GÖRÖG OLDAL Hajdúböszörményi Görög Katolikus Egyházközség folyóirata II. évf. 2. (4. sz.)
2011. június
Húsvéttól pünkösdig
A nyári ünnepkör görög katolikus szokásai
A Húsvét utáni első jelentősebb ünnep május elseje volt. Ennek csak a legutóbbi időkben lett politikai felhangja, Addig arról volt nevezetes, hogy ennek a napnak az éjszakáján állították fel a májusfákat. A májusfa a természet megújulásának szimbóluma volt. Éppen ezért gyakran állították fel lányos házak előtt. A fákat aszerint válogatták ki, hogy milyen egyenesek voltak. Sudárnak és zsengének kellett lenniük. A fa fajtája bármilyen lehetett. Nálunk, Hajdúböszörményben nagy dicsőségnek számított, ha egy leány májusfát kapott. Ugyanis a májusfa a komoly udvarlási szándék jele is volt egyben. A május közepi fagyosszenteket, Szervácot, Pongrácot, Bonifácot az is ismeri, aki egyáltalán nem foglalkozik mezőgazdasággal. Uborkát és paradicsomot csakis akkor ültettek el, mikor már túl voltak a fagyosszentek napjain. Harmadik legfontosabb ünnepünk a pünkösd. A pünkösd szó a görög pentekosztész szóból ered. Ennek jelentése ötvenedik. Hiszen pünkösd első napja mindig a húsvét utáni ötvenedik napot jelöli. Mivel a húsvét is mozgó ünnep a naptárban, így a pünkösd szintén az. Ekkorra már kizöldül a természet, megjelennek a friss virágok is. Zöld gallyakkal díszítették fel a görög katolikus templomokat is. A pünkösd
mindkét napja ünnepléssel telt. Ha rossz volt az idő, esett, villámlott, dörgött, azt mondták, valaki megszegi az ünnepet, s megbünteti őt az Isten. Az ünnep második napján, a nagymisén körmenetet tartottak a hívek a templomok körül. Ennek végeztével a családok apraja-nagyja összegyűlt, s együtt fogyasztották el az ünnepi ebédet. A pünkösdi bált mindig az ünnep második napján tartották meg. Erre nagyon készültek a gyerekek és a fiatalok, a középkorúak és az idősebbek
egyaránt. A gyermekek már néhány héttel az ünnep előtt szorgalmasan tanulták a pünkösdi játékokat, énekeket, táncokat. Vidékünkön a pünkösdölés volt szokásban. Ekkor kislányok jártak házról-házra. Négy kislány vezette az ötödiket, ő, a legkisebb volt a pünkösdi királyné. Rózsaszirmokat vitt kis tálkájában. Feje fölé fátylat feszítettek ki. Éneklés után ezt magasra emelték. Ekkor azt kiáltották: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Ha valahol nem látták szívesen őket,
leguggoltatták a kis királynét, hogy a háziaknak ne nőjön nagyobbra a kenderük. A kender ugyanis régen nagyon fontos növény volt. Mindennemű alsó- és felsőruha, háztartásban előforduló ruhaféle kenderből készült. S ha nem termett elegendő, bizony nem tudták biztosítani a háziasszonyok a nélkülözhetetlen szövött anyagokat a háztartásban. A pünkösd így egyszerre volt egyházi ünnep és világi örömnap. Borók Imre
Jöjj Szentlélek, áradj ki!
„Én azért jöttem, hogy életük legyen, és még bővebben legyen!” (Jn10,10) – mondta a mi Urunk. Ki ne szeretne közülünk még jobban részesülni az életből, és ezzel együtt természetesen a boldogságból? Más szavakkal: egy még teljesebb életet élni. De merre induljunk, hol keressük ezt? A válasz egy keresztény számára az, hogy Istenben találok rá igazi önmagamra, de ez még csak elméleti tudás. A hétköznapokban, gyakorlatilag mit kell tenni, hogy a szép elmélet gyakorlattá váljon? Először is hidd el drága testvérem, hogy a Szentlélek itt és most jelen van, és veled van, sőt életed egy állandó részesedés az Ő életéből. Csak nem mindegy, hogy mennyi-
re nyílsz meg számára! Nem mindegy hogy milyen az élet minőséged: hogy csak vegetatív, biológiai szinten részesedsz-e belőle, vagy értelmilelki (psziché, anima) szinten, vagy már megnyíltál előtte a szívedben is (pneumatikusan, spirituálisan)? Ő mindenfajta élet megadója. Természetesen akkor fogod életed kibontakozását megtapasztalni, ha a spirituális létezés felé törekszel. Másodszor: gyakran hívd, és keresd a Vele való kapcsolatot, bízz Benne, és hagyatkozz Rá! A lelki élet a Szentlélek élete bennünk. Tehát meg kell tanulnunk az Ő jelenlétében élni, és figyelni vezetésére, ahol egyre inkább Ő lesz a cselekvő, csak teret kell hagyni a szívedben Szá-
mára! A cél az, hogy „forródróton” legyünk Vele, de ez sok figyelmet és időt igényel. Harmadszor: Isten és a bűn nem férnek meg egy helyen, így a szívünkben is, még ha nagyon szeretnénk is ezt. Az istenkapcsolatunk igazi ellensége saját bűneink. De nincs ember, ki él és ne vétkezzen, ezért csak állandó bűnbánatban élve vagyunk képesek Teremtőnkkel a kapcsolatot fenntartani. Testvérem! A legfontosabb pedig az, hogy hidd el, hogy a Szentlélek az Atyával és a Fiúval együtt szavakkal ki nem fejezhető módon feltételek nélkül, öröktől fogva és örökké szeret TÉGED! Ez a te megteremtettséged oka. Kis Attila Gellért
