Slama Györgyné Börcsök Gizella Gondolatok Bologna 2000 – Európa Kulturális Városa program kapcsán* Éppen 10 éve, hogy a megtisztelő címet elnyert város, Bologna, megvalósította 2 éves kulturális programját: az évadot megelőző féléves „felvezető” és az évadot követő szintén féléves „levezető” program keretében, kihasználva ezzel is a címmel járó nemzetközi figyelmet. Hogy röviden összefoglaljam a program jelentőségét, legyen szabad idéznem Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke szavait, melyek a kulturális évadot követően, annak eredményeit bemutató impozáns, kétkötetes kiadványban, a könyv bevezetőjében jelentek meg: Az olyan események, mint a „Bologna 2000” nemcsak helyi és országos szinten, hanem európai viszonylatban is különösen fontosak, és a legnyilvánvalóbb módon bizonyítják, hogy Európa több, mint egy – közös érdekek mentén létrejövő – gazdasági szövetség: a rendkívül gazdag és sokszínű kulturális valósága legalább ennyire jelentős. Európa igazi lényege épp a kulturális sokszínűség, „a sokszínűség egysége” – ettől vagyunk sajátosak, ez adja az Európai Unió hajtóerejét. Ebben az Európában Olaszország kétségtelenül első rangú szerepet játszik, és Bologna egyike azon városoknak, mely legjobban kifejezi ezt a primátust.1
Melina Mercouri görög kultuszminiszter-asszony emlékezetes athéni előadásában 1983 novemberében a kultúra szerepét kiemelve úgy vélekedett, hogy az integráció érdekében szükségszerű a tagállamok számára egymás kultúrájának megismerése, így legalább akkora figyelmet érdemel, mint a gazdaság fejlesztését támogató intézkedések: Itt az ideje, hogy a mi [kulturális miniszterek] szavunk is ugyanolyan fontos legyen, mint a technokratáké. A kultúra, a művészetek, és a kreativitás nem kevésbé fontos, mint a technológia, a kereskedelem és a gazdaság.2
A kulturális ügyekért felelős miniszterek 1985. június 13-án fogadták el azt a határozatot3, amely létrehozta az „Európa Kulturális Városa” (EKV) projektet, mely azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Eredetileg – kísérleti jelleggel – 10 évre tervezték, de sikerességét jelzi, hogy 2019-ig előre meghatározták, mely országok adják a kulturális fővárost.4 1
Bologna 2000 La cultura nell'anima, L’inchiostroblu, Bologna 2001, p. 5. A magyar fordítások a szerzőtől származnak. 2 M. Sassatelli, IDENTITÁ, CULTURA, EUROPA Le «Cittá europee della cultura», FrancoAngeli, Milano 2005, p. 95. 3 European Commission, D485Y0622(02), l..: A. Galvani, LA BOLOGNA DEI GRANDI EVENTI: Città europea della cultura 2000, Pàtron, Bologna 2001, p. 259. 4 1999-ben a kulturális “várost” kulturális „fővárossá” keresztelték át.
-1-
A következő táblázat bemutatja a címet eddigi elnyert városokat: 1985 Athén 1986 Firenze 1987 Amszterdam 1988 Berlin 1989 Párizs 1990 Glasgow 1991 Dublin 1992 Madrid 1993 Antwerpen 1994 Lisszabon 1995 Luxemburg 1996 Koppenhága 1997 Theszaloniki 1998 Stockholm 1999 Weimar
2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Prága, Reykjavík, Santiago de Compostela 2001 Porto, Rotterdam 2002 Bruges, Salamanca 2003 Graz 2004 Genova, Lille 2005 Cork 2006 Patras 2007 Luxembourg, Nagyszeben 2008 Liverpool, Stavanger 2009 Linz, Vilnius 2010 Essen, Pécs, Isztambul 2011 Turku, Tallinn 2019 Olaszország
Az „európai civilizáció bölcsője” szerepéért Athén volt az első város, mely elnyerte a megtisztelő címet. 1986-ban Firenze követte a modern világ alapját adó reneszánsz kultúra szimbólumaként. Bologna a második olasz város, mely a rangot jelentő címmel büszkélkedhet. A „tudós” város mindig is aktívan hozzájárult az európai kultúra meghatározásához (tanú erre az egyeteme – Európa egyik legrégebbi és legnevezetesebb egyeteme – is.). “Bologna érdemei közé tartozik, hogy a modern gondolkodás és életmód kialakulásában élenjáró szerepet töltött be. […] Az egyetem kulturális események, jelentős személyiségek, innovatív projektek elindításának, a legkülönbözőbb szintű kezdeményezések kreatív központja, ahonnan olyan nemzetközi hírű személyiségek indultak útra, mint pl. Umberto Eco.”5 1995-ben, az Európai Unió először határozta el, hogy a 2000. évben az ÉKV címet nem egy, hanem kilenc városnak adományozza, melyek Európa valamennyi területét földrajzilag és kulturálisan is képviselik (beleértve az akkor még nem csatlakozott országokat is). ÉszakEurópát Reykjavík, Bergen és Helsinki, Közép-Európát Brüsszel és Avignon, Kelet-Európát Prága és Krakkó, Dél-Európát Bologna és Santiago de Compostela képviselte. A kilenc városnak együtt kellett működnie, hogy megismertesse, bemutassa saját, eltérő kultúráját Európában, s ezáltal – méretben, történelmében és kultúrájában különböző városok – a kulturális sokszínűséget szimbolizálják, melyet az EU ezáltal is kiemelni szándékozik.
