Erdős Ferenc Gróf Károlyi József, a politikus (1884-1934) K á r o l y i J ó z s e f 1910-ben döntött az aktív politizálás mellett. Ebben az é v b e n a nagykárolyi vá lasztókerület képviselőjeként került be a képviselőházba, a F ü g g e t l e n s é g i és 48-as Párt jelölt je, dr. Papp Béla visszalépése k ö v e t k e z t é b e n , pártonkívüli képviselőként. Ez időben gróf K h u e n - H é d e r v á r y K á r o l y k o r m á n y a volt uralmon. Ú g y tűnik, hogy a fiatal Károlyi József po litikai pályafutása k e z d e t é n Apponyi Albert grófban találta meg politikai e s z m é n y k é p é t . M i n denesetre 1913-ban, amikor Tisza István g r ó f m á s o d i k k o r m á n y a k e z é b e került a hatalom, ő A p p o n y i Albert híveként a függetlenségi p á r t b a lépett be. A p p o n y i m ö g ö t t akkor m á r hosszú és változatos pálya állt. Szerepe itt és most csak mint Károlyi J ó z s e f e s z m é n y k é p é n e k és ta lán m e n t o r á n a k a j e l e n t ő s é g e v e h e t ő figyelembe. Apponyi 1905-ben belépett a függetlenségi pártba, s így Zichy N á n d o r katolikus néppártja maradt az egyetlen párt, amely egy ideig a ka tolikus egyházpolitika mellett először tűzte zászlajára a szociális intézkedéseket, a kisgazdák és a kisiparosok h e l y z e t é n e k javítását, s z ö v e t k e z e t e k létesítését. A Károlyi családban a függetlenségi politika mellett az agrárius és m é l y e n szociális e s z m é k is fellelhetők, ez utóbbit g r ó f Károlyi S á n d o r (1831-1906) testesítette meg. A z t az irányzatot, amelynek gondolati elemei Károlyi J ó z s e f k é s ő b b i b e s z é d e i b e n , cikkeiben l e g i n k á b b felis m e r h e t ő k . Emigrációjából h a z a t é r v e K á r o l y i S á n d o r is A p p o n y i párthíve, a hazai szövetkeze tek K ö z p o n t i Hitelintézetének, majd a G a z d a s z ö v e t s é g n e k e l n ö k e lett. A fiatal Károlyi József politikai arculatát valószínűleg ezek a p é l d a k é p e k alakították. 1
Károlyi József karitatív érzületének és szociális g o n d o l k o d á s á n a k b i z o n y í t é k a a magyaror szági Páli Szent Vince Egylet m u n k á j á b a n v a l ó részvétele is. Ez a társaság a katolikus karita tív egyesületeket fogta ö s s z e , és M a g y a r o r s z á g o n (először Sopronban) 1862-ben j ö t t létre, az ú n . Szent Vince konferenciák keretében. A z egyesület k ö z p o n t i tanácsa 1896 óta m ű k ö d ö t t Budapesten Zichy N á n d o r n a k (1829-1911), a fent említett Katolikus N é p p á r t alapítójának el n ö k l e t e alatt. A z egylet célja m i n d e n e k e l ő t t a városiasodással együtt j á r ó pauperizmus enyhí tése és a t ö n k r e m e n t egzisztenciák segítése volt. Zichy N á n d o r t 1911-ben K á r o l y i József k ö vette az elnöki s z é k b e n . 2
K á r o l y i J ó z s e f t e v é k e n y s é g e a Tiszántúlról egyre inkább a D u n á n t ú l r a tolódott át. M i n t a fehérvárcsurgói h i t b i z o m á n y ura t e v é k e n y részt vállalt Fejér megye g a z d a s á g i és közigazga tási életében. Ez a szerep teljesedik k i a k ö v e t k e z ő években ú j o n n a n elfoglalt állásában, ame lyet n é m i megszakítással 1917 és 1921 k ö z ö t t töltött be, mint Fejér megye és Székesfehérvár v á r o s főispánja. A T i s z a - k o r m á n y l e m o n d á s a után a M u n k a p á r t h o z közel álló Széchényi V i k t o r gróf, Fejér v á r m e g y e és Székesfehérvár t ö r v é n y h a t ó s á g i j o g ú város főispánja a k ü s z ö b ö n álló k o r m á n y változás természetes k ö v e t k e z m é n y e k é n t beadta lemondását. Á l t a l á n o s n a k bizonyult az a vé lemény, hogy a k o r m á n y k o a l í c i ó i d ő s z a k á b a n főispánná kinevezett S z é c h é n y i magatartásával és politikai toleranciájával nagyfokú tiszteletnek és n é p s z e r ű s é g n e k örvendett. Olyannyira posszibilis s z e m é l y i s é g n e k bizonyult, hogy a koalíciós k o r m á n y z a t l e m o n d á s á t k ö v e t ő e n az
1 ÉBLE, 1913.; NAGY, 1857-1865. 5. köt. 98-111.; GUDENUS, 1993. 35.; ERDŐS - NYÁRI, 1996. 73-161. CSAPODI, 1993.
2
ellenzéki k ö r ö k b e n is általánossá vált ama ó h a j , hogy maradjon meg a főispáni székben, ne hogy „valami törtető Tisza-gárdista kreatúrát küldjenek a város és a vármegye nyakára"? A Tisza István vezette M u n k a p á r t h o z tartozó főispán a p á r t o k közötti, hol nyíltan fellépő, h o l hamu alatti parázsként s z u n n y a d ó k ü z d e l m e k e t sikerrel oldotta meg. K i e g y e n l í t ő szerepét legfőbb politikai ellenfele, a F ü g g e t l e n s é g i é s 48-as Párt székesfehérvári szervezete is elismer te, tiszteletükről és m e g b e c s ü l é s ü k r ő l biztosítva a l e m o n d á s á t benyújtó Széchényi Viktort. K ü l ö n b ö z ő , sokszor e g y m á s n a k is e l l e n t m o n d ó találgatások és híresztelések láttak napvilá got a főispáni tisztség betöltéséről. H á r o m , e g y m á s h o z k ö z e l álló s z e m é l y i s é g neve forgott közszájon: a Függetlenségi é s 48-as P á r t h o z tartozó Manndorff G é z a b á r ó , valamint Batthyá ny Gyula gróf és Károlyi J ó z s e f gróf. Manndorff Géza mellett elsősorban a város tört lándzsát, hiszen 1913-tól ő volt a t ö r v é n y h a t ó s á g i j o g ú város o r s z á g g y ű l é s i képviselője. A megyei po litikai közélet m e g h a t á r o z ó s z e m é l y i s é g e i olyan, a m e g y é b e n földbirtokos és virilista történel m i c s a l á d o k tagjait t á m o g a t t á k , mint a fentebb említettek. A főispán személyét illető „ajánlásokkal" a Függetlenségi és 48-as Párt székesfehérvári szervezete ment el a l e g t o v á b b . E g y é r t e l m ű e n Manndorff G é z a k i n e v e z é s é t szorgalmazták, az esetleges k i n e v e z é s é v e l m e g ü r e s e d ő országgyűlési választókerület képviselőjévé a város pol gármesterét, a párttal a z o n o s u l ó Saára G y u l á t ajánlották. 1917. j ú n i u s utolsó napjaiban M a n n dorff nyilatkozata oldotta a feszültséget. Kijelentette, hogy t o v á b b r a is Székesfehérvár ország gyűlési képviselője k í v á n maradni. M a g a t a r t á s á t a feszült politikai légkörben azzal m a g y a r á z hatjuk, hogy nem vállalta a történelmi c s a l á d o k - B a t t h y á n y és K á r o l y i - tagjaival a m e g m é rettetést. Ugyanis m i n d B a t t h y á n y G y u l á n a k , mind Károlyi Józsefnek j e l e n t ő s támogatói v o l tak a m e g y é b e n . K ü l ö n ö s e n Károlyi J ó z s e f örvendett - fiatal kora ellenére - tiszteletnek, nem csak azért, mert féltestvére, Károlyi M i h á l y egyik legfőbb t á m o g a t ó j á n a k tartották országszer te, hanem azért is, mert a megyei k ö z é l e t b e n a világháborút m e g e l ő z ő e s z t e n d ő k b e n aktívan vett részt. M i n d i n k á b b K á r o l y i József s z e m é l y e került előtérbe, őt t á m o g a t t a politikai befo lyással r e n d e l k e z ő r o k o n s á g a , a m e g y é b e n m e g h a t á r o z ó szerepet betöltő Pappenheim és Fes tetics család tagjai (sógorai: az iszkaszentgyörgyi uradalom birtokosa, Pappenheim Sigfried és a dégi birtoktest tulajdonosa, Festetics S á n d o r ) . De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Károlyit baráti szálak fűzték az új m i n i s z t e r e l n ö k h ö z , E s t e r h á z y M ó r i c grófhoz, aki nemcsak kortársa, hanem Fejér megyei birtokostársa is volt. E s t e r h á z y M ó r i c uradalmaihoz tartozott a csákvári d o m í n i u m i s . 4