2
AXIOSZ! Méltó a küldetésre
Amikor ezeket a sorokat írom, még csak készülünk a nagy eseményre: Miskolcon görög katolikus püspökszentelés lesz. Dr. Orosz Atanáz szerzetes papot, a kiváló tudós tanárt, XVI. Benedek pápa nevezte ki a Miskolci Apostoli Exarchátus élére, püspöki rangban. Nagy szükség volt erre a lépésre, hiszen egy rendezetlen helyzet terheit, a második világháború óta hordozta a magyar görög katolikusság. A trianoni határrendezés kettéosztotta az egykori Eperjesi Püspökséget, és húsz parochia az új határ magyar oldalára került, néhány a Munkácsi Egyházmegyéhez tartozóval együtt. Pirigyi István egyháztörténész írja: „XI. Piusz pápa, (1922–1939) felhatalmazása alapján, a prágai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az eperjesi és a munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt parochiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust állított fel”. Az exarchátus görög szó, és részegyházat jelent. Ezek általában ideiglenes jellegű intézmények, amelyek a körülmények módosulásával, vagy beleolvadnak más egyházmegyékbe, vagy önálló egyházmegyévé alakulnak át. A Miskolci Exarchátussal ez utóbbi történt: évtizedek ideiglenes megoldásai, és az egymást váltó helynökök után, a Pápa felszentelt püspököt küld, és a közigazgatási határokhoz igazítja az Exarchátus határait, azaz területe, BorsodAbaúj-Zemplén megye határaival esik egybe, és 59 parochia tartozik hozzá. Közöttük ősi, és tekintélyes egyházközségekkel, mint pl. Tokaj, Sárospatak, és Sátoraljaújhely, és az újabb időkben alakult, és pél-
daértékű fejlődést mutató ózdi egyházközség. Az új egyházi szervezet területén értékes templomok, és ikonosztázionok is találhatók. Érdemes megemlíteni az abodi, a felsővadászi, és a kányi ikonosztáziont. Miskolc területén, és környékén új templomok is vannak épülőben, bizonyítva a görög katolikus hívek életerejét, és hűségét. Az új püspöki templom a város központjában, a Búza téren épült, 1910–1912 között. A tiszta, mértani testeket formázó építészeti tagozatok, a geometrikus szecesszió vonulatához tartoznak. Az ikonosztázion 1918-ban épült, Rétay és Benedek belsőépítészeti intézetében. A képfal egyedülálló Európában: nem találunk másik példát, eredeti, a magyaros szecessziót felmutató ikonosztázionra. A képek közötti mezőket, és a főoltár fölötti cibóriumot, magyaros, népies virágminták díszítik. A magyar görögkatolikusság az utóbbi években szépen fejlődik: tucatnyi új templomunk van épülőben, sok ikonfestő tevékenykedik, könyvek sokasága jelenik meg, amelyek az ősi hagyományokat tárják érthető nyelvezetben a hívők elé. Megújult, és egyre színvonalasabbá válik a teológiai oktatás, és jól képzett fiatal papok tevékenykednek a közösségekben. A püspökszentelési liturgiának van egy figyelemreméltó mozzanata: a szentelő püspök fennhangon énekli AXIOSZ! (A görög szó jelentése: méltó. Méltó a küldetésre, szolgálatra). A nép az énekkar vezetésével háromszor ismétli énekelve: AXIOSZ. Atanáz püspökünknek adj Urunk békességet, egészséget és áldást, számos éven át! Éljen soká! Dr. Nagymihályi Géza
GÖRÖG OLDAL • 2011. június
„FAGYOS” SZENTEK
Miért nevezik a kereszténység eme mártírjait fagyosnak? Miféle szent lehet az, aki hideget hoz? – gondoltam gyermekkoromban, hiszen egy szenttől elvárja az ember, hogy valami jóval örvendeztesse meg, bosszúságot, fagyot semmiképp se küldjön. Később rájöttem, hogy Pongrác, Szervác, Bonifác teljességgel ártatlan fagyügyben, csupán véletlen egybeesés a naptárban, hogy névünnepük táján a – népi megfigyelés szerint – általában hidegebbre fordul az idő. Egy szent sosem „fagyos”, hiszen éppen az a dolga, hogy melengessen bennünket. Hogyan és miért? – kérdezzük azonnal, hiszen gondolkodásunkban a „szent” örök idegennek tűnik, akit legfeljebb megcsodálhatunk, de követésére eleve alkalmatlannak érezzük magunkat. Megkérdeztem egy ismerősömtől: mit tud a szentről? Úgy nézett rám, mintha egy UFO-ról leszállt csodapók zaklatná érthetetlen kíváncsisággal. „Semmit, apafej, semmit!” – válaszolta büszkén, öntudatosan, a minden további kérdést lezáró határozottság hangján, a „szent” szó neki semmit sem jelent. Vajon hozzátartozik-e az általános műveltséghez, hogy a „fagyos vagy fagytalan” szentekről tudjunk valamit? Nem azért van az Értelmező Szótár, hogy a tanácstalant kisegítse? – Vannak fogalmak, szavak, amelyek súlyukat vesztik, amikor szótári jelentésüket boncolgatjuk. A „szent” is ilyen megmérhetetlen kifejezés! Ha megrekednénk „a vallási szempontokból tökéletesnek tartott személy” szótári meghatározásánál, akkor éppen a szó legfontosabb jelentését veszítenénk el. Eltűnne a „pontosságból” az ember!
