Globális gazdasági játszmák
Harmadik elõadás Gazdasági játszmák Stratégiák
2004. október 13.
© Vig Zoltán
1
2004. október 13.
Témák:
2
A tõzsde világa
A tõzsde világa és kapcsolata az informatizálódással A dotkom recesszió Átstruktúrálódó gazdaság Globális játszmák
2004.10.13.
© Vig Zoltán
© Vig Zoltán
Kezdetben „úri passzió” volt Fizikailag megjelenõ piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idõ
3
2004.10.13.
© Vig Zoltán
4
Tõzsdék a második világháború után
Fekete csütörtök
Elõtte: nagy vásárlói bizalom, tömeges részvényvásárlás, ellenõrizetlen információk 1929. október 29. Utána: elveszített bizalom, minimális forgalom, igény a pontos ellenõrizhetõ információkra 2004.10.13.
© Vig Zoltán
Beinduló gazdaságok – új vállalatok Meglendülõ forgalmak – megnövekedett adminisztrációs feladatok lakossági igények a gyors és megbízható információra Csökkentett tartalmú (és árú) szolgáltatások megjelenése (schwab.com) 5
2004.10.13.
Mi az összefüggés?
© Vig Zoltán
6
A tõzsdék informatizálója
Julius Reuter
2004.10.13.
© Vig Zoltán
7
2004.10.13.
© Vig Zoltán
8
A NASDAQ
Microsoft Co. 1978
Létrehozása a technológiai papírok megjelenéséhez kötõdik A „rendes tõzsdére” alkalmatlan, bizonytalan vállalatok részvényei kereskedelmére hozták létre. Ilyen cégek: Microsoft, SUN, Cisco, Dell, Reuters 2004.10.13.
© Vig Zoltán
9
2004.10.13.
A NASDAQ ma
© Vig Zoltán
A technológiai papírok dinamikája
Mikroelektronikai boom – hetvenes- nyolcvanas évek Számítástechnikai boom - nyolcvanas - kilencvenes évek Internetes boom - 2000 körül
Több hullámban
2004.10.13.
© Vig Zoltán
11
10
2004.10.13.
Internet technológia Internet kapcsolatszolgáltatás
Internet tartalomszolgáltatás (dotkom cégek: xyz.com)
© Vig Zoltán
12
A dotkom recesszió üzenete
Globális játszmák
A pénzügyi elemzések a meglévõ trend alapján további dinamikus növekedést jósoltak Az optimista hangulat tovább gerjesztette a befektetési kedvet (pozitív visszacsatolás) A megalapított cégek mögött hatalmas összegek, csekély ténylegesen meglévõ technológia, minimális hozzáadott érték és minimális piaci tér állt. 2000 õszén „leeresztett a léggömb” – beköszöntött a jelenleg is tartó gazdasági recesszió
2004.10.13.
© Vig Zoltán
Ipari tömegtermelés túltermelési válságának kialakulása elõtt: Számítástechnikai piac kibontakozása (nagy hozzáadott értékû termelés) Konkurenciaharcok: 1985 Hi-Tech krízis Amerikában Pc tömegtermelése –kilencvenes évek 13
2004.10.13.
Telematikai robbanás
Eszközök összekapcsolási igénye Hálózatok létrehozása és üzemeltetése Eszközeladás vs. Szolgáltatás Legnagyobb profit lehetõsége: tartalom és szolgáltatás együttes kereskedelme. Fúziós láz: pl. AOL Time-Warner © Vig Zoltán
14
Hatások
2004.10.13.
© Vig Zoltán
Edutainment, infotainment Terjeszkedés határa: a világ Gyarmatosítás vs. Agyelszívás, piaci tér vásárlása Kormányzati / nemzeti stratégiák Információs szakadék megjelenése 15
2004.10.13.
© Vig Zoltán
16
Kapcsolódási pontok
Vállalkozások az információs társadalomban
2004. október 13.
© Vig Zoltán
(Klasszikus) vállalkozás új lehetõségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa
17
2004.10.13.
Vállalkozás Céljai
Profit maximalizálása
Termék önköltség minimalizálás Maximális darabszám eladása / új vásárlók Új, versenyképes termékek kifejlesztése
Cél a versenytársak megelõzése, a pozíció fenntartása Stratégiai kapcsolatok Csak a Core tevékenységre való koncentrálás Vállalkozás megítélésének pozitív befolyásolása
2004.10.13.