Alkotóereje teljében, 33 é v e s k o r á b a n került Fejér v á r m e g y e é s Székesfehérvár város főis p á n i hivatala élére. Jelentős politikai m ú l t a t tudhatott m a g á é n a k , m o s t o h a t e s t v é r e (Károlyi M i h á l y ) oldalán lett a s z á z a d e l ő p á r t k ü z d e l m e i n e k o r s z á g o s a n ismert alakja, majd az első v i lágháború esztendeiben felforrósodott belpolitikai k ü z d e l m e k hatására egyre távolabb került féltestvére politikai törekvéseitől. M i n d határozottabb alakja, politikai közvetítője, majd alko tó s z e m é l y i s é g e lett annak a k o n z e r v a t í v j e l z ő v e l illetett politikának, amely a királyság mint államforma, az ország területi integritásának megtartása és a Habsburg-Lotharingiai uralko d ó h á z j o g f o l y t o n o s s á g á n a k m e g ő r z é s e é s biztosítása mellett tett hitet. I . Ferenc József halála (1916. november 21.) után u n o k a ö c c s e IV. K á r o l y király néven lé pett a magyar trónra. ( K o r o n á z á s a 1916. december 3 0 - á n történt meg.) A z új uralkodó aktív külpolitikai lépésekre s z á n t a el magát. Sógora, Sixtus p á r m a i herceg az ő m e g b í z á s á b ó l kap csolatot keresett a franciákkal, s v á l t o z á s o k bontakoztak k i a hazai belpolitikai életben is. IV. Károly 1917. j ú n i u s 15-én E s t e r h á z y Móric grófot, a Katolikus N é p p á r t egyik v e z e t ő 3
4
Székesfehérvári Hírlap, 1917. július 15. F M L , IV. B. 405. jkv. 1917. július 12.; Székesfehérvári
Hírlap, 1917. július 13.
személyiségét nevezte k i m i n i s z t e r e l n ö k n e k , a b e l ü g y m i n i s z t e r i tárca birtokosa pedig U g r ó n G á b o r lett. Személyi változások voltak a k ö z p o n t i k o r m á n y z a t o t a t ö r v é n y h a t ó s á g o k élén képviselő fő ispáni tisztségek betöltésénél is. E politikai v á l t o z á s o k sodrában került Károlyi J ó z s e f Fejér v á r m e g y e és Székesfehérvár város főispáni székébe. A Károlyi család a l 9 . század első felétől játszott j e l e n t ő s e b b szerepet Fejér megye k ö z é l e tében. A reformkor k i e m e l k e d ő politikusa, Károlyi G y ö r g y gróf a fehérvárcsurgói és a sár keresztesi birtoktesttel gyarapította a család v a g y o n á t . F e h é r v á r c s u r g ó n építtette fel a család egyik rezidenciáját, s az 1840-es évektől vett részt a nemesi k ö z g y ű l é s m u n k á j á b a n . M i n t a f ő n e m e s s é g reformok iránt elkötelezett egyik legfőbb képviselőjét fehérvárcsurgói otthoná ban, 1849. augusztus m á s o d i k felében tartóztatták le a császáriak. A fogoly útja a pesti Neugeb ä u d e b a vezetett. A függetlenségi eszme a család egyik m e g h a t á r o z ó politikai hitvallásához tartozott a dualizmus évtizedeiben is. Ennek kifejezője Károlyi G á b o r g r ó f lett, aki Székesfe hérvár országgyűlési képviselője volt függetlenségi programmal. A regionális közélet megha tározó s z e m é l y i s é g e Károlyi József, a megyei t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g n a k virilis j o g o n tag j a , kisebb-nagyobb m e g s z a k í t á s o k k a l 1913-tól vett részt a Fejér Megyei T ö r v é n y h a t ó s á g i B i zottság m u n k á j á b a n . A Károlyi család tagjai közül a megyei közélet egyik legmagasabb tiszt ségét j e l e n t ő főispáni hivatalt c s u p á n Károlyi J ó z s e f töltötte be. A főispán installációjának előkészítésére július k ö z e p é n került sor. M i n d k é t t ö r v é n y h a t ó s á g - a háborúra való tekintettel - szerény keretek között, de m é l t ó ü n n e p é l y e s s é g g e l készült a be iktatásra, amelynek szertartásrendjét is m e g h a t á r o z t á k . 1917. j ú l i u s 2 1 - é n került sor a hivatali eskütételre. Károlyi J ó z s e f a t ö r v é n y h a t ó s á g i bizott ság előtt az alábbi esküt tette: „Én, gróf Károlyi József esküszöm az élő Istenre, hogy О Csá szári és Apostoli Királyi Felségéhez, О Felsége uralkodó házához, a magyar korona országa inak alkotmányához hű leszek, a törvényeket, a törvényes szokásokat, rendeleteket, utasításo kat és szabályokat megtartom, a hivatali titkot megőrzöm, a hivatalommal járó kötelességeket részrehajlatlanul, lelkiismeretes pontossággal teljesítem és főispáni tisztemben híven eljárok. Isten engem úgy segéljen!" A z ü n n e p é l y e s eskütételt - ugyancsak a megye ősi s z o k á s á n a k m e g f e l e l ő e n - a főispán „fel emelése" követte. Károlyi Józsefet a járási főszolgabírák a főispáni székkel együtt, a j e l e n l é v ő k éljenzése közepette h á r o m s z o r fölemelték. Ezt az ősi szokást a főispán székfoglaló b e s z é de követte. Határozott politikai irányvonal fogalmazódik meg a hitvallásban, amelynek összetartó ere jét azon törekvés fejez k i , hogy Károlyi József a hazát, a királyt és a m e g y é t kívánja szolgál ni („...egész munkakedvemet, minden ambíciómat és egész tehetségemet, Hazámon és Kirá lyomon kívül a vármegyének és közönségének akarom szentelni"). M e g e m l é k e z e t t a főispáni tisztséget betöltők közül p é l d a k é p e i r ő l is, akik valamennyien a 19. s z á z a d m á s o d i k felében és a századfordulón voltak Fejér v á r m e g y é b e n hivatali elődei (gróf C z i r á k y J á n o s , S z ő g y é n y Marich László, gróf Cziráky Béla és b á r ó Fiáth Pál). Politikai t ö r e k v é s e i n e k legfőbb mozga tórugóit a h á b o r ú harmadik esztendejében a tisztességes és becsületes b é k e m e g k ö t é s é b e n , az ország területi integritásának m e g ő r z é s é b e n , a választójogi reform kiszélesítésében, az elesett h ő s ö k hozzátartozóinak sorsáról történő i n t é z m é n y e s g o n d o s k o d á s b a n j e l ö l t e meg. 5
Azzal is e m l é k e z e t e s s é tette beiktatását, hogy szociális célokra ezer-ezer koronát utalt át a v á r o s n a k és a m e g y é n e k . A p o l g á r m e s t e r és az alispán a h a d i g o n d o z ó bizottságok h a t á s k ö r é be utalta az ö s s z e g felhasználását. 5
FML, IV. B. 405. jkv. 1917. július 21.; Székesfehérvári
Hírlap,
1917. július 22.
