Az idegennyelvtanítás-eredményessége és a média kapcsolata

Az idegennyelvtanítás-eredményessége és a média kapcsolata

Témavezető:

Készítette:

Dr. Einhorn Ágnes

Gál Lilla

egyetemi docens

Szociológia (MA)

Tanárképző Intézet

Miskolc, 2014

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni témavezetőm, Dr. Einhorn Ágnes segítségét és útmutatásait. Szakdolgozatírás során mindig hasznos információkkal látott el és nagy odaadással, türelemmel foglalkozott a dolgozatommal.

Külön köszönettel tartozom Dr. Osváth Andrea egyetemi adjunktusnak, aki szintén segítségemre volt a dolgozat megírása ideje alatt. Valamint szeretném megköszönni azoknak a gimnazista tanulóknak és egyetemi hallgatóknak, akik interjú formában nyilatkoztak, mellyel elősegítették a munkámat.

Végül szeretnék köszönetet mondani a családtagjaimnak, akik egyetemi éveim alatt támogattak, és a szakdolgozatom elkészítésének ideje alatt türelmet, megértését tanúsítottak felém. Köszönöm!

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés………………………………………………………………….........2 2. Az Y és Z generáció rövid bemutatása…………………………………........4 2.1. Az Y generáció………………………………………………………………...4 2.2. Az Y generáció médiahasználata…………………………………………........6 2.3. A Z generáció…………………………………………………………….........8 2.4. A Z generáció médiahasználata……………………………………..................9 3 . Idegennyelv-tudásunk helyzete…………………………………………........12 3.1. Az idegen nyelv oktatásának jelenlegi helyzete Magyarországon……………18 3.2. Az idegennyelv-oktatásunk eredményessége…………………………………19 4. Idegennyelv-tanítás/tanulás kapcsolata a médiával………………………....22 4.1.Médiahasználat az idegen nyelvű órákon……………………………………...24 4.2. Az idegen nyelvű média a mindennapokban…………………………….........25 5. Kutatás leírása…………………………………………………………….........28 5.1. Nyelvtanulás az iskolarendszerben……………………………………………30 5.2. Nyelvtanulás az iskolán kívül……………………………………………........32 5.3. Nyelvvizsga kérdése, problémái a tanulók szemével…………………….........33 5.4. Az audiovizuális eszközök használata idegennyelv-tanulás során az iskolában és otthon …………………………………………………………………………...35 5.5 Az idegen nyelvű audiovizuális médiafogyasztás……………………………...38 6. Összefoglalás…………………………………………………………………….41 6.1.Az eredmények elemzése- a hipotézisek beválása- következtetések…………...41 6.2. Tanulságok, reflexió……………………………………………………………43 Irodalomjegyzék…………………………………………………………………...45 Résumé –Idegen nyelvű összefoglaló……………………………………………..48 Mellékletek…………………………………………………………………………49

1.Bevezetés

Szakdolgozatom jelmondatául a következő idézetet választottam: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi életet élsz.” (Békés Márta) Napjainkban ez az idézet különösen igaz, mivel az idegennyelvtudás az egyre inkább globalizált világunkban kiemelt jelentőséggel bír. A mai fiatalok számára már szinte elképzelhetetlen,

hogy

valamilyen

idegen

nyelv

ismerete

nélkül

éljék

életüket.

Mindennapjainkban nemcsak az iskolai tantermekben, hanem otthonukban is gyakran találkoznak idegen nyelvekkel az internet, és a különböző médiumok közvetítésével. A mai magyar oktatási rendszerben kiemelt szerepet kap az idegennyelv-tanítás, melynek jelentősége egyre erősebben megjelenik mind a felsőfokú tanulmányokban, mind az értelmiségi életben egyaránt. Dolgozatom témája az idegennyelv-tanítás eredményessége és a média kapcsolata. Azért erre a témára esett a választásom, mert egyetemi hallgatóként érdekelt, hogy mi az oka annak, hogy a különböző önbevalláson alapuló felméréseken Magyarország a mezőnyben az utolsók között végez a beszélt idegen nyelveket tekintve, annak ellenére, hogy Európában az egyik legjobb feltételekkel rendelkező országok közé tartozik. Szerettem volna pontos képet kapni a Magyarországon idegen nyelvet tanulók eredményességéről, valamint arról, hogy az Y és Z generáció, amely jelenleg középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytat, milyen módon, hogyan használja a különböző audiovizuális eszközöket nyelvtanulása során, a mindennapi életükben mennyire foglal el jelentős szerepet az idegennyelv-használat. Hipotéziseket alkottam, melyeket dolgozatomban egy kutatás segítségével próbálok alátámasztani, bízom benne, hogy ez által képet alkothat az olvasó az idegennyelv-tanítás és a média kapcsolatáról. Kutatásomat próbáltam minél átfogóbb eszközökkel elvégezni, interjút készítettem középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytató diákokkal, akik az Y és Z generáció tagjai. Azért az interjú eszközét hívtam segítségül kutatásom elvégzéséhez, mert a kérdőívhez képest kevésbé kötött, mélyrehatóbb vizsgálatot tesz lehetővé. Dolgozatom elején bemutatom azt a két szóban forgó generációt, az Y és a Z nemzedéket, akik interjúalanyként szolgáltak kutatásom során. Górcső alá veszem, ezen nemzedékek

médiafogyasztási szokásait. A továbbiakban idegennyelv-tudásunk helyzetéről, valamint eredményességéről fogok egy rövid áttekintést nyújtani. A negyedik fejezetben részletesen leírom az idegennyelv-tanítás/tanulás kapcsolatát a médiával, rövid bemutatást teszek az idegen nyelvű órákon zajló médiahasználatra, illetve az idegen nyelvű média mindennapi életben való megjelenésére. Ezt követően saját kutatásom leírása, eredményeim elemzése következik. Munkám

lezárásaként

következtetéseket levonni.

összevetem

tapasztalataimat

a

hipotéziseimmel,

próbálok

2. Az Y és a Z generáció rövid bemutatása

2.1 Az Y generáció

Dolgozatomban szeretném bemutatni azt a két generációt, akik segítségemre voltak az interjú elkészítésében, mintám alapjául szolgáltak. Mivel kutatásomban az Y és a Z generációhoz tartozó fiatalokat vizsgálom, ezért rövid áttekintést próbálok adni a jellemezőikről, valamint médiafogyasztással kapcsolatos szokásaikról. A XX. század kezdetétől különítünk el egymástól generációkat, az 1920 és 1930 között született embereket nevezzük Veteránoknak, az 1946 és 1964 közötti születésűek az úgynevezett Baby boom korszak gyermekei, míg az 1965 és 1975 közötti időszakban az X generáció képviselői jöttek világra.(Pais, 2013) Az ezt követő időszak két generációjának szülötteit veszem tüzetesebben górcső alá. Az Y generációba azok a személyek tartoznak, akik 1976-1995 között születtek, a kutatók egy része, csak az 1982 után születetteket sorolják ebbe a generációba. Ezen generációba születettek számára, bizonyos réteg esetében természetes dolog a digitális világ minden eszköze, az internethasználata. Ezen nemzedék, amely a korábbi generációkkal szemben könnyedén képes lépést tartani az informatika technológiai fejlődéssel, hatékonyan tudják alkalmazni ezen eszközüket, a mindennapjaik során, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy éppen szórakozásról. A generáció megítélése gyakran elég negatív a különböző tanulmányok szerint, azonban azt érdemes figyelembe vennünk, hogy ezen nemzedék milyen kvalitásokkal is rendelkezik. Érdemes figyelembe venni, hogy ezek a fiatalok mindennapjaik során milyen kihívásokkal kell, hogy megküzdjenek. Ők azok, akiknek egy jóval összetettebb világban kell boldogulniuk, olyan problémákkal kell szembesülniük, amelyek elődeik esetében fel sem merülhettek. Egyszerre több fronton kell helyt állniuk, vannak köztük olyanok, akik a család és a munka mellett még az oktatásban is képviseltetik magukat. Az említett generáció értékrendje összességében sokat változott a megelőző generációhoz képest. Tari Annamária generációkutató a következőképpen fogalmazza meg ezt a jelenséget: ” Számukra a siker, karrier, pénz fogalma elsőrendű fontosságú, mert megtanulták, hogy a fogyasztói társadalomban csak ez visz előre.” (Tari, 2010 23.p) Az általa írt könyvben az alábbi információkat tudhatjuk meg az említett generációról. A fiatalok számára a munkahely már sokkal kevésbé fontos dolog, mint a nagyszüleik számára, akik egy-két munkahelyen dolgoztak a nyugdíjba vonulásig. Valószínűsíthető, hogy ez a folyamat, azért alakult ki a

fiatalokban, mert szembesültek a lecserélhetőség, a pótolhatóság eszközével. Az Y generáció előtti, X generáció is már átélte az egzisztenciális biztonság elvesztését, így ezt látva teljesen természetesnek tűnik a fiatalok számára, hogy rövidebb idő alatt több munkahelyen kell helytállniuk. Sok esetben tapasztalható, hogy már nem annyira engedelmes munkaerők, személyiségük miatt akaratosak, öntörvényűek. (Pais, 2013) Véleményem szerint, azonban nem feltétlenül lehet csak rossz tulajdonság, ha valakinek határozott elképzelései vannak bizonyos dolgokkal szemben. Többen gondolják, hogy a munkahelyüket bármikor megváltoztathatják, éppen ezért csak a szükséges, előírt munkaidőt dolgozzák le, nem szívesen túlóráznak, ugyanakkor a másik véglet is jelen van, akik szeretnének kitűnni szorgalmukkal, precíz munkavégzésükkel. Fontos számukra, hogy megtalálják a megfelelő teljesítménymotivációt,

hiszen

jelentős

hatást

gyakorol

rájuk

a

céltalanság,

kiszámíthatatlanság. (Pais, 2013) Nyilvánvaló, hogy az Y generáció viszonyulása a munkahelyéhez teljesen más lett, mint az X generációhoz tartozóké. Az X generáció szemében a fiatal korosztályt a következőképpen szokták jellemezni a szakirodalmak: lusta, nem törődöm, munkáját hanyagul elvégző, másokkal szemben szemtelen, tiszteletlen kolléga. Természetesen mindig is volt egy olyan megítélése az újabb generációknak, amely negatív festett az előző nemzedékekhez képest. Azonban az Y generáció jellemrajza nem ily módon definiálható, nagyon összetett tényezőket kellene megvizsgálnunk ahhoz, hogy egzakt képet kapjunk egy adott generáció általános jellemrajzáról.Az egyik legvitatottabb kérdést, a munkahelyhez való viszonyulást tekintve a következő általános nézet jellemzi őket Tari Annamária szerint: úgy gondolják egy jó munkahely alappillére a megfelelő, precíz kommunikáció. Ha ennek a hiányát érzékelik az a későbbiekben munkájuk minőségén is meglátszik, mivel ha nincs pontos információ, akkor nem lehet számon kérni tőlük a precíz munkát. (Tari, 2010) A korábbi generáció képviselői szemével nézve ez a viselkedés bonyodalmat okozhat, mivel számukra ez a viselkedés nem elfogadott. A 2008-ban bekövetkező gazdasági válság sok esetben érintette ezen generáció tagjait is. Megérezték, mit jelent a munkanélküliség jelenléte. „Az Y generáció már abban a világban nőtt fel, amelyben a terrorizmusról, a válságról, a szegénységről szóló híradások nap mint nap jelen voltak a médiában.” (Tari, 2010 24.p) Szinte már hozzászoktak az ilyen vagy ehhez hasonló eseményekről való híradásokról. Meglátásuk szerint, szüleik és saját életük is állandó rohanás, egy mókuskerék, amelyből nehéz kitörni, mivel olyan környezetben élnek, ahol jelen van a felszínesség minden formája, ezért többnyire az interneten próbálnak olyan társasági, baráti kapcsolatokat kiépíteni, melyek közösségi élményeket nyújtanak számukra, nyílván vannak olyan Y generációsok, akik nem

az említett csoportot erősítik. (Tari, 2010) Azok, akik többnyire blogokon, közösségi oldalakon, fórumokon élik az életüket, valamint ezen oldalakon osztják meg gondolataikat, érzelmeiket, kevesebb szorosabb kapcsolattal rendelkeznek, mint azon hason korú társaik, akik még a hagyományos társasági életet élik. A negatív dolgok mellett mindenképpen rá kell világítanunk, hogy milyen előnyökkel is rendelkeznek ezek a fiatalok az idősebb generációkhoz képest. Fontos kiemelnünk azt a képességeiket, melyek alkalmassá teszik őket a többcsatornás munkavégzésre, valamint beszélnünk kell a nagyfokú problémamegoldó képességükről, melynek segítségével sokkal könnyebben boldogulnak a mai világban, mint idősebb társaik. Gondoljunk például arra, hogyha mindennapjaink során felmerül egy probléma, akkor egy fiatal pillanatok alatt rutinosan megoldást kereshet rá az internet segítségével, akár idegen nyelven is és útmutatót kaphat a probléma elhárítására, addig egy idősebb ember számára ez korántsem ilyen egyszerű. Ezek alapján is elmondhatjuk tehát, hogy mint minden dolog megítélésénél az életben nincs fekete és fehér, ez a generáció jellemzőinek leírásánál is fokozottan érvényesül.

2.2 Az Y generáció médiahasználata

Az Y generáció azon tagjai, akik a társadalom közép, vagy felső rétegébe tartoznak már egy digitalizált világba érkeztek, melynek az lett a következménye, hogy el sem tudják képzelni életüket a multifunkciós készülékek, eszközök nélkül. Ez a helyzet a hasonló rétegben élő Z generáció esetében még inkább aggodalomra ad okot, különösen az X generációhoz viszonyítva. Az X generáció, amely Magyarországon a szocializmusban nőtt fel, majd a rendszerváltás idején jellemzően felnőttkora hajnalán érte az új korszak kezdete, átmeneti generációnak tekinthető, hiszen fiatalságukat még egy másik rendszer szabályai szerint kellett megélniük,

a változások után felnőttként

csöppentek egy számukra teljesen új

szabályrendszerrel működő világba. (Tari, 2010) Az 1976 után születtek a saját konfliktusaikat is egyre inkább az interneten teszik közzé, mint hogy azt személyesen megbeszéljük a másik érintett féllel, vagy egyszerűen megvitassák a barátaikkal. Gyakran halljuk azt, hogy aki nem tagja valamilyen közösségi oldalnak, az nem is „létezik”, pedig ez nem így van. Megfigyelhető szerencsére egy olyan „jelenség”, mely kifejezetten elhatárolódik, az ilyen jellegű oldalak használatától. Ezen felfogás képviselői még igen elenyésző számban vannak jelen az Y generációban. Mivel kevesebb idő áll rendelkezésükre, így jóval kisebb számban vannak, vagy esetleg hiányoznak azok a közösségi szférák, amelyek jellemzőek voltak addig, amíg nem volt ilyen

nagy lefedettségű az internet, hiányoznak a társas összejövetelek, a valóban megélt közös programok. Napjainkban a fiatalok írnak egy megjegyzést az idővonalukra, és várják a hozzászólásokat az ismerőseiktől. Akinek tetszett a véleménye azt like-olják, akinek nem azt egyszerűen kitörlik, mintha nem is szólt volna hozzá. Természetesen egyre többen vannak, akik ezzel sem érik be, inkább saját blogot vezetnek (online napló), amelyet bárki olvashat, aki rákeres az interneten. Van olyan személy, akit így nyomon követhetünk akár mindennap. Ezek a blogok bármilyen témájúak lehetnek, lényeges azonban, hogy az írója, de akár az olvasója is ezzel a cselekvéssel a szorongást, feszültséget le tudja vezetni. Egész egyszerűen egy jó baráti beszélgetést helyettesítenek vele, amit régen egy kávézóban megejtett az ember, most a számítógép előtt teszi ezt. A blogírás mellett, gyakran még különböző csevegő oldalakon beszélgetnek más ismerőseikkel, miközben a háttérben szól a rádió, vagy a televízió. Megtanultak egyszerre többfelé koncentrálni, figyelni, bár azt nem lehet biztosan állítani, hogy ez a figyelem valóban mély, lehet, hogy egy hét múlva nem is emlékszik arra, amit éppen akkor tett. (Tari, 2010) Érdemes lenne pedagógia szempontok szerint megvizsgálni, hogy a többfelé irányuló figyelem mennyire segítheti elő a későbbiekben az adott generáció tanulmányait. „ A fogyasztói társadalom azonnali kielégülésre buzdító trendje (vedd meg, dobd el, vegyél azonnal másikat) nem csak a vásárlói szokásokban jelentkezik.” (Tari, 2010 32.p) Szinte már fel sem tűnik, hogy mindig a legmodernebb, „legokosabb” eszközöket keresik az üzletekben a vásárlók, hiszen ez mindig is így volt a modernkor kezdetétől. A probléma adódhat abból, hogy annyira felgyorsult a technológia világa, hogy szinte havonta jelennek meg újabbnál újabb dolgok, melyek elvileg azért vannak, hogy minket szolgáljanak, megkönnyítsék az életünket. Ha jól megvizsgáljuk ezt a kérdéskört rájövünk, hogy mi vagyunk alájuk rendelve, mert amikor elromlanak, szinte megbénulva érezzük magunkat. Egyfajta kiszolgáltatott helyzet alakul ki. Azt is mondhatnánk, hogy függőségben élünk a tárgyainktól. Napjainkban egyre ritkább, hogy valamit megjavítunk, ha elromlott, egyszerűbb venni egyet, talán még olcsóbb megoldás is. Feltehetően ez az egyik oka annak, hogy kevésbé tudnak ragaszkodni tárgyaikhoz, barátaikhoz a fiatalok. Erről a társadalom is tehet, hiszen szembe állhatna a fogyasztói szokásokkal, illetve akinek ebből haszna van – gondolok itt a gyárakra, cégekre − nagyon jól tudják manipulálni az embereket, sugallják ezt a fajta cselekvést, mint választható opciót. Számukra a profit a lényeg, minél rövidebb ideig legyen valami működőképes, hogy aztán egy újat vegyenek helyette. A korábbi értelembe vett tolerancia hiánya, illetve a lecserélhetőség megléte mind azt az életmódot, illetve a kevésbé kifejlett és problémamegoldó személyiséget tükrözi, amely jellemző az Y generáció jelentős részére is. (Tari, 2010) A

problémák megoldását nagyon gyakran az internet segítségével kezdik meg, azonban sokszor nem veszik figyelembe, hogy az az információ, amely olvasható az interneten nem mindig hiteles, nem mindig megbízható, természetesen ezt csak akkor tudjuk, ha a dolgok után olvasunk. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elsődleges információszerzés helye az internet, és nem a könyvtár. Nyilvánvalóan jobb helyzet alakulna ki, ha tájékozottabbak lennének a fiatalok az internettel kapcsolatban, mivel sok esetben nem biztos tudásbázis, ezért nem szabad egyértelműen elfogadni az ott olvasott forrásokat. Meg kell tudni különböztetni a valós információt a hamistól, ehhez azonban egy alaptudás szükségeltetik. „ Az Y generáció együtt nőtt fel a technológiával, ezért természetes, hogy erre támaszkodik a jobb munkavégzés érdekében.” (Tari, 2010 47.p) Feltehetően ezért hisznek ebben, illetve gyorsabban, könnyebben elérik, ha megfelelő feltételekkel rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy nem található meg minden információ az interneten, ezért szükséges a régi módszerek használata, ismerete. Mindenestre ezen generációba tartozók értenek a legjobban a különböző médiaeszközök, médiatartalmak felhasználásához.

2.3 A Z generáció

Az Y generáció mellet vizsgálatom során a Z generációval is foglalkozom. Általában az 1995 után született korosztályt sorolják a Z generációba, azonban vannak olyan megjegyzések, ahol a 90-es évek elejétől sorolják ide a fiatalokat, illetve találkozhatunk olyan meghatározásokkal is, melyek a 2000-es évek elejétől veszik számba ezt a generációt. Gyakran használják erre a generációra a netgeneráció elnevezést, amely arra utal, hogy ők már igazán a számítógépes és digitális világba születtek bele, ahol szüleik már használták ezeket az eszközöket, amikor ők megérkeztek a családba. (Tari, 2011) A Z generációs szülők többnyire 1976 vagy 1982 után születtek, tehát idős Y generációba esetleg X generációba tartozó személyek. (Pais, 2013) Az ő számukra is sok nehézséggel kellett megküzdeniük ebben a gyorsan fejlődő, változó világban, de gyermekeik számára talán még nehezebb. Tari Annamária szerint ezt a világot a felnőttek hozták létre és fejlesztik. (Tari, 2011) Az állandóan fejlődő információs és fogyasztói társadalom hatását nap, mint nap érzékelik saját bőrükön, otthon, az iskolában egyaránt. Ezen nemzedékbe tartozó fiatalok jelentős része már csonka családban nevelkedett, valamint nem ritka a patchwork felépítésű családi közeg sem (Tari, 2011) A netgeneráció olyan multifunkcionális eszközökön nőtt fel, melyet szüleik is használnak, ismernek, de használatuk elsajátítása az Z generáció számára sokkal könnyebben, gyorsabban megy végbe, mint szüleik esetében. Amikor az internet használat valóban elterjedt lett a

mindennapokban− ezt hívják digitális korszak kezdetének − akkor már az új nemzedék tagjai jelen voltak, teljesen természetes dologként kezelték a sokak számára új helyzetet.(Tari, 2011) Ezért is értik, használják olyan jól az újabbnál újabb technikai eszközöket. Fontos megemlíteni, hogy a Z generáción belül különbséget tehetünk, a 2005-és 2010 között születtek esetében, ők azok, akik valóban digitális bennszülöttek, akik magánéletüket a közösségi oldalakon élik, teljes természetességgel. (Tari, 2011) Személyiségük sokkal összetettebb, gyorsan felnőnek, felnőttesen beszélnek, éleslátóak, ugyanakkor gyerekes viselkedési formákat is előszeretettel hordoznak magukban, ami nem meglepő, hiszen tíz, tizenhárom éves gyerekekről van szó. Gyakran az X és az Y generáció szemében szemtelenek, nem törődőeknek tűnnek, ugyan akkor egyre több kamaszkorú fiatal fordul szakemberhez, mert nem tudják elviselni azt a hatalmas stresszt, nyomást, teljesítménykényszert, ami minden nap éri őket. (Pais, 2013) Természetesen nem minden Z generációba tartozó személyre vonatkozik, de egyre több kamaszt érintenek ezek a problémák. Ezen nemzedék esetében is elmondható, hogy rosszabb megítéléssel rendelkezik, mint ahogy az történt az Y generáció esetében.

2.4 A Z generáció médiahasználata

Napjaikban bizonyos társadalmi rétegbe tartozó Y generációsokról elmondható, hogy annyira fontossá vált számukra a különböző technikai eszközök megléte, valamint a médiafogyasztás, hogy mindennapi életüket meghatározza. A Z generáció már nem is ismeri azt a világot, amelyet még az idősebb Y generáció gyermekkorában tapasztalt, így nincs viszonyításuk a jelenlegi helyzethez.