5
A. Galvani, LA BOLOGNA DEI GRANDI EVENTI: Città europea della cultura 2000, Pàtron, Bologna 2001, p. 261.
-2-
2004-ben Genova volt a harmadik olasz város, mely elnyerte a bemutatkozás lehetőségét, az addigra „Európa Kulturális Fővárosa”-címért indulók közül. Az új kiválasztási szabályoknak köszönhetően a tagállamok előre meghatározott sorrendben és évben képviseltethetik magukat Európa Kulturális Fővárosaként. Ennek megfelelően legközelebb 2019-ben viselheti olasz város ezt a címet. A rég óhajtott ÉKV címet Bologna 2000-re nyerte el, ami egy emblematikus, szimbolikus év volt. A logót, mely a művészeti és kulturális elkötelezettséget jelképezi, Pirro Cuniberti bolognai művész tervezte.
A Bologna 2000 EKV program legfontosabb célkitűzései: –
Bologna pozicionálása a művészeti és kulturális városok nemzetközi piacán
–
Megfelelő feltételek teremtése a kultúra és a kulturális turizmus iránti érdeklődés számára 2000 után is
–
A múzeum-hálózat támogatása, megerősítése
–
A fenntartható projektek támogatása, működtetése
–
A különböző területi intézmények ösztönzése A teljes költségekhez való hozzájárulás intézményenként: 33% 30% 2% 19% 3% 5% 1% 7%
Kulturális Minisztérium Emilia-Romagna Régió Bologna Megye Bologna Város Bolognai Egyetem Kereskedelmi Kamara Európai Unió hozzájárulása Jegyeladásból, promóciós termékek eladásából, szponzorizációból származó bevétel
A legjelentősebb támogatást a Kulturális Minisztérium (33%) és Emilia-Romagna Régió (30%) biztosította. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió mindössze 1%-kal támogatta az általa indított kezdeményezést, tehát pénzügyi hozzájárulása pusztán szimbolikusnak tekinthető. -3-
Az egész éves eseménysorozat végtelenül gazdag programját lehetetlen vállalkozás lenne még röviden is ismertetni, csupán néhány jellegzetes építési, rehabilitációs projektet szeretnék bemutatni, kiemelve a ma is példaértékű Salaborsa városi könyvtárat, mely Olaszország legnagyobb és legmodernebb könyvtára, s valamennyi projekt közül a legsikeresebb. Maga az épület a legkorábbi (i.e. VII. sz.) régészeti leletek szerint is a mindenkori település központjában állt és közfunkciót látott el. A területen 1366-ban díszkert (viridarium), majd 1567-től városi gyógynövénykert, 1765-től pedig a városi tűzoltók kiképző központja volt. A városi tanács 1883-ban megbízást adott egy öntöttvas-szerkezetű, egy emeletes központi csarnokból álló, valamint kiszolgáló helyiségekkel körbe épített, üvegezett épületegyüttes megépítésére. Ezzel megszületett Bologna városának Kereskedelmi és Mezőgazdasági Tőzsdéje. 1917 és 1921 között az épület egy olcsó étteremnek, a Takarékpénztár néhány irodájának, és a Nemzeti Turisztikai Ügynökség egyik hivatalának adott otthont. Az art nouveau épületet később felújították és kibővítették, s 1926-ban ünnepélyes keretek között avatták fel. A második világháborút követően egészen a hetvenes évekig modern sportcsarnokként is funkcionált az épület: miközben nappal üzleti ügyek folytak a központi csarnokban, este kosárlabda meccsek és ökölvívó játékok zajlottak. A nyolcvanas évektől Bologna város