Ha embersége miatt dicsérünk valakit és azt mondjuk rá: „ez az ember olyan, mint egy szent”. akkor a hasonlat lényege éppen az, hogy találkoztunk valakivel, aki nem hozott szégyent az embernévre, hanem dicsőítette azt. Ez a „lazának” tűnő értelmezés közelebb áll a valósághoz, mint a szótárbéli magyarázat. Amikor egy fiatal művészről vagy sportolóról azt halljuk, hogy „nem hozott szégyent apja fejére”, akkor akaratlanul is az örökséghez való hűséget fogalmazzuk meg. Eric Knight világhírű regényének mottóját Shakespeare-től kölcsönözte: „Légy hű magadhoz, s így mint napra éj következik, hogy ál máshoz se lész”. A szentség mércéje: az emberségünkhöz való hűség! Egyetlen feladatunk az, amit a pedagógus-költő, a piarista tanár Sík Sándor néhány sorban megfogalmazott: „Embernek lenni! Csak embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, földszülte földnek, És Isten lehelte szépnek.” Aki egész ember: az a szent – mert erős késztetést érez gyarlóságainak, hibáinak kijavítására – , akkor is, ha hivatalosan nincs szentté avatva. Az a „sorvezető” májusi „fagyos” – Pongrác vértanú –, például egy tizennégy éves fiúcska volt, aki a Diokleciánféle keresztényüldözés idején az életénél is többre tartotta meggyőződését. Krisztus után 304-ben fejezték le a Via Aurelia országútja mentén. Ebből az „egész”-ségből ered a tisztelete, ezért építettek templomot a sírja fölött. A szent nem csodapók, hanem EGÉSZ EMBER, aki úgy néz ki, amilyennek Isten álmodta. Nagyenyedi Zoltán
GÖRÖG OLDAL • 2011. június
BAZILITA HARMAD REND
„Isten kézen fogva vezet bennünket, mint a gyermeket” Az előző részben röviden írtam a Bazilita Szerzetes Rendről és alapítójáról, a férfi és a női szerzetesekről. Most bővebben szeretném bemutatni a Harmad Rend működését, szabályait. Mi is a Harmad Rend? A Bazilita Szerzetes Rendnek a világi ága. Kik lehetnek ennek a görög katolikus lelki közösségnek a tagjai? Bárki, aki katolikus és elhívást érez az Isten Atyai szeretetére és viszonozza is azt. Családban élő dolgozó, gyereket nevelő, egyszerű emberek, akik követni szeretnék Szent Bazil atya tanításait. – (Kicsit szerzetesek szeretnének lenni) – Korán sem olyan szigorú regulák szerint, mint a kolostorban élők. Itt is vannak szabályok, amit be kell tartani, pontosan öt. 1. Naponta imádkozni, lehetőség szerint közösségi imán részt venni! (ájtatosság, rózsafiizér imádság, imaóra) 2. Gyakran részt venni a szent liturgián, hetente áldozni, havonta gyónni! 3. Naponta olvasni a szent írást vagy egyéb lelki könyveket! 4. Felebaráti szeretet gyakorlása! Betegek, öregek, bajba jutottak segítése! 5. Saját egyházközségünket és a lelki közösségünket, anyagi lehetőség szerint támogatni! Amint látjuk nem nehéz ezeket szabályokat betartanunk, nem kérnek tőlünk olyan feltételeket, amit nem tudnánk teljesíteni. Még ami fontos, hogy aki úgy érzi lelkében, hogy őt hívja Isten ebbe a rendbe annak egy év várakozás szükséges, ahhoz hogy fogadalmat tehessen és tagja legyen a Nagy Szent Bazil követőinek, így is kö-
zelebb jutva Istenhez. Az ország több városában vannak harmad rendiek: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Hajdúdorog, Kispest és még ezenkívül is van néhány városban. A Bazilita Harmad Rend országos egyházi vezetője
sokat tanulunk tőle. Most az evangélium keletkezéséről annak írásáról szólnak az órák. Megbeszéljük a fontos híreket, teendőket. Már egy éve járok ide, letelt a várakozási idő, tehát fogadalmat illetve ígéretet tehetek. Most a márciusi három napos lel-
Lőrinc Krizosztom OSBM atya. Világi vezetője Dr Lukács Miklós. Minden közösségnek van egyházi és világi vezetője, ez így szabályos. Évente két országos találkozó van Máriapócson. Az egyik a nagyböjtöt megelőző három napos lelkigyakorlat, a következő pedig október elsején, egy egynapos zarándoklat. Én a Hajdúdorogi Harmad rendbe járok, Isten odavezetett ezekhez a drága jó imádságos, mély lelkületű asszonyokhoz, testvérekhez. Nagyon szeretem Őket, befogadtak maguk közé, ők is szeretnek engem, aggódnak értem. Egyházi vezetőnk Dalanics Zoltán atya. Világi vezetőnk Pogácsásné Anna néni. Havonta egyszer találkozunk, a hónap utolsó vasárnapján délután. Rózsafűzér imával és Máriához szóló fohász imákkal szoktuk kezdeni a találkozót. Aztán jön az atya és megtartja a beszámolóját, tanítását, a sajátos kedvességével, lelkiségével. Nagyon szeretjük hallgatni és