A kamasz korosztály természetesnek veszi azokat a lehetőségeket,

melyeket nyújtani tud a mai digitális korszak részükre, sok esetben fel sem merül bennük egy másik lehetőség megléte. (Tari, 2011) Elfogadják ezt a környezetet, és megpróbálják a lehető legjobban kihasználni, úgy ahogy őket is „kihasználják” a technikai, a digitális, és a média iparágai. Ezek a cégek olyan PR-ral rendelkeznek, melyek kimondottan a fiatalokat célozzák meg, mint az egyik legszélesebb fogyasztói réteget. A reklámiparnak köszönhetően olyan befolyásoltság alá kerültek a Z generáció egyes tagjai, melynek hatásaként ők igazítják el szüleiket a különböző termékek végeláthatatlan világában. Szinte eltűnt a serdülőkor fázisa a fiatalok fejlődésében, elhalványultak a határok, mivel az utóbbi évtizedben mind a társadalmi, mind a kulturális átalakulás mélyen hatottak ezen nemzedék tagjaira. Sok esetben ennek súlyos következményei lettek a szellemi, erkölcsi fejlődésükben. Ezekről a dolgokról a szülők nagy része semmit sem sejt, vagy nem is akar tudni róla. Nyílván nem minden kamasz jut

rossz helyzetbe, de egyre többen kerülnek a fogyasztói társadalom és a média befolyása alá. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne igénye a szülői gondoskodásra, nevelésre, de a kortársak hatása és az internet világa átveszi ezeket a szerepeket az életükben.(Tari, 2011) Ha valamilyen problémájuk van, nem az elfoglalt szülővel beszélik meg, hanem inkább chaten megbeszélik barátaikkal, esetleg kiírják közösségi oldaluk üzenő falára, ahonnan tudomást szerez a későbbiekben maga a szülő is. A családon belüli kommunikáció fontossága egyre háttérbe szorul, ami a későbbiekben igen rossz hatással lehet a gyermek probléma, konfliktuskezelő tárházára, illetve magatartásbeli viselkedésére. Nagyon fontos, hogy honnan szerzi meg azokat az információkat, tapasztalatokat, amelyet később felnőttként majd alkalmaznia kell. (Tari, 2011) Megfigyelhető, hogy egyre korábban regisztrálnak a gyerekek a különböző közösségi oldalakra, annak ellenére, hogy korhatárhoz kötöttek. Ezeken a közösségi oldalakon való részvétel a legnépszerűbb elfoglaltságuk közé sorolandó, a televíziózás mellett. Az interneten előszeretettel

néznek

online

sorozatokat,

töltenek

le

filmeket,

zenéket,

illetve

webshopokonkeresztül bonyolítják le a vásárlásaikat is. Képesek megtenni mindent annak érdekében, hogy a legújabb, „legtrendibb” informatikai eszközökkel rendelkezzenek. (Osváth, 2013) Megtanulták, hogy idősebbnek adják ki magukat, ezért úgy is kell kinézniük, ennek érdekében mindent meg is tesznek. A különböző ifjúsági magazinok, online újságok illetve maga a televízióban látható ifjúsági műsorok, sorozatok mind azt sugallják, hogy felnőttes külsővel lehet igazán érvényesülni a mindennapi élet során. Az Ipsos F&F által végzett kutatás szerint a fiatalok médiafogyasztása sokkoló eredményeket mutat. A Z generáció 67%-a a televízióból értesül a világ eseményeiről, míg a második hírforrásuk az internet világa. Az okostelefonok megjelenésével folyamatosan nő azon felhasználók száma, akik szinte csak a telefonjukkal intézik el napi teendőiket. A nyomtatott sajtó teljesen háttérbe szorult, a rádióhallgatás is megelőzi a papír alapú médiát.(Pintér, 2013) Pozitív jelenségként

is értelmezhető, hiszen így sokkal gyorsabban, könnyebben

informálódhatnak. A fiatalok majdnem 13%-át a nagyvilágban végbemenő történések nem is foglalkoztatják, mert úgy érzik, nincs befolyásuk ezen események felett. Az alábbi felmérés azt is bemutatta, hogy „az 1992 után születettek elutasítják a hivatalos- és gyakran objektívhírforrásokat, inkább a saját kapcsolati hálójukból informális utakon, a közösségi oldalak nehezen ellenőrizhető tartalmaiból tájékozódnak.”(Pintér, 2013 1.p) A televízió, főként a kereskedelmi csatornák szerepe igen nagy az agresszív viselkedés kialakulásában, ezen belül a különböző műsorok torzított világképe is hozzájárul a gyermekek

szemléletmódjának alakulásában. „A médiaimperializmus tézise szerint a globalizálódás hatására egész nemzetek veszítik el korábbi kulturális identitásukat, és válnak a médiával szövetséges politikai erők játékszerévé. A tartalmi kínálat koncentrálódik, s a kevésbé tudatos fogyasztók gyenge azonosságtudatát kihasználva a geopolitikai központok vezető körei a saját értékrendjüket tükröző műsorokat közvetítik a televízióban.” (Pintér, 2013 2.p) A halmozott médiafogyasztás, vagy más néven multitasking rohamosan rontja a koncentrációs képességet, aminek a hatása érezhető az iskolákban, egy átlagos kamasz 3-5 percenként szörföl az interneten ezzel megszakítva valós tevékenységét. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarországi Z generáció korosztálya tájékozódik a magyar hírportálokról, de az idegen nyelvű oldalakon csupán csak 3%-uk olvas híreket. (Pintér, 2013) Ezzel a témával, problémával később bővebben foglalkozom majd. A Z generáció esetében hatványozottabban érvényesülnek a korábban az Y generációnál leírt előnyök. Ez a nemzedék abszolút rutinszerűen használja korunk vívmányait, technológiát. Könnyedén saját előmenetelük elősegítésére fordítják ezeket, legyen szó a házi feladat elkészítéséről, szórakozásról, médiahasználatról, vagy éppen hobbijaik kielégítéséről.

3. Idegennyelv-tudásunk helyzete

Az önbevalláson alapuló kutatások alapján, Magyarország a felnőtt idegen nyelvet beszélők arányát tekintve az utolsó európai országok közé sorolandó. A 2001-ben az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban végzett Eurobarometer-felmérés szerint Magyarországon az angol nyelvet beszélők aránya 14% volt, a német nyelvet tudóké 13%, míg a francia és az orosz nyelvet 2- 2 % ismerte saját bevallása alapján. A 2006-ban megjelent Eurobarometerfelmérésből az derült ki, hogy az új nemzedéknek köszönhetően sikerült előre mozdulnunk a hátsó régióból, és felküzdöttük magunkat a mediterrán országok közé, így közel 42 százalékos aránnyal elértük a középszintet, ami azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság (15 éven felüliek), közel 42 százaléka beszél legalább egy idegen nyelven. Bíztató jel volt, hogy az anyanyelv mellett további két nyelv ismeretével rendelkezők aránya elérte a 27 százalékot, csupán egy százalékkal lemaradva az EU-s átlaghoz képest, míg a három idegen nyelvet beszélők aránya 20 százalék volt, amely közel 9 százalékkal haladta meg azt. (Vágó, 2007)A 2012-ben megjelent Eurobarometer jelentés szerint azonban ez a növekvő tendencia hanyatlani kezdett. A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya lecsökkent 37 százalékra, a két idegen nyelvet beszélőké pedig 13 százalékra. Ezek a számok igen meglepőek, hiszen a rendszerváltás óta számtalan olyan intézkedés történt, melynek célja az volt, hogy Magyarországon minél többen ismerjenek, beszéljenek idegen nyelveket. A 2002 és 2005 közötti időszakban a rendszerváltás korszakához képest jó eredményt értünk el, ez a jó eredmény, 2012-ben már valamelyest csökkenő tendencia kirajzolódására enged következtetni. Magyarországon a szocializmus időszaka alatt kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban. A többévnyi orosz nyelvtanulás után sem rendelkeztek megfelelő, használható nyelvtudással a nyelvet tanulók, mivel nem volt rá szükségük, ráadásul nagy népszerűségnek sem örvendett, mivel az országot elnyomó másik ország nyelve volt. Tovább tetézték ezt az orosznyelv-tanítás módszertanának, valamint tananyagának hiányosságai, melyek annak ellenére jelen voltak, hogy az állam nagyon sok anyagi és szellemi ráfordítást eszközölt. (Laki, 2006) Az orosz nyelv volt az első kötelező idegen nyelv, de mellette a gimnáziumokban lehetőség volt angol, német illetve francia nyelv tanulására is. A változás időszakát jelezte, hogy az 1980-as évek „puha diktatúrájának” idején már lehetőség nyílt magán nyelviskolák alapítására, ahol nyugati nyelveket tanulhattak a beiratkozó diákok. Igen népszerűek voltak ezek a nyelvtanfolyamok, melyek hatalmas létszámmal indultak meg, a nyelviskolák legfőbb vonzereje az anyanyelvi oktatók megjelenése volt. A rendszerváltás folyamata éreztette hatását a nyelvoktatásban is, hiszen a

kötelező orosz nyelv eltörlését eredményezte, így lehetőség nyílt a szabad idegennyelvválasztásra. Ez a változás gyorsan végbement minden oktatási szinten. Az 1989 utáni állami vezetések törekedtek arra, hogy gyors átképzésekkel pótolni tudják a hiányzó nyugati nyelveket oktató szakembereket, pedagógusokat. Elindult egy olyan folyamat, amely még napjainkban is tart, a nyelvek közötti sorrend állandóan alakul, rendeződik, változnak az igények. (Laki, 2006) „Ilyen intézkedések voltak például: a két tannyelvű iskolák szerveződése a nyolcvanas évektől, a szakiskolai nyelvoktatás kiterjedése a kilencvenes évek végétől, a Tempus Közalapítvány Világ- Nyelv programja, a nyelvvizsga tartósan érvényesülő beszámítása a felvételi pontszámokba, a nyelvtanulás költségeinek adókedvezménnyel történő támogatása, továbbá a nyelvi előkészítő évfolyamok indítása.” (Imre, 2007) A rendszerváltás óta eltelt idő alatt a magyar nyelvoktatásban hasonló folyamatok mentek végbe, mint az Európai Unióban: folyamatosan nőtt az idegen nyelvet tanulók száma, valamint a nyelvoktatásban eltöltött idő is növekedett. A tanult nyelvek közül az angol nyelvet egyre többen választják, majd a német és a francia nyelveket tanulják a legtöbben az Európai Unión belül. (Imre, 2007) Magyarországot és szomszédos országainkat összevetve a 2007-ben és 2011-ben végzett Eurostat- felmérési eredményei alapján elmondható, hogy kisebb növekedést csak hazánk tudott elérni a beszélt idegen nyelvek arányát tekintve, amely meglepő eredmény a korábbi Euróbarométeres-felméréssekkel összehasonlítva. Azonban az eredmények összehasonlításánál figyelembe kell vennünk, hogy az Eurostat felmérései kisebb mintán alapulnak, mint az Eurobarometeres vizsgálatok, illetve az alsó korhatár tekintetében is különbség van a két felmérés között. Az Eurostat esetében huszonöt év a korhatár, szemben az Eurobarométer felmérésekkel, ahol tizenöt év az alsó korhatár. Magyarország 90 80

79,6 71,6

70 60 50 2007

40 30 16,4

20 10

2011

22,4 3,5

5,2

0 Egy nyelvet sem beszélők aránya

Egy nyelvet beszélők Két nyelvet beszélők aránya aránya

Forrás: Eurostat 2007, 2011

Idegennyelv ismeret 2007 90 79,6

80

72,6

70 60

56,9

50

45,3

40

37,3

30

27,926

23,8 23,5 21,7 18,8 16,1 20 7,4 7,9 8,8 5,3 10 0,7 0

41

Nem beszél

32,4

1 nyelvet

20,8 5,9

2 nyelvet 16,4

3 vagy annál többet

3,5

Forrás: Eurostat, 2007

A közép-európai térség országait felsorakoztató diagramon, amely legalább középfokú végzettséggel rendelkezők adatait tartalmazza, jól látható, hogy a 2007-es felmérés szerint a régióban Magyarországon volt a legmagasabb azon válaszadók aránya, akik egyetlen idegen nyelven sem tudnak megszólalni (79,6%). A szomszédos országainkban ez az arány láthatóan sokkal kedvezőbb. A legalább egy idegen nyelvet beszélők között sereghajtó a térségben Magyarország, ahol a vizsgált réteg mindössze 16, 4%-a beszél kizárólag egy idegen nyelven. Hazánkat minden környezőbeli ország megelőzi ezen szempont alapján is. Az alábbiakban a maximum két idegen nyelvet beszélők arányát vizsgálva a következőképpen nézett ki a helyzet 2007-ben: a térségben, ebben a tekintetben az utolsó helyen szerepelt Magyarország 3,5-os eredménnyel, amivel utolsó helyen szerepel a közép-európai országok között.

Idegennyelv ismeret 2011 80

71,6

70 60

55,9

50

44,5

40

34 32,4

30

21,5 16,3 20 10

17,6 16 14,1

6,4

Nem beszél

35,5

5,9

22,4

1 nyelvet 2 nyelvet

5,2 0,7

3 vagy annál többet

0

Forrás: Eurostat, 2011

Az előzőekben ismertetett felmérést 2011-ben megismételték, azonban csak részlegesen, hiszen Horvátországból és Romániából nem érkeztek adatok. Az egy idegen nyelvet sem beszélők között továbbra is rosszul teljesít Magyarország, ahol a vizsgált réteg 71, 6%-a egyetlen idegen nyelvet sem ismer. A két idegen nyelvet beszélők között az utolsó helyen újfent Magyarország végzett 5,2%-al. A három vagy annál több nyelven beszélők arányát tekintve sajnos ismételten Magyarország végzett az utolsó helyen. A megkérdezettek mindössze 0,7%-a képes megszólalni legalább három idegen nyelven. Hazánk – egyedül a térségből− jobb eredménnyel zárt a frissebb kutatáson mivel az egyetlen egy nyelvet sem ismerők aránya 8%-kal 79,6%-ról 71,6%-ra csökkent, az egy idegen nyelvet beszélők 6%-kal lettek többen, arányuk 16,4%-ról 22,4%-ra változott. 1,7% emelkedést mutatott azok aránya, akik legalább két idegen nyelvet beszélnek. Korábbi adat nem volt, de 2011-ben hazánkban a vizsgált réteg tekintetében 0,7% volt a legalább három idegen nyelven megszólalni képesek aránya. Összességében elmondható tehát, hogy hazánk az összes vizsgált csoportot tekintve jobban teljesített minden kategóriában 2011-es felmérésen, a 2007-eshez képest, amelyből arra lehet következtetni, hogy javult a nyelvoktatásunk színvonala. Azonban ezek az adatok

ellentmondanak

a

korábban

említett

Eurobarometeres

felmérésekben

található

eredményekkel, ahol az ellenkező tendenciát tudtuk megállapítani. Szintén az Eurostat által végzett felmérésből megtudhatjuk, hogy 2012-ben milyen arányban tanultak angol, francia és német nyelvet a középiskolai tanulók hazánkban. Itthon az angol nyelv továbbra is a legnépszerűbb (79,1%), ezt a német nyelv követi (43,9%) és a francia nyelv áll a harmadik helyen (5,7%). Összegzésképpen az eredmények után érdemes megemlíteni, hogy a térség országaiban melyek a hivatalos nyelvek, melyek azok az országok, ahol földrajzi fekvésből adódó, vagy történelmi okokból több hivatalos nyelv is van, vagy a hivatalos nyelv erős átfedést, hasonlóságot mutat más nemzet nyelvével. Ilyen például Horvátország, ahol a hivatalos horvát nyelv mellett, értik a boszniai és szerb nyelveket, de a határmentén az olasz, a szlovén illetve az albán nyelvek is jelentős számban jelen vannak. Hasonló a helyzet Szlovéniában is, ahol a szlovén hivatalos nyelv mellett egyes területeken a magyar illetve az olasz nyelv is elfogadott. Szintén több hivatalos nyelv van jelen Ausztriában, ahol a német nyelv mellett, a Burgenland, többségében magyarok által lakott településein a magyar nyelv is hivatalossá vált. Karintiában, valamint Stájerországban a szlovén nyelv is hivatalos nyelv a német mellett. Szlovákiában a szlovák hivatalos nyelv mellett nagy számban beszélnek magyarul, történelmi okokból, valamint cseh nyelven is. Romániában is hasonló okok miatt igen jelentős a magyar nyelv szerepe, emellett a francia nyelv is népszerű a román nyelvvel való nagyfokú hasonlósága miatt, emiatt könnyebben tudják elsajátítani azt. A magyar nyelv egyedülálló, mivel a közép-európai térségben egyik környező ország nyelvéhez sem hasonlít, így a hazai nyelvoktatás bírálata mellett erről sem szabad megfeledkezni, amikor különböző európai országok idegen nyelvismereti szintjeit hasonlítják össze. Természetesen a világon mindenhol meghatározó a középiskola szerepe az idegennyelvtanulásában, azonban csak hazánkban van jelen a nyelvvizsga-rendszer. A felsőfokú képzésben részvevő hallgatók, a doktori képzésben lévőknek egyaránt fontos a nyelvtanulás, hiszen diplomájuk megszerzéséhez elengedhetetlenül fontos a középfokú, esetleg felsőfokú nyelvvizsga megléte, valamint az is fontos szempont napjainkban, hogy az egyre több nemzetközi kooperációban végzett munka, és a szakmai fejlődésnek sok területe megkívánja az idegen nyelvű szakirodalom ismeretét, idegen nyelvű kommunikációt. Megemlítendő, hogy hazánkban 1996 óta kötelező a minimum középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése a diploma átvételéhez, azonban intézményenként, karonként, szakonként a követelmény eltérő lehet, van ahol két középfokú az elvárás, van ahol szakmai középfokot

várnak el, de az sem ritka, hogy felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány szükségeltetik. Napjainkban a Bolognai-rendszernek köszönhetően egyre többen tanulnak tovább mesterképzésen is, ahol 2006 óta a legtöbb szakon legalább két középfokú nyelvvizsgabizonyítvány bemutatása szükséges, így már nem elegendő egy idegen nyelv tanulása. A kötelező nyelvtanulás mellett, vannak, akik egyéb célok miatt folytatnak nyelvtanulást, többek között külföldi, esetleg hazai munkavállalás, magasabb pozícióba való lépés, illetve a hobbi nyelvtanulás miatt. (Vágó, 2007) Az Eurobarometer önbevalláson alapuló felmérései alapján elmondható, hogy a nyelvtanulásban részt vevőket elsősorban a külföldi munkavállalás, a nyelvtanulás motiválja. Elmondható még, hogy a nyelvtanulási célok között szerepel még a más kultúrák megismerése iránti vágy, valamint a turisztikai célok. A magyar lakosság számára nem könnyű a nyelvtanulás folyamata sem történelmi sem nyelvpolitikai

okokból

kiindulva.

Hazánk

etnikai,

kulturális

összetételét,

illetve

nyelvhasználatát nézve elég homogén országnak tekinthető. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 6, 5 százaléka vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak, bár ez az arány növekedett, de az adott nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kevesebben kötődnek, anyanyelvként inkább a magyart jelölték meg. (Népszámlálás, 2011) Hazánk helyzetét tekintve összességében elmondható, hogy az önbevalláson alapuló kutatásokon a mezőny alsó részén foglalunk helyet, azonban szomszédos országainkhoz viszonyítva javulást mutatnak eredményeink, mivel az elmúlt években történtek olyan változások (különösen a felsőfokú oktatásban), amelyek elősegíthetik, hogy Magyarországon emelkedő pályára álljon a biztos idegennyelvtudással rendelkezők száma.

3.1Az idegennyelv-oktatásának jelenlegi helyzete Magyarországon

Ahogy már az előző fejezetben megemlítettem a rendszerváltást követő időszakban az oktatási intézmények teljesen átrendeződtek, nemcsak a nyelvoktatásban következtek be hatalmas változások, hanem minden tantárgy esetén. Mind az alapfokú, mind a középfokú intézmények a versenyképességük fenntartása érdekében mindent megtettek, hogy az idegen nyelvek minél szélesebb palettáját tudják kínálni, nyújtani a leendő diákok részére. A piaci kereslet hatalmas volt, a szülői elvárások pedig adottak voltak, ezek az igények a mai napig fontosak, a szülők úgy vélik, hogy legalább egy idegen nyelvet jól sajátítson el a gyermek. Fontos megemlíteni, hogy a közoktatásban végbemenő változások által olyan nyelvoktatási rendszer alakult ki, melynek köszönhetően eltérő nyelvtanulási eredményességek, illetve

nyelvtudások születtek. Nyílván több tényező is befolyásolja a diákok nyelvtudásának fejlődését, de a két legfontosabb változó a szociális háttér, illetve az iskola típusa. A társadalomnak vannak olyan rétegei, melyek iskolai pályafutását gyakran az általános iskola nyolcadik osztály elvégzése jelenti, így ők tanulmányaik során nem tudnak komolyabb nyelvtudásra szert tenni. Ezen hátrányok leküzdéséért, valamint az elmaradt Európai Uniós viszonylatokhoz mérten alkotta meg a

kormány 2012-ben A nemzeti idegennyelv-tudás

fejlesztésének stratégiáját, mely összefoglalja 2012-től 2018-ig az alkalmazni kívánt nyelvoktatás politikáját. A Fehér Könyvnek is nevezett kiadvány egészen az óvodai idegen nyelvi neveléstől a felsőoktatásban megszerezhető szaknyelvi tudásig bezárólag próbál irányt mutatni. Ez a kiadvány szándékokat tartalmaz, nem megvalósult intézkedéseket. Kétségtelen, hogy manapság az idegennyelv-tudása és szerepe igen jelentős mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Egy nemzet versenyképességét növeli, illetve növekedéshez segítheti, ha a foglalkoztatottságban olyan személyek vesznek részt, akik biztos nyelvtudással rendelkeznek. A Fehér Könyv célja elsősorban az, hogy képet adjon a jelenlegi idegennyelvoktatásról, feltérképezze a problémákat, valamint bemutassa a fejlesztésre szoruló területeket. Konkrétabb korábbi program az úgynevezett Világ-nyelv stratégia, mely 2003-ban jött létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium közreműködésével, olyan intézkedéseket tartalmaz, melyeknek célja az idegen nyelv minél tágabb rétegeket érintő, magasabb szintű oktatása, elsősorban a közoktatásban résztvevő diákok nyelvtudásának fejlesztése és versenyképes szintre hozása. Elsődleges célja, hogy a fiatalok kikerülve az iskolából az első tanult idegen nyelvükön legalább középszinten, a második idegen nyelvükön pedig legalább alapfokon tudjanak kommunikálni. A program két legfontosabb alappillére a nyelvi előkészítő évfolyam létrehozása volt, valamint a 2005-ben bevezetett új nyelvi kétszintű érettségi rendszer.(Balázs, 2011) Ahogy már említettem, Magyarország az európai uniós országokhoz képest átlagon alul teljesít, annak ellenére, hogy magas óraszámban tanulják a diákok az idegen nyelveket. A magyar közoktatásban tanuló diákok számára az állam biztosítja az idegen nyelvek tanulását, az általános iskolákban egy, majd a gimnáziumokban a kilencedik osztálytól lehetőség van a második idegen nyelv elsajátítására is. A szakiskolákban egy nyelv, a felsőoktatásban pedig a szaknyelv oktatása biztosított. Véleményem szerint a felsőoktatásban nem minden intézményben adottak a lehetőségek. A középfokú nyelvoktatást tekintve elmondható, hogy a fenntartó lehetőségeihez mérten, valamint a helyi tanterv szerint határozzák meg az intézmények, hogy milyen óraszámban tanítják az idegen nyelveket. A jelenleg is érvényben lévő szabályozások tekintetében közép

és emelt szintű érettségit tehetnek a diákok, amely két szinten méri a tudásukat. Ez a vizsgarendszer

nemzetközileg

elfogadott

Közös

Európai

Referenciákat

(KER)

követelményeire épül. (Fehér Könyv, 2012) „Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít 60-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. (Fehér Könyv, 2012 14.p) Látható, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv közoktatási szinten történő fejlesztésére, azonban az eredmények továbbra sem érték el a kívánt szintet, ez várhatóan a közeljövőben kezd el megmutatkozni.

3.2Az idegennyelv-oktatásunk eredményessége

Már számos kutatás készült annak feltérképezésére, hogy mennyire hatékony a magyar közoktatásban az idegen nyelvi készségek fejlesztése. Elsőként meg kell határoznunk, hogy az eredményesség alatt milyen tudásszint elérését értjük. A Nemzeti alaptanterv, illetve a Kerettantervek által meghatározott nyelvtudási szintekhez használható nyelvtudás, és nyelvi kompetenciák elsajátítása társul. (Nikolov, Vígh, 2012) A nyelvi kompetenciák mérése négy részkészség alapján történik: „ a beszédértés, az olvasás, a beszéd és az írás” (Nikolov, Vígh, 2012 243.p) A valós nyelvtudás szintjét leginkább a pedagógusok tudják meghatározni, hiszen mindennapi munkájuk során találkoznak a diákok nyelvi készségeivel. Ezen adatok kimutatására készült el 2001 és 2003 között az Oktatási Minisztérium által támogatott, az Országos Közoktatási Intézetben elkészült felmérés is, mely a nyelvoktatás helyzetfelmérését volt hívatott szolgálni. A pedagógusok által leggyakrabban említett problémák mind az általános iskolai, mind a középiskolai képzésekben az alábbiak voltak: „a kevés idő a tanulók érdektelensége, a motiváció hiánya, illetve a magas létszámot” kifogásolták. (Nikolov, Vígh, 2012 259.p) Gyakran előfordul az a jelenség, hogy a középiskolai tanárok elégedetlenek az általános iskolában megszerzett nyelvi alapokkal, továbbá probléma az is, hogy a tanulók nem rendelkeznek megfelelő motivációval a nyelvtanulást illetően. A 2001-ben Csapó Benő és 2003-ban NikolovMarianne és Józsa Krisztián által készített felmérésekből egyértelművé válik, hogy a nyelvtanárok által jelzett problémák és a diákok felmérési eredményei jól tükrözik az előbb említett nehézségeket. (Nikolov, Vígh, 2012) Ahogy az várható volt, a különböző iskolatípusok között gyakran szignifikáns eltérés mutatkozott a vizsgált évfolyamokon. A korábbi felméréshez viszonyítva az érettségi vizsgákon mind angol, mind német nyelvből hasonló eredményekkel zárnak a diákok, holott az előbb említett felmérésen angol nyelvből rendre jobb eredményeket értek el a tanulók.

