GLOBÁLIS A TRAUMAKUTATÁS? 1. Accepted but not edited version. Globális a traumakutatás? Egy bibliometrikus elemzés

GLOBÁLIS A TRAUMAKUTATÁS?

1

Accepted but not edited version Globális a traumakutatás? Egy bibliometrikus elemzés

Kinga E. Fodor1*, Johanna Unterhitzenberger2, Chia-Ying Chou3, Dzenana Kartal4, Sarah Leistner2, Maja Milosavljevic5, Agnes Nocon2, Laia Soler6, Jenifer White7, Seonyoung Yoo8 and Eva Alisic9

1

Department of Clinical Psychology, Faculty of Medicine, Semmelweis University, Budapest,

Hungary 2

Department of Clinical and Biological Psychology, Catholic University Eichstaett-Ingolstadt,

Germany 3

Department of Clinical, Educational and Health Psychology, University College London,

United Kingdom 4

Department of Psychology and Psychiatry, Monash University, Melbourne, Australia;

Australian Centre for Posttraumatic Mental Health, Department of Psychiatry, University of Melbourne, Melbourne, Australia 5

Institute of Mental Health, Belgrade, Serbia

6

Department of Personality, Assessment and Psychological Treatment, University of

Barcelona, Spain 7

International Psychology Department, The Chicago School of Professional Psychology,

Chicago, IL, USA 8

Graduate School of Comprehensive Human Sciences, University of Tsukuba, Japan

9

Monash Injury Research Institute, Monash University, Melbourne, Australia; National

Psychotrauma Center for Children and Youth, University Medical Center Utrecht, Utrecht, the Netherlands


2 *translated by


3 Absztrakt

Bevezetés: Az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMIC) traumakutatásban való részvételének fontos szerepe van a globális ismeretanyag bővítésében, a kutatási kapacitásépítésben és a világszerte megjelenő mentális problémák okozta teher csökkentésében. A traumakutatás irodalmát áttekintő tanulmányok 2002-ig globalizációs tendenciát mutatnak, habár a LMIC csak kis mértékben vannak képviseltetve a magas jövedelmű országokhoz (HIC) képest. Célok: Az aktuális traumával foglalkozó irodalom felmérése a globalitás szempontjából, különös tekintettel a következőkre: 1) milyen mértékben van jelen a traumakutatás a LMICban, 2) milyen mértékben végzik a kutatásokat LMIC kutatók, és 3) mennyire elérhető a traumával foglalkozó irodalom a LMIC kutatók számára. Módszer: A PubMed, PsychInfo és PILOTS adatbázisok szisztematikus keresése során, olyan traumakutatással foglalkozó publikációkat kerestünk, amelyek peer-reviewed folyóiratokban jelentek meg a 2012-es év során. A 3123 azonosított cikkből random módon kiválasztottunk N = 1000-et, amelyet a későbbiekben kódoltunk vizsgálati, szerzői, cikk és folyóirat jellemzők alapján. Eredmények: Habár a mintában 56 különböző vizsgálati ország volt képviselve, a publikációk többsége (87%) HIC-ból származott. A cikkek 51%-a az USA-ból való. Az esetek 88%-ban a szerzők mindegyike HIC-ból való. Kevesebb, mint a szerzői csoportok 5%-a volt HIC-LMIC együttműködés. Mi több, 45%-a a LMIC-ban végzett, de HIC levelezőszerző által publikált cikkeknek nem vont be egy LMIC kutatót sem társszerzőként. A LMIC kutatók alacsonyabb impakt faktorú folyóiratokba írtak. A cikkek 32%-a Open-Access volt, 10%-a elérhető volt más utón és több mint a fele nem volt elérhető előfizetés nélkül. Következtetések: A traumakutatás egyre nemzetközibbé válik, de még mindig HIC dominálják. A kapacitásépítés fontos lehetőségei kihasználatlanok. A cikkben az irodalom még nemzetközibbé tételére vonatkozó implikációk kerülnek megvitatásra.

GLOBÁLIS A TRAUMAKUTATÁS? Kulcsszavak: bibliometrikus elemzés; szisztematikus áttekintés; kapacitásépítés; globális mentális egészség, alacsony- és közepes jövedelmű országok; poszttraumás stressz zavar; traumakutatás

