GlobaliSME projekt. Tréningprogram a vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítéséhez

GlobaliSME – Training for SMEs internationalization Leonardo Da Vinci Programme - LLP-LdV-TOI-2010-HU-005

GlobaliSME projekt Tréningprogram a vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítéséhez

R6 (HU) – A magyarországi felmérések és szükségletelemzés eredményei, ajánlások

1


1., Politikai és szabályozói keretek A magyarországi gazdaságpolitika döntően a 2011. januárjába indult Új Széchenyi Tervre épül. Ezzel párhuzamosan, várhatóan 2011. közepére megszületik az új Külgazdasági Stratégia. Ezzel összefüggésben változik a külgazdasági folyamatok alakításáért felelős intézményrendszer is. Az új Külgazdasági Stratégia 2011. májusi szakmai vitairatából kiderül, hogy a közvetlen cél az export növekedésének elősegítése, az export szerkezeti összetételének korszerűsítése, a magyarországi vállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése, illetve a külföldi befektetők magyarországi beruházásainak előmozdítása. A vitairat tartalmazza, hogy a kis- és középvállalkozások közvetlen export részesedése elmarad az EU átlagtól, 25%-kal szemben 18%. Az új stratégia kijelöli a külkereskedelmi kapcsolatok földrajzi diverzifikációjának új irányait: erőteljes keleti nyitás, rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre, a Kárát-medencei Gazdasági Együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználása. A vitaanyag fő feladatok között említi a közvetlen külföldi tőkebefektetések ösztönzését is. A befektetés-ösztönzés területén is az Új Széchenyi Tervben kijelölt ágazatok élveznek prioritást. Ezek a következők: egészségipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar, biotechnológiai ipar, járműipar, megújuló energiák hasznosítására irányuló iparágak és a zöldgazdaság fejlesztése, nemzeti kulturális örökséghez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, logisztika, regionális szolgáltató központok létesítése és kutatás-fejlesztési beruházások. Az exportképesség növelését szolgáló intézkedések terén kiemelt a kereskedőház intézmény létrehozása, a képzéseket segítő export akadémiák, az „Export házhoz jön” program, az exportőrök adatbázisának összeállítása, a konzorciális együttműködés, a klaszteresedés elősegítse, illetve a beszállítói kör erősítése. A magyarországi külgazdasági politika kialakítása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. Irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó külképviseletek, szakdiplomaták munkáját és a kereskedelemfejlesztést, befektetés-ösztönzést segítő Nemzeti Külgazdasági Hivatal tevékenységét is. A NKH létrehozásáról, ezzel egyidejűleg a hasonló tevékenységi körrel működött ITD Hungary megszüntetéséről 2010. év végi határozatában döntött a Kormány. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a külgazdaságért felelős miniszter irányítása alá kerülése nagyban megkönnyíti a munkavégzést és növeli a hatékonyságot. Ugyanakkor a külgazdaság-fejlesztés állami intézményrendszerének szakmai irányításában továbbra is fennmaradtak inkonzisztenciák, így a MEHIB és az Eximbank továbbra is a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelete alatt állnak. A MEHIB felelős az exporthitel-biztosítások területén, míg az EXIMBAK az export-finanszírozás segítő, támogató szerve. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mint érdekképviseleti szerv szintén fontos tényező a külgazdasági intézményrendszerben. Hagyományosan jó kapcsolatokat ápol az EU tagországok kamarai rendszereivel (német, osztrák, olasz kamarák), amelyeket 2


kihasználva segíti a tagországok vállalkozói közösségeivel a magyar vállalkozások együttműködésének erősítését Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) kezdeményezésére létrehozott Külgazdasági Kerekasztal, ami a kormányzat és a vállalkozások, illetve érdekképviseleteik folyamatos párbeszédének szakmai fóruma. Célja a kkv-szektor exportképességének, exportpiaci pozíciójának erősítése, és exportfinanszírozásának javítása érdekében javaslatok kidolgozása. A fentiek alapján a magyar külgazdasági intézményrendszer felépítése a következő:

Az exportképesség növelését szolgáló intézkedések tevékenységek rövid ismertetése a következő:

terén

kiemelt

tervezett

- Kereskedőház - A tervek szerint a kereskedőház integrátor jellegű szervezetként működik majd, amelynek létrehozása a hazai kkv-k külpiacokra jutásának segítését célozza, a forráshiánnyal, piaci ismeretek hiányával, külkereskedelmi gyakorlat hiányával jellemezhető termelőktől gyűjtve össze az árukat, és juttatva el a piacokra. - Exportakadémia - A tematikus képzési elemekből álló, új, komplex export-képzés a kkvk információellátásának, felkészültségének javítását, valamint a nemzetközi piacokon történő megjelenéshez szükséges ismereteik bővítését célozza meg. Kiemelt jelentősége van a külkereskedelem-technikai ismereteket elősegítő képzésnek és az ország-specifikus ismeretek bővítésének. A képzési program kialakításánál támaszkodni lehet az eddig az ITD Hungary keretében, az Enterprise Europe Network hálózat tagjaként működtetett ASTRA Export Inkubációs Program tapasztalataira. A képzési programok kialakítását és működtetését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a kamarai szervezetek szoros 3


együttműködésében tervezik megvalósítani. A program által megcélzott potenciális exportálói kör beazonosításában az ágazati szövetségek információs bázisára célszerű támaszkodni. - „Export házhoz jön” - Az „Export házhoz jön” program elindításával kistérségi szinten kívánják felmérni a kkv-k piacképes termékeit, szolgáltatásait, és állami segítséggel ösztönözni külpiacra lépésüket. A szakmailag még nem eléggé felkészült kkv-k támogatására egyedi exportfejlesztési terv kialakítását célzó exporttanácsadói hálózat, illetve az exportértékesítés folyamatában segítséget nyújtó külkereskedelmi gyakornoki hálózat felállítása is a tervek között szerepel a Nemzeti Külgazdasági Hivatal keretében, a területi kamarák aktív bevonásával. - Export directory(k) készítése - A magyar exportőrök adatbázisának összeállítása és folyamatos aktualizálása, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal gondozásában, új eszközként elősegíti a kínálkozó piaci lehetőségekre történő gyors reagálást, a piaci partner megtalálását, a kapcsolatteremtést. - Konzorciális együttműködés elősegítése - Kedvező nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a kkv-k konzorciális együttműködése, amelynek során bizonyos tevékenységeket közösen, a konzorciumon keresztül végzik, ill. vesznek igénybe szolgáltatásokat, komoly költségcsökkentést eredményez az érintett cégeknél, ill. kedvezőbb értékesítési árak elérését teszi lehetővé. - Klaszteresedés - A klaszteresedés elősegítése további lendületet ad a kkv-knak a külpiacon való megjelenéshez szükséges gazdasági erő és tudás előteremtésével. A már működő klaszterek kedvező tapasztalatai alapján célszerű a kkv-k klaszteregyüttműködéseinek ösztönzése további ágazatokban is. A klaszterekkel történő együttműködés a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelem-fejlesztési akcióinak megvalósításában hatékonyan növeli a programok eredményességét. A fentiek alapján várható, hogy köszönhetően a kormányzati erőfeszítéseknek erősödik a vállalkozások nemzetköziesedési aktivitása, változik szemléletük, amely kedvezőbb légkört teremhet az adaptált ’GlobaliSME’ tréningprogram jövőbeli hatékony hasznosításának. Bizonyos fokig a nemzetköziesedési folyamat ellen hathat, hogy több pályázati-támogatási konstrukció, amely célja, hogy financiális segítséget nyújtson a vállalkozásoknak, kifejezetten nem támogatja az export tevékenységet. Az igénylő vállalkozásnak nyilatkoznia kell, hogy pl. a hitelből nem exporttal kapcsolatos tevékenységet kíván finanszírozni. Figyelemre méltó azon vállalkozások tevékenysége, amelyek a klasszikus nemzetköziesedési út helyett – hazai piacon történő térnyerést, megerősödést követő külpiaci nyitás – megalapításukat követően azonnal nemzetközi piacra, piacokra lépnek. Ezek a cégek jellemzően az innovatív ipari szegmensekben tevékenykednek és már 4