Az utóbbi évtizedben mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban hasonló arányban részesülhettek a tanulók angol, illetve német nyelv tanításában, azonban megfigyelhető, hogy az angol nyelv egyre nagyobb teret nyer az iskolákban. Az Eurostat korábban említett felméréseiből kitűnik, hogy angol nyelvet jóval többen választják, mint a németet. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az angol, mint világnyelv, a nemzetközi kommunikációban első helyet foglal el mind a mai napig. Ezen jelenség mellékhatása, hogy a többi európai nyelv, − melyet szintén sokan beszélnek − fokozatosan a háttérbe szorul. (Nikolov, Vígh, 2012) Továbbá megfigyelhető, hogy míg a gimnáziumba járók nagyobb arányban tanulnak angolt, addig az alacsonyabb presztízsű középiskolákban jellemzően a német nyelv dominál. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gimnáziumokban kötelező a második idegen nyelv oktatása, mely még tovább növeli a gimnáziumok előnyét a nyelvtanítás során. Érdekességként megemlíthető, hogy a szociális háttér milyen befolyással van a nyelvválasztásra hazánkban. A felmérések szerint minél magasabb a szülő iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy gyermeke az angol nyelvet választja első idegen nyelvként, míg a kevésbé iskolázott szülők gyermeke gyakrabban voksol a német mellett.(Csapó, 2001) Fontos kérdés nyelvpolitikai szempontból, hogy az Európai Unión belül 2005-ben készült felmérés szerint az akkor 23 tagállamból álló szövetségben tíz országban volt kötelező az angol nyelv tanítása, másik tízben választható, háromban pedig nem volt semmilyen megkötés. (Nikolov, Vígh, 2012) Hazánkban nincs semmilyen szabály, amely megkötné az első idegen nyelv választását. A diákok szabadon dönthetnek, hogy melyik nyelvet választják az adott intézmény kínálatából. A 2003-ban végzett országos felmérés alapján a diákok körében elsődleges cél az idegen nyelvi érettségi sikeres abszolválása, valamint legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzése. (Nikolov, Vígh, 2012) Meglévő adatok alapján sajnos kevesen választják a főiskolai, vagy egyetemi nyelvi képzéseket, természetesen a jobban teljesítő középiskolások jelentkeznek ezekre a nyelvi szakokra. (Nikolov, Vígh, 2012) A magyar illetve a nemzetközi közoktatást összehasonítva a rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy Magyarországon rendkívül magas óraszámban zajlik az idegen nyelvi oktatás, valamint a nyelvet tanító tanárok aránya is magasabb, mint más országokban. Hazánkban

az

első

idegen

nyelvből,

„egy

átlagos

gimnáziumban

1363,

egy

szakközépiskolában 1240, míg egy szakiskolában csupán 711 órát” töltenek nyelvtanulással a tanulók az adott iskolatípusban. (Vágó, 2007 165.p)

1-12. évfolyam átlagos összes óraszáma 1600 1400

1363 1240

1200 1000 711

800 600 400 200 0 gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

Forrás: Vágó, 2007 Ehhez még hozzá adódhat a második idegen nyelv óraszáma, az elmúlt évtizedben a legintenzívebben a nyelvi órák száma növekedett. Mindezek ellenére sajnos a magyar idegennyelv-oktatás eredményessége meglehetősen gyengének mondható, meg sem közelíti azt, ami a ráfordítások alapján minimálisan elvárható lenne.

4. Idegennyelv-tanítás/tanulás kapcsolata a médiával

A digitalizált világnak köszönhetően, az elmúlt évtizedben széles körűen elterjedt és mindennapokban elérhetővé váltak a különböző médiaeszközök. Ilyennek az audio, audiovizuális eszközök: rádió, televízió, számítógép, ezen belül is az internet használat, amely új szintre emelheti mind az iskolai, mind az iskolán kívüli nyelvoktatást. (Kovács, 2005) Léteznek kifejezetten nyelvoktatási célokra specializálódott számítógépes programok is, melyek alkalmasak arra, hogy segítsék akár az iskolai nyelvtanulást, de egyes programok akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy otthoni körülmények között alkalmazva meghatározott szintű nyelvtudással vértezzék föl a felhasználót. Minden oktatási intézmény rendelkezik internet hozzáféréssel, a lakosság jelentős százaléka is rendelkezik otthoni online kapcsolattal.

Többrétegűen

használható

a nyelvtanulás

szempontjából mivel lehet egyirányú, illetve kétirányú a kommunikáció. Az egyirányú nyelvi kommunikáció rendszere az internet, a kétirányú kommunikáción belül lehet az írás-és olvasáskészséget fejlesztő alkalmazások használata. Ilyen lehet az idegen nyelvű elektronikus levelezés, valamint a beszédkészséget fejlesztő csevegő programok, például Skype, ahol lehetőség van szóbeli, vagy akár videó kommunikációra is tetszőleges idegen nyelven, akár a világ bármely pontjáról származó partnerekkel. (Kovács, 2005) Megemlítendő még az úgynevezett hibrid, azaz kétoldalú kommunikáció, mely bár írásban megy végbe, azonban mégis inkább a beszélt nyelvhez hasonul ilyen a chat használata. Megemlíthetünk még olyan helyes nyelvtanulást segítő programokat is, melyek elektronikusan segítik a nyelvhasználatot, ezek a specifikus témákat felölelő CD-k, hanganyagok, melyek idegen nyelvű adott nyelvre jellemző szófordulatokat, mondásokat tartalmaznak. Lehetőség van számítógépes szótár programok alkalmazására, amelynek előnye, hogy gyorsabb a hagyományos könyv formátumúnál, ugyan ezért hátrányaként felróható, hogy keresés közben kevesebb szóval találkozunk legalább periférikusan. Fontos megemlíteni, hogy a szótárak egy speciális formája az úgynevezett szabadon bővíthető szótár, melynek lényege, hogy bárki szabadon szerkesztheti azt, így bekerülhetnek olyan kifejezések is, melyeket a gyakorlati életben gyakran alkalmaznak a beszélt nyelvben, de a szótárak nem tartalmazzák azokat. Hátránya a szabad szerkeszthetőségből adódóan, hogy kerülhetnek bele hibás információk, ami megbízhatatlanabbá teszi. Érdekesség a mesterséges intelligencia alkalmazása az online nyelvtanulásban, melynek lényege az, hogy segítségével társas kommunikációs interakció bonyolítható le anélkül, hogy élő személlyel lépnénk kapcsolatba. (Kovács, 2005)

Segítséget nyújtanak az olyan szerzői programok, amelyek által a nyelvtanár könnyen tud feladatokat, feladatlapokat létrehozni, és azokat gyorsan kiértékelni. Specifikus teszteket készíthet a tanár, amely által, olyan információkhoz is hozzá tud jutni, amelyek mérése hagyományos módon kivitelezhetetlen lenne. Meg kell említeni a nyitott szerzői programokat is, amelyek olyan szintű felhasználói szabadságot biztosítanak a tanárnak, mely lehetővé teszi, hogy multimédiás elemeket tetszés szerint variáljon egymással, így az adott nyelven különböző témájú nyelvi projektek létrehozására is lehetőség nyílik, mind a diákok, mind a tanárok számára. A diákok számára ösztönzőleg hat a multimédia széleskörű ötvözhetősége is, így tanulás közben kiélhetik kreatív szabadságukat is. Lehetőségük van csoportmunka végzésére, amely még inkább jobb teljesítményre ösztönzi a tanulókat mindamellett, hogy egyben játékosabbá is teszi a nyelvtanulást. Az informatikai eszközök által a tanulók és az oktatók egyaránt „elhagyhatják” az osztályterem környezetét, és olyan idegen nyelvű tartalmakhoz jutnak hozzá az internet segítségével, amelyek számukra is érdekesek. Gondolok itt arra, hogy mennyivel izgalmasabb aktuális témákat olvasni a sport, a politikai vagy éppen a mozi-világ történéseiről, mint a tankönyvek gyakran képzeletbeli szövegét fordítani. (Kovács, 2005) A kétirányú kommunikációt támogató eszközök által az interperszonális kommunikáció gyakorlására is mód nyílik, amivel kiküszöbölhető az az egyébként gyakori jelenség, hogy a diákok a tanóra keretein kívül nem mernek idegen nyelven megszólalni, kommunikálni. A kétirányú kommunikáció gyakran az úgynevezett „rejtett és önkéntes” nyelvtanulás jelenségéhez vezet, hiszen olyan témák és kérdések merülnek fel, adott esetben e-mail váltások során, amelyek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, újabb és újabb kutatásokat tesznek szükségessé. A kutatások által növekszik a diákok interkulturális érzékenysége, ami visszacsatolásként szintén erősíti a nyelvtanulási hajlandóságot, motivációt. Azokat a programokat, amelyek a helyes nyelvhasználatot segítik elő, egyénileg tudja használni a tanuló, így a saját tempójában tudja elsajátítani az adott nyelvet, nem kell alkalmazkodnia a gyakran nagyszámú csoporttársaihoz. Szókincsfejlesztésben nagyon jó program a szinonimaszótár, amely szintén alkalmas arra, hogy úgy fejlessze idegen nyelvű szókincsünket, hogy közben észre se vesszük azt. (Kovács, 2005) Végezetül meg kell említenünk a nyelvtudás tesztelését célzó programokat, amelyeknek előnye, hogy viszonylag egyszerűen alkalmazható ellenőrzésre, vagy akár önellenőrzésre, de ezeknek a programoknak a hatékonysága erősen bizonytalan, így eredményeiket fenntartásokkal kell kezelni.(Kovács, 2005)

Összességében elmondható, hogy a média, az informatika nyelvoktatásban való felhasználása számos új lehetőséget nyit meg, rengeteg pozitívumot tartogat, azonban azt is le kell szögeznünk, hogy ugyanakkor nagyon sok kihívást is rejt magában gondolva a megfelelő technikai háttér kiépítésétől kezdve a használatukra megfelelően képzett tanárokig.

4.1 Médiahasználat az idegen nyelvű órákon

Számos kutatás foglalkozott már a nyelvórákon való médiaeszközök használatának jelentőségével. A vizsgált eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvórákon folyó tevékenységek, összehasonlítva a tanulók elért eredményeivel rendkívül széles spektrumot mutat. A kommunikatív nyelvoktatás a nyelvi jelentésre, témákra, szituációkra, autentikus anyagokra épül a tanuló folyamatos bevonásával, melynek szándéka, hogy egy olyan erős, használható nyelvtudással rendelkezzen, amely fejleszthető a későbbiekben. A 2001-ben Csapó Benő és 2003-banNikolovMarianne és Józsa Krisztián által végzett országos felmérésében, a reprezentatív mintában szereplő tanulók válaszai alapján elmondható, hogy még mindig a legnépszerűbb tanítási módszer a frontális oktatás, kevés szerephez jut a párosés csoportmunka megjelenése. Mind angol, mind német nyelvből a leggyakrabban használt tanulási módszerek a hangos felolvasás, a fordítás, nyelvtani gyakorlatok, legkevésbé használt a video nézés, társalgás, nyelvi játékok. (Nikolov, Vígh, 2012) Mindenekelőtt fontos kérdés, hogy mennyire nyitottak a nyelvtanárok a modernkori technológiák alkalmazására a nyelvoktatás során. A felmérések azt bizonyítják, hogy a tanárok döntő többsége mutat hajlandóságot a korábban említett kommunikációs technikák megismerésére, alkalmazására. A vizsgálat során az is kiderült, hogy az órai munkára való felkészülésben veszik leginkább hasznát, ezeknek az eszközöknek. A tanórákon közvetlenül sokkal kisebb mértékben jelennek meg. ( Dringó, 2004) A mai modern világban az oktatás minden területén, így a nyelvoktatásban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap az informatika, az újkori média is. Az elmúlt évtizedben a tanárok számára is egyértelművé vált, hogy elengedhetetlen a modern technika beépítése az iskolai oktatásba és csupán abban maradtak nyitott kérdések, hogy hogyan is történjen ez, milyen arányban maradjon fenn a hagyományos oktatási forma és milyen arányban engedjenek teret a forradalmi technikának. A modern technikai eszközök alkalmazását tekintve gyakran generációs különbségek vannak maguk az oktatók és gyakran az oktatók és diákok között is, ebből kifolyólag nehézségekbe ütközhet a modern technika alkalmazása nyelvórákon. Meg kell említeni azt a helyzetet is, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek

nehezebben jutnak minőségi, modern felszereltséggel rendelkező oktatási intézményekbe, ez valamennyi tantárgy esetén problémákat okozhat a fejlődését illetően, de a nyelvtanulásával kapcsolatban ez halmozottan érvényesül. Az iskolák informatikai rendszerének intenzív fejlődésé a Sulinet Program kezdetével datálható, melyet az Oktatási Minisztérium 1997 és 1998 között indított el. (Dringó, 2004) Az általam készített interjúk alapján a számítógép használata mellett, a leggyakoribb auditív eszközök a hanglemez, a hangkazetta, a digitális felvételek. Előnye, hogy segíti a helyes kiejtés elsajátítását, berögzülhet általuk a megfelelő intonáció. A leggyakoribb vizuális eszközök az írásvetítő, illetve a diakép. Ezek az eszközök kiválóan alkalmasak olyan feladatok végzésére, mint párosítások, képleírások, mondatalkotások, vagy akár nyelvtani feladatok gyakorlására. Napjainkban talán a leggyakoribb az audiovizuális oktatástechnikai eszközök használata a tanórákon. Előszeretettel használják mind a diákok, mind a tanárok a PowerPoint-os prezentációt, videókat, filmeket. Ismeretes az a tény, hogy a hallás és a látás együttes útján dolgozó tananyagok jobban megmaradnak az emlékezetben. Az Y és a Z generáció esetében még kontrasztot jelenthet, hogy az Y generáció szülöttei tanulmányuk kezdetén még inkább a régi hagyományos technológiákkal találkoztak a tanóráik keretében, addig a Z generáció tagjai már többnyire az informatikai eszközökkel megfelelően ellátott intézményekben kezdte tanulmányait. Ugyanakkor mindkét nemzedékről elmondható, hogy mindennapjaikat az információs társadalom aktív résztvevőjeként élik.

4.2 Az idegen nyelvű média a mindennapokban

A mai modern információs társadalom lehetőséget biztosít számos idegen nyelvű médiában megjelenő tartalomhoz való hozzáféréshez, gondolok itt a különböző online elérhető hírportálokra, nyomtatott sajtóra, a digitális televíziózás elterjedésével elérhetővé vált idegen nyelvű csatornák sokaságára. Meg kell említenünk, hogy az Y generáció gyermekkorában még leginkább a magyar készítésű, vagy magyar szinkronnal ellátott külföldi mesefilmek domináltak és a külön mesecsatornák sem voltak addig, a Z generáció gyermekkorára számos különböző mesecsatorna jelent meg, nem ritkán olyan tartalmakat sugározva, amelyek a gyermekek nyelvoktatását tudatosan célozta meg. Manapság különösen fontos kiemelni az internet adta lehetőségeket, ahonnan filmeket tölthetünk le, szinte tetszőleges nyelven, vagy éppen filmjeinkhez tetszőleges szinkronokat is elérhetünk. Pillanatok alatt férhetünk hozzá a világ bármely tájáról származó zenékhez, hanganyagokhoz, vagy éppen a legváltozatosabb nyelvi környezetből származó autentikus

műsorokhoz. Sokszor akaratlanul is idegen nyelvű média tartalmak tárulnak elénk, gondoljunk például egy interneten keringő idegen nyelvű vicces videó tartalomra. Az okostelefonok elterjedésével különösen az említett két generáció már gyakorlatilag folyamatosan a zsebében hordhatja a világhálót, a felmérések szerint egy mai fiatal átalagosan 3-5 percenként nézi meg a telefonját. (Pintér, 2013) A telefonkészülékek esetében háttérbe szorult az élő szóbeli kommunikáció, sőt már az SMS üzenetek küldése is jóval kevesebb, mint korábban. Ezeket az interneten használható, általában üzenetírás formájában végbemenő kommunikáció váltotta fel. Elmondható, hogy a technika térhódítása mindenképpen a valós szóban történő interperszonális kommunikáció ellen hat. Gyakori jelenség, hogy a magyar műsoroknak idegen nyelvű címet adnak, így ezek jelentése is beépül a köztudatba, gondoljunk itt elsősorban show-műsorokra, reality, tehetségkutató műsorokra. Egyre többször fordulnak elő magyar filmekben idegen nyelvű szleng kifejezések, melyek később beépülnek a köznyelvbe. Érdekességként megemlíthető, hogy a technikai fejlődés során a háztartásba is egyre több elektronikai eszköz kerül, illetve a játékok nagy része is idegen nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, azonban eljutottunk mára oda, hogy ezeket problémamentesen tudjuk értelmezni, használni. Ennek eredményeképpen nem meglepő, hogy a gyermekek kiskorúk óta folyamatosan kapcsolatba vannak ezekkel a kifejezésekkel. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság 2012-ben megjelent felmérése alapján elmondható, hogy a Z generáció tagjai átlagosan napi két órát töltenek az internet előtt, minimum egy órát televíziózással, valamint megközelítőleg negyven percet rádióhallgatással, továbbá nagyjából napi harmincöt percet töltenek el nem elektronikus média olvasásával. Az Y generáció esetében naponta két-három óra közé tehető a minimum idő, melyet az internetezéssel töltenek el, illetve kevesebb, mint két órát televíziózással. (Fehér, 2010) Összességében jól látható, hogy milyen változások mentek végbe az elmúlt évtizedben a fiatalok idegen nyelvű médiafogyasztását illetően. Szembetűnő, hogy az iskolai környezetben jóval csekélyebb mértékben jelennek meg a modern technika vívmányai a nyelvórákon, míg az otthoni környezetben a vizsgált generációk azon képviselői, akik számára hozzáférhetőek ezen eszközök mindennaposan használják otthonaikban. Kutatásomban próbálok képet kapni arról, hogy ez a jelenség hogyan hat a nyelvtanulási előmenetelükre.

5.A kutatás leírása

A rendszerváltást megelőző időszakban, az 1980-as években megnőtt a kereslet az idegen nyelvű tagozatos osztályok iránt, egyre több nyelviskola alakult meg, melyeknek profiljában leginkább a nyugati nyelvek jelentek meg. A rendszerváltás után megszűnt az orosz, mint idegen nyelv hegemóniája a magyar nyelvoktatásban, feltárult a lehetőség a nyugati nyelvek iskolai

rendszerben

történő

elsajátítására,

valamint

a

nyelvvizsga-központok

akkreditációjával, mely 2000-ben történt egyre több nyelvet tanuló személynek nyílt lehetősége a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére. Ezzel párhuzamosan szinte elárasztotta hazánkat az „európai”kultúra, amellyel együtt a magyar média is jelentős átalakuláson ment keresztül. A 1990-es évek végétől folyamatosan nő az internet hozzáférhetőség, ebből kifolyólag az idegen nyelvű média a nyelvtanulásban és a mindennapokban egyaránt beköltözött otthonunkba. Legnagyobb hatással az információs forradalom szülöttjeire, az Y és a Z generáció képviselőire van, akik már akarva, akaratlanul is ebbe a nyelvileg globalizált világba csöppentek bele. Kutatásomban próbáltam képet kapni arról, hogy az említett két generáció miként él a technikai fejlődés adta lehetőséggel a nyelvtanulás terén. Szerettem volna vizsgálódni az Y és Z generáció nyelvtanulási előmenetelével kapcsolatban, illetve kíváncsi voltam, hogyan tanultak, tanulnak nyelvet az iskolarendszerű képzés keretein belül, illetve azon kívül a mindennapi életük során.

A kutatásomat elsősorban személyes kapcsolataim révén interjúkat felvéve végeztem, így a legváltozatosabb nyelvtanulási módokkal, előmenetelekkel találkozhattam. Az interjú során tizenhét fő kérdést tettem fel, amelyek olyan területeket céloztak meg, mint a nyelvtanulás az iskolarendszerű képzésben, az iskolán kívüli nyelvtanulás, a nyelvvizsgarendszer kérdése, a családi környezet szerepe a nyelvtanulásban, a nyelvtanulási célok, a nyelvtanulás során használt technikai eszközök, illetve a média szerepe a nyelvtanulás során.

Eredeti hipotéziseim:

-

A fiatal generáció számára már természetesnek tűnik legalább egy idegen nyelv ismerete, idegen nyelven való média használat.

-

Hatékonyabban lehet tanulni idegen nyelvet, ha eredeti nyelven fogyasztjuk a különböző audiovizuális tartalmakat.

-

A mai magyar idegennyelv-oktatás nem kommunikáció központú, inkább a nyelvtani szabályok helyeződnek a fókuszba.

-

Aki kisiskolás korától folyamatosan tanul egy adott nyelvet, az rendszerint sokkal előrébb tart, mint a nyelvtanulást később kezdő társai.

-

A magyarok kevésbé preferálják az eredeti nyelven való tv/rádió/internet fogyasztást, használatot.

-

A nem szervezett oktatási keretek között szerzett nyelvtudás (külföldön élt, játékok révén, filmnézés stb.) nagy segítség a nyelvtanulás során.

-

Amennyiben elérhető a magyar verzió inkább azokat a szoftvereket használják az eredeti nyelvűekkel szemben.

-

A nyelvvizsga megszerzése miatt egyre többen választják a nyelvtagozatos osztályokat.

-

A nyelvvizsga megszerzése gyakran nem jelent biztos tudást a diákok részéről, értem ez alatt, hogy „éles” szituációban nem vagy nehezen képesek alkalmazni a megszerzett tudásukat.

-

A nyelvtanulási cél a nyelvvizsga megszerzése, nem feltétlenül a társalgási szint elérése az adott nyelven.

-

Az iskolán kívüli nyelvtanulást többen igénybe veszik, hogy sikeres érettségit, nyelvvizsgát tegyenek, annak ellenére, hogy magas óraszámban tanulnak idegen nyelvet az iskolában.

-

A nem iskolán belül szervezett nyelvtanulás hatékonyabb, mint a közoktatási képzés.

-

A tanulók szerint „reformra” lenne szüksége a mai magyar idegen nyelvoktatásnak ahhoz, hogy hatékony nyelvtudást szerezzenek.

Az interjúk kérdéseit úgy fogalmaztam meg, hogy megfelelő választ kapjak a hipotéziseim igazolásához vagy megcáfolásához. Az interjú válaszokat valamennyi esetben összevetettem a hipotéziseim vonatkozó részével, így próbálva azok beválását igazolni.

5.1 Nyelvtanulás az iskolarendszerben

Magyarországon a jelenleg érvényben lévő Nemzeti Alaptanterv szerint már az általános első évfolyamától lehetőség van az idegen nyelv tanulására, azonban legkésőbb negyedik osztályos korára minden diáknak kötelezően el kell kezdenie nyelvet tanulni. Az interjúkérdésekre adott válaszok alapján elmondható, amely nem reprezentatív, hogy valamennyi olyan megkérdezett, aki már alsó-tagozatos korától tanult iskolarendszerben egy adott nyelven, és azt tanulmányai során végig folytatta, vagy jelenleg is folytatja legalább sikeres nyelvi érettségiig, de leginkább középfokú nyelvvizsga megszerzéséig jutott. Ennek ellenére a megkérdezettek döntő többsége (huszonkettőből tizenhat válaszadó) elégedetlen az iskolarendszerű nyelvoktatással, mindössze öt pozitívan értékelő válaszadó volt. A negatívan értékelők között is megfigyelhetünk iskolatípusok szerinti megosztottságot. Voltak akik, az általános iskolai oktatással voltak elégedettek szemben a közép-és felsőfokú képzéssel, de egyeseknél megfigyelhető ennek fordítottja is. Összességében megállapítható, hogy nem az iskola szintje, vagy típusa határozza meg, hogy a diák elégedett vagy sem, hanem sokkal inkább a tanár, az alkalmazott nyelvoktatási technikák, valamint fontos az is, hogy a tanuló mennyire motivált. A nyelvoktatással kapcsolatban a leggyakrabban említett probléma az, hogy a nyelvi órák túlságosan is a nyelvtanra, a nyelvi típusfeladatokra koncentráltak, kevés az órákon a mindennapi életben is alkalmazott interakciók gyakorlása, így kialakul egy olyan mechanizmus a diákokban, hogy bár a feladatokat meg tudják oldani, de a gyakorlatban nem képesek az alkalmazott nyelvbe ültetni. Mindössze egy válaszadó volt, aki szerint az óraszám túl kevés a megfelelő nyelvtudás elsajátításához, szerinte mindenképpen szükséges lenne emelni azokat, és a felsőoktatásban néhány tantárgyat idegen nyelven kellene oktatni. (3. interjú) Ennek ellentmond, hogy a rendszerváltást követő időszakban folyamatosan az idegen nyelvi órák számának növelésétől várták a színvonal emelését, de ez nem következett be, amely feltehetően hatékonysági problémára utal. A nyelvvizsgarendszerrel kapcsolatban többen is úgy érzik, hogy az iskolarendszerű nyelvoktatás nincs szinkronban a nyelvvizsga követélményekkel, így az iskolában gyakorlatilag nem szerezhető meg a teljesítéshez szükséges tudás, külön magántanárokra, tanfolyamokra van szükség. Csupán egy olyan válaszadó volt, aki az iskolarendszerű képzés által külső segítség nélkül képes volt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére. A megkérdezettek közül egy interjúalany emelte ki azt, hogy tapasztalatai szerint a hazai nyelvoktatás túlzottan frontális oktatás keretein belül zajlik, sokkal inkább kooperatív,

csoportmunkára, a társalgásra, beszélgetésre kellene helyezni a hangsúlyt, ez összességében módszertani probléma, amely a hatékonysághoz kapcsolódik. (6. interjú) Kilenc olyan megkérdezett volt, akik szerint az oktatási rendszer mellett fontos megvizsgálni a tanárok és a tanulók nyelvtanuláshoz való hozzáállását is, így nem szabad önmagában csak az oktatási rendszert értékelni, az egyes tanárok, illetve tanulók egyéni hozzáállása is döntő fontosságú lehet a nyelvi előmenetel szempontjából. (4. 7. 12. 13. 17. 18. 20. 21. és 22. interjú) Érdekesség, hogy egy válaszadó kiemelte azt, hogy túlságosan gyakran szerepel az a kijelentés, hogy a magyarok idegennyelv-tudása mélyen átlagon aluli ez jelentősen rontja az önbizalmunkat, ami különösen akkor érzékelhető, ha „éles” helyzetben kell megszólalnunk idegen nyelven. (5. interjú) A kritikák között volt egy olyan, aki a modern módszerek és leginkább a modern technikai eszközök megjelenését hiányolja az osztálytermekből, valamint bírálja a tanárok régimódiságát, zárkózottságát az innovatív technológiáktól. (8. interjú) Volt két olyan válasz is, akik a rendszer hibájaként rótták fel, hogy több mint tíz éven át tartó folyamatos nyelvtanulás által sem tudták megközelíteni a középfokú nyelvtudás szintjét, annak eléréshez hathatós külső segítségre, intenzív nyelvtanfolyamokra volt szükségük. (10. és 11. interjú) Az Y és Z generáció szempontjából közelítve a nyelvoktatás hatékonyságának kérdését elmondható, hogy valamennyi elégedetlen megnyilatkozó, az Y generációba sorolható. A fenntartással elégedetten nyilatkozók szintén ezen korosztályt képviselik, a legfiatalabbak akik már a Z generáció tagjai jóval pozitívabban viszonyultak a nyelvóráikhoz. A nyelvet jobban beszélők mindegyikéről megállapítható, hogy külön egyéni motiváció is megjelenik nyelvtanulási útjaik során. Összességében elmondható, hogy azon diákok szerint, akik testközelből tapasztalják a nyelvoktatást, ami számos hibát tartalmaz, melyek miatt a nagyfokú befektetett energia ellenére sem sikerül megfelelő szintre jutni. Többek a rendszer elavultságát a nem megfelelő metodikát, módszertant, a nem eléggé szituáció orientált oktatást hozzák fel okként, de vannak olyanok is akik, a modern technika bevonását hiányolják, valamint néhány „önkritikus” interjúalany a nem megfelelő tanulói hozzáállást sorolja ide. A továbbiakban külön- külön veszem górcső alá az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, nyelvtanulási célokat, valamint alternatív módszereket vizsgálok, amelyet az Y és a Z generáció tagjai alkalmazhatnak nyelvtanulási szintjük emelésére.