kigyakorlat alkalmával Máriapócson tehettem meg ezt. Leírni nem is tudom milyen csodálatos volt ez a három nap, a programok tíz-tizenöt perces szünetekkel folytatódtak,kora reggeltől késő estig. Nagy odafigyelést és fegyelmet igényelt, de nem volt nehéz! Állhatatosak voltunk és szívvel lélekkel énekeltünk és imádkoztunk. Tele volt a nagy előadóterem a zarándokházban, az ország több részéről jöttek. Hallgattuk Rakaczky Bazil szerzetes atya nagy-nagy szeretettel előadott elmélkedéseit az Isten szeretetéről, a felebaráti szeretetről. Krizosztom atya vezette végig a három napot. A gyönyörű szép templomban Ő végezte a szertartásokat. Ötödikén (márc.) féltízkor szólt, hogy a tízórai szent liturgia befejezése előtt lesz az ígéret tételem egyedül! Egyedül? Igen mert a többiek a saját városukban teszik, nekem meg nincs a városomba Harmad rend! Volt ám minden bajom. Én egyedül, mikor még öt ember elé sem
3
merek kiállni, nemhogy egy zsúfolásig megtelt templomba. ... Most segíts édes Istenem! Jöjj, Szent Bazil, jöjj légy velem, légy mellettem! JÖTT és VELEM VOLT! Nyugodtan és boldogan mondtam el a fogadalmamat. Ezt a napot nem fogom soha elfelejteni! Az esti Paraklisz imádkozása után, közvetlen Szentség imádással folytatódott az este. Nem tudom mi történt velem, a nyitott királyi ajtó előtt álltam vagy három méterre, előttem az oltár és az egész csoda szép szentély. Krizosztom atya térden állva énekel a Szentséghez! Úgy éreztem magam,mintha nem is itt a földön állnék, megszűnt körülöttem minden, csak az atya könyörgő énekét hallottam, ami csodálatos volt számomra! Azt vettem észre, hogy folynak a könnyeim!... Az életem megváltozott. Ilyen nagy szeretetben, Isten által kapott kegyelemben részesülni nem minden napi dolog. Itt megtapasztaltam az Isten iránti szeretetet és a felebaráti szeretetet. Nagy’ Szent Bazil legfontosabb regulláját. Lélekben gazdagon tértünk haza! Isten áldását kérem az én kedves dorogi harmad rendi lelki testvéreimre, köszönöm nekik, hogy az Ő segítségükkel részt vehettem ezen a csodálatos lelkigyakorlaton! Kedves hajdúböszörményi testvéreim! – vittelek a szívemben benneteket is. Szeretném, ha jövőre, vagy azután jönnétek velem, ti is megtapasztalnátok a Bazilita Harmad Rend összetartását, Isten szeretetét! SZENT BAZIL ATYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! Baloghné Zelenka Zsuzsa Bazilita Harmad Rendi-tag
4 „Szenteld meg azokat, kik házad ékességét szeretik!” Templomunk isteni hajlék, ahol a titkos és életadó szentségek beteljesednek. A templom épülete az Egyház képmása, ikonja is egyben. A görög katolikusok temploma az a hely, ahol az Eucharisztia (oltáriszentség) beteljesedik, s így ez különbözik minden más helytől a világon. A szentély a görög katolikus templomnak az a rendszerint különálló, vagy elkülönült része, ahol az oltárt elhelyezik, és ahová általában csakis a papok léphetnek be. Szentélyünk a szertartás színtere, amelyet a hívektől az ikonosztázion (szentélyrekesztő) választ el. A mi görög katolikus istenházunkban a szentély, a templom fő bejáratával szemben, az épület leghátsó részében helyezkedik el. Szentélyünk két oldalán egy-egy terem található. Az egyik terem a sekrestye, ahol a liturgikus felszereléseket őrzik, s ahol a pap, valamint a ministránsok előkészülnek a liturgiához. A másikban a templom karbantartási tárgyait helyezik el. Szentélyünk tárgyai és berendezései Templomunkban a főoltár, a szentély középpontjában helyezkedik el, amely az áldozat bemutatására szolgál. Nagyon fontos, hogy körüljárható legyen. Oltárunkat terítők fedik. Ezek mind-mind különböző textíliákból készültek. Templomunkban a bizánci egyház előírásainak mindenben megfelelő módon összesen három oltártakaró van. Közvetlenül az oltárra kerül a durvább vászonból készült „testtakaró” (kataszarka). Efölé a finomabb lenvászonból vagy selyemből készült „öltözet” (endütion) kerül, ez alatt a kis abroszka (iliton) található meg. Ez utóbbi kilenc részre van összehajtogatva, s az evangéliumos könyv alatt foglalja el a helyét,
