GÓLYAVÁR KÖRZETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HÁZIRENDJE

GÓLYAVÁR KÖRZETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HÁZIRENDJE

OM: 030432 Nevelőtestület elfogadta:2015. 08. 25. SZM véleményezte: 2015.08.25. Fenntartó átadva:2015.09.01. Hatálybalép: 2015.09.01. Soósné Wurm Ildikó óvodavezető 1

GÓLYAVÁR KÖRZETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HÁZIRENDJE Az óvoda feladatának tekinti a derűs, nyugodt légkör biztosítását, az óvoda és a család szoros együtt működését, a gyermek sokoldalú fejlesztését, testi épségének megőrzését. Ezen feladatok megvalósításához szükséges a családóvoda sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése, és ezen házirend betartása. 1. Általános tudnivalók Ezen házirend:  A többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény  A nevelési oktatási intézményekről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a 16 /1998. (IV. 08.) MKM rendelettel és a 30/2004. (X. 28.) OM rendelettel történő módosítása, valamint a 20/2012.(VIII. 31.) EMMIrendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CXC. törv. a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törv. a nemzeti köznevelésről szóló törv. módosításáról  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény rendelkezései alapján készült.  Kapcsolódó törv.: 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törv. végrehajtásáról  328/2011. (XII.29.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, valamint az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  2012. évi II. törv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  a fenntartó étkezési térítési díjakra, valamint az adható kedvezményekre vonatkozó helyi rendelete A házirend hatálya: a házirend az óvoda minden pedagógusára, illetve valamennyi alkalmazottjára, az intézménybe járó 2,5 -7 (8) éves korú gyermekre és szüleire vonatkozik. A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés. A Házirend a kihirdetés és kifüggesztés napján lép hatályba, a hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekekre és szüleire vonatkozik.

2

A Házirend felülvizsgálatára az új nevelési év kezdete előtt, illetve törvényi változások esetén kerül sor.

Az óvoda törvényben meghatározott feladatai:  ellátásának keretei között felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért:  az óvoda felelős a gyermekközösség kialakításáért és fejlődéséért  az óvoda a gyermekek személyiségének fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását, a gyermekközösség kialakítását, nevelő munkáját a családdal együttműködve végzi 2. Általános információk az óvodáról:  Az óvoda neve: Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvoda  Székhely címe: 9232 Darnózseli, Bem tér 1.  Tagintézmény: Darnózseli Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye  Tagintézmény címe: 9233 Lipót, Fő tér 1.  Székhely óvoda telefonszáma, e-mail címe: 96/ 215 561; [email protected]  Az óvodavezető neve, elérhetősége: Soósné Wurm Ildikó, 96/215 561, 06/30/4459563  Élelmezésvezető: 06/30/4458493  Az óvoda orvosának neve: Dr. Takács Julianna  Az óvoda védőnője: Fléner Nikolett  Az óvoda logopédusa: Sári Mónika  Az óvoda pszichológusa: Doholuczky Magdolna  Az óvoda pontos nyitva tartása: a. A nevelési év: szeptember 1- augusztus 31. b. Nyitva tartási idő: 630- 17 c. Reggeli gyülekező: 630- 7,30 d. Az ünnepek miatti, munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők. e. Nyári időszakban 3 hétig zárva tart az óvoda, melynek időpontjáról február 15-ig értesítést kapnak a szülők. f. Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, melynek időpontjáról 7 nappal előbb értesítjük a szülőket. g. December hónapban a két ünnep között (az iskolai téli szünethez igazodva, kb.dec.22-31.)

3

3. A gyermek igénybe veheti az óvodát:  2,5 éves kortól 7 éves legfeljebb 8 éves korig  Megbízhatóan ágy-, és szobatiszta  Amikor a gyermek egészséges (ÁNTSZ)  A szülő a térítési díjat befizette 4. Gyermekek ruházata:  A kényelmes játékhoz megfelelő ruházat biztosítása  A ruházat, cipő jellel való ellátása  Csereruha biztosítása  Tornaruha, tornacipő a testnevelés foglalkozásokhoz 5. A gyerekek étkeztetése:  A szülők a gyermekek étkeztetéséért térítési díjat fizetnek, melynek mértékét a Fenntartó határozza meg. Időpontjáról a faliújságon tájékoztatjuk a szülőket. (Adott hónap 3. hete: hétfő-kedd)  Normatív kedvezmények: A 100 %-os normatív kedvezmény A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani: a) óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha: aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%át, vagy ae) nevelésbe vették; b) azon a) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el.

