GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉRE
2012. február 20.
TARTALOM Összefoglaló ........................................................................................................................................................... 4 1.
2.
Bevezető ........................................................................................................................................................ 5 1.1
Célok ..................................................................................................................................................... 5
1.2
A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók ...................................................................... 5
1.3
Módszertan ........................................................................................................................................... 8
Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek ..................................................... 8 2.1
Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás ........................................................... 10
A migrációt érintő főbb hazai jogforrások ................................................................................................... 11 Idegenrendészeti szankciórendszer ............................................................................................................... 11 Idegenrendészeti hatóságok ........................................................................................................................... 11 Együttműködés a társszervekkel................................................................................................................... 14 3.
Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések ...................................... 16 Ukrán viszonylat ............................................................................................................................................. 17 Román viszonylat ........................................................................................................................................... 19 Szerb viszonylat .............................................................................................................................................. 21 Horvát viszonylat............................................................................................................................................ 22 3.1
A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére 23
Hatékony határellenőrzés ......................................................................................................................... 24 3.2
Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett gyakorlati
intézkedések ............................................................................................................................................... 30 Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok beutazását a schengeni területre? ............................................................................................................. 31 Az államhatár őrizete ................................................................................................................................ 32 3.3
Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések Magyarország
területén .......................................................................................................................................................... 34 Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei ........................................................................................ 35 Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések ................................................................. 37 4.
Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért ................................................... 40 4.1
Együttműködési megállapodások ..................................................................................................... 40
A visszafogadási egyezmények alkalmazása ............................................................................................ 40 A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása ......................................... 41 Schengeni Információs Rendszer működtetése ....................................................................................... 44 Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok .................................. 45 4.2
Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között, együttműködések az EU-
val és nemzetközi szervezetekkel ................................................................................................................... 47
2
A
menedékkérők
menedékjogi
eljáráshoz
való hozzáféréséhez
kapcsolódó
tevékenységek
végrehajtása ............................................................................................................................................... 47 Általános jogi keret .................................................................................................................................... 49 A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének érvényesülése..... 51 Következtetések és ajánlások – m ............................................................................................................ 51 eghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben .................................................................. 51 A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása ............... 52 Rendőrök felügyelete ................................................................................................................................. 52 A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása .................................................. 53 Vízumliberalizáció ..................................................................................................................................... 53 Monitoring mechanizmus ......................................................................................................................... 53 A szerb fél által tett intézkedések ............................................................................................................. 55 Ellenőrzési módszerek ............................................................................................................................... 56 5.
Az Uniós politika és jogalkotás hatása ..................................................................................................... 58
6.
Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében ..................................................... 58
7.
Konklúzió ................................................................................................................................................... 58
8.
Bibliográfia................................................................................................................................................. 60
9.
Mellékletek ................................................................................................................................................. 61
3
Összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy az előzetesen megadott specifikáció alapján bemutassa a Magyarországot érintő migrációs tendenciákat, értékelje az azokra adott válaszokat, ismertesse az idegenrendészeti-menekültügyi hatósági jogköröket és felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak teljesíteni kell. Az bizonyos, hogy a hazai migrációs szabályozás az elmúlt 17 évben komoly fejlődésen ment keresztül – mi sem bizonyítja jobban, mint ez idő alatt négy új idegenrendészeti, valamint a jogterülethez szervesen kapcsolódó két menedékjogi törvényt alkotott a Parlament – és komoly kihívások előtt áll a közeljövőben is. A legális és illegális migráció kérdése komolyan foglalkoztatja nemcsak a szakmai és politikusi rétegeket, hanem az átlagos állampolgárokat is. Olyan kérdések merülnek fel, amelyekre nem mindig adhatóak adekvát válaszok. Például az elöregedő Európa igénye az új és jól képzett munkaerőre, az uniós állampolgárok és harmadik országbeli családtagjainak szabad mozgása a országok állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgása és tartózkodása, valamint az emberi jogok és ezen belül a menekültek jogainak biztosítása. A migráció ma a világ legtermészetesebb folyamata, az a tény pedig hogy a fejlett országok nem mindig nyitottak a szegényebb bevándorlók fogadására szükségszerűen magával hozza az illegális migráció növekedését is. A migrációs jelenségekkel együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi szervezett bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése érdekében a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió mellett Magyarország is jelentős lépéseket tesz az illegális migráció felfedésére és megakadályozására. Számos nemzetközi szerződés segíti elő az országok, rendőrségek, hatóságok közötti együttműködést a különösen veszélyes embercsempészet vagy emberkereskedelem elleni küzdelemben. Az embercsempészet a célzott állam jogrendjének megsértésén kívül gyakran jár a csempészett személy életének veszélyeztetésével, valamint anyagi kizsákmányolásukkal. Az emberkereskedelem ugyanezen kockázatok mellett az emberek méltóságát, ember voltát semmibe véve őket áruként, tárgyként adja-veszi, a modernkor rabszolgáiként vagy szervbankként kezeli áldozatait. Érthető, hogy a legtöbb nemzetközi egyezmény e súlyos 4
bűncselekmények megakadályozását, megelőzését, az elkövetők elfogását és az áldozatok segítését szolgálja.
1. Bevezető 1.1 Célok A tanulmány célja nem lehet más, mint hogy hiteles képet nyújtson a Magyarországon, illetve tágabb értelemben, a Közép-Kelet Európában kialakult migrációs trendekről, a jogalkotók által megteremtett normák hatályosulásáról, a felelős hatóságok által kialakított eljárási rendekről, valamint az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről. A tanulmány további célja emellett annak megvilágítása is, hogy az illegális migráció milyen problémákat és kihívásokat gerjeszt Magyarország, illetve az Európai Unió mindennapi életében. Magyarország célkitűzése az illegális migráció területén schengeni külső határállamként az illegális belépések visszaszorítása és jogellenes cselekmények mind nagyobb hatásfokú felderítése. A tanulmány az elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok megvizsgálásával tájékoztatást kíván adni a jogalkotók és a jogalkalmazók számára. 1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók családtag: Az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK, az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról szóló irányelv szerint: (a) házastárs; (b) élettárs, aki az Uniós állampolgárra a tagország jogszabályai szerint bejelentett élettársi kapcsolatban él, abban az esetben, amennyiben a befogadó tagállam jogszabályi rendelkezése a bejelentett élettársi kapcsolatot a házassággal azonosan kezeli és összhangban van a befogadó tagállam vonatkozó jogszabályi rendelkezéseivel;
5
(c) a házastárs vagy a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott leszármazottai; (d) a házastárs és a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott egyenes ági rokona. EUROSUR: European external border surveillance system (Európai Határőrizeti rendszer); melynek célja, hogy javítsa a tagállamok és a FRONTEX helyzetismeretét, reagálási képességét a külső szrazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése során; FRONTEX: Az Európai Unió tagállamai Külső Határain való Operatív Együttműködés Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökség, független szakmai szervezet, amelynek feladata a tagállamok közötti operatív feladatok koordinációja a határrendészeti feladatok ellátása terén harmadik országbeli állampolgár: az a személy, aki az Európai Unióról, működéséről szóló Egyezmény 20.(1) cikkelye szerint nem az Unió állampolgára és nem rendelkezik a Schengeni Határellenőrzési Kódex 2.(5) cikkelyében meghatározott szabad mozgás jogával az Európai Unió területén; International Organization for Migration (IOM): Nemzetközi Migrációs Szervezet, amely 1951-ben alakult genfi központú kormányközi szervezet. Jelenleg 120 teljes jogú tagállamot, 19 megfigyelői státusszal rendelkező államot, illetve 70 nemzetközi szervezetet foglal magába. Nemzetközi kormányzati szervezetként az IOM alapelve, hogy a humánus és szervezett keretek között zajló migráció egyaránt szolgálja a migránsok és a társadalom érdekeit. Magyarország 1991-ben lett az IOM teljes jogú tagja. Schengeni Megállapodás; illetve Végrehajtási Egyezmény: A Schengeni Megállapodás 1985. június 14-én Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia államai között került aláírásra azzal a céllal, hogy fokozatosan megszüntetik a közös (belső) határaikon az ellenőrzést, és érvényesítik a szabad mozgás elvét minden aláíró tagország, más tagállamok és harmadik országok állampolgárai számára. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény a szabad mozgás intézményének alkalmazásának biztosításáról gondoskodik. A Megállapodás és a Végrehajtási Egyezmény, illetve az ezeken alapuló későbbi schengeni vívmányok (ideértve az Uniós jogba történő integrálást követőn 6
születet, schengen-releváns uniós jogszabályokat is képezik az ún. „Schengeni acquis-t”. 1999-ben a Schengeni Egyezményt és az acquis-t az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv illesztette az Európai Unió jogába, amelynek átvétele és alkalmazása ettől kezdve kötelező az új unós tagállamok számára. Megjegyzés: a schengeni tagállamok tekintetében bonyolult „változó geometria” érvényesül. 2010 januárjáig az alábbi EU tagországok csatlakoztak a Schengeni övezethez: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország. Mindez azt jelenti, hogy a többi EU tagország (Bulgária, Ciprus, Írország, Románia és Egyesült Királyság) nem teljes jogú és teljes körű schengeni tagország. Bulgária és Románia, bár de facto a schengeni vívmányok szinte teljes körét alkalmazzák, egyelőre várakoznak a teljes jogú tagságra. Az Egyesült Királyság, Írország azonban a schengeni vívmányok csak egy bizonyos körének alkalmazásában vesznek részt. Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc, melyek nem EU tagállamok, mégis csatlakoztak a Schengeni övezethez annak érdekében, hogy alkalmazzák és eljárjanak a schengeni acquis szerint. Dublini Rendeletek: egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet alapján. ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság BÁH: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal HRK: Határrendészeti Kirendeltség IVK: Integrált Vezetési Központ
7
1.3 Módszertan A jelentés az Európai Migrációs Hálózat magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának pályázati felhívására készült. A tanulmány megírásához maga az Európai Migrációs Hálózat járult hozzá elsődlegesen, valamint felkérésére a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, FRONTEX, bocsátott rendelkezésre statisztikákat, jelentéseket.
2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek Az illegális migráció elleni fellépés meghatározó tényezői a nemzetközi és államközi viszonyok, az Európai Unió irányelvei, határozatai, valamint a bevándorló külföldiek származási országában uralkodó politikai helyzet. Magyarország 2004. évi csatlakozása az Európai Unióhoz jelentősen befolyásolta a jogalkotás menetét. Az acquis communautaire, azaz a közösségi vívmányok, vagyis az EU jogszabályai összességének átvételére – melyre az EU a csatlakozni kívánó országokat kötelezi – Magyarország is kötelezettséget vállalt. A 2008. októberi Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum, tulajdonképpen egy összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza az Európai Unió eddigi törekvéseit a migráció és menekültügy területén. A tanácsi következtetések, mint jogforrások ugyan a soft-law kategóriába esnek, – a tagállamokra nézve nem bírnak kötelező erővel – azonban az uniós, illetve nemzeti stratégiaalkotás, valamint az elnökségi prioritások meghatározása során megkerülhetetlen kiindulási alapot teremtenek. A Paktum deklarálja, hogy a migráció hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Magyarország schengeni külső határain 2011 év közepétől folyamatosan észlelhető az északafrikai, valamint a Görögországon keresztül Ázsiából érkező migránsok számának emelkedése. A migrációs nyomásnak különösen kitett országokat az Európai Unió különböző pénzügyi eszközökkel segíti, többek között a Szolidaritási Keretprogramon belül létrehozott Külső Határok Alap és az Európai Visszatérési Alap által nyújtott forrásokkal. A FRONTEX munkája szintén segíti ezeket a tagállamokat. A Magyarországra történő illegális bevándorlást elsősorban (1) a külső határőrizet integrált rendszerének megteremtésével és mélységi ellenőrzési rendszer működtetésével (2) a harmadik országbeli állampolgárok hazatérésének hatékony biztosításával, a bilaterális és 8
európai uniós visszafogadási egyezmények végrehajtásával, (3) az önkéntes hazatérés elősegítésével, és támogatott önkéntes hazatérési programok szervezésével (melyek az Európai Visszatérési Alap támogatásával valósulnak meg), a (4) származási és tranzit országokkal való együttműködés elmélyítésével, (5) valamint a kényszerintézkedések hatékony – ám az emberi jogokat tiszteletben tartó – alkalmazásával lehet visszaszorítani. A statisztikai adatokat áttekintve megállapítható, hogy Magyarország európai uniós és schengeni csatlakozása nem eredményezte a migránsok számának lényeges növekedését, sőt 2005 óta a hazánkba érkező a legális migránsok számát tekintve egyfajta csökkenés tapasztalható. A migránsok össznépességhez viszonyított aránya európai összehasonlításban továbbra is alacsonynak mondható (a Magyarországon által kiadott bevándorlási engedélyek száma 2009-ben 47.205, míg 2010-ben 9,63% kevesebb 42.659 volt1). Ha definiálni kellene Magyarország szerepét az illegális migrációt tekintve mindenképpen tranzit országnak tartanám, amely csak egy átkelési pont a nyugaton elhelyezkedő tagállamok irányába.
1
http://www.bmbah.hu/statisztikak.
9
2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás 2010 tavaszától az idegenrendészeti szakterületet érintően meghatározó jelentőségű jogalkotási folyamat indult el. A szükségességét az alábbi, jogforrásokban meghatározott jogharmonizációs teendők indokolták: -
a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban, a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv);
-
a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből a vízumjogorvoslat megteremtése (a továbbiakban: Vízumkódex);
-
a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Biometrikus tartózkodási engedély rendelet);
-
a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK rendelet (a továbbiakban: Statisztikai rendelet).
A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett az elfogadott jogszabályi módosítások az EU jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, megkönnyítik az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású
visszaélések
(menedékjoggal,
családegyesítési
joggal
való
visszaélés,
érdekházasságok) elleni küzdelmet, és hozzájárulnak a Magyarország közrendjének és közbiztonságának erősítéséhez, ezzel együtt pedig elősegítik az európai uniós tagállamok biztonságának megóvását. Kijelenthetjük, hogy Magyarország átvette az acquis communautaire-t, amire az EU a tagállamait kötelezi. A 2007-ben elfogadott és hatályba lépett új jogszabályokkal (2007 évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Szmtv., 2007 évi II. törvény a harmadik országbeli 10
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Harmtv.) Magyarország eleget tett az uniós jogharmonizációs kötelezettségének. A migrációt érintő főbb hazai jogforrások A jogforrások tételes felsorolása az 1. számú mellékletben található. Idegenrendészeti szankciórendszer Az idegenrendészeti hatóságok munkáját segítendő és az illegális migránsokkal szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket illetve szankciókat az Szmtv., valamint a Harmtv. és végrehajtási rendeleteik, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban:
Btk.),
és
az
egyes
szabálysértésekről
szóló
218/1999.
(XII.28.)
Kormányrendelet. A Btk. és az egyes szabálysértésekről szóló Kormányrendelet ugyan nem tesznek különbséget harmadik országbeli és szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közt, azonban a részletszabályok közt fellelhető, hogy kikkel szemben mely szankciót lehet vagy éppen nem lehet alkalmazni. Idegenrendészeti hatóságok Az illegális migránsok elleni fellépésben részt vevő intézményi keretekben a 2002-ben létrehozott BÁH felállítása hozott nagy változást. Ezt megelőzően a Rendőrség és a Határőrség rendelkezett a legfőbb hatáskörrel ezen a területen. 2002-től a BÁH és területi szervei komoly szerephez jutottak. 2008. január 1-jével a Kormány döntése alapján a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe, azonban a döntés BÁH-hal való hatásköri megosztáson nem változtatott. A beutazási és tartózkodási ügyekben a BÁH továbbra is önálló hatáskörrel rendelkezik, schengeni vízumügyekben központi vízumhatóságként jár el, részt vesz a nemzeti és a tagállami konzultációban, a nemzeti vízumkiadásban. A BÁH és a Rendőrség közötti együttműködés kereteit az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II.19.) IRM-SZSZM-PM-KHEM együttes utasítás szabályozza.
11
Az idegenrendészeti hatóságok, feladatok: 1. az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter -
nemzeti letelepedési engedély kivételes méltányosságból történő megadása;
-
központi ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása.
2. központi idegenrendészeti hatóság (BÁH) -
fellebbezések elbírálása;
-
felügyeleti jogkör gyakorlása a BÁH területi szervei felett;
-
szakirányító feladatok ellátása;
-
egyes három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek elbírálása (nemzeti vízum,);
-
vízum konzultációs eljárások folytatása;
-
határátkelőhelyen benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum („A”, ”C”) iránti kérelmek elbírálása;
-
nemzeti kapcsolattartó pont.