4


5

Globális a traumakutatás? Egy bibliometrikus elemzés A traumatikus események magukba foglalják az olyan kollektív élményeket, mint a tömeges erőszak, háború, terrorizmus, természeti katasztrófák, illetve az olyan ‘mindennapi’ traumákat is, mint a közlekedési balesetek vagy szeretteink hirtelen elvesztése. Az embereket szerte a világon érik ilyen hatások és a traumatikus életesemények következményei nemzetközi problémaként tekintendők. Kilenc évvel ezelőtt Bedard, Grief és Buckley (2004) utalást tettek arra, hogy a világon előforduló erőszakra való növekvő figyelemfelhívással együtt, nagy szükség van a traumakutatás minden kultúrára és társadalomra való kiterjesztésére. Hasonlóan, Schnyder (2013) leírta, hogy a) a traumatikus események előfordulása nemzetközi problémát képez; b) a traumakutatásban nemzetközi, interdiszciplináris együttműködésekre, nem pedig versengésre van szüksége; és c) a traumakutatással foglalkozó tudományos közösségek feladata, hogy biztosítsa világszerte a traumákkal kapcsolatos pszichés hatások megfelelő kezelését. Mindazonáltal, az empirikus adatok arra utalnak, hogy a traumakutatás eredményei nem egyenlő mértékben származnak a világ különböző részeiről (Bedard et al., 2004; Figueira et al., 2007; Olff & Vermetten, 2013; Patel & Sumathipala, 2001). Például, az 1983 és 2002 közötti PTSD irodalmat áttekintő bibliometriai tanulmányukban, Figueira és munkatársai (2007) azt találták, hogy az összes publikáció 69%-a az USA-ból eredt. Ez a szám csökkenő tendenciát mutat az évek során, hiszen míg 1983-1987 között 88% volt, 1998-2002 között már csak 62%. Fontos, hogy habár a publikációkat kibocsájtó országok száma nőtt (36 ország vett részt összesen a PTSD-vel foglalkozó irodalomban), ezek közül csak 25% (n = 9) számít a World Bank (2012) besorolása alapján alacsony és közepes jövedelmű országnak (angolul: low- and middle income country, a továbbiakban LMIC). Jelenleg, a világ 83%-a él LMIC-ban, és a lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a legalacsonyabb az átlag jövedelem (United Nations, 2013). A potenciálisan traumatikus életesemények bekövetkezésének kockázata ezzel együtt


6

bizonyítottan magasabb az alacsony szocioekonómiai státusszal bíró országokban (Demyttenaere et al., 2004), olyan kockázati tényezők hatásán keresztül, mint a szegénység, társadalmi kirekesztettség (Patel, 2001; Patel & Kleinman, 2003) vagy a traumatikus veszteségek és tömeges áttelepítések (pl. de Jong et al., 2001; Fazel, Wheeler & Danesh, 2005; Steel et al., 2009). Gyakran a kutatások jótékony hatásai nem érik el ezeket a területeket, egyenlőtlenségekhez vezetve a mentális egészség területén (pl. Saxena et al., 2011). A lakosok nem kielégítő mentális egészségre vonatkozó ellátottsága (beleértve a traumák hatásait is) jelentős terhet ró a LMIC-ra (WHO, 2001). A teher és a magas jövedelmű országokkal (angolul high income countries, továbbiakban HIC) szembeni egyenlőtlenség csökkentése érdekében átfogó tudásbázisra van szükség. Ugyanis a jól működő egészségpolitikai stratégiáknak, amelyek biztosítékai a költséghatékony, bizonyítékokon alapuló, megvalósítható intervencióknak és hatékony egészségügyi gyakorlathoz vezetnek, a kutatáson alapuló tudásbázis a záloga (Patel, 2000; Sharan et al., 2007). Ebből következik, hogy ahhoz hogy világszerte megfelelő mentális egészségügyi rendszerek működjenek, a traumakutatásnak éppoly globálisnak kell lennie, mint amilyen globális probléma az embereket érő traumák utóhatásai. Egy globális traumakutatással foglalkozó tudásbázis kiépítéséhez és az ehhez szükséges lépések tervezéséhez alapvető, hogy tiszta és aktuális képünk legyen a traumakutatás irodalmáról. A jelenleg elérhető, a traumakutatás bibliometrikus elemzéséről szóló adataink az irodalom több mint egy évtizeddel ezelőtti státuszáról adnak tájékoztatást. Az irodalom nemzetközibbé válása, ahogy Bedard és munkatársai (2004), illetve Figueira és munkatársai (2007) jelentik, lehet, hogy folytatódott, felgyorsult vagy éppen elakadt. Az irodalom jelenlegi státusza fontos implikációkat hordoz magában a jövőbeni kutatási trendek és finanszírozási lehetőségek számára.


7

Jelen kutatás célja, a traumakutatás aktuális, globalitásra vonatkozó helyzetének felmérése kiemelt tekintettel olyan tényezőkre, amelyek befolyással bírhatnak a HIC és LMIC közötti rés jobb megértésére és szűkítésére (Lansang & Dennis, 2004). Ezek a változók, mint például a szakirodalom hozzáférhetősége vagy a nemzetközi együttműködések, alapvető elemei a kutatási kapacitás fejlesztésének. Célunk a következő kérdések megválaszolása: 1. A traumakutatást milyen mértékben végzik LMIC-ban? 2. A traumakutatást milyen mértékben végzik kutatók LMIC-ból? 3. A traumakutatás szakirodalma milyen mértékben hozzáférhető LMIC-ból származó kutatók számára? Módszer A kutatás a „Young Minds Paper in a Day” program keretein belül zajlott, amely a European Society for Traumatic Stress Studies 2013-as bolognai konferenciáján került megrendezésre. A program célja fiatal kutatóknak lehetőséget teremteni a közös munkára és nemzetközi kapcsolatok építésére (Alisic, 2012). A kutatócsoport Ausztráliából, Németországból, Magyarországról, Japánból, Szerbiából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból és az USA-ból érkező fiatal kutatókból állt és többségük nem ismerte egymást a program előtt. Mindenki részt vett a tanulmány írásának minden részében: az előkészületekben, az adatkódolásban, az elemzésben és a cikkírásban. Minta Szisztematikus keresés során olyan peer-reviewed cikkeket választottunk ki, amelyek a traumatikus stressz kutatással foglalkoznak és 2012-ben jelentek meg. Három elektronikus adatbázis adatai kerültek elemzésre: PubMed, PsychInfo és PILOTS („Published International Literature on Traumatic Stress – US National Center for PTSD”). A következő MeSh szavakat és kulcsszavakat használtuk a keresés során: ‘posttraumatic stress disorder.SH OR stress reactions.SH OR PTSD.TI OR PTSD.AB OR post traumaticstress.TI OR post traumaticstress.AB OR posttraumatic stress.TI OR posttraumatic stress.AB OR post-


