GÖRÖG MŰVÉSZET Kréta
A KNOSSZOSZI PALOTA TRÓNTERME
A krétai despota ebben a városban székelt ,a királyság a fénykorát Minosz király idején élte, ezért ezt a korszakot elnevezték minoszi kornak. A
palota
mai
romjait
láthatjuk.
Eredetileg labirintus folyosók vezettek a trónterembe, a palotára az erőd jellegű , vaskos falak jellemzők. Zömök,
tégla
vörösre
festett
dór
oszlopok figyelhetők meg, az oszlopfő és a talapzat kékre van festve. A trónterem falfreskói növényi és állati díszítésűek, a terem padlózatán jól látjuk a termés köveket. A falhoz van állítva a trónus, egyszerűséget kölcsönöz, de aki rajta ült, az kegyetlen volt. Ezért a görög mitológiában a krétai királyokat bika fejű, emberevőknek ábrázolják, a kegyetlenségüket szimbolizálva. A MÜKÉNÉI VÁR OROSZLÁN KAPU BEJÁRATA A krétai uralom után a mükénéi korszak következett a görög történelemben . A királyi vár tulajdonosai is despoták voltak. Ennek a korszaknak a történelmi háttere a trójai háború volt Kr.e. 1200-ban. Ez a vár is erőd jellegű, gigantikus méretűek a termés kövei. A kapu fölött egy háromszög mezőben áldozati oltárra teszi fel a mellső végtagjait két oroszlán, mely állati motívum csakis egyiptomi hatású, tehát arra lehet következtetni, hogy a
görögök ebben a korban kapcsolatban álltak ezzel a néppel. Az oroszlán a hatalom jelképe. Jeles király ebben az időben Agamemnon volt. ATREUSZ KINCSES HÁZA
Domb oldalba vájt , terméskő lapokkal körbe szegezett kupola sír, melybe a kincseket gyűjtötték össze. A belseje kör alakú ,és négyzetes mellékkamrából áll. A kincses ház bejárata hasonlít a mükénéi vár főbejáratához, a kapu felett
háromszög
látható,
valószínűleg eköré itt is oroszlán szobrokat helyeztek. Atreusz és Tiésztesz testvérek voltak, megölték mostoha öccsüket, mert apjuk jobban szerette őt. A GÖRÖG ISTENEK VILÁGA Az istenek őse Uranosz. A Föld zűrzavarban, kaoszban lebegett. A Földet Geának hívták, aki Uránosz felesége volt. Uranosz fiai Okeánosz , Krónosz , a Kiklopszok voltak az ismertebbek közül. A Kiklopszok óriások voltak, csak egy szemük volt a homlokuk közepén, rendszerint tűzhányókban laktak. Uránosz féltékeny lett a gyerekeire, és ezért letaszította őket az alvilágba és ott börtönbe vetette őket. De Gea, az anyjuk megsajnálta őket , és Krónosz fiának egy sarlót adott, hogy támadja meg az apját, aki megsebesült, vérrel teli lett a föld, és ebből születtek a gigászok, /sárkánylábú óriások / és a bosszúálló, üldöző szellemek / erinnisz, vagy fúria /.