3. területi idegenrendészeti hatóságok (BÁH hét Regionális Igazgatósága) -
engedélyügyi
(meghívólevél,
tartózkodási/letelepedési
engedély,
vízumhosszabbítás, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya engedély) kérelmek elbírálása; -
vízum, kishatárforgalmi-, tartózkodási-, letelepedési-, bevándorlási engedélyek visszavonása;
-
a tartózkodási jog megszűnésének megállapítása;
-
tartózkodási engedély konzultációk kezdeményezése/folytatása;
-
bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok, hontalanok úti okmánnyal ellátása;
-
idegenrendészeti hatósági intézkedések elrendelése/azok megszűntetése;
-
jogerős döntések végrehajtása.
4. Rendőrség (idegenrendészeti szerve)
12
-
beléptetés, illetve a
beléptetéshez
szükséges
feltételek fennállásának
ellenőrzése; -
kényszerintézkedési feladatok ellátása a határellenőrzés során, határterületen észlelt jogsértések esetén, a visszafogadási egyezmények alkalmazásával;
-
határátkelőhelyen benyújtott vízum iránti kérelem esetén a vízumbélyeg kiállítása, illetve a döntés közlése;
-
egyes idegenrendészeti hatósági intézkedések végrehajtása;
-
vízumok esetenkénti visszavonása, megsemmisítése.
5. a külpolitikáért felelős miniszter -
a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik;
-
elbírálja a – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránti kérelmeit;
-
felügyeleti jogkör gyakorlása a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselők felett.
6. vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő -
a külképviseleten benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum („A”, „C”, valamint az Szmtv. szerint az EGT-állampolgár vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott beutazásra jogosító vízumkérelem) iránti kérelmek elbírálása;
-
három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum elbírálása (szezonális munkavállalási vízum)
-
kishatárforgalmi engedélyek kiadása;
13
-
bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok – egyszeri utazásra jogosító – úti okmánnyal történő ellátása;
-
tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvétele, továbbá egyes tartózkodási eljárási cselekmények elvégzése.
Együttműködés a társszervekkel A migráció kezelése, felderítése elsősorban a Rendőrség hatáskörébe tartozik, azonban a hatékony fellépés érdekében szükséges volt egy koordinált szervezetrendszert létrehozni. Az együttműködési feladatok megszervezésére és végrehajtására, valamint a komplex ellenőrző rendszer folyamatos működtetésére úgynevezett Integrált Vezetési Központ (továbbiakban: IVK) került létrehozásra. Az IVK központi szerve a Vezetői Tanács, mely az érintett szervek (Rendőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Vám,- és Pénzügyőrség, Munkaügyi, és Munkavédelmi Felügyelőség) országos szervezeti elemeinek képviselőiből áll. Az IVK operatív végrehajtó szerve az Integrált Vezetési Csoport, amelynek irányítója az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának a vezetője és amelybe az együttműködő szervek megyei szervezeti elemei összekötőket biztosítanak. Az Integrált Vezetési Központot az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasítás hozta létre. A komplex ellenőrző rendszer feladata, hogy a szolgálati és a hatósági tevékenység időben, térben és módszereiben történő összehangolásával, a rendelkezésre álló erők és eszközök gazdaságos felhasználásával, az információcsere felgyorsításával, a totális ellenőrzés mellőzésével, differenciált és szelektív módon az ország egész területén biztosítsa a külföldiek jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésének végrehajtását, továbbá az illegális migráció, valamint az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedését, illetve a szükséges hatósági eljárások lefolytatását. 2010. március 06-án lépett hatályba az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II. 19.) IRM-SZMM-PM-KHEM együttes utasítás. Ez az együttműködők közé beemelte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is. 14
Az IVK hatékonyságának növelése érdekében a Duna Stratégiában levő lehetőségek kihasználásával a NAV adó és vámszerve, a BÁH valamint a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal közös ellenőrzések kerültek megszervezésre Magyarország dunai vízi határszakaszán. 2011. évben lényeges szervezeti változások történtek. A Vám és Pénzügyőrség és az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Adó,- és Vámhivatallá integrálódott, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, illetve a munkaügy megyei szervei pedig a Kormányhivatalok alárendeltségébe kerültek, ez azonban a közös feladatellátásban törést nem jelentett. A hatósági ügyintézésben és a rendkívüli események kezelésében Alkotmányvédelmi Hivatal is részt vesz. Azzal, hogy az okmányok valódiságát minden szerv, amely előtt harmadik országbeli külföldi állampolgár megjelenik, külön-külön megvizsgálja, valamint az új okmányok rendszerbe állításához szükséges biztonsági előírások kialakítása tekintetében egyre szorosabb munkakapcsolatot tart fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Hatékony információcsere folyik az Információs Hivatallal és a Katonai Felderítő Hivatallal. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ sok információval szolgál a nemzetközi szervezett bűnözés és az illegális migráció összefüggéseiről, különös tekintettel az embercsempészetre és az emberkereskedelemre. Napi munkakapcsolatot szükséges fenntartani a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala szerveivel, az anyakönyvvezetőkkel, az államigazgatási hivatalokkal. A Rendőrség és a BÁH folyamatos együttműködésben áll a Külügyminisztériummal, tekintettel arra, hogy a kihelyezett konzulok sok esetben a BÁH alkalmazottai közül kerülnek ki. A menedékkérők és a Magyarországon menekültként, oltalmazottként elismert külföldiek ellátásának,
támogatásának
és
társadalmi
integrációjának
elősegítése
terén
aktív
együttműködés áll fenn a BÁH és az oktatási a szociális és munkaügyi tárcával, valamint az illetékes önkormányzatokkal. Az illegális migráció és a leplezett legális migráció megelőzésére, megakadályozására létrehozott nemzetközi bevándorlási összekötő tisztviselői (továbbiakban: ILO) hálózat hatékonyan segíti a felderítést, ezáltal megkönnyíti a tagállamok közötti folyamatos információáramlást, a gyors reagálást és együttműködést az ilyen jellegű ügyekben. A BÁH 15
az
Európai
Unió
támogatásával,
a
Külső
Határok
Alap
(továbbiakban:
KHA)
társfinanszírozásával 2009. április-májusában három ILO-tisztviselőt helyezett ki egy-egy – az aktuális migrációs trendek és tapasztalatok alapján – kiemelt migrációs kockázatúnak ítélt harmadik országba (Egyiptom, Nigéria és Törökország). Ezzel az Európai Unió kísérleti jelleggel egy olyan, Magyarországon előzményekkel nem rendelkező intézménynek nyitott utat, amely a világ számos fejlett országában több évtizedes hagyományokkal rendelkezik, amely bár egyes pontokon rokon vonásokat mutat a hazánkban is ismert belügyi attasé vagy migrációs szakkonzul intézményével, azoktól egyúttal – jellegadó ismérveinek köszönhetően – élesen el is határolódik. Jóllehet a hálózat 2011-től földrajzi elhelyezkedését tekintve részleges változáson ment keresztül (a nigériai állomáshely megszűnésével az összekötő 2011-től Vietnámban működik, illetve az isztambuli összekötőt 2011-től Ankarába helyeztük át) az összekötők fókuszponti tevékenysége változatlanul az illegális migráció elleni küzdelemre, s azon belül is mindenekelőtt az alábbi területekre összpontosult: 1) vízumrendészeti tanácsadás nyújtása a Magyarország érintett országban lévő külképviseletének konzuli részlege számára; 2) információgyűjtő és elemző tevékenység az érintett ország és a szomszédos térség migrációs tendenciáiról, jogszabályi környezetéről, valamint az illegális migrációs folyamatokat befolyásoló társadalmi, gazdasági és politikai tényezők alakulásáról; 3) információgyűjtő és elemző tevékenység a térséget jellemző okmánybiztonsági és embercsempészettel, emberkereskedelemmel összefüggő folyamatokról; -
e célok szolgálatában aktív részvétel a helyi ILO hálózat munkájában, élő kapcsolat kialakítása a helyi rendészeti hatóságokkal és nemzetközi migrációs szervezetek képviselőivel;
4) a Hivatal migrációs érdekeinek szolgálata mellett tágabb nemzeti rendészeti, és tagállami érdekképviselet ellátása.
3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések A magyar határőrizeti tevékenység nagyban függ, attól hogy mi történik a nyugat–balkáni régióban, illetve Görögországban, hiszen a határrendészet feladatai nem közvetlenül a külső
16
határon keletkeznek. A magyar Külkapcsolati Stratégia2 fontosnak tartja a balkáni stabilitást, hiszen a szervezett bűnözés oldaláról a legnagyobb kihívást az ebben a térségben dolgozó bűnszervezetek jelentik. A régió gyenge államai tökéletes terepet biztosítanak a hierarchikusan szervezett bűnelkövetői csoportoknak. Ezen csoportok innen szervezik az illegális migrációs tevékenységüket. A Balkán-útvonal évtizedek óta az egyik legjelentősebb illegális bevándorlók által használt útvonal. Az útvonal magába foglalja Horvátországot, Szerbiát, Bosznia és Hercegovinát, Montenegrót, Albániát, Koszovót és Macedóniát, azaz jellemzően a volt Jugoszláv Köztársaság országait. A migránsok – akik a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkeznek – tranzit útvonalként használják és először görög-török szárazföldi határszakaszon lépik át az Európai Unió határait. Az ismert görögországi problémák miatt a migránsok tovább utaznak a Balkánon keresztül és ott ismételten elérik a nyugat-balkán és az EU közötti külső szárazföldi határt. A FRONTEX 2011. évi FRAN jelentései is alátámasztják, hogy a Magyarország és Szerbia közötti schengeni határszakaszon folyamatosan észlelhető az illegális migrációs nyomás, míg a román-szerb és a szlovén-horvát határon is tapasztalható a jelenség, azonban jelenleg kisebb mértékben. 2011-ben a migrációs nyomás tovább erősödött a román-szerb szakaszon is és növekvő számokat jelentettek a szlovén-horvát közös határon. Egyre több elemzés mutatja, hogy a nyugat–balkáni országok állampolgárai (szerb, koszovói, albán) is ezen az útvonalon tranzitálnak a térségben. Görögországból különösen az afgán és pakisztáni állampolgárok indulnak el viszonylag magas számban az EU külső szárazföldi határai felé. Ukrán viszonylat A korábbi években kialakult migrációs irányok és tendenciák alapvetően nem változtak. A Magyarországgal határos kárpátaljai terület Ukrajna más térségeihez, vagy a szomszédos magyar, szlovák határterülethez képest is bűnügyileg erősen fertőzött. Magas a tulajdon elleni erőszakos bűncselekmények száma, kiterjedt a vállalkozások, magánszemélyek sérelmére 2
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/
17
folytatott védelmi pénzek szedése, a pénzbehajtás, a bűnözők közötti rivalizálás nem egyszer fegyveres leszámolásba torkollik. Szomszédos ország lévén Magyarország mintegy összekötő kapocs szerepét tölti be a nyugat-európai országok felé. Ezen szervezetek anyagi eszközeiket főként
kábítószer-kereskedelemből,
védelmi
pénzek
szedéséből,
jövedéki
áruk
csempészéséből, embercsempészésből és leánykereskedelemből szerzik. Az ukrán-moldáv-román hármashatár térségében a bűnelkövetői körök kihasználják a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek rossz életkörülményeit, ennek során anyagi ellenszolgáltatásért cserébe közreműködnek azok illegális utazásának megszervezésében, végrehajtásában. A folyamatosan emelkedő szintű, tranzit jellegű migráció miatt évről-évre migránsok ezrei érkeznek Ukrajnába azzal a reménnyel, hogy eljussanak az Európai Unió valamelyik tagországába. A keleti határokon viszonylag könnyen jutnak keresztül az ázsiai és távol-keleti térségből érkező migránsok, majd a célterület megválasztása után már gyakran csak az EU keleti határain tűnnek fel. A tranzit jellegű migráció szempontjából, mivel Ukrajna területe mind a nagy távolságú, például Afganisztán, Irak, Kína térségéből érkező migrációban, mind az úgynevezett közepes távolságú migrációban érintett, a migráció távolságának nagyságával párhuzamosan a háttérben egyre szervezettebb, határokon átnyúló, nemzetközi embercsempész csoportokat, illetve együttműködést lehet feltételezni. Az Ukrajna/Kijev térség, amely több ország irányába „osztja el” a keletről érkező migránsokat. Lengyelország közvetlenül Németország felé, Szlovákia pedig Csehország és Ausztria felé, míg Magyarország közvetve Németország, illetve Ausztria/Olaszország irányába „biztosít” útvonalat. 2010-2011-es években az elfogások döntően a Barabás, Kölcse és a Beregsurány Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén történtek. Elsősorban a „zöldhatáron” gyalog történő átkísérés, illetve a határforgalmi ellenőrzési rendszer keretében a gépjárműben történő megbújás jellemző. Ennél a viszonylatnál említésre méltó, hogy jó minőségű hamis, hamisított vagy más nevére szóló okmányokat is gyakran használnak fel az ellenőrzést végző rendőrök megtévesztése céljából. 18
A magyar-ukrán határszakaszon az embercsempész szervezetek szinte méterre pontosan felosztották egymás között a területet, mintegy kijelölve az egyes bűnszervezetek „illetékességi” területét. A csempészéssel foglalkozó csoportok ezt a felosztást tiszteletben tartják. Előfordul néha olyan eset, amikor valamely személy vagy szervezet tagjai a másik szervezet illetékességi területén „dolgoznak”, de ezt minden esetben megtorlás követi. A csempészés folyamata óramű pontossággal tervezett. A szervezők információkat gyűjtenek a határőrizeti helyzetről, a szolgálat működéséről, a szolgálatban lévő személyekről. A határ közeli lakosság körében pihentetőket, figyelőket toboroznak és napidíjat fizetnek nekik bizonyos hírigények kielégítéséért, figyelési szolgálat ellátásáért. Ezért a határ menti falvakban az embercsempész tevékenység konspirált megfigyelése szinte lehetetlen. Az embercsempészés szinte összenőtt a jövedéki termékek csempészetével. Az ukrán határszakaszon megjelenő, onnan az ország mélységébe vezető embercsempész útvonalak az alábbiak szerint körvonalazhatók: -
a kisbuszokkal történő embercsempészés tekintetében meghatározó a Záhony Határrendészeti Kirendeltség közúti átkelőhely, melyről kivezető 4-es számú főútvonal M3-as autópályáig vezető szakasza jellemző;
-
az ukrán viszonylatban területileg illetékes Határrendészeti Kirendeltségekről kivezető mellékutak, melyek a közeli városokban Vásárosnamény, Kisvárda, Fehérgyarmaton összpontosulnak;
-
az adott térségből az ország mélységébe, illetve innen történő továbbszállítás kapcsán elsődleges -a gyors haladási lehetőség révén- az M3-as autópálya, majd Budapest belterületén áthaladva, illetve az M0-ás körgyűrű használatával az M1-es autópályák.
Magyarország területén átvezető migrációs főirányokat tekintve az ukrán határszakaszon a korábbi évekhez képest változás tapasztalható. Az eddigi záhonyi főirányról az illegális migráció áttevődött Kölcse, Beregsurány és Barabás Határrendészeti Kirendeltségek illetékességi területére. Román viszonylat
19
A hazánkat elérő másik fontos illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai, például grúzok érkeznek illegálisan. A Törökországból és a Balkánról Nyugat-Európába utazók igyekeznek kihasználni a bolgárromán EU-folyosót és a szerb-magyar határszakaszt. Az Ázsiából és Kelet-Európából érkezők az ukrán-magyar határon kísérleteznek beutazással. Fontos megemlíteni, hogy az unióba irányuló gépjárműforgalom a külső határok létrejöttével koncentráltabb lett főként a román határátkelőhelyeken, ezért az embercsempészés intenzitása is megváltozott. A felhasznált hamis (hamisított), illetve személycserés úti okmányok honossága rendkívül változatos képet mutat. Az elkövetők gyakran használják az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok (magyar, litván, lengyel, szlovák) okmányait, azt feltételezve, hogy ezek nem annyira ismertek az EU korábbi tagállamainak hatóságai előtt. Az illegális migránsok körében megnövekedett a két újonnan csatlakozott ország - Románia és Bulgária - úti okmányainak alkalmazása, emellett felértékelődtek a magyar iratok és vízumok is, amelyek a schengeni határok átlépését teszik lehetővé. A román határszakaszt érintően alapvetően a moldáv és török, újabban az afgán állampolgárok csempészetével találkozunk, amelynek kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a különböző járművekben (kamion, mikrobusz) történő megbújás, illetőleg feltehetően hamis jogalapon megszerzett vízumokkal való csoportos utaztatás. Elenyésző számban jelennek meg magyar elkövetők, ők is csak a szervezet alján, részfeladatok tekintetében. A török (elsősorban kurd nemzetiségű) állampolgárokat főként kamionokban csempészik ki NyugatEurópába, ezen belül is Németország a legjellemzőbb célország. Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős migrációs útvonalon fekszik, összekötő hídként működik Európa és a Közel-Kelet, illetve Ázsia között. Kicsi a távolság az ország nyugati partjai és a görög szigetek között, mely jelentősen befolyásolja az Égeitengeren keresztül zajló illegális migrációt. A globális biztonsági kockázatot jelentő konfliktusok az ország közvetlen közelében történnek: Afganisztán; Irak; Irán; Oroszország. Törökországba Iránból, Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából és más 20
ázsiai érkeznek illegális migránsok, leginkább az ország délkeleti régióinak hegyvidékes zöldhatárain keresztül. A külföldiek többsége megpróbál továbbutazni az EU tagállamaiba. Az illegális bevándorlók zömmel az iráni-török határon érkeznek, kihasználva, hogy földrajzi fekvése miatt a terület ellenőrzése különösen nagy nehézségekbe ütközik. Törökországból a szárazföldi határokon Bulgáriába és Görögországba, a tengeri határokon pedig a görög szigetekre vagy Ciprusra próbálnak eljutni. Másodlagos migrációs útvonalat jelentenek a török repülőterek, amelyek gyakorlatilag az egész világból elérhetőek, és minden EU tagállam felé van közvetlen összeköttetésük. Főbb nemzetközi útvonalak:
-
E-60: (Magyarország)-Oradea (Nagyvárad)- Constanta;
-
E-68: (Magyarország)-Arad- Brassó;
-
E-81: (Magyarország)-Satu Mare (Szatmár)-Pitesti;
-
E-671: Szatmár-Temesvár (amelynek jellemzője, hogy a magyar-román államhatárral párhuzamosan fut, helyenként egészen közel az államhatárhoz);
-
E-70: Temesvár-Bulgária (Duna mellett megy végig);
-
E-85: Suceava-Bukarest (moldáv-román államhatárral megy párhuzamosan)
Szerb viszonylat A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, amely Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Ezek a főleg albán nemzetiségű bűnözői körök nemcsak embercsempészettel, hanem a „zöld határon” keresztül nagy értékű gépjárművek kicsempészésével,
továbbá
jövedéki
termékek
szesz,
cigaretta
csempészésével
is
foglalkoznak. Az albán személyek illegális migrációja fokozottan aktuális tényezőként van jelen. A migránsok a Magyarország területére történő bejutása 4 csoportba sorolható az alábbiak szerint: 1.
embercsempészek segítsége nélkül, önállóan történő illegális beutazás, tartózkodás;
2.
embercsempészek segítségével, hamis okiratokkal elkövetett illegális határátlépés, jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás,
21
3.
gépjárműben megbújva elkövetett illegális határátlépés és jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás;
4.
embercsempészek segítségével a határátkelőhelyek közötti szakaszon.
Állampolgársági kategóriák: szerb, koszovói albán, valamint - a Görögországból kiinduló, Macedónián és Szerbián keresztül érkező - főként afgán, pakisztáni, palesztin, algériai tunéziai, iraki, iráni állampolgárságú migránsok csempészete jelenik meg. Meghatározó számban jellemző a zöldhatáron történő határátlépés, majd az államhatár közeléből
továbbszállítás.
Amennyiben
a
hatóságok
elfogják
a
migránsokat,
az
elszállásolásukra használt objektumok környékéről, előzetesen telefonon egyeztetett helyszíneken találkoznak a szállítóval. A szállítást végző személy közvetlenül a célországig, vagy az útvonalon megjelenő tranzit ország (Ausztria, Olaszország) ismert találkozóhelyéig szállítja a személyeket (garanciavállalás). Megjelent az afgán és az afrikai migráció, mely az előbb említett jelenségtől sokkal aggasztóbb.
Nem
elhanyagolható
azonban
a
migráns
személyekkel
kapcsolatos
közegészségügyi, a nemzetbiztonsági veszélyeztetettség sem. A migráció várható mértéke elképesztő. Több ezer, elsősorban afgán és afrikai migráns készül „felhúzódni” hazánk irányába a túlzsúfolt és rossz felszereltségű görög menekülttáborokból, amelyek már nem bírják a nyomást. Információk vannak a macedóniai és szerb táborok zsúfoltságáról is, melyekre egyértelműen rá fog telepedni az a néhány embercsempész szervezet, amely vállalja az ilyen külföldiek szállítását – új és jól fizető piacot teremtve. A csempészek által használt útszakaszokon a szállítások elkövetési ideje jelentősen behatárolt a zöldhatáron történő átlépés, illetve a migránsok és a szállító gépjármű tevékenységének összehangoltsága, továbbá a hatósági jelenlét kiküszöbölésére tett konspiratív intézkedésektől. Horvát viszonylat A horvát határszakaszt jelenleg nem érinti a tömeges migráció problémája. Baranya megyében a 140 km-es horvát határszakaszból a 60 km-es drávai vízi határszakasszal és a maradék 80 km-es szárazföldi határszakasszal egybefüggően a délszláv háborúból maradt aknákkal teletűzdelt mezők vannak horvát területen.
22
Kockázati tényezők Baranya megyében: a délszláv háborút követően a vízi szállítás növekvő tendenciája miatt megnőtt a Duna őrizetének szerepe. A Duna-Rajna-Majna csatorna miatt egy, az egész kontinensen áthaladó csempészútvonal alakulhat ki, így technikai újítások szükségesek a vízi ellenőrzés növelése érdekében. A Dunai Rendészeti Koordinációs Központ célja az, hogy egy megfelelő szűrési technikát alkosson a hajók ellenőrzésére. Magyarország a Duna Stratégia keretein belül egy úgynevezett Dunai Rendészeti Koordinációs Központ létrehozását tervezi, mely alapként szolgál az együttműködő rendészeti szervek közös tevékenységéhez (munkacsoportok és képzések). Ezen kívül technikai hátteret biztosít a közös rendészeti fellépésre, nemzetközi akciók végrehajtásának irányítására is, amely tartalmazza a vízi-, határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, katasztrófavédelmi ellenőrzések végrehajtását. A tevékenység során a dunai Folyami Információs Rendszer (River Information System – RIS) szolgáltatásokra támaszkodva könnyebbé válik a Dunán közlekedő (személy, jármű és áru) forgalom nyomon követése, a nemzeti és közösségi előírások betartása mellett az ellenőrzések időtartalmának csökkentése, valamint a biztonsági követelmények teljesítésének biztosítása. A Dunán jelentkező biztonsági kockázatokra a rendészeti szervek oldaláról megfelelő válaszlépésként egy komplex, a biztonság magas fokú garanciáját biztosító szervezeti formára, illetve hozzá kapcsolódóan szoros, nemzetközi együttműködési fórumrendszerre van szükség. A horvát határszakaszon érintett lehet Somogy és Zala megye is, elsősorban Románia schengeni térséghez történő csatlakozása illetve a magyar-szerb határszakaszon végrehajtásra kerülő technikai megerősítések hatásai miatt. Az aknamentesítést követően új utak nyílhatnak meg például Szerbia-Horvátország-Magyarország felé is. 3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére A BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) bevándorlási összekötő tiszteket küldött ki harmadik országokba (Egyiptom, Törökország, Vietnam). A velük fenntartott kapcsolat folyamatos és megfelelő szakmai minőségű. Az összekötő tisztek feladata a határrendészeti tevékenységek segítése, különösen a vízumok kiadása, az előszűrés elvégzése, a harmadik országokban felfedezett, vagy valamely tagállam összekötő tisztjei által átadott hamis
23
okmányokról szóló információk továbbítása, illetve a fogadó államról szóló migrációs beszámolók elkészítése terén. Az összekötő tisztek emellett részt vesznek a fogadó országokba történő visszatérési műveletek végrehajtásában. A BÁH ezen kívül szakosított konzuli tisztviselőket küldött a kijevi magyar nagykövetségre, valamint a moszkvai, pekingi, kisinyovi, isztambuli, damaszkuszi és teheráni konzulátusokra. Ugyan a konzuli tisztviselők a Külügyminisztériumnak vannak alárendelve, rendszeresen beszámolnak a BÁH-nak is. Az ORFK 2011. október 1-jén egy rendőrségi összekötő tisztet helyezett ki Belgrádba, aki hatásköre szerint az illegális migráció elleni küzdelemhez járul hozzá. Munkája során – annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium személyzetének tagja – a rendőrség alárendeltségébe tartozik. A rendőrségnek Wiesbadenben is tartózkodik egy összekötő tisztje, akinek feladata a német hatóságokkal való együttműködés az illegális migráció elleni küzdelem területén. A rendőrség a tervek szerint 2012 októberétől összekötő tisztként 1-14 dokumentumszakértőt küld ki Isztambulba és Kisinyovba. Hatékony határellenőrzés A 2007-ben bekövetkezett schengeni tagság nem írta át a migrációs útvonalakat azonban annak hatására több szempontból módosult a szervezett bűnözés elkövetési magatartása: -
A korábban legsúlyosabban fertőzött osztrák-magyar határszakaszról a jogellenes migrációs cselekmények elkövetésének nagyobb része áttevődött a szerb-magyar
határszakaszra.
A
szervezett
bűnözői
körök
ezen
a
határszakaszon alakítottak ki pihentető és gyűjtő helyeket. -
Kiemelkedő jelentőségűvé vált a magyar gyorsforgalmi utak ellenőrzése, mivel az
embercsempészek
leggyakrabban
személy és
tehergépjárművekben
szállítják a migránsokat. -
Megnövekedett azon migránsok száma, akik a menekültügyi kérelem benyújtásával próbálják elkerülni a kitoloncolást az eredeti vagy az őket visszafogadni
köteles
országba.
Ezzel
egyidejűleg
megjelentek
menekülttáborok környékén az embercsempészetet szervező személyek. 24
a
-
A román-magyar határszakaszon folyamatosan emelkedik a migrációs cselekmények száma, mivel a szerb határszakasz mellett a Romániában menekültstátuszért folyamodott külföldiek innen próbálnak továbbjutni Európa más országaiba.
-
Felértékelődött a harmadik országokkal (Szerbiával, Horvátországgal illetve Ukrajnával) megkötött visszafogadási egyezmények szerepe, továbbá erősödött a „dublini” együttműködési rendszer.
Amikor a migrációról, illetve az illegális migrációról beszélünk, nem árt, ha tisztában vagyunk az adatokkal, nagyságrendekkel, trendekkel. Ezek az ismeretek azért is érdekesek lehetnek, mivel 2007. december 21-től nyolc taggal – köztünk Magyarországgal is – bővült a „schengeni család” a szárazföldi határok, illetve 2008. március 29-től a légi határok vonatkozásában is. Széles körű nemzetközi migrációs statisztikai adatok az Eurostat-ból, illetve a CIREFI-ből szerezhetők be, ezeken kívül a már négy éve működik a FRONTEX elemző részlege (FRAN) is. A kialakított új adatszolgáltatási rendszer keretében a tagállamok adataikat minden hónapban megadják az alábbiak szerint: -
illegális határátlépők,
-
embercsempészek,
-
illegálisan tartózkodók,
-
visszairányítottak,
-
menekült kérelmet benyújtók,
-
(illegális migrációhoz kapcsolódó) okirat hamisítás adatait
Ezt oly módon teszik, hogy az elkövetők számán túl olyan részletek is egyértelműen meghatározhatóak legyenek, hogy mely viszonylatban, „zöldhatáron” vagy átkelőhelyen, szárazföldön, tengeren, illetve légi átkelőn, esetleg mélységben történt a jogsértés felfedése és az is, hogy milyen állampolgárságú volt az elkövető. Kialakulóban van tehát egy részletes adatbázis, melyből a tagállamok is, de elsősorban a FRONTEX meghatározhatja, hogy hol, milyen kockázatok kihívások jelentkeztek és várhatók a migráció vonatkozásában.
25
Az alábbiakban elsősorban a magyar adatbázisokban (ORFK által készített Határhelyzetkép alapján) fellelhető adatokat elemzem-értékelem, természetesen ezen adatok kerültek továbbításra a FRONTEX részére is. A táblázatban megtalálhatóak azok a fő viszonyszámok, amelyek reálisan bemutatják az illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekmények 2010-2011 évi helyzetét.
A statisztika alapján megállapítható hogy az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények számában 2010 évhez képest 28 százalékos emelkedés tapasztalható.
26
A Magyarország területét érintő illegális migráció hátterében alapvetően gazdasági okok állnak, az érintett állampolgárok egy jobb élet reményében hagyják el hazájukat és legális vagy illegális keretek közt próbálják megélhetésüket biztosítani az adott célországban. Az illegális migrációt kiváltó okok között meghatározó elemként jelen vannak még a kibocsátó országokban politikai, faji, etnikai, vallási alapon megjelenő feszültségek mint generáló tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a migráció állampolgársági összetételét. Az illegális migráció kapcsán érintett állampolgárok kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a szervezett
bűnözés
jelentős
térnyerése
figyelhető
meg a
jelenséggel
összefüggő
bűncselekmények vonatkozásában. A kapcsolódó jogsértések körében kiemelt szerepet játszik az embercsempészés, valamint az ezzel kapcsolatos közokirat-hamisítás. Az embercsempészek a migráció vonatkozásában kibocsátó és célországok között lévő államok határainak illegális átlépéséhez hamis, hamisított okmányokat, valamint különböző közlekedési
eszközökben
megbújási
lehetőséget
biztosítva
vagyoni
haszonszerzés
reményében nyújtanak segítséget az érintett országokba történő beutazáshoz, az országon átutazáshoz, vagy az országból való kiutazáshoz.
A tranzit országokban az illegális továbbutazáshoz szükséges feltételek megteremtéséig a migránsokat olcsóbb hotelekben, panziókban, egyéb szállásokon, továbbá elhagyott
27
mezőgazdasági vagy katonai objektumokban, valamint tanyákon és esetenként a befogadó állomásokon „pihentetik” az elkövetők. Magyarország teljes jogú schengeni tagállammá válásával Szlovénia, Ausztria és Szlovákia viszonylatában a határátkelőkhöz és a zöldhatár őrizet első vonalához kapcsolódó ellenőrzés, mint állandó szolgálati tevékenység megszűnt, így az ebből eredő számottevő biztonsági deficit kompenzálását szolgáló intézkedések bevezetése vált szükségessé, kiemelten az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények vonatkozásában. A külső határon a határrendészeti tevékenység, mélységi területen és a belső határon a mélységi ellenőrzések végrehajtása során hangsúlyos szerepet kellett kapnia a bűnügyi szemléletű intézkedéseknek, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények konspirált elkövetési módszereinek felismerésére irányuló képességnek.
A fentiekre tekintettel az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony és eredményes fellépés aktív bűnüldözési tevékenységgel és a bűnügyi információk által támogatott, kockázatelemzésen alapuló közrendvédelmi és határrendészeti tevékenység végrehajtásával biztosítható. Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva 3 befelé irányuló migrációs csatorna különböztethető meg.
28
1. Az első Oroszország, Ukrajna felől, az ukrán-magyar határszakaszon éri el hazánkat, és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország irányába. 2. A második illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai például grúzok érkeznek illegálisan. 3. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Magyarország területére az illegális migráció által érintett személyek elsősorban Ukrajna, Románia, Szerbia viszonylatából, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül érkeznek legális vagy illegális úton. A Magyarországot aktuálisan érintő illegális migrációs fenyegetettség elsősorban ukrán, szerb, koszovói, török, moldáv, pakisztáni, vietnámi, szomáliai, afgán, iraki, iráni, tunéziai, algériai migráns állampolgársági kategóriákat érint, ami jelentős közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz magában. Az illegális migráció irányultságában a megélhetést, a jobb élet reményét az állampolgársági kategóriák változásával felváltotta a bűnözés megjelenése, a terrorizmus veszélyének növekedése.
29
Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett
3.2
gyakorlati intézkedések A határvédelmi feladatokat is ellátó helyi rendőrségi szervek (a határrendészeti hivatal, a horvát határ menti területekért felelős rendőrkapitányság, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a Liszt Ferenc Repülőtéren) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 13. cikke szerint megtagadhatják egy személy belépését az országba, illetve az 5. melléklet B részében található formanyomtatvánnyal visszaküldhetik annak az országnak a területére: -
ahonnan érkezett,
-
amely köteles visszafogadni az adott személyt,
-
ahol az adott személy szokásos tartózkodási helye található,
-
ahova beléphet.
Magyarország teljes mértékben elkötelezett a közös integrált határellenőrzési rendszer fejlesztése ügyében. Az ORFK nagy erőfeszítéseket tett, hogy javítsa a schengeni övezet külső határainak megfigyelését és őrzését. Az ORFK Stockholm Program alapján elkészült nemzeti stratégiájának értelmében Magyarország támogatja az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozását. Ennek érdekében az ORFK 2011-ben felállította az EUROSUR hazai központi irodájaként működő nemzeti koordinációs központját. A nemzeti stratégia értelmében az ORFK megnövelte 30
határellenőrzési és határ-megfigyelési kapacitásait, valamint a Külső Határok Alap 20072013-as juttatásaiból műszaki újításokat vezetett be Magyarország külső határai mentén. A Külső Határok Program 2007-2010 közötti éves programjai keretében az ORFK 52 határkezeléshez kapcsolódó projektet kivitelezett 2010-ben. A Külső Határok Alap anyagi támogatásával a rendőrség külső határokon szolgáló tagjai módszertani, dokumentumismereti, illetve idegen nyelvi képzéseken vettek részt. A szerbiai és ukrajnai külső határon a határellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében stabil hőkamera-rendszert építettek ki. 2010-ben a Határellenőrzési Regisztrációs Rendszer (HERR), valamint a RITA (Határőrzési Információs Támogatási Rendszer) fejlesztése is befejeződött. A VIS fejlesztésével összhangban számítógépek és nyomtatók beszerzésére is sor került. Mivel
az
együttműködés
Magyarország
külső
határai
biztonságosabbá
tételének
elengedhetetlen eszköze, szerbiai határőröket is bevontak a FRONTEX magyar-szerb határon zajló közös műveleteibe. Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok beutazását a schengeni területre? A
beutazás
feltételeivel
nem
rendelkező
határellenőrzési kódex 5 cikk
31
személyek
visszairányítása
(schengeni
Megállapítható, hogy a schengeni joganyagban meghatározott belépési feltételek hiánya, valamint a tartózkodási szabályok szankcionált megszegése jelentős számban (11 819 eset) eredményezte a belépés megtagadását a külső határokon. Mivel e jogintézmény szűk jogorvoslati keretet nyújt a belépés feltételeit nem teljesítő harmadik ország állampolgára számára, hatékony és gyors eljárásnak tekinthető az illegális migráció elleni küzdelemben (emberi jogi aspektusait az alábbi fejezetben érintem). Az új tagállamok másfajta gondolkodásmódját is jelzi – a fizikai lehetőségeken túl –, hogy Lengyelország, Szlovénia, Románia, Magyarország (de még talán ide sorolható Bulgária is) magasabb számban él e jogintézmény adta lehetőséggel, mint a többi tagállam. Vagyis ezen országok inkább már a belépés előtt igyekeznek megakadályozni a „problémás” személyek belépését és nem utólag, - rengeteg munkával és költséggel jelentkező módón - már az ország területéről eltávolítani a „nemkívánatos” személyeket. Az államhatár őrizete 2011-ben 6903 esetben került elfogásra olyan harmadik országbeli állampolgár, aki jogellenesen kívánta átlépni a schengeni külső határt Magyarország irányába. Ez a szám 43%32
kal meghaladja a 2010 évben felfedett tiltott határátlépések számát. Az alábbi statisztika alapján megállapítható hogy az afgán, szerb, pakisztáni és koszovói nemzetiségű állampolgárok mellett megjelentek az észak-afrikai térségből származó (tunéziai, algériai, magukat palesztinnak valló) illegális migránsok is. Ha viszonylati bontásban tekintjük a jogsértő cselekmények számát, akkor megállapítható, hogy a magyar-szerb határszakaszon következett be a tiltott határátlépések több mint 60 százaléka. Az átkelőhelyek és a „zöldhatár” közül egyértelműen a zöldhatár helyzete a súlyosabb, tehát nem az átkelőhelyeken jelentkezik az igazi kihívás a migráció kezelésének vonatkozásában.
33
3.3
Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések
Magyarország területén A rendőrség az elsődleges szervezet, amely felelős az illegális bevándorlás elleni harcért. Ennek megfelelően, a rendőrség az általános nyomozó hatóság az illegális bevándorlás és a hozzá kapcsolódó bűnözés tekintetében. A Nemzeti Nyomozóiroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályán belül a Kiemelt Migrációs Ügyek Osztályának országos illetékessége és hatásköre van. A szervezett bűnözés ellen, megyei szinten állítottak fel ezeket a szerbiai és ukrajnai külső határokon (Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben). Ezek az egységek titokban is nyomozhatnak. A megfelelő illetékesség és hatáskör alapján az illegális bevándorláshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatban a helyi szinten a városi rendőrség egységei illetve megyei szinten a nyomozó egységek is nyomozhatnak. A Rendőrség hatáskörébe tartozik a határellenőrzés és az illegálisan az országban tartózkodók felismerése. A határellenőrzést a határok mentén a Határvédelmi Igazgatóság és (a magyarhorvát határon) a helyi rendőrség végzi. Az illegálisan az országban tartózkodók felismerését általánosan a rendőrség végzi, de a mélységi ellenőrzést az országon belül speciális rendőrségi egységek végzik. A Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya országos illetékességgel és hatáskörrel látja el feladatait. A megyékben a Bevetési Osztályok hajtják végre a feladatokat. Az illegális migráció és a más, kapcsolódó jogellenes bűncselekmények elleni harc hatékonyságának növelése érdekében hozták létre az érintett minisztériumok a Integrált Irányítási Központ. Ez az Integrált Irányítási Központ koordinálja a Rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait. A külföldiek ellenőrzésének alapvető módja a váratlan ellenőrzés különböző helyeken és időben, főleg a nagyobb utak mentén, csomópontokban, és olyan más helyeken (piacok, nagyobb építési területek), ahol várható nagyobb számú külföldi megjelenése. A jelenlegi rendőrségi műveletek alapját a kockázati analízis és a meglévő vagy más hatóság által küldött információk képzik. Az Országos főkapitány rendelete [21/2008. (OT 11)] tartalmazza az illegális migráció elleni harc javasolt eljárásait.
34
Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályozás rendszere teljesen átalakult és a meghatározott. 2010. december 24-i átültetési határidőt betartva lépett hatályban a módosító törvénycsomag és a végrehajtási rendeletek módosítása is. Az eljáró hatóságok hatáskörei (BÁH és Rendőrség) azonban nem változtak. Alapvetően a Visszatérési Irányelvben meghatározott két lépcsős modell került bevezetésre, vagyis a kiutasításhoz kapcsolódóan az önkéntes hazatérést preferáljuk, a kitoloncolást az önkéntes hazatérési szándék hiánya határozza meg. A kiutasítás egy jellemző döntés a Visszatéri Irányelv szerint, de helyénvalónak csak az uniós szabályok tarthatók. A kiutasítási döntések száma megnövekedett nemzeti szinten és e célból kerültek alkalmazásra a tagállamok területének elhagyására vonatkozó döntések is.
A Visszatérési Irányelv szabályainak megfelelően, attól pozitív irányban eltérve került az őrizet időtartama meghatározásra, valamint az őrizetbe vehető személyek köre is.
35
A fentieken túl az uniós elvárásnak megfelelően megteremtődött a kiutasítás végrehajtásához kapcsolódó hatékony monitoring rendszer, melynek keretében az ügyészség feladata az ellenőrző rendszer működtetése. A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében biztosítani kell a harmadik országbeli állampolgár kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételének lehetőségét. Figyelemmel azonban arra, hogy a Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglalt, ingyenes jogi segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a tagállamok 2011. december 24. napjáig kaptak határidőt, ezért a jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezést csak ezzel az időponttal lép hatályba. Magyarország schengeni csatlakozását követően az Szmtv. és végrehajtási rendeletének hatályba lépésével jelentősebben mutatkozik az, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab országok állampolgárai részéről felerősödött az a törekvés, hogy magyar állampolgár családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek legyenek jogosultak magyarországi tartózkodásra. Kiemelendő a nigériai állampolgárok azon szándéka, hogy magyar állampolgárságú házastársak találjanak maguknak, míg az ázsiai országok állampolgárai a házasságkötéssel ellentétben az élettársi kapcsolatot preferálják inkább. A legújabb tapasztalatok szerint az érdekházasságok mellett – melyet továbbra is nagyrészt magyar állampolgárok kötnek nigériai, egyiptomi állampolgárokkal – a magyarországi tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében egy másik kialakulóban lévő gyakorlat is megfigyelhető.
Jogszerűtlenül
tartózkodó
ázsiaiak
(elsősorban
vietnami
és
kínai
állampolgárok) ugyanis a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesznek, nem ritkán már iskoláskorú roma származású magyar állampolgár gyermekekre vonatkozóan. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni. A családtagi jogállásnak ugyanis nem feltétele a családi együttélés, kizárólag a felügyeleti jog gyakorlása vizsgálható. A fentieken túl a vietnami állampolgárok vonatkozásában kiemelendő, hogy jellemzően kapcsolatba hozhatók kábítószerrel való visszaélést megvalósító, valamint erőszakos bűncselekményekkel is. Jellemző továbbá, hogy ezen személyi kör jogszerűtlen tartózkodása legalizálását
36
megalapozatlan menedékjog iránti kérelmekkel, vagy tartózkodási engedély belföldi kérelmezésével kívánja rendezni.
Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések A
Magyar
Köztársaság
belügyminiszterének,
az
Osztrák
Köztársaság
szövetségi
belügyminiszterének és a Szerb Köztársaság belügyminiszterének az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéshez szükséges lépésekről szóló Közös Nyilatkozata alapján a következő feladatok és intézkedések kerültek meghatározásra: 1. Azért, hogy az államaik területén folyó migrációs áramlatok kapcsán jelentkező kihívásokat megfelelően kezelhessék, a miniszterek megállapodnak abban, hogy fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését, mindamellett egyetértenek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a visszaküldés tilalma elvének (non-refoulement) tiszteletben tartása esetén. 2. Az 1. bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a miniszterek megállapodnak a határellenőrzési és migrációs igazgatás területein a gyakorlati együttműködés fokozásában. 3. A Szerbián keresztül érkező, és a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság területén elfogott illegális migránsok esetében a személyazonosság gyors és hatékony felderítését és biztonságos és szabályszerű visszatérésüket kell elősegíteni. 4. A miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy a magyar-szerb határszakaszt érintő illegális migrációs áramlatok felderítésébe bevonják a releváns európai uniós ügynökségeket. Ez elsősorban a FRONTEX kapacitását érinti a határon tervezett közös műveletek támogatásában és társfinanszírozásában, továbbá az EUROPOL-t a mozgó irodák bevetése, elemzői segítség és a közös nyomozócsoportok munkájának 37
segítése kapcsán. Ezen ügynökségek fokozzák a gyakorlati együttműködést a nemzeti hatóságokkal, a legjobb gyakorlatok megosztásához vagy szükség esetén a közös eljárások kialakításához a megfelelő eszközök biztosításával. 5. A miniszterek továbbá elkötelezettetek a nemzeti hatóságok közötti gyakorlati együttműködés erősítésében a szerb migrációs és menekültügyi hatóságok jelenlegi kapacitásának a hatékonyság biztosításához szükséges továbbfejlesztése érdekében. Ebben a kontextusban az Európai Menekültügyi Hivatal (EASO) vagy más EU tagállamok is fontos szerepet játszhatnak. 6. Mivel az együttműködés elengedhetetlen eszköz a magyar-szerb határszakasz biztonságának erősítésében, a miniszterek elkötelezik magukat az osztrák határőr szakértők közös használatának kezdeményezésére a magyar-szerb határszakaszon. E vonatkozásban a FRONTEX is kiemelt szerepet vállalhat. 7. A FRONTEX közös műveleteibe a szerb határőrök korábbi bevonásának kedvező tapasztalatai alapján, és figyelemmel a FRONTEX kapacitásának megerősítésére, a magyar fél felkéri szerb partnerét, hogy folytassa a részvételt a FRONTEX közös műveleteiben. 8. A határellenőrzés erősítése érdekében minél előbb szükséges megállapodni a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás szövegében. 9. A miniszterek megerősítik elkötelezettségüket az EU Duna Stratégiája keretében folytatott együttműködés fokozását illetően. Különösképpen támogatják a folyami közlekedés tekintetében a határellenőrzés erősítése érdekében a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ felállítását célzó kezdeményezést. 10. A magyar és az osztrák miniszterek egyetértenek továbbá abban, hogy fokozzák a Szerbián keresztül folyó illegális migráció elleni küzdelmet, tekintettel az EU Szakpolitikai Ciklus 2011 – 2013 vonatkozó prioritásának végrehajtására. 38
11. A miniszterek megállapodnak továbbá az elérhető uniós pénzügyi támogatások felhasználásában
a
közös
műveletek
társfinanszírozásához
a
magyar-szerb
határszakaszon, különös tekintettel Külső Határok Alap közösségi fellépések3 allokációira. 12. A magyar és az osztrák miniszterek megállapodnak abban is, hogy biztosítják a szükséges támogatást Szerbiának pályázat benyújtásához az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi támogatása iránt a szerb migrációs és menekültügyi rendszer továbbfejlesztéséhez. 13. A miniszterek egyidejűleg bátorítják a magyar-szerb közös határszakasz mellett elhelyezkedő régiókat az elérhető uniós alapok jobb felhasználására a határon átnyúló együttműködés fokozása érdekében. 14. 2007 óta folyamatosan lebonyolításra kerül a magyar-szerb határszakaszon a Háromoldalú Súlyponti Akció elnevezésű fokozott ellenőrzés sorozat. Ennek keretében az illegális migráció elleni közös fellépés érdekében a magyar, osztrák és szerb rendőrök közösen hajtották végre a határellenőrzési feladataikat. A magyar határellenőrzési rendszer hatékonyságát az osztrák rendőrség mobil hőkamerás járművekkel, vendégtisztekkel és okmányszakértőkkel, a szerb rendőrség pedig összekötő tisztekkel támogatta. Mindez a tevékenység új elemmel egészült ki hogy a szerb és ukrán szakaszon a frekventált határszakaszokon stabil hőkamerák kerültek telepítésre. A fokozott ellenőrzések időszakában magyar és szerb rendőrök a hőkamera vezérlő helyiségében közösen látnak el szolgálatot és a szerb összekötő tiszt a hőkamera segítségével irányítja a szerb járőröket az illegális migránsok elfogása érdekében. Ennek eredményeként már több migráns csoport elfogását hajtotta végre a szerb rendőrség.
3
A Külső Határok Alap 2011. évi programja alatt a közösségi fellépések 4. célkitűzése (a tagállamok közötti migrációs áramlatokra vonatkozó együttműködés és információcsere támogatására a harmadik országok bevonásával az illegális migráció elleni fellépés érdekében)
39
Az
Európia
Határőrizeti
Rendszer
(EUROSUR)
fokozatosan
bevezet
egy olyan
mechanizmust, amely révén a határőrizetet ellátó tagállamok hatóságai együttműködhetnek, és operatív információkat oszthatnak meg egymással és a FRONTEX-szel a schengeni terület külső határellenőrzésének megerősítésére, – különösen annak déli és keleti, valamint tengeri és szárazföldi határainál – valamint az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem erősítésére. 2011-ben az ORFK-ban létrehozásra került a magyar Nemzeti Kontakt Pont ami a folyamatos koordinálja illetve biztosítja a határrendészeti információk elemzését, továbbítását.
4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért 4.1 Együttműködési megállapodások
A visszafogadási egyezmények alkalmazása
Az Európai Közösség (EK) elsőként az 1999. május 1-én hatályba lépett Amszterdami szerződéssel tett szert kifejezetten visszafogadási megállapodások megkötésére felhatalmazó hatáskörre (EKSZ 63.cikk (3) bekezdés d) pont, összeolvasva az EKSZ 300.cikk (1) bekezdésével jelenleg EUMSZ 79. cikk (2) bekezdés c) pont és a 216. cikk együttes olvasata). Erre az új kompetenciára tekintettel az 1999. október 15-16-i Tamperei Európai Tanács által elfogadott következtetések már felhívták az Európai Unió tanácsát arra, hogy (a) harmadik országokkal kötendő együttműködési megállapodásokban helyezzen el úgynevezett visszafogadási klauzulákat, vagy (b) önálló visszafogadási megállapodásokat dolgozzon ki harmadik országokkal vagy azok csoportjával. Az 1999. decemberi tanácsülés és 2011 vége között a Tanács már 21 ország vonatkozásában adott felhatalmazást a Bizottság részére a tárgyalások lefolytatására. Ezek: Marokkó, Sri Lanka, Oroszország, Pakisztán, Hon-Kong, Makaó, Ukrajna, Albánia, Algéria Kína, Törökország, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Grúzia, Zöld-foki szigetek, Belorusz, Azerbajdzsán és Örményország. A Bizottság eddig 13 országgal zárta le sikeresen a tárgyalásokat. 40
Ezek közül az uniós szintű visszafogadási egyezmények Hong-Konggal és Makaóval 2004ben, Srí Lankával 2005-ben, Albániával 2006-ban, Oroszországgal 2007-ben a négy nyugatbalkáni országgal (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint Ukrajnával és Moldovával pedig 2008. január 1-én léptek hatályba. A Pakisztánnal aláírt megállapodás 2010. december 1-jén, míg a Grúziával született megállapodás 2011. március 1jén lépett hatályba. A közelmúltban parafálták a Zöld-foki szigetekkel a megállapodást, míg három keleti partnerrel, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Belarusszal pedig hamarosan indulnak a tárgyalások. Marokkóval és Törökországgal a tárgyalások elakadtak, Kínával és Algériával, pedig még formálisan el sem kezdődtek, legfeljebb informális tájékozódásokra került sor.
