Grafológiai. alapismeretek

Grafológiai

alapismeretek

Pró

bal

PRÓBALECKE

eck

e

Az ELO Könyvkiadó Kft. Grafológiai alapismeretek tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnének a kézírásvizsgálat módszerével, a grafológia elméletével megismerkedni és ez alapján a vizsgált személyiség jellemzőit, képességeit feltárni. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a grafológia tudományáról, alkalmazási területéről; a kézírás megfigyelésének technikájáról. Tanulhat többek között a különböző írásrendszerekről; áttekintjük az írástörténet kialakulását és fejlődését a barlangrajzoktól kezdve a képíráson, a szótagíráson, az ékíráson, a betűíráson át egészen napjaink grafológiájáig; felvázoljuk az írásminta felvételének alapszabályait, az elemezhetőség kritériumait. Foglalkozunk továbbá az írás teltségének, szélességének vizsgálatával, a kezdő- és végvonalak, áthúzások elemzésével, az elméleti rendszerek megjelenésével, mérési gyakorlatokkal és kitérünk a teljes személyiségkép készítésének elemeire, lépéseire is.  Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában  Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybe vételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

2

PRÓBALECKE





GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat 32 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (16 db) fogjuk elküldeni Önnek. A leckék az alábbi szerkezet szerint épülnek fel: 1. Bevezetés 2. A lecke céljának meghatározása 3. Összefoglalás 4. Önellenőrző kérdések 5. Házi feladat 6. Szakmai szótár (ha szükséges) 7. Ajánlott és felhasznált irodalom 8. Mellékletek (amennyiben van) Hogyan tanuljon? 1. A leckéket úgy építettük fel, hogy a szakkifejezések egyértelműek legyenek, s az elméleti ismereteket a gyakorlatban is kipróbálhassa. Éppen ezért nagyon fontos, hogy jól bevésse a meghatározásokat, s minden feladatot, gyakorlatot elvégezzen. 3. Minden lecke végén összefoglaljuk a legfontosabb ismereteket, megkönnyítve ezzel az ismétlés folyamatát. 4. Érdemes menet közben, vagy egy-egy lecke végén található önellenőrző kérdéseket feltennie, s azokat megválaszolnia – így fokozatosan mélyítheti ismereteit. Ha bizonytalan a válaszban, olvassa el újra a megfelelő tananyagrészt! 5. Próbáljon leírni, megrajzolni minden formát, amit csak lehet. Másolja, rajzolja le szabad kézzel az ábrákat, illetve készítsen ahhoz hasonlókat! Ezáltal rögzítheti a mozdulatokat, a mozgásformákat, s könnyebb lesz a megfelelő személyiségjellemzőit az adott vizsgálati egységhez (sor, szó, betű, betűelem stb.) illeszteni. 6. A tanulás során szüksége lesz mindazokra az eszközökre, amelyeket egy grafológus használ: vonalzó, szögmérő, nagyító, különböző íróeszközök (grafit- és színes ceruzák, tollak stb.). Kérjük, mielőbb szerezze be ezeket.

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDAL

@

Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell papiros vagy online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást. 3


PRÓBALECKE

A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat tematikája 1. lecke: A grafológia fogalma, tárgya, alkalmazási területei. A grafológia és az írásazonosítás egyező és eltérő vonásai. Megismertetjük a kézírással, a kézírás megfigyelésének technikájával. Továbbá bemutatjuk a grafológia tudományát, a tudományosság kritériumait, fogalmait, az írásazonosítástól való eltéréseit, valamint a vizsgálati és alkalmazási területeit. Áttekintést adunk az írásjellemzők sztenderd szerinti leírásáról, a szakmai terminológiáról.

9. lecke: Az egyiptomi írás megjelenési formái. A szavak vizsgálati szempontjai. Szavak távolsága, alakja. Az írástörténet ismertetését folytatjuk az egyiptomi írás megjelenési formáival, a hieroglif írás, hieratikus írás, démotikus írás jellemzőivel. Megtanulhatja, hogy milyen különbségeket teszünk a szavak méret-, alak-, irányjellemzői között, és tanulhat ezek jelentéstartalmáról is.

2. lecke: Az írás fogalma. Az írásrendszerek csoportosítása. Az íráskörülmények, az írástechnikai jellemzők, valamint az íráshordozók szerepe a kézírás létrejöttében. Meghatározzuk az írás fogalmát. Foglalkozunk az írástörténet alapjaival és az írás rendszereivel. Kitérünk az íráshordozók és az íróeszközök, valamint ezek változásainak hatására is. Továbbá áttekintjük az írás létrehozásának körülményeit. Ismereteket szerezhet a kéztartással, tollfogással kapcsolatban is.

10. lecke: Kevert rendszerű írások. A betűk vizsgálata. Kis- és nagybetűk formai megjelenései. Az újabb írástörténeti ismeretek, azaz a kevert rendszerű írások áttekintése mellett a grafológia tudományának egy kisebb eleméről, a betűről tanulhat. Megtudja, hogy a kis- és nagybetűk formai magjelenése hogyan vizsgálható, és hogyan finomítja tovább a személyiségképet az általuk hordozott jelentéstartalom.

3. lecke: Az írást megelőző rendszerek jellemzői. Az írásminta felvételének alapszabályai, az elemezhetőség minőségi és mennyiségi kritériumai. Részletesen tárgyalják az írás előzményeit, az írást megelőző gondolatközvetítő jelrendszerekkel kapcsolatos tudnivalókat. Meghatározzuk az írásminta felvételének alapszabályait, és az írás körülményeinek bemutatására is kitérünk. Tanulhat az íráselemzés minőségi, mennyiségi kritériumairól.

11. lecke: A betűírás kialakulása, az első betűírások. Zónaelmélet a grafológiában. Zónaarányok. Tovább folytatva az írástörténeti ismereteket, megismerkedhet a betűírások kialakulásával; a protosínai írással és az ugariti betűírással. Kitérünk a zónaelmélet lényeges elemeinek ismertetésére. Tanulhat a zónaméretekről, zónaarányokról is.

4. lecke: A barlangrajzok, valamint a gondolatközvetítés egyéb kezdetleges eszközei. A kézírás elemezhető jellemzőinek rendszere. A kézírás vizsgálatának menete, az egyes fázisok funkciója. Az írástörténet témakörén belül kitérünk a gondolatközvetítés kezdetleges eszközeinek ismertetésére, a barlangrajzok szerepének fontosságára. Áttekintjük a kézírás elemezhető jellemzőit. Bemutatjuk a kézírás vizsgálatának menetét, a makroelemek, mezoelemek és mikroelemek összetevőit, jellemzőit.

12. lecke: A föníciai, az arámi és a héber írás jellemzői. Betűelemek vizsgálata: törzsvonalak és kötővonalak. Az írás vertikális kiterjedése. Áttekintjük a főníciai, az arámi és a héber írás jellemzőit. Ezt követően tanulhat a betűelemekről, a törzsvonalak vizsgálatáról, alakjáról, irányáról. Kitérünk a kötővonalak vizsgálatára is. Végül tanulhat az írás vertikális kiterjedéséről.