5.2 Nyelvtanulás az iskolán kívül

Mint az előző fejezetből kiderült a megkérdezettek többsége nincs megelégedve az iskolarendszerű

nyelvoktatás

hatékonyságával,

eredményességével.

Azonban

a

követelményrendszer (nyelvvizsgák, nyelvi érettségi) szükségessé teszi, hogy megszerezzék az ahhoz szükséges tudásanyagot. Több lehetőségük is adódik, magántanárok szolgáltatásait vehetik igénybe, szervezett nyelvkurzusokra járhatnak, melyeket gyakran anyanyelvi lektorokkal indítanak, vagy éppen önállóan készülnek. Ebben a fejezetben az iskolán kívül történő nyelvtanulást vizsgálom, hangsúlyosan a magántanárok

és

a

nyelviskolák,

nyelvtanfolyamok

meghatározó

szerepével,

eredményességével. A megkérdezett interjúalanyok közül csupán három fiatal nem vett részt semmilyen iskolán kívüli nyelvoktatási lehetőségen, igaz fontos megemlíteni, hogy az egyikük édesanyja német szakos tanárként tevékenykedik. (14. 18. és 22. interjú) Az adott válaszokból kiderül, hogy az interjúalanyok több mint a fele magántanárt, és szervezett nyelvtanfolyamot is igénybe vett nyelvi tanulmányai során, többen jártak csak magántanárhoz, mint csak tanfolyamra. Az eredményességről megállapítható, hogy nincs nagy különbség a csak magántanárhoz járók, és a csak tanfolyamokon résztvevők nyelvtudási szintje között mindkét külső oktatási formát választó tanulók elérték a középfokú nyelvvizsga szintjét. Azok teljesítménye sem emelkedik ki, akik mindkét „képzést” kipróbálták, itt jellemzően arról van szó, hogy az egyik formában csalódtak és a másikhoz „menekültek”. Van egy olyan diák, aki mindkét irányt kipróbálta az iskolai képzés mellett, de ennek ellenére sem sikerült nyelvvizsga- bizonyítványt szereznie. (8.interjú) A nyelveket tekintve az angol számít sokkal eredményesebbnek, a válaszadók döntő többsége ebből a nyelvből érte el a középfokú nyelvvizsga szintjét. A német megfelelő szintű elsajátításához jellemzően jóval több időre volt szükségük a megkérdezetteknek, míg az angol magántanárokat inkább hónapokig „látogatják” a nyelvet tanulni vágyók, addig a németesek általában éveken át tanulnak külső tanárral. Ez utóbbi nyelvből egyébként senki nem szerzett felsőfokú nyelvvizsga bizonyítványt, szemben az angolul tanulókkal. Az Y generáció képviselői úgy tűnik, hogy sokkal nehezebben sajátítanak el nyelveket, mint fiatalabb Z generációs társaik, akiknek nyelvtanulási útjuk a kívánt cél eléréséig jellemzően sokkal könnyedebben halad. Egyedül náluk fordult elő, hogy semmilyen külső segítségre nem volt szükségük a kívánt nyelvtudás eléréséig. (18. interjú) Megvizsgáltam a nemek eloszlása szerinti nyelvtanulási motivációt, olyan szempontból, hogy mennyire korán kezdenek külső segítséget igénybe venni a nyelvtudás fejlesztésére. Ez

alapján elmondható, hogy a nők jóval korábban, gyakran már általános iskolai éveik során jelentkeznek magántanárhoz, vagy akár tanfolyamokra, míg férfi társaik inkább csak akkor kerülnek kapcsolatba ilyen oktatási formával, amikor végképp szükségük van rá érettségi előtt, de még inkább a diploma megszerzését megelőzően. Feltehetően ennek az a magyarázata, hogy a lányok szorgalmasabbak, előrelátóbbak ebben a tekintetben, valamint a szülő felelőssége is hangsúlyos lehet, mikor avatkozik bele gyermeke nyelvtanulásába. Ennek ellenére az etalonnak tartott középfokú nyelvtudás megszerzésének idejében nem mutatható ki szignifikáns különbség a nemek között. Mindkét nem esetében átlagosan a húszas éveik elejére tehető a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése. Valamelyest kivételnek tekinthetők ez alól a Z generációs megkérdezettek, akik jellemzően még tinédzser korukban − tizenhét éves kor környékén− teljesítik a középfokú követelményeket. Voltak olyan válaszadók, akik nem elsősorban az iskolai követelmények motiváltak nyelvtanulási szempontból, hanem az érdeklődési körük kívánta meg, adott nyelv, vagy nyelvek intenzívebb elsajátítását.(7. és 18. interjú) Közülük az egyik magántanároknál gyarapította tudását több nyelvből is, míg a másik személy inkább saját maga fejlesztette nyelvtudását hobbija által. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az iskolarendszerű nyelvoktatásunk önmagában nem képes megfelelő pillért nyújtani a követelmények teljesítéséhez, mindenképpen szükség van az iskolán kívül tanító nyelvpedagógusokra, a versenyképes nyelvtudás megszerzéséhez. Bár önmagában gyakran ez sem elegendő a siker elérésére mégis úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen, hogy egy mai diák, hallgató kapcsolatba kerüljön ezzel a formával. A rendszerváltást környékén elterjedt lett a magán nyelviskolák rendszere, majd a fokozatos óraszámemeléssel próbálták javítani az idegen nyelvtudás helyzetét, de úgy tűnik, hogy még mindig nem elegendő az iskolai nyelvoktatás keretein belül zajló tanítás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mint az iskolában úgy a nyelviskolákban is nagy szerepet kapnak az oktató módszerei, felkészültségi szintje, személyes attitűdjei azonban – talán a kötetlenebb oktatási szabályok miatt, értem ez alatt a szabadabb nyelvoktatást − jelentősebb jobb eredménnyel büszkélkedhetnek a nyelvoktatásban.

5.3 Nyelvvizsga kérdése, problémái a tanulók szemével

A nyelvvizsga akkreditálásnak bevezetése óta, 2000-től számos nyelvvizsgaközpont jött létre, mely oka, hogy a nyelvvizsga megszerzése alapkövetelmény lett a diploma átvételéhez, sőt napjainkban már az egyetemi felvételihez is elengedhetetlen. Mind az idősebb, mind a fiatalabb generációk képviselői körében megoszlanak a vélemények a nyelvvizsga

szükségességével kapcsolatban, mivel a nyelvvizsga megléte nem jelenti azt egyértelműen, hogy az azzal rendelkező egyén a gyakorlatban is kamatoztatható nyelvtudással rendelkezik. Többen gondolják úgy, hogy a nyelvvizsga megszerzéséhez nem elegendő a közoktatásban elsajátítható tudás, nincs összhangban a közoktatásban átadott tananyag a nyelvvizsga elvárásaival. (1. 2. 6. 8. 12. és 15. interjú) Ennek következtében a tanulók nyelviskolákba, magántanárokhoz kényszerülnek járni, amely igen költséges lehet számukra. Sokan úgy gondolják, hogy a nyelvvizsga bizonyítvány kötelezővé tétele egy olyan jelentős nyelvoktatási piacot nyitott, melynek kiaknázására számos intézmény alakult és a magánoktatók többségének ez a mai napi nyújt megélhetést, így bár a nyelvvizsga rendszernek tapasztalható haszna nincs, a rendszert fenn kell tartani. (2. és 8. interjú) Az alábbiakban az érintett diákok véleményét

vizsgálom az előbb említett feltételezések tükrében.

Megkérdeztem

válaszadóimat, hogy rendelkeznek-e valamelyik idegen nyelvből nyelvvizsgával és kíváncsi voltam, hogy hogyan érzik ők maguk, ehhez milyen nyelvtudás társul. Nyelvvizsgával rendelkező interjúalanyaim többsége úgy ítélte meg, hogy bizonyítványa mellé nem kapott hasznosítható nyelvtudást, körülbelül minden harmadik, negyedik válaszadó semleges állásponton volt a vizsga hasznosságát illetően. Ezen válaszadók általában azon az állásponton voltak, hogy bár a nyelvvizsgarendszer elgondolása jó, de a teljes hasznosságához számos reformot kellene véghezvinni. Ezek közül a legfontosabb, hogy hatékonyabban szinkronizálják a közoktatásban tanított idegen nyelvek követelményrendszereit a középfokú nyelvvizsgák elvárásaival. Volt, aki úgy érezte, hogy a bizonyítvány által nyújtott középfokú nyelvtudás megfelelő alapot nyújt a további nyelvtanuláshoz, de sokkal fontosabb lenne a gyakorlatban kevésbé használt nyelvi „finomságok” visszaszorítása a gyakorlati beszélt nyelv oktatásával szemben. (5. interjú) Akadt olyan válaszadó is, aki bár egyetért a nyelvvizsgarendszerrel azonban a felsőoktatási felvételit és a diplomaszerzést sem kötné ahhoz, meglátása szerint ez pedagógiai kérdés olyan szempontból, hogy vannak olyan szakmák, melyek végzéséhez nem szükséges idegen nyelvtudás. (7. interjú) Amelyekhez szükséges, azokhoz úgyis megszerzi a hallgató az adott tudást. Néhány tanuló elmondása szerint a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványához egyáltalán nem társítható komolyabb gyakorlati nyelvtudás. Számukra szinte kizárólag a diplomamegszerzéséhez volt szükség a nyelvvizsgához ők további nyelvtanulást jellemzően már nem is terveznek, szemben azokkal, akik úgy érzik, hogy a jövőbeni boldogulásukhoz még további nyelvtanulásra lesz szükségük. Az elmondottak alapján igazolható az az állítás, hogy azon tanulók, akik úgy érzik, hogy szükségük van későbbi pályafutásuk során nyelvtudásra sokkal ambiciózusabbak is

nyelvtanulási téren, azonban a közoktatási nyelvoktatási modell számukra sem nyújt megfelelő tudásanyagot nekik is szükségük van nyelviskolák magántanárok segítségére. Összegzésképpen elmondható, hogy a megkérdezettek nagyobb hányada nincs megelégedve a nyelvvizsga rendszerünkkel, sem az általa igazolt tudásszinttel, sem annak követelményeivel. Többen álltak elő reformjavaslatokkal, amelyek által hatékonyabban működhetne a rendszer azonban voltak olyanok is, akik a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését a „szükséges rossz” kategóriába sorolták és az egész folyamat egy életre elvettet a kedvüket a nyelvtanulástól.

5.4. Audiovizuális eszközök használata idegennyelv-tanulás során az iskolában és otthon

Az elmúlt másfél évtizedben robbanásszerű informatikai fejlődés következtében rohamosan elterjedt az internet használat mind intézményi, mind lakossági szinten. A 2000-es évek elején is szinte valamennyi oktatási intézmény rendelkezett internet hozzáféréssel és az otthonokban is egyre inkább terjedni kezdett. Ezzel egyetemben szintén jelentős fejlődésen ment keresztül a digitális televíziózás, amely napjainkra olyan szintre jutott, hogy adott műsort számunkra szimpatikus nyelven nézhetünk végig, vagy éppen megállíthatjuk, és újra nézhetjük az egyes jeleneteket. Az elmúlt öt évben megjelentek az úgynevezett okostelefonok is, amelyek szintén nagy szerepet töltenek be az Y és Z generáció tagjainak életében. A kutatásom során szerettem volna képet kapni arról, hogy ezen eszközök milyen szerepet töltenek be az említett két generáció iskolai és otthoni nyelvtanulásában. A megkérdezettek többsége már az általános iskolában találkozott olyan technikai eszközökkel, melyek a nyelvtanulásukat segítették, többnyire ez a magnó és a CD-lejátszó volt. Érdekesség, hogy a televízió is hozzáférhető volt minden megkérdezett tanuló számára, de mégis csupán hét esetben számoltak be arról, hogy használták is tanulásuk során. (3. 4. 6. 7. 8. 12. 14. 15. 16.17. 21. és 22. interjú) A középiskolákban folytatódott az általános iskolai trend azzal a kiegészítéssel, hogy itt már gyakrabban megjelentek az idegen nyelvű filmek a nyelvtanulás során. A két interjúalany esetében volt olyan videó-csomag, amely a tankönyvhöz tartozott, melyet rendszeresen használtak. (3. 7. 12. 14. és 15. interjú) Egy válaszadó esetében állt rendelkezésre nyelvi labor a középiskolai tanulmányai során, mely elmondása szerint nagyban hozzájárult a megfelelő tudás szint eléréséhez. (1. interjú) A nyelvi laborról elmondható, hogy a kor technikai, informatikai vívmányait használja fel nyelvtudás fejlesztéséhez. Az egyetemen folyó nyelvi kurzusokon többnyire nem jelenik meg semmilyen audiovizuális eszköz, csupán egy megkérdezett számolt be arról, hogy ilyen eszközök széles spektrumával találkozott felsőfokú tanulmányai során, igaz ő nyelvi szakos volt. ( 7. interjú) A többiek

esetében is csak elvétve fordult elő a magnó, CD-lejátszó használata. Az eredmények alapján szembetűnő, hogy ezen eszközöket legszélesebb skálán a középiskolákban alkalmazták a nyelvtanulás fejlesztésére, míg általános iskolában főleg az audio eszközökre koncentráltak, a felsőfokú oktatásban szinte teljesen mellőzték ezen eszközök használatát. Az interjúalanyok elmondása alapján leginkább a középiskolai, valamint az egyetemi tanulmányiak során fordult elő, hogy olyan jellegű házi feladatot kaptak, melyet valamilyen audiovizuális eszköz segítségével tudtak megoldani. A legtöbb ilyen feladat arról szólt, hogy otthon valamilyen filmet kellett megtekinteni, zeneszöveget kellett fordítani, esetleg weboldalakat megtekinteni, volt, akinek online orientációs játékok segítségével kellett otthon fejleszteni a szókincsét (5.interjú), de olyan válaszadók is voltak, akiknek csupán ajánlották, hogy otthon nézzenek meg idegen nyelvű filmeket, de nem várták el kötelezően. (3. 6. 12. 14. 15. és interjú) Néhány válaszadó arról számolt be, hogy középiskolai tanulmányaik alatt nem is igazán jöhettek szóba ilyen házi feladatok, mivel akkoriban még nem volt a maihoz hasonló internet lefedettség az otthonokban. (9. 10. és 11 interjú) Az egyik Z generációs megkérdezett ezzel szemben olyan választ adott, hogy tőlük nyelvóra keretein kívül például történelem órán is gyakran kérik, hogy idegen nyelvű weboldalakat olvassanak otthonunkban. (18. interjú) A válaszok alapján elmondható, hogy a számtalan lehetőség közül a pedagógusok a nyelvórákon, a korábban említett eszközök töredékét használják fel tanítás során. Megosztottság figyelhető meg abból a szempontból, hogy kaptak-e olyan házi feladatot, mely igényelt volna valamilyen audio- audiovizuális eszköz használatot. A jellemzően idősebb Y generációs megkérdezettek szinte kivétel nélkül nem kaptak ilyen feladatokat, melyet saját maguk is azzal magyaráznak, hogy még nem állt rendelkezésre széles körben internet kapcsolat, míg a döntően a fiatalabb Z generációs megkérdezettek esetében a tanáraik bátrabban nyúlnak ehhez az eszközhöz, ha házi feladatról van szó. Arra a kérdésemre, hogy előfordult-e már, hogy azért nem olvasott el egy számára érdekes témájú oldalt, mert az idegen nyelvű volt a válaszadók háromféle válasz között foglaltak állást egyenlő arányban ezek pedig a következők: voltak, akiket különösebben nem zavart (1. 7. 14. és 18. interjú), voltak, akik azonnal elnavigálnak, ha egy ilyen oldal töltődik be (10. 11. 16. 21. és 22. interjú), illetve volt egy köztes csoport, akik bár nem örülnek neki, de szótárazással fordítással megoldják a problémát. (4. 5. 12. 13. 14. 15 és 21. interjú) Szerettem volna megtudni, hogy a mindennapi internethasználat során mekkora szerepet kapnak idegen nyelvű oldalak a fiatalok esetében, életében. A válaszadók többsége valamilyen gyakorisággal használ idegen nyelvű oldalakat a napi rutinjuk folyamán főleg a tanulmányaikhoz szükséges információkat, híreket, illetve külföldi webshopokat használnak, de akadt olyan válaszadó is, aki szándékosan

nyelvtanulási célzattal különböző nyelvekre állította be egyes gyakran látogatott weboldalait például youtube, facebook, és levelezőrendszer. Többeknek itt is szüksége van szótárhasználatára, de ez nem szegi kedvüket az ilyen oldalak látogatásától. Továbbá kitértem az interjú során arra a kérdésre is, hogy mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program. Az interjúalanyok többsége számára nem fontos, hogy kizárólag magyar nyelvű programokat használjanak, elboldogulnak az idegen nyelvűekkel is.(7. interjú) Érdekesség, hogy azok számára sem fontos a magyar nyelvű programok használata, akik egyébként elzárkóznak az idegen nyelvű tartalmaktól, a programokban előforduló kifejezéseket, már ők is rutinszerűen ismerik. (8. 10. 11. 21. és 22. interjú) Volt olyan válaszadó is, aki kimondottan kereste az idegen nyelvű alkalmazásokat is, mivel így gyakorolta meglévő nyelvtudását. (7. interjú) Csupán egy válaszadó volt, aki számára hangsúlyosan fontos, hogy magyar nyelven szóljanak hozzá a számítógépes programjai. (8. interjú) Szerettem volna megtudni, hogy a fiatalok mennyire élnek azzal a lehetőséggel, hogy online

bármikor

hozzáférhetnek

idegen

nyelvű

tartalmakhoz,

melyet

elsősorban

nyelvtanulásuk fejlesztéséért keresnek fel. A megkérdezettek egy kivételtől eltekintve mind azon az állásponton voltak, hogy ez nagyszerű lehetőség, mely elsőként számukra adatott meg, hiszen a korábbi generáció nem részesülhetett ebben a kivételes lehetőségben. (3. interjú) Néhányan kihangsúlyozták, hogy valóban kiváló lehetőség a nyelvtanulás továbbfejlesztéséhez, azonban szükséges hozzá egy megfelelő alaptudás is. (9. és 10 interjú) Voltak olyanok is, akik elismerik, hogy ez tényleg egy jó eszköz a nyelvtudás építésére, azonban saját bevallásuk szerint nincs elég szorgalmuk ezt kiaknázni. (2. 6. 11. 13. 21. és 22. interjú) Összevetve az előbb említetteket megállapíthatjuk, hogy az audiovizuális eszközök használata az idegennyelv-tanulás során mind az iskolai, mind az otthoni alkalmazás tekintetében kiváló lehetőség, hogy fejleszthessük meglévő nyelvi készségeinket. Ezen eszközök elterjedése, elérhetősége elsősorban az Y és Z generáció számára vált teljessé, éppen ezért beépült a mindennapjaikba és gyakran észre se veszik, hogy milyen rendszerességgel használnak nap mint nap idegen nyelvű oldalakat, programokat. Bár az említett oldalak, programok megértése nem mindig gördülékeny, de kis szorgalommal megértésük problémamentessé tehető.

5.5. Idegen nyelvű audiovizuális médiafogyasztás

2013-ban hazánkban megtörtént a digitális átállás, amelynek segítségével már országos szinten is a lakásokba költözhettek az eredeti nyelven megszólaló filmek, műsorok. Korábban

és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban a szinkronizált televíziós műsorok, illetve filmek, melyek a televíziózás kezdetétől kiszolgálják a nézőket miközben jelenleg is számtalan szinkronstúdió működik. Az utóbbi időben az Y és Z generáció megjelenésével létrejött egy olyan egyre erősebb réteg, amely vágyik arra, hogy a tartalmakhoz eredeti nyelven férjen hozzá. Ők gyakran azzal magyarázzák az eredeti nyelv iránti vágyukat, hogy a szerintük egyre rosszabb minőségű magyar szinkronok, jelentősen lecsökkentik, az eredeti film adta élmények minőségét, így nem kapnak meg az élvezhetőség szempontjából, fontos és utánozhatatlan fordulatokat, hangulatokat. Ez a réteg gyakran a televízió felől az internet felé orientálódik, hogy ezen kívánságát kielégíthesse. (1. 5. 7. 18. interjú) Az internet elterjedésével könnyebben beférkőztek a mindennapjaikba az ilyen jellegű médiatartalmak.

A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az idegennyelű

médiafogyasztás hatékonyan képes segíteni a nyelvtanulást éppen ezért használják is ilyen célból, sőt gyakran megemlítik azt is, hogy bizonyos szintű nyelvtudás elérésekor már nagyságrendekkel élvezetesebb is az eredeti nyelvű média szinkronos társánál. Azon válaszadók, akik nem tudták igazolni a hipotézisem és nem érezték fejlesztőnek önmagukra nézve az idegen nyelvű műsorokat, legtöbbször azzal a problémával küzdöttek, hogy az idegen nyelvű média alapjainak megértéséhez sem volt megfelelő nyelvtudásuk, így inkább idegesítette őket az. (6. 8. 10. interjú) Voltak semleges nézőponttal bíró megszólalók is, akik közül többen úgy érezték, hogy kevésbé szórakoztató az eredeti nyelvű média, különösen felirattal, mert az megosztja a figyelmet és így csökkenti a szórakoztató értéket, de ők is belátják, hogy a nyelvelsajátítást nagyban segíti ez a médiafogyasztási mód. (2. és 11. interjú) Voltak, akik csak az érdeklődési körükbe nagyban illő speciális műsorokat általában dokumentumfilmeket néznek idegen nyelv. (13. és 18 interjú) Olyan is volt, aki csak idegen nyelvi dialektusok, speciális szófordulatok megértése céljából hívják segítségül az eredeti nyelvű média anyagokat. (7. interjú) Volt, aki személyes kapcsolatai által olyat tapasztalat, hogy egy olyan országból származó egyén, akinek hazájában minden tartalom kizárólag eredeti nyelven érhető el, csupán a médiából elsajátított egy számára addig teljesen ismeretlen idegen nyelvet. Többen szeretnék azt is, hogy a tv nézők maguk dönthessék el, hogy az adott műsort szinkronosan, vagy eredeti nyelven óhajtják megnézni. A digitális átállás következtében erre nagy valószínűséggel rövid időn belül nagy lefedettséggel sor kerül. Elmondhatjuk, hogy az idegen nyelven történő médiafogyasztás napjainkban egyre nagyobb teret hódít különösen az Y és a Z generáció képviselői körében, viszont őket is jelentősen megosztja ez a kérdés. A megosztottság hátterében gyakran az egyén nyelvtudási szintje áll, akiknek a tanulmányaik során problémáik voltak a nyelvvel ők többnyire ezt a

médiafogyasztási és burkoltan tanulási lehetőséget sem preferálják, szemben azokkal akik, nyelvtudása olyan szinten van, hogy képesek élvezni az eredeti nyelven történő filmezés szépségeit. A digitális átállás feltehetően nagy segítség lesz azok számára, akik már nyitottak az eredeti nyelvű tartalmakra, valamint azok részére is, akik technikai okok miatt eddig nem tudtak hozzáférni ezekhez a filmekhez, műsorokhoz. Véleményem szerint az eredeti nyelven történő médiafogyasztás által jelentősen emelkedhet az ország lakosságnak nyelvtudási szintje. Kíváncsi voltam olyan összefüggésekre, hogy mutatható-e ki kapcsolat miszerint jobb nyelvtudással rendelkeznek azok, akik előszeretettel fogyasztanak idegen nyelvű médiát, vagy éppen kimutatható előnyben vannak azok, akik a tanórákon modernebb technikai eszközöket alkalmaztak. Érdekelt még az, hogy a többévnyi idegen nyelv tanulása után eltudná-e képzelni az életét idegen nyelv használata nélkül. A válaszokból kitűnik, hogy a valóban jobb nyelvtudással rendelkezők több eredeti nyelvű médiát fogyasztanak, és itt számba kell vennünk azt is, hogy a nyelvtudás és az eredeti nyelvű média erős kölcsönhatásban állnak egymással.

