Give Bognár József: A tündérkirályfi

Bognár József: A tündérkirályfi Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)

Bognár József: A tündérkirályfi

2013 május 28. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még Give nincs Bognár értékelve József: A tündérkirályfi Give Bognár József: A tündérkirályfi Give Bognár József: A tündérkirályfi Give Bognár József: A tündérkirályfi Mérték Give Bognár József: A tündérkirályfi

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

1606. február 6-án az alig 19 éves somlyói Báthory Gábor, az ország akkor leggazdagabb földesura, szövetséget kötött a hajdúkkal, akik ennek értelmében támogatták őt abban a jogos törekvésében, hogy megszerezze az erdélyi fejedelmi trónt.

Kétszeresen jogos volt ez az igénye. Először, mert családjában korábban öten is viselték a fejedelmi címet. Másodsorban meg mivel eredetileg Bocskay István is őt szemelte ki utódjául. De trónigényét támogatta akkor a török és a Habsburg-hatalom is. Így nem meglepő, hogy Rákóczy Zsigmond 1. oldal (összes: 7)

Bognár József: A tündérkirályfi Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) birtokkárpótlás fejében készségesen lemondott fejedelemségéről, és egy hónappal később (március 7.) az erdélyi rendek is megválasztották „Gábris vitézt” Tündérország fejedelmének. (A tündérország elnevezés a közhiedelemmel ellentétben nem Erdély természetes szépségére vonatkozott akkoriban, hanem az ottani politizálás boszorkányos, bizáncias jellegére.) A Báthