A környezet-egészségügy XXI. századi új kihívásai PPáldy áldy Anna
Fodor ózsef eml ékelőadás, 2006. m árcius 30. Fodor J József emlékelőadás, március
Fodor J ózsef József alap ító ffőszerkesztő őszerkesztő íírása rása az alapító Eg észség c. foly óirat legels ő Egészség folyóirat legelső sz ámában. számában. /Eg észség I. 1, 3 -7. (1887)/ /Egészség 3-7. „A legtöbb ember az ‘egészségügy’ alatt aprólékosságot ért, a melyért valóban alig érdemes buzdúlni… Nem látja…hogy azoknál sokkal jelentősebbek oly dolgok, mikre ő alig ügyel: az idő viszontagsága tűrésére; az ivóvíz tisztasága, a lakás szellőzött volta …”
A XX. század utolsó évtizedeiben egyre súlyosabb probléma a globális klímaváltozás a környezet és az emberi egészség vonatkozásában. Ebbe az új problémakörbe tartozik a : sztratoszférikus ózonréteg csökkenése
globális felmelegedés egészségkárosító hatása
a biodiverzitás gyorsabb csökkenése
nitrogén terhelés növekedése
egyes invazív fajok elterjedése
A 3. Miniszteriális Konferencia (London, 1999) ajánlásokat fogadott el a klímaváltozás korai egészségkárosító hatásainak vizsgálatára.
A 41. számú ajánlás fogalmazza meg a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó
•
monitor rendszer kialakítását, fejlesztését,
•
a vizsgáló módszerek standardizálását,
•
ezek értékelését és fejlesztését.
A klímaváltozás okai Fosszilis energiaforrásokból
1950-ben 1612 millió tonna 2003-ban 6999 millió tonna szén jutott a levegőbe
A klímaváltozás következményei EXTRÉM HELYZETEK Árvíz, tornádó, viharok, jégeső
MELEGEDÉS
elolvadnak a jéghegyek
SZÁRAZSÁG
A Föld felszínének átlaghőmérséklete 19502003 között 13,87 oC-ról 14,52 oC -ra nőtt
Három szcenárió szerint előrevetített klímaváltozás Jelenlegi gazdasági szinten
4
S 750
ppm CO2 S 550 ekvivalens
Hőmérs. 3 növekedés
(o C)
2 1
1900
2000
Évek
2100
2200
MAGYARORSZÁG Az éves átlaghőmérséklet változása (°C), 1975-2004.
(FORRÁS: OMSZ, 2006)
MAGYARORSZÁG
Az éves csapadékösszeg változása (%), 1951-2004.
(FORRÁS: OMSZ, 2006)
A földfelszín többlet hőmérséklete a 2003.évi hőhullám idején Európában
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI Forrás: Patz et al. 2000. K L Í M A V Á L T O Z Á S
Befolyásoló tényezők
REGIONÁLIS IDŐJÁRÁS VÁLTOZÁS •hőhullámok •extrém időjárás •hőmérséklet •csapadék
•LÉGSZENNYEZÉSI SZINTEK •SZENNYEZÉSI ÚTVONALAK •TRANSZMISSZIÓS DINAMIKÁK •TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁK •MEZŐGAZDASÁG
Adaptációs lehetőségek
EGÉSZSÉGI HATÁSOK • Hőmérséklet függő megbetegedés, halálozás • Extrém időjárás egészségi hatások • Légszennyezés egészségi hatások •Víz, élelmiszerek által közvetített betegségek • Vektorok és rágcsálók által közvetített betegségek •Víz-, és élelmiszerhiány következményei •A lakosság kitelepítésének következményei
V áltozás Változás
VAHAVA
A globális klímaváltozás–egészségi hatással kapcsolatos kutatásaink a következőkre terjedtek ki: z z
z z
Indirekt hatások:
–– vektorok által terjesztett megbetegedések térbeli, időbeli –– ––
változása allergén növények virágzási idejének, elterjedtségének változásai
–– –– ––
káros UV sugárzás következményei, a hőmérséklet hatása, az extrém hőmérsékleti helyzetek
Direkt egészségkárosító hatások:
Vektorok által terjesztett betegségek gyakoribbá válása Lyme kór, bejelentett fertőző megbetegedés aránya 100 000 lakosra,
Lyme kór, bejelentett fertőző megbetegedé aránya 100 000 lakosra számítva, 2004.
Magyarprszág 2000-2004.
12,5 12 főre
megbetegedési arány 100000
13
11,5 11 10,5 10 2000
2001
2002 év
2003
2004
A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális megbetegedések mellett megjelent hazánkban is rágcsálók által terjesztett hantavírus fertőzés, a vérzéses láz veseszindrómával. A legutóbbi időben felbukkant nyugat-nílusi vírusfertőzés (WNV) további potenciális veszélyt jelent
Közvetett hatások: Allergén fák virágzása korábban kezdődik A hazánk területén is előrejelzett hőmérséklet emelkedés befolyásolja a kora tavaszi, szélbeporzású allergén növényfajok mind korábbi pollenszórását
A nyír legkorábbi és legkésőbbi virágzása között 1 hónapos eltérést észleltek, míg a kőris esetében ez a különbség majdnem 2 hónap volt
A globál sugárzás kategóriáinak és a melanoma morbiditás klaszterei halmozódásának területi összefüggése, 1997-2001.
A hőmérséklet hatása a napi halálozásra, sürgősségi mentőhívásokra
budapesti
adatok alapján
Az időjárás változása Budapest, 1970-2000 40.00
30.00
20.00
T24
10.00
Sum
T25 0.00 1970
YY
T26 1975
1980
1985
1990
1995
2000
Az elmúlt 3 évtized során az éves átlaghőmérséklet és légnyomás emelkedett, a páratartalom csökkent. A magas átlaghőmérsékletű 24 °C feletti - napok száma lényegesen emelkedett. A következő években ez a tendencia az előrejelzések szerint megmarad, az extrém időjárási helyzetek száma tovább emelkedik.
A napi halálozások kockázatának növekedése Budapesten a napi átlag hőmérséklet 5 °C emelkedésének hatására (1970-2000) z
Hőmérséklet 1,150
z 1,000
0,850
TMST
CMST
RMST
TMST
CMST
RMST
RR
0,997
0,984
0,992
1,106
1,118
1,088
RRMIN
0,993
0,980
0,978
1,097
1,106
1,054
RRMAX
1,000
0,989
1,007
1,114
1,129
1,123
z
A napi halálozásra elsősorban a hőmérsékletnek van hatása. A napi értékek (minimum, maximum, átlag) mellett a hőmérséklet változékonysága is befolyásoló tényező. Télen csak a szív- és érrendszeri halálozásnál mutat-ható ki szignifikáns összefüggés. 5 °C-os hőmérséklet növekedés esetén a relatív kockázat csökkenés 1-2 % körüli. Nyáron, ron magasabb hőmérsékleteknél minden kóroki csoportban jelentős halálozási kockázatnövekedés tapasztalható. Az 5 °C-os hőmérséklet növekedés esetén ezek magas megbízhatósággal 10 % körül ingadoznak.
A sürgősségi mentőhívások számának növekedése Budapesten a napi átlag hőmérséklet 10 °Celsius emelkedésének hatására (1998-2004) R osszul m e ghatározott tüne te k m iatti hív ások növ e ke dése (% ) 50 40 30 20 10 0 -10
S0 - S 0 - S 0 - S 0 4L 4L 4L 4L
S1 S 1 S 1 S1 5- 5- 5- 5-
S 6 S6 S 6 S 6 5L 5L 5L 5L
S L SL S L S L 0 1 2 3
C %
3 0 3 6 1 1 3 ,5
2 7 2 2 1 3 3 ,7
3 5 2 8 1 5 6 ,9
3 0 2 6 1 2 5 ,5
C m in %
19 25
-8
2 3 1 9 8 ,9 -0
3 1 2 4 1 0 2 ,4
2 7 2 3 9 ,2 2 ,5
Cm ax %
41 48 23 15
3 0 2 6 1 6 7 ,5
40 33 19 12
3 3 2 9 1 5 8 ,5
15-64 év
65 év felett
0-14 év
-0
Összes kcs
Szignifikáns hatás minden csoportban a 0,1 ill. 0,1,2,3,4. napon
Hatás: A napi átlaghőmérséklet 5 oC-os emelkedése •10%-kal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát •12%-kal a szív- érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát •15%-kal növeli a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát
KÁNIKULA
Hőhullámok Budapesten 1992-2000. között Hőhullám Hőhullám
Átlaghőmérséklet Átlaghőmérséklet
1994. 1994. június június 28. 28. -július -július 1. 1. 1994. 1994. július július 30. 30. -- augusztus augusztus 8. 8.
44 nap nap 10 10 nap nap
27.0 27.0 27.5 27.5
1998. 1998. július július 22. 22. –– július július 25. 25. 1998. 1998. augusztus augusztus 3. 3. -augusztus -augusztus 5. 5.
44 nap nap 33 nap nap
27.4 27.4 27.6 27.6
2000. 2000. június június 13. 13. -- június június 15. 15. 2000. 2000. augusztus augusztus 20. 20. -- augusztus augusztus 22. 22.
33 nap nap 33 nap nap
27.5 27.5 28.1 28.1
hw
meant
40
30
20
10
0
-10 01jan199401jan199501jan199601jan199701jan199801jan199901jan2000 date
Maximum Maximum hőmérséklet hőmérséklet 36.3 36.3 36.3 36.3 34.6 34.6 36.7 36.7 36.2 36.2 37.9 37.9
Többlet halálesetek száma Összes halálok Korcsoport
1994 június
15-64 65-74 75 felett Összes
1994 augusztus 11 10 49 69
1998 július
32 12 50 94
1998 augusztus 2 18 48 66
2000 július
3 -4 33 32
2000 augusztus
31 14 57 101
-3 8 33 38
Szív- érrendszeri megbetegedések Korcsoport 15-64 65-74 75 felett Összes
1994 június
1994 augusztus -4 14 51 60
2 6 36 45
1998 július
1998 augusztus -1 14 22 35
-1 -4 25 21
2000 július
2000 augusztus 8 8 39 55
0 0 27 27
Hőhullámok és többlethalálozás 2001-2003.
tól 2001
ig
Napok száma
Többlet halálesetek száma 73
Júl.14.
Júl.16.
3
Jun.21.
Jun.24.
4
Júl.09.
Júl.13.
5
Jun.06.
Jun.13.
8
2002 127
102
2003 Aug.03.
Aug.05.
3
Válasz z Hőhullám z3
meghatározása
fokozatú hőségriasztás kidolgozása
z Intézkedési
terv kialakítása a humán
adaptáció elősegítésére
Három fokozatú riasztás z
Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok): napi
z
Készültség jelzés - riasztás a lakosság számára (2.
z
középhőmérséklet 25 C°-os, illetve 15%-os növekedés a napi halálozásban.
fok): három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 C°-ot és kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban. Illetve legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C°-ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg.
Riadó jelzés - (3. fok): Három egymást követő napra
eléri a napi középhőmérséklet a 27 C°-ot. Ez a kánikula helyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10). Korm. rendelet 5. paragrafusának 2. bk. - ”rendkívüli időjárási helyzet”!
OKK-OKI Nemzetközi prognózis
Kutatás Értékelés Elemzés
OMSZ Hazai prognózis
Visszajelzések értékelése
OMFI
MÉDIA
OTH Utasítás Prevenció
Kerületi/Városi tisztifőorvos Kórházak
Beavatkozás
Fővárosi/Megyei ÁNTSZ
OMSZ
Fővárosi/Megyei MMF Fővárosi/Megyei Védelmi Bizottság
LAKOSSÁG
A hőségriasztás modellje
A felvil ágosító kommunik áció é rtékelése felvilágosító kommunikáció értékelése 2500 ffős, ős, ööt t vvárosban árosban lefolytatott -2500 telefonos megk érdezés eredm ényei megkérdezés eredményei Tudja-e Tudja-e Ön, Ön, hogy hogy aa melegnek melegnek milyen milyen káros káros egészségi egészségi hatásai hatásai vannak? vannak? vérnyomás panaszok egyéb napszúrás hőguta fáradékonyság, kimerülség erős izzadás nem tudja 0
5
10
a válaszadók százalékában
15
20
25
30
a válaszok százalékában
35
40
Teendők A klímaváltozás egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzésére, kivédésére, a hatások csökkentésére a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként „Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia” kidolgozása a VAHAVA program keretében
Ez felölelné: zA
klíma-egészségügyi hálózat
létesítésének feladatait, lépéseit zA
lehetséges megbetegedése jellemzőnek
és megelőzésének feltárását zA
megelőzés előtérbe állítását
További teendők I. zA
hőségriadók elrendelésének jogi szabályozása,
za
katasztrófa helyzetnek minősített hőséghelyzet intézkedési tevének kidolgozása, felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat (pl. Párizs, Róma).
z az
egészségügyi személyzet és a lakosság oktatása
További teendők II. Biztosítani kell:
információ áramoltatás kiszélesítését kórházi, szociális intézmények, önkormányzat, turisztikai intézmények és a lakosság számára
További teendők III: Fejleszteni kell: z az orvos-meteorológiai
27 ooC
előrejelzéseket z allergén növények virágzásának előrejelzését z telefonos és internetes tájékoztatási rendszert z a közcélú média részvételét z a szociális gondozói hálózatot
„„Ha Ha ttöbbet öbbet nevel ünk, nevelünk, kevesebbet gy ógyítunk” gyógyítunk” Fodor J ózsef József „„A A Magyar K özegészségügy Közegészségügy Megalap ítója” Megalapítója”
