Gondolt arra, hogy aszályos lehet az idei év? NE KOCKÁZTASSON! Válassza az igazolt teljesítményű DEKALB kukorica hibrideket: DKC4590 DKC4795

WMO Kumulát csapadék-mennyiség 0

800

600

400

200

2013-2014 2012-2013

www.dekalb.hu WMO Kumulát csapadék-mennyiség

szept 10. szept 20. szept 30. okt 10. okt 20. okt 30. nov 10. nov 20. nov 30. dec 10. dec 20. dec 31. jan 10. jan 20. jan 31. febr 10. febr 20. febr 28. márc 10. márc 20. márc 31. ápr 10. ápr 20. ápr 30. máj 10. máj 20. máj 31. jún 10. jún 20. jún 30. jún 10. jún 20. jún 31. aug 10. aug 20. aug 31.

0 szept 10. szept 20. szept 30. okt 10. okt 20. okt 30. nov 10. nov 20. nov 30. dec 10. dec 20. dec 31. jan 10. jan 20. jan 31. febr 10. febr 20. febr 28. márc 10. márc 20. márc 31. ápr 10. ápr 20. ápr 30. máj 10. máj 20. máj 31. jún 10. jún 20. jún 30. jún 10. jún 20. jún 31. aug 10. aug 20. aug 31.

A hónap melléklete: növényvédelem

2014. március I 3. szám I Ára: 499 Ft

Gondolt arra, hogy aszályos lehet az idei év? Kelet-Magyarország 800 Nyugat-Magyarország

600

400

200

Forrás: USDA,CROP EXPLORER Forrás: USDA,CROP EXPLORER

Normál év

DKC4590

www.dekalbmet.hu 2013-2014 2012-2013

www.dekalbteszt.hu Normál év

NE KOCKÁZTASSON!

Válassza az igazolt teljesítményű DEKALB kukorica hibrideket:

DKC4795

melyek mind aszályos, mind csapadékos években igazoltan kiváló teljesítményt nyújtanak!

HA ÖN IS SZERETNE NYERNI HÍVJON MINKET!

Alkalmazza a növényvédő szert biztonságosan. Felhasználás előtt mindíg olvassa el a címkét és a termékismertetőt.

ROUNDUP minden időben ®

További részletekért olvassa el a „Roundup® MEGA a talajnedvesség megőrző technológiákban” című cikket

... vetés előtt... vetés után-kelés előtt... Kereskedelmi kérdések: 06 20 510 1999 TECHNIKAI TÁMOGATÁS: 06 20 953 1379 Monsanto Hungária Kft. Tel.: 06 1 289 3100 Fax.: 06 1 289 3131 www.monsanto.hu

Tartalom 2014. március 24. évfolyam, 3. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László Szent István Egyetem Felelôs szerkesztô Szujó Béla Elôfizetés [email protected] Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház lapterv Gerse László Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor Nyomás Kvadrát 97 Kft. www.kvadratprint.hu

agrárgazdaság 6 I Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság 8 I Úton a fenntartható, éhezés nélküli világ felé agrártámogatás 12 I 2020-ig marad a SAPS agrárstratégia 17 I A megosztó osztatlan tulajdon 20 I Kulcsszerepben a földbizottságok Növénytermesztés 24 I Célkeresztben a GMO-k Öntözés 28 I Vízgazdálkodási felmérés kezdődik 30 I A kukorica öntözéses termesztése Növényvédelmi melléklet 38 I Környezetvédelem kontra költségnövekedés 42 I A cukorrépa kórokozói és kártevői elleni védekezés 50 I A szója integrált termesztése 57 I Permetezőgépek üzemeltetése Növényvédelem 63 I Vigyázat: hamisított növényvédő szerek! agrárexport 66 I A keleti nyitás éve lehet 2014 Gépesítés 71 I Emelkedő pályán a mezőgépipar 76 I A korszerű arató-cséplő gépek szerkezeti megoldásai 80 I Az arató-cséplő gépek adapterei, vágóasztalok

20

HU-ISSN 1215-8380

80 1139 Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 E-mail: [email protected] www.observer.hu

4I

2014. március

28

Jegyzet

50

A szója integrált termesztése

Tisztelt Olvasó!

A

állattenyésztés 86 I Szarvasmarha ágazat a számok tükrében II. 92 I A hőstressz megelőzése és csökkentése 93 I Lovas oktatás már általánosban 94 I PRRS-mentesítési program Baromfi 96 I A szervezett baromfiszektor 2013. évi teljesítménye 98 I Nemzetközi hírek, elemzések 99 I A brazil baromfiipar ma Élelmiszeripar 100 I Stratégiai ágazat az élelmiszeripar

2013. évtől kezdve bevezetett általános forgalmi adót érintő belföldi összesítő jelentés adatainak felhasználásával növelni kell a valószínűsíthetően áfacsalásokban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátók, a fiktív számlák befogadásával, körbeszámlázással magasabb támogatási összeghez jutók, a belföldi termékértékesítéseiket közösségi termékértékesítésnek álcázók, a beszerzéseiket és így továbbértékesítéseiket is eltitkolók ellenőrzésre történő kiválasztásának arányát.” (…) „Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök 2014 évben: (mezőgazdaság) sertéstenyésztés, húsfeldolgozás, -tartósítás, malomipari termék gyártása.” Ezen túl szerepel a kiemelt ellenőrzési ágazatok listáján – egyebek mellett – a cukor, édesség, zöldség, gyümölcs, élőállat, hús-, húskészítmény nagykereskedelme is. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy megállapítsuk: az adóhatóság olyan területeket vizsgál alaposabban, amelyekről évek óta szinte minden szakmabeli tudja, hogy a fekete-szürke üzletelés melegágyai. Amikor az illegális hazai élelmiszer-forgalom ügye szóba kerül különböző fórumokon, gyakran elhangzanak rémisztő számok. Akad, aki szerint csak az általános forgalmi adóból ezermilliárdos nagyságrendben csalnak el tételeket az ügyeskedők, mások szerint ez „csak” a csatlakozó egyéb tételekkel (személyi jövedelemadóval, vállalati nyereségadóval, be nem fizetett társadalombiztosítási járulékokkal stb.) együtt lehet igaz – akár ezt a vélekedést fogadjuk el, akár azt, a konklúzió mindenképp lesújtó. Magyarországon ma sokan és nagy tételben élnek vissza a liberalizált kereskedelem kínálta lehetőségekkel. Amikor ezek az ügyek szóba kerülnek, általában többen megjegyzik azt is, hogy azért ennek olyan közgazdasági oka is van, amelyet a legszigorúbb adóhatósági ellenőrzési rendszer sem tud helyretenni. Igen, ez az ok a magas magyar általános forgalmi adó. A 27 százalékos szint nyilván nyomós költségvetési kényszerek eredményeként alakult ki, de ha végre valóban beindul a gazdasági növekedés, akkor ideje lenne legalább a legalapvetőbb élelmiszerek esetében egy komoly csökkentésnek – ugyanis pont ezek esetében zajlik a fekete üzletek többsége. Az ágazati szakértők szerint ráadásul a forgalom „fehéredése” nyomán növekvő legális kereskedési arány jelentősen vissza is pótolna valamit a csökkentés számítható kieséséből. Lehet tehát ez akár jó üzlet is a költségvetésnek.

Magyar­or­szá­ gon ma sokan és nagy tételben élnek vissza a liberalizált kereskedelem kínálta lehetőségekkel

Vidékfejlesztés 102 I Turisztikai fejlesztések a Hortobágyon agrárenergetika 104 I Áramot a Napból

2014. március

I5

Agrárgazdaság

Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a nehéz időjárási körülmények ellenére is kedvezően értékelte a magyar mezőgazdaság 2013. évi teljesítményét. Örvendetes, hogy az abszolút mutatókon belül az agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult.

A

magyar agrárexport 2013-ban tovább nőtt, így 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet – jelentette be Czerván György a közeli napokban Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben – tette hozzá. Lassan változó exportszerkezet Czerván György emlékeztetett rá, hogy a múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt. Ezt a pozitív irányú elmozdulást nem csupán az alapanyagok forgalmának visszaesése, hanem a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitele eredményezte. Jelentősen nőtt az elsődlegesen (36 millió euróval, +1,4%) és a másodlagosan feldolgozott termékek (389 millió euróval +15,6%) forgalma 2013-ban. A 2012-es aszály miatt alacsonyabb exportárualap miatt ugyan csökkent a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, viszont emelkedett a félkész- illetve a késztermékek kivitelének értéke. Így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz (35

Az agrárkülkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH

10 000 8000 6000 4000 2000 0 2004

2005

2006

2007 Export

6I

2014. március

2008 Import

2009

2010

Egyenleg

2011

2012

2013

százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból – szeszből és ecetből – (28 százalékkal) is. Az agrárkivitelben a 2010-es 32 százalékról a múlt évben 36 százalékra emelkedett a késztermékek aránya. A félkész termékek aránya a 2010-es 30 százalékkal szemben 2013-ban 32 százalékot tett ki, az alapanyagoké a 2010-es 38-ról 32 százalékra csökkent. Az export fele öt országba irányul A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen – mintegy 25 százalékkal – nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is. Czerván György szerint a múlt év megmutatta, hogy a mezőgazdaság nagymértékben járulhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3; a második negyedévben 25,9; a harmadik negyedévben 28,1; a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy vannak olyan vélemények, hogy ezt a teljesítményt a magyar mezőgazdaság elsősorban az időjárásnak köszönheti. Mint megállapította 2013-ban valóban kedvezőbb volt az időjárás mint 2012-ben, de kiválónak egyáltalán nem

Agrárgazdaság volt nevezhető. Tavaly év elején a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagykár, a március közepi ítéletidő, majd utána nyáron két és fél hónapon át a 40 fokos napi csúcshőmérsékletek. Ehhez társult még, hogy két és fél hónapig nem volt egy szem csapadék, utána megérkezett az őszi fagy október elején. Állandósítani kell a növekedést Czerván György szerint a 2013. évi hozamok az idén valamennyi ágazatban megismételhetők, de még kedvezőbb eredményeket is elérhetünk. Ebben a teljesítményben benne van a gazdálkodók munkája, akik jó gazda módjára időben elvégezték a különböző feladatokat, pedig a vetés tavasszal eleve két-három hetes csúszásban volt, de amikor rá lehetett menni, ha kellett éjjel-nappal dolgoztak a földeken. Odafigyeltek a vetőmag kiválasztására, a tenyészidő meghatározására, az agrotechnológiára, a kevés csapadékot igyekeztek megfogni. Az ágazat szereplőinek szakmai tudását mindenképpen meg kell becsülni. A minisztérium a támogatásokon keresztül nyújtott hatékony segítséget. Czerván György elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket – 7,2 százalékot – meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke 2010–2013. között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel – 12 százalékkal – haladta meg a 2010es szintet.

   

2013 I.

 

II.

III.

IV.

negyedév

Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

106,3

125,9

128,1

122,2

Ipar

96,6

98,7

100,5

103,3

99,8

97,0

99,1

101,8

105,1

100,8

Építőipar

101,9

106,0

107,6

110,4

107,4

Szolgáltatások összesen, ebből:

100,1

99,5

100,0

101,3

100,2

ebből feldolgozóipar

Kedvezően hatott a beruházások alakulására, a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint a különböző hitelprogramok, amelyek közül az MNB növekedési hitelprogramját érdemes kiemelni. Kitörési lehetőség Az Agrárium érdeklődésére, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a szőlészet mennyire tudott vagy tud a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájárulni, az államtitkár jelezte, hogy van még tennivaló ezen a területen. Éppen ezért az agrárkormányzat a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban kiemelten szeretné kezelni az említett ágazatokat, ami bizonyosan a foglalkoztatás bővülésével jár. A kertészetben jelentős foglalkozatási tartalék van mind az idénymunkákat illetően, mind pedig az állandó fogalakoztatás növelése szempontjából – fogalmazott az államtitkár. Valkó Béla

122,0

A GDP termelési oldalának volumen­ indexe

A keleti nyitás politikája keretében a Libanonba irányuló agrárexportunk 9 millió euróval, az üzbegisztáni és azerbajdzsáni kivitel 8–8 millió euróval nőtt.

Új kamarai üzleti etikai szabályzat A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szakmai osztályok, más testületek, továbbá a Kamarával együttműködési megállapodást kötött szervezetek bevonásával új Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzatot készít. Ennek elfogadására – társadalmi vitákat követően – várhatóan áprilisban, a következő országos küldöttgyűlésen kerül sor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabályában is megfogalmazott célkitűzése szerint a Kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, és tevékenységével segíti a tisztességes gazdálkodókat és szervezeteket. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat megalkotásának egyik célja meghatározni azokat az alapvető piaci etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától elvárható. Ki kell alakítani továbbá azokat az eljárási szabályokat, amelyek az etikai szabályokat megsértőkkel szemben alkalmazhatók, és segíteni szükséges a tagok között az etikai normák megsértése nyomán keletkező viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását is. A tagokra érvényes fegyelmi rendelkezések pedig a szabályok ellen vétő kamarai tagokkal szembeni eljárás kereteit állapítják meg. E rendelkezéseknél elsődlegesen érvényesülnie kell a szabályokat betartó, a tagsági jogaikat megfelelően gyakorló, és többségben levő kamarai tagság méltányos érdekeinek is. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat elfogadásával a Kamara a maga sajátos eszközeivel kíván fellépni a korrupció bármilyen formája ellen. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat többek között azzal a céllal is készül, hogy a Magyarországon agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon, alkalmazásával elősegítse üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabályok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák valamennyi szereplőjének. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat általános előírásait a később létrehozandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek jövőbeni megalkotásával lényegében kialakul a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe. A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és kerüljenek piacra. Ezért az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú integrációs rend kialakítása, melyhez a feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni. „Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat tervezete fontosnak tartja azon elvárás rögzítését is, hogy mindazon választott kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesznek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására” – nyilatkozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

2014. március

I7

Agrárgazdaság

Úton a fenntartható, éhezés nélküli világ felé Sikeres volt a Budapesten 2014. március 5-én és 6-án megrendezett „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” nemzetközi mezőgazdasági konferencia, amelyen több mint száz ország képviseltette magát.

Magyarország adta meg a kezdő lendületet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének a „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdál­ kodásról” konferencia megrendezésével. Az esemény felhívta a figyelmet arra, hogy a családi alapon szerveződő, hagyománytisztelő gazdaságok segítenek megőrizni földünk erőforrásait. A konferencia és kiállítás házigazdája a Vidékfejlesztési Minisztérium volt. „A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot” – hangsúlyozta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója a „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a résztvevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a

8I

2014. március

családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek. Jelenleg a világ mezőgazdaságának igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd. A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok által támasztott erős versennyel. „A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei.” – emelte ki José Graziano da Silva. A fórumon – melyen 104 ország képviselői vettek részt – több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatásra kerültek a legsikeresebb példák a területről. A kiállításon 83 kiállító mutatkozott be: közülük harminchárman külföldről érkeztek (ázsiai, afrikai, latinamerikai, óceániai és európai gazdák, továbbá nemzetközi gazdaszervezetek), ötvenen pedig a Kárpátmedencéből, Magyarországról és a határon túlról (Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Muravidékről) egyaránt. A kiállításon kínált termékek köre igen változatos volt: friss magyar élelmiszereket, közöttük hun­g a­ rikumokat és biotermékeket, továbbá különleges külföldi termékeket, mint például azeri gránátalmaszörpöt, észt szárított gyümölcsöket, georgiai mogyorót vagy ukrán teákat mutattak be a gazdák. A látogatók emel­lett megismerkedhettek a világ távoli országainak kerté­ szeivel, halászaival, méhészeivel is. A kiállítást hagyományos kézműves programok is színesítették: hímzés, kosárfonás, mézeskalács-díszítés, fazekasság, levendulatermékek készítése, amelyekbe a látogatók is bekapcsolódhattak. A magyarországi nyitóeseményt több helyi és nemzetközi rendezvény követi majd 2014-ben.

A gyom feladja Megérkezett az első, kifejezetten magyar gyomviszonyokra kifejlesztett gyomirtó szer

II. forgalmi kategóriájú Kérjük figyelmesen olvassa el a termék címkéjét és tartsa be a használati utasítást! Syngenta Kft. • 1117 Budapest, Alíz u. 2. • Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201 www.syngenta.hu • [email protected]

Monsanto fejlesztés

FELELŐSSÉGTELJES VÁLASZTÁS: DEKALB Az utóbbi 90 napra nézve a talajok víztelítettsége a sokévi átlaghoz képest a nyugati, és észak-nyugati területeket leszámítva országszerte negatív értéket mutat. Az ország területének háromnegyedén átlagosan közel 50 mm a hiány. Reméljük a folytatás kedvezően alakul majd, eddig azonban úgy tűnik hogy 2014-ben ismét aszályos évünk lehet.

Talajnedvesség alakulása

A következő ábrákon az elmúlt évek több tucat kísérleti helyszíneiből származó adatok átlaga alapján látható mekkora terméstöbbletre lehet számítani az egyik népszerű (FAO 380) versenytárshoz képest.

DEKALB HIBRIDEK TERMÉSELŐNYE egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest

Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek

2010-es év

550

1. ábra

2011-2012-es év

+475 kg/ha

+520 kg/ha

A 2. ábra a számok világába enged némi betekintést. Láthatjuk forintosítva hogy mit is jelent az, ha egy száraz években is stabilan teljesítő DEKALB hibrid mellett döntünk. Az oszlopokon látható, hogy mennyivel több bevételt érhetünk el, ha a DKC4590, vagy a DKC4795 közül választunk. A valódi kép érdekében, oszlopok mellett szereplő eredményekhez természetesen figyelembe vettük az egyes hibrideknél felmerülő plusz költségeket évekre lebontva, (vetőmag ár, a nagyobb termésmennyiség miatti szárítási költség) és levontuk azokat az aktuális bevételekből. A végeredményeket látva nyugodtan kijelenthető, hogy a minőség jelentette biztonságért, és nagyobb pénzbevételért mindenképp megéri a kezdeteknél okosan dönteni.

450

+421 kg/ha

+413 kg/ha 400

350

300

DEKALB HIBRIDEK JÖVEDELEMELŐNYE egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest

23000

2011-2012-es év

+22.626 + 22.626 Ft

22000 21000 20000

2. ábra

Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek

2010-es év

(Ft/ha)

Okos dolog előre gondolni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a nemcsak kedvező, de az aszályos körülmények között is stabilan teljesítő hibridekre, mint a DKC4590 és a DKC4795. Ezen hibridek egyenletesen jó teljesítménye az elmúlt 3 aszályos év során is bizonyította, hogy érdemes váltani rájuk, akár régebbi DEKALB-ról, vagy akár az egyik legkedveltebb konkurens hibridről legyen szó.

kg/ha

500

+21.6 687 Ft +21.687 +20.037 Ft

+20.532 + 20.532 Ft

19000 18000 17000 16000 15000

jövedelemelőnye

jövedelemelőnye

Termések [t/ha] az előbbi ábrán Szárítás: 650 Ft/t/% [14,5%-ra szárítva] Kukorica ár: 2010: 47.000 Ft/t; 2011: 50.000 Ft/t; 2012: 60.000 Ft/t; 2013: 42.000 Ft/t; Vetőmag ár: Adott év végfelhasználói ára (70.000 mag/ha); Egyéb költségek: 240.000 Ft/ha.

HD DEKALB HIBRIDEK TULAJDONSÁGAI ÉS ELŐNYEI

Hím- és Nővirágzás szinkronja

Kiváló megtermékenyülés

Angolul ASI (ANTHESIS SILKING INTERVAL) = pollenszórás kezdete és a fogadóképes bibe megjelenése között eltelt idő napokban kifejezve.

Meleg és száraz időben a pollen életképessége nagyon rövid. Normál esetben termőelőzés van, ami azt jelenti, hogy a pollenszolgáltató képesség függvényében a később érkező bibe már nem találkozik termékeny pollennel. A magasabb hőösszeg a pollenszóródást elősegíti, a bibetolást viszont lelassítja, tovább rontva a helyzetet. Nagy melegben a bibe száradása gyorsabb, ami több termékenyülési problémához vezethet.

Fotoszintézis aktivitás

Kitelt, egészséges szemek

Hő- és szárazságstressz hatására a levél hőmérséklete megemelkedhet, a sztomák átjárhatósága megváltozik, a CO2 fixáció és a szervesanyag-termelő folyamatok hatékonysága csökken. A fotoszintézis a növények szervesanyag-termelő folyamata, mely magas hőmérsékleten, vagy jelentős vízhiány esetén könnyen sérülhet. 350C felett a sejtfehérjék irreverzibilis módon sérülhetnek és a fotoszintézis teljesen leállhat.

Erős gyökérzet

Kiváló víz- és tápanyagellátás

A maximális gyökérméret a címerhányásra alakul ki és ez a kukorica leginkább vízigényes időszaka. Szintén ebben az időszakban kezd maximálissá válni a N- és P-felvétel. Elmondhatjuk, hogy 2 héttel a virágzás előtti és utáni időszakban a legintenzívebb a gyökérműködés. Az ebben az időszakban fellépő szárazság komoly termésdepressziót okozhat. Ezért is kiemelkedő jelentőségű az, hogy az egyes fajták gyökérképződési és regenerálódási képessége különböző.

A HD DEKALB HIBRIDEK TELJESÍTMÉNYE MINDEN ÉVBEN ÁTLAG FELETTI (a Magyar Kukorica Klub TOP 20 és a GOSZ-VSZT posztregiszrációs kisparcellás fajtakísérleteit figyelembe véve)

FAO 300

2009

Kísérleti átlag

FAO 400

GOSZVSZT

MKK

FAO 300

HD DEKALB hibridek átlaga

2010

FAO 400

FAO 300

+ HD DEKALB előny (kg)

2011

GOSZVSZT

FAO 400

MKK

NÉBIH

FAO 300

+410

MKK

+390

GOSZVSZT

+300

+481

MKK

+130

+690

GOSZVSZT

Aszályos év

+185

+549

MKK

+350

GOSZVSZT

+656

MKK

Szemkitelítődéskori aszály

+650

GOSZVSZT

Extrém csapadékos év

+489

+430

MKK

+10

+170

14 13 12 11 10 9 8 7 6

+557

Termés, t/ha

Szemkitelítődéskori aszály

MKK NÉBIH

2012

FAO 400

Agrártámogatás

2020-ig marad a SAPS Hosszú vita végére tett pontot az a hónapok, évek óta tartó tárgyalássorozat, amely alapján a magyar gazdálkodók számára továbbra is az ún. SAPS-rendszer (Single Area Payment Scheme) alapján elérhető, egyszerű normatív támogatások lesznek igénybe vehetőek. A döntés nyomán a kormányzati álláspont szerint nem éri kár a termelőket, sőt a támogatási szint növekedni is fog.

A

termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékra fog nőni – jelentette be Czerván György február végén. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára fontos elemként említette, hogy a társadalom által is elfogadott, a valós teljesítményeken nyugvó, termeléshez kötött jogcímek révén a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására a jelenleginél nagyobb összeg lesz fordítható. Az államtitkár bemutatta az új támogatási rendszer kötelező érvényű és önkéntesen alkalmazandó elemeit, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok számára

Belépés reformidőszakban A Közös Agrárpolitika (KAP) szinte közvetlenül a belépésünk előtt, 2003-ban élte meg egyik legnagyobb jelentőségű reformját. Addig a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötötten jutottak el a gazdálkodókhoz, a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek előállítása volt. A termelőket döntésükben nem a piac, hanem a támogatás lehívása motiválta, s ez egyben azt is meghatározta számukra, hogy mit milyen mennyiségben célszerű előállítaniuk. 2003-ban azonban a régi tagállamokban alkalmazott ún. standard rendszert az összevont gazdaságtámogatás (SPS) váltotta fel, míg az új tagállamok számára az egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) jelenti a közvetlen kifizetések elosztási rendszerét. Mindkét rendszer olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem befolyásolja túlzottan a termelési döntéseket, hanem a jövedelembiztonság garantálása mellett egy a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz.

12 I

2014. március

önkéntesen bevezethető, termeléshez kötött támogatási rendszerre, amelyet Magyarország is tervez alkalmazni. A jelenlegi rendszerben a termeléshez kötött támogatások igen szűk alkalmazására nyílt lehetőség. 2015-től ezen a területen gyökeres változásra számíthatnak a gazdák. Ennek keretében például a már említett szektorok – a rizs, tej és tejtermékek, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatok – juthatnak a termelés mértékétől függő forráshoz. Ezen felül 2015 után a fehérjenövények esetében is lehetővé válik a tagállami keretünk további 2 százalékát termeléshez kapcsolt támogatás formájában a gazdáknak juttatni. Magyarország célja a keret teljes felhasználása, elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatása. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a termeléshez/teljesítményhez kötött támogatások társadalmi elfogadottsága hazánkban kedvezőbb, és foglalkoztatást megőrző szerepe is van. A konstrukció keretében a zöldség-gyümölcs, rizs, cukorrépa esetében a területi minimum küszöb 1 hektár. Czerván György előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával történt egyeztetetését követően tavaly év végén azt a döntést hozta, hogy az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig érvényben marad. A jelenleg is működő SAPS-rendszer továbbviteléről elmondta, hogy a magyar gazdák által már jól ismert konstrukcióról van szó, amely lehetővé teszi a közvetlen támogatások széles körű igénybevételét és a költségvetési keretösszegek teljes felhasználását is. Szigorú szabályok A bejelentés hosszú agrárdiplomáciai vita végére tett pontot. Az európai uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16–17-i ülésén már jóváhagyta az elkövetkezendő évek Közös Agrárpolitikájának kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, az egységes

Agrártámogatás piacszervezés, a vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), illetve a 2014. évre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt. A jogszabálycsomag elfogadása mind Magyarország, mind a tagállamok számára fontos lépés, hiszen a gazdák az új szabályok ismerete alapján tudják meghatározni, hogy milyen irányba tervezhetik gazdaságuk fejlesztését. Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető lenne az alaptámogatási (BPS) rendszer is, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. Nagy eredmény, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető. Magyarország ehhez a tételhez egyébként külön is ragaszkodott. A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. A tagállamoknak kötelezően kell alkalmazni egy új negatív listát, amely azokat az üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetések köréből. A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok az alaptámogatási (BPS) vagy az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani. A követelmények be nem tartása szankciót von maga után. A zöldítés keretében számos részben vagy egészben mentesülő üzemtípus elismertethető (pl. biogazdaságok). A zöldítés keretében az alábbi három feltételt kell teljesíteni: • az állandó legelők fenntartása: 5 százalékkal lehetne megváltoztatni a nagyságát 7 év alatt, és nemcsak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető; • a terménydiverzifikáció keretében 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között minimum 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig minimum 3 növényt kell termeszteni; • ökológiai célterületet (EFA) csak azoknak a gazdálkodóknak kell kijelölni, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt; az első évben 5 százalék, majd bizottsági felülvizsgálattól függően akár 7 százalékra emelkedhet a kijelölendő EFA mértéke. Önkéntesen A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően – Czerván György bejelentése szerint – a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett, 13 százalékot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2 százalékot pedig fehérjenövényekre. A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folyató fiatal (40 évnél nem idősebb) gazdák a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatást kaphatnak, amire a tagállami keret maximum 2 százalékát lehet fordítani. A kisgazdaságok támogatási rendszerét a tagállamok önkéntesen vezethetik be, amelyre az adható átalányösszeg legfeljebb 1250 euró lehet. A rendszerhez csatlakozó termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól. A 150 ezer eurónál magasabb alaptámogatási vagy SAPS-összegekre a tagállamnak legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni, de a támogatási összegből a munkabérek és bérjellegű járulékok is levonhatóak.

Lesz-e felső határ? Több ezer magyar céget érinthet majd az Európai Bizottság levitatottabb, de még el nem döntött őszi javaslata, miszerint az egy üzem által kapható direkt támogatásoknak felső határt szabna (capping). A tervezet szerint a támogatás felső plafonja 300 ezer euróra módosulna, és a degresszió már 150 ezer euró felett megjelenik. (Ez a mai árfolyamon 94, illetve 47 millió forintot jelent.) Az elvonás mértéke 250 és 300 ezer euró közt a 250 ezer feletti rész 70 százaléka, míg 200 és 250 ezer euró közt a 200 ezer feletti rész 40 százaléka. 150 és 200 ezer euró közt pedig a 150 ezer feletti rész 20 százaléka lesz. Egyetlen, bár nem jelentéktelen könnyítésként a bér- és járulékterhekkel csökkenthető lenne a támogatás összege, ezáltal a nagyobb munkaerőt felszívni képes gazdaságok alacsonyabb sávba kerülnének.

Zöld intézkedések Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében kiemelkedő eredmény, hogy egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredmény a cukorkvóták 2017-es megszűnése, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására. Vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Jól mutatja az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy a program forrásainak 30 százalékát zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók. Az átmeneti rendelkezések esetében jelentősen növeli mozgásterünket, hogy 2014-ben a jelenleg futó intézkedések szinte teljes palettája kifizethető lesz a következő keret terhére. A következő néhány hónapban a hangsúly az alaprendeletekhez kapcsolódó másodlagos jogszabályok véglegesítésén és jóváhagyásán lesz. Összességében megállapítható, hogy a tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, egyértelműen a KAP nyertesei vagyunk. Olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek lehetővé teszik a következő hétéves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását. Cser Tibor

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!

A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik meg­újult kül­sô­vel, erôsített kivitelben is­mét kap­hatók különbözô fel­ épít­mé­nyek­kel, melyek kü­lön is meg­­vá­sá­rol­hatók. Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762

2014. március

I 13

DKC4590 FAO 200 300

10* Termőképesség

9

10

8,5

9

8,5

Vízleadás

Aszálytűrés

Korai fejlődési erély

Szárszilárdság

Gyökérerősség

400

Összes helyszín Versenytárs

egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest

600

5 t/ha alatt Versenytárs

31%

A DKC4590 termés- és jövedelemelőnye

500

47%

DKC4795 A DKC4590DKC4795 nyerési aránya az aszálytűrőként 69% 53% és nagy teljesítményűként pozicionált versenytárs hibridekkel szemben Fejlesztői és Kereskedelmi kísérletek alapján (2008–2013)

2010-es év

Összes helyszín 5500

2011- 2012-es év

5 t/ha alatt

Versenytárs

Versenytárs

23000

31% +520 kg/ha

+22.626 + 22.6 626 Ft

47%

22000

DKC479521000 20000 69%

500

DKC4795 53%

+20.037 Ft

5-10 t/ha között Versenytárs Összes helyszín

Versenytárs 5 t/ha

28% Versenytárs

29% Versenytárs

33%

(Ft/ha)

kg/ha

+413 kg/ha 400

alatt

DKC4795 71% DKC4590

67%

68%

5-10 t/ha között

10 t/ha felett

18000 17000 16000 15000

Összes helyszín 350

32%

72% DKC4590

19000

450

DKC4795

10 t/ha felett

Versenytárs

13000 12000

33% 300

14000

5 t/ha alatt Versenytárs

32%

11000 10000

DKC4590 67%

terméselőnye

Versenytárs

DKC4590 68%

jövedelemelőnye

36%

Versenytárs

DKC4590

64%

31%

DKC4590

69%

Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek

DÖNTSÖN FELELŐSSÉG VÁLASSZA AZ IGAZOLT TELJESÍTMÉNYŰ DEKALB *A pontszámok éréscsoporton belül érvényesek és a rendelkezésre álló kísérleti adatok alapján készültek.

DKC4795 FAO 200 300

10* Termőképesség

8,5

10

Vízleadás

Aszálytűrés

9

10

10

Korai fejlődési erély

Szárszilárdság

Gyökérerősség

A DKC4795 termés- és jövedelemelőnye egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest

400

500

600

A DKC4795 nyerési aránya az aszálytűrőként és nagy teljesítményűként pozicionált versenytárs hibridekkel szemben Fejlesztői és Kereskedelmi kísérletek alapján (2008–2013)

2011- 2012-es év

2010-es év

Összes helyszín

550

23000 22000

500

21000

+475 kg/ha

+21.687 Ft +20.532 Ft

Versenytárs

31%

DKC4795 69%

20000

450

+421 kg/ha

(Ft/ha)

kg/ha

19000

400

47%

DKC4795 53%

17000 16000 15000

Összes helyszín 350

18000

5 t/ha alatt Versenytárs

Versenytárs

300

13000 12000

31%

5 t/ha alatt

14000

Versenytárs

11000

DKC479510000 69%

terméselőnye

47%

DKC4795 53%

5-10 t/ha között Versenytárs Összes helyszín

Versenytárs 5 t/ha

28% Versenytárs

29% Versenytárs

33%

32%

72% DKC4590

jövedelemelőnye

67%

Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek

Összes helyszín

DKC4795

10 t/ha felett alatt

DKC4795 71% DKC4590

68%

TELJESEN ÉS NYERJEN! Versenytárs

5 t/ha alatt

Versenytárs

33%

HD

Versenytárs

32%

DKC4590

67%

5-10 t/ha között

DKC4590

68%

36%

10 t/ha felett

Versenytárs

DKC4590

64%

31%

DKC4590

69%

HIBRIDEKET. HÍVJON MINKET!

www.dekalb.hu

www.dekalbmet.hu

www.dekalbteszt.hu

Ajánlat

TROPICAL DENT© az egyedülálló genetika a kukoricatermesztésben Az EURALIS megújult hibrid választéka

2014. tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon egy teljesen új gene­tikai háttérrel rendelkező kukoricahibrid családot vezet be, Tropical Dent© néven.

1. Termés +++: Pl. az ES Gallery a franciaországi hivatalos regisztrációs kísérletekben 107,1%-os terméseredményt hozott a sztenderdekhez képest, így 1 év után elismerésre került. Ez is a jól működő he­te­rózis hatás bizonyítéka. 2. Stabilitás +++: A Tropiocal Dent© stabilan kombinálódik mindegyik genetikai típussal (Európai Flint, Amerikai Dent N.1-3.). Európaszerte folynak kísérletek a különféle klimatikus viszonyok között, ahol a legjobb és legstabilabb hibridek kiválasztása történik meg. 3. Vízleadás +++: Kinézetre a Tropical Dent© kicsit hasonlít az Európai Flinthez pl. a korai éréscsoportban. Vízleadás szempontjából a Tropical Dent© hasonló vagy jobb, mint az American Dent. Ez egyike azon tulajdonságoknak, melyet felfedeztek az új genetikai csoport esetében. 2014-es szortimentünkben a következő Tropical Dent© hibridek találhatók meg: 16 I

2014. március

ES Cubus (FAO 320), ES Gallery (FAO 340), ES Cortes (FAO 410) és ES Method (FAO 420) Az ES Cubus száraz körülmények között is jó termőképességű, mely gyors vízleadással párosul. Magas növény, zöld száron érő típus. Az ES Gallery a korai szegmens legígéretesebb hibridje. Kiemelkedő termőképesség és dinamikus vízleadás jellemzi. Idén saját üzemi kísérleteinkben 8 hely átlagában 8,54 t/ha termést ért el, 17,7%-os víztartalommal. Az ES Cortes a középérésű csoport legelején érő, kiemelkedően jó termőképességgel rendelkező hibrid, melyet a különböző termőhelyi körülmények között stabilan képes hozni, beleértve a száraz viszonyokat is! A Tropical Dent© családban a többiekhez viszonyítva alacsonyabb magasságú. ES CORTES 10

9,81 9,15

8,93

8,16

8

9,57

9,14

9,04 8,88

7,83

7,41

7,85

7,56

Átlag: 8,61

Nettó termés (t/ha)

6 4 2

s

s

szte

Bih

ark

ere

g

gye

őhe Mez

ta

őre -Sz

Har

Sze ged

za Bác salm ás Fels ősz ent iván

ér

chá unla

Kisk

a

öly

losk tgá

Sze n

Reg

ár

Forrás: saját üzemi kísérletek, 2013.

Bát

bóv

Dom

man d

0

Dal

M

it is jelent ez? Eddig a nemesítők az ún. európai flint (simaszemű) és az amerikai dent (lófogú) kukoricákat keresztezték egymással, hogy minél előnyösebb tulajdonságú hibrideket kapjanak. Az Euralis nemesítői továbbfejlesztették a kutatásokat. A 10 éves projekt során egy trópusi országokból származó, teljesen új vonalat fedeztek fel, mely genetikai szempontból nagyon távol áll a jelenleg használatos típusoktól. Ezt nevezték el Tropical Dent©-nek. Az 1. lépésben a rendelkezésre álló genetikai állomány feltérképezése történt meg. A 2. lépésben a feladat a heterózis hatás el­len­őrzése volt a többi csoporttal való keresztezés során: a nemesítők megállapították, hogy a Tropical Dent© nagyon jól keresz­teződik az összes eddig létező csoporttal. A hete­ró­zis hatás kitűnőnek bizonyult. A 3. lépés a Tropical Dent© genetika egyesítése volt az Euralis KORAI kukoricanemesítési programjával: az új KORAI Tropical Dent© hibridek (FAO 200-340) látszatra többé-kevésbé „flint”-nek tűnnek (pl. ES Cubus, ES Gallery). A 4. lépésben párhuzamosan megtörtént az egyesítés a KÉSŐI nemesítési programmal is. Az új KÖZÉP és KÉSŐI Tropical Dent© hibridek (FAO 350-500) inkább „dent” típusúak (pl. ES Cortes). Ez az új generáció nagyobb termést, stabilitást a különböző termőhelyi viszonyok között, és igen jó vízleadási dinamikát produkál. Ezen előnyöket fejezi ki az új logó is.

Az ES Method szintén a középérésű csoport legelején érik. Stabilan magas termésszint, erős, Fuzáriumnak ellenálló szár, valamint jó aszálytűrő képesség jellemzi. Silónak is kiválóan alkalmas. Az Euralis versenyképes kukoricakínálatában természetesen más hibridek is találhatók, melyek minden termőhelyre és minden elvárást kielégítő megoldást nyújtanak a sikeres és jövedelmező kukoricatermesztéshez. ES Sigma (FAO 280), ES Flato (FAO 330), ES Mosquito (FAO 350), ES Sensor (FAO 390), ES Antonetti (FAO 390), ES Blason Duo (FAO 420), ES Zodiac (FAO 450). Csigó György Tamás termék- és marketing menedzser

Agrárstratégia

A megosztó osztatlan tulajdon Lassan két évtizede megoldatlan az úgynevezett közös osztatlan földtulajdonok helyzete hazánkban. Ez egy Európában szinte egyedülálló, sajátos jelenség, mondhatni hungarikum.

E

gy-egy földdarabnak több tucatnyi, olykor több száz tulajdonosa is van, és a tulajdonostársak, illetve az állami földalap szervei elővásárlási joggal rendelkeznek. A helyzet napjainkban is számos vita és érdekellentét kiváltója. Becslések szerint ma 1,5–2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen termőföld lehet Magyar­ országon, és ez 200–250 ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost érinthet. A területek nagyobb részét – főként haszonbérlet formájában – megfelelően művelik, több tízezer tulajdonosnak viszont ma is gondot okoz a hasznosítás. Az osztatlan közös tulajdonok zöme a termelőszövetkezeti földek kiadásakor keletkezett a rendszerváltás után, amikor 2,5 millió hektár szövetkezeti részarány-tulajdon vált osztatlan magántulajdonná. Az elmúlt húsz évben az állam több programmal is átvállalta a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek önálló ingatlanná alakításának (kimérésének) költségeit, eddig mintegy 350 ezer tulajdonos kérte a kimérést, az eddigi rendezés mintegy 500-600 ezer hektárt érintethetett. Ugyanakkor az osztatlan tulajdonok megszüntetésére ennél több helyen is szükség lenne, mivel így egyszerűbbé válna a földhasznosítás, illetve könnyebb lenne a területek értékesítése és a hozzájuk kapcsolódó támogatások igénylése is. A helyzet tarthatatlanságát felismerte a jelenlegi kormányzat is, és programja szerint „fel kell gyorsítani a mintegy 1,5 millió ha osztatlan közös földtulajdon állami felvásárlását, illetve igény szerinti kimérését és a tulajdonosok birtokába helyezését, továbbá az állam kezelésében lévő nemzeti földvagyon felhasználásával és az önkéntes földcserék elősegítésével haladéktalanul meg

kell kezdeni a gazdákkal és a helyi közösségekkel egyeztetett és általuk szervezett birtokrendezést, a szétszórt parcellákat összerendező tagosítást”.   Kényszerű szövetségek Az elmúlt két évtizedben Magyarországon alapvetően átalakult a termőföld-tulajdonosi szerkezet, részben a kollektivizálás idején a szövetkezetbe bevitt termőföldek részaránykiadásával, részben a kárpótlási eljárás során történt termőföld értékesítéssel. A közös tulajdon kényszerű kialakulása inkább a kárpótláshoz köthető. Pest megyében és a főváros tágabb körzetében különösen jellemző volt, hogy számos kárpótlásra jogosult koncentrálódott, a kárpótlásra kijelölhető földterület azonban korlátozottan állt rendelkezésre – emlékezik az Agrá­ riumnak Pethő András, az egykori Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal munkatársa, ma ingatlanpiaci szakértő, üzletkötő-tanácsadó. A fővárosi és főváros környéki kárpótlási árveréseken kialakult az a gyakorlat, hogy általában legalább 1500 négyzetméteres darabokban mérték ki a kiosztásra kerülő termőföldeket. A kárpótlási árverések sajátos szabályai miatt kevés kárpótlásra jogosult rendelkezett annyi kárpótlási jeggyel, ami lehetővé tette számára ekkora terület önálló megszerzését, a kárpótlásra jogosultak kénytelenek voltak szorosabb – jellemzően közelebbi vagy tágabb családon belüli – vagy alkalmi „szövetségeket” kötni egy-egy megfelelőnek tűnő földdarab megszerzéséhez. Mivel az eredeti kárpótoltak többségükben már a kárpótlás kezdetekor is az idősebb korosztályok tagjai közül kerültek ki, az elmúlt években az előbbiekben leírt tulajdonosi kényszerközösségek létszáma az öröklések révén tovább növe-

2014. március

I 17

Agrárstratégia kedett, tetézve, sokszor kezelhetetlenné téve a kényszerközösségekben addig felszínre jött problémákat.   Bírósági út A mai helyzetben megoldást az jelenthet elsősorban, ha a felek meg tudnak állapodni a természetbeni használati megosztásban, hogy melyik tulajdonostárs a közös tulajdonú ingatlannak mely részét használja, használhatja. Célszerű ilyenkor legalább egy kezdetleges vázrajzon is ábrázolni, hogy az egyes tulajdonostársak az ingatlan mely részét birtokolják. Ha az ingatlan természetbeni adottságai lehetővé teszik, hogy minden tulajdonostárs egyenlő feltételekkel birtokoljon, akkor járható ez a módszer. Például az ingatlan út mentén fekszik, és természetben osztható oly módon, hogy minden tulajdonostárs közvetlen útkapcsolattal rendelkezzen, az így kialakított természetbeni parcellák kellő szélességűek és egymáshoz képest közel azonos tulajdonságúak. Azonban előállhat olyan helyzet is, hogy a közös tulajdonú ingatlan szabálytalan sokszög alakú, ami eleve nehezíti a természetbeni megosztást, az ingatlan felszíne nem sík, hanem dombos, az ingatlan teljes területe nem azonos minőségi osztályba tartozik stb. Ebben az esetben célszerűbbnek látszik a közös tulajdon megszüntetése. Ha a felek nem tudnak megegyezni a közös tulajdon megszüntetésében, akkor rendelkezésre áll a bírósági út. A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt előterjesztett kereseti kérelem esetén a bíróság elsődlegesen azt köteles tisztázni, hogy az ingatlan természetben egyáltalán megosztható-e. Ez általában attól függ, hogy a kialakítandó megosztott ingatlanok elérik-e az adott település rendezési tervében előírt legkisebb teleknagyságot, a kialakítandó önálló ingatlanok mindegyike rendelkezik-e majd útkapcsolattal. A közös tulajdon úgy is megszüntethető, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – megfelelő ellenérték fejében – egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ez más szóval azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszüntetését indítványozó tulajdonostárs kérelmére vagy az indítványozó tulajdonostárs tulajdonába adja az ingatlant azzal, hogy a tulajdonjogot megszerző fél köteles a többi tulajdonostársnak az ellenértéket megfizetni, vagy a kérelmező azt is kérheti, hogy ő kapjon megfelelő ellenértéket, és az ő tulajdonrészét a bíróság adja a többi tulajdonostárs, vagy az egyik tulajdonostárs tulajdonába. Fontos szabály azonban, hogy a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs belegyezése szükséges ahhoz, hogy tulajdont szerezzen. Nézzünk erre egy példát: az ingatlannak két tulajdonosa van. Az egyik kérheti a bíróságtól a közös tulajdon meg-

1,5–2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen termőföld lehet

18 I

2014. március

szüntetését, és ennek keretében kérheti azt, hogy a másik váltsa magához az ő tulajdoni hányadát, azaz azt kéri, hogy őt fizesse ki. Ebben az esetben az előbbi személy tulajdoni hányada az utóbbi tulajdonába kerülne azzal, hogy a tulajdont megszerző fél köteles kifizetni a kérelmezőnek a megváltási árat. Ilyen döntést azonban a bíróság csak abban az esetben hozhat, ha a tulajdonszerző beleegyezik abba, hogy ő legyen a tulajdonosa a társ eddigi tulajdoni hányadának. Ha a kérelmező úgy terjeszti elő a keresetét, hogy ő kívánja magához váltani „ingatlantársa” tulajdoni hányadát, akkor már a keresetben nyilatkozik arról, hogy hajlandó tulajdont szerezni, tehát ha minden egyéb feltétel adott, akkor a bíróság hozhat ilyen döntést, mert tulajdont szerző fél már előre beleegyezett a tulajdonszerzésbe. Tehát ha a termőföldön fennálló közös tulajdon megszüntetését kérjük a bíróságtól, azt akkor tegyük, ha az egész ingatlant meg kívánjuk szerezni, és rendelkezünk azzal az ellenértékkel, aminek megfizetésére várhatóan kötelez minket a bíróság.   Szakértőt kell kérni A közös tulajdon megszüntetését az – ingatlan fekvése helye szerint – illetékes helyi bíróságtól kell kérni. Hacsak a felek nem tudnak megállapodni az ingatlan értékében, akkor ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kell kérni a bíróságtól, melynek költségeit az indítványozó félnek kell előlegeznie. A szakértő költsége eltérő lehet az ország különböző területein, általában százezer és kétszázezer forint közé tehető. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának és egyéb, az ingatlannal kapcsolatos jog jogosultjának (haszonélvezőjének, jelzálog jogosultjának stb.) perben kell állnia, azaz például ha az ingatlannak három tulajdonosa van, akkor a közös tulajdon megszüntetését kérelmező félnek mind a kettő másik tulajdonostárs ellen kell megindítania a pert, nem dönthet úgy, hogy csak az egyikük tulajdonát kívánja megszerezni. Ha a közös tulajdon másképp nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a befolyt vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. Ez nem jellemző módja a közös tulajdon megszüntetésének. A bíróság nincs kötve a közös tulajdon megszüntetésének a kérelmező által indítványozott módjához, azonban nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A közös tulajdon tárgyának értékesítése általában pedig egyik vagy mindegyik tulajdonostárs érdekei ellen való. Fontos még megemlítenünk, hogy erdőt csak az erdőtörvényben meghatározott esetekben lehet megosztani, továbbá az erdők esetében nem ritka a több tíz, esetenként a több száz tulajdonos sem, ezért az erdők esetében a közös tulajdon megszüntetése bírósági úton aligha lehetséges. Agrárium-info

Ismerje meg DEĎV«J]DYDU£W Új Quilt Xcel gombaölő szer

pozitív élettani hatással

ŏ Preventív védelem a kukorica helmintospóriumos levélfoltossága ellen ŏ 6HJ¯WDNXNRULF£QDN£WY«V]HOQLDVWUHVV]HVLGĎV]DNRNDWSODV]£O\M«JN£UIRUUµV£J ŏ -DY¯WMDDPHJWHUP«NHQ\¾O«VWV]HPNLWHO¯WĎG«VWQ¸YHOLD]¸OGW¸PHJHW FVHPHJHNXNRULFDHVHW«EHQSR]LW¯YDQEHIRO\£VROMDDFXNRUWDUWDOPDW ŏ $PSOLJRURYDU¸OĎV]HUUHOHJ\¾WWNLMXWWDWYDKR]]£M£UXODPLNRWR[LQWHUPHOĎ gombakórokozók felszaporodásnak mérsékléséhez

Syngenta Kft. %XGDSHVW$OÊ]X 7HOHIRQs)D[ ZZZV\QJHQWDKXsLQIRKXQJDU\#V\QJHQWDFRP

'HVLJQ2S¾O0ÆGLD

A készítmény II. forgalmi kategóriájú. .ÆUMÙNĺJ\HOPHVHQROYDVVDHODWHUPÆNFÊPNÆMÆWÆVWDUWVDEHDKDV]Q¾ODWLXWDVÊW¾VW

Agrárstratégia

Kulcsszerepben a földbizottságok Május elseje után kulcsszerepbe kerülnek a helyi földbizottságok. A földpiaci forgalom helyi ellenőrzésére létrehozott szervezetek kialakításáról azonban a még a törvényes határidő lejárta környékén is viták folytak, amelyeket részben egy új kormányrendelet, illetve a vonatkozó törvény módosítása lényegében lezárt. Közreadjuk a lényeges tudnivalókat – miről kell tudni helyben?

M

inden településen létre kell hozni azokat a helyi földbizottságokat, amelyek május elseje után beleszólást kapnak abba, hogy egy-egy földadásvételi ügylet létrejöhet-e vagy sem. A testületek 3–9 tagúak lehetnek a településekhez tartozó földterület függvényében. A bizottságok tagjait a kormány rendelete szerint áprilisban kell megválasztani. A kormány januárban elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez. A kormány február közepén elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot „vétójog” illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás. A bizottságok kialakításához februárban, az Országgyűlés utolsó munkanapján még egy törvénymódosítást is el kellett fogadni, amely jelentősen pontosítja az eljárási szabályokat és a testületek képviseleti rendjét.