4

A normatív kedvezményre vonatkozó sajátos szabályok A normatív kedvezményekkel kapcsolatban figyelembe kell venni a következőket: a) a normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. b) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Egyéb kedvezmények Az óvodavezető köteles a gyermekek szüleit tájékoztatni arról, hogy a normatív kedvezményeken túl milyen további kedvezményeket vehetnek igénybe. Az óvodavezető kezdeményezheti a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál a gyermek rászorultsága miatti étkeztetés támogatását.  A gyermek hiányzását előző napon 9 óráig lehet bejelenteni, rendkívüli esetben (hirtelen megbetegedés) reggel 7 óráig. A bejelentés elmulasztása esetén nincs mód a visszatérítésre. Túlfizetés esetén a következő hónapban kerül jóváírásra az összeg, a hátralékot a következő hónapban kell befizetni.  A havonkénti befizetés elmulasztása esetén az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézményvezető nyilvántartásba veszi a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot. Írásban értesíti a Fenntartót. 6. Gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi, valamint a távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Öt éves kortól a gyermek, napi négy órában köteles óvodai nevelésben részt venni. (öt éves kortól nincs felmentési lehetőség!) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. Az a szülő, törvényes képviselő, akinek gyermeke az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról igazolatlanul a 5

jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, szabálysértést követ el, pénzbírsággal sújtható. (Kt. 24.§.(3) szerint 10 nap) A mulasztást igazoltnak tekintjük:  Ha a gyermek távolmaradását a szülő írásban bejelenti az óvónőnek, és az óvónő engedélyezi.  Ha a gyermek beteg.  Ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.  Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül.  Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja!  Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a gyermeknek a nap folyamán! Kivétel allergia (pipa) és magas láz csillapításának esete.  Háromnapos hiányzás, és betegség esetén orvosi igazolás bemutatása szükséges! (ÁNTSZ) Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát.  Fertőző betegség esetén az óvodát értesíteni kell.  Az óvónő teendője baleset vagy napközbeni megbetegedés esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően.  Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs estén az óvónő megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon gyermekével.  Eszméletvesztés, lázgörcs esetén az óvónőnek orvosról gondoskodnia kell (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz.)  Óvodában észlelt betegség esetén, a szülő elérhetősége céljából, kérjük, hogy telefonszámukat adják meg az óvónőknek. A megbetegedett gyermeket az óvónő értesítése után a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. 7. Óvodáztatási támogatás Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásban részesül és a gyermek nem jár rendszeresen óvodába, az első igazolatlan mulasztás esetén az óvoda vezetőjének írásban kell tájékoztatni a szülőt a mulasztás következményeiről. Továbbá a kifizetést megelőzően tájékoztatni kell a jegyzőt az igazolatlan napok számáról, és arról, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

6

8. Óvodai felvétel, jogviszony keletkezése és megszűnése: Beiratkozás / Felvételi előjegyzés / Óvodai beiratkozás jegyző írja ki /általában április 2-3. hetén történik./ A beiratkozáshoz szükséges iratok:  Személyigazolvány / szülő /  gyermek Anyakönyvi kivonata  TAJ száma  lakcímkártya Az óvodába felvett gyermek csoportba való beosztásáról a szülők, és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Elhelyezés megszűnése  Amennyiben a szülő elköltözés vagy egyéb ok miatt másik óvodába kívánja átíratni gyermekét, mindez egy hivatalos áthelyezés útján történik, melynek nyomtatványát az átadó óvoda vezetője tölti ki és átküldi az átvevő óvoda vezetőjének. A szülő írásban jelenti be az óvodavezetőnek, hogy gyermeke kimarad az óvodából.  Amennyiben a kötelező felvételt biztosító óvodába a gyermeket nem íratták be, értesíteni kell a települési önkormányzat jegyzőjét.  Ha az óvoda olyan gyermeket vett fel, vagy vett át, aki nem az óvoda felvételi körzetébe tartozik, szintén értesíteni kell a gyermek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét.  Az óvodába felvett gyermeket az óvoda a KIR-en keresztül is nyilvántartja.  Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.  Az óvoda törli a nyilvántartásból azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnik. 9. Az óvoda és a család közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodában elvárható magatartás Az óvodában a gyermeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az estleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.