Interjúim alapján nem mutatható ki érdemi

különbség azon tanulók előre haladása között, akik használtak a nyelvórákon modern technikai vívmányokat, és akik, nem. Két olyan válaszadó volt, aki a többévnyi idegennyelvtanulás után is el tudná képzelni a jövőjét idegen nyelv ismerete nélkül. A vizsgált mintában szereplő Y generációs tanulók közül kilenc fő rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, a Z generáció képviselői között ez a szám hat fő. Ez az eredmény nagyon jónak mondható, mivel a Z generációs fiatalok egyaránt a tizenhetedik életévükben járnak. Feltehetően befolyásolhatja ezt az eredményt az is, hogy mely tanulók jártak korábban nyelvi tagozatos osztályba, vagy éppen nyelvi előkészítő évfolyamba. Az Y nemzedékbe tartozó fiatalok esetében három főről mondható el, hogy nyelvi tagozatos volt, míg a Z nemzedékhez tartozók körében ez a szám öt fő. Megjegyzendő még, hogy azon fiatalok, akik nyelvtagozatos osztályba jártak mindnyájan rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával. Ezen eredmények alapján biztató jövőkép tárulhat elénk hazánk idegennyelv-ismereti mutatóit illetően, megkezdhetjük a felzárkózást a térség többi országához képest.

6. Összefoglalás

6.1 Az eredmények elemzése- a hipotézisek beválása- következtetések

Az interjúk elemzésének eredményeit összevetettem a hipotéziseimmel, szerettem volna egyértelműen megerősíteni, vagy cáfolni azokat. Az első hipotézisem az volt, hogy a fiatal generáció számára már természetesnek tűnik legalább egy idegen nyelv ismerete, idegen nyelven való média használat. Úgy gondoltam, hogy a fiatalok, akik már a rendszerváltás utáni nyelvoktatási szisztéma szerint szabadon választhattak idegen nyelvet tanulmányaik során, olyan nyelvtudással rendelkeznek, mely által biztosan használnak idegen nyelvű tartalmakat mindennapjaikban. A mintában szereplő diákok azok az Y és Z generációba tartozó fiatalok, akiknek megfelelő hátterük van ahhoz, hogy a vizsgált infokommunikációs eszközökhöz otthonaikban hozzáférjenek. Ők már egy olyan globalizált világban nőttek fel, ahol a digitalizáció, illetve az internet használat már születésük óta jelen van. A hipotézisem beigazolódott, mivel a válaszadók döntő többsége (18-4) úgy gondolja, hogy nem tudja elképzelni idegen nyelv tanulása, használata nélkül az életét. Elmondásuk szerint a ma világban már idegennyelv-tudás nélkül nem lehet helyt állni sem a munkaerőpiacon, sem a továbbtanulás szempontjából, mivel mindenhol elvárt legalább egy idegen nyelv ismerete. Ezt igazolja az is, hogy a huszonkét válaszadó közül tizennyolc felelt igennel, és csupán négy fő válaszolt nemmel arra a kérdésemre, hogy használ-e idegen nyelvű

weboldalakat.

Mindössze

négy

interjúalany

rendelkezik

olyan

megfelelő

nyelvtudással, mellyel képes megérteni az általa tanult (egy vagy két) idegen nyelvű online tartalmakat. Közülük három megkérdezett Z generáció tagja. Csupán négy fő volt, aki egyből tovább lép, ha idegen nyelvű tartalomra navigál, közülük három Z a generáció képviselője. A második hipotézisem az volt, hogy hatékonyabban lehet tanulni idegen nyelvet, ha eredeti nyelven, fogyasztjuk a különböző audiovizuális tartalmakat. Úgy véltem, hogy a vizsgált réteg számára nagy segítséget nyújt a nyelvtanulásban az a lehetőség, hogy hozzáférhetnek különböző eredeti nyelvű audio-és audiovizuális tartalmakhoz. A megkérdezettek közül csupán egy válaszadó volt, aki nem látott lehetőséget abban, hogy hozzáfér ilyen tartalmakhoz, így a hipotézisem beigazolódott. A harmadik hipotézisem szerint a mai magyar idegennyelv-oktatás nem kommunikáció központú, inkább a nyelvtani szabályok helyeződnek a fókuszba. Ezen hipotézisem teljesen egyértelműen beigazolódott a válaszok alapján, mivel szinte minden válaszadó megemlítette

azt a problémát, hogy a nyelvórákon a szükségesnél jóval több időt fordítanak a nyelvtani szerkezetekre, a gyakorlati kommunikáció alkalmazásának rovására. Következő állításom szerint, aki kisiskolás korától folyamatosan tanul egy adott nyelvet, az rendszerint sokkal előrébb tart, mint a nyelvtanulást később kezdő társai. A minta alapján elmondható, hogy a megkérdezettek mindegyike rendelkezik legalább nyelvi érettségivel, de nyelvtudásuk nem függ egyértelműen attól, hogy mennyire korán kezdték el a nyelvtanulást, ezért további kutatásra van szükség az adott kérdéskörben. Az ötödik feltételezésem az volt, hogy a magyarok kevésbé preferálják az eredeti nyelven való tv/rádió/internet fogyasztást, használatot.Ezen állításom nem igazolódott be, hiszen a megkérdezettek többsége (a Z generációs válaszadók 100%-a) legalább specifikus tartalmakat szívesen néz eredeti nyelven, de az Y generációsok döntő többsége is szívesen él ezzel a lehetőséggel, inkább azoknak jelent gondot az eredeti nyelvű tartalom, akik olyan szintre sem jutottak el, hogy az alapokat megértsék. A hatodik hipotézisem az volt, hogy nem szervezett oktatási keretek között szerzett nyelvtudás, nagy segítség a nyelvtanulás során. Ez az állításom beigazolódott, mert minden megkérdezett elérte a középfokú nyelvvizsgát, aki részt vett valamilyen tanfolyamon, vagy járt magántanárhoz. A következő feltételezésem, hogy amennyiben elérhető a magyar verzió inkább azokat a szoftvereket használják az eredeti nyelvűekkel szemben. Ez a hipotézisem nem igazolódott be, ugyanis a válaszadók döntő többsége mindennapjaiban elboldogul az idegen nyelvű szoftverek használatával, hiszen az informatikai fejlődésnek köszönhetően ezen idegen szakszavak szinte már teljesen beépültek a magyar nyelvbe. A nyolcadik hipotézisemben azt vetettem fel, hogy a nyelvvizsga megszerzése céljából egyre többen választják a nyelvtagozatos osztályokat. Nem igazolódott be egyértelműen ez a kijelentésem, viszont nagy különbség van az Y és a Z generáció képviselői között, mivel az Y generáció képviselői közül csupán egy alany volt nyelvi tagozatos középiskolai tanulmányai során, addig a Z generációsok közül mindenki az volt. A kilencedik állításom azt a kérdéskört vizsgálta, hogy a nyelvvizsga megszerzése gyakran nem jelent biztos tudást a diákok részéről, értem ez alatt, hogy „éles” szituációban nem, vagy nehezen képesek alkalmazni a megszerzett tudásukat. Többségében olyan válaszokat kaptam, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy idegen nyelvi környezetben nyelvvizsgabizonyítvány megszerzése mellett is csak nehezen boldogulnának az érintett fiatalok. Ez a hipotézisem beigazolódott.

A tízedik feltételezem az volt, hogy a nyelvtanulási cél a nyelvvizsga megszerzése, nem feltétlenül a társalgási szint elérése az adott nyelven. Ezt az állítást nem tudtam megerősíteni, sem cáfolni, mivel nem érkeztek jelentős arányban olyan válaszok, amelyek alapján ez igazolható, vagy cáfolható lenne. További kutatások szükségesek ezen probléma felderítésére. A következő hipotézisem szerint az iskolán kívüli nyelvtanulást többen igénybe veszik, hogy sikeres érettségit, nyelvvizsgát tegyenek, annak ellenére, hogy magas óraszámban tanulnak idegen nyelvet az iskolában. Ez a feltételezésem beigazolódott, mivel három interjúalanyon kívül mindenki részt vett valamilyen iskolán kívüli nyelvtanításon, annak érdekében, hogy megfelelő eredménnyel zárjon az adott vizsgán. Az utolsó előtti hipotézisem szerint a nem iskolán belül szervezett nyelvtanulás hatékonyabb, mint a közoktatási képzés. Ez az állításom nem igazolódott be és cáfolni sem lehet, mivel a kapott válaszaimból nem derült ki egyértelműen, hogy az adott tanuló az iskolarendszerben vagy azon kívül szerzett nagyobb tudást. A téma vizsgálata további kutatásokat igényel. Az utolsó feltételezésem az volt, hogy a tanulók szerint „reformra” lenne szüksége a mai magyar idegen nyelvoktatásnak ahhoz, hogy hatékony nyelvtudást szerezzenek. A megkérdezettek döntő többsége szerint szükség lenne változtatásokra, mivel úgy érzik, hogy nincs összhangban az elvárásokkal az oktatási anyag, de különösen probléma, hogy a valós kommunikatív nyelvhasználati képességeket nem sajátítják el megfelelően a nyelvórákon. A hipotézisem egyértelműen beigazolódott.

6.2 Tanulságok, reflexiók

Tanulságként elmondható, hogy a hipotéziseim nagy része beigazolódott, tizenhárom állításomból hetet sikerült egyértelműen igazolni, három esetben további kutatásokat igényel a kérdéskör feltárása, míg szintén három esetben nem sikerült igazolni a feltételezéseimet. Beigazolódott az, hogy a fiatalok számára már az idegen nyelv használata természetesnek tűnik, teljesen az életük részévé vált. Szintén beigazolódott, az, hogy az idegen (eredeti) nyelvű médiafogyasztás nagyban elősegíti a nyelvtanulást. Kiderült az is, hogy a diákok szemével a magyar idegennyelv-oktatás túlságosan nyelvtan központú a gyakorlati kommunikációval szemben. Továbbá beigazolódott az is, hogy a nem iskola rendszerű nyelvtanulási lehetőségek nagy segítséget jelentenek a nyelvi előrehaladásban. Beigazolást nyert, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése gyakran nem jelent hasznos tudást a tanulók számára. A magas iskolai óraszám a tanulók tapasztalata szerint nem elég a nyelvvizsga- bizonyítvány megszerzéséhez, ahhoz külső segítséget is igénybe kell venniük.

Ennek megfelelően a tanulók szinte mindegyike úgy véli, hogy reformra lenne szüksége a magyar iskolai nyelvoktatásnak. Nem sikerült igazolnom három állításomat, melyek a következők voltak. Úgy gondoltam, hogy a magyarok nem preferálják az eredeti nyelvű média tartalmakat, ennek éppen az ellenkezője igazolódott be. Azt is feltételeztem, hogy a számítógépet használók elsősorban a magyar nyelvű szoftvereket részesítik előnyben, amennyiben azok hozzáférhetőek, ez sem igazolódott be, hiszen egyik válaszadónak sem volt különösebben fontos, hogy magyar legyen az általa használt program. Feltételeztem, hogy a nyelvvizsga megszerzését célozva sokan választják a nyelvtagozatos osztályokat, azonban ezen állításom sem nyert beigazolást, megjegyzendő azonban, hogy csak a Z generáció vizsgálata esetén egyértelműen beigazolódott volna a feltevésem. Három hipotézisem eldöntése további kutatásokat igényel. Úgy gondoltam, hogy az a tanuló, aki már kisiskolás korától elkezd tanulni egy adott nyelvet, jóval magasabb nyelvtudási szintre jut, mint aki később kezd el egy adott nyelvet tanulni, ezt azonban a kapott válaszokból nem tudtam egyértelműen meghatározni. Azon a véleményen voltam, hogy a fiatalok nyelvtanulási célja a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése, nem pedig a gyakorlati használható kommunikációs szint elérése, azonban a kapott mintából ezen állítás sem dönthető el határozottan, a problémakör eldöntéséhez további kutatás szükséges. Csak úgy, mint azon hipotézisem esetében melyben azt állítottam, hogy az iskolán kívüli nyelvi képzés hatékonyabb az iskolainál.

A reflexióm az, hogy a magyarországi nyelvoktatás helyzete a megítéléssel szemben közel sem mutat olyan sötét képet, mint amit gyakran hallani lehet a hazai és nemzetközi felmérések alapján. Kutatásom alapján úgy tűnik, hogy a Z generációs fiatalok esetében már javulnak a nyelvtudási kompetenciák, az őket megelőző Y generációhoz képest. Ez talán nagyban köszönhető az informatika térhódításának a nyelvtanulás területén, valamint az otthonokban egyre inkább elterjedt internethasználatnak. A hazai nyelvoktatási helyzetről az érintett tanulók tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hatékonysággal vannak még problémák, reformokra, változásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a jelenlegi magas óraszámok mellett határozott fejlődés menjen végbe nyelvoktatásunk terén.

Irodalomjegyzék

Balázs Éva- Kocsis Mihály- Vágó Irén (szerk): Jelentés a magyar közoktatásról 2010 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2011

Csapó Benő: A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők Iskolakultúra 11. évfolyam 8. szám 25-30.p

Dringó Horváth Ida-Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök az idegen nyelvoktatásában Új Pedagógiai Szemle 4-5. szám 2004 38-51.p

Dr. Fehér Péter: Netgeneráció: Mivel töltik az időt? 2010. július 06. http://hvg.hu/tudomany/20100705_netgeneracio_2 (letöltés dátuma: 2014.01.31)

Dr. Pais Ella Regina: Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához, 2013 TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok (letöltés dátuma: 2013. 12.04)

Candidate Countries Eurobarometer, 2001 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/cceb/2001/cceb20011_en.pdf

Europeans and their languages Eurobarometer, 2006 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_243_en.pdf

Europeans and their languages Eurobarometer, 2012 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_en.pdf

Language Skills-Number of foreign languages known (self-reported) by education attainment level Eurostat (2007, 2011) http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do;jsessionid=9ea7d07d30e2 c89f1deca8fc465bacb0ea9b466f7801.e34OaN8PchaTby0Lc3aNchuMchiSe0

Education and training-Pupils learning English/ French/ German Eurosat, 2012 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps000 57&plugin=1

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps000 58&plugin=1

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps000 59&plugin=1

Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2007 107136.p

Kovács László: Nyelvtanulás és nyelvoktatás az információs társadalomban rövid áttekintés In: Balázs Géze/ Bódi Zoltán (szerk.) : Az internetkorszak kommunikációja, Budapest Gondolat Infonia 115-125 p.

Központi

Statisztikai

Hivatal

Népszámlálás

2011

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia

Laki Mihály: Az idegennyelv-oktatási piac átalakulása Közgazdasági Szemle 2006, október 53.évfolyam, 10. szám 880-901.p

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács, Budapest, 2012. május 23. Kid.Comm 2 kutatási eredmények-a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai

NikolovMarianne és Vígh Tibor: Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége In: Csapó Benő (szerk.) : Mérlegen a magyar iskola Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 2012 241-188.p http://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf (letöltés dátuma: 2014. 01. 17)

Osváth Andrea: Ki tanít kit? Valódi generációk és változó kommunikáció a kibertérben Szellem és Tudomány 2013.1. szám 52-62.p

Pintér Dániel Gergő: Semmivel sem törődik a Z generáció- Média 2.0. Az új média, vagy ami maradt belőle 2013.04.18. http://media20.blog.hu/2013/04/18/a_boseg_zavara_121 (letöltés dátuma: 2013.11.01)

Tari Annamária: Y generáció Jaffa Kiadó, Budapest, 2010

Tari Annamária: Z generáció Tercium Kiadó, Budapest, 2011

Vágó Irén: Nyelvtanulási utak Magyarországon In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2007, 137-174.p

Az angol helyett a német lesz az első nyelv – Index.hu 2012.november.05. http://index.hu/belfold/2012/11/05/az_angol_helyett_a_nemet_lesz_az_elso_nyelv/

A nemzeti idegennyelv-tudás fejlesztésének stratégiája, Fehér Könyv

Résumé

Dans le système éducatif hongrois d’aujourd’hui, l’enseignement des langues étrangères est une priorité, vu que son importance est de plus en plus visible aussi bien dans les études supérieures que dans la vie intellectuelle. Le thème de mon mémoire est le rapport entre l’efficacité de l’enseignement des langues étrangères et les media. J’ai choisi ce thème parce que – en tant qu’étudiante – je voudrais savoir pourquoi la Hongrie figure en queue de peloton en ce qui concerne la connaissance des langues étrangères d’après les différents sondages reposant sur les propres aveux des gens, alors qu’elle dispose des meilleures conditions en Europe. J’aurais voulu avoir une image précise des performances des apprenants hongrois et de la façon dont les générations Y et Z, qui étudient actuellement dans l’enseignement secondaire et supérieur, utilisent les différents moyens audiovisuels durant leurs études et aussi savoir s’ils utilisaient souvent une langue étrangère dans leur vie de tous les jours. J’ai émis quelques hypothèses que je m’efforce d’étayer par mes propres recherches et j’espère aider le lecteur à se faire une idée de la relation entre l’enseignement des langues étrangères et les media.

J’ai tenté de réaliser mes recherches avec des moyens globaux et ai effectué une interview avec des élèves du secondaire et du supérieur qui sont les membres des générations Y et Z. J’ai eu recours à une interview parce qu’elle est moins rigide qu’un questionnaire et permet un examen plus approfondi.

Au début de mon mémoire, je présente les deux générations en question Y et Z que j’ai interviewées durant mes recherches. J’analyse leurs habitudes en matière de consommation de media. Puis, je fais une courte présentation de la situation de nos connaissances en langues étrangères et de nos performances. Dans le quatrième chapitre, je décris en détails le rapport de l’enseignement et de l’étude avec les media, présente un bref aperçu de l’utilisation des media en classe de langue étrangère, ainsi que de l’apparition des media étrangers dans notre vie quotidienne. Ensuite viennent la description de mes recherches et l’analyse de leurs résultats.

En conclusion, je recoupe mes expériences avec mes hypothèses et essaie d’en tirer les leçons.

Melléklet Interjú száma: 1. interjú

Interjú témája: Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

2. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

3. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

4. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

5. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

6. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

7. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga

kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven 8. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

9. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

10. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

11. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

12. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

13. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek

használata eredeti nyelven 14. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

15. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

16. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

17. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

18. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

19. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

20. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt

audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven 21. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

22. interjú

Idegen-nyelv tanulás, nyelvvizsga kérdésköre, idegen nyelv órán használt audiovizuális eszközök, eredeti nyelven fogyasztott média, számítógépes szoftverek használata eredeti nyelven

Interjú kérdések (vázlat)

Nem /Kor/ Iskolai végzettség/Lakhely Idegen-nyelv tanulás 1. Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? 2. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? 3. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? 4. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? 5. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? 6. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? 7. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Eszközök 8. Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? 9. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? 10. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? 11. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) 12. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? 13. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Film, szinkron 14. Szívesen néznél eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? 15. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? 16. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? 17. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Köszönöm a válaszadást!

Nem: nő Életkor: 23 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely: Ózd

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanultam 13 évig, az általános iskolától az érettségiig, a középiskolában nyelvi előkészítő osztályba jártam (Ózdon). Az egyetemen két évig tanultam német minor szakon. Kb. 3-4 hónapja képzem magam intenzíven angol nyelven, tanári és egyéb segítség nélkül. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Anyukám beszél egy picit németül, de csak mert a felmenők németek voltak. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Egyszer próbálkoztam külön tanárral, de jobbnak éreztem azt, ha magamtól tanulok. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Német középfokú nyelvvizsgám van, az angol középfokú nyelvvizsgát január 19-én írtam meg, de bizakodó vagyok. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Sajnos az oktatási rendszer megköveteli a nyelvvizsga letételét, és én ebben látok némi összeférhetetlenséget. Én úgy gondolom, hogy más az, ha valaki tud külföldi nyelveken beszélni, és más az, hogy sikeresen megszerez egy nyelvvizsgát. Megfelelő szorgalommal, és rengeteg gyakorlással fel lehet készülni egy nyelvvizsga tesztfeladataira, sőt, még a szóbeli témákra is, de ha külföldön egy idegen leszólít az utcán, akkor szerintem már nem mindenkinek olyan biztos a nyelvtudása. Én a saját nyelvtudásomat inkább a nyelvvizsga tesztek irányába tolnám el, pont az előbb említett nyelvvizsga-kötelesség miatt. És úgy gondolom, hogy a biztos nyelvtudás csak anyanyelvi környezetben alakulhat ki. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Az általános iskolai német oktatással meg voltam elégedve, bár nem készített fel még egy alapszintre sem, amit azért nem találok helyesnek. A nyelvi előkészítő katasztrófa volt, egyáltalán nem érte el a célját, a heti 12 óra mellett az első év végére épphogy ki tudtam erőszakolni magamból egy alapfokú! Nyelvvizsgát. A középiskola egyáltalán nem segített abban, hogy megszerezzem a középfokú nyelvvizsgát, ami a felsőoktatási tanulmányaimhoz szükségeltetett. Az egyetemi német nyelvű képzéssel meg voltam elégedve, bár ez azért mondható, mert egy germanisztika szakról volt szó (szintén heti 12-14 órával), és nem egy sima egyetemi nyelvoktatásról.

El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Azért nem, mert tudom, hogy a gazdasági területen ahol el szeretnék helyezkedni, kötelező az angol nyelvtudás. Másrészről érdeklődöm az angol nyelv iránt, minden nap foglalkozom vele, még ha csak arról legyen is szó, hogy megnézek egy sorozatot angol nyelven. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Általános iskolában semmit. Középiskolában volt egy kialakított nyelvi laborunk (a nyelvi előkészítő osztályok miatt), ahol a német órákat tartottuk, ez projektorral, digitális táblával, és magnóval-hangszóróval felszerelt volt. A digitális táblát azt hiszem soha nem használtuk. Az egyetemen semmilyen eszköz nem állt a tanárok rendelkezésére. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Középiskolában egyszer kellett egy német együttes dalszövegét lefordítani, de olvastunk szépirodalmi könyveket is. Az egyetemen sokat kellett irodalmi könyveket olvasnunk, és gyakran néztünk az órán német nyelvű filmeket, operákat. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Régebben többször is előfordult, ma már nem jelent gondot, ha egy angol cikket találok. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Szoktam cikkeket olvasni, de főként akkor, amikor valamilyen információra van szükségem. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Számomra nem szükséges, angol nyelven használom például a photoshopot. Csak megszokás kérdése, és még tanulni is lehet vele. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Nagyon sokat segít, a cikkek, videók, filmek mind a megértést szolgálják. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? 99%-ban nem nézek szinkronos filmeket, mert az évek alatt teljesen hozzászoktam az eredeti nyelvű filmekhez, így maximum egy magyar feliratot teszek a filmek alá . A fennmaradó 1%-ban jó a szinkron, talán azért mert az angol poénokat nehezebben lehetne átvezetni a magyar nyelvbe, és számunkra érthetőbbek ezek a szinkronos fordulatok. Viszont még mindig tartom a megállapításom, hogy minden esetben szívesebben nézem a feliratos filmeket.

Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nem szeretem a szinkronos filmeket, sorozatokat, mert azt tapasztaltam, hogy nem képesek átadni az élményt, a hangulatot, a szereplők karakterét, a hanglejtést, az érzelmeket. Pont arról szól egy szerep, hogy a színész hogyan teszi önmagát az adott karakterbe, hogyan képes átadni az érzést, az indulatokat, és ezt a szinkron teljesen hazavágja. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Ahogy már említettem, sokkal jobban élvezem az eredeti nyelven vetített filmeket. Mára már kialakult az, hogy mindig úgy keresek filmet, hogy csak ne legyen szinkronos. Nemrég néztem egy dán-svéd nyelvű filmet, és egyáltalán nem volt zavaró, hogy egy szót sem értettem, mert ott volt a magyar felirat, és sokkal nagyobb élmény volt a saját hangjukon hallgatni a szereplőket. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerintem a nyelvoktatás az oktatási rendszerünk egyik nagy gyengepontja. Az előírások szerint kötelező a nyelvvizsga megszerzése, de nem biztosítják a megfelelő tudásbázist. Lehet, hogy a tanerővel van a gond, talán nem elég szakképzettek, vagy nincs megfelelő módszertanuk ahhoz, hogy megtanítsák a gyerekeket idegen nyelven beszélni. A másik oldalról nézve, szerintem nehéz egy embernek egy osztálynyi gyereket megtanítania más nyelven beszélni. Talán ezért sikeresebbek a magántanárok. Az a szomorú, hogy a mai oktatási rendszer nyújtotta nyelvtanításból a gyerek nem tud felkészülni a nyelvvizsgára, és rá van kényszerülve arra, hogy súlyos pénzeket fizessen egy magántanárnál.