GÖRÖG OLDAL • 2011. június
A mi szentélyünk
Görög katolikus templomunk oltárának középső részén van elhelyezve az oltárszekrény (tabernákulum). Ez az oltáriszentség őrzési helye. Benne van a betegáldoztató pixis (kerek nemesfémből készült szelence). Ez a betegek részére félretett oltáriszentséget tartalmazza. Az oltárszekrény templomunk minden egyes részéről jól látható. Ennek közepére helyezi rá az evangéliumos könyvet az esperes úr. A könyv alatt, a terítők felett található meg, az antimenzion (ereklyekendő), ez egy kilenc részre hajtott kendő. Amikor a szertartás előírja, erre helyezik rá a kelyhet és a kenyeret tartalmazó tányérkát, a diszkoszt, az áldoztató kanálkát és a kézi (áldó) keresztet. Az antimenzion nem számít az oltár takarói közé. A misekönyvet (liturgikon) is az oltáron helyezik el a misekönyvtartón. A templomban a gyertyák a világ világosságát jelképezik, amely önmagát felemésztve világít. Hat darab van az asztalon, egy az oltárszekrény tetején, ez utóbbi a püspöki gyertya. A háromhangú csengő is a dobogón van, ez a híveket figyelmezeti a letérdelésre. A főoltár mögött a falon Szűz Mária elhunytáról és mennybemeneteléről látható egy falikép, ez a mi templomunk címünnepéhez kapcsolódik. Templomunk baloldalán van az előkészületi oltár vagy proszkomidia, ahol az adományok vannak elhelyezve, valamint a kenyér és a bor, melyet a pap előkészít a liturgiára. Rajta áll a kehely a bor számára és a diszkosz – egy talpas kerek tányér a kenyér részére. Az asztal tartozéka egy különleges liturgikus kés, amit az áldozati kenyér vágására használnak. Ezt sohasem szabad másra felhasználni. Egy kanálka is található ezen az asztalon, mellyel a hívők áldoztatása történik.
A diszkosz és a kehely is terítőket kap. Ezek anyagában és színében is megegyeznek a pap ruhájával. Ezenkívül, egy kereszt alakú, fémből készült csillag is található, amely az eucharisztikus kenyér felé kerülő terítőt tartja. Két kancsó (ampolna) a szentmiséhez szükséges bort és vizet tartalmazza. Az előkészítő asztal hasonlóan díszített templomunkban, mint az oltár asztala. Az asztal felett a keresztre feszített Jézus, a lábánál Mária, Szent János apostol, és Mária Magdolna látható. Szentélyünk tárgyai közé tartozik a füstölőtartó, és ennek tartozéka a szén, a tömjéntartó, vagy más néven naviscula, a kiskanál, a füstölő (turibulum) és a tömjénező. Az istenháza jobb oldalon van az öltözködő asztal (Ez csak olyan templomokban található meg, ahol nincsen külön sekrestye). A pap itt veszi magára a szertartásokhoz szükséges öltözéket. Az asztalon vannak elhelyezve még a kereszteléshez és esküvőhöz, és a mirováláshoz (olajkenethez) szükséges tár-
gyak, vagyis a szenteltvíztartó, a hintővel. Az asztal felett egy kép látható, ez Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését ábrázolja. Az asztal hasonlóféleképpen díszített, mint a fő- és az előkészületi oltár asztala. Templomunk oltárait az ünnepi rendeknek megfelelően kell feldíszíteni, és a szentélyben a felsorolt tárgyakon kívül mást elhelyezni semmit sem szabad. A szentélyünkben levő tárgyak minden liturgia alkalmával megszentelődnek, és ha kidobásra kerülnek (például amikor a virágok elhervadnak), csakis elégetni lehet azokat (mint a gyertyát, hogy önmagát feleméssze). A szentély egyedülálló méltóság. „Rajta áldjátok az Urat, ti az Úr szolgái mind, akik az Úr házában álltok. Istenházának csarnokaiban. Tárjátok kezeteket a szentély felé, s dicsőítsétek az Urat éjjelente!” (Zslt. 134, 1-2) Aki bővebben szeretne tájékozódni, elolvashatja Dr. Nagymihályi Géza: Lépj be a szentélybe, lásd a titkot című könyvét is. Kardos Sándorné
„Kis gondolatok”
Teremtés 1.
