2) 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzésével, vagy OKJ-s nevelőszülő szakképzés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymoduljának eredményes elvégzésével, és mindkét esetben annak vállalásával, hogy a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az OKJ-s nevelőszülő szakképesítést megszerzi.
2) 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzésével, vagy OKJ-s nevelőszülő szakképzés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymoduljának eredményes elvégzésével és mindkét esetben annak vállalásával, hogy a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül 1. az OKJ-s nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy 2. a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot (KOP) eredményesen elvégzi.
Gyermekvédelmi szakellátás– nevelőszülői képzések III. Nevelőszülő Központi Oktatási Program (Nevelőszülő KOP) - keretszabályai kialakítás alatt Célja: a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák fejlesztése a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan. • A KOP részletes tematikáját és programját a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki jogszabályban. • a KOP alapján nevelőszülő képzést és vizsgáztatást végző szervezeteket a miniszter – a minisztérium honlapján közzétett feltételeknek megfelelően jelentkező szervezetek közül – a benyújtott szakmai program figyelembevételével jelöli ki. • A tematika és képzési segédanyag kidolgozására az EMMI munkacsoportot hívott össze, az ehhez szükséges forrást az EMMI 20/18. fejezeti kezelésű előirányzata biztosítja.
Különleges ellátási szükségletű gyermekek ellátása – a gyermek egészséghez és helyettesítő gondozáshoz való joga • Az állapotuk miatt különleges szükségletű, fogyatékos gyermekek ellátása kihívást jelent: - az Szt. hatálya alá tartozó intézményekben nem került szabályozásra a gyermeki jogoknak megfelelően az ellátás keretrendszere, - a nevelőszülői ellátás biztosítása, feltételek megteremtése (képzés, támogatás), - az átmeneti gondozásban a feltételek megteremtése (képzés, támogatás, segítő) Jogszabályi és gyakorlati szinten is szükséges megteremteni a különleges ellátási szükségletű gyermekek magasabb színvonalú ellátását, valamennyi ellátási formában.
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok Szakértői Bizottságok • A gyermekek egyéni szükségleteinek biztosítása érdekében olyan rendszer létrehozása a cél, amelyben a gyermek szükséglete, legjobb érdeke - alapozza meg az elhelyezését, - alapján készül a szakértői bizottság szakmai véleménye, és fontosabb, mint a fenntartói, intézményi érdek.
Fentiek megoldásaként szükséges kidolgozni a TEGYESZ-ek otthont nyújtó és utógondozói ellátástól elkülönült működtetésének rendszerét, megvalósítás 2016. 01. 01-től; szükséges kidolgozni a Szakértői Bizottságok független, szabályozott működtetésének módját (2015. év második felében a jogszabály-módosítás előkészítése a TÁMOP 5.4.1-12/0001 NCSSZI által vezetett kiemelt projekt fejlesztései alapján), megvalósítás 2016. 01. 01-től; a szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása (TÁMOP 5.4.2-12/0001 NRSZH által vezetett kiemelt projekt); Az új TEGYESZ feladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtése, az új feladatok ellátásának szakmai támogatása, monitorozása (TEGYESZ-ek infrastrukturális fejlesztése EFOP-ban tervezett).
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság I. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga • Új feladat volt 2014. év tekintetében, számos kihívást, átszervezést igényelt. Szükséges a megkezdett folyamat folytatása, támogatása: - a szükséges státuszok számának figyelemmel kísérése, - a gyermekvédelmi gyámok képzésének, továbbképzésének biztosítása, az új gyámok mentorálása, - a gyermekvédelmi gyámi tevékenység módszertani segítése, - az állami fenntartó és az ágazati irányítás együttműködésével a tárgyi és működési feltételek javítása hazai és EFOP forrásból, továbbá monitorozása
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság I. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga Jogszabályi alapok • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) IV. könyv 4:146. § „(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.” 4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége] „A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges” 4:223. § „Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.” 4:224. § „A gyám - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője.”
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság II. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga • 4:230. § [Gyermekvédelmi gyámság] „Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek, a) akit nevelésbe vettek; b) akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; vagy c) akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához.” • A Gyvt. 11. § (2) bekezdése értelmében, „11. § (2) A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását, b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé, c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.”