A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása Szerb viszonylatban az illegális migráció szempontjából meghatározó megemlíteni, hogy a hatályos visszafogadási egyezmény alkalmazása harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a szerb fél hozzáállása miatt nem volt zavartalan, amely jelentős problémát okozott a 2010-es évben. A magyar fél a probléma kezelése érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a szerb féllel és komoly előrelépést jelentett a Kormány 53/2010. (III.1.) számú rendeletével kihirdetett végrehajtási jegyzőkönyv, amely megfelelő jogi alapot nyújt az EU illetve Szerbia közötti tartózkodással nem rendelkező állampolgárok visszafogadásáról szóló egyezmény gyakorlati végrehajtására.
41
A lefolytatott kétoldalú tárgyalások eredményeként Szerbia a koszovói állampolgárok kivételével a harmadik országok állampolgárait és a szerbeket most már visszaveszi. A jelenleg őrizetben lévő koszovói állampolgárok vonatkozásában a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2011 évben 500 fő önkéntes kiutaztatását vállalta. Itt kell megjegyezni, hogy a szerb fél csak azon személyeket veszi át az egyezmény alapján, akiket a magyar rendészeti szervek közvetlenül a közös államhatáron fognak el és bizonyítékokkal támasztják alá az illegális belépés tényét. Azon migránsok, akik az ország mélységében kerülnek elfogásra, illetve menekültkérelmet terjesztenek elő, szinte lehetetlen visszaadni a szerb félnek. Ez a fő oka annak, hogy mind 2011-ben mind 2012-ben nagyon magas a fogvatartott személyek száma, ami jelentős terhet ró a magyar migrációt kezelő szervekre. Itt kell megemlíteni a 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésével kapcsolatos magyar tapasztalatokat és az erre kialakított legjobb gyakorlatokat: Az Irányelv alapján a preferált cél az, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országok állampolgárait hazájukba illetve abba az EU-n kívüli harmadik országba kerüljenek kitoloncolásra, amely őket visszafogadni köteles. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabály alapján Magyarország jelentős számban (2010 évben 77 fő, 2011 évben 57 fő) adott át Ausztriának olyan személyeket, akik – főleg a szerb-magyar határszakaszon - a külső határokon kerülnek előállításra és velük szemben nem alkalmazható az EU visszafogadási egyezmény. A „top” állampolgársági kategóriák (szerb, török, macedón, bosnyák). A személyek - meghallgatás és a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint - a hatályban lévő osztrák-magyar visszafogadási egyezmény alapján kerülnek felajánlásra az osztrák hatóságok részére. A személyek kiutasítás és beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének mellőzésével kerülnek átadásra. Megállapítható, hogy a gyakorlat problémamentes. A kérdéssel kapcsolatban a magyar elnökség ideje alatt a Bizottság is állást foglalt az EU Tanácsának Integráció, Migráció, Kiutasítás (Kiutasítás formáció) Munkacsoportjában. A hivatkozott szabály alapján a tagországoknak a Visszatérési Irányelv rendelkezése lehetőséget biztosít az egymás közötti átadás-átvételek végrehajtására, azonban elsődlegesen a tranzit illetve származási országok irányába történő visszaküldés a preferált. Szükségképpen azért lenne ez a fő cél, mivel ezen gyakorlat elindít egy negatív visszaadási folyamatot, amely 42
mindenképpen többszörözi a költségeket és hosszabbítja az eljárások időtartamát. A Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek kidolgozása során a tagállamok kérése az volt hogy, a szabályozás biztosítsa a bilaterális egyezmények alkalmazását az EU-n belül. Fenti helyzet jogszabályi rendezése érdekében a jogalkotó 2011 augusztusában beiktatta a 2007 évi II. törvény 45/B. §.-át, amely szerint: „Az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad. (2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell alkalmazni.” 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének törvényi kiegészítésével a szituáció letisztázódott és a szomszédos tagállamok közt zajló átadási gyakorlat még hatékonyabb lett.
43
Schengeni Információs Rendszer működtetése
A SIS a schengeni terület biztonságos működtetésének eszköze. Célja, hogy a határokat ellenőrző, valamint más rendészeti és vámellenőrzéseket végző nemzeti hatóságok, az őket felügyelő szervek és a tagállamok igazságügyi hatóságai személyekről vagy tárgyakról információt szerezhessenek. A tagállamok a nemzeti (N-SIS) hálózatokon keresztül szolgáltatnak információt a központi (C-SIS) rendszer számára. Ezt a SIRENE ( Supplementary Information Request at the National Entry) hálózat egészíti ki. Magyarországon a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás és a SIS alkalmazásának technikai
jogi
hátterét
a
Schengeni
Végrehajtási
Egyezmény
keretében
történő
együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény rendezi. Az alábbi statisztika alapján látható, hogy a külső határokon felfedett SIS jelzések közül a SIS az SVE 96. cikk alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom a legjelentősebb. Ezen jelzést elrendelő tagállamok azon harmadik ország állampolgáraival szemben alkalmazzák, akik a beutazás illetve tartózkodás szabályait megszegték és akár idegenrendészeti akár közrendi okok miatt nem kívánatos a tartózkodásuk a schengeni zónában.
44
SIS nemzetiségi találatok
Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok A schengeni övezethez történő csatlakozást követően a külső határok őrizete mellett ki kellet építeni az ország teljes területét lefedő mélységi határellenőrzési rendszert. Ezen rendszer feladata, hogy a külső határokon illegálisan bejutott, valamint az ország területén illegálisan tartózkodó személyeket felderítse.
45
2011. évben a külső határon lévő határterületen kívül végrehajtott rendőri ellenőrzések során az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogsértő cselekmények miatt az illetékes rendőri szervek 547 esetben 1234 fővel szemben kezdeményeztek eljárást. Az őrizetben lévők 85,323%-át (1053) közúton, 13,04%-át (161) vasúton és 1,62%-át (20) a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren folytatott ellenőrzések során észlelték. Az elfogott illegális migránsok jelentős része – 48,45% (594 fő) – Ausztria irányában tartva került elfogásra Győr-Moson-Sopron MRFK és Komárom-Esztergom MRFK illetékességi területén. 2011 évben a mélységi ellenőrzések során elsősorban afgán (219), ukrán (112), pakisztáni (93), koszovói (82), török (68), szerb (56), algériai (55), szomáliai (47), líbiai (45), palesztin (39) állampolgárokkal szemben került sor intézkedésre. Ez a tíz nemzetiség adja az elfogott migránsok 65,80%-át (812 fő).
46
Az elkövetési magatartások megoszlása: -
tiltott határátlépés 749 fő,
-
külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés 315 fő,
-
embercsempészés 65 fő,
-
beutazási és tartózkodási tilalom megsértése 60 fő,
-
közokirat hamisítás 41 fő,
-
jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése 2 fő,
-
körözés miatt elfogásra került 2 fő.
A jelentések alapján az elfogott illegális migránsok 35,57%-a a szerb, 10,29%-a az ukrán, 9,07%-a pedig a román határszakaszon lépett Magyarország területére, azonban az elfogott migránsok 29,82%-a esetében a belépés pontos helyét nem lehetett megállapítani. A rendelkezésre álló adatok szerint közokirat hamisítás módszerével 11 fő, tiltott határátlépés elkövetésével 637 fő (közülük 58 fő gépjárműben megbújva) érkezett illegálisan Magyarország területére. A mélységi ellenőrzések során 84 fő ukrán állampolgárral szemben kezdeményeztek az érintett szervek eljárást (88%-al szemben még Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK illetékességi területén). 4.2 Egyéb
(nem
jogalkotási)
együttműködési
formák
az
nemzetek
között,
együttműködések az EU-val és nemzetközi szervezetekkel
A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása
A Határmegfigyelő Program – a korábbi évekhez hasonlóan – 2010-2011-ben is a Magyar Helsinki Bizottság (továbbiakban: MHB), a Határőrség Országos Parancsnoksága (továbbiakban: Határőrség), illetve annak jogutódja, az Országos Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: Rendőrség) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete 47
(továbbiakban: UNHCR) között 2006. december 28-án kötött háromoldalú megállapodás (Háromoldalú Megállapodás) alapján zajlott. A határmegfigyelő program a szakértők által lett kihangsúlyozva, így
Európa-szerte példaértékű gyakorlatként tekintenek rá, pozitív
hatásait több nemzetközi fórumon kiemelték. A 2006. decemberi aláírás óta Európa több országában is ez a Megállapodás szolgál a határmegfigyelés terén a nem kormányzati szervek és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés szabályozásának alapjául. Hasonló megállapodások születtek 2007-ben Szlovákiában, 2008-ban Szlovéniában és Romániában, 2009-ben Lengyelországban és 2010-ben Bulgáriában. A Háromoldalú Megállapodás értelmében az MHB megbízott ügyvédei három határszakaszon végeztek megfigyelést Magyarországon: az ukrán–magyar és a szerb–magyar határszakaszon, valamint a Budapesti Nemzetközi Repülőtéren. Általánosságban
megállapítható,
hogy
a
határátkelőhelyeken
és
határrendészeti
kirendeltségeken szolgálatot teljesítő rendőrök a Bizottság megfigyelőivel az elvárásoknak megfelelően, kielégítően működtek együtt. Az UNHCR és a MHB által az országba érkező menedékkérők számára készített többnyelvű tájékoztatók rendszeresen elérhetőek voltak az információs
állványokon.
Az
MHB
szerződött
ügyvédeinek
elérhetőségei
szintén
megtalálhatóak voltak itt, azokat jól látható helyen kifüggesztették minden őrizetre szolgáló létesítményben valamint az interjúk készítésére kijelölt helyiségek előterében is. Az MHB három ügyvéddel szerződött, hogy tetszőleges napszakban havi két látogatást tegyenek a határszakaszokon. A megfigyelők feladata volt azon határszakaszok megfigyelése, ahol a Rendőrség külföldiek előállítására, illetve fogvatartására szolgáló létesítményei találhatók, továbbá a Rendőrség idegenrendészeti és a menedékkérők kérelmére megindított menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos statisztikáinak elemzése. A Rendőrség nem menekültügyi hatóság, sem folyamatban lévő, sem lezárt menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban nem vezet statisztikát. Statisztikai adatokkal a Rendőrség csak a nála menedékjog iránti kérelemre irányuló szándékot kinyilvánító személyekről rendelkezik, amelyet a monitorok rendelkezésére bocsát. Az MHB a látogatásokról a tervezett időpont előtt két nappal értesítette az UNHCR-t és a Rendőrséget, megjelölve a látogatás pontos helyszínét és időpontját. Számos alkalommal, amikor arra szükség volt, a tolmács jelenléte is biztosított volt. 48
A megfigyelést végző ügyvédeknek – a Háromoldalú Megállapodás értelmében – lehetőségük volt arra is, hogy a jogszerűtlen belépés vagy tartózkodás miatt őrizetbe vett személyeket meghallgassák. Erre az illegális migráció sajátosságai következtében rendszeresen csak a budapesti repülőtéren kerülhetett sor, mivel a zöldhatáron rendszerint éjszaka érkeznek a potenciális menedékkérők, az ügyvédek éjszaka pedig nem végeztek ellenőrzéseket. A megfigyelők, az adat-védelmi törvénnyel összhangban, betekinthettek a már visszaküldött személyek hivatalos, anonimizált aktáiba is. A Háromoldalú Megállapodás értelmében az MHB és megfigyelői beléphettek a Rendőrség összes, külföldiek előállítására illetve őrizetbe vételre szolgáló létesítményébe és beszélhettek a fogvatartottakkal. Az ellenőrzést végző ügyvédek bemutatkoztak és tájékoztatták a külföldieket látogatásuk céljáról, hangsúlyozva, hogy nem a hivatalosan eljáró hatóság képviseletében vannak jelen, a külföldiekkel folytatott beszélgetés teljesen önkéntes, így azt jogukban áll visszautasítani. A Megállapodás értelmében, a Rendőrség biztosítja, hogy a ellenőrzés résztvevői előre meghatározott témakörben és állampolgárságú személyek esetében betekinthessenek az eljárás alá vont külföldiek iratanyagának fénymásolatába akkor is, ha a külföldi már nincs az országban. Ezekben az esetekben az érintett iratok másolatait az ellenőrök, a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek eleget téve, anonimizálva kapták kézhez. Ez a rendelkezés jelentősen megnövelte az MHB számára megismerhető akták körét. Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés jogi keretei
Általános jogi keret
A Magyarország a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezményben (a továbbiakban Genfi Egyezmény), valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvben foglaltakat (a továbbiakban: 1967. évi Jegyzőkönyv) részes államaként köteles tiszteletben tartani és alkalmazni. A hazai jogszabályok közül legfontosabbként az Alkotmány 65. §-ának (1) bekezdése mint alapvető és legfőbb alapjog, melynek értelmében a Magyarország
49
menedékjogot nyújt azoknak, akiket hazájukban a Genfi Egyezményben felsorolt okok miatt üldöznek, illetve akiknek az üldözéstől való félelme megalapozott. A nemzetközi védelemre szoruló személyek, eljáráshoz való hozzáférése biztosításának elsődleges feltétele, hogy beléphessenek a védelmet nyújtó ország területére és bekerüljenek a menekültügyi eljárásba. Azok vonatkozásában, akikről bebizonyosodik, hogy nem szorulnak nemzetközi védelemre, fennáll a Rendőrség törvényi kötelezettsége, hogy az érintetteket visszairányítsa abba az országba, ahová a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján visszaküldhetők, illetve foganatosítsa az idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasításuk végrehajtását. A rendőrségnek az intézkedések végrehajtása során természetesen figyelemmel kell lennie a visszaküldés tilalma elvének érvényesülésére vonatkozó, a törvény 51. §-ában és az 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is. A visszaküldésre és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférésre vonatkozó általános jogszabályi keret tekintetében szükséges kiemelni egy lényeges különbséget. Azoknak a külföldieknek a jogi helyzetére, akik nemzetközi védelmi igénnyel érkeznek mindaddig, míg a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékukat a hatóságoknak nem nyilvánítják ki, nem vonatkozik a menedékkérőkre vonatkozó – nagy részletességgel kidolgozott – garanciális jellegű szabályozás. Esetükben a Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazható, amely alapján a határőrizeti szervek a külföldi beléptetését megtagadhatják és visszairányítását elrendelhetik. Rendőrségi eljárás bármely szakaszában kinyilváníthatja a külföldi nemzetközi védelem iránti kérelemre irányuló szándékát és a további eljárás ennek megfelelően folytatódik. Ebben az esetben tehát a visszairányítási eljárásban a rendőrség a személyt nem irányítja vissza vagy a visszairányítást nem hajtja végre. A visszairányítási eljárás alá vont külföldiek jogi helyzetével kapcsolatban a hatályos jogszabályok nagyon kevés tartalommal rendelkeznek. A törvény mindössze arról rendelkezik, hogy a visszairányítás végrehajtásának érdekében a visszairányított külföldinek a határterület vagy a repülőtér arra kijelölt helyén kell tartózkodnia. A hatóság köteles a visszairányított személyek elhelyezésére szolgáló létesítményben az alapvető ellátásokat (szállás, napi háromszori étkezés, személyes használati tárgyak) biztosítani.