7

Kérjük: - ne tegyenek a gyerekek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. - ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az Önök gyermekét érte esetleg sérelem. Óvodánk kívüli rendezvényeken elvárható megjelenés, magatartás A szülőknek lehetőségük van arra, amelyet igényelünk is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka végrehajtásához kapcsolódó óvodai és óvodán kívüli rendezvényeken megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő munkánkat. 10. Egyéb szabályozások:  A gyermeket a szülő, (törvényes képviselő) az óvodába érkezéskor minden esetben személyesen adja át az óvónőnek. Ha bármilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud a gyerek jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte.  A bejáró gyermekek érkezése 725-kor a Duna utcai Sportcsarnok bejárata előtt történik iskolabusszal. Óvónő fogadja és kíséri be a gyerekeket az óvodába. Délután 1605-kor induló buszra szintén óvónő kíséri ki a gyerekeket. Az iskolabuszon felnőtt felügyelettel tartózkodhat, és utazhat gyermek.  Amennyiben a gyermek egyedül érkezik, vagy egyedül megy haza, a szülő, (törvényes képviselő) írásbeli nyilatkozatára van szükség. Ugyanúgy nyilatkozni kell a szülőnek, ha 14 éven aluli gyermek, testvér viszi haza a gyermeket.  A válófélben lévő szülők esetén bírói állásfoglalás alapján adjuk ki a gyermeket a szülőnek, törvényes képviselőnek.  A nevelőmunka zavartalansága érdekében az ebéd után hazamenő gyerekeket 1230-tól, délután hazamenő gyermekeket 1515-től vigyék haza a szülők.  Amennyiben 1615 óráig nem érkeznek meg a gyermekért, minden esetben telefonon értesítjük a szülőt, törvényes képviselőt. 11. Óvodába járási kötelezettség:  A Közoktatási törvény szerint abban az évben, melyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától az iskolai életmódra való felkészítésen (napi 4 óra) kötelező részt venni a gyermeknek. 2014. 09. 01-től 3 éves kortól kötelező részt venni az óvodai nevelésben.

8

12. Otthonról behozott tárgyak:  Az óvoda biztosítja a foglalkozásokhoz az eszközöket, így csak a gyermek személyes holmijára van szükség.  Kérjük, hogy az óvodába bevitt dolgok körét az óvónőnek bejelenteni szíveskedjenek, a gyermekek személyes holmiját a megőrzőben (öltözőben) szíveskedjenek elhelyezni. Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgokért (drága játék, ékszerek) felelősséget nem vállalunk. 13. Kapcsolattartás formái: Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az igazi valós együttműködésre, nyitottságra és az őszinteségre. Kérjük, hogy komolyabb probléma konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet.  Szülői értekezletek  Nyílt napok (középső-nagycsoport)  Fogadóóra  Szükség szerint családlátogatások  Közös óvodai programok  Az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések. (Kérjük, hogy az óvónőt munkája közben ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert balesetet idézhet elő, és zavarja a nevelés folyamatát.)  A gyermekkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a csoportban dolgozó óvónőktől és az óvodavezetőtől kérjenek. 14. Az óvoda helyiségeinek használhatósága:  A csoportszobában (az ünnepélyeket kivéve) szülő nem tartózkodhat.  Az udvart óvónő jelenlétében szabad csak használni.  Délutáni játékidőben a szülőnek már átadott gyermek, szülői felügyelettel tartózkodhat az udvaron.  A foglalkoztatókba, és a mosdókba utcai cipőbe belépni tilos.  Az óvoda egész területén tilos a dohányzás és a szeszes ital fogyasztása. Dohányozni az egész óvoda területén tilos!  Dohányozni a bejárati kaputól számítva 5 méterre lehetséges. Tiltó tábla az óvoda kapujánál van elhelyezve.  Az intézményben párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet. 9

