Gombavató 2006. február 17-én került sor a József Attila Gimnázium gombavató ünnepségére, mely báli keretek között zajlott. Az ünnepséget 900 vacsoravendég és több mint 1000 állóvendég láthatta. A műsor kezdetén meghallgathattuk a 10. és 11. évfolyam előadásában Oláh Ibolyától az Öröm és könnyet majd az LGT-től a Valaki mondja meg című dalokat. Ezt követően a 11. évfolyam feltűzte a szimbolikus zöld gombokat. A továbbiakban láthattuk a 11.B és C osztály lányainak látványos táncát, melyet saját maguk terveztek. A táncot követően hallhattuk az igazgató úr beszédjét. Elérkeztünk az est fénypontjához: a menyasszonyi ruhás-öltönyös keringőkhöz. Három osztálytól angolkeringőt, egy osztálytól bécsi keringőt láthattunk. Minden osztály csodálatosan szerepelt, megmutatva, hogy a kemény munka és gyakorlás megérte az áldozatokat. A nézők rendkívüli élményekkel gazdagodtak. Ezután hozzáfoghattunk a vacsorához. Az este folyamán Csikota József és zenekara biztosította a jó hangulatot. Szinte megállás nélkül szólt a zene, mindenki felfedezhette a kedvenc stílusát a zeneszámok között. 10 óra körül kihirdettük a bálkirályt és a bálkirálynőt. A 12. évfolyamból a korona Erdősy Krisztina és Zámbori Balázs fejére került, a nyereményük egy-egy hatalmas torta volt. Ezek után sor került a tombolatárgyak kisorsolására, melyeket a 11. évfolyam gyűjtött össze. A sorsolást követően folytatódott a tánc, melyben mindenki részt vett. Fél háromkor ért véget a bál. Szerintem mindenki nagyszerű élményekkel gazdagodott, és vidám estében volt része. Ferencsik Zsófia 11.B
2
Öt nap a német vendégekkel Múlt nyáron, a tanév utolsó hetében az akkori 10. és 11. évfolyam néhány tanulójának lehetősége nyílott Németországba, Löbauba utazni. Élményekkel teli és nagyon érdekes hetet tölthettünk a német kisvárosban. Megismertük egy másik ország szokásait, és láthattuk, mennyiben tér el az oktatás intézményeinkben. A kapcsolatot nem szakítottuk meg, s ez év áprilisában egy huszanhat fős delegáció érkezett Makóra. Már hetekkel korábban felkészültünk a jövetelükre és fogadásukra. Néhányan elvállalták, hogy saját otthonukban szállásolják el a külföldieket, mások pedig a kollégium díját fizették ki. Így vártuk őket teli izgalommal április 23-án este fél 11-kor. A Sportcsarnok előtt álltunk és arról beszélgettünk, hogyan fogjuk elmutogatni nekik azt, amit németül nem tudunk elmondani. Mikor megláttuk, hogy a mikrobusz befordul az utcán, mindenki elcsöndesedett és csak az ablakon kinéző, érdeklődő tekintetű fiatalokat néztük. Az ezt követő percek gyorsan teltek. Üdvözöltök őket, majd kiválasztottuk azokat a diákokat, akik nálunk laktak. Az osztálytársammal két lány elszállásolását vállaltuk el. Miközben hazafelé sétáltunk, egyfolytában azon gondolkoztunk, mit is mondjunk nekik. Féltünk attól, hogy bármit mondunk nekik németül, nem fogják megérteni, de később ezen az apróságon túlléptünk. Lefekvés után megállapítottuk, hogy az első akadályon sikeresen túljutottunk. A következő napot az iskola bemutatásával kezdtük. A német diákok hallhattak az új érettségi rendszerről, gimnáziumunk történetéről. S már az első napon szembesültek azzal a ténnyel, hogy kirándulásuk utolsó napján majd vetélkedő formájában
számot kell adniuk új ismereteikről. Ajándékba pedig egy mappát kaptak, amelybe az újonnan tapasztalt érzéseiket írhatták és rajzolhatták bele. Pár órával később már Makó nevezetességeit, a zsinagógát, a múzeumot, és az Espersit-házat tekinthették meg. Ezek után néhány óra szabad időt kaptak, ami alatt pénzt váltottak és vásároltak. Késő délután a program azzal folytatódott, hogy mindannyian elmentünk a Maros Táncegyüttes Boglárka csoportjának próbájára. A fiatal és tehetséges táncosok bemutatták legújabb koreográfiájukat, melyet nagy tapssal fogadtak a diákok és tanáraik egyaránt, majd lehetőségük adódott, hogy közelebbről megismerhessék a ma-
gyar néptáncot. Az igazat megvallva féltettem őket. Tizennégy órát utaztak előző nap és ki sem pihenhették magukat, másnap pedig máris kirándulni mentek a városba. Azt gondoltam, hogy felháborodással fogják fogadni azt a javaslatot, hogy ők is táncoljanak, de nem így történt. Mindenki mosoly-
gott, és érdeklődéssel figyelte a táncosok lábait, hátha ők is meg tudnak tanulni egykét lépést.. A végére mindenki lihegett, de a mosoly megmaradt az arcukon. Így fejeződtek be az első nap hivatalos programjai. A keddi napot vendégeink Ópusztaszeren és Szegeden töltötték. Mivel egy kis busszal érkeztek, így az elszállásoló diákok nem tudtak velük menni. A gimnázium két tanára, Galó Dániel tanár úr és Rozsnyai Józsefné tanárnő kísérte el őket. Megtekintették a Feszti-körképet és a szegedi Dómot. Legjobban a körkép tetszett nekik. Szerdán a délelőtti órákban Hódmezővásárhelyre utaztak, majd délután a bőrdíszművesnél töltöttek el néhány órát. Ezen a napon tölthettek együtt legtöbb időt egymással a vendégek és elszállásolóik. A csütörtök volt ittlétük utolsó napja. Az első órákban idegen nyelvű tanórákat hallgattak, később a rajzteremben dolgoztak, rajzoltak a mappáikba, bemutatót láttak a diákok munkáiból. Délután volt a búcsúvacsora, ahol a fotópályázat képeit láthatták, majd mi nézhettük meg az ő előadásukat, ami az emberről szólt, s arról, hogyan kapta az ember az érzelmeket. Végül a vacsorát egy közös játékkal fejeztük be. Néhányan úgy gondoltuk, hogy az utolsó napot egy kis bulizással kellene zárni. Ezért elmentünk a Keri buliba, amelyet a német fiatalok nagy örömmel fogadtak. Péntek hajnali négy órakor mentek el, előtte sokáig búcsúzkodtunk és megígértük egymásnak, hogy továbbra is tartani fogjuk egymással a kapcsolatot emailben. Mindannyiunk számára nagyon érdekes és tanulságos volt ez a hét. Gyakorolhattuk a nyelvet, és új embereket ismerhettünk meg. Sajnos jövőre az én évfolyamom valószínűleg már nem fog részt venni ebben a csereprogramban, mert akkor már végzősök leszünk, de nagyon örülünk a lehetőségnek, hogy egy másik ország embereit és magunkat is megismerhettük. Bárdos Anikó 11. a
3
Másképp csináltuk a Komplexen Ebben az évben is nagy érdeklődést váltott ki városunkban a Komplex Művészeti Szemle. Makó valamennyi oktatási intézménye - kicsiktől a nagyokig – lázasan készült a tavaszi megmérettetésre, melynek zsűrizése több napot vett igénybe. Ez a szemle már néhány éve azért van, hogy megfigyelje, értékelje, és érdeme szerint megjutalmazza mindazokat, akik valamilyen művészeti produkcióval készülnek, legyenek akár óvodások, akár gimnazisták. A gimnázium eddig a legfényesebb sikerrel szerepelt a versenyen. Iskolánkból idén három csapat indult: Pál Lászlóné tanárnő reneszánsz táncköre, Kovács Tibor tanár úr színjátszói, valamint Kissné Nyáry Ágnes tanárnő énekesei, zenészei és táncosai. A Gyöngyfüzér Gálára azonban csak a legjobbak juthattak tovább. Bár mind a reneszánsz táncosok, mind a Visszakérem az iskolapénzt c. darabot előadó színjátszók jól szerepeltek, a zsűri az Öröm és könny, valamint a Mindenki másképp csinálja c. dalokat előadó csapatot juttatta a gálába. A két produkció olyannyira elnyerte a bírák tetszését, hogy a Mindenki másképp csinálja lett az est fináléja. A gálát a Makói TV élőben közvetítette, mindenkinek tehát a legpontosabban kellett énekelnie, zenélnie, táncolnia. Igen színes palettával vonultak fel más intézmények csapatai is. Voltak egyéni verselők, párban táncolók, nagy csapattal éneklők. Volt, aki néptáncolt, társas-táncolt, vagy saját, egyéni koreográfiáját mutatta be. Voltak régi és új számok, élőzenével vagy magnóról; kicsik állatos, verses mesejátéka vagy nagyobbak humoros, tanáros prózai darabja. Mindenki megtalálhatta tehát a kedvére valót.