50
A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének érvényesülése
Az 1951-es Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdése általános alapelvként rögzíti a visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement): „Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza („refouler”) a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.” A vonatkozó nemzetközi jogi normáknak megfelelően a Harmtv. 51 §-a felel meg a nonrefoulement elvének, és rendelkezik a visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának tilalmáról. A rendőrség köteles a BÁH-ot minden olyan esetben megkeresni, ha kétség merül fel a tekintetben, hogy a külföldit kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegeti visszairányítása esetén. Ahogy azonban azt a MHB határmegfigyelő tevékenységét elemző korábbi jelentések már megállapították, a visszairányítás az esetek többségében olyan viszonylag gyorsan végrehajtott intézkedés, amelyet eljárási sajátosságai miatt nem előz meg hosszabb, érdemi meghallgatás. Mind az UNHCR, mind a Magyar Helsinki Bizottság támogatja azt az elképzelést, hogy egy ilyen meghallgatás kerüljön be a magyar idegenrendészeti jogszabályokba, mert ezáltal a Rendőrség pontosabb információk birtokába jutna arról, hogy a külföldi valójában miért hagyta el származási országát és így az eljáró hatóságok a visszaküldés tilalmát érdemben vizsgálhatnák. A tapasztalat azt mutatja, hogy a menedékkérelmet csak abban az esetben tudja benyújtani a külföldi, ha a Rendőrség és a menedékkérő közötti kommunikáció lehetővé teszi az utóbbi számára, hogy a Rendőrséggel a lehető legvilágosabban és legérthetőbben közölje a menedékkérelemre vonatkozó egyértelmű szándékát.
Következtetések és ajánlások – meghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben
51
Az UNHCR és a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is határozottan ajánlja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók esetleges jogellenes visszaküldését elkerülendő, a Rendőrség kötelezően tartson minden olyan esetben meghallgatást, amikor – állampolgárságuk alapján is valószínűsíthetően – különleges bánásmódot igénylő személyek ellen folyik idegenrendészeti eljárás. Így különösen egyedülálló nők, kísérő nélküli kiskorúak, idős és beteg emberek, traumatizált személyek, kisgyermekes családok stb. esetén lenne szükség arra, hogy az intézkedő rendőrök a tényállást hosszabb meghallgatás keretében, megnyugtatóan tisztázzák. A
Rendőrségnek
egy
részletesebb
meghallgatás
segítséget
nyújthat
a
vegyes
menekültáramlatból kiszűrni a nemzetközi védelemre szoruló külföldieket.
A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása
Az MHB ajánlása a Háromoldalú Munkacsoport felé az, hogy az UNHCR 2007-es Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásának fényében és egyéb, pontos, a jelenlegi állapotokat tükröző országokra vonatkozó információk ismeretében foglalkozzon a visszaküldési tilalom elvének gyakorlati érvényesülésének kérdésével, illetve mellőzésének veszélyeivel. Ha a Rendőrség a BÁH ügyelete helyett az illetékes menekültügyi igazgatósághoz fordulna, megvalósulhatna a visszaküldési tilalom elvének szakértők általi körültekintő vizsgálata és maradéktalan érvényesülése. A BÁH a szomszédos országokra vonatkozó friss országokra vonatkozó információval láthatná el az idegenrendészeti igazgatóság ügyeletes tisztjeit és a szolgálatot teljesítő rendőröket, így biztosítva, hogy a döntéshozók az érintett szervezetek minden szintjén megfelelően tájékozódjanak az alapvető emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban és a szomszédos államokba történő esetleges visszaküldés következményeiről. Rendőrök felügyelete Az MHB véleménye szerint fontos, hogy a résztvevő továbbra is kölcsönösen vállaljanak szerepet a felügyeleti foglalkozások megszervezésében és lebonyolításában. A felügyelet által támogatott Cordelia Alapítvány által végzett ellenőrzés új megközelítést hozott, az a külföldiekkel napi szinten foglalkozó rendőrök szakmai fejlődésének igen pozitív hatású,
52
lényeges állomása volt. Meggyőződésünk, hogy a munka folytatása és kiterjesztése nem csak a rendőri állomány, de a menedékkérők szempontjából is fontos. A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása
Üdvözlendő fejlemény a repülőtéri rendőrség gyakorlatában bekövetkezett kedvező változás a hamis útiokmányokkal feltartóztatott személyek előzetes letartóztatásának mellőzése. A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének országos szinten is egységes alkalmazása érdekében fontos lenne a Háromoldalú Munkacsoport további két tagjának bevonásával közös továbbképzéseket tartani mind az eljáró bírák, mind az ügyészek számára. A Magyar Helsinki Bizottság a 2011-es Európai Visszatérítési Alap (EVA) projektek keretében tervezi a továbbképzési tervek megvalósítását.
Vízumliberalizáció A 2007-ben megindult ütemterv alapján folytatott vízummal kapcsolatos párbeszéd eredményeként a szerb, macedón és montenegrói állampolgárok 2009. december 19-től, míg az albán és a boszniai állampolgárok 2010. december 15-től utazhatnak vízummentesen a schengeni térség országaiba. Az Albániára és Boszniára vonatkozó döntés ugyanakkor már annak tudatában született, hogy 2010 őszétől több ezer szerb és macedón állampolgár nyújt(ott) be menedékkérelmet – elsősorban – Svédországban, Németországban és Belgiumban. A fentiekre tekintettel az albán/boszniai döntéshez – francia, holland, német és dán nyomásra – a Bizottság egy nyilatkozatot fűzött a Tanács jegyzőkönyvéhez, melyben kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi vízummentes balkáni viszonylatban nyomon követi az vízumliberalizációs folyamatban foglaltak teljesülését. Ezeken felül a Bizottság segíti a vízummentességgel való visszaélések elleni információs kampányt, valamint jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2011. június 15-i határidővel, de „szükséghelyzet” esetén ad hoc jelentéstételre is sor kerül).
Monitoring mechanizmus
53
A FRONTEX egy operatív munkacsoportot állított fel, amelyben részt vesznek a régió országai, az EU tagországok, az Europol és a Bizottság Belügyi Főigazgatósága. A FRONTEX kockázatelemzési jelentést is készített a régióra és amennyiben szükséges további kockázatelemzéseket készít elő, valamint kidolgozott egy a lehetséges válsághelyzeteket azonosító, fél-automata riasztási rendszert, amelyet a Kockázatelemzési Egység kezel. A FRONTEX kockázatelemzésének főbb megállapításai: -
a határátlépők nagy része jóhiszemű, úgynevezett jóhiszemű utazó,
-
a jellegzetesen egy etnikai csoporthoz tartozó menedékkérők esetében megállapítható, hogy gazdasági céllal érkeznek az uniós tagállamokba – gyakran csak a téli időszakra – az ez alatt nyilvánvalóan negatív eredménnyel lezáródó menekültügyi eljárással számolva,
-
a visszaélések jól meghatározható, kisebb csoportokhoz köthetőek,
-
a visszaélések célországa elsősorban Svédország, Németország és Belgium,
-
a szállás és az étkeztetés minősége is ösztönző tényezőnek tekinthető, mivel az hatással van a földrajzi hely megválasztására,
-
a menedékkérők indokként a munkanélküliséget, a tanulás és az egészségügyi ellátás hiányát nevezték meg,
-
az elismerések aránya alig érte el az 1%-ot Svédországban,
-
a visszaküldés (norvég példa) vagy a menedékjogi eljárás idejének csökkentése hozzájárult a menedékkérők számának csökkenéséhez,
-
mintegy 20.700 kérelemmel a szerb állampolgárságú menedékkérők a második helyen állnak a 2010. évi statisztikák szerint (kevéssel az afgánok mögött lemaradva), 2009hez viszonyítva a szerb menedékkérők száma 76%-kal emelkedett (Macedónia esetében hétszeresére nőtt),
-
a Szerbiából és Macedóniából érkező menedékkérők mintegy 80%-a roma, főként Dél-Szerbiából és Koszovóból, illetve a Vajdaság középső és északi részéről indul útnak; a további 20%-ot a Macedóniából és Szerbiából származó albán nemzetiségű személyek teszik ki,
-
a menedékkérők túlnyomó része legálisan, busszal lépte át a határt a szerb-magyar határszakaszon,
-
Albánia és Bosznia és Hercegovina vízummentessé válásával a túltartózkodás és az 54
illegális munkavállalás jelent meg új problémaként; szintén jelentős a koszovói albánok hamisított lakhely-nyilvántartási igazolása, valamint az új biometrikus útlevelekkel való visszaélés.
A FRONTEX kockázatelemzése szerint a vízumliberalizációval való visszaélés az alábbi intézkedésekkel szorítható vissza: – a menedékkérelmek elbírálási idejének további csökkentése; – beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése (SIS jelzés) a sikertelen menedékkérőkkel szemben (összhangban a Visszatérési Irányelv 11. cikkével) azokban az esetekben, amikor a visszaélés erősen gyanítható; – a kockázati profilok megfelelő frissítése és megosztása a külső határokon végrehajtható intézkedések hatékonyságának javítása érdekében; – a beutazási tilalommal kapcsolatos információ megosztása a nyugat-balkáni országokkal.
A szerb fél által tett intézkedések A szerb fél az uniós tagállamoknak megküldött feljegyzésében ismertetve, az alábbi intézkedéseket hozta a helyzet kezelésére: – az intézményközi együttműködés fokozására, javítására a belügyminisztérium vezetésével felállítanak egy magas szintű tárcaközi ellenőrző bizottságot, amely rövid és hosszú távú intézkedéseket dolgoz ki, – fokozták az utazási irodák ellenőrzését, – fokozott határellenőrzés a kilépő oldalon (visszaútra szóló menetjegyek, megfelelő pénzügyi
fedezet
megléte,
az
utasok
tájékoztatása
a
megalapozatlan
menedékkérelmekkel kapcsolatos kockázatokról), – figyelemfelhívó, tájékoztató kampányok a vízummentes utazás feltételeiről, valamint a megalapozatlan menedékkérelmekről a szerb belügyminisztérium és menekültügyi hivatal találkozója a helyi hatóságokkal a fő kibocsátó régiókban – soron kívüli együttműködés a kiutasítási eljárás keretében,
55
– a visszatérő személyekre vonatkozó re-integrációs stratégia végrehajtása, a roma nemzeti stratégia végrehajtása, – a nemzetközi együttműködés fokozása az uniós és a régióbeli országokkal (közös kampányok, rendőri együttműködés), – együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel, – az Európai Bizottság 2010. évi ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások teljesítésére elfogadott akcióterv végrehajtása keretében:
-
a vízum, határigazgatás, menekültügy és migráció területén intézkedések végrehajtása,
-
a határátkelőhelyek összekapcsolása a központi BM adatbázissal és az Interpol rendszerével (2011. I. félévére teljes mértékben megvalósult)
-
az illegális migráció elleni 2010. decemberi akcióterv, és az elfogadás előtt álló migrációs stratégia végrehajtása,
-
az áttelepített romák társadalmi befogadására vonatkozó programok megvalósítása.
Ellenőrzési módszerek Az illegális migráció határozott és hatékony kezelése a hiteles migrációs és mobilitási politika előfeltétele. Európai szinten meg kell valósítani a vonatkozó eszközök és szakpolitikák összehangoltabb használatát. Az Európai Unió az önkéntes hazatérés ösztönzését serkentené, melynek költségtakarékossági okai is vannak. Az Európai Unión belüli hatékony együttes fellépést a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése és a ki nem utasítható illegális migránsok helyzetének kezelése jelenti. A Visszatérési Irányelv szilárd és méltányos keretet teremtett a hatékony visszatérések biztosítására, a migránsok alapvető jogai és a jogállamiság teljes tiszteletben tartása mellett. E 56
jogszabály biztosítja, hogy egy adott személy vagy jogszerűen tartózkodik az EU területén vagy kiutasítási határozatot hoznak vele szemben. Az irányelv átültetése Magyarországon a 2010. év végén hatályba lépő módosításokkal történt meg. Az önkéntes hazatérés érdekében a harmadik országokkal e téren folytatott együttműködést tovább kell erősíteni. Az is tény, hogy az EU gyakran nem kínál ösztönzőket, például vízumhoz kapcsolódó intézkedéseket vagy a megállapodás helyes alkalmazását szolgáló kapacitások erősítését szolgáló pénzügyi támogatást harmadik ország partnereinek, szintén akadályozza az EU-t e megállapodások hatékony megkötésében és végrehajtásában. Előnyben kell részesíteni a bővített visszafogadási kötelezettségek beiktatását a harmadik országokkal kötött keretmegállapodásokba. Együttműködés a nem kormányzati szervekkel A felelős idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évek során szoros napi együttműködésre törekedtek mind a nemzetközi, mind a hazai nem kormányzati szervezetekkel. Több alkalommal is sor került olyan rendezvény megtartására, melynek során lehetőség nyílt az egyes problémák megvitatására, megoldási lehetőségeik feltárására. E körben kiemelést érdemel a 2010 tavaszán megtartott civil fórum, amelyen 16 partnerszervezet képviseltette magát. A Magyarországon működő nemzetközi szervezetek közül szoros munkakapcsolatban állt a BÁH a Nemzetközi Migrációs Szervezet Közép és Dél-Kelet-Európai Regionális Igazgatóságával, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. A menekültekről való gondoskodás és érdekvédelem terén az elmúlt évben is eredményes volt az együttműködésünk, különösen a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Cordélia Alapítvánnyal4, a Menedék Egyesülettel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a Református Egyházzal, valamint a nyertes európai uniós pályázatok keretében projekteket megvalósító más civil szervezetekkel.
4
Cordelia Alapítvány:A kínzás és a szervezett erőszak áldozataival foglalkozik hazai menekülteket befogadó
állomásokon.
57
5. Az Uniós politika és jogalkotás hatása További információ a 3. és 4. részben
6. Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében 6.1. A szabálytalan bevándorlással kapcsolatos országos statisztikák (Eurostat) 6.2. Egyéb nemzeti statisztikák az illegális migrációról További információ a Statisztikák III. és IV. részben
7. Konklúzió Magyarország határbiztonsági rendszerét az EU integrált határellenőrzési rendszerére alapozva alakították ki. A komplex felügyeleti rendszer (tevékenység a migrációt kibocsátó országokban; a nemzetközi rendészeti együttműködés; a külső határok védelme; a mélységi területeken és a belső határ térségében megvalósuló ellenőrzés) működtetése szoros munkakapcsolat kiépítésével és fenntartásával történik, mind a szomszédos országok, mind a migrációs útvonalak által érintett országok, valamint az uniós tagországok vonatkozásában. Az illegális migráció ellenőrizhetetlen volta komoly veszélyfaktor az államok, így Magyarország
számára
is.
Komoly
fenyegetettséget
jelent
a
terrorizmus,
az
emberkereskedelem, de emellett a világszerte jelentkező emberek millióinak migrációs hulláma is kiemelkedő, a migránsok többsége az éhezést, az embertelen körülményeket próbálja maga mögött tudni, vállalva azt a bizonytalanságot, amit az illegalizmussal jár. Kijelenthetjük, hogy e terület hazai szabályozása napjainkra teljesen EU-konform. A folyamatos fejlesztés a változó körülményekhez történő jogszabályok kiigazításával, valamint az állandó fellépés és ellenőrzés hatékony eszközei az illegális migráció visszaszorításának. Nagyon fontos már a belépés előtt, illetve a belépésre jelentkezésénél a nagyfokú kontroll megjelenése, valamint a belső, mélyreható ellenőrzések fokozása Magyarországon.
58
A tagállamok közötti szolidaritás, az egységes jogértelmezés, valamint a képességek javítása nagyban elősegítheti a hatékony fellépés lehetőségét és az ellenőrizetlen migráció visszaszorítását. Az emberi jogok biztosítása – ehhez szorosan kapcsolódó menekültek jogakiemelt feladata minden hatóságnak, azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem lehet kiskapu a rendszerben. Hatékony monitoring eljárás szükséges, amely komolyan épít az ország információs jelentéseire valamint a tagállamok külképviseleteinek és az EU szerveinek pontos helyzetértékelésére. A tanulmányban említett tendenciákat elemezve megállapítható, hogy a magyar bevándorlási szerveknek folyamatos migrációs kihívásokkal kell szembenézniük a közeljövőben. Főképpen a balkáni térségből érkező úgynevezett „vegyes migráció” (balkáni országok állampolgárai, valamint az ázsiai térségből érkező migránsok) emelkedő száma ad aggodalomra okot. A menekültek
jogaival
való
visszaélés,
a
visszafogadási
egyezmények
alacsonyabb
hatékonysága migrációs válsághelyzetet okozhat a térségben (Ausztria, Magyarország). Ezt a jelenséget tetézheti a szomszédos országokban – elsősorban Szerbiában, másodsorban Romániában – jelentkező gazdasági recesszió, amelynek hatására kevesebb vagy minimális forrás jut az országok területén tartózkodó migránsok ellátására. A balkáni térség kibocsátó hatása – főleg Koszovó, Szerbia- emelkedhet a nemzetiségi problémák, gazdasági nehézségek hatására. A biometrikus úti okmányok illetve a vízumliberalizáció komoly kihívásokat rejteget a határrendészeti szervek jövőbeli munkájában (itt elegendő megemlíteni a 2010 -és 2011-es években a skandináv térségben a volt Jugoszláv Köztársaság utódállamaiból származók tömegesen jelentkező menedékjogi kérelmét). A szerb re-integrációs programok és a hozzá rendelt anyagi eszközök hiánya is tovább erősítheti az Unióba irányuló illegális migrációt. Ugyan Magyarország folyamatosan fejleszti azon infrastrukturális lehetőségeit (Őrzött szállások, Befogadó Állomások, Közösségi Szállások), amelyek a hatékony és arányos –ugyanakkor az emberi jogokat garantálóidegenrendészeti kényszerintézkedésekhez biztos támaszt nyújtanak, azonban nagyobb migrációs nyomás esetén ezek a lehetőségek is végesek. Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak nem lehet más a célja, mint hogy a területén illegálisan tartózkodó személyeket, elsősorban hazájukba, másodsorba az őket befogadni köteles harmadik országokba küldje vissza. Az bevándorlási hatóságoknak munkájuk során
59
fokozottan együtt kell működniük az nem kormányzati szervekkel, annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi normákban biztosított emberi jogok ne sérüljenek. Talán a legnagyobb kihívást a közeljövőben a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos eljárások jelentik az illetékes hatóságoknak, illetve az együttműködő szervezetek számára. Ezen eljárásokban fokozottan érvényesülnie kell a gyermekek védelméről szóló egyezményekben foglalt jogoknak. Összefoglalásként megállapítható hogy a közeljövő kihívásainak a magyar szervek csak fokozott hazai és nemzetközi együttműködéssel tudnak megfelelni. Az illegális migráció kezelése csak a társadalmi és szervezeti szolidaritás magas fokán képzelhető el, amelyben minden szerv egységes idegenrendészeti és menekültügyi stratégia mentén hajtja végre feladatait.