indulásukkor látható, hogy a magyar piac vagy nem fogadó képes vagy túl szűk a hatékony működéshez. Ezzel ellentétben a vállalkozások egy részénél bezárkózás tapasztalható. A hangoztatottan létükért és fennmaradásukért küzdő vállalkozások szinte teljesen elutasítják a nemzetköziesedés lehetőségét, annak ellenére, hogy várhatóan ez a zárkózottság lehet a későbbiekben működési nehézségeik kritikussá válásának, esetleges megszűnésüknek az oka. Valószínűsíthetően ennek egyik oka a jelenlegi vezetők, tulajdonosok nyelvtudásbeli hiányossága. Nemzeti, történelmi sajátosság a német kötödés, amelynek eredményeként korábban (az 1950-es közepéig) a német nyelvtudás – cégvezetői, döntéshozói körökben – szinte általános volt. Ezt követte a kötelező orosznyelv-oktatás, amely nem hozta az orosz nyelvtudást, majd a rendszerváltást követően vált általánosan elvárttá az angol nyelvtudás. Sajnos az elmúlt években, évtizedekben a német nyelvtudás már nem, orosz nem, az angol még nem volt-van a jellemző, bár vitathatatlan, hogy a tendencia kedvező (természetesen az angol nyelvtudás javára és irányába). Sok cég, vállalkozás számára napjainkra vált világossá az utódlás problémája. Egy újabb generáció – nyitottabb, nyelvtudással rendelkező, globálisabb szemléletű - vezető, döntési pozícióba kerülésével sok cég számára nyílhat lehetőség a nemezetköziesedési folyamatba történő bekapcsolódásba. A vállalkozások számára kínált oktatási-képzési-tréning piacon tapasztalt - és bár a kép tisztul -, de jelenleg is tapasztalható nem minden esetben pozitív csengésű sokszínűség és esetenként hatékonyságot nem hozó, pénz lehúzó tapasztalatok a vállalkozások egy részét visszatartja a képzéseken, tréningeken való részvételtől, még esetenként akkor is, ha a rossz tapasztalatokról csak hallomás útján értesültek. Ez a légkör nem kedvező egy új tréning program számára, ezért fontos a tájékoztatás és a program hatékonyságának biztosítása megismertetése már az adaptációs folyamat, illetve a projekt időtartama során. Úgy érezzük, hogy a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve, támogatók társszervezetek bevonásával jelentős erőfeszítéseket tesz ebbe az irányba és ezzel megalapozza a ’GlobaliSME’ tréningprogram jövőbeli sikerét! Az információgyűjtés eredménye azt mutatja, hogy a válaszolók (sem a támogató szervezetek, sem a vállalkozások) nem igazán vannak tisztában a nemzetköziesedést támogató állami külgazdasági intézményrendszer felépítésével, feladataival és az általuk kínált támogató szolgáltatásokkal. Ennek kapcsán merült fel az adaptálandó tréningprogram lehetséges, illetve szükségesnek tartott bővítéseként egy olyan modul befelépítése amelynek célja ennek az intézményrendszernek a megismertetése. A MEHIB Zrt. és az EXIMBANK Zrt. kifejezetten kinyilvánította támogatását, aktív részvételi hajlandóságát egy ilyen jellegű, esettanulmányokkal, gyakorlati példákkal tűzdelt, a mikro-, 5


kis- és középvállalkozásokat érintő export és exporthitel biztosításokat, finanszírozási lehetőségeket bemutató modulrész vonatkozásában!