A több istenhitű vallásokban az ember megteremti az isteneket és felruházza őket emberi tulajdonságokkal, az egy isten-hitben Isten teremti meg az embert és ad neki bizonyos fokig isteni tulajdonságokat… és ugye nem az ember volt előbb…
Teremtés 2. „Látta Isten, hogy jó…” van írva a teremtés könyvében. Isten tehát jót teremtett. „Úgy szerette Isten a Világot, hogy egyszülött fiát adta érte…” mondja az Újszövetség. A világot, tehát szabad és kell szeretni. Mert amit szeretünk az iránt felelőséget érzünk! A felelősség pedig jobbításra indít, és a bűn ellen mozdít.
Ha Isten maga a szeretet, nekünk is ezt a mintát kell követnünk. Ha ez motivál szebb lesz ez a világ is. Isten adta felelőségünk van a világért és egymásért! Ez vezet az igaz Úthoz!
A félelemről A félelem szüli az erőszakot. A sarokba szorított állat félelmében támad. A diktatúrák félelmükben alkalmaznak elrettentő eszközöket. Az ún. „megelőző csapást” is félelem motiválja. „Ne féljetek”! mondta II. János Pál. A félelem erőszakot szül a szeretet bátorrá tesz és jobb szeretetben, békességben élni, mint félelemben!
Balla Sándor
5
GÖRÖG OLDAL • 2011. június
A házasság mint alapkőletétel
A párkapcsolatban és a szerelemben a másik szívéért, szeretetéért küzdünk. Ismerkedünk vele: ellessük, amit szeret, amit nem, mit hogyan szokott. Megismerjük személyiségét, szokásrendszerét és világképét. S ha az ismerkedés megtörtént valóban házasság lesz belőle? Napjainkban a házasság és az esküvő új, különleges és speciális formában jelenik meg. Kortársaink kezdetben a próbaházasság formáját próbálják ki, ami a házasságuk „előszobája”, majd ha ez sikeresen működik, akkor nagyobb bátorsággal kötnek házasságot. Különlegességét továbbá az adja, hogy ha még szerelmi frigyüket megpecsételik is, és nem az élettársi együttélés mellett döntenek, akkor sem biztos, hogy templomban képzelik el esküvőjüket. – Vajon miért került háttérbe ez a szentségi hagyomány? – A férjemmel mi 2010-ben döntöttünk úgy, hogy szerelmünket, szeretetünket és életünket egymásnak ajándékozzuk. A férjem a legnagyobb ajándék az életemben: életét, szeretetét, önmagát adta nekem ajándékul. Azt a szerelmet, ami nem szűnik meg sohasem, de mindig változik, mélyül. Olyan isteni eredetű szeretetet, amelyhez segítségül hívta magát Istent. – Hány fős akkor egy házasság?– tehetnénk fel jogosan a kérdést. – Három személy szövetsége szükséges egy feltétel nélküli szeretetteljes házassághoz: Férfi – Nő – Isten. Három szinten jelenik meg ez életünkben: test – lélek – szellem. A test szintje az ölelés, érintés, szexualitás és gyermekvállalás területén mutatkozik meg. A lélek a beszélgetés, érzelmek mentén kap nagy hangsúlyt, míg a szellem az Istennel való kapcsolatot, a dolgok értelmét jelenti. A szövetséget, a hitelességet és a