8

traumatic stress.TI OR post-traumatic stress.AB OR traumatic stress.TI OR traumatic stress.AB. A PILOTS adatbázis esetében nem volt szükség specifikus kulcsszóra, hiszen az adatbázisban csak traumakutatással foglalkozó munkák szerepelnek. A keresést 2013. április 20-án végeztük el és 2012-es, peer-reviewed folyóiratban megjelenő cikkekre szűkítettük. Minden nyelvet figyelembe vettünk. A feltételeknek megfelelően, a keresés során 1895 találat volt a PsychInfo-ban, 1960 a PubMed-ben és 1353 a PILOTS-ban, ebből 2076 cikk duplikátum volt. A fennmaradó 3132 írásból, random módon (az SPSS program „random sampling” opciójának „select cases” funkciójával) kiválasztottunk N = 1000 darabot. Kódolás és elemzés A tanulmányokhoz tartozó bibliográfiás adatokat (cím, szerzők, folyóirat, absztrakt, a cikk nyelve) automatikusan hozzáférésünk volt. A további változók kódolása az absztrakton, illetve egyes esetekben a full-text verzión alapult. A következő három változót kódoltuk: először is azt, hogy a cikkben szereplő kutatás empirikus munka vagy sem. Empirikus anyagként definiáltuk azokat az eredeti vizsgálatok, amelyeket humán mintán végeztek (pl. terápiás hatékonyságvizsgálatok, esettanulmányok, epidemiológiai vizsgálatok). Empirikus vizsgálatok esetén a vizsgálati országot kódoltuk következőként, tehát az országot, ahol a vizsgálatot végezték. Néhány esetben, ahol katonai egységeket vizsgáltak bevetés közben, az anyaországot kódoltuk. Végül, létrehoztunk egy változót, amely a levelezőszerző elérhetőségében megadott országát jelölte. A cikkek 11 %-a két független személy által lett kódolva. Az egyetértés mérésére Cohen-féle kappa értéket számoltunk, amely rendre: 0,92 (empirikus vs. nem empirikus), 0,98 (vizsgálati ország), 0,99 (levelezőszerző országa). A kódolás második fázisában a szövegek full-text verzióját elemeztük. Ehhez, mivel a szerzőknek különböző mértékben volt hozzáférése a cikkekhez, kettes csoportokat alkottunk és egy harmadik szerző leellenőrizte a kódolt adatokat. Lejegyeztük azt, hogy a folyóirat cikk Open Access-e vagy sem, illetve hogy az hivatalos módon elérhető-e vagy valamilyen más úton (pl. a szerző weboldalán keresztül). Sharan et al. (2007) alapján feltételezzük, hogy a


9

LMIC kutatók folyóirat hozzáférése, vagy maga az internetezési lehetőség is korlátozott. Ezen kívül kódoltuk azt, hogy a szerzői csoport milyen összetételű affiliáció szempontjából (minden szerző HIC országból való, minden szerző LMIC-ból való, vagy együttműködésről van szó). Harmadjára azt jegyeztük le a cikkben elérhető információk alapján, hogy a kutatás finanszírozása milyen országból származik. Végül azt kódoltuk, hogy a cikk egy trauma specifikus folyóiratban (pl. European Journal of Psychotraumatology, Journal of Traumatic Stress, Psychological Trauma) vagy egy általánosabb témájúban jelent-e meg és hogy a folyóirat Social Science Citation Index szerinti impakt faktora 2011-ben mennyi volt. A HICLMIC szerinti besorolást a World Bank (2012) klasszifikációs rendszere szerint végeztük. Minden ország, amelyben az átlagos jövedelem per fő kevesebb, mint 12,475 USD, az LMIC kategóriába esik. A kontinensek szerinti kategorizációkor csupán földrajzi szempontokat vettünk figyelembe, így a kétséges területek, mint pl. Közép Amerika Észak Amerikához, míg Oroszország és Törökország Ázsiához tartozónak véltük. A világlakosságra vonatkozó adatokat az ENSZ World Population Prospect tanulmányból nyertük (United Nations, 2013). A statisztikai elemzést IBM SPSS 20.0 programmal végeztük: deskriptív (gyakoriságok és eloszlások) és összehasonlító (Khí-négyzet próba, T-próba és varianciaelemzés) elemzésekből állt.