önkormányzati hivatalai kaptak itt helyet. Ezt követően egy nagyszabású rehabilitációs projekt keretében 1999-ben elhatározzák, hogy az ún. fedett csarnoktér (Piazza Coperta) a kultúra színhelye lesz. Ily módon ismét közfunkciót kapott az óváros szívében található épület. A Salaborsa könyvtárat 2001 decemberében avatták fel. Bologna kulturális identitását jelképező főtéren (Piazza Maggiore) található az önkormányzati hivatalok egy részének is helyet adó városháza impozáns palotája, a Palazzo D’Accursio. Közvetlenül mellette található a Salaborsa városi könyvtár a Neptun téren, ahol a jól funkcionáló belvárosi köztér mindig élettel teli. Az épületbe belépve igazi közösségi térben találjuk magunkat. A háromszintes, légies, impozáns épület földszintjén megrendezésre kerülő rendszeres időszaki kiállítások miatt is érdemes gyakran betérni. A második emeletről jól látható a földszinti tér üvegezett padlóburkolata, mely alatt i.e. VII. századból származó Villanova kultúra legkorábbi településének, az etruszk Felsina, valamint az i.e. 189-ben alapított latin Bononia lakóépületeinek régészeti emlékei láthatók. A központi térhez körben galériák kapcsolódnak, melyek olvasó, illetve további kiállító terek. A földszinten, a kölcsönző részlegen, az olvasótermeken kívül itt kapott helyett a kávéház, a kisgyermekek számára kialakított „olvasó-játszóház” is. Minden korosztálynak külön részlege van, a kamaszok birodalma az alagsorban kapott helyet.
-4-
Mindkét fotón a Salaborsa városi könyvtár központi csarnoka látható.**
-5-
A második emeleten található az Urban Center Bologna információs központ. Elsődleges szerepe tájékoztatni minden érdeklődőt a várost érintő tervekről és munkákról. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a rendszeresen megrendezésre kerülő szakember-találkozókon bárki aktívan bekapcsolódhasson a diskurzusba. Itt kerülnek bemutatásra a tervek és makettek is. A bőséges és részletes információ – írott és képi – lehetőséget ad alaposan megismerkedni a város jövőjét alakító-formáló tervekkel, így a város szerkezeti terve is megtekinthető.
Bologna város szerkezeti terve a Salaborsa városi könyvtár 2. emeletén található Urban Centerben kiállítva.
Az egyik makett a program egy másik kiemelt nagy-projektjét mutatja be: Egy régi, lepusztult ipari területen (a várost egykor kiszolgáló kézműves és kereskedelmi funkciójú épületek revitalizációjával), tehát barnamezős beruházás keretében, egy új kulturális központot hoztak létre az óváros külső részén. (Hasonlóan a pécsi Zsolnay Kulturális negyedhez.) Ennek legjelentősebb épülete a volt dohánygyár art nouveau stílusú főépülete, mely jelenleg a Filmtárnak (Cineteca) ad otthont. Ezen a rehabilitált területen található az egyetem művészeti kara is, a kapcsolódó szakkönyvtárral, stúdiókkal és mozival. A könyvtár belső, látható tetőszerkezete mutatja, hogy egy rehabilitált ipari épületben vagyunk. A Salara vagy sóvámház különleges, sarokbástya épületében egy szintén különleges, európai
-6-
viszonylatban az egyik legjelentősebb Trans-Gender információs és dokumentációs központ található.