© Vig Zoltán
19
Cég / termék információkat szerezni Átlátni a piacot Kapcsolatokat teremteni
Következmények
Kiegyensúlyozott szervezet
Új piaci tér az információs társadalomban
18
Sokkal könnyebbé vált:
Stabil piaci szerep
© Vig Zoltán
A vállalati kapcsolatok, együttmûködések folyamata felgyorsult Egyre kisebb léptékekben is hajlandók az együttmûködésre Outsourcing
2004.10.13.
© Vig Zoltán
20
Termék és szolgáltatás innováció
Új piaci magatartás
A termékélettartam lerövidült Az új fejlesztések üteme felgyorsult Nem az számít, hogy jó-e a termék hanem, hogy hányan tudnak róla. Termékgyártás: specializált félkész termékek összeállítása
Kommunikációigényes feladatok Pl.: tervezés, gyártási folyamat, logisztika, pénzügyek, garancia, megsemmisítés
2004.10.13.
© Vig Zoltán
21
A bevételek aránya eltolódik a szolgáltatások felé A termékekkel csatoltan értékesített szolgáltatások megjelenése A versenyképesség növelhetõ plusz szolgáltatásokkal Termék: egyszer eladható, értékét a fizikai tartalomhoz kötjük Szolgáltatás: többször eladható, értéke széles határok között változhat
2004.10.13.
Értékek fejlõdési trendje 1. 2. 3. 4. 5.
Legyen internet elérés Legyen saját e-mail Legyen saját weblap (akárhol) Legyen frekventált (domain nevek) Legyen rajta aktív közösség (pl.:portálok)
© Vig Zoltán
23
Belsõ PR és vállalati mûködés
22
Az információtechnológia gyorsabb, hatékonyabb információáramlást tesz lehetõvé egy szervezeten belül. Klasszikus példák:
2004.10.13.
© Vig Zoltán
Telefonok, mobiltelefonok, e-mail cím minden, az információáramlásban érintett munkatársnak. Belsõ helyi hálózat, megosztott dokumentumok Vállalatirányító és ügyviteli rendszerek. Intranet hálózat, belsõ website-ok
2004.10.13.
© Vig Zoltán
24
Külsõ PR
E-business
Az információáramlás sebességének és volumenének változásával a szervezetek kommunikációs feladatai is kibõvültek. Klasszikus példák:
Call-centerek, és egyéb telefónia Vállalati honlapok Elektronizált ügyfélkapcsolati rendszerek
2004.10.13.
© Vig Zoltán
25
elektronikus ügyvitel vállalatok és ügyfelek közötti ügyletek CRM (Customer Relations Management) ügyfélkapcsolatok menedzselése
vállalatokon belüli folyamatok elektronizálása (üzleti intelligencia, csoportmunka stb.)
vállalatok között az elektronikus üzleti folyamatok integrálása
2004.10.13.
E-business 2. Négy fázis: Új értékesítési csatornák és újszerû marketing lehetõségek Az értéklánc integrációja vállalaton belül és kívül (a kereslet határozza meg a gyártást, a gyártás pedig a beszállítást) Átalakulnak az iparágak (a webes technológiák a virtuális vállalatok és szervezetek integráló eszközei lehetnek) Átalakult iparágak konvergenciája (a határok eltûnnek és egymás területére merészkednek) 2004.10.13.
© Vig Zoltán
© Vig Zoltán
E-commerce Elektronikus kereskedelem
2 fõ típus
B2B Business to business Vállalkozások közötti
26
B2C Business to Costumer Kiskereskedelem (C2C)
27
Ny. Európa (e-kereskedelem) 2000 69 milliárd euró USA (vállalatok közti) 1999 43 milliárd dollár
2004.10.13.
© Vig Zoltán
28
Business to business
Business to Costumer
Rendelési, elszámolási rendszerek Garanciális ügyek Terméktámogatás, akciók Példák:
Webes rendelési rendszerek Hírlevelek, árlisták E-mailes rendelések, e-mailes terméktámogatás
2004.10.13.
© Vig Zoltán
29
Nagy remények – az iparág motorja 2000-ig
Korlátozott termékkör alkalmas rá
Gond a fizetés és a szállítás
Nehezen ellenõrizhetõ a cég megbízhatósága, tényleges mûködése
2004.10.13.
B2C kitörési pontok
„Lassan járj tovább érsz” elv Nyitottabb vásárlói célcsoport Melléktevékenységként, meglévõ kereskedelmi tevékenység mellett Kapcsolattartás a (potenciális) vevõkkel Elõzetes ismeretszolgáltatás a termékrõl
döntés elõkészítés:
kiválasztom elektronikusan – megveszem hagyományosan Autóvásárlás www.depo.hu 2004.10.13.