Eredmények Az 1000, random módon kiválasztott folyóirat cikk közül 15,4% (n = 154) jelent meg kifejezetten traumakutatással foglalkozó nyomtatványban, míg 84,6% (n = 846) általánosabb fókuszú lapban jelent meg. Majdnem az összes cikk angol nyelven íródott (94,6%, n = 946). Összesen 13 nyelven jelentek meg a cikkek az angolon kívül, a leggyakoribb három nyelv: német (2%, n = 20), francia (0,8%, n = 8) és kínai (0,7%, n= 7). Több mint a cikkek két harmada (70,9%, n = 709) humán empirikus kutatási anyag volt (a továbbiakban


10

„empirikus”). A fennmaradó cikkek (29,1%, n = 291) áttekintő tanulmányok, vélemények, elméleti összefoglalók, meta-analízisek és állatkísérletek voltak. A traumakutatást milyen mértékben végzik LMIC-ban? A cikkek 56 különböző országból való vizsgálatokat mutattak be. Többségében a vizsgálati minta HIC-ból való (86,5%; N = 613), csupán a tanulmányok 12,7%-bn (n = 90) volt a minta LMIC-ból és 0,8%-ban (n = 6) vizsgáltak vegyes HIC-LMIC mintát. A földrajzi eloszlás alapján elmondható, hogy a cikkek nagy többsége Észak Amerikából (55,1%; n= 391) és Európából (23,3%; (n=166) származik. Ezeket a földrészeket követi Ázsia (12,1%; n =88), Ausztrália (3,9%; n = 28), Afrika (2,0%; n = 15), és végül Dél-Amerika (1,3%; n = 9). További 1,7%-nál (n = 12) a vizsgálat több mint egy kontinensen zajlott. A vizsgálatok fele (50,6%, n = 359) az USA-ban zajlott, ahol jelenleg a világ lakosságának a 4,5%-a lakik. Kínából, amely a legnagyobb populációjú ország a világon (19,3%) a cikkek 4,2%-a (n = 30) származott, míg Indiából a második legnépesebb országból (17,5%) egy (0,1%) tanulmány volt a mintában. Az első táblázat összefoglalja a mintában szereplő empirikus cikkek vizsgálati ország szerinti eloszlását. Azokat a LMIC-ban végzett vizsgálatokat, ahol a kutatás finanszírozására vonatkozó információ egyértelműen rendelkezésre állt (n = 46), 47,8%-ban (n = 22) HIC, míg 52,2%-ban (n = 24) LMIC finanszírozta. 1. táblázat helye A traumakutatást milyen mértékben végzik kutatók LMIC-ból? Az esetek 88,4%-ban (n = 884), minden szerző HIC-ból való volt. A cikkek 7,1%-nál (n = 71) minden szerző LMIC-ban él, míg az esetek 4,5%-nál (n = 45) a szerzői csoport HIC és LMIC származó személyek együttese. A 2. táblázatban a szerzők affiliációja látható a vizsgálati ország függvényében (HIC, LMIC, HIC & LMIC). A LMIC-ban végzett (vagy HIC és LMIC országokban együttesen végzett; n = 96) vizsgálatokat rendre kizárólag HIC kutatókból álló csoportok publikálják (19,8%, n = 19). Szignifikáns különbség mutatkozott abban, hogy a


11

vizsgálati ország, illetve a szerzőcsoport tartózkodási országa megegyezik-e, HIC, LMIC vagy kevert szerzőcsoport esetén (χ2(4) = 511.31, p < .001). 2. táblázat helye A szerzői csoporton belüli kiemelt jelentősége miatt, a cikkek levelezőszerzőjének kötődését is megvizsgáltuk. A levelező szerzők 50 különböző országot reprezentáltak. A leggyakrabban az USA-t (53,7%, n = 537), majd az Egyesült Királyságot (6,2%, n = 62), Németországot (5,9%, n = 59), és Kanadát (4,3%, n = 43) képviselték. Szinte az összes mintában szereplő levelezőszerző HIC-ban él (92,0%, n = 920). Ha csak az empirikus vizsgálatokat nézzük, a HIC-ban végzett vizsgálatok 99,8%-hoz HIC levelezőszerző tartozott, de fordított esetben, a LMIC országokban végzett vizsgálatoknál csak az esetek 63,3%-ban volt a levelező szerző is LMIC-ból való. Amikor HIC kutatók LMIC országban végzett vizsgálatot publikáltak (n = 33), csak az esetek 45%-ban vontak be helyi kutatókat is a publikálásba. Végül, azt néztük meg, hogy az ország szerinti besorolás mennyiben van összefüggésben a cikket megjelentető folyóirat impakt faktorával. Az átlag impakt faktor 2,84 (SD = 4,01) „csak HIC” szerzőcsoport esetén, 2,61 (SD = 1,54), amennyiben vegyes csoportról van szó és 1,85 (SD = 1,82) amennyiben csak LMIC kutatók vettek részt a publikálásban. A csoportok közti különbségek nem szignifikánsak (F(2) = 2.24, p = .107) annak ellenére, hogy a 95%-os konfidenciaintervallumok között „csak HIC” és „csak LMIC” csoportok között átfedés nincs (fontos, hogy az csoportok mérete jelentősen eltérő). Az utóbbi két csoport közvetlen összehasonlítása szignifikáns eredményt hozott az impakt faktorok különbségének tekintetében (t(953) = 2.06; p = .040). Levelezőszerzők esetében, HIC-val való affiliáció magasabb impakt faktorral volt összefüggésben. HIC affiliáció esetén az átlag IF 2,82 (SD = 3,95), míg LMIC affiliáció esetén ez csak 2,04 (SD = 1,73) (t(164) = 3.36 p = .001; a varianciák azonossága nem teljesül, mivel a Levene-próba 0,046-os szinten szignifikáns).