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság III. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga A gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetésével elérni kívánt célok: a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása, a gondozási hely esetleges változásától független, állandóságot biztosító törvényes képviselet megteremtése, a gyermek érdekének következetes a gondozási helytől független képviseletének biztosítása, a gyermek jogai gyakorlásának elősegítése, véleményének megismerése és arról az ellátást nyújtó, valamint az eljáró hatóság tájékoztatása a gyermek véleményének figyelembevétele érdekében a fenntartói/működtetői/intézményi/gondozói érdekek közötti érdekütközések feloldása a gyermek csupán a szükséges (legrövidebb) ideig tartózkodjon a gyermekvédelmi szakellátásban, a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítsunk a gyermek hazagondozására, örökbefogadására minden gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek azonos helyzetű jogalany. Az azonos helyzetű gyermekek törvényes képviselete ellátásnak azonos módon történő biztosítása A gyermekvédelmi gyámság lényege a gyermek legjobb érdekének képviselete a számára gondozási helyet biztosító fenntartótól, működtetőtől, intézménytől, gondozótól függetlenül.
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság IV. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga A gyermekvédelmi gyámok kirendelésének helyzetképe (Forrás: SZGYF Intézményirányítási Főosztály, 2015. január 31-e szerinti állapot)
Kiskorúak száma otthont nyújtó/ teljes körű ellátásban
Ebből gyámság alatt állók száma
Ebből gyermekvédelmi gyámság alatt állók száma
(fő)
(fő)
(fő)
20224
18021
15614 (a gyámság alatt állók 86,84%-a)
Ebből osztott gyámság alatt álló, nevelőszülőknél élők száma (fő)
Osztott gyámságot ellátó nevelőszülők száma
2629 (a gyv. gyámság alatt állók 16,8%-a)
1357
(fő)
Gyermekek száma, akiknek a nevelésbe vételének kötelező felülvizsgálata 2014-ben nem történt meg (fő) 2371 (a gyámság alatt állók 13,16%-a)
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság V. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga Gyermekvédelmi gyámok az adatok tükrében – 2015. 01. 31-én (Forrás: SZGYF felmérés)
Státuszok száma: 624
Betöltött státusok száma: 561 Üres státuszok száma: 63 Üres státuszból gyám felvétele folyamatban: 38 Még szükséges státuszok száma: 40 A jsz.-ban előírtnál több gyermek gyámságát ellátó gyámok száma: 222 fő A jsz.-ban előírtnál 20 %-al több gyermek gyámságát ellátó gyámok száma: 96 fő
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság VI. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga A gyermekvédelmi gyámok képzése 2015. január 31-éig összesen 586 fő vett részt gyermekvédelmi gyámi 30, illetve 150 órás képzésben a TÁMOP 5.4.10.-12/1-0001 kódjelű kiemelt projekt keretében. A rendelkezésre álló státusz számhoz viszonyítva a 30, illetve 150 órás gyermekvédelmi gyámi képzésben már részt vettek aránya 93,9%. (Forrás: SZGYF Intézményirányítási Főosztály)
30 órás továbbképzésen már részt vettek
150 órás alapképzésben már részt vettek
Összesen képzésben már részt vettek
(fő)
(fő)
(fő)
Képzésre várók száma a jelenleg üres státuszok száma alapján (fő)
195
391
586
63
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat új feladatok I. gyermekvédelmi gyámság VII. - a gyermek törvényes képviselethez, panaszhoz való joga Gyermekvédelmi gyámság megerősítésének, fejlesztésének eszközei TEGYESZ szintjén TEGYESZ- en belüli gyv. gyámi munkacsoport működtetése mentor gyám együttműködési megállapodás megkötése és rendszeres szakmai megbeszélések nevelőszülői hálózatokkal, gyermekotthonokkal SZGYF és ágazatirányítás szintjén szakmai támogató gyv. gyámi munkacsoport működtetése monitorozás szükséges számú státusz biztosítása képzés, továbbképzés biztosítása (EFOP) szakmai segédanyag közreadása környezeti, tárgyi feltételek fejlesztése (EFOP) a gyv. gyámság ismertségének növelése (eü., köznev.)
