GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, DECEMBER. Tartalom

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I . É V F O LY A M , 1 . S Z Á M , 2 0 0 8 . D E C E M B E R .

Tartalom

A libánfalvi kápolna

Útjára Útjára indítottuk indítottuk … … Önkormányzat Önkormányzat ... ...

2 2 4 4

Sulivilág Sulivilág ... ... Hitélet Hitélet ... ...

7 7 9 9

Civil Civil fórum fórum ... ... Múltidézõ Múltidézõ ... ...

11 11 16 16

Mezõgazdaság Mezõgazdaság ... ... Gyermeksarok Gyermeksarok ... ...

18 18 21 21

Testvértelepülések Testvértelepülések ... ... Ép Ép testben testben ... ...

22 22 23 23

Tarka-barka Tarka-barka –– Magazin Magazin ... ...

26 26

2/

ÚTJÁRA INDÍTOTTUK

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.

Miért éppen Barázda?

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212 szám. Tel.: 0266 350004, 350077, [email protected]

ifj. Sólyom István

Minden újonnan induló sajtóorgánum esetében kardinális kérdés a névválasztás. A megállapítás fokozottan érvényes kisebb közösségek sajtótermékeire, hisz olyan nevet ildomos találni, amely jól hangzik, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó, a mindenki számára érthetõ és közös jelentéstartalmak révén szellemi köteléket képez az újság és annak olvasóközönsége között. A döntésben alapvetõ szerepet játszik a célközönség szociológiai vagy társadalmi összetétele. Az elnevezés az illetõ közösség minden egyes tagja számára releváns és érvényes mondanivalót kell hordozzon. Ezen minimál követelmények figyelembevétele által Gyergyóújfalu község kulturális és közéleti havilapjának neve a szerkesztõk egyhangú döntése értelmében a „Barázda” lett. A barázda szavunkról a nagy többségnek a mezõgazdaság és/vagy a barázdabillegetõ jut eszébe. Továbbgondolkodva a szó jelentésén olyan tudományterületekre juthatunk el, mint az agykutatás vagy neurobiológia, az embriológia és az építészet. Láthatjuk tehát, hogy a mindenki által közismert és a mindennapi szóhasználatunk szerves részét képezõ kifejezés az elsõdleges jelentésen túl egyéb értelmezést is hordoz magában. A székely ember szívéhez már csak életmódjából és hagyományaiból kifolyólag az elsõ két megközelítés áll közelebb. Ha jól belegondolunk, vidékünk mindenkori emberének életét a barázdák közti folyamatos tevékenykedés kíséri végig. Állandó harcot vív az elemekkel, a sovány termõfölddel, a zord éghajlattal. Rögök között görnyed, izzadtságcseppeket töröl le felhevült homlokáról, konokul, összezárt ajkakkal, elszántan végzi munkáját. Pihenés-

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Sulivilág Elekes-Köllõ Tibor, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Elekes-Köllõ Tibor Múltidézõ Elekes Dániel László, ifjú Sólyom István képp kinyújtózik, megropogtatja fáradt testrészeit, szeme a látóhatárt kémleli. Szorgos kezek munkájának nyoma merre csak a szem ellát. Hopp, egy kedves ismerõs! A barázdabillegetõ. A mindig élénk, folyton élelem után kutató kismadár jelenléte mosolyt csal emberünk elcsigázott ábrázatára. Páratlan párost alkotnak õk ketten. Tekintetét az égre emeli, munkája gyümölcsének beéréséhez az Isten segítségét kéri. Évszázadok óta vallja, azé a föld, aki megmûveli. Ha kell ismerõsök, barátok, rokonok segítségét kéri, de föld parlagon nem maradhat. Folytatás a 3. oldalon »

Mezõgazdaság Horváth Nina Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Testvértelepülések Egyed József Ép testben … Gál Katalin, Egyed József Tarka-barka Gál Katalin


ÚTJÁRA INDÍTOTTUK

/3

» Folytatás a 2. oldalról

Az utóbbi idõkben más szelek fújnak, egyre apad azok száma, akik e helyütt nem tárgyalható, többnyire rajtuk kívül esõ okok miatt nem mûvelik, nem mûvelhetik a földet. Egyre több a rendezetlen termõföld, kaszáló, az egyenes barázdákat lassan benövi a gaz. A megváltozott körülmények, a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság érzése új barázdák megjelenésének biztosított táptalajt. Napjaink székely embere a homlokára kiült barázdák körüli ügyes-bajos kérdésekkel van elfoglalva. Az ebbõl fakadó kölcsönös bizalmatlanság, az egymástól való elidegenedés, az önmagába való fordulás és irigykedés dudvái hálózzák be lelki- és gondolatvilágát. A barázdabillegetõ láttán is legjobb esetben csak legyint egyet. Nem ér rá vele foglalkozni, sietni kell, az idõ pénz. Már a kaláka sem a régi. Nem is hívja a szomszédot. Nem mintha nem jönne, szíves örömest, elõbb állapodjunk meg az órabérrõl. Durván elszabaduló világunkban próbáljunk megállni egy pillanatra. Vegyük észre egymást, a másikban a szépet, a jót, értékeljük amink van, segítsük, támogassuk azokat, akiknek nincs, vagy kevesebb jutott. Érezzünk velük együtt. Ne a másik kezdeményezésére várjunk, hisz a folyamatos várakozás akadályokat teremt és falakat emel a közösség tagjai közé. Csodálkozzunk rá életünk apró örömeire, csendes perceinkben a számunkra igazán fontos értékekrõl igyekezzünk gondolkodni. Meggyõzõdésünk, hogy egy közösség megmaradásának alapfeltétele a tagok egymás iránt tanúsított együttérzése és a valaha létezett, de mára jobbára kihûlt, felszínes kapcsolatok újraépítése. A hogyanért nem kell messzire mennünk, hisz õseink módszerét kell mai, modern formába átmenteni, a kor kihívásainak megfelelõ köntösbe öltöztetni. Siker esetén a ráncok kisimulhatnak, a barázdák között pedig újra régi pompájukban tündökölhetnek a mezei virágok. E közösségi (újra) építõ folyamat elsõ állomását hivatott képezni a „Barázda”. Kérjük, forgassák és olvassák szeretettel!

Kedves községlakók! Néhány biztató szóval, gondolattal szeretném útjára bocsátani Gyergyóújfalu község önkormányzatának havi rendszerességgel kiadandó közéleti és kulturális lapját. A Barázda megszületésével egy olyan kezdeményezés vált valóra, amely segíti közösségi életünk információval való ellátását, ugyanakkor érdekes olvasmányt is nyújt az olvasónak magazinszerû felépítésével. E lap hasábjain szeretnénk megismertetni Önökkel az önkormányzati munkát, tájékoztatni a lakosságot minden, közösségünk számára fontos eseményrõl, olyan információkkal látva el a község lakosságát, amelyek hasznosak tudnak lenni mindennapi életünkben. A Barázda által bemutatjuk községünk mindennapi életét, viszszatekintünk a múltra, az elmúlt idõkre, de ugyanakkor megfogalmazzuk terveinket, elképzeléseinket, jövõképünket.

Tisztelt községi lakosok! Fogadják olyan szeretettel ezt az újságot, mint amilyen szeretettel, odaadással dolgozott megszületésén a szerkesztõbizottságot alkotó lelkes kis csapat, annak érdekében, hogy a közösségünk egy ilyen értékkel gazdagodhasson. Várjuk kedves olvasóinktól észrevételeiket, hozzászólásaikat, hogy ez a kis lap tartalmilag még gazdagabb, még színesebb legyen. Célunk, hogy a Barázda a lehetõ legjobban igazodjon az Önök, olvasók igényeihez. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik dolgoztak azért, hogy az Önök asztalán ott lehessen ez a lap, közelebb hozva ezáltal az önkormányzatot az emberekhez, de ugyanakkor községünk lakóit is egymáshoz. Kívánom, hogy sok esztendõn keresztül böngészhessük oldalait, sorait, az azokban testet öltõ egyszerû, de annál értékesebb székely gondolkodást és humort. Tisztelettel, Egyed József polgármester

4/

ÖNKORMÁNYZAT


A beiktatástól napjainkig Rövid áttekintõ a Polgármesteri Hivatal tevékenységérõl Egyed József

Az új önkormányzati testület valamint polgármester júniusi beiktatását követõen számos, a község fejlõdése szempontjából jelentõs munkálat került elvégzésre. A napi ügyintézés mellett kivitelezett fontosabb megvalósítások lajstroma tekinthetõ át az alábbiakban: 1. A szeméttelep állapota az utóbbi években egyre több problémát okozott: – terjeszkedésével egyre több mezõgazdasági területet foglalt el – a lerakott szemétbõl a szél nagy területeken szétszórta a mûanyag hulladékot (a szomszéd területeken) – az ott tárolt faipari hulladékot számos esetben meggyújtották és az ebbõl származó füst a szomszéd települések lakosait is zavarta Ez év õszén sikerült a szeméttelep és környékének rendezése, a szeméttelep végleges felszámolása és a környezõ dûlõutak visszaállítása az eredeti állapotukba. 2. A 126-os megyei út (Újfalu-Vasláb) szinte járhatatlan állapotban volt, ezen a szakaszon sikerült elvégezni a feljavítási munkálatokat (gyalulás, kövezés, árkok takarítása). 3. A községháza elsõ emelete (tanácsterem szint) teljes felújítása megtörtént, beleértve az újfalvi származású Pál András fafaragó-szobrász által a községnek adományozott 22 darab szobor és plakett restaurálása. 4. Új utcatáblák és házszámok készültek a község egész területére. 5. Megtörtént a Fenyés utca és a Faluköze községi utak feljavítása. 6. A jégpálya és ennek környékén tereprendezési munkálatok folytak, a lelátó épülete új tetõburkolatot kapott, az öltözõk szintjén nyílászáró csere és belsõ feljavítás történt. Újjá épült a szivattyúház is.

7. A községi vízhálózati rendszert bõvítettük a Folyam és a Fenyés utca bal ágával. 8. Új és tágasabb helyre költözött a községi irattár, a Hivatal pedig kibõvült egy új irodával. 9. Új központi fûtésrendszer került üzembe helyezésre a tekerõpataki iskolánál. 10. A parkosításra megnyert pályázatra megkötöttük a finanszírozási szerzõdést a Környezetvédelmi Minisztériummal, új tervek készültek, és egy új tenderfüzet alapján kiírtuk a munkálatok elvégzésére szóló versenytárgyalást. 11. Egy komplex községfejlesztési pályázat részeként elkészültek egyes

községi utak aszfaltozásának tervei, és folyamatban van a szennyvízhálózat kibõvítése, a Mûvelõdési Ház és a régi községháza felújítási terveinek elkészítése. 12. Az Erdõlõ út Szenéte falu felöli részén megtörtént egy 800 m-es szakasz felújítása. 13. Elkezdõdtek a kilyénfalvi közösségi ház és közbirtokossági székház áttervezése, valamint az építési munkálatok. 14. A község egész területére szemetes kukákat vásároltunk 15. Elkészült a Libán falu és környékének villamosításáról szóló helyzettanulmány és egy pályázat keretében adtak a megyei tanácshoz.


