Görögországi beszámoló 1. nap Az első napunk utazással telt. Délután 5 órakor találkoztunk a Liszt Ferenc Repülőtéren, a gépünk pedig 18:45kor indult Thessaloniki felé. Este 22:30-kor (görög időszámítás szerint) szálltunk le a repülőgéppel, itt a csomagok felvétele után, elmentünk a bérelt autónkért, az autót bérbe adó cég irodájához. A papírmunkával nehezen boldogultunk, mert az irodai hölgy nem tudott angolul túlságosan, és érdekes, hogy az általunk tanult angollal nem mentünk semmire, így Szajda tanár úr egyszerűsített formában közölte vele a közölni valókat. Nem hiába, végtére is nyelvtanár . A szállásunk Vólosban volt, ahová autóval utaztunk, út közben megálltunk vacsorázni. Elég érdekes volt számunkra, hogy miután megkaptuk az ételt, a séf, és egyben étteremtulajdonos, két asztallal mellettünk nyugodtan elcigarettázgatott. Ott ez nem számít. Elképesztően finom Souvlakit ettünk, majd éjjel 3 órakor megérkeztünk szállásunkra.
2. nap Hétfőn 8 órakor indult a napunk.Megreggeliztünk. Ez után útnak indultunk, és meglátogattuk Vólos Templom terét, majd egy tengerbe belenyúló építményen sétáltunk, amiről később tanárúrtól tudtuk meg, hogy hullámtörő a neve, és azt a célt szolgálja, hogy a hajók nyugodt vízen tudjanak kikötni. Délután autós túrát tettünk, a Thessaly-hegységbe, és átkeltünk rajta az öböl másik oldalára, ahol már az Égei-tenger mosta a partot.Út közben nagyon sokat tanultunk, például megtudtuk, hogy azért van sok almafa a hegységekben, mert azoknak inkább a hűvösebb időjárás kedvez, míg síkvidéken a mediterrán növényeket termelik Görögországban. Folyamatosan szórta ránk a tanár úr a kérdéseket, hogy ez milyen fa, miért néz ki a hegy úgy, ahogy, tehát földrajz, biológiatudásunk óriásit bővült. A tengerparton vidáman futkároztunk, és még egy szép vízesésnél is megálltunk
Görögországi beszámoló 3. nap A reggeli után, autóval elindultunk a Meteorákhoz. Mint megtudtuk, a Meteorák, jelentése „föld és ég között lebegő”. Megnéztük azokat a kolostorokat ahová be tudtunk jutni. A legnagyobb kolostor melletti ajándékbolt árusai meglepő módon megszólaltak magyarul, kedvenc szavaik egyike: „Gyere, magyar gyere, van neked magyar papír.” Ez a mondat egyértelműen elnyerte a tetszésünket, a gyönyörű látvánnyal együtt, ami ott fogadott minket a hegyek között. A kolostorok a 12. században épültek. Az épületekbe nem lehetett ujjatlan felsőben, rövidnadrágban bemenni, és a nőknek kötelező volt bokáig érő felköthető kötényt felvenni, amit a bejáratoknál kaphattak. A gyönyörű hegycsúcsok kialakulásán kívül megtanultuk azt is, hogy a szerzetesek ezeken a magaslatokon próbáltak közelebb kerülni Istenhez, ezért volt számukra ideális hely a Meteorák. Persze más szempontból nem volt túlságosan kényelmes hely, de az aszkéta életmódhoz (aminek értelmét szintén itt tanultunk meg) ideális helyszín lehetett. Este volt az első közös vacsora a projekt tagjaival a part melletti étteremben.Nagyon sok idegen országbeli tanulóval ismerkedtünk meg, de rögtön megértettük egymást.
Görögországi beszámoló
4. nap Az első iskolai napon, rettentően izgultunk az első prezentáció miatt. Reggel 8 órakor indultunk busszal a hotelből az iskola felé ahol az előadást tartottuk. Az előadások két részben történtek egy kávészünettel egybekötve. A kávészünetben a helyi srácokkal focimeccset játszottunk, amit sikeresen meg is nyertünk. A prezentációnk jól sikerült, megkönnyebbültünk. Ezután elsétáltunk a régi cserép és tégla múzeumba, ahol nagyon sok érdekes dolgot láttunk. Megtudtuk az idegenvezetőtől, hogy a gyár tökéletes minőségű cserepeket és téglákat gyártott, de az olcsóbb és gyengébb minőségű kínai áruk kelendőbbek voltak, így bezárták a gyárat. Sok érdekes helyiséget látogattunk meg a gyárban, mint példáulaz égetőkemencét. Csiki tanár úr néhány gépészeti titkot is megtanított nekünk, hiszen a gyár tele volt gépekkel. Ezt követően a városi múzeumot is meglátogattuk, ahol Vólos történelmi és városi múltjába tekinthettünk bele az 1800-as évektől. A nap végén egy remek vacsorát költöttünk el, aminek keretében megkóstolhattuk a görög tengerek gyümölcseit, ami rendkívül finom volt. Polipok, rák, kagyló, halak, mindenféle élőlény megfordult az asztalon, szerencsére már élettelenül, és megsütve.