Sóvámház
A Reneszánsz kikötő 10 évvel a kulturális évad után is befejezetlen. A sóvámház épületéhez balról csatlakozik a MAMBO (Museo d’Arte Moderna di Bologna) a Bolognai Modern Művészetek Múzeuma épülete. Ezzel körbe is jártuk a rehabilitált terület újrahasznosított jelentősebb épületeit. Térjünk vissza az óváros szívébe, csodáljuk meg Enzo Király palotáját (Palazzo Re Enzo), mely éppen a Salaborsa városi könyvtárral szemben található. A Bologna 2000 program keretében felújított palota ma konferenciáknak és nagy kiállításoknak ad helyet. A következő kiemelt projekt, az egykori Szent Krisztina Kolostor is új funkciót kapott: Olaszország legnagyobb, női stúdiumoknak szentelt könyvtárának lett otthona. Számomra, zenerajongóként legkedvesebb projekt a felújított Palazzo Sanguinetti épületében kialakított Nemzetközi Zenei Múzeum és Könyvtár, mely a kulturális évadot követően, csak 2004-ben került átadásra. Komoly következtetések levonása helyett inkább néhány megjegyzést szeretnék tenni:
-7-
A kultúrának először volt lehetősége központi szerepet játszania városfejlesztési stratégiai tervekben. A Bologna 2000 program különleges alkalmat jelentett a város számára, mely addig kizárólag üzleti és vásárközpont szerepéért volt ismert, most azonban művészeti-kulturális potenciálját is megerősíthette. Az EKV esemény általánosságban véve jelentős turisztikai növekedést ért el a város számára. A városba érkező turisták számának növekedését felhasználták a városi élet minőségének és vitalitásának növelésére, valamint az infrastruktúra és a városi szolgáltatások javítására is, ezáltal lehetővé téve szinergia elérését a turisztikai tevékenység és a városlakók elvárásai között. A kulturális programhoz kapcsolódó beruházásokról elmondható, hogy meglévő, történelmi és kulturális értékekkel bíró épületek rehabilitációjaként, rekonstrukciójaként valósultak meg és adott esetben új funkciót nyertek. A Bologna 2000 Európa Kulturális Városa program egy átfogó városrehabilitáció, egy igazi városmegújító program keretében teljesedett ki. Az EKV kezdeményezés, mely 1999-ben Európa Kulturális Fővárosává lett átkeresztelve, fokozatosan egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A programnak 2004-ben be kellett volna fejeződnie, de nagy sikerére való tekintettel további 15 évre meghosszabbították. Éppen ebben az évben, 2010 márciusában, az Európai Bizottság nemzetközi konferencia keretében ünnepelte a program 25 éves fennállásának évfordulóját, megvizsgálván az eddig elért eredményeket, a program értékeit és hatásait. És végül engedjék meg, hogy egy szubjektív ajánlással fejezzem be előadásomat. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie zenei kultúrájának megismertetésére. Ennek egyik formája, eszköze lehetne egy, a legmodernebb technikát hasznosító és kreatív-interaktív módon kialakított Nemzetközi Zenei Múzeum és Kutatóközpont (a “Zene Fellegvára”) létrehozása.
* A XVI. Országos Urbanisztikai Konferencia „Kultúra, gazdaság, város – tudjuk-e mire való?” című szekcióban, 2010. november 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata. ** A fotókat a szerző 2010. márciusában és áprilisában készítette.
-8-
Bibliográfia Bologna 2000 La città della cultura, la cultura della città, Dossier di candidatura per Bologna Città Europea della Cultura nel 2000, Comune di Bologna, Bologna 1995. Bologna 2000 La cultura nell’anima, L’inchiostroblu, Bologna 2001 Carfi D., Bologna 2000 città europea della cultura: l’evento turistico come occasione di riqualificazione urbana, (Turistica, Volume 9, Fasciolo 2/3.), Centro Stampa 2P, Firenze 1999. Cogliandro G., European Cities of Culture for the year 2000 (Final report), Association of the European Cities of Culture of the year 2000, AECC/AVEC, Brussels 2001. Felicori M., Le politiche culturali: il caso di Bologna, (Il Mulino, Anno L, Numero 396), Il Mulino, Bologna 2001. Grandi R., Bologna 2000 città europea della cultura, (Rivista italiana di comunicazione pubblica, Fasciolo 6), FrancoAngeli, Milano 2001 Galvani A., La bologna dei grandi eventi: città europea della cultura 2000, (Il Carrobbio, XXVII), Pàtron, Bologna 2001. Legnani F., La dotta Bologna: da Alma Mater a città europea della cultura nel 2000, (Archivio di studi urbani e regionali, Volume 28/29, Fasciolo 60/61), FrancoAngeli, Milano 1998. Sassatelli M., IDENTITÀ, CULTURA, EUROPA Le «Città europee della cultura» (Ricerca sociale e politiche culturali), FrancoAngeli, Milano 2005. Trevisani P., Quando la cultura lavora per la città: il bilancio di Bologna 2000, (Economia della cultura, Volume 11, Fasciolo 2), 2001
-9-