ÖNKORMÁNYZAT

/5

Visszatekintés az idei falunapokra Egyed József

Az idén a falunapok a községi focipályán voltak megszervezve. Szeretném köszönetemet kifejezni, a több mint száz önkéntesnek, akik jelentkeztek az egy héttel a rendezvények elõtt meghirdetett takarítókalákára. A kaláka során megtisztítottuk a gyommal benõtt sportpályát, használhatóvá tettük az elmúlt években meglehetõsen mostohán kezelt létesítményt, helyet adva az ünnepségnek. A Nõk a nõkért szervezet is takarítási, faluszépítési kalákát szervezett az iskolás gyerekekkel. A falu összefogása volt elsõdleges célja a falunapoknak. Egy embernek nehéz elõre lépni, de ha összefogunk, haladunk. Büszke vagyok, hogy Újfaluban állatkiállítást szervezhettünk, a gazdák sok új információval gazdagodtak a meghívott, termékeiket bemutató cégek által, reményt táplálva beléjük, mert tudjuk: sok nyûgje van a gazdálkodónak. Az állatkiállításra tizennyolc helybéli gazda hozta el legszebb szarvasmarháját a rendezvény színhelyén kialakított karámba, a gyerekek pedig a törzskönyvezett kutyák, nyulak és macskák kiállítása körül sürögtek-forogtak szüleikkel. Legfõképp a gyere-

kek napja volt e falunap, az õ szórakoztatásukra összpontosítottunk leginkább. A megszervezett programok jó része a kicsiket célozták meg. Játszóház, vetélkedõk, koncert a kicsiknek, akik boldogan játszadozva szüleiket is jókedvre derítették. Nagy sikert aratott a gyerekeknek felállított ugráló és a körhinta is, de ennél is népesebb érdeklõdésnek örvendtek a helyi fodrászok, kozmetikusok, az általuk kialakított sátorban több gyerek is betért arcfestésre, az anyukák frizurakészítésért álltak sorba. Amíg a hölgyek a szépségszalonban töltötték az

idõt, az urak vetélkedõkön mutathatták meg erejüket. A rendezvény harmadnapján a Molnár Antal Fúvószenekar hajnali szerenádja ébresztette a falut, a Sarlós Boldogasszony-napi búcsúra igyekvõ idõsebb korosztály, pedig rendre betért vérnyomást méretni az otthoni beteggondozó szolgálat sátrába, majd folytatta útját a templom felé. A délutáni helyi jellegû kulturális program, a fúvószenekarunk fellépésével kezdõdött, majd az óvodások, kisiskolások, különbözõ hangszereken játszó gyerekek és a Máté Ilona tanítónõ néptánccsoportja lépett fel a színpadra. A támogatóink nagylelkû adakozása lehetõvé tette, hogy a falunapok során koncerteket, néptánc elõadást, tombolát, valamint tûzijátékot tudjunk szervezni. Ezúttal szeretném megköszönni a szervezõknek, a támogatóknak, a tanácsosoknak, a hivatal alkalmazottjainak, az óvónõknek, tanítónõknek, a beteggondozóknak, mindenkinek, aki tett azért, hogy a falunapok sikeresek legyenek. Reméljük, hogy ilyen jó csapatmunkával továbbra is jól fogunk dolgozni és egyre elõbbre tudunk haladni.

6/

ÖNKORMÁNYZAT


A Polgármesteri Hivatalnál vezetõ tisztséget betöltõ személyek fogadóórái Egyed József, polgármester Mihálydeák Ervin, alpolgármester Kovács Ilona Éva, jegyzõ

hétfõ: 9-12 csütörtök: 9-12 csütörtök: 9-12

2. 3. 4. 5.

anyakönyvi iratok, névváltoztatás öröklés sérültgondozók munkakönyvek

A fogadóórákra a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell bejelentkezni, Elekes-Köllõ Angélánal.

Könyvelõség

A Gyergyóújfalvi Polgármesteri

Deák Anna Sólyom Katalin

pénzügyi elõadó pénztáros

Hivatal munkaprogramja: Adóosztály Hétfõ-csütörtök: Péntek:

8-16 óráig, ügyfélfogadás 9-14 óráig 8-13 óráig, ügyfélfogadás 9-13 óráig

A Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal belsõ felépítése, személyzete, ügyfélszolgálati munkaköre:

Szociális osztály Elekes Józsa Gizella szociális elõadó 1. gyermeksegély, szülési pénz, babakelengye, 2. gyereknevelési aktacsomó összeállítása 3. szociális segély 4. pótgyermeksegély családosoknak 5. pótgyermeksegély egyedül gyermekeiket nevelõ szülõknek 6. környezettanulmány 7. fûtéspótlék

Közigazgatási osztály Elekes Köllõ Angela felügyelõ 1. titkársági feladatok 2. közönségkapcsolat és tájékoztatás 3. kérések, peticiók 4. szekér, mezõgazdasági gép, moped rendszámok

Anyakönyvvezetõ Molnár Mária anyakönyvi elõadó 1. születés, házasságkötés, haláleset,

Deák Adél Anna pénzügyi elõadó Albert Margit pénzügyi elõadó Görbe Ágnes pénzügyi elõadó 1. adók, illetékek kivetése, begyûjtése 2. helyi adókkal kapcsolatos igazolások

Mezõgazdasági és kataszteri iroda Tódor Levente felügyelõ, topográfus Kósa Csaba felügyelõ, topográfus Miklós Károly elõadó Lázár Mária elõadó 1. mezõgazdasági nyilvántartás 2. igazolások (telefon, lakhely, terület, MTSZ napok, családösszetétel) 3. termelési lap 4. cinkus 5. mezõgazdasági támogatások 6. földtörvények alkalmazása: területfelmérés, birtokba helyezés

Területrendezés Egyed Imre András 1. urbanisztikai bizonylatok 2. építkezési engedélyek 3. vízbekötési kérések

szakelõadó


SULIVILÁG

/7

Ismét ünnepre készül az Elekes Vencel Általános Iskola Gáll Katalin

Tanulók, tanárok együtt készülünk a „Mennybõl az angyal” Karácsonyi Szavalóversenyre, amelyet immár tízedik alkalommal szeretnénk megszervezni. Már egy évtizede, hogy november vége, a december a készülõdés, a verstanulás lázában telik. Iskolánk tanulói versesköteteket forgatnak, kiválaszthatják a nekik tetszõ, az alkalomhoz illõ verseket és igyekeznek, hogy a hagyományokhoz méltóan, minél jobban szerepeljenek a versenyen. Amikor ezelõtt tíz évvel nekifogtunk a verseny szervezésének, nem reméltük, hogy ilyen nagyszabású az egész falut megmozgató rendezvénynyé növi ki magát. Bebizonyosodott, hogy ha teljes szívvel lélekkel próbálunk valami újat, szépet létrehozni, mindenki magáénak érzi, és tehetsége, tudása szerint részt akar venni benne. Az elsõ versenyeken még nem volt módunk selejtezõt tartani, mert még nem volt túljelentkezés, de már öt éve mindig elõzetesen szelektálnunk kell, mert mindig nagyon sok tanuló jelentkezik. Meggyõzõdésem, hogy nagyon jó dolog az, ha minél több tanuló igyekszik verseket tanulni, szerepelni, örömet szerezni, iskolatársainknak, tanárainknak és nem utolsósorban községünk lakóinak, hisz a versenyt minden évben videóra vettük, és a Karácsonyi ünnepek alatt a helyi adón a község lakói is megtekinthették. Talán ez volt az oka annak, hogy viszonylag kevés nézõnk volt a falu lakói közül, de reméljük, hogy az idei jubileumi verseny alkalmával többen megtisztelnek jelenlétükkel. Az ünnepség hangulatát még bensõségesebbé teszi, az iskolai kórus szereplése Karácsonyi

dalokat adnak elõ gyakran együtt énekelve a közönséggel. Még egy másik rendezvény is emeli az ünnepség fényét. Minden alkalommal rajz kiállítást is szervezünk, amelyen iskolánk tanulóinak legszebb rajzait állítjuk ki, a Karácsony, a tél témakörében. Ezzel lehetõvé válik az, hogy ne csak a jó szavalók, készüljenek, kapjanak díjat. Szerephez jutnak a kórustagok, a jól rajzoló gyerekek is. Nem szabad elfelednünk, hogy az, hogy ez a rendezvény ennyire sikeres (nagyon) nagymértékben köszönhetõ támogatóinknak, akik már az elsõ alkalomtól önzetlenül segítettek, lehetõvé téve ezzel, hogy a versenyzõk jelentõs édességcsomagot kapjanak, és nagyon szép értékes könyveket. Ugyancsak az adományozók nagylelkûsége tette lehetõvé, hogy már az elsõ alkalomtól minden iskolás édességet kapjon, az utolsó négy évben pe-

dig az óvodások is kaphattak csomagot. Tiszta szívbõl köszönjük nagylelkûségûket, azt hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink számára még szebb ünnep legyen a karácsony. Reméljük, hogy a mostani jubileumi rendezvényünk is az elõzõekhez hasonlóan sikerül, sõt még bensõségesebb, nagyobb szabású lesz, mivel úgy tervezzük, hogy meghívjuk mindazokat, akik mostanáig részt vettek versenyzõként, vagy zsûritagként. Nem valószínû, hogy mindannyian el tudnak jönni, de az eddigi visszajelzések alapján reméljük, hogy minél többen ünnepelhetjük együtt 2008 Karácsonyát. Abban a reményben, hogy községünk lakói közül minél többen részt vesznek ezen a szép ünnepen, együtt, izgulva, örülve gyerekeinkkel kívánunk mindenkinek bensõséges, áldott Karácsonyt és nagyon boldog sikerekben gazdag Új Évet.

8/

SULIVILÁG


A tekerõpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola hírei

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Változatos tevékenységek követték egymást a tekerõpataki iskolában. Október 11-én az V-VIII osztályos tanulók gyalogtúrán vettek részt a Súgó-barlanghoz, melynek szervezõje Becze Juliánna tanárnõ volt. Velük gyalogolt Kolumbán Csaba igazgató úr, Kolumbán Csilla tanárnõ, Szabó Tünde és Fodor Annamária tanítónõk is. A csodálatos táj és a Hegyeskõ tetején talált áfonyabokrok feledtették a gyalogtúra fáradalmait. Október 24-én megünnepeltük a Halloween-t, melyet Rémán Katalin tanárnõ szervezett. Versenyekkel fûszerezte az ünnepet: töklámpáskészítésben, almaevésben, múmiakészítésben, seprûkeresésben és tökadogatásban próbálhatták ki a tanulók ügyességüket. Az I-IV osztályból a

IV. osztály gyûjtött legtöbb pontot, míg az V-VIII osztályból az V. osztálynak volt legtöbb pontja. Különdíjban részesültek a II. osztály tanulói, akik György Tünde tanítónõ vezetésével mûsorral készültek az ünnepre. November 14-én „Védjük együtt környezetünket!” címmel a Békásszoros-Nagyhagymás Nemzeti Park szervezésében és Becze Juliánna tanárnõ irányításával környezetvédelmi vetélkedõt tartottunk a IV. és V. osztályos tanulók számára. A versenyt Fodor Annamária és Deák Éva tanítónõ vezette le. Csapatok: Kikericsek (I. hely), Hiúzok (II. hely), Zergék (III. hely), Ökológusok (IV. hely), Természetvédõk (V. hely) November 19-én emlékeztünk Árpádházi Szent Erzsébetre: az V. osztályos tanulók bemutatták Árpádházi Szent Erzsébet életét, majd gyûjtést

szerveztek a szegények számára. Szervezõ: Kolumbán Csilla hitoktató. November 21-én „1000 éves az Egyházmegyénk” – vallás-vetélkedõt szervezett Kolumbán Csilla hitoktató. Besegített György Tünde tanítónõ is. Csapatok: Szent Pál követõi (I. hely), Szent István (II.hely), Szent Tarziciusz (III.hely). November 22-én a Katalin Bál –ban, melyet a Rió TiTár szervezett, az iskola tanulói bemutatták a gyergyói és a csíki Zeppelt, valamint két monológot, melyeket Kolumbán Csilla tanárnõ tanított be. Advent minden vasárnapján az iskola tanulói szerepelni fognak a Szentmiséken, melyeket szintén Kolumbán Csilla hitoktató tanít be. Megjelent a Cókmók iskolalap októberi és novemberi száma, melynek szerkesztõi az VVIII. osztályos tanulók, valamint Fodor Annamária tanítónõ.