A visszafogott ü n n e p é l y e s s é g g e l , de a történelmi h a g y o m á n y o k h o z m é l t ó m ó d o n megszer vezett installációt a dolgos h é t k ö z n a p o k követték. K á r o l y i József a belpolitika, az ö n k o r m á n y zati igazgatás útvesztőiben utat nem tévesztett. A törvényhatósági érdekek t ö b b i r á n y ú felkarolása mellett tett hitet a főispán, ugyanakkor hivatali m ű k ö d é s é n e k kezdetén s z ü k s é g e s n e k tartotta nemcsak h a n g s ú l y o z n i , hanem tettekkel is bizonyítani, hogy nem pártpolitikus, nem a Függetlenségi és 48-as Párt törekvéseinek meg valósítója. 1917. augusztus k ö z e p é n a v á r m e g y e h á z á n fogadta a Székesfehérvári F ü g g e t l e n ségi Párt közel félszáz tagját. Politikai é r z é k e n y s é g é r e vall, hogy nem a párt s z é k h á z á b a n ke rült sor a m e g b e s z é l é s r e . H o l l y G é z a ü g y v é d n e k , a párt székesfehérvári e l n ö k é n e k gondolata it k ö v e t ő e n Károlyi József a c s a l á d s z á m o s nemzeti tradíciói közül az apai nagyanyja k ö z v e títette szellemiséget emelte k i , aki sógora, gróf B a t t h y á n y Lajos politikai és emberi n a g y s á g á t nemcsak gyermekeinek, de u n o k á i n a k is p é l d a k é p ü l ajánlotta, sőt „gyermekeit, de unokáit is a leghazafiasabb szellemben, a függetlenségi szent elvek rendíthetetlen őrizetében nevel tette". Károlyi nem a nagyanyja sugallta intranzigens magatartást tartotta m e g v a l ó s í t a n d ó nak, hanem a megváltozott t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i viszonyok között a Monarchia fenntartását, az u r a l k o d ó iránti lojalitást, az o r s z á g érdekeit m e s s z e m e n ő e n figyelembe v e v ő b é k e m e g k ö tését. 6
K á r o l y i Józsefet nemcsak hivatali m u n k a t á r s a i t á m o g a t t á k céljai m e g v a l ó s í t á s á b a n , hanem felesége, Wenckheim Margit grófnő is. Ott találjuk g r ó f Károlyi Józsefnét a K e r e s z t é n y N ő i L i g a székesfehérvári z á s z l ó b o n t ó n a g y g y ű l é s é n , amelyen a k e r e s z t é n y szellemiség o l y kiváló képviselői vettek részt, mint P r o h á s z k a O t t o k á r m e g y é s p ü s p ö k és a fiatal szociális m i s s z i ó társulati nővér, Slachta Margit. A K e r e s z t é n y N ő i L i g a székesfehérvári szervezetének v é d n ö kei Prohászka O t t o k á r és K á r o l y i Józsefné lettek. Á p o l ó n ő i d i p l o m á v a l rendelkezett, és a ka tonai k ó r h á z a k b a n tett látogatásokra rendszeresen elkísérte férjét, s felkarolta a C s e c s e m ő v é d ő Egyesület azon törekvését, hogy Székesfehérvárott g y e r m e k k ó r h á z létesüljön. 7
K ö z e l egy e s z t e n d ő után ú g y összegezhetjük K á r o l y i József főispáni m u n k á s s á g á t , hogy rendkívüli erőfeszítéseket tett Fejér megye és Székesfehérvár élén nemcsak a törvényhatósá gok érdekében, de tágabb é r t e l e m b e n v é v e az ország, a nemzet é r d e k é b e n is. Törekvései 1918 őszén ö s s z e r o p p a n t a k . Jelleme, s z e m é l y i s é g é n e k kiforrott, b e l s ő tartása mentette meg az emberi ö s s z e o m l á s t ó l . A z első v i l á g h á b o r ú h a d s z í n t e r e i n elszenvedett vere s é g e k , majd a féltestvére s z e m é l y é v e l egybekapcsolt októberi forradalom l e m o n d á s r a k é n y szerítette. Károlyi József főispáni m ű k ö d é s é n e k másfél esztendeje a c é l o k m e g v a l ó s í t á s á n a k rohamos z s u g o r o d á s á t e r e d m é n y e z t e . IV. K á r o l y t ö r e k v é s e a „ tisztességes és becsületes béke " m e g k ö t é s é r e nem j á r t e r e d m é n n y e l , a belpolitikai k ü z d e l m e k e t átható választójogi reform sem valósult meg, s h a z á n k területi integritása m e g ő r z é s é n e k s z á n d é k a sem talált az antanthatal m a k n á l meghallgatásra. 1918 k é s ő n y a r á n m á r az volt az egyik alapvető kérdés, m i l y e n és mekkora országrészeket s z a k í t a n a k k i M a g y a r o r s z á g b ó l katonai é s politikai ellenfelei. A főispán törekvéseinek ö s s z e o m l á s a több forrásból fakadt: a katonai ö s s z e o m l á s b ó l , a bel politikai, forradalmi válságból és IV. K á r o l y Eckartsauban kiadott nyilatkozatából, amelyben lemondott a m a g y a r o r s z á g i á l l a m ü g y e k vitelében v a l ó részvételéről. ( A trónról nem mondott le a király!) A z 1918. o k t ó b e r 31-én kirobban polgári demokratikus forradalom Fejér m e g y é b e n is futó t ű z k é n t terjedt. A helyi e s e m é n y e k központjának a m e g y e s z é k h e l y bizonyult. A F ü g g e t l e n s é gi és 48-as Párt elnökének ( H o l l y G é z a ) vezetésével megalakult a Székesfehérvári Nemzeti 6
7
KÁROLYI, 1977. 22-25. Székesfehérvári Hírlap, 1917. november 1., november 7., november 25.