12

A traumakutatás szakirodalma milyen mértékben hozzáférhető LMIC-ból származó kutatók számára? A vizsgálati kérdés elemzéséhez a cikkek hozzáférhetőségét jelölő változót használtuk. A mintában szereplő 1000 cikkből 32,3%-ot (n = 323) hivatalos Open Access publikációként azonosítottunk. A cikkek kb. 10%-a (n = 102) nem volt hivatalosan elérhető, de valamilyen úton hozzáférhető volt, pl. szerzői oldalakon keresztül. Több mint a minta fele csak előfizetéssel volt elérhető (57,5%, n = 575). Nem volt szignifikáns különbség a cikkek elérhetőségében attól függően, hogy HIC vagy LMIC vizsgálati ország szerepelt a tanulmányban (χ2(4) = 4.55, p = .337). Diszkusszió Ez a közelmúltban megjelent traumakutatással foglalkozó irodalom bibliometrikus elemzését magában foglaló tanulmány, olyan változók vizsgálatát volt hivatott kitűzni, amelyek jelentős hatással bírhatnak a HIC és LMIC között tátongó kutatási rés bezárásában. Az eredmények rámutatnak arra, hogy noha rendkívül sokszínű háttérrel rendelkezik az aktuális traumakutatás irodalma, még mindig HIC dominálják a képet és a kapacitásépítésre fennálló lehetőségek kihasználatlanok. A 2012-ben megjelent irodalomból random módon kiválasztott mintában a vizsgálatokat 56 különböző országban végezték és a levelezőszerzők 50 országot képviseltek. Ezek az eredmények az irodalom folyamatos nemzetközibbé válására utalnak: összehasonlítva, Bedard és munkatársai (2004) azt találták, hogy 2001-ben 44, míg 1987-ben csak 18 ország szerzői voltak képviseltetve az irodalomban. Fontos azonban, hogy a cikkek nagy többsége mégis HIC-ból származik. Földrészek, mint Afrika és Latin Amerika erősen alulreprezentáltak és aránytalanul kevés irodalom származik olyan sűrűn lakott országokból, mint Kína vagy India. Az adatok arra is utalnak, hogy az aktuális traumakutatással foglalkozó irodalom kevesebb, mint 5%-a születik meg HIC és LMIC kollaboráció eredményeképpen. Mi több, azoknak a cikkeknek az esetében, ahol LMIC-ban végezték a vizsgálatot, de HIC


13

levelezőszerző publikálta azt, csak 45%-ban vontak be LMIC társszerzőket a publikálásba. Ez arra utal, hogy amikor HIC kutatók LMIC országokban helyi problémákat tanulmányoznak, gyakran nem lépnek kapcsolatba az odavalósi szakemberekkel, így a kapacitásépítést hátráltatva. Összességében a 2012-es cikkek nagy többsége (88%) HIC-beli kutatócsoportoktól származott. Az eredményeink arra is utalnak, hogy LMIC-ban élő kutatóknak nagy nehézségeik lehetnek az információgyűjtés és az irodalomban való tájékozódás terén, hiszen a publikációk több mint fele nem volt elérhető előfizetés nélkül. Mivel korábbi vizsgálatokból tudjuk (lsd. Sharan et al., 2007), hogy az előfizetést igénylő folyóiratokhoz való hozzáférés problematikus a LMIC-ban, így tudjuk, hogy ezek a kutatók nagyrészt csak az Open-Access publikációkból tájékozódhatnak. Jelenleg, a European Journal of Psychotraumatology az egyetlen domain specifikus folyóirat, amely Open-Access. Habár tudjuk, hogy léteznek olyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten az irodalom jobb hozzáférhetőségét, ingyenes elérését tűzik ki célul (pl. Reseaech4Life, International Network for the Accessibility of Scientific Publications), arról nincs információnk, hogy ezek milyen mértékben vannak kihasználva a LMIC kutatók között (lsd. még Olff, 2013). A mi benyomásunk az, hogy ezek a kezdeményezések nem széles körben ismertek. A jelen kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy egyenlőtlenség van HIC és LMIC kutatók között az impakt faktorok tekintetében is, mégpedig a tekintetben, hogy LMIC szerzők magasabb impakt faktorú folyóiratokban jelentetik meg az írásaikat. Ennek az összefüggésnek számos oka lehet. A LMIC-ból származó kutatási anyag rosszabb minőségű lehet az erőforrások korlátozottsága, a munkakörülmények és a tudáshiány miatt. Az is elképzelhető, hogy a magasabb impakt faktorú folyóiratok elfogultak a LMIC kutatók munkáival szemben (Patel & Sumathipala, 2001). A nem angol nyelven megjelent tanulmányok aránya hasonló ahhoz, amit Bedard és munkatársai találtak 2004-ben (5,4% a 6%-hoz képest). Az angol nyelv dominanciája azt is jelentheti, hogy a LMIC kutatók nagyobb