4
Bár idén nem mi nyertünk, jövőre ez a lehetőség még előttünk áll, a fő, hogy mindenki jól érezte magát. Mindenki. Másképp csinálta. Mindenki!!! Apjok Vivien 9.A
2006, a Maros Táncegyüttes éve Ebben az évben ünnepli 25 éves fennállását a makói Maros Néptáncegyüttes. Az együttes 1981 óta Tóthné Döme Mária irányítása alatt működik. Ebben az évben jubileumi
Március 15. Iskolai ünnepség
Diáknap – Együtt a színjátszókör vezetőjével, Kovács Tibor tanár úrral
gálaestet ad augusztus 19-én, a Hagymaházban, Aranylakodalom címmel. Öt éve már megrendezésre került egy Dél-alföldi lakodalmas háromfelvonásos táncjáték a 20 éves jubileumra, most ennek aranylakodalmát eleveníti meg eredeti dél-alföldi népszokásokkal, ahogyan korábban is. Az együttes kor szerint nyolc csoportot foglal magában. A legkisebbek az Aprók, utánuk a Mákvirágok, Margaréta, Pántlika, az utánpótlás csoport, a Boglárka, az ifjúsági, a Boróka, a felnőtt Maros Táncegyüttes, valamint a táncos gyerekek szüleiből verbuválódott MÖTYKE. És hogy miként kapcsolódik a JAG-hoz a táncegyüttes? Nos, jó néhány tanuló tagja valamely csoportnak, olyanok is, akikről talán nem is gondolnád! Aki érdeklődik a Maros munkája iránt, az látogasson el jubileumi programjainkra a nyár folyamán! Mindenkit szeretettel várunk! Apjok Vivien 9.A
Képes hírek
Hős Adrienn szaval az alkotópályázati kiállítás megnyitóján
Varga Ákos a Pató Pál úr című verset mondja el az alkotópályázati kiállítás megnyitóján
A 10.D osztály médiacsoportjának látogatása az Árkádia Rádióban Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg az idei megyei fotófesztiválunkat
Dolgozói kirándulás Budapesten
Marino Curnis távgyalogló Olaszországból érkezett hozzánk
5
Az emberi szervezet vízigénye A víz szervezetünk legfontosabb alapeleme, elválaszthatatlanok vagyunk tőle, hiszen víz nélkül nincs élet. Az emberi szervezetben 50, 000 milliárd sejtben raktározódik víz, ez szervezetünk 2/3-a, azaz 65%-a. Ez az arány azonban az életkor előrehaladtával
csökken. Míg a csecsemő szervezete 80%, a felnőtt emberé 65%, addig az idősek szervezete már csak 50% vizet tartalmaz. A víz élettani szerepe is rendkívül sokrétű az emberben. A tápanyagok oldóanyagaként szolgál, szállítja őket, felszívódásukat segíti, emellett testhőmérsékletünket állandó szinten tartja, a toxikus és felesleges anyagokat kiválasztja, a vér mennyiségét fenntartja és biztosítja azt a közeget, ahol a sejtes kémiai reakciók le tudnak játszódni. Biztosítja a vérkeringést, a vér ozmózisos nyomását, befolyása van a vér sav-bázis egyensúlyára, valamint rugalmassá teszi az ízületeket a csontok összekapcsolódásához, és végül víz alkotja a legfontosabb szerveinket védő burkot is. A veséken naponta körülbelül 180 liter testfolyadék folyik át. Az agynak 85%-a, a szív 77%-a, a máj 73%-a, az izmok 73%-a víz. Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot iszik. Az elfogyasztott víz az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben, szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat, és egyúttal felveszi és továbbvi-
6
szi az anyagcseretermékeket, ezzel méregtelenítve a szervezetet. A napi vízfelvétel és vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmenynyisége szűk határok (kb. 500 ml) között ingadozik. A szervezet állandóan üríti a folyadékot, melynek összmennyisége normális hőmérséklet mellett, megerőltetés nélkül napi 2,5 liter. Kánikulában vagy sportolás közben azonban ez akár 4-5 liter is lehet. Az elvesztett folyadékot – amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml), légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkből – folyamatosan pótolnunk kell. Az egészséges ember vízháztartása egyensúlyban van, ha a napi vízfelvétel és veszteség mennyisége megegyezik. A szükséges folyadékmennyiséget italok és táplálékok formájában vesszük magunkhoz. A folyadékbevitel körülbelül 70 % ivóvízből, üdítőkből, gyümölcsléből, teából, kávéból, levesekből, tejből, sörből és egyéb alkoholos italokból, körülbelül 20 %- a gyümölcsökből és zöldségekből származik, míg a maradék körülbelül 10 % kenyérrel, hússal, tojással, hüvelyesekkel kerül a szervezetbe. Minden élelmiszer tartalmaz vizet csak különböző mennyiségben, de míg az ember étel nélkül hetekig is kibírja, addig tiszta víz nélkül másfél nap után életét veszti. Vízháztartásunk egyensúlyban tartásának fő szereplője a vese. A szomjúságérzetet azonban a hipotalamusz továbbítja az agyunknak. Testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szükségünk folyadékpótlásra, de ez nem mindig a legjobb jelzőrendszer. A szomjúságérzés ingerét váltja ki a fokozott vízveszteség – melynek előidézője lehet például hányás, hasmenés, izzadás – és a fokozott konyhasó bevitel. Ha szomjúságot érzünk, már a dehidráltság szélén van a szervezetünk. A súlyos izzadás általi folyadékvesztés akár halálos is lehet, mert vérnyomásunk leesik, és csökken az agyhoz jutó oxigén menynyisége is. Fontos tehát rendszeresen inni, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez fokozottan igaz az idősebbek
körében, akiknél a szomjúságérzés gyengül az évek során. Ugyanez igaz erős dehidráltság esetén, mikor is szervezetünknek leginkább szüksége lenne folyadékra, akkor csökkenhet a szomjúságérzet. Az emberi szervezet vízhiányának tünetei Vízveszteség (%)
0,5 3 5 10 15-20
Tünetei
szomjúságérzet szomjúságérzet-növekedés, nyálelválasztás-csökkenés szívverés-élénkülés, fáradság, gyengeségérzet testműködés, szellemi tevékenység zavara halál
Általában kényesek vagyunk az elfogyasztott ételek minőségére, de sokan elfelejtjük az egészséges élethez szükséges legfontosabb összetevőt, a tiszta ivóvizet. Pasteur azt találta kutatásai során, hogy a betegségek 95%-ának a forrása a víz, amit megiszunk.
Magyarország természetes ásványvizei Magyarország nagy föld alatti vízkészlettel rendelkezik és rendkívül gazdag az ásványés gyógyvizekben. Közismert, hogy hazánk értékes vizeivel Európa leggazdagabb országai közé tartozik. A Kárpát-medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mennyiségben járja
át, mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévízlelőhely és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak. Magyarországon jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 45-50 vizét palackozzák. Jelentős felszín alatti víztároló területeink a Kisalföld, az Alföld, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység alatt helyezkednek el. Emellett hazánk nyolc kiváló törzskönyvezett gyógyvízzel büszkélkedhet.