2., Regionális kkv szektor és várható trendek

2.1. A cégek, vállalkozások nemezetköziesedési folyamatát támogató szervezetek, intézmények, állami vagy magán cégek Az adatgyűjtés során a következők kerültek megemlítésre: - Kamarák - Első Magyar Klaszter Beszerzési Szövetség - Nemzeti Külgazdasági Hivatal - ITD Hungary (kormánydöntés értelmében feladatait folyamatosan a Nemzeti Külgazdasági Hivatal veszi át) - Regionális vállalkozásfejlesztési alapítványok - Munkaügyi központ - Egyetemek különféle intézetei, tudásmenedzsment központjai - Vállalkozói érdekképviseleti szervek (IPOSZ, KISOSZ, VOSZ) - Regionális Fejlesztési Ügynökség - Áttételesen különféle képző és tréner cégek - Áttételesen bankok, pénzintézetek, alapkezelők - Áttételesen nyelviskolák - Áttételesen tréner és tanácsadó cégek - Indirekt módon több nemzetközi pályázat és program (Interreg programok III, IV; Central Europe; Enterprise Europe Network) Ezeken kívül természetesen a már korábban említett külgazdasági intézményrendszer elemeit alkotó szervezetek és cégek is a támogatók közé tartoznak, de megjegyzendő, hogy a válaszokból döntően hiányoztak ezek az intézmények. A fontosabb támogatók rövid jellemzése a következő: - Kamarák – Állami közreműködéssel működő érdekképviseleti szervek, amelyek szakágak szerinti szerveződésűek. Országos hatáskörű szervezet a regionális – megyei – szervezetek magas önállóságával. Kiterjedt szolgáltatási körrel állnak a tagjaik számára, akik egyéni vállalkozók, mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások, cégek. Kiterjedt kapcsolatokat ápolnak az EU országok kamarai hálózataival, különféle nemzetközi projektekben vesznek részt, illetve vezetnek. Nem kiemelt feladatként és célirányosan, de 6


így segítséget nyújtanak a nemzetköziesedési folyamatban kapcsolatépítéssel nemzetközi üzletember találkozókkal, rendezvények szervezésével, a nemzetköziesedést ugyan csak indirekt módon, de támogató ingyenes képzési programokkal. - Regionális vállalkozásfejlesztési alapítványok – ezen alapítványok (mint ahogy a KVA is) kifejezetten vállalkozni szándékozók, egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások segítésére jöttek létre. A vállalkozások nemzetközi projektekbe való bevonásával, kapcsolatrendszerükkel, illetve az általuk kezelt alapokból nyújtott hitelekkel segíthetik a nemzetköziesedési folyamatokat, de kiemelten ilyen programjuk, képzésük, szolgáltatásuk nincs. - Munkaügyi központok – Futott egy olyan programjuk, amely a külföldi munkavállalást támogatta és így hozzájárultak a nemezetköziesedéshez szükséges szemléletváltáshoz. A program lezárultát követően a szervezet számunkra nem relevánssá válik. - Egyetemek különféle intézetei, tudásmenedzsment központjai – Speciális képzéseik, nemzetközi kapcsolataik révén indirekt módon hozzájárulnak a vállalkozások, illetve a leendő vállalkozók (pl. innovációban élenjáró, szabadalmakkal rendelkező feltalálók) globális gondolkodásmódjának, nemzetközi nyitottságának kialakulásához, alakításához. Speciális nemzetköziesedést segítő program nem szerepel a kínálatukban. - Vállalkozói érdekképviseleti szervek (IPOSZ, KISOSZ, VOSZ) – Nemzetközi kapcsolataik révén, indirekt módon járulnak-járulhatnak hozzá a vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások külföldi üzleti kapcsolatainak kialakításához. Ilyen jellegű, célirányos tevékenységük nincs. - Regionális Fejlesztési Ügynökség – Indirekt módon, a kiírt pályázatok kapcsán, határon átnyúló regionális együttműködések támogatásával járulhatnak hozzá – mérettől függetlenül – a cégek, vállalkozások külpiacra lépéséhez külpiaci kapcsolataik építéséhez. - Áttételesen különféle képző és tréner cégek – Olyan oktatási, képzési és tréning anyagokat kínálnak az üzleti élet minden szereplőjének – a leendő vállalkozóktól a multinacionális vállalatokig – amelyek elemeikben hozzájárulhatnak a nemzetköziesedési folyamat során fellépő akadályok leküzdésében. Komplex program nem szerepel a magyarországi cégek kínálatában. - Áttételesen bankok, pénzintézetek, alapkezelők – Ugyancsak áttételesen, a portfoliójukba szereplő hiteltermékekkel segítik a financiális problémákkal küzdő vállalkozásokat, amely problémák a nemzetköziesedés gátját is jelenthetik. Az EXIM Bank esetében az export finanszírozás elsődleges funkció.