20 I

2014. március

A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000–5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.   Felügyelet Az eljárási rendet alapvetően meghatározó, a 2014. évi XVI. Törvény (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) szóló jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza „a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy aa) természetes személyazonosító adatait, ab) állampolgárságát, ac) lakcímet;

Agrárstratégia b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, székhelyét és telephelyét, valamint az a) pontban foglalt köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye megnevezését és székhelyet.” A helyi földbizottság állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhez vételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Kifogás benyújtása eseten e törvény és a Földforgalmi törvény alkalmazásában a helyi földbizottság állásfoglalásának közlésétől számított határidők a képviselő-testület döntése közlésétől számítandók. A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol. A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a helyi földbizottság a) működésével kapcsolatos belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, b) működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a belső szabályzatainak. Ha a törvényességi felügyeleti jogkor gyakorlása során a fővárosi és megyei kormányhivatal törvénysértést észlel, megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző

Nem magyar találmány A helyi földügyekben illetékes bizottságok „helyzetbe hozása” egyáltalán nem magyar ötlet – számos uniós tagállam él ezzel az eszközzel, hogy korlátozza a külső földszerző spekulációs tőke térnyerését az országban. A Római Szerződés ugyanis bár előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni, az EU országai azonban olyan szabályozási modelleket dolgoztak ki, amelyekben az egyes államok nem különböztetik meg a mezőgazdasági vállalkozókat állampolgárságuk szerint, de gyakran előnyben részesítik a helyben lakó, ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végző embereket. Franciaországban az érdekképviseleti szervezetek és agrár-hitelintézetek által működtetett földalapkezelő általános elővásárlási joggal rendelkezik bármely mezőgazdasági ingatlanra, sőt a vételárat maga állapítja meg, ez ellen a tulajdonos a bíróságon élhet kifogással. A megszerzett földeket a társaság racionálisan művelhető egységekké formálja, majd öt éven belül gazdálkodók számára értékesíti vagy haszonbérletbe adja. E rendszerben elsősorban a mezőgazdasági üzemre mint termelőegységre vonatkoznak korlátozások, nem a földtulajdonra. Egy személynek akár több ezer hektár termőföldje is lehet, de földjének csak egy részét használhatja saját maga, a többit haszonbérletbe kell adnia. A német modellben az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak. A földforgalom Ausztriában is előzetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra. Az angolszász modell a legliberálisabb: a termőföld az Egyesült Királyság egész területén szabadon adható-vehető, külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhatnak. A mezőgazdasági ingatlanok megvásárlásához nincs szükség mezőgazdasági képesítésre sem.

útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvényesség helyreállítására. Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a fővárosi és megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottság ülését hívja össze. Harangozó Tibor

A földhasználók érdekei „A magyar földtörvény a magyar érdekeket védi, és kiállja az uniós próbát” – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság sem csalhatatlan. A Kurier című osztrák napilap március közepén megjelent internetes cikkében a birtokukba került levélre hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság szerint attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért a bizottság „megteszi a szükséges lépéseket”. Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték. Fazekas Sándor viszont azt hangsúlyozta, hogy a magyar földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érdekeit veszi figyelembe, nem pedig a spekulánsokét. A miniszter szerint egy osztrák gazda is spekulál akkor, ha otthon nem boldogul, egy másik országban – ez esetben Magyarországon – próbál szerencsét, és a magyar törvényeket próbálja kijátszani. Fazekas Sándor kiemelte: „A magyar föld magyar ügy, és nem fogjuk engedni, hogy törvénytelen ügyletekkel jusson valaki földhöz”. A miniszter szerint pontosan tisztázni kellene, hogy Ausztriának mi a problémája a földtörvénnyel: eddig a haszonélvezetet kifogásolták, most pedig a haszonbérleti szerződéseket. „Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény” – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.

2014. március

I 21

ajánlat

Miért érdemes Euralis napraforgó hibrideket termeszteni? Magas termőképesség és stabilitás

Az idei évben a hazai napraforgó vetésterület kis mértékű csökkenést mutatott. Összesen mintegy 605 000 ha került elvetésre (2012-ben 617 000 ha).

A

z országos termésátlag 2,46 t/ha lett, ami lényegesen jobb, mint a tavalyi (2,08 t/ha). Helyenként ennél magasabb terméseredmények is születtek (3,2-4,7 t/ha). A terméseredmények javulását az időjárás június végéig tartó csapadékosabb jellege okozta, amely aztán július-augusztusban sajnos átváltott aszályos periódusba. A napraforgó sajátossága, hogy jól alkalmazkodik a gyengébb talajokhoz, valamint rendkívül jól képes tolerálni a száraz, meleg időjárási feltételeket is. Ezt a tényt érdemes figyelembe venni, amikor a vetésszerkezet összeállítása kerül szóba. A világ olajosmag piacán a jövőben a kereslet meglétére lehet számítani, ezért a napraforgó iránti igény hosszabb távon is fenn fog állni. Meg kell jegyezni, hogy amint az idén is tapasztalhattuk, az átvételi árak képesek a nagyon hektikus mozgásra, és ezzel tudnak kellemetlen meglepetéseket okozni a termelőknek. Mindemellett mégis érdemes napraforgót termeszteni, de az időjárás szélsőségei közepette törekedni kell a stabilan magas termésszint elérésére a jövedelmezőség fenntartása miatt. Az Euralis minden szegmensben: a linolsavas (LO) Clearfield, a magas olajsavas (HO) CL, valamint a hagyományos gyomirtású LO csoportban is kiemelkedő és versenyképes napraforgó kínálattal rendelkezik. Termelő partnereinknek minden termőhelyre és minden elvárásnak megfelelő megoldást tudunk nyújtani az eredményes napraforgó-termesztéshez. Az Euralis napraforgók nemesítési hátterét a cég résztulajdonában álló Soltis adja, mely a világpiacon ma napjaink egyik vezető napraforgó nemesítője. A nemesítői munka a Soltis magyarországi állomásán is folyik. A legfőbb cél a termőképesség, az olajtartalom, a betegség-ellenállóság, a szárazságtűrés és a koraiság elérése a termésstabilitás megőrzése mellett. Ma Magyarországon a napraforgó-termesztésben a Clearfield szegmens aránya 70% körül van. Az Euralis hazánkban eladott napraforgó vetőmagjainak döntő hányada is ebbe a csoportba tartozik. Hibridjeink méltán szereztek maguknak elismerést eredményeikkel az utóbbi években. Az alábbiakban röviden bemutatjuk napraforgó portfóliónkat, amelyből kedvére válogathat Kedves Partnerünk! A korai Clearfield csoportban 2012-ben bevezetett újdonság az ES Amis CL hibridünk. A 2013. évi KITE üzemi kísérletekben 13 hely átlagában 3,67 t/ha eredményt hozott. Kezdeti fejlődése gyors, az állomány zömök, szárszilárdsága átlagon felüli. A napraforgó szádor hazai rasszaival (A-E) szemben ellenálló. Ikertestvére az ES Novamis CL, mely a szádor A-F rasszaival szemben toleráns.

22 I

2014. március

2014-es újdonságunk a szintén korai ES Euromis CL hibrid, mely saját üzemi kísérleteinkben az 1. helyen végzett, 7 hely átlagában 3,90 t/ha termésszinttel. Szádorrezisztens, stresszellenállósága és stabilitása kiemelkedő. Az Euralis másik vezető hibridje a középérésű ES Florimis CL. Termőképességét és magas termésbiztonságát (cv%=14,41) évek óta bizonyítja a Clearfield szegmensben. Szádorrezisztens, tányér- és szártőSclerotinia ellenállósága nagyon jó. A középérésű ES Aramis CL a Florimisnél néhány nappal később érik. Szádorrezisztens. Elsősorban gyengébb termőhelyekre ajánljuk, elsősorban itt nyilvánul meg termésbiztonsága. Kelési erélye, stresszrezisztenciája és szártő-Sclerotinia ellenállósága átlag feletti. A középérésű ES Balistic HO CL a viszonylag új Clearfield – magas olajsavas (HO) piac egyik meghatározó hibridje. Olajsavtartalma ideális esetben elérheti a 89%-ot, olajtartalma pedig a 47-48%-ot. Rendkívül jól tolerálja a szártő-Sclerotinia fertőzést. A másik magas olajsavas újdonságunk 2014-ben az ES Grafic HO CL. Néhány nappal később érik a Balisticnál. Szádorrezisztens. A KITE 2013-as kísérleteiben 3 hely átlagában 3,35 tonnát termett hektáronként, és ezzel 3. lett a 8 db HO CL hibrid között! Cikkünk elején említettük, hogy a hagyományos csoportban is képviseltetjük magunkat, ezért ne feledkezzünk meg ezekről a hibridekről sem. Az ES Performa nagyon jó kezdeti fejlődéssel rendelkezik, termésszintje magas. Hibridjeink közül neki a legmagasabb az olajtartalma: 50-51%. A jó Diaporthe (Phomopsis) ellenálló képesség mellett a szártő-Sclerotiniát is jól tolerálja, valamint szádorrezisztens. Az ES Petunia erősségei hasonlóak, mint azt az ES Performa esetében láttuk. Olajtartalma valamivel kisebb, stressztűrése nagyobb. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Euralis napraforgói igen modern genetikai háttérrel rendelkező, stabilan magas termőképességű, betegségekkel szemben jó ellenálló képességű hibridek. Keresse vetőmagjainkat forgalmazóinknál 2014-ben is! Csigó György Tamás termék-, marketing menedzser www.euralis.hu

IHOWÒYHKRJ\QDSUDIRUJʼnYHWŏPDJRWNHUHV

$&OHDUğHOGORJRÒVPÀUNDQÒYD%$6)EHMHJ\]HWWWXODMGRQD

1ÀOXQNEL]WRVDQPHJWDOÀOMDD]LJD]LW

'HVLJQ2SDO0ÒGLD

ajánlat

&OHDUğHOGQDSUDIRUJöNWHOMHVYÀODV]WÒNDDOHJNRUÀEELWöO DPDJDVRODMVDYDVKLEULGHNLJ

www.euralis.hu

Tel.: 70/945-8860 www.itenviro.hu

Kézi- és motoros talajfúrók, talaj és talajvíz mintavevők, talajnedvességmérő eszközök

2014. március

I 23

Növénytermesztés Bene Zoltán, Font Sándor, Budai Gyula és Viski József

Célkeresztben a GMO-k „A kormány által meghirdetett zéró tolerancia minden GMO-ra vonatkozik, és ennek alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium a jövőben is mindent megtesz azért, hogy Magyarország GMO-mentessége fennmaradjon” – szögezte le Budai Gyula, a VM parlamenti ügyekért felelős államtitkára a közelmúltban az Országházban tartott szakmai fórumon.

A

szakmai rendezvény színvonalát hűen tükrözi, hogy a Par­la­ ment korlátozott, 200 fős befogadóképességű Vadásztermében megrendezett eseményre 600 érdeklődő jelentkezett. A Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása címet viselő, a témával foglalkozó országgyűlési nyílt napon az államtitkár leszögezte: a szaktárca megakadályozza, hogy génmódosított kukorica termesztése kezdődhessen meg Magyarországon. A kijelentés aktualitását az adja, hogy az Európai Unióban várhatóan hamarosan szabad utat kap az 1507-es génmódosított kukorica termesztése, s az engedély hatálya Magyarországra is kiterjed. Ezért is időszerű és kulcsfontosságú a GMO-ról a világos és őszinte szakmai eszmecsere – mondta az államtitkár. Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az Unióban a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatali rendszer nem jól működik. Ezt az is mutatja, hogy az 1507-es génmódosított kukorica engedélyezését lehetővé tévő bizottsági javaslatot csak öt tagállam – amelyek közül négyben a kukorica meg sem terem! – támogatta a 28-ból. Úgy vélte, az 1507-es génmódosított kukoricáról a bizottsági javaslat erős gazdasági lobbyérdekek hatására született meg. Ugyanakkor Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is szavatolja. Mint Budai Gyula kifejtette, Magyarország évek óta azért harcol, hogy a GMO-val összefüggő kérdésekben a döntés

24 I

2014. március

kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Magyarország ebben a harcban élenjár az uniós tagállamok között, s már vannak eredmények is. Példaként említette a MON 810-es kukoricára és az Amflora burgonyára meghozott magyar termesztési moratóriumot. Az államtitkár hozzátette, hogy a géntechnológiával kapcsolatban szükséges a szakmai párbeszéd, mert a felmerülő kérdésekre megfelelő válaszokat kell adni. A mostani rendezvénynek is az a legfontosabb célja, hogy felhívja a génmódosított növények termesztésében rejlő veszélyekre az emberek figyelmét. Utalt arra is, hogy a szaktárcát olyan vád is éri, hogy a zéró tolerancia elvének alkalmazása gátolja a GMOkkal kapcsolatos kutatásokat. Ezt az államtitkár visszautasította, mivel géntechnológiai ellenőrző hatóságként a szaktárca egyetlen kutatóintézeti kérelmet sem utasított el ezen a területen. Budai Gyula, idézve Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének bevezető szavait, emlékeztetett, hogy az ország GMO-mentességét először megfogalmazó, 2006-os országgyűlési határozatot öt párti egyetértéssel hozták meg. Körösi Levente, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese jelezte, hogy a szaktárcának szigorítania kell az ellenőrzéseket, és a genetikailag módosított és a hagyományos növényfajták egymás melletti termesztésére vonatkozó szigorú koegzisztencia szabályokat kell életbe léptetnie.

Növénytermesztés Takács-Sánta András, az ELTE egyetemi docense úgy vélekedett, hogy bár a GMO-s növényekkel kétségkívül növelhetők a hozamok, de ez a növelés nem enyhíti az éhezést, annak okai sokkal inkább a szegénységben keresendők. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a vetőmagágazat mindent megtesz annak érdekében, hogy az alaptörvényben rögzített elvárásoknak megfelelően garantálja a vetőmagtételek GMOmentességét. Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság számára azért fontos a GMO-mentesség, mert az többletértéket képvisel. A GMO-mentes élelmiszerek jobban eladhatók, piaci előnyt jelentenek Magyarország számára. Bakta Borbála, a Növényi Diverzitás Központ igazgatója a kárpátmedencei növényfajták és növényfajok fontosságára hívta fel a figyelmet. Heszky László, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke nehezményezte, hogy a génbankokban tárolt növényanyagnak csak a tárolása és a gyűjtése kap támogatást, a már tárolt növényekben rejlő lehetőségek megismerése nem. Bardócz Zsuzsanna, a VM miniszteri tanácsadója kevesellte a GMO-k egészségügyi hatásairól szóló kutatások számát. Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán a 10 százalékát tudja előállítani. A 40 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektár fölé lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna többek között fontos, mert az országba behozott szójadara és szójabab 90 százaléka GMO-s! – vélekedett a szakember, aki előadásában kiemelte: – Magyarország szójaigénye évente mintegy 900 ezer tonna. Ennek döntő része – 600 ezer tonna – feldolgozott szójadara formájában kerül az országba. Emellett mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan mindössze 70–80 ezer tonna mennyiséget termel. Rámutatott arra, hogy uniós szinten a felhasznált szója több mint 95 százaléka importból származik, és sajnos ennek mintegy 90 százaléka genetikailag módosított termék. Kiemelte: a GMO-k hazai megítélése nagyon rossz, a fogyasztók alapvetően elutasítják azt. Bene Zoltán jogosan tette fel a kérdést: miért jó ez az importfüggőség Magyar­ országnak? Előadásában kitért a dél-amerikai régióra, mint meghatározó GMO-s szóját előállító térségre. A versenyhátrány abból fakad, hogy Dél-Amerikában a GMO-mentes szójababból van kevesebb. A szója egyebek mellett attól lesz GMO-mentes, ha azt GMO-mentes vetőmagból termesztik, valamint a GMO-s szójababoktól elkülönítetten tárolják, mozgatják és szállítják. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO-mentes import szóját. A GMO-s és a GMO-mentes szója ára közötti különbség hozzávetőlegesen tonnánként 70 euró, ami 10 százalék fölötti árkülönbséget jelent. Nyilvánvalóan ésszerűbb lenne az importfüggőségünket is csökkentve idehaza megtermelni a szükségleteket. A GMO-mentes szójatermelést elsősorban tájékoztatással lehet a gazdák számára vonzóbbá tenni. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelőket tájékoztassuk mind a belföldi, mind a nemzetközi rendezvényeken

arról, hogy a szójával igenis lehet pénzt keresni. A szója jövedelmezősége korrekt számítással is meg tudja haladni a kukoricáét. Ez a plusz jövedelmezőség a kukoricához képest akár 50 ezer forint is lehet – fogalmazott a cégvezető. – Nem kétséges, hogy rendelkezünk olyan ökológiai adottságokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy lényegesen nagyobb területen termes�szünk GMO-menetes szóját. Nagyon fontos az, hogy legyenek modern genetikai alapú vetőmagfajtáink, amelyek terméspotenciálja eleve magasabb az átlagnál. A Karintia Kft. három vezető, modern genetikájú fajtával van jelen a vetőmagpiacon, amelyeket Magyarországon szaporít. Ezek a vetőmagok kétkomponensű anyaggal készre oltva kerülnek a termelőhöz, tehát nem árulunk „zsákbamacskát”. Bene Zoltán emlékeztetett, hogy 2012 szeptemberében ausztriai kezdeményezésre indult útjára a Duna Szója Szövetség, amely összefogta a régióban a Duna menti országok szójatermesztőit, feldolgozóit és vásárlóit, akik mindannyian elkötelezettek a génmódosítás-mentes termékek mellett. A politikai szintű támogatás is adott, hiszen tavaly januárban a berlini Grüne Woche nemzetközi agrárkiállításon Czerván György államtitkár több európai kollégájával együtt ratifikálta a szövetséget. A szövetség programjához immár 16 ország csatlakozott, így Csehország, Szlovákia Svájc Ausztria Szlovénia, Horvátország, BoszniaHercegovina Szerbia, Bulgária, Románia, Moldávia, valamint Németország, Olaszország Lengyelország és Ukrajna egyes régiói. A Karintia Kft. a Duna Szója Szövetség tagjaként regisztrált és certifikációval rendelkező cég, a termelőknek nemcsak vetőmagot, hanem a szükséges növényvédő szert, műtrágyát is biztosítja. Sajnos különösen a kezdő szójások előszeretettel próbálják maguk, otthoni körülmények között előállítani a vetőmagot, maguk oltják azt be egy Rhizobium törzzsel. A mechanikai sérülésre nagyon érzékeny szójabab csírázóképessége ezáltal jelentősen romolhat, ami végül jelentősen hat a termésre – tájékoztatott a cégvezető. A GMO-mentes szóját nemzetközileg elfogadott szabvány alapján, kiváló genetikájú vetőmagból, szigorú nyomon követés és ellenőrzés mellett termesztik a rendszerbe bevont termelők. Ez a szójabab a feldolgozást követően magasabb áron takarmányként, valamint magas minőségű termékként jelenik meg a piacon. Lapunk kérdésére, hogy 2014. márciusban milyen gyakorlati tanácsot adna a kezdő szójatermesztő gazdáknak, Bene Zoltán a következőeket mondta: – Az érintetteknek mindenekelőtt arra hívnám fel a figyelmét, hogy gondosan fontolják meg, milyen vetőmag mellett teszik le a voksot, és mindenkit óva intünk attól, hogy otthoni körülmények között állítsák elő a vetőmagot, hiszen ezzel óriási kockázatnak teszik ki magukat. Ennek a kockázatát nagyon sokan nem mérik fel. Azt javasoljuk tehát, hogy válasszák a két komponenssel készre oltott vetőmagot. Ez ezért is fontos, mert az ilyen szaporítóanyagra, vagyis a mag felületére egy speciális növekedésserkentő anyag is felvitelre kerül, ami fokozza a növény gyomelnyomó képességét. Az általunk kínált fajták egyébként is nagyon erős kezdeti fejlődéssel rendelkeznek. A szója növényvédelme nem tartozik az egyszerű feladatok közé, s ezt a körülményt sokan alábecsülik. Ehhez a kihíváshoz is komoly segítséget tudunk nyújtani a saját fajtáinkkal a gazdáknak – hangsúlyozta Bene Zoltán

Az országba behozott szójadara és szójabab 90 százaléka GMO-s!

Valkó Béla

2014. március

I 25

ajánlat

Magtár Kft. Hajdúnánási telephelymegnyitó

Ú

j alközpontot avatott Hajdú­nánáson a szolnoki központú, idén 25 éves fennállását ünneplő, mezőgazdasági gépek forgal­ mazásával, szervizelésével és alkatrészellátásával foglalkozó Magtár Kft. A cégnél 2011 óta 2 ütemben fejlesztették a szerviz- és alkatrészszolgáltatást, melynek első üteme Hajdúnánáson valósult meg, és 2014-ben kezdte meg a működését.

Szép kora tavaszi időben tartotta a Magtár Kft. a hajdúnánási telephe­lyé­ nek avató ünnepségét. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt, hiszen a régióból több mint 100 gazdálkodó partner tisztelte meg a céget jelenlétével. Többek között ez is igazolja a telephely létesítésének jogosultságát, hiszen ezután minden eddiginél szorosabb kapcsolatot ápolhat a Magtár Kft. a gazdákkal, gazdaságokkal. A rendezvényteremmé ideiglenesen átalakított szervizcsarnokban Tóth János, a Magtár Kft. ügyvezető tulajdonosa köszöntötte az egybegyűlteket. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a cég iránt ilyen nagy érdeklődést lehet tapasztalni, és kiemelte, hogy pontosan ezért választotta a Magtár Kft. Hajdúnánást az egyik alközpontjának helyszínéül. Elmondta, hogy a Magtár Kft. 1989-ben alapított, és azóta is változatlan tulajdonosi háttérrel rendelkező, családi tulajdonban lévő cég. A Magtár Kft. már a kezdetek óta mezőgazdasági gépforgalmazással foglalkozik. Ehhez szorosan kapcsolható az eladott gépek szerviz- és alkatrész ellátása. Az alapítás óta a cég központja – ideális helyen, az Alföld közepén – Szolnokon található. A folyamatos fejlődés eredményeképpen a mostanra országos kereskedelmi- és szervizhálózattal rendelkező cég 50 főt foglalkoztat. Árbevétele dinamikusan bővül, 2013-ban meghaladta a 7 milliárd forintot. A cég termékpalettája fokozatosan alakult ki az évek alatt. A forgalmazott termékek kiválasztásánál mindig is a legfontosabb szempont a minőség volt. Elmondható, hogy a mai napra a Magtár Kft. által kínált portfólió az egyik legkiemelkedőbb a piacon. Számos speciális gép is található a kínálatban, melyekkel a cég nagy sikereket ért el a múltban, ilyen például a Holmer cukorrépa-betakarító gépe. Az ország észak-keleti régiója mezőgazdasági szempontból kiemelt résznek számít, és a Magtár Kft. is számos, legtöbb esetben évtizedes múltra visszatekintő partneri kapcsolatokkal rendelkezik ebben a térségben. Ennek erősítésére fejlesztési program indult a Magtár Kft.-nél – mely a szolnoki szervizcsarnok bővítése és korszerűsítése mellett – Hajdúnánáson teljesen új szerviz- és alkatrészközpont felépítését eredményezte. Tóth János kiemelte, hogy a fejlesztésekben a saját erő mellett pályázati forrást is sikerült

26 I

2014. március

igénybe venni. Az Új Széchenyi Terv, Észak-Alföldi Operatív Programjá­ nak Telephelyfejlesztési pályázatának keretében a cég közel 35,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, mely 3 éves fenntartási, a telephely működtetési, és újmunkahely-teremtési kötelezettséggel jár a Magtár Kft. részére. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szólláth Tibor, Hajdúnánás város polgármestere is. Köszöntő szavaiban gratulált a Magtár Kft.-nek a helyszín kiválasztásában. Emlékeztetett arra, hogy Hajdúnánás és térsége egykoron rendkívül fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Az utóbbi évek fejlesztései, melyek között kiemelte az autópálya megépítését, abba az irányba mutatnak, hogy a város fokozatosan visszaszerzi egykori rangját. Ebbe a sorba illeszkedik a Magtár Kft. beruházása, mivel üzletet, bevételt és munkahelyet teremt Hajdú­ nánás számára. Támogatásáról biztosította a céget, hiszen ha a Magtár Kft. jól teljesít, akkor az a város számára hosszútávon is rendkívül hasznos. Tóth Péter, a Magtár Kft. gazdasági ügyeket felügyelő munkatársa elmondta, hogy a cégnek alapvetően 4 üzletága van: • Gépforgalmazási Üzletág, • Öntözési Iroda, • Szervizszolgáltatás, • Alkatrészraktár. Kövesdi Sándor, a Magtár Kft. gépkereskedelmi üzletágának vezetője előadásában bemutatta a cég által kínált géppalettát. Elsőként a cég által leg­régebben forgalmazott Massey Ferguson márkát mutatta be, mellyel 1991 óta a legnagyobb hagyománnyal rendelkező kereskedő Magyar­orszá­ gon. A Magtár Kft. másik vezérterméke a KRONE szálastakarmány-betakarító gépek sora. Kövesdi Sándor kiemelte, hogy a KRONE márka mindig is ismert és elismert volt a magyar gazdák körében, de még soha nem sikerült olyan előkelő piaci pozícióba kerülnie, mint amióta a Magtár Kft-vel 2010-ben stratégiai szövetséget kötött a gyártó. Kövesdi Sándor előadásában kitért a Magtár Kft. által forgalmazott többi márkára is: • Dammann vontatott- és önjáró permetezők, • Tebbe szervestrágya-szórók, • Brantner pótkocsik – Európa legnagyobb mezőgazdaságipótkocsigyártójától, • Kverneland szántóföldi munkagépek teljes sora,

illetve a precíziós gazdálkodásban használt:

• Kverneland vezérlőrendszerek, • Leica GPS. Végezetül Kövesdi Sándor úr is kiemelte kiváló alkatrész- és szervizszolgáltatásunkat, mely 24 órán belüli kiszolgálást eredményez. A cég évtizedes terméktapasztalat és gyári kapcsolatrendszere nagy biztonságot jelent a gazdálkodó partnerek részére. Samu Zoltán, a Magtár Kft. Öntözési Irodájának vezetője előadásában ismertette az Iroda termékkínálatát, mely a hígtrágyakezelés, illetve a tisztavizes öntözés gépeiből áll. Különösen aktuális a téma, hiszen a kiváló minőségű EISELE hígtrágyakeverők és -szivattyúk, UTS szeparátorok beilleszthetőek a jelenleg elbírálás alatt lévő ÁTK 2014-es pályázatba is. A tisztavizes rendszerek esetén alapvetően a csévélődobos- és önjáró öntözőrendszerekről beszélhetünk. A nagy hagyományokkal rendelkező német Beinlich gépeket a csévélődobos kategóriában kínálja a Magtár Kft. Az önjáró rendszerek esetében a világ egyik vezető öntözőgépgyártója, az amerikai LINDSAY a cég stratégiai partnere. A rengeteg innovatív megoldással a piacon jelen lévő LINDSAY többek között idén az AGROmashEXPO/AGRÁRGÉPHOW 2014-en a Magtár Kft. pályázatában a Fieldnet nevű távvezérlő megoldásával a kitüntető Nemzetközi Termékfejlesztési Nagydíjat nyerte meg. Az előadások végeztével került sor a telephely hivatalos átadására, melyet a nemzeti színű szalag átvágása jelképezett. A nagysikerű rendezvényt állófogadásos ebéddel zárta a Magtár Kft.

Öntözés

Vízgazdálkodási felmérés kezdődik Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a hazai agrártermelésben egyre nagyobb szerepet kap a vízgazdálkodás. Ennek érdekében országos igényfelmérés kezdődik, amelyben a Nemzeti Agrár­ gazdasági Kamara szakemberei is fontos feladatokat kapnak. A cél egy összehangolt, gyakorlatias program kialakítása, amelyhez megfelelő forrást is rendel majd az állam.

N

övelni kívánjuk az öntözött területek nagyságát a magyar mezőgazdaságban, jelenleg ugyanis csak 100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, holott több mint 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel – mondta Feldman Zsolt az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (OVF) tartott sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a szakemberek felmérik a mezőgazdasági célú vízigényeket. Feldman Zsolt hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a gazdák minél több és elérhető árú öntözővízhez jussanak, ez ugyanis feltétele annak, hogy a következő években növelhető legyen a növénytermesztés hozama. – A stabil termelési háttér megteremtése érdekében fel kell mérni, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költségráfordítással biztosítható, mekkora az eszközigénye – mondta, majd hozzátette: – Ezeket az információkat a hatékonyság érdekében kell összegyűjteni és elemezni, hogy egy-egy fejlesztési projekt valós igényeket szolgáljon ki. – Az öntözővíz-igényekkel összefüggő vízügyi felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei végzik el márciusban – tájé-

Víztöbblet Magyarország víz­rajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve. Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé gravitál, és onnan a Dunán, a Vaskapuszoroson keresztül a Fekete-tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Az évi vízmérleg többletet mutat, évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10 százalékát adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák. BME Hidrológiai Tájékoztató

28 I

2014. március

koztatott ifjabb Hubai Imre, a NAK alelnöke. A pontos igényeket egy e célra összeállított nyomtatványon jelezhetik a gazdálkodók. Molnár Béla, az OVF főigazgatója emlékeztetett: ez év elejétől a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartoznak az öntözést és a belvízelvezetést szolgáló, állami tulajdonú vízügyi művek, berendezések, létesítmények. Ez 28 ezer kilométer csatorna kezelését, üzemeltetését, fejlesztését jelenti. Az OVF mostani feladata az volt, hogy a VM-mel és a NAK-kal közösen kidolgozza, hogyan lehet megduplázni az öntözött mezőgazdasági terület nagyságát. Molnár Béla szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező, de jelenleg nem öntözött 100 ezer hektáros területen az öntözés feltételei 1–2 éven belül megteremthetők. Felhívta a figyelmet, hogy az Unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik. Magyarországon a most – elméletileg – öntözhető 200 ezer hektár a megművelt terület 5 százaléka. A NAK alelnöke hangsúlyozta, hogy az öntözéssel a hozamok 20–30, de esetenként 50–100 százalékkal is növelhetők. Prózai okok Az aszály elleni legkézenfekvőbb közvetlen védekezés az öntözés (helyesebben a vízpótlás, de erről majd később) – lenne, ám a számok mást mutatnak. Ezért lehet nagy szerepe a most meginduló igényfelmérésnek. A KSH adatai szerint hazánkban a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület nagysága a helyettes államtitkár által közölt értéknek megfelelően, 220–230 ezer hektár között változott az utóbbi években. Ráadásul még a műszakilag megfelelően berendezett és kellő vízkészlettel is rendelkező területeken sem öntöznek rendszeresen – az utóbbi két évtized legaszályosabb esztendejének tartott 2003-ban is csak az öntözhető terület 56,2 százalékán működtek a szivattyúk és a szórófejek. Az ok prózai: hiába nincs már két éve állami vízkészlet-használati díj, a rendszer magas beszerzési-üzemeltetési költségeit csak a valóban nagy árbevételű növényi kultúrák (csemegekukorica, burgonya, szántóföldi zöldségfélék, csemegeborsó stb.) képesek kitermelni.

Öntözés A szaktudomány azt, amit a köznyelv általánosságban öntözésként emleget, két markáns irányvonalra bontja. Az elsőbe tartoznak a természetes víz pótlása céljából kiépített és működtetett rendszerek – száraz földből nem nő mag, a nedvességre a vegetáció puszta beindításához és életben tartásához van szükség. A másik – és az eddigi magyar megoldásokra ez volt jellemző – esetben a fő cél a hozam és ezzel a haszon növelése. Ilyenkor lép be a korábban említett mérlegelés, vajon megéri-e a drága üzemű öntözőrendszert működtetni, vagy sem. Egyre több hidrológus, környezetvédő és agrárszakember véli úgy, hogy – mivel a klímaváltozás elől elfutni nem lehet, az élelemtermelés viszont kikerülhetetlen szükséglet – a tényleges helyzet az előbbi változat felé tereli nemcsak magát a magyar agrárgazdaságot, de a hazai „vízfogalmat” is erőteljesen átértékelteti. Nagy kár, hogy erre azonban mifelénk még alighanem sokat kell várni. A mostani csapadékhiányos években sok szó esik az izraeli példáról: adott egy ország, ahol nem egyszerűen ritka vendég az eső, hanem szó szerint évekig nincs csapadék, ám egyes agrártermékekből (főként gyümölcsből és zöldségből) mégis hatékony exportőrként van jelen a nemzetközi piacokon. Nos, az elmúlt évtizedekben – gyakorlatilag Izrael állam megalakulása óta – az ország hihetetlenül komoly technikai és technológiai fejlesztést hajtott végre a „szuperintenzíven takarékos” öntözési rendszerek területén. Magyar szemmel elképesztő az a takarékosság, amivel a vizet kezelik, szinte növényre bontva, csak a legszükségesebb milliliterekre bontott mennyiségekben adagolják, dréncső tekereg a datolyacserje körül, precíziós, számítógép-vezérelte klímában növekszik az üvegházi paprika. Gyorsan tegyük hozzá: mindezekben sok-sok milliárd fejlesztésre költött dollár köszön vissza. Izrael ezt a világelső technológiát legalább ötven országba adta el, és jelen van Magyarországon is. A fejlesztés kényszerűségből fakadt: az ország teljes éves vízkészlete annyi, mint amennyi a Duna tavaszi áradásakor egy óra alatt lefolyik – hogy dr. Ozer Krammer, az Izraeli Nagykövetség mezőgazdasági tanácsosának tavaly nyári szemléletes hasonlatával éljünk.   Költségvetési gondolkodás Az 1900 óta rendelkezésre álló hivatalos meteorológai-hidrológiai adatok szerint az elmúlt húsz esztendőben egyértelműen nőtt a „rendkívül aszályosnak” minősített évek aránya. Ilyen volt 1990, 1992, 1993, 2000, 2003 és lesz immár biztosan az idei, miközben az előző több mint fél évszázadban összesen hat ilyen volt. Ráadásul az elmúlt tízéves időszakon belül 2009 külön is megmutatta térségünk időjárásának és vízforgalmának egyre szeszélyesebb voltát: január közepétől március elejéig a belvíz okozott súlyos gondokat, aztán pedig beköszöntött a súlyos szárazság. Ezt a változóban lévő helyzetet pedig a szakzsargon szerint „passzív vízgazdálkodással” kezeli az ország. Gátakat építünk belvíz ellen, és tudomásul vesszük, hogy gazdasági értelemben csak a nagy (pénz-)hozamú kultúrákban érdemes foglalkozni az öntözéssel. A fő baj sok szakember szerint az, hogy az általános költségvetési gondolkodás is csak erre a két területre szűkül. Pedig elvileg lenne hosszú távú hivatalos elképzelés is az egyre szorítóbb helyzet kezelésérére, úgy hívják, hogy Nemzeti Aszály Stratégia. A kormány erről szóló elfogadó határozata 2005-ben született meg, több évi tudományos igényű előkészítő munka után, de igazából a 2003-as aszály nagy kiesést okozó közvetlen következményeként. Az abban foglalt elvekkel nehéz vitatkozni, a mellé rendelt hivatalos kommentár szerint fő célja a megelőzés. Alkotói szerint a korábbi követő jellegű intézkedések helyett a felkészülés a kedvezőtlen helyzetekre és a kár kivédésének kidolgozása került a középpontba, de megvalósításához szemléletmódbeli változásra van szükség, a kríziskezelésről a kockázatkezelésre kell áttérni, és így tovább. A programhoz elvileg úgynevezett gördülő, vagyis a „tényleges helyzethez folyamatosan alkalmazkodó” cselekvési terv is készült, de ennek gyakorlati végrehajtásához sosem állt rendelke-

Kárelhárítás   Ha mezőgazdasági vízhasznosításról van szó, hajlamosak vagyunk az öntözésre gondolni, pedig természetesen, mind a vízhiánnyal, mid a víztöbblet elleni küzdelemmel egyaránt foglalkozni kell. Ezt a kettős, de egymással szoros kölcsönhatásban lévő tevékenységet nevezzük a vízgazdálkodási törvény szerint, vízkárelhárításnak. Annak ellenére, hogy ez a paradigmaváltással is felérő fogalom már 17 éves, nem állíthatjuk, hogy a mérnöki tervezés és gondolkodás elválaszthatatlan részévé, cselekvést irányító, zsigerileg alkalmazott módszerré vált volna. A vízkészletekkel való gazdálkodás természetesen, vagy végeredményben, csapadékgazdálkodást jelent, de ez talán sehol nem annyira kézenfekvő, mint éppen a mezőgazdaságnál. Mégsem mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelési gyakorlat, vagy a mezőgazdaságot segítő vízgazdálkodási infrastruktúra ezt a csapadékgazdálkodást egyértelműen szolgálná. Dr. Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának elnöke, 201

zésre elegendő forrás. A gazdasági válság pedig végképp kiélezte a helyzetet. Nincs pénz a vízmegkötésben és a klímajavításban, CO2-megkötésben nagy szerepet játszó alföldi erdősítési programra, gyakorlatilag áll az öntésterületeken alkalmi víztározókat is kialakító Vásárhelyi-terv végrehajtása. Mindez egy olyan országban történik, ahol – Kelet-KözépEurópában úttörő kezdeményezésként – az első hivatalosan is elfogadott (bár meg nem valósított) terv már az XVII. század végén elkészült az Alföld csatornázásáról és a Tisza öntözési célú hasznosításáról. Vági Tibor

2014. március

I 29

Öntözés

A kukorica öntözéses termesztése A növénytermesztés egyik legkritikusabb eleme a szántóföldi növények vízellátása. Hazánk kontinentális klímája a vízellátás szempontjából számos kockázati tényezőt rejt magában.

B

1. ábra. Évi középhőmér­ sékletek Magyar­orszá­ gon az 1901–2009 közötti időszakban (homogenizált, interpo­ lált adatok) (Forrás: OMSZ)

ár hazánk területe relatíve nem nagy, mégis jelentős különbségek tapasztalhatók az évente lehulló csapadék mennyiségét illetően országunk különböző területei között. Általánosságban megállapítható, hogy a Dunántúl kedvezőbb (580–750 mm), míg az Alföld (480–620 mm) különböző agroökológiai régióiban eltérő a sokévi csapadékátlag. A csapadék mennyisége mellett legalább ilyen fontos annak megoszlása a szántóföldi növények tenyészideje során. A növények vízfelvétele folyamatos, a csapadék pedig meglehetősen szélsőséges mennyiségben és időközönként hullik. Éppen ezért alapvető fontosságúak a növénytermesztésben a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai. A talajban tárolt vízkészlet olyan pufferkapacitást jelent a termesztett növényeink számára, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a növények vegetatív és generatív folyamatai megfelelő szinten zajlódjanak le a csapadékmentes periódusokban is. Éppen ezért alapvető fontosságú a szántóföldi növények vízellátása szempontjából a különböző talajtípusok vízbefogadó, víztartó képessége, a

13 °C 12 °C 11 °C 10 °C 9 °C 8 °C 7 °C 1901

30 I

1911

1921

1931

2014. március

1941

1951

1961

1971

1981

1991

szántóföldi vízkapacitása, a diszponibilis és holtvíz aránya, a talajvíz mélysége és annak dinamikai változása, valamint számos egyéb más tulajdonságuk is. Az elmúlt évtizedekben tendenciaszerűen a globális klímaváltozás hatásai hazánkban is erőteljesen jelentkeztek. Ezen jelenségek közül az éves csapadék mennyiségének csökkentését, az évi középhőmérséklet növekedését, valamint a szélsőséges időjárási folyamatok gyakoriságának és hatásuk erősségének mélyülését lehet kiemelni (1–3. ábra). Vizsgálataink szerint a Tiszántúlon (Debrecen) az éves csapadék mennyisége az elmúlt 130 évben kb. 130 mm-rel csökkent, az évi középhőmérséklet pedig +0,4 °C-kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan mintegy 2 hónap csapadék mennyisége hiányzik, nem hullik le a korábbi időszakhoz képest, miközben a feladatunk az, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést állítsunk elő a szántóföldjeinken. Ennek a célnak a megvalósításához az alkalmazott termesztéstechnológia szemléletének radikális változtatására van szükség. A deficites és szélsőséges természetes vízellátáshoz többféleképpen tudunk alkalmazkodni. Ezek egy része a nemesítéshez és fajtamegválasztáshoz, másik része pedig az alkalmazott agrotechnikához tartozik. A gyakorlatban természetesen a kettő egymástól elválaszthatatlan, interaktív módon érvényesül. A szántóföldi növények esetében a nemesítők nemcsak a nagyobb termőképesség, a jobb minőség elérésére törekszenek, hanem a környezeti stresszhatásokhoz (szárazság, aszály) történő jobb adaptációs tulajdonságok kialakítására is. Különösen fontos ez a kukorica esetében, amely az egyik legérzékenyebb szántóföldi növényünk a szélsőséges vízellátással szemben. Ennek eredményeként a legtöbb külföldi és hazai kukoricanemesítő vállalat rendelkezik olyan hibridekkel, amelyek az átlagosnál jobban alkalmazkodnak az aszályos időjáráshoz. Vizsgálataink is

Öntözés azt bizonyították, hogy a kukoricahibrid-tesztelési kísérleteinkben – azonos agrotechnikai feltételek mellett – a száraz évjáratban a leggyengébb és legjobb hibridek között 2–5 t/ha terméskülönbséget lehetett megállapítani. Emellett a gyakorlati termesztési tapasztalatok is a hibridmegválasztás fontosságára hívják fel a figyelmet. A helyes hibridmegválasztás mellett legalább olyan fontos a termőhelyre és hibridre adaptált, optimális minőségű agrotechnika a szárazság kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A kukorica vízellátását bizonyos agrotechnikai elemek indirekt módon (vetésváltás, tápanyagellátás, vetésidő, tőszám, gyomirtás), más elemek pedig direkt módon (talajművelés, öntözés, sorközművelés) befolyásolják. A legaktívabb és legerőteljesebb módon a kukorica vízellátását öntözéssel tudjuk befolyásolni. A kukorica relatíve nagy vízigényű növény (a vegetációs periódusában a felvett víz mennyisége 570–690 mm), valamint a vízellátás szempontjából kritikus időszakok (virágzás– termékenyülés–korai szemfejlődés) a gyakran aszályos nyári hónapokra esnek. Sajnos a hazai öntözött terület az elmúlt időszakban csökkent, ennek következtében nagyon szerény mértékű az öntözött terület Magyarországon (kb. 100 ezer ha, ami a szántóterület mintegy 2%-át jelenti). Ezt megfordítva azt mondhatjuk, hogy a szántóterületünk ~98%-án „száraz” műveléssel kell nagyobb termésmen�nyiséget, jobb minőséget előállítani. Öntözés esetén két alapvető szempontot érdemes mérlegelni, amennyiben az öntözés műszaki, agronómiai feltételei biztosítottak. Az öntözés meglehetősen drága agrotechnikai beavatkozás, ezért olyan növényi kultúrákat érdemes öntözni, amelyek nagy termelési értéket állítanak elő, ezért érdemes csökkenteni a termelési kockázatukat. Ilyen szántóföldi növényi kultúrák a vetőmag kukorica, csemegekukorica, cukorrépa, burgonya és részben a takarmánykukorica. Az öntözés másik alapfeltétele az, hogy öntözéssel nem más agrotechnikai hibák, hiányosságok korrigálása lehet a célunk, hanem öntözést akkor kell alkalmazni, ha a „száraz” művelésben, az optimális agrotechnikával eljutottunk a maximális termésszint közelébe. A kukorica vízigénye szempontjából – az extrém időjárástól eltekintve – a június–július–augusztus hónapok a legkritikusabbak. A címerhányás–virágzás–korai magfejlődés időszakában a kukorica napi vízfogyasztása 4–6 mm között változik. Öntözéssel a kukorica vízhiá50 45

800 mm 700 mm 600 mm 500 mm 400 mm 300 mm 1901

1911

1921

1931

1941

1951

1961

nyának fellépését szükséges megakadályozni. Ugyanakkor figyelembe szükséges azt is venni, hogy az első öntözést nem szabad túl korán megkezdeni, mert az öntözéssel kiadott vízpótlás miatt a kukorica gyökérfejlődését, gyökértömegének mélységbeli lehatolását akadályozzuk meg. A megkezdett öntözést követően fontos az öntözési forduló esetében figyelembe venni azt, hogy a kukorica vízellátása folyamatos legyen. Általában a kukorica öntözését augusztus első felében fejezhetjük be, ezt követően a szemtelítődési folyamatok már szerényebb vízigénnyel jellemezhetők. Az öntözés terméstöbbletét számos tényező befolyásolja a kukorica esetében. A legfontosabb az adott vegetációs periódus vízhiánya, amelyet módosít a tenyészidőszak előtt (őszi + téli hónapok) lehullott csapadék mennyisége, annak talajban raktározott hányada, valamint a talajtulajdonságok. Vizsgálataink azt bizonyították, hogy a kukorica­hibridek öntözési reakciója eltérő, ezt a hibridmegválasztásnál célszerű figyelembe venni. A módosító tényezők közé tartozik az alkalmazott agrotechnika (talajművelés, trágyázás, tőszám stb.) is (1. táblázat). Csernozjom talajon végzett tartamkísérleteink kutatási eredményei azt bizonyították, hogy a takarmánykukoricánál az aszályos évjáratokban az öntözés igen jelentős terméstöbbletet (3400–5400 kg/ha) eredményezett. A csernozjom talaj kiváló vízháztartási tulajdonságai miatt az átlagos vízellátottságú évjáratokban az öntözés hatására a kukorica termésnövekedése csak szerény (800–1300 kg/ha) mértékű volt, amely ökonómiailag

1971

1981

1991

2. ábra. Országos éves csapadékösszegek az 1901–2009 közötti időszakban (Forrás: OMSZ)

y(t) = 0,24t-433,8 r= 0,36 (n=34)

35 30 25 20 15 10 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2011 2012

napok

40

900 mm

évek

3. ábra. A csapadék­ mentes periódusok maximális hosszának idősora Debrecenben (1961-2012) (OMSZ adatai alapján)

2014. március

I 31

Öntözés Termés (kg/ha) Vetésváltás

aszályos

átlagos

csapadékos

évjárat Monokultúra száraz öntözött

5 761 11 207

9 408 10 688

12 473 12 467

Bikultúra száraz öntözött

8 658 12 075

11 100 11 871

11 661 12 075

Trikultúra száraz öntözött

7 240 11 491

10 165 11 244

12 801 13 257

már nem hatékony (4. ábra). Figyelembe kell azt is venni, hogy kedvezőtlenebb vízgazdálkodású talajtípusokon (pl. réti öntés-, barna erdőtalaj) átlagos vízellátottságú évjáratban is indokolt lehet a kukorica öntözése. Vizsgálati eredményeink azt is bizonyították, hogy a kukorica öntözési terméstöbbletét a vetésváltás is befolyásolta. A gyakorlatban már nem alkalmazott (Diabrotica miatt), a tartamkísérlet céljai miatt meghagyott monokultúrás kukorica esetében kaptuk a legnaöntözés terméstöbblete kg/ha

1. táblázat. Az öntözés, évjárat és vetésváltás hatása a kukorica termésére (Debrecen, csernozjom talaj, 1986–2006; optimális trágyakezelés)

6000

A kukorica esetében rendkívül fontos kölcsönhatás állapítható meg a víz- és tápanyagellátás között. Tartamkísérleteink eredményei azt bizonyították, hogy az öntözés hatására valamennyi vetésváltási rendszerben kedvező öntözési terméstöbbletet aszályos évjáratban (az aszály mértékét jól mutatja az, hogy a tenyészidőben összesen 200 mm öntözővíz került kijuttatásra) csak megfelelő, optimális NPK-trágyázás mellett kaptunk. A tartamkísérletben évtizedek óta nem műtrágyázott kezelések termése 3000 kg/ha (monokultúra) és 7100 kg/ha (trikultúra) között változott csernozjom talajon, nem öntözött feltételek között. A kontroll, nem műtrágyázott kezelésben az öntözés hatására 1000–2300 kg/ ha termésnövekedést kaptunk. Az optimális NPKműtrágyázás hatására az öntözés terméstöbblete lényegesen nagyobb volt (2800–4200 kg/ha), ami a víz- és tápanyagellátás igen szoros kölcsönhatását bizonyította. Kísérleti adataink azt mutatták, hogy csernozjom talajon megfelelő műtrágyázással és öntözéssel, még extrém aszályos évjáratban is a kukorica termésszintjét 9000– 10 500 kg/ha között lehetett tartani (2. táblázat).

5446

5000

4251

4000

3417

3000 2000

1280

771

1000 0

-6 Monokultúra

-1000

1076 414

Bikultúra

aszályos évjárat

átlagos évjárat

456 Trikultúra csapadékos évjárat

4. ábra. Az öntözés terméstöbblete kukoricánál eltérő évjáratban és vetésváltásban (Debrecen, 1986–2006)

2. táblázat. A tápanyagés vízellátás kölcsön­ hatása kukoricánál eltérő évjárattípusban (Debrecen, csernozjom talaj; tőszámok átlaga)

Vetésváltás

Monokultúra

gyobb termésnövekedést öntözés hatására (5400 kg/ha), míg a diverzifikált vetésváltásokban (ezekben kisebb vízigényű növények is szerepeltek) az öntözés terméstöbblete valamivel kisebb mértékű volt. Bikultúra vetésváltásban (búza–kukorica) a kukorica aszályos évjáratban 3400 kg/ha, trikultúra vetésváltásban (borsó–búza– kukorica) pedig 4300 kg/ha terméstöbbletet adott.

Víz-ellátás

Mtr

nem önt.

termés

öntözött nem önt.

Bikultúra

öntözött nem önt.

Trikultúra

öntözött

Száraz évjárat Ø

Nopt+PK

2979

4624 (120)

termés

5242

8839 (200)

többlet

2263

4215

termés

6344

7597 (120)

termés

8263

10566 (120)

többlet

1919

2969

termés

7060

7801 (60)

termés

8061

10631 (120)

többlet

1001

2830

Öntözés: száraz évjárat 4×50 mm = 200 mm

32 I

2014. március

Összefoglalóan megállapítható, hogy az öntözés olyan, kifejezetten drága agrotechnikai elem, amelyet csak akkor szabad a gyakorlatban alkalmazni, ha a kukorica termesztéstechnológiájában intenzív agrotechnikát valósítunk meg. Rendkívül fontos az öntözést megháláló kukoricahibrid megválasztása. Takarmánykukoricánál az öntözést száraz, aszályos évjáratban érdemes alkalmazni a nagy terméstöbblet miatt, míg vetőmag kukoricánál és csemegekukoricánál átlagos vízellátottságú évjáratban is fontos szerepe lehet az öntözésnek. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, MTA doktora, intézetigazgató Debreceni Egyetem MÉK, Növénytudományi Intézet

ajánlat

A kukorica gyomirtása klórpirifosz hatóanyagú talaj­ fertőtlenítő szer használata után Közismert, hogy több, zömében szulfonil-karbamid típusú kukorica gyomirtó szer engedélyokiratában szerepel a tiltás, hogy „szerves foszforsav-észter típusú rovarölő szerrel talajfertőtlenített területeken nem használható”. Ez az igen tágan fogalmazó, egy egész hatóanyagcsoportot megnevező korlátozás még a Thimet 10 G (forát) és a Counter 5 G (terbufosz) időszakából származik.