bizalmat jelképezi a gyűrű is, ami eskü közben kerül a fiatal pár ujjára, a pap áldásával: jóban-rosszban, gazdagságbanszegénységben, egészségbenbetegségben. – „Jobb tehát, ha ketten vannak együtt, mint ha egy van egyedül, mert társaságukból hasznuk van. Ha egyikük elesik, a másik felsegíti. De jaj, a magányosnak, mert ha elesik, nincs, aki felemelje! És ugyanúgy: ha ketten hálnak együtt, egymást melengetik; de hogyan melegedjék, aki egymagában van? Ha eggyel el is lehet bánni, ketten azonban ellenállnak neki; a hármas kötél pedig el nem szakad egyhamar.” (Prédikátorok könyve, 4: 9-12) – A fenti idézet talán sugallja mindnyájuknak, hogy a házasság egyszerre emberi és isteni eredetű szerelem. De nem csupán érzelem kérdése, hanem egy döntés is. Szabad döntés és elköteleződés, hűség egy életre. Ha jobban megvizsgáljuk a házasság szó eredetét, akkor láthatjuk, hogy benne van a ház szócska, ami nemcsak a fiatal házaspár saját házába való költözését foglalja magába, hanem Isten házát is, ahová ő
hívott szeretettel bennünket. A templomban, az oltár előtt kötött házasság, így a tiszteletet és a hálaadást is jelenti. Így adhatjuk tudtára az Úrnak és egymásnak is, hogy fontos az életünkben, becsüljük és szeretjük. A házasságot tehát tiszta szívvel kell élni, hitben és szeretetben, Jézus tanítása szerint. A házasság így válik szent kötelékké, szentségi kapcsolattá, melyet Isten egybekötött, ember szét nem választhatja: mindenkinek a férje és a felesége lesz az a személy, akivel szentségi kapcsolatban él, a többi hozzátartozója család, rokon és barát. – „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Teremtés könyve, 2:24) – A házasság szentsége szerint Isten saját képére teremtette meg az embert, férfinak és nőnek, akik egyenrangúak, akik kiegészítik egymást, méltó párjai egymásnak. Ezt jelképezi a fiatal házaspár megkoronázása is. Ők a teremtés koronái. – „A derék asszony koronája az ő férjének.” (Példabeszédek, 12:3) – 2010 augusztusa a mi
közös életünk egyik meghatározó alapköve volt: amikor nemcsak az esküvőre készülődtünk, hanem a házasságra és annak ápolására is. Arra a házasságra, ahol képesek vagyunk újra és újra kimutatni szeretetünket, az igazi szeretetet, amiért nem várunk cserébe semmit. Ahogyan Isten is szeret bennünket, hiszen egyszülött fiát küldte, hogy kereszthalált haljon értünk. Ha a házasságot tehát egy ház metaforájaként festhetném le, akkor egy olyan kősziklára épített házra tekintünk férjemmel, amely képes ellenállni az esőnek, a szélnek, és erősen áll. Ennek a háznak az alapköve pedig maga Jézus Krisztus. Asztalos-Nagy Erika és Nagy Gyula
Görögkatolikus autójelzésünk
Járva az ország útjait, többször láttam autókon egy autójelzést, matricát, amely Krisztusi szimbólum és egy keresztény felekezetet takar. Nagy ötletnek láttam eme tanúságtételt. Megfogant bennem hos�szú útjaim egyikén egy gondolat, amelyet mint dekoratőr meg is tudok valósítani. Az ötletem hittanos tanulmányaimra és ministráns koromra vezet vissza, ahol a li-
turgia előkészületénél láttam a diszkoszra helyezett bárány proszfora-nyomatát, amely egy görög mondat rövidítése egy kereszttel. Majd kutatva eme szimbólum után megtaláltam a görögkatolikus püspöki címerben, imakönyvekben: IC XC NIKA. A görög mondat jelentése pedig: Jézus Krisztus győz! Készülve a „Kegykép hazatérése” gyalogos zarándoklatra, kigondoltam, hogy ha addigra elkészítem a matricákat ezzel a szimbólummal, a zarándokok a szélrózsa minden irányába jelként hordoznák: JÉZUS KRISZTUS GYŐZ!