7


2.2. Vállalkozások képzésekkel szembeni visszajelzések a preferált képzési metódusokról

elvárásai,

igényei;

A vállalkozásokat támogató szervezetek tapasztalatai alapján az értékelés során a következő tényezőket jelölték meg a vállalkozások képzésekkel, tréningekkel szemben támasztott igényeikén: - használható információkat adjon - az ismeretek prompt hasznosíthatóak legyenek - legyen valamilyen forrásból támogatott így a vállalkozás számára ne jelentsen plusz költséget, legyen gyakorlat orientált sok esettanulmánnyal - az aktuális céges problémákra adjanak megoldást - megfelelő időpont választás - színvonalas előadók - növelje a vállalkozás hatékonyságát és versenyképességét - a tréninget előzze meg egy elemzés és legyen utókövetés - tényleges igényeken alapuló tematika - gyakorlatorientáltság - megfelelő ár-érték arány. A támogató szervezetek véleménye szerint a nemzetköziesedési folyamatba kezdő vállalkozásoknak a következő nehézségekkel kell szembenézniük: - nyelvismeret - cél ország jogszabályi ismerete - vezetési ismeretek - megfelelő finanszírozás - nemzetközi üzleti kultúra ismerete - hálózatépítés, szervezeti éretlenség - egyes országok adminisztratív korlátai - tőkehiány - korlátozott kapcsolatrendszerből fakadó információhiány - nemzetközi versenytársak felmérése - helyi piaci ismeret - alacsony szabadalmi aktivitás - együttműködési hajlam és bizalom hiánya - nemzetközi versenyhelyzet felmérésének lehetősége - korrupció. A megkérdezett vállalkozás támogató szervezete, cégek döntően igennel válaszoltak, hogy a képzés alkalmas-e a nemzetköziesedési stratégia fejlesztéséhez. Hozzáfűzésként megemlítették, hogy a képzés mellett szemléletformálásra, gondolkodásmódbeli változásra-változatásra is szükség van. Illetve a képzések akkor lehetnek sikeresek, ha konkrét megoldásokat, módszereket is tartalmaznak és bemutatnak gyakorlatban működő – best practice – követendő utakat is. 8


A vállalkozások körében végzett kérdőíves adatgyűjtés, felmérés során a válaszadók a következő nehézségeket jelölték meg az országhatáron túli tevékenységük tervezése, folyamata során: - helyi sajátosságok és rutinok - a magyar minőségi szolgáltatás elfogadtatása - távolság - nyelvismeret hiánya, nyelvi nehézségek, nyelvi akadályok - mindenkori jó minőség biztosítása - vonatkozó törvényi előírások, jogszabályok ismeretének hiánya - külföldiekkel szemben meglévő ellenérzés - helyismeret hiánya - idegenkedés a kelet-európaiaktól - kezdeti bizalmatlanság, a szakmai kompetencia kétségbevonása - a vevő mindent túl alacsony áron kíván csupán azért, mert kelet-európai a potenciális beszállító - a nem írásos megegyezéseket hajlamosak elfelejteni - eltérő mentalitás - eltérő adminisztratív szabályozók - konkurencia. Ezen nehézségek leküzdését a válaszadók tapasztalt munkatárs foglalkoztatásával, illetve képzéseken való részvétellel látják leginkább megoldhatónak. A kérdőíves felkérés választ keresett arra, hogy a vállalkozások milyen tartalmú képzések iránt érdeklődnek, illetve melyek azok a területek, amelyeknél képzéssel kombinált elemzést, tanácsadást igényelnének. A preferált képzések: - idegen nyelv - stratégiai tervezés - marketing - szervezeti működés - üzleti tervezés - nemzetköziesedés Kombinált szolgáltatás esetén a válaszok a következők voltak: - nemzetköziesedés - marketing stratégia - üzleti tervezés Legkevésbé a magánbefektetők és az inkubációs tér lehetősége keltette fel a válaszadók érdeklődését. Egyéb javaslatként az idegen nyelv és az értékesítés került megemlítésre. A képzések metodikájára vonatkozó kérdéseknél a tudás megosztásának leghasznosabb módjaként a vegyes képzést jelölték meg (iskolaszerű képzés + távoktatás), megelőzve az iskolaszerű képzést és a távoktatást. A megadott lehetőségek közül, amelyek az úgynevezett hagyományos képzés hatékonyságára vonatkoztak a kiscsoportos műhelymunka került megjelölésre, mint 9