A

forát egy valódi szisztemikus hatóanyag, ami kukoricában fitotoxikus lehet önmagában is, ha a vetőmag és a granulátumszemcsék találkoznak. A hatóanyag maga nem aktív, a lebontása során képződő metabolit az, ami rovarölő hatással rendelkezik. Az aktiváláshoz tehát szükség volt a kukorica lebontó enzimrendszerére. Ugyanez az enzimrendszer a felelős a szulfonil-karbamid hatóanyagok detoxikálásáért is. A két hatóanyag együttes használata során tapasztalt fitotoxikus tüneteket a méregtelenítő folyamat lassulása, illetve elégtelensége okozta. A valódi szisztemikus hatóanyagokat a kukorica felveszi, és azok a kukorica föld feletti részében, a levelekben is aktivitást mutatnak. A Pyrinex 48 EC hatóanyaga, a klórpirifosz azonban csak a külső kutikula rétegbe képes felszívódni, így talajfertőtlenítőként alkalmazva csak a kukorica gyökérzónájában aktív, a föld feletti részekbe nem transzlokálódik. A posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerekkel nem találkozik, így kölcsönhatás sem alakul ki. A Pyrinex 48 EC engedélyokirata – az előzőekben leírtak miatt – nem tartalmazza a gyomirtási korlátozásokat talajfertőtlenítés esetén. A Makhteshim Agan által elvégzett széles körű szelektivitásvizsgálatok, illetve a klórpirifosz hatóanyag tulajdonságai alapján a Nicogan (nikoszulfuron) készítményünk engedélyokiratában az engedélyező hatóság már nem látta indokoltnak feltüntetni a klórpirifoszos

talajfertőtlenítés utáni használat tiltását. A Spirit-T csomagban lévő Sulcogan (szulkotrion) és Nicogan (nikoszulfuron) gyomirtó szerek így az engedélyokiratokkal összhangban, nagy biztonsággal alkalmazhatók a kukorica posztemergens gyomirtására Pyrinex 48 EC-vel történő talajfertőtlenítés után is. Más gyártók által forgalmazott szulfonil-karbamid hatóanyagú készítmény felhasználása esetén az adott készítmény engedélyokiratának előírásait, illetve a gyártó ajánlásait kell figyelembe venni! Az új Spirit-T csomagunkban a Nicogan és Sulcogan hatását kiegészíti, illetve hatásspektrumát szélesíti a Trek P (270 g/l terbutilazin + 64 g/l pendimetalin), ezáltal a legjobb megoldás a Pyrinex 48 EC-vel talajfertőtlenített kukorica posztemergens gyomirtására. A Makhteshim Agan Hungary Zrt. által ajánlott Pyrinex I.S. Technológia és a Spirit-T gyomirtó szer együttes alkalmazása olyan új megoldás a kukoricában, amely nagy hatékonysággal rendelkezik a talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok, kukoricabogár lárvák) ellen, széles hatásspektrumot és aktív tartamhatást biztosít a gyomirtásban, így a maximális termés biztonsággal elérhető. További információkért keresse a kereskedelmi képviselő kollégákat, vagy látogasson el a www.mahun.hu wedoldalra. Makhteshim Agan Hungary Zrt.

2014. március

I 33

Kertészet

Délalföldi Kertészek Szövetkezete A Szövetkezet 2002-ben alakult 237 taggal, főleg családi gazdaságokkal, őstermelőkkel és az Árpád Agrár Zrt.-vel. Jelenleg 480 tagja van.

F

ő feladatának tekinti, hogy Szentes és környéke termelőinek értékesítési biztonságot nyújtva, teljes körű szaktanácsadással, a termelés és értékesítés teljes integrálásával hozzájáruljon a gazdaságos zöldség- és gyümölcstermeléshez. A Szövetkezet 2004-ben, mint termelői csoport végleges elismerést kapott. A Vidékfejlesztési Minisztérium által elfogadott – uniós és nemzeti előírásokat betartva – működési programok szerint tevékenykedik. A tagok főleg üvegházakban, fóliákban termelnek, de egyre jelentősebb a gyümölcs- és szántóföldi ipari (konzerv) növények termesztése is. Az éves megtermelt áru értéke 5–5,5 milliárd Ft, mennyisége pedig 30–32 ezer tonna. A legfontosabb növényfaj a paprika, a forgalmi érték ~65%-át adja, egyre fontosabb a paradicsom ~20%, kígyóuborka, káposztafélék, görögdinnye 3–4%, ipari növények 5%. Az export éves szinten 1,2–1,5 milliárd Ft. Belföldi vevőink a friss zöldségnél 90–93%-ban az áruházláncok. Tagjaink többsége a termesztés során biológiai növényvédelmet folytat. Az árualap 90%-ban 2004 óta Globalgap minőségbiztosítással rendelkezik. 100%-os a termékek nyomonkövetése annak ellenére, hogy évente a sok kistermelő és folyamatos szedések miatt közel 20 ezer áruátvétel történik. A TÉSZ telephelyre az elmúlt 10 évben (korszerűsítés, bővítés, csomagoló kapacitás növelése) több mint 1 milliárd Ft-ot költöttünk. A friss piaci termékek 65–70%-a csomagolt formában kerül a fogyasztók asztalára. A Szövetkezetnek 125 állandó dolgozója van, melyből 24 fő felsőfokú végzettségű. Szezonálisan (április–október) további 120–150 főnek biztosítunk munkalehetőséget.

Kiemelten segítjük tagjainkat a termelésben: 9 fő szaktanácsadót alkalmazunk, 100 napos kamatmentes hitelt biztosítunk a termeléshez szükséges inputanyagok vásárlásához. Ez éves szinten 350–380 millió Ft. A Szövetkezet 2004-től Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkezik paprikára, Magyar Termék Nagydíjban részesült 2007-ben paprikára, 2011-ben paradicsomra. Magyar Agrárgazdasági Minőségi díjat kapott 2008-ban. 2011-ben az OMÉK Kertészeti Díjában részesült. 2009-ben Szövetkezetünk vezetésével megalakult a Hortico Régió 2009 Kft., feladata a tag TÉSZ-ek termelésének, áruértékesítésének összehangolása. 2014. február 21-én az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzést adott a Szentesi paprikának. Reméljük, hogy e védjegy az elkövetkezendő években nagy hatással lesz a körzet paprikahajtatására. Szövetkezetünk megalakulása óta folyamatosan fejlődik, a támogatások ésszerű felhasználásával, a termelők integrálásával, mindenben megfelel az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági és vevői követelményeknek. A korszerű termelés, árukezelés megszervezésével biztos megélhetést tudunk nyújtani tagjainknak. Ledó Ferenc elnök

34 I

2014. március

agrárium Növényvédelmi melléklet

Ordax Super ®

Magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen – tartamhatással

Tartósan gyommentes területet szeretne? Válassza az Ordax Supert kukoricája gyomirtására, mely valódi posztemergens megoldást kínál Önnek: Akár a kukorica 7-leveles koráig is alkalmazható; 4-5 héten át tartó, talajon keresztüli védelmet biztosít; Biztonságos és tartós megoldást kínál minden fontosabb magról kelő egyés kétszikű gyom (muharfélék, vadköles, pirók-ujjasmuhar, kakaslábfű, parlagfű, szerbtövis, selyemmályva) ellen. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

www.agro.basf.hu/go/ordaxsuper | www.gyomvadasz.basf.hu

Kukorica gyomirtás kényelmesen Pre- és korai posztemergensen

Könnyû kezelhetôség Széles hatásspektrum Hosszú hatástartam Kiemelkedô szelektivitás

A növényvédô szereket biztonságosan kell használni. Használat elôtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

Növényvédelem

Környezetvédelem kontra költségnövekedés Finoman szólva megütközést keltett mind a növényvédőszer-piacon, mind a gabona- és olajosmag-termelők köreiben az az európai uniós rendelkezés, amely lényegében megtiltja az úgynevezett neonikotinoid-alapú csávázószerek gyártását és forgalmazását.

M

ájus végén fogadta el az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében december 1-jétől az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre. A szaktárca attól tart, hogy a tilalomnak növényvédelmi következményei lesznek. Mivel, „ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket – az EU korábbi szándékának megfelelően –, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék” – volt olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly őszi közleményében. Hozzáteszik: a  korlátozás a klotianidin, az imida­kloprid és tiametoxám nevű szerekre vonatkozik, ezeket a szereket tilos lenne a következő két évben használni a repce, kukorica, napraforgó, és – bár ennek Magyarország esetében nincs jelentősége – a gyapot esetében. Az Európai Bizottság döntése szerint a rendelkezést két éven belül, vagy amint új tudományos adatok látnak napvilágot, felülvizsgálják. Magyarország esetében a repce, a kukorica és a mostani feltételezések szerint különösen a napraforgó esetében érintheti érzékenyen a termelőket a változás. A hatás nem felmérhető, ráadásul mindenki más miatt aggódik. A termelők a megtérülést látják veszélyben. „Az Európai Bizottság döntése értelmében a hazai termelőknek is át kell állniuk olyan új szerekre, amelyekkel kapcsolatban idehaza nincsenek tapasztalatok, ezek hatékonyságáról ma még csak feltételezések lehetnek” – nyilatkozta az ügy kapcsán a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nehezíti a helyzetet, hogy a szóba jöhető szerek drágábbak is. „Összességében a mostani rendelkezés nyomán várható, hogy 10 százalékkal megnő a termelők egy hektárra vetített összköltsége” – jelentette ki Vancsura, aki szerint ez jelentős problémát okozna a hazai gazdáknak. „Ha ennek a mértéke ma még kérdéses is, a költségnövekedés ténye borítékolható” – tette hozzá. A problémát súlyosbítja, hogy a növekvő költségek mellé csökkenő bevétel társulhat. A napraforgó például korábban jól jövedelmező növény volt, ám a terményárak csökkenésével az előny jelentősen zsugorodott. Ha a költségek nőnek, akkor jelentősen megváltozhat a helyzet a hazai termesztésben is.   Még nincs vége Az EFSA tavaly május 27-én hozta nyilvánosságra a fipronilra vonatkozó felülvizsgálati jelentését, amelyben a neonikotinoidokhoz hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet. A Greenpeace kifogásolja, hogy csak az említett négy anyagot vizsgálja az Unió, pedig szerintük hét olyan

38 I

2014. március

anyag létezik, amely káros a méhekre. Ezért a környezetvédelmi lobbyszervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy mérjék fel, az összes növényvédő szer közül melyik kockázatos a méhekre, és tiltsák be az összes ilyen anyagot. A vitának tehát még messze nincs vége. A piaci-üzleti világban egyre erőteljesebb pozíciókat szerző zöldek elemzése szerint ugyanis az elmúlt években világszerte tapasztalták a házi méhek nagymértékű, rendkívüli pusztulását. Az Agrárium számára megküldött értékelésükben megállapítják, hogy nemcsak a házi méhek, hanem számos vadon élő beporzó, például poszméhek és lepkék populációi is komoly veszteséget szenvedtek. A vadon élő fajok éppen olyan fontos szerepet töltenek be a termesztett növények és a vadon élő növényfajok beporzásában, mint a házi méhek. A beporzó rovarok számának csökkenése mögött több tényező áll: a mezőgazdasági művelés gyakorlatának a méhek táplálékforrását befolyásoló változásai; a méhek paraziták és betegségek iránti egyre nagyobb fogékonysága; továbbá a növényvédő szerekkel, illetve egyéb anyagokkal való szennyezettség.   Ismeretlen kockázatok A környezetvédők szerint nem kétséges, hogy egyre nagyobb mennyiségben használnak a méhekre és más beporzó rovarokra veszélyes növényvédő szereket. Az ezeket előállító vállalatok sem tagadják e vegyszerek méhekre gyakorolt közvetlen mérgező hatását, amennyiben a méhek táplálkozásának idején alkalmazzák őket, vagy ha nagy mennyiségben szennyeződik velük a kaptárban összegyűjtött élelem. Kevésbé tisztázott azonban, hogy mi történik, ha a méhek rendszeresen, alacsony dózisban találkoznak a neonikotinoid alapú növényvédő szerekkel. A neo­niko­ tinoidok viszonylag új növényvédő szereknek számítanak, melyeket az 1990-es évektől egyre gyakrabban használnak. A neonikotinoid tartalmú szerek alkalmazhatóak a talajban (vetőmagcsávázás vagy beöntözés), vagy a növény lombjára permetezhetők. A kontakt növényvédő szerekkel ellen­tétben, amelyek a kezelt növény felületén maradnak, a neo­niko­ tinoidokat a növény felveszi, és a levelekbe, virágokba, gyökerekbe, szárba szállítja, ahol a toxin hetekig aktív marad és biztosítja a növény védelmét. Ezeket a vegyszereket nemcsak a gazdák használják, hanem bárki számára elérhetőek háztáji, kiskerti használatra is. A neonikotinoidok használata ismeretlen kockázatokat is jelent a méhekre és más, a növényvédelemben nem célzott rovarfajra, a következők miatt: • nem szándékos előfordulásuk a virágporban és a nektárban; • megmaradnak a talajban, szennyezve más növényeket; • rendkívül kis koncentrációban is hatásosak; • széles körben alkalmazzák őket számos növény termesztése során.

Növényvédelem Veszélyes lehet Az eddigi tudományos vizsgálatok részben igazolták a zöldek álláspontját. Ezen – az uniós döntésben is érvényesülő – verdikt szerint sok más rovarirtó szerhez hasonlóan közvetlen érintkezés révén vagy szájon át felvéve a neonikotinoidok is akut toxikus hatást gyakorolnak a méhekre és a többi beporzóra. Ráadásul ezek az anyagok több százszor erősebben mérgezőek, mint a legtöbb rovarirtó, ami azt jelenti, hogy ha csak egy kis mennyiség jut belőlük rossz helyre, annak is rendkívül súlyos következményei lehetnek. Több országban számoltak be a kukorica vetésének idején tapasztalt tömeges méhpusztulásról, amit a csávázott mag felszínéről leporló, a vetőgép által kijuttatott neonikotinoidok okoztak. A kikelt szántóföldi növények levelén kiválasztott vízcseppek szintén nagy koncentrációban tartalmazhatnak neonikotinoidokat. Mivel a neonikotinoidokat széles körben használják a növénytermesztésben, a beporzó rovarok táplálkozásuk közben sok helyen ismételten vannak kitéve ezek alacsony koncentrációjú maradványainak. Bár nagyon alacsony dózisban jelennek meg és nem pusztítják el a rovarokat azonnal, közép- és hosszútávon súlyos, káros hatást gyakorolnak rájuk. A kezelt termesztett növények, vagy a szennyezett vad növényfajok virágporában és nektárjában lévő szermaradványok mennyisége elérheti azt a szintet, amelyről laborvizsgálatok során már kiderült, hogy veszélyezteti a társas rovarok egészségét, zavarokat okoz a táplálkozási viselkedésükben, tájékozódásukban, kommunikációjukban, valamint a szaporodási folyamatokban és a lárvák fejlődésében. A talajban és a vízben megmaradó neonikotinoidokat a nem kezelt termesztett növények vagy a virágzó gyomok akár két évvel az eredeti kezelést követően is felvehetik a talajból. A neonikotinoidok néhány lebomlási terméke az eredeti összetevőknél is toxikusabb lehet, ez újabb veszélyt jelenthet a kaptárban tárolt szennyezett élelmet fogyasztó méhek és lárváik számára.

A dolgozók kitettsége a gyűjtés közben szintén hatással lehet a többi méhre és a fiasításra, mivel ők is behozhatják a szennyező anyagokat a kaptárba. A méh egyedek alacsony szintű mérgezése a család szintjén összeadódhat és veszélyessé válhat, különösen, ha a kitettség több hétig tart. A méhcsalád kasztokból áll, túlélése és működése csak akkor lehetséges, ha valamennyi tagja megfelelően tudja végezni feladatait. A közelmúltban végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a méhek nagyon alacsony dózisú neonikotinoidtípusú rovarirtó szereknek való kitettsége is negatív hatást gyakorol azok immunrendszerére, minek következtében sokkal érzékenyebbé válnak a parazitákkal és a betegségekkel szemben. Feltételezik, hogy a növényvédő szereknek való kitettség következményeként a méhek nem képesek a kaptár egészét egységesen tisztán, idegen anyagoktól mentesen tartani. A különböző peszticidek közötti kölcsönhatás során a kaptárban létrejövő „koktélok” tovább rontanak a helyzeten.   Tiltakoznak A növényvédő szerek gyártói a sokasodó tudományos bizonyítékokra az eredmények megkérdőjelezésével válaszolnak, és azzal érvelnek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok során tapasztalt káros hatások a legrosszabb eseteket tükrözik, amelyek normális szántóföldi körülmények között nem fordulnak elő. Nagyon kevés olyan vizsgálatot végeztek a méhekkel kapcsolatban, amit megfelelően terveztek és kiviteleztek ahhoz, hogy kellő információt szolgáltasson a méhek alacsony koncentrációjú neonikotinoidoknak való kitettségéről, és ezek nem elegendőek a tapasztalt káros hatások statisztikai elemzéséhez sem. Az Agrárium lapzártája előtti utolsó hírek szerint több gyártó cég együttes jogi fellépéssel próbálja elérni a december óta érvényes uniós rendelkezés visszavonását. VT

4200 literes vontatott permetezõ 40 km/óra-s kormányzott futómû 12 és 24m új generációs FG szórókeret

SZÁNTÓFÖLDI PERMETEZÕGÉPEK FÜGGESZTETT, VONTATOTT ÉS MAGAJÁRÓ KIVITELBEN

4031 Debrecen, Szoboszlói út 50., Telefon: (00 36) 52 458-754, 454-120, 454-121, Fax: (00 36) 52 458-930 E-mail: [email protected], Web: www.kertitox.eu

2014. március

I 39

Napraforgó-termesztés nyereségesen Lőkösházán Nagyapja és édesapja nyomdokain haladva gazdálkodik Lőkösházán Torma Károly. A több mint 600 hektáron folyó saját termelést gépi szolgáltatással és terménykereskedelemmel egészíti ki a Torm-Agro Kft. A dél-keleti határszélen fekvő Lőkösháza határában 620 hektárt művel meg a családi cég, ebből 300 hektáron kukoricát, 200 hektáron búzát és árpát szoktak vetni, napraforgóval 50-80, borsóval és repcével 110-130 hektárt hasznosítanak. A borsótermesztéssel az Agrár-környezetgazdálkodási Program feltételeinek tesznek eleget. Gépi szolgáltatásként még 2000 hektáron aratnak búzát, kukoricát. Az utóbbi évek fejlesztései nyomán nagy mennyiségű termény szárítására, tárolására is berendezkedtek, ez teszi lehetővé a környékbeliek kukoricájának fölvásárlását és továbbértékesítését. A nagy fölvásárlókkal kiépített jó kapcsolat miatt megbízhatóan, gyorsan tudják kifizetni az árut. - Már többször abbahagytuk a napraforgó-termesztést mondja a gazdálkodásról Torma Károly -, amikor még csak 2,53 tonnás termésátlagot értünk el, az átvételi ár pedig mindössze 50-70 ezer forint volt tonnánként. Úgy nem érte meg napraforgóval foglalkozni. Most más a helyzet, nemcsak az árak emelkedtek 130-140 ezer Ft/t-ra, hanem a termésátlag is megugrott. Az utóbbi években rendre elérik az átlag 4 tonnás hektáronkénti termést. Torma Károly szerint legalább 3 tonnás termésátlag és 100 ezer forintos átvételi ár mellett gazdaságos a napraforgó termesztése. Gondolni kell arra is, hogy ez a növény nagyon „kizsarolja” a földet, sok tápanyagot vesz föl, így az utána következő kultúra hozama alacsonyabb, ha nem ellensúlyozzák több tápanyaggal, gondosabb munkával. Annak a költségeit is érdemes a napraforgó gazdaságosságába beszámítani. A napraforgó termesztésének részleteit Lantos Attila termelésvezető foglalta össze számunkra. A fajták közül a hagyományos NK Kondit választották, mert jól viseli a szárazságot és a meleget, terméshozama és olajtartalma kiemelkedően magas, ráadásul az átlagnál kevésbé érzékeny a napraforgót megtámadó gombás betegségekre, a diaportéra, a szklerotíniára és a mikrofominára, peronoszpórával és szádorral szemben pedig

ellenálló. Lökösházán eddig ez a legjobban bevált fajta. Kipróbálták az NK Neoma Clearfield® hibridet is, de nem érte el az NK Kondi hozamát. Amúgy pedig ismerni kell a területek gyomviszonyait, akkor a hagyományos gyomirtású napraforgó védelme is könnyen megoldható, hangsúlyozza Lantos Attila. A növény tápanyag-igényének kielégítésére ősszel hektáronként 200 kg 10:15:15 NPK műtrágyát juttatnak ki, tavaszszal, még mindig vetés előtt 200 kg foszfor-túlsúlyos műtrágyát (3:22 NP és 24 S), majd a vetéssel egy menetben még 100 kgot ugyanebből a készítményből. Ezzel a gyökeresedést lehet serkenteni, másrészt elegendő ként adagolni, hogy elkerüljék a napraforgó kénhiányát, ami az összes termés és az olajtartalom csökkenéséhez vezethet. Foszforból pedig különösen sokat vesz fel a napraforgó, a pótlására mindig ügyelni kell. A termés növelésére szolgál a bóros lombtrágyázás is, amire az egyetlen gombaölő szeres kezeléssel egy menetben kerül sor. A Pictor®-t csillagbimbós állapotban permetezik ki a tányérbetegségek megelőzésére, 0,4 liter/ha dózisban. Érdemes támaszkodni a szer kiváló élettani hatására: a közel egy héttel meghosszabbított tenyészidő miatt jobban kitelnek a szemek, nő a hozam és az olajtartalom. Ekkor juttatják ki a BMO, bór- és molibdéntartalmú lombtrágyát a termésmennyiség növelésére. Betakarítás előtt lombtalanítást végeznek (374 g/l diquatdibromid) , mert az egyenletesebb száradás és kisebb veszteség miatt megéri ez a beavatkozás. - Amióta itt dolgozom, mindig Pictorral védtük a napraforgót – mondja Lantos Attila – és mindig bevált, teljesen egészséges volt az állomány. Csak ott láttam szárfekélyes, tányérfekélyes napraforgót, ahol nem ezt a szert használták. A mi 4 tonnás átlagtermésünk a környéken magasan a legjobb, nem is akarunk különösebben változtatni a technológián. A fajtákban lehet változás, ha sikerülne a most használtnál is jobban termő hibridet találni. Mindenesetre a tavaly 7 hektáron kipróbált fajta 3 mázsával kevesebbet termett, úgyhogy egyelőre maradunk a jól bevált fajtánál – összegez a szakember. A beszélgetést lejegyezte: Horváth Csilla A Magyar Mezőgazdaság újságírója

Az AgCelence termékcsaládról és a Pictor gombaölő szerről további hasznos és érdekes információkat olvashat a www.agcelence.hu weboldalon. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! A figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében, kérjük, figyelmesen olvassa el a készítmény használati útmutatóját/címkéjét.

www.agro.basf.hu/go/pictor

Pictor®

Beszéljenek az eredmények a plusz befektetés megtérül!

„A napraforgó megszerzi magának a tápanyagot a talajból, elég egy kitűnő gyomirtástechnológia. Minek pazarolnék rá többet, ha így is van mit aratni?”

„Én már 10 éve ugyanazzal a bevált gombaölőszerrel egyszer kezelem a napraforgót. Ezzel egész jól meg tudom védeni a betegségektől. Nyugodt a lelkiismeretem.”

3,3 t/ha* Clearfield® gyomirtási rendszer + Pictor® 6-8 levélpáros állapotban

3,0 t/ha* Clearfield® gyomirtási rendszer + Standard gombaölő szer 1,0 l/ha

2,7 t/ha* csak Clearfield® gyormirtási rendszer

„Szeretek eredményesen gazdálkodni és létbiztonságban élni, ezért Pictorral kezelek. A Pictort Liquiborral** együtt használom, mert a gombaölő szer AgCelence-hatása és a bór terméskötődést javító hatása révén még magasabb terméseredményeket érhetek el.” Kérje Ön is kereskedőjétől a Pictort Liquiborral a még jobb napraforgóterméséért! A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! A figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében, kérjük, figyelmesen olvassa el a készítmény használati útmutatóját/címkéjét. *A BASF saját intenzitás kísérlete alapján, 2009-2010. ** a Borax bejegyzett márkaneve

www.pictor.basf.hu | www.agro.basf.hu/go/pictor

3,7 t/ha* Clearfield® gyomirtási rendszer + Pictor® 6-8 levélpáros állapotban és virágzás elején

Növényvédelem

A cukorrépa kórokozói és kártevői elleni védekezés Bár a hazai cukorgyártás volumene minimális, a cukorrépa mint ipari növény vetésterülete az utóbbi időben lassú növekedésnek indult. Előző lapszámunkban áttekintettük a különösen a növény korai fonológiai fázisaiban fontos gyomirtás lehetőségeit, most pedig a vírus és a gombakártevők, valamint a rovarkártevők elleni védekezést vesszük sorra.

A cukorrépa vírus és gombabetegségei Répa-mozaikvírus (Beet mosaic potyvirus) Gazdanövény: répafélék, herefélék, spenót, gyomnövények (Chenopodium spp. Ama­ ranthus spp.). Mindenütt előfordul, jelentős termés- és cukorveszteséget okoz. A magtermesztésben a magveszteség akár az 50%-ot is elérheti. Védekezés: Megelőző jelleggel, közvetett módszerekkel lehetséges csak. Fontos a répa gyors fejlődésének biztosítása és a jól záródott állomány mielőbbi elérése. A répamagtermesztő területek izolálása (a dugványrépa és iparirépatáblák közti 2000 m távolság). A vírusgazda gyomnövények irtása. Levéltetvek elleni védekezés felszívódó hatóanyagokkal. Rezisztens fajták előállítása. Répa sárgaság vírus Gazdanövény: répafélék. Nagyobb kárt okoz, mint a mozaikvírus, de jelentősége napjainkban a levéltetvek elleni védekezés hatékonyságának növekedésével csökken. Gyakran a mozaikvírussal együtt fertőz. Előrejelzés lehetősége: Terjedése a levéltetvek szaporodásának függvénye, melynek az aszályos, meleg időjárás kedvez. Előrejelzésük legmegbízhatóbb módja a szignalizáció növény­állomány-vizsgálattal és sárgatálas módszerrel. Védekezés: mint a répa-mozaikvírus esetében Répa nekrotikus sárgaerűség vírus (rizo­ mánia) Gazdanövény: répafélék, spenót, Ama­ ranthaceae és Chenopodiaceae családba tartozó növények. A vírusok közül a legnagyobb kárt okozza, korai fellépésekor 50–70%-os termésveszteség

42 I

2014. március

jelentkezhet, jelentősége a toleráns fajták elterjedésével csökkent. Védekezés: Vetésváltás alkalmazása. A növény számára megfelelő tápanyagellátás biztosítása, talajlazítás, viszonylag korai vetés. A gazdaszervezet gyomnövények irtása, a túlöntözés elkerülése. A köztermesztésben vannak toleráns fajták. Répa gyökérfekély Különböző kórokozók okozzák: Phoma betae, Alternaria spp., Rhizoctonia solani, Pythium spp., Fusarium spp. Gazdanövény: közel 100 gazdanövénye van (pl. cukorrépa, cékla, zöldségfélék). Magyarországon mindenhol károsít, de ritkán okoz jelentős kárt. Az utóbbi években egyre nagyobb területeken jelentkezik a nyári gyökérrothadás tünete a répa foltszerű kipusztulását okozva, melyet a Rhizoctonia solani gomba mellett a Macro­ phomina phaseolina okozhat (utóbbi a napraforgón és a kukoricán is károsít). A legfontosabb fertőzési forrás tehát a talaj és a vetőmag. Védekezés: Agrotechnikai módszerekkel kell elősegíteni a növények gyors kezdeti fejlődését (jól előkészített magágy, megfelelő vetésidő és -mélység, harmonikus tápanyagellátás, megfelelő gyomirtás). A vetésváltásnál ügyelni kell a gombákra fogékony egyéb haszonnövényekre (pl. lucerna, burgonya, paprika, dohány), így elkerülhető a talajban való felszaporodásuk. Rezisz­ten­ciára nemesítés. (A nyári gyökérrothadás ellen csak az ellenálló fajták termesztése nyújt védelmet. Bizonyítottan csak a Rhizoctonia solani gombára léteznek részben rezisztens fajták, de valószínűleg ezek jól ellenállnak a másik kórokozónak is.) Alapvető fontosságú az egészséges vetőmag használata és a vetőmagcsávázás (ezt a vetőmag-előállítók végzik).

Cerkospórás levélfoltosság (levélragya) (Cerkospora beticola) Gazdanövény: Beta spp. Chenopodium spp. Malva spp. Polygonum spp. Spinacia spp. A legjelentősebb levélbetegség, ami, ha korán megfertőzi az állományt, 2–3-szori levélváltást és ezáltal 25–35%-os cukorveszteséget is okozhat. Védekezés: • Agrotechnikai: Tartsuk be a 4 éves vetésforgót. A répatábla ne az előző évi répatábla mellé kerüljön. A növényi maradványok mély aláforgatása őszi mélyszántással. A talaj optimális tápanyagellátása. • Genetikai: cerkospórarezisztens fajták termesztése. • Kémiai: A betegség elterjedését vegyszeres védekezéssel kell megakadályozni. A fungicides permetezés hatékonyabb és gazdaságosabb, ha egymás hatását kiegészítő, szinergista fungicidkeveréket alkalmazunk. Répa lisztharmat (Erysiphe betae) Gazdanövény: Beta spp. Az első tünetek az idősebb répalevelek fonákán jelentkeznek foltszerű, majd az egész levéllemezre kiterjedő szürkésfehér, lisztes bevonatként, ami egész levélfelületre kiterjedhet. A fertőzött levelek elvékonyodnak, elsárgulnak és elszáradnak. Minden olyan tényező, ami a levelek élettani öregedését gyorsítja (vízhiány, tápanyaghiány, élettani leszáradás, gombatoxinok, vírusos fertőzés, cerkospóra, vagy szaprotróf gombák jelenléte) elősegíti a fertőzések kialakulását. Védekezés: • Agrotechnikai: Tartsuk be a 4 éves vetésforgót. A répatábla ne az előző évi

Növényvédelem répatábla mellé kerüljön. A növényi maradványok mély aláforgatása őszi mélyszánással. A talaj optimális tápanyagellátása. • Genetikai: lisztharmatrezisztens fajták termesztése. • Kémiai: a betegség elterjedését vegyszeres védekezéssel kell megakadályozni, célszerű, olyan fungicidkombinációt választani, ami a Cercospora ellen is hatásos. Répa-peronoszpóra (Peronospora schachtii) Gazdanövény: cukor- és takarmányrépa, cékla. Ma már nem jelentős, ipari répában csak helyileg fordul elő. A magrépának volt veszélyes betegsége. Védekezés: Megelőzésként fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, a répa vetésváltásának betartása, az egészséges szaporítóanyag használata és a magtermesztő és iparirépa-táblák izolációs távolságának biztosítása. E betegség ellen nem alkalmaznak külön gombaölő szeres permetezést.

Ramuláriás levélfoltosság (Ramularia beticola) A lisztharmattal együtt fertőzve nagy kárt okozhat. Alternáriás levélfoltosság (Alternaria spp.) Az esetek többségében a valamilyen okból legyengült répát fertőzi (gyengültségi kórokozó). Fómás levélfoltosság (Phoma betae) Elősegíti a répa tárolási rothadását, illetve a magba kerülve a gyökérfekély kialakulását. Gyakran bórhiányos táblákon jelentkezik. Réparozsda (Uromyces betae) A maghozó répában okozhat jelentős kárt. Egyes gombakórokozók (Fusarium spp., Rhizoc­tonia violacea, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea, Rhizopus spp., Penicillium spp.) már a tenyészidőszakban fertőzhetnek, de jelentős kárt csak a tárolás, illetve a feldolgozás során okoznak. A tárolás alatti rothadás kialakulásában szerepet játszhat-

nak baktériumok is (Erwinia spp., Pseudomonas spp.). Az ellenük való megelőző védekezést a szántóföldön kell kezdeni. Fontos az érett répa szedése és fonnyadás nélküli, azonnali betárolása, lehűtése (1–5 °C közt). A tárolhatóságot rontja a korai fagy (–5 °C alatt a répa részleges fagykárt szenved). A cukorrépa rovarkártevői Talajlakó kártevők Drótférgek (pattanóbogarak lárvái): A gyakorlati elkülönítés szerint kis pattanóbogarak (Agriotes spp.) és nagy pattanóbogarak (Adelocera, Athous, Limonius, Melanotus, Selatosomus spp.) lárvái, ez utóbbiak előfordulása ritkább, egyedszámuk alacsonyabb, így kevésbé jelentősek. Csak a lárva károsít, a talajban él, a gyökereket megrágja. A nedves és nagyobb szervesanyag-tartalmú talajokon általában gyakoribbak. A kártétel ideje kora tavasszal. Cserebogár pajorok (Melolonthidae spp.): A cukorrépa bolygatott talajában nem alakul ki jelentősebb populáció.

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható fungicid hatóanyagok

Hatóanyagok azoxistrobin epoxikonazol+fenpropimorf epoxikonazol+krezoxim-metil difenokonazol+fenpropidin flutriafol+karbendazim fluquinkonazol karboxin kén mefenoxam+mancoceb propamokarb propikonazol réz rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát TMTD tetrakonazol trifloxistrobin + ciprokonazol

Csírakori beteg­ ségek

Cerko­ spórás levél­ foltosság x x x x x

Liszt­ harmat

Perono­ szpóra

Ramu­ láriás levél­ foltosság

Fómás levél­ foltosság

Alter­ náriás levél­ foltosság

x x x x x

x

x x x x x

x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x x x

x x

2014. március

x I 43

Növényvédelem

Hatóanyagok

Talajlakó kártevők

alfametrin cipermetrin eszfenvalerát etofenprox imidakloprid klotianidin + béta-ciflutrin lambda-cihalotrin lambda-cihalotrin + pirimikarb teflutrin tiametoxam zeta-cipermetrin

x x

x x

Répabolha

Lisztes répabarkó

Fekete répalevéltetű

Bagolylepkék

x x

x x

x x

x x x

x x x

x

x x x x x

x x

x x

x x

x x

x x

2. táblázat. A kémiai védekezésben használható inszekticid hatóanyagok

A drótférgeknek nem elsődleges gazdanövénye a cukorrépa, de rendszeresen károsítja, a cserebogár pajorok kártétele csak elvétve fordul elő. Veszélyes egyedsűrűségi érték: • 0,5–2 db/m2 drótféreg; • 0,5–3 db/m2 pajor (lárvastádiumtól függően). Védekezés vetőmagcsávázással: • tiametoxam • teflutrin • imidakloprid • klotianidin + béta-ciflutrin Répabolha (Chaetocnema tibialis) Fő kártevő az imágó, a lárva gyökérkártétele elhanyagolható. Egynemzedékes faj. Száraz, meleg időben tömegesek. Tápnövénye a cukor-, takarmány és a céklarépa, esetleg laboda és libatopfélék. A répa alig, vagy sehogyan sem kel ki, mert a tenyészőcsúcsot már a talajban elrágja a bogár. Lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris) Fő kártevő a bogár, de esetenként a lárva is károsíthatja a gyökértestet. Egynemzedékes faj. Hosszan tartó, száraz időjárás esetén nagyobb a kártétele. Tápnövény: oligofág kártevő, a répa mellett számos gyomnövényen is megél. Veszélyességi küszöbérték: 1 m2-en 0,25– 0,5 bogár Védekezés: • Agrotechnikai: – fontos a cukorrépatábla helyének kiválasztása, kerülni kell az előző évi fertőzött táblák, a telelőhelyek (erdőszélek, bokros területek) szomszédságát; – nagy területen, időben kell a vetést elvégezni; – egyenletes, gyors kelést biztosító, aprómorzsás talaj-előkészítés, jó tápanyag-utánpótlás;

44 I

2014. március

• Vegyszeres védekezés: – vetőmagcsávázás: lásd: a talajlakók ellen alkalmazottak szerint; – állománykezelés: • teflutrin, • zeta-cipermetrin, • lambda-cihalotrin, • cipermetrin, • eszfenvalerát. Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae) Geopolita, vándorló, gazdanövényváltós faj, nemzedékszáma 10–15. Április végétől telepszik be, és valamennyi alakja károsítja a cukorrépa föld feletti részét. Vírusvektor. Párás, meleg időjárás kedvező a felszaporodásához. Elsőrendű nyári tápnövénye a cukorrépa, de emellett gazdanövényköre tág, több, mit 200 lágyszárú növényen megél. A téli gazdanövénye a kecskerágó, labdarózsa és a jezsámen. Védekezés: • Agrotechnikai védekezés: – egyenletes, gyors kelést biztosító, aprómorzsás talaj-előkészítés, jó tápanyag-utánpótlás; – gyomnövények (nyári és téli gazdanövények) irtása különösen a magrépatáblák környékén (vírusmentes szaporítóanyag). • Vegyszeres védekezés: vetőmagcsávázás (csak a nagyon korai betelepülők ellen hat): lásd a talajlakók ellen alkalmazottak szerint – állománykezelés: • cipermetrin, • lambda-cihalotrin + pirimikarb, • lambda-cihalotrin, • pirimikarb, • eszfenvalerát.

Bagolylepkék (Noctuidae) Fajgazdag csoport. Az egyes fajok népessége között több nagyságrend eltérés lehet. Változatos életmódú fajok. 1–2, (ritkán) 3 nemzedékesek, esetenként vándorló lepkék. • Talajszinten élők: – Agrotis segetum – vetési bagolylepke, – A. exclamationis – felkiáltőjeles bagolylepke, – A. ipsilon – ipszilon bagolylepke, – Euxoa spp.– fésűs bagolylepkék. • Lombszinten élők: – Mamestra brassicae – káposzta bagolylepke, – M. oleracea – saláta bagolylepke, – Autographa gamma – gammalepke, – Heliothis maritima – somkóró bagolylepke, – Helicoverpa armigera – gyapottok bagolylepke. Tápnövény: polifág, esetleg oligofág kártevők, a répa és egyéb kultúrnövények mellett számos gyomnövény is lehet tápnövényük. Kártételi veszélyhelyzet: Ha m2-enként átlag 2–3 fiatal lárva van, védekezni kell! Védekezés: • Agrotechnikai védekezés: – a gyakori öntözés csökkenti a kártételt. • Vegyszeres védekezés: – vetőmagcsávázás (a talajszinten élők korai fertőzése ellen hatásos): lásd: a talajlakók ellen alkalmazottak szerint – állománykezelés: • cipermetrin • alfametrin • zeta-cipermetrin • lambda cihalotrin + pirimikarb • eszfenvalerát • etofenprox Szentey László növényvédelmi szakmérnök

...ha rugalmas megoldást keres! Arysta LifeScience Magyarország Kft., 1023 Budapest, Bécsi út 3–5. Telefon: 06-1-335-2100 Fax: 06-1-335-2103 www.arystalifescience.hu

Növényvédelem

Egyre fiataladó kalászos termékválaszték Korszerű palettájának köszönhetően a Bayer CropScience a kalászos növényvédelem piacvezetője gyakorlatilag minden fontos gabonatermesztő országban.

M

agyarországon azon dolgozunk, hogy a számtalan lehetőség közül a hazai viszonyoknak megfelelő tudású és árviszonyainkhoz illeszkedő készítményeket válasszunk ki a gyakorlat számára. Kalászostermék-kínálatunk az elmúlt nyolc esztendőben szinte teljesen megújult, az átlag életkor 4,5 év. 2006 óta a következő új termékeket hoztuk el a magyar növényvédelem számára: • 2006: Prosaro gombaölő szer; • 2007: Nativo gombaölő szer, Jubileum csomag; • 2009: Lamardor csávázószer, Decis Mega rovarölő szer, Sekator OD és Huszár OD gyomirtó szerek; • 2011: Yunta Quattro csávázószer, Cerone növekedés-szabályzó, Biscaya rovarölő szer; • 2012: Zantara gombaölő szer; • 2013: Falcon Pro gombaölő szer; • 2014: Huszár aktív gyomirtó szer. A Puma extra jelenleg az egyetlen kalászos termékünk, amely a 2006 előtti „történelmi időkből” származik. 2014. évi termékválasztékunkban két pozitív változás van: 1. megjelent az „új Huszár”; 2. ajándékként Decis Mega rovarölőt csomagoltunk minden egyes Jubileum Pro csomagba. Ennek okán a továbbiakban essen szó az új gyomirtó készítményről és a Jubileum Pro csomagról.

A magyar Huszár A Huszár gyomirtó szer 2001-ben került bevezetésre. Népszerűsége ott töretlen, ahol a „szokványos” kétszikű gabonagyomok mellett a ragadós galajjal, mezei acattal és a jelentős egyszikűek közül a nagy széltippannal is meg kell küzdeni. A Bayer fejlesztői a kétszikűirtó spektrum javítása és a kétszikűek rezisztenciája elleni küzdelem je­g yé­ ben alkották meg az új Huszárt. Ezt Huszár aktívnak neveztük el, utalva ezzel a készítmény aktiváló hatásmódjára. A Huszár aktív 2014-ben Ma­g yar­ orszá­gon is a gabonatermesztők rendelkezésére áll. A készítmény megtartva egyszikűirtó spektrumát, gyorsabb, biztonságosabb hatást mutat a kétszikű gyomnövények ellen. Ez különösen azoknál a fajoknál érzékelhető jól, amelyek ellen a szulfonilkarbamidok általában gyengébb hatásúak. OD formulációjának és két hatóanyagának köszönhetően a Huszár aktív tankkeverék partnerek és

46 I

2014. március

segédanyagok nélkül, önmagában is kiváló megoldást nyújt több fontos egyszikű és gyakorlatilag minden kétszikű gabonagyom ellen. Az új gyomirtó szer még jobb hatásspektrumával és kedvező költségszintjével kiválóan illeszkedik a magyarországi gabonatermesztés körülményeihez. Bár sok nyelven érthető, a huszár régi magyar szó. Mátyás király rendelete szerint 20 telkenként egy lovas katonát kellett kiállítani, akiket ezért húszárnak neveztek. A Huszár aktív pedig a Bayer CropScience magyarországi keresztspektrumú gabona­g yom­irtója. Így új gabonagyomirtó szerünk egy igazi magyar huszár! A Huszár aktív az immár klasszikus jodo­szul­ furon és mefenpir széfener mellett 2,4-D-EHE-t, azaz 2,4-D etil-hexil-észter hatóanyagot tartalmaz. A Huszár aktívban a fő kétszikűek elleni hatóanyag továbbra is a jodoszulfuron. Az 1 l/ha dózissal kijuttatott 2,4-D a szokásosan alkalmazottnak csak mintegy 50%-a. Ez a mennyiség szinergista módon kiegészíti a jodoszulfuron ALS-gátló hatását, mégpedig az alábbiak szerint: 1. Az érzékeny kétszikűek esetén gyorsítja a tünetek kifejlődését és fokozza a hatásbiztonságot nehezített viszonyok (pl. túlnőtt gyomok, viaszos levelek) esetén. 2. Az ALS-gátlókra kevésbé érzékeny kétszikűek időben való kezelése esetén nemcsak gyorsítja a tünetek megjelenését, hanem – gyomirtó szerként működve – a végső hatékonyságot is javítja. 3. A kevésbé érzékeny kétszikűfajok (pl. veronikafélék) a kezelés idejére sokszor elvirágzanak és kilépnek a gyomirtó szerekre érzékeny stádiumból. Ilyenkor segít a 2,4-DEHE „aktiváló hatása” azáltal, hogy hormonként működve stimulálja, „újraindítja” a gyomnövények életfolyamatait (azaz aktiválja a gyomokat), melyek ezáltal érzékenyebbé válnak a jodoszulfuronra. Ezt a jelenséget összefoglalóan a „korrezisztencia” megtörésének hívhatjuk. A Huszár aktív őszi búzában, rozsbúzában (régi nevén tritikáléban) és rozsban használható fel 1 l/ha dózisban. A kijuttatás ideje tavasszal, a gabona bokrosodásának közepétől (BBCH25) a két szárcsomós stádiumig (BBCH32) terjedhet.

Szélesebb hatásspektrumával, egyszerűbb felhasználásával az új Huszár érkezése örömhír mindenkinek, aki az elmúlt években Huszár OD-felhasználó volt! Aki eddig nem használta a Bayer CropScience keresztspektrumú gabona­ gyom­irtóját, de vannak területei, ahol például nagy széltippan, mezei acat, ragadós galaj, ebszékfű, árvakelésű napraforgó stb. akár egyszerre fertőz, feltétlenül próbálja ki a Huszár aktívot!

Ajándék Decis Mega a Jubileum Pro csomagban A Jubileum csomag története 2007-ig nyúlik vissza, amikor két vezető kalászos készítményünk „területi jubileumot” ért el: 2001. évi bevezetése óta a Sekator gyomirtó elérte az 1 millió ha, 1998. évi bevezetése óta a Falcon gombaölő pedig a 2 millió ha megvédett területet. Ennek méltó megünneplésére készítettük az első „jubileumi” csomagokat, melyeket egy nyereményjáték keretében népszerűsítettünk. A sikerre való tekintettel a csomag megmaradt, azóta összetétele is változott a termékbevezetések miatt. Most újabb – a felhasználók számára igen kedvező – változás előtt állunk. Kedvelt kalászos technológiai csomagunk felhasználói ebben az évben a Sekator OD gyomirtó és a Falcon Pro gombaölő biztos hatása mellett az ajándék Decis Mega előnyeit is élvezhetik. Tavaly nagy sikere volt a „Tízért tucatot” akciónknak, melynek keretében több száz termelő kapott Jubileum Pro vásárlásai után piretroid rovarölő készítményünkből. Ezért úgy döntöttünk, hogy az idei szezonban minden felhasználó kollégát, aki technológiai csomagunkat használja, megjutalmazzuk ebben a formában. Így a Jubileum Pro csomag összetétele 2014ben a következő: 3×1 liter Sekator OD gyomirtó szer, 3×5 liter Falcon Pro gombaölő szer és 1 liter Decis Mega rovarölő szer. Kérjük a Kedves Olvasót, hogy használja 2014-ben a Jubileum Pro csomagot, illetve a Bayer más kiváló kalászos növényvédő szereit, és tapasztalja meg Ön is a kedvező költségszinten nyújtott magas szintű hatékonyságot! Farády László Bayer CropScience

Növényvédelem

Adengo – a magasabb kukoricatermésért Változnak az időjárási körülmények Nőtt a fagymentes időszak hossza (az utolsó tavaszi fagytól az első őszi fagyig eltelt idő), sőt téli fagy szinte nem is volt az elmúlt télen, ami a melegkedvelő fajok számára előnyös. Emelkedett a tavaszi átlaghőmérséklet is: 2013-ban az átlagosnál hidegebb márciust az átlagosnál melegebb április követte. Az áprilisi átlaghőmérséklet 12,1 °C volt, ami 1,7 °C-kal haladja meg az 1971 és 2000 közötti sokéves átlagot. A hónap elején átlagban 4–5 fokos napi középhőmérsékletek voltak jellemzőek, a hónap legvégén viszont már a 20 °C-ot is megközelítették. Április 30-án a napi maximum- és a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja is megdőlt: Pécs-Árpádtetőn nem volt hidegebb 17,7 °C-nál, Pitvaros állomáson pedig 32,6 °C-ig emelkedett a hőmérséklet. Ennyire magas hőmérsékletek eddig nem voltak túl gyakoriak, de a tendencia azt vetíti előre, hogy egyre gyakrabban számíthatunk ilyen időjárásra április végén. Ha a szeles napok száma nő, vagy a május végre meghozza a várva várt csapadékot, akkor a posztemergens kezelések időzítése rendkívül nehéz lesz.

Korai gyomkonkurencia A korai gyomkonkurencia jelentőségét a kukoricában nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kukorica fiatal korában, néhány leveles kortól 8 leveles fejlettségéig a legérzékenyebb a gyomkonkurenciára. Hűvösebb tavaszokon a kukorica fázik, az őshonos gyomfajok fejlődése sokkal gyorsabb, melegebb és száraz időben pedig sokkal rövidebb idő alatt mérhető termésveszteséget okoznak. A gyomok okozta termésveszteség nagyobb, ha a gyomok a kukorica kelése előtt vagy azzal együtt jelennek meg, ha nagy a gyomok sűrűsége, agresszívebb gyomfajok vannak a területen, és különösen, ha kevés a talajnedvesség. Márpedig 2014 tavaszán jelentős csapadékhiányról beszélhetünk, de annyi azért volt, hogy számolni kell a gyors korai gyomkeléssel, ami előre vetíti a korai gyomirtás fontosságát a termés biztonsága érdekében.

Az innováció létfontosságú a kukorica növényvédelmében A gyomirtási technológia az elmúlt években nagymértékben átalakult. Bizonyos hatóanyagokkal szemben rezisztencia alakult ki, sok termék eltűnt a piacról, de sok másik jelent meg. Ez sajnos általában nem jelent mást, csak egy régi hatóanyagot több márkanéven. Példál egy bizonyos szul­fo­nilurea­ típusú hatóanyagból mára több mint 20 márkanéven engedélyezett termék kapható Magyarországon. Ez szakmai szempontból nem jelent igazi választékot. A gyomirtás igazi kihívása a hatékonyság és a rezisztencia kezelése. A kulcsszó a valódi fejlesztés, hiszen a változó körülmények és a változó gyomproblémák komoly kihívások elé állítják a kukoricatermesztőket. A siker kulcsa az innovatív új hatóanyagok és gyomirtó szerek alkalmazása. A kukorica esetében csak a lehető legjobb technológiával érhető el maximális termés. Ezért a termesztéstechnológián tovább kell javítani. Innovatív növényvédelmi megoldások precíz alkalmazásával kell kiküszöbölni az egyéb terméscsökkentő tényezőket, de elsősorban korszerű és hatékony vegyszereket kell alkalmazni a kukorica gyomirtására.

Adengo – innováció a magasabb kukoricatermésért Az Adengo hatásának biztonságát a benne lévő két rendkívüli hatóanyag adja, melyek a gyomok föld alatti és föld feletti részein egyaránt felszívódnak, így biztosan célba érnek. Az izoxaflutol talán az egyetlen hatóanyag, amely arra is

képes, hogy akár a már csírázásnak indult gyomok maghéján keresztül is felszívódjon. Mellette található a kukoricában használható legújabb fejlesztésű szulfonil-karbamid hatóanyag, a szulfonilureák legújabb generációját képviselő szulfonilamino-carbonil-metil-triazolinon hatóanyagcsoport első tagja, a tienkarbazon-metil, amely a nehezen irtható gyomok elleni védelemről gondoskodik. A két hatóanyag egymást kiegészítve és erősítve kiemelkedő hatékonyságú a korai gyomkonkurencia ellen és korai posztemergensen is alkalmazható. A ciproszulfamid, a Bayer legújabb széfenere a hatóanyagok lebontását felgyorsítva, kiemelkedő szelektivitást biztosít a készítménynek.