Advent Szilágyi Lõrinc plébános, Kilyénfalva

„Advent, te drága, lelkes szent idõ, Te minden éves újjászületésem, Az életem örök nagy vágyakozását, Lila ködben mindig újra élem. És minden évben közelebb jön hozzám Az én sóvárgott, drága üdvösségem.” Az egyházi év folyamán ünnepek és szent idõk váltogatják egymást. Ezek rengeteg szépséget, változatosságot és nem utolsó sorban isteni kegyelmet hoznak mindannyiunk életébe. Ezen szent idõk és ünnepek nélkül sivár, eseménytelen, szürke lenne életünk. Valamennyi szent idõ és ünnep közül talán az advent és a karácsony szent ünnepe áll mindannyiunkhoz a legközelebb. Bizonyára azért, mert mindez a szeretetrõl beszél, Isten irántunk tanúsított szeretetérõl, és egymás szeretetére akar minket figyelmeztetni, buzdítani. Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát küldte, hogy mindaz, aki õbenne hisz, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. Erre a csodálatos szeretetünnepre akar ráhangolni az adventi szent idõ, amelyrõl szeretnék röviden szólni. Vitathatatlan, hogy ez a négy vasárnapot és mintegy három hetet magába foglaló, december hónapra esõ szent idõ mennyire közel áll mindannyiunk szívéhez, lelkéhez. Gyakran látunk e szent idõben kora hajnalban roráté szentmisére igyekvõ híveket, otthonainkat, templomainkat adventi koszorúval szoktuk díszíteni. Szomorú, ha mindez csupán külsõség, divat, megszokottság, de sajnos ennek igen nagy a veszélye. Ezeket a szép szokásokat belsõ, lelki tartalommal kell megtöltenünk. Erre hivatott ez a csodálatosan szép adventi idõ. Az advent szó eljövetelt jelent. Jelenti azt az évezredes vágyat, amellyel az emberiség várta a Megváltó születését. Jelenti a kegyelem eljövetelét, amely a megváltásból származik. De jelenti az Úr számonkérõ eljövetelét is. Így egész életünk nem más, mint egy nagy advent, amelyben készülünk a kegyelem és az Üdvözítõ számonkérõ eljövetelére. Ez kegyelmi szent idõ alatt úgy készüljünk, hogy Karácsonykor az Üdvözítõ ne csak a júdeai Betlehemben szülessék meg, hanem a mi szívünkben, lelkünkben is.

HITÉLET

/9

Keresztény ünnepünk, a Karácsony Fülöp Béla, plébános, Gyergyóújfalu

János apostol így ír evangéliumának elõszavában: „Az Ige volt az igazi világosság…A világba jött, a világban volt, általa lett a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be” ( Jn. 1, 912). Az evangélista kritikája sajnos világunkra is érvényes. Krisztus a világba lépett, de az ember annyira beleszédült méltóságába, hogy nem ismeri fel Isten akaratát. Jézus Krisztus a miénk, testvérei vagyunk mindannyian, hozzánk jött, hozzánk jön, és mi nem ismerjük fel Õt. Nem kell nekünk az Isten kegyelme, szeretete, mert a saját hatalmunk, kényelmünk, önzésünk megnyirbálását látjuk benne. Ennek ellenére ismét eljön hozzánk ma is. A jászolból felénk tárja gyermeki karjait és kéri: Fogadjatok el, fogadjatok be életetekbe, és nem fogtok csalódni. Fogadjatok el magatoknak, és én általatok fogok élni s eltelik a világ újra békével, szeretettel. Ezért jöttem, ezért jövök állandóan, minden Karácsonykor közétek, hogy segítselek titeket, gondjaitokat, bajaitokat enyhítsem. Ezért szólok a Szentírás szavával hozzátok, hogy jelen legyek világotokban, életekben és ismerjétek fel, hogy mennyire szeret Isten titeket, mennyire akarja, hogy a földön megdicsõítsétek Nevét, egyetemes,üdvözítõ akaratát pedig elfogadjátok. A Karácsony az ünneplés ideje. Ma elfelejtünk mindent, ami gond, mindent, ami szomorúság, ma egyedül Jézus tölti be a lelkünket, életünket. Isten gyermekeinek szabadságával kiáltjuk világgá: Isten szereti az embert, Isten szeret engem is, azért küldte a Fiát a világba, hogy megértesse mindenkivel, mennyire fontos Neki az ember, az emberiség. Áldott Ünnepet!

10 /

HITÉLET


Karácsony és újév közötti ünnepek Csedõ István, plébános

Hat nap alatt négy jeles esemény: Sz. István vértanú, Sz. János apostol, Aprószentek és Sz. Család ünnepe. Mekkora választási lehetõség. Melyik legyen a kiválasztott? István vagy János? Azt mondhatják: „a szentnek” is maga felé hajlik a keze! Aprószentek? Általuk csak egy kis „kisember” csoporthoz szólhatok! Marad, – s milyen jó, hogy van-, a SZENT CSALÁD! Ennek a létszámban kis, de szentségben nagy közösségnek a tagjait ebben a sorrendben szoktuk emlegetni: JÉZUS, MÁRIA, SZENT JÓZSEF. 1. Jézus a gyermek. Az õ gyermeki létét így jellemzi a Szentírás: „Engedelmes volt szüleinek, növekedett Isten elõtt korban és bölcsességben.” Ez minden kis és „nagy” gyermek legfõbb feladata. Nem azért, mert akkor nem veszekszenek, a szülõk, hanem, mert ez mindenkinek a javára válik. A Jézussal vállalt engedelmesség szeretõ szolgálattá lesz, s az Isten és emberek elõtti növekedés a bölcsességben, megszentel. 2. Sz. Józsefet a „munkás” jelzõvel szokták emlegetni. A munkával érdemelte ki a legszebb dicséretet, amit ember kaphat: IGAZ EMBER VOLT! Ezt, csak ezt tanulja meg tõle és gyakorolja minden férfi, minden édesapa! 3. Szándékosan maradt a végére az édesanya, Mária. Hiszen az édesanyák mindig a végére maradnak. Elsõ a család, a férj, a gyermekek és csak azután, mindig csak azután az áldozatos Máriák. Máriának annyi szép vonása van, hogy hely hiányában nem is sorolom fel. Csak egy mondást említek meg vele kapcsolatban: „Ha Isten valaki elõtt becsuk egy ajtót, Mária kinyit egy ablakot.” Ilyen hatalmas az anyai szeretet! – Szép életet, boldog jövõt akarunk? Növekedjünk Jézusban, legyünk igazak Józseffel, és nagyon szeressünk Máriával!

Békesség Istentõl! Bíró Sándor, református lelkipásztor

Ezzel a régiesnek tûnõ, talán sokak elõtt ismeretlen református köszöntéssel üdvözlöm a BARÁZDÁT. Üdvözlöm megálmodóit, szerkesztõit és olvasóit. Hiszem, hogy ez a lap segít egymást jobban megismerni, egymás örömében, gondjaiban részt vállalni. Itt élünk egymás mellett, és mégis számtalan alkalommal tapasztaljuk, hogy a más vallású embertársunk hitvilága, templomhoz kötõdõ szokásai ismeretlenek, vagy idegenek számunkra, nem egy alkalommal még félreértés is származik belõle. A község területén élõ alig több mint ötven lelket számláló református szórvány közösség nevében is kívánom, hogy ez a lap, egy olyan világban, ahol lassan mindent a pénz, az önös érdek mozgat, legyen az igazság és a székely ember tisztességének szószólója. Kívánok a BARÁZDÁNAK egy tartalmas életet!


/ 11

CIVIL FÓRUM

Közösségépítés, megmaradás

Gyergyóújfavi TeleHáz Lukács Emõke

Emberi mivoltunk lényege a társas együttlét. „Az a tény, hogy önmagam a másikhoz viszonyítva élem meg, és fõként, hogy a másikhoz viszonyítva ismerhetem meg,… meghatározza cselekvésemet, viselkedésemet.” Mérei Ferenc

Erre a gondolatra alapozva társas együttmûködésben tudjuk értékeinket, egyediségünket is megismerni. Értékeink? – igen, bõven vannak, és ennek felismerése, tudatosítása, továbbadása feladat, ami egyben jövõt is jelent a közös Európában. De értéknek számít a közösségünk rászorultjainak felkarolása, támogatása is. Ezen gondolatok jegyében, alakulóban van szövetségünk („Nõk a Nõkért” – de nem csak értük), melynek minden felelõsen gondolkodó, tenni akaró nõ, falustárs tagja lehet. Közösségépítés: tartalmas, szórakoztató összejövetelek, falunk közösségi életének megpezsdítésére. Elõ-

adások, foglalkozások széles skálájának kínálatával, minden korosztály befogadásával, átfogásával. Gondolunk gyermekeinkre: a hagyományos népi játékok felelevenítése, kézmûves munkálkodások, néptánc-oktatás, egészséges életforma megismertetését szolgáló foglalkozásokban. Felnõtt, idõsödõ korosztályt érintõen, az igény szerinti foglalkozások jegyében, elõadásokat, egészséget megõrzõ torna bevezetését kezdeményezni, a „régi idõk” meghitt hangulatait, felidézõ beszélgetéseket létrehozni – akár unokák, gyerekeink részére, a tanulságos következtetések levonásával. Mindezen elképzelések megvalósítására a megfelelõ szakemberek bevonását, jelenlétét biztosítjuk. Természetesen örömmel fogadunk minden elképzelést, kivitelezhetõ ötletet, ami falunk lakóinak javát szolgálja. nepének A közeledõ Karácsony Ünn meghittségében, Tisztelettel Bányász Emerencia

Gyergyóújfalvi TeleHáz 2002 õszén kezdte meg mûködését az újfalvi tanács segítségének köszönhetõen. Az Önkormányzat pozítiv hozzáállása révén kapott helyet mûködéséhez a Gyergyóújfalvi tanács épületében. Ezen idõ óta igyekszik a helyi lakosok figyelmét és szabadidejét lekötni kisebb nagyobb sikerrel. A TeleHáz haszonélvezõinek köre igen széles, hiszen kortól és nemtõl függetlenûl igyekszik minden korosztálynak lehetõséget biztosítani a kikapcsolódásra, tartalamas idõtöltésre. Folyó év novemberéig több programot is megismerhettek, melyek zöme a helyi fiatalokat célozta meg, igyekezve tartalmas kikapcsolódást nyújtani, ugyanakkor erõsiteni bennük az öszszefogás, együttalkotás érzését. Ezen programok közül kiemelkedõ helyet foglal el a: – 2003-ban megszervezett német nyelvóra, melyet nagy örömmel fogadtak a helyi kisiskolások. A nyelvóra különlegessége a német nyelvû tanár elõadásaival csúcsosodott ki. – 2004-ben hagyományõrzõ kör keretében sajátithatták el a fiatalok, a helyi hagyományok fortélyait. Segítségünkre voltak e programban a helyi, tapasztalattal rendelkezõ idõsek, kik fáradságot nem ismerve, türelemmel adták át tudásukat. Ezen foglalkozások keretén belül az érdeklõdõk megtanulhattak szõni, fonni, valamint a bogozás tehnikáját sajátíthatták el. E program 2 éven keresztül hívta fel a fiatalok figyelmét a helyi hagyományok fontosságára. Folytatás a 12. oldalon »

12 /

CIVIL FÓRUM


Az újfalvi fúvószenekar története 1 rész. Molnár Sándor


– 2007-ben Játszóházat indítottunk el, hol a játszani vágyó gyerekek kedvükre találtak különbözõ kategóriájú játékeszközöket. Fontossága e programnak abban rejlik, hogy a gyerekek megtanuljanak közösségben, együtt játszani. Mindezek mellett állandó programjaink is vannak, melyek a hét minden napján várják az érdeklõdõket – Internet hozzáférés, – irodatehnikai szogáltatás (nyomtatás, scannnelés, fénymásolás, cd/dvd irás), – közel 4000 kötetbõl álló könyvtár, – német klub, mely a hét minden szerdai napján várja a kis és középiskolás gyerekeket. A könnyed hangvételû német klubba a részvétel ingyenes, és ami még igen fontos, hogy nem szükséges sem irószer, sem füzet, mivel lényege a játékos nyelvtanulás. E program megvalósítása Ferenczi Márta tanárnõnek köszönhetõ, ki teljes odaadással, önkéntesen vállalta a gyerekekkel való foglalkozást. Még kialakuló félben van, a helységben az elõször, a várandós anyukák találkozása, havonta egyszer szakértõ bevonásával. Igaz, csak egyszeri találkozásra került még sor, de reméljük a jövõben sikerül egy olyan közösség kialakitása, kik szivesen osztják meg egymással tapasztalataikat, félelmüket, melyeket várandóságuk folyamán tapasztalnak.