leghatékonyabb. Ezt követte a munkahelyi képzés, az osztálytermi képzés, majd a konferencia. A távoktatás formáinak hatékonyságára vonatkozó kérdés esetében az interaktív online oktatási modulok kerültek megjelölésre, mint leghatékonyabb. A weblap letölthető oktatási modulokkal válasz követi, majd a videó konferencia, telefonos segítségnyújtás és végül a klasszikus távoktatás.

2.3. A nemetköziesedési folyamatok és az adaptálandó tréning program jövőbeli lehetőségei, SWOT analízis Várakozások szerint a kkv szektor nemzetköziesedése, jövőbeni export részesedésének növekedése prognosztizálható. Kormányzati oldalról ennek támogatása az új Külgazdasági Stratégiában került megfogalmazásra. Ennek következményeként mind az intézményrendszerben, mind a gazdasági szabályozókban történnek olyan változások, amelyek segítik-segíthetik a kkv szektor nemzetköziesedését. Problémát jelenthet – és ezt a felmérés is alátámasztja -, hogy nem elég széles vállalkozói kör számára, nem mindig kellő időben érhetőek el a releváns gazdaságdiplomáciai információk. A Külgazdasági Stratégia alapján a kkv szektor nemzetköziesedési folyamatára ható tényezők SWOT analízise a következő: Erősségek - Dinamikusan bővülő termék- és szolgáltatásexport a válság után. - A kkv-k exportját kevésbé érzékenyen érintette a válság. - A szomszédos országokkal folytatott export erősödik. - A fejlett műszaki színvonalat képviselő termékek aránya magas az exportban. - Külgazdasági szakdiplomaták információnyújtási és helyismereti segítsége. - Vegyes kamarai rendszer működése a szomszédos országokban. - Földrajzi-logisztikai elhelyezkedés. - Az EU-n kívüli befektetők számára az EU belső piacának elérése. A szomszédos országokkal összekapcsolódó, relatív fejlett hazai infrastruktúra. - Regionális összehasonlításban fejlett bankrendszer. - A műszaki felsőfokú képzés relatív magas színvonala.

Gyengeségek - Az áruexport piacok, termékek és vállalatnagyság szerint koncentrált. - Erőteljes függés az EU piacoktól (különösen a német konjunktúrától). - A hazai kkv-k exportrészesedése alacsony. - A középvállalatok nem merészkednek távolabbi piacokra. - Nem elég széles vállalati kört érnek el a releváns gazdaságdiplomáciai információk és nem mindig kellő időben. - A magyar tőkeexport túlságosan koncentrált. - A magyar kkv-k nem elég tőkeerősek. Szabályozási környezet gyakori változása. - A szakképzett munkaerő hiánya számos ágazatban. - Alacsony a munkaerő aktivitása és gyenge a mobilitása. - Regionális összehasonlításban magas járulékterhek.

10


- Tradíció néhány innovatív, gyorsan fejlődő iparágban. - Magas színvonalú K+F teljesítmény, néhány területen kimagasló eredmények. - A megfelelően előkészített telephelyek kínálata (ipari parkok) mind infrastruktúra kiépítettség, mind szolgáltatások szempontjából.