Krónosz a testvéreit kiszabadította , és átvette a hatalmat, az ő gyerekeinek a neve : Zeusz, Poszeidon, Hádész, Héra, Demeter, Hesztia. Krónosz azt hitte, hogy az ő gyerekei is a hatalmára törnek, ezért felfalta a gyerekeit, és mire Zeuszra esett a sor, az anyja egy pólyába csavart követ adott neki , és azt falta fel. Így egyedül Zeusz menekült meg. Zeuszt egy barlangban rejtette el , és az istenek különleges ételével etette, azaz ambróziával. Zeusz, amikor felcseperedett, anyjával, Reával szövetkezve az apjára támadt, és követelte , hogy adja vissza a felfalt testvéreit. Így is történt, és a testvérekkel együtt Krónoszt megölték, és Zeusz vette át az istenek uralmát. ISTENI VILÁG ZEUSSZAL ÉS HÉRÁVAL AZ ÉLEN
Zeusz az Olimposz hegyen rendezkedett be. Poszeidont a tengerek isteneként tisztelték a görögök, Hádész az alvilág ura, Rea az istenek anyja. Zeusz saját nővérét vette feleségül,
Hérának
hívták,
gyermekeik
Áresz, akit később a hadak isteneként tartanak számon a görögök és Hefaisztosz, az istenek sánta kovácsa . Zeusz a másik nővére iránt is szerelemre gyulladt, Demeter iránt, aki a földművelés istennője
lesz,
ő
a
földet
embereket
tanította
meg
művelni.
Az
az ő
gyermekük a tavasz istennője, a bűbájos Perzefóne. Zeusznak kalandos élete volt, hol az égben,
hol
a
földön
kereste
újabb
kapcsolatait mindig más alakzatban. A mitológia szerint ő tőle származtak a múzsák is. Európát, a szép főníciai királyl ányt bika formájában rabolta el.
Zeusz tiszteletére minden görög városban állt templom, a legszebb Olimpia mezején volt. A szentélyben aranyból és elefántcsontból faragott szobra állt. Ez a szobor a világ hét csodájának egyike. Hera , Zeusz felesége, az ég és a föld királynéja volt. A feleségek védelmezője volt, szép és nagy szemekkel / ökör szemek / ábrázolták .Állandóan féltékenykedett a férjére érthető okokból. Hérának bizalmas követe volt Írisz, a szivárvány istennője. Ha valahol a szivárvány megjelent az égen , ott jelen volt Héra, az ég királynéja is.
Prometheusz
a
földet
be
akarta
népesíteni
élő,cselekvő és gondolkodó népekkel, tehát agyagból formálta meg az embereket, és Athene lelket lehelt beléjük. Az emberek fejlődéséehz legnagyobb szükség lett volna a tűzre, de Zeusz nem akart az embereknek tüzet adni, mert féltékenyen nézte őket, nehogy az isteni tűzzel gazdagodjanak. Prometheusz viszont nagyon szerette a teremtményeit, ezért titokban felkapaszkodott az égre, egy szikrányit ellopott , és az emberek tűzhelyeit meggyújtotta vele. Zeusz észrevette , hogy lent egyre több helyen ég a tűz, haragra gerjedt, mivel a legnagyobb kincs birtokába jutottak az emberek- így egyre gőgösebbek lesznek, elfordulnak isteneiktől- a tűz ellopóját kegyetlenül megbüntette: a Kaukázus hegy sziklájához láncoltatta ki, és sas keselyűket küldött rá, akik a máját kitépdesték, de neki másnapra újból kinőtt. Hellén királyról nevezték el az egész görög népet. Ebből a nemzetségből születtek : Ailosz , Dórosz, Ahájosz. Az ő nevükről nevezték el a későbbi görög törzsek nevét : ahcájok- aiolok- dórok- hellének- / lásd az Ószövetségben Jákob fiairól elnevezett törzseket ! / Medúza a három titokzatos ,
alvilági testvér legszebbike. Egy alkalommal azzal
kérkedett, hogy ő is olyan szép, mint Athene, mivel Poszeidon beleszeretett. Erre Athene megbüntette , szép dús haját kígyókká változtatta, és olyan csúffá tette az arcát, hogy aki rá nézett, kővé meredt az arca ijedtében.