Törzskönyvezett hazai gyógyvizeink: Donat Mg természetes gyógyvíz: Természetes magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos, szulfátot tartalmazó gyógyvíz. Ásványi anyagokban rendkívül gazdag, kiváló magnéziumforrás. Enyhíti a gyomorbántalmakat, csökkenti a savtúltengést, serkenti az epe kiürülését, kedvezően befolyásolja az anyagcserezavarokat, valamint csökkenti a kalcium oxalát és a húgysavkő képződését. Kedvezően hat a szívritmuszavarokra és a vérkeringésre, stimulálja a vérnyomást, fogyasztásával megállítható a csontritkulás folyamata, és a fogyókúrát is segíti. Naponta legfeljebb 0,5 l-t lehet belőle fogyasztani. Nem használható vesebetegségek esetén illetve vizenyős állapotban. Főbb összetevők: Magnézium (Mg2+): 979 mg/l; Nátrium (Na+): 1470 mg/l; Kalcium (Ca2+): 368 mg/ l; Hidrogénkarbonát (HCO31-): 7580 mg/l; Szulfát (SO42-): 1730 mg/l; Klorid (Cl-): 58 mg/l. Összes alkotóelem: 16693 mg/l (Szabad szénsav (CO2): 4340 mg/l). Lelőhelye: Rogaska Slatina, Szlovénia. Hunyadi János és Ferencz József természetes gyógyvizek: Mindkettő keserűsós és glaubersós gyógyvíz, és kitűnnek magas sókoncentrációjukkal. A Hunyadi János 1863-tól, a Ferencz József 1876-tól van for-
galomban. Sokáig világkarriert futottak be gyógyhatásukkal. A vizek típusát a keserűsó és a glaubersó határozza meg, de jelentős a konyhasó és a szódabikarbóna tartalma is. A két víz hasonló összetételű, csak töménységben van lényeges (körülbelül 1/3) különbség a Hunyadi János gyógyvíz javára. Gyógyhatásuk is ennek arányában különbözik. Jellemző rájuk a hashajtó és az enyhe bélhurutokat gyógyító tulajdonság. Csökkentik az epekőképződés kockázatát, alkalmasak az aranyér kezelésére, és eredménnyel használhatók a cukorbetegségben, és a szív- érrendszeri betegségekben is. Nem használhatók heveny gyomor- és bélhurut, savhiány, gyomor- és bélfekély, szívgyengeség, valamint hasmenés, hányás és jelentős folyadékvesztés esetén. Lelőhelyük: Budapest: Örsöd és Őrmező nevű lapályon. Közel egymáshoz, képződésük is azonos. Mira glaubersós természetes gyógyvíz: Összetételét a nátriumszulfát (glaubersó) határozza meg, de tartalmaz konyhasót, magnézium-szulfátot (keserűsó), bromidiont és szódabikarbónát is. Felhasználható epebántalmakban kúraszerűen, gyomor- és bélbántalmakban, anyagcsere betegségekben, és a légzőszervi megbetegedésekben is eredményes. Nem használható heveny gyomorés bélhurut, savhiány, gyomorés bélfekély, szívgyengeség, valamint hasmenés, hányás és jelentős folyadékvesztés esetén. Lelőhelye: Tiszajenő és Jászkarajenő határában, Szolnok térségében található. A magas szulfáttartalom a hegyvidéki, a szódabikarbóna a helyi jellegre utal. Mira Baby természetes gyógyvíz: Hasonlít a Mira glaubersós gyógyvízhez, mintegy fele összetételű sótartalommal. Glaubersós, keserűsós, konyhasós és szódabikarbónás ásványvíz. Gyermek- és aggkorban használható. A gyermekgyógyászatban gyomorhurut, enyhébb bélhurut és székrekedés esetén alkalmazható, időskorban hasonlóan használható fel. Nem használható ismeretlen eredetű hasi fájdalom, bélelzáródás, gyulladásos bélbetegségek, vérzések, székletimpactáció, savhiány és jelentős folyadékvesztés esetén. Lelőhelye: Tiszajenő és Jászkarajenő határában, a Mira víz közvetlen közelében. Parádi kénes természetes gyógyvíz: Az ásványianyag tartalma rendkívül értékes. Tartalmazza a hegyvidéki és a Pannon-tenger beltengeri vizének sóit, élőlényeinek maradványait. Tulajdonképpen a Parádi
csevice-forrás vizét több mint 200 éve használják többoldalúan, kifejezetten ivókúra formájában. Eredményesen használható savtúltengéses és savhiányos esetben, a légutak hurutos és egyéb gyulladásos megbetegedésekben. Angolkórban, serdülőkorban és terhesség folyamán is alkalmazható (fogazat és a csontok megfelelő építéséhez). Nem használható heveny máj- és epegyulladás, heveny emésztőszervi megbetegedések, fokozott pajzsmirigyműködés, tuberkulózis és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén. Lelőhelye: a Mátra hegység északi lábánál fekvő Parádsasvár községben, a Széchenyi-hegyből fakad a két csevice-forrás. SALVUS természetes gyógyvíz: Igen nagy sókoncentrációjú nátrium-hidrogén-karbonátos és kloridos hévíz (hőfoka: 37°C), amely a jódos-brómos ásványvizek csoportjába sorolható. Az ásványisó-tartalma mennyiségileg és minőségileg is értékes, világviszonylatban is ismert vizek között egyedülállókéhoz sorolható. Jellemző a savmegkötő képessége, jól használható a gyulladásos gyomor-bél betegségekben, gyomorhurut eseten, légúti megbetegedésekben, cukorbetegségben, és húgysavoldás céljából is alkalmazható. Nem használható belsőleges kólifertőzésben, foszfát- és karbonátjellegű vesekövek, valamint nátrium- és vízretencióval járó állapotokban, savhiányos esetekben. Rendszeres használata csak 60 év felett ajánlott. Lelőhelye: a Mátra és a Bükk helység között fekvő Bükkszék nevű község. Geológiailag bőségesen tartalmazza a Pannon-tenger itteni volt hegyközi beltengerének sóit és az élővilág szervetlen és szerves maradványait. Sóshartyáni Jódaqua természetes gyógyvíz: Világviszonylatban egyedülálló ásványi összetételű és kiemelkedően magas jodid és bromid tartalommal rendelkező őstengeri eredetű gyógyvíz. Jódhiány pótlására tökéletesen megfelelő, valamint makacs hörghurutban köptetőként, torok- és szájgyulladásnál öblögetőnek felhasználható. Az idegi folyamatok egészséges működését biztosítja, és segít a szervezet kalciumháztartásának megőrzésében. Nem használható pajzsmirigyműködés fokozódása esetén. Nagy adagban és gyermekeknek egyáltalán nem javasolt. Felnőtteknél is kerülni kell a huzamos, kúraszerű alkalmazást. Lelőhelye: Sóshartyán (Nógrád megye), feltárt forrásként.