15. Nevelési elveinkről:  Programunk alapja, hogy az óvoda van a gyermekekért. Az ő érdekeik, testi, lelki, szellemi szükségleteik jelentik a döntéseink alapját, elveit, célját. A gyermeki jogok, az érvényben lévő Nemzeti Köznevelési törvény, a Gyermekvédelmi törvény és az ONAP előírásai életünkbe szervesen beépülnek, és a megvalósításukról gondoskodunk. Olyan szeretetteljes légkör teremtünk, amelyben a gyermeket a megbecsülés, szeretet övezi. A másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk. Célunk a családi nevelés kiegészítőjeként, folytatásaként, segítőjeként az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség kibontakoztatása. Ebben a szocializációs folyamatban kiemelt szerepet kap a játék. Gondoskodunk az egészséges fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a személyi és tárgyi környezetről. A gyermek megbecsülése, tisztelete, szeretete, elfogadása vezérli nevelőmunkánkat. Hagyjuk és segítjük gyermekként élni a ránk bízott kisgyermekeket. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését, fejlődését kiemelten kezeljük, képességeik kibontakoztatását, egyéni fejlődésük intenzív segítését megkülönböztetett figyelemmel végezzük. A gyermeki jogokat és kötelességeket, a szülői jogokat és kötelességeket mellékletben tesszük a szülők által elérhetővé. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Annak érdekében, hogy ezt a feladatot megfelelően tudjuk végezni, kérjük a szülőket az együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre és a szabályok betartására. 16. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti, a megfigyelési szempontok szerint. Az óvodás gyermek fejlődéséről az óvónő feljegyzéseiről a szülő folyamatosan tájékozódhat, betekintést nyerhet a csoport óvónőinél. Ez a dokumentum szolgál alapul az óvodáskor végén a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapításához 17. A tankötelezettség megállapítása A gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg.

10

Az a gyermek, aki augusztus 31-éig betölti a 6. életévét tanköteles. Annak ellenére, ha iskolaéretlenség miatt további egy évet az óvodában marad, akkor is be kell íratni az iskolába. Az óvodavezető feladata  Az óvoda illetve a vezető dönthet arról, hogy a gyermek menjen iskolába, vagy sem.  Szakértői bizottság véleményét csak akkor kell kérni, ha az óvodai szakemberek nem tudnak egyértelműen dönteni, vagy a szülő döntésével nem értenek egyet.  Az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet és kiadja a megfelelő szakvéleményt  dönt a 6. életévét augusztus 31.-ig betöltött gyermekek óvodai nevelésben való további részvételéről  Minden esetben szakértői bizottság vizsgálatát kell kezdeményezni, ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a 7. életévét. Csak az ő javaslatukkal részesülhet a gyerek további óvodai nevelésben Az óvodavezető, az óvónő és a szülő közösen hozott döntése alapján történik a szakvélemény kiadása, illetve szükség esetén a gyermek Nevelési Tanácsadóba, Szakértői Bizottsághoz történő küldése. A Házirend nyilvánosságra hozatala szülői értekezleten történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása céljából az intézmény épületében kifüggesztésre kerül. Az óvodába történő beiratkozáskor a házirend 1 példánya a szülőnek átadásra kerül. Soósné Wurm Ildikó óvodavezető Darnózseli, 2015. augusztus 25. A Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvoda Szülői Munkaközössége véleményezési jogával élve, elfogadásra javasolja a Házirendet.

Szülői Munkaközösség-vezető Darnózseli, 2015. augusztus 25.