a végrehajtás figyelemmel kísérése, a tapasztalatok alapján szükség esetén a jogi szabályozás felülvizsgálata
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok – Ptk.-ból fakadó új feladatok 2014. március 15-től - gyermek családban való nevelkedéséhez való joga • Támogatott közvetítés (mediáció) előkészítése, utánkövetése
biztosítása,
az
örökbefogadás
Ennek érdekében a feladatok ellátásához szükséges szakmai - személyi - tárgyi feltételrendszer megteremtése, annak támogatása kiemelt és célzott fejlesztést igényel. Az EFOP-ban tervezett a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok infrastrukturális feltételeinek fejlesztése ÖFR elektronikus nyilvántartási rendszer fejlesztése a TÁMOP 5.4.2-12/0001 NRSZH által vezetett kiemelt projektben Fejezeti kezelésű forrásból ÖFR-hez számítógép vásárlás támogatása Örökbefogadási tanácsadók és örökbefogadást elősegítő civil szervezetek munkatársainak továbbképzése Támogatott közvetítés (mediáció) módszertani anyagának elkészítése
Menekült, oltalmazott gyermekek a gyermekvédelmi szakellátásban 2012-től megfigyelhető a kísérő nélküli és a menedékkérő kiskorúak létszámának jelentősnek tekinthető folyamatos növekedése, mely 2014-ben a korábbi évekhez képest is tovább emelkedett. 2014. december 31-én 739 fő kísérő nélküli és a menedékkérő kiskorúról gondoskodott a gyermekvédelmi szakellátási rendszer alapvetően gyermekotthoni gondozási formában, figyelemmel arra, hogy e gyermekcsoport sajátos, speciális igényei (nyelvi, kulturális, vallási sokszínűségből fakadó sajátos ellátási, nevelés, képzési, oktatási szükségletek) nevelőszülői gondozásban megfelelő módon és színvonalon nem elégíthetőek ki. • A menekült, oltalmazott, illetve kísérő nélküli kiskorúak helyettesítő gondozáshoz való joga biztosítása tekintetében a gyermekvédelmi szakellátás egyre növekvő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ugyanakkor nem készültek el azok az eljárásrendek, amelyek az ellátás módját, szabályait, kereteit, illetve szakmai tartalmait jelenítenék meg. Fontos, hogy továbbgondolásra, megjelenítésre kerüljenek az ellátás szakmai tartalmai, szabályai, specialitásai ezen ellátotti kör tekintetében. A gyermekvédelmi gyámoknak, a velük foglakozó szakembereknek speciális tudás, felkészítés szükséges. A férőhelyek fejlesztése is elengedhetetlen.
Gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer - adatkezelés biztonsága, a gyermek életútjának figyelemmel kísérése • A gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer elektronizálása hosszú ideje megoldásra váró feladat. Első lépésként a gyermekvédelmi szakellátás területére vonatkozó nyilvántartási rendszer (törzslap, TESZ-1, TESZ-3, GH-1, GH-3) elektronikus fejlesztésének kidolgozása a TÁMOP 5.4.1-12/0001 kiemelt projekt eredményein alapulva a TÁMOP 5.4.2-12/0001 kiemelt projekt keretében folyik. Az elektronikus nyilvántartási rendszer a napi munkavégzéshez, a gyermek életútjának figyelemmel kíséréséhez nyújt segítséget, ezért ezt a gyermekvédelem valamennyi területére (gyermekjóléti alapellátás, gyámhivatal) szükséges kidolgozni (uniós forrásból).