7
Parlagfu-allergia Amit a parlagfűről tudni kell A parlagfű észak-amerikai eredetű gyomnövény, mely az 1920-as évektől honosodott meg hazánk területén. Első kedvelt területe Somogy megye vidéke, a Balaton déli partja volt. Innen hódította meg fokozatosan az egész országot. Kiindulási területe azonban máig megőrizte kiemelt szerepét, ugyanis a nyaralók legnagyobb bánatára Magyarország egyik legmagasabb pollenmennyisége a Balaton környékén kerül a levegőbe. A parlagfű nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. Gyors terjedésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz, nedvességhez. Életrevalóságának ékes bizonyítéka, hogy az ember által megbolygatott, feltört, majd gondozatlanul hagyott területeken azonnal, a legelső fajként megtelepszik. Kiirtása szinte lehetetlen. Lekaszálva napok alatt újra hajt. Viráguk beérve egy növény 3-40ezer magot is hozhat, melyek csírázóképessége a talajban 40 évig megmarad. Az ellenálló magok megtalálhatóak a talaj felső 10 centiméterében, így a teljes, felületes talajcsere sem hozhat valódi megoldást. A parlagfű allergenitása kiemelkedően egyedülálló a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni. A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A maradék csírázása folyamatos egészen az őszi fagyokig. A parlagfű pollenszórása általában július közepe táján indul, ez azonban egy-két hetet az időjárás függvényében eltolódhat. A parlagfű szélbeporzású növény. Ez azt jelenti, hogy a porzós virágokról a pollent nem rovarok viszik át a bibére, hanem a szél útján jutnak oda. Mivel itt a sikerben csak a vak véletlen játszik szerepet, a növény kénytelen milliószám útjára bocsátani a virágporszemeket, hátha egynek sikerül eljutnia valamelyik termős virágra. A virágpor szóródásának túlnyomó része július végén és augusztus hónapban történik meg, majd ezt követően kisebb menynyiségben egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. Pollenfigyelő rendszerek mérései alapján megállapítható, hogy a virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni. Nem ritka esetben akár 100 km távolságra is eljutnak. A parlagfű pollenje amellett, hogy hatalmas mennyiségben szóródik a levegőben, az egyik legagresszívebb allergénünk. Két
8
fő allergént és több közepes vagy kisebb méretű allergént tartalmaz. A légúti nyálkahártyára kerülve azonnal reakcióra készteti azt. A parlagfű levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. A színén és a fonákján is sűrűn szőrözöttek. A növény egylaki. Porzós és a termős virágai külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. Termése változatos alakokat ölthet. A parlagfű magassága és sűrűsége szintén nagyon változatos. A kifejlett növény a 150 cm-t is meghaladhatja a kukorica- vagy napraforgótáblákban.
Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelyből az oldalhajtások sűrűn ágaznak el. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van. A parlagfüvet növénytanilag sokan összetévesztik a vadkenderrel, azaz egyetlen fajnak gondolják a kettőt. Ezzel szemben a vadkender a termesztett rostkender elvadult változata. Allergiás betegségek, melyeket a parlagfű okozhat A parlagfű természetéből adódóan légutakon keresztül jut kapcsolatba szervezetünkkel. Ennek megfelelően az általa okozott allergia elsősorban szénanáthás és asztmás tüneteket okoz. Mindazonáltal előfordulhatnak ekcémás tünetek is. Szénanátha tünetei közé tartozik az orrviszketés, szájpadviszketés, tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés.
Asztma tünetei lehetnek a köhögés, fulladás, nehézlégzés, elsősorban éjszakai, hajnali órákban. Amennyiben a fenti tünetek mindeddig nem álltak fenn, és július végén-augusztus elején jelentkeznek, egy hétnél tovább tartanak, a légúti allergia fennállta erősen valószínűsíthető. A parlagfűre allergiás betegek száma évről évre emelkedik. Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hogy hazánkban jelenleg hányan vannak, a trendet azonban egyértelműen érzékelni lehet. A nyolcvanas években a pollenallergiásak körében 20% körül volt a parlagfű-allergiásak száma. Mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.
kissé bonyolultabb művelet. Itt a környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!). Elkerülni a parlagfű-polleneket? A parlagfű-allergia, hasonlóan minden más allergiához, leghatékonyabb kezelési módja a kiváltó allergén elkerülése. Erre Magyarországon belül nem sok lehetőség nyílik. Ha teljesen meg akarunk tőle szabadulni,
Étetek, melyek fokozhatják a tüneteket Gyakori, hogy a szénanáthás, asztmás, esetleg ekcémás tüneteket nem csak maga a parlagfű okozza. Besegítenek neki a keresztallergiát adó növények is: fekete üröm, paradicsom, görögdinnye. Ezek olyan ételek, melyekben található fehérjék nagy hasonlóságot mutatnak a parlagfű pollenjének allergénjeivel. Emiatt a parlagfüvön aktiválódott szervezet ugyanolyan védekező reakcióval válaszol rájuk, mint a parlagfűre teszi. Parlagfüves időszakban a keresztallergéneken kívül gondot okozhat még a magas hisztamin tartalmú ételek fogyasztása is. Ilyen étel a füstölt sajtok, az alkoholok többsége, a kagylók, a rákok. Bővebben olvashat róluk az „álallergia” anyagunkban. Hogyan írtható a parlagfű? A parlagfű irtásának két hatékony lehetősége ismert: fizikai és vegyszeres. Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapok. Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat. Az utóbbi időkben sokat hallhatunk arról, hogy a parlagfüvet gyermekekkel, kampányszerűen kézzel gyomláltatják ki. Ez az alapjában véve nemes szándék sok esetben sajnos a virágzás megindulását követően valósul meg. Ilyenkor a magas pollenkoncentráció kifejezetten káros lehet a gyermekek egészségére, fellobbanthatja az allergiás megbetegedést. A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál
válasszunk nyaralásra pollenmentes vidéket. Hosszú virágzási időszaka miatt azonban az ilyen külföldi út is csak kivételes esetekben, elsősorban gyenge allergiánál, lehet megoldás. A másik mód a levegőben lévő pollenek mennyiségének csökkentése. Mivel napunk legnagyobb részét zárt helységben – lakás, iroda, autó – töltjük, elsődleges fontosságú a beltéri levegő pollenmentesítése. Szerencsére erre ma már számos megoldás ismert. A piacon kaphatóak speciális pollenszűrővel ellátott légkondícionálók, légszűrők, melyek hatékonyan képesek pollenmentes levegőtbiztosítani a helységben, melyben tartózkodunk. A pollenek mennyiségének csökkentését szolgálja továbbá, ha hazaérve azonnal lezuhanyozunk, hajat mosunk, ruhát cserélünk. Parlagfű-allergia kezelése A tudomány mai állása szerint az allergiás megbetegedéseket, így a parlagfű okozta szénanáthát, asztmát, ekcémát, meggyógyítani nem lehet. A kezelések mindössze a
tünetek csökkentését képesek elérni, azonban az immunrendszer fokozott reakciókészségét kitörölni nem tudják. A kezelés legelső lépése a problémát okozó allergén megtalálása, a szervezet állapotának felmérése, a részletes allergiavizsgálat és allergiateszt. A allergén ismeretében hatékony kezelési módok az antihisztaminok (szájon át szedve, orr spray formában) és a szteroidok (orrspray, inhalációs és injekció formában). Ezeket egészíthetik ki a pollencsapdaként működő orrkenőcsök, ideiglenesen a tünetek csökkentése érdekében használható orrnyálkahártya-lohasztó sprayk, asztmában hörgőtágítók. Az elmúlt pár év világraszóló magyar felfedezése, a Rhinolight szintén igen hatékonyan alkalmazható a szénanáthás tünetek csökkentésére. Szisztémás mellékhatástól mentesen képes mérsékelni, megszüntetni az orrviszketést, orrfolyást, tüsszögést. A hagyományos európai orvoslás mellett jelentős eredmények érhetőek el az ősi kínai gyógymódokkal, a homeopátiával és az akupunktúrával is. A parlagfű elterjedése A parlagfű magját a múlt század elején hurcolták be Magyarországra az Észak- Amerikából érkező gabonaszállítmányokkal. Kezdetben csak Somogy-megyében volt fellelhető, majd szétterjedt az egész országban. Manapság a parlagfű továbbterjedőben van, hiszen a gondozatlan, parlagon hagyott területek kedvező életteret jelentenek számára. Manapság szinte az egész ország fertőzöttnek tekinthető, kis foltoktól eltekintve, mint Sopron és környéke és a Mátra-középhegység. A parlagfű a magasabb, hűvösebb helyeket kevéssé kedveli. A Dél-Dunántúl és az Alföld a legfertőzöttebb. Ott terjed legjobban, ahol az ember a földet megbolygatta, akár csak egyszer is felszántotta, majd parlagon hagyta ezt a területet, ezzel felborítva a zárt flóra biológiai egyensúlyát. A parlagfű igénytelenségére jellemző, hogy útszéleken, vasúti töltéseken, építkezési területek környékén, és ipartelepek, lakótelepek területein is burjánzik. Életképességét mutatja, hogy egyetlen növény 10 ezer magot termel, melyek akár 40 évig is csíraképesek mostoha körülmények között is! Az agresszivitás fő oka az allergia szempontjából a bőséges pollenmennyiségen kívül (egy növény 8 milliárd pollent termel!) a virágpor tüskés szerkezetében rejlik, mellyel jól megtapad az orrnyálkahártyán és azonnal tüneteket okoz. A városi lakosság körében még jobban terjed az allergiás megbetegedés, mivel koromszemcséhez tapadva még agresszívebbé válik a pollen.