Tanács, majd november 3-án jött létre a Fejér Megyei Nemzeti Tanács. A t ö m e g e k radikalizálódása november első napjaiban mind h a t á r o z o t t a b b á vált. Ebben a feszült belpolitikai hely zetben Károlyi J ó z s e f az egyetlen célra v e z e t ő m e g o l d á s n a k a megyei és a városi adminiszt ráció felelős v e z e t ő i n e k j ó z a n s á g o t sugalló magatartást ajánlott, valamint arra utasította őket, hogy a r e n d e l k e z é s ü k r e álló törvényes e s z k ö z ö k segítségével tartsák fenn, illetve állítsák hely re a közrendet, a k ö z b i z t o n s á g o t . Főispáni titkárának segítségével zavartalanná tudta tenni a főispáni hivatal m ű k ö d é s é t , ő maga pedig személyi b i z t o n s á g a kockáztatása árán is g é p k o c s i val j á r t a a vidéket. November l-jén tudatta a járások főszolgabíróival, hogy J ó z s e f főherceg homo regius kine vezte az új k o r m á n y t (Károlyi József féltestvére, Károlyi M i h á l y lett a miniszterelnök), annak rendeletei t ö r v é n y e s e k , s a k ö z s é g e k is megkezdhetik c s a t l a k o z á s u k a t a Nemzeti Tanácshoz. A m e g y e s z é k h e l y e n az utcai tüntetések miatt igen feszült volt a légkör. Ennek ellenére azon m e g g y ő z ő d é s é n e k adott hangot, hogy j e l e n t ő s e b b r e n d z a v a r á s r a nem kerül sor. Jelezte a Nemzeti Tanács Fejér M e g y e i Bizottságának közeli m e g a l a k u l á s á t , ugyanis a demokratikus testülettől t e v é k e n y s é g é n e k első napjaiban nem többet remélt, mint a rend, a k ö z b i z t o n s á g fenntartásának elősegítését. A főispánnak a járási főszolgabírói hivatalokhoz eljuttatott tájé koztatása lojális politikai m a g a t a r t á s r a vall, főképp a forradalmi átalakulás t ö r v é n y e s keretek között tartása volt az elsődleges célja. Ezen törekvését csak megerősítették a vidékről mind s ű r ű b b e n érkező hírek. T ö m e g m e g m o z d u l á s r a került sor M ó r o n , Etyeken, Adonyban, R á c a l m á s o n , Sárbogárdon, K a l ó z o n , Csákváron, K á p o l n á s n y é k e n , Alapon. K ü l ö n ö s e n a m ó r i zen dülés bizonyult v e s z é l y e s n e k , a járási székhely k ö z p o n t j á b a n elsősorban a z s i d ó k e r e s k e d ő k üzleteit, raktárkészleteit fosztották k i . A z ö s s z e ü t k ö z é s n e k 3 halottja és több súlyos sebesült je v o l t . 8
A polgári demokratikus forradalom g y ő z e l m é n e k első napjaiban, amikor a k ö z b i z t o n s á g a m é l y p o n t r a süllyedt, ö n m a g á t sem kímélte Károlyi József. November l-jén az esti ó r á k b a n személygépkocsijával tért vissza Sárpenteléről (ahol feltehetően a főispáni tisztségben elődjé vel, Széchényi Viktorral folytatott megbeszélést), amikor Székesfehérvár k ö z e l é b e n az útszé li b o k r o k b ó l két katona rálőtt. A golyók a s z e m é l y g é p k o c s i oldalába fúródtak, de a főispán szerencsésen m e g m e n e k ü l t . A z esetről a Székesfehérvári H í r l a p „Merénylet a főispán ellen" c í m e n adott tájékoztatást. 9
Lojális politikai m a g a t a r t á s a ellenére m i n d gyakrabban került a t á m a d á s o k előterébe, k ü l ö n ö s e n a s z o c i á l d e m o k r a t á k adtak hangot e l é g e d e t l e n s é g ü k n e k . I V . Károly Eckartsauban k i adott nyilatkozata (1918. november 13.) szinte egybeesett Károlyi József felmentésével. N o vember 13-án adta hírül a Székesfehérvár és Vidéke, hogy az új k o r m á n y a t ö r v é n y h a t ó s á g o k elévült rendjét g y ö k e r e s e n megreformálja. E t ö r e k v é s e k első s z a k a s z á b a n a főispáni tisztsége ket szünteti meg, s k o r m á n y b i z t o s o k a t nevez k i a v á r m e g y é k és törvényhatósági j o g ú városok élére. November első felében a megyei közigazgatási bizottság előtt Károlyi J ó z s e f bejelen tette, hogy a b e l ü g y m i n i s z t e r kérésére mindaddig a h e l y é n marad, amíg a k o r m á n y az őt fel váltó k o r m á n y b i z t o s s z e m é l y é r ő l nem dönt. A Károlyi József s z e m é l y é r ő l szóló javaslatot B a t t h y á n y Tivadar belügyminiszter terjesztet te elő. A minisztertanács ü l é s é n azon v é l e m é n y é n e k adott hangot, hogy Fejér m e g y é b e n Ká rolyi Józsefet kellene k o r m á n y b i z t o s n a k kinevezni, ugyanis értesülése szerint őt az egész me gye szívesen fogadná. A b e l ü g y m i n i s z t e r előterjesztését K á r o l y i M i h á l y miniszterelnök azzal vétózta meg, hogy Károlyi József a testvéröccse ugyan és meleg viszony fűzi hozzá, de 8
9
FML, IV. B. 416. Közigazgatási iratok. I . A polgári demokratikus forradalomra vonatkozó iratok, 1918. Székesfehérvári Hírlap, 1918. november 3.
annyira konzervatív, hogy nem alkalmas a k o r m á n y b i z t o s i tisztségre. A m i n i s z t e r t a n á c s a m i niszterelnök álláspontját tette m a g á é v á . A határozat u t á n Jászi O s z k á r n e m z e t i s é g i miniszter kiemelte, hogy a m i n i s z t e r e l n ö k v é l e m é n y e minden vonalon követésre m é l t ó , és azt célozza, hogy mindenkinek túl kell tennie m a g á t a s z e m é l y i szempontokon. November 18-án - két nappal a n é p k ö z t á r s a s á g kikiáltása után - vált meg tisztségétől K á r o l y i József. N e m a sértődött politikus h a n g j á n szólalt meg, nem is a r e m é n y e i t vesztett em ber gondolatait formálta meg b ú c s ú b e s z é d é b e n , hanem a j ö v ő n e k tett nemes gesztust: egy g a z d a k é p z ő iskola létesítésére 100 ezer k o r o n á t ajándékozott. A Székesfehérvár k ö z p o n t t a l lé tesítendő iskola m e g s z e r v e z é s é t a Fejér M e g y e i G a z d a s á g i Egyesületre bízta. ( T ö r e k v é s e csak egy évtized múltával valósult meg: 1928-ban adták át a Székesfehérvári G a z d a s á g i Iskolát.) A főispáni hivatalt dr. K ö v e s s E m i l k o r m á n y b i z t o s vette át ( K ö v e s s E m i l a Székesfehérvári Királyi Ü g y é s z s é g ü g y é s z e ) . Károlyi fehérvárcsurgói o t t h o n á b a vonult v i s s z a . 10
N e m fordított hátat a politikának, e l s ő s o r b a n a megyei e s e m é n y e k e t kísérte figyelemmel, s a forradalom tobzódását g á t a k közé szorítani a k a r ó k valamennyi rezdülésére igen aktívan re agált. December elején ismét a m e g y e s z é k h e l y e n találjuk. P r o h á s z k a O t t o k á r m e g y é s p ü s p ö k a papi s z e m i n á r i u m b a katolikus n a g y g y ű l é s t hirdetett. A közélet rohamos balratolódása, a szo c i á l d e m o k r a t á k mind határozottabb t ö m e g b e f o l y á s a aggodalmat keltett. December 8-án jelen tős s z á m b a n vettek részt a katolikus g y ű l é s e n mindazok, akik veszélyeztetettnek tartották az e g y h á z i i n t é z m é n y e k és iskolák további fenntartását és m ű k ö d é s é t . A m e g y é s p ü s p ö k kezde m é n y e z é s é r e megalakult Székesfehérvári Katolikus Tanács nem kisebb célt tűzött maga elé, m i n t a katolikus erők összefogását, a vallásnak, a vallásos iskoláknak és i n t é z m é n y e k n e k a m e g v é d e l m e z é s é t . A katolikus tanács i n t é z ő b i z o t t s á g á n a k t ö b b e k között tagja lett Károlyi J ó zsef i s . 1 1
N e m múlott el az e s z t e n d ő a politikai n é z e t e k ellentétének határozott m e g f o g a l m a z á s á t ó l . Féltestvérével, Károlyi M i h á l y m i n i s z t e r e l n ö k k e l ellentétesen ítélték meg az o r s z á g j e l e n é t és j ö v ő j é t . Károlyi József a polgári demokratikus forradalom sodrában is megmaradt konzerva tív, királyhű politikusnak. Ezen az sem változtatott, hogy Károlyi Mihály 1918 d e c e m b e r é n e k u t o l s ó napjait F e h é r v á r c s u r g ó n töltötte. A z együtt töltött napok - k a r á c s o n y és szilveszter k ö zött - politikai egyetértést nem e r e d m é n y e z t e k . N e m hozta k ö z e l e b b e g y m á s h o z a féltestvé reket az sem, hogy Károlyi Mihály m i n d k e t t ő j ü k sógorát, Festetics Sándor grófot, a dégi bir tokost nevezte k i h a d ü g y m i n i s z t e r r é . 12
A nyílt és szervezett ellenállás m e g f o g a l m a z á s á r a 1919. február 3-án, a Fejér M e g y e i Tör v é n y h a t ó s á g i Bizottság ülésén került sor. A z 1919. j a n u á r 18-án kinevezett Berinkey-korm á n n y a l szemben bizalmatlanságot fogalmazott meg a megye k ö z g y ű l é s e , amelynek előter j e s z t ő j e és m e g f o g a l m a z ó j a Károlyi J ó z s e f volt. A k ö z g y ű l é s e n megjelentek e g y h a n g ú t á m o gatásával határozattá lett előterjesztésben Károlyi a baloldali diktatúra k i é p ü l é s e ellen emelte fel tiltakozó szavát, s tántoríthatatlan r a g a s z k o d á s á t fejezte k i a nemzeti e s z m é h e z , az állam területi integritásához, a nemzeti h a g y o m á n y o k , s z o k á s o k és törvények tiszteletben tartásá hoz. Károlyi József és a megyei k ö z g y ű l é s e n megjelentek fellépése olaj volt a tűzre. H a t á r o zott baloldali fordulat következett be. Ideiglenesen a m u n k á s - és k a t o n a t a n á c s vette át a hatal mat. A minisztertanács február 4-én felmentette K ö v e s s E m i l k o r m á n y b i z t o s t , s a megye kor m á n y z a t á t a Károlyi-párti Tolnay Lajos vette át, a város élére pedig a s z o c i á l d e m o k r a t a
1 0
1 1
1 2
Székesfehérvár és Vidéke, 1918. november 13., november 15., november 20. JUHÁSZ, 1927. 67-68. HAJDÚ, 1978. 307.