Nem: nő Életkor: 23 éves Iskolai végzettség: főiskolai Lakhely: Salgótarján

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt és németet tanultam, angolt az általános iskola 3. osztálya óta, majd végig a gimnáziumban, németet csak 4 évig gimnáziumban. Az angolt gimiben emelt szinten tanultam. Az általános iskola és a gimnázium is Salgótarjánban találhatóak. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? A szüleim általános iskolában és gimnáziumban oroszt tanultak, mert az volt kötelező, de elmondásuk szerint használni nem tudták soha. Néhány szóra emlékeznek, de ennyi. Apa tanult angolul, egy nyelviskolán keresztül, rendes angol anyanyelvi tanárral, nagyon jóban is voltak, Rod haláláig tartották a kapcsolatot. Ő a mai napig jól beszél angolul. Anya szeretne angolt tanulni, de a munkája miatt nem tud eljárni nyelvoktatásra, sose egyezik az időpont. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Tanfolyamra még nagyon régen, szerintem még általános iskolás voltam, de nekem nem ért semmit. Nem tudtunk rendesen haladni, sokan voltunk, valaki mindig le volt maradva. Külön tanárhoz angolból kétszer is jártam, de az első tanárommal nem voltunk eredményesek, kétszer is megpróbáltam a Telc nyelvvizsgát, de csak a szóbelim sikerült. Utána, már egyetemista voltam, amikor visszamentem a gimnáziumi angol tanárnőmhöz, hozzá jártam különórára legalább fél évig, hetente egyszer, és akkor sikerült a nyelvvizsga. Most németre járok, szintén a volt gimnáziumi tanáromhoz, hetente egyszer. De még nem tudom, mikor fogok tudni nyelvvizsgázni belőle. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Van, angolból középfokú nyelvvizsgám. Szerintem a nyelvvizsgának semmi köze nincsen az élő beszédhez. Semmi másra nem kíváncsi, csak a nyelvtantudásra. Ha az ember jól begyakorolja a típusfeladatokat, meg tudja csinálni. És erre mennek rá a tanárok is. Nem beszélni és gondolkodni tanítanak meg az adott nyelven, hanem csak az a lényeg, hogy jól menjen a nyelvtan, jól begyakorold a feladatokat, tudd az összes igeidőt… stb. Még a szóbeli részt is be tudod gyakorolni. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Itt jön ki a probléma, amit a nyelvvizsgával kapcsolatban mondtam. Addig, amíg azzal foglalkozol, hogy készülsz a nyelvvizsgára, addig hetente csinálod a feladatokat, meg

beszélgetsz a tanárral, addig megy a dolog. Utána meglesz a nyelvvizsgád, és nem is foglalkozol vele többet, a lényeg megvan. Meg elkezdesz a második nyelvvizsgádért hajtani, hogy a diplomádat mesterszakon is át tudd venni. Meg hát a mai világban már egy nyelvvizsga nem nyelvvizsga. És akkor kezdődik az egész elölről. Azt már ne is mondjam, hogy az egyetemen milyen az idegen nyelv oktatása. Semmilyen. Én például nem biztos, hogy egy állásinterjún meg tudnék szólalni akármelyik nyelven. Én úgy érzem, hogy nem tanítottak meg adott nyelven beszélni és gondolkodni. Illetve gyakorolni sem volt esélyem egyik nyelvet sem, mert nincs rá fórum. A másik probléma, hogy lehet, hogy nekem az a célom, hogy megtanuljak angolul vagy németül, hogy tudjak ezeken a nyelveken beszélni, de nem ezt tanítják. Sajnos. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Szerintem ezt az előző kérdésben kifejtettem. Annak örülök, hogyha sikerül a nyelvvizsgám, mert akkor átvehetem a diplomám. De ez nem azt jelenti, hogy az ember tud is azon a nyelven, amelyikről papírja van. Nem voltam megelégedve az oktatással a gimnáziumban sem, az egyetemen pedig egyáltalán. Egyedül a különórák értek valamit. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem. Ma már minden szempontból esélytelen vagy, ha nem tudsz legalább 2 nyelven. De azt el tudnám képzelni, hogy ne így oktassák. Az idegen nyelv oktatása és az elvárt idegen nyelvtudás között nincsen kapcsolat Magyarországon. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Semmilyet. Munkafüzet és tankönyv volt. Meg magnóhallgatás. De az szerintem nem számít. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem. Ha akartam, néztem olyan filmet, ha akartam, böngésztem ilyen oldalakat, de nem volt kötelező. A házikat a munkafüzetben, füzetben, iskolai könyvben kellett megoldani. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nem is igen találkozom idegen nyelvű oldalakkal. Nem tudom, miért. Nem sokat szoktam böngészni, lehet, hogy azért. Vannak bizonyos oldalak, amiket rendszeren látogatok, és annyi. Hosszabb cikkeket magyarul sem szoktam elolvasni, nemhogy idegen nyelven. Nem szeretek olyan sokat a gép előtt ülni. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Nem. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program?

Félek attól, amit nem értek. Úgyhogy nagyon fontos. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Biztosan segítené, ha böngésznék ilyeneket. De erre még nem volt példa. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Nem érdekel ez a lehetőség, mert ma már bármikor bármilyen műsort, filmet, stb.. le tudok tölteni, akármilyen nyelven. Nekem a tv szórakoztatási eszköz. Nem kell, hogy oktasson. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Én örülök neki. Ha leülök a tv elé, akkor pihenni, kikapcsolódni akarok. Ezt pedig az anyanyelvemen tudom a legjobban megtenni. Ha külföldi műsort, vagy filmet akarok, akkor azt is el tudom érni. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Nem szeretem, mert amíg a feliratra figyelek, nem látom a filmet vagy sorozatot. De a kedvenc sorozataim többségét feliratosan nézem. Mivel nem érhetőek el magyar nyelven. Eredeti nyelven pedig azért nem nézem, mert lehet, hogy a nagy részét érteném, de ha valami nem lenne világos, akkor biztosan megállítanám, visszatekerném, hogy na most ez mi volt. Az meg idegesítene, mert akkor lőttek a szórakozásnak. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerintem változtatni kellene rajta. Össze kellene hozni az oktatást a követelményekkel. Nem arra kéne a hangsúlyt fektetni, hogy mindenkinek papírja legyen arról, hogy be tudta gyakorolni a típusfeladatokat az adott nyelvvizsgájához, hanem arra, hogy majd amikor oda kerül a sor, meg tudjunk szólalni, képesek legyünk az adott nyelven gondolkodni, értelmezni. A nyelvvizsga rendszer pedig nem igazán szól másról, mint a pénzről. Szerintem nem normális, hogy az embernek egy csomó pénze arra megy el, hogy külön tanárhoz jár, és 2-3szor fizeti be a vizsgadíjat. Márpedig nagyon sokan ezt csinálják. Ha nyelvet akarsz tanulni, ha eredményes akarsz lenni, akkor fizetned kell érte. Összességében nem vagyok megelégedve.

Nem: nő Életkor:24 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely: Harsány

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angol és német nyelvet tanultam. Angolt általános iskolás (Harsány) korom óta kb 4. osztálytól, középiskola (Miskolc) végéig, majd egyetem alatt 1évet. Német 4 évet tanultam középiskolában. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Jártam külön tanárhoz, középfokú angol nyelvvizsgám előtt, majd később a diplomámhoz szükséges üzleti szaknyelvi nyelvvizsga miatt is. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen. Angolból kettővel, középfokúval és egy üzleti szaknyelvi középfokúval. A nyelvvizsga hasznos, ugyanis jó alapot biztosít. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Mivel ritkán használom eléggé sokat vesztettem a tudásomból. Célom, hogy egy éven belül elmenjek egy tanfolyamra, ahol felfrissíthetem az angoltudásom. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Sokkal több idegen nyelvű órát kellene tartani, pláne gimnáziumokban. Egyetemeken kötelezővé kellene tenni, hogy legalább 5 tárgyat idegen nyelven hallgassanak a hallgatók. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem. Bárhol bármilyen helyzetben szükségem lehet rá. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Magnó, videó Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Csak ajánlották a tanárok, de sose volt kötelező. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Gyakran előfordul, sok esetben idegesít is. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.)

Szoktam, de csak ritkán Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem fontos, ugyanis azokat a dolgokat, amiket azokhoz a programokhoz tudni kell angolul amiket használok nagyjából azokat ismerem Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Nem segíti, mivel mert ritkán használok idegen nyelvű oldalakat. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, de magyar felirattal, mert azért nem értenénk mindent. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nem zavar, ugyanis ritkán nézek TV-t. A magyarok pedig sokan nem tudnak más nyelven, így ők csak magyarul értik meg a filmeket és műsorokat. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Igen mert akkor szórakozás közben ellenőrizhetem és gyakorolhatom a nyelvtudásom. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Egyre jobban odafigyelnek az oktatásban a nyelvekre. Azonban a követelmények emelése mellett a tanítást is fejleszteni kellene pl több idegen nyelvű óra.

Nem: nő Életkor: 23 éves Iskolai végzettség: főiskolai Lakhely: Budapest

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt és németet tanultam. A németet általános iskola alsó tagozatban kezdtem, azaz 4 évig (heti 2-szer) a szülőfalumban (ma már város: Dombrád, Szabolcs megye), majd gimnáziumban ismét tanultam németet 4 évig (heti 3-szor) Nyíregyházán (Szabolcs megye székhelye) a Nyíregyházi Főiskola gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumában. Angolt felső tagozatban kezdtem el tanulni Dombrádon, majd megszakítás nélkül gimnáziumban folytattam. Összesen 8 évig (heti 3-szor). Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? A szüleim oroszt tanultak az általános- és a középiskolában (szakközépben). Alapszinten beszélik, nincs nyelvvizsgájuk. Jelenleg már csak a számokat tudják oroszul, illetve olvasni. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Általános iskolában német nyelvből jártam különórára. Kezdetben korrepetálás, később nyelvvizsga céljából. (Alapfokúra készültem, de nem sikerült.) Középiskola utolsó évében jártam különórára angolból az érettségi sikerének érdekében. Ekkor próbálkoztam először angol középfokú nyelvvizsgával. Ekkor nem sikerült. Később, a BA diplomához való nyelvvizsgafeltétel okán nyári intenzív (két hetes) nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamon vettem részt egy nyelvsuliban, Nyíregyházán. Ezt követően ősszel sikerült a szóbeli (az írásbeli nem). Januárban megpróbáltam ismét az írásbelit, akkor ismét nem sikerült. Áprilisban lett meg. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Jelenleg középfokú angol C típusú nyelvvizsgával rendelkezem. TELC típusú, egynyelvű. Ez a nyelvvizsga úgy gondolom, a mindennapi élethez szükséges tudást kéri számon. Sokan elítélik, mivel csak ceruzával lehet írni, s ezzel megkérdőjelezhető a vizsga tisztasága (amivel sok szempontból egyet értek), de tisztességes tanulás révén szereztem a nyelvtudást és az azt igazoló bizonyítványt is, amivel úgy érzem, nemcsak a következő WC-ig tudok eljutni egy idegen helyen. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? A középfokúra való felkészülés során csak „a papír megléte” volt a célom, de az első bukás után rájöttem, ahhoz, hogy biztos legyen a tudásom, meg kell rendesen tanulnom az anyagot. Most, az MA végzéshez szükséges felsőfokú angol nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése előtt

az anyanyelvi tudás elérése a célom. Mivel munkám során elengedhetetlen lesz, nemcsak „a papír” felmutatása a célom, hanem a magabiztos nyelvhasználat is. Jelenleg a nyelvtudásomat gyengének érzem, noha a múlt nyáron 4 hónapot töltöttem anyanyelvi környezetben, Amerikában. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Általános iskolában abszolút, bár úgy érzem, ez az egyházi fegyelemnek volt köszönhető. Semmi kegyetlen dologra nem kell gondolni, pusztán arra, hogy a vallás tanulása során elvárt szorgalmat valamennyi tárgy tanulásába, köztük a nyelvtanulásba is átültettük. Középiskolában az angol tanulás során önállóságot vártak el, amelynek akkor – fiatalkori sajátosságoknak köszönhetően: makacsság, szófogadatlanság stb. - még nem tettünk/tettem eleget. (Sok más osztálytársam is szenvedett az angollal.) A németet ekkor pedig a tanár miatt sem tanultuk. A németet oktató nyelvtanár – annak ellenére, hogy nagyon szerettük – nem az intenzív nyelvtanulást tűzte ki célul, mivel úgy vélte, ez a második nyelvünk, ebből elég az alapokat megtanulni. (Mindezt egy olyan intézményben feltételezte, amely város, sőt megyeszerte híres volt kiválóságáról, oktatási színvonaláról). A németet így (talán a ragozási nehézségei miatt is) másodrendűnek tekintettem a későbbiekben és az angolra koncentráltam. Ezt az érvet támasztotta alá az is, hogy minden médiumban azt hangoztatták, az angolt mindenhol megértik, ez a közös nyelv. Úgy gondoltam, ha angolul beszélek, bárhol megértenek és felesleges minden más nyelv elsajátítása. Ma már ezt másképp gondolom, főleg a későbbi munkámból kifolyólag. (Újságírással kívánok foglalkozni. Ezen a pályán sok esetben elvárt a több nyelv ismerete.) El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Eszközök Igen, de akkor olyan, mintha nem lennék része a többségi társadalomnak. Annak, amely a jövőt alakítja. Számomra ugyan teher az idegen nyelv tanulása, mivel türelmetlen vagyok magammal szemben (is) és nem szeretek nyelveket tanulni (ez alatt az elméleti és a gyakorlati részét egyaránt értem.), de nem ismerek olyan eszközt vagy módszert, amellyel mindez kiváltható, amellyel a nyelvtudás hiánya pótolható. A nyelvtanulás iránt érzett ellenszenvemet az általános iskolai (első) nyelvvizsgakudarccal tudnám indokolni. Nagy elvárásnak éreztem, amelynek nem tudtam eleget tenni. Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Volt, hogy félévente egyszer angolul beszélő angol feliratú filmet néztünk közösen, de a heti egy alkalmas magnóhallgatáson kívül nem volt más.

Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? A zenehallgatásos angoltanulás (hiányos szöveg kitöltése a zene meghallgatása után) a délutáni szakkörök, orientációk „játéka” volt. ezt nagyon élveztük és ez által hatásosnak tartottuk. Sokkal többet tanultunk (főleg ami a szókincsüket illeti), egy-egy slágerszám sajátos feldolgozásával, mint egy másfél órás nyelvtanozást. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nagyon sok esetben. Attól függetlenül, hogy egy középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal van a zsebemben továbbra is megerőltetőnek érzem, hogy a jövendőbeli munkám ilyen jellegű elvárásának eleget tegyek (idegen nyelvű sajtóanyagok fordítása, feldolgozása). Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Igen, muszáj jelleggel. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem fontos, inkább könnyítésnek érzem. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Nagyon praktikus dolognak tartom, mivel az iskoláskori pozitív nyelvtanulási élményeim mind ilyen jellegű gyakorláshoz köthetőek. (lásd: 9. kérdés válasza) Sok esetben keresem először az angol nyelvű filmet, bár a tájékozatlanság (melyik portálon találom meg a legjobb minőségben a filmet, úgy, hogy élvezni is tudjam, ne csak tanulásra használjam) kedvemet szegi és a magyar nyelvűre kattintok anélkül, hogy kitartó lennék a keresésben. Ebből kifolyólag támogatom azon kezdeményezéseket, amelyek a belga példán felbuzdulva szorgalmazzák, hogy hazánkban is eredeti/angol nyelven legyenek láthatóak a tv-ben, moziban a filmek és felirattal (magyar) tegyék elérhetővé az angolul nem értőknek a szórakozást. Természetesen a vakok és gyengén látóknak ez egy igen kínos kérdés, de a modern technika segítségével – például egy szinkront állítható készülékkel – ők sem válnak kirekesztetté ilyen szempontból. Film, szinkron Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Szívesen, mert a legjobb eszköz a nyelvtanulásra a feliratos filmnézés. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Előny: rengeteg nyelvet lehet ma már tanulni. Nem szab határt az állam, vagy egy ideológia. (lásd: szüleim idejében a kötelező orosz nyelv tanulása)

Hátrány: A nyelvtanárok elhivatottságának hiánya. Az iskolai kötelező nyelvoktatást laza keretek között, sok esetben hiányosan, motiválás nélkül végzik, megteremtve ez által egy magánjellegű oktatási intézményt (nyelviskola, különóra), amelynek keretein belül pótolhatják az állami (főként anyagi) juttatások hiányát. Ez pedig a hátrányos helyzetűek kirekesztését segítik elő a nyelvtanulás terén (is).

Nem: nő Életkor:25 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely: Balmazújváros

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Német: 12 évig tanultam az általános és a középiskolában összesen (Balmazújváros), egyetemen kb. 2 évig (Miskolc). Angol: 4 évig gimnáziumban (Balmazújváros), másfél éve magántanárhoz (Balmazújváros) + nyelviskolába is járok (Debrecen). Finn: Egyetemen 1 évig. (Miskolc) Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Apukám oroszul beszél egy kicsit – általános iskolában és gimnázium tanulta. Anyukám nem igazán beszél nyelveket. Természetesen a sokat hallott, sokak által ismert használt, alapvető angol szavakat ismerik, értik, de nem beszélnek angolul. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Igen, németből és angolból is jártam magántanárhoz. Németből több éven keresztül jártam, már nem is tudom pontosan, hogy meddig, de elég sokáig. Angolból fél évet jártam magántanárhoz,7 hónapig pedig nyelvtanfolyamra. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen, németből középfokú, komplex van, angolból középfokú, írásbelim van – szóbelizni múlt hétfőn voltam. Nem tartom hasznosnak, valójában nem tükrözi az igazi nyelvtudásunkat. Olyan, mintha a sok nyelvvizsga kötelező meglétével kellene kompenzálnunk a hazai, szerintem nem túl jó, nyelvoktatásunkat. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? A németem visszafejlődött, mivel rég nem használtam, illetve most az angollal kellett foglalkoznom, de korábban elég jól beszéltem. Mivel most az angol nyelvet helyeztem előtérbe, hisz a diplomámhoz 2 nyelvvizsgára van szükségem, magasabb szintem tudom használni, de azt hiszem,az első nyelvem mindig is a német lesz. Sokszor automatikusan németül gondolkodom, illetve jutnak eszembe szavak akkor is, amikor angolul kell beszélnem.

Nagyon jó lenne, ha mindkét nyelvet társalgási szinten tudnám használni, de erre nem sok esélyt látok, mivel nincs lehetőségem gyakorolni, használni őket. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Nem igazán. Az általános iskolai német semmit sem ért, középiskolában már sokkal jobb volt,de nehéz is,hisz akkor kellett bepótolnunk azt is, amit, ált.suliban kellett volna megtanulnunk. Az angol nyelvoktatás a gimnáziumban katasztrófa volt. Mi voltunk a kezdő csoport, és szinte semmit sem tanultunk,így például nekem most ahhoz,hogy meglegyen az angol nyelvvizsgám,magántanárnál kellett az egész nyelvtanulást a legelejéről elkezdenem. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem. Napjainkban nélkülözhetetlen egy nyelv, jobb esetben két nyelv ismerete. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Érettségi előtt németből hallgattunk német szövegeket – kb. ennyi. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem hiszem, legalábbis nem emlékszem ilyenre, pedig hasznos lett volna. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Előfordult, de a legtöbb esetben addig szótároztam, szenvedtem,míg le nem fordítottam magamnak. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok,bulvárlapok stb.) Igen, tanulmányokat szoktam olvasni, híreket ritkán, illetve az ebay-t használom. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Szeretem, ha magyar, mivel nincs profi infós végzettségem,és még ha magyar nyelven is van,akkor is tartok tőle,hogy valamit elrontok. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Szerintem sokat számít, mert így a köznyelvi angolt könnyebb elsajátítani, illetve megtanulhatunk kifejezéseket, szófordulatokat, amiket sok esetben nyelvtan könyvekből nem tanulhatnánk meg. És persze a kiejtést is fejlesztheti – német után pl. baromi nehéz az angol nyelv kiejtése. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban?

Igen, mindig eredeti nyelven nézek mindent – addig keresem a kiszemelt filmet, sorozatot a neten, míg meg nem találom így. A szinkron rengeteget levon a színészi játékból, a nyelv hangulatából, ábrázolóképességéből, mindenből… Én ragaszkodom az eredeti nyelvhez,és reménykedem benne,hogy találok hozzá feliratot,mert szívesen nézek pl. dán filmeket is. Ha a TV-ben lehetőség lenne arra, hogy eredeti nyelven, profi felirattal nézhessünk filmeket (és itt nem csak angol és nemet filmekre gondolok, hanem tényleg bármilyenre), az szuper lenne! Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Ahogy azt az előbb is írtam,én nem örülök neki,mert nem tartom olyan színvonalasnak a mai szinkronokat,és egyszerűen azt a hangulatot,színészi játékot egy szinkronos film nem tudja visszaadni. Ezért nem nézek a TV-ben filmeket, sorozatokat. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Persze, szívesen nézek. Nincs bajom azzal, hogy közben olvasni kell. Annyi hátránya lehet,hogy TV-ben nem tudsz figyelni a színész gesztusaira,a színekre,magára a képre,ha a szövegre koncentrálsz,mivel ott nem tudsz visszatekerni, mint pl. számítógépen. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Nem tartom hatékonynak. Nem életszerű, és itt nem csak az oktatásra, hanem a vizsgarendszerre is gondolok. Az egész olyan steril, begyakorolsz mondatokat, tételeket, de nem tanulsz meg az adott nyelven gondolkodni – persze kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán, de ez lenne a cél, nem? Jó lenne, ha minden diáknak lenne lehetősége anyanyelvi beszélővel társalogni, elutazni az adott országba megismerni a kultúrát, hisz az is nagyban összefügg a nyelvvel. Többet kellene beszéltetni a diákokat, és el kellene végre felejteni azt, hogy a magyar diákok nem beszélnek jól nyelvet, mert ha ezt hangsúlyozzuk, akkor ne lepődjön meg senki sem azon, hogy nem mernek idegen nyelven megszólalni.

Nem: nő Kor: 23 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely: Tornaalja

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Életem során eddig 3 idegen nyelvet tanultam. Amikor elkezdtem az általános iskolát, akkor már elkezdtem szlovákot tanulni. Mivel Szlovákiában élek, és ott végeztem az általános és középiskolát, ezért kötelező volt a szlovák nyelv. A szlovákot végig gimnázium végéig tanultam, napi 45 percben. Mivel a magyar az anyanyelvem, ezért én a szlovákot is idegen nyelvnek tekintem. A másik idegen nyelv a német volt, amit általános iskolában tanultam 5 éven keresztül, illetve gimnáziumba kezdtem el angolul tanulni 4 évet. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Akkor először kezdeném édesapámmal. Ugye mivel ő is Szlovákiában lakik, ő is kisiskolás kora óta tanult szlovákul. Mondhatni, hogy szinte anyanyelvi szinten beszéli a szlovák nyelvet. És ha jól tudom oroszul tanult még az iskolában, de azt egyáltalán nem használja, szerintem már nem is tud oroszul. Valamint a katonaság alatt valamilyen szinten megtanult csehül. Mondjuk a szlovák és a cseh elég hasonló nyelv. Édesanyám szintén szlovákul, oroszul, valamint középiskolában angolul. A szlovákot használta szinte mindennap, de a többi nyelvet nem. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Igen, jártam. Külön tanárhoz is és elkezdtem egy tanfolyamot is, de az a tanfolyam nem ért semmit. Általános iskolás szinten folytak az órák. Nagyon nem voltam megelégedve vele. A magán tanár viszont jó volt. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nem, még sajnos nincs nyelvvizsgám, épp most voltam angolból. Megpróbáltam, bár nem sok reménnyel. Most várakozó fázisban vagyok, hogy kiderüljön sikerült-e avagy nem. Mit gondolok? Én nem tartom valami jó ötletnek, mert kényszerből nem igazán jó nyelvet tanulni. Csak azért, hogy átvehessem a diplomámat, és valaki attól, mert rendelkezik egy papírral, még nem biztos, hogy tudja is azt a nyelvet. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Az én nyelvtudásomnak még nagyon sokat kell fejlődnie. Gyakorolnom kellene. Jelenleg a célom, hogy meglegyen a nyelvvizsgám azért, hogy átvehessem majd a diplomámat. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel?

Hát most mit mondjak? Az iskolákban a megszokott módon tanították. Állandóan csak a nyelvtan meg a nyelvtan, és nem igazán társalogtunk. Szerintem így nem lehet megtanulni jól egy nyelvet. Ki kellene egy új rendszert alakítani a nyelvtanulásra, valamit, ami élvezetessé is teszi. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Elképzelni lehet, hogy eltudnám, de úgy gondolom, hogy a mai világban már nélkülözhetetlen az idegen nyelvtudás. Jelen esetben örülnék, ha nem a nyelvtanulással kellene foglalkoznom, hanem mondjuk a szakdolgozatom írhatnám, na de erről én is tehetek, hiszen hamarább is elkezdhettem volna tanulni az angolt. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Igazából szerintem semmilyet. A magnón kívül. Magnóhallgatás az ugye volt, de azon kívül szerintem semmit. Mindig a munkafüzetbe dolgoztunk, olvastuk a szövegeket, szavakat magoltunk. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem, ilyen sem volt. Vagyis olvasni kellett idegen nyelven, de zenét hallgatni és filmeket nézni nem. Az utóbbi időben nézek angolul filmeket, de ez nem házi, hanem én döntöttem így. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Előfordult már párszor. És olyan is történt, hogy idegen nyelven volt, el is olvastam, csak ugye nem igazán értettem meg, pedig angolul volt, és tanulok angolt. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Igen, szoktam. Főleg szlovák nyelven elolvasom néha a híreket, vagy ha online szeretnék rendelni, akkor azt is gyakran szlovák oldalakon szoktam. De megesett már, hogy angol oldalról is rendeltem pár dolgot. És ha ugye nem értettem meg mindent, akkor szótáraztam közben. Online szótár segítségével könnyebben lehet megérteni a dolgokat. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Ez egyáltalán nem fontos számomra. Például a windowsom is volt már magyar, angol, szlovák és cseh is. Ez nem igazán jelent akadályt, sőt még talán jót is tesz. A gépemen található jelenleg is pár angol program. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz?