Célkitüzéseink részét képezik – különbözõ tanfolyamok megszervezése, – valamint olyan aktív, tenniakaró közösség összekovácsolása, kik a faluvezetõségével együttmûködve, résztvesznek a falu fejlõdésében, valamint segítõjobbot nyújtanak az új ötletek megvalósitásához, – a harmadik korosztály szabad foglalkoztatása – a faluturizmus fellendítésére irányuló fórumok szervezése, közös stratégia kidolgozása, – heytörténeti dokumentumok összegyûjtése, kiállítása A következõ években is számítunk a helyi közösség minden korosztályának együttmûködésére.

Gyergyóújfaluban 1910 december 9-én Molnár Antal kezdeményezésére a következõ személyek gyûltek össze: Molnár Antal, Koszorús Kálmán, Ferenczi József, Ferenczi Antal, Bányász Lajos, Bányász Albert, Máté Gergely, Máté Ambrus, Molnár János, Molnár József, Molnár Sándor, Molnár Ferenc, Csíki Alajos, Miklós János és Koós József. A fent említett dátumon jegyzõkönyv készült, amelyet Molnár József és Albert Máté hitelesített. A társulat egyhangúlag kimondta, hogy Újfaluban „rezesbandát” alapít. A berendezési költségeket az újfalvi hitelszövetkezet pénztárából fedezték, amely, írva, egyezerkétszáz koronából áll, és ezért kezességet Molnár Antal, Koszorús Kálmán és Koós József vállaltak. 1911 február 1-én megalakult a fúvószenekari testület és megválasztották Molnár Antalt igazgatósági elnöknek, Csíki Alajost könyvvezetõnek és Koszorús Kálmánt pénztárnoknak. Minden tag 150 korona értékû váltót írt alá. A zenekarnak belsõ rendszabályzata volt, miszerint „amely tag többszöri meg nem jelenésével vagy hangszerében kárt okozna vagy pediglen a társulatot az említett tartozásban cserben hagyná, azon váltó a társulatnak összetartása céljául szolgáltasson.” A zenekar szigorú szabályzat szerint mûködött. Folytatjuk... Gyergyóújfalu, 2008. november 25.


CIVIL FÓRUM

/ 13

Új ifjúsági szervezet létesült Tekerõpatakon: Rió Ti-Tár Szemeket csalogató plakát hirdette Tekerõpatakon a Katalin-bált. Új szervezõk? Rió Ti-Tár? Kik õk? Errõl beszélgettünk György Zsolttal, a Rió TiTár alelnökével.

mét kívánkoznának színházba, jól éreznék magukat a falurendezvényeken. Hatványozottan az a cél, hogy télen tagfelvétel legyen, bárkit szívesen látunk a csapatba, közgyûlésen megszavazzuk, hogy kit veszünk fel. Sorshúzással döntöttük el a vezetõket, így Kovács Róbert lett az elnök, jómagam az alelnök, Fodor Tivadar a titkár.

Fodor Annamária, Tekerõpatak

– Hogyan és mikor alakult meg a Rió Ti-T Tár ifjúsági szervezet? – Úgy éreztük, hogy valamit tennünk kell azért, hogy csökkentsük az emberek érdektelenségét, elvállaltuk a Falunapok megszervezését 2008 júniusában, változatos programokat terveztünk, hogy összehozzuk a falu embereit. A bevételbõl hivatalosan 2008 szeptemberében bejegyeztettük a csapatot 11 alapítótaggal: Mihók József, ifj.Bálint Zoltán, Molnár Levente, Bernád Ágoston, György Zsolt, Kovács Róbert, György Róbert, Blénessi Levente, Fodor Tivadar, Sajgó Árpád és Fórika Tibor. – Kik segítetttek a Falunapok megszervezésében? – A Falunapok megszervezésében anyagilag segítettek a helyi cégek és a Tanács, valamint a Tarisznyás Márton

Általános Iskola vezetõsége. Egyed József polgármester támogatására számítunk a jövõbeni terveinkben is. A kitartás is sokat segített, mert összefogtunk. – Mit rejt a Rió Ti-T Tár név? – Már két éve nyolcan együtt fociztunk Rió néven. A Ti -Tár a Tizenegyek Társasága rövidítése, mivel tizenegyen vagyunk a csapatban. – Mi a szervezet célja? – Azt szeretnénk, ha az emberek is-

– Milyen terveitek vannak? – Egyik legfontosabb terv a tagfelvétel, szeretnénk, ha minél többen jönnének a Rió Ti-Tár-ba! Szent Miklós napján, december 6-án ajándékokat fogunk adni a gyermekeknek, gyermekmûsorokat fogunk szervezni. Szétszedhetõs kinti színpadot is szeretnénk. Parkos játszóteret is terveztünk a gyerekeknek, melyet kalákával szeretnénk elkészíteni. Csodálatos tervek! Példaértékû e fiatalok tettrekészsége, lelkes munkája. Aki ott volt a Katalin-bbálban, biztos vagyok benne, hogy szellemileg gazdagon tért haza, és biztosan visszakívánkozik majd a Kultúrházba, ahol meleg, jó zene, színvonalas mûsor, étel, ital várta a vendégeket. Megérintettétek az embereket ezek a fiatalok! Csak így tovább! Kitarttást a további munkátokban! Hajrá fiúk!

Webvidék 2008 Molnár János

A Webvidék egy, a Transindex és az eTransylvania Egyesület által meghirdetett internetes verseny. Erre nevezett be a ProTekerõpatak Egyesület Visszafolyó csapata, hogy településünket minél többen megismerhessék,

minél több embernek mutassuk meg falunkat. Ezzel bárki betekinthetett településünk múltjába, jelenébe és jövõjébe. Eddig 20 próbán keresztül hétrõl – hétre válaszoltunk az összes kihívásokra. Több mint 300 felvételt és 30 oldalt töltöttünk fel. Bejegyzéseinket több mint tizenötezren olvas-

ták, adatlapunkat négyezren nézték meg és négyszázan írtak véleményt. A Webvidék díjaként, tavaszi kiadás után csapatunk két tagja november 12-13-án részt vett egy brüsszeli látogatáson. A próbák folytatódnak. Kérünk továbbra is támogassatok, szavazzatok!

JANUÁR 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT

FEBRUÁR Fruzsina Ábel Genovéva, Benjámin Titusz, Leona Simon Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Erno Veronika Bódog Lóránt, Loránd Gusztáv Antal, Antónia Piroska Sára, Márió Fábián, Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Zelma, Rajmund Timót Pál Vanda, Paula Angelika Károly, Karola Adél Martina, Gerda Marcella

JÚLIUS 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

Tihamér, Annamária Ottó Kornél, Soma Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Lukrécia Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jeno Örs, Stella Henrik, Roland Valter Endre, Elek Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kinga, Kincso Kristóf, Jakab Anna, Anikó Olga, Liliána Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT

MÁRCIUS Ignác Karolina, Aida Balázs Ráhel, Csenge Ágota, Ingrid Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Lídia, Lívia Ella, Linda Bálint, Valentin Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Elenonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD

Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján, Adrián Leonóra, Inez Tamás Zoltán Franciska, Fanni Ildikó Szilárd Gergely Krisztián, Ajtony Matild Kristóf Henrietta Gertrúd Sándor, Ede József, Bánk Klaudia Benedek Beáta, Izolda Emoke Gábor, Karina Irén, Írisz Emánuel Hajnalka Gedeon, Johanna Auguszta Zalán Árpád

AUGUSZTUS

SZEPTEMBER

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ

Boglárka Lehel Hermina Domonkos, Dominika Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emod Lorinc Zsuzsanna, Tiborc Klára Ipoly Marcell Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba Szent István Sámuel, Hajna Menyhért, Mirjam Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó Gáspár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Erika, Bella

KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália Viktor, Lorinc Zakariás Regina Mária, Adrienn Ádám Nikolett, Hunor Teodóra Mária Kornél Szeréna, Roxána Eniko, Melitta Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric Tekla Gellért, Mercédesz Eufrozina, Kende Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

ÁPRILIS 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK

MÁJUS Hugó Áron Buda, Richárd Izidor Vince Vilmos, Bíborka Herman Dénes Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida Tibor Anasztázia, Tas Csongor Rudolf Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita Valéria Péter Katalin, Kitti

OKTÓBER 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT

Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta, Gitta Miksa Kálmán, Ede Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Elod Gyöngyi Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon, Szimonetta Nárcisz Alfonz Farkas

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

JÚNIUS Fülöp, Jakab Zsigmond Tímea, Irma Mónika, Flórián Györyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármin, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja Mózes, Botond Paszkál Erik, Alexandra Ivó, Milán Bernát, Felícia Konstantin Júlia, Rita Dezso Eszter, Eliza Orbán Fülöp, Evelin Hella Emil, Csanád Magdolna Janka, Zsanett Angéla, Petronella

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD

Tünde Kármen, Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert, Cintia Róbert Medárd Félix Margit, Gréta Barnabás Villó Antal, Anett Vazul Jolán, Vid Jusztin Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás Rafael Alajos, Leila Paulina Zoltán Iván Vilmos János, Pál László Levente, Irén Péter, Pál Pál

NOVEMBER

DECEMBER

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ

Marianna Achilles Gyozo Károly Imre Lénárd Rezso Zsombor Tivadar Réka Márton Jónás, Renátó Szilvia Aliz Albert, Lipót Ödön Hortenzia, Gergo Jeno Erzsébet Jolán Olivér Cecília Kelemen, Klementina Emma Katalin Virág Virgil Stefánia Taksony András, Andor

KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFÕ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK

Elza Melinda, Vivien Ferenc, Olívia Borbála, Barbara Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca, Otília Szilárda Valér Etelka, Aletta Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony, Eugénia Karácsony, István János Kamilla Tamás, Tamara Dávid Szilveszter