H o r v á t h J á n o s k e r ü l t . Károlyi József családjával együtt m e n e k ü l n i kényszerült F e h é r v á r csurgóról. A T a n á c s k ö z t á r s a s á g idején Károlyi J ó z s e f B é c s b e n , majd egy ideig Pozsonyban t a r t ó z k o dott. A prolektárdiktatúra b u k á s a után hazatért M a g y a r o r s z á g r a és újra elfoglalta főispáni szé két. A Károlyi h á z a s p á r életében minden bizonnyal nagy e s e m é n y volt az 1920-as e s z t e n d ő , amely több éves h o s s z ú r e m é n y k e d é s után meghozta a várva várt fiúörökös m e g é r k e z é s é t : Ist ván fiuk F e h é r v á r c s u r g ó n jött a világra 1920. augusztus 8-án. 13
F ő i s p á n s á g á n a k ez az újabb szakasza sem volt tartós: 1921. o k t ó b e r 22-ig tartott. L e m o n d á sának k ö z v e t l e n oka а IV. K á r o l y király m á s o d i k hatalomátvételi kísérletét m e g h i ú s í t ó , illet ve m e g t o r l ó k o r m á n y i n t é z k e d é s e k , a király és a királyné s z e m é l y é n e k őrizetbe vétele v o l t . 1 4
Ez az a pontosan - napra - m e g h a t á r o z h a t ó i d ő p o n t , amikor Károlyi J ó z s e f életének e g é szen új szakasza k e z d ő d i k új feladatokkal, újonnan felismert kötelezettségekkel, egy eszme és a t ö r v é n y e s király személye iránt való elkötelezettségnek és a kötelességteljesítésnek az átla gosnál m e s s z e m e n ő e n nagyobb kifejezésre j u t t a t á s á v a l . Károlyi életének ez a szakasza töret lenül - 1934. szeptember 10-én b e k ö v e t k e z e t t - h a l á l á i g tart. Miben foglalhatnánk össze Károlyi József b e s z é d e i n e k , cikkeinek lényegét, politikai hitval lását? M i j e l l e m z i az 1930-as é v e k legitimista v e z e t ő j é n e k politikai arculatát? A z é r d e m i k é r d é s e k tárgyalását m e g e l ő z ő e n nem m e l l ő z h e t ü n k egy l é n y e g e s szempontot: a megváltozott politikai k ö r n y e z e t szerepét. N é p s z e r ű s é g e t m á r a Monarchia idejében is csak függetlenségi hangvételű szónoklattal lehetett szerezni. A sikertelen királyi h a t a l o m á t v é t e l e k és a detronizációs t ö r v é n y óta a k ö z h a n g u l a t és a k ö z s z e l l e m egyre e r ő s e b b e n restaurációelle nessé vált M a g y a r o r s z á g o n , k ü l ö n ö s e n a G ö m b ö s - r e z s i m idején. A legitimisták társadalmi tá m o g a t o t t s á g a lényegesen g y e n g é b b volt, mint a szabad királyválasztóké. A k é r d é s n e k megvol tak a történelmi gyökerei. M a g y a r o r s z á g és a dinasztia viszonyát tekintve: minden külpoliti kai ellentét a magyar függetlenség és k ö z é p - e u r ó p a i e g y s é g között, minden belpolitikai ellen tét az e g y s é g e s k o r m á n y z a t i rendszer és a magyar rendek között e g é s z e n 1849-ig nem állta út ját annak, hogy a magyar nemzet és a dinasztia kapcsolata komoly és fegyveres ö s s z e c s a p á sokban is kifejezésre j u t ó e s e m é n y e k ellenére fennmaradjon, akár a k ö z ö s érdeket k é p v i s e l ő török h á b o r ú k b a n , akár Mária Terézia k o r á b a n vagy a n a p ó l e o n i h á b o r ú k idején. A z 1849. évi trónfosztás és a vesztett s z a b a d s á g h a r c , az erre k ö v e t k e z ő megtorlás és az önálló magyar ál lamiság m e g s z ü n t e t é s e n y o m á n történt a társadalmi tudatban valami olyan szakadás, amelyen m á r a k i e g y e z é s t elfogadó lojális magyar k o r m á n y o k n a k a kiegyezést becsületesen m e g t a r t ó uralkodóval való e g y ü t t m ű k ö d é s e sem tudott változtatni. K i tudná igazán megmondani, hogy egy nép „mélyrétegeiben" m i zajlik igazán? Hogy a politikát csinálok k ö r é b e n m i l y e n volt a m a g y a r - o s z t r á k viszonyról kialakult k é p , az azonban nyomon k ö v e t h e t ő , elég a korszak or szággyűlési naplóit fellapozni a század első éveiről. Le kell s z ö g e z n ü n k , hogy a trianoni b é k e d i k t á t u m , a Habsburg-Lotharingiai u r a l k o d ó h á z trónfosztása utáni e s z t e n d ő k b e n az a politikus, aki az u r a l k o d ó h á z restaurációja, a j o g f o l y t o nosság, az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia és a Szent István-i t ö b b n e m z e t i s é g ű á l l a m e s z m e mel lett teszi le a voksát, eleve az ár ellen úszik. Károlyi J ó z s e f politikai g o n d o l k o d á s á b a n , k ü l ö n ö s e n ha végrendeletét is t a n u l m á n y o z z u k , főleg Széchenyi István gondolataira i s m e r ü n k rá, t e r m é s z e t e s e n nem kizárólagos é r v é n n y e l . Széchenyi a g a z d a s á g i kérdések felől indult, s innen jutott a politikai és a közjogi k é r d é s e k p r o b l é m a k ö r é h e z . Károlyi politikai g o n d o l k o d á s á b a n a közjogi, alkotmányjogi k é r d é s e k n e k 1 3
1 4
FML, IV. B. 405. jkv. 1919. február 3. FML, IV. B. 401. I I . A főispán személyére vonatkozó iratok, 1921.