Javítóintézeti ellátás a Gyvt.-ben 2015. 01. 01-től • A javítóintézet a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja • A javítóintézet szervezeti felépítése, alapdokumentumai (házirend – gyermeki jogok) • A fiatalkorút megillető ellátás, kapcsolattartás – Bv.tv. • Utógondozó részlegen (24 é) történő ellátás • Fiatalkorúval együttesen elhelyezett gyermeke számára teljes körű ellátás • Közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelem kiterjesztése a javítóintézetekben szakmai munkakörben dolgozóra • Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorú szabadsága - a gondozási helye fogadja - utazási és étkezési költségét a javítóintézet biztosítja
Az új javítóintézeti rendtartás – 1/2015. (01.14.) EMMI rendelet • • • • • • • • • • • •
Ellátás, működés részletes szabályai A munkakörök és a képesítési előírások A javítóintézeti elhelyezés tárgyi feltételei A rendkívüli esemény – feladatok A fiatalkorú családi pótlékának felhasználása A befogadás, gondozás, nevelés és felügyelet, oktatás és a képzés – részletes feladatok Az együttes elhelyezés, a teljeskörű ellátás tartalma A jutalmazás szabályai Az engedély nélküli eltávozás - feladatok A fegyelmi eljárás – mediáció lehetősége Elbocsátás, visszafogadás, utánkövetés Az előzetes letartóztatás végrehajtása - eltérések
Új javítóintézet Nagykanizsán – a javítóintézeti ellátás sztenderdizálása TIOP 3.4.3/11-0001 Kiemelt projekt - Projektgazda EMMI Debreceni Javítóintézete – forrás: 2,25 MrdFt. Tartalma: Zöldmezős beruházással létrejön egy 108 férőhelyes, fiú javítóintézet Nagykanizsán. Az új javítóintézet a az előzetes letartóztatásba helyezett és ítéletes fiatalkorúakat is fogadja tervezetten 2015. május 1-jétől. A fejlesztés célja összetett: - minél kevesebb fiatalkorú bűnelkövető töltse előzetes fogva tartásának időtartamát felnőtt BV intézetben, - fiú javítóintézetek zsúfoltságának enyhítése, - a javítóintézeti ellátás dunántúli földrajzi lefedettlenségének megszűntetése, - a javítóintézeti nevelés folyamatainak, feladatellátásának sztenderdizálása és tanulmányok készítése több területen, az új intézmény szervezeti és szakmai szabályozóinak elkészítése, 6 hónapon át tartó mentorált működtetés
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben I. • 2013. 09. 01-jétől a pedagógus előmeneteli és illetményrendszer kiterjed a gyermekvédelmi szakellátás, javítóintézet pedagógusmunkakörűire (a 257/2000. (XII. 26.) Korm. Rend. V. sz. melléklete szerinti 11 munkakör). Az intézkedés kb. 2700 főt érintett, jelenleg kb. 2300 főt érint. Az OGY döntésekor 2013 augusztus végén – mert a korábbi tervek szerint 2015. 09.01-től került volna bevezetésre e szakterületre –nem voltak készen a jogszabályok e szakterületre vonatkozóan. Megoldások: Átmeneti: OH- Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály-fenntartók, intézményvezetők-pedagógus munkakörűek szoros együttműködésében- intézményi és önkéntes nyilatkozat melletti személyi regisztráció a KIR-ben. Végleges: Gyvt. és Kormányrendeletek módosítása: 2015. január 1-től hatályba léptek a jogszabályi előírások a gyermekvédelmi szakellátási intézmények, javítóintézetek pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjaik Közoktatási Informatikai Rendszerbe (KIR) történő regisztrációjához (Gyvt.,,235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet)
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben II. „A Gyvt. 15. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészült ki:
„(16) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője a) bejelenti az intézményt a köznevelés információs rendszerébe, és b) a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít. (17) Az alkalmazotti nyilvántartás a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontjának és megállapításainak kivételével tartalmazza az Nktv. 44. § (7) bekezdésében foglalt adatokat, valamint a szociális szakvizsga megszerzésének idejét.”
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben III. A gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása Háttere: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a köznevelési intézmények KIR-ben történő nyilvántartásának rendjét, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények, javítóintézetek tekintetében e rendelet figyelembe vételével került megalkotásra a szabályozás, hiszen egy működő rendszerhez való csatlakozásról volt szó.
