Globális felmelegedés hatására nő a hurrikánok száma? 2007. 08. 02.
Az észak-atlanti térségben az elmúlt évtizedben rekord számú trópusi vihart és hurrikánt figyeltek meg, amely egyes kutatók szerint a globális felmelegedés következtében a tengerfelszín emelkedő hőmérsékletével hozható összefüggésbe. Összehasonlítva az egy évszázaddal korábbi adatokat az elmúlt évtized megfigyeléseivel, megállapították, hogy kétszer több hurrikán keletkezik mostanában. Arról viszont, hogy ez a növekedés minek köszönhető, megoszlanak a vélemények. Heves vitát vált ki, hogy ezt vajon az emberi tevékenység idézte elő, vagy pedig a természet változékonyságából fakad. A NOAA két kutatója - Greg Holland és Peter Webster - által készített tanulmány szerint a természet változékonysága nem indokolja a trópusi ciklonok számának ilyen mértékű növekedését. A tudósok az elmúlt száz évet vizsgálva nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy természetes folyamatok hatására ilyen drámai mértékű növekedésnek kellene bekövetkeznie. Véleményük szerint egyértelműen a tengerfelszín hőmérsékletemelkedése okolható a hurrikánok gyakoriságának növekedésével, amely pedig az üvegházgázok nagy mennyiségű kibocsátásával áll kapcsolatban. Az észak-atlanti térségben előforduló ciklonok tanulmányozása során, az elmúlt száz évben, két kiugró időszaktól eltekintve, nem nőtt a hurrikánok száma. 1900 és 1930 között évente 6 trópusi ciklon keletkezett, amelyből 4 érte el a hurrikán fokozatot, 2 pedig trópusi vihar stádiumig jutott. 1930 és 1940 közötti időszakban az éves átlag már 10- re nőtt, amelyből 5 hurrikán és 5 trópusi vihar volt. Végül megvizsgálva az 1995 és 2005 közötti periódust, évente már átlagosan 15 trópusi ciklont találtak, amelyekből 8 hurrikán és 7 trópusi vihar fejlődött ki. Ezzel egy időben a tengerfelszín hőmérséklete az észak-atlanti térségben 0,7 fokkal emelkedett. A tengerfelszín hőmérséklete amúgy is fontos szerepet játszik a trópusi viharok és a jóval nagyobb intenzitású hurrikánok kialakulásában. A trópusi viharok és hurrikánok számának növekedése évről évre ijesztőbb. A 2005 év pedig példa nélkülinek mondható, a maga 28 elnevezett trópusi viharával és 14 hurrikánjával, amelyek közül 7 különösen erős volt. (Amikor egy trópusi ciklon eléri a trópusi vihar stádiumot, vagyis a belsejében mért szélsebesség meghaladja a 120 km/órát, elnevezik őket. Legtöbbször női nevet kapnak, de 1979-től férfiak is szerepelnek a névadók között.) 2005 júliusában három 5-ös kategóriájú és két 4-es kategóriájú hurrikánt regisztráltak. A 7/1
hurrikánokat erőségük szerint a Saffir-Simpson-skála segítségével osztályozzák. A skála 5 fokozatú. Az 1-es fokozatú tájfun a leggyengébb, csak kisebb károkat okoz. A 5-ös fokozatú a legpusztítóbb, amelyben a szélsebesség elérheti a 250 km/h-át, méteres áradásokat és a tengertől 10-15 km-re is teljes pusztítást végez. A 2006-os év kevésbé volt aktív, a tudósok szerint ez a Csendes-óceán térségében zajló El Nino jelenséggel hozható kapcsolatba. Azonban 2006 az 5 hurrikánjával és a 4 elnevezett trópusi viharával a múlt században még így is átlagon felüli lett volna. Az, hogy a 2007-es év mit tartogat számunkra, hamarosan kiderül, hisz a trópusi ciklonok létrejöttének jellemző ideje az északi féltekén a júliustól októberig tartó időszak.