16 /

MÚLTIDÉZÕ


A székelyek rövid története Elekes Dániel László

A székelyeket mindig úgy ismerték mind egy büszke, forróvérû, gyakran meggondolatlan, de makacs, kitartó és nagyon harcias nép. Nem hiába részt vettek majdnem minden harcban és összecsapásban, ami a környéken zajlott, a honfoglalástól a második világháborúig, mindig bebizonyítva a bátorságukat és a kitartásukat. A történelem során tanúsított magatartásuk bebizonyította hûségüket, elsõsorban szabadságuk iránt, mindig támogatva azokat, akik tiszteletben tartották a jogaikat, de büszkén megõrizték hagyományaikat is. A székelyek eredete egy nagyon vitatott téma, mivel elvesz a történelem homályában, és a teljes hiánya az írott forrásoknak ebben az ügyben tovább mélyíti az ellentétes szempontokat. Manapság több elmélet is létezik a székelyek eredetével kapcsolatosan. A legelterjedtebb változat szerint, a székelyek a kabaroknak egy törzsét alkották, akik csatlakoztak a magyarokhoz a honfoglalás idején. Õk alkották az elõvédet, vagyis a székely csapatok nyomultak elõre a magyar hadseregek elõtt. Ez azt is jelenti, hogy õk törtek be elõször a Kárpát-medencébe. Egy másik elmélet szerint, õk azok a magyarok, akiket a határõrzés parancsával telepítettek a Kárpát-medence keleti részén. Egyes történészek akár azt is állították, hogy a székelyek vagy a magyaroknak az a csoportja, amelyik évszázadokkal a honfoglalás elõtt jött, még az avarok idején, vagy az avaroknak a leszármazottai, miután Nagy Károly frank király szétverte õket a IX. században. Az viszont tény, hogy a magyar királyság nagyon hatékonyan kihasználta a székely nép kitûnõ harci képességeit, legalábbis az elején. A magyar középkori nehéz lovassággal ellentétben, a székely könnyû lovasság hatékonyan felvehette a harcot a keleti nomád törzsekkel, mivel hasonló

felszerelést és taktikát alkalmaztak. Az egyik legelsõ katonai sikerüket 1285ben jegyezték le, amikor az Aranyos Szék csapatai lecsapnak és szétverik a Moldvába gazdag zsákmánnyal visszavonuló tatárokat. A X. és XI. században a székelyek a Bihar megyében találhatók, ahonnan majd, valószínûleg a magyar királyság parancsára, átköltöznek Erdély déli részére. Majd, a XII. században, tovább költöztetik õket a kárpát medence keleti vidékekre, ahol manapság is találhatók. Ennek a magyarázat az lehet, hogy a bizánci birodalom erõsödésével a magyar korona úgy gondolta, hogy a teuton szerzetes lovagrend jobban meg tudja védeni a déli határokat, míg a székelyek jobban használhatók a keleti vándor népek ellen. Erdély keleti részén való letelepedésük után a székelyek sokáig autonómiát és adómentességet élveztek, cserében kötelesek voltak részt venni a magyar király hadjárataiban, saját költségükön felállított hadsereggel. II Ulászló király diplomája szerint, minden székely lovas és gyalogos köteles részt vegyen a király hadjárataiban 15 napon át a saját költ-

ségükön. Az úton a csatatér felé a királyi hadsereg elõtt, míg vissza menet, utána kell, hogy tartózkodjanak, így védelmet nyújtva a menetelés közben. A hadkötelezettségbõl kifolyólag, a székelyek egyenlõ jogokkal rendelkeztek a magyar nemesekkel, vagyis fel voltak mentve az adófizetés alól, illetve bárhová mentek szabad, egyenrangú emberként kezelték. Így a XIV. századtól kezdve fokozatosan kialakult a sajátos rendi-katonai társadalom, amelynek alapelemeit a gyalog katonák, lófõk és fõnépek alkották. Viszont az évek során a „székely szabadság” elveszett, és a királyok hova tovább nagyobb és nagyobb adókkal sújtották a székelyeket. A társadalmi helyzetük romlása a székelyek fellázadásához vezetett. Az 1514-es Dózsa György által vezetett felkelés, valamint az 1519-1521-es lázadások ízelítõt adtak a magyar koronának a székelyek makacs hozzáállásukra az õsi szabadságuk megvédésében. Sajnos minden lázadás pont az ellenkezõjét érte el, ugyanis a magyar királyok mindig nagyobb adókkal sújtották a székelyeket, a katonai terhek növekedése mellett. Az 1526-os Mohácsnál szenvedett vereség után, a magyar királyság szétesik és a török fennhatósága alá kerül. Erdély 1541-töl önálló, de az Oszmán birodalomnak adót fizet. Viszont a székelyek helyzete nem változik meg, hanem, akkor rosszabbra fordul. A fejenkénti hadkötelezettség bevezetése és a súlyos megadóztatás egy még nagyobb felkeléshez vezetett 1562-ben, amelyben a gyergyóiak Lázár István vezetése alatt harcoltak. A lázadást nagy üggyel, bajjal verték le, de ennek a felkelésnek is a következményei még terhelõbbek voltak a székelység számára. János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyek százait jutatta szabadosi- illetve jobbágysorsba. 1595 a székelyek nagy számban részt vettek a török ellenes kampány-


ban, amit a Szent Liga nevében vívtak, Báthory Zsigmond felszólítására. Az erdélyi fejedelem megígérte, hogy visszaállítja a székelyek régi jogait. A Mihály Vajda, Havasalföld vajdája, segítségére sietõ erdélyi hadseregnek a túlnyomó többségét a székelyek alkották. A szövetséges csapatok összetétele

MÚLTIDÉZÕ

így nézett ki: 13 ezer fõs fejedelmi sereg, 3 ezer moldvai válogatott katona, Mihály vajda 8 ezres hada és 24 ezer székely. Tehát az összes csapatoknak a fele. Abban a reményben, hogy visszakapják az 1562 elõtti jogaikat, a székelyek rendkívül jól harcoltak, és kitüntették

/ 17

magukat a háborúban. De sajnos, a nemesség tiltakozása miatt az erdélyi fejedelem nem tartotta be az ígéretét, ami egy újabb székely lázadáshoz vezetett. Bocskai István, késõbbi fejedelem, ritka kegyetlenséggel verte le a székely lázadást. Ezt a nép úgy emlegeti, mint „véres farsang”.

Nemzetközi konfliktus Marosfalván Ifj. Sólyom István

Havonta jelentkezõ Múltidézõ címû rovatunkban Monarchiabeli és a második világháborúig terjedõ idõszak sajtóanyagai segítségével kísérletet teszünk Erdély, Székelyföld és azon belül a Gyergyó-medence színes, gazdag múltbéli mindennapjainak bemutatására. Olyan momentumokról igyekszünk „tudósítani” amelyek korhûen érzékeltetik az akkori gondolkodásmódot, életvitelt. Fel szeretnénk eleveníteni az elfeledett vagy csak a kutatók által ismert, a közéletet, politikát, a kulturális életet meghatározó eseményeket, polémiákat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyes esetekben analógiát vonva az egykori és mostani történések, az azokat kiváltó viták és megoldási módozatok között, arra keressük a választ, mennyit és miben változott azóta a valóságra való rácsodálkozásunk, problémamegoldó készségünk, toleranciaszintünk. Ne aggódjanak, a bulvár sem maradhat ki. Jó száz évvel ezelõtt, nemhogy Gyergyóújfalunak, de még a Gyergyó-medencének sem volt kulturális, gazdasági és közéleti témákkal foglalkozó sajtóterméke. Annyira nem, hogy a Gyergyóditróban 1886. júl.1. és 1887 dec. 1. közt megjelenõ vegyes tartalmú katolikus tanügyi közlönyön kívül egyéb újságot nem lapozgathattak a helyi és nagyvilági hírek iránt érdeklõdõ olvasók. Az akkor még község státusú, a korabeli megnevezés szerint

Gyergyószentmiklós jeles polgárai úgy gondolták, véget kell vetni ennek az áldatlan állapotnak és pótolni kell a mulasztást, hisz a térség lakói már igazán megérdemelnének egy újságot. Az elhatározást tettek követték, mígnem 1898. október 2-án meg is jelent a Gyergyói Hírlap társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap friss, ropogós elsõ száma. Nem kellett ahhoz sokáig forgatni a megsárgult lapokat, hogy Gyergyóújfaluval kapcsolatos hírre bukkanjunk. Ráadásul nem is egy, hanem két esemény követelt magának nyilvánosságot a lap második és harmadik számában. A szó szerinti idézeteket mindig a korban érvényes helyesírási szabályoknak megfelelõen közlöm. Az elsõ információ a térség minden lakóját érintette és minden okkal lelkesítette. Ugyanis nem egyéb történt, minthogy átadták a forgalomnak a libáni utat. „Csendben, zajtalanul, minden ünnep nélkül adatott át a forgalomnak Gyergyónak egy igen fontos útvonala, a libáni út.” Ily módon Székelyudvarhely öt óra alatt elérhetõ. A tudósítás megjegyzi, hogy aki még sosem járt Gyergyóban, az el sem képzelheti, hogy milyen áldás a libáni út elkészülése. „Nagyon kivánatos volt, bár már régebben kiépült volna.” A projekt három szakaszban valósult meg, elõször az Udvarhely megyei rész, aztán a gyergyói részen készült el egy szakasz, míg az útszakasz legnehezebb részének 11 km-es megépítése két éven át tartott és hatvanezer köbméter

földet kellett elmozdítani. A rendkívül mostoha kõzet- és talajviszonyok mellett a munkálatokat az emberhiány is nehezítette, három vármegyébõl kellett munkásokat toborozni. Ráadásul az esõs idõjárás sem kedvezett a haladásnak.A másik történés nem ennyire szívet melengetõ. Számos legenda él a székelyek heves vérmérsékletérõl, meg a vita hevében elõkapott bicskák élérõl. Nos, 1898. október derekán csoda, avagy sem, de nem két székely kapott össze, hanem egy olasz és egy illír vendégmunkás. Valószínûleg a libáni út építése miatt keveredtek ide és szívták havasaink friss levegõjét. A harmadik számban megjelent tudósításban „Gyilkossági kísérlet Gyergyóújfaluban” címmel a következõket olvashatjuk. A falu Maros-tízesében egy kocsmában Bicek Andre és Biascutti Carolo több munkás társaságában iddogáltak. A beszélgetés fonala Erzsébet királyné halálára terelõdött, amikoris az illír Bicek szemére hányta az olasz Carolónak, hogy a királyné gyilkosa is olasz, aki e tett által az olasz nemzetet megalázta. „Biascutti magából kikelve kiáltozta, hogy a királyné gyilkosa helyesen cselekedett. Ezen kijelentéséért menten meg is lakolt, mert Bicek André hirtelen kést rántott és Biascutti Carolonak mellébe döfte.” A taljánnak szerencséje volt, ugyanis a szúrás a zsebében lévõ munkakönyvön keresztül érte. Biceket a csendõrség letartóztatta. További sorsa ismeretlen.