van prioritása, és nem kizárt, hogy ebben függetlenségi párti múltja is szerepet játszott, hiszen Kossuth is a közjogi kérdéseket helyezte előtérbe - m á r p e d i g Károlyi függetlenségi múltját sohasem tagadta meg. í g y például az Összetartás T á r s a s k ö r b e n m é g 1933. március 2 3 - á n tar tott előadásában is hivatkozott rá, hogy mind A p p o n y i Albert, mind ő negyvennyolcas függet lenségiek voltak, é s csak nehezen barátkoztak meg az Ausztriával való szoros összeköttetés gondolatkörével. „De csak a nem-gondolkodók következetesek - mondja - holott a következe tesség nem tartható, ha az a nemzet vitális érdekeinek a rovására megy. " 1 5
A j o g f o l y t o n o s s á g eszméjét tekintve Apponyi nyomdokain jár, akinek egyik erről tartott be szédét a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége k i is adta. Károlyi felfogása szerint a n e h é z g a z d a s á g i v i s z o n y o k b ó l és a k ö z é l e t terén m u t a t k o z ó z a v a r o k b ó l csak az a l k o t m á n y o s s á g k i lenc évszázados útján lehet kilábalni; a l k o t m á n y o s s á g és j o g f o l y t o n o s s á g vezethet csak a gaz d a s á g i jólét felé. Ehhez pedig nagyobb gazdasági é s vámpolitikai egységet kell k e r e s n ü n k mondja - , és e b b ő l a megállapításból lehetetlen nem kihallani az egykori M o n a r c h i á v a l és a dinasztiával v a l ó szorosabb kapcsolataink helyreállításának szükségességét. Ez o l v a s h a t ó az 1933. március 2 5 - é n a Magyar N ő k Szentkorona S z ö v e t s é g é b e n mondott b e s z é d é b e n . En nek szükségességét egyre többen é s egyre nyíltabban hangoztatják a t á r s a d a l o m a l s ó b b szint j e i n is - teszi h o z z á - , á m az irányító t é n y e z ő k bizonyos á l s z e m é r e m m e l kezelik a kérdést, és nem vesznek t u d o m á s t a p r o b l é m a létezéséről. 16
Károlyi szerint nemcsak g a z d a s á g i , hanem m o r á l i s krízis is van az országban. E v á l s á g b a n tisztítótűzként k e l l , hogy hasson a mindenki által elismert királyi tekintély, mint p é l d a a d ó , m i n t osztályok, népfajok és felekezetek felett álló, Istentől rendelt erkölcsi fórum. E r e z z ü k fűzi hozzá - , hogy a nemzet t ö b b s é g e királyi tekintélyt kíván: „Nekünk kell ennek alkotmá nyos útjait egyengetnünk, hideg ésszel és a nemzet iránti felelősséggel; meleg szívvel a nép szenvedései iránt; ha kell, eréllyel, de mérséklettel baráti jobbot nyújtva mindenkinek, aki ezt átérzi... A jelen helyzetben hirdetem én az élet parancsaként az ernyedetlen hűséget a jog tisz ta alapjaihoz." K á r o l y i g o n d o l a t m e n e t é b e n tehát - é s ez egyben a magyar közfelfogásban a j o g h o z és az a l k o t m á n y h o z való történelmi alapokon n y u g v ó r a g a s z k o d á s kifejezése - ismét visszatér az a l k o t m á n y o s s á g és a j o g f o l y t o n o s s á g általa annyiszor hangoztatott ideájához, amely felfogásának a sarkpontja. Mindez 1933. november 20-án az Ottó-vacsorán, a V i g a d ó ban tartott b e s z é d é b e n hangzik el, amelyet antilegitimista tüntetés zavart meg. A t o v á b b i a k ban így folytatja: „Ha az alkotmányosság útjáról a nemzet letért, és akár az önkény, akár a forradalom alapjára helyezkedett, mindig ingoványba jutott. Ma a nemzeti élet hullámvölgy ében élünk; ez nemcsak az államterület és az alkotmány csonkaságában nyilvánul [meg]." Történeti p é l d á k r a hivatkozik (a M o h á c s utáni helyzetre, a török hódoltság utáni időkre, 1849re é s 1867-re) és megállapítja: a nemzet fenntartó ereje bizonyosan meg fogja találni a j o g alapján állva az új életforma felé v i v ő evolúció útját. Tehát fejlődés, evolúció: igen - forradal m i szellem és r e v o l ú c i ó : nem. A z evolúció k o n k r é t formáiról beszélni azonban nem lehet - fű z i h o z z á - „mert a világesemények forgataga változó". Igaza volt. Tegyük hozzá: 1933 no v e m b e r é b e n vagyunk, és j a n u á r ó t a A d o l f Hitler N é m e t o r s z á g kancellárja. Károlyi nemzeti összefogást sürget. H a n g s ú l y o z z a , hogy nem pártok és s z e m é l y e k ellen foglal állást, n e m is az ideiglenes a l k o t m á n y o s rend ellen - teszi h o z z á oldalvágással a H o r t h y - k o r m á n y z a t , a király nélküli királyság felé - , hanem olyan eszme mellett, amely a ma gyar nemzet a l k o t m á n y á b ó l fakad, és a magyar nemzet e g é s z é n e k érdekeit szolgálja. Nemze ti egységet hirdet, és egyöntetű akaratnyilvánítást k í v á n az a l k o t m á n y o s élet helyreállításának 1 5
1 6
Pesti Hírlap, 1933. március 24. Uo.1933. március 26.