Egy híján 40 fok az orosz tajgán 2007.07.10.
Európa legkeletibb részén már egy hete kánikula uralkodik a 60. szélességi körtől északra. A hullámzó frontzóna következtében időnként a tundráig, a Jeges-tengerig terjed a kánikula határa. Hétfőn a tajga-vidéken rendkívüli rekordot mértek, 39 fokra emelkedett a hőmérséklet a 63. szélességi kör mentén. Az Északi-tenger és Skandinávia felett létrejött erős ciklontevékenység hatására tartós délies áramlás alakult ki kontinensünk keleti határán. Egy hete kánikula uralkodik a 65. szélességi kör környékén, de a hullámzó frontzóna időnkénti északra tolódásával napokon keresztül mértek 30 fok feletti hőséget a Jeges-tenger partvidékén. Ezen a tundra tájon télen nem ritka a -40 fokos hideg. Hétfőn a Komi Autonóm Köztársaság egyik városában, Jemvában 39 fokot mértek, ilyen meleg a mérések kezdete óta nem fordult elő a térségben. A meleg levegőnek már nem volt utánpótlása, a forróság szigetszerűen helyezkedett el a tajga közepén.
Tájfun fenyegeti Japánt A Csendes-óceán keleti medencéjében július 7-én keletkezett tájfun, a Man-Yi már Japán partjait fenyegeti. A tájfun a Saffir-Simpson-skála szerint ma érte el az I-es fokozatot. A trópusi ciklonokat kialakulásuk helyétől függően másként nevezik, a Csendes-óceán térségében tájfunnak, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger térségében hurrikánnak. Hevességüket a Saffir-Simpson-skála segítségével 7/2
adják meg. A skála 5 fokozatú. Az I-es fokozatú tájfun a leggyengébb, csak kisebb károkat okoz. A V-ös fokozatú a legpusztítóbb, amelyben a szélsebesség elérheti a 250 km/h-át, méteres áradásokat és a tengertől 10-15 km-re is teljes pusztítást végez. A Man-Yi keletkezési helyétől nyugati, délnyugati irányba halad, és az előrejelzések szerint várhatóan két nap múlva, július 13-án éri el Japán déli szigeteit. A tájfunban jelenleg 166 km/h a szélsebesség, a széllökések erőssége pedig elérheti a 200 km/h-át is. Számítások szerint a Man-Yi tájfun 13-ára eléri a IV-es fokozatot is, amelyhez már igen erős, 212 km/h- ás szélsebességek és igen heves 260 km/h széllökések kapcsolódhatnak.
Rendszeressé válhatnak a májusi fagyok Hazánkban a klímaváltozás okozta melegedés nem egyenletes a különböző hőmérsékleti paraméterekre nézve. Az átlaghőmérséklet emelkedése mellett meglepő módon az áprilisi, májusi hajnali fagyok száma nem csökken, sőt az utóbbi időben kissé növekedett. Egyes szakemberek szerint a jövőben folytatódik ez a tendencia, amely a szélsőségek növekedésének hipotézisét erősíti meg. Az április végi és május eleji hajnali fagyok következtében az agrárszektor szakmai szervezetei szerint 40 milliárd forintra tehető a kár. Különösen az ország északi, északkeleti vidékén tarolt a kései fagy. Az alma, a barack és a szőlő voltak a kár által leginkább érintett gyümölcsfajták, de helyenként még az erdőben is láthatók a következmények. A növényzet leginkább fagyérzékeny részei a friss hajtások és a virágok, így - a fagy előfordulásának tényleges lehetőségét figyelembe véve - az áprilisi és május eleji fagyok okozzák a legnagyobb károkat. A rendszeres meteorológiai mérések alapján a világtrendhez hasonlóan hazánkban is kimutatható a hőmérséklet éves középértékében egy emelkedési trend, amely leginkább az elmúlt 30 év hőmérsékleti adatsorain jelentkezik. Az átlagos értékek azonban nem mondanak semmit a hőmérséklet éven belüli változékonyságáról. A nyári hőségnapok számának növekedése a társadalom széles körében elfogadott tény, ugyanakkor a hajnali minimumok alakulása már kevésbé ismert. Hazai meteorológusok a mérési adatok feldolgozása után arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a kései, főként áprilisi fagyok gyakorisága az enyhébb időszakokban sem csökkent, sőt egy kissé növekedett. Véleményük szerint ez a tendencia a jövőben is fennmarad. A késői fagyok tetemes anyagi veszteségekkel járnak. Ugyan léteznek aktív védekezési módszerek a hajnali fagyok ellen, ezek azonban nagy területre vonatkozóan vagy kivitelezhetetlenek, vagy pedig túlságosan költségesek. A passzív védekezési módszerek a növények telepítésekor és a metszés által 7/3