8. Bibliográfia
-
A vízumpolitika, mint migrációs csatorna 2011. - szerző Ságvári Ádám
-
Az Európai Migrációs Hálózat 2010. évi szakpolitikai jelentése
-
ORFK Határrendészeti jelentés 2010-2011.
-
Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország számára 2009.
-
Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország számára 2008.
-
Az Éves Politikai Kötelezettségvállalásokról szóló Európai Paktum és a Stockholmi Program 2010. évi nemzeti jelentésének melléklete
-
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, Magyar Helsinki Bizottságnak és az ORFKnak közös jelentése a „Menedékkérők hozzáférése és a menedékjogi eljáráshoz a Magyar Köztársaságban” címmel (2010)
-
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Kiadványfüzetei 2005-2010.
-
UPR kormányjelentés Magyarország migráció és menekültügy politikájáról
-
Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. utáni szabályozás
-
Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. előtti szabályozás 60
-
Migrációs joganyag módosítását követő jogalkalmazási tapasztalatok
-
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Migráció és menedékjog 2010-ben (COM 2011 (48) )
-
Tanácsi következtetések a határokról, migrációról, és menekültügyről- összegzés és további teendők
-
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Dél-mediterrán országokkal a migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszéd
-
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Közlemény a migrációról
-
Hatástanulmány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatának 2009-2011. első félévi működési tapasztalatairól 2011.
-
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttműködésére vonatkozó 2009-2014 közötti kormányzati stratégiájáról – tervezet.
9. Mellékletek
1. számú melléklet Az illegális bevándorlással kapcsolatos jogi keretek Magyarországon A jogalkotást nagymértékben az aktuális politikai, történelmi helyzet befolyásolja, amit a külföldieket érintő jogszabályokat áttekintve is tapasztalunk. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás új migrációs szabályozást igényelt, így 1994. május 1-jén hatályba lépett a külföldiek beutazásról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény és annak végrehajtási rendelete (64/1994 (IV.30.) Kormányrendelet). Kiemelendő néhány módosítás: 1998-ban e terület egy a része polgári hatóságok hatáskörébe került át. Ez nagyon fontos, ekkor ugyanis az illetékes közigazgatási hivatalok lettek a bevándorlási engedélyek elbírálásra jogosult szervek. Ezt megelőzően egy bűnüldöző szerv,
61
maga a Rendőrség hatáskörébe tartozott ez a kérdés, mellyel az állam hatalmi pozícióját kívánta érvényesíteni. A 2001. év új fordulatot hozott. Létrehozásra került a Belügyminisztérium irányítása alatt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (és annak területi szervei). A jogalkotó úgy döntött, - tekintettel az új szervezetre - hogy új jogszabályokat alkot és a korábbi idegenjogi szabályozást hatályon kívül helyezi. 2002. január 1-jén hatályba lépett a külföldiek beutazásról és tartózkodásról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (továbbiakban Idegenrendészeti tv.) és annak végrehajtására kiadott 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban Idtv vhr.). 2004. május 1-jével, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásával nagyobb módosításon esett át a joganyag, kodifikálásra került az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira vonatkozó szabályozás. A külföldiek már két külön csoportba kerültek besorolásra. Ez azért lényeges, mert közeledve a schengeni övezethez való csatlakozáshoz világossá vált a jogalkotók számára, hogy a külföldi kifejezés már gyűjtőfogalom, meg kell különböztetni majd a harmadik országbeli állampolgárokat és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőket és ezt a szabályozásban is egyértelművé kell tenni, hisz többek között a munkavállalásuk is más-más eljárás alapján lehetséges majd. Fentiek eredményeként 2007. július 1-jével hatályba léptek a következő jogszabályok az idegenrendészeti törvény és annak végrehajtási rendeletének hatályon kívül helyezésével:
-
2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Szmtv.);
-
2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Harmtv.);
-
2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről (SIStv.);
-
113/2007 (V.24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Szmvhr.); 62
-
114/2007. (V.24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Harmvhr.);
-
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);
-
242/2007. (IX.21.) Kormányrendelet az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól (SIS vhr.);
-
328/2007. (XII.11.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásáról;
-
25/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról;
-
28/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról;
-
26/2007. (V.31.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól;
-
27/2007. (V.31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól;
-
45/2007. (IX.21) IRM rendelet a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákról, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet módosításáról (SISr.);
-
A Benelux Gazdasági Unió államai, a Német Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény (SVE);
63
-
562/2006/EK rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexe (Schengeni Határellenőrzési Kódex) létrehozásáról;
-
2005/C/236/01 Közös Konzuli Utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára (KKU); ); - 2010. március 31-ig alkalmazandó
-
Az Európai Parlament és Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) – 2010. április 1-től alkalmazandó
-
a Bizottság 2006/758/EK határozata (SIRENE Kézikönyv);
-
az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról;
-
a Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési jogról;
-
a
harmadik
országok
huzamos
tartózkodási
engedéllyel
rendelkező
állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelv; -
A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai
tartózkodási
engedélye
egységes
formátumának
megállapításáról, és a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet; -
A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról.
64
2. számú melléklet A szankciók leírása: Amennyiben a külső határokon az országba történő belépés előtt megállapítja a Rendőrség Határrendészeti Részlege, hogy illegálisan érkező harmadik országbeli állampolgár jelentkezik belépésre, akkor a határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadja és – érdekeinek figyelembevételével – visszairányítja a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett; b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles; c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van; d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen. A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.5 A már az ország területén tartózkodó illegálisan tartózkodókkal szembeni szankciók több szempontot vesznek figyelembe, illtetve vannak kifejezett szankciók és vannak a végrehajtást segítő jogintézmények. Ha volt korábban a harmadik országbeli állampolgárnak tartózkodási engedélye vagy legalább az iránti kérelem beadva a BÁH-hoz és azt elutasították vagy visszavonták, az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt – az e
5
Harmtv. 40. §
65
törvényben meghatározott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal, a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet. Ugyanez a helyzet, ha a bíróság kiutasítást alkalmaz vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben a kiutasítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt; vagy b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött; c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti, vagy veszélyezteti; d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza; e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy az sikertelen volt. Az idegenrendészeti hatóság – az e törvényben meghatározott kivétellel – az idegenrendészeti szabályok alapján kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte; b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti; c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott keresőtevékenységet; d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti; vagy e) akinek a beutazása és tartózkodása közegészségügyi veszéllyel járna.
66
Az ide vonatkozó kormányrendeletben meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom az (1) bekezdés c) pontjában foglalt indokok alapján rendelhető el. A kiutasítás pedig a (2) bekezdés d) pontjában foglalt indokok alapján, az idegenrendészeti hatóság érdekeinek védelme érdekében rendelhető el. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek tesznek javaslatot.6 Az idegenrendészeti kiutasítással együtt – ha e törvény másként nem rendelkezik – beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.7 Kiutasítást nem csak az idegenrendészeti hatóság, hanem a bíróság is elrendelhet a Harmtv. 49. §-a alapján: (1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő. (2) A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot. (3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását. A kiutasítás, valamint a dublini eljárásban történő átadás, visszaadás végrehajtása érdekében a Harmtv. a következő rendelkezést tartalmazza: Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás vagy a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: átadás) végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás vagy az átadás végrehajtását más módon akadályozza; 6 7
Harmtv. 43. § Harmtv. 47. §
67
b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás vagy az átadás végrehajtását késlelteti, vagy meghiúsítja (szökés veszélye); c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette; d) a számára előírt megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti vagy a dublini eljárás lefolytatását; e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.8 Az őrizet másik típusa a kiutasítást előkészítő őrizet: Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében, kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott, vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján az Európai Unió más tagállama részére visszaadása folyamatban van9. A szankciók különös fajtája a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése: Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani; b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye; c) vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna; d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll; e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik; f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;
8 9
Harmtv. 54. § Harmtv. 55. §
68
g) vele szemben az 54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna.10 Az idegenrendészeti kényszerintézkedések végrehajtását segítő jogintézmény a külföldre utazási tilalom: Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette.11 Ezen felül az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenőrizheti.12 A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. E kötelezettségnek a szankcióját nem a Harmtv. vagy Vhr-je tartalmazza, hanem az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet. A 30. §-a alapján az a külföldi, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik,amelyben helyszíni bírság kiszabására jogosult. Kiemelendő, hogy kiutasítás szankciót nem csak a Harmtv. tartalmaz, hanem a Btk. a büntetések között sorolja a kiutasítás intézményét13. A Btk. nem magyar állampolgárt említ, mint alanyt. Ha ennek a nem magyar állampolgár elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Meghatározza továbbá, hogy nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez. 10
Harmtv. 62. § Harmtv. 66. § 12 Harmtv. 67. § 13 Btk. 61. § 11
69
A Btk. szerint a kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatályú kiutasítással azok sújthatók, akiket legalább tízévi szabadságvesztésre ítéltek. A Btk. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti. Az elmúlt öt évben jelentős változásokon ment át a külföldieket érintő joganyag. Ez a migránsok különleges helyzetének köszönhető, amelynek szociális és gazdasági hatása is van a társadalomra. Erre kiváló példa, hogy az illegális bevándorlókat nem lehet pontos statisztikai adatként megmérni, de elvonják a helyieket a munkalehetőségektől, ezért a törvényi kiegészítések megalkotásához szükségesek lennének pontos statisztikai adatok. Annak érdekében, hogy a feketemunka felszámolásra kerüljön, nemcsak a specifikus jogszabályokat
kell
megvizsgálnunk,
hanem
a
külföldieket
érintő
szabályozást
tanulmányoznunk kell, amelyek a következők: -
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
-
a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.),
-
a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes
foglalkoztatásának
szabályairól
szóló
355/2009.
(XII.30.)
Kormányrendelet (HarmR.), valamint -
a
harmadik
országbeli
állampolgárok
magyarországi
foglalkoztatásának
engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – a Magyar Köztársaság területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát. 70
E rövid kitekintésből látható, hogy a jogalkalmazónak tisztában kell lenni egy sor jogszabállyal, mely alapján akár elbírál egy legális kérelmet, vagy éppen idegenrendészként az illegális migránsokkal szemben lép fel.
3. számú melléklet Statisztikai táblázatok
Kitiltott állampolgárok száma (2005-2009)
Bevándorlási hatóság által elrendelt kiutasítások száma Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Román
2 398
1 750
0
0
1
Ukrán
623
165
43
59
37
Szerbiai
54
123
349
106
153
Moldáv
34
32
32
74
41
Koszovói
0
0
0
262
94
Egyéb
233
259
103
242
434
Összesen
3 342
2 329
527
743
960
2. táblázat Bevándorlási hatóság által kitiltottak nemzetiség szerinti megoszlása
71
Összes Nemzetiségek
2009
kérelem
%- 2010
ban
Összes %-ban
kérelem
Eltérések Eltérések %-ban
Koszovói
294
30,63%
371
24,62%
77
26,19%
Vietnami
196
20,42%
50
3,32%
-146
-74,49%
Szerb
153
15,94%
85
5,64%
-68
-44,44%
Kínai
91
9,48%
25
1,66%
-66
-72,53%
Moldáv
41
4,27%
33
2,19%
-8
-19,51%
Afgán
14
1,46%
223
14,80%
209
1492,86%
Palesztin
4
0,42%
214
14,20%
210
5250,00%
Egyéb
167
17,40%
506
33,58%
339
202,99%
Összesen
960
100,00%
1 507
100,00%
547
56,98%
72
3. táblázat Bíróság által elrendelt kitiltások száma Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Román
340
274
168
102
58
Ukrán
332
147
164
156
142
Szerb
66
67
77
90
90
Moldáv
33
32
27
26
30
Szlovák
32
22
13
9
12
Egyéb
200
161
119
123
152
Összesen
1 003
703
568
506
484
73
4. táblázat Bíróság által elrendelt kitiltások száma Összes Állampolgárság 2009
kérelem
Összes 2010
%-ban
kérelem
Eltérés
%-ban
Eltérés %-ban
Ukrán
142
29,34%
88
23,10%
-54
-38,03%
Szerb
90
18,60%
82
21,52%
-8
-8,89%
Román
58
11,98%
46
12,07%
-12
-20,69%
Koszovói
39
8,06%
46
12,07%
7
17,95%
Moldáv
30
6,20%
7
1,84%
-23
-76,67%
Egyéb
125
25,83%
112
29,40%
-13
-10,40%
Összesen:
484
100,00% 381
100,00% -103
74
-21,28%
5. számú táblázat Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása (2005-2009) Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Román
125
56
7
3
0
Szerb
30
123
318
115
91
Török
22
15
9
23
32
Moldáv
14
24
27
52
48
Kínai
8
22
6
20
25
Koszovói
0
0
0
229
232
Egyéb
175
129
76
124
184
Összesen
374
369
443
566
612
75
6. számú táblázat Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása Összes kérelem
%-
Összes kérelem %-
Állampolgárság
2009
ban
2010 ban
Eltérés
Eltérés %-ban
Koszovói
231
37,75%
310
22,86%
79
34,20%
Szerb
91
14,87%
58
4,28%
-33
-36,26%
Moldáv
43
7,03%
24
1,77%
-19
-44,19%
Török
31
5,07%
32
2,36%
1
3,23%
Vietnami
29
4,74%
39
2,88%
10
34,48%
Afgán
13
2,12%
213
15,71%
200
1538,46%
Palesztin
4
0,65%
221
16,30%
217
5425,00%
Egyéb
170
27,78%
459
33,85%
289
170,00%
Összesen
612
100,00%
1356 100,00%
744
121,57%
76
7. számú táblázat Kiutasítás előtt elrendelt őrizetek száma állampolgárság szerinti megoszlásban Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Ukrán
9
0
3
0
1
Kínai
8
9
0
0
1
Szerb
6
1
13
0
0
Indiai
5
0
0
0
0
Moldáv
5
1
1
0
0
Román
2
3
1
0
0
Egyéb
27
13
8
8
13
Összesen
62
27
26
8
15
77
8. számú táblázat: Az utazások száma a Belügyminisztérium és az IOM közötti megállapodás keretében
Állampolgárság
2009
Teljeskörű
Teljeskörű
alkalmazás
%- 2010 alkalmazás Változás
ban
%-ban
Változás %-ban
koszovói
228
78,35%
301
70,66%
73
32,02%
mongol
16
5,50%
13
3,05%
-3
-18,75%
szerb
11
3,78%
1
0,23%
-10
-90,91%
macedón
8
2,75%
4
0,94%
-4
-50,00%
török
6
2,06%
7
1,64%
1
16,67%
egyéb
22
7,56%
100
23,47%
78
354,55%
Összesen:
291
100,00%
426
100,00%
135
46,39%
78
9. számú táblázat Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Afgán
16
17
10
25
91
Szerb
15
48
115
92
229
Iraki
14
11
17
18
8
Kínai
12
15
15
20
17
Koszovói
0
0
0
68
227
Egyéb
154
199
185
156
137
Összesen
211
290
342
379
709
79
10. számú táblázat Kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése állampolgárság szerinti megoszlásban Állampolgárság 2009
Összes kérelem %-ban
2010
Összes %-ban
kérelem
Eltérés
Eltérés %-ban
Szerb
217
30,61%
47
6,24%
-170
-78,34%
Koszovói
197
27,79%
111
14,74%
-86
-43,65%
Afgán
91
12,83%
183
24,30%
92
101,10%
Kínai
14
1,97%
4
0,53%
-10
-71,43%
Iraki
12
1,69%
34
4,52%
22
183,33%
Palesztin
0
0,00%
170
22,58%
170
1700,00%
Egyéb
178
25,11%
204
27,09%
26
14,61%
Összesen
709
100,00%
753
100,00%
44
6,21%
1
80
1. számú táblázat Kitoloncolások száma népesség szerinti megoszlásban Állampolgárság
2005
2006
2007
2008
2009
Román
383
432
30
51
44
Ukrán
162
93
23
46
27
Szerb
51
119
295
127
207
Moldáv
27
22
37
61
42
Kínai
6
14
4
5
10
Koszovói
0
0
0
130
197
Egyéb
96
68
92
53
107
Összesen
725
748
481
473
634
81
12. számú táblázat: Kitoloncolások száma állampolgársági viszonylatban
Állampolgárság 2009
Összes kérelem %-ban
Összes 2010
kérelem
%- Változás
Változás %-ban
ban
szerb
207
32,65%
107
19,01%
-100
-48,31%
koszovói
197
31,07%
225
39,96%
28
14,21%
roman
44
6,94%
25
4,44%
-19
-43,18%
moldáv
42
6,62%
25
4,44%
-17
-40,48%
ukrán
27
4,26%
20
3,55%
-7
-25,93%
egyéb
117
18,45%
161
28,60%
44
37,61%
Összesen:
634
100,00%
563
100,00%
-71
-11,20%
82
4. számú melléklet Statisztikai táblázatok II. 1. Elfogások Illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok 1.1: Általános tendencia
Összes
illegálisan
tartózkodó
harmadik
országbeli
állampolgár
2005
2006
2007
2008 2009
2010
9 912
7 922 4 008 4 862 5 989
5 141
Forrás: ORFK (Rendőrség)
1.2: Illegálisan tartózkodó bevándorlók életkora 2005
2006
2007
2008
2009
2010
Kevesebb, mint 14 év
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
14 és 17 év között
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
18 és 34 év között
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
35 év fölött
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: ORFK (Rendőrség)
1.3: Illegálisan tartózkodó bevándorlók nem szerinti megoszlása 2005
2006
2007
2008
2009
2010
Férfi
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Nő
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: ORFK (Rendőrség)
83
1.4: A bevándorlók ország szerinti megoszlása 2005
2006
Az ország helyezése
Ország neve
Összesen Ország neve
Első
Románia
3 293
Második
Ukrajna
Harmadik
2007
Összesen
Ország neve
Összesen
Románia
3 451
Szerbia
1 318
3 281
Ukrajna
1 880
Ukrajna
672
Szerbia
937
Szerbia
774
Moldova
538
Negyedik
Moldova
749
Moldova
501
Románia
221
Ötödik
Törökország 204
Törökország 119
Grúzia
195
Hatodik
Grúzia
156
Grúzia
108
Törökország
136
Hetedik
Bangladesh
116
Bangladesh
95
Szomália
99
Nyolcadik
Kína
87
Kína
89
Irak
92
Kilencedik
Bulgária
81
Bulgária
64
Macedónia
86
Tizedik
Ororszország 70
Macedónia
45
Oroszország
59
2008
2009
2010
Ország helyezése
Ország neve
Összesen Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Első
Szerbia
1 102
Szerbia
1618
Afganisztán
819
Második
Koszovó
1 049
Afganisztán
1 145
Szerbia
759
Harmadik
Moldova
409
Koszovó
866
Koszovó
583
Negyedik
Ukrajna
320
Ukrajna
374
Ukrajna
442
Ötödik
Pakisztán
236
Moldova
277
Palesztína
422
84
Hatodik
Grúzia
227
Törökország 218
Moldova
275
Hetedik
Szomália
209
Macedónia
164
Törökország
208
Nyolcadik
Törökország 133
Grúzia
99
Algéria
132
Kilencedik
Macedónia
126
Szomália
86
Marokkó
119
Tizedik
Irak
101
Albánia
85
Albánia
113
2. Megtagadás Harmadik országbeli állampolgárok külső határon való belépésének megtagadása 2.1: Általános tendencia
Harmadik
országbeliek
belépésének megtagadása
2005
2006
2007
2008
2009
2010
20 373
25 922
12 091
6 677
8 233
11 857
85
2.2: A megtagadás okai 2005
2006
2007
2008
2009
2010
Érvénytelen utazási okmány
n.a.