időpontjára nézve. N e m kétséges, hogy a királyi hatalom visszaállítására gondolt, hiszen a „csonka alkotmány" csak ezáltal válhatik újra teljessé. Károlyi azonban nem marad meg ennél a szigorúan v é v e j o g s z e r ű , de bizonyos értelemben m é g i s s z ű k alkotmányjogi szemléletnél. 1933 k a r á c s o n y á n , a Nemzeti Ú j s á g b a n megjelent v e z é r c i k k é b e n olvashatjuk a k ö v e t k e z ő k e t : „ Egy hatalmas kéz, amely sorscsapások fonáksá gában is érezteti bölcs céltudatosságát, visszalendített bennünket az igazi sínekre. Ezen az úton kell tovább haladnunk ősi alkotmányunk szellemében a szélesebb egyenlőség, belső szo ciális megértés és a nemzeti összetartozandóság nagy közösségében. Az ezeréves magyar alkotmány... Szent István államalkotó lángelméjének nagy elgondolása kötelez arra is, hogy ne zárkózzunk el szűk, sovén korlátozottság börtönébe, és ne zárjunk ki a nemzet egyeteméből egyetlen más nemzetiséget sem. Gyenge és törékeny az egynyelvű ország. Szent István biro dalmának jelszava ma sem vesztett erejéből. " Szükségtelen megjegyezni, hogy ez a néhány mondat k e l l ő k é p p e n kifejezésre juttatja K á r o l y i József toleranciáját a m a g y a r o r s z á g i nemze tiségek iránt, valamint a külföld felé is. 1 7
Talán Károlyi J ó z s e f egyik b e s z é d é b ő l , egyik írásából sem tűnik k i annyira, mint ebből a k a r á c s o n y i cikkéből - földi életének utolsó k a r á c s o n y á n - , hogy szemlélete mennyire nem re ked meg az alkotmányjogi k é r d é s e k n é l , mint ahogy a múlt s z á z a d v é g egyes politikai kapaci tásként ismert és akkoriban ünnepelt s z e m é l y i s é g e i esetében. Károlyi - talán A p p o n y i Albert és saját egykori Függetlenségi párti elkötelezettsége n y o m á n - állandóan az e z e r é v e s alkot m á n y t és a j o g f o l y t o n o s s á g o t hangoztatja ugyan, de idézett m o n d a t a i b ó l kiviláglik; perspek tívája ennél sokkal t á g a b b , éspedig l e g a l á b b k é t irányban. A z egyik, a szociális szempont, az á l l a m p o l g á r o k minél nagyobb jóléte, a m á s i k a nemzetfogalom sovén felfogásának az eluta sítása: a kirekesztés, a diszkrimináció kizárása politikai életünkből, vagyis annak elismerése, hogy valamennyi n e m z e t i s é g a nemzet e g y e t e m e s s é g é h e z tartozik. Felfogása felemelkedik a Szent István-i á l l a m e s z m e magaslatára. A szociális szempontok h a n g o z t a t á s a ebben a korban t ö b b gyökérből táplálkozik. A katoli kus g o n d o l k o d á s n a k m á r az elmúlt é v s z á z a d v é g é n alapvető fontosságú e l e m é v é vált X I I I . L e ó p á p a „Rerum novarum" enciklikájának a tanítása, majd 1931-ben X I . Piusnak az e l ő z ő enciklika k i b o c s á t á s á n a k n e g y v e n é v e s évfordulója a l k a l m á b ó l közzétett „ Quadragesimo anno" enciklikája, amely az előző pápai körlevél megállapításait megerősíti és bővíti. Ezeknek a pápai k ö r l e v e l e k n e k a tanításától ö n m a g á t k e r e s z t é n y pártnak n e v e z ő párt nem te kinthetett el. K e r e s z t é n y pártok, mozgalmak m á r a múlt század m á s o d i k felében otthonosak voltak Európa-szerte. M a g y a r o r s z á g o n is megvolt ennek történeti elődje a g r ó f Z i c h y N á n d o r alapította katolikus n é p p á r t b a n . K á r o l y i g o n d o l k o d á s á n a k valószínűleg egy m á s i k g y ö k e r e IV. Károly király szociális beál lítottságában lelhető fel. Ez utóbbi tény k ö z i s m e r t , és a K á r o l y király életével foglalkozó iro dalom alapján nyomon k ö v e t h e t ő . Sok feladat várt volna a j ó s z á n d é k ú fiatal u r a l k o d ó r a , ha a g o n d v i s e l é s két szűkre szabott h á b o r ú s év helyett időt enged neki elképzeléseinek m e g v a l ó s í tására. K á r o l y király erős szociális érzékkel rendelkezett, és ennek - k ü l ö n ö s e n a h á b o r ú ide j é n - t ö b b s z ö r is tanújelét a d t a . Ugyancsak lehetséges, hogy a szociális szempontok előtér be k e r ü l é s e az idők változásával, nem u t o l s ó s o r b a n az ö r ö k ö s király felfogásával függött öszsze. 18
A s z ó b a n forgó i d ő s z a k b a n a legitimista mozgalmat többnyire azzal p r ó b á l t á k meg diszkre ditálni, hogy hívei az arisztokráciából, a katolikus klérusból és a zsidóság k ö r é b ő l kerültek k i . 1 7
Nemzeti Újság, 1933. december 24.
1 8
KRAY, 1935.
Olyan mozgalom ez - v é l t é k - , amelyhez a magyar n é p n e k semmi k ö z e . Ugyanakkor pedig a restauráció irányában k é t vonalon is e l m o z d u l á s mutatkozott. A z egyik külpolitikai indíttatá sú volt: Ottó örökös király s z e m é l y é n e k fokozatos előtérbe k e r ü l é s e , mert a hitleri N é m e t o r szág agresszív politikájától és A u s z t r i á n a k a N é m e t Birodalomba való bekebelezésétől tartva nemcsak a feltétlenül királyhű, de az akkori establismentЪеп a n g a z s á l t politikusok, „ szabad királyválasztók" s z e m é b e n is komoly, reális alternatívának tűnt a m a g y a r o r s z á g i Habsburg restauráció és az A u s z t r i á h o z fűződő szoros viszony. A Habsburgok mint v é d ő g á t a német ve szedelem ellen? Ez a „kismagyar" felfogásúak politikai j u d í c i u m á t azért j ó c s k á n meghalad ta. Egy magyar történész nem ok nélkül figyelmeztetett arra, hogy ezek most az Anschluss esetén, tíz évvel a királylátogatások után m e g k a p h a t j á k „ a porosz pickelhaubét: nem a hétmil liós osztrák köztársaságot, hanem a 75 milliós germán birodalmat szomszédul. Ez idővel be is következett. " 1 9
K á r o l y i József politikai é s világnézeti felfogásának legszebb foglalatát végrendelete nyújt ja. Ebben a családapa, a k e r e s z t é n y hívő, a hazafi és a politikus, sőt az osztálya elhivatottsá gát vállaló főnemes gondolatai ö t v ö z ő d n e k . Kívánja, hogy fiát istenfélelemben, h í v ő k e r e s z t é n y n e k neveljék, mert a sors csapásait és a lelki k ü z d e l m e k e t csak a hit tudja elviselhetővé tenni. Kívánja t o v á b b á , hogy fiát a haza sze retetére neveljék, a magyar h a g y o m á n y o k és „az őseinktől ránk maradt alkotmány" tisztele t é b e n annak tudatában, hogy a Károlyi nevet viselő ifjúnak ez kötelessége. Kívánja, hogy fia n y i l v á n o s k ö z é p i s k o l á b a járjon, szerezzen gazdasági d i p l o m á t és j o g i végzettséget, majd érett fejjel Széchenyi István s z e l l e m é b e n k ö z ü g y e k k e l foglalkozzék. Óhajtja, hogy fiát igénytelenebbül neveljék, mint egykor őt, amint s z ü k s é g e s , hogy a hazafias é r z e l m ű főrangú családok fiai is mérsékeljék életmódjukat. Ajánlja, hogy fia tegyen külföldi tanulmányutakat, és hasz nos tapasztalatait i g y e k e z z é k itthon is m e g v a l ó s í t a n i . Fia lehetőleg a család legrégibb szállás helyén, Szabolcs és S z a t m á r m e g y é b e n telepedjék le, amely nagyon rászorul az intenzív gaz dálkodásra, talajjavításra, csatornázásra é s fásításra. 20
Látszólag e l l e n t m o n d á s o s n a k tűnik a külföldi utazásokra való buzdítás és a szigorúbb Szat m á r megyei é l e t k ö r ü l m é n y e k k ö z é illeszkedés ajánlata. Á m a fejlettebb külföldi viszonyok ta n u l m á n y o z á s a é p p e n azok hazai megvalósítását célozza; m á s r é s z t a Szabolcs é s Szatmár me gyei magyar földön megmaradt birtok mintegy nyolcezer holdja megfelelő alapul szolgálha tott a család megszokott életformájának folytatásához S z a t m á r m e g y é b e n is. Károlyi felelősségérzetének ritka példája féltestvérének, a v a g y o n á t ó l megfosztott Károlyi M i h á l y n a k a g y e r m e k e i r ő l való g o n d o s k o d á s . Fivérével való viszonya 1918-ban teljesen meg romlott és a két testvér útjai szétváltak. Kijelentette, hogy bátyja iránt nem táplál haragot, nem k í v á n bíráskodni fölötte. H a igazságtalanul ítélkezett volna, b o c s á s s o n meg neki; ha így volt, annak oka az, hogy hazáját jobban féltette, mint ahogy bátyját szerette. Bátyja gyermekeinek é r d e k é b e n mindent meg k í v á n tenni, ami h a t a l m á b a n áll. H a K á r o l y i M i h á l y fia, Á d á m is megfosztatnék a nagyapa, Károlyi G y ö r g y által alapított h i t b i z o m á n y haszonélvezetétől, s a Károlyi Mihály-féle h i t b i z o m á n y bizonyos része rá (Károlyi Józsefre), illetve fiára szállna, az utóbbi mindent tegyen meg annak é r d e k é b e n , hogy K á r o l y i Á d á m ennek birtokába jusson. H a ez nem volna lehetséges, akkor fia ezt a vagyonrészt saját h i t b i z o m á n y á n a k állagától különít se el, és j ö v e d e l m é t t ő k é s í t v e juttassa Károlyi Á d á m n a k ; e g y é b k é n t pedig Károlyi M i h á l y g y e r m e k e i r ő l ( Á d á m o n k í v ü l k é t leány: É v a és Judit) ú g y gondoskodjék, mintha testvérei
1 9
2 0
PETHŐ, 1932.; CSONKA, 1972. A végrendelet részletesen megtalálható az Új Magyarság
1934. szeptember 12-i számában.