A kilenc múzsa Klió, a történetírás múzsája, aki márványlapra szüntelenül írja az emberek viselt dolgait Euterbe, a zene múzsája Thália, a vígjátéké, kezében víg álarccal ábrázolták Melpoméne, a tragédiáé, ezért kezében szomorú álarc volt Terpszikóre, a tánc múzsája Erato, a szerelmes költészet múzsája, koszorú díszíti a fejét, Polihimnia, a hősi himnuszé , a dicsérő ének, a magasztalás, lelkesedés múzsája Uránia, a csillagászaté, bal kezében gömböt tart, s tekinetét az égre helyezi Kalliope, a hősi költészet múzsája A múzsák lakhelyi a Parnasszusz és a Helikon hegyen voltak. A szirének valamikor nimfák voltak,játszótársai Demeter lányának, Perzefónénak, de mikor a lányt az alvilág istene elrabolta, a szirének nem siettek a segítségére, és Demeter emiatt tengeri szörnyekké változtatta félig madártesttel, félig női alakkal. Apollon a pásztorok is istenüknek tartották, valamint a tengerészek, hajósok, és a költők. A hajósoknak delfin formájában jelenik meg, aki barátságos, és jó, nyugodt hatással van az emberekre. Szent fája a babérfa, a művészet jutalmául babérkoszorút kaptak a művészek Apollón szent ligetéből. Heliosz a nap istene, kocsijával tüzet lehelő paripák száguldanak végig az égbolton.
Artemisz
Apollón nővére, a hold istennője, kezében íjjával kíséretében végig
száguld a hegyeken, vadállatokra lelvén,majd megpihen Delfoában testvérénél, Apollónnál. Az erkölcsös, hajadon életnek is az istennője. Hermész, az istenek hírnöke, az utak védelmezője, a csalafintaság, fortély, kereskedelem és a pajkos tolvajlás istene is. Születése napján már kiosont a bölcsőjéből , és az útjába akadó teknősbékát megszólította : „ ha te kimúlsz, akkor fogsz csak igazán dalolni. „ Ugyanis azt tervelte ki, hogy a teknőjéből pompás muzsikáló szerszámot készít majd. Árész, a háború, a harc istene, Zeusz fia, hasonlóan apjához ő is szerette a kalandokat, így elcsábította Hefaisztosz feleségét, Aphroditét Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője, római megfelelője Vénus Származását illetően a tenger hullámaiból emelkedett ki, amit a görögök Ciprus szigetén, Pafosz szigetén, a parthoz közel levő három kagyló alakú szikla egyikével azonosítottak be. A szerelem a legcsúnyább embernek épp olyan joga , mint a legszebbnek. A csúnya Hephaisztosz, a férje, rajta akarta kapni Aphroditét, hogy épp kivel csalja meg, tehát egy láthatatlan hálót húzott a feleségére, hogy rajta kapja. APHRODITE SZÜLETÉSE Adonisz, a szép pásztor fiú, a szépség és a szerelem istene.
Erosz,
Aphrodité
fia,
mindig
a
közelében van, ő a szívet hatalmába ejtő érzés istene. A római nevén, Ámor , ismertebb. Pán, a pásztorok és legelők istene, kecske lábakkal. Sípjával közlekedett, melyen igen szépen tudott játszani, mikor a pásztorok meglátták, elfutottak félelmükben. Innen van a páni félelem elnevezés.
A pásztorok nem tudták, hogy miért félnek, ha meglátják. Nimfák, a
természet
kedvességeinek, szépségeinek megszemélyesítői , a mi
tündéreink megfelelői. A szatírok tolakodó pajkosságaitól mindig féltek, és nem tudták magukat megvédeni. A két legismertebb nimfa Ékó és Nárcisz. Ékó szerelmes lett nárciszba, de az nem hallgatott rá, mivel egyszer vízbe nézett , meglátta magát benne , és oly szép volt, hogy maga- magába lett szerelmes. Ekó azonban magában egyre epedezett, fogyott és annyira elepedt, hogy nem maradt meg belőle semmi, csak a hangja, és az búsan bolyongott az erdőben, hegyeken, ő a visszhang. / lásd a tihanyi visszhangot ! /