© Vig Zoltán
31
© Vig Zoltán
Új vállalkozások és szolgáltatások
30
Fellendülésük a dotkom recesszió elõtt – jelenleg lassú fejlõdés Információbörzék, adatbázisok Tisztán B2C típusú kereskedelmi egységek Internetes közösségek Webdizájn piac Reklámok
2004.10.13.
© Vig Zoltán
32
Internetes Reklám
Bannerek
Direct Mail – Spam Banner típusú reklámok
A felhasználó nem szeret fizetni egy szolgáltatásért de a reklámot elviseli Olcsó (egy megjelenés 1-5 Ft) Környezetbarát Jó a célcsoport Pontosan célozható részcsoportok A felhasználó kiszûrheti (ha akarja) 1% körüli kattintási arány
2004.10.13.
© Vig Zoltán
33
2004.10.13.
Banner csere
2004.10.13.
© Vig Zoltán
© Vig Zoltán
34
Csalóka Bannerek
35
2004.10.13.
© Vig Zoltán
36
Honnan az ötlet? Információs stratégiák
2004. október 13.
© Vig Zoltán
37
A döntéshozók felmérték az információs társadalmi változások hatásait Cél: a nemzeti versenyképesség javítása A globális játszmák eszközei lettek a nemzetgazdaságok -> kikerül a kontroll az állami irányítás alól Egységes nemzeti cselekvési programra van szükség -> információs stratégiára
2004.10.13.
Információstratégia
1.
nemzeti nemzetközi regionális szövetségi
2. 3.
Elemei
2004.10.13.
4.
információs közmû (information infrastructure) társadalom alrendszereinek informatizálását (informatization) iparfejlesztési politika (IT-industry policy), információs társadalomépítés" (information society development) © Vig Zoltán
38
Teljes információstratégia
Különbözõ szinteken
© Vig Zoltán
5.
39
Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintõ átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum A végrehajtás kijelölt és mûködõ kormányzati egyeztetõ-koordináló szintje Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító szervezet A program egyes pontjainak általános/teljes körû megvalósítását megelõzõ/bevezetõ, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek
2004.10.13.
© Vig Zoltán
40
Részleges információstratégia
Bangemann-jelentés
ha az 5 kritérium nem a társadalom egészre, hanem alacsonyabb szintû tervezési egységre (például kizárólag információs infrastruktúrára) vonatkozik, vagy abban az esetben, ha a fenti 5 kritérium közül legalább 3 megléte igazolható. 2004.10.13.
© Vig Zoltán
Európa és az "információs társadalom" programja
tíz úttörõ alkalmazás
távmunka, távtanulás, intelligens városok, elektronikus tendereztetés, egészségügyi informatika közös egyetemi adathálózat, transz-európai államigazgatási hálózat, közúti és légiforgalmi rendszerek, telematikai szolgáltatások kisvállalkozásoknak 41
2004.10.13.
© Vig Zoltán
42
Magyarország információs társadalom stratégia Modern Európai Magyar Köztársaság
A stratégiatervezési folyamat része-> "Zöld könyvek" követik a technológiától a társadalom kérdései felé való mozgást Az EU 1997 és 2001 között 45 millió ECU-t fordított arra, hogy az "európai információs társadalom" lehetséges hatáskövetkezményeit megismertesse a közvéleménnyel. tudományos-technológiai programok, az oktatási együttmûködések, sõt az egészségügy is az informatizálás átfogó programjának részeként kezeltetnek
2004.10.13.
© Vig Zoltán
Demokrácia fejlesztése, esélyegyenlõség biztosítása Nemzeti identitás, nyelv és kultúra megõrzése Gazdagabb, nyugodtabb, biztonságosabb világhoz tartozás
43
2004.10.13.
Fenntartható fejlõdés, modern közigazgatás, oktatás és egészségügy az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával © Vig Zoltán
44
A cél
A MITS jövõképe: eMagyarország
Az információs és kommunikációs technológia – mint a tudásalapú, információs társadalom építése legfontosabb eszközének – széleskörû alkalmazása, és segítségével a gazdaság és a társadalom modernizációja, dinamizmusának, versenyképességének növelése
Folyamatok korszerûsítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása
Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikációs technológia = elektronikus szolgáltatások
Informatizált folyamatok + elektronikus szolgáltatások = Jõvõkép
Jõvõkép
eMagyarország
Modern Európai Magyar Köztársaság
2004.10.13.