Kényelmesen széles hatásspektrum Az Adengo a kukorica több mint 60-féle magról kelő egy- és kétszikű gyomnövénye ellen véd. Kiemelkedően hatékony az általános, magról kelő kétszikű gyomnövények, mint a parlagfű, disznóparéjfélék, fehér libatop stb. ellen, de érzékenyek rá a nehezen írtható kétszikű gyomnövények, a keserűfűfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, vadkender, szerbtövisfajok stb. A magról kelő egyszikűek ellen is kiemelkedően hatásos. Érzékenyek a muharfélék, kakaslábfű, a magról kelő fenyércirok, az egynyári perje ellen, sőt hatása kiterjed a nemrég megjelent új vadkölesfaj, a parti köles (Panicum riparium) ellen is.

Kényelmesen rugalmas alkalmazhatóság A korai posztemergens kezelést tervezők számára az Adengo az ideális választás. Széles hatásspektruma, szelektivitása hatékony megoldást ad a magról kelő gyomnövények okozta gyomosodási problémák leküzdésére. A kijuttatás időpontjának megválasztásakor nem a kukorica, hanem a gyomnövények fejlettségét kell figyelembe venni. Ha az egyszikű gyomok elérték az 1–2 leveles fejlettséget, a kétszikűek nem haladták meg a 2–4 leveles kort, mindenképpen el kell végezni a permetezéseket, inkább egy kicsit korábban, mint megkésve.

Kényelmesen hosszú hatástartam Az Adengo használatának egyik legfontosabb előnye, hogy bármikor is alkalmazzuk, talajon keresztüli hatása onnan indul és az állományzáródáson túl a gyomirtási szezon végéig tart. Hatóanyagai stabilan megkötődnek a talaj felszínén és nem bomlanak el az UV-fény hatására. A „gyomkeléshez szinkronizált hatásának” köszönhetően a lehulló csapadék a gyomok csírázásával egy időben hozza működésbe az Adengo hatóanyagait.

Kényelmes technológia Alacsony dózis, kevés anyagmozgatás, könnyű kezelhetőség. Az Adengo általánosan javasolt dózisa mindössze 0,4 liter/ha. Várhatóan erős gyomosodás esetén, vagy ha az állománykezelés idejére már túlfejlett gyomnövények vannak a területen, magasabb dózisban (0,44 l/ha) kell kijuttatni. Azokon a területeken, ahol a gyomirtások elvégzésének idejére a fehér libatop meghaladta a 4 leveles fejlettséget, és a már viaszosodni kezdett leveleken nehezebb a szerek felszívódása, illetve évelő kétszikűek is megjelentek a területen, hormonbázisú kombinációs partnerek kombinációját, elsősorban 2,4-D vagy dikamba kijuttatását javasoljuk. Aki szeretné mindkét hatóanyag előnyeit élvezni, kombinálja az Adengo-t Dicopur Top-pal. Adengo – Tiszta kezdet, jó termés. Rikk István Bayer CropScience

2014. március

I 47

Növényvédelem

Teljes körű takarmánykoncepció a haszonállatok optimális táplálásáért Erősen közhely, de igaz, hogy megfelelő tömegtakarmány csak megfelelő növényi alapanyagból készíthető, az pedig csak életteli, egészséges termőtalajon termeszthető.

A

takarmánynövények termesztéstechnológiája óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de ez a fejlődés elsősorban a gépesítést, a fajtahasználatot és a kemizálást érintette, és a biológiai megoldások fejlődése, illetve azok gyakorlatban való meghonosodása nem tartott lépést a technológia többi elemével. Ez a mondhatni megbomlott egyensúly egy nagyon súlyos problémához vezetett. A műtrágyasók (nitrogéntartalmú műtrágyák), talajfertőtlenítő, gyomirtó és csávázószerek intenzív használata miatt a termőtalajokban élő hasznos mikroorganizmusok – elsősorban hasznos talajbaktériumok – száma nagyjából a tizedére csökkent annak, mint ami korábban volt, és ami optimális lenne. Kicsit hasonló ez a helyzet ahhoz, mint amikor egy ember nem megfelelő módon táplálkozik, és a szervezetébe jutott tartósítószerek és antibiotikumok miatt a bélrendszerben lecsökken a hasznos baktériumszám, ami számos kellemetlen és káros hatást eredményez. A nem elégséges számú és nem megfelelő faji összetételű talajbaktérium egyértelműen látszik például abból, hogy a talajba forgatott növénymaradvány jóval lassabban bom-

48 I

2014. március

lik el, hiszen sokkal kevesebb a cellulózbontó baktérium. Korábban természetes volt, hogy egy év után már nem lehet kukoricaszár darabot találni a talajban, ma pedig már egyes területeken 3 év után is ott vannak még a talajban a növénymaradványok. Ezek számos különféle problémát okoznak, mint például a talajművelés nehezítése, vagy a rajtuk felszaporodó kórokozók kedvezőtlen hatása. A másik jelentős probléma a megváltozott – leromlott – talajélet következtében az, hogy a talaj nem képes fenntartani a növénypatogén mikroorganizmusok alacsony szintjének a fenntartását. Egy kis marék termőföldben normál körülmények között jóval több mikroorganizmus él, mint ahány ember benépesíti a földet. Ha a termőföld megfelelően „életteli”, annak van egy nagyon egyszerű tesztje, nem is kell hozzá mikrobiológiai laboratórium. Ha az ember megszagolja a nedves földet és annak igazi „földillata” van, akkor azzal biztosan nincs gond. A tipikus földszag, ami a jó földeken a szántás után érezhető vagy a kertekben egy kis eső után, az a geozmin nevű anyag illata, amit az emberi orr nagyon kis koncentrációban már megérez. A geozmint a Micrococcus spp. és a Streptomyces spp. talajbaktériumok termelik, és az illat annak a biztos jele, hogy életteli, egészséges talajjal van dolgunk. Ha dohos, tipikus penészgombaszagú a föld, akkor az nem túl jó jel, és ha növénytermesztésre akarja valaki használni a földet, akkor azzal mindenképp érdemes valamit csinálni. A hasznos talajbaktériumok a szerves anyagok lebontása mellett a kórokozók elnyomását és elpusztítását is elvégzik. Ebben elsősorban a Streptomyces és a Pseudomonas törzseknek van kiemelkedő jelentősége. Érdekes tény, hogy a humángyógyászatban használt antibiotikumok jelentős részét is talajbaktériumok által termelt anyagok adják. A „micin”-re végződő hatóanya­ gok illetve terméknevek egyértelműen ilyenek, legismertebbek például a Neomicin és a Bluramicin. A megfelelő tápanyagtartalmú és egészséges takarmány-alapanyag előállításában kétségtelenül nagy szerepe van a termőtalaj komplex hatású talajbaktérium készítménnyel történő beoltásának. Itt nagy hangsúly van a komplex hatáson, ami csak abban az esetben képzelhető el, ha a termékben legalább 6-7 megfelelően összeállított, egymás hatását optimálisan kiegészítő baktériumtörzs található. 1-2 nitrogénkötő törzset tartalmazó talajbaktérium-készítmény alkalmas lehet arra, hogy csökkenteni lehet a kijuttatott műtrágyát, de a megfelelő talajszerkezet és talajegészségi állapot fenntartása az ilyen úgynevezett első generációs termékektől nem elvárható. A 2013. év első hónapjaiban jelentkező, a tejben megjelenő gombatoxinok által okozott nagyon súlyos gond határozottan ráirányítja a figyelmet arra, hogy a mikrobiológiai csúcstechnológia által kínált lehetősé-

Növényvédelem gek használata a takarmánynövény-termesztésben és a takarmány-előállításban nem nélkülözhető. Hatékony megoldás csak olyan teljes körű mikrobiológiai koncepciótól várható, amely mind a talaj, mind a növény és a takarmány szintjén is megjelenik. Első lépése ennek mind az időbeliséget, mind a jelentőséget tekintve a megfelelő talajoltás. Ez akkor a leghatékonyabb, ha már a takarmány-alapanyag termőterüle­ tének az előveteményének a lekerülése után kezeljük a talajt komplex cellulózbontó és fertőtlenítő hatású talajbaktérium-készítménnyel. A kukorica- és a napraforgótarló kezelésére a BactoFil CELL, más növények tarlóját pedig BactoFil B 10 készítménnyel érdemes kezelni. A kukorica vetése előtt 1-2 héttel, vagy legkésőbb a vetéssel egy menetben BactoFil A 10 készítmény kijuttatása javasolt. Ez a technológia nagyságrendekkel csökkenti a talajban áttelelő és onnan fertőző kórokozók számát. Emellett a talajbaktériumok által biztosított, abszolút egyenletes nitrogénellátás miatt a növény ellenálló képessége is nő, sokkal kisebb eséllyel telepednek meg rajta különféle kórokozó gombák. A termésbiztonságot növelő ezen technológia az egészséges takarmányalapanyagtermesztés alapja. A következő elem a takarmánynövény kezelése egy olyan mikrobiológiai lombtrágyával, amely nagy biológiai hatékonyságú, élő algasejteket tartalmaz. Ez az Algafix nevű termék az algasejtek által termelt anyagokat és mikroelemeket tartalmaz. Az algák által termelt növényi hormonok és aminosavak hatására a kezelt

növény gyorsabban fejlődik és jobban ellenáll a különböző eredetű stresszhatásoknak, valamint hatékonyabban tud védekezni a kórokozók fertőzése ellen. Az Algafix mikrobiológiai lombtrágya használata tovább csökkenti a BactoFillal kezelt talajon fejlődő növényeken lévő kórokozó mikroorganizmusok számát. Az egészséges takarmányalapanyag silózásakor használt csúcsminőségű oltóanyag használata teszi teljessé a koncepciót. Az angol Agriprep cég silótakarmány-készítésre használható termékei az elérhető legmagasabb minőséget nyújtják ezen a téren, ezért méltó társai az előző két kiváló mikrobiológiai terméknek. Ez a mikrobiológiai csúcstermékekre alapozott takarmány-előállítási koncepció kétségtelenül kiváló takarmányt eredményez, mind a beltartalmi értékek, mind az emészthetőség, mind a kórokozók által termelt toxinok alacsony értékének a vonatkozásában. További részletes információkért érdemes ellátogatni a www.agrobio.hu internetoldalra, és felvenni a kapcsolatot az AGRO.bio Hungary Kft. legközelebbi területi képviselőjével. A BactoFil és az Algafix termékek használata egyrészt növeli az egységnyi felületen termő takarmánynövény mennyiségét és javítja annak beltartalmi mutatóit. Másrészt a takarmány-alapanyagon lévő káros mikroorganizmusok számát nagyságrendekkel csökkenti. Az Agriprep silótakarmány-oltóanyagok használata garantálja, hogy az értékes alapanyagból a lehető legjobb takarmány készüljön.

2014. március

I 49

Növényvédelem

A szója integrált termesztése A közelmúltban ismét előkerült a GMO-mentes növénytermesztés ügye, sajtóbeszélgetések, konferenciák zajlottak a témában. Ezeken egyebek mellett az is elhangzott, hogy az égető takarmánykérdésen belül újabb égető kérdés a hazánkba érkező szója takarmány-alapanyag GMO-s volta. Abban ugyanakkor sokan egyetértenek, hogy mi magunk is termelhetnénk többet. De hogyan is tegyük?

A szója főbb betegségei Vírusos betegségek Szójamozaik (Soybean mosaic virus SMV): Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: a beteg növények magvai. Védekezés: • levéltetvek elleni védekezés, • vetőmagtermesztés esetén folyamatos szelekció, • rezisztens fajták nemesítése, vetése, • kalibrált vetőmag vetése. Baktériumos betegségek Szója baktériumos barna levélfoltossága (Pseudomonas syringae pv. Glycinea): Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok Védekezés: • 3 éves vetésváltás, • egészséges vetőmag használata, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • fogékony fajták termesztésének kerülése, • kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól.

50 I

2014. március

Szója baktériumos hólyagos levélfoltossága (Xanthomonas campestris pv. glycines): Gazdanövény: szója. A világon az egyik legelterjedtebb szójabakteriózis a barna levélfoltosság mellett. Hazánkban is jelentős kórokozó, de hőigénye nagy, ezért csak egyes évjáratokban idéz elő súlyos lombveszteséget. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • 3 éves vetésváltás, • egészséges vetőmaghasználat, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • fogékony fajták termesztésének kerülése, • kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól. Baktériumos szójavész (Pseudomonas tabaci): Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • 3 éves vetésváltás, • egészséges vetőmag használata, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • fogékony fajták termesztésének kerülése, • kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól.

Gombás betegségek Szójaperonoszpóra (Peronospora manshu­rica) Gazdanövény: szója. Jelentősége a rezisztens fajták előtérbe kerülése folytán csökkent. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • harmonikus tápanyagellátás, • optimális növényállomány, • 3 éves vetésváltás, • egészséges vetőmag használata, • csávázás, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • rezisztens fajták termesztése, • kémiai védekezés az első tünetek megjelenésekor. Szója diaportés hüvely- és szárfoltossága (Diaporthe phaseolorum var.sojae, var. caulivora) Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • 3–4 éves vetésváltás, • egészséges vetőmag használata,

Növényvédelem • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • rezisztens fajták termesztése. Szója fehérpenészes szárrothadása (Scle­ rotinia sclerotiorum) Gazdanövény: szója. Csapadékos évjáratokban tőpusztulást okoz. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • a korai vetés, • bőséges N-ellátás és a sűrű növényállomány kerülése, • 4–5 éves vetésváltás, • lehetőleg gabona elővetemény után termesszük, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése. Szója fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum F. semitectum f. sp. tracheiphilum) Gazdanövény: szója. Vetőmagfertőzést, csíranövény-pusztulást és tőhervadást okoz. A világon mindenütt elterjedt. A fertőzött mag rosszul csírázik, kikelve megrövidül, deformált, csavarodott, majd elrothad. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • egészséges vetőmag vetése, • csávázás, optimális vetésidő, • 3–4 éves vetésváltás, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • virágzás körül öntözés. Szója hamuszürke szárkorhadása (Macrophomina phaseolina) Gazdanövény: szója. A növény korai fejlődési szakaszában fertőz, csíranövény-pusztulást, később a virágzás stádiumában gyors, sokkszerű hervadást okoz. A fertőzést elősegíti a korai száraz meleg időjárás és száraz talaj. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • egészséges vetőmag használata, • csávázás,

• 4–5 éves vetésváltás, • a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, • jobb vízgazdálkodású talajokon való termesztés.

Védekezés: • okszerű vetésváltással, • kerülni kell az erdők, fasorok szomszédságában a kalászos kultúrák és a lucerna termesztését.

Szója korinespórás betegsége (Corynespora cassiicola) Gazdanövény: szója. Különösen a későn érő fajtákon károsít, termésveszteséget okoz. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • egészséges vetőmag vetése, • többéves vetésváltás, • toleráns fajták termesztése.

Cserebogarak: májusi cserebogár (Melolontha melolontha), áprilisi cserebogár (Miltotrogus aequinoctialis), júniusi cserebogár (Amphimallon solstitiale). Gazdanövény: polifág. Két- vagy hároméves fejlődésű, polifág állatok. A lárva (pajor) a talajban fejlődik ki, és ott is bábozódik. A pajor a csírázó növények rágásával, valamint a későbbiek során a gyökerek fogyasztásával tőpusztulást vagy a növények gyengülését idézi elő. Előrejelzés lehetősége: A felmérést elsősorban ősszel végezzük el, de április utolsó felében történő vetés esetén tavasszal is elvégezhető. Felmérési módszer: térfogati kvadrát módszer. Veszélyességi küszöb: 2–5 db L1-2 pajor/m2, 1–2 db L3 pajor/m2. Védekezés: • okszerű vetésváltással, • kerülni kell az erdők, fasorok szomszédságában a kalászos kultúrák és a lucerna termesztését.

Szója antraknózisa (Colletotrichum glycines) Gazdanövény: szója. Különösen a melegebb éghajlatú szójatermesztő országokban fordul elő. A kórokozó a szója minden fejlődési stádiumát fertőzheti. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok. Védekezés: • egészséges vetőmag használata, • helyes vetésváltás, • fertőzött növényi maradványok megsemmisítése. A szója főbb kártevői Pattanóbogarak: vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus), sötét pattanóbogár (Agriotes obscorus), egérszínű pattanóbogár (Agrypnus murinus), barnalábú gyászpattanóbogár (Melanotus brunnipes). Gazdanövény: polifág. A kis és nagy pattanóbogarak lárvái a drótférgek. Polifág fajok, a lárvák válogatás nélkül minden növény gyökerét fogyasztják. Előrejelzés lehetősége: A felmérést elsősorban ősszel végezzük el, de április utolsó felében történő vetés esetén tavasszal is elvégezhető. Felmérési módszer: Térfogati kvadrát módszer. Veszélyességi küszöb: 2–5 db/ m2.

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (fungicidek)

Hatóanyag

Baktériumos Csírakori betegségek betegségek

Cimoxanil+rézhidroxid

Perono­szpóra

Rozsda

Aszkohita

X

X

X

Cimoxanil+rézoxiklorid

X

Karboxin+thiram (csávázó)

X

Mancoceb

X

Mefenoxam+mankoceb

X

Mefenoxam+rézoxiklorid Rézhidroxid

Levél betegségek, kivéve lisztharmat

X

X X

X

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) Gazdanövény: polifág. Mozgó alakjai többnyire június közepétől a betakarításig károsítanak. A leveleken, virágokon és a termésen egyaránt szívogatnak. Polifág faj, meleg, száraz nyarakon robbanásszerűen felszaporodik, és a növény klorofill-állományának elfogyasztásával súlyos anyagcsere zavart okoz. Felmérési módszer: növényvizsgálat 10 egyed/levél. Védekezés: biológiai nincs kidolgozva. Gyakori természetes ellensége a Scolothrips longicornis Priesner, a ragadozó tripsz, amely nem a fitofág tripszekkel együtt, virágzáskor fordul elő, hanem az atkák felszaporodása nyomán augusztusban jelentkezik a szója levelein. Bogáncslepke (Vanessa cardui) Gazdanövény: polifág. Tömeges felszaporodás esetén tarrágást okozhat. A szóján kívül a csillagfürtöt, borsót, babot, dohányt, szőlőt, a gyomnövények közül az acatféléket, szamárbogáncsot és a bókoló bogáncsot károsítja. Előrejelzés lehetősége: az imágók előrejelzése fénycsapdával, bogáncsféléken rajzásvizsgálattal, a lárvák kelésének megfigyelése a növényállomány rendszeres vizuális átnézésével történhet.

2014. március

I 51

Növényvédelem Csipkézőbogarak: lucerna-csipkézőbogár (Sitona humeralis), sávos csipkézőbogár (Sitona lineatus), borsó-csipkézőbogár (Sitona macularius), szegélyes csipkézőbogár (Sitona sulcifrons). Gazdanövény: polifág. Az imágók érési táplálkozásuk során a szikleveles növények leveleit karéjozva rágják. Kezdetben a tábla szélén jelentkezik a károsítás, ami frontálisan halad a kultúra belsejébe. Előrejelzés lehetősége: táblaszéli egyedsűrűség vizsgálata, veszélyességi küszöb 2–4 db/imágó/m2. Védekezés: • a káros szomszédság kerülése; a pillangós kultúra szomszédságába vetett szója fokozott veszélyben van, • korai vetés. Akácmoly (Etiella zinckenella) Gazdanövény: polifág. A szóján kívül az akácot, borsót és csillagfürtöt is károsítja. Két- vagy háromnemzedékes faj hazánkban. Az első nemzedék júniusban rajzik és a borsót károsítja, a második júliusban és a szóját

2. táblázat. A gyomirtó szeres kezelések időzítése a vegetáció során Szója fenológia BBCH kód Hónap

Mag

Levélfejlődés

Mellékhajtások képződése

00

10–16

21–23

85–88

június

szeptember vége–október

április vége–május

Gyomirtás

május

preemergens

Érés

posztemergens

támadja, a harmadik augusztus végén, szeptemberelején repül. Előrejelzés lehetősége: A rajzás fénycsapdával és szexferomon csapdával. A vetőmag-előállító táblákat fokozottan figyeljük, és a rajzás erősödésekor a lepkék ellen védekezzünk. Védekezés: • gyomirtás, • izolációs távolság (borsó, akác). • kémiai: nehéz, mert nem egységes az imágórajzás. Borsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum), Fekete bükköny-levéltetű (Aphis craccivora) Gazdanövény: polifág. Megjelenésük és károsításuk mértéke évenként eltérő, a klimati-

deszikkálás

kus tényezők alakulásától függ. Meleg, párás időben fertőzési veszélyük megnő. Vírus­át­vi­ tel­ben játszott szerepük meghatározó. Előre­ jelzés lehetősége: A szárnyas alakokat az állományba helyezett sárgatálakkal figyelhetjük meg. Ha később elszaporodásukhoz kedvező időjárási viszonyok alakulnak ki, a kezelést meg kell ismételni. Védekezés: • Biológiai: A borsó-levéltetűnek sok természetes ellensége van. Predátor és parazitoid rovarok pusztítják. Hűvös, csapadékos időjárási körülmények között gyakran az Ento­mophthora aphidis gomba is megtizedeli.

Napraforgó árvakelés

MS

S

MS

R

R

R

MS

R

R

S

R

MS

S

S

R

S

R

S

R

R

Flumioxazin

R

R

MS

S

S

S

S

S

S

R

R

Klomazon

MS

R

MS

R

MS

S

S

MS

S

MS

R

Linuron

R

R

MS

S

S

R

MS

R

S

R

R

Metribuzin

MS

R

MS

S

S

S

S

S

S

MS

R

Pendimetalin

S

R

R

S

S

MS

S

R

S

R

R

Propizoklór

S

R

R

MS

R

R

R

R

R

R

R

S-metolaklór

S

R

R

MS

R

R

R

R

R

R

R

Parlagfű

Évelő kétszikű

Keserűfűfélék

R

Dimetenamid-p+pendimetalin

Selyemmályva

S

Fehér libatop

Dimetenamid-p

Hatóanyag

Évelő egyszikű

Szerbtövisfajok

Csattanó maszlag

Disznóparéjfajok

Magról kelő egyszikű

3. táblázat. A kémiai védekezésben használható herbicidek

Vetés után kelés előtt (preemergens): vetés után 3 napon belül

Állománykezelés (posztemergens): a szója 2-4 leveles állapotától a virágzás kezdetéig, a gyomnövények tömeges kelése után, azok 2-4 leveles fejlettségénél Bentazon

R

R

MS

S

S

S

MS

S

S

MS

MS

Cikloxidim

S

S

R

R

R

R

R

R

R

R

R

Imazamox

MS

MS

S

S

S

S

S

S

S

S

MS

Kletodim

S

S

R

R

R

R

R

R

R

R

R

Propaquizafop

S

S

R

R

R

R

R

R

R

R

R

Quizalofop-P-etil

S

S

R

R

R

R

R

R

R

R

R

Quizalofop-P-tefuril

S

S

R

R

R

R

R

R

R

R

R

Tifenszulfuron metil

R

R

S

S

S

S

S

S

S

S

R

Deszikkálás - állományszárítás Diquat-dibromid

lombtalanító, totális hatás

Diquation+nedvesítőszer

lombtalanító, totális hatás

Glifozat -izopropilamin só

lombtalanító, totális hatás, tarlókezelés

Glifozat- K-só

lombtalanító, totális hatás, tarlókezelés

Jelmagyarázat: R: rezisztens; MS; mérsékelten szenzitív; S: szenzitív

52 I

2014. március

Növényvédelem • Kémiai: a levéltetvek korai betelepedés esetén veszélyeztetik a szóját, ezért egyedszámuk hirtelen emelkedésekor (kolóniák kialakulása) védekezni kell Dohánytripsz (Thrips tabaci), közönséges tripsz (Frankliniella intonsa) Gazdanövény: polifág. Előrejelzés lehetősége: betelepedés figyelése (fehér lap). Védekezés: • Biológiai: még nem kidolgozott, természetes ellenségei közül megemlíthető az Aeolothrips intermedius ragadozó életmódú tripsz, amely virágzáskor gyűjthető, és főként a dohánytripsz lárváival és imágóival táplálkozik. • Agrotechnikai: gondos talajművelés, vetésforgó betartása. Bagolylepkék: Gamma bagolylepke (Autographa gamma), Somkóró-bagolylepke (Heliothis maritima), Káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae), Borsó-bagolylepke (Melanchra pisi), Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Gazdanövény: polifág. Tömeges előfordulásuk esetén a lárvák az állományt akár tarra is rághatják. Előrejelzés lehetősége: Az optimális védekezés időzítése fény vagy szexferomon csapdával nyomon követett lepkerajzással és növényvizsgálattal lehetséges. Veszélyességi küszöb: 2 db lárva/m2. Védekezés: • Agrotechnikai: A telelő lárvák és bábok ellen az őszi talajművelés hatásos. A lepkék rajzásának idején a virágzó gyomok irtásával, a táplálékforrás megszüntetésével tojásprodukciójuk csökkenthető. A rovarölő szerek tekintetében jelenleg nincs engedélyezett hatóanyag. Ezért eseti felhasználási engedélyt kell kérni, mely egy meghatározott területre, legfeljebb egy vegetációs időszakra korlátozott időtartamra érvényes. Az engedélyt a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál lehet kérvényezni. A szója főbb gyomnövényei Egyéves egyszikűek: • kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), • muharfélék (Setaria spp.), • termesztett köles (Panicum miliaceum). Egyéves kétszikűek: • árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus), • csattanó maszlag (Datura stramonium), • disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), • fehér libatop (Chenopodium album), • keserűfű-félék (Polygonum spp.),

4. táblázat. A szója integrált növényvédelme Fenológia

Károsító

Nyugalmi állapot

Kelés-levélfejlődés

Levélfejlődésmellékhajtások növekedése

hüvely és magképződésérés

IV.

V.

VI–VII.

VIII–IX.

Csávázás

X

Baktériumos betegségek

X

X X

X

X

X

X

Levélbetegségek Gyomnövények

• parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), • selyemmályva (Abutilon theophrasti), • szerbtövis fajok (Xanthium spp.). Évelő egyszikűek: • fenyércirok (Sorghum halepense), • tarackbúza (Elymus repens). Évelő kétszikűek: • apró szulák (Convolvulus arvensis), • mezei acat (Cirsium arvense). Preemergens gyomirtás: Az aprómorzsás talajszerkezet, a jó minőségű magágy nemcsak a szója csírázását segíti elő, hanem a preemergens úton kijuttatott herbicidek hatékonyságát is. A szója tenyészideje hosszú, ezért a gyomirtó szerek megválasztásánál a hosszabb hatástartamú készítmények választása szükséges. A szója levélzetén nincs viaszréteg, viszont a borsónál ellenállóbb a gyomirtó szerekkel szemben. A rossz herbiciddozírozás miatt megnőhet a fitotoxicitás veszélye, melyek a következő szimptómákban mutatkozhatnak meg: • a növény fejlődésében visszamaradt, • a levelek elszíneződnek, deformálódnak, elhalnak, • a károsodott növény gyökere rosszul fejlett. A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok is károsíthatják. Ezek a tünetek a gyökerek növekedésekor a legszembetűnőbbek, amelyek a levelek elszíneződésében mutatkoznak meg. A károsodott szója a felvett dózistól függően kinövi a tüneteket, ritkább esetben elpusztul. A preemergens készítmények felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a permetezést követő 2 héten belül lehullott 10–20 mm bemosócsapadék. A pre­ emergens herbicidek a talajréteg felső rétegében csírázó, magról kelő egy- és kétszikűeket jól irtják, azonban a folyamatosan, mélyebb talajrétegekből kelők (selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok) ellen hatékonyságuk elmarad. Ezen fajok ellen a preemergens készítményeket kombinációban lehet megfelelő hatékonysággal kijuttatni. Posztemergens gyomirtás: A poszt­emer­ gens megoldás esetében ismernünk kell a gyomnövények érzékeny fenológiai állapotát, a

X

védekezést lehetőség szerint erre az időszakra kell időzíteni. A herbicidkezelést a magról kelő kétszikű gyomnövények 4 lombleveles állapotáig javasolt elvégezni. Többek között a hektáronkénti magas herbicidköltségek miatt állományban az évelő kétszikűek irtása – kiemelten a mezei acatot – egyelőre megoldatlannak látszik. Gyérítésére az elővetemény gyomirtása, illetve a mechanikai sorközművelő kultivátorral végzett gyomirtás nyújthat segítséget. Az egyéves és évelő egyszikű gyomnövényekkel (kakaslábfű, muharfélék, köles, fenyércirok, tarackbúza) fertőzött területeken az állományban való gyomirtást a speciális gra­mi­ni­cidekkel (egyszikűirtó) ajánlott elvégezni. Fontos, hogy a gyomnövény megfelelő nagyságú levélfelülettel rendelkezzen, melyet 10–30 cm-es növénymagasságnál érnek el. A permetezést finom cseppekre bontva célszerű elvégezni. Száraz időjárási körülmények estén az egyszikűirtó szerhez adott nedvesítőszerek segítik a vegyszer behatolását a gyomnövénybe. Heterogén fejlettségű gyomfertőzés esetén a kétszeri kezelés nagyobb hatékonyságot nyújt. Ebben az esetben a kezelések között legalább 10–12 nap teljen el. Optimális vetés és megfelelően elvégzett gyomirtás alkalmával a szója záródása következtében a talaj leárnyékolása miatt az újabb gyomnövények kelése lelassul. A kultúra gyomelnyomó képessége érvényesül. Állománykezelés: A fajtaválasztéktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A növény akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek, és a levelek már lehullottak. Ha az egyenetlen kelés következtében kialakult foghíjas területen felszaporodtak a gyomok, valamint az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikkálni szükséges. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek, és a levélzet nagyobb része már lehullott. A szójamagok nedvességtartalmának és a gyomosodás erősségének függ­vényében az állományszárítás száraz meleg augusztusi, illetve szeptemberi időjárás esetén elhagyható. Szentey László Növényvédelmi szakmérnök

2014. március

I 53

Növényvédelem

Napraforgó-gyomirtás – kimondhatatlanul hatékonyan A napraforgó gyomirtásában a preemergens technológia évtizedek óta általánosan használt eljárás, és az évelő kétszikűekkel (pl. mezei acat) vagy mélyről csírázó gyomokkal (pl. szerbtövis) erősen fertőzött területek kivételével jó hatást biztosít.

A

z elmúlt években több ilyen hatóanyag is kivonásra került (pl. acetoklór), ugyanakkor megjelentek az állományban is kezelhető, herbicidtoleráns hibridek, ez a technológia jó kiegészítő lehetőséget biztosít, ha valamilyen oknál fogva az alapkezelés nem lenne elegendő. Abban az esetben, ha csak ezekkel a herbicidekkel akarjuk megoldani a gyomirtást, éppen a napraforgó gyomosodásra legérzékenyebb időszakában, a kelést követő hetekben hagyjuk védtelenül az állományt. A napraforgó gyommentességét a kelést követő 6–8 hétben fontos biztosítanunk, később már jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Ezért is célszerű a preemergens gyomirtók alkalmazása, mivel éppen ebben az időszakban eredményezi a tiszta állományt. Legnagyobb tömegben a magról kelő egyés kétszikű gyomfajok fordulnak elő napraforgóban. Ezek közül a leggyakoribb a parlagfű, vadrepce, repcsényretek, disznóparéjfélék, libatopfélék és varjúmák, továbbá a magról kelő egyszikűek, a kakaslábfű, köles és a muharfajok. A Cheminova különböző gyomosodási problémákra eltérő megoldásokat tud ajánlani, figyelembe véve a gazdaságosság szempontjait is. Ezért egyszerre több terméket is kínálunk a termelőknek. Successor 600 A Successor 600 (600 g/l petoxamid) a magról kelő egy- és több kétszikű gyomnövény elleni csírázást gátló készítmény. A kelő, csírázó magvakat károsítja, a kikelt gyomokra kevésbé hatékony. Főleg a magról kelő egyéves egyszikű gyomok (pl. nagy széltippan, muhar, kakaslábfű) ellen hatásos, emellett számos magról kelő kétszikű gyomnövény ellen is jó hatékonyságú. Vetés után–kelés előtti alkalmazás esetén a hatékony gyomirtó hatás kifejtéséhez a permetezés után 14 napon belül 20–25

54 I

2014. március

mm bemosó csapadék és jól elmunkált aprómorzsás talajfelszín szükséges. Napraforgóban preemergensen lehet kijuttatni 2 l/ha dózisban. Abban az esetben, ha az évelő kétszikű gyomok nem jellemzők, tökéletes kombinációs partner valamely oxifluorfen hatóanyag-tartalmú herbicid. Ebben az esetben a két készítményt egyszerre juttassuk ki a napraforgó kelése előtt. Amennyiben a szükséges bemosó csapadék megérkezik, a kezelés heteken át tartó, gyommentes állományt eredményez. Ahol a terület mezei acattal, parlagfűvel vagy szerbtövissel erősen fertőzött, a tiszta állomány biztosítása érdekében herbicid­ toleráns hibrid termesztése javasolt. Az ilyen táblákon a Successor 600 önmagában alapkezelés formájában megakadályozza az egyszikű gyomok kelését és jelentősen gyéríti a kétszikűeket is (1. ábra). A megmaradt gyomok ellen jó hatékonysággal védekezhetünk az arra engedélyezett imazamox vagy tribenuronmetil hatóanyagú, posztemergensen is használható készítménnyekkel. A Successor 600 kíméletes a napraforgóra, fitotoxikus hatás nem tapasztalható.

Napra Pre Pack Az előzőekben leírtaknak megefelően a petoxamid hatóanyag mellé kiváló kombinációs partner az oxifluorfen, ezért a Cheminova létrehozott egy kimondhatatlanul hatékony gyomirtószer-csomagot. A Napra Pre Pack tartalma 2×5 liter Successor 600 és 2,5 liter Goal Duplo1, amely 5 ha kezelésére elegendő. Az oxifluorfen már évek óta sikeresen alkalmazott gyomirtószer-hatóanyag. Az aprómorzsás talajfelszínre kipermetezett Goal Duplo „herbicidfilmet” képez. A kelő gyomok áthaladnak ezen a filmrétegen és elpusztulnak. A hatáskifejtéshez nem szükséges bemosó csapadék, csupán annyi talajnedvesség, hogy a gyomok csírázása meginduljon. Abban az esetben, ha a herbicidréteg átszakad – például a talaj repedezése miatt – az áttört gyomok később is elpusztulnak, amen�nyiben a területre olyan csapóeső hullik, amely a még le nem bomlott hatóanyagot felveri (kettős kontakt hatás). A Goal Duplo az engedélyezett dózisban szelektív a napraforgóra, a talajból kibújva levedli magáról a „herbicidfilmet”. A csapóeső felverheti a már kikelt növényekre a ható-

1. ábra. Successor 600 hatása (2 l/ha) (A) és a kezeletlen terület (B) – Mezőpeterd, 2013

A

B

Növényvédelem

A

B

2. ábra. Successor 600 2 l/ha + Goal Duplo1 0,5 l/ha hatása (A) és a kezeletlen terület (B) – Bihartorda, 2010

anyagot, ezzel múló fitotoxikus tüneteket okozva, azonban ez semmiféle maradandó károsodást nem okoz, terméscsökkenést nem eredményez. A Napra Pre Pack alkalmazásával, ahogyan azt a 2. ábra is szemlélteti, kitűnő hatékonysággal védekezhetünk a napraforgó legfontosabb gyomnövényei ellen. Megoldást kapunk a kakaslábfű, muhar, köles, disznóparéj, fekete ebszőlő, libatop, vadrepce, varjúmák, selyemmályva, csattanómaszlag és még számtalan gyomnövény ellen. A készítmények dózisa 2 l/ha Successor 600 és 0,5 l/ha Goal Duplo preemergensen kijuttatva. A csomag egyedülálló kétszikű gyomok elleni hatékonysága más hasonló kombinációkhoz képest abban rejlik, hogy a Successor 600 is jelentős hatással bír ezen gyomok ellen. A kimondhatatlanul hatékony Napra Pre Pack ideális gyomirtószer-kombináció azokon a területeken, ahol nem herbicidtoleráns napraforgót termelnek, vagy ahol a keléstől gyommentes napraforgót szeretnének, az állománykezelést csak kiegészítő lehetőségnek tekintik erős gyomosodás esetén is. Successor T A Successor T (300 g/l petoxamid + 187,5 g/l terbutilazin) egy közismert, magról kelő egyés kétszikű gyomnövények ellen kiváló hatékonysággal és tartamhatással rendelkező, általánosan használt gyomirtó szer. A termelők körében elsősorban a kukorica gyomirtási technológiáiban közkedvelt, kombinációs partner, mivel a korábbiakban ismertetett petoxamid hatóanyag mellett a terbutilazin a magról kelő kétszikűek ellen gyors, levélen keresztüli hatékonyságot (gyomok fehéredése, majd száradása) eredményez, majd bemosó csapadék segítségével talajon keresztüli tartamhatást biztosít, tökéletesen kiegészítve

Napraforgóban a Successor T vetés után– kelés előtti (preemergens) gyomirtási kezelést biztosít. Hatékonysága kiterjed a kakaslábfűre, muharfajokra, disznóparéj- és libatopfélékre, parlagfűre, selyemmályvára. Kimondottan ajánlott készítmény a csattanó maszlaggal erősen fertőzött területeken. A Successor T kezelést követően érkező bemosó csapadékkal nagyon jó és biztonságos tartamhatást érhetünk el a napraforgó területen (3–4. ábra). Parlagfűvel vagy selyemmályvával kimondottan erősen fertőzött területen érdemes a Successor T-t oxifluorfen vagy fluorkloridon hatóanyagú készítmények engedélyezett dózisával kiegészíteni. A Successor T esetében a fitotoxicitás elkerülése érdekében 1,5% alatti szervesanyag-tartalmú területeken csökkentsük a dózist 3 l/ha-ra. Azt is

A

B

3. ábra. Kezeletlen terület (A) és Successor T 4 l/ha-ral kezelt napraforgó a kezelést követő 7. héten (B) – Sárvár, 2011.06.01

A

B

4. ábra. Kezeletlen terület (A) és Successor T 4 l/ha-ral kezelt napraforgó a kezelést követő 5. héten (B) – Kompolt, 2013.06.27.

ezzel a petoxamid hatásmechanizmusát. A készítmény további egyediségét adja, hogy 2014-től a Successor T 2,5–4 l/ha-os dózisa a napraforgó preemergens gyomirtására is alkalmazható és okirattal rendelkező gyomirtó készítmény.

fontos megemlítenünk, hogy kötött, szerves anyagban gazdag talajokon nagyobb eső vagy csapóeső hatására sem okoz fitotoxikus tüneteket! Tóth Balázs – Dr.Varga Zsolt Cheminova Magyarország Kft.

2014. március

I 55

Hozza ki növényeibõl a

maximumot! biostimulátor

0,6 l/ha

Nagy segítség az indulásnál! Arysta LifeScience Magyarország Kft., 1023 Budapest, Bécsi út 3–5. Telefon: 06-1-335-2100 Fax: 06-1-335-2103 www.arystalifescience.hu

Növényvédelem

Permetezőgépek üzemeltetése A permetezés hatékonyságát nagyszámú környezeti, technológiai, műszaki és üzemeltetési tényező befolyásolja. Az üzemi szántóföldi és az ültetvény (kertészeti) permetezőgépek üzemeltetésénél szükséges fontosabb ismereteket az alábbiakban a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában megjelent Dimitrievits György – Gulyás Zoltán: A növényvédelem gépesítése című kötetből idézzük.

Szántóföldi permetezőgépek üzemeltetése sul a szóráskép, romlik a keresztirányú szórásegyenletesség. Kopott A szántóföldi síkpermetezés eredményességét a technológiai elemek fúvókák használata a permetezés minőségének, hatékonyságának rommegfelelő alkalmazása, a gépek szakszerű beállítása és üzemeltetése lását, ezáltal a növényvédő szerek pazarlását, a védőhatás csökkenését biztosítja. A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos vagy elmaradását eredményezi. Ezért mindig figyelemmel kell kísérni a az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és mérete, a szórófejek elrendezése, fúvókák állapotát, és szükség esetén időben cserélni kell azokat. Erre a térfogat szerinti közepes cseppátmérő, a szórásegyenletesség, a akkor van szükség, ha a szórásteljesítmény a gyártó által megadott névszórókeret lengései, a sávcsatlakoztatás, a haladási sebesség és a fajlagos leges értéket több, mint 10%-kal meghaladja. A szórásteljesítmény a szórásmennyiség. legkönnyebben úgy ellenőrizhető, A szántóföldi síkpermetezéshez hogy a fúvókák által egy kiválasztott általában alacsony vagy közepes nyoüzemi nyomás mellett 1 perc alatt mású permetezőgépek használhatók. kijuttatott folyadékot felfogjuk, men�Ezeket a szórófejek és az agrotechninyiségét meghatározzuk, és összevetjük kai követelmények figyelembevételéa gépek oldalán, és a kezelési utasításvel többnyire 2–8 bar nagyságú, ban egyaránt megtalálható szórási tábállandó nyomással célszerű üzemellázatban megfelelő helyen szereplő tetni. Figyelembe kell venni, hogy névleges értékkel. nyomásingadozáskor változik a szóEhelyütt is érdemes hangsúlyozni, rásteljesítmény, a szóráskép, a csepphogy fokozott igénybevétel (pl. szolméret és romlik a szórásegyenletesség. gáltatásban nagy területeken végzett, Ha a szórásteljesítmény a nyomás válgyakori permetezés) esetén mindentozása következtében módosul, nem képpen célszerű és gazdaságos kopásbiztosítható a szakszerűen megválaszálló anyagból készült betéttel rendeltott fajlagos szórásmennyiség. A szókező fúvókát választani így elkerülherási kúpszög változása, különösen a tő a gyakori fúvókacsere. nyomásesés hatására bekövetkező Azt is érdemes megemlíteni, hogy – csökkenés esetében, azt okozhatja, főleg szeles időben, speciális feladatok hogy a szórófejek egyenlő osztásával megvalósítása során (pl. táblák széleiés a szórókeret helyesen beállított nek kezelése, levelek alá permetezés stb.) magasságával célszerűen kialakított – mindenképp célszerű a korszerű, spegeometriai feltételek megváltoznak. ciális fúvókák (pl. légbeszívásos, aszimEnnek következtében a keresztirányú metrikus fúvókák) anyagtakarékos, körszórásegyenletesség romlik. A nyonyezetkímélő műszaki megoldások (pl. másváltozás egyidejűleg a permetezés légzsákos szórószerkezet, helyspecifikus 1. ábra. Kopott fúvókák alkalmazásának eredményességére nézve rendkívül permetezés) alkalmazása. következményei fontos cseppképzést is befolyásolja. A Általános agrotechnikai igény, hogy cseppméret változásával az azonos herbicidek (gyomirtó szerek) kijuttamennyiségű permetléből képzett cseppek száma, a fedettség és végső tásakor a fajlagos cseppszám preemergens gyomirtásnál minimálisan soron a permetezés minősége és hatékonysága is megváltozik. 20–30 db, míg posztemergens gyomirtásnál 30–40 db; fungicidek Általános és alapvető szabály, hogy kopott fúvókákkal permetezni (gombaölő szerek) kiszórásánál min. 60–80 db, inszekticidek (rovarölő nem szabad! Kopott fúvókák alkalmazásának következményeit szem- szerek) kijuttatásánál pedig min. 40–60 db legyen. lélteti a 1. ábra. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy A kopás következtében megnő a fúvóka szórásteljesítménye, a csepp- 50–60%-kal kisebb fajlagos cseppszám esetén a vegyszeres védekezés képzés előnytelenül megváltozik (durvább cseppek képződnek), módo- minősége lényegesen romlik, illetve a kezelés hatástalanná válik. Ez

2014. március

I 57

Növényvédelem rámutat arra, hogy a fajlagos cseppszám növelése mindenképpen előnyös. Az összes tényező figyelembevételével a kedvező cseppméret (a térfogat szerinti közepes cseppátmérő értékével kifejezve): • talajpermetezésnél 250–300 μm, • kontakt hatású szerekkel (csak azon a felületen hatnak, ahova a kijuttatás során kerültek) végzett gyomirtásnál 300–350 μm, • inszekticidek és fungicidek permetezésnél 150–300 μm. Ismert, hogy a szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség általánosan elfogadott paraméter. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezőgép konstrukciója, a szórófejek rendszere, a szórókeret munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a keret lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és frekvenciája befolyásolja. Mivel üzemszerű permetezés közben a szórókeret munkamagassága gyakorlatilag sohasem állandó, hanem a névleges magasság körül változik, a keresztirányú szóráskép is megváltozik. Fontos kiemelni, hogy az általánosan használt háromszög-szórásképű réses szórófejeknél a permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével.

Ültetvény permetezőgépek üzemeltetése Ültetvények kezelésénél a permetezőgépeket úgy kell üzemeltetni, hogy a kezelendő növényi felületek megfelelő mennyiségű, egyenletes permetborítást kapjanak, a veszteségeket pedig minimális szintre kell korlátozni. Ennek megfelelően a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell beállítani és üzemeltetni úgy, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása vagy elpárolgása. Ültetvények kezeléséhez általában közepes vagy magas nyomású permetezőgépek használhatók. Ezeket a szórófejek és a vonatkozó követelmények figyelembevételével többnyire 10–25 bar nagyságú, állandó nyomással célszerű üzemeltetni, mert ebben a nyomástartományban megfelelő méretű és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel nagyobb értékeknél jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele. Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgető testekkel természetesen ültetvényekben sem szabad permetezni. Mivel ültetvények kezelése során általában magasabb üzemi nyomással és nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel dolgozunk, fokozott jelentősége van annak, hogy kizárólag kopásálló anyagból (rendszerint kerámiából) készült, hosszabb élettartamú fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgető betétekkel üzemeltessük gépünket, mert magasabb áruk viszonylag rövid idő alatt biztosan megtérül. Ültetvény permetezőgépek üzemeltetésénél a gép adottságai mellett az ültetvény jellemzőit kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabbak a sor-, és tőtávolság, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sűrűsége, valamint a levelek mérete és mozgékonysága.

A DAMISOL Kft. aktuális levéltrágyázási javaslata ®

2. ábra. A sávcsatlakoztatás hibái

A permetezés munkaminősége tekintetében lényeges, hogy a permetezett sávok pontosan illeszkedjenek. Segédeszköz híján szántóföldi permetezéskor a sávok csatlakoztatása a gépkezelő szubjektív megítélésére van bízva, ezért a sávok csatlakoztatása sok esetben pontatlan. Gyomosodás nemcsak teljes sávkihagyás következtében lép fel, hanem akkor is, ha az átfedés részleges. Ugyanakkor a kétszeri kezelés – a megengedettnél nagyobb vegyszeradag miatt – perzselést okozhat (2. ábra). A sávcsatlakoztatási hibák csökkentése mindenképp szükséges, a kötet fejezeteiben ismertetett lehetőségek (habjelző berendezés, művelőnyomos technológia, GPS navigáció, automata kormányzás) alkalmasak a feladat megvalósítására. A művelőnyomos technológia alkalmazása során a permetezőgép minden művelet esetén azonos, a munkaszélességnek megfelelő távolságokra lévő, a járókerekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás többszöri, egyenletes kezelést tesz lehetővé, miközben a vetetlen sávokból adódó terméskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévő növényeknek a nagyobb tenyészterület eredményeként jelentkező intenzívebb fejlődése, az ún. szegélyhatás ellensúlyozza.

58 I

2014. március

A virágzáskori fagykár kivédésére Egyedülálló készítményünk a DAMISOL BB gabona 5 l/ha. Alkalmazása: alma-, körteültetvényeken –5-tôl –7 °C-ig hatásos, csonthéjasokban és szamócában –4-tôl –5 °C-ig hatásos.

Repcetermesztôknek: Szárbaszökkenés esetén: DAMISOL® EXTRA

3-4 l/ha

Zöldbimbós állapotban: SAVABOR PLUSZ

4-5 l/ha

(N 12%, P 8%, K 10% + Mg, B, Cu, Mn, Cn)

(N 15%, S 19%, Mg 2%, B 6%)

DAMISOL® BÓRKONCENTRÁTUM (K 18%, B 7,5%) 4-5 l/ha DAMISOL® BÓR extra (B 15%) 3-4 l/ha

Búzatermesztôknek: Gyomirtással egy menetben és/vagy kalászhányáskor: DAMISOL® KALÁSZOS 7-8 l/ha (N, P, K, Cu, Mn, Zn, Fe, B, Mo)

Kiemelkedô hatékonyság, biztos megtérülés! Minden készítményünk valódi oldat, a hatóanyagok szerves kötésben találhatók! DAMISOL® a minôség garanciája! DAMISOL® kft. • 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 1. Telefon/fax: +36-53/370-670 • E-mail: [email protected] www.damisol.hu

Növényvédelem

PROPULSE – aranyat érő befektetés A magyarországi repcetermesztés az elmúlt 15 évben óriási fejlődésen ment keresztül.