Ha igazán foglalkoznék vele, akkor szerintem nagyon sokat segítene. Mert régebben nem volt ilyen lehetőség az embereknek, hogy csak leültek a géphez, és bármikor elolvashattak bármit az adott nyelven. Manapság pedig tényleg bármint megtalálunk a neten. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, szerintem ez jó ötlet. És ha csak háttérzajként is menne az a film, már lehet, hogy akkor is rám ragadna pár szavacska. Na de mondjuk ugye hogy ha francia nyelven menne, akkor abból aztán tényleg semmit nem értenék. De szerintem ez nem egy rossz ötlet. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Kényelmesebbé teszi az életünket. Mert így bármit megnézhetünk az anyanyelvünkön, és nem kell törekedni arra, hogy tanuljunk idegen nyelvet, ha filmezni szeretnénk. Mondjuk, vannak olyan korszakaim, amikor szinte én is csak magyar nyelven filmezek és tévézek, mert egyszerűen semmi kedvem nincs odafigyelni teljes erőből. Na meg ugye az idősebbek is itt vannak. Most ha csak minden program az eredeti nyelven lehetne elérhető, akkor szegények aztán tényleg nem értenének semmit. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Az a hangulatomtól függ. Néha kimondottan szeretek feliratos filmeket nézni, de néha kikészülök tőle. Mert akkor a feliratra összpontosítok, és nem tudom élvezni a filmet. Ha túlfáradt vagyok, akkor nem szoktam feliratozva filmezni. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Összességében nem vagyok megelégedve vele. Bár az is lehet, hogy én nem voltam soha jó helyen, én nem tanultam soha jó helyen az adott nyelvet. A poroszos módszert kicsit át kellene alakítani szerintem. A sok magolás szerintem nem segíti elő a nyelvtanulást. Aktívabbá kellene kicsit tenni. Társalogni, beszélgetni kellene, nem pedig adott anyagokat megtanulni, pl a család, és arról elmondani, amit megtanultunk. Biztos vannak előnyei is ennek a rendszernek, de sajnos nekem most nem jut eszembe semmi pozitív dolog. Lehet, hogy azért, mert most még túl friss bennem ez a nyelvvizsga meg minden.

Nem: férfi Kor: 23 éves Iskola végzettség: főiskolai Lakhely: Szuhogy

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Eddig németül, angolul, franciául, japánul, spanyolul, portugálul, kicsi görög és orosz is belecsempészve az évek folyamán. Továbbá olaszul való memoritertanulás, s koreai tévéműsor angol felirattal való követése. Az angol relatív, mivel az általános iskolában két kitűnő évet tanultam egy kiváló technikát alkalmazó tanárnő mellett, de a gimnáziumi hat év ezt jelentősen abreziválta. Az utolsó évben nem is tanultam igazán, ezt a francia váltotta fel. S később csak a Főiskola kezdete után kezdtem csak újra használni, a japán hatására. S valljuk be 2009 óta folyamatosan használom. A franciát gimnáziumban kezdtem el, s négy évig tanultam, tanították. Majd a Főiskolát 2008ban megkezdve, folytattam a francia tanulmányaimat is két félév erejéig. Aztán egy év szünet és 2010ben újra elkezdtem használni és tanulni, mivel Franciaországba mentem Erasmus ösztöndíjjal, s azóta is folyamatosan főiskolai tanárok mellett, autodidakta módon tanulom. A japán nyelv egy újabb história. 2008-ban kezdtem el tanulni a Főiskolán egy japán származású tanár mellett. 2010 és 2011 első felében ritkábban, de 2012-ben egyre többet tanultam, s egy év Japánban való tartózkodás után 2013-ban kihagyhatatlan szükségszerűségnek éreztem egyre jobban a folytatását. A spanyol nyelvet angol filmek által kedveltem meg még 2010-ben, melyet részletesebben 2013-ban tudtam tanulmányozni, s tanította egy spanyol ismerősöm pár hónapig. Az érdeklődés azóta is tart. A portugál nyelv tanulása egy ruhatervezős műsor keretein belül történt, melyet később a Japán Egyetemen még tudtam alkalmazni a mentortanárunk kapcsán. Pár hónapot ölel fel ez a történet. Az orosz a görög és az olasz nyelv érdeklődés kapcsán él tovább, időintervallumba nehezebben lehetne besorolni. Az iskolarendszereket tekintve általános iskola, gimnázium, főiskola, külföldi egyetemekbe lehet sorolni. Egyéb külső képzés a nyelvtanfolyamok. Az általános iskola Szuhogyon, a gimnázium Miskolcon, a főiskola Nyíregyházán, az egyetemek Dijon (Franciaroszág) és Togane (Japán) –ban találhatóak. A nyelvtanfolyamok Kazincbarcika és Nyíregyházán foglaltak helyet. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Édesanya oroszt tanult még általános iskolában, de nem foglalkozik már vele. Édesapa szintén oroszul tanult, a német mellett az általános iskolában. A németet viszont külföldi

utazásai és munkája során többször is alkalmazta, így még mindig emlékszik rá. Így a passzív tudás még megvan, de az aktív alkalmazása megritkult, tehát a szint amelyen „használja” egy közepet halad meg véleményem szerint. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Igen jártam, több ízben is. Még gimnáziumban franciatanárhoz. Kazincbarcikán angol nyelvvizsga felkészítésre. Nyíregyházán francia nyelvtanfolyamokra, és tanárhoz is. Illetve szintén Nyíregyházán japán tanárhoz, majd pedig Japánban spanyol tanárhoz. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen, rendelkezem. Angol közép és felső. Francia szóbeli közép és japán N4 (itt 5 szint van, kb az N3 felel meg a közép szintnek és az N1 az anyanyelvi szint). Szerintem hasznos egy rendszer, szeretek rá jelentkezni, járni. Mindig pozitív tapasztalatokkal jövök el róla. Bár a főiskolai felvételit és diplomaadást nem kötném ennek a szükségéhez – de ez, inkább pedagógiai kérdés. A másik érdekessége, hogy egyre több válfajban is meg mérettetheti magát az ember ugyanis, van akár gazdasági, társalgási, Európai Unióra centralizált stb. Bár sajnos ez még nem minden nyelvre mondható el. De érdekesség képen külföldi tanulmányaim során megfigyeltem, hogy főleg Japánban eléggé elterjedt az amerikai rendszerű nyelvvizsga, illetve a Business angol nyelvvizsgák. Ugye a másik érdekesség a japán rendszerű JLPT (Japanese Language Proficieny Test), ami eltér a Magyarországon megszokottakétól. Ami még nagyon érdekes a számomra a Cambridgei nyelvvizsga, mivel ezt mondják a legnehezebbnek az angolok közül, s ezt még szívesen kipróbálnám. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Jelen pillanatban úgy gondolom, hogy még sokat kell fejlődnöm, persze azért pozitívan látom a dolgokat. Az angolom már halad, a franciámon sok javítani és fejlődni való van még, s úgyszintén a japánnal kapcsolatban is. A németről még nem értekezek. Célom? Célom a nézőpontom és tudásom bővítése, hisz ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy. S ez valóban nemes cél szerintem. Hisz mennyi szokás, kulturális eltérés létezik a világon? Nem? Nos ezt szerintem érdemes figyelni, tanulni. S később ki tudja, ez a hobby válik majd a munkámmá is. Csak imádni tudnám. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? A gimnázium volt nekem a legrosszabb szerintem, melyhez a tanári személy is hozzátársult. De ezen kívül, amit a kazincbarcikai nyelviskolákban éltem át az kielégítő volt, illetve abban az „oktatási rendszerben” amit életnek hívunk. Hisz visszaemlékezve egyedül mászkálva New

York, Párizs, Tokyo utcáin, tanulva az ottani emberektől, eljárni, szórakozni, s ott magamba szívni a tudást volt a legszebb. Így mindenkit csak bátorítani tudok a lehetőségekre. Én mindig éltem vele és csak profitálni tudtam. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Egyáltalán nem tudnám elképzelni, számomra fontos a nyelvismeret. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Legfőképp magnót, hanglemezt. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen igen, persze, hogy volt. Főleg főiskolán a nyelvtanfolyamokhoz kapcsolódóan. Illetve Japánban, a könyvek, amikből tanultunk internetes fájlokhoz is kapcsolódtak, s a házi feladat ezen internetes feladatokon át volt beleépítve a mindennapi óránkba. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nagyon ritkán. Még mielőtt nem igazán tudtam olvasni kanjikat (japán karaktereik egyik fajtája), addig a japán oldalakat inkább ignoráltam. Később persze ez a tendencia a tudás pozitív változásával kapcsolatban szignifikánsan változott. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Igen, szinte már túlnyomó részt csak azt használok. A facebookom és a gmailom francia például. De már régóta gondolkozok rajta, hogy az operációs rendszert is franciára alakítom át. Illetve a google chroomom is francia nyelvű. A youtube japán nyelvű nálam. A híreket általában az rfi.fr-en olvasom, de néha az NHK japán hírportálon is szétnézek. Az ebay-t is javarészt angolul vagy franciául használom. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem feltétlenül. Minden alkalmat megragadok, hogy idegen nyelvre váltsam át. Így könnyebben lehet az adott nyelvet abszolválni is és felitatni tudatunkba. Számomra a tanulás így könnyebb is. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Ez valóban, mérföldkövekre megdobja a lehetőségeimet. S valóban kellő mértékben segít is, hogy könnyebben tanuljak. Illetve szélesebb intervallumot tudok áttekinteni, nem korlátozódik a tudásom ez által. S újabb, különbözőbb nézőpontokra tudok így szert tenni. Nem korlátozódok csupán az anyanyelvemre. Film, szinkron

Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Nem, hogy néznék, hanem nézek. Szinte már nincs program amit ne az adott nyelven néznék. Oké, kivétel most a Dead Drop Diva amit francia szinkronnal nézek, hogy jobban értsem a gyakorlati franciát. De amúgy nem kedvelem a szinkronokat. Az animéket is csak japán nyelven szeretem nézni. A gyakran félrefordított szinkron elrontja az igazi hangulatot és nem adja vissza az értékeket. Emlékszek, hogy az America’s next top modelt néztem még annó magyarul, de mivel nem adták a többi részt ezért rákényszerültem angolul nézni youtubon, s rászoktam. Majd Főiskolán egyre többet néztem a műsorokat angolul, mivel magyar szinkronnal még nem is léteztek. Ez volt 2008-ban majd egyre jobban rászoktam az eredeti nyelvre, s mindent már csak úgy nézek, ahogy fent is kifejtettem már. Ja és a televíziót is ki lehet húzni, mert mindent az interneten találok meg. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nem szeretem. Nagyon el tudja rontani az igazi hangulatát a filmnek. Régebben még úgy a 1970-es években nagyon jó szinkronokat készítettek, de a mai magyar szinkronok nekem abszolút nem tetszenek. Emlékszek, amikor Franciaországban voltam és egy román hallgatót figyeltem abban, hogy vajon miért fülel annyira egy spanyol és egy portugál hallgató beszélgetését, s később erre rá is kérdeztem, melyre azt a választ adta, hogy mivel nálunk, Romániában nincsen szinkron, hanem szinte minden feliratos, s rengeteg spanyol és LatinAmerikai szappanoperát nézek ezért már értem a spanyol nyelvet. Na, itt nekem elkerekedett a szemem, s felmerült bennem a kérdés, hogy ez vajon nálunk miért nem valósulhat meg? A másik gondolat, pedig ami a finn oktatásban van például. Ott egyáltalán nem is szinkronizálnak, hanem minden az adott idegen nyelven van – nem is csoda, hogy a finn gyerekek olyan hamar meg tanulnak angolul beszélni. Amikor még én is kicsi voltam, német meséken nőttem fel. Ezért is érzem azt, hogy a németet könnyebben tanulom. S persze, hogy nem voltak ezek szinkronizálva. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Néha nézek még ha pontosabban el akarom kapni a szavak leírását, vagy ha tájszólásról van szó. De ezek is inkább dokumentumfilmek. De egyébként meg zavarja a film egészének a figyelmében, s mivel inkább vizuálisan tanulok, így jobban tanulok a történésekből. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Az iskolákban nagyon meg kell nézni azt, hogy ki is tanít és hogyan tanít az adott tanár szerintem. A különböző nyelvkurzusokra való járás már szabadabb szellemben működik

szerintem, így tehát maga az érdek is sokkal rendezettebb, úgy a kedv is. Viszont én javasolnám a televízióban az idegen nyelvű műsorok és mesék vetítését, illetve, minél több érzékszerv bevonását. A tankönyvek között is szelektálnék, s idegen nyelvű mentorokat is alkalmaznék. De legfőképp a diákokra hatnék először: egyáltalán időt és energiát fordítanék arra, hogy miért is érdemes nyelveket tanulni, milyen előnyökre és legfőképp tudásra tudnak így majd szert tenni. Ez lenne a legfontosabb feladat először is.

Nem: férfi Kor:24 éves Iskolai végzettség: főiskolai Lakhely: Rudabánya

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt 4 évig a gimnáziumban majd az egyetemen 1 évig Miskolcon és Debrecenben Németet 8 évig a általánosban és a gimnáziumban. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek.. oroszul tudnak makogni pár szót. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Jártam és elvégeztem egy középhaladó tanfolyamot is németből, angolból. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nincs nyelvvizsgám… Szerintem értelmetlen dolog Magyarországon idegen nyelvtől függővé tenni egy diploma megszerzését, így elég értelmetlennek tartom. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Nagyon gyenge a nyelvtudásom, egyedül csak azért szeretnék nyelvvizsgázni, hogy megkaphassam a diplomámat. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Szerintem átláthatatlan,és túlhozzam elméleti. Jelenlegi helyzetem is mutatja, és még rajtam kívül bent ragadt diplomások ezrei szenvednek a nyelvvizsga és nyelvtudás hiánya miatt. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Teljes mértékben el tudom képzelni nélküle. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Magnót, egyedül csak azt..azt is ritkán. Néha filmet néztünk németen. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem volt ilyen feladat szerencsére. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nem volt ilyenre gyakran példa, de azért volt pár alkalom. Ha elő is fordul, akkor inkább szótár segítségével fordítok. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.)

Ritkán igen, ha valami nagyon érdekel, utána nézek. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Szerintem elengedhetetlen hogy az adott országban élők az adott nyelven is elérhessenek egy programot. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Nagyban hozzájárul, hiszen olyan dolgokat tekinthetek meg, amelyek internet nélkül elérhetetlenek lennének, ill. sok audiovizuális eszköz is a segítségemre van az oldalakba beépülve. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Megnézem őket, de nem szívesen, aminek oka a saját nyelvtudásom hiányából ered.. Természetesen, ha nyelvtudásom jobb lenne, akkor szívesebben néznék idegen nyelven filmeket. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Ugyanaz a véleményem azzal kapcsolatban, mint a programoknál.. alapvetően fontosnak tartom, hogy az adott országban élők az adott nyelven nézhessék meg a filmeket,hiszen minden országnak a saját nyelve a legfontosabb és a legszebb. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Inkább úgy fogalmaznék, hogy megnézek feliratos filmeket,de nem szívesen…ez pedig a saját lustaságomból ered,nem szeretek egyszerre olvasni és filmezni. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Előnyéről nem nagyon tudok beszámolni, hiszen ami a célja lenne számomra a nyelvoktatásnak, azt nem teljesítette. Hátrányokról viszont annál inkább… a tanárok és a tanítási módok régiek, elavultak. Az eszközök nem állnak rendelkezésre, amelyekkel minőségi nyelvoktatást lehetne kivitelezni.. Elsősorban anyagi okokra gondolok, ill. a nyelvi tanárképzésre.

Nem: férfi Kor: 25 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely: Edelény

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt tanultam összesen 11 évig normál iskolarendszerben (Edelény-Miskolc), ebben benne van 2 féléves angol egyetemi (Miskolc) kurzus is. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Szüleim kötelezően oroszt tanultak, apámnak jó nyelvérzéke van, kicsit még tud oroszul, nem sokat, de Ukrajnában elboldogultunk vele. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Kazincbarcikára, csoportos nyelvtanfolyamra, nyelvvizsga előtt. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Rendelkezem angol nyelvvizsgával, elég sok állásinterjún jártam már, eddig sehol nem kérték ezt a bizonyítványt. A nyelvtudásom viszont mindenhol szóba került néhány mondatos tesztbeszélgetés alapján, de volt ahol annyit kérdeztek, tudnék-e tárgyalni angolul. Szerintem felesleges a bizonyítvány, de a valós nyelvtudás nagyon is fontos! Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Szeretném fejleszteni a nyelvtudásom, elsősorban Angliában, hogy később legyen esélyem a szakmámban elhelyezkedni (olajmérnökként). Alapszintre lőném be a jelenlegi tudásom. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Nem tudom a rendszer hibája-e, de úgy érzem nem volt soha jó angol tanárom, akitől tanulhattam volna. Sosem éreztem rendszert az oktatásban, pedig szinte minden nap volt óránk. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni, ha a szakmámban szeretnék dolgozni, legalább angolul tudnom kell. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Gyakran volt magnóhallgatás, azaz CD. Szerintem még direkt torzítva beszéltek rajta, hogy végképp ne érthessünk semmit. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem voltak ilyen feladatok. Szótárazás volt és nyelvtan. Meg fogalmazás.

Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Ritkán nézek idegen nyelvű oldalakat. Ha több az idegen nyelvű rész, mint néhány sor, akkor azonnal be is zárom. Nem fordul elő gyakran, magyar oldalakra próbálok keresni. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Horgászattal, Sportfogadással, Külföldi használtautókkal kapcsolatos oldalakat szoktam olvasni, annyi nyelvtudásom van, hogy ezekkel elboldogulok problémamentesen. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Ha elérhető magyar verzió, akkor azt teszem fel mindenképp, de nem esem kétségben, ha angolul kell használnom. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Nem használom nyelvtanulásra az Internetet. Soha egy szóra se kerestem rá, mert a neten böngészve nem tudtam mit jelent. Film, szinkron Szívesen néznél eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Szoktam nézni, de csak olyat, amit előtte már megnéztem szinkronosan is. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Szerintem jó dolog. Van, aki szerint eredeti nyelvű filmekből lehet nyelvet tanulni, én magamról ezt nehezen tudnám elképzelni. A legjobb, ha kiválaszthatjuk a nyelvet a filmeknél, ez egyébként nálunk is elérhető. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Nem szeretem a feliratokat, sokkal fárasztóbb úgy filmezni, mint egyszerűen csak nézni és hallgatni. Persze ha nagyon érdekel, megnézem, és van hogy próbálok figyelni a hangra és a feliratra. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerinte,m akiknek jó nyelvérzékük van, úgyis megtanulják a nyelvet , számukra mindegy. Nem lehet azonban túl jó a jelenlegi rendszer, mivel sok ismerősöm problémázik a nyelvtudással, vagy nyelvvizsga miatt, vagy munkavállalás miatt. Szerintem, ha elhivatott, jobb szakemberek tanítanák a nyelvet, sokkal hatékonyabb lenne! Gyakran éreztem, hogy a tanár mindent tud az adott nyelvből, de szinte semmit nem tud átadni abból, és elveszünk a részletekbe.

Nem: férfi Kor: 23 éves Iskolai végzettség: egyetemi Lakhely. Edelény

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt tanultam, 6 évig általános iskolában, Edelényben, utána középiskolában Miskolcon 4 évig, majd a Miskolci Egyetemen 2 féléven át jártam Angol nyelvi kurzusra. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Oroszul tanultak általános iskolában és szakmunkásban is, de nem mondanám, hogy beszélik a nyelvet, muszáj volt ezt tanulniuk. Ki tudják még olvasni a cirill betűket, nagyjából ennyi. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Kazincbarcikára jártam nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamra. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? 2013-ban szereztem középfokú nyelvvizsgát angolból, szerintem semmit nem ér, a diplomához szükséges, úgy gondolom pénzlehúzás, aki nyelveket akar tudni, mert szüksége van rá, úgyis megtanulja. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Szerintem a nyelvtudásom semmit nem ér, egy kérdést nem tudok feltenni helyesen angolul. A szavak jelentését tudom, de a szövegeket nem tudom értelmezni. A szakmámmal összefüggésben pedig végképp semmit nem tudok idegen nyelven. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Kb. 15 év alatt sem tudtak megtanítani idegen nyelvre, pedig azért sosem a kettesért küzdöttem, bár középiskolában voltak „meleg” félévek. Ennyi a véleményem róla, ez mindent elmond. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? El tudnám képzelni itthon, Magyarországon, de a jövő biztos rákényszerít majd a nyelvtanulásra. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Többször volt magnóhallgatásos feladat, néha néztünk Angliáról szóló angol nyelvű ismeretterjesztő filmeket is. Zenéket is hallgattunk, tudnunk kellett volna, miről szól a szám. Ezekből többnyire semmit nem értettem, a nyelvvizsgán is ezeken buktam el két alkalommal is.

Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem emlékszem ilyen feladatra, mindig levelet kellett írni, szöveget fordítani, és nyelvtani feladatokat megoldani. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Gyakran előfordult ilyen, de igyekszem is elkerülni az ilyen helyzeteket, a Google is magyar nyelvű találatra van beállítva. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Webshopot használtam, kínait angol nyelven, segítséget kellett hozzá kérnem. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Jó, ha magyar, de elboldogulok angol nyelven is, ezzel ritkán van problémám, ott ugyanis szavakat kell értenem, nem mondatokat, és többnyire ugyanazok a parancsok vannak a programokban Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Kerülöm, az idegen nyelvű online tartalmakat amennyire lehet, és rossz érzéseim vannak ha nyelvtanulásról van szó. Semmi nyelvérzékem sincs, így a neten sem próbálkozom. Film, szinkron Szívesen néznél eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Mivel nem értem őket, így nem nézek ilyen műsorokat sem, ha egy műsor nem szinkronos, átsiklok rajta, ha érdekes, akkor letöltöm a netről magyarul, ha lehet. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Így legalább értjük őket. Biztos nagyobb élmény eredeti nyelven filmezni, de én szeretem érteni amit hallok. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Nem szoktam feliratos filmeket nézni, igaz másféle filmeket sem igazán. Az a bajom a feliratok olvasásával, hogy kevésbé tudom átadni magam a film élménynek, ha közben olvasnom is kell. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerintem előnye nincs, legalábbis én nem tapasztaltam. Hátránya, hogy rengeteg felesleges dolgot tanítanak meg, ami a valóságban használhatatlan. Olyanokat pedig nem tanítanak, amire szükség lenne.

Nem: nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Miskolc

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt tanulok tagozatos osztályban, negyedik osztálytól tanulom. Franciát három éve tanulok. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, ők régen oroszt tanultak. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Egyszer jártam angol tanárhoz, de nem sokat segített, mivel fogalma se volt a nyelvvizsgarendszerről. Nem rég voltam nyelvvizsga előkészítős tanfolyamon. Ez viszont jó volt. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen, angol középfokú nyelvvizsgám van. Másodszorra sikerült a nyelvvizsgám. Szerintem nem rossz dolog a nyelvvizsga, de más formát és rendszert kellene kitalálni, mert ez így nagyon költséges, mire az ember megszerzi a középfokút is. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Az angol egész jól megy, sokat foglalkoztam most vele. A franciát szeretem, de nem hiszem, hogy most elérek egy középszintet. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Összességében nem vagyok megelégedve. Amikor ide jelentkeztem a gimibe, azt ígérték, hogy már 10. osztályra olyan szinten leszünk angolból, amivel meg tudjuk szerezni a középfokú nyelvvizsgát. Nos ez nem volt így. Igazából csak annak lett meg a nyelvvizsgája, aki külön foglalkozik vele suli mellett. Célom, hogy megszerezzem az angol felsőfokút is, esetleg később franciából egy középfokút. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Igen néha, de ugye bár a ma világban ez lehetetlen sajnos. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok?

Általánosban általában magnót hallgattunk, gimiben magnó, CD, néha filmeket nézünk, illetve vannak a tankönyvben olyan fejezetek, aminek a végén van valami kis video VHSkazettán. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen ajánlani szokták, hogy nézzük filmeket. Szorgalomból, érdeklődésből néha nézek. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Előfordul, ilyenkor lefordítom valahogy, gépen vagy szótárral. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Igen szoktam, ha valami érdekel, utána olvasok. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nekem fontos, hogy magyar legyen, főleg ha valami számítógépes dologról van szó. Elég béna vagyok hozzá. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Elősegíti, amikor készültem a nyelvvizsgára töltöttem le anyagokat, néztek filmet, videókat. Próbáltam kihasználni az internet adta lehetőségeket. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen szívesen, bár magyar felirattal a biztonság kedvéért. Így értek is belőle. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Jobb lenne, ha nem lenne minden adás szinkronos, így sokkal könnyebb lenne a nyelvtanulás. Támogatom, hogyha lenne ilyen kezdeményezés. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Igen mert érdekes hallgatni az eredeti nyelven megszólaló színészeket más a hangulata a filmnek is. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Nem vagyok megelégedve, szerintem eléggé le vagyunk maradva, annak ellenére, hogy kötelező az iskolákban a nyelvtanulás. Amikor jönnek cserediákok a suliba, észrevesszük, hogy sokkal jobban beszélnek például angolul, mint mi, pedig egy korosztály vagyunk. Sajnos ez a rendszer nem túl jó.