Görögországi beszámoló 5. nap Csütörtökön reggel ellátogattunk a hegyek köztiMillies falu templommúzeumába, és könyvtármúzeumába.A templom a 16. században épült, de leégett, ezért a festmények nagy része restaurálásra került.Egy közös ebéd után a szomszéd faluba mentünk, ahol a kísérőtanárok, és projektvezetők konzultálása közben körbenéztünk a faluban, és néhányan egy kávé közben, egymást tanítottuk anyanyelveinken. Megtanultunk egy görög nyelvtörőt, ami magyarul azt jelenti, hogy: a Kövér pap kövér babot eszik, te kövér pap miért eszel kövér babot. A busz elvitt minket Vólosba, ahol megnéztünk egy építkezést, ahol az új sulit építették a görög diákoknak. Ezen a napon még egy projektvezetőségi gyűlés is volt, amin a német, a holland, és a magyar projektvezetők egyeztettek (a projekt ugyanis két Comenius projekt folytatása, amiben a mi iskolánk is alapító tagnak számít, így Szajda tanár úr a háromfős vezetőség tagja). Így míg a tanár úr németül tárgyalt, mi szabadok voltunk egy picit.A napot egy közös vacsorával és tánccal zártuk. A vacsora után, az összes projekttag Zorbát táncolt, ami a görög hagyományos néptáncok egyike. Gyakorlatilag az egész éjszakát végig táncoltuk.
Görögországi beszámoló
6. nap Pénteken ismételten izgatottak voltunk, mert ez volt a második képviselés napja. Reggel 8-kor busszal mentünk az iskolába ahol az előadást tartottuk, de mindezek előtt megnéztük az iskola pár érdekes számítógéplaborját. A prezentációk szintén két részben történtek, egy „coffeebreak-kel” félbeszakítva. Mivel ez volt az utolsó prezentációval töltött nap, ezért a délutánunk szabad volt, amikor is sétálhattunk a városban. Este egy gyönyörű étteremben találkoztunk a különféle országokból érkezett társainkkal. Újra táncoltunk a görög fiatalokkal, egy nagyon hangulatos este keretében. Imádtuk a görög „előételt”, mert minden étkezés első fogása feta sajt volt görögsalátával, és ropogós görög kenyérrel. Ezek után már alig tudtuk megenni a főételt, de mert nagyon ízletesek voltak a fogások ezeket sem hagytuk kárba vészni.
7. nap Szombaton délelőtt 10 óra körül elindultunk a Thermopülai-szoroshoz, amit mindenki nagyon várt, aki látta a 300 c. filmet. Meglepően hatott ránk, hogy a film nem volt valami valóságos, mert a szoros nem is volt annyira szűk, ahogy a tanár úr elmondta már út közben az egész történettel körítve. Nagyon bizsergető volt, hogy egy órán tanult anyagrészt testközelből megismerhetünk. Elképzeltük, milyen lehetett egykoron a nagy csata a helyszínen. Itt meglátogattuk Leonidász szobrát, aztán úgy pózoltunk, mint a spártai hadsereg. A visszafelé vezető úton megálltunk ebédelni Milesben, ahol ismételten meglepetés ért minket egy bácsi személyében, mert megszólított minket az utcán (magyarul), és megkérdezte tőlünk hogy „Hány forint egy euró.”, és elmesélte, hogy sok ismerőse van Kiskunhalason, ezért is tud ő egy kicsit magyarul. Este még utoljára tudtunk találkozni a görögökkel, és eltölthettünk egy újabb kellemes estét velük. A megfeszített tempó miatt, Szajda tanár úr nem engedte, hogy esténként kimaradozzunk a diákokkal, de ezen az estén meglágyult szerencsére, és igaz időpontra haza kellett érnünk, de elengedett minket egy kicsit sétálni a helyi lányokkal, fiatalokkal. A megbeszélt időpont előtt öt perccel szállásunkra értünk, így nyugodtan tudott a tanár úr is aludni menni.
Görögországi beszámoló 8. nap Vasárnap 10-kor adtuk le a szobakulcsokat, és elindultunk Vergina felé, ahol meglátogattuk Nagy Sándor édesapjának II. Philipposznaksírját. Itt megnézhettük a 4 sírkamra bejáratát, a korabeli fegyvereket, értékeket, koronákat, amiket a király sírjában találtak. Később a tanár úrtól megtudtuk, hogy a XX. század végéig az itteni leletek észrevétlenül hevertek a föld alatt, valamint mitológiai továbbképzést kaptunk, mivel azt gondolják, hogy az egyik sír Perszephonénak emeltetett. Itt egy könnyed ebéd után elindultunk Thesszaloniki repülőtere felé. A gépünk 21:30-kor indult és magyar időszámítás szerint 22:30-kor hazaértünk Magyarországra. Nagyon sokat tanultunk az úton, és rendkívül élveztük az egész utazást, mivel olyan dolgokat tanulhattunk, amit tankönyvekből nem lehet elsajátítani. Így még a tanulás is élmény és élvezet. Az, hogy kénytelenek vagyunk angolul kommunikálni, nagyban javított a nyelvtudásunkon is, illetve azon, amire a tanár úr is bíztatott minket, hogy merjünk beszélni, ne féljünk megszólalni.