Lehetőségek - A dinamikusan növekvő országok (Ázsia, FÁK, Kárpát-medence, afrikai országok) piacaiban rejlő lehetőségek kihasználása. - A fellendülőben lévő, új, ígéretes iparágak exportlehetőségei. - A kkv-k számára a kárpát-medencei külpiacra lépés ugródeszka lehet a további terjeszkedéshez (kkv-k nemzet-közi piacokon való térnyerése). - Üzleti tanácsok kialakítása a magyar nagyvállalatok lobbi pozíciójának erősítésére. - Kötött segélyhitelezéssel növelhető az export. - A Kárpát-medence régió magyar nemzeti kisebbsége előnyt jelenthet a vállalati terjeszkedésben. Az állami intézmények közötti együttműködés hatékonyságának növelése. - Regionális K+F központok létesítésének ösztönzése. A vállalkozások alapításával, működésével kapcsolatos eljárások, az adminisztráció egyszerűsítése.

Veszélyek - Elhúzódó kilábalás, a világgazdasági környezet ismét romlik. - Mérsékeltebb növekedés Európában, az EU-piacok dominanciája visszafogja az export növekedését. - A hazai és külföldi tulajdonú cégek nemzetközi piacra jutási képességei közötti különbség nem csökken. - Az áruexport-szerkezet koncentráció-ja tovább nő. - A feltörekvő gazdaságok vetélkedése a térségben, a kooperáció hiánya (pl. határmenti együttműködés). - Új versenytárs országok (Románia, Bulgária, Ukrajna) jelennek meg, előnyösebb befektetési környezettel (ár, bér, támogatás). - A külgazdaság-politika háttérbe szorul a gazdaságpolitika prioritásai között. - A multiktól való függőség kockázatai tovább nőnek. - Duális gazdasági szerkezet tovább erősödik.

A felmérés során gyűjtött információk alapján az adaptálandó nemzetköziesedést támogató tréningprogam SWOT analízise a következő: 11


Erősségek Gyengeségek vállalkozások információhiánya e - nincs tapasztalat, hogy a célcsoportok hogyan fogadnak egy nemzetköziesedési területen - nemzetköziesedési tréning hiánya a tréingprogramot képzési piacról - tréningcégek és más vállalkozástámogató szervezetek nyitottsága a képzési program iránt - program aktív közreműködéssel való támogatása a magyar külgazdasági intézményrendszer szereplői részéről (MEHIB, EXIMBANK) - igényeken alapuló képzési terv Lehetőségek - nemzetköziesedés kedvező politikai támogatottsága - előreláthatóan kedvező gazdasági folyamatok elindulása - nyitottság társszervezetek, intézmények, cégek részéről

Veszélyek - a vállalkozások elfordulása a különféle tréningprogramoktól - a vállalkozások nem értik meg a tréningprogram jelentőségét - nehezen látható a tréning finanszírozása (önköltség, pályázat, egyéb támogatás stb) konkurens nemzetköziesedési tréningprogramok megjelenése

3. A GlobaliSME tréning program lehetséges versenytársai és ajánlások a programhoz A kkv szektor szereplői számára (alkalmazottak, vezetők, tulajdonosok) Magyarországon sok cég, intézmény, szervezet kínál képzéseket. Egyetemek, illetve egyetemek különféle intézetei, központjai; érdekképviseletek (pl. kamara, ipartestület stb.); regionális vállalkozásfejlesztési alapítványok; magánkézben lévő oktató- és tréningcégek. A képzések ’népszerűségét’ nagyban befolyásolja, akár meg is határozza, milyen forrásokat tudnak igénybe venni a vállalkozások a képzés finanszírozásához (szakképzési hozzájárulás, pályázati forrás stb.) a saját részvállalásuk mellett vagy helyett. Jellegüket tekintve oktatásokról, képzésekről illetve tréningekről beszélhetünk. Időtartamuk, metodikájuk és költségvonzatuk rendkívül változatos. A piacon több olyan képzési, tréning kínálat is elérhető, amelyek részben direkt módon (pl. logisztika, nemzetközi marketing, idegen nyelv), illetve indirekt módon (pl. kommunikáció, szervezetfejlesztés) segíthetik a vállalkozások nemzetköziesedését, de határozottan ilyen célú, komplex program hiányzik a palettáról. 12