18 /

MEZÕGAZDASÁG


Gazdálkodjunk okosan … (mit és hogyan?) Dr. Horváth Nina, állatorvos

Évvégen a gazda számba veszi állatállományát, takarmánytartalékát, kiszámolja mennyit költött, milyen jövedelmet hozott a gazdaság és kijelenti: ezt érdemes csinálni, vagy éppen nem, jó volt ez az év vagy éppen nem ... Közösségünk alapja a mezõgazdaság, és ez így is kell maradjon, viszont ez azt jelenti hogy a gazdatársadalom meg kell tanulja, hogy most mit érdemes, mit kell és hogyan kell termelni. A termelés jövedelmezõ kell legyen, fontos hogy amit termel tudja értékesíteni (reális áron!), és olyasmit termeljen aminek kereslete van a piacon. Az önfenntartó kisgazdaságoknak nincs jövõje a jelenlegi társadalomban,

ez viszont nem azt jelenti, hogy mindenkinek 100 tehene kell legyen. Az önfenntartó kisgazdaságok annyit termelnek, ami éppen csak a saját szükségletet ellátja, nem tudnak terméket felkínálni a piacra, így nincs biztos jövedelemforrás. Át kell értékelni a piaci helyzetet, meg kell tanulni azt termelni és annyit termelni, amit el lehet adni, és amit kérnek a piacon. Az utóbbi idõben fontos szerepet kapott a minõség. (tudja mindenki, hogy a felvásárlók jobb árat fizetnek a jó minõségû tejért és a jó minõségû borjúért is.) Ez azt jelenti, hogy a minõség kell a legfontosabb érv legyen, akár a növénytermesztésben, akár az állattenyésztésben. A gazdatársadalom meg kell tanulja hogy miért, mikor és mit

kell tegyen azért, hogy versenyképes legyen a piacon, ugyanakkor minõségi terméket állítson elõ és értékesítsen. Az érdekvédelmi szövetségeknek is lényeges szerepük van ebben az új gazdasági viszonyokban, a gazda egyesületek jobban tudnak érvényesülni, emiatt a termelõk összefogása is ajánlott. Meg kell keresni a szakembereket akik tudnak segíteni céljaink elérésében, a mezõgazdasági szaktanácsadás jelentõsen feljavult az elmúlt idõben. Új évben, új tervek … legyen ott az új tervek között az összefogás a termelõk között, váltás egy új gazdasági életformára, amely jövedelmezõbb mezõgazdaságot eredményez. Bort, búzát, békességet az Új Esztendõben!

Szarvasmarhák elõkészítése ellésre és az elapasztás Dr. Horváth Nina, állatorvos

Ebben az idöszakban egyik leggyakoribb probléma az hogy: miként lehet vagy kell a tehenet elapasztani? A tehén takarmányozása szárazon állás alatt nagyon fontos, mert a tehenet mind az ellésre, mind a következõ tejtermelési idõszakra ekkor kell elõkészíteni. A szárazon állás alatti takarmányozás befolyásolja az ellés milyenségét (könnyû, nehéz), azt hogy életerõs borjút hoz-e világra, hogy a borjú sorsát meghatározó, elegendõ mennyiségû és minõségû tejet termele, hogy a tehén közvetlenül ellés után, a termelésbe lendülés idején milyen étvágyú lesz, képes lesz-e felvenni a nagy tejtermelés miatt hirtelen meg-

nõtt tápanyagigényének megfelelõ takarmány mennyiséget és, ekkor dõl el az is, hogy az ellés-körüli és ellés-utáni anyagforgalmi zavarokat, betegségeket meg tudjuk-e elõzni? A magzatépítés is ekkor van a legkritikusabb szakaszában. A szárazon állási idõszak a várható ellés elõtt 60 nappal végzett elapasztástól az ellésig tart. A vemhesség 8. hónapjáig sok tehén magától elapaszt, de a nagyobb tejtermelésû egyedek szárazra állítása esetenként elég nehéz, mert az apasztás, mint a laktáció mesterséges úton történõ befejezése stresszként hat. Vannak olyan tehenek, melyek nagyobb tejhozamot termelnek és ezen „felbuzdulva” vannak gazdák, akik tehenüket „átfejik”, vagyis nem állítják szárazra és csodál-

koznak, hogy az újszülött borjú kis testtömegû, „éretlen”, a betegségekkel szemben fogékony, a föcstej kevés és híg, a következõ tejtermelési idõszakban pedig jóval kevesebb tejet ad. Általánosságban az javasolható, hogy a gyors apasztást 15 literes napi tejtermelésnél kisebb hozamú teheneknél, míg a fokozatos, hagyományos apasztást napi 15 liternél több tejet adó teheneknél alkalmazzuk addig, amíg napi termelésük 15 liter alá csökken, ezt követõen ezeknél is elõnyösebb a gyors apasztás, igy a fokozatos apasztás csak átmeneti. Gyors apasztáskor a fejést hirtelen szüntetik meg, az elapasztásra kijelölt nap reggelén még megfejik a tehenet, aztán már nem. Több napig csök-


kentik a takarmányt. Igen fontos a tõgy állapotának figyelése, különösen akkor, ha a laktáció alatt valamelyik negyed gyulladásos volt, ilyenkor ajánlott a tõgynegyedeket antibiotikumos hosszú-hatású készítménnyel „lezárni”! Gyors apasztásnál mesterségesen okozunk anyagforgalmi zavart, ezért törekednünk kell arra, hogy 3 – 4 napnál tovább ne tartson, a tejtermelés megszûntével kezdjük meg a szárazon állás alatti takarmányozást. Hagyományos apasztáskor fokozatosan csökkentik a fejések számát és a kifejt tej mennyiségét, ezzel párhuzamosan a napi takarmányadagot is. A fejést fokozatosan, akár egy hét alatt szüntetik meg úgy, hogy naponta vagy kétnaponként bizonyos mennyiségû tejet, egy-egy tõgynegyedbõl 0,5 – 1 litert kifejnek, miközben a takarmányfogyasztást csökkentik. A fokozatos apasztás az állat számára kedvezõbb ugyan, mégis azt kell mondanunk, hogy nagy tejtermelésnél (napi 15-20 liter ekkor) a gyors apasztás eredményesebb. Néha szükség lehet a vem-

MEZÕGAZDASÁG

hesség idejétõl függetlenül soron kívüli elapasztásra is, ha a tehénen csontlágyulás tünetei mutatkoznak (igen sokat fekszik, nehezen kel fel, állása bizonytalan) és bõven ad tejet, vagy amikor hosszabb ideig nem eszik, tejtermelése mégis alig csökken. Lényeges, hogy az elõkészítést mindenképpen az a gazda végezze, akinél a tehén elleni fog. Nemegyszer a vemhesség utolsó idõszakában vásárolnak állatot, amely az ellésig nem tud az új helyéhez alkalmazkodni, nem tudja „megtermelni” az új környezetben levõ kórokozókkal szembeni ellenanyagait, következésképpen azok a föcstejében sem lehetnek benne, gyakoribb a borjak megbetegedése. Ezért legkésõbb a vemhesség 6. hónapjának végéig vásároljunk vemhes üszõt vagy tehenet! Ha a szárazra állítás elején a tehén jó állapotban van, az ellésig hátralévõ két hónapban úgy kell etetni, hogy testtömege ne gyarapodjék többet, mint a születendõ borjú tömege, de legföljebb 50 kg-ot. A takarmányozást jó minõségû tömegtakarmányokra

/ 19

kell alapozni (jó minõségû réti széna) és az ásványi anyag-, vitamin-ellátásra. Olyan takarmányokat kell etetni, melyek A és D vitaminokban gazdagok, kell kerülni a puffasztó, hashajtó, hideg, fagyos, romlott takarmányokat (pl. fagyos, penészes széna). Milyenek legyenek az ellés elõtti abrakadagok? Az a helyes, ha különbséget teszünk az egyoldalúan tejtermelõ és a kettõs-hasznosítású fajták között, ezen belül is figyelembe vesszük az elõzõ tejtermelés mértékét és a tehén kondícióját. Az elõhasú üszõk elõkészítése eltér a tehenekétõl. A többször ellett, nagy termelésû tehenek abrak etetését a várható ellés elõtt 2 – 3 héttel 1 – 1,5 kg-os napi adagokkal kezdve az ellésig fokozatosan 5 – 6 kg-ra kell emelni. A vemhes üszõk abrak etetését korábban, ellés elõtt 4 – 6 héttel kell kezdeni 0,5 – 1 kg-os napi adagokkal, ez ellésig eléri a 3,5 – 4 kg-ot. A szárazon állás alatt a tehén jártatásáról lehetõség szerint kell gondoskodni!

20 /

MEZÕGAZDASÁG


Tudnivalók a területalapú támogatásról Szász Anna-Mária, agrármérnök, Mezõgazdasági Szaktanácsadói Hivatal

A 2007-es évtõl kezdõdõen Románia alkalmazza a KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA területalapú közvetlen kifizetési rendszerét. Községünk mezõgazdasági tevékenységére az alábbi kifizetések vonatkoznak: 1. Az egységes területalapú kifizetés, 50 euro/ha – minden területkategóriára érvényes 2. A kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetés szántóföldi kultúrákra, 47 euro/ha 3. Vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetendõ: a) támogatás hegyvidéki hátrányos zónában lévõ területekre, 50 euro/ha b) agrár-környezetgazdálkodási támogatás, 1-es csomag 124 euro/ha, 2es csomag 58 euro/ha, magas természeti értékû gyepekre. A fentieket összegezve a szántóföldi kultúrák 147 euro, a gyepterületek 100 euro, a magas természeti értékû gyepek 224 vagy 282 euro támogatást kapnak hektáronként. A kifizetéseket a Mezõgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség eszközli. Gyergyóújfalu község gazdái kérelmeiket az ügyökség gyergyószentmiklósi területi irodájában teszik le minden évben március 3. és május 15. között. A gazdának teljesíteni kell a következõ feltételeket: – a gazdaságnak minimum 1 ha nagyságúnak kell lennie, egyenkent legalább 0.3 hektáros parcellákból kell álljon, valamennyi parcellán, az 0.3 hektárnál kisebbeken is, fenn kell tartani a jó mezõgazdasági és környezeti állapotot . – a gazdának nem szabad életjáradékban részesülnie A kérés-nyomtatvány 5 oldalból áll. Az elsõ oldal tartalmazza a gazda azo-

nosító adatait, a második oldalon találhatóak a gazda parcellái fizikai blokkonként és kultúránként. A harmadik oldalon kell megjelölni az igényelt kifizetési típusokat. A negyedik oldalon a gazda kötelezettségvállalást tesz az ott leírt öt standard és tizenegy feltétel betartására, amely biztosítja területeinek jó mezõgazdasági és környezeti állapotát. Kiemelendõ az ötös és nyolcas feltétel: a tarló, a gyep és növényi maradványok égetése csak hatósági engedéllyel történhet, a tizenegyes feltétel szerint a 2007. január elsején meglevõ állandó gyepterületek fenntartása, valamint a mezõgazdasági tevékenység folytatása szükségeltetik az elsõ kifizetéstõl számított öt évig. A farmon történt változásokat tíz napon belül közölni kell az ügynökséggel (természeti csapás, adás-vétel, elhalálozás). A támogatásról való lemondást 30 nappal az esedékes kifizetés elõtt be kell jelenteni. A kérés ötödik oldalán található azon gazdák kötelezettség-vállalása akik kérelmezik a környezetgazdálkodási kifizetéseket az állandó gyepterü-

letekre a 2008-as évtõl kezdõdõen öt évig. Ennek keretében: Az 1-ees csomag követelményei: – Tilos a mûtrágya és gyomirtószerek használata – Istállótrágyázás engedélyezett, 30 kg nitrogén-aktív hatóanyagig (5-6 tonna hektáronként) – Tilos a szántás, tárcsázás, felülvetés – A kaszálás csak július 1 után kezdõdhet és két héten belül be kell gyûjteni – Legelõ esetében maximálisan 1 számosállat lehet hektáronként A 2-es csomag a hagyományos gazdálkodásmódot célozza, az 1-es csomag kiegészítõjeként alkalmazható. Ez esetben nem szabad gépi munkálatokat végezni a megnevezett legelõ és kaszáló parcellákon. A gazda, ha kérésében kijelölte a fenti agrár-, környezetgazdálkodásra vonatkozó igényeket köteles nyilvántartani a környezetgazdálkodási füzetben az ezeken a parcellákon elvégzett mezõgazdasági munkálatokat öt évig. A füzetmintát november folyamán az ügynökség postán küldte el minden olyan gazdának, aki agrár-környezetgazdálkodási kifizetést is igényelt egy bizonyos területre. Ez a támogatás csak a magas természeti értékû gyepterületekkel rendelkezõ megyékre érvényes. A Hargita megyei gyepek mind ebbe a kategóriába vannak sorolva. A támogatások lehívása mind a gazdálkodó, mind a község számára gazdasági, társadalmi, környezeti hasznot hozhat. A 2007-es évben Gyergyóújfalu község az igényelt pénzösszeg alapján a megyei második helyen volt. (27 milliárd régi lej). 2008-ban a fent említett plusz-támogatások végett ez az összeg a másfélszeresére nõtt.