14

nehézségekkel kell, hogy szembenézzenek, mint HIC társaik, mivel vagy angol anyanyelvű kutatókkal kell versenyre kelniük a publikációjuk elfogadásáért, vagy amennyiben anyanyelvükön publikálnak, korlátozzák az elérhető olvasóközönség számát. Implikációk a globális kapacitásépítéshez A sikeres kapacitásépítés egy olyan folyamat, amelyben „fejlődnek és megerősödnek az egyének, az intézmények, a szervezetek és a nemzetek” (Lansang & Dennis, 2004, p. 764). Az egyének szintjén, LMIC kutatók számára szükséges biztosítani megfelelő képzést, minőségi kiképzőhelyek révén, akár távoktatás vagy nemzetközi ösztöndíjak és csereprogramok formájában. A HIC kutatók aktívan kell, hogy keressék és bevonják a LMIC országban lakókat, különösen akkor, ha a vizsgálatukat ott végzik. A LMIC kutatók ugyanakkor fontos, hogy pro-aktív és asszertív módon kell, hogy keressék az együttműködések kiépítésének lehetőségeit. Mindkét félnek előnyös az ilyen együttműködés, hiszen a HIC kutatók felajánlhatják a módszertani szakértelmüket és gyakorlatukat a nemzetközi publikálás területén, míg a LMIC kutatók a legjobb szakértőjük a saját kultúrájuknak és valid értelmezését adhatják a kutatási eredményeknek. Az intézmények szintjén, a szakirodalom elérhetősége prioritást élvez mindenek felett (Chan et al., 2005). Pang, Lansang és Haines (2002) azt írják a munkájukban, hogy a „brain drain” sokszor a rossz munkakörülmények, a finanszírozás hiánya, hiányos karrier struktúra miatt következik be. Ezek mind olyan tényezők, amelyek fejleszthetőek a nemzetközi együttműködések révén nem csak az egyén, de az intézmény szintjén egyaránt. Szervezeti szinten, Schnyder (2013) tanácsai, amelyek a traumakutatás egyesüléseit (pl. ISTSS, ESTSS) érintik, nagyon értékesek lehetnek. Ő azt írja, hogy a traumakutatás nemzetközibbé tétele elősegíthető, díjmentes társasági tagság, illetve rendszeres Észak Amerikán kívül rendezett konferenciák révén. Egy sikeres, alacsony költségvetésű példa a kollaborációk építésére a Paper in a Day program, amely révén ez a nemzetközi együttműködésekben bővelkedő cikk is megszülethetett.


15

Végül, a nemzetek szintjén, a politikai kezdeményezések a kutatás és oktatás fejlesztésére alapvető fontosságú. Habár sokszor ez már az egyének, az intézmények vagy akár a szervezetek kontrollján kívülálló tényező. A kutatók fontos szerepet tölthetnek be azáltal, hogy a) folyamatosan tájékoztatják a törvényhozókat a fontosabb tanulmányokról, amelyek a mentális egészség terheiről nyújtanak pontos információt (pl. WHO reportok), b) lobbiznak a finanszírozás HIC-LMIC kollaborációkra való kiterjesztésérért. Számos nemzetközi ösztöndíjalap jó példa ilyen szempontból (pl. Wellcome Trust). Erősségek, korlátok és következtetések A korábbi traumakutatásra fókuszáló bibliometrikus elemzések olyan változók feltárására vállalkoztak, mint a levelezőszerző országa vagy a publikáció nyelve (Bedard et al., 2004; Figueira et al., 2007; Olff & Vermetten, 2013). Tudomásunk szerint azonban ez az első olyan elemzés, amely kiegészítve a korábbiakat vizsgálta a kutatás országát, hogy milyen mértékben együttműködésen alapuló munkák ezek, hogy milyen finanszírozásúak és hogy mennyire hozzáférhető az aktuális irodalom. Ezzel együtt az elemzésnek megvannak a maga korlátai. Habár a minta random módon kiválasztott 1000 cikket tartalmaz, nem biztos, hogy teljes mértékben tükrözi az egész traumakutatással foglalkozó irodalmat. Habár a használt adatbázisok minden nyelvet tartalmazhatnak, mégis feltételezhetjük, hogy inkább angol anyanyelvű vagy angolul tudó személyeknek tervezték őket, így nem garantált, hogy tükrözni tudják a nemzetközi irodalom paramétereit. Ezen felül az elemzés keresztmetszeti jellegű volt. Habár korábbi vizsgálatok eredményeit, mint referenciakeret használtuk (lsd. Bedard et al., 2004; Figueira et al, 2007; Olff, 2013), mégsem vonható le egyértelmű következtetés. Hasznos lehet a jövőben, adott időközönként follow-up vizsgálatokat végezni. Végül, habár az elemzésben fontos változókat vizsgáltunk, amelyek a HIC-LMIC kutatási rés hátterében lehetnek, mégsem tudunk az eredmények alapján konkrét ok-okozati összefüggésekre következtetni. Interjús és kérdőíves vizsgálatok további válaszokat adhatnak a kérdésekre és árnyalhatják a fejlődés útjában álló akadályok jobb megértését.