5. lecke: A hazai írástanítás jellemzői a századfordulótól napjainkig. A különböző normaírások ismérvei. Áttekintjük azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik egymástól a normaírásokat. Példát mutatunk az osztrák, angol, cseh és szlovák, svéd normaírásra. Ismertetjük a hazai írástanítás történetét, a kalligrafikus szépírás, zsinórírás, egyszerűsített álló írás és a Virágvölgyi-féle dőlt írás jellegzetességeit hangsúlyozva.

13. lecke: Az arab, az indiai és a görög írás jellegzetességei. Az írás kötöttségének mérési módjai, a kötöttség típusai. Az írástörténet bemutatását folytatva tanulhat az arab, az indiai és a görög írások kialakulásáról, jellemzőiről. Ismereteket szerezhet az írás kötöttségének eseteivel kapcsolatban, és a mérés-számolással kapcsolatban is. A kötöttség alaptípusain túl további típusokkal is megismertetjük.

6. lecke: Képírás, fogalomírás. Azték és maja írás. Szimbólumok a grafológiában: térszimbolika, betűszimbolika. Megismerkedhet a képírás fogalmával, jelentőségével. Meghatározzuk a fogalomírás definícióját is. Foglalkozunk az aztékok és maják írásának bemutatásával. Tanulhat a grafológiai szimbólumokról; a térszimbolikáról, az ezt tartalmazó három zóna jelentéstartalmáról és a betűszimbolikáról.

14. lecke: A latin betűírás fejlődése. Az írás kötöttségének formai megjelenései. Áttekintjük a latin betűs írás fejlődését, majd folytatjuk a ductus témakörének körüljárását. A kötővonalak számos formájának elemzése mellett szót ejtünk a többi megszokott vizsgálati szempontról is. Tanulhat például arról, hogy a négy kötési típus miért öt, illetve, hogy mi a köze egy párizsi épületnek a grafológiához.

7. lecke: Szóírás, szótagírás. A kínai és a japán írás jellegzetességei. Az írástömb vizsgálati szempontjai. Az írás tagoltságának kritériumai és megjelenési formái. Részletesen foglalkozunk a szó- és szótagírás bemutatásával. Ezt követően megismerkedhet a kínai írás és a japán írás keletkezésével, jellegzetességeivel. Meghatározzuk az írástömb vizsgálati szempontjait és kitérünk az írás tagoltságának kritériumaira és megjelenési formáira is.

15. lecke: A gót, a glagolita és a cirill írás. Az oválbetűk („o”, „a”) vizsgálati szempontjai, formai megjelenéseik. Részleteiben bemutatjuk a gót, a glagolita és a cirill írásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Ezt követően példákon keresztül taglaljuk az oválbetűkhöz kapcsolódó ismereteket, azok vizsgálatát; a méret, alak, irány vizsgálati szempontjait, formai megjelenéseit.

8. lecke: Az ékírás jellemzői és megjelenési formái. A sorok vizsgálati szempontjai. Sorformák, sorok iránya, távolsága. Az írástörténeti rész ismertetésén belül foglalkozunk az ékírás bemutatásával, az ékírásos technika lényegével. Ezt követően kitérünk a sorok vizsgálati lépéseire a távolság, alak, irány szempontjából és ismertetjük az ebből való következtetések levonását a személyiségre nézve.

16. lecke: A magyar betűírás fejlődésének állomásai. A hurkok vizsgálati szempontjai. A magyar betűírás történetének ismertetése kapcsán kitérünk a székely rovásírás és a latin betűs írás lényeges elemeinek ismertetésére. Meghatározzuk a húr fogalmát és ismertetjük a hurkok vizsgálati szempontjait; a hurkok méretét, alakját és irányát, a bekötési pontot és az átváltási pontot.

4


PRÓBALECKE

A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat tematikája 17. lecke: Grafológiatörténet: a kezdeti megfigyelések. Az írás teltségének vizsgálata, a telt és a sovány írás jellemzői. A lecke a régi korok grafológiájának ismertetésével kezdődik. Áttekintjük a kezdeti megfigyeléseket. Ezt követően tanulhat az írás teltségéről, ami alapján az írás lehet normál teltségű, sovány és telt. Bemutatjuk ezeknek a típusoknak a jellemzőit, vizsgálatát.

25. lecke: Heiss rendszere. Mérési gyakorlatok. Ismertetjük Robert Heiss munkásságát, aki a mozgás-, a tér-, és a formaritmust vizsgálta. Megkülönböztetünk megformált ritmust, kialakulatlan ritmust és zavart ritmust. Példákon keresztül mérési és elemzési gyakorlatokat mutatunk be.

18. lecke: A társasági grafológia kora. Az írás horizontális kiterjedése: a szélesség vizsgálata. A grafológiatörténeti részben az elszórt tanulmányok, a társasági grafológia korának ismertetésével folytatjuk. Majd tanulhat az írás horizontális kiterjedéséről, az írás szélességéről (betűszélesség, betűtávolság), kombinációiról és a horizontális kiterjedés összetevőiről.

26. lecke: Affemann színtipológiája. Az írástempó mérési lehetőségei, a gyors és a lassú írás jellemzői. Bemutatjuk Affemann színtipológiáját, aki különböző típusú emberek írásképét vizsgálva öt eltérő személyiséget vázolt fel. Az írástempó vizsgálatát kifejtve két magyar grafológus felfogása alapján ismertetjük a gyors írás és a lassú írás jellemzőit.

19. lecke: Az elméleti rendszerek megjelenése. A „grafológia atyja”: Michon. A kezdővonalak vizsgálata. Áttekintjük a tudományos megalapozottságú kézírás-vizsgálat korának főbb vonásait, és az elméleti rendszerek megjelenését. Továbbá tanulhat a kezdővonalak vizsgálatáról, méretéről, alakjáról. Foglalkozunk a kezdővonalak irányultságának bemutatásával is.

27. lecke: De Grave tevékenysége. A ritmus grafológiai fogalma, megjelenési formái. Bemutatjuk a francia grafológiai irányzat neves alakját, aki meghatározója a tudomány fejlődésének. Definiáljuk az elhárítás két típusát, az elfojtást és a projekciót, valamint ismertetjük a leggyakoribb grafikus jegyeiket. Részletesen foglalkozunk a ritmus vizsgálatával, valamint a mozgás- és formahangsúly vizsgálatával.

20. lecke: Crépieux-Jamin és tanítványai. A végvonalak megjelenési formái. Először az írás és a jellem közötti kapcsolat deduktív, azaz következtető vizsgálatának kezdeteit taglaljuk. Ezt követően kitérünk a végvonalak megjelenési formáinak ismertetésére, a végvonalak méretével, alakjával, és irány-jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókra is.