GYERMEKSAROK

/ 21

Az illusztrációt Gál Viola készítette

Sütõ András: Te leszel az angyal A megbízatásom így hangzott: – Te leszel az angyal. Én örömmel vállaltam. A kántor úr megveregette a vállam, melyet serkenõ szárnyaim bizsergettek. Karácsony szombatján anyám csak azt sajnálta: nincs fényképész a faluban, hogy megörökítsen. Papírból készített, zizzenõ szárnyam volt, és földig hulló, fehér hálóingem. Kopacra nyírt fejemet rózsaszínû koszorú övezte. Bizonyos, hogy mennyei látvány lehettem. Valamivel lámpagyújtás után indult a betlehemes csoport. Tarka társaság voltunk, s foglalkozásra nézve is a lehetõ legvegyesebbek: királyok, szolgák, angyalok, pásztorok és egy bús apa, Szent József. Énnekem Piroska járt az eszemben. Ha belenéztem a betlehemes ládába, a gyertya halovány fényében Szûz Mária arcáról az õ vonásai ragyogtak rám, s töltöttek el jólesõ nyugtalansággal. Elindultunk. Az egyébként szelíd természetû, szunyókálásra hajlamos mezõségi kutyák éktelen csaholással követtek bennünket. Az öltözetünk hergelte õket. Heródes- Lukács Jós-

kán a tiszteletes elnyûtt, kék pongyolája lötyögött. A bús apa, Újfalussi József közönséges lepedõt csavart magára, a pásztorokon juhbõr bûzlött, a futár püspöksüvege messze világított. Ha ruházatunk szegényes volt is: a két király fején ott csillogott a díszes papírkorona. A kántor úrnál a mennyezetig érõ, gyönyörûen feldíszített karácsonyfa elé állítottuk a betlehemes ládikót. A csákós futár a botjával koppintott, elújságolta, hogy örvendetes hírt hallott az éjjel. Odakint az ajtó elõtt Szent József küzdött a kutyákkal. Heródes fennen hangoztatta, hogy minden toppantására ég és föld megrendül; és toppantott is valóban foltos bakancsával, de csillag helyett a bajusza esett le. Én már nem éreztem szárnyaim alatt a spárga szorítását. Elfelejtettem, mi végett is indultam el otthonról; csak azt tudtam, hogy minden vasárnap elrebegett gyermeki fohászom: add, Uram, hogy Piroska engem szeressen-, ím beteljesedett, mert Piroska ott ült kicsi fehér széken a fenyõágak alatt, és reám nevetett. Olyan mozdu-

latot tettem, mint aki leszakítja a szárnyait, és átadja annak, aki arra született, hogy a földön járó emberek csak a tekintetükkel illessék. S bár a szöveg és a helyzet szerint hallgatnom kellett volna, feléje fordulva énekelni kezdtem. – Mit akarsz te, fiam? – szólt rám a kántor úr. – Összezavarod az egész mûsort! Erre a szóra magamhoz tértem; és míg Heródes bajuszát visszaragasztották, azon vitatkoztam magamban a kántor úrral, hogy a szentestének a szerelem nélkül semmi értelme. Kifelé menet a szárnyam beleakadt az ajtóba, és leszakadt. A hónom alá vágtam; úgy vittem, mint a cigány a törött hegedûjét. A dombon – míg a többiek a ládikóban a szamarat és a pálmafát rendezgették, a fából faragott kisdedet a jászolba helyezték – leültem a hóra, s a kántorlak ablakában Piroska arcát kerestem… Cse-endes éj… Sütõ András Gyermekkorom tükörcserepei címû könyvébõl

22 /

TESTVÉRTELEPÜLÉSEK


Tapasztalatszerzõ látogatás Tompán Egyed József

Gyergyóújfalu és Tompa testvértelepülési kapcsolata 1991-ben kezdõdött, azzal a céllal, hogy a két község hosszú távra szóló testvérkapcsolatot alakítson ki önkormányzataik, valamint családok, gyermekcsoportok között, kölcsönösen megismeri egymás hagyományait, a szokásokat. A 17 éves múltra tekintõ kapcsolat sok család között igazi jó baráti viszonyt alakított ki, ezt mindenképpen tovább kell vinnünk. 2005-ben a tompai Mûvelõdési Ház és könyvtár, valamint a Molnár Antal fúvószenekar egyesülete között született egy kulturális célú együttmûködési megállapodás. Annak érdekében, hogy a kapcsolatainkat tovább erõsítsük, arra gondoltunk, hogy a képviselõ testületek és a hivatali dolgozók szakmai tapasztalatcserével és tanulmányutakkal kellene,

hogy bõvítsék ismereteiket. Ennek a gondolatnak a jegyében szerveztük meg idén õsszel az elsõ ilyen jellegû találkozót Tompán, a két település képviselõ testületei és a hivatalok alkalmazottai között. A célunk az volt, hogy tapasztalatot szerezzünk arról, hogy a tompaiak hogyan élnek, milyenek a dolgos hétköznapjaik, mit hogyan csinálnak, intézményeik miként mûködnek, annak érdekében, hogy az ott szerzett ismereteket itthon tudjuk hasznosítani. Meglátogattuk a tompai Polgármesteri Hivatalt, megismerkedtünk annak tevékenységével, szervezeti felépítésével. Megnéztük az iskolát, a napközi otthont, a szociális otthonukat, a kultúrházat, a könyvtárat, a templomokat, a nevezetességeket. A képviselõ testület tagjai részt vettek egy közös, ünnepi testületi ülésen. December elején viszontlátogatásra

hívtuk a tompaiakat, hogy mi is bemutassuk nekik az intézményeinket, munkánkat, terveinket.


/ 23

ÉP TESTBEN …

Karácsonyi panaszok Nem azért élünk, hogy együnk, hanem… Dr. Madarász Enikõ családorvos, Dr. Madarász Csilla

A karácsony a szeretet, az ajándékozás, a családi és baráti összejövetelek ünnepe kellene, hogy legyen. Néha azonban megfeledkezünk errõl. A vásárlási õrület elûzi az ajándékozás meghitt hangulatát. A nõk ilyenkor szeretnek „kitenni magukért”, hajlamosak a szeretetüket csak a táplálékkal kifejezni, végkimerültségig törekednek arra, hogy minél több finomságtól roskadozzon az ünnepi asztal. December a disznóvágások idõszaka, régen a fõ étel a disznóhús volt. Nem maradhat el a töltött káposzta sem. Ma már egyre több családban fogyasztanak halételeket. Elmaradhatatlan a diós, mákos bejgli is és még rengeteg sütemény, a nassolók nagy örömére. Fõleg ilyenkor nehéz megállni, hogy csak annyit együnk, amennyire a szervezetünknek szüksége van. Pedig a „degeszre evés” elrontja az ünnep hangulatát. A hagyományos karácsonyi ételek nem kedvezõek szervezetünk számára. Magas a zsír- és cukortartalmuk, nehezen emészthetõk, igazi kalóriabombák. Sajnos még az, aki tud is betegségérõl (epe-, hasnyálmirigy-, cukorbetegség stb.), sok esetben nem tud ellenállni a kísértésnek. Az ünnepek alatt is betarthatóak azonban az egészséges táplálkozás irányelvei. A régi magyar ember egyik nagy erénye a mértékletesség volt. Ha ezt tartjuk szem elõtt, elkerülhetõek lesznek a megterhelt emésztõrendszer tünetei, következményei. A reggeltõl-estig tartó étkezés, nassolás, alkoholos italok fogyasztása miatt az emésztõrendszer nem tud “lépést tartani” az elfogyasztott étel mennyiségével, és nem juttat megfelelõ arányban emésztõnedvet a tápcsatornába. Folytatás a 22. oldalon »

24 /

ÉP TESTBEN …



Mindezek miatt különbözõ tünetek ronthatják el közérzetünket. Magas fokú teltségérzet, émelygés, hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés jelentkezhet. Ezek a tünetek gyomorrontásra utalnak. Súlyosabb esetekben hirtelen felléphet epegörcs, az arra hajlamos egyéneknél köszvényes roham is kialakulhat. Gyomorrontás és akut epegörcs esetén – bármennyire nehéz is az ünnepi hangulat miatt – a legjobb megoldás a koplalás, illetve naponta több alkalommal ivóvíz, ásványvíz (szénsavmentes) kortyolgatása. Ezután következhet a reszelt alma, pirított kenyér, zöldségfõzet, vizes burgonyapüré, fõtt rizs, fõtt murok, héjában sütött burgonya. A séta is jót tesz emésztésünknek, de az semmiképp sem ajánlott, hogy valaki emésztéssegítõvel pótolja gyenge akaraterejét. A mértékletességet nem lehet a patikában kapni, így azt nekünk kell kifejlesztenünk. Ha odafigyelünk rá, a szervezetünk jelez, hogy mikor elég. Gondoljunk csak vissza a tavalyi karácsonyra, túlzásba vittük az evést? Mi is jobban érezzük magunkat, ha odafigyelünk az elfogyasztott étel mennyiségére. Örök igazság az: „ép testben ép lélek”. A bõséges lakoma, túl sok alkohol után hirtelen lángol fel, a legveszélye-

sebb karácsonyi „nyavalya”, az akut hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis). Jellemzõi az övszerûen szorító fájdalom, hányás, mely után a beteg közérzete nem lesz jobb, puffadás, teltségérzés kíséri. A falánkság nem véletlenül a hét fõbûnök egyike. Karácsonykor az autóbalesetek mellett, a leggyakoribb halálozási ok a pancreatitisnek tudható be. Elõfordulási gyakorisága nemzetközi adatok szerint 1020/100000 lakos évente. Kórlefolyása súlyos, mortalitása 20-30%. (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium). Kezelése alapvetõen kon-

zervatív: a beteg intenzív osztályon történõ elhelyezése, nulldiéta, a gyomortartalom leszívása, parenteralis folyadék- és elektrolitpótlás, fájdalomcsillapítás, fekélybetegség megelõzése, antibiotikum adása. De mindez elkerülhetõ, ha figyelünk a mértékletességre. Remélem, hogy a karácsony hangulata elvarázsolja falunkat, és meghitté teszi az ünnepeket. Figyeljünk oda egymásra, de ne feledkezzünk meg egészségünkrõl sem. Kellemes Karácsonyt kívánunk mindenkinek!

Hogyan kerüljük el a gyomorbántalmakat? Dr. Madarász Enikõ családorvos

– Ebéd után, alvás helyett inkább sétáljunk! A mozgás serkenti az emésztést. – Ne fogyasszunk óriási adagokat! – a nagy mennyiségû étel sietve, rágás nélkül különösen megterheli a gyomrot. – Irritálják a gyomornyálkahár-

tyát, ezért óvatosan éljünk a nikotinnal, a kávéval, az alkohollal és a csersavtartalmú italokkal (feketetea)! – Csak mértékletesen együnk a nagyon fûszeres, sült, édes és zsíros ételekbõl! – Fogyasszunk hámvédõ vitaminokban (A, B2, niacin) gazdag élelmiszereket! Niacint tartalmaz a pulykahús, a szardínia, a vargánya, a csiperke.