kialakított forma meghatározásakor jöhetnek szóba. Ilyen egyszerű "ősi" módszerek dombos terület esetén a déli lejtőkre, lehetőség szerint a dombon minél feljebb való ültetés, vagy például a hajtások kezdeti magasságának ésszerű határokon belül való növelése, gondolva arra, hogy a fagy a talaj felé erősebb. Sajnos az idei kései fagyok az országban erősebbek voltak annál, hogy a passzív védelem mindenütt segített volna, de a mikroklimatikus hatások így is sokfelé látványos szelekciót okoztak. Érkezett jelentés olyan esetről is, amikor dombvidéken egymástól néhány száz méterre lévő ültetvények közül a völgyben lévő gyümölcsfákon még a legfelső hajtások is elfagytak, míg a lejtőkön álló gyümölcsös sértetlenül megúszta az éjszakát. A kései fagyok gyakoriságának növekedése és az éghajlatváltozás kapcsolata származhat abból is, hogy a globális felmelegedés energiatöbbletet ad a légkörnek. Az energiatöbblet pedig erősítheti a mérsékelt övi ciklonokat, aminek következtében például Magyarországon egy-egy melegebb időszakot erőteljes hidegbetörés követ. Ehhez még hozzájön az a tény, hogy különösen az észak és északkelet felől érkező hidegfrontok esetén rendkívül száraz levegő éri el hazánkat, hiszen a légtömeg a megérkezése előtt csapadék formájában jelentősen veszít nedvességéből, és ezt a hatást a Kárpátok vonulata tovább erősíti. Miután megnyugszik a száraz levegő, kis hőmérsékleti tehetetlenségénél fogva a derült éjszakákon nagyon gyors lehűlés veszi kezdetét. A fagy mértéke attól is függ, milyen száraz a talaj, így az aszályok tovább súlyosbítják a helyzetet. A száraz levegő és kiszáradt talaj együttese okozta a május eleji rendkívül hideg hajnalokat is.
Hőségrekordok sorozatban 2007. 05. 24., 10:15
A rekorddöntögető napok után is tovább tart az átlagosnál sokkal melegebb, fülledt idő. A sok napsütés mellett csütörtökön is kialakulhatnak heves záporok, zivatarok. Pénteken számottevő változás nem várható, újabb hőségrekordok dőlhetnek. A hétvégén ugyan marad a nyári meleg, de gyakoribbá és intenzívebbé válnak a záporok, zivatarok. Tavaink 23-24 fokosak, minden adott az igazi strandszezonhoz. A Brit-szigetek északi részén és Skandináviában gyorsan mozgó frontok okoznak hűvös, szeles időt. A Pireneusi-félszigeten és a Balkánon egy-egy magassági hidegcsepp helyezkedik el, amely kedvez az intenzív esőzések kialakulásának. A kontinens többi részén nyári időjárás a jellemző sok napsütéssel, igazi kánikulával legfőképpen Kelet-Európábam találkozhatunk. Ugyanakkor a napsütést az Alpokban heves záporok, zivatarok szakítják meg. Hőrekordok Ismét rekorddöntő hőmérsékleteket mértünk: Szerdán Budapesten 32, Poroszlón 34 fokig is felkúszott a hőmérő higanyszála. Ez már a második 7/4
rekord nap, kedden a fővárosban 32,5 oC -al új melegrekord született. Ugyancsak megdőlt az országos rekord is, hiszen Poroszlón több, mint 35 oC -t mértek. Klímaváltozás, szélsőségek Az Antarktisz jégtakarójának olvadása erős kihatással lehet a világ éghajlatára. Az Egyesült Államok keleti részén a század végére egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges hőhullámok. A klímaváltozás a szélsőségek erősödéséhez vezethet. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az átlaghőmérséklet növekedése ellenére a sokszor - mint az idén is mintegy 40-45 milliárd forintos kárt okozó katasztrofális kései fagyok gyakorisága nem csökkent.
Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon 2007. 05. 24., 10:05
Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeiből megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékű hóolvadás történt. A hó és jég legjelentősebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt először sikerült műholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában. A NASA és a Colorado Egyetem közösen felállított kutatócsoportja 1999 júliusától 2005 júliusáig műholdas eszközök segítségével az Antarktiszon és Grönlandon tanulmányozta a hó mennyiségének felhalmozódását, illetve olvadását. Az Antarktisz megfigyelése során olyan területet választottak ki, amely olvadás szempontjából optimális lehet mind az óceántól és a pólustól való távolságot tekintve, mind pedig a tengerszint feletti magasságot figyelembe véve. Méréseik szerint a déli félteke nyarán az olvadás időszakában szokatlanul magas hőmérsékletek is kialakultak. Ezek maximuma hetes nagyságrendben elérte az 5 Celsius-fokot. 2005 januárjában az erős felmelegedés hatására négy Magyarországnyi területen tapasztaltak jelentős olvadást. Problémát jelenthet, ha a megolvadt hó mint édesvíztömeg közvetlenül belefolyik a sós óceánba. Közvetett veszélyt okozhat, ha a megolvadt, majd újra fagyott hólé a sarki jégtakaró aljáig lejut, mert így gyorsíthatja a jégtömegeknek az óceánba történő csúszását. A globális felmelegedés hatására végül a sarki hó és jég megolvad, ezáltal csökken az Antarktiszon tárolt édesvízkészlet. Mindeközben az óceánok vízszintje emelkedik, sótartalma pedig változik, ami hatással van a globális klímára. A klímaváltozás hatásának vizsgálatait már csak azért is tartják kiemelt fontosságúnak a sarkvidékek esetében, mert az Arktiszon és az Antarktiszon is kétszer gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a Föld más részein. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a jég alól kibukkanó föld és a víz 7/5
jobban elnyeli a napsugarakat, mint a jég és a hó. Másrészt az ózonréteg könnyebben vékonyodik el a pólusok felett a levegőben található jégszemcsék miatt, s így a Nap melegítő hatása jobban érvényesül. Még több figyelem a jégnek A kutatók szerint, bár napjainkig nem észleltek további jelentős olvadást, a műholdas megfigyelések bővítésére van szükség. Fontos lenne méréseket végezni például a röntgentartományban, hogy a jégréteg mélyebben fekvő részeiről is információt kaphassanak. A klímaváltozásban alapvető jelentőségű, hogy a sarkokon tárolt hó és jég tömege hosszabb időszakot tekintve csökken, vagy éppen növekszik. A kutatások ezért tovább folytatódnak, és sor kerül a felszíni mérések, illetve a repülőgépekről végzett megfigyelések adatainak összehasonlító elemzésére is. A sarkvidéken található jég olvadásának ütemét is vizsgálja az a nemzetközi kutatóprogram (Nemzetközi Poláris Év), ami márciusban indult a Déli- és az Északi-sarkvidéken, több mint hatvan ország részvételével.