28. lecke: A grafológia magyarországi kezdetei. A vonal vizsgálati szempontjai, különös tekintettel a nyomatékra és a vonalminőségre. Tanulhat a magyar grafológia kezdeteiről; arról, hogy mikor jelent meg a grafológia tudománya hazánkban és hogyan fejlődött az I. világháború kezdetéig. Ezt követően ismertetjük a vonal vizsgálati szempontjait. Először a kézírás nyomatékával kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatja el, majd az írás szabályosságával is foglalkozunk.

21. lecke: A német grafológia jellegzetességei - Klages. Az áthúzások vizsgálata („t” és egyéb betűkben). Felvázoljuk a német grafológia fejlődésének egyik fontos állomását, Ludwig Klages munkásságát, és az általa gyűjtött írásminták közül is szemléltetünk néhányat. Majd a grafológiai ismereteket folytatjuk az áthúzások vizsgálatával, a t-áthúzás jellemzőinek, alakváltozatainak bemutatásával.

29. lecke: Románné Goldzieher Klára kutatásai. A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok bemutatása, értelmezése. A hazai grafológiai élet egyik jelentős alakjának munkásságáról és kutatásairól tanulhat ebben a leckében. Ezen kívül bemutatjuk a Pophal-féle öt vonalfeszültségi fokozatot, ami a kézírás egyik meghatározó tényezője. Beszélünk az írástevékenység fiziológiai hátteréről is.

22. lecke: A modern grafológia - Pulver. Az ékezetek vizsgálata a kézírásban. Tanulhat a térszimbolika megalkotójáról, Pulver munkásságáról, a kézíráselemzés folyamatának rendszeréről. Ezt követően bemutatjuk az ékezetek vizsgálatának lépéseit. Kitérünk az ékezetek méret-jellemzőire, formai megjelenésének változataira, irány-jellemzőire.

30. lecke: A Balázs-Hajnal szerzőpáros és kortársaik. A Magyar Írástudományi Társaság. Az analíziskészítés menete. A magyar grafológiai élet neves személyiségeiről tanulhat ebben a fejezetben. Ezen kívül ebben a leckében foglalkozunk az analíziskészítés menetével és az azt megelőző mérési feladatokkal. Mintákat mutatunk a különböző írásképekre, amin megtanulhatja a mérés lépéseit.

23. lecke: A neurobiológiai szemlélet - Pophal. A megszólítás viszonya a kézírás egészéhez. A 20. századi grafológiatörténeten belül megismertetjük a neurobiológiai szemlélet képviselőjének, Pophalnak a nézeteivel. Ezután tanulhat a megszólításnak a kézírás egészéhez való viszonyáról, a megszólítás térbeli elhelyezéséről, méret-jellemzőiről, alakjának vizsgálatáról.

31. lecke: A II. világháború utáni grafológiai élet Magyarországon. A személyiségkép-készítés elemei. A grafológiatörténet ismertetését a II. világháború után grafológiai élet bemutatásával folytatjuk, majd sorra vesszük a személyiségkép készítésének elemeit. A szintéziskészítés hat mérési elemének bemutatása során részletesen tanulhat a mentális képességek, energiák, munkavégzés, szociabilitás, érzelmi élet és az önmagához való viszony területeiről.

24. lecke: Napjaink grafológiai elméletei - Wieser. Az aláírás vizsgálati szempontjai, az aláírás és a szövegírás összehasonlítása. Napjaink grafológiai elméleteit tárgyalva kiemeljük Wieser munkásságát, az általa alkotott ritmuselmélet rendszerét. Foglalkozunk az aláírás vizsgálati szempontjaival is. Kitérünk az aláírás térbeli elhelyezésére, méret-jellemzőire, alak-jellemzőire, irány-jellemzőire is.

32. lecke: Napjaink grafológiája (1985-től a legmodernebb kutatásokig). Teljes személyiségkép készítése. Folytatjuk a grafológiatörténet bemutatását 1985-től napjainkig. Meghatározzuk a pedagógiai, a munkahelyi, a kriminalisztikai, a történelmi, az interperszonális, a klinikai grafológia fogalmát. Mintaként bemutatjuk, hogyan kell egy teljes személyiségképet elkészíteni; áttekintjük az analíziskészítés és a szintéziskészítés lépéseit.

5

PRÓBALECKE


2. LECKE Bevezetés Tisztelt Tanulónk! A tananyag ezen részétƅl kezdƅdƅen minden leckében az alábbi felbontásban fogja tanulni a grafológiát és a hozzá kapcsolódó ismereteket: 1. 2.

Írástörténet (2–16. lecke) és grafológiatörténet, grafológiai elméletek (17–32. lecke). E részeket Zádor Tamásné összeállításában ismerheƟk meg. Grafológia (elmélet és gyakorlat).

A 2. leckében meghatározzuk az írás fogalmát, s nemcsak kultúrtörténeƟ értelemben, hanem a mozgásfolyamatot elƅtérbe helyezve is körüljárjuk a témát. Megismertetjük Önt a különbözƅ írásrendszerekkel is, ezekrƅl bƅvebben azonban csak a késƅbbiekben lesz szó.

Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke.

Grafológiai ismereteit az írást befolyásoló tényezƅk alapos bemutatásával bƅvítjük: bemutatjuk az íráskörülmények jelentƅségét, különbözƅ írástechnikai jellemzƅkrƅl is szót ejtünk, s az íráshordozók szerepével is megismertetjük.

A lecke célja: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

hogy a tanulók Ɵsztában legyenek az írás fogalmával, az írástörténet alapjaival, az írás rendszereivel, az íráshordozókkal és az íróeszközökkel, ezek változásainak hatásával, az írás létrehozásának körülményeivel, a kéztartással, tollfogással.

1. Írástörténet – az írás meghatározása 1.1. Az írás fogalma A mai ember talán el sem tudja képzelni azt a kort, amelyben az emberek minden értesülést, tudást a fejükben hordoztak, s csak az emlékezetükre támaszkodhaƩak. Az írás kialakulása hosszú folyamat volt a barlangrajzoktól, a kezdetleges képírásoktól kezdve a gondolatközveơtés mai betƾkben rögzült lenyomatáig. Az íráshordozó eszközök fejlƅdése is nagy utat teƩ meg: a kƅ- és agyagtábláktól a papírig – a mai elektronikus eszközökrƅl nem is beszélve.

A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket.

Az írások történetével, írásos emlékek megfejtésével és helyes olvasatával foglalkozik a paleográĮa, amely a XIX. század óta önálló tudományként állja meg a helyét. E tudományágnak köszönhetƅen a XXI. század emberének igen sok ismerete van az írás kialakulásáról, fejlƅdésérƅl és az ehhez kapcsolódó történelmi folyamatokról. MielƅƩ továbbmennénk, járjuk kicsit körbe az írás fogalmát!