© Vig Zoltán
45
2004.10.13.
Távlati cél Mûködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elõállítása, kezelése
© Vig Zoltán
Középtávú cél (2006-ig) ÉLETMINÕSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA
Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése
Mûködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elõállítása, kezelése
(eligazodás, kényelem)
(versenyképesség)
2004.10.13.2004
hag yományos gazdaság e-g azdaság
2015
© Vig Zoltán
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
ÉLETMINÕSÉG JAVÍTÁSA
AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA
Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (eligazodás, kényelem)
(versenyképesség)
MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIZÁLÁSA
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
46
(korszerûsítés, modernizálás)
hag yományos szolgáltatások
INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA
e-közigazgatás e-egészségü gy
A használati mutatók érjék el az 50%-ot
e-oktatás e-kultú ra 2004
2015
47
2004.10.13.
© Vig Zoltán
48
Középtávú cél (2006-ig)
%
70
80
60
70
50
60
40
50
adminisztrációjának és szolgáltatásainak korszerûsítése (átláthatóság, interaktivitás)
Egészség – egészségügyi és szociálpolitikai szakértõi rendszerek, tudásbázisok, gyógyítást
segítõ eszközök, berendezések; egészségügyi adatbankok; társadalombiztosítás informatikai rendszerei.
30
20
Kultúra - kulturális értékek feltérképezése és elérhetõvé tétele; könyvtári, múzeumi, levéltári rendszerek; digitalizálás (érték- és hagyományõrzés, új értékek létrehozása)
20
10
Oktatás - óvoda, iskola, felsõoktatás, felnõttképzés informatikai támogatása, digitális
10
2003
2006
ellátatlan közöss égi használat 0 egy éni hasz nálat
Számítógép használat 2004.10.13.
Gazdaság – szervezetközi és belsõ rendszerek, e-kereskedelem, IT szektor támogatása Közigazgatás – központi kormányzat, törvényhozás és igazságszolgáltatás, önkormányzatok
% 40
30
0
Fõirányok I. (tartalom)
2003
tananyagok biztosítása, oktatási adminisztrációs rendszerek fejlesztése, oktatásügyi intézmények elektronikus szolgáltatásinak modernizálása.
2006
Környezetvédelem - környezet- ill. természetvédelem, vízügy, meteorológia, hulladékgazdálkodás
Internet használat © Vig Zoltán
területén információk összegyûjtése; nyilvános eléréséhez szükséges rendszerek kidolgozása és üzemeltetése.
49
2004.10.13.
© Vig Zoltán
50
Fõirányok III.
Fõirányok II. (infrastruktúra)
Tudás, ismeret – „digitális írástudás” elterjesztése, az információs és
Szélessávú infrastruktúra – szélessávú hálózat
kommunikációs eszközök használatának képessége, az információk „tudássá” konvertálásának képessége
Jogi- társadalmi környezet – információs alapjogok biztosítása, jogi
szabályozás és piaci önszabályozás, informatikai biztonság, felhasználó védelem, a felhasználói bizalom megszerzése, megtartása
Elérés – egyéni és közösségi, számítógép hozzáférés, hálózat elérés
IT K+F - elektronikus szolgáltatások fejlesztésével, fogadókészségével,
hasznosulásával kapcsolatos kutatások; GRID technológia fejlesztése, GRID rendszerek létrehozása; új típusú biztonsági eszközök, technológiák kidolgozása; hazai adatbázisok fejlesztését, a bennük lévõ információk új módszerekkel való elérését (adatbányászat); az üzleti szféra bevonása K+F tevékenységbe.
Közadat – Közcélú, közhasznú adatok és szoftverek szolgáltatása infrastruktúra jelleggel, szoftverek alkalmazásának elterjesztése, közösségi alaptérkép
Esélyegyenlõség – területi esélyegyenlõség; társadalmi esélyegyenlõség, digitális szakadék csökkentése; regionális esélyegyenlõség, nemzeti- etnikai kisebbségek, határon túl élõ magyarok
2004.10.13.
© Vig Zoltán
51
2004.10.13.
© Vig Zoltán
52
Prioritások kezelése
Hogyan tovább?
Alapvetõ döntési pontok
2004.10.13.
A stratégiakészítés még nem fejezõdött be. „Ördögök és részletek” „puding és a próbája” Mindazonáltal eddig a második és a legkidolgozottabb dokumentum.
© Vig Zoltán
53
2004.10.13.
© Vig Zoltán
54