11

A gyermek jogai: 1. A gyermeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 2. A gyermek képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Képességeit figyelembe véve az Nkt. 2.§. (1) meghatározott jogát érvényesítse. 3. A gyermek személyiségét és emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani, fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek. 4. A gyermek joga, hogy személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében. 5. A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. 6. A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért. 7. Joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön. 8. Joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A gyermek kötelességei: A gyermek kötelessége:  hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon,  hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét,  hogy megtartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét,  hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, eszközeit.  hogy az óvoda vezetői, pedagógusai és alkalmazottai, óvodatársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A szülő jogai: 1. A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. 2. Joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét. 12

3. Joga, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről. A gyermek neveléséhez tanácsokat kapjon. 4. A szülő kezdeményezheti Óvodaszék, Szülői Szervezet létrehozását, részt vehet és közreműködhet annak megválasztásában, tevékenységében. 5. Írásbeli javaslatát az intézményvezetője, nevelőtestület, SZM megvizsgálja, 15 napon belül választ kapjon. Személyesen, vagy képviselő útjánjogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 6. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. 7. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.

A szülő kötelességei: A szülő kötelessége, hogy:  biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra való felkészítő foglalkozáson való részvételét;  megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében;  megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért;  rendszeres kapcsolatot tartson, a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;  elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.  A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson a pedagógusok kezdeményezésére.

13

Gólyavár Körzeti Napközi Otthonos Óvoda Lipóti Tagóvodája Lipót, Főtér 1.

HÁZIREND BEVEZETŐ Kedves Szülők! Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyerekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására. Általános tudnivalók Ezen házirend:  A többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény  A nevelési oktatási intézményekről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a 16 /1998. (IV. 08.) MKM rendelettel és a 30/2004. (X. 28.) OM rendelettel történő módosítása, valamint a 20/2012.(VIII. 31.) EMMIrendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CXC. törv. a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törv. a nemzeti köznevelésről szóló törv. módosításáról  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény rendelkezései alapján készült.  Kapcsolódó törv.: 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törv. végrehajtásáról  328/2011. (XII.29.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, valamint az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  2012. évi II. törv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  a fenntartó étkezési térítési díjakra, valamint az adható kedvezményekre vonatkozó helyi rendelete A házirend hatálya: a házirend az óvoda minden pedagógusára, illetve valamennyi alkalmazottjára, az intézménybe járó 2,5 -7 (8) éves korú gyermekre és szüleire vonatkozik. A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

14

A Házirend a kihirdetés és kifüggesztés napján lép hatályba, a hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekekre és szüleire vonatkozik. A Házirend felülvizsgálatára az új nevelési év kezdete előtt, illetve törvényi változások esetén kerül sor. Az óvoda törvényben meghatározott feladatai:  ellátásának keretei között felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért:  az óvoda felelős a gyermekközösség kialakításáért és fejlődéséért:  az óvoda a gyermekek személyiségének fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását ,a gyermekközösség kialakítását, nevelő munkáját a családdal együttműködve végzi Általános információk az óvodáról Az intézmény pontos nyitva tartása A nevelési év IX. 01.-től a következő év VIII.31.-ig tart Napi nyitva tartás: Hétfő- Péntek : reggel 6.40 órától 16.00 - óráig Az óvodában a nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben öt nap lehet, melynek időpontjáról a szülőket legalább hét nappal előbb értesítjük. Óvoda zárva tartása :  A két ünnep között dec.22- dec.31-ig  Nyári zárva tartás ideje : július hónapban legkevesebb 3-4 hét. A nyári zárva tartás pontos idejéről február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket. A gyermekek ruházata az óvodában Az óvoda biztosítja a foglalkozásokhoz az eszközöket, így csak a gyermek személyes holmijára van szükség: A gyermekek ruházatát az óvodában:  Jellemezze praktikusság, kényelem, tisztaság  Legyen az óvodásnak váltócipője, tornaruhája, és csereruhája.

15

 Célszerű a ruhadarabokat a gyermeköltözőben a gyermekek jelénél elhelyezni a gyermek jelével ellátott kis tarisznyában.