20

(2. lecke, 20. oldal)

6

PRÓBALECKE


2. lecke

Grafológiai alapismeretek

Az alábbi táblázatban néhány példát találhat a külsƅ és belsƅ, mind a tudatos és tudattalan hatásokra. A személyt érƅ hatások Külsƅ tényezƅk Tudatos körülmények

Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát.

Ì mozgó jármƾben (pl. vonaton) történƅ írás Ì rokonnal, baráƩal stb. történt rossz esemény Ì az írásminta valamilyen célból készül (pl. kérvény, önéletrajz stb.) Ì valaki nézi az író személyt Ì stb.

TudaƩalan körülmények Ì idƅjárási front Ì távoli zaj (pl. légkalapács zaja) Ì háƩérzene (ill. háƩérben szóló tévé, rádió) Ì stb.

Belsƅ tényezƅk Ì Ì Ì Ì

Įzikai fáradtság kézsérülés fejfájás egyéb betegség, amirƅl az egyénnek tudomása van Ì stb.

Ì rejteƩ betegség Ì ún. tabu szavak (amelyek valamilyen érzelmi reakciót váltanak ki az író személybƅl, ám ez a hatás nem tudatos) Ì fel nem fedezeƩ szemprobléma Ì stb.

A személyt érƅ hatások

2.3. Írástechnikai jellemzƅk Az írásminta minƅségét, elemezhetƅségének mértékét az is befolyásolja, hogy milyen íróeszközzel készült. Fontos információ továbbá – fƅként balkezes emberek írását vizsgálva –, hogy az egyén hogyan fogja az íróeszközt. Íróeszközök

24


7

PRÓBALECKE



2. lecke

2.5. Az íráshordozók szerepe Bízunk benne, hogy az írást befolyásoló körülményekkel való ismerkedés hasznára válik, miközben lépked a grafológia dzsungelében! Egészítsük ki ezen ismereteket különbözƅ íráshordozók bemutatásával! A késƅbbi leckékben sorra meg fogja ismerni azokat az anyagokat, amelyekre valaha is írni próbáltak. Most azonban ne a múlt Ɵtkait próbáljuk kifürkészni, inkább a jelen emberének írással kapcsolatos szokásait vizsgáljuk! Íráshordozónak tekintünk minden olyan felületet, amelyen graĮkus lenyomat, tehát írás, rajz, Įrka stb. látható. Nézzük, hogyan változik a kézírás aƩól függƅen, mire írunk!

Gyakorlat Tegyen az íróasztalra 1 db sima A/4-es papírt, majd írja le rá golyóstollal az alábbi mondatot: Hajnalban harmatos a fƾ.

Gyakorlataink révén kipróbálhatja az elméletben tanultakat.

Ezután tegyen 2-3 papírlapot az Ön által használt lap alá, s újra írja le (új sorba) a fenƟ mondatot! Most egy napilapra lesz szüksége – ezt használja alátétként, s új sorba írva ismételje meg a mondatot! Keressen valamilyen érdes felületet, s azt használva alátétként, írja le ismét új sorba a már ismert szöveget! Nagyító segítségével Įgyelje meg a változásokat!

A gyakorlatokkal összefüggő, vagy arra épülő ismereteket is bemutatjuk.

27


8

PRÓBALECKE



6. lecke

A rongo-rongo azonban azért is megfejthetetlen, mert már nemcsak a képírás, hanem a fogalomírás, sƅt a szóírás elemei is megtalálhatók a „beszélƅ fákon”- állítják egyes kutatók. (4. kép)

4. kép Rongo-rongo írásos „beszélƅ fa”

1.2. Fogalomírás A fejlƅdés során a jelek egyre több jelentést kaptak, például a csillagos ég jelenthet sötétséget is, éjszakát is. A Nap rajza jelentheƟ magát az égitestet, de a forróságot, a meleget, fényt is. Ebben az esetben már fogalomírásról, ideográĮáról beszélünk, az egyes jelek neve: ideogramma. A fogalomírás sem köthetƅ nyelvhez, azaz nincs rögzíteƩ hangértéke.

1.3. Az aztékok és a maják írása A maják Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén éltek. A spanyol hódítás során a dominikánus és a ferences rendi szerzetesek tƾzre veteƩék, elpuszơtoƩák a maja képírás színes ábráival ékes kódexeket. A csodával határos módon négy maja kézirat megmenekült, s néhány azték kézirat is feltárja e Csendes-óceán partvidékén élƅ népek mƾveltségét.

Szaktörténeti ismertetőink által átfogóbb képet kaphat a szakma fejlődési állomásairól.

5. kép Azték képírás

A maják többféle anyagra írtak: fügefa háncsára, agavé levelébƅl készíteƩ papírra, illetve szarvasbƅrre. Az aztékok írása ƅrzi még a képírás-jellegét, de már erƅsen sƟlizált, leegyszerƾsíteƩ. (5. kép) Az apró képecskék körvonalait fekete vonallal meghúzták, a rajtuk látható embereket, állatokat oldalnézetbƅl ábrázolták és kiszínezték. Az azték kódexek naptári és csillagászaƟ adatokat tartalmaznak, a maja írások vallási szövegek, horoszkópok. A maja írásjegyek szintén sƟlizáltak, jellegzetességük, hogy minden jel egy négyzetet (vagy ovális keretet) tölt ki (6. kép). 6. kép Maja kép-szó (hieroglif) írás

19


9

PRÓBALECKE



6. lecke

i

Fókuszáljunk jobban az én-re! Az ‚i’ betƾ a legteljesebb én, már megismerkedtünk vele az ‚a’ betƾ értékmérték elemeként. Ez a betƾ saját értékrendemet jelenƟ. Ha túl kicsire töpörödik, vagy eltƾnik, baj van – olyan, mintha nem is lennék. Természetesen, ha kiemelkedik környezetébƅl, azt az üzenetet hordozza: ide Įgyeljetek, iƩ vagyok!

Hasznos tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához.

k

A ‚k’ a munka betƾje. Ismételjük át azt, amit a térszimbolikában tanultunk! A felsƅ zóna a tervezés tere, hiszen ez a mƾvelet a szellemi szférában zajlik. Ha tehát a felsƅ zónás hurok bƅ, terjedelmes, magas, a tervezés mƾveletét szeretem jobban. A középzónás rész a megvalósítás lehetƅségét láƩatja. A szellemi élmény és a gyakorlaƟ kivitelezés egymáshoz való viszonya, a keƩƅ közöƫ egyensúly, harmónia vagy valamely oldal túlsúlya olvasható le a ‚k’ betƾ rajzából.

l

Az ‚l’ betƾ a felsƅ- és középzónában helyezkedik el, a tudás, a szellemi élmények utáni vágyat, információéhséget tükrözi. Minél szélesebb és magasabb az ‚l’ betƾ hurokrésze, írója annál jobban vágyik új ismeretekre. De nem mindegy, hogy a megszerzeƩ ismeretekkel mi történik! Ha azt látjuk, hogy az ‚l’ bekötési pontja (az a pont, ahol a hurok íve találkozik a törzsvonallal – a 16. leckében visszatérünk rá) a felsƅ zónában van, a szellemi élmény nem nyer gyakorlaƟ megvalósítást, újabb gondolatok indítója lehet.