9
Bogarak Biológia órára készítettem egy rovarrendekről szóló dolgozatot, melynek egy kis részletét mutatom be. Azért erről a témáról írtam, mert nagyon érdekesnek találtam a rovarok színes és változatos világát. Mintegy 350 ezer fajjal a rovarvilág, sőt az egész élővilág legnépesebb rendje. Testük legnagyobb részét szilárd kitinképletek borítják. Legjellemzőbb közös ismertetőjegyük a kemény szárnyfedő. A szárnyfedők között sok csoportnál feltűnő a pajzsocska. A fejen egy pár összetett szem, valamint néhány esetben a homlokon egy-két fiókszem található. Szájszervük rágó típusú. Csápjuk 10-11, ritkán 12 ízből áll, a csápostor igen változatos méretű és formájú lehet. A tor első szelvénye, az előtor szabad, mozgathatóan ízesül mind a fejhez, mind pedig a középtorhoz. A pajzsocska rendszerint kicsiny, háromszögletű képlet, ritkán ovális alakú, gyakran színével is elkülönül a környezetétől. A középtor az utótorral öszszenőve egységet képez, utóbbi szelvény felülnézetből egyáltalán nem látható, mert a szárnyfedők eltakarják. Ezek többnyire kemények, egyeseknél azonban lágyabbak (pl. lágybogarak). Formájuk változatos, néhány csoportnál megrövidülnek, másoknál pedig a két szárnyfedő érintkezése (varrat) mentén összenőnek. A szárnyfedők - a kitinpáncél többi részével együtt - sokszor igen élénk színűek, kémiai és fizikai színek egyaránt előfordulnak. A hártyás második pár szárny a szárnyfedők alá van behajtogatva, a röpképtelen bogarak egy részénél hiányzik is (pl. nünükék, gyalogcincérek). A repülés a hártyás szárnyakkal történik. A bogarak többsége röpképes. A torszelvények hasi oldaláról erednek a lábak. A futóláb, mint alapszabás mellett különféle módosulataik lehetségesek (fogó-, ásó-, ugró-, úszóláb stb.). A lábfej többnyire ötízű, de van ahol ennél kevesebb. A potroh 10 szelvényéből általában csupán 5 - 6 látható, a többi behúzódik a potroh belsejébe. A hát- és oldallemezek rendszerint hártyásak. Minden potrohszelvény oldalán nyílik egy pár stigma. Az utolsó
10
szelvényekből alakultak ki a párzószervek. A tojócső többnyire a potroh belsejébe húzódva található, csupán a peterakás idejére nyúlik ki, ilyenkor meglehetősen hosszú és erős is lehet, hogy a petéket a szükséges helyre (pl. kéreg repedésbe, növényi szövetekbe stb.) juttassa. Teljes átalakulással fejlődnek. Petéiket általában tavasszal, illetve nyáron rakják le. A legnagyobb peték 7 - 8 mm nagyok (csíkbogarak, futóbogarak). A peterakás a leendő táplálékforrás közelében történik, lehetőleg ragadozóktól védett helyen. A lerakott peték száma összefügg a rendelkezésre álló táplálék mennyiségével és a peték, majd lárvák védettségével. A bogárlárvák rendkívüli változatosságot mutatnak, sajnos sok faját még nem is ismerjük. Összetett szemeik nincsenek, csápjuk kevés ízből áll. Gyors a fejlődés ott is, ahol a táplálékmennyiség limitált. A védett helyeken élők fejlődése hónapokig, évekig is elhúzódhat (cserebogarak, szarvasbogarak). A lárvák többször vedlenek, növe-
kedés csak ebben a stádiumban fordul elő. A bábozódás rendszerint a lárvakori élőhelyen történik, Sok faj egyedei földszemcsékből, homokból, növénymaradványokból készítenek védőburkot maguknak.
Az imágók élettartama általában rövidebb mint a lárvakor, van ahol csak néhány napig tart, mások pár hétig élnek; leghosszabb pedig azoknál, amelyek imágóként telelnek át. Táplálkozásuk szerint lehetnek ragadozók, növényevők, dög- ill. korhadékevők. Sok faj emberi szempontból is jelentős, mint pl. készletkárosító, erdő- ill. mezőgazdasági kártevő, vagy éppen hasznos a biológiai védekezésben. Bogarak szinte minden lehetséges hazai élőhelyen előfordulnak. Néhány faj azonban - emberi hatás következtében - visszaszorulóban van faunaterületünkön, ezért ezek védelem alá kerültek. Többnyire nem közvetlenül a bogár, hanem annak élőhelye veszélyeztetett valamilyen kedvezőtlen beavatkozás révén. Kabai Gabriella 9.B
A máshonnan érkezett emberek Az észak-amerikai indiánok sok-sok mondája szól arról, hogy az első emberek sötét, földalatti világból jöttek, ahol négy lábon jártak, mint az állatok. Úgy jutottak föl a felszínére (a Föld felszínére), hogy a világ oszlopán szolgáló hatalmas fenyőn fölmásztak. Ezután egy istenség, például a kukorica istennője által vezérelve megtanultak, járni és földet művelni. Az indiánok azt is mesélik, hogy az emberek régebben egy másik Földön laktak az Égbolt másik oldalán, de miután egyikük az ég nyílásán keresztül lezuhant ide, megtelepültek bolygónkon. Az eszkimók úgy hiszik, hogy az oszlopok, amelyek egykor az égboltot tartották, megroppantak, és megrengették a Földet, amelynek első lakói a földalatti világ szellemeivé lettek. Később föltűnt a Föld felszínén két kis földtúrás, amelyekből új emberi lények, inuitok, vagyis eszkimók bújtak elő. Az első inuit asszonyoknak nem volt férjük. Gyermekeiket, különösen a lányokat, a földön találták.