E

zek a változások a termesztéstechnológia számos elemét érintették: terjednek a forgatás nélküli talajművelési technikák, a gyomszabályozás eszköztára bővült, finomodtak a tápanyag-utánpótlási technológiák, a termesztett fajták cseréje pedig felgyorsult. A nemesítés terén elért eredményeknek köszönhetően a modern repcehibridek és -fajták magas terméspotenciállal rendelkeznek, ugyanakkor a repce térhódítása és egyre élénkülő termesztése a repcére specializálódott gombák számára is kedvező feltételeket teremtett. Ez a folyamat a termelő számára a repcét megtámadó betegségek kialakulásának egyre fokozódó kockázatában nyilvánul meg. A gombaölő szerek okszerű alkalmazása így a termés és ez által a jövedelmezőség fokozásának egyik hatékony eszközévé lépett elő. Új, egyre hatékonyabb fungicidek azonban nem csupán ezért kellenek. Nagy kihívás a gombák rezisztenciája elleni küzdelem, amihez egyre újabb hatásmódokra van szükség. Emellett a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni, hogy az új anyagok egyre kevésbé terheljék a környezetet. A triadimefon felfedezése óta eltelt közel 40 évben a Bayer folyamatos és céltudatos kutatási programjának eredményeként számos fungicid hatóanyag került piacra és vált a világ növényvédelmének meghatározó elemévé (pl. tebukonazol, spiroxamin, protiokonazol, bixafén). A legújabb fejlesztésünk a fluopiram nevű hatóanyag, amely a repce és más olajos növények, illetve kertészeti kultúrák védelmére is alkalmazható. A fungicid hatóanyag PROPULSE néven hazánkban is engedélyokiratot kapott. Propulse – a Bayer új gombaölő szere őszi káposztarepcében A Propulse két eredeti Bayer-hatóanyagot tartalmaz: a repcetermesztésben már jól bevált protiokonazolt és az újonnan kifejlesztett fluopiramot. A két hatóanyag különböző hatásmechanizmusa egy termékben, egyedülálló hatásbiztonságot ad a kórokozók ellen. A fluopiram hatóanyag A fluopiram egy új kémiai osztályba (piridinil-etilbenzamid) tartozó, felszívódó hatóanyag. Kijuttatás után a hatóanyag egy része a növény felületén marad, egy része pedig behatol a növénybe és a növényen belül

transzlaminárisan és akropetálisan áramlik szét. Ennek köszönhetően a nem optimális mértékben kezelt növényi részeket, például a levélfonákot is védi. A fluopiram hatását a sejt erőművében, a mitokondriumban zajló elektrontranszport folyamatában részt vevő szukcinát-dehidrogenáz enzim gátlásával fejti ki. Hatására a légzési lánc megszakad, így mind az energiatermelés, mind a sejtalkotó vegyületek, például aminosavak képződése megszűnik. FRAC-kód

7

Kémiai osztály

piridinil-etil-benzamid (új kémiai osztály)

Hatásmechanizmus a légzési láncban a komplex II. részét képező szukcinátdehidrogenáz enzim gátlása (SDHI) Hatásspektrum

Sclerotinia sclerotiorum, Alternaria brassicae, Leptosphaeria maculans, Botrytis cinerea, Erysiphaceae, Ascomycetes

A fluopiram gombaölő hatása a kórokozók életműködésének csaknem minden fázisát érinti: elmarad a spórák csírázása, gátolt a spóratömlő megnyúlása a levél felszínén. Leáll az apresszóriumok képződése, a gomba nem képes behatolni a növényi szövetekbe. A gomba behatolását követő kijuttatás esetén – felszívódó tulajdonságának köszönhetően – a fluopiram megakadályozza a gomba további növekedését a növény belsejében és a sporulációt is gátolja (kuratív hatás). A protiokonazol hatóanyag Hatásmódja szerint a protiokonazol az azol-csoportba tartozó gombaölő hatóanyag, amely gátolja a gombák ergoszterol-bioszintézisét. E gátlás eredményeképp károsítja a gomba membránrendszerét és megzavarja a kórokozó sejtfalának működését. A protiokonazol is felszívódó tulajdonságú: a permetlével borított levélfelszínről folyamatosan lép be a levél belsejébe, ahol gyorsan és egyenletesen terjed szét. A gombák ellen hosszú preventív hatásával emelkedik ki, de kuratív és eradikatív hatása is jó. Az azolok közül kiemelkedik a növényekre kifejtett kedvező élettani hatásai (zöldítés, termésfokozás) tekintetében. FRAC-kód

3

Kémiai osztály

triazol-3-tion

Hatásmechanizmus gombákban a sejtmembrán ergoszterol-bioszintézisének gátlása (DMI) Hatásspektrum

Sclerotinia sclerotiorum, Alternaria brassicae, Leptosphaeria maculans, Botrytis cinerea

PROPULSE Összetétel: 125 g/l fluopiram + 125 g/l protiokonazol Szerforma: szuszpoemulzió (SE) Dózis: 1,0 l/ha (repce) Eng. okirat száma: 04.2/41-1/2014 Forgalmazási kategória: II. Méhveszélyesség: Méhek szempontjából nem jelölésköteles

2014. március

I 59

Növényvédelem nak titka. A két különböző hatásmód és mozgás kiválóan kiegészíti egymást. Ezáltal a Propulse hatékonyan akadályozza a spórák csírázását (megelőző, illetve védő hatás), gátolja a csíratömlő, illetve tapadószervek növekedését, és zavarja a sejtek között a micélium növekedését (gyógyító, ill. kuratív hatás). A látens fertőzéseket leállítja és továbbterjedésüket tartósan akadályozza. A Propulse biológiai hatása A Propulse-ban található két eltérő hatásmód szerint működő hatóanyag hatásspektruma kiegészíti és erősíti egymás hatását. Az új termék repcevirágzásban alkalmazva a szártőkorhadást, fehérszárúságot okozó Sclerotinia sclerotiorum és a repcebecőrontó betegségét okozó Alternaria brassicae kórokozók ellen kiemelkedő hatékonysággal rendelkezik. E két nehezen leküzdhető kórokozón túl számos betegség – szürkepenész, cilindro­ spórium, fómás levélfoltosság, fehér levélfoltosodás és lisztharmat – ellen is kiváló hatással rendelkezik. A két hatóanyag kombinációja optimali­ zált hatásspektrumot biztosít

A protiokonazol – biokémiai hatásának köszönhetően – a kórokozó gomba fertőzésmenetét minden fontosabb állomásnál képes megállítani: az appreszóriumok, hausztóriumok képződését, a micélium növekedését és a spóraképződést is gátolja. Elsősorban a gombafonalak növekedését és a spóratömlő megnyúlását akadályozza. A kórokozók jelentősége repcében A fehérpenészes szártőkorhadás vagy repcerák a repce egyik legsúlyosabb betegsége. Szélsőséges esetben akár 50% termésveszteséget is okozhat. A tünetek általában foltokban jelentkeznek. A növény szárain világosbarna, ovális foltok jelennek meg. Ezeken enyhe gyűrűs mintázat látható. A szár belsejében apró, fekete szkleróciumok (termőtestek) képződnek. A fertőzött növények szára és becői kifehérednek (lásd 1. kép). A veszteség az idő előtt megdőlt repcenövények hiányos betakaríthatóságából és a kórokozó által okozott minőségromlásból adódik. A vegetáció végén jelentkező repcebecőrontó kórokozója a második leggyakrabban előforduló betegség ebben az időpontban. A becőfertőzés következtében 10–15%-os termésveszteség következhet be. A magfertőzés következtében csiranövény-pusztulás is előfordul. A becők falán jelentkező sötétfekete foltosság a leghamarabb érzékelhető tünet (lásd 2. kép). A foltok zsugorodása miatt a becő idő előtt felnyílik, a magok kiperegnek. A leveleken nagyméretű, barnás fekete koncentrikus foltok alakulnak ki. Súlyos fertőzés esetén levélhullás következik be. A repcebecőrontó okozta veszteség a kényszerérett becőkből kipergő szemek miatt és a minőségromlásból ered.

1. kép 2. kép

60 I

A Propulse hatásmódja Az új gombaölő szer mindkét hatóanyaga felszívódó tulajdonságú. A fluopiram lassabban mozog a növényben, hosszú ideig megmarad a viaszrétegben, ez a Propulse hosszú hatástartamának záloga. A protiokonazol gyorsabb mozgású a felszívódás után, így azonnal megkezdi munkáját a levél belsejében a már beinduló fertőzésekkel szemben. Ez a Propulse erőteljes kuratív hatásá-

2014. március

Élettani hatások A vegetáció során a repcét érő különböző hatások miatt egy állományon belül is eltérő lehet a becők érésének időpontja. Míg a növény alsó részén az első becők a szél és az eső hatására már kiperegnek, és a magok a talajra hullnak, addig a növény felső részén még lehetnek zöld, éretlen becők. Ezeknek az éretlen becőknek egy része még a cséplés alatt sem nyílik fel, ami jelentős aratási veszteséget okozhat. Ez a jelenség megnehezíti a termelő számára az optimális betakarítási idő meghatározását. A virágzáskori Propulse alkalmazás egyik pozitív fiziológiai mellékhatásának eredményeként éréskor a repcebecők szilárdabbá válnak. A kísérletek tapasztalatai szerint a gombaölő szerekkel kezelt repceállományok nem csupán egészségesebben érnek be, hanem a rossz időjárás miatt megkésett betakarítás esetén a becők korai felpattanásával összefüggő hozamveszteség is csökken. Összevetve más termékekkel a Propulse ebben a tekintetben is kimagasló eredményekkel vizsgázott. Javasolt technológia A Propulse-t röviddel a virágzás kezdete előtt (BBCH 57 = a másodlagos virágzatok egyes virágai láthatók; zártak) és a virágzás vége (BBCH 69) közötti időszakban javasolt kijuttatni. A tapasztalatok alapján az optimális kijuttatási időpont a teljes virágzás (BBCH 65) időpontja, amikor az első szirmok már lehullottak. A Propulse különleges formulációjának köszönhetően a kezelés után szinte azonnal bekerül a levél viaszrétegébe, ezért már száradás után fél órával UV- és esőálló. A Propulse alapvetően a megszokott lémennyiséggel (200 vagy 400 l/ha) juttatható ki. Azonban a Bayer CropScience-nél végzett többéves vizsgálatok tapasztalatai alapján a virágzáskori kijuttatást 250 l/ha-nál kisebb lémennyiséggel nem javasoljuk. A virágzásban kijuttatható – méhekre nem jelölésköteles – Biscaya rovarölő szerünkkel tankkeverékben is alkalmazható! Csorba Csaba Bayer CropScience

FÖLDHARCOSOK

A NAPRAFORGÓBAN

NAPRA

PRE PACK SUCCESSOR 600 SUCCESSOR T

Szőts Gábor

földharc világbajnok

Növényvédelem

Vigyázat: hamisított növényvédő szerek! A hamisított és illegális növényvédő szerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberek egészségére és a természeti környezetre egyaránt. Több hatóság és szakmai szervezet mostantól együttműködik a termelők és a fogyasztók tájékoztatása érdekében.

A

z Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetsége (ECPA) felmérése szerint az európai piacon 5–7%-ra becsülhető a hamisított és illegális növényvédő szerek aránya, ami értékben 360–510 millió eurót jelent évente, és ez a mennyiség évről évre állandóan növekszik. Mi most a helyzet Magyarországon? Magyarországon a felderített illegális és hamisított növényvédő szerek körülbelül az évente 55–60 milliárd forintosra becsült piac mintegy 2%-át (1,1–1,2 milliárd forintot) teszik ki – ezek azonban csak a felderített esetek, „a jéghegy csúcsa”. Ráadásul az illegálisan behozott és hamisított termékek mennyisége évről évre nő, és ez egyre nagyobb kockázatot jelent a termelőknek és a fogyasztóknak is. Az illegális és hamisított termékek tartalmazhatnak toxikus szennyeződéseket, amelyek károsak a környezetre, és a bizonytalan szermaradékokon keresztül a fogyasztókra is. A növényvédő szerek adalékai között lehet olyan anyag is, amelynek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatását még nem vizsgálták. Több tétel bevizsgálása bebizonyította, hogy az illegális és hamisított szerek között az EU-ban betiltott anyagok is vannak. Sok ismeretlen összetételű anyag érkezik elsősorban Kínából, Indiából és más országokból Európába, ahol növényvédő szerré formálják és kétes kereskedelmi csatornákon keresztül forgalmazzák azokat. Mikor legális egy növényvédő szer? A növényvédő szerek és hatóanyagaik az egész világon, de különösen az EU-ban a legszigorúbban szabályozott anyagok közé tartoznak, speciális engedélyezési eljárás után kerülhetnek forgalomba és rendszeresen felülvizsgálják engedélyüket annak érdekében, hogy mindig megfeleljenek a legújabb tudományos ismereteknek. A hamisított és illegális növényvédő szerek használatának veszélyei a következők: • A hamisított és illegális növényvédő szer veszélyes a fogyasztóra, mert a hamisított termékek ismeretlen toxikus anyagai az élelmiszerláncba kerülve károsíthatják az ember egészségét.

• A hamisított és illegális növényvédő szer veszélyezteti a mezőgazdaságban dolgozó felhasználókat, mert toxikus szennyeződéseket tartalmazhat. • A hamisított és illegális növényvédő szer veszélyezteti a mezőgazdasági termény szermaradék-mentességét, így a termények értékesítését. • A hamisított és illegális növényvédő szer veszélyes a környezetre, mert ismeretlen toxikus összetevői ellenőrzés nélkül kerülhetnek ki a környezetbe, szennyezve a vizeket, a talajt és veszélyeztetve a hasznos élő szervezeteket. • A hamisított és illegális növényvédő szer veszélyes a termesztett kultúrnövényre, mert terméscsökkenést vagy rossz termésminőséget okoz. • A hamisított és illegális növényvédő szer használatakor szabadalom- és védjegysértés áll fenn. • A hamisított és illegális növényvédő szer negatívan hat a növényvédő szerek és a növényvédő szereket használó termelők társadalmi megítélésére. • A hamisított és illegális növényvédő szer akadályozza az innovációt a mezőgazdaságban és a termelők versenyképességét. Mit tehetnek a termelők? • Ellenőrzött helyről vásárolnak. Növényvédő szer csak engedéllyel rendelkező üzletben árusítható – piacon, mozgóárusnál, „kéz alatt”, csomagküldő szolgálaton keresztül nem. • Nem esnek kísértésbe feltűnően olcsó ajánlatoktól, és feltűnik nekik, ha nem kérik tőlük a vásárlási engedélyt vagy a növényorvosi vényt. (Érdemes megkérdezni a gazdabolti eladót, ki szállította neki a növényvédő szert.) • Gyanú esetén (hatástalanság stb.) növényvédő szakmérnök tanácsát kérik, és egyúttal bejelentik az esetet az illetékes növényvédelmi hatóságnál. Forrás: www3.syngenta.com

2014. március

I 63

ajánlat

ROUNDUP® MEGA a talajnedvességmegőrző technológiákban Az idei évben a szokásosnál jóval hamarabb megindult a kitavaszodás, a tél folyamán viszont, különösen az ország keleti részén, az átlagosnál kevesebb csapadék hullott.

A

z említett két tényező miatt az eredményes növénytermesztés érdekében célszerű nedvességmegőrző talajművelésre törekedni. A nedvességmegőrzés történhet a hagyományos művelés és az örvendetesen terjedő kímélő talajművelés keretein belül. Irodalmi adatok szerint szántással a talaj körülbelül 20 milliméter nedvességet veszít az elpárolgás miatt, míg minden egyéb a talajforgatásával járó művelet fele akkora vízveszteséget okoz. Ma már nagyon gyakori a szántás azonnali elmunkálása, így tavasszal minimális, egy menetben elvégzett magágykészítés elegendő lehet. A hagyományos művelésben alkalmazott talajnedvesség-megőrző eljárások mellett a tavaszi vetésű kapásnövényekben új fejlesztésként megjelent a sávos művelés. Ez esetben a terület csak a sorok sávjában kap művelést, ahova a tápanyag és a vetőmag kerül, a fennmaradó részt a szármaradványok takarják lassítva a talaj kiszáradását. Ebben a művelésmódban kettős gyomflóra várható, a művelt sávban tavaszi magról kelők, míg a sávok közötti, nem művelt felületen őszi kelésű egyévesek és évelő gyomok egyaránt előfordulhatnak. A csökkentett menetszámú talajmunka miatt, mind a nedvességmegőrző hagyományos művelésben, mind a sávos művelésben egyaránt gyomkelésre lehet számítani már a vetést megelőzően. A korai gyomkelés kezelésére a gyakorlatban jól bevált eljárás a ROUNDUP MEGA vetés előtti vagy vetés utáni, a kultúrnövény kelését megelőző alkalmazása. A készítmény már több mint tíz éve jelen van a magyar piacon, és különleges összetételének köszönhetően számos előnyt biztosít a felhasználók számára. A tavaszi alkalmazásban a következő tulajdonságai érvényesülnek: • Kiváló hatást biztosít hűvös, száraz körülmények között. • Kiemelkedő az esőállóságra, ezért az esetleges csapadék kevésbé befolyásolja a hatását. • Harmattal borított gyomok is kezelhetőek vele, így korai munkakezdést tesz lehetővé. • Gyors felszívódásának és a növényben történő szétáramlásának köszönhetően az alkalmazás után 2-3 nappal elvégezhető a vetés. A gyomosodás függvényében a ROUNDUP MEGA alkalmazása történhet a kultúrnövény vetése előtt vagy vetés után, de még a kelést megelőzően, amikor a gyomok már valódi levelekkel rendelkeznek. Ez utóbbi időzítést a szakma pre-post alkalmazásnak is hívja, mivel preemergens (kelés előtti) a termesztett növény szempontjából, illetve postemergens (kelés utáni) a gyomok számára. Vetés előtti alkalmazás A ROUNDUP MEGA vetést megelőző alkalmazására (1. ábra) akkor lehet szükség, ha már a tervezett vetésidő előtt tömeges a gyomkelés, és nagy valószínűséggel teljes a gyomok első hulláma, illetve már valódi levelekkel rendelkeznek. Ez a helyzet leginkább kímélő művelésben fordul elő, mivel bolygatás híján a gyomok az optimális talajhőmérsék-

64 I

2014. március

1. ábra. ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha vetés előtti alkalmazásban, minimum művelésben részesített területen, 2 héttel a kezelés után. Uralkodó gyomnövények: mezei acat, fekete nadálytő, hamvas szeder, vetési boglárka.

let kialakulását követően zavartalanul kelhetnek, amihez a talajnedvesség még szerényebb mértékű téli csapadék után is megvan. Az őszi vagy kora tavaszi fajokra a gyors tavaszi fejlődés jellemző, ezért amennyiben a vetés előtti kezelés elmarad, akkor a gyomok a szintén intenzíven terjedő gyökérzetükkel rontanák a vetés minőségét, illetve a kultúrnövény keléséig annyira megerősödnének, hogy azonnal versenyhelyzet alakulna ki az éppen kikelt növény és a gyomok között, ami érzékeny termésveszteséget okozhat. Vetés után, kelés előtt A tavaszi kapásokban, mint például a kukorica, a preemergensen alkalmazott készítmények száma mára drasztikusan lecsökkent az európai uniós hatóanyag-felülvizsgálati folyamat miatt. A tavalyi év során éppen a leghatékonyabb, legszélesebb körben alkalmazott hatóanyag veszítette el a forgalmazási és felhasználási engedélyét. Emiatt a gazdálkodók rákényszerülnek az állománykezelések eddiginél jóval nagyobb területen történő alkalmazására. Ennek a kényszernek több negatív következménye lehet, ami ismételten terméscsökkenéssel, jövedelem­ kieséssel járhat. Az egyik előre látható probléma a megfelelő időzítés nehézsége a gyom versengés szempontjából. Jól ismert szakmai tény, hogy a kukorica érzékeny a korai gyomosodásra. Az úgynevezett kritikus kompetíciós periódus a gyomosodás függvényében a kukorica 1-3 leveles korától a sorok záródásáig tart. Tehát, amennyiben kedvezőtlen, például szeles, esős az idő a korai állománykezelések idején, akkor azokat nem lehet időben elvégezni, így a gyomversengés a kukoricával továbbra is fennmarad, illetve az előírtnál későbbi kijuttatás miatt csökkenhet a gyomok elleni hatékonyság.

ajánlat Az új helyzetben a ROUNDUP MEGA vetés utáni, kelés előtti alkalmazásának több oka is lehet: • A kultúrnövény vetése előtt megindult a terület gyomosodása és a preemergensen alkalmazott gyomirtó szer nem irtja maradéktalanul a kikelt gyomokat. • A kultúrnövény kelése előtt megjelentek a gyomok az állománykezelésre tervezett területen (pre-post helyzet – a gyomok kikeltek a vetett növény még nem). Amennyiben a ROUNDUP MEGA kezelés elmarad, a gyomok túlságosan megerősödhetnek az állománykezelés idejére, így az alkalmazott szer vagy kombináció nem lesz megfelelő hatékonyságú, illetve a gyomversengés érzékenyen érinti a kultúrnövényt (2–5. ábra). • Évelő gyomokkal, leggyakrabban mezei acattal fertőzött a terület (6. ábra).

5. ábra. Hatás 28 nappal az állománykezelést követően, pre-post alkalmazás nélkül. A kukorica halványabb és 20–30 centiméterrel kisebb, mint a szomszédos, pre-postban is gyomirtott parcella.

ROUNDUP MEGA pre-post kezelésben mezei acat ellen ROUNDUP MEGA pre-post kezelésben

2013, 2 GEP kísérlet, 2 adat

100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50

Hatékonyság, %

Hatékonyság, %

2013, 4 GEP kísérlet 27 adat

ROUNDUP MEGA 1,6 l/ha pre+állománykezelés

ROUNDUP MEGA 2,4 l/ha pre+állománykezelés

Állománykezelés 5-6 leveles kukoricában

2. ábra. A ROUNDUP MEGA vetés utáni, kelés előtti kezelés hatása az állománykezelés eredményességére egyéves és évelő gyomok ellen.

3. ábra. ROUNDUP MEGA hatása magról kelő gyomok ellen 12 nappal a kezelés után. A kép jobb fele a kezeletlen.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ROUNDUP MEGA 4 l/ha pre+állománykezelés

ROUNDUP MEGA 4 l/ha pre+állománykezelés

Állománykezelés 5-6 leveles kukoricában

6. ábra. ROUNDUP MEGA hatása mezei acat ellen kukoricában két időzítésben, 24–28 nappal az állománykezelés után. ROUNDUP MEGA-kijuttatás: PreA – a kukorica vetése után 3 napon belül; preB – a kukorica kelése előtt, amikor a csíra még legalább 3 centiméterre volt a talajfelszín alatt.

Javasolt alkalmazásmód A ROUNDUP MEGA minden nedvességmegőrzésre törekvő technológiában sikeresen alkalmazható a talaj nedvességét és tápanyagtartalmát pazarló gyomnövények ellen. A készítmény megfelelő időzítéséhez ajánlatos figyelembe venni a gyomok fejlettségét. Amennyiben a gyomok már a tervezett vetésidő előtt kikeltek és előrehaladott fejlettségben vannak, vagy őszi kelésű gyomok fordulnak elő a területen, akkor mindenképpen tanácsos a vetés előtti kijuttatás. Abban az esetben, ha éppen csak megindult a gyomkelés a vetés előtt, akkor az időzítés történhet a kultúrnövény vetése után. Kelőfélben lévő vagy kelés közeli állományt nem ajánlatos kezelni. A legnagyobb biztonságra való törekvés érdekében a permetezést a vetés után 3-4 napon belül célszerű elvégezni. Vetéskor a kikelt gyomokra részlegesen talaj kerülhet, vagy megtapossák a gépek, ezért 1-2 napot érdemes várni a kezeléssel, hogy a gyomok kiheverjék a vetéskori sokkhatást. A dózist az uralkodó gyomfajokhoz szükséges igazítani. Vetés után alkalmazva a ROUNDUP MEGA kijuttatható talajherbicidekkel együtt. Preemergens tankkeverékeknél fontos a keverhetőség. A ROUNDUP MEGA széles körű tesztelésen esett át, melynek folyamán a legtöbb, a tavaszi vetésű kultúrnövényekben alkalmazott talajherbiciddel jól keverhetőnek bizonyult. Ettől függetlenül az új formulációk miatt ajánlatos előzetes keverési próbát végezni. Czepó Mihály Monsanto Kft.

4. ábra. Hatás 28 nappal az állománykezelés után a ROUNDUP MEGA pre-post kezelést követően.

Megjegyzés: GEP kísérlet = minősített, független kutató állomás által végzett, a jó vizsgálati gyakorlat előírásainak megfelelő kísérlet.

2014. március

I 65

agrárexport

A keleti nyitás éve lehet 2014 A szakmában általánosnak mondható az a vélemény, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság egyik legreménykeltőbb kitörési pontja lehet az ún. keleti nyitás: a mintegy két évtizede elvesztett hagyományos felvevőpiacaink visszaszerzése.

U

gyanakkor az egykor szinte korlátlan mennyiségeket átvevő partnereink mára maguk is önellátóvá, sőt exportőrré váltak, esélyünk náluk is csak a magas minőségű, speciális értékeket hordozó termék kínálatával lehet. Orbán Viktor kormányfő és tárgyalódelegációja ez elmúlt hetekben rendkívül fontos gazdaságdiplomáciai lépéseket tett annak érdekében, hogy kapcsolataink erősödjenek a keleti térségek irányában. Számos egyéb célterület mellett a tárgyalásokon kiemelt szerepet kapott a magyar élelmiszer-termelés külpiaci lehetőségeinek erősítése Oroszországban, Kínában és az arab területeken. „Nem indulunk nulláról, mínuszról indulunk – ironizált az Agrárium kérdésére a jelenlegi helyzettel kapcsolatban a tárgyalásokon részt vevő egyik hazai gazdasági vezető. – De van komoly esélyünk, hogy a helyzet változzon” – fordította komolyra a szót. Nos, a magyar–orosz külkereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 11,5 milliárd dollárt, amiből az import mintegy 8,3 milliárd dollárt, az export 3,3 milliárd dollárt tett ki. A tárgyalásokról beszámoló Szíjjártó Péter, külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkár úgy vélte, hogy a Magyarország irányába mutatkozó mintegy 5 milliárd dolláros negatív szaldó kiegyensúlyozására az egyik legjobb lehetőség a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export növelése, ez a termékcsoport ugyanis most mindössze 8 százalékot képvisel a magyar kivitelben. Esélyek Ilja Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Magyarország számára ígéretes lehetőséget jelenthet az orosz piacon a baromfi exportja. További együttműködési

66 I

2014. március

terület lehet a kertészet és az üvegházi termelés, amiben Magyarországnak nagy tapasztalatai vannak. Ismertette, hogy az Oroszországban 2008 óta működő, mezőgazdaságot támogató program eredményeként ma országa gyakorlatilag önellátó sertéshúsból, továbbá vezető gabonaexportőr, nagy mennyiségben exportál napraforgó olajat is, és sajátos területet foglal el az ország kivitelében a rizs is, annak ellenére, hogy a klímaviszonyok Oroszországban kevésbé kedvezőek e termék számára, mint az ázsiai régióban. Szijjártó Péter beszédében sikerként említette, hogy az év első négy hónapjának külkereskedelmi adatai bizakodásra adnak okot, ugyanis míg például 2012 első négy hónapjában az Oroszországba irányuló magyar agrárexport 73 millió eurót tett ki, addig 2013 azonos időszakában már 95 millió euróért exportáltunk, vagyis mintegy 30 százalékkal nőtt az oroszországi agrárkivitel, és ez idő alatt a teljes magyar export 11 százalékkal nőtt – hasonló tendenciában reménykedünk az idei évben is. Különösen, mivel tavaly a magyar mezőgazdaság sokkal jobb évet zárt, mint egy évvel korábban. Hozzátette, hogy az éves mezőgazdasági kivitel értéke Oroszországba 2011-ben 192 millió euró volt, 2012-ben pedig már 214 millió eurót ért el. (A 2013-as adatok várhatóan március végén állnak majd rendelkezésre.) Az államtitkár a mezőgazdasági export növelése szempontjából kulcsfontosságú területként említette a tenyészállat-kivitelt, valamint a hús és húskészítmények exportját. Közölte, hogy az elmúlt három évben Magyar­ország megháromszorozta húskivitelét Orosz­országba, ahová jelenleg 140 ezer tonna húst exportálunk évente. A tárgyalásokat követően a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében mindehhez hozzátette azt

agrárexport is, hogy a tárgyalásokon különösen fontosnak ítélték az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy területét. Kemény verseny A magyar kormánydelegáció pekingi megbeszélései is komoly esélyt kínálnak a magyar agrárexportnak. Nagy lehetőségeket jelenthet ugyanis a világ agrárbeszállítói számára a rohamléptekkel növekvő keleti élelmiszer-kereslet. Ebben az új versenyben jó eséllyel indulhat Magyarország is: élelmiszer-termelésünk kiveheti a részét az egyre növekvő piaci lehetőségekből. A gondokkal küszködő európai piac és az itteni nagy versenytársak mellett az élénkülő keleti kereslet nagy kihívásokkal teli ugyan, de jelentős mennyiségeket befogadni képes új piacokat jelenthet. Az ezen piacokra való belépéshez azonban a hazai élelmiszeripar jelentős fejlesztésére is szükség lenne, ez azonban az elmúlt években elmaradt, illetve egyenlőtlenül valósult csak meg. A hatékonyság növelése azért is fontos lenne, mert a távol-keleti országok piacaiért nagyon kemény világverseny folyik, az ottani vevőkért Kanadával, az Egyesült Államokkal és Dél-Amerikával kell megküzdeni. Nagy jelentőséget tulajdonít az agrárkormányzat is a keleti, különösen a távol-keleti és az arab országokkal való együttműködésnek – ezt mind a nyilatkozatok, mind az elmúlt időszak kínai és szaúd-arábiai tárgyalásai alátámasztják. A kereslet adott: az arab országok fizetőképessége mellett kereslete is nő, a távol-keleten, különösen Kínában pedig évente nagyjából 10 milliónyival nő az a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű, feldolgozott élelmiszereket. Tömegtermelés és minőségi többlet Hogy tulajdonképpen miért is kell nekünk újraépíteni keleti irányú agrárexportunkat, arra számos magyarázat létezik. Az élelmiszer-kivitelünk ilyen irányú alakulását – egyéb ágazatok mellett – áttekintő, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen készült tanulmány (szerzője Tóth Ferenc) szerint a tradicionális magyar élelmiszer-gazdasági exportcikkeket évtizedeken át tartósan jellemezte az, hogy mindvégig hordoztak magukban egyfajta minőségi többletet a tömegtermelő versenytársak termékeihez képest, ugyanakkor ehhez megfelelő piaci munka, marketing támogatás nem kapcsolódott. A külpiaci érvényesülés alapját a termékek széles körére és a meghatározó volumenekre elsősorban a világpiaci tömeg­termékekkel versenyképes árak határozták meg, miközben az export nem mindig nyugodott költségelőnyökön. Nyilván sok szakmabeli emlékszik még az úgynevezett barterezésre, a rubel-olaj elszámolási rendszerekre, illetve az ezzel egy időben egyre feszítőbben jelentkező devizatermelési kényszerekre. A külpiaci versenyhelyzet fő összetevői hosszú távon át a következők voltak: az árérzékeny piaci szegmensek meghatározó szerepe, erős fenyegetettség az új, alacsonyabb költségekkel termelő versenytársak megjelenésétől, magas konjunktúraérzékenység, kínálati oldalon a természeti tényezőkből, illetve a tenyésztési ciklusokból és a feldolgozásból következő mennyiségi, gyakran minőségi ingadozás. A világpiaci árhatásokból, illetve a kínálati hatásokból

következően jellemző volt a bevételingadozás. Utóbbi, az amúgy sem magas exportjövedelmezőséget bizonytalanná is tette. Az exportőrök, illetve a termelők gyakran ezen nem a struktúra változtatásával, hanem az inputok árának a lenyomásával (pl. olcsó munkaerő) reagáltak. Mindez összefüggött a felhalmozóképesség alacsony voltával. (A külpiaci politika fontos eszköze volt az osztrák– magyar vámuniótól kezdődően a preferált külpiacok biztosítása és a belső piacok védelmére törekvés is. Ez a tendencia az 1989-es átmeneti időszakkal szűnt meg.) Sajátos a szocialista időszak fejlesztéseket iniciáló korszaka, ami nagyjából az 1960-as évek végétől egy jó évtizedig tartott. Ez a periódus fontos a modern technológiák (iparszerű termelés) meghonosítása, a képzett mezőgazdasági és részben élelmiszer-ipari szakembergárda megteremtése, az innovációs képesség megnövelése, a külföldi gép- és termelési rendszerek meghonosítása miatt. A magyar mezőgazdaságot ez a periódus elismert szakmai tudást hordozó ágazattá emelte a világgazdaságban. Ugyanakkor ezt a kifejlesztett potenciát és a meg­ növekedett beruházási lehetőségeket egyre inkább a KGST felé történő tömegméretű és sokszor alacsony igényszintű piac kiszolgálására használták fel. Így a létrejött struktúra megnövelt termelési kapacitásokkal újratermelte az évszázados betegséget: az alacsony fel­dolgo­ zottsági fokot, a feldolgozásoknál az alacsony, illetve vegyes minőséget, a piac árérzékeny szegmenseiben történő versenyt, a jövedelemtermelés problematikus voltát, miközben a termelés tőke- és innováció­igényessége megnőtt. A piacépítés és a marketingmunka alacsony szintű maradt, lényegében a KGST-be eladott nagy volumenekre terhelt költségek segítették a tőkés piaci fellépés fenntarthatóságát. A gazdaságpolitikának ez sokáig meg­ felelő volt, mert a KGST-relációból kőolajtermékeket lehetett importálni élelmiszer ellenében, s adott esetben dollárban is fizetett a szovjet partner. Érdemes megpróbálni A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar azon fő ágazatokhoz tartoztak az 1980-as évek végére, amelyek felelősek voltak a KGST-piacon felhalmozott lehívhatatlan aktívumokért. A KGST-re orientált termelési szerkezet, a merev struktúra és az 1980-as évek elejétől egyre növekvő költségek miatt a vállalatoknak szükségük volt a nagy volumenű és támogatott eladásra. Az ágazat vezetői tudták, hogy a túlélési esély a struktúrában egybekapcsolódik az állami KGST kereskedelmi politikával, de inkább afelé vitték az érvelést, hogy a szektor az ország külkereskedelmi aktívumot termelő ágazata, ezért stratégiai kérdés a léte, mintsem a figyelmeztető piaci jelzésekre reagáltak volna. Ugyanakkor az áruknak az 1990-es években a nyugati piacokra történő átterelése rövid távon többnyire sikeres volt. Ez a rövid távú siker azonban – egybe esve a termelésitulajdonosi szerkezet gyökeres belső átalakulásával – eddig nem járt együtt a keleti piacok módszeres visszaszerzésének szervezésével. Biztató fejlemény, hogy a hivatalos magyar gazdaságpolitika 2014-et a keleti nyitás évének nyilvánította. Van esélyünk és érdemes is újra megpróbálni. VT

2014. március

I 67

ajánlat

BigBag: a „Nagy mindent visz!” Az EURALIS új kukorica vetőmag csomagolása

2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon bevezet egy technikai újdonságot, az ún. BigBag kiszerelést. Mit jelent ez? Két hibridünk az ES Mosquito (FAO 350) és az ES Sensor (FAO 390) vesz részt a „programban”. Először is vegyük sorra a szereplőket. Az ES Mosquito egy háromvonalas (TC) hibrid, melyet magas termésszint jellemez, különböző termőhelyeken is (lásd a grafikonokat).

Saját üzemi kísérleteinkben 13 hely átlagában 8,84 t/ha termést ért el. Jó kompenzációs képességgel rendelkezik (kisebb tőszám, dupla csövek). Zöld száron érik, magas növekedésű, akár silónak is jó. Kiváló a Fusariumtoleranciája, egészséges növények jellemzik. A hibrid eleve igen jó ár/érték aránnyal rendelkezik, melyet a BigBag csak tovább fokoz.

Dombóvár, Róna Kft., 2013., FAO 300-399 (üzemi kísérlet)

Jánoshalma, Agroprodukt Kft., 2013. FAO 300-399 (üzemi kísérlet)

Az ES Sensor szintén háromvonalas (TC) hibrid. Kiemelkedő termésre képes intenzív körülmények között, kiegyensúlyozott a termésszintje normál és száraz viszonyok között. Kiváló kezdeti fejlődés jellemzi, sokáig zöld marad. Az ún. ROOTS POWER hibridjeink közé tartozik, azaz kiemelkedően erős gyökérrendszere (hosszú és vastag főgyökér, nagy számú másodlagos gyökér, valamint megfelelő szögállás a szár és a gyökérzet között) miatt átlag feletti az aszálytűrése. Mindkét hibrid a normál, 80 ezer szemes kiszerelés mellett BigBagben is kapható lesz, mely 2,5 millió szemet jelent, azaz kb. 30 ha-ra elegendő vetőmagmennyiséget biztosít. Miért érdemes a BigBaget megvásárolni? Például azért, mert további jelentős árelőnyt biztosít a normál zsákhoz képest. Ezen kívül megkönnyíti a vetés technikai folyamatát: a vetőgép feltöltése gyorsabb és egyszerűbb, valamint az elhasznált göngyöleg kezelése kisebb problémát okoz. Cégünk igény szerint flexibilis kiöntőcsövet is biztosít a BigBaghez. Az Euralis versenyképes kukorica kínálatában természetesen más hibridek is találhatók, melyek minden termőhelyre és minden elvárást kielégítő megoldást nyújtanak a sikeres és jövedelmező kukoricatermesztéshez. Ide tartoznak az ún. Tropical Dent© hibridjeink (nagyobb termés, stabilitás és jobb vízleadás a megnövekedett heterózis hatás miatt): ES Cubus (FAO 320), ES Gallery (FAO 340) és az ES Cortes (FAO 410), illetve a hagyományos típusúak: az ES Sigma (FAO 280), ES Flato (FAO 330), ES Antonetti (FAO 390), ES Blason Duo (FAO 420) és ES Zodiac (FAO 450). Csigó György Tamás termék- és marketingmenedzser

68 I

2014. március

ajánlat

A nagy mindent visz! 30 hektárnyi ES Sensor vagy ES Mosquito

Design: Opal Média

BigBag kiszerelésben

www.euralis.hu

2014. március

I 69

ajánlat

Makhteshim technológiára alapozott komplex védelem napraforgóban Az olajos növények jelentősége és szerepe az utóbbi évek során felértékelődött.

M

zt a magas kőolajár és az olajosok melléktermékeinek egyre fokozódó kereslete hozta magával. A középtávú előrejelzések szerint a trend folytatódik, és az olajos termények kereslete és árszintje tovább növekszik. Ennek következtében egyre nagyobb az igény az intenzívebb és hatékonyabb technológiákra. Ehhez nyújt segítséget a Makhteshim Agan Hungary Zrt. kiemelkedően széles növényvédőszer-kínálata napraforgóban. Talajfertőtlenítés: A neonikotinoidok használatának korlátozása a napraforgót is érinti. A rovarölő szeres csávázás megszűnésével a talajlakó és korai lombkártevők fokozott jelenlétével kell számolni. Erre a Makhteshim Agan Hungary Zrt. által megalkotott Pyrinex I.S. Technológia nyújthat segítséget. A Pyrinex I.S. Technológia a Pyrinex 48 EC-n (48% klórpirifosz) alapuló folyékony talajfertőtlenítő megoldás, amely intenzív gázosodása révén a talaj szilárd részeit átjárva fejti ki hatását. A védekezés szintjét előrejelzésre alapozva határozhatjuk meg. A dózis, a kijuttatás időpontja és eszközei a helyi igényekhez és adottságokhoz nagymértékben igazíthatóak, így a Pyrinex I.S. Technológia rendkívül rugalmas, megbízható és költséghatékony megoldást jelent. Nagyobb talajlakókártevőnyomás esetén hagyományos szántóföldi permetezőgéppel a készítmény maximális dózisát a teljes felületre kijuttatva, majd bedolgozva előzhető meg a komolyabb kártétel. Vetéssel egy menetben, sorkezeléssel, az erre a célra optimalizált Pyrinex pumpa segítségével avatkozhatunk be az egyes lárvafejlődési stádiumokba, így akadályozva meg az életképes egyedek fejlődését és a későbbi kártételt. A korai lombkártevők ellen állományban kijuttatva szintén kiváló megoldás a Pyrinex 48 EC. Gyomirtás: Annak érdekében, hogy a napraforgót az elvárt termésszinten tudjuk tartani, az intenzív műtrágyázás elengedhetetlen. Ebben a környezetben azonban a gyomnövények is intenzív fejlődésre képesek, a napraforgó viszont különösen a korai fejlődési stádiumában még nem rendelkezik komoly gyomelnyomó képességgel. Ahhoz, hogy ezt a korai gyomkonkurenciát megállítsuk, szinte elengedhetetlen a kelés előtti gyomirtás. Az utóbbi években megfigyelhető volt egyfajta eltolódás a toleráns és rezisztens hibridek és a kizárólag posztemergens gyomirtás irányába. Mára azonban ezen hibridek választása jobbára a biztonságra való törekvést mutatja, és felismerve az alap gyomirtás nélkülözhetetlenségét – csakúgy, mint a hagyományos napraforgók – nagyobb részük alap gyomirtásban részesül. A Makhteshim Agan Hungary Zrt. ajánlatának gerincét a már jól ismert RACER képezi, amelyben fluorkloridon dolgozik kiemelkedő hatékonysággal a legfőbb és nehezen irtható magról kelő kétszikűek (pl. parlagfű, selyemmályva, disznóparéj stb.) ellen. Száraz időjárási körülmények esetén a magasabb dózissal bedolgozható, mellyel hatása még kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá tehető. A magról kelő egyszikűek intenzívebb jelenléte esetén az S-metolaklórral kiegészített DuRACER-t ajánljuk. Kisebb parlagfű-fertőzöttséggel bíró területekre kiváló megoldás lehet a PendOxi (oxifluorfen, pendimetalin) csomagunk, amely gyomirtó filmréteget képezve a talajfelszínen helyzeti szelektivitással

70 I

2014. március

akadályozza meg a gyomkelést. Súlyosabb évelő egyszikű problémák ellen az egyik leggyorsabb szelektív egyszikűirtóval az Agil-lal (propaquizafop) védekezhetünk, míg enyhébb fertőzés esetén a Leopard (quizalofop-p-etil) jelent gazdaságos megoldást. Gombaölő szeres kezelés: A klímaváltozás nagy szerepet játszik a napraforgó növényvédelmében. Új, melegigényes gombafajok kerülnek előtérbe, illetve ezek jelenléte fokozódik. A magasabb szintű műtrágyázás, a maximális termésre és különböző extra tulajdonságokra való hibridnemesítés is sok kockázatot hordoz magában. Az intenzív tápanyag-utánpótlás hatására az erőteljes fejlődésű növények szövetei fellazulhatnak, megkön�nyítve a kórokozók gazdatestbe történő bejutását. A teljesítményre nemesített egyedek természetes betegség-ellenálósága háttérbe szorul, ezért ezek nagyobb odafigyelést és gondoskodást igényelnek. Manapság tehát az intenzív napraforgó termesztés elképzelhetetlen a kórokozók elleni védelem nélkül. A Zamir (tebukonazol, prokloráz) két olyan jól bevált hatóanyag kombinációja, amely szisztémikus és mélyhatású tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik, így védve a teljes növényt a fertőzés helyén és a friss hajtásokban is. Két különböző komponense révén aktívan véd az alternária, a diaporthe, a fehér- és a szürkepenész ellen. Kiváló védelmet nyújt továbbá az utóbbi években megjelenő – a tavaszi hideg periódusokban komoly fertőzéseket produkáló – phoma és makrophomina ellen is. Rovarölő szeres kezelés: Az állományban történő rovarkártevők elleni védekezéshez a repcében már jól ismert Mavrik 24 EW-t (taufluvalinat) ajánljuk, mind a poloskák, mind a levéltetvek károsítása ellen. Gyors és tartós hatása mellett a már virágzásnak indult napraforgóban is nagy biztonsággal használhatjuk a méhek veszélyeztetése nélkül. A mezei poloskák és levéltetvek károsítása során kialakuló fertőzési kapuk megakadályozásával a másodlagos gombafertőzések mértéke is visszaszorítható. Növénykondicionálás: A negatív környezeti tényezők, a kórokozók és kártevők okozta stressz hatásainak mérséklésére és megszüntetésére ideális megoldás a Multoleo, amely GA 14 algakivonatával egyfajta biostimulánsként erősíti az állomány immunrendszerét, javítja általános kondícióját és természetes védekező képességét. A készítmény emellett még bórt is tartalmaz, amely a virágkötődésnél, termékenyülésnél játszik jelentős szerepet. További információkért keresse a kereskedelmi képviselő kollégákat vagy látogasson el a www.mahun.hu weboldalra. Kőműves Balázs kereskedelmi képviselő Makhteshim Agan Hungary Zrt.

gépesítés

Emelkedő pályán a mezőgépipar Erős a magyar mezőgépipar. Az ágazat nettó exportőr volt 2010–2012-ben és az elmúlt év első felében. Az Agrárium a Mezőgép­ gyártók Országos Szövetségétől (MEGOSZ) kapott információkat a szektor helyzetéről, illetve jövőbeli esélyeiről.

A

válságot követő gyors ütemű felépülés után 2012-ben tovább folytatódott a mezőgazdasági gépgyártás kibocsátásának növekedése. A belföldi eladások bővülése az első háromnegyed évben nagyon dinamikus volt, az utolsó negyedévben azonban lelassult. A belföldi értékesítés volumene éves szinten így is igen kedvező, 18,9%-os volt. Ezzel szemben az export növekedése a lendületes első negyedév után jócskán lefékeződött, majd az év végén csökkenésbe ment át. A külföldi értékesítés volumene az év egészét tekintve 1,9%-ot ért el. Az alágazat kibocsátása összességében 2,7%-kal haladta meg az előző évi szintet. Ezzel az alágazat 2012-ben már megközelíthette, esetleg el is érhette a válság előtti, 2008-as csúcsteljesítményét. (Azért ilyen bizonytalan a megfogalmazás, mert 2011-re nézve technikai okokból torzak voltak a KSH által közölt növekedési indexek, így itt a legnagyobb cégek árbevételéből előállított „kvázi-aggregátumból” becsültük az alágazati növekedés mértékét.)   Elégedett szereplők Jelenleg az alábbi, töredékes és közvetett információk alapján következtethetünk a hazai mezőgazdasági gépgyártás teljesítményére. • A külkereskedelmi statisztika viszonylag részletes termékcsoportonként tartalmazza a kivitel és a behozatal adatait. Az adatgyűjtés havi rend­sze­res­ ségű, jelenleg az első félév adatai állnak rendelkezésre. Ezek szerint 2013 első félévében a különböző mezőgazdasági és erdészeti gépek kivitele euróban számolva 3,6%-kal haladta meg az előző év első felében megvalósult exportot. Mivel az átlagos EUR/HUF árfolyam 2013 és 2012 első félévében gyakorlatilag megegyezett, az ágazat exportárai pedig alig emelkedtek, az értékesített volumen kb. 2,5%-kal nőhetett. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az alágazat vállalkozásai nem csak mezőgazdasági gépeket exportálnak, így ez a statisztika csak a kivitelük egy részét fedi le. (Az adatok megtalálhatók az adatmellékletben.) • A mezőgépgyártók európai szövetsége, a CEMA havonta végzett konjunktúrafelmérései alapján az iparági szereplők az idén jórészt elégedettek voltak a piaci helyzettel. A közeljövővel kapcsolatban szintén óvatos optimizmust mutatnak a megkérdezett vállalkozások. Mivel a hazai mezőgépgyártás kibocsátása az eddigiekben erősen együtt mozgott

a CEMA bizalmi indexével, ez a tényező is visszafogott exportnövekedést valószínűsít 2013 első felében. • Az Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedévente készít statisztikát a mezőgazdasági gépek magyarországi kereskedelméről. Egyelőre a 2013. év első negyedévének adatait publikálták. Ebben az időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összességében csökkentek, ám ezen belül a különféle munkagépek iránt többnyire igen nagy volt a kereslet. Az adatok természetesen az importgépek forgalmát is tartalmazzák, így belőlük nem lehet közvetlenül következtetni a hazai gyártók belföldi értékesítésére, ráadásul még nem érhetők el a második negyedév feldolgozott adatai sem. Feltételezzük azonban, hogy egy ilyen kedvező piaci helyzetben a hazai gyártók növelni tudták eladásaikat.   Áremelkedés Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági gépgyártás termelői árai erőteljes együttmozgást mutattak a gép- és berendezésgyártás egészével. A termelői árak emelkedése jellemzően mindkét területen kissé elmaradt az ipari és a feldolgozóipari átlagtól. Csak azokban az években volt másképp, amelyekben a forint nagyobb leértékelődésére került sor. A 2000. évi szinthez képest a mezőgépgyártásban bekövetkezett termelői áremelkedés összesen kb. 30%-ot tett ki – miközben a világpiaci (és így a hazai) acélárak 2000-hez képest mára csaknem megduplázódtak. Az alágazati bruttó átlagbér 2003-hoz képest majdnem 90%-kal emelkedett (2003-as a legrégebbi adat a KSH honlapján). Az inputárak növekedése tehát jóval gyorsabb volt az értékesítési árak emelkedésénél. 2008–2012-ben az értékesítésen belül az export- és az importárak emelkedése közel azonos mértékű volt: évi átlagban 2,5% (belföldi értékesítés) és 2,7% (export). Az exportárak alakulása rendkívül erős együttmozgást (+99%-os korrelációt) mutatott az EUR/HUF árfolyam alakulásával, ugyanis az index a forintosított exportárak alakulását tükrözi. Ha az árfolyamhatásokat kiszűrjük, azt látjuk, hogy a kiviteli árak lényegében stagnáltak, egészen pontosan évi átlagban 0,2%-os exportárcsökkenést kapunk. 2011–2012-ben igen jól alakult a mezőgépgyártás belföldi értékesítése. Ez 2011-ben 5% feletti termelői

Jó minőségű munkagépek A hazai mezőgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dolgozik. A mezőgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezőgépgyártás ipari termelése 2012. évben 162 milliárd Ft volt, amiből a belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft. A 2011. évhez képest 10%-os volt a mezőgépipar termelésének a növekedése. A mezőgazdasági termelés szereplői a hazai mezőgépipartól jelenleg a munkagépigényük 25%-át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett a MEGOSZ tagjai azt szeretnék elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%-ra nőjön. Ezt lehetővé teszi a jó minőségű, kedvező áron előállított hazai gyártású mezőgazdasági munkagépek típusválasztéka.

2014. március

I 71

gépesítés

A mezőgépipar gyártmánycsoportjai, fő beszállítói • Talajművelő gépek: ekék, tárcsák, magágykészítő gépek, kultivátorok • Vetőgépek: gabonavető gép és szemenkénti vetőgép, mulcsvetőgép • Szerves- és műtrágyaszóró gépek • Növényvédő gépek: szántóföldi, kertészeti permetezők • Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona, kukorica, napraforgó adapter • Szálastakarmány-betakarító gépek • Szárzúzók, mulcsozó gépek • Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz • Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tároló silók • Erdészeti gépek: pásztakészítők, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru Mindezek alapján elmondható, hogy a hazai mezőgépipar a mezőgazdaság számára jó minőségben gyárt munkagépeket, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezőgéptípusok száma mintegy 1200–1300 körülire tehető. A mezőgépipar hazai beszállító gyárai: • CLAAS HUNGARIA Kft., a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt; • LINAMAR HUNGARY Zrt., OROS DIVÍZIÓ, kukorica- és napraforgó adaptereket gyárt. A másik két divízió járműalkatrészek gyártója, beszállítója. • A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ős traktorokhoz a Claas és John Deere cégek számára. • REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtóműveket, kardántengelyeket és gépelemeket. • FRANK HUNGÁRIA Kft. talajművelő szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cégnek szállít.