Ha azt látjuk, hogy ez a bizonyos bekötési pont a középzónába csúszik, a szellemben megszerzeƩ ismeretek gyakorlaƟ megvalósítása fontos az írásmƾ alkotója számára.

33


10


PRÓBALECKE


8. lecke

Ugye, nem is kell már Įgyelmeztetnünk: minden értelmezés csak akkor valós, ha az adoƩ jellemvonást a kézírásban egyéb jelek is megerƅsíƟk! Minimális sortávolság

Ha arra vagyunk kíváncsiak, mekkora két sor közöƩ a be nem írt felület, meg kell vizsgálnunk a sorok közöƫ minimális távolságot. A sorok közöƫ minimális távolság, – más néven sorköz – az adoƩ sor alsó szárainak és az azt követƅ sor felsƅ szárainak távolsága, vagyis az egymáshoz közel esƅ betƾszárak alsó, illetve felsƅ érintƅpontjai közöƫ távolság, a bal lapszéllel párhuzamosan, mm-ben mérve.

bal lapszél

A téma legfontosabb alapfogalmait kiemeljük.

1. feladat Végezze el az alábbi írásmintán a következƅ méréseket: 1. Tudatos sortávolságok 2. Átlagos sortávolságok 3. Minimális sortávolságok

Feladatainkon keresztül elmélyítheti tudását.

29


11

PRÓBALECKE


8. lecke


2.2. A sorok formája Amikor a sorokat vizsgáljuk, igen fontos szempont azok alakjának megállapítása. A sorok formájából következtethetünk az író személy gondolkodás- és cselekedetbeli rugalmasságára, energizáltságára, kitartására, céltudatosságára. A sorformák vizsgálatához segédegyenest használunk, amelyet megkapunk, ha a sor elsƅ és utolsó betƾszemének alsó érintƅpontját összekötjük. A normaírásban a sor minden betƾszemének alsó érintƅpontja ezen a képzeletbeli egyenesen helyezkedik el.

A grafológiai vizsgálatban az alábbi sorformákat különítjük el: egyenes,

egyenetlen,

hullámos,

Ábrákkal szemléltetjük az ismereteket.

ívelt (ezen belül: domború és homorú),

tetƅcserép-szerƾ (másképpen: cseréptört vagy lépcsƅs; lehet lefelé vagy felfelé irányuló).

Nézzük most részletesen a sorformákat, s tegyük mellé a megfelelƅ jellemvonásokat is! Egyenes a sor, ha a sor elsƅ és utolsó betƾszemének alsó érintƅpontját összekötƅ segédvonaltól való eltérés (akár lefelé, akár felfelé) nem több, mint a duktor saját középzónaméretének a fele, ez a normaírásban 1,5 mm. Egyenes sor

Az az ember, aki természetes egyenest formál soraival, kiegyensúlyozoƩ, racionális. Energiáit jól beosztja, céltudatos, kitartó. Elƅfordulhat, hogy viselkedése kissé hƾvösnek tƾnik, hiszen hangulatai, érzelmei kevésbé befolyásolják.

30


12


PRÓBALECKE


9. lecke

2.1.3. A szóalakzat A szóalakzat meghatározásakor a középzónás betƾk magasságának ingadozását Įgyeljük meg. A szóalakzat a normaírásban szabályos téglalap. Szabályos a szóalakzat, akkor, ha a szó betƾszemeinek alsó és felsƅ érintƅit összekötve egy téglalapot rajzolhatunk a középzóna köré. Természetesen némi ingadozás megengedeƩ, ez azonban nem haladhatja meg az 1mm-t, vagyis a középzóna méretének 1/3-át. Szabályos szóalakzat

Az írásjellemzők szabályos használatát is prezentáljuk.

Ha a betƾméret-ingadozás a fent leírtnál nagyobb, szabálytalan szóalakzatról beszélünk. Szabálytalan szóalakzat

Növekvƅ és csökkenƅ szóalakzat

Timpanon formájú szóalakzat

Elƅfordul, hogy a betƾk mérete a szóvég felé növekvƅ, s az is, hogy csökkenƅ.

Nagyon érdekes formát mutat, ha Ɵmpanon alakú a szóalakzat, ez lehet domború vagy homorú is. A Ɵmpanon a görög templomok oszlopain álló trapéz vagy háromszög formájú alakzat, amely többnyire dombormƾveket keretezeƩ. Mérete középig növekszik, majd csökken. Az alakzat fordítoƩja is megjelenhet.

A szóalakzat a duktor önkifejezési igényérƅl beszél. Mivel méretbeli ingadozásról van szó, nem mindegy, hogy milyen méretƾ betƾbƅl indulunk ki, illetve mekkorára változik a szó végére. Ha pl. 1,5 mm-rƅl 2,5 mm-re változik, a duktor Įgyelemmel fordul környezete felé, kommunikációs igénye és önbizalma nƅ. Ha csökkenƅ méretƾ a szóalakzat, az író személy önkifejezési igénye, önbizalma is csökken, nem magának, hanem inkább másoknak tulajdonít jelentƅséget, ez más jelekkel együƩ az empáƟa jele is lehet.

9


13

PRÓBALECKE



12. lecke

1.2. Az arámiak írása A Kr. e. XI–X. században az arámi (arameus) törzsek uralták a Tigris és az Eufrátesz folyó vidékét és Szíriát, ám csak átmeneƟleg alkoƩak önálló államot, mivel folyton hódító népek (egyiptomiak, heƫták, asszírok) útjába kerültek. A betƾírást a föníciaiaktól veƩék át, de késƅbb elhagyták az eredeƟleg szögletes formát: a betƾk lekerekedtek, s kialakult a mƾvészi hatású, úgynevezeƩ kurzív írás. Az írás iránya jobbról balra haladt.

Képekkel, illusztrációkkal gazdagítjuk a tartalmat.

Arámi felirat Kilamuwából, a Kr. e. VIII. századból

Az arámi nyelv és írás széles körben elterjedt, s századokon át a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok nemzetközi nyelve volt. Az arámi betƾformákat veƩék át a héberek, az arabok, az irániak is, s az indiai írások egy része is ebbƅl származik.

15

(12. llecke, 15. oldal) (12 k 15 ld l)

14


PRÓBALECKE


12. lecke

2. Grafológia – Betƾelemek, az írás verƟkális kiterjedése A betƾelemek közül e lecke a törzsvonalakkal kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja, de kitérünk a kötƅvonalakra is. Kezdjük az elƅbbivel!