Az égi rénszarvas A rénszarvasoknak a világ legelső korszakaiban hat lábuk volt, így könnyedén elmenekültek a vadászok elől. Játékból hagyták, hogy a férfiak utolérjék őket, de az utolsó pillanatban egy patadobbantással nekiiramodtak, s eltűntek a messzeségben. Hatlábú rénszarvasra vadászni nehéz volt, de annál izgalmasabb. Egy napon az egyik rénszarvas az emberek nyájai körül kóborolt. A vadász minden erejével arra törekedett, hogy élve fogja el a szarvast, és levágja két lábát, hogy közönséges állattá változtassa át, és ne tudjon többé büntetlenül fittyet hányni az emberekre. Előkészítette a pányvát, hogy befogja vele a rénszarvast, de akkor az elrugaszkodott a földről, és elszállt az égbe. Ebben a pillanatban a vadász sítalpai is könnyűvé váltak, és érezte, hogy kiszalad alóluk a talaj. Így
érték el mindketten az eget. A vadász soha nem fogta el a rénszarvast. Még ma is láthatjuk Őket a csillagos égen. A vadászból lett az északi Sarkcsillag, s a szarvasból lett a Fiastyúk csillagkép. A sítalp hagyta a Tejút nyomát, amely megmutatja a költöző madaraknak a meleg tájak felé vezető utat. Kreisch Zsuzsanna 9.B
Afrikai teremtéstörténet Az általam eddig megismert mítoszoktól eltérően ez nem verses formában íródott. Nolumemba mesélő elbeszélésszerűen részletezi nekünk a történetet. Mint minden mítoszban a világot egy emberfeletti erő teremti. Itt Nzamé, akiből három volt: Nzamé, Mebere és Nkva. Nzamé volt a főisten a történetben, őt gyakran Istenként említik. Ő teremtette meg a Földet, az állatokat és a növényeket. Az első ember, Fam is az ő műve volt. Fam halhatatlanságot és hatalmat kapott Nzamétól, ennek következtében gőgös lett, s nem akarta imádni az Istent. Ezért Nzamé felégettette a Földfelszínét, s Fam eltűnt. Új embert teremtett, Szekumét, de ő halandó volt, s saját maga faragta ki fából az első asszonyt, Mbongvét. Az első emberpár boldogan élt, sok gyerekük született. Famot a föld alá zárta az Isten, de ő kiásta magát onnan. Fam bosszút esküdött az emberek ellen. Isten magához hívta teremtményeit, s parancsokat adott nekik. Ebben a történetben több bibliai hasonlóságot véltem felfedezni. 1. Az „Isten” jelző, melyet Nzamé kapott, olyan hatást keltett, mintha ő lenne az egyetlen isten.(bár ő volt a főisten) 2. Parancsolatokat adott az embereknek. Bár minden mítoszban és mitológiában büntetnek és jutalmaznak az istenek, aszerint, hogy élnek a halandók, mégis kevés mítoszban kerülnek az Isten mellé, a mennybe a hű lelkek. Megjelenik benne az is, hogy az istenek sem hibátlanok és tévedhetetlenek, ők is hozhatnak rossz döntéseket. E történet szerint Nzamé kétszer teremtette meg az életet a Földön. Azt is megtudhatjuk még az égiekről, hogy igen keményen büntették, ha valaki ellenük fordult, mint Fam, vagy azok a halandók, akik nem engedelmeskedtek nekik. Az eddig olvasott mítoszok közül nekem ez tetszik a legjobban. Egyszerű, mégis van benne valami, ami elvarázsol a múltba. Almási Szabina 9.B
Kedves Naplóm! A mai nap nagyon mozgalmas, érdekes és legfőképpen bonyolult volt! Nagyon sok minden történt a családdal, a ház felbolydult, minden és mindenki a feje tetejére állt. Damis-t elküldték a háztól, Elmira asszony gyarapította hódolóinak számát, Orgon úr hazaérkezett, Mariane kisasszonykám és Valér úrfi frigye majdnem elmaradt, egy gazember, egy álszent elvette az összes vagyonunkat! Ami pedig a legfontosabb: Tartuffe-ről kiderült, hogy nem is az, akinek látszik! De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk a részleteket! Reggel nagyon nehezen ébredtem, nem volt kedvem kikelni az ágyból. Kint hideg van, ilyenkor télen nincs jobb dolog annál, mint mikor az ember a jó meleg dunna társaságában szép, hosszú álmát alussza. Sajnos nekem már kora reggel talpon kell lennem, úgyhogy ezt nem tehetem meg, mert Elmira asszony beteg volt az este, magas volt a láza és nagyon fájt a feje. Ott kellett lennem mellette, mert Orgon úr nincs itthon, elutazott. Valahogy megéreztem, hogy ez a nap más lesz, mint a többi! Éppen a konyhába készültem volna, mikor lent hangos rikácsolást hallottam. Ahogy gondoltam: Pernelle asszony! Megismertem a fülsértő, vékony hangjáról. Rögtön le is rohantam, tudni akartam, mi folyik ott lent, semmiből sem akartam kimaradni. A vénszatyor már megint veszekedet Elmira asszonnyal. Csak beszélt, csak járt a szája, először szidta a házat (az volt a körítés), végül megint Tartuffe istenítésére lyukadt ki. Én mondom, nagyon, nagyon cserfes egy boszorka, nem is tudom, a gazdámék hogyan bírják szegényt elviselni! Tartuffe megszédítette őt, meg a fiát is, Orgon urat! Fodor Bernadett 10.C Moliére: Tartuffe című műve nyomán
11
Ferge Roland, Hódmezővásárhely
Fodor Tímea 12.D
Kiss Boglárka 10.A
Kedvessy Viktor 10.D
Neparáczki Nelli 9.A
12
Dömösi Diána Kitti 5.A
Neparáczki Nelli 9.A
Kádár Levente, Szeged
Nadobán Nóra 11.A
Neparáczki Nelli 9.A
13
Illés László 12.B Kozák Szabolcs 12.B
Molnár Márta 12.B
Farkas Dániel 10.C
14
Lakatos-Tóth Pál 11.B
Lakatos-Tóth Pál 11.B
MÉRÉS – Alkalmazások 1. Területszámításra lehet szükségünk, ha: 1.1 Ki akarunk csempézni egy fürdőszobát 1.2 Fel akarunk ásni egy kertet 1.3 Kutat akarunk ásni 2 Kerületszámításra lehet szükségünk, ha: 2.1 Körbe akarunk keríteni kerítéssel egy portát 3 Térfogatszámításra lehet szükségünk, ha: 3.1 Meg akarunk tölteni egy medencét vízzel 3.2 Biológiában az ember légzésénél: egy levegővétellel mekkora térfogatú oxigént szívunk be 3.3 Fizikában a különböző anyagok térfogatváltozásának kiszámítása 4. Felszínszámításra lehet szükségünk, ha: 4.1 Egy kockát be akarunk vonni valamilyen csomagoló papírral Nagy Csaba 11. A
Logaritmustáblázat J. Bürgi (1552-1632) a csillagászati számítások megkönnyítésére – nyolcévi munkával – összeállított egy logaritmustáblázatot. Ezzel 1611-ben készült el, azonban nem publikálta. Kepler sürgetésére csak 1620-ban tette közzé. Közben J. Napier (1550-1617) Bürgitől függetlenül készített egy hasonló táblázatot, és azt 1614-ben A csodálatos logaritmustáblázat leírása címmel közzétette. Táblázatának alapszáma kapcsolatban van az e=2,71… számmal. A táblázatát körülményesen lehetett használni, ő maga sem volt elégedett vele. Ezt elmondta H. Briggs-nek, aki Londonban volt professzor, és együttes gondolatuk alapján Brigss 10-es alapú
logaritmustáblázatot dolgozott ki. Az első 1000 pozitív egész szám 10-es alapú logaritmusát már 1617-ben publikálta. 1624-ben megjelentette Arithmetica Logarithmica című részletesebb munkáját. Ebben 1-től 20 000-ig, valamint 90 000-től 100 000-ig az egész számok 10-es alapú tizennégy jegyű logaritmu-
sát közölte. Tiszteletére hosszú ideig, a XX. század elejéig, a számok 10-es alapú logaritmusát Brigss-féle logaritmusnak nevezték. A táblázatok nagyon gyorsan elterjedtek. Szinte forradalmasították a számítási eljárásokat. A XVIII. században már olyan eszközök készítésével is próbálkoztak, amelyekkel a táblázatoknál gyorsabban lehetett volna dolgozni. 1827-ben készült el a gyakorlatban is jól használható első logarléc. – A logarléc rövid idő alatt nagyon széles körben elterjedt, de a zsebszámológép megjelenésével megszűnt a használata. Mágori Mariann 11. B
Számoljuk össze! – Mi lenne, ha összeadnánk a pénzünket, vennénk egy csomó lottószelvényt, annyit, hogy biztosan legyen ötös találatunk? A nagy nyeremény lehetősége mindenkit fellelkesített, de sehogyan sem tudták kiszámítani, hogy hány szelvényt kell ehhez kitölteniük. Ebben szeretnék egy pici segítséget adni! Az emberek nagyon sok különböző módszert használnak a lottószelvényük kitöltésére. Lehet, hogy olyan is van, aki kimegy egy mezei futóversenyre, ahol 90-en indulnak, és az első öt helyezett