50 éve példátlan esők sújtják a spanyolokat 2007. május 24., csütörtök, 17:47
Fél évszázada nem volt példa olyan esőzésekre, mint amilyenek a napokban sújtják Spanyolországot. Akadozik a tömegközlekedés, sokan kénytelenek elhagyni otthonaikat, és több tízezer hektárnyi vetést pusztítottak el az esőket követő áradások az ország középső részén. Görögországban is az eső okoz gondot. A leghevesebb esőzést a közép-spanyolországi Toledo és Ciudad Real városok környékén tapasztalják, itt száz ember kényszerült elhagyni otthonát, és számtalan gépkocsit a tűzoltóknak kellett kimenteniük a vízzel elárasztott utcákról. Több helyen tyúktojás méretű jégdarabok hullottak az égből. Nem közlekednek a vonatok a spanyol főváros és az ország keleti részei között, mert elöntötte a víz a síneket. Az ország északi részén fekvő Vitoriában 15 autó rohant egymásba egy autópályán a sűrű köd miatt, a balesetben egy férfi meghalt, tizenkilencen megsérültek. A Madridból Barcelonába, Valenciába és La Corunába vezető főútvonalakon súlyos nehézségeket okoz az esőzés. Ezeken az útszakaszokon 135 baleset történt, amelyek szerencsére nem követeltek emberéletet. A legsúlyosabb károkat a közép-spanyolországi Kasztília-La Mancha autonóm körzetből jelentették. Számos falut szó szerint betemetett az ár, a vízréteg magassága helyenként a három métert is elérte. Sok lakóház víz alá került. Az autonóm körzetben az esőzés miatt három nap alatt 60 ezer hektárnyi vetés 7/6
pusztult el. A hatóságok az előzetes információk alapján a károkat 12 millió euróra becslik. A meteorológusok szerint péntek előtt nem lehet az időjárás javulására számítani. A görögöknél is sok az eső Több millió eurós károkat okozott csütörtökön Athénban is egy heves eső, a hirtelen lehulló jelentős mennyiségű csapadék autókat sodort magával, és pincéket árasztott el. Nea Liosszia és Ano Liosszia elővárosokban csaknem minden utcán patakként hömpölygött és számtalan autót elsodort az esővíz. A televízió híradása szerint mintegy háromszáz pincéből, illetve lakásból kellett a tűzoltóknak szivattyúzniuk a beszivárgott vizet. A mezőgazdaságban örömmel fogadták az esőt, miután az ország nagy részén tavaly november óta nem volt számottevő csapadék. A Kikládok szigetcsoporton valódi égi áldásként fogadták a csapadékot - jelentette a görög rádió.
Tornádók, árvizek az Egyesült Államokban 2007. 05. 08., 16:47
Az elmúlt hétvégi tornádó pusztítás után továbbra is árvízveszély uralkodik az USA középső vidékén. Az ismétlődő esőzésben patakok, folyók lépnek ki nagy területen medrükből. Texas északi vidékétől Nebraskáig közel egy hete rendkívül csapadékos idő alakult ki. Tulajdonképpen a szokásos instabilitás erősödött a térségre, amit a magasban érkező hideg levegő, és a Mexikói-öbölből előrenyomuló meleg, nedves légtömeg okoz. Bár a térség a világon tornádók által leginkább veszélyeztetett területe, sajnos most újabb rekordok dőltek. Pénteken a kansasi kisvárosra, Greensburgra olyan heves tornádó tört, amit ebben az államban még nem észleltek. Az F5-ös erősségű forgószél 325 km/órás sebességet is elért, a városka épületeinek 95 százaléka megsemmisült. Szerencsére a lakosságot időben értesítették, de így is 10 ember életébe került a pusztítás. Ezen a héten a zivatarok gyakorisága kissé csökkent, az ismétlődő esők miatt azonban számos folyó lépett ki medréből. A helyi szakemberek szerint akár az 1993-as híres nagy árvíz szintjét is elérhetik a folyók.
7/7