2.1. A törzsvonalak vizsgálata A törzsvonal a betƾ függƅleges, lefelé haladó eleme, amely a normaírásban meghatározoƩ méretƾ, egyenes szakasz. Nem minden betƾnek van törzsvonala: az a, c, e, o, s, x, z betƾk ívelt vagy ferde elemeket tartalmaznak, függƅlegesen haladó egyenes vonal nem található bennük.

10 19 Leckéink egymásra épülve biztosítják a megalapozott tudás elsajátíthatóságát.

A törzsvonalakat is vizsgálhatjuk a már jól ismert méret-alak-irány hármas egységének szempontjai szerint, ám mielƅƩ hozzálátnánk, szeretnénk felidézni egy korábbi leckébƅl ismerƅs dolgot. Amikor a betƾt kezdtük elemezni, megállapodtunk, hogy a jól bevált sorrendet megváltoztatva elsƅként az alakot vizsgáljuk, ezt köveƩe a méret, most pedig elérkezeƩ az ideje az irány vizsgálatának is. A betƾ irányultságát a dƅlés adja, amit elsƅsorban törzsvonalakon, azon túl a betƾtengelyeken mérhetünk. Éppen ezért a dƅlés vizsgálatának módszerét is ebben a leckében fejtjük ki. Nem árulunk tovább zsákbamacskát, kezdjünk hozzá!

2.1.1. A törzsvonalak mérete A törzsvonalak méretérƅl alig kell szót ejtenünk, hiszen Ön már jól ismeri az ide tartozó fogalmakat és mérési eljárásokat.

Gyakorlat Gondolkodjon, vajon hogyan mérhetƅ a törzsvonal hosszúsága? Ne felejtse el: nemcsak álló írás létezik!

Elgondolkodtató kérdésekkel fejlesztjük a tanulási folyamatot.

Úgy van, mivel a törzsvonal a normaírás szerint egy-, két vagy háromzónányi kiterjedésƾ, az álló írásokban igen könnyen meghatározhatjuk a törzsvonal méretét: a zónaméréskor – ahogyan az elƅzƅ leckében megtanulta – megmérhetjük a törzsvonalak hosszát is. Dƅlt írásokban a betƾtengelyen válik mérhetƅvé a törzsvonal hosszúsága. Vegye szemügyre az alábbi ábrákat!

Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál.

Bizonyára észreveƩe, hogy az elsƅn könnyƾszerrel megmérhetƅ a törzsvonalak hosszúsága – de mihez kezdjünk a második szó törzsvonalaival? Az járható, bár kissé nehézkes út lehet, hogy pl. egy cérnaszálat végigvezetünk a vonalon, majd azt kiegyenesítjük, és vonalzó mellé téve lemérjük. Megnyugtatjuk, nem kell ezt a bonyolult mƾveletet elvégeznie! Ebben az esetben azt mondjuk: a törzsvonal hossza nem mérhetƅ.

17


15

PRÓBALECKE



Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását.

15. lecke

Szƾkebb „a”

Ha az a-k szƾkebbek az o-knál, feltételezzük, hogy az illetƅ komfortérzete, én-érzete a munkahelyén kevésbé jó, mint azon kívül. Talán túl sok a feladata, vagy nehéznek találja a munkáját – gyakorloƩ grafológus erre is választ tud adni.

Szélesebb „a”

Ha az o-k szƾkebbek az a-knál, az író személy munkahelyén érzi jobban magát, oƩhoni környezetben valami miaƩ kevésbé szívesen tartózkodik.

Gyakorlat Saját mintáiban keressen példát a különbözƅ szélességƾ oválokra!

2.1.3. Az ovál teltsége Az ovál teltségének vizsgálatához meghatározzuk a betƾtengelyt, majd az ovál bal és jobb érintƅpontján keresztül a betƾtengellyel párhuzamos egyeneseket rajzolunk. E két párhuzamos egyenes távolsága mutatja meg az ovál teltségét. Álló írásban az oválok szélessége megegyezik a teltséggel. Dƅlt írásban a két érték eltérhet egymástól.

Normál teltségƾ oválok

Ha a betƾtengely hossza megegyezik a párhuzamos segédegyenesek közöƫ távolsággal, normál teltségƾ ovált látunk. Jó realitásérzékkel bíró, megfelelƅ ítélƅképességgel rendelkezƅ ember így ír. Önálló, magabiztos egyén, aki alkalmazkodni is képes.

11


16

PRÓBALECKE


17. lecke


14 22

vizsgálódásaik Kína felé irányultak. Az írásbeli kifejezésmód – a karcolástól a vésésen, rajzoláson keresztül a valódi írásig – tükrözte az egyes korszakok kultúrájának fejleƩségi fokát, ezért az írásszokások gyakran változtak a történelem során. Az építészet formavilágának alakulása – a római diadalív, a román kapuboltozat, a góƟka tetƅboltozata – átalakítoƩa a betƾket, de formálta azokat a reneszánsz kultúra, a barokk, a klasszicista sơlus is. Hol az egyszerƾ, hol a díszesebb formák megjelenítésének divatja dominált a kézírásban. Az egyes korszakok hordozták az elƅzƅ kor sơlusjegyeit is, ötvözve azokat sajátos íráskifejezésükkel. Az ókori görög és római kultúrában a kiváltságos emberek tu1. kép Cang Jie kínai kalligráfus, aki dománya volt az írás, gyakran alkalmaztak a hagyomány szerint a kínai írást feltalálta írnokokat is. A késƅbbiekben, a laƟn betƾk elterjedésével és a katolikus vallás térhódításával az egyházi személyek mƾvelték a betƾvetést – gondoljunk csak a kódexírók fáradságos munkájára! IƩ álljunk meg egy kicsit! Nézze meg Įgyelmesen a következƅ oldalon látható baráơrást, és próbálja megkeresni azokat a grafológiai jegyeket (pl. vonalvastagság, kötésforma, ékezetek), amelyek változnak a szövegtömbben! E jelek sok mindent elárulnak írójuk tulajdonságairól. Talán így kezdƅdöƩ! Az írás kifejezƅ mozgás, a kívülrƅl és a belülrƅl jövƅ hatások kivetƅdése, amelybƅl következtetéseket lehet levonni a hangulaƟ tényezƅkre (keménység és lágyság, stabilitás és labilitás). Erre Įgyelt fel Caius Suetonius Tranquillus (kb. 69–126) római történet- és életrajzíró, Hadria- 2. kép Vincent de Beauvais középkori írnok nus császár levéltárosa. 122-ben kegyveszteƩé vált, s eƩƅl kezdve csak írással foglalkozoƩ. A Cézárok élete címƾ mƾvében az elsƅ Ɵzenkét császár életrajzát írta le megĮgyelése alapján, Julius Ceasartól DomiƟanusig. Írt viselkedéseikrƅl, gondolaƟ, akaraƟ és érzelmi megnyilvánulásukról. Nem kerülte el a Įgyelmét a császárok kézírása sem. Különösnek találta, hogy Augustus császár sorai felfelé haladtak, s a szavakat megszakítás nélkül írta. JusƟnius császár írása megváltozoƩ a betegséggel és az aggkorral. Csodálatos dolognak vélte, hogy az ember egyénisége és írása közöƩ kapcsolat van. Ez tehát az elsƅ írásos emlék, amelyben utalásokat találunk a kézírás elemezhetƅségére.