Fõbb riboflavin- (B2) források: a tej és tejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelyesek. A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak. A-provitaminokat a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütõtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk. (Medical Tribune)


ÉP TESTBEN …

/ 25

A falusi jégkorongozás kezdete Huszár Gábor

1963 február végén egy tavaszi hóolvadás után hirtelen fagy lett és egy nagy felületû sima jég keletkezett a jelenlegi jégpályától Udvarhely felé vezetõ út bal oldalán (a jelenlegi halastó helyén). Kimentünk egynéhányan korcsolyázni és elõkerültek a kankós pálcához hasonló botok és a gilincsek (bakancsra rácsavarható korcsolyák), amelyeket addig csak a jeges úton használtunk. De a legfontosabb, ami elõkerült, az egy korong, amelyet az akkori sportegyesület elnöke, Melles Ferenc hozott haza egy Gyergyószentmiklóson játszott mérkõzésrõl. Ferike csoporttársai, fiai Géza és Endre képezték az egyik csapatot, Gál Endre tanító Csíki Jakab és Huszár Gábor volt „Melles” csapat ellenfele. Kapu nem volt, a jégbe fúrt lyukakba fûzfaágat szúrtunk és ezek képezték a kapukat. Ebben az idõszakban is közlekedett autóbusz Gyergyószentmiklós és Udvarhely között, amelyben Gyergyó fele utazott Béla Károly a Rajoni Sportunió egyik aktivistája és meglátta a jégen mozgó, korcsolyázó gyerekeket és a korongot kergetõ kis csapatunkat. Ez év õszén el is jött iskolánkba, Újfaluba, és javasolta, hogy nevezzünk be a Gyergyószentmiklósi városi bajnokságba. Mi be is neveztünk, de nem ismertük jól a szabályzatot, felszerelésünk sem volt, de készítettünk magunknak botokat, a rövid ujjú piros focidresszek a sötétkék egyenruhán szépen mutattak és a matematika és fizika könyvek képezték a sípcsontvédõket, mivel kemény borítójuk volt. Melles Ferenc elintézte a Kollektív Gazdaság elnökével, hogy felhozzanak egy lovas szánon Gyergyószentmiklósra. A szénahordó szénás gazda Sólyom Ferenc szállított 12 alkalom-

Gyergyóújfalu jégkorongcsapata 1976-ban

mal Gyergyószentmiklósra, 3-szor edzésre és három háromfordulós bajnoki mérkõzésre. Megismerkedtünk a játékszabályokkal, próbáltuk a szerelésünket kiegészíteni. Így a nagytatáiknak nem csak a kankós pálcái tûntek el, hanem a kabátok válltömései is, amelyekbõl összevarrva lettek a térdvédõk és a könyökvédõk. Ezek a mérkõzések alatt gólokat is ütöttünk, de eseményes játékot csak egyszer értünk el, az utolsó fordulóban döntetlent az egyik általános iskola csapatával. Így az 1963-1964-es tanév téli szezonjának jégkorong bajnoksága véget ért és a díjkiosztó mérkõzésen mi is boldogan vettük át a IV helyezést járó diplomát, amelyre az is rá volt írva, hogy „Vidéki I helyezett”. A következõ évben már mi is készítettünk egy pályát, de a rossz éghajlati viszonyok miatt és a patakból egy sáncon beengedett vizet nem tudtuk megállítani és végül nem csak a jégpályán lett jég, hanem a labdarugó pályán is lehetett korcsolyázni, igaz a

futball kapuk alatt korcsolyázva a fejünket be kellett húzni, hogy ne üssük bele a 2 m 70 cm-es felsõ lécbe, a pályát körülvevõ 1 méter magas korlátot pedig könnyûszerrel átugrottuk korcsolyázás közben. Késõbb megalakultak más községekben is a jégkorong csapatok, a gyerekek közben elvégezték a 8 osztályt és vagy tovább tanultak líceumokban és szakiskolákban, de téli napokon sokszor eljöttek a jégpályákra korcsolyázni és korongozni. Így alakultak meg a gyergyói medencében az elsõ falusi felnõtt csapatok is. Megszervezték a Csíkszeredai mûjégpályán a FALUSI IFJAK KUPÁJA jégkorongtornát, amelyen már 5 csapat szerepelt és a gyõzelmet Gyergyóújfalu csapata szerezte meg, mely késõbb még megismétlõdött. 1976-ban Alfaluban rendezték meg ezt a kupát, ahol a képen látható újfalviak szerezték meg az elsõ helyet, a Maroshévíziek pedig (mint meghívottak) a II helyet és a „FAIR PLAY” kupát.

26 /

TARKA-BARKA – MAGAZIN


Rovatindító gondolatok Gál Katalin

A tûzhely melegének emléke mindenkinek kedves. Ki ne szeretett volna édesanyja mellett téblábolni, amikor õ a konyhában sürgött- forgott, ízletesebbnél ízletesebb ételeket, süteményeket készítve? Karácsony közeledtével ismét lázas munka színterévé válik a konyha. Az ünnepi készülõdés hangulatában sem feledkezhetünk meg teljesen hagyományainkról, ezért három receptet gyûjtöttem a község három falujából, amelyek elkészítve szebbé tehetik ünnepünket. Adatközlõimet mindenki ismeri az általuk készített finom falatokról. Ez úton szeretnék nekik köszönetet mondani türelmükért, és a mûhelytitkok felfedéséért! Kívánom nekik az egész közösség nevében, hogy még hosszú évekig taníthassanak minket a finom étkek elkészítésére!

Függeszthetõ díszek Az egyszerûen elkészíthetõ lelógatható díszeket különbözõ formára hajlíthatjuk. A lakás bármelyik részében felakaszthatjuk, függönyre, ajtófélfára rögzíthetjük. Íme egy egyszerûen elkészíthetõ függeszthetõ dísz: Vonjunk be két különbözõ hoszszúságú drótot aranyszalaggal, hajlítsuk körbe, és a két végén fogjuk össze egy darab dróttal. A karácsonyi díszek közül olyat válaszszunk, amelyiknek aranyszínû mintázata van. Tobozból, fenyõgallyból, karácsonyfadíszbõl, aranyszalaggal készítsünk egy kis kompozíciót, erõsítsük a körökhöz, és ugyanezzel a szalaggal akasszuk fel.



Kolbásszal töltött karaj

/ 27

Poéka leves Nagy Juliánna, Gyergyóújfalu

Fodor Mária, Tekerõpatak

Hozzávalók: 1 kg disznókarajt (lehet csontos vagy csont nélküli) sóval, borssal, paprikával ízlés szerint bepácolunk, majd pár órát állni hagyjuk. Egy hosszú, vékony késsel a közepébe lyukat fúrunk (beszúrjuk a kést, megforgatjuk). Miután ezzel készen vagyunk, egy karajhosszúságú füstös, házi, közepes vastagságú kolbászt belehelyezünk a lyukba, anélkül, hogy a héját lehúznánk. Tepsibe tesszük, olajat és kis vizet töltünk alája, lassú tûznél pirosra sütjük. Megvárjuk, míg kihûl, hidegen

Ez egy hagyományos, jellegzetesen újfalvi leves, amelyet régebb a gyerekágyas asszonynak vittek beteglátni. Julis néni a nagymamájától tanulta az elkészítési módját. Hozzávalók (4 személynek): 2 sárgarépa, 1 fej hagyma, 1 kis fej karalábé, 1-2 petrezselyemgyökér, 1 fél zeller, 5 szelet füstölt disznópecsenye, 20 darab aszalt szilva, 2 babérlevél, liszt, 1 tojás, ecet, só, zsír. A zöldségeket aprószeleteljük. Köretnek salátakrumplit adunk melléje.

Gál Lajosné foszlós kalácsa Gál Lajosné, Kilyénfalva

Hozzávalók 1 kg liszthez: 1 csapott kanál só, 18 dkg cukor, 2 tojás, 3 dkg „morzsongós”, nem tapadós élesztõ, 1 citrom héja, 1/4 l tej, 4 kanál zsíradék (margarin, vaj vegyesen). A lisztet beletesszük egy tálba, hozzáadjuk a sót, cukrot, citromhéjat is. Az élesztõt felfuttatjuk a langyos, cukros tejben, amelyhez teszünk két kanál lisztet is. A tojások sárgáját és fehérjét szétválasztjuk, a sárgáját félretesszük, a fehérjék felét habbá verjük. A hozzávalókat összekeverjük (a félretett hab és a zsíradék kivételével), megdagasszuk. „Sem lágy, sem kemény” állagú tésztát kell dagasztanunk. Amikor már hólyagzik a tészta, akkor beletesszük a habot és a 4 kanál vegyes zsiradékot, amelyet már este megolvasztunk, hogy a savóját le tudjuk tölteni. A zsiradékkal és a habbal már nem kell dagasztani, csak „áthúzogatni”, hogy a hab ne törõdjön össze. Melegben kelesszük, s

ha egészen felkelt, „le kell fázni, összehányjuk erre-arra” a tésztát, majd kézzel kinyújtjuk. Zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, és megvárjuk, míg ott is jól felkel, és csak akkor gyújtunk be a kemencébe. A tészta tetejét megkenjük a tojások sárgájával, és kemencében kb. 1 órát sütjük.

ra daraboljuk, és zsírban ledinszteljük. A vékony szeletekre vágott, füstölt pecsenyét enyhén megpirítjuk egy palacsintasütõben, beletesszük a levesbe, és feltöltjük kb. 1, 5 l vízzel. Beledobjuk a 20 darab aszalt szilvát, 2 babérlevelet, és megfõzzük. Miután a zöldségek puhára fõttek, enyhe rántással besûrítjük, és ecettel savanyítjuk, sóval ízesítjük. Ne legyen túl sûrû a leves, mert málnaszemeket kell majd beletenni. A málnaszemek kemény tésztából készülnek. 1 tojással és liszttel (víz nélkül) kemény tésztát gyúrunk, fél cm vastagra kinyújtjuk, és nagyon picikre szaggatjuk. A kis „szemeket” a reszelõ belsõ felén végighúzzuk, ettõl kapják meg a málnára jellemzõ mintázatot. Pici olajban megpirítjuk, beletesszük a levesbe, és felforraljuk (csak egyet kell lobbanjon).

28 /



Devecsery László

Kovács Beáta, Tekerõpatak

Karácsonyi pillangók

Egek Ura

Csodaország

Az egeknek nagy királyát A felhõk szomorúan várják. Ki fekete, ki fehér, De a legtöbbje kövér. Ott él a hatalmas villám, Beborítja õt a csillám. De mikor õ munkálkodik, Föld is, ég is megrázkódik. A felhõk könnyüket hullatják, Melyek a földet itatják. Mivel azt õk nem láthatják, Hogy a világot eláztatják.

Valahol a hegyeken túl, Ahol sok szép madár dalol, Létezik egy szép palota. Örömbõl van az ablaka, Vidámságból a teteje, Szeretetbõl a belseje. Sok-sok gyerek járt már oda Az éjszaka álmodozva. S mikor reggel fölébredtek Velük volt a nagy szeretet. Vidámság is jutott nekik, S az örömöt meg nem vetik. Öröm után jött a béke, Bukdácsolva, szökdécselve Mindenki lelkébe.

Karácsonyi kismadár üldögél az ágon; karácsonyi muzsika: szél zenél a fákon. Könnyed röptû hópihék pillangóként szállnak, ünnepváró pásztorok köszönteni járnak. Közeleg az este is: hótiszta az álom; angyal szavú szózatod igaz szívvel várom.

Áldott karácsonyi ünnepeket és egy sikerekben gazdag, békés boldog új esztendõt kívánok a magam és munkatársaim nevében! Egyed József polgármester

GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, DECEMBER. Tartalom

Recommend Documents