GLOBÁLIS A TRAUMAKUTATÁS? A vizsgálat korlátait szem előtt tartva, összefoglalásul elmondható, hogy habár a traumakutatás egyre nemzetközibb kutatási terület és egyre több LMIC kutató vesz benne részt, HIC kutatás és HIC kutatók még mindig túlsúlyban vannak a területen. Az eredményeink és gondolataink remélhetőleg ösztönzőleg hatnak az olvasóra és ösztönzőleg hatnak a traumakutatásban résztvevőkre, hogy valóban globális eredményekről beszélhessünk.

16


17 Irodalom

Alisic, E. (2012). Paper in a Day. Available: http://www.trauma-recovery.net/paper-in-a-day/. Accessed 9 December 2013. Bedard, M., Greif, J. L., & Buckley, T. C. (2004). International publication trends in the traumatic stress literature. Journal of Traumatic Stress, 17(2), 97-101. doi:10.1023/B:JOTS.0000022615.03388.78 Chan, L., Kirsop, B., & Arunachalam, S. (11 February 2005). Open access archiving: the fast track to building research capacity in developing countries. London: SciDev.Net. Available: http://www.scidev.net/global/communication/feature/open-access-archivingthe-fast-track-to-building-r.html. Accessed 1 August 2013. De Jong, J. T., Komproe, I. H., Van Ommeren, M., El Masri, M., Araya, M., Khaled, N., ... & Somasundaram, D. (2001). Lifetime events and posttraumatic stress disorder in 4 postconflict settings. JAMA, 286(5), 555-562. doi:10.1001/jama.286.5.555 Demyttenaere, K., Bruffaerts, R., Posada-Villa, J., Gasquet, I., Kovess, V., Lepine, J. P., ...& Chatterji, S. (2004). Prevalence, severity, and unmet need for treatment of mental disorders in the World Health Organization World Mental Health Surveys. JAMA, 291(21), 2581-2590. doi:10.1001/jama.291.21.2581 Fazel, M., Wheeler, J., & Danesh, J. (2005). Prevalence of serious mental disorder in 7000 refugees resettled in western countries: a systematic review. The Lancet, 365(9467), 1309-1314.doi:10.1016/S0140-6736(05)61027-6 Figueira, I., Luz, M. D., Braga, R. J., Cabizuca, M., Coutinho, E., & Mendlowicz, M. V. (2007). The increasing internationalization of mainstream posttraumatic stress disorder research: A bibliometric study. Journal of Traumatic Stress, 20(1), 89-95. doi:10.1002/jts.20183


18

Lansang, M. A., & Dennis, R. (2004). Building capacity in health research in the developing world. Bulletin of the World Health Organization, 82(10), 764-770.doi:10.1590/S004296862004001000012 Olff, M. & Vermetten, E. (2013). Psychotrauma research in the Netherlands. European Journal of Psychotraumatology, 4, 20873. doi:10.3402/ejpt.v4i0.20873 Pang, T., Lansang, M. A., & Haines, A. (2002). Brain drain and health professionals: a global problem needs global solutions. BMJ, 324(7336), 499. doi:10.1136/bmj.324.7336.499 Patel, V. Poverty, inequality and mental health in developing countries (2001). In D. Leon, G. Walt (Eds.), Poverty, Inequality and Health (pp. 247-262). Oxford: Oxford University Press. Patel, V. (2000).Health systems research: a pragmatic model for meeting mental health needs in low-income countries. In S. Crown & A. Lee (Eds.), Unmet need in psychiatry: problems, resources, responses (pp. 363-77). Cambridge: Cambridge University Press. Patel, V., & Kleinman, A. (2003). Poverty and common mental disorders in developing countries. Bulletin of the World Health Organization, 81(8), 609-615. doi:10.1590/S0042-96862003000800011 Patel, V., & Sumathipala, A. (2001). International representation in psychiatric literature Survey of six leading journals. The British Journal of Psychiatry, 178(5), 406-409. doi:10.1192/bjp.178.5.406 Sartorius, N. (1998). Scientific work in third world countries. Acta Psychiatrica Scandinavica, 98(5), 345-347. Saxena, S., Lora, A., Morris, J., Berrino, A., Esparza, P., Barrett, T., ... & Saraceno, B. (2011). Focus on global mental health: mental health services in 42 low-and middleincome countries: A WHO-AIMS Cross-National Analysis. Psychiatric Services, 62(2), 123-125. doi:10.1176/appi.ps.62.2.123