Érdekességekkel színesítjük az elméleti ismereteket.

1 13

A kézírás tanulmányozásának fejlƅdése két vonalon indult el: hamar különvált a kézírás eredetének vizsgálata (írásazonosítás) és az írásjegyek elemzƅ értelmezése (grafológia). Napjainkban a grafológia tudománya megkísérli integrálni az írásazonosítást, hiszen a grafológus az analízis során olyan információkat, adatokat szerez a graĮkumról, amelyek segítségével megállapítható, hogy két írás azonos vagy különbözƅ személytƅl származik-e.

2

(17. llecke, (17 k 22. oldal) ld l)

17

PRÓBALECKE



17. lecke

17. LECKE – ÖSSZEFOGLALÁS A kézírás teltségét a zárt formák teltségének vizsgálatával állapítjuk meg. Elsƅsorban az oválokat és a hurkokat tanulmányozzuk, de Įgyelembe vesszük az egyéniesítés során zárt alakzatokká módosuló betƾket, betƾelemeket is (pl. b, p, s stb.). Az írás teltsége alapján lehet: normál teltségƾ, sovány, telt. Azt is vizsgáljuk, hogy egy írásban az oválok és a hurkok teltsége eltérƅ vagy hasonló-e. MegĮgyeljük a teltség egyenletességét vagy ingadozó voltát is.

Önellenƅrzƅ kérdések 1.

Hogyan mérjük az oválok és hurkok szélességét?

2.

Hogyan mérjük az oválok és hurkok teltségét?

3.

Milyen írás esetén különböztetjük meg két fogalmat?

4.

Határozza meg, mit ért normál teltségƾ, sovány és telt oválok és hurkok alaƩ!

5.

Mire utalhat az, ha a teltség állandó, illetve változó?

A feladatok megoldásai 1. feladat

1. sz. minta: sovány írás 2. sz. minta: normál teltségƾ írás 3. sz. minta: telt írás

2. feladat

A megoldások segítségével ellenőrizheti munkájának eredményességét.

A 3. sz. mintában egyenletes a teltség.

3. feladat

A mérési adatok és a számítások: Középzóna: 2,5 + 3 + 3 + 2,5 + 3,5 = 14,5 14,5 : 5 = 2,9 mm

9


18

19 tĂƌƚĄƐ͕ĨĠŬĞǌĞƚƚƐĠŐ͕ ƂƐƐǌĞĨŽŐŽƚƚƐĄŐ͕ stabilitás, határozottság, szilárdság, törvénytisztelet, ellenálló képesség, állhatatosság, mértékletesség, komolyság, önuralom

DĠƌƚĠŬƚĂƌƚĄƐ

mozgékonyság, hajlékonyság, ďĞĨŽůǇĄƐŽůŚĂƚſƐĄŐ͕ természetesség, oldottság, együttérzés, lelki rugalmasság, ĚĞƌƾƐŬĞĚĠůǇ͕ kellemesség

>ĂǌĂƐĄŐ

Ĩéktelenség, gátlástalanság, ĨĞŐǇĞůŵĞǌĞƚůĞŶƐĠŐ͕ŐǇĞŶŐĞ ĞůůĞŶĄůůĄƐ͕ĨĄƌĂĚĠŬŽŶǇƐĄŐ céltalanság, állhatatlanság, akaratgyengeség, gyermeki ƚĞƌŵĠƐǌĞƚ;ŝŶĨantilizmus); ŵĂŐĂƐĠƌƚĠŬƾşƌĄƐŶĄů͗ spontaneitás, ötletesség, ŶĞŬŝůĞŶĚƺůĠƐ͕ĠůĠŶŬƐĠŐ͕ĨŽŬŽǌŽƚƚ reakciókészség

/ŶŐĂƚĂŐƐĄŐ

ƐƐǌĞƌƾ ĂůŬĂůŵĂǌŬŽĚĄƐ

lendületes, gördülékeny, mértéktartó, ŬƂŶŶǇĞŶĨŽůǇſ͕ƐǌŝůĄƌĚ͕ ĨĠŬĞǌĞƚƚ͕határozott, ĨĞƐǌĞƐ͕ĚŝŶĂŵŝŬƵƐ

ŝǌƚŽƐĨŽƌŵĂĂůĂŬşƚĄƐ

,ĂũůĠŬŽŶǇĂůŬĂůŵĂǌŬŽĚĄƐ

&ŽůǇĂŵĂƚŽƐĨŽƌŵĂŬĠƉǌĠƐ

&ŽƌŵĄƚůĂŶƐĄŐ͕ ĂĨŽƌŵĄŬŚĂŶǇĂŐŽůĄƐĂ

Ütemes ritmus kortikális és szubkortikális koordináció ide-oda, és az egyéni mozgástól áthatott

^ǌşŶůĞůƚƐǌĂďĂĚƐĄŐ

Ritmus jó szubkortikális koordináció, ĨŽůǇĂŵĂƚŽƐŝĚĞ-oda mozgás

ƌƅƌŝƚŵƵƐ elégtelen koordináció, az ide-ŽĚĂŵŽǌŐĄƐŬĞǌĚĞƚŝĨŽƌŵĄũĂ

ĠůƐǌĞƌƾŐĄƚůĄƐ

ĨŽůǇĠŬŽŶǇ͕ĨŽůǇĂŵĂƚŽƐ͕ szabadon haladó, akadálytalanul mozgó, könnyed, vibráló, hajlékony, rugalmas, kerek, lágy, simulékony, kecses, kellemes hatású

ĠůƐǌĞƌƾĨĞůŽůĚŽƚƚƐĄŐ

&ŽŐǇĂƚĠŬŽƐŐĄƚůĄƐ

III. feszültségi fok, Kortikális írás

Ĩeszültségmentes, rugalmasság nélküli, hanyag, zavaros, gondatlan, kapkodó, ĨĠŬĞǀĞƐǌĞƚƚ͕ŐĄƚůĄƐƚĂůĂŶ͕ bizonytalan

II. feszültségi fok, Szubkortikális írás

Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckébe.