áremelkedést tett lehetővé, 2012–2013-ban azonban – noha az élénk belföldi kereslet fennmaradt – már mérséklődtek a belföldi eladási árak. Az acélkohászati termékek világpiaci árai 2012-ben és 2013 első felében csökkenő tendenciát mutattak.   Nyolcezer alkalmazott A mezőgépgyártásban foglalkoztatottak létszáma a különböző statisztikai források szerint 2010-ig 5000 fő körül mozgott. 2011-ben azonban egy csapásra, vagyis 2010 decemberéről 2011 januárjára 57%-kal (mintegy 2600 fővel) nőtt az ágazati létszám. A rendkívüli növekedést azonban – a konjunktúra hatásai mellett – egyes vállalkozások ágazati átsorolása befolyásolta. 2012 végén a mezőgazdasági gépgyártás cégeinél alkalmazásban állók létszáma (beleértve a havi legalább 60 órát dolgozó részmunkaidős foglalkoztatottakat) 7958 főt tett ki. 2012 decemberéről 2013 januárjára aztán csaknem 2800 fővel, kb. egyharmadával zuhant a foglalkoztatottak száma – a statisztika szerint, ugyanis megint átsorolásokra került sor. A létszám alakulásának legfrissebb fejleményeiről így 2013-ban sajnos nem lesznek megbízható adatok. A válság időszakában a bruttó és a nettó bérek 2009-ben nominálisan is csökkentek. Ezt a cégek már 2010-ben igyekeztek kompenzálni, 2011–2012-ben pedig valamivel az ipari, sőt a gépipari átlag fölötti bruttó béremelkedés valósult meg az alágazatban. Ezt azonban az adórendszer változásai és a stagnáló gazdaság közepette is magas infláció nagymértékben apasztotta. Így a 2012. évi nettó reálkereset mindössze 1,7%-kal haladta meg a válság előtti, 2008-as szintet. 2013 első felében a nettó reálkeresetek ismét növekedni tudtak. A mezőgazdasági gépgyártásra már 2008-ban is jellemző relatív bérhátrány a válság hatására jelentősen kitágult, majd 2011–2012-ben minimálisan szűkült. A

72 I

2014. március

szakképzett, jó kvalitásokkal rendelkező és motivált munkaerő tartós biztosításához mindenképpen további erőfeszítésekre lesz szükség.   Tőkék és hozamok 2011-ben a mezőgazdasági gépgyártásban működő vállalkozások jegyzett tőkéje 35%-ban belföldi magántulajdonosok, 65%-ban pedig külföldi tulajdonosok kezében volt. A korábban is minimális súlyú állami és egyéb tulajdon jelenléte megszűnt. A 2005-től kezdve eltelt időszakot tekintve a belföldi magántulajdon aránya csökkenő, míg a külföldi tulajdon aránya növekvő volt az alágazatban. 2005-ben még kb. 50–50% volt a két tulajdonosi kategória részesedése a jegyzett tőkén belül. Az alágazat pénzügyi mutatói a válság közepette is meglepően stabilak maradtak. Az üzemi eredmény mindvégig pozitív volt. A 2009-ben kialakult veszteséget kizárólag a pénzügyi műveleteken elszenvedett nagyarányú veszteség eredményezte. Ezt már 2010-ben sikerült lefaragni, így itt a szűkülő üzemi eredmény ellenére már nem elhanyagolható mértékű adózás utáni nyereség keletkezett. A termelés gyors ütemű növekedésének hatására 2011-ben az ágazat jövedelmezősége visszatért a válságot megelőző, magas szintre. Nagyarányú veszteség tehát nem erodálta érdemben a saját tőkét, ami a vállalkozások csökkent gazdasági aktivitásához mérten még árnyalatnyit javuló tőkeellátottságot is eredményezett. Ilyen körülmények közt a likviditási mutatók szintén nagyon jók maradtak. 2011ben a tőkeellátottság és a likviditás mutatói egyaránt jelentősen javultak, ami szokatlan a felpörgő növekedés közepette. Cikkünk elkészítéséhez köszönjük a MEGOSZ, illetve Fekete Gyula főtitkár segítségét! Agrárium-információ

$SURÀNYiODV]WiVD $NWXiOLVDMiQODWRND9,&21WyO

([WUD

WiUFViVIĬNDV]D $]([WUDHVIĬNDV]D KLGUDXOLNXVNLHPHOpVVHO GEYiJyWiUFViYDO V]DEDGRQIXWyVNDUGiQWHQJHOO\HO PPXQNDV]pOHVVpJEHQ

$QGH[

$NpSHNLOOXV]WUiFLyN

UHQGUDNy

$QGH[SURÀJpSQHPFVDN NLVJD]GDViJRNQDN 3UR/LQHKDMWyPĬYHO YLOODNDUUDONDURQNpQW GXSODYLOOiYDOKLGUDXOLNXV PDJDVViJiOOtWiVVDOpVDODSEyO WDQGHPWHQJHOO\HO

59

YiOWR]yNDPUiVEiOi]y 59)1YiOWy]yNDPUiV EiOi]y)RFXVNH]HOĞHJ\VpJJHO PEiODiWPpUĞYHO KiOyN|W|]ĞYHO PHVUHQGIHOV]HGĞYHO DXWRPDWDOiQFNHQpVVHO KiURP]yQiEDQiOOtWKDWy EiODW|P|UVpJEiODNLJXUtWy NHUpNNHO

7RYiEELLQIRUPiFLyNNHUHVNHGĞSDUWQHUHLQNQpOpVD]DOiEEL HOpUKHWĞVpJHNHQ .YHUQHODQG*URXS+XQJiULD.IW5008 Szolnok, Karinthy út 63. 7HO Fax: 06-56/527-019 e-mail: [email protected] 5HQF]HV0LNOyV:HLODQG5yEHUW Z Z Z Y L F R Q  K X

ajánlat

Vetéssel egymenetben történő lokális magágykészítés

Homogén növényállomány kialakítása Tavaszi magágykészítés vetéssel egy menetben

Tavaszi, mélyen gyökerező kapás kultúrákban – kukorica, napraforgó – a legfontosabb cél a homogén növényállomány létrehozása és fenntartása. Minden egyes agrotechnikai beavatkozásunknak ezt a célt kell szolgálnia. Következő cikksorozatunkban ennek a technológiai lépéseit szeretnénk áttekinteni. A mostani cikkünk témája a magágykészítés.

Magágykészítés célja, feladata A homogén növényállomány létrehozására a mag­ágy­ készítés közvetlen hatással van. A magágykészítés célja a vetőmag befogadására alkalmas, megfelelő nedvességű és hőmérsékletű talajállapot létrehozása a talaj védelme mellett. Az ideális magágy egyenletes, a vetési mélységet nem befolyásolja, a mag feletti réteg kellően laza, a vetési mélység alatt nem túlzottan tömör (zárórétegmentes), a gyökérfejlődést nem akadályozza és vetési mélységben kellően nedves, nyirkos. A teljes felületen kertszerűen elmunkált magágyat a korábbi gyomirtási technológiák kívánták meg (presowing, preemergens), azonban a ma alkalmazott postemergens gyomirtási technológiák ezt nem igénylik. Ez lehetővé teszi, hogy elegendő a vetőmag közvetlen közelében történő lokális magágy létrehozása. Sor-sorköz megkülönböztetés A sor-sorköz megkülönböztetése elsősorban vetésnél és növényápolási munkáknál érvényesül. Azonban ezt az elvet a John Deere Green Star navigációjával, RTK jelpontossággal az alapművelésnél, a tápanyag-utánpót-

74 I

2014. március

lásnál és mag­ágykészítéssel egy menetben történő vetés során is érvényesíthetjük. A 2 cm-es pontosság és az időben történő megismételhetőség lehetővé teszi az egyes munkaműveletek azonos nyomvonalon történő használatát. Ezen elv segítségével biztosítható, hogy a művelési zóna oda összpontosul, ahol az adott növény fejlődni fog, az adott inputanyagok pedig oda koncentrálódnak, ahol a legjobb a hasznosulásuk. A sor-sorköz megkülönböztetése érvényes az erőgépek üzemeltetésére is. Ez esetben a sorközjáró ikerkerekezés alkalmazása a legjobb lehetőség a talajtaposás csökkentésére, így elkerülve a vetendő sorok tömörödését, amely eltérő kelést és heterogén növényállományt okozna. Mivel viszonylag kis vonóerejű, nagy sebességű munkákról beszélünk, nincs szükség nagy traktortömegre sem. Távolítsuk el a felesleges pótsúlyozást az optimális súly elérése érdekében. Ajánlott a 45 kg/LE vagy az alatti tömeg-lóerő arány elérése. Alapművelés és elmunkálás Az alapművelés helyes megválasztása és jó minőségben történő elvégzése már alapjaiban meghatározza a továb-

ajánlat bi beavatkozások számát, illetve a vetés minőségét. Ezért fontos, hogy mindig a talajállapotnak megfelelő alapművelési módot alkalmazzuk. Az alapművelés megválasztásakor többek közt vegyük figyelembe a talaj fizikai féleségét, nedvességtartalmát, az esetleges tömörödések mértékét, az elővetemény típusát, talajra gyakorolt hatását, illetve szármaradvány-borítottságát és az alapművelési mód környezetre való hatását. Ugyanilyen fontos művelet az alapművelés megfelelő elmunkálása. Ezt rendszerint tavasszal szoktuk elvégezni, azonban nagy a kockázata, hogy nem leszünk képesek azonos mélységű, nedves talajszerkezet kialakítására. A hantos, egyeletlen felszín tavasszal elmunkálva foltokban száraz, rossz minőségű magágyat eredményezhet. Éppen ezért az alapművelést még az ősz folyamán, vagy akár téli fagymentes napokon munkáljuk el, létrehozva az egyenletes talajfelszínt, amely megalapozza a további beavatkozások és a vetés jó minőségben történő elvégzését. Az őszi alapművelések után a kötöttebb réti vagy agyagos erdőtalajokon előfordulhat, hogy a nedves talajviszo­nyok miatt az őszi elmunkálás elmarad vagy nem meg­felelő minőségű, nem lesz elég egyenletes a talajfelszín. A lazább homokos talajokon pedig gyakran előfordul, hogy a téli csapadék hatására túlságosan visszatömörödik, levegőtlenné válik a talaj. Forgatás nélküli alapművelések után gyakori a kora tavaszi gyomosodás és árvakelések megjelenése is. Ezekben az esetekben szükség van egy tavaszi munkaműveletre, beavatkozásra. Gyomo­so­dáskor, ha a talajfelszín kellően egyenletes a vetőgép számára, elég egy teljes felületű vegyszeres gyomirtás. Ha sok a felszíni egyenlőtlenség vagy letömörödött a talaj, akkor sekélyen (5-8 cm) végezzünk a vetés irányával megegyező tavaszi felszínalakítást. Kerüljük itt is a túlzottan nedves talaj művelését és a felületet zárjuk le a minimális nedvességvesztés érdekében.

A cápafogú sortisztító 2-4 cm mélységben, 15-20 cm szélességben eltolja, elvágja a vetendő sorok elől a rögöket, szármaradványokat, sekélyen feltöri a visszatömörödött talajt. A mélység precíz beállítása csapfurat segítségével történik a talajállapotnak és talajnedvességnek megfelelően. Lazább talajokon a bordás mélységtartó kerék segítségével úszó helyzetben is használható, így elérve a tökéletes mélységtartást kevésbé egyenletes felszín esetén is. A hullámos elővágó tárcsa feladata a mélyebb, 4-5 cm széles intenzív keverés, porhanyítás. Elvágja az ottmaradt szármaradványokat, áttöri a visszatömörödött talajt, megnyitja a vetőcsoroszlya előtti talajréteget. A mélység precíz beállítása rögzítőcsavar és kapcsolókörmök segítségével történik 0,5 cm-es fokozatonként. Az elővágó tárcsa ajánlott munkamélysége mindig a vetés

Magágykészítés és vetés Ha jó minőségben a talajállapotnak megfelelően megtörtént az őszi alapművelés és annak elmunkálása, nincs szükség külön menetes teljes felületű magágykészítésre. Egy John Deere szemenkénti vetőgépet a megfelelő kiegészítők felszerelésével magágykészítő funkciókkal is el tudunk látni, legyen szó teljes felületű forgatásos, forgatás nélküli vagy sávos alapművelésről. Így vetéssel egy menetben megtörténik a teljes értékű lokális mag­ágy­ készítés. Eszközei az egyes vetőkocsikra szerelhető és attól független állítható bordás kerékkel ellátott, cápafogú sortisztítók és a szintén függetlenül beállítható hullámos elővágó tárcsák.

mélység fölött 2 cm-rel legyen, elkerülve a magárok rombolását, túlzott mértékű levegőssé tételét, amely nem tenné lehetővé a tökéletes talaj-mag kapcsolatot. Mivel a magágykészítő egység kifelé kényszeríti a vető­kocsikat a talajból, nagyobb csoroszlyanyomásra van szükség, hogy az egyes művelőelemek megfelelő munkaminőséggel tudjanak dolgozni, és a vetésmélység is egyenletes legyen. Ezt a plusz nyomást a vetőgépre felszerelhető, fokozatmentesen állítható, pneumatikus vagy 4 fokozatban állítható mechanikus rugókkal lehet elérni, melyek a vetőgép járókerekéről terhelést adnak át a vetőkocsikra, így akár elérhető a 380 kg-os csoroszlyanyomás is, amely biztosítja a tökéletes mélységtartást. A felsorolt vetőgép-kiegészítők használatával a magágykészítés követelményei műveletszám csökkenéssel és nedvességmegőrzéssel lokálisan, a mag közvetlen környezetében precízen teljesíthetők, ezáltal elősegítve az egyöntetű kelést és a homogén növényállomány létrehozását.

Cápafogú sortisztító és hullámos elővágó tárcsa

Magágykészítés és vetés sorközjáró kerekezéssel és műholdas navigációval

Bellai Tamás Fejlesztőmérnök KITE zRt.

2014. március

I 75

gépesítés

A korszerű arató-cséplő gépek szerkezeti megoldásai A gabonafélék, az olajnövények magjait – egyes magnak termesztett szálastakarmányok, hüvelyesek magtermését – a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban szinte kizárólag arató-cséplőgépekkel takarítják be. A mezőgépgyártás folya­ matos gyártmányfejlesztési munkáinak köszönhetően a mai aratócséplő gépek kiforrott konstrukciók, mérnöki alkotó munka magas fokú kifejezői.

A

1. ábra. Az arató-cséplő gépek csoportosítása konstrukciójukat tekintve

különböző hagyományos építésű, keresztben elhelyezett cséplőszerkezetű, szalmarázós, vagy forgó szalmaleválasztású és axiáldobos aratócséplő gépek cséplő és tisztító szerkezeti konstrukcióiban már szinte a teljes megvalósítható innováció jelen van. A különböző konstrukciójú arató-cséplő gépek cséplőszerkezeti méreteik, melyek meghatározzák a gépek áteresztőképességét, illetve szemtömeg-teljesítményét, gépcsalád elven, az igényeknek megfelelően különböző nagyságrendben készülnek. Az adott konstrukciójú arató-cséplő géppark kapacitását Magyar­ országon az őszi búza termesztés-betakarítás ökológiai adottságai határozzák meg. A napraforgó és kukorica esetében is az időjárási viszonyok és a szárítókapacitás a korlátozó tényező, és az a tény, hogy a termőterületet mielőbb szabaddá kell tenni az őszi kalászosok vetésének biztosítására. Napraforgó-, illetve kukorica­betakarításra ezen konstrukciók megfelelő adapterrel felszerelt változatai használhatók.

ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK Konstrukció kialakítás

Magajáró

Anyagáramlás a cséplődobon

Tangenciális

Tisztítóventilátor

Radiál lapátozású v.

Magleválasztás módja Alkalmazott terület

76 I

Szalmarázó ládás Síkvidéki

2014. március

Univerzális alvázra szerelt

Vontatott

Axiális

Axiálventilátor

Keresztben elhelyezett forgódob + szalmarázó

Turbóventilátor

Hosszirányban elhelyezett forgódobok

Lejtős terület

Speciális

Az eltérő vállalkozói igények kielégítésére különböző konstrukciójú és nagyságrendű arató-cséplő gépek állnak rendelkezésre. A mai arató-cséplő gépeket – konstrukciójukat te­kint­ve – az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • az anyagáram irányára merőleges verőlécekkel szerelt, tangenciális leválasztású dob, esetenként forgóleválasztó dobokkal kombinálva, és a gép hos�szanti szimmetriatengelyével párhuzamosan elhelyezett szalmarázó ládák; • tangenciális leválasztású dob és spirális anyagszállítású forgó szalmatovábbító és -leválasztó hengerek; • axiális cséplőszerkezetű és spirális szalmatovábbítású forgóleválasztó. Ezt a csoportosítást szemlélteti az 1. ábra. Az arató-cséplő gépek fenti csoportosításának megfelelő konstrukciói változatos képet mutatnak – különösen a szalmarázós gépek vonatkozásában – ezen konstrukciós megoldásokat célszerű a következőkben áttekinteni az egyes konstrukciók előnyeinek, hátrányainak megismerése céljából. A konstrukciótól függetlenül a betakarítógép nagyságrendjének kiválasztásánál figyelembe kell venni: • a területi adottságokat, • a vetésterület nagyságát, osztottságát, • a betakarításra rendelkezésre álló időszakot, • a fajtaösszetételt, • az üzemeltetési adottságokat (pl. bérvállalkozás; vándorlási, átszerelési idő stb.). Ezen szempontok figyelembevételével azonban a széles körű típusválasztékból az igényeknek és adottságoknak legjobban megfelelő arató-cséplő géptípus kiválasztható.

Axiáldobos

Területteljesítmény Az arató-cséplő gépek teljesítményét a cséplő- és tisztítószerkezet konstrukciója, geometriai méretei, a beépített motor teljesítménye határozhatja meg. A kisebb termőterülettel rendelkező vállalkozások a hagyományos épí-

gépesítés tésű, tangenciális cséplőszerkezetű, 1000–1300 mm dobszélességű, 4–5 szalmarázó ládás arató-cséplő gépeket használhatják előnyösen. Az ennél nagyobb termőterülettel rendelkező vállalkozók számára pedig a nagyobb geometriai méretekkel, 1400–1700 mm dobszélességgel, többnyire kombinált magleválasztású cséplőszerkezettel és 5–6 szalmarázó ládával rendelkező gépek használata javasolható. A  hagyományos cséplőszerkezettel és forgódobos szalmaleválasztóval rendelkező gépek kalászos gabonában, illetve őszi búzában is nagy szemtömeg területteljesítménnyel dolgozhatnak. A hagyományos cséplőszerkezetű és a gép hossztengelyében szimmetrikusan szerelt forgó szalmaleválasztású gépek és a nagyteljesítményű axiáldobos gépek a nagy termőterülettel és jó termőhelyi adottságokkal rendelkező vállalkozások részére jelenthet megoldást 5–10 t/ ha hozamok mellett. Természetesen a mindenkori áteresztőképesség ki­hasz­ nálásához az arató-cséplő gépeket jól be kell szabályozni, a meglévő terméshozamokhoz megfelelő munkaszélességű napraforgó-betakarító, illetve kukorica-csőtörő adaptereket kell kiválasztani. A kisebb teljesítményű arató-cséplő gépek vágóasztalai általában merev vázkerettel kapcsolódnak a ferdefelhordóhoz. A nagyobb munkaszélességű változatoknál pedig egyaránt megtalálhatjuk a szállítókocsis merev vázszerkezetű, illetve a szállítási helyzetben összecsukható vázkeretű változatokat. Az eltérő konstrukciójú cséplőszerkezetek beszabályozása nagyon nehéz feladat, és még a korszerű ellenőrző műszerekkel, szemveszteségjelző berendezésekkel felszerelt típusoknál sem tekinthetünk el a szántóföldi próbáktól. Az arató-cséplő gép műszaki jellemzői mellett figyelembe kell venni a terményjellemzőket, fajta, nedvességtartalom, hozam stb., a napraforgó és kukorica esetében a dobfordulatot minden esetben 400–600 f/ min közöttire kell állítani. Kukorica esetében a nagyobb szemterhelés és a kisebb mennyiségű melléktermék miatt az alsó rostát célszerű kivenni. A szántóföldi próbánál a beállított értékek mellett úgy kell megválasztani a munkasebességet, hogy a szemveszteség értéke ne haladja meg az 1,5%-os értéket. Emellett a szemtörés és szemtisztaság is fontos paraméter: a szemtörés értékének 2% alattinak, a szemtisztaságnak pedig 98% fölöttinek kell lennie. A nálunk nagy darabszámban üzemeltetett CLAAS gyártmányú (kombájnok kisebb teljesítményű AVERO típusai hagyományos) MEGA, MEDION TUCANO, illetve LEXION sorozatú gépei „APS” rendszerű cséplőszerkezettel vannak felszerelve, ami azt jelenti, hogy a cséplődob előtt elhelyezett gyorsítódob az anyagot felgyorsítva és előcsépelve adja át a cséplődobnak, a harmadik dob pedig hatékony utócséplést végez. A CLAAS LEXION 600; 580; 570 gépeknél a harmadik henger két oldalra a rotorokhoz szállítja az anyagot. A JOHN DEERE cég a továbbfejlesztett új W sorozatú gépein – nagy kosárátfogási szög mellett – nagy átmérőjű cséplődobot és azt követően egy utóverő dobot alkalmaznak, amely megakadályozza az anyag visszahordását. A JOHN DEERE cég új, kombinált szalmaleválasztású T sorozatú gépeinél külön terelő- és leválasztó­

2/a-b ábra. A JOHN DEERE T sorozatú gépek cséplőszerkezeté­ nek működése, GPSvezérlésű JD aratógép csoport munka közben

dobokat alkalmaznak. Az  új sorozat gépein is hasonló cséplőszerkezetet alkalmaznak, csak ott az utóverő feladata a rotorokra jutó anyag egyenletes oszlatásával bővül, és a visszahordást a harmadik sima henger akadályozza meg (2/a–b ábra). A NEW HOLLAND gyártmányú CSX és az újabb fejlesztésű CX arató-cséplő gépek cséplőszerkezete nagy átmérőjű dobból, utóverőből, forgódobos ujjas magleválasztóból és szalmaelosztó hengerből áll. A CR sorozatú gépek pedig két axiáldobbal vannak felszerelve. A cséplőszerkezeten általában forgattyús hajtóművel működtetett rázóasztal található, amely az egymással ellentétes mozgásban lévő felső- és alsó rostára juttatja az anyagot (3/a–b ábra). A JOHN DEERE W sorozatú arató-cséplő gépeknél a rázóasztal lengő mozgása helyett csigák szállítják az anyagot. A tisztítólevegőt általában radiál lapátozású turbóventilátorok állítják elő. A tisztítólevegő mennyisége a ventilátorok fordulatszámának változtatásával állítható be. A ventilátorok fordulatszám-változtatása elektromos távvezérléssel valamennyi típuson könnyen elvégezhető. A síkvidéki arató-cséplő gépek tisztító berendezése fix beépítésű, ezért enyhe lejtőn való üzemeltetés esetén terelőlemezeket kell elhelyezni. A síkvidéki gépek egyes változatai önszintező berendezéssel is fel vannak szerelve, ezeknél a gépeknél a tisztítószerkezet 17%-os lejtőig automatikusan vízszintbe áll. A 17%-nál nagyobb lejtők esetén a hegyi változatok használata célszerű. Magyar­ országi viszonyok között az önszintező tisztítóművel szerelt gépek általában megfelelőek. A szalmarázó hatékonyságát – az optimális munkasebesség megválasztása mellett – a megfelelő nedvességtartalom melletti betakarítással lehet leginkább kihasz-

3/a-b ábra. A NEW HOLLAND CSX, illetve CX sorozatú gépek cséplőszerkezete és a CX 980 gép őszibúzabetakarításban

2014. március

I 77

gépesítés 4. ábra. Az arató-cséplő gépek nagyságrendjét meghatározó paraméte­ rek összefoglalása

ARATÓ-CSÉPLŐ GÉP NAGYSÁGRENDJE

Arató-cséplő gép konstrukciója

Keresztben elhelyezett tangenciális verőléces dob, szalmarázós leválasztás

Dobszélesség: 1040–1110 mm; átmérő: 450–500 mm; tisztítófelület: 3,00–3,68 m2; szalmarázó ládák száma: 4 db áteresztőképesség: 8–10 kg/s

Dobszélesség: 1110–1420 mm; átmérő: 450–660 mm; tisztítófelület: 4,32–4,74 m2; szalmarázó ládák száma: 5 db áteresztőképesség: 10–13 kg/s

Dobszélesség: 1580–1700 mm; átmérő: 450–750 mm; tisztítófelület: 5,10–5,80 m2; szalmarázó ládák száma: 6 db áteresztőképesség: 12–14 kg/s

Keresztben elhelyezett tangenciális verőléces dob és forgódobos + szalmarázós leválasztás

Dobszélesség: 1300–1380 mm; átmérő: 600–607 mm; tisztítófelület: 4,10–4,38 m2; szalmarázó ládák száma: 5 db áteresztőképesség: 10–12 kg/s

Dobszélesség: 1560–1670 mm; átmérő: 660–750 mm; tisztítófelület: 5,21–6,00 m2; szalmarázó ládák száma: 6 db áteresztőképesség: 12–14 kg/s

Keresztben elhelyezett tangenciális verőléces dob, hosszirányú forgóleválasztó hengerek

Dobszélesség: 1400–1420 mm; átmérő: 445–464 mm; tisztítófelület: 5,1 m2; rotorok száma: 2 db áteresztőképesség: 14–16 kg/s

Dobszélesség: 1700 mm; rotorátmérő: 600 mm; tisztítófelület: 5,8–6,2 m2; rotorok száma: 2 db áteresztőképesség: 16–19 kg/s

Hosszirányban elhelyezett cséplő- és leválasztó axiális dob

Axiáldob száma: 1 db; hossza: 2612–3130 mm; átmérője: 762–750 mm; tisztítófelület: 6,5 m2; áteresztőképesség: 10–12 kg/s

nálni. A szalmarázó hatékonyságának növelésére a szalmarázó ládák fölött különböző konstrukciójú, illetve mechanizmusként működő lazító szerkezeteket alkalmazunk. Az újabb változatokon az anyagárammal szemben forgó, vezérelt ujjas dobok lazítják a szalmát. A szalmarázó ládák hatékonyságának növelését a kritikus fordulat, illetve az alkalmazható geometriai méretek korlátozzák. Ezért alkalmazzák a rotoros, vagyis forgódobos szalmaleválasztókat (CLAAS LEXION 600; 580; 570; JOHN DEERE C 9780i; NEW HOLLAND

Axiáldob száma: 2 db; hossza: 390–2638 mm; átmérője: 432 mm; tisztítófelület: 5,4 m2; áteresztőképesség: 12–16 kg/s

Axiáldob száma: 2 db; hossza: 390–2638 mm; átmérője: 559 mm; tisztítófelület: 6,5 m2; áteresztőképesség: 16–20 kg/s

TF). Ezeket a gépeket – a hagyományos szalmarázós gépekhez képest – nagyobb teljesítménnyel lehet üzemeltetni napraforgó, kalászos gabona és kukorica betakarításban is. A különböző konstrukciójú arató-cséplő gépek nagyságrendjét meghatározó paramétereket a 4. ábrában foglaljuk össze. Dr. Kelemen Zsolt NAIK MGI – Gödöllő

Permetezőgépek magyar gyártótól

2200/810 AXI permetező 4700 Euro

78 I

2014. március

2200/18MRXH hidro 9200 Euro

gépesítés

Az arató-cséplő gépek adapterei, vágóasztalok Az arató-cséplő gépekkel betakarítható gabonafélék, az olajnövények, valamint a fehérje- és rost-, vagyis a GOFR-növények termesztésénél a termelési költségek csökkentésének egyik fontos része az arató-cséplő gépekhez megfelelő munkaszélességű, az adott növényféleség morfológiai adottságához kialakított speciális adapterek, vágóasztalok használata.

Í

gy van ez a gabonatermesztésben is. A megfelelő munkaszélességű vágóasztalokkal történő üzemelés kalászosgabona-betakarításban is javítja a gépkihasználást, csökken a fajlagos hajtóanyag-felhasználás és a speciális kiegészítőkkel és konstrukciós megoldásokkal a betakarítási veszteségek is csökkenthetők. A kalászos gabona betakarításához használt szántóföldi vágóasztalok az arató-cséplő gépek alapfelszerelését képezik. A szántóföldi vágóasztalok az arató-cséplő gép ferde felhordójához csatlakoznak gyorscsatlakozó kerettel. A szántóföldi vágóasztalok alapváltozata lemezburkolattal ellátott vázkeretből, a termény levágására szolgáló alternáló kaszaszerkezetből, a levágott terményt a ferde felhordóhoz szállító csigából áll. A  kaszaszerkezet előtt a terményt a vezérelt ujjas motolla támasztja meg. A vágóasztalt csúszótalpak támasztják alá. Az így kialakított vágóasztal alapváltozatnak tekinthető, és ma már csak a kisebb teljesítményű arató-cséplő gépekhez készülnek 3,6–4,2 m munkaszélességben. A nagyobb teljesítményű arató-cséplő gépek vágóasztalai ettől bonyolultabb kivitelben készülnek, 6–12 m munkaszélességgel. A kisebb munkaszélességű vágóasztalok többnyire félmerev kialakításúak, míg a nagyobb munkaszélességű változatok terepkopírozósak és összecsukható vázkeretűek is lehetnek. A gabonavágó asztalok a fix- vagy összecsukható váz- és keretszerkezetből, a függesztő berendezésből és a lemezfalakból, a vágószerkezetből, a terményt megtámasztó vezérelt ujjas motollából, a talajkopírozó rendszerből, a csúszó talpakból, valamint az ezeket működtető hidraulikus- és elektromos berendezésekből, hajtásátvitelből épülnek fel. 1. ábra. JOHN DEERE repcebetakarító adapter

80 I

2014. március

A vázszerkezet kereszttartójához vagy a rövid hossztartókhoz csavarkötéssel vagy hegesztéssel csatlakozik a kaszagerendely, melyen szintén csavarkötés rögzíti az acélöntvényből párosával kialakított kaszaujjakat. A kasza ujjakra általában felszegecselik a sima élű állópengéket, előfordul azonban, hogy az állópenge magából a hőkezelt kaszaujj anyagából kerül kialakításra. A kaszagerendelyben csúszik a forgattyús hajtóművel meghajtott kaszasín, melyre szintén szegecskötéssel rögzítik a kalászos gabonák vágására használatosa recézett élű kaszapengéket. A kaszasín a kisebb munkaszélességű vágóasztalok esetén osztatlan kivitelben egyoldali hajtással, míg nagyobb munkaszélesség esetén osztott kivitelű és kétoldali hajtással készül. Növényenként eltérő kivitel A betakarítási vagy a vágóasztal okozta pergési vesztségek csökkentésére a legtöbb normál kialakítású gabona-vágóasztalnak létezik „vario” változata. Ezeknél a vágóasztaloknál a vágószerkezet 50–70 cm távolságban kinyújtható. A nehezen betakarítható borsó, illetve szója esetében a tökéletes talajkövetés és az alacsony tarló-, illetve vágási magasság biztosítására flexibilis vágóasztalokat alkalmaznak. Néhány típusnál pedig a vágóasztalban a levágott anyag továbbítását gumiszalagok végzik. A kalászos gabona betakarítására alkalmas vágóasztalok repce esetében vágóasztal-toldattal és oldalkaszákkal, míg napraforgó betakarításakor terménygyűjtő tálcákkal, a motolla pedig gumilapokkal szerelhető fel. A gabonavágó-asztal fontos szerkezeti része a motolla, melynek az a feladata, hogy a vágás pillanatában a levágandó terményt, vagyis a kalászos gabonát megtámassza. A forgómozgást végző motollák konstrukciójára jellemző, hogy az adapter vázkeretéhez kétoldalt, változtatható magasságú, konzolos tartókkal csatlakoznak. A konzolokon elcsúsztatható csapágyházakban kerül ágyazásra a motolla tengelye. A tengelyre pedig kétoldali görgős vezérlőpályákon épül a motolla lapátszerkezete, mely a vágóasztalon keresztben végig húzódik, és alkotó irányban 5 vagy 6 szögben vannak a lapátok elhelyezve. A lapátok lehetnek rugósacél vagy műanyag ujjakkal felszerelve, vagy gumi-, illetve műanyag lapokkal ellátva. A motolla megfelelő támasztó funkciójának ellátására a vezérelt pályán mozgó görgők a lapátokat a növénnyel való találkozás pillanatában függőleges helyzetben tartják. Mindezek mellett a motolla helyzetét, magasságát és távolságát összhangba kell hozni a növényállomány magasságával. Ahhoz, hogy a levágott anyag – visszahordás nélkül – a behordócsigára

gépesítés jusson, a motolla kerületi sebességét minden esetben az arató-cséplő gép munkasebességével összhangba kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a motolla hajtása változtatható fordulatszámmal hidrosztatikusan vagy mechanikusan variátoron keresztül történik. A kaszaszerkezet által levágott termény a behordócsigához jut. A behordócsiga hengerpalástjára hegesztették a jobb- és bal menetemelkedésű csigaleveleket. A hengerpalást középső részén, ahol az anyagátadás történik, a ferde felhordóra vezérelt bedobóujjak vannak elhelyezve. A pergésre hajlamos repce, napraforgó, illetve a nagy sortávolságú kukorica betakarítási vesztségének minimalizálása speciális adapterek alkalmazását kívánja meg. Repcéhez A repcebetakarító adapterek a hagyományos gabona-vágóasztalok helyére szerelhetők fel. A vágószerkezet hajtását is ahhoz hasonlóan kapják. A pergési veszteségek csökkentésére a vágóasztal nyújtott kivitelű, és a levágott anyagot gumihevederek szállítják a középre hordó csigához. A gumihevederes szállítószalag hajtása gyakran az adapterre épített, hidraulikus körről hidrosztatikusan történik, ez a hajtásátvitel lehetővé teszi az aratócséplő gép munkasebességének és a szállítószalag sebességének összehangolását. A pergési veszteségek további csökkentése céljából a repceadapterek oldalsó burkoló lemezei különleges kialakításúak (1. ábra). A repce rendválasztókkal kiegészített vágóasztalokkal 8–10%-os veszteséggel takarítható be. Ez az érték repcebetakarító adapterek használatával akár 2–3%-ra is csökkenthető. Az oldalkaszák – különösen táblanyitáskor – csökkentik a veszteségeket. Napraforgóhoz A napraforgó széles sortávolságú növény – a korábban ismertetett vágóasztal-kiegészítőkön túl – a betakarítási veszteségek hatékony csökkentésére speciális – hazai viszonyok között –, 70–75–76,2 cm sortávolságnak megfelelő 4–6–8–12 soros adaptereket használnak, de már megjelent hazai gyártásban az OPTIGÉP Kft. 70 cm sortávolságú, 16-soros változata is. A gyűjtőtálcás, rezgőtálcás és behordóláncos, soros adapterek alkalmazásával a betakarítási, tányér elhagyási, pergési veszteségek jelentősen csökkenthetők. A hazai gyártású napraforgó-adapterek konstrukciójukat tekintve – az előzőeknek megfelelően – a világ élvonalába tartoznak, így ezeken keresztül mutatjuk be az egyes konstrukciós megoldásokat. A gyűjtőtálcás adapterek konstrukciós kialakítását a CLAAS Hungary Kft. által gyártott SUNSPEED-1275 típusú adapter konstrukciójával szemléltetjük, mely elsősorban CLAAS gyártmányú aratócséplő gépekhez készül. A gyűjtőtálcás napraforgó-betakarító adapterek előnye, hogy az előrenyúló gyűjtőtálcák réseibe a bordázott húzóhengerek a napraforgószáron lévő tányért az alternáló kaszaszerkezethez teljesen behúzzák, és a vágás a tányér közvetlen közelében történik meg. Ennek következtében az arató-cséplő gép cséplő- és tisztítószerkezetére kevés melléktermék jut (2. ábra). Az ilyen konstrukciójú adapterek munkája után a szárzúzást külön menetben kell elvégezni. Mivel ezek az adapterek a visszamaradt szárakat elfektetik, ezért a szárzúzásra nagy átmérőjű hengerekre szerelt késes, vontatott szárzúzókat célszerű használni. Ezeknek a passzív késes szárzúzóknak a használata magas területteljesítmény mellett alacsony energiafelhasználással jár. A LINAMAR NyRt. újabb fejlesztésű OROS SUN napraforgó-betakarító adapter családjának tagjai rezgőtálcás változatban is készülnek. Ezeknél az adaptereknél a szedőegység egysoros füleslánca vezeti be a lécek által határolt résbe az egy álló- és forgókéses rotációs vágószerkezethez a napraforgószárat a tányérral. A behúzás következtében kiper-

2. ábra. CLAAS SUNSPEED 12 soros napraforgó-betakarító adapter

gett magvak a rezgő gyűjtőtálcába kerülnek. A gyűjtőtálcát a szedőegység füleslánc-kerekének tengelyére ékelt „sánta kerék” folyamatosan vibrációs mozgásban tartja, aminek következtében a kipergett szemek folyamatosan az adapter gyűjtőteknője felé haladnak. Az OROS SUN napraforgó-betakarító család tagjai fix- és összecsukható vázkerettel 6–8–12 soros változatban készülnek. A munkaműveletek összevonása, a műveleti költségek csökkentése céljából a LINAMAR NyRt. OROS divíziója kifejlesztette az OROS SUN napraforgó-betakarító adapter család szárzúzóval felszerelt változatait is. A merev vázas, egy tagból álló, és az adapter vázkeretéhez kétoldalt paralelogramma felfüggesztő mechanizmussal csatlakozó szárzúzó berendezés hidraulikus munkahengerrel emelhető ki szállítási helyzetbe és hozható munkahelyzetbe. Az adapter gerendelyére építették a betakarítandó soronkénti függőleges tengelyű, lengőkéses szárzúzó tagokat. A szárzúzó tagok a hajtásukat az adapter kiépített hidraulikus rendszeréről hidrosztatikusan kapják. Az adaptereket talajkövető berendezéssel is fel lehet szerelni, az automatikus talajkopírozó egység az üzemeltető aratócséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolható (3. ábra). Az OPTIGÉP Kft. által gyártott NAS rezgőtálcás napraforgó-betakarító adapter család tagjai a hazai napraforgó-betakarításban legnagyobb darabszámban elterjedt, közkedvelt gépek. A  NAS  OPTI  SUN, OPTI  SUN  CS, OPTI  SUN  Z, valamint az újabb fejlesztésű PSM és PSM  CS napraforgó-betakarító adapterek rezgőtálcás kivitelűek, tehát rendelkeznek mindazon betakarítási előnyökkel,a melyek már ismertetésre kerültek. Működésmódjuk is hasonló az előzőekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a gyűjtőtálcák vibrációját egy excenteres tengelyű mechanizmus végzi. Az OPTI  SUN napraforgó-betakarító adapterek 4–5–6–8–12–16 soros változatban – az igényeknek megfelelően – 50, 55, 60, 70, 76,2 cm sortávolsággal készülnek, és a hazai gyakorlatban használt arató-cséplő géptípusokhoz csatlakoztathatók. A 2–3 soros változatok pedig parcella kísérleteknél használatos kiskombájnokhoz használhatók. Az OPTI  SUN és változatai – szállítási helyzetben – összecsukható vázkerettel készülnek, 6–8-soros változatban és 70, 76,2 cm sortávolsággal. Az OPTI SUN Z típusjelű napraforgó-betakarító adapterek szárzúzóval szerelt változatban készülnek. A  szárzúzó berendezés paralelogramma felfüggesztéssel csatlakozik az adapter vázszerkezetéhez. A szárzúzó berendezés három tagból áll, és tagonként, tehát a betakarítandó soroknak megfelelően egy-egy forgórésszel rendelkezik. A merev késekkel szerelt forgórészek munkahelyzetben műanyag csúszótányérokkal támaszkodnak a talajra. A szárzúzó berendezés konstrukciója és működése rendkívül kedvező abból a szempontból, hogy a kétsoronként különálló tagok egymástól függetlenül külön-külön követik a talajt, és a csúszótányérok alacsony építése következtében a visszamaradt tarló rendkívül alacsony. A zúzóberendezés magas kerületi sebességének következtében a zúzás, vagyis az aprítás rendkívül hatékony. 2014. március

I 81

gépesítés A két-két forgórészt tartó, különálló tagokban a forgó részek hajtása hidromotorok, illetve lánchajtás segítségével történik. A hidromotorok (3 db) hajtásához szükséges energiát az adapterre kiépített hidraulikus rendszer 3 db fogaskerék-szivattyújáról kapják. A hidraulikus rendszer az olajtartályból, szűrőből, három nyomáshatároló szeleppel ellátott, három darab állandó nyelőtérfogatú hidraulikaszivattyúból és hidromotorból áll. Kukoricához A kukorica csőtörő adapterek a mai nagyteljesítményű arató-cséplő gépek alapvető kiegészítőberendezései. A csőtörő adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez – elsősorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében – és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereihez. Fontos szempont, hogy az üzemeltetők a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszák ki. A kukorica csőtörő adapterek is 4–6–8-12-soros változatban készülnek, de már itt is megjelent a LINAMAR NyRt. Oros Divízió 76,5 cm sortávolságú, 16 soros változata (4. ábra). A kukorica csőtörő adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelő sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve általában valamennyi arató-cséplő géphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztő-képességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességű változatok esetén gyakori az összecsukható gép is. A kukorica csőtörő adapterek a kialakított gyorscsatlakozó-kerettel, illesztőprizmákkal és -csapokkal kapcsolhatók az arató-cséplő gépek ferde felhordójához. Az adapterek a munkaszélességnek megfelelő méretű, zártszelvényből kialakított vázszerkezetre épülnek. A  vázszerkezetet az oldalfalak, a hátfal és a fenéklemezek borítják be. A két oldalfal tartóira szerelt csapágyházak rögzítik a nagy menetemelkedésű terménytovábbító csiga golyós csapágyait. A vázkeret mellső tartóihoz csatlakoznak hegesztéssel a törőhengereket és a hajtóműveiket tartó, zártszelvényű konzolok. A mellső konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek, a hajtó- és láncfeszítők csapágyazásának is bázisfelületét képezik. A behúzóláncok a törőhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csővel együtt behúzzák a törőhengerek közé, a törőhengerek a kukoricacsövet a törőléc által határolt résen áthúzzák és letörik. A letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplő gép ferdefelhordójára jutnak. 3. ábra. OROS SUN szárzúzós adapter konstrukciója

4. ábra. 16 soros, összecsukható vázszerkezetű OROS CORNADO csőtörő adapter JOHN DEERE S-980 arató-cséplő gépen

A csőtörő hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellső részük nagy menetemelkedésű, kúpos csavarmenet szerint van kialakítva. A további hengeres részen pedig a paláston alkotó irányú felöntések találhatók. A törőhengereknek ezen bordaszerű felöntései az aktívan működő részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törőhengercserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a bordákat szerelhető kivitelben is készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. Az elkopott bordákat pedig egyszerűen kicserélik, illetve az újabb változatoknál aprítókések is felszerelhetők. A csőtörő adapterek kiegészítői a szárzúzó berendezések. A kukoricaszár betakarítás utáni kezelése, illetve talajba dolgozásának technológiai igénye szerint többféle, eltérő konstrukciójú szárzúzó berendezés került kialakításra. A jelenleg alkalmazott szárzúzó berendezések azonban a csőtörő adapterekkel egybe vannak építve. A függőleges tengelyű, lengőkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtóművekkel vannak egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására vagy javítására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy állókés támasztja meg. A függőleges tengelyű szárzúzók előnye, hogy hajtásuk kikapcsolható. A száraprítás hatékonyságának növelésére a törőhengerek mellső, kúpos részén túl aprítókéseket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a GERINGHOFF cég. Az ilyen rendszerű kukorica csőtörő adapternél a hengeren műanyag távtartó tárcsák között kis osztástávolságra aprítókéseket helyeztek el. A hengerrel, illetve az aprítókésekkel szemben, az osztásnak megfelelően helyezkednek el az ellenkések. A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévő lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprítóhenger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törőlécek a csövet leválasztják. A csőtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csőtörő-zúzó berendezés két zúzóhengeres változatát. Az összecsukható csőtörő adaptereknél általában a 4 középső csőtörő egységet tartó vázkerethez csuklók körül felhajtható tartókkal csatlakoznak a szélső törőegységek. A felhajtható törőegységeket – szállítási helyzetben – csapok rögzítik mechanikusan. Munkahelyzetben a pontos illesztést helyezőcsapok és -prizmák biztosítják, a működő szerkezeti részek hajtása pedig az oldható körmös tengelykapcsolókon keresztül történik. A kiemelő mechanizmust az arató-cséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolt, kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel lehet működésbe hozni. Dr. Kelemen Zsolt NAIK MGI – Gödöllő

82 I

2014. március

AXIÁL CLAAS Gépüzletág

Gépek | Alkatrészek | Szerviz | Pénzügyi szolgáltatások | Gépbérlet www.axial.hu 79/525-400

Magáért beszél. Az új AXION 800-as. Egy traktor, melynek elÉnyei magukért beszélnek. Gépkezelés, amely rendkívül magától értetÉdÉ és nem ad fel rejtvényeket. Extra kényelem, amelytÉl a hosszú munkanapok is rövidebbnek tÑnnek. Intelligensen vezérelt munkaerÉ, amely minden követelménynek megfelel.

ajánlat

DIECI teleszkópos rakodók a VERBIS Kft. kínálatában A Dieci S.r.l. 1962 óta gyárt önjáró betonmixereket és 1983 óta – Európá­ban elsőként – teleszkópos rakodókat.

G

épeiket a magas műszaki színvonal, a megbízhatóság és az egyszerű üzemeltetés jellemzi. Napjainkban elérték az évi 2000 db gép gyártását az ipar és a mezőgazdaság számára. A MODENA-hoz közel fekvő, hatalmas kiterjedésű üzemben folyik a gyártás (vázszerkezet, gémszerkezet) és az összeszerelés. Saját tesztpályával rendelkeznek, amely elengedhetetlen a XXI. században a gépfejlesztéshez és a minőségbiztosításhoz. A gyár a kiváló minőségű mezőgazdasági és építőipari gépek folyamatos fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektet a magas színvonalú szervizháttérre és az alkatrészellátásra. Ezért is kézenfekvő lehetőség volt számukra, hogy 2014 -től termékeik magyarországi képviseletére a Verbis Kft.-vel disztribútori szerződést kössenek. A gépértékesítésen túl a Dieci által kínált gépekhez a Verbis Kft. biztosítja a szervizhátteret, a folyamatos és gyors alkatrészellátást. A teleszkópos rakodók napjainkban a mezőgazdasági vállalkozások alapgépeivé váltak a széles felhasználhatóságuk miatt, pl. trágyakezelés, bálarakodás, állattelepi takarmányrakodás, magtári anyagmozgatás stb. Felhasználási

84 I

2014. március

területüket tovább szélesítik olyan rendelhető opciók, mint a pótkocsi vonófej, hátsó elektromos és hidraulikus csatlakozók, TLT-hajtás, 3-pont felfüggesztés. A mezőgazdasági kivitelű teleszkópos rakodó családnak 22 tagja van, melyek a 2,5–7 t emelőképességű és a 6–10 m emelőmagasságú tartományt fednek le. A kisebb gépeket hidrosztatikus hajtóművel, míg a nagyobbakat választhatóan powershift vagy vario-rendszerű hidrosztatikus hajtóművel szerelik. A vario rendszer nagy előnye, hogy változó TLT fordulatszámnál elektrohidraulikusan beállítható egy állandó haladási sebesség, tehát a járószekezet-hajtás függetleníthető a TLT-től. A Dieci legújabb fejlesztése egy derékcsuklós, központi teleszkópos homlokrakodó, mely rakodó családnak 3 tagja van és 2-2,3 t tömeget 4-4,5 m magasra képesek emelni. Ez az innovatív ötlet egyesíti a derékcsuklós-rakodók kis helyszükségletét, jó terepjáró képességét a teleszkópos rakodók emelési magasságával, mely gépek kiválóan használhatóak, pl. magtári rakodáskor. A mezőgazdasági gépek felé egyre inkább támasztott követelmény a mul­ti­ funkcionalitás, melynek a Dieci derékcsuklós, központi teleszkópos homlokrakodói és a széles adap­ter­ skálával felszerelhető teleszkó­pos rakodói kiválóan megfelelnek, továbbá az állattartó telepek és a gabonaraktárak alapgépei lehetnek. A teleszkópos rakodók másik nagy felhasználási területe az építőipar. A Dieci által kínált gépcsaládnak 33 tagja van, melyek 2,5–21 t emelőképességgel és a 6–25 m emelőmagassággal igen széles tartományt fednek le. A kiterjedt adapterskálával rendelkező gépek az építőipari anyagmozgatás széles területén alkalmazhatóak, pl. raklapvillás rakodás akár több emeletes magasságokban, kanállal történő ömlesztett anyagok rakodása, szerelő kosárban történő munkavégzésnél, csarnoképítéseknél, szerkezeti, tetőszerkezeti elemek rakodásánál stb. A Dieci által gyártott önjáró betonkeverő család 4 gépből áll, 2400–7000 l-es keverőtérfogatig. Felépítésüket tekintve hajtóművük teljesen hidrosztatikus, kapcsolhatóan 2/4 kerék kormányzásúak, önrakodósak. Kiváló terepjáró képességük miatt olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol az építési terület betonkeverő telepektől, műúttól távol van, és nagyobb mennyiségben, helyben kell megkeverni a betont. A Verbis Kft. munkatársai várják ügyfeleiket a cég bemutatótermében egy személyes konzultációra, hogy a beruházási döntés meghozatala előtt minden műszaki, technológiai információ a rendelkezésére álljon.

ajánlat

Apukám és a mezôgazdaság – rajzpályázat

Az Euralis Kft. rajzpályázatot szervez bármely 14 év alatti gyermek részére, aki kedvet érez rajzoláshoz. A rajzok témája a me]Ęgazdaság, a szántóföldi élet, ahogy a gyermek látja a munkát otthon, a hétköznapi élet során (pl. traktorok, egyéb gépi munkák, napraforgóföld, kukoricatábla, betakarítás stb.).

0LQGHQ UDM]RW EHNOGĘ J\HUPHN DXWRPDWLNXVDQ ajándékot kap. )ĘQ\HUHPpQ\GE6DPVXQJ*DOD[\7DE Az anyag postára adásának határideje: 2014. április 30.

A rajzpályázaton való részvétel ingyenes. A részvétel feltétele az HJ\LNV]OĘiOWDONLW|OW|WWMHOHQWNHzési lap és a mellé csatolt A/4-es HUHGHWL UDM] SRVWDL ~WRQ W|UWpQĘ eljuttatása az Euralis Kft. részére. A rajz hátoldalára kerüljön fel a rajzoló neve és életkora. 7RYiEELUpV]OHWHN www.euralis.hu/jatek

www.euralis.hu Agrarium 182x120.indd 1

2014.03.06. 12:15:43

2014. március

I 85

állattenyésztés

Szarvasmarha ágazat a számok tükrében II. Nemzetgazdasági helyzetkép

Februári számunkban a szarvasmarha ágazat helyzetét értékelő összegző tanulmány első részét adtuk közre, amely nemzetközi kitekintést adott a szektorról és vázolta a várható tendenciákat. Most az ágazat hazai helyzetét és esélyeit vizsgáljuk meg a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok tükrében.