A gyerekek étkeztetése:  A szülők a gyermekek étkeztetéséért térítési díjat fizetnek, melynek mértékét a Fenntartó határozza meg. Időpontjáról tájékoztatjuk a szülőket. (Adott hónap 2. hete: csütörtök délután 15 órától)  Normatív kedvezmények: A 100 %-os normatív kedvezmény A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani: a) óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha: aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%át, vagy ae) nevelésbe vették; b) azon a) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el. A normatív kedvezményre vonatkozó sajátos szabályok A normatív kedvezményekkel kapcsolatban figyelembe kell venni a következőket: c) a normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. d) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Egyéb kedvezmények Az óvodavezető köteles a gyermekek szüleit tájékoztatni arról, hogy a normatív kedvezményeken túl milyen további kedvezményeket vehetnek igénybe. 16

Az óvodavezető kezdeményezheti a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál a gyermek rászorultsága miatti étkeztetés támogatását.  A gyermek hiányzását aznap reggel 8 óráig lehet bejelenteni, rendkívüli esetben (hirtelen megbetegedés esetén). A bejelentés elmulasztása esetén nincs mód a visszatérítésre. A hátralékot a következő hónapban kell befizetni.  A havonkénti befizetés elmulasztása esetén az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézményvezető nyilvántartásba veszi a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot. Írásban értesíti a Fenntartót. Gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi, valamint a távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Öt éves kortól a gyermek, napi négy órában köteles óvodai nevelésben részt venni. (öt éves kortól nincs felmentési lehetőség!) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. Az a szülő, törvényes képviselő, akinek gyermeke az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, szabálysértést követ el, pénzbírsággal sújtható. (Kt. 24.§.(3) szerint 10 nap) A mulasztást igazoltnak tekintjük:  Ha a gyermek távolmaradását a szülő írásban bejelenti az óvónőnek, és az óvónő engedélyezi.  Ha a gyermek beteg.  Ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.  Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül.  Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja! 17

 Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a gyermeknek a nap folyamán! Kivétel allergia (pipa) és magas láz csillapításának esete.  Háromnapos hiányzás, és betegség esetén orvosi igazolás bemutatása szükséges! (ÁNTSZ) Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát.  Fertőző betegség esetén az óvodát értesíteni kell.  Az óvónő teendője baleset vagy napközbeni megbetegedés esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően.  Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs estén az óvónő megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon gyermekével.  Eszméletvesztés, lázgörcs esetén az óvónőnek orvosról gondoskodnia kell (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz.)  Óvodában észlelt betegség esetén, a szülő elérhetősége céljából, kérjük, hogy telefonszámukat adják meg az óvónőknek. A megbetegedett gyermeket az óvónő értesítése után a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. Az étkezés időpontja:  Tízórai : 9.00-9,30 óra között  Ebéd :12,00-12,30 óra között  Uzsonna: 15-16 óra között Kérjük, hogy születésnapra csak dobozos illetve előrecsomagolt süteményeket hozzanak, amelyen a Gyártó cég és a szavatosság is fel van tüntetve. Nem etikus a többi gyermekkel szemben, ha a gyermek az óvoda területén otthonról hozott élelmiszert (csokoládé, túrórúdi, cukorka stb.) nassolnak Térítési díjak befizetésének rendje: Minden hónap közepe: 15-ig A térítési díjak pontos befizetésének dátuma a gyermeköltözők előterében olvasható A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén 1 hónapos mulasztás után a vezető írásban figyelmezteti az elmaradókat. Amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen a gyermeknek étkezést biztosítani nem tudunk. A gyermekek étkezésének megrendelése az óvónőnél, a mulasztás igazolása után, másnapra történik.

18

Óvodáztatási támogatás Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásban részesül és a gyermek nem jár rendszeresen óvodába az első igazolatlan mulasztás esetén az óvoda vezetőjének írásban kell tájékoztatni a szülőt a mulasztás következményeiről. Továbbá a kifizetést megelőzően tájékoztatni kell a jegyzőt az igazolatlan napok számáról, és arról, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik .

Egyéb szabályozások: Óvodai felvétel, jogviszony keletkezése és megszűnése: Beiratkozás / Felvételi előjegyzés / Óvodai beiratkozás jegyző írja ki /általában április 2. hetén történik./ A beiratkozáshoz szükséges iratok.  Személyigazolvány / szülő /  gyermek Anyakönyvi kivonata,  TAJ száma ,  lakcímkártya. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát.  2,5 éves kortól 7 éves legfeljebb 8 éves korig  akkor ha a gyermek megbízható ágy és szobatiszta  akkor ha a szülő az étkezési térítési díjat befizeti  akkor ha a gyermek egészséges Elhelyezés megszűnése Amennyiben a szülő elköltözés vagy egyéb ok miatt másik óvodába kívánja átíratni gyermekét, mindez egy hivatalos áthelyezés útján történik, melynek nyomtatványát az az átadó óvoda vezetője tölti ki és átküldi az átvevő óvoda vezetőjének. . Amennyiben a kötelező felvételt biztosító óvodába a gyermeket nem íratták be, értesíteni kell a települési önkormányzat jegyzőjét. Ha az óvoda olyan gyermeket vett fel, vagy vett át, aki nem az óvoda felvételi körzetébe tartozik, szintén értesíteni kell a gyermek lakóhelye,

19

ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda a KIR-en keresztül is nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata Az óvoda törli a nyilvántartásból azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnik. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje:  A gyermeket óvodába érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyerek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába az óvónő nem tud a gyerek jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte. A gyermekek távozása esetén:  A gyermeket a szülő az óvónőtől személyesen kérje ki és személyesen köszönjön el, főként az udvari tartózkodás idején, hogy az óvónő tudomást szerezzen arról, hogy kit ill. mikor vittek el.  Amint az óvodapedagógus a szülőnek átadta a gyermeket, attól kezdve a gyermekért a szülő a felelős.  A gyermeket az óvodából szülő ill .törvényes képviselőn kívül csak írásbeli nyilatkozat esetén adunk ki,amelynek tartalmaznia kell,hogy ki jön a gyermekért, pontosan naprakészen dátummal ellátva, mindkét szülőnek ill. törvényes képviselőnek alá kell írni. / 14 éven aluli testvérnek gyermeket nem adunk ki semmilyen indokkal sem /  A hazamenős gyermekek esetében is írásban kell nyilatkozni a fentiekben említett módon.  Elvált szülők esetében a bírósági végzésnek megfelelően járunk el. Otthonról hozott értéktárgyak, játékok behozatalának szabályozása :  A gyermekek által otthonról hozott értéktárgyakért, játékokért felelősséget vállalni nem tudunk.  Ennek ellenére kérjük, hogy a mégis behozott játékokat mutassák meg az akkor csoportban tartózkodó felnőtteknek.  Nyári zárás idején itt hagyott holmikért felelősséget nem vállalunk

20

Az óvoda és a család közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodában elvárható magatartás  Az óvodában a gyermeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Kérjük: - ne tegyenek a gyerekek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. - ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az Önök - gyermekét érte esetleg sérelem. - a gyermekek testén az óvodai idő alatt tartózkodjanak a tetoválások használatától Óvodán kívüli rendezvényeken elvárható megjelenés, magatartás A szülőknek lehetőségük van arra, amelyet igényelünk is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka végrehajtásához kapcsolódó óvodai és óvodán kívüli rendezvényeken megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő munkánkat. Kapcsolattartás együttműködés lehetőségei a nevelőkkel Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az igazi valós együttműködésre, nyitottságra és az őszinteségre. Kérjük, hogy komolyabb probléma konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt,illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködésre alkalmas fórumok:  Szülői értekezletek (évente 3 alkalommal)  Közös rendezvények  Fogadóórák (vezetői, óvónői )  Az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélés. 21