n.a.
n.a.
320
316
428
Hamis vagy hamisított utazási okmány
n.a.
n.a.
n.a.
112
70
158
Érvénytelen vízum vagy tartózkodási engedély
n.a.
n.a.
n.a.
3 624
3 254
2 299
Hamis vízum vagy tartózkodási engedély
n.a.
n.a.
n.a.
57
42
80
Tartózkodás oka és körülményei nem idokoltak
n.a.
n.a.
n.a.
294
1 601
1 021
n.a.
n.a.
n.a.
150
375
2 969
Nincsenek megfelelő megélhetési körülmények
n.a.
n.a.
n.a.
68
52
137
Figyelmeztető jelzést adtak ki
n.a.
n.a.
n.a.
2 048
2 512
4 249
A személyt közveszélyesnek ítélik
n.a.
n.a.
n.a.
4
11
6
A személy a 6 hónapos időszak alatt 3 hónapot már itt tartózkodott
Forrás: ORFK (Rendőrség)
2.3: A határ típusa, ahol a belépés megtagadása történt 2005
2006
2007
2008
2009
2010
Szárazföldi
19 483
25 272
11 791
6 485
8 068
11 567
Tengeri
0
0
0
0
0
0
Légi
890
650
300
192
165
290
Forrás: ORFK (Rendőrség)
86
2.4: Azon bevándorlók országai, akiktől megtagadták a belépést 2005
2006
2007
Ország helyzete
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Első
Románia
6 761
Románia
11 624
Ukrajna
3 783
Második
Ukrajna
5 396
Ukrajna
5 646
Szerbia
2 166
Harmadik
Szerbia
2 482
Szerbia
2 533
Románia
1 344
Negyedik
Moldova
820
Moldova
1 061
Moldova
889
Ötödik
Bosznia-H.
636
Bosznia-H.
512
Törökország
367
Hatodik
Törökország
512
Hontalan
504
Macedónia
162
Hetedik
Hontalan
497
Törökország
430
Horvátország
159
Nyolcadik
Bulgária
394
Bulgária
426
Bosznia-H.
154
Kilencedik
Oroszország
379
Oroszország
382
Oroszország
151
Tizedik
Macedónia
294
Macedónia
325
Kína
68
87
2008
2009
2010
Ország helyezése
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Első
Ukrajna
2 713
Ukrajna
3 960
Ukrajna
5 321
Második
Szerbia
1 738
Szerbia
1 841
Szerbia
3 218
Harmadik
Horvátország
772
Horvátország
921
Horvátország
778
Negyedik
Moldova
326
Moldova
347
Macedónia
567
Ötödik
Törökország
295
Törökország
280
Moldova
456
Hatodik
Oroszország
155
Macedónia
236
Törökország
418
Hetedik
Macedónia
139
Oroszország
160
Oroszország
244
Nyolcadik
Bosznia-H.
122
Bosznia-H.
108
Bosznia-H.
171
Kilencedik
Egyiptom
28
Algéria
39
Montenegró
127
Tizedik
Románia
24
Kína
31
Albánia
67
88
3. Felszólítások az ország elhagyására Harmadik országbeliek felszólítása az ország elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak az országban) 3.1: Általános tendencia
2005*
2006*
7 274
5 926
2007*
2008** 2009** 2010**
Harmadik országbeliek száma, akiket felszólítottak az ország elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak az országban)
2 894
4 206
* 2005 – 2007 elrendelt kiutasítások száma ** 2008 - 2010 elrendelt kiutasítások és visszavont tartózkodási engedélyek száma Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)
3.2: Az ország elhagyására felszólítottak ország szerinti megoszlása 2005
2006
2007
Ország helyezése
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Első
Románia
3 311
Románia
2 494
Szerbia
423
Második
Ukrajna
1 928
Ukrajna
1 435
Ukrajna
207
Harmadik
Szerbia
601
Szerbia
703
Vietnám
33
Negyedik
Moldova
544
Moldova
406
Kína
24
Ötödik
Grúzia
56
Grúzia
107
Mongólia
24
Hatodik
Törökország
54
Tunézia
90
Grúzia
11
Hetedik
Kína
47
Kína
54
Egyiptom
8
46
Törökország
39
Oroszország
6
Nyolcadik Bangladesh Kilencedik
Vietnám
40
Oroszország
35
Albánia
5
Tizedik
Macedónia
39
Macedónia
35
Szerbia
4
Az ORFK (Rendőrség) nem rendelkezik adatokkal 2007-ről
89
4 851
5 516
2008 Ország Összesen neve
Ország helyezése
2009
2010
Ország neve
Összesen
Ország neve
Összesen
Első
Szerbia
846
Szerbia
1 313
Szerbia
799
Második
Koszovó
635
Ukrajna
636
Koszovó
781
Harmadik
Ukrajna
627
Koszovó
574
Ukrajna
731
Negyedik
Kína
220
Kína
299
Afganisztán
420
Ötödik
Vietnám
156
Vietnám
284
Palesztina
316
Hatodik
Moldova
144
Törökország
186
Törökország
234
Hetedik
Macedónia
89
Afganisztán
142
Moldova
117
Nyolcadik
Mongólia
75
Macedónia
131
Albánia
83
Kilencedik
Grúzia
62
Moldova
105
Irán
82
Tizedik
Pakisztán
56
Irán
73
Macedónia
72
4. Visszatérők Ország elhagyására való felszólítás után visszatért harmadik országbeli állampolgárok 4.1: Általános tendencia Ország elhagyására való felszólítás után visszatért harmadik országbeli állampolgárok száma (összesen) Ország elhagyására való felszólítás után harmadik országba visszatért harmadik országbeli állampolgárok
2005
2006
2007
2008
2009
2010
3 058
2 775
1 929
1 768
2 246
2 447
n.a.
n.a.
246*
534*
472*
864*
Forrás: OIN és ORFK (Rendőrség) *csak ORFK (Rendőrség) adat
90
4.2: A visszatért állampolgárok ország szerinti megoszlása 2005 Ország helyezése
Ország neve
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
Ukrajna Románia Moldova Szerbia Bulgária Macedónia Törökország Albánia Grúzia Banglades
2006 Összesen
1 098 786 488 480 45 43 42 24 20 15
Ország neve
Ország helyezése
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
Ország neve
Szerbia Moldova Koszovó Ukrajna Macedónia Törökország Albánia Pakisztán Mongólia Kína
Összesen
Ukrajna Románia Moldova Szerbia Törökország Grúzia Macedónia Oroszország Bulgária Bosznia
2008
2007 Ország neve
1 100 707 320 306 45 38 24 23 21 16
Szerbia Ukrajna Moldova Törökország Macedónia Grúzia Albánia Irak Bosznia Mongólia
2009 Összesen
755 234 210 120 82 48 38 29 21 17
Ország neve
Szerbia Koszovó Törökország Macedónia Albánia Moldova Afganisztán Kína Mongólia Vietnám/Pakisztán
Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)
91
Összesen
881 400 316 88 60 28 12 10 9 8
2010 Összesen
823 643 126 121 72 50 30 24 21 17
Ország neve
Koszovó Szerbia Afganisztán Palesztina Törökország Algéria Albánia Moldova Macedónia Marokkó
Összesen
767 495 164 118 98 64 58 52 52 39
4.3. Azok az országok, ahová az ország elhagyására való felszólítás után a harmadik országbeli állampolgárok visszatértek 2005 Ország helyezése
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
2006
Ország neve Összesen
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ország neve Összesen
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
2008 Ország helyezése
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik
Ország neve
Szerbia Ukrajna Moldova Albánia Macedónia Montenegró Horvátország
2007 Ország neve
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ukrajna Szerbia Románia Moldova Horvátország
2009 Összesen Ország neve
445 433 29 10 7 3 1
Szerbia Ukrajna Moldova Albánia Macedónia Horvátország Montenegró
92
Összesen
488 211 151 13 4
2010 Összesen
674 303 11 9 9 3 2
Ország neve
Szerbia Ukrajna Albánia Moldova Macedónia Horvátország Montenegró
Összesen
981 339 40 15 6 6 2
5. Elutasított menedékjog kérelmek 5.1: Általános tendencia
Harmadik országbeli állampolgárok elutasított menedékjog kérelmei...
2005
2006
2007
2008
2009
2010
elsőfokon
812
1 174
1 375
528
1 434
640
jogerős ítélet után
n.a.
n.a.
n.a.
54
144
158
Forrás: ION
5.2: Elutasított menedékjog kérelmezők nem szerinti megoszlása Férfi Első fokon Nő elutasított kérelmek Ismeretlen
2005
2006
2007
2008
2009
2010
576 236
789 385
951 424
n.a n.a
992 442
570 70
127 17
141 17
Férfi Jogerős ítélettel Nő elutasított kérelmek Ismeretlen Forrás: ION
5.3: Első fokon elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása 2005 Ország helyezése Ország neve
2006 Összesen
Első
Üzbegisztán
174
Második
Szerbia
87
Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
Pakisztán Nigéria Kína Grúzia Banglades India Irán Afganisztán
Ország neve
27 53 117 31 15 17 11 9
Vietnám SzerbiaMontenegró Kína Nigéria Grúzia Mongólia Palesztina Oroszország Algéria Egyiptom
93
2007 Összesen
Ország neve
Összesen
347
Vietnám
483
158
Kína
235
230 73 25 20 20 17 15 11
Szerbia Grúzia Nigéria Mongólia Algéria Kamerun Egyiptom Macedónia
197 55 51 62 28 14 10 8
2008 Ország helyezése Ország neve
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
2009 Összesen
Kína Nigéria Afganisztán Mongólia Algéria Grúzia Macedónia Irán Brazília India
37 22 19 18 14 14 7 4 1 1
2010
Ország neve
Összesen
Koszovó Szerbia Afganisztán Nigéria Kína Grúzia Törökország Egyiptom Örményország Fehéroroszország
659 204 173 43 36 35 22 12 7 2
Ország neve
Összesen
Afganisztán Palesztina Koszovó Szerbia Irán Grúzia Vietnám Kína Mongólia Örményország
99 59 32 22 19 15 6 3 1 0
5.4: Jogerős ítélettel elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása 2005 Ország helyezése
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Kilencedik Tizedik
Ország neve
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
2006 Összesen
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Ország neve
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
94
2007
Összesen
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Ország neve
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Összesen
N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k N.k
2008 Ország helyzete
Ország neve
2009 Összesen Ország neve
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik
Grúzia Kína Nigéria Pakisztán Irán Vietnám
9 7 6 5 3 3
Hetedik
Sierra Leone
3
Nyolcadik
Macedónia
Kilencedik Tizedik
2010 Összesen
Ország neve
Összesen
29 16 14 7 7 6
Afganisztán Nigéria Koszovó Elefántcsontpart Szerbia Vietnám
38 15 15 11 10 8
3
Kína
8
2
Koszovó Vietnám Szerbia Mongólia Kína Irak Szíriai Arab Köztársaság Ismeretlen
2
5
Oroszország
2
Nepál
1
Ghána
2
Pakisztán
1
Irak Szíriai Arab Köztársaság Egyiptom
5 3
Forrás: OIN
6. Harmadik országbeli állampolgárok, akiknek (menekült) státuszát visszavonták 6.1: Általános tendencia Összes harmadik országbeli állampolgár, akiknek státuszát visszavonták
2005
2006
2007
2008
2009
2010
7
11
21
0
25
6
Forrás: OIN
95
6.2: Olyan bevándorlók ország szerinti megoszlása, akik státuszát visszavonták 2005 Ország helyezése Ország neve
Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik
Ukrajna Törökország Pakisztán Irán Irak
2006 Összesen
2 1 1 2 1
Ország neve
Horvátország Kamerun Szerbia Szudán
2007 Összesen
5 1 4 1
Ország neve
Nigéria Románia Szerbia Törökország Nepál Libanon Irak
Összesen
9 2* 2 5 1 1 1
* 2007-től EU tagállam, de a státuszt 2007-ben mondták ki 2008 Ország helyezése Ország neve
2009 Összesen
Első
0
0
Második Harmadik Negyedik Ötödik
0 0 0 0
0 0 0 0
Ország neve
BoszniaHercegovina Afganisztán Irak Nigéria Nepál
Forrás: ION
96
2010 Összesen
Ország neve
Összesen
19
Irak
3
2 2 1 1
Afganisztán Algéria Irán
1 1 1