lennének. (Károlyi Á d á m sohasem térhetett vissza M a g y a r o r s z á g r a : 1939-ben A n g l i á b a n re pülőszerencsétlenség áldozata lett.) Károlyi József végrendeletét t ö b b napilap ismertette. Sorait olvasva nem lehet nem gondol ni arra, hogy ez az irat nem c s u p á n fiának, hanem egy t á g a b b k ö z ö s s é g n e k is szól. K ü l ö n ö s e n áll ez azokra a szövegrészekre, amelyek fiának vallásos k e r e s z t é n n y é , j ó m a g y a r r á v a l ó neve lésére vonatkoznak. Ez minden magyar ifjúra v o n a t k o z t a t h a t ó : é p p e n ú g y , mint azok a sorok, amelyek a gyermekek i g é n y t e l e n e b b , egyszerűbb é l e t k ö r ü l m é n y e k h e z v a l ó szoktatásáról szól nak. A végrendelet intézkedéseit az ö r ö k ö s betartotta. A család h i á b a érvelt a bíróság előtt azzal, hogy Károlyi M i h á l y birtoka - h i t b i z o m á n y lévén - az neki nem a sajátja: a h i t b i z o m á n y csak haszonélvezetet jelent. A birtokot elkobozták; tíz százalékát Károlyi J ó z s e f kapta meg. Ebből vásároltak két bérházat ( M o l n á r u. 55. és Szentkirályi u. 32/b.), valamint kb. 4000 holdat a Veszprém megyei Lesencetomajon és további 2000 holdat a Somogy megyei Vityapusztán: ennek j ö v e d e l m é t Károlyi M i h á l y gyermekei kapták. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú idején ennek a kötelezettségnek a teljesítése nem volt éppen p r o b l é m a m e n t e s feladat, de m e g t ö r t é n t . 21
A m á s o d i k világháború után b e k ö v e t k e z e t t társadalmi f ö l d c s u s z a m l á s évszázados intéz m é n y r e n d s z e r t döntött romba, hatalmas családi vagyonokat tett s e m m i v é és forgószélként so dorta a Károlyi család tagjait is m á s országokba, m á s világrészekre. 1934. augusztus 2-án szállították Károlyi Józsefet F e h é r v á r c s u r g ó r ó l Budapestre a s v á b h e g y i szanatóriumba. A z újsághír szerint öt évvel k o r á b b a n súlyos t r o m b ó z i s o n esett át, most pe dig sárgaságban betegedett meg. N y i l v á n v a l ó , hogy itt a c s o n t r á k n a k a májra való áttételező déséről volt m á r szó. Sorsa m é g t ö b b mint egy hónapi s z e n v e d é s t m é r t rá: szeptember 9-én k é s ő este beállt az agónia és 10-én, hétfőn délelőtt fél tizenkettőkor következett be a halál. A holttestet a beszentelés u t á n m é g szeptember 12-én átszállították Fehérvárcsurgóra, ahol a k ö z s é g lakosai és az uradalom s z e m é l y z e t e fogadta fáklyákkal és gyertyákkal. F e h é r v á r c s u r g ó n a kastély k ö n y v t á r t e r m é b e n ravatalozták fel. A temetést szeptember 13-án Shvoy Lajos székesfehérvári m e g y é s p ü s p ö k végezte. A szer tartás délelőtt 10 órakor k e z d ő d ö t t : a kastély n é g y s z ö g ű u d v a r á n a főbejárat előtt állott az o l tár és a ravatal. A k o p o r s ó n k é t k o s z o r ú t helyeztek el: az egyik Zita k i r á l y n é é és O t t ó é , a m á sik az ö z v e g y é é s fiáé. A t e m e t é s e n a Károlyi család több tagja vett részt, köztük gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök. Képviseltette m a g á t az o r s z á g g y ű l é s m i n d k é t háza, valamint gróf Széchényi V i k t o r főispán v e z e t é s é v e l Fejér megye h á r o m s z á z főből álló k ü l d ö t t s é g e . 22
A gyászjelentésben a k ö v e t k e z ő k e t olvashatjuk: „a megboldogult hűlt tetemét Fehérvár csurgón helyezik ideiglenes nyugalomra". Károlyi József fehérvárcsurgói temetése s z e m é lyes, a v é g r e n d e l e t é b e n megfogalmazott kívánsága volt: „arra kérem feleségemet, hogy ha meghalok, magyar földben temessenek el". Hiszen végrendelete m e g í r á s a idején (1928) M a gyarországot m á r a trianoni h a t á r o k vették körül, s a Károlyi család ősi temetkezési helye Kaplony - Capleni n é v e n R o m á n i á h o z tartozott. A m i k o r pedig 1940 őszén a m á s o d i k bécsi döntés k ö v e t k e z t é b e n É s z a k - E r d é l y s vele együtt Kaplony visszakerült M a g y a r o r s z á g h o z , a család a koporsót kiemeltette é s elvitette a kaplonyi sírboltba „ apja és ősei mellé ", m i n t ahogy azt ő maga, a helyzet m e g v á l t o z á s a esetére gon dolva végrendeletileg is kérte.
Gróf Károlyi István személyes közlése. FML, IV. B. 401. Széchényi Viktor főispán működési naplója. 1934. szeptember 13-i bejegyzés.; Új Magyarság, 1934. szeptember 14.
Felhasznált források FML IV. B. 405. IV. B. 416. IV. B. 401.
Fejér Megyei Levéltár Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1872-1944. A Sárbogárdi járás főszolgabírójának iratai, 1886-1944. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai, 1782-1942. Felhasznált irodalom
CSAPODI, 1993. CSONKA, 1972. ÉBLE, 1913.
Csapodi Csaba: Gróf Zichy Nándor élete és politikája. Bp., 1993. Csonka Emil: Habsburg Ottó, egy különös sors története. München, 1972. Éble Gábor: A nagy-károlyi Károlyi család leszármazása a leányági ivadé kok feltüntetésével. Bp., 1913. ERDŐS - NYÁRI, 1996. Erdős Ferenc - Nyári Zsigmond: Károlyi József gróf, a politikus. In: Károlyi József: Madeirái emlék Székesfehérvár, 1996. 71-161. GUDENUS, 1993. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség X X . századi genealógi ája. 2. köt. Bp., 1993. HAJDÚ, 1978. Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Bp., 1978. HERBERT, 1935. Herbert, Vivian: Kreuzweg eines Kaisers. Leipzig-Wien, 1935. JUHÁSZ, 1927. Juhász Viktor: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Székes fehérvár, 1927. KÁROLYI, 1977. Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Bp., [1977.] KRAY, 1935. Kray István: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt. Epizódok és jellemképek I. Ferenc József és IV. Károly királyokról. Bp., 1935. NAGY, 1857-1865. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. PETHŐ, 1932. Pethő Sándor: A magyar Capitolium. A magyar királyeszme a Duna völgyé ben. Bp., 1932.
Gróf Károlyi József (1884-1934)