rajtszámát tippeli. Számoljuk össze azt, hogy hányféle végeredménye lehet a versenynek, ha csak az első öt helyezettet vesszük figyelembe! Első helyezett lehetett akárki a 90 közül. Bárki is lett az első helyezett, még mindig 89 lehetőség van a második helyezésre: Ha tehát csak az első és második helyezettet díjaznánk, akkor 90·89 lehetséges végeredményt kapnánk. Ha a harmadik helyezést is figyelembe vesszük, akkor az előző 90·89 lehetőség mindegyike 88 további lehetőséget takar, tehát az első három helyezett figyelembevétele esetén 90·89·88 végeredmény lehetséges. Nyilván látjátok már, hogyan lehet továbbmenni; s végeredményül azt kapjuk, hogy 90 futó versenyében az első öt helyezettre 90·89·88·87·86 lehetőséget kapunk. No, de mi köze ennek a lottózáshoz? Gondoljuk csak meg, hogy tippelhetjük éppen az első öt helyezett rajtszámát. Tehát a lehetséges végeredmények száma annyi, mint az első 90 számból kiválasztható számötösök száma. Ugyanez áll a lottószámokra is. Vagy talán nem egészen?! Beleestünk ugyanabba a hibába, amibe régebben Csaba esett bele a kézfogások összeszámolásakor, mert hiszen a versenyben az 5,9,42,69,28 számötös más végeredményt jelent,
mint a 69,42,28,5,9 számötös, viszont a lottónál a kettő ugyanaz. Vagyis a versenyötösök közé minden lottóötöst többször beszámítottunk. Azt kellene megmondanunk, hogy hányszor. Nyilván annyiszor, ahányféleképpen a lottóötös számait sorba lehet rakni. De azt már az előbb kiszámoltuk, hogy ez éppen 120 (csak nem a lottóötös öt számát, hanem öt vendéget raktunk sorba). Tehát a kitöltendő lottószelvények száma, amelyek között biztosan van ötös találat: 43949268db!! Bozsár Éva
15
Kerületi és középponti szögek – felhasználási területek: • A látószög jelentős fogalom a csillagászatban. Felhasználják az optikában, és a fényképészetben is. • A kerületi szög alkalmazása a mechanikában, gépek építésében: Közvetlenül a bőriparban. A csigahordó: A 2-3 m átmérőjű, 10-30 m hosszú, görgőkön fekvő henger palástjának belső oldalán csigavonalban vezetett terelőlemez halad végig. Ha a hengert “bölcső mozgással” mozgatják kb. 210-270°-os kerületi szög körül, a bőr a folyadékkal együtt mozog és keveredik. Ha körülfordítják, a bőr a berendezésben előrehalad, ill. a berendezésből kihullik. • A kerületi szöggel kapcsolatos törvényszerűségek felhasználhatók a földmérésben, a bányamérés-tanban. • Szintén felhasználhatóak aranymetszésnél. • A kerületi szög meghatározó lehet a vonalkódok elhelyezésében is: Hengeres csomagolásnál a kódot a henger palástján helyezzük el, függőlegesen (azaz a vonalkód csíkjai legyenek merőlegesek a henger alkotóira). Vízszintesen csak akkor helyezhetjük el a vonalkódot, ha — a henger átmérőjétől függő —kerületi szög nem haladja meg a 60 fokot [MSZ 20451-85]. Palackoknál a vonalkódot a hátsó címkén célszerű elhelyezni. • A kerületi szög a fizikában felhasználható a körmozgás jellemzésére. • Építészetben, az íves fal ívének megadásához. • A középponti szög fontos lehet fékeknél is. • Földrajzban: A kis méretarányú modellek cellái általában földrajzi fokhálózathoz igazodnak, vagyis a cellák koordinátái és oldalhosszai nem hossz mértékegységben, hanem középponti szögekkel vannak megadva. Lengyel Beáta 11. A
Trigonometria alkalmazási területei a fizikában A fizikai mennyiségek egy jelentős részét vektorokkal írhatjuk le. A vektorok összegzése illetve felbontása során trigonometriai problémákat kellhet megoldani. Néhány példa: • Eredőerő meghatározása. • Erő komponensre felbontása. • Ferde hajítás tárgyalása. • Lejtőn történő mozgás tárgyalása.
16
• Ferde ütközések tárgyalása. • Elektromos térerősség, mágneses indukció meghatározása. Mechanikai illetve elektromágneses rezgések, hullámok leírása trigonometrikus függvények segítségével történik. Optikában a fénytöréssel kapcsolatos jelenségek matematikai tárgyalásában és a fényinterferencia tárgyalásában is szögfüggvényeket alkalmazunk.
Skatulyaelv Feladat: Egy gulyában két falu tehene legel: vörösek, fehérek, feketék és tarkák. Igazoljuk, hogy ha nincs öt teljesen különböző korú, azonos színű tehén a gulyában, akkor található három azonos színű és egyidős tehén ugyanabból a faluból. Mészáros Balázs 11. A –„” a hallgatóságtól kérdezett csokidíjazott feladat’’’”
Lejtőn haladó testre ható erők meghatározása: A testre hat a gravitációs erő, melynek értéke: (ahol m a test tömege). A lejtő is fejt ki rá erőt, ami merőleges a lejtőre. A két erő eredője lejtőirányú, így a paralelogramma módszerrel (vektori öszszeadással) megrajzolhatóak az erők az ábra szerint. A paralelogramma egyik szöge (a gravitációs erő és a lejtő által kifejtett erővel párhuzamos egyenes által bezárt szög) megegyezik a lejtő szögével ( ) és egy derékszögű háromszög egyik s z ö g e , a háromszöget a gravitációs erő, az eredőerő és a lejtő által kifejtett erővel párhuzamos egyenes szakasza, mely a háromszögben akkora, mint a lejtő által kifejtett erő. A trigonometrikus képleteket felhasználva arra jutunk, hogy az eredő erő sin -val nagyobb, a lejtő által kifejtett erő pedig cos -val nagyobb a gra- vitációs erőnél. Rója Pál 11.A Vízi Zsolt 10.B
Hófehérke és a farkas elmaradt esküvője Hófehérke türelmetlenül vár a templom előtt: - Mikor jön már a hercegem? Egyszer csak belép a Farkas, úgy tesz, mintha eltévedt volna. - Na végre itt vagy hercegem! miért nem borotválkoztál, és büdös is vagy! Na mindegy, siessünk, mert már így is elkéstünk! - De…hát … engem, csak ide kű’tek forgatni! - Ne butáskodj, gyere már! Hófehérke nagy nehezen bevonszolja Farkast a templomba. Sz.: Azért gyűltünk ma össze… miért is … na várjunk csak… ja!…Azért gyűltünk ma össze, hogy téged Miss Hófehérke Asztal Lámpa Fiók Tigris Ceruza Alma Banán Répa Számológép… Hófehérke közbevág: Lépjünk inkább ezen át! Sz.: Jó-és szó szerint átlép rajta- és Mr. L öszsze adjam magukat. Aki ellenkezik, szóljon vagy dögöljön meg bánatában! Beront Malacka- Ne tedd ezt Hófehérke! Főznöd kell mosnod, takarítanod! Segítened a férjednek mindenben! H.: Igaz ez?! (oda fordul a farkashoz) F.: Mi van? Hol vagyok? Mi ez? H.: Ígérd meg, hogy mindent te csinálsz helyettem; alszol, TV-zel, olvasol, dolgozol! F.: Ígérem! - motyogja a forgatási papírokat nézve. Hófehérke a meglepett Farkassal - aki a forgatási papírokat nézi - elégedetten kivonul a templomból, közben a farkas véletlenül fellöki Malackát. Miután kiérnek a templomból a farkas utána szól Hófehérkének: - Mindjárt megyek, Hófehérke! Kicsit gondolkozik, majd eszébe jut valami: Ó, én állat, pedig tudtam, hogy valami szín a neve! Hófehérke… Piroska… nem mindegy? Kimegy a színpadról. Végül a pap kirohan a templomból: - A jegygyűrűk, elfelejtették a jegygyűrűket! Nem adtam össze magukat! Ő is kirohan a színpadról. Sajtos Bettina 5. a
Az igazi nevem Agyamban zsongó, mord parázs, Szememben örült villanás. Remete markában porladó gyöngyszem A nevem, mert világra jöttem. Az aranyliliomok tejútján Fekete vadrózsa vagyok. Elmém hűvös kútján Szomjaznak feltörő verssorok. Azúr szellemraj lobog testemen, Mint lángcsóva tengerész A bolondult tengeren. Zord hárfája lelkemnek A leget rázza, A menádok viharsörényét Tépázza. Habkőhegyen álló remete- palota, Sötét csipkével pislákoló szoba - ez minden, mit adhatok. Ne irányíts, elporladok...! Lipták Renáta 10.A
Szerelmes Pygmalión Szerelmes Pygmalión, Vésőd mért mártod saját szívedbe? Szerelmes Pygmalión, Versed mért vésed szűz kőbe? Nem kőbe, De csontba. Nem szívbe, De oda, Hol legmélyebbre fúr... Az Átok az úr Szíveden, Ó, hát hadd legyen Kedvesed Általad teremtett Tökéletes, csonthideg Műremek!