A matrica elkészült, és az Egyházmegye boltjában, a Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgyboltban (4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5., Tel: 06 42 / 310 – 431) megvásárolható 200 Ft-ért többféle színben: külsőleg ragasztható formában bordó, arany, ezüst és fehér színben, belülről, a szélvédőről ragasztható formában, a keresztben S.O.S. felirattal, kék színben. Ezzel a cikkel szeretném felhívni minden görögkatolikus autós, motoros, biciklivel közlekedő figyelmét: tegyünk bizonyságot Jézusról, görögkatolikusságunkról, hitünkről! Árkosy Viktor
6 „Támogasd szívvel-lélekkel egyházunk görög szertartását, öntudatosan ragaszkodj hozzá, gyermekeidet is neveld abban. Tartsd meg ünnepeinket, böjtjeinket, vess keresztet szokásunk szerint, és papjaidat, testvéreidet a hitben az ősi görög katolikus köszöntéssel üdvözöld: – Dicsőség Jézus Krisztusnak! – Dicsőség mindörökké!” (Julian Katrij OSBM)
A rovatban nem is egy, hanem nyomban három könyvet ajánlunk a böszörményi görögkatolikus híveknek. A könyvek közötti ös�szekötő láncszem az, hogy mindegyiket a miskolci egyetemi lelkész, Papp András atya fordította, és mindegyik akár tananyag is lehetne a „görögkatolikusságunk iskolájában”. A görög katolikus Szent Liturgia magyarázata azért hasznos olvasmány, mert
végig kísér minket a Szent Liturgián, ezzel segít az ott történtek felismerésében és megértésében. A Görög katolikus egyházi év az egyházi év kezdetétől, azaz szeptember 1-től foglalja össze az egyházi eseményeket, az állandó és a változó ünnepeket, bemutatva kialakulásukat, menetüket. Megtudjuk, hogy mi az egyházi év jelentősége lelki életünkben, és miért éppen vasárnap az Úr napja. Az írás kiegészül a magyar litur-
GÖRÖG OLDAL • 2011. június
KÖNYVAJÁNLÓ
gikus gyakorlat és szokások bemutatásával: szó esik egyházunk böjti fegyelméről, a halotti megemlékezésekről, templomaink címünnepeiről, a szentélményekről, magyar ünnepeinkről, búcsújáróhelyeinkről. A Keresztény örökség. A keleti egyház hagyatéka című legújabban megjelent mű végig kalauzol minket legfőbb keleti hagyományainkon, bemutatva azok kialakulását. Megtudjuk, hogy hogyan nevezték a
ért állva imádkoztak az istentiszteleten, miért borultak le és hajoltak meg, hogyan temetkeztek, kiket és miért avattak szentté. Görögkatolikus szokásainkat, gesztusainkat, szertartásainkat figyelemmel kísérve talán mindannyiunkban felmerül a kérdések sora, hogy mit miért teszünk, minek mi az értelme, jelképisége, üzenete. Ezekben a könyvekben nagyon sok választ megtalálunk, ezért bátorkodom buzdítani mindenkit, fiatalokat és időseket egyaránt, hogy a megismerés érdekében olvassuk el és időnként lapozkeresztényeket az apostogassuk ezeket a könyveket. lok korában, hogyan nézett ki az akkori egyházi hieLITURGIÁK rarchia, kik voltak a diakóRENDJE nusok és diakonisszák, mi volt jellemző a papság és Hétköznapokon a laikusok életére, milyen 7:00 Szent Liturgia közösségi szabályzatokat alkottak meg a nagy szerze- Vasárnapokon: tesatyák, hogyan nőttek bele 7:00 Utrenye (Reggeli istentisztelet) az újonnan megtértek a hitéletbe, hogyan kereszteltek 8:00 Szent Liturgia és bérmáltak, hogyan vetet- 9:30 Szent Liturgia tek keresztet, miért alakult 17:15 Vecsernye (Alkonyati istentisztelet) ki az ikonosztázion, milyen 18:00 Szent Liturgia templomokat építettek, mi-
Felhívás
Az idősek ellátása nem mindig oldható meg családi segítséggel, így felmerült annak a gondolata, hogy a házi segítségnyújtás szolgáltatás elkezdésével az ellátatlanul maradt hívek, valamint vallási és felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki részesülhessen a szociális gondoskodásban. A városunkban már működik ehhez hasonló szolgáltatás, viszont mi keresztény minőséggel, lelkiséggel gazdagítjuk azok életét akik hozzánk fordulnak. Az egyházközségünk a szociális támogató szolgáltatások több részének beindítását a Hajdúböszörményi Görög Katolikus Egyházközség Szent Miklós Szociális Szolgálat néven ingyenesen, díjmentesen kívánja biztosítani Az ellátások elemei: – Házi segítségnyújtás: – saját otthonában napi rendszerességgel közreműködés a személyi és lakóterének rendben tartásában, a háztartás vitelében, hivatalos ügyekben való eljárás, gyógyszerbeszerzés, lelki és szellemi gondozás, beszélgetés, közös ima. A gondozottak számára a szolgáltatásunk térítésmentes, a gondo-
zók számára a közalkalmazotti bértábla az irányadó. Várjuk a gondozók és gondozottak jelentkezését! – Családi napközi: – iskolás vagy óvodás korú gyerekek részére kis létszámú 5 fős csoportokban szakképzett nevelő felügyeletével családias légkörben tanulószoba jellegű foglalkozások biztosítása 12.30-tól 16.30-ig. A gyerekek számára a szolgáltatás ingyenes! Várjuk a kis létszámú csoportokba jelentkező gyerekeket a családi napköziben, illetve a nyugdíjas , vagy éppen gyesen levő pedagógusok jelentkezését is! – Kedvezményes étkeztetés: – napi egyszeri meleg étel biztosítása akár hétvégén is , saját otthonába kiszállítással .Tervezett kedvezményes térítési díj 350,- Ft/ebéd. Szeretettel várjuk a jelentkezőket! Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: – személyesen: vasárnap mise után – Balláné Vasvári Éva egyház tanácstag 0620-330-8785 – Debreceniné Erdős Ibolya egyház tanácstag 06-30-439-3287 – Komáromi Imre egyházi megbízott 06-209213-841