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben IV. A 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a következő 2/A. alcímmel egészül ki: „2/A. A gyermekvédelmi szakellátási intézménynek és a javítóintézetnek a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos feladatai” (6 szakasz) Az intézmény KIR nyilvántartására vonatkozó néhány lényeges szabály:
- intézmény vezetői feladat (szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzést, a javítóintézet esetében az intézmény Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásba vételét követően - a köznevelés információs rendszere (KIR) honlapján keresztül történik az adatrögzítés, az intézmény hatjegyű köznevelési azonosítója kiadásának kezdeményezése - határideje: működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését, az új javítóintézet esetében a Kincstár törzskönyvi nyilvántartásba vételéről szóló határozat kézhezvételét követő öt napon belül
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben V. - meghatározott: a postai úton csatolandó dokumentumok köre az Oktatási Hivatal felé és a felületen rögzítendő adatok köre - változás bejelentés: változás-bejelentéskor az intézményvezető a szakellátást nyújtó intézmény jogerős módosított működési engedélyét, a javítóintézet módosított alapító okiratát, illetve a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg postai úton az OH-nak, ha az a meghatározott adatokban változást eredményez. - hozzáférhetővé tétel: intézményi, fenntartó adatokat az OH a KIR honlapján azok közlésétől számított 8 napon belül hozzáférhetővé teszi és a kiadott hatjegyű köznevelési azonosítót megküldi intézménynek, a fenntartónak, a Kincstárnak.
- intézmény törlése a KIR intézménytörzsből: fenntartónak kell kezdeményeznie az OH-nál a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat/ vagy a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat alapján a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül.
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben VI. A KIR személyi nyilvántartására vonatkozó néhány lényeges intézményvezetői feladat : a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára az intézményvezető a KIR honlapján keresztül a Gyvt.-ben meghatározott adatok megküldésével a jogviszony létesítésének napját követő 5 napon belül tizenegy jegyű OM azonosító szám kiadását kezdeményezi. az OH, az igénylés befogadása napjától számított 15 napon belül adja ki az OM azonosító számot, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott OM azonosító számot. a pedagógus-munkakörű tájékoztatást kérhet az OM azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról az intézményvezetőtől, ezt az OH a KIR-en keresztül biztosított tájékoztatás céljául szolgáló formátummal támogatja (ha elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott) OM azonosító szám állandósága: ha pedagógus-munkakörben olyan személlyel létesít jogviszonyt az intézményvezető, aki rendelkezik már OM azonosító számmal, az nem változik meg. az intézményvezető a KIR-ben nyilvántartott adatok változását a változást követő 5 napon belül köteles bejelenteni. jogviszony megszűnés: az OM azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnése esetén az intézményvezetőnek a megszűnés időpontjától számított öt napon belül kell jelentenie a KIR-be.
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben VII. Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben a számok tükrében Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma:
2015. 01. 01-től Pedagógus II. fokozatba besoroltak száma a 2014. évi rendkívüli minősítési eljárás keretében: - Fenntartók adatszolgáltatása szerint 154 fő, OH adatai szerint 156 fő. 2015. 01. 01-től Mesterpedagógus fokozatba (a pedagógusminősítési szakértői képzést eredményesen elvégző) besoroltak száma: - Fenntartók adatszolgáltatása szerint 61 fő, OH adatai szerint 57fő. Kapcsolattartás a fenntartókkal A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály részéről folyamatos, szükségszerű levelezés és telefonos megkeresés a gyermekvédelmi szakellátási intézmények és a javítóintézetek valamennyi állami, egyházi és nem állami (civil) fenntartójával - tájékoztatás, aktuális feladatokra vonatkozó figyelemfelhívás, - adatgyűjtés, - adategyeztetés céljával.