A

rendszerváltás után az állattenyésztési ágazatok voltak a mezőgazdaság visszaesésének legnagyobb vesztesei, és a megerősödés jelei még napjainkban sem igazán mutatkoznak. A KSH legfrissebb adatai alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2012-ben 2173 milliárd forint volt, ebből a növényi termékek 1255 milliárd, az állatok és állati termékek 763 milliárd, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos (főként mezőgazdasági termékfeldolgozó) tevékenységek 155 milliárd forint értékkel részesedtek. Az élő (zömmel vágó-) állatok kibocsátása 524 milliárd forintot (ezen belül a sertésé 209 Mrd Ft, a baromfié 230 Mrd Ft) tett ki. A szerényebb részarányt képviselő szarvasmarha ágazat kibocsátási értéke mintegy 57 milliárd forinttal járult hozzá az ágazat összteljesítményéhez. Az állati termékek kibocsátása 239 milliárd forint (közülük a tejé 155 Mrd Ft, a tyúktojásé 60 Mrd Ft) volt 2012-ben. Hazánkban az állattenyésztés az 1980-as években még a mezőgazdaság húzóágazata volt az 55-60%-os termelési érték részesedéssel. Az 1990-es évek végére ez az arány megfordult és a növénytermesztés került előtér-

86 I

2014. március

be. A bruttó kibocsátásból 2003-ban még 41%-ot képviselt, majd az Európai Uniós csatlakozást követően 2012re ez az arány mindössze 35,1%-ra zsugorodott, ami az állattenyésztés részarányának folyamatos csökkenését jelzi. Az Európai Unió országaiban több mint 100 szarvasmarhafajtát tartanak és tenyésztenek, de csak mintegy 10 fajtának, illetve fajtacsoportnak van gazdasági jelentősége. Köztudomású, hogy a legnagyobb jelentőségű tejtermelő fajta Magyarországon, az EU-ban és világviszonylatban is a Holstein-fríz, így az Uniós tejtermelés legnagyobb részét is e fajta termelése adja és itt meg kell jegyezni, hogy ez a fajta nem alkalmas a „minőségi” marhahús előállítására. A mezőgazdaság átalakításának negatív hatásai leginkább az állattartásra hatottak, ennek következménye lett, hogy a legtöbb állatfaj tartása visszaszorult. Az utóbbi évtizedben az állattartás jövedelmezőségének a romlása, az értékesítési gondok az állattartó gazdaságok és ezzel együtt az állatállomány jelentős csökkenését eredményezték. A hazai szarvasmarha állomány nagysága a 2012. évben meghaladta az előző évit, így 753 ezer darab szar-

állattenyésztés

1000 szarvasmarha

tehén

900 800 700 ezer egyed

vasmarhával rendelkezett Magyarország 2012-ben (1. ábra). A hazai szarvasmarha-állomány mintegy 55%-ka Holstein-fríz, 15%-ka Magyar tarka, 5%-ka Magyar szürke, 8%-ka Charolais, 7%-ka Aberdeen angus, 5%-ka Limousine és 5%-ka Hereford fajtájú. A szarvasmarhaállomány 64%-át gazdasági szervezetek, 36%-át egyéni gazdaságok tartják (KSH, 2013). Elsősorban az egyéni gazdaságok állománya bővült (6%-kal), a gazdasági szervezeteké lényegében nem változott. A tehénállomány 2012-ben 336 ezer darab volt, ami 9 ezer egyeddel több, mint egy évvel korábban. Hazánk az Európai Unió szarvasmarha állományának kevesebb, mint 1%-át adja (0,8%) (FAO-OECD, 2012). Hozzánk hasonlóan a környező régió országaiban 2004-2011 között mindenhol folyamatosan csökkent a tejhasznú tehénállomány. Különösen jelentős volt a vis�szaesés Románia esetében. A 2007–2009-es tejválság után a termelés és felvásárlás stabilizálódott. Magyar­ országon 2011-től a tejhasznú tehenek számának kismértékű emelkedése figyelhető meg, ami részben a növekvő közvetlen értékesítéssel és nyerstej-exporttal magyarázható. A vágóállat-termelés 2012-ben Magyarországon összesen valamivel kevesebb, mint 1,35 millió tonna volt, mely mintegy 1,5%-kal haladja meg az előző évi termelést (1. táblázat). A vágóállat-termelésből a vágóbaromfi 52%-kal, míg a vágósertés 38%-kal részesedett. Szerkezetét tekintve megállapítható, hogy a vágóbaromfi termelés több mint 6%-kal nőtt, míg a vágósertés termelés 5%-kal, a vágójuh termelés valamivel több, mint 5%-kal, a termelés 6%-át kitevő vágómarhából az elmúlt évekhez hasonlóan tovább mérséklődött a termelés 2012-ben a 2011. évi adatokhoz viszonyítva. 1985. évben a hazai vágómarha-termelés meghaladta a 350 ezer tonnát, ami napjainkra 70-80 ezer tonna körül alakul, vagyis a visszaesés drámainak mondható. A hazai szarvasmarha állomány összetételéből következik, hogy a vágómarha-termelés mintegy háromnegyedét a tejtermelő állományok adják (selejt tehén, holstien-fríz bika), így a húsmarhatartásból, a „minőségi marhahústermelésből” csak a vágómarha-termelés negyede származik, mely azonban főleg a világfajtákat (Charolais, Limousine, Hereford, Angus) jelentik a Magyar szürke és a Magyar tarka és keresztezései mellett. Megjegyezzük azonban, hogy a világ nagy marhahústermelő országaiban ez az arány pont fordított. A hazai termelők által előállított mintegy 50-60 ezer tonna hús és 60 ezer egyed élő állat, ami főleg borjút jelent 95%-ban az exportpiacokon talál gazdára, főleg élő állat formájában. A legtöbb élő szarvasmarhát 2011. évben Törökországba szállítottunk (65%), ezt követi Ausztria (7%), Görögország (5%), Oroszország (5%), Horvátország (3%), Szlovákia (3%), Olaszország (2) és Hollandia (2%). A hazai árak szempontjából a törökországi árak a meghatározóak. Marhahús kivitelünkben a legfőbb célországok: Hollandia, Ausztria, Olaszország és Románia voltak. 2012. évben az élőmarha importunk meghatározó része, mintegy kétharmada négy országból, azaz Német­ országból, Hollandiából, Szlovákiából és Francia­ország­

600 500 400 300 200 100 0

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

szarvasmarha

928

909

871

873

857

805

783

770

739

723

708

702

705

701

700

682

694

753

tehén

421

414

403

407

399

380

368

362

350

345

334

322

322

324

312

309

327

336

ból származott. A marhahús importunk közel háromnegyede Ausztriából, Írországból, Németországból és Len­ gyel­országból érkezett. A vágómarha termelői ára hasított meleg súlyban kifejezve 2010. évben 450-540 Ft/kg között, 2011. évben 530-680 Ft/kg között, 2012. évben 650-750 Ft/kg értékek között ingadozott, többnyire növekvő tendenciát mutatva az év során. Jellemzően a 10. és a 25. hét között mutatták a legmagasabb értékeket az éven belül. 2013. év első felében rendre 750 Ft/kg értéken alakult a hazai marha termelői átlagára hasított meleg súlyban. A hazai húsmarha ágazat az uniós csatlakozásunkkal egyértelműen kedvezőbb helyzetbe került, elsősorban a támogatási környezet változása miatt. A top-up mértéke 2012. évben 19 500 Ft/hízóbika, 39 600 Ft/anyatehén volt, az extenzifikációs támogatás (max. 1,4 AE/ha) 7 300 Ft-os értéket jelentett egyedenként. A 2013. évben megszűnő top-up pótlására indult el a kérődző szerkezetátalakítási program, melynek finanszírozása (13 milliárd Ft) közösségi forrásból történik, formája termeléstől elválasztott támogatás, bázisidőszaka 2011. július 1. és 2011. június 30. közötti időszak. A támogatás 2013. évi összege: 51 ezer Ft/anyatehén, 22  500 Ft/hízott bika (AKI, 2013.). Hazánkban az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent az egy főre eső éves húsfogyasztás mennyisége. Ebben több tényező is szerepet játszhat, például a húsfogyasztás eltúlzott negatív szerepe az elhízásban vagy a szív-érrendszeri és egyéb betegségek kialakulásában, illetve az egyes országokban időnként fellépő különböző járványos állatbetegségek. Ahogyan azt a KSH (2014) adatai is mutatják, az egy főre jutó hazai húsfogyasztás – 2011-ben ötéves mélypontjára – 56 kg/fő/év-re csökkent, ami az előző évinél több mint 1 kg-mal, az előző öt év átlagához képest pedig 6 kg-mal alacsonyabb. A hazai marhahús-fogyasztás az elkövetkező pár évben várhatóan nem fog bővülni, mely döntően továbbra is a selejt

1. ábra. A hazai szarvasmarha- és ezen belül a tehénlétszám alakulása (1995–2011) Forrás: KSH, 2013 adatok alapján saját szerkesztés

1. táblázat. Vágóállat és ezen belül a vágómarha hazai termelésének alakulása (Me.: ezer tonna) Forrás: KSH, 2014

Megnevezés

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Vágóállat összesen

1396

1400

1356

1329

1333

1354

Ebből: vágómarha

89

88

80

81

78

75

2014. március

I 87

állattenyésztés Megnevezés

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Tehéntejtermelés

1845

1878

1796

1794

1792

1712

1641

1740

1751

Tehéntej felvásárlás

1495

1490

1259

1393

1422

1267

1278

1270

1358

113

183

257

140

148

168

168

223

na.

Közvetlen értékesítés

2. táblázat. A tehéntej­ termelés alakulása Magyarországon (2004–2012) (Me: ezer tonna) Forrás: KSH, 2013.

2. ábra. A hazai szarvasmarha létszám és tejtermelés alakulása (1989–2012) Forrás: KSH, 2014 adatok alapján saját szerkesztés

tehenek húsára fog korlátozódni, így az ágazat továbbra is exportkiszolgáltatott lesz. Történelmileg 1988. évben értük el a tejtermelési csúcsot (2 797 millió liter/2 880 millió kg), melyből az állami és szövetkezeti tejipar által történő felvásárlás meghaladta a 90%-ot. A mélypont 1994-95-ben volt, mikor az éves tejtermelés 1900 millió liter alá csökkent, az egy főre jutó tejfogyasztás 160 liter/fő/év értékre esett vissza (7. ábra). A 2004. évi uniós csatlakozáskor a tényleges termelés 1 845 ezer tonna volt és az egy főre jutó fogyasztás 150,8 liter/fő/év. A kvótához mért beszállítói és közvetlen értékesítés egyre alacsonyabb relatív értéket mutat. 2012. évben a megtermelt 1 751 ezer tonna tejből 1 358 ezer tonnát vásároltak és dolgoztak fel a tejfeldolgozó vállalkozások, ami közel 78% (2. táblázat). Ebből adódóan elég jelentős az alacsony hozzáadott értéket képviselői termelői nyers tej exportja. A hazai összes tejtermelés 1,7 milliárd liter körül alakult az elmúlt három évben, mindamellett, hogy 2008. évben még majdnem elérte az 1,8 milliárd liter. Amint már utaltunk rá, Magyarország Uniós csatlakozása óta 3000 szarvasmarha-állomány (millió darab)

1600

tejtermelés (millió liter)

2500

1200

2000

1000 1500 800 600

1000

400

Tejtermelés (millió liter)

1400

500 200 0

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Szarvasmarha-állomány (millió darab)

1800

0

Évek

Megnevezés

2006

2007

2008

2009

2010

2011

58,6

56,9

53,8

58,9

51,1

48,6

Joghurt, kefir, tejföl

12,1

12,6

12,7

12,3

12,0

na.

Sajt, túró

8,1

8,9

9,1

9,0

9,1

8,9

Tej

Vaj, vajkrém

0,7

0,7

0,7

0,8

0,8

0,7

Egyéb (tejkonzerv, tejpor stb.)

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

na.

3. táblázat. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás alakulása Magyarországon (Me.: kg/fő/év) Forrás: KSH, 2012; AMI, 2013.

88 I

nem tudta kihasználni a rendelkezésére bocsátott kvóta mennyiségét. A fajlagos tejhozam kapcsán megállapítható, hogy az egy tehénre vetített tejtermelés 2012-ben meghaladta a 6900 liter/tehén/év értéket, ami közel 30%-os növekedést mutat a 2000. évi adathoz képest. Magyarország

2014. március

tejipara évtizedek óta nem tud felzárkózni a fejlettebb tejágazattal rendelkező Uniós tagországok termelékenységi színvonalához, annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta a tej 70-80%-át felvásárló és feldolgozó üzemek jelentős fejlesztéseket, reorganizációt hajtottak végre, és a piaci szereplők létszáma is jelentősen csökkent. A hazai tejfeldolgozók belföldön előállított termékeinek mintegy 70%-kát hazai piacon értékesítik, ugyanakkor a külföldről érkező tej és tejtermékek aránya közelíti a 45%-ot a hazai fogyasztáson belül. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás 2000 és 2010 között hullámzóan alakult, mélypontját 2003-ban (138 kg), maximumát az évtized közepén érte el (167 kg). Ennek megfelelően a 2011. évi fogyasztás (152 kg/ fő) – az előző két évhez hasonlóan – közepesnek tekinthető (8. ábra). A magyar lakosság tejfogyasztási szokását (a tejfogyasztás mennyiségét és szerkezetét) alapvetően a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg (a világ gazdag országaiban a sajtfogyasztás, szegény országaiban a folyadéktej fogyasztása növekszik). Magyarországon főleg a sajtfogyasztás emelkedésére lehet hosszabb távon számítani. A statisztikák szerint a tejfogyasztáson belül a folyadéktej fogyasztása csökken, feldolgozott termékeké növekszik, mely bíztató jel lehet az tejágazat túlélése szempontjából. Az elmúlt évek választékbővítő és egyben fogyasztásnövekedést mutató termékcsaládja a savanyított és tejalapú desszert termékek körében tapasztalható. A magyarországi tej-, tejtermék forgalmazás egyik sajátossága a tejföl/túró fogyasztás. E két jellegzetes – akár Hungarikumként is kezelhető – termék fogyasztása bővíthető lehetne a magyar háztartásokban. A sajtfogyasztás érdemileg sem mennyiségileg, sem választékban nem hozott változást az elmúlt években. A 90-es évek egyoldalú Trappista fogyasztását kis mértékben fellazította az EU tagságot követően a sajtimportból származó választékbővülés (Udovecz, 2013). A KSH adatai szerint a vaj és vajkrém egy főre jutó fogyasztása Magyarországon 11 százalékkal 0,7 kg/ főre csökkent 2011-ben az előző évihez képest (3. táblázat). A vajfogyasztás alacsony szintje az étkezési szokásokra vezethető vissza, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a margarin fogyasztása 2011-ben (3,4 kg/fő) több mint négyszerese volt a vaj es vajkrémének. A sajt és a túró egy főre jutó fogyasztása 8,9 kg/fő volt 2011-ben ami érdemben nem változott az egy evvel korábbihoz viszonyítva. A tejtermékpálya vállalkozásai három szakágazati besorolás alá tartoztak: egyéb (tejhasznú) szarvasmarha tenyésztés, tejtermék gyártása és tejtermék nagykereskedelem. A termékpálya vállalkozásainak döntő része mikro vállalkozás. Különösen magas a mikro vállalkozások aránya a tejtermék-nagykereskedelemben (85%), az egyéb szarvasmarha tenyésztésben (84%) és a tejtermék gyártásában (62%). A hazai tej-termékpálya kivitelének értéke 2011 és 2012-ben kiugró volt, összességében 2012-ben meghaladta a 236 millió eurót. A magyar tejvertikum legfontosabb terméke 2006 óta a nyerstej, a termékkör erőteljes

állattenyésztés

180 160 140

kg/fő/év

120 100 80 60 40 20 0

1990 1991

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

kg/fő/év 171,4 169,2 160,8 145,7 141,4 133,6 138,0 157,6 150,7 152,6 161,5 145,4 144,2 139,6 156,3 167,8 164,2 164,6 159,3 156,8 158,0 153,5

rülni, a feldolgozás döntő része pedig a szervezett piaci működéssel rendelkező – elsősorban nyugat-európai régiókba fog koncentrálódni. Még inkább teret fognak nyerni a nagy specializálódott üzemek. Hosszabb távon a tejtermelés a csapadékosabb, kiváló gyephozammal rendelkező, azaz a tömegtakarmányokat olcsón előállító országok irányába fog eltolódni. A 30 éve működő tejpiacot szabályozó kvótarendszer 2015-ben történő megszűnése a hazai tejágazatot

3. ábra. A hazai egy főre jutó éves tej és tejter­ mékfogyasztás mely a vaj és vajkrém fogyasz­ tást is magában foglalja (1990–2011) Forrás: KSH, 2013 adatok alapján saját szerkesztés

3000

1800 1600

szarvasmarha-állomány (millió darab) tejtermelés (millió liter)

2500

1200

Tejtermelés (millió liter)

1400 2000

1000 1500 800 600

1000

400 500 200 0

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Szarvasmarha-állomány (millió darab)

exportbővülése miatt aránya a 2004-es 22 százalékról több mint 40 százalékponttal 2012-ben 62,3 százalékra nőtt. A tejvertikum célpiacai közül az első háromba – Olaszország, Románia és Szlovákia – jelentősen növekedett a kivitelünk az uniós csatlakozásunk óta. Magyar­ ország nettó külkereskedelmi pozíciója nem csak a magasabb hozzáadott értékű tejtermékek kivitel növekedésének elmaradása miatt romlott. A tejszektor egyenlege 173 ezer tonnás nettóexportról 2010-re 245 ezer tonnás nettó importra váltott és a javulási tendenciák ellenére 2012-ben is még 50 ezer tonnás passzívánál tartott és ebben komoly szerepet játszott a dobozos tej 2011-ig folyamatosan növekvő importja is. A tejtermékek világpiaci árának változása az uniós árakon keresztül – a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok révén – gyakorol egyre erősebb hatást a tej és tejtermékek hazai piacára. Magyarországon a nyerstej termelésére és árára közvetlenül a nyerstej-exporton keresztül átgyűrűző olaszországi ár van hatással, közvetetten pedig a behozott tejtermékek árcsökkentő hatása érvényesül. 2012. évben a hazai tejtermelők esetében országos átlagértékek alapján a termelési érték, mely magában foglalja a hozamértéket és a közvetlen támogatásokat 1 liter tejre vetítve meghaladta a 100 Ft-ot, ami már elfogadható, mintegy 15-18 Ft/liter nettó jövedelmet biztosított a gazdaságok számára (9. ábra). A tejárak 2011. évben átlagosan 85 Ft/kg, 2012. évben 86 Ft/kg értéken alakultak. A termelési költségek között továbbra is meghatározó a takarmányköltség, ami nemzetközi összehasonlításban relatíve magas értéket és arányt képvisel a versenytársainkhoz képest. A tej- és tejtermékek külkereskedelmében Magyar­ ország az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta nettó importőri pozíciót tölt be. Elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott tejtermékek érkeznek be az országba, míg az export alapvetően az alacsonyabb értéket megtestesítő folyadéktej kivitelére épül. Emellett a hazánkba érkező import termékek a hazai termékeknél általában olcsóbbak, ami az ár-érzékeny fogyasztókat a külföldi termékek vásárlásának irányába tereli. Alapvető probléma, hogy a hazai tejtermelést alacsony jövedelmezőség jellemzi, ugyanakkor az is igaz, hogy a hazai tejfeldolgozó ágazatnak továbbra is gyenge az alkupozíciója kiskereskedelmi láncokkal szemben. A tejipar így kényszerhelyzetben van, mert a kereskedelem a fogyasztóért folytatott harcban egyre inkább leszorítja az átvételi árakat, míg a feldolgozók emelkedő energia, alapanyag, munkabér és egyéb input árak miatt egymással és a külpiacon lévő versenytársakkal versengenek a kapacitásaik jobb kihasználása érdekében. Előre láthatólag a kvótarendszer kivezetése 5-10 éves távlatban átalakítja az EU tejtermelésnek belső struktúráját, arányait és földrajzi elhelyezkedését, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést. Valószínűsíthetően az alapanyag előállítás jelentős része a költséghatékony termelési övezetekbe fog átke-

0

Évek

közvetett módon érinti, mert ugyan jelenleg sem használjuk ki a rendelkezésünkre álló kvótát, ám a Magyarország szempontjából fontos exportpiacokon – elsősorban Olaszországban – a hatékonyabban termelő tagállamok kerülhetnek előnybe. Becslések szerint az EU tejtermelése a kvótarendszer megszűnése után a jelenlegi szint 96 százaléka körül stabilizálódik. Számottevő termelésnövekedéssel tehát nem számolhatunk, a termelés tagországok közötti eloszlási aránya azonban bizonyosan változni fog.

4. ábra. A hazai vágó­ marha és tehéntej felvásárlási átlagárának alakulása (2002–2011) Forrás: KSH, 2013 adatok alapján saját szerkesztés

Dr. Szűcs István – Blaskó Beáta – Kovács Krisztián Debreceni Egyetem, GVK

2014. március

I 89

ajánlat

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Gall­dorf Ta­kar­mány­gyár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zrt. te­vékeny­ségének rövid be­mu­ta­tása a meg­ala­ku­lás­ tól nap­ja­in­kig A Gall­dorf Zrt. jog­előd­je, a Gall­dorf Kft. 1997. év­ben ala­ kult 3 mil­lió Ft törzs­tő­kével. A megala­ku­lást köve­tő évek­ ben cégünk fő te­vékeny­sége a broil­erc­sirke-ne­ve­lés és a – fő­leg sa­ját cél­ra tör­ténő – ke­ve­rék­ta­kar­mány-gyár­tás volt. Az 1998–2003-as évek­ben in­ten­zív tech­no­lógi­ai fej­ lesz­tés­be kez­dtünk, több ütem­ben 188 mil­lió Ft-ra emel­ tük a cég törzs­tő­kéjét, támo­ga­tás­ból, hi­tel­ből és sa­ját erő­ből 8000 m2 alap­te­rüle­tű, 13 kor­sze­rű ba­rom­fi­istál­ lóból ál­ló ba­rom­fi­te­le­pet, egy 10 ton­na/óra ka­pa­ci­tású ke­ve­rőüze­met és 8 tonna/óra kapacitású full-fat szója üzemet léte­sítet­tünk. Üze­meink­ben a ke­ve­rék­ta­kar­mány mel­lett több gyár­tóso­ron pre­mix és ful­l-­fat szója elő­ál­ lítása fo­lyik je­len­leg is. A Gall­dorf Kft. 2006. év végén a csir­ke­ne­ve­lést vég­leg be­fe­jez­te, a meg­le­vő erőforrásainkat az öm­lesz­tett ta­kar­ mányok, ful­l-­fat szója és a külön­böző ta­kar­mány­ki­ egészítők gyártására és for­gal­ma­zására for­dítot­tuk. Cégünk fon­tos­nak tart­ja a dol­go­zói to­vább­kép­zését, a bal­eset­men­tes üze­me­lést és a külön­böző mi­nő­ség­biz­to­ sítási rend­sze­rek be­ve­ze­tését. 2009-ben a már ko­ráb­ban be­ve­ze­tett HACCP és ISO 9001:2000 ta­núsítás mel­lé meg­sze­rez­tük az ISO 22000:2005 ta­núsítást is, amely élel­ mi­szer-­ipa­ri szint­re eme­li a ta­kar­mány­g yár­tás so­rán az élel­mi­szer­-biz­ton­ság és a mi­nő­ség­irányítás köve­tel­ménye­it. A mi­nő­ség­biz­to­sítás to­váb­bi erő­sítése ér­de­kében 2012-ben cégünk meg­sze­rez­te a „GMP+ B3” mi­nő­sítést is, amely a jó gyár­tási és ke­res­ke­del­mi gya­kor­lat be­ve­ze­tését és fo­lya­ma­ tos el­len­őr­zését hi­va­tott bi­zo­nyíta­ni. 2013 ta­va­szán be­ve­

zet­tük és auditál­tuk a fenn­tart­ha­tó bio­üzem­anyag-ter­me­ lés­re vo­nat­ko­zó ISCC-EU szab­ványt is. Mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­sze­re­ink erő­sítése és a ful­l-­fat szója gyár­tási fo­lya­ma­ tának kiegészítése ér­de­kében üzem­be he­lyez­tünk egy sa­ját GMO-la­bort, amely külön­böző gyors­tesz­tek hasz­nála­tával hi­va­tott el­különíte­ni a be­jövő alap­anyag­ok és a ki­me­nő kész­ter­mékek közül a GMO-t tar­tal­ma­zó téte­le­ket. A GMO-el­len­őr­zés mel­lett a meg­vásárolt rend­szer al­kal­mas külön­böző to­xi­nok men­­nyi­ségének (Afla­tox­in, DON to­xin, Zear­alenon stb.) gyors és pon­tos meg­ál­la­pítására is. A 2012-2013-as gaz­da­sági évek­ben az ár­be­véte­lünk elérte vagy meg­ha­lad­ta a 16 mil­li­árd Ft-ot, a Gall­dorf Kft. évente le­g yár­tott és ér­téke­sített cca. 90 000 ton­na öm­lesz­tett és zsákos ta­kar­mányt, ful­l-­fat szóját, pre­mix­et és zsír­port. Cégünk ke­res­ke­del­mi rész­le­ge a fen­ti­ek mel­ lett közel 100 000 ton­na ga­bo­nát, ola­jos ma­got, fe­hér­je­ hor­do­zót és egyéb ta­kar­mányo­zási alap­anya­got ér­téke­ sített bel­föld­re és ex­port­ra. Sa­ját tu­laj­do­nú, Her­nádon fel­épített rak­tár­ka­pa­ci­tásunk meg­ha­lad­ja a 30 000 ton­ nát, ahol szük­ség sze­rint akár 1000 ton­na árut is tu­dunk fo­gad­ni vagy exportra feladni na­pon­ta. 2013. ja­nu­ár el­se­jétől cégünk át­ala­kult Gall­dorf Ta­kar­mány­g yár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zárt­körű­en Mű­ködő Rész­vény­tár­sa­ság­gá, egyúttal megemeltük a cég törzstőkéjét 221 MFt-ra. A Gall­dorf Zrt. ve­ze­tő­i­nek szak­kép­ zett­sége (a fel­ső­ve­ze­tők fel­ső­fo­kú, egye­te­mi vég­zett­ség­ gel, 2 fő ese­tében ki­egészí­tő dip­lo­mával és szak­mér­nöki ok­le­vél­lel, va­la­mint igaz­ság­ügyi szak­ér­tői vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek), lel­ke­se­dése, hoz­záál­lása és a ter­me­lés­ben, ke­res­ke­de­lem­ben meg­szer­zett ta­pasz­ta­la­ta a biz­to­síték ar­ra, hogy a cég fej­lő­dése az el­követ­ke­ző évek­ben is di­na­ mi­kus és töret­len le­g yen. Ta­kar­mány­, full-fat szója és premix gyár­tás, for­gal­ma­zás Ma­g yar­or­szág egyik leg­mo­der­nebb, az SGS Hun­gária Kft. ál­tal éven­te auditált, ta­núsított HACCP, ISO 22000:2005, „GMP+ B3” és „ISCC” mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­szerek­ben mű­ködő ta­kar­mány-, premix- és full-fat szója üze­me fel­készült szak­em­be­rek irányítása mel­lett sa­ját gyár­tású terméke­i­vel áll Meg­ren­de­lői ren­del­ke­zésére. A ta­kar­mányfor­gal­ma­zás­hoz kap­ cso­lódó szol­gál­ta­tása­ink • Receptúrakészítés, tech­no­lógi­ai, fer­tőt­le­nítési, ál­lat­ egész­ség­ügyi ta­nács­adás, mintavétel; • la­bor­vizs­gála­tok, ezen be­lül GMO és to­xin­vizs­gála­ tok el­vég­zése, el­végez­te­tése; • mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­sze­rek ki­építésében tör­ténő köz­re­mű­ködés, ta­nács­adás.

90 I

2014. március

ajánlat Ga­bo­nafélék és külön­böző ta­kar­mány alap­anyag­ok nagy­ke­res­ke­del­me Külön­böző ga­bo­na­féle­ségek, ola­jos mag­vak, fe­hér­je­hor­ do­zók, ma­lom­ipa­ri, sör­ipa­ri, szesz­ipa­ri mel­lék­ter­mékek, ta­kar­mány szója­olaj, nap­ra­for­gó olaj stb. for­gal­ma­zásával se­gít­jük állattenyésztő, takarmánygyártó Part­ne­re­in­ket. Ta­kar­mányki­egészítők nagy­­ke­res­ke­del­me Külön­böző, a ta­kar­mánygyár­tás so­rán fel­hasz­nálás­ra ke­rülő alap­anya­go­kat for­gal­maz­unk Part­ne­re­ink fe­lé. Például: MCP, ami­no­sa­vak, sa­va­nyító anya­gok, en­zi­ mek, vi­ta­mi­nok, só, szóda­bi­kar­bóna stb. Sör­ár­pa ve­tő­mag for­gal­ma­zása, in­teg­ráció Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző őszi és tavaszi vetésű sörárpa fajták növénytermesztőkkel való megismertetésére, vetőmagjaik értékesítésére és aratáskori biztonságos felvásárlására. A Galldorf Zrt. sör­ipa­ri part­ne­rei biz­ton­ságos el­látása ér­de­kében a pi­a­con el­ter­jedt és a ter­ me­lők ál­tal meg­ked­velt őszi és ta­va­szi ve­tésű sör­ár­pa faj­ tákat for­gal­maz­za, különös te­kin­tet­tel a ta­va­szi Bojos és az Ebson, valamint a partnereink által forgalmazott Xanadu, Vivaldi, Nectaria faj­ták­ra. Szójabab ve­tő­mag for­gal­ma­zása, in­teg­ráció Cégünk alapító tagja a 2012-ben megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek, melynek elsődleges célja a

GMO-mentes szójabab termesztés Magyarországon történő előállításának elősegítése, irányítása. Cégünk saját vetőmag programot indított a GMO-mentes szója vetésterületének növelése érdekében. A szója­ babter­me­lés te­rüle­tén együtt­mű­ködő part­ne­rünk faj­ táit kínál­juk Part­ne­re­ink részére, me­lyek között ko­rai és közép­érésű faj­ták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro, Minnpro, Altapro) egy­aránt meg­ta­lál­ha­tóak, me­lyek­re ma­g as beltartalmi pa­ra­ métere­i k (nyersfe­h ér­j e, nyersolaj) mi­att szíve­s en kötünk fel­vásár­lási szer­ző­dést már a ve­tés pil­la­na­ tában. Sertés integráció Galldorf cégcsoport tagja az Agrogall Hungary Kft., mely a cégcsoport 2014-ben indított sertés integrációját szervezi. Az integráción belül a siker alapja a kiváló takarmány, a világszínvonalú genetika és a hizlalás ideje alatti állatközpontú gondoskodás. Kiváló takarmányozási szakembereink tudják, mire van szüksége a sertéseknek, így azok a legjobb minőségű takarmányokat kapják. A DanAvl genetika biztosítja a kiváló termelési eredményeinket, a magas szaktudással rendelkező bérhizlaló partnereink állatszeretete, elkötelezettsége garancia arra, hogy a kiváló lehetőségeinket közösen profitra válthassuk. Popovics Ta­más igaz­ga­tó

Kér­jük, ke­res­sen ben­nün­ket az aláb­bi el­ér­he­tő­sége­in­ken: Cím: 2376 Her­nád, Köz­tár­sa­ság út 92. Te­le­fon: 29/374-250 Te­le­fax: 29/374-639 E-mail: [email protected] Web: www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A ha­zai alap­anya­gú egész­ség­védő élel­mi­sze­rek részarányának növe­lésére 9 tag­gal, 6,5 mil­lió fo­rint alap­tő­kével meg­ala­kult a Ma­gyar Szója Nonprofit Kft. Az új szer­ve­zet a gén­módo­sítás­tól men­tes itt­hon ter­mesz­tett szója ve­tés­te­rület­ének növe­lését, fel­dol­go­zását tűz­te ki fel­ada­tul. Je­len­leg csu­pán 40 ezer hek­táron ter­mesz­ tik ezt a fő­ként ta­kar­mány­nak va­ló fon­tos fe­hér­je­for­rást, ho­lott a ve­tés­te­rület a ked­ ve­ző öko­lógi­ai adott­ságok mi­att akár en­nek több­szöröse is le­het­ne. A gaz­dál­ko­dók egy­ elő­re in­kább a búzát, ku­ko­ri­cát része­sítik előny­ben, pe­dig a GMO-men­tes szója jöve­ del­me­zőbb le­het a búzánál, hek­táron­ként akár 50 ezer fo­rint­nál is töb­bet hoz­hat, és a vi­lág­pi­ac­ i ára évek óta emel­ke­dik.

A növek­vő fe­hér­je­ín­ség ki­elégítésére kor­lát­ lan a fel­ve­vő pi­ac. A tör­vény sze­rint élel­mi­ szer-biz­ton­sági meg­fon­to­lás­ból Ma­gyar­or­ szágon nem ter­meszt­he­tő gén­ke­zelt növény, ám az itt­hon elő­ál­lított ke­vés „tisz­ ta” szója dön­tő hánya­da is ex­port­ra ke­rül. Az ál­lam pe­dig – ki­szol­gál­tat­va a vi­lág­pi­a­ci hely­zet­nek – a ta­kar­mány ke­ve­rő üze­mek részére kény­te­len en­ge­délyez­ni nagy men­­ nyi­ség­ben a gén­ke­zelt ar­gen­tin, bra­zil szója im­port­ját. A tár­sa­ság a meg­fe­le­lő ter­me­lési tech­no­ lógi­ák ki­válasz­tásával, növény­védel­mi út­mu­

ta­tóval, a ter­mesz­tés­re ja­va­solt szójafaj­ták ki­válasz­tásával, szak­ta­nács­adás­sal se­gíti az e fe­hér­je növény­re át­ál­ló gaz­dál­ko­dókat. Az el­kép­ze­lés sze­rint a Ma­gyar Szója Nonprofit Kft. – ter­mesz­tők, ke­res­ke­dők, fel­ dol­go­zók, növény védő­szer gyár­tók, élel­mi­ szer gyár­tók, ve­tő­mag elő­ál­lítók – idő­vel szak­ma­közi szer­ve­zet­té ala­kul, ami fel­gyor­ sít­hat­ja a ha­zai GMO-men­tes szója­ter­mesz­ tés növe­lését. Seiwerth Gábor, ügy­ve­ze­tő [email protected], www.magyarszoja.hu

2014. március

I 91

állattenyésztés

A hőstressz megelőzése és csökkentése Az állattartók nagy részénél a termelési eredményekben meg­figyelhető a forró nyári hónapok kedvezőtlen hatása.

A

z utóbbi években a nagy meleg okozta károk még inkább rámutattak arra, hogy a nyári hőséget és az azzal együtt járó hőstressz következményeit nem szabad alábecsülni.

Elkerülhető hullámvölgy Hazánkra a szárazföldi vagy kontinentális éghajlat a jellemző, és mostanában talán a globális klímaváltozás jelei is. Hogy megelőzhető legyen a nyári időszakban előforduló termelési hullámvölgy, a telepeknek adottságaik, lehetőségeik szerint minél hamarabb foglalkozniuk kell azzal a kérdéssel, hogyan védekezhetnek még hatékonyabban a hőstressz ellen. A hűtőberendezések átnézése, a már meglévő vízporlasztó, ködösítő rendszerek karbantartása rendkívül fontos a téli leállás után. Az újabb beruházások kivitelezésére is van még idő a nagy meleg beálltáig. Ezek között vannak takarmányozáshoz tartozó változtatások, például egyes speciális készítmények alkalmazása, és vannak a technológiai rendszereket igénylő beruházások.

92 I

A hőstressz kártételei A nagy melegben azzal kell számolni, hogy megnő az állatok létfenntartási energiaigénye, mivel többlet energiafelhasználással jár a felesleges hőmennyiség leadása. Ilyenkor növekszik az állatok légzésszáma, csökken az aktivitásuk és az étvágyuk is, így a takarmányfelvételük is. Amikor az állatnak hőmérsékleti komfortzónáját túllépő hőmérsékleti viszonyok között kell termelnie, jelentős mértékű termeléscsökkenés következhet be. A haszonállatok között fajok szerint és korcsoportonként is változó az optimális hőkomfort zóna. A tejtermelő telepeken körülbelül 10–35 százalékos tejtermelés csökkenést okozhat a hőstressz előfordulása. A szárazonállás idejében ért hőstressz miatt csökkenhet a megszülető borjak testtömege, és a későbbi laktációs teljesítményre is kihat a nagy meleg. A tejtermelés időszakában a hőmérsékleti komfortzóna megváltozása során csökken a napi szárazanyag-felvétel és a termelés. A tőgygyulladás előfordulása is gyakoribbá válhat pláne akkor, ha a hőstressz mellett a higéniai körülmények sem optimálisak. A szaporodásbiológiai mutatók jelentősen romlanak, hiszen csökken az ivarzó egyedek száma, nő a spermaindex, gyakoribb lesz az embrióelhalás, vetélés. Minden állat szenved tőle A sertések esetében is jelentős termelés visszaesés lép fel a nagy meleg hatására. A sertések nem tudnak izzadni, így nehezen tudnak megszabadulni a felesleges hőtől. Amikor a hőmérséklet 30 °C fölé kúszik, könnyen bekövetkezik a hőstressz. A hőmérséklet mellett a relatív páratartalom is ugyanakkora jelentősséggel bír a termelés visszaesésben. A nagy melegre a szoptató kocák akár 15–30 százalékos takarmányfelvétel-csökkenéssel is reagálhatnak. E miatt csökken tejtermelésük, ami hátrányosan érinti az almokat, másrészt pedig az elégtelen takarmányfelvétel hatására, jelentős testtömeg veszteséggel kerülnek ki a fiaztatóból a kocák. A választás és első termékenyítés közötti napok száma nő, ahogy a kocasüldők kora az első ivarzáskor. Szintén nő a visszaivarzók aránya, a leváló pete-

2014. március

sejtek száma csökken, az embrióelhalás nő. A következő alomszám csökken, és a választott alomtömeg is. A kanok spermamennyisége kisebb, és növekszik az élettelen spermiumok részaránya. A baromfitartók hőstressz okozta közvetlen veszteségei jelentős mértékű elhullásból, súlygyarapodás-csökkenésből, a keltetőtojás-kiesésekből, a termékek minőségromlásából tevődik össze. Kutatások szerint tojótyúkoknál például 30 °C-on akár 30–35 százalékkal is vis�szaeshet a takarmányfelvétel a 20–22 °C-on mért értékhez viszonyítva. Párásítással a komfortérzetért Az állattartó telepeken többféle hűtő-fűtő megoldás is terjed az optimális komfortzóna kialakításáért. A meleg nyári napok káros hatásainak csökkentésére megoldásként terjed a talajhőcserélők alkalmazása, ami új beruházás esetén az istálló alatt helyezhető el. Korszerűsítésre kerülő épületek esetében a rendszer kiépítésére külön területet kell biztosítani. Így a föld alatt vezetett légcsatornákon keresztül a nyári szellőző levegő hűtve, a téli pedig előmelegítve jut be az istállóba. A telepeken szintén gyakori a víz párolgáshőjét kihasználó hűtőpaneles megoldás, amelyben a beszívott friss levegőt vízzel átitatott, papírfilces hűtőpanelen keresztül áramoltatják. A rendszeres nyári drasztikus hőmérséklet-emelkedés miatt terjedőben van a nagyon jó hatásfokkal működő hűtő-párásító rendszerek kiépítése. A nagy melegben a légtérbe permetezett vízcseppek párolgáshője hűtőhatást fejt ki, ezzel javítva az állatok komfortérzetét. A párologtató hűtéssel működő rendszereket egyre többen alkalmazzák, mivel hatékony és a hőstresszel járó kártételekhez viszonyítva olcsónak számít. Az üzemelési költségük nem olyan jelentős, a beruházás mértéke a telep méretétől és igényeitől függően változik. Általánosságban elmondható, hogy az istállóépületekbe telepített párásító rendszerek árai négyzetméterenként ezer forint körüli összeget jelentenek. A nyári forróságban alkalmazásuk biztosítja azt, hogy a vízcseppek elpárolgása jelentős hőmérséklet-visszaeséssel jár együtt. Különböző rendszerek ajánlásaiban 5–15 °C-os hőmérséklet-csökkenésről számolnak be akár kültéri keretek között is. Fontos a kipermetezett víz minősége is, hiszen a szennyeződött víz porlasztása üzemi problémákkal is társulhat. Megfelelő minőségű ventilátorokkal, szórófejekkel, elegendő teljesítményű szivattyúkkal és nyomásálló csővezetékrendszer kiépítésével a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban rövid időn belül megtérülhet a befektetés. G.P.

állattenyésztés

Lovas oktatás már általánosban „Az elmúlt húsz évben összesen nem kapott akkora kormányzati támogatást a hazai lovas ágazat, mint az elmúlt két évben” – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ágazat értékeléséről tartott sajtótájékoztatóján.

A

z államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2012. március 12-én lépett hatályba a Kincsem – Nemzeti Lovas Program. Ennek legfőbb célkitűzéseként az állami ménesek egységes és hatékony állami irányításának megteremtését, a lovas ágazat támogatási rendszerének felülvizsgálatát, a lovaskultúra oktatásának 2014. szeptember 1-jével történő bevezetését, a szabad terephasználat törvényi biztosítását, a lovas terápia hazai terápiás kezelésekbe történő beépítését, valamint a kiemelt létesítményfejlesztések és a kiemelt lovas rendezvények támogatását jelölte meg. Tekintélyes támogatási források Az államtitkár aláhúzta, az ágazat olyan mértékű erkölcsi, szakmai és pénzügyi támogatását kapott az elmúlt 2 évben, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Kincsem – Nemzeti Lovas Program céljai minden kétséget kizáróan meg tudjanak valósulni. A legfontosabb lépés a lovas ágazat támogatási rendszerének a felülvizsgálta volt. Ez alapján lehetőség nyílt ugyanis arra, hogy a Kormány már tavaly támogatni tudta a legjelentősebb lovas rendezvényeket. A CSIO***-W Világkupa, a Nemzeti Vágta, a fogathajtó EB és a Lovas Világkupa támogatási mértéke 2013-ban közel 190 millió forint volt. Ez az összeg idén, a Kormány 2014. február 26-án meghozott döntése értelmében eléri a 325 millió forintot, amelyben hozzájárulást kap a Fábiánsebestyéni Kinizsi Park korszerűsítése is. A létesítményfejlesztések vonatkozásában nem ez az egyetlen idei évre tervezett beruházás. A Kormány tavaly döntött arról is, hogy 1,6 milliárd forintot fordít az Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság felújítására, és 2 milliárd forintot szán a Nemzeti Lovarda európai szintű újjáépítésére. A Kincsem – Nemzeti Lovas Programmal összhangban a vidékfejlesztési tárca látja el 2014. január 1-jével az állami ménesek feletti tulajdonosi jogokat, és 2013. június 21-én hatályba lépett az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény azon módosítása, amely megteremtette a lovasok számára a szabad terephasználatot. Már az általános iskolában kell kezdeni Budai Gyula beszámolt arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint a Magyar Lovassport Szövetség képviselőiből egy munkacsoport jött létre az általános iskolai lovaskultúra-oktatás széles körű bevezetésére. A munkacsoport elkészítette azt a koncepciót, amely alapján állami finanszírozás mellett 2014. szeptember 1-jével 320 lovarda részvételével, közel 300 általános iskolában meg tud valósulni a mindennapos testnevelési óra keretében történő lovaskultúra-oktatás. Az oktatás pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a lovas terápia szakmai háttere kellő figyelmet kapjon az egészségügyi ellátás keretében is. Az államtitkár hangsúlyozta, a lovas program minden egyes pontja azt segíti elő, hogy hazánk valóban újra lovas nemzet lehessen.

Egy követendő példa Szerencsésnek mondhatja magát a fővárostól 23 kilométerre fekvő, 1400 lakosú Tinnye (Pest megye), hogy „saját” lovardája van, a Pilisi Lovaskert, amely a Pilis, a Budai hegység és a Zsámbéki medence találkozásánál helyezkedik el. Sok helyen tovább kell utaztatni a gyerekeket, ami nagy időveszteség. Az itt működő egyesület égisze alatt egy olyan családi vállalkozás működik, amelynek fő profilja hosszú évek óta a gyermek- és családi lovagoltatás. Merkelyné Berghammer Krisztina lovardavezető lapunknak elmondta, hogy nagyon jó elgondolásnak tartja a lovaskultúra-oktatást, s hogy két éve nyertek egy pályázatot az önkormányzatnál, most pedig a tankerületekkel egyeztetnek. – A helyi általános iskola minket választott a lovaskultúra-oktatásra, s ha jól tudom, 5. osztálytól felmenő ágban szeretnék ezt programot bevezetni. Mi szakmai okok miatt jobbnak látnánk, ha már első osztálytól részt vehetnének a gyerekek a testnevelési óra keretein belül ebben az oktatásban. Egyelőre nem nyertünk pályázatot, jelenleg csupán a működésre kapunk támogatást. A helyzet az, hogy a minisztérium még nem határozta meg pontosan, hogy milyen végzettség szükséges a lovaskultúra-oktatáshoz – tájékoztat Merkelyné. – Az oktatás egyébként a lovaspályán történne, és most próbálunk arra is valamilyen támogatást kapni, hogy négy évszakos pályánk legyen, hogy ne legyen probléma, ha éppen esőben vagy elázott pályán kell dolgozni. Ami az oktatást magát illeti, egy testnevelési óra nem elég, egy csoportos képzéshez legalább kettő kell. Ahhoz, hogy lovaglás érdemben számítson valamit, legalább 20 percet lóháton kell ülni. A lovaskultúra-oktatás előtt számos szervezési, szabályozási feladat áll még. E nagyszerű ügy kifutása hosszabb időt fog igénybe venni. V.B.

2014. március

I 93

állattenyésztés

PRRS-mentesítési program Az idén hét magyarországi megyében végzik el a sertésállomány mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától (PRRS) – tájékoztatta az MTI-t Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár.

E

lindult tehát a PRRS-mentesítés hazánkban. A Magyar Közlöny 3. számában jelent meg az ezzel kapcsolatos rendelet, amely január 31-étől hatályos – nyilatkozta oroszországi látogatásán az MTI-nek az államtitkár. A főállatorvos akkor elmondta, hogy február 18-án e témában részletes tájékoztatót tartanak a sertéstenyésztők számára. A mentesítés elsők között az északkeleti, illetve keleti országrészben, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, míg a nyugati országrészben Vas, Zala és Somogy megyét érinti. Ha az idén befejezik a mentesítést ezeken a területeken, akkor jövő január elsején folytatják a többi megyében. Kardeván Endre azt mondta: ott kezdik a munkát, ahol a legkisebb a fertőzöttség, hogy tapasztalatokat nyerjenek. A szaktárca szeretné az emberre nem veszélyes sertésbetegségtől mentesíteni az országot. Ennek módjáról Kardeván Endre elmondta: állománycserére is sor kerül, amely állami kártalanítással történik. Emellett védőoltást is alkalmaznak, valamint vérvizsgálatokat is végeznek. Téves információk jelentek meg Az államtitkár a sajtóban megjelent téves információkra reagálva kifejtette: messze nincs 30 százalékos PRRS-fertőzöttség a magyarországi sertésállományban. A fertőzöttség a háztáji gazdaságokban 3–5 százalékos. Megyénként változik a helyzet, a nagyüzemi sertéstelepeken pedig az elvégzett felmérés szerint 10 százalékos a PRRS-betegséggel fertőzött sertések aránya. A vidékfejlesztési államtitkár határozottan kijelentette: senki sem akarja kiirtani Magyarország sertésállományát! Az országban közel 3 ezer, nagy létszámú sertéstartó telep van. A hét megye 736 telepéből 27-ben fogják elkezdeni idén a mentesítést. Emellett a kisebb állományú gazdaságokban is elkezdődik a munka, amelyek száma minimális. A hét megye mentesítéséhez teljes egészében rendelkezésére áll a pénz. A mentesítés a kártalanítási alapból rendezhető, mivel ez a betegség bejelentési kötelezettség alá esik. A tenyészállomány kivágásakor a vágóérték és a tenyészérték különbözetét 100 százalékosan kártalanítja a magyar állam. Ezen kívül a gazdák pályázat útján, nemzeti támogatásból megkapják az összes vizsgálat és védőoltás költségeit is. Az ágazat versenyképességéért – Természetesen a visszafertőzés előfordulhat, de pontosan ezt akarjuk megelőzni, ezért régiókat és lezárt területeket mentesítünk, ahová már csak betegségtől mentes állatot lehet majd beszállítani – mondta az államtitkár. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmaradt hasznot nem tudják megtéríteni. Ezt a világon senki nem teszi meg, ennyit vállalnia kell minden gazdának, mivel a későbbiekben az értékesebb

94 I

2014. március

állományt sokkal jobb áron tudja majd értékesíteni a gazda. A PRRSmentes sertésállományok iránt nagy a kereslet. Oroszországba nem is lehet a betegséggel fertőzött sertéseket bevinni sem tenyésztésre, sem vágásra. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy bár hosszú évek óta létezik ez a betegség Magyarországon és Európában is, ilyen jellegű mentesítésbe még senki sem fogott bele kontinensünkön. Azért van szükség a PRRS-betegség megszüntetésére Magyarországon, hogy tenyészállat-állományunk helyzeti előnybe kerüljön a világpiacon – mondta Kardeván Endre. Miről ismerszik meg a PRRS? A PRRS-vírus klinikai képe nagyon változatos és teljesen eltérő lehet különböző állományokban. Legfőképpen a tüdő makrofágokat pusztítja, amelynek akár 40 százaléka is elpusztulhat, ezzel megbénítva a test védekező mechanizmusát. Így szabad az út egyéb vírusok és baktériumok nagyarányú elszaporodásához, további betegségek kialakulásához. A fertőzöttség első tünetei a kocákban az étvágytalanság, ami nem azt jelenti, hogy teljes mértékben visszautasítanák a takarmányt. Környezetük iránt közömbössé válnak, nehezített légzés jelentkezhet. Előfordulhat egykét napig tartó enyhe láz is. Az állatok között lehetnek olyan egyedek is, amelyeken hyperemiás és cianotikus bőrelváltozások jelennek meg, főleg a füleken, de lehet a farkon és a túrókarimán is. A vemhesség késői szakaszában 1–6 százalékos vetélés lehet. Idáig tünetmentesek is tűnhetnek a kocák. Megemelkedik a halvaszületések száma. Felmérések szerint ez akár 30 százalékos is lehet. Nagyon gyengén született malacok lehetnek az alomban és a malacelhullás 80 százalék fölött is előfordulhat. Néhány egyed esetében koraellés is megfigyelhető. A vetélések és a koraellések akár a 30–35 százalékot is elérhetik. A visszaivarzások száma is megemelkedik a búgatás után 21–35 nappal, valamint a csendesen ivarzó kocák aránya is megnő. A kanok esetében is étvágytalanság is fordul elő, ehhez kedvetlenség, letargia és testhőmérséklet-emelkedés párosul. Csökkent libidóval, az ondó minőségromlásával kell számolni. A választott malacokon és a hízókon egyre nagyobb számban dominálnak a légzőszervi tünetek. Gyakrabban lehet észrevenni nehezített légzést és szembetűnő az állatok orrfolyása, valamint sűrűbb köhögés, egyes állatokon bőrpírt és cianózist vehetünk észre. Tömören összefoglalva ilyen tüneteket láthatunk a telepeken, ahol felütötte a fejét a vírus. Az egyszerre betelepítés és egyszerre ürítés elvét szigorúan betartva és a rendelkezésre álló vakcinák alkalmazásával megelőzhető, a vírus kártétele eredményesen csökkenthető. A Vidékfejlesztési Minisztérium információi alapján: G.P.

baromfi

A szervezett baromfiszektor 2013. évi teljesítménye Mint a korábbi években, szervezett baromfiszektor alatt most is a Baromfi Termék Tanács (BTT) tagsági körébe tartozó tevékeny­ séget értjük, és erre szorítkozva készítettük el éves átfogó értékelésünket.