19

Schnyder, U. (2013). Trauma is a global issue. European Journal of Psychotraumatology, 4, 20419. doi:10.3402/ejpt.v4i0.20419 Sharan, P., Levav, I., Olifson, S., de Francisco, A. & Saxena, S. (2007). Research capacity for mental health in low- and middle-income countries: Results of a mapping project. Geneva: World Health Organization & Global Forum for Health Research. Retrieved from: http://www.who.int/mental_health/MHRC_FullText.pdf Accessed 9 December 2013. Steel, Z., Chey, T., Silove, D., Marnane, C., Bryant, R. A., & Van Ommeren, M. (2009). Association of torture and other potentially traumatic events with mental health outcomes among populations exposed to mass conflict and displacement. JAMA, 302(5), 537-549. doi:10.1001/jama.2009.1132 The World Bank (2012, July 1). How we classify countries. Retrieved from: http://data.worldbank.org/about/country-classifications United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2013). World Population Prospects: The 2012 Revision, Highlights and Advance Tables. Working Paper No. ESA/WP .228 (Retrieved online 08/29/2013). World Health Organization (2001). Atlas: Mental health resources in the world 2001. Geneva, World Health Organization. Retrieved from: http://www.who.int/mental_health/media/en/244.pdf Accessed 9 December 2013.


20

1. táblázat Vizsgálati ország és levelezőszerző affiliáció

Ország USA

az országban végzett empirikus vizsgálatok %-os aránya (n= 709) 50,6

a levelezőszerzők országainak eloszlása (N = 1000) 53,7

Egyesült Királyság

4,8

6,2

Németország

4,8

5,9

Kanada

4,2

4,3

Kína*

4,2

3,1

Ausztrália

3,5

3,0

Hollandia

2,8

2,9

Olaszország

2,1

2,3

Izrael

1,8

1,9

Svájc

1,4

1,8

Franciaország

1,4

1,7

Norvégia

1,1

1,1

Japán

1,1

1,0

Spanyolország

1,0

0,8

Törökország*

1,0

0,7

Brazília*

0,7

1,2

Lengyelország

0,7

0,8

Dánia Dél-afrikai Köztársaság* Belgium

0,7

0,7

0,7

0,5

0,6

0,6

Irán*

0,6

0,5

Svédország

0,6

0,5

Palesztina*

0,6

0,1

Uganda*

0,6

0,1

Horvátország

0,4

0,4

Dél-Korea*

0,4

0,4

Sri Lanka*

0,4

0,1

Pakisztán*

0,4

-

Új-Zéland

0,3

0,4

Magyarország

0,3

0,3

Egyesült Arab

0,3

0,3


21

Emírségek Portugália

0,3

0,2

Malajzia*

0,3

0,1

Libanon*

0,3

-

Peru*

0,3

-

Ruanda*

0,3

-

Görögország

0,1

0,3

India*

0,1

0,3

Oroszország*

0,1

0,2

Argentína*

0,1

0,1

Kambodzsa* Kongói Demokratikus Köztársaság* Finnország

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

Írország

0,1

0,1

Jordánia*

0,1

0,1

Mexikó*

0,1

0,1

Nepál*

0,1

0,1

Skócia

0,1

0,1

Szingapúr

0,1

0,1

Tanzánia*

0,1

0,1

Chile*

0,1

-

Haiti*

0,1

-

Irak*

0,1

-

Kenya*

0,1

-

Pápua Új-Guinea*

0,1

-

Dél-Szudán*

0,1

-

Egyiptom*

-

0,2

Bosznia-Hercegovina*

-

0,1

Izland

-

0,1

Taiwan* 0,1 * alacsony vagy közepes jövedelmű ország a World Bank (2012) besorolás alaján


22

2. táblázat Szerzői affiliáció és vizsgálati ország (n = 709).

Vizsgálati ország Szerzői affiliáció

HIC (n = 613)

LMIC (n = 90)

HIC & LMIC (n = 6)

mind HIC

98,7% (n = 605)

16,7% (n = 15)

85,7% (n = 4)

mind LMIC

0,8% (n = 5)

50,0% (n = 45)

0% (n = 0)

HIC és LMIC együttműködés

0,5% (n = 3)

33,3% (n = 30)

14,3% (n = 2)

HIC

99,8% (n = 612)

36,7% (n = 33)

100% (n = 6)

LMIC

0,2% (n = 1)

63,3% (n = 57)

0% (n = 0)

Kutatócsoport

Levelező szerző

GLOBÁLIS A TRAUMAKUTATÁS? 1. Accepted but not edited version. Globális a traumakutatás? Egy bibliometrikus elemzés

Recommend Documents