Kérjük Önöket, hogy se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert előidézheti a baleset kialakulását és zavarhatja a nevelés folyamatát! Gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyermekük óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. A dajka tájékoztatást nem adhat. Az óvoda helyiségeinek (csoportszobájának, konyhájának, udvarának) a szülők által használhatóságának rendje:  A foglalkoztatókba utcai cipőbe belépni tilos.  Térítési díjak fizetésekor az adminisztrátor irodáját a hátsó bejáratnál közelítsék meg, a konyhán keresztül menni nem szabad.  Az óvoda udvarán is tilos a dohányzás! Pedagógiai munka az óvodában Az óvodai életet a foglalkozásokat az intézménynek oly módon kell megszervezni, hogy a szülők, a fenntartó igényei szerint a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével, ellátásával és gondozásával összefüggő feladatainak. Nevelő munkánkat Az országos óvodai nevelés alapprogram alapján készített Pedagógiai program szerint végezzük, amely mindenki számára elérhető és megtekinthető a nevelőiben. Óvodánkban szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A derűs családias légkör kialakítására törekszünk, amelyben a gyermekek felszabadultan jól érzik magukat. A gátlásos, nehezen oldódó gyermekeket fokozott odafigyeléssel segítjük a gyermekcsoportban történő beilleszkedésre, képességeik mélyebb kibontakoztatására Óvodánk célja: hogy olyan gyermekeket neveljünk az óvodás kor végére, akik a világra nyitottak, érdeklődőek, befogadóak, tiszteljék társaikat, a felnőtteket, ismerjék meg a valódi értékeket és tudjanak örülni, lelkesedni. Gyermeknevelési módszerünk az őszinte gyermekszeretetben, a gyermek tiszteletében, egyéni fejleszthetőségében keresendő. A napi tevékenységeink során törekszünk, a biztonságot nyújtó napirend kialakítására, a gyermekek egészségének megóvására, a környezettudatos magatartás kialakítására, lakóhelyünk és szűkebb környezetünk

22

megismertetésére. Mindemellett igyekszünk egyensúlyba tartani az életkori sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztést és az önfeledt játékot. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy a játék, a mozgás, a változatos intellektuális tevékenységek, a játékba integrált tanulás egyensúlyban legyenek. Nevelő munkánkkal igyekszünk elősegíteni, hogy intézményünkből kikerülő gyermekek jó esélyekkel induljanak az iskolába. Meggyőződésünk, hogy igazi eredményt a gyermeknevelésben csak a családokkal együttműködve lehet elérni .

Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti, a nevelő testület által kidolgozott megfigyelési szempontok szerint. Az óvodás gyermek fejlődésérő, az óvónő feljegyzéseiről a szülő folyamatosan tájékozódhat, betekintést nyerhet a csoportvezető óvónőnél. Ez a dokumentum szolgál alapul az óvodáskor végén a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapításához A tankötelezettség megállapítása A gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az a gyermek, aki augusztus 31-éig betölti a 6. életévét tanköteles. Annak ellenére, ha iskolaéretlenség miatt további egy évet az óvodában marad, akkor is be kell íratni az iskolába. Az óvodavezető feladata  Az óvoda illetve a vezető dönthet arról,hogy a gyerek menjen iskolába, vagy sem.  Szakértői bizottság véleményét csak akkor kell kérni, ha az óvodai szakemberek nem tudnak egyértelműen dönteni, vagy a szülő döntésével nem értenek egyet.  Az óvoda igazolja ,hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet és kiadja a megfelelő szakvéleményt  dönt a 6. életévét augusztus 31.-ig betöltött gyermekek óvodai nevelésben való további részvételéről 23

 Minden esetben szakértői bizottság vizsgálatát kell kezdeményezni,ha a gyermek augusztus 31.éig betölti a 7. életévét. Csak az ő javaslatukkal részesülhet a gyerek további óvodai nevelésben Az óvodavezető és a csoportvezető óvónő és a szülő közösen hozott döntése alapján történik a szakvélemény kiadása, illetve a gyermek szakértői bizottsághoz történő küldése. : Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok Az óvoda területén dohányozni tilos, a bejárati kaputól számítva 5 méterre lehetséges Dohányzást tiltó táblák elhelyezve: - a folyosón - a konyhában Az óvoda látogatására (a jogosultakon kívül) csak az óvodavezető adhat engedélyt. Reméljük, senkinek nem okoz gondot házirendünk betartása. A házirenden kívül, óvodánk működésével, hagyományaival kapcsolatban felmerült kérdésekkel, forduljanak bizalommal óvodánk illetékes munkatársaihoz, illetve a Szülők Szervezetéhez A Házirend nyilvánosságra hozatala szülői értekezleten történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása céljából az intézmény épületében kifüggesztésre kerül.

Lipót, 2015-08- 25.

……………………… Bogdán Kálmánné Tagóvoda vezető

24