A

BTT a hússzektort tekintve az országos összesített termelés és értékesítés közel 80%-át fogja át, így az értékelés az ágazatban elért eredmények tendenciáit jól tükrözi. A terméktanácsi adatbázisban elkészített és februárban lezárt éves adatok felhasználásával összesített ágazati értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Az éves teljesítmények szöveges értékelésénél a terméktanács vezetésének összefoglaló elemzéseiből indultunk ki, és azt helyenként megjegyzéseinkkel kiegészítettük.

1. táblázat. Baromfitermelés és -értékesítés 2010–2013 (1000 t) Gazdasági folyamat megnevezése, fajok

2010

Vágóbaromfi termelés*

426

ebből csirke+vágótyúk

232

pulyka

104

liba

28

kacsa

2011

2013/2010 %

2012

2013

427

517

506

118,8

258

306

309

133,2

101

112

88

84,6

30

33

38

135,7 114,5

62

65

66

71

Belföldi értékesítés**

196

204

235

238

121,4

Export**

79

85

114

124

156,9

Forrás: BTT adatbázis, 2014, megjegyzés: *élő súly, **vágott súly

96 I

2014. március

Általános helyzet A táblázat az utóbbi négy év eredményeit tartalmazza, amiből azonnal kitűnik, hogy a termelés mennyisége 2011-ről 2012-re közel 20%-kal nőtt. Ennek oka a kétségtelenül növekedési pálya mellett a szervezettség fokának (BTT tagság aránya) növekedése volt. Sajnos a múlt évben növekedés nem történt összességében. A szinten maradásra a még válság nyomait magán viselő baromfiszektor esetében azt mondhatjuk, hogy ez manapság nem rossz eredmény. Talán a pulykaágazat az, amely leginkább megszenvedte a piaci problémákat, és ezért visszahúzó hatással volt az összesített termelésre. Ugyanakkor a belföldi értékesítés reális arányai is igazodtak a szinten maradáshoz, viszont a baromfihúsexport örvendetesen, bátran kimondható, hogy dinamikusan – 4 év alatt több mint másfélszeresére – növekedett, és ez a jövő tendenciái szempontjából bizonyos optimizmusra enged következtetni. A 2013. évben a vágóbaromfi-termelés 2,1%-kal csökkent, a tojástermelés azonos szinten maradt. A visszaesés oka a 2012. évi takarmányár-robbanásban keresendő, amely főleg az első félévben éreztette hatását. Az éves átlagos takarmányárak 4,5%-kal nagyobbak voltak, mint 2012-ben, decemberre azonban már 15–16%-os csökkenést mutattak.

baromfi Hazai és külpiaci értékesítés A baromfihús belföldi értékesítése 1,3%-kal nőtt összességében, a csirke 1%-kal, a pulyka 1,3%-kal csökkent, a vágott tyúk és a vízi szárnyas számottevően nőtt. Érdekes, hogy a belföldi baromfihús-fogyasztás feldolgozottsági alapon mérhető struktúrája az utóbbi két évben szinte azonos volt. A 240 ezer tonnát megközelítő összes értékesítésnél 2012-ben és 2013ban az egész baromfi 13,6; illetve 13,8; a darabolt baromfi (lényegében az értékes részek) 41,1; illetve 39,8; míg az egyéb (belsőség, aprólék stb.) kategóriák 45,3; illetve 46,4%-os arányt képviseltek. Ez a kép nem túl örvendetes az életszínvonal átlagát tekintve, mert hiszen a lakosság csaknem fele arányban az olcsó árfekvésű, de kevésbé értékes termékeket vásárolja. Kétségtelen azonban az a tény is, hogy egy exportorientált szektor a zömében kivitt értékes termékek után a hazai piacon maradó, kevésbé kurrens termékeket itthon tudja értékesíteni, és ezzel a kisebb vásárlóerejű lakosságnak is lehetővé válik a baromfitermékek viszonylag tömeges vásárlása. Az országos statisztikai adatok még csak a I–XI. hónapra állnak rendelkezésre, eszerint az országos baromfihús export 191,7 ezer tonna, 13,4 ezer tonnával nőtt 2012 azonos időszakához viszonyítva. Az import baromfihús 53 ezer tonna volt, 6 ezer tonnával növekedett. Tojásból az I–XI. hónap alatt mindössze 50 millió db jött be a KSH szerint, amit tapasztalataink nem támasztanak alá. (Vagy pontatlan a statisztika, vagy megnőtt az áfaeltitkolók „étvágya” – jegyzi meg a BTT.) Ágazatonkénti, illetve fajonkénti értékelés A húscsirkénél az első félévben veszteséges volt a termelés, a kisvágóhidak erőteljesen csökkentették vágásaikat. Ennek következtében a megszokottnál nagyobb arányban érkezett meg a csirke az üzemelő vágóhidakra, tehát nem feltétlenül a kevesebb elhullás következményeként. 3014-re csirkéből jelentősebb növekedést, 8%-ot terveznek a vágóhidak, ennek jelenleg látszik a keresleti indokoltsága. Megjegyezzük, hogy ez a mennyiség elhelyezhetőségét és nem az áremelkedést jelenti. Keltetőtojásból hiány van az európai piacon, a kereslet szeptemberig biztosnak látszik. A felvásárlási ár stagnál, a takarmány ára ugyancsak. Várható a még mindig drága szója árcsökkenése. A csirkenevelési szándék nő, a kisvágóhidak is újraélednek. Pulykaágazat 18 hónapos folyamatos leépülés után „levegőhöz” jutott. Az EU-csatlakozás idején 140 ezer tonna felvásárlás 80 ezerre csökkenhet ez évben. Az ágazat helyzete az első 4–5 hónapban nagyon rossz volt, jónak csak az utolsó negyedév mondható. A készletek az év végére szinte elfogytak. A belföldi forgalom visszaesett 13%-kal, de 2014-ben várhatóan nő a belföldi kereslet. A hízott liba felvásárlása nőtt, a piac nem volt jó, a máj ára visszaesett, a hízott libahús árát a húsliba határozza meg, amelynél szintén gondok voltak. A belföldi piacon a libamell kivételével minden lúdtermék forgalma nőtt. Némi bizonytalanságot okozott még az izraeli politikai csatározás, betiltsák-e a hízott máj és hús forgalmazását vagy sem. A magyar és az EU-s diplomácia erőfeszítéseinek következtében egyelőre nem született döntés, az ügyet hibernálják, reméljük hosszú időre. Húslibából több mint 4 milliót vágtak a feldolgozóüzemek, ez 2014-re valamennyit csökkenni fog a 2013. évben bekövetkezett kb. 40%-os exportárcsökkenés miatt. Nagyobb lengyel készletekről nem tudunk, így a 2014. évi termelésben sok a bizonytalanság, az ár, az árfolyam akár kedvezően is alakulhat. A törzsállományok jelentik a biztos pontot az ágazatban. A kacsa felvásárlása 7%-kal nőtt 2013-ban, ez évre 19%-os (!) növekedést terveznek a vágóüzemek. A belföldi forgalom 15%-kal nőtt, egyre kedveltebbek a kacsatermékek. A kacsa utóbbi néhány éve Magyarországon és Európa egyes országaiban sikertörténet volt és

remélhetőleg marad. Az exportpiacon némi bizonytalanságot jelent, hogy időközben teret nyertünk a japán piacon, de újra versenytárs lehet Tajvan, ahol feloldották az eddigi madárinfluenza zárlatot. Az étkezésitojás-szektornak elsősorban az Európára kiterjedő túltermelés miatt nagyon rossz éve volt 2013. Az átvételi árak mélyen önköltség alatt voltak, a tojásimportáló cégek érdekes módon mind virágoztak, több mint gyanús, hogy az áfa meg nem fizetése élteti ezeket a cégeket. A jércetelepítés újra lecsökkent, sokan vedletett állományokkal kénytelenek termelni. A szektor teljes megújulását halaszthatatlanul napirendre kell tűzniük az illetékes szakmai szervezeteknek, amelyeket azonban a gazdaság-, illetve az agrárpolitika részéről nem volna méltányos magukra hagyni. Dr. Kállay Béla

2014. március

I 97

baromfi

Nemzetközi hírek, elemzések Új-Zéland: A tört kukorica hatása a súlygyarapodásra Kísérletet végeztek brojlertápokkal, amelynek keretében a kontroll tápban 60% hagyományos kalapácsos darálóval gyártott kukoricadarát, míg a kísérleti tápokban ezt módosítva a teljes 60%-ban, illetve még 15, 30 és 45%ban hengeres darálóval tört kukoricát alkalmaztak. A kísérleti időszak a 11-től a 35. napos korig tartott. A tört kukoricás csoportokban a súlygyarapodás nagyobb volt, mint a kontroll csoportban. A 15%-os tört aránynál a takarmányfelvétel nőtt, a 45%-osnál azonos volt, a 60%-osnál pedig szintén nőtt. Érdekes, hogy a 30%-os tört aránynál kezdetben nőtt a fajlagos takarmányfogyasztás, majd később csökkent. A 30%-os tört arányig a kísérleti tápok nem befolyásolták a metabolizálható energiatartalmat és a teljes szárazanyagvisszatartást, sőt az emészthetőséget sem. Bár a mellhúskihozatal némileg csökkent, az abdominális zsír pedig növekedett, ez mégsem befolyásolta a „carcass” (vágási) kihozatalt és minőséget. A kísérletből végül azt a következtetést vonták le, hogy a tört kukorica jó hatással van a súlygyarapodásra és előnyösen befolyásolja az emésztőtraktus mikroflórájának összetételét. (A WATTAgNet Poultry 2014/2 nyomán K. B.)

Az Elly Lilly cég leányvállalata, az Elanco megvásárolta a németországi (Cuxhaven) Lohmann Animal Health vakcinagyártó és -forgalmazó céget, melynek Budapesten is van szakmai képviselete. A tranzakció áprilisban, a teljes átvétel a II. negyedév végéig várható.

Ausztrália: Gondok a szabad­ tartásban Az 2013-as alacsony patogenitású vírus (LPAI) okozta madárinfluenza-kitörést követően az ausztrál tojástermelő farmerek fokozottan aggódnak, mert féltik állományaikat és termelésüket. Mindenekelőtt azért nyugtalankodnak, mert a szabadtartásos tevékenység irányában megvalósított beruházásaik kerülnek veszélybe. Van is ijesztő példa, ugyanis a Langfield Pastoral Company, amely a „Top 10”-ben van, 400 000-es állományát számolta fel. A szupermarket értékesítési lánc a ketrecesről a szabadtartásos tojásra már 37%-ban állt át, de bizonyos források szerint ez az értékesítési lánc ez évben a teljes átállást tervezi. Ausztráliában már szinte nemzeti mozgalommá alakult a szabadtartásos tojástermelés, ugyanakkor most azzal kell szembenézni, hogy azok az állományok, melye-

A világ népességének változása (millió fő) Forrás: FAO, 2011

Világ összesen Afrika

Növ. %

Növ. %

2050

19902020

20202050

1990

2000

2010

2020

5295

6124

6907

7667

9191

44,8

19,9

636

813

1007

1228

1937

93,1

57,7 16,8

Észak-Amerika

283

315

346

375

438

32,5

Latin-Amerika+Karib

444

523

599

667

783

50,2

17,4

Ázsia

3100

3676

4130

4554

5217

46,9

14,6

Európa

788

728

715

705

644

-10,5

-8,7

Óceánia

27

31

35

39

48

44,4

23,1

98 I

2014. március

ket kiengednek a szabadba, erősen sebezhetőek egy széles körű erozív betegségcsoporttal és egy katasztrofális betegséggel szemben. A sajtóközlemények szerint a termelők törölték terveikből azt a dinamikus változtatást, hogy kihajtják állataikat a legelőre. Van ugyan olyan vélemény, miszerint az AI-gyel való közvetlen találkozásnak csak mintegy 1%-os a valószínűsége, mégis legtöbben úgy döntenek, hogy a jövőben nem favorizálják a kereskedelmi állományok szabadba telepítését. A CEVA kampánya: „Szeretem az egészséges csirkét” A Ceva Animal Health az egész baromfiipar tekintetében indított kampányt az állat-egészségügyi generális helyzet javítására, és meg van győződve arról, hogy ez a törekvés találkozik a világban jelenlévő éhezés megszüntetése, ezzel együtt egy növekvő, gigantikus élelmiszer kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése gondolatával. Mintegy 1 milliárd ember éhezik a világban naponta. Az élelmiszer-biztonság hiánya komoly gond mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. De ha nem tudjuk a mai 7 milliárd embert megfelelően etetni, akkor hogyan fogjuk 2050-ben a 9 milliárdot? (Lásd. táblázatunk!) A fogyasztás rohamosan növekszik, ezért 2050-ig megkétszereződik a globális kereslet. Ennek kielégítésében a baromfinak óriási szerepe van és lesz, hiszen az ma a legkönnyebben elérhető fehérjeforrás, elfogadható árviszonyokkal, mentes a vallási étkezési tabuktól, minimális, ún. „zöldházi” gázkibocsátás mellett hatékonyan termelhető. Gary Baxter, a Ceva Animal Health elnökhelyettese mondja, hogy mivel a termelési költségek folyamatosan növekednek, a betegségek megelőzése, a prevenció lehet a legbiztosabb út a termelők számára a termelékenység és a rentabilitás irányába. A fentiek értelében a baromfi mai korszakában a vakcinázásoknak rendkívül nagy jelentősége van. A Ceva vakcinák minden irányban fejlesztés alatt állnak – 2011 óta 35 millió dollárt fektettek be K+F alapokra e célból –, a világ több régiójában, így például az USA baromfiiparában piacvezetők. Európában leginkább elérhető Ceva leányvállalat például Angliában van, de ezek a világ számos más pontján is találhatók. A CEVA Animal Health alapelve, hogy az állatok jóléte és az ember életminősége elválaszthatatlan egymástól, ezeket együtt kell értelmezni és kezelni. (WATTAgNet Poultry News 2014. 02. 10-24. közlései nyomán K.B.)

baromfi

A brazil baromfiipar ma Ha szubjektív módon közelíteném meg a témát, akkor azt mondanám, hogy a futball után következő brazil csoda a brazil baromfiszektor. Már a múlt században is jelentős szereplője volt a világ baromfipiacának, ma pedig valamennyi baromfitermelő és -exportőr ország számára félelmetes konkurens.

A

világ baromfiipara gyakorlatilag egy fél évszázada erőteljesen fejlődik, de a brazil baromfiipar az utóbbi 12 évben drámai előretörést mutatott. Ma három ország adja a világ baromfitermelésének 52%-át, ezek az USA, Kína és Brazília. Az utóbbi egyedül 15%-ot képvisel. Brazíliában 2000-ben még 6 millió tonna baromfit állítottak elő, ezt 2012-re több mint megduplázták, a múlt évi termelés 12,6 millió tonna volt. A Brazil Baromfi Szövetség (Ubabef ) elnöke, Francisco Turra szerint ez három dolognak köszönhető. A minőségnek, az egészségnek és a fenntarthatóságnak. Baromfihús és tojásfogyasztás Brazíliában ma 45 kg baromfihúst és 162 db tojást fogyasztanak évente fejenként. A drámai növekedés az utóbbi dekádban volt, ugyanis az évszázad elején a húsfogyasztás 30 kg volt és 130 db tojás. Minek köszönhető ez a fejlődés egy évtized alatt? Az Ubabef egyik vezetője, Adriano Zerbini szerint a brazil baromfiipar versenyképesebb, mint az átlagos baromfitermelő országok, ezen belül a csirke különösen jól fejleszthető. A 45 kg baromfihús fogyasztását nemcsak a termelés felfutása okozza, hanem az is, hogy a baromfi könnyen hozzáférhető, magas minőségű és nagy választékban áll rendelkezésre. A tojásfogyasztás csak az utóbbi időben növekedett, az összes tojástermelés 1,2 millió tonnáról (21,6 milliárd db) 1,9 millió tonnára (34,2 milliárd db) nőtt. A vezetők szerint ég sokat kell tenni a fogyasztás növeléséért, mert nincs olyan tradíciója például a reggeli tojásnak, mint Észak-Amerikában vagy Európában.

Az integrált termelési láncban jobb lehetőség van a minőség és a biztonság kontrolljára. A kis farmerek érzik a részvételüket a globális piacon, tudják, hogy az ő termékük például egy japán asztalra kerül vagy a KözépKelet országaiba. Export Brazília és az USA együtt a világ baromfiexportjának 69%-át adják, ebből 38% brazil. 150 országba szállítanak, ezekből a fő piacok: Szaud-Arábia, EU-27, Japán, Arab Emirségek, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irak. Míg 2000-ben még csak 916 000 tonna, 2012-ben már 4 millió tonna volt a brazil baromfiexport. A csirkeexport 55%-a darabolt, 36%-a egész, 5%-a feldolgozott, 4%-a sózott termék. Zerbini (Ubabef ) elmondta, hogy nagyon szigorúak az állat-egészségügyi hatóságaik és mindenre ki vannak dolgozva a kontroll vizsgálatok, ezek programja is. Ami a termelési költségeket illeti, Brazília igen előnyös helyzetben van még ma is. Elsősorban az energiaköltségek alacsonyak, lévén trópusi ország, fűtés alig szükséges. Wesley Batista (CEO/JBS) szerint az ország „természetes versenyképességgel” rendelkezik, van föld, van víz, jó klíma és vannak emberek, akik akarnak dolgozni. Tonna

USD

Csirkehús

Termék

3 917 581

7 703

Pulykahús

178 915

5 004

Keltetőtojás

10 073

61

1 060

44

26 853

43

Tenyészanyag Tojás

1. táblázat. Brazília baromfiexportja 2012-ben Forrás: Ruiz, Poultry Int. 2014

Integráció Brazíliában az egész termelés és piac tökéletesen integrált, a többi országhoz képest sokkal jobban, ezt az ipar „gerincoszlopának” szokták nevezni. Ez ugyanúgy itt is a naposcsibe-ellátásból, a keveréktakarmány-ellátásból, a vakcinák és az állat-egészségügyi szolgálat megszervezéséből áll. Természetesen a fő integrátorok a vágóüzemek. Az Ubabef adatai szerint Brazíliában a legkisebb istálló kapacitása 10–15 000 db, míg a legnagyobbak 25–30 000 db csirkét tartanak egy fedél alatt. Jellemző például ott, hogy azt a termelőt, akinek csak egy baromfiólja van, kicsinek tekintik.

Vannak azonban kihívások is, hiszen ebben az országban sem minden ideális. Gondjaik vannak logisztikai vonalon, ennek megoldására állami segítséget várnak, de a privát szektor is meg tud mozdulni. Ez nem is az egyetlen probléma, mert várhatóan az eddigi olcsó munkaerő egyre drágább lesz. Az eddig a világ átlagához képest mintegy 60%-os költségszint nem maradhat ilyen alacsonyan, Brazíliának is be kell lépnie a világ kereskedelmi blokkjaiba, ami a piacra jutásban már nehézségeket fog okozni. - kállay -

2014. március

I 99

élelmiszeripar

Stratégiai ágazat az élelmiszeripar „A program megvalósulása esetén reálisan várható, hogy a magyar élelmiszerek piaci részesedése 2020-ra ismét eléri a 80%-ot” – ez a kulcsmondata annak a középtávú élelmiszer-ipari fejlesztési stratégiának, amely alapján a remények szerint a következő hétéves ciklusban különböző forrásokból 500 milliárd forint költségvetési támogatás juthat el az ágazatba.

J

anuár elején született meg végső formájában a „Magyarország közép és hosszú távú élelmiszer-ipari fejlesztési stratégiája” című munkaanyag, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerfeldolgozási Főosztályának koordinálásával készült el. Részt vettek a munkában a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) – a VM háttérintézményei – illetékes munkatársai. A munkacsoport munkáját az ágazat egyes aspektusait (KFI, fejlesztés, finanszírozás stb.) kitűnően ismerő külső szakértők is segítették. Bár a tervezet finanszírozási hátteréről még nincs végleges kormánydöntés, az előzetes információk szerint a kabinet a következő években mintegy 500 milliárd forintos forráshoz kívánja segíteni az ágazatot.   Koncentráció A hazai élelmiszeripar gondjai több okra vezethetőek vissza. Ezek egyike az elmúlt két évtizedben bekövetkezett tulajdonosi szerkezeti átalakulás. A stratégiai dokumentum megállapítja: az élelmiszer-ipari vállalkozások többségét a kis- és közepes vállalkozások adják, ugyanakkor meghatározó az ágazat duális szerkezete, egyszerre vannak jelen a mikro- és kisvállalkozások rendkívül alacsony teljesítménnyel, és a kínálatot meghatáro-

100 I

2014. március

zó nagyvállalatok. Az utóbbi 10 évben a mikro­vállal­ kozások száma több mint kétszeresére nőtt – 2011-ben az élelmiszer-ipari vállalkozások több mint 70 százaléka mikrovállalkozás –, míg a nagyvállalkozásoké a felére csökkent. 2009 és 2011 között is jól látszik a mikro­ vállalkozások folyamatosan emelkedő száma, míg a többi kategóriában nincs jelentős változás. A vállalkozások számához képest – a kategorizálás jellegéből adódóan is – a legfőbb munkaadók elsősorban a nagy- és a közepes méretű vállalatok, miközben a mikrovállalatok az élelmiszer-ipari munkavállalók alig 8 százalékát foglalkoztatják, de megfigyelhető, hogy a vizsgált három évben a bővülés közel 1 százalékpontnyi volt. Szakágazati szinten vizsgálva természetesen a tevékenység jellegétől is függ, hogy melyik szakágazatban jellemzően milyen méretű vállalkozások fordulnak elő – a vizsgált évtől függetlenül. Jellemzően kevés mikro­ vállalkozás fordul elő a dohányiparban, a margaringyártásban vagy a cukorgyártásban, annál jellemzőbb azonban ez a méret a bortermelésben, a kenyér és friss pékáru gyártásában vagy az egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban. A kisvállalkozások jelenléte meghatározó a húsfeldolgozás- és tartósításnál, illetve – a mikrovállalkozások körében is meghatározó – bortermelésnél, a kenyér és friss pékáru gyártásnál. Közepes méretű vállalkozások elvétve fordulnak elő a halfeldolgozásnál, inkább a már

élelmiszeripar említett húsfeldolgozás és -tartósításnál, vagy a haszonállat-eledel gyártásban. Számuk alapján a nagyvállalatok jelenléte meghatározó az állati termékeket feldolgozó szakágazatokban. A kisméretű vállalkozások nagy aránya ellenére a nettó árbevétel és a hozzáadott érték jelentős koncentrációt mutat. A nagyvállalkozások (250 fő felett) adják nettó árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét, a közepes vállalkozások (50 és 250 fő között) részesedése a nettó árbevételből és a kibocsátásból pedig közel egyharmad. Ezért ez a két vállalkozáscsoport felelős az árbevétel és a hozzáadott érték négyötödéért. Az alkalmazottak száma azonban más képet mutat. Itt a nagyvállalkozások részesedése mindössze egyharmad. A kisvállalkozások részesedése (49 főig) azonban jelentősen meghaladja a nettó árbevételből, illetve hozzáadott értékből való részesedésüket. Ez azt mutatja, hogy a kisebb élelmiszer-ipari vállalkozások szerepe jelentős a foglalkoztatásban. Ugyanakkor a nagyvállalatok modern technológiával termelnek, ezért élőmunkahatékonyságuk meghaladja a kisebb vállalkozásokét.   Külföldi tőke A nagyvállalkozások azonban jellemzően külföldi tulajdonban vannak, modern technológiával rendelkeznek, és ők adják az ágazat exportjának döntő többségét. Ezzel szemben a kis- és közepes vállalkozások nagy része elavult technológiával termel, tőkehiánnyal küzd, és kizárólag belföldön értékesít. Az export akadálya általában a kis üzemméret, és a versenyképesség hiánya. Ezért az agrárpolitikának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a kis és közepes, főként hazai tulajdonú vállalkozások technológiai helyzete és tőkeellátottsága javuljon, illetve hogy kiléphessenek a külpiacokra. Ez azért is hangsúlyos, mert amint a fentiek is mutatják, hogy ezeknek a cégeknek számottevő szerepe van a foglalkoztatásban, valamint a magyar mezőgazdaság fontos felvevőpiacát is jelentik. Az ágazatban a külföldi tőke aránya meghatározó és jelentős. Az ágazat összes jegyzett tőkéjének több mint fele külföldről származik. 2005 és 2009 között kivonulás volt megfigyelhető, a külföldi tőke részaránya nem érte el az 55 százalékot, de 2009 után változott a tendencia, 2011-re pedig a teljes jegyzett tőke közel 60 százaléka ismét külföldiek kezében volt. Ennek oka a cukorgyártásban, a húskészítménygyártásban és a gyümölcszöldséglé gyártásban bekövetkezett tőkebeáramlás volt, ami egy-egy nagyobb cég kiemelt beruházásaihoz kapcsolódott. Az élelmiszeripar jegyzett tőkéjének alakulása 2009-ig nagyjából együtt mozgott a külföldi tőke változásával, mivel az élelmiszeriparból kivont nemzetközi tőkét nem pótolta a hazai befektetői, vállalkozói kör. Ezt tovább rontotta az a tény, hogy 2006 óta a belföldi társas vállalkozásoktól származó jegyzett tőke folyamatosan csökken.   Belföldi mínusz, növekvő export 2012-ben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 1,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az okok között első helyen kell

említeni a vásárlóerő csökkenését. A magyarországi reálkeresetek a 2006-tól kezdődő megszorítások miatt már a gazdasági válság előtti években csökkenni kezdtek. Az egy főre eső reáljövedelem először 2007-ben mutatott visszaesést, a háztartások rendelkezésre álló jövedelme is ebben az évben csökkent először (az előző évinek 95,1 százalékára). 2008-ban a rendelkezésre álló jövedelem az előző évinek 98,3; 2009-ben 95,7; 2010ben 95,5 százaléka volt. A veszteség nem egyformán érintette az ágazat összes szereplőjét: a legkifejezettebben a nagyméretű cégek esetében volt tapasztalható. A kiskereskedelemben a pénzügyi eredmények romlásának legfőbb oka a beruházások magas értéke volt, ami nem térült meg az időközben kirobbant gazdasági válság és az erősödő piaci verseny (új diszkontláncok megjelenése a magyar piacon) miatt. A beruházások magas értéke − miként arra a bolthálózati statisztikai adatokból következtetni lehet − a kiskereskedelmi láncok terjeszkedésével függ össze. A kiskereskedelmi szektoron belül azok a szakágazatok, bolttípusok pénzügyi mutatói jobbak, amelyek nem ruháztak be ebben a kritikus időszakban, miközben a terjeszkedő cégek gyenge teljesítményt nyújtottak. A magyar agrárium külkereskedelmi teljesítménye 2012-ben ismét rekordot döntött, az export megközelítette a 8,1 milliárd eurót, az egyenleg több mint 3,6 milliárd eurót tett ki. Sajnálatos viszont, hogy Magyarország agrár-külkereskedelmi egyenlege elsősorban a gabona- és olajos növények exportteljesítményének köszönhetően javult, mégpedig úgy, hogy 2006 és 2012 között gabonakivitelünk volumene alig változott. Ennek hátterében az áll, hogy a gabona és az olajnövények világpiaci árindexe az árrobbanás következtében körülbelül duplájára nőtt. A növekvő bevételeknek köszönhetően a magyar szaldó hat év alatt több mint 3,6 szorosára duzzadt. Az exportszerkezetben az EU-csatlakozás után következett be markáns változás. Ha a termékek feldolgozottsága szerint vizsgáljuk a külkereskedelmünk szerkezetét, akkor azt látjuk, hogy a kivitel növekedése összességében mindhárom termékcsoportnál (mezőgazdasági alapanyag termelése, elsődleges és másodlagos feldolgozás) határozott volt, a mezőgazdasági alapanyagtermékek – ezen belül főként a gabonafélék – exportjának növekedése azonban messze meghaladta a feldolgozott termékekét. A mezőgazdasági termékek exportjának értéke 2000-ben még csak 756 millió euró volt, 2012-ben pedig már átlépte a 3 milliárd eurót. A feldolgozott (elsődleges és másodlagos) termékek aránya az élelmiszer-gazdasági kivitelünkből így összességében a 2000-es 69 százalékról 2012-re 62 százalékra csökkent. Ugyanakkor évek óta visszatérő problémát jelent a külföldi gyártók termékeinek nagy arányú beáramlása a hazai piacra, illetve hagyományos export-értékesítési célterületeinkre. A stratégia egyik legfontosabb célja – a munkahelyteremtés és –megőrzés mellette – e trend fékezése, illetve megfordítása. Agrárium-összeállítás

Megoldást keresnek Az európai uniós szabályozás a versenyszektorba sorolja az élelmiszeripart, ezért közvetlen támogatásra jelenleg nincs mód – mondta az Agrárium kérdésére Vadász Tibor pénzügyi elemző, tanácsadó. Jelentősebb fejlesztési forrást az egyes államok a bankrendszeren belül, speciális hitelkonstrukciók, illetve az adott országok belföldi beszállítóinak adott adózási és egyéb kedvezmények révén juttathatnak ebbe az ágazatba. Lapunk információi szerint napjainkban a kormányzat illetékesei éppen azokat a megoldási lehetőségeket keresik, amelyek ezt úgy teszik lehetővé, hogy az uniós szabályozás előírásait se sértsék meg.

2014. március

I 101

vidékfejlesztés

Turisztikai fejlesztések a Hortobágyon Európai uniós forrásból több mint 2 milliárd forintos ökoturisz­tikai megaberuházás kezdődik a Hortobágyon a helyi halgazdaság, a génmegőrző kft. és a nemzeti park együttműködésének eredményeként.

­R

ácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetés természetvédelemért felelős helyettes államtitkára emlékezetett rá, hogy a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakban 36 milliárd forintot fordíthattak természetvédelmi fejlesztésekre, és a keret teljes egészét sikerült lekötni. Jó hír, hogy a most kezdődő uniós költségvetési időszakban Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) néven lesz önálló operatív program a természetvédelemre: a következő években több mint 31 milliárd forint jut természetvédelemre, ökoturisztikai fejlesztésekre – tette hozzá Rácz András. A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy az elmúlt hétéves ciklusban 100 ezer hektáron, a tervezettnél háromszor nagyobb területen történt élőhely-rekonstrukció. Ez a hazai védett területek 10 százaléka, a Natura 2000-es területek 5 százaléka. Jelenleg 571 ökoturisztikai attrakció van az országban, ebből 293-at a nemzeti parkok üzemeltetnek, a látogatók száma pedig elérte az 1,4 milliót – fűzte hozzá. Fejlesztések a nemzeti parkban Berki Judit, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető helyettese elmondta: a regionális operatív programok keretében az elmúlt években nyolc beruházás valósult meg, illetve van folyamatban a Hortobágyon, a négymilliárd forintos támogatási összegből kétmilliárdot már ki is fizettek. Sárosi Eleonóra, a hortobágyi beruházás konzorciumát vezető Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. turisztikai- és marketingigazgató-helyettese hozzátette: a projekt keretén belül a Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közös fejlesztéseként egy turistautat alakítanak ki Hortobágy település, a Hortobágy-Halastó, illetve a pusztai állatpark között.

A Nonprofit Kft. további fejlesztései között szerepel a kungyörgyi telepen a régi víztorony felújítása, belsejében hét szinten a Hortobágy felszínfejlődését, egykori és jelenlegi élővilágát, valamint a pásztorkultúra kialakulását bemutató interaktív kiállítással. A mátai ménes területén épület-felújítások történnek, valamint megépül egy új, a látogatók kulturált kiszolgálását lehetővé tevő fogadóépület, amelyben ménes­ történeti kiállítás, kocsimúzeum, oktatóterem és helyi kézművesek műhelyei is teret kapnak. A megaberuházás része lesz továbbá a Pusztai Állatpark szolgáltatásainak családbarát elemekkel való bővítése, a HNP területén a Fecskeház erdei iskola és a vadaspark korszerűsítése, a HortobágyHalastó területén játszótér, fűzlabirintus, madáretetőtó és madárgyűrűzéshez használt úgynevezett helgolandháló megépítése, a halgazdaság területén pedig egy „madárbarát park” kialakítása – hangzott el a projektnyitón. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, neve egybeforrt a nemzetközi ismertséget is jelentő puszta kifejezéssel, mely tagadhatatlanul az ország egyik meghatározó jelképe, nemzeti identitástudatunk egyik markáns eleme, hivatalosan is hungarikum. A puszta, a Hortobágy nemzetközileg is ismert és elismert, a Világörökség részét képező természetvédelmi terület. A táj, a természeti és a kulturális értékek, hagyományok jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy ezeket az értékeinket a Világörökségi címhez méltó színvonalon mutassuk meg a nagyközönségnek. Az ökoturisztikai beruházás az Új Széchenyi Terv keretein belül konzorciumi formában valósul meg. Be is kell tudni mutatni A projekt sikerességének biztosításában kiemelt szerepet kap a kommunikációs stratégia, amely biztosítja, hogy a fejlesztések egységes, összehangolt koncepciót tükrözzenek. Mind a tömegkommunikációs eszközök, mint a TV, rádió, sajtó és online kampányok – országos lefedettséggel rendelkező médiumokban való megjelenés –, mind a PR-tevékenységek és egyéb rendezvények ezt a célt szolgálják. A kommunikációs kampány és a kötelező nyilvánosság részét képzik még a sajtótájékoztatók, lakossági fórumok, szakmai kiadványok turizmusszervezőknek, tanösvény kiadványok, kifestő és képregény gyerekeknek, országos tanulmányi vetélkedő, mobil alkalmazás, információs táblák és projekt honlap. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 2 081 638 465 forint. A pályázat összes fejlesztése a tervek szerint az év végéig megvalósul, de mivel a látogatók nagy része a nyári hónapokban érkezik, így az új fejlesztéseket már csak a jövő szezonban tudják igénybe venni. VB

102 I

2014. március

Könyvvásár a Szaktudás Kiadónál! A jó szakkönyv a hasznos ismeretek biztos forrása. Nálunk a gazdálkodást segítő, jó tanácsokkal szolgáló szakkönyvek széles tárházából nagy kedvezménnyel vásárolhat. Látogasson el hozzánk, válassza a Szaktudást! www.szaktudas.hu • [email protected] • 06-1-273-2180 A növényvédelem gépesítése A vegyszeres és vegyszermentes eljárások ismertetése mellett bemutatjuk a gépek felépítését, a jellemző műszaki megoldásokat, összefoglaljuk a szakszerű üzemeltetés legfontosabb tudnivalóit, ismertetjük továbbá a gépekkel szemben támasztott követelményeket és a kötelező vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Terjedelem: 258 oldal Most: 4400 Ft helyett 3400 Ft

A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése Könyvünk a korábbi évek hazai fejlesztési tapasztalatai, vizsgálatai alapján összegzi a szemes termények szárítása, a takarmánykészítés, a sertéstartás gépesítése és technológiai vizsgálatai témaköröket. Terjedelem: 255 oldal Most: 4900 Ft helyett 3000 Ft

Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete A könyv a célszerű traktorválasztást és üzemeltetést szeretné segíteni. Részletesen ismerteti a traktorok szerkezeti felépítését, részletesen foglalkozik a traktormotorokkal, az erőátviteli rendszerekkel, a járószerkezetekkel, a kormányművekkel, a fékberendezésekkel, a hidrosztatikus erőátviteli rendszerekkel, az elektromos és elektronikus berendezésekkel. Terjedelem: 670 oldal Most: 7200 Ft helyett 4900 Ft

Műszaki és beruházási ismeretek A mezőgazdasági termelésben, annak fejlesztésében meghatározó szerepe van a műszaki tudásnak és a beruházásokkal kapcsolatos ismereteknek. A kiadvány legfőbb célja ezen ismeretek rendszerezett, szándékaink szerint közérthető, olvasmányos formában történő közreadása. Terjedelem: 170 oldal Most: 4600 Ft helyett 3100 Ft

Gyakorlati szárítás A könyv közérthető információkat kíván közreadni az ipari és mezőgazdasági szárítók iránt érdeklődőknek, legyenek vállalkozók, üzemeltetők, diákok, esetleg szárítófejlesztők vagy -forgalmazók. Terjedelem: 245 oldal Most: 5100 Ft helyett 3500 Ft

agrárenergetika

Áramot a Napból Tippek és trükkök napelemes beruházáshoz

Környezettudatosság, függetlenedés az áramszolgáltatóktól és az elektromos energia árváltozásaitól, egyéb gazdasági megfontolások – számos lehetséges ok, amiért valaki napelemes rendszert telepít otthon, a vállalkozásában vagy az általa vezetett intézménynél.

T

úl azon, hogy több cégtől kérünk ajánlatot, hogyan tudjuk a döntésünket alaposan előkészíteni? Mit, miért és hogyan érdemes, illetve nem érdemes vásárolni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Jelentős változások a napelemek piacán Soha nem volt még ilyen olcsó a napelemes rendszer, mint most: az elmúlt öt évben kevesebb, mint a harmadára esett a napelemek ára. Nem történt csendes technológiai forradalom – a piac változott ilyen rövid idő alatt ennyit. A 2000-es évek elejére jellemző óriási kereslet-növekedés miatt egyre épültek a panel-gyárak, a tömegtermelés jelentősen csökkentette a gyártási költségeket, a napelemek keresleti piacán korábban jelentős túlkínálat lépett fel, így zuhanni kezdtek az árak. A kínai cégek ebben az iparágban is kemény árversenybe kezdtek, aminek hatására európai óriáscégek – például a Bosch és a Siemens – kényszerültek bezárni frissen épített üzemeiket – több milliárd eurós veszteségeket elkönyvelve. Az Európai Unió végül egy átfogó megállapodás keretén belül minimáláras és az import mennyiségét korlátozó megállapodás mellett döntött. Nem várható, hogy a napelemek ára – amely a gyártási költségek közelébe ért – jelentősen tovább csökkenne, valószínűbb, hogy az árak a közeljövőben lassan emelkednek. Egy napelemes rendszer napelemekből, inverter(ek)ből, tartószerkezetből, valamint elektromos kábelekből, szerelvényekből épül fel. Napelem Félvezető alapú eszköz, amely a napsugárzás hatására elektromos áramot állít elő. (A napkollektor ezzel szemben használati melegvizet állít elő, illetve fűtésrásegítésre használható.) Egy jó minőségű napelem évtizedekig működik karbantartás és meghibásodás nélkül. A magyar éghajlathoz az ún. polykristályos panel az optimális választás. Inverter A rendszer talán legérzékenyebb pontja: ez alakítja az elektromos berendezések, illetve a hálózat számára váltóárammá a napelemekből érkező egyenáramot. Kapható hozzá olyan kommunikációs modul, amellyel a rendszer adatai folyamatosan online követhetők. Hálózati visszatáplálás, szigetüzem A napelemes rendszereknél meg kell oldani az adott pillanatban megtermelt, de „helyben” el nem fogyasztott energia hasznosítását. Ahol nincs a közelben elektromos hálózat, ott ezt akkumulátorokkal oldják meg (ún. szigetüzem). Az akkumulátorok korlátozott kapacitása és magas ára miatt ezt a megoldást csak ott használják, ahol nincs lehetőség hálózati visszatáplálásra. Itt a felesleg visszakerül az országos hálózatba, ahonnan a többletenergiaigény is pótolható szükség szerint. Az áramszolgáltatóval a termelt és a hálózatból elfogyasztott energiamennyiség különbözetét kell csak elszámolni.

104 I

2014. március

Mekkora napelemes rendszerre van szükség? Jelenleg a nappali árammérőre telepíthető, 50 kW alatti, ún. „háztartási méretű kiserőmű” (HMKE) akkor a leggazdaságosabb, ha az éves energiatermelése megegyezik az üzemeltető saját áramfogyasztásával. Ha alulméretezik, továbbra is marad egy csökkentett villanyszámla, a többlettermelés elszámolása viszont kedvezőtlenebb. A méretezés szakértelmet igényel – a tervező figyelembe veszi az éves áramfogyasztás mértéke mellett a helyszín adottságait is: • a földrajzi elhelyezkedés alapján számított átlagos napsugárzási értéket, • tetőre történő telepítésnél annak tájolását, dőlésszögét, • az elektromos rendszer teljesítményét, fázisainak számát stb. Ezekből az adatokból számítható, hogy a megcélzott éves árammennyiség az adott telepítési körülmények mellett hány napelemmel termelhető meg. A legtöbb szakember a PVGIS műholdas statisztikai adatbázist használja (http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php), amely 30 év besugárzási adatait figyelembe véve adja meg, hogy 1 kWp névleges csúcsteljesítményű (erre utal a „p” betű) napelem az adott helyen és telepítési körülmények mellett évente hány kWh energiát képes megtermelni. Példa: Mohácson egy ideális déli irányú, 35 fokos lejtésű tető esetében ez az érték 1180 kWh (ez hozzávetőlegesen Magyar­ országon, ferde tetőre telepítve a tervezhető legmagasabb érték), míg a jóval északabbra fekvő Miskolcon egy 45 fokos, teljesen keleti tájolású (itt már 90° az ideális déli iránytól való eltérés) tetőre telepítve ugyanez a napelem mindössze évi 880 kWh-t termel. Ha éves szinten 10 000 kWh-s villanyszámlát szeretnénk napelemmel kiváltani, akkor ehhez a mohácsi telepítésnél 34, míg a miskolci példánál 45 darab 250 Wattos panelre lesz szükség. Tipp: Egy kapott árajánlatban szereplő hozamszámítást (némi nyelvtudással) a fenti linken magunk is ellenőrizhetünk!

Mikor térül meg a beruházás? A gazdasági számítások esetünkben viszonylag egyszerűek. Kérdés, hogy a döntésnél mekkora hangsúlyt kapnak egyéb szempontok, például a környezetvédelem. Egy háztartási méretben középkategóriásnak számító 8 kW-os rendszer nagyságrendileg évi 3 tonna CO2 megtakarítást eredményez (beleszámítva a napelemek gyártásának környezetterhelését is), ezzel 2 modern, évente 10 000 km futásteljesítményű autó CO2 kibocsátását tudjuk semlegesíteni.

A napelemes rendszerek tipikus megtérülési ideje a rezsicsökkentés utáni, 40 Ft-os lakossági áramdíj mellett számítva 9–12 év (egy kisebb rendszer drágább, a nagyobb fajlagosan olcsóbb). Egy 2,5%-os összkölt-

agrárenergetika ségű hitelnél kb. 10–13 év kell a kölcsön teljes törlesztéséhez. Ez után a rendszer várhatóan legalább két évtizedig ingyen termeli az áramot! Költséget csak az esetleges meghibásodások javíttatása jelent. Hogyan válasszunk kivitelezőt? Ajánlatkérés: Az alábbi adatok mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy egy telepítő cég korrekt ajánlatot adhasson: • konkrét teljesítményigény (pl. 8 kWp) vagy a kiváltani kívánt éves kWh mennyisége, • a telepítés címe – legalább a település, • tető típusa, mérete, tájolása, héjalása, dőlésszöge, a tetőszerkezet anyaga (nagy segítség a tetőről készült fénykép, vázlat, méretezett rajz), • bejövő elektromos hálózat fázisainak száma, teljesítménye (pl. 1*40A, 3*63A) Az ajánlatok összehasonlítása: Itt is érvényes, hogy csak az azonos műszakigazdasági tartalmakat érdemes összehasonlítani. Ha egy ajánlatadó például magasabb besugárzási értékekkel számol, akkor ugyanarra az éves energiamennyiségre kisebb rendszert fog méretezni, ami látszólag és összességében olcsóbb, de várhatóan nem termeli majd meg azt, amit elvárnak tőle. Ez a gyakorlatban a telepítést követő években derül csak ki – utólag pedig nehéz lesz anyagi követelést támasztani ez alapján. Ha eltérő méretű rendszereket ajánlanak, akkor mindenképp járjunk utána, melyik ezek közül a reális (ebben nyújt nagyságrendi segítséget táblázatunk), addig pedig a fajlagos árakat (forint/kWp) tudjuk összehasonlítani. Ezt a számot úgy kapjuk, hogy a rendszer árát elosztjuk a névleges csúcsteljesítményével (pl. 4 millió Ft / 8 kWp = 500 eFt / kWp). A felhasznált anyagok, garanciák: Egy napelemes rendszernél elvárás, hogy több évtizedig működjön, ezért nagyon fontos a beépített termékek minősége, garanciája, a munka szakszerűsége. Itt különösen igaz az, hogy sokszor az olcsóbb a drágább

D-i tető (Azimuth 0°)

DK-i, DNY-i tető (Azimuth +/- 45°)

K-DK-i, Ny-DNy-i tető K-i, Ny-i tető (Azimuth (Azimuth 90°) +/- 67°)

É-Magyarország

1100*

1050*

1000*

900*

D-Magyarország

1180*

1130*

1080*

980*

*Tájékoztató adatok nagyságrendi becslés céljára

(például az évek során felmerülő javítási költségek miatt). Napelemek: A legtöbb gyártó az 5–10 év termékgarancia mellett további ún. teljesítménygaranciát (mennyi a maximális csökkenés a felhasznált anyagok öregedése miatt) is vállal. Plusz biztonságot jelent, ha valamilyen független, ismert, nagy nemzetközi cégnél rendelkezik a gyártó viszontbiztosítással. Inverterek: Tipikus garanciája 5 év, azonban nem mindegy, hogy az esetleges hibát ki és hogyan javítja. Ha például a javításhoz a gyártóhoz (pl. Kínába) kell visszaküldeni a hibás példányt, akkor sok hetes kieséssel kell számolnunk. Ezzel szemben jobb választás lehet egy esetleg drágább márka, amit a forgalmazó meg tud javítani néhány nap alatt. Szerelvények: Kizárólag olyan tartószerkezetet érdemes vásárolni, amely képes a szélsőséges időjárási körülményeknek évtizedeken át ellenállni. A kábeleknél, elektromos szerelvényeknél, csatlakozóknál is ügyeljünk arra, hogy a gyenge minőség zárlatot, teljesítménycsökkenést okozhat – a rendszer összértékéhez mérten jelentéktelen tételek sok kellemetlenség, rejtett hiba forrásává válhatnak. Áttekintettük azokat a szempontokat, amelyeket körüljárva megalapozott döntést hozhatunk egy napelemes rendszer tervezett beruházásánál. Egy ilyen befektetés a gazdaságossági, a környezeti és egyéb szempontok figyelembevételével komoly megfontolásra érdemes úgy is, hogy ehhez jelenleg pályázati támogatást nem tudunk igénybe venni.

1/4 hirdetés

2014. március

I 105

Élménygazdag wellnessre csábítjuk Önt

Budapesttől 47 kilométerre található szállodánk, mely 2003-ban nyitotta meg kapuit vendégei előtt. Folyamatos újítások és bővítések kísérték az eddigi működését. A szálloda elegáns környezetben, várja vendégeit. Két emeleten 47 szobával üzemel, összesen 114 fő befogadására alkalmas. Szobáink nagy része a Dunára néz, légkondicionáltak. Csupán 4 apartman ablaka néz a belső kertre. Az apartmanok 2-2 szobából állnak, ezért kiválóan alkalmasak családok elhelyezésére. Légkondicionált éttermünk, a Kék Duna étterem 110 fő befogadására alkalmas, panoráma éttermünk pedig további 50 fő kiszolgálását teszi lehetővé. Felépítettük az ókori római wellness gondtalan és egészséges világát! Római stílusú falaink között az alábbi szolgáltatásokat találják: Úszómedence: A medence 18 méter hosszú és 138 cm mély. A víz 25 fokos. Pezsgőfürdő: A legfelső szinten 33 fokos a víz. Az uszoda középső szinten lévő kis medencéjében a hidromasszázs és gejzír masszírozó hatását élvezheti. Látványelemeink automatikusan működnek, 3 perces időközönként. Teabár: A méregtelenítés akkor igazán hatékony, ha megfelelő mennyiségű folyadék bevitellel párosul. Válasszon gyógyfüveinkből, és készítsen gyógyteát! Fogyasszon belőle kedvére korlátozás nélkül! Finn szauna: Segíti a szervezetünket a salakanyagoktól való megszabadulásban, hatékony immunerősítő és érregeneráló hatású. Merülő-medence-Frigidárium: A szauna és a gőz melege után, le kell hűteni a testet, majd merülő-medence hideg vizével helyreállítjuk a véredények állapotát és ezzel a vérkeringést, így edzhetjük immunrendszerünket. Infraszauna: Az infrakabin a mélyebb rétegek méregtelenítését végzi, a sejtregenerációban és a cellulitis eltüntetésében játszik szerepet. Tepidárium: Langyos szauna aromaterápiával. Javasolt mindazoknak, akiknek egészségi okok miatt a finn szauna megviseli a szervezetüket. Gőzfürdő: A bőr felső rétegeinek méregtelenítését idézi elő. Külső úszómedence: 5x20 méteres úszómedencénk igazi felüdülés az úszni vágyó vendégek részére. Látványmedence: 7-féle látványelemmel ellátott medencénk, igazi kényeztetés, a víz masszírozó hatását kedvelő vendégeink részére. Gyermekpancsoló: A medence napozó részéhez közel kialakított, tengerpartszerűen mélyülő gyermekpancsoló, lehetőséget biztosít a csemeték biztonságos vízi pancsolásához. Napozó pavilonok: Sejtelmes hangulatú pavilonjaink igazi nyugalmat, pihenést biztosítanak, a hinta finom ringatózásával.

Hívja szállodánkat! 06-24/523-230 Kék Duna Wellness Hotel**** Ráckeve

[email protected] z www.wellnesshotel.hu

mahun.hu

FÖLDÖN JÁRÓ MEGOLDÁSOK...

PYRINEX

IS Technology

KUKORICA TALA JFERTŐTLENÍTŐ RENDSZER

További információért keresse kereskedelmi képviselőinket: Győr-Moson-Sopron, Vas megye Somogy, Zala megye Veszprém, Fejér megye Tolna, Baranya megye Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest megye Bács-Kiskun, Szolnok megye Csongrád, Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye

Balczár Zoltán Vanyúr György Bőhm Róbert Kőműves Balázs Begaláné Kiszelya Katalin Dajka Péter Koscsó Árpád Csontos Tamás Krusóczki Tamás

(30) 948-89-53 (30) 210-24-66 (30) 338-19-09 (30) 337-40-64 (30) 922-30-67 (30) 746-69-14 (30) 202-10-59 (30) 278-39-44 (30) 961-29-71