A vállalkozói igények és tréningcégekkel, trénerekkel folytatott interjúk arra mutatnak, hogy igény van ennek a hiánynak a betöltésére, így az adaptált tréningprogram helyet kap és meg is találja helyét a képzési-, tréning választékban. Az egyszemélyes vállalkozások klasszikusan nem tekinthetőek az adaptálandó program célcsoportjának, de hiba lenne kizárni az új innovációra, találmányra épülő vállalkozások, amelyek már megalapításokkor célul tűzik ki a külpiaci megjelenést. A nagy középvállalkozások (közel 250 foglalkoztatottal) szintén nem tekinthetők hangsúlyos célcsoportnak, mert az ilyen méretet elért vállalkozások, ha a klasszikus fejlődési utat járták be, már több képzésen és tréningen túl vannak és igényeiknek egy felmérést követő, speciálisan adott cégre szabott program felel meg jobban. Kivétel lehet azoknak a termelő cégeknek a köre, amelyek tevékenységükből fakadóan már kezdettől nagy létszámmal dolgoznak és nem volt lehetőség magukévá tenni azokat a kompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony nemzetköziesedéshez. A multinacionális cégek magyarországi kirendeltségei, leányvállalatai szintén nem célcsoportjai az adaptálandó programnak. Saját stratégiájuknak megfelelően saját képzési és tréningtervvel dolgoznak. A tréningprogram tematikáját illetően hangsúlyos igény a nyelvi képzés, amely nem egyegy speciális területre korlátozódik, hanem inkább segítséget nyújt az üzleti kapcsolatteremtéshez, általános üzleti kommunikációhoz. Szintén speciális ajánlásnak tekinthető – az adatgyűjtés során feltárt hiányos ismeretek okán -a magyar külgazdasági intézményrendszer kiemelt szereplőinek bemutatása, szolgáltatásaik megismertetése és hasznos gyakorlati példák bemutatása. A MEHIB Zrt. és az EXIMBANK teljes nyitottságot mutatott egy ilyen jellegű együttműködésre. Az igények alapján szükséges fejlesztendő területek még a nemzetköziesedés szempontjából megközelített marketing, stratégiai tervezés, szervezeti működés és üzleti tervezés. A tréning metodikáját tekintve a válaszadók leginkább az iskolaszerű képzés és a távoktatás kombinálását preferálják kiscsoportos műhelymunka, illetve munkahelyi képzés keretében nem kizárva az Internet nyújtotta lehetőségeket, az interaktív és a webről letölthető oktatási modulokat. A tréningprogramok hosszát illetően általánosan elterjedt elvárás-elképzelés, hogy egyegy tréning – megszakítás nélkül - maximum 3-5 napig tart. Ezt a tréning tradíciók, illetve a piacon található tréning kínálatok ’alakították’ ki. Másik tényező a munkaadói elvárás, a tulajdonosok, vezetők nem szívesen nélkülözik az embereiket hosszabb ideig folyamatosan. Egy kevésbé komplex tréning esetében pl. értékesítés, kommunikáció, vezetési ismeretek, csapatépítés ez az időtartam valós hatékonyság növekedést eredményezhet, de az adaptálandó komplex program esetében ez nem járható út. A tervezett hossz a program felépítésének meghatározása után alakul ki, de nyitva kell 13


hagyni a lehetőséget, hogy a résztvevők igényei alapján egyes témakörök hangsúlyának eltolásával ez változtatható legyen. A piacon kínált képzési- és tréningprogramok árfekvése roppant változatos. Nagyban függ a témakörtől, a speciális igényekhez történő alakítás igényétől, a divattól. Az adaptálandó program piaci árának meghatározása, kialakítása tréner cégek, trénerek bevonásával a pontos tématerv kidolgozása után lehetséges.

14

GlobaliSME projekt. Tréningprogram a vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítéséhez

Recommend Documents