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben VIII. A minősítési rendszer szakterületi fejlesztése - 2013 októberétől egyeztetés és munkakapcsolat az Oktatási Hivatallal, az OH által vezetett TÁMOP-3.1.5/12-2012-001 „Pedagógusképzés támogatása” kiemelt projekt vezetőivel, szakértőivel - A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály felkérésére 8 fős szakértői csoport kezdte meg a munkát 2013. októberében, mely csoport azóta is folyamatosan dolgozik önkéntesen, illetve az azóta eltelt időszakban a TÁMOP3.1.5/12-2012-001 kiemelt projekttel kötött „kétszer 3 hónapos időtartamú szakértői szerződés keretében - Elvégzett főbb feladatok: - a pedagógus kompetenciák szakterületi értelmezése, a kompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok meghatározása, indikátorpéldák elkészítése; - e-portfólió kötelező és szabadon választható dokumentumai körének, számának, a feltöltendő dokumentumok kötelező tartalmi elemeinek meghatározása; - KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére (első kiadás, második és harmadik javított kiadás) elkészítése; - minősítő szakértő képzés PSZE és PÉM vizsgaszabályzatának kidolgozása
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben IX. Egyszerűsített e-portfólió 2013 tél - 2014 tavasz: - kötelezően elkészítendő és feltöltendő alapdokumentumok köre: - 5 db foglalkozási egység terve és - 5 db vélemény és az azokhoz egyenként kapcsolódó összesen 10 db reflexió. E-portfólió jelenleg: a) kötelezően elkészítendő és feltöltendő alapdokumentumok köre: - 2 db foglalkozási egységterv, és - 2 db vélemény, és - 2 db esetleírás, és az azokhoz egyenként kapcsolódó összesen 6 db reflexió. b) szabadon választható, kötelezően elkészítendő és feltöltendő dokumentumok köréből összesen 4 db különböző típusú dokumentum és hozzá kapcsolódó reflexió, valamint ha az releváns, az azt alátámasztó dokumentum
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben X. Minősítő szakértők képzése - adatok Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint: Eredményesen teljesítette 57 fő a képzéseket záróvizsgák követelményeit, így 2015. 01. 01.-től szakértői munkára rendelhető (mesterpedagógus) Minősítő szakértők nevelő 21; gyermekotthon-vezető 18; leggyakoribb fejlesztőpedagógus 10; gyógypedagógus 9; Apedagógus-munkaköre mesterpedagógus és a pszichológus kutatótanár5;pilot program Megyei/fővárosi és munkaköri lefedettség
Probléma: Az adott munkakörben foglalkoztatottak országos létszámához viszonyítva hiányzik a nevelő nevelőszülői tanácsadó, gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, pszichológus, szakoktató munkakörökben minősítő szakértő; egyes megyékben egyes munkakörökben egyáltalán nincs minősítő szakértő
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben XI.
Megtörtént a közigazgatási egyeztetése a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítás-tervezetnek – terv: bekerülnek a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítése során alkalmazandó, az ágazati sajátosságok miatt indokolt eltérő rendelkezések.
A tervezett módosítás néhány új szakterületi tartalmi eleme:
• 1. §-a a kiegészül egy új (3a) bekezdéssel, mely egyértelműen kimondja, hogy a rendelet II. fejezetének hatálya – a 6., 7., 8. alcím kivételével – a Gyvt.-ben meghatározott intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed. • 4. §-a kiegészül egy új 6b) bekezdéssel, mely szerint: annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, részt kell vennie az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában a megbízás vagy a munkakör betöltésének ideje alatt is, ha a 7. § (1) bekezdés szerinti felkészítésben részt vett.
• 5. §- a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Kutatótanár fokozatba a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.”
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben XII. • 6. § (1) bekezdés módosul: A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében – ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott mentor nem jelölhető ki – a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el. • 7. § (2) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki: (A minősítő bizottság tagjai minősítő vizsga esetében) „ac) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,” • 7. § (2) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki: (A minősítő bizottság tagjai minősítési eljárás esetében) „bc) Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,”
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben XIII. • 14. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony azért szűnik meg, mert az intézmény vezetőjének döntése alapján a munkavállaló az intézményen belül pedagógus-munkakörből nem pedagógus munkakörbe kerül át, a minősítési eljárás a munkavállaló intézményen belül ismételten pedagógus-munkakörbe kerülését követően várakozási idő nélkül kezdeményezhető.”
• 15. § (1) bekezdése helyébe lépő rendelkezés második mondata: „(1) … A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.” • 36. § a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Az a pedagógus, aki legkésőbb a minősítési eljárásra történő jelentkezés határidejéig tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik és a) a Mesterpedagógus fokozat esetében pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, b) Kutatótanár fokozat esetében a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, 2015. évben kezdeményezheti a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besoroláshoz szükséges minősítési eljárást.”
Pedagógus életpálya a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben XIV. 36. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki: • „(11) A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének. A pedagógust 2015. évben az 1/A. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.” 1. A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba történő besorolás értékelése 2015. évben
1
2
A B Az értékelés elemei % A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió 60 értékelése A portfólióvédés értékelése Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra 40 megtartása, a munkakör dokumentum elemzése
ellátása
során
keletkezett
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek: 06-1-795-3123
[email protected]