Nem: nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Parasznya

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Első osztálytól tanulom az angolt, három éve olaszt is tanulok. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, anya egy kicsit angolul beszél. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Tanárhoz jártam, mivel szerettem volna jobb jegyet angolból, de nem sokat segített sajnos. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Sajnos még nem, de szeretnék a későbbiekben. Bonyolult rendszer szerintem. Nem feltétlenül jó dolog, úgy tudom máshol nincs is ilyen követelmény, elvárás. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Angolból jó lenne egy középfok, olaszból nem hiszem, hogy továbbtanulók. Jelenleg nem valami jó a tudásom egyik nyelvből sem. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Általánosban egész jó volt, de itt gimiben sajnos elég rossz tanárokat fogtam ki, így nem vagyok megelégedve. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni, mivel a ma világban fontos a nyelvtudás minden területen. Nyelvvizsga nélkül nem lehet továbbtanulni. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Többnyire CD, magnóhallgatás, néha filmnézés szokott lenni. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Eddig nem volt, úgy emlékszem. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Sokszor, ha ilyen eset van, akkor lefordítom valahogy, gépen vagy szótárral. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.)

Ritkán szoktam, nem túl rendszeres. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Fontos számomra, de nincs mindenhez magyar nyelvű elérhetőség sajnos. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Elősegíti, hiszen könnyen megtalálok dolgokat a neten, egyszerű. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, néha szoktam, főleg neten tudok ilyen filmeket letölteni, megnézni. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nyílván mivel kevesen beszélnek jól egy adott nyelven az emberek, ezért nehéz lenne például angolul nézni egy filmet. De azt gondolom, lehetne több ilyen film a tv-ben. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? A feliratos filmek a kedvtől is függenek, mennyire tudok odafigyelni rá. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Én nem vagyok megelégedve vele, sok múlik szerintem az iskolán, a tanárokon is. Itt nem volt szerencsém a tanárokkal sajnos, úgy érzem, részben ezért sem megy olyan jól a nyelv. Biztos vagyok benne, hogyha jobb tanárunk lenne, aki felkészültebb, és szereti azt, amit csinál, akkor jobban érdeklődnénk mi is a nyelv iránt.

Nem: nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Felsőzsolca

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Első osztálytól tanulom az angolt, három éve felvettem az olaszt is. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, ők még oroszt tanultak az iskolában. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem, nem jártam sehova. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen van egy középfokúm angolból. A nyelvvizsgáról azt gondolom, hogy sokan felesleges rossznak élik meg, én is hozzáteszem, de muszáj volt letenni, mert kell a továbbtanuláshoz. Ráadásul sokba is kerül a vizsga, sokan alig tudják kifizetni. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Szeretek nyelvet tanulni, az angol jól is megy, ezzel akarok a későbbiekben foglalkozni. Ide Miskolcra adom majd be a jelentkezésemet is. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Általános iskolában jó tanárnőnk volt, szerettem oda is járni. Itt is jó a mostani tanárunk. Régen általános suliban is angolos voltam. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni, szerintem napjainkban már természetes dolog, hogy mindenki tanul idegen nyelvet. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Általánosban magnót, CD-t hallgattunk, most CD, magnóhallgatás, néha filmnézés szokott lenni, illetve a tankönyvhöz vannak videók. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Konkrét feladatra most nem emlékszem. De lehet, hogy volt. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt?

Ritkán fordult elő. Most már kevésbé. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Ha időm engedi szoktam böngészni a neten, vannak olyan oldalak, amit rendszeresen megnézek például egyes márkák online oldalait. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Fontos lenne, de megbirkózok vele. Többnyire tesóm szokott segíteni ő ért hozzá. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Hozzásegít szerintem, persze sok minden után tudok olvasgatni, feladatokat is lehet keresni. Vannak ilyen speciális oldalak, ahova regisztráltam is. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, de magyar felirattal, mert a kiejtés miatt nem lehet mindent megérteni. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nem lenne rossz elgondolás, hallottam, hogy a Skandináv országokban nincs is szinkron. Egy idő után hozzá lehetne szokni szerintem. Biztos előnyös lenne. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Igen szoktam, jó filmeket megnézek. Sokan nem szeretik, de kicsit nagyobb odafigyelést igényel. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) A véleményem, hogy lehetne jobb is. Hirtelen nem tudom, mi lehet az előnye, sem azt, hogy mi lehet a hátránya. Azt tapasztalom, hogy sokan szenvednek a nyelvtanulással. Biztos, sokat jelent az is, hogy kinek milyen a nyelvérzéke, szorgalma, de ha lehetne, akkor én változtatnék az egészen. Órán több lehetne a szóbeli felkészülés, mint a nyelvtani feladatok.

Nem: nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Felsőzsolca

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Angolt tanulok tagozatos osztályban, első osztálytól tanulom. Olaszt három éve tanulok. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, ők régen oroszt tanultak, apa most németet tanult, mert kint dolgozik. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, néha tanárhoz mentem el. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen, angol középfokú nyelvvizsgám van. Szerencsére elsőre sikerült. A nyelvvizsgára sokat készültem, szerintem elég nehéz. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Az általános iskolában jó tanárjaim voltak, itt gimiben angol tagozaton is már több tanár tanított, a mostani kedvelem. Szeretnék leérettségizni majd, aztán nem tudom, hogy a továbbiakban foglalkozok-e még nyelvekkel. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Összességében meg vagyok elégedve nekem nincs semmi problémám. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Hát nem tudom, valószínűleg nem. Igazából szeretek nyelvet tanulni. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Általánosban általában magnót, CD-t hallgattunk. Gimiben többnyire CD-t hallgatás, néha filmnézés. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen volt ilyen, de csak ajánlották ezeket a feladatokat. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Többnyire megértem, de ha nem, akkor lefordítom.

Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Igen szoktam, bár ritkán használom, ezeket az odalakat. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Szeretem, ha magyar, mert akkor értem, hogy miről van szó, de testvérem szokott segíteni, mivel ő jobban ért hozzá. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Igen, segíti a nyelvtanulásom, hiszem különböző feladatokat tudok letölteni, videókat, zenét is meg tudok nézni, amivel a kiejtést is tudok gyakorolni. Néha mesét szoktam nézni. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, de megnézem csak sajnos nem biztos, hogy mindent megértek a filmből. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Hozzászoktam, de néha jobb lenne, ha eredeti nyelven is megnézhetném a kedvenc filmjeimet. Támogatom, hogy legyen több szinkron nélküli adás. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Igen szívesen nézek felirattal filmeket. Persze könnyebb magyar szinkronnal nézni, hiszen azt teljes mértékben megértem. Nem kell annyira figyelni. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Nekem nincs nagy gondom vele, igazából nem tudom, hogy végül is ez a mostani rendszer jó-e vagy sem. Az zavaró, hogy állandóan változik, gondolok itt a felvételi rendszerre, a pontszámításra stb... így nehéz igazodni, tervezni.

Nem: nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Miskolc-Pereces

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanulok, első osztálytól tanulom, igazából sose szerettem. Angolul három éve tanulok, különösebben ez sem érdekel. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, ők még oroszt tanultak. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, németből tanárhoz járok, hogy le tudjak majd érettségizni. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nem. Szerintem messze állok én a nyelvvizsgától. Nem igazán van nyelvérzékem. A nyelvvizsgáról azt gondolom, hogy pénzkidobás, nagyon sokba kerül. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Az általános iskolában jó tanárjaim voltak, itt gimiben németből elég szigorú a tanárom. Németből fontos az érettségi megszerzése, angollal nem tudom, hogy a későbbiekben fogok-e még foglalkozni. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Ha lehet ilyet mondani, akkor nem vagyok megelégedve. Csalódást okozott az iskola, jobban mondva a nyelvtanár. Úgy érzem nem úgy haladunk, ahogy kellene, és ennek majd mi látjuk a következményeit. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Hát nem tudom, igen el tudom képzelni, de tudom, hogy mostanság nyelvtudás nélkül nem lehet létezni. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Általánosban általában magnót, CD-t hallgattunk. Itt többnyire CD-t hallgatás szokott lenni, néha filmnézés van, más eszközt nem használunk. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen volt ilyen, de nem gyakori eset. Németül kellett Goethe-t olvasni nem rég, ezt például

neten találtam meg.. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Elég gyakran ilyenkor tovább kattintok. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Ritkán, de nem mélyülök el bennük. Ami abból is adódik, hogy nem értem meg. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Fontos, mivel angolul nem nagyon tudok, németül pedig kevés program van. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Ritkán használok a nyelvtanulásomhoz számítógépet. Ha valamire szükségem van, és máshol nem találok akkor neten keresgélek, de nem jellemző. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Nem, mert nem értem őket teljes egészében. Hangulatomtól függően néha belenézek egy-két filmbe, de ritka. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Örülök, ha szinkronos, én szeretem, ha egy adott színésznek, színésznőnek megvan a magyar hangja például. Ez sosem zavart. A nyelvtanulás érdekében lehetne több német, angol film a tv-ben, nem csak a mozikban. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Végül is ritkán nézek, amit eddig néztem tetszett. Az zavaró, ha nem érteni, hogy miről is szólnak a párbeszédek a filmben, nyilván a lényeget értjük. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Ha szabad ilyet mondani nem túl, vagy csak nekem nem. Nem szeretek nyelvet tanulni, legalábbis most nem, ezért lehet, elfogult leszek, de valami más rendszert kellene kitalálni. Azt látom, hogy sokan szenvednek a nyelvtanulással, még olyan is aki jobb nálam. A tanárokon is sok múlik szerintem.

Nem: Nő Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Miskolc

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanulok, első osztálytól tanulom. Három éve angolt is tanulok ez a második idegen nyelvem. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek, anyáék még oroszt tanultak. Apa egy kicsit angolul tud, de nem sok mindent. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, németből tanárhoz járok, mert emelt németre szeretnék menni. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nem, de szeretnék majd németből középfokút, mivel néderlandisztikára akarok jelentkezni és ehhez szükséges az emelt német nyelvtudás. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? A némettel most komolyan foglalkozom, jól is ment mindig, remélem, felvesznek a nyelvi szakra. Németből mindenképpen egy középfok, aztán remélem a holland nyelvből is elérem ezt a szintet majd. Az angollal nem tudom, mire jutok még. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Általánosban én meg voltam elégedve, szerettem a tanárt, itt most egy szigorú tanárnőnk van németből, az angol tanárnő pedig eléggé elhanyagol minket szerintem. Nem veszi komolyan, hogy második nyelvként tanuljuk az angolt. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni az életem. Szeretek nyelvet tanulni. Most már mindenhova kell a nyelvtudás, főleg egy jó álláshoz. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Most általában magnó, CD-hallgatás szokott lenni, ritkán nézünk filmeket is. Régen általánosban többnyire csak magnó volt. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen volt ilyen, de nem gyakori, legutóbb Goethe-t kellett olvasni németül. Amiből nem igazán

sokat értettem, pedig próbáltam fordítani is. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Általában azért megértem, az ilyen jellegű oldalakat. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Ritkán, s magyar nyelvű oldalt hamarabb elolvasom, mint a németet. Könnyebbe magyarul olvasgatni, nézelődni. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem igazán értek a számítógéphez, tesóm infós, így ő szokta megcsinálni a gépem. Egyedül nem biztos, hogy boldogulnék. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Ha van rá időm szoktam nézegetni dolgokat a némettel kapcsolatban. Ha azt nézzük, akkor nagy segítség, hiszen ott van mindig kéznél, sok anyagot meg lehet így szerezni. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Megnézem őket szívesen, sokan nem szeretik én viszont igen. Bár kevés ilyen adás van, főleg mozikban lehet ilyen filmeket megnézni. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Lehet, hogy jobb lenne, ha választási lehetőség adott lenne, de mondjuk nekünk még nincs ilyen készülékünk, ahol be lehet állítani a nyelvet. Magyarországon azért kevesen beszélnek nyelveket, így érthető, hogy szinte csak magyarul mennek a műsorok, filmek. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Ami érdekel, megnézem, és az többnyire érdekel is. Igen szívesen nézek feliratos filmeket. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) A véleményem nem olyan rossz, igazából nem tudom. Biztos lehetne jobb is, hiszen sokan alig tudnak megszólalni idegen nyelven, pedig évek óta tanulják, mondjuk ez nem biztos, hogy csak az oktatás hibája, hanem a diáké is.

Nem: férfi Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Miskolc

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanulok, már elsőtől. Ötödik osztálytól 6 éve angolt is tanulok. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Anya némettanár, így ő németül beszél, most angolul tanul ő is. Apa nem beszél nyelvet. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, németből anya segített. Angolból nincs szükségem segítségre. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Igen angolból felsőfokúm van, németből pedig középfokúm. Jó dolog a nyelvtanulás, szeretem. A nyelvvizsga képet ad a tudásunkról. Nekem sikerült mindkettő elsőre, szerintem nem volt olyan nehéz. Igaz sokat tanultam rá. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Az angol egész jól megy, a német nehezebb, legalábbis nekem. A némettel kevésbé tudok haladni. Szeretnék belőle javulni majd. Szeretnék majd Angliába menni egyetemre, ezért is foglalkozom annyit a nyelvvel. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Meg vagyok elégedve, nincs gondom. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni. Főleg így hogy jól megy a nyelvtanulás. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? CD-hallgatás, néha megnézünk egy-egy filmet. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Igen volt ilyen, sőt még történelem órán is volt, amit nagyon szerettem. II. Világ Háborús dolgokkal kapcsolatban kellett keresgélni. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nem szokott ilyen előfordulni.

Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Gyakran szoktam, főleg a hobbimmal kapcsolatban nézelődöm. Érdekelnek a történelmi eseményekkel kapcsolatos dolgok. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem fontos, meg tudom oldani. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Úgy vettem észre, hogy elősegíti, sok mindent a neten keresek, és onnan szedem le. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Amit lehet, azt igyekszek eredeti nyelven nézni, akár angol, akár német. Megértem, hogy sok a szinkronos adás, hiszen nem mindenki értené meg a műsorokat. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Jó lenne, ha lehetne választani, én jobban szeretem a külföldi csatornákat. Szerintem jobbak azok az adások. Ezen nem szoktam gondolkozni. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Ami érdekel, megnézem, a nyelvtanulás miatt szoktam nézni, mivel a kiejtést itt tudom igazán elsajátítani. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerintem jó ez így. Nekem megfelel, úgy érzem, hasznos dolgokat tanulunk órán. Nem tudok hátrányokról beszélni.

Nem: férfi Kor: 23 éves Iskolai végzettség: főiskolai Lakhely: Gesztely

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanultam 6 évig általános iskolában, Gesztelyben. Középiskolában Miskolcon, 4 évig angolt, kötelező volt.. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Kötelező volt oroszt tanulniuk, néhány dologra emlékeznek még, de nem szabad használható nyelvtudásra gondolni. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Néhány alkalommal jártam magántanárnál, aki nyelvvizsga bizottság tagja volt, tudott segíteni abban, hogy milyen követelményekre számíthatok a vizsgán. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? 2007-ban szereztem középfokú nyelvvizsgát angolból, úgy gondolom ez önmagában nem ér túl sokat, de jó alap lehet ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan sajátítsam el a nyelvet minél mélyebben. Szerintem önmagában egy középfokú nyelvvizsga megléte nem garantál semmit a nyelvtudást illetően. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Úgy gondolom, az angol nyelvtudásomat kis odafigyeléssel tudom fejlesztgetni, talán elboldogulnék vele külföldön. Szeretnék megtanulni németül is. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Az általános iskolai nyelvoktatás szinte semmit nem ért, onnan maximum a számok, és néhány mondóka maradt meg. A középiskolai angol oktatásunk színvonalas volt, a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése szempontjából hasznos is. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudnám elképzelni, a mai globalizálódó világban mindenképpen szükség van idegennyelv-ismeretre. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Magnó, CD, videó, általában ezek voltak. Magnó/CD gyakran, videó kevésbé. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.?

Nem igazán volt ilyen feladat, talán még nem volt ennyire elterjedt az internet, mint ma, nem voltak általánosan elérhetőek az ilyen tartalmak. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Ami érdekel, azt angolul is próbálom elolvasni, megérteni. Persze előfordult már, hogy nem volt kedvem bíbelődni ilyen tartalmakkal, de ami igazán érdekel, azt elolvasom. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Webshopokat, sportoldalakat rendszeresen olvasok/használok idegen nyelven. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem fontos, hogy magyar nyelvű legyen az adott program, ezeket angol nyelven is könnyedén megértem. Mennyiben segíti elő nyelvtanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Tudatosan nem használok nyelvtanulási célokra ilyen tartalmakat, de tudat alatt biztos vagyok benne, hogy nagyban segíti. Film, szinkron Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Jó is és nem is. Fontos, hogy mindenki számára érthetőek legyenek ezek a műsorok, de a nyelvtudást országos szinten fejleszthetné, ha eredeti nyelven mennének ezek a műsorok. Jó lenne, ha opcionálisan mindenki számára elérhető lenne az eredeti nyelv lehetősége.. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Nem szoktam feliratos filmeket nézni, igaz másféle filmeket sem igazán. Az a bajom a feliratok olvasásával, hogy kevésbé tudom átadni magam a film élménynek, ha közben olvasnom is kell. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Szerintem túlságosan nyelvtan centrikus a nyelvoktatásunk, nem a gyakorlatban hasznosítható nyelvtudásra helyezik a hangsúlyt, így ha a nyelvvizsga bizonyítványt sikerül is megszerezni a tanulónak, önbizalma nem igen lesz nyelvhasználatot tekintve.

Nem: férfi Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Sajóbábony

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Elsőstől tanulok angolt, kilencediktől pedig németet is tanulok. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? A szüleim nem beszélnek. Azt hiszem oroszt tanultak, talán egy-két szót tudnak. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, németből tanárhoz járok, mert szeretnék érettségizni, angol helyett. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nem, nincs nyelvvizsgám. Nem is szeretnék. A nyelvvizsgáról? Hát nem tudom biztos nehéz. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Angolból elég rossz a tudásom, ezért megyek németből érettségizni, abból hátha meglesz. Nincs nyelvérzékem. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Én nem vagyok megelégedve elég rossz szerintem. Főleg a tanárok miatt, meg a követelmények is olyanok, amiket szinte lehetetlen teljesíteni. De lehet, hogy ezt csak én gondolom így. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? El tudom képzelni, én nem szeretek tanulni. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Tv néha, ha filmet nézünk. CD-hallgatás, az gyakori, majdnem minden órán. Angolon néha filmezünk. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem emlékszem. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Nem szoktam böngészni, max továbblépek akkor. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.)

Nem igazán. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Nem fontos, meg tudom oldani. Annyit azért megértek. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Ritkán használom erre a célra, de valóban segít, egyszerűen hozzá lehet férni. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Ami nagyon érdekel, megnézem, néha a foci meccs csak külföldi csatornán megy, akkor átkapcsolok oda. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Nem zavar, jó ez így. Így mindenki érti. Mondjuk, ha angol, vagy német műsorokat nézni biztos ragadna rám valami belőle. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Feliratos filmeket így külön nem, néha a moziban csak így van meg a film, akkor kénytelen vagyok megnézni felirattal. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Hát ha az én nyelvtudásomat nézzük, akkor azt kell mondjam, hogy nem vagyok meg elégedve. Szerintem a diákok mellett, sok múlik a tanáron is. Egy jó tanár azért sokat segíthet a helyzeten.

Nem: férfi Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11.osztály) Lakhely: Miskolc

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Általános iskola első osztályától tanulom a németet, most is. Kilencediktől az angolt is. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? A szüleim egy kicsit tudnak angolul, németül. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Nem jártam tanfolyamra, németből tanárhoz járok, az érettségi miatt. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nincs nyelvvizsgám, jó lenne, de szerintem nem lesz meg addigra, amíg beadom a felvételit. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Németből nem olyan rossz szerintem, angolból még csak alapszinten tudok. A cél mindenképpen a német nyelvvizsga megszerzése. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Régen, általánosban nagyon jó tanárunk volt, most kevésbé. Emiatt nem vagyok megelégedve. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? Nem tudom, végül is nem. Tudom, hogy szükségem van rá, később is szükségem lesz rá. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Órán magnóhallgatás van, vagyis CD. Ritkán nézünk valamilyen filmet. Ennyi. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Ritkán szokott lenni. Németből főleg, olvasni kell meg ilyesmi. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Ami érdekelt azt többnyire elolvasom, ha nagyon nem értem lefordítom akár bemásolom és kész. Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Szoktam, focival kapcsolatban olvasgatni, külföldi klubok honlapját. Mást nem nagyon. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program?

Nem rossz dolog, ha magyar, de eligazodom. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Ha úgy alakul és keresgélek, akkor jó nyelvtani anyagokat szoktam találni, ami segít, vagy házi készítésekor is megnézem. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Igen, de ritkán. Direkt nem szoktam keresni, csak ha rábukkanok véletlenül, akkor megnézem, ha jó film. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Ezen nem gondolkoztam még, vannak elérhető idegen nyelvű csatornák, amiket nézek, ezek többnyire sportcsatornák. Mindenki eldöntheti, mit szeretne nézni. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Nem tudom, ha jó a film, akkor megnézem felirattal, vagy a nélkül is. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Nem tudom. Biztos lehetne változtatni rajta. Nem látom át. Azt tapasztalom, hogy amikor hozzánk jönnek cserediákok, akkor ők mindig jobban beszélnek akár angolul, akár németül, mint mi. Mi alig tudunk megszólalni. Gondolom azért, ennyi év tanulás után ez probléma. Mindig csak a nyelvtannal foglalkozunk, pedig jobb lenne a szóbelire is odafigyelni.

Nem: férfi Életkor: 17 éves Iskolai végzettség: általános iskola (jelenleg gimnázium 11. osztály) Lakhely: Hernádvécse

Idegen-nyelv tanulás Milyen idegen nyelvet tanultál? Hány évig? Milyen iskolarendszerben? Ez az iskola helyileg hol található? Németet tanulok, már általános óta. Kilencediktől angolt is. Szüleid beszélnek-e valamilyen idegen nyelven? Ha igen, hol tanultak? Milyen szinten beszélik ezt a nyelvet? Nem beszélnek semmilyen nyelven. Jártál-e külön tanárhoz, tanfolyamra? Tanárhoz jártam németből, tanfolyamra még nem. Rendelkezel nyelvvizsgával? Milyen nyelvből? Mit gondolsz a nyelvvizsgáról? Nyelvvizsgám nincs, szerintem nem is lesz. Nem gondolok róla semmit. Felesleges dolog szerintem. Csak egy plusz teher. Mit gondolsz a saját nyelvtudásodról? Mi a saját nyelvtanulási célod? Nem nagyon megy nekem a nyelvtanulás. A némettel is csak szenvedek, az angollal nem foglalkozom túl sokat. Mennyire voltál megelégedve az idegen nyelvi oktatási rendszerrel? Nem tudom. Nem vagyok azért megelégedve, ha jó lenne, akkor biztos nem lenne ilyen nehéz. Vagy csak nekem nehéz, nem tudom. Én diákként nem tudom, hogy pontosan milyen is a rendszert, csak azt tudom elmondani, amit tapasztalok. El tudnád képzelni az életed idegen nyelv tanulása/tudása nélkül? El tudnám, de tudom, hogy kell a nyelvtudás mindenhez. Munkához, továbbtanuláshoz stb.. szóval így muszáj tanulni. Eszközök Órán milyen audiovizuális eszközöket használtatok? Magnó, vagyis most már CD. Filmet néha nézünk nem túl gyakori. Volt-e olyan házi feladat, amely során otthon idegen nyelvű oldalakat kellett olvasni, esetleg filmet nézni, zenét hallgatni stb.? Nem emlékszem rá, lehet, hogy volt. Milyen gyakran fordult elő, hogy az interneten böngészve egy számodra érdekes témájú oldalt, azért nem olvastál el, mert az idegen nyelvű volt? Ritkán fordul elő, többnyire ilyenkor tovább kattintok.

Szoktál-e idegen nyelvű oldalakat olvasni, használni? (pl. hírek, webshopok, bulvárlapok stb.) Szintén ritkán szoktam nem magyar oldalakat használni, nem is emlékszem hirtelen rá. Számodra mennyire fontos, hogy magyar nyelvű legyen egy adott számítógépes program? Megértem, de szeretem, ha magyar nyelvű verzió is van hozzá, akkor könnyebb használni. Mennyiben segíti elő tanulásod az, hogy hozzáférsz idegen nyelvű online tartalmakhoz? Segít, de én személy szerint ritkán használom. Nem túl gyakori, hogy neten németet, vagy angolt tanulok. Film, szinkron Szívesen nézel eredeti nyelven filmeket, műsorokat a televízióban? Nem szoktam, de ha néha előfordul, hogy nézek egy ilyen filmet, az a baj, hogy sok mindent nem is értek meg, ami elég zavaró. Egyáltalán, mint gondolsz arról, hogy többségében szinkronos filmeket, műsorokat nézhetünk? Jó ha szinkronos, így mindenki megérti, aki nem tud más nyelven. Az már más kérdés, hogy ha jól tudnék, akkor a hasznomra lenne. Szívesen nézel feliratos filmeket? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Ami érdekel, azt megnézem, de mondom, ritkán fordul elő. Összességében mi a véleményed a mai idegen nyelvoktatásról? (Előnyök, hátrányok) Nekem elég rossz tapasztalataim vannak, lehet, hogy nem engem kellene kérdezni. Én nem tartom jónak ezt, ami most van. Nem köt le ez az egész az a baj. Bár tudom, hogy szükségem van rá, de mégis. Előnye, hogy nyelvet tanulunk, hátránya nem tudom. Hátránya talán az, hogy nem kellőképpen tudunk haladni, felkészülni, bár ez inkább a tanár felelőssége.