A Föld gyermekei Ősi a harc, tán az idők elejétől fogva, S küzdtünk száz korban és helyen, De mi más nép vagyunk, egy fenségesebb faj, Sejtjeink mágiával átitatva, minket titok fed. Halandó szem sose lásson, létünk rejtély marad, Más dimenzióban élünk, emberi elme nem foghatja fel. Kivétel csak az lehet, ki közülünk van, A fény csillag rajta, s eltévedt lelke teli kételyekkel, Nem tudja, honnan született, s mi lészen sorsa, Mért nem honja számára a világ, s útja merre vezet. Akkor jöjj, vándor, mert végzeted ideköt, s általad Elérkezik a harc halála, s részed az időtlen béke, Nyugalmad megleled, s a Föld gyermekei befogadnak. Rácz Enikő 12.D
Kenyeres Rudolf 10.D
Szerelmes Pygmalión, Ébredj fel! Szerelmes Pygmalión, Holnaptól megint egyedül leszel... Lipták Renáta 10.A
17
Fodor
Tímea
fotói
18
„A postás mindig kétszer csenget mint tömegfilm, és a Megszállottság mint művészfilm Visonti Megszállottság című filmje és Tay Garnett A postás mindig kétszer csenget című filmje egyaránt James M. Caine detektívregénye alapján készült. Ám míg Visconti műve az olasz neorealizmus kiváló remeke, tehát művészfilm, addig Garnetté népszerű tömegfilm. A szerzői filmre a személyes hang a jellemző, ahogy Astruc is megfogalmazta kamera töltőtoll elméletében, a renedező úgy ír a kamerájával, mint az író a tollával. Truffaut szerint nem a történet a fontos, hanem a rendező a főember. Ezzel szemben a közönségfilm egyéni kifejezőeszközöket ritkán használ, valamely műfaj hagyományait folytatja, a művészfilm a szériától eltér, egyedi, zárt, egyszer s mindenkorra megmunkált egyedi műalkotás. Így van ez a mi két filmünk esetében is. A művészfilm az archetípusokat újraértelmezi, míg a tömegfilm rendezője nem. Összehasonlítási szempontok Ebből a két filmből azon jeleneteket kell összehasonlítani, melyben a két főszereplő elhatározza, hogy megölik a nő férjét. Így kiderül majd, hogy a szerzői és a tömegfilm eltérő módon használja a filmnyelvi eszközöket. Az összehasonlítás szempontjai többek között: a kameramozgás, képkivágás, montázshasználat, plánok alkalmazása, színészi játék, metakommunikációs eszközök és a megvilágítás. Neorealizmus és Visconti A neorealizmus olasz filmirányzat. A kifejezést Umberto Barbaro használja először 1943-ban. A neorealizmus gyökeresen szakított az addigi olasz film hamis valóságábrázolásával, dokumentarista szemléletet honosított meg, és óriási hatást gyakorolt az egész európai filmművészetre. A neorealizmus első darabja és alapműve Luchino Visconti Ossessione (Megszállottság) című fekete-fehér filmje. Luchino Visconti 1906. nov. 2.-án született Milánóban Nagy múltú, gazdag milánói arisztokrata család sarja. Zenét és divattervezést
tanult, majd 30 éves korában Párizsba költözött, ahol Jean Renoir rendező asszintense volt. 1942-ben tért vissza Milánóba, ekkor rendezte első filmjét, az olasz neorealizmus egyik első, kiemelkedő alkotója. További alkotásai: Érzelem (1954), Rocco és fivérei (1960), Boccaccio 70 (1962). A Megszállottság című filmjét a cenzúra az ősbemutató után betiltja. Visconti ugyanis eltérve a Mussolini-korszak játékfilmjeitől, az olasz mindennapok bemutatására törekszik. A rendező az olasz valóságot, a kisemberek világát, és nem az uralkodóosztály luxusát mutatja be. A film forgatókönyvét James M. Cain regénye alapján Antonio Pietrgeli, Giuseppe De Santis, Lucsino Visconti írta. Aldo Tonti és Domenico Scala fényképezte. Főszereplők: Clara Calamai(Giovanna), Massimo Girotti( Gino) és Juen De Landa. Film noir Tay Garnett A postás mindig kétszer csenget című filmet Tay Garnett is megrendezte 1946-ban. 1894. junius 13-án született Los Angelesben. A filmszakmába forgatókönyvíróként került. Majd olyanokkal dolgozott együtt, mint Mack Sennett és Hal Roach. Legismertebb filmje. A postás mindig kétszer csenget. A forgatókönyvet James M. Cain regénye alapján Harry Ruskin, Niven Busch.. Sidney Wagner fényképezte. Főszereplők Lana Turner, John Garfild és Cecil Kellaway. Ez a film egy film noir, a bűnügyi filmek családjába tartozik. „A szemléleti gyökerei a 30-as évek évek gazdasági világválság sújtotta Amerikájának depreszióra hajló légkörében keresendők, igazi társadalmi hátterét pedig a második világháborút követő mélységes kiábrándultság füstös levegője teremtette meg.” ( Hartai László, Muhi Klára, Pápai Zsolt, Varró Attila, Vidovszky György: Film és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest 2002)
dóba, ahol épp munkást keresnek, egy idős férfi a tulajdonosa. A csavargó találkozik az öregúr fiatal feleségével, és rögtön egymásba szeretnek. Mind két verzió hűségesen követi ezt a fabulakezdetet. Ám a két történet szüzséje és cselekménye eltérő. Garnett a címben megfogalmazott erkölcsi tanulságot akarja minél világosabbá tenni: amit az ember egyszer büntetlenül megúszott, másodjára már nem kerülheti a büntetést. Ehhez egy fordulatokkal teli, bonyolult cselekményre van szükség, hogy bemutathassa, hogyan vezet egy jól kitervelt bűntény a bűnösök vesztéhez. Visconti ezzel szemben másra irányította a hangsúlyt. Öt elsősorban az érdekelte, hogyan ütközik össze két életfelfogás, a csavargóé és a biztonságos polgári életmódé, és hogyan kerekedik ez a konfliktus minden szenvedély fölé. Visconti jobban eltér az eredeti műtől, ezért is változtatta meg a film címét. A z ő filmjében több környezetleírást és karakterjellemzést találunk.” (Részlet az összehasonlító elemzésből)
Cím és történet. Mint már említettem, mindkét film egy könyv alapján készült. A két filmnek a címe más. Garnett meghagyta a regény címét, míg Visconti Megszállottságra változtatta, ez utal a történet különbözőségére. A fabula megegyezik. Egy csavargó betér egy foga-
JAG-VILÁG 2005-2006. II. szám Főszerkesztő: Kocsisné Maráczi Margit Számítógépes szerkesztés: Galó Dániel A szöveget gondozta: Hoffmann Éva Szerkesztőség: Papp Noémi, Martonosi Ágnes, Vernyik Anita Első borító: Lipták Renáta 10.A Hátsó borító: Balogi Éva 10.A Kiadja: József Attila Gimnázium, Makó Felelős kiadó: Rója István igazgató
Sipos Katalin 12.A