I. feszültségi fok, Pallidum írás

visszatartottság, keménység, hajthatatlanság, makacsság, dac, korlátoltság, önérvényesítés, lelki rugalmasság hiánya, túlzott ĨĞƐǌƺůƚƐĠŐ

>ĄƚƐǌſůĂŐŽƐ ĂůŬĂůŵĂǌŬŽĚĄƐ &ĞƐǌƺůƚƐĠŐ

ĨĞƐǌƺůƚ͕ rugalmasság nélküli, kemény, sarkos, ĞŐǇŚĂŶŐƷ͕ŵĞƌĞǀĞĚƅ͕ élettelen

&ŽƌŵĂƐǌŝůĄƌĚƵůĄƐ

merevség, szívósság, kényszeredettség, ďŝǌŽŶǇƚĂůĂŶƐĄŐ͕ĨĠůĞůĞŵ͕ ďĞƐǌƾŬƺůƚƐĠŐ͕ŐĄƚůĄƐŽƐƐĄŐ͕ ƐĠƌƚƅĚĠŬĞŶǇƐĠŐ͕ érzékenység

ůŬĂůŵĂǌŬŽĚĄƐ ŵĞŐƚĂŐĂĚĄƐĂ 'ĄƚůĄƐŽƐƐĄŐ

rideg, merev, ĨŽůǇĠŬŽŶǇƐĄŐ nélküli, törékeny, mozdulatlan, ĞƌƅƚůĞŶ͕ŶĞŵĚŝŶĂŵŝŬƵƐ͕ ͟ĨĂŐǇŽƐ͕͟ďŝǌŽŶǇƚĂůĂŶ͕ sivár

&ŽƌŵĂŵĞƌĞǀĞĚĠƐ

az egyéni mozgás és az ide-oda mozgás leépítése, csökkentése

tartás hiánya, ĞƌƅƐĨĞůůŽďďĂŶĄƐ͕ hevesség, zavartság, ingerlékenység, izgatottság, ügyetlenség, ĨĠůƐǌĞŐƐĠŐ͕ ŬŝƚĂƌƚĄƐĠƐĂǌĠƐƐǌĞƌƾ gazdálkodás hiánya

ůŬĂůŵĂǌŬŽĚĄƐŝ ŬĠƉƚĞůĞŶƐĠŐ 'ƂƌĐƐƂƐƐĠŐ

szétdarabolt, ƐǌĠƚƚƂƌĞĚĞǌĞƚƚ͕ƌĞƐǌŬĞƚƅ͕ ƐǌĂŬĂĚŽǌŽƚƚ͕ƐǌƂŬĞůůƅ͕ hegyes, sarkos, kiélezett

ĨŽƌŵĂĨĞůďŽŵůĄƐĂ͕ ƐǌĠƚĞƐĠƐĞ

Szabálytalan ritmus a koordináció teljes hiánya, ide-oda mozgás maradványok és egyéni mozgás

ĠůƐǌĞƌƾƚůĞŶ ĨĞůŽůĚŽƚƚƐĄŐ

ĂͿĠůƐǌĞƌƾƚůĞŶŐĄƚůĄƐďͿ'ĄƚůĄƐŽƐƐĄŐ &ŽŐǇĂƚĠŬŽƐĨĞůŽůĚſĚĄƐ Ütemes ritmus Ritmustalanság kortikális koordináció rossz koordináció

V. feszültségi fok, Pallidum írás

IV. feszültségi fok, Kortikális írás Striátum írás

GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

Grafológiai alapismeretek 29. lecke

13


PRÓBALECKE


29. lecke


29. LECKE – ÖSSZEFOGLALÁS A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok a különbözƅ agyi területek mƾködése szerint: I. feszültségi fok: pallidum írás Írásjellemzƅk: mozgáshangsúly, laza kilendülések, nagy és szƾk vagy széles és kis írás, gyors, folyamatos írás, kötöƩség, magasan kiteƩ ékezetek, megnövekedeƩ szárak, erƅs, egyenetlen nyomás,

Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.

megnövekedeƩ kezdƅ- és végvonalak, pluszhurkok megjelenése, mázolt írás, emelkedƅ vagy ingadozó sorirány, gyenge megszilárdulás vagy elégtelen merevség. II. feszültségi fok: szubkorƟkális írás Írásjellemzƅk: közepes nyomaték, dinamikus, rugalmas mozgás, közepes írástempó, zavartalan mozgás, kerekded formák, közepes írásnagyság, közel azonos szármagasság (alsó- és felsƅ zónás szárak), egyenletes írásnagyság, rugalmas vonalvezetés. III. feszültségi fok: korƟkális írás Írásjellemzƅk: akaratlagos mozgásszabályozás, a kézírás inkább ütemesbe hajló, de ritmusos, lassabb, néhol szƾkebb formák,

14


20

PRÓBALECKE


29. lecke


közepes kötöƩség, de lehet töredezeƩ, kevéssé kötöƩ is, magasan kiteƩ ékezetek, megnövekedeƩ szárak, erƅs, ritmustalan nyomás, megnövekedeƩ kezdƅ- és végvonalak, pluszhurkok megjelenése, mázolt írás, emelkedƅ vagy ingadozó sorirány, túl erƅs merevség vagy túl erƅs megszilárdulás.

Önellenƅrzƅ kérdések 1. Sorolja fel Románné Goldzieher Klára nevéhez köthetƅ grafológiai kutatásokat! 2. Milyen biológiai feltételeknek kell teljesülniük az írás létrehozásához? 3. Az egyes Pophal féle merevségi fokozatokban milyen agyi struktúrák milyen arányban vesznek részt? 4. Milyen különbségek vannak a kiegyensúlyozoƩ korƟkális írás és a kortex túlszabályoz jellegƾ írás esetén?

Kérdések megválaszolásával ismételheti át a tudnivalókat.

Házi feladat 1. Sorolja fel a Pophal-féle megszilárdulási fokozatokat és azok jellemzƅit a kézírásban! (10 pont) 2. Állapítsa meg a következƅ oldalon látható kézírásról, mely feszültségi fokozatba sorolható be, majd jellemezze a duktort! (10 pont)

Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását.

Felhasznált és ajánloƩ irodalom 1. Dr. Agárdi Tamás – dr. Szidnai László szerk. A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest (1998) 2. Dr. Agárdi Tamás – Gulyás Jenƅ István szerk. A mai magyar grafológia. Grafológiai Intézet, Budapest (1993) 3. Hamperger Anita: Íráselemek mérése, értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest (2003)

A témához kapcsolódó szakkönyveket ajánlunk.

4. Hamperger Anita – Nemes Antónia – T. Zuggó Tünde: A betƾk históriája. Grafológiai Intézet, Budapest (2004)

16


21


hZMW/>s>SK
PRÓBALECKE

Levélcím: ELO Budapest 0909 Ügyfélszolgálat telefonszáma: 206-1775

A tanár kódja:

Regisztrációs száma:

Név:

A postán beküldött házi feladatokat szaktanáraink kijavítják.

Irányítószám: Helységnév: Utca, házszám:

... de lehetősége van arra is, hogy az interneten keresztül küldje be házi feladatát.

Szeretne íráselemzéssel foglalkozni? Érdekli, hogyan lehet az írásmintából személyiségképet készíteni? Rendelje meg még ma a Grafológiai alapismeretek tananyagsorozatunkat és sajátítsa el a grafológia tudományát!

Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/382-0610 22

www.elo.hu

Grafológiai. alapismeretek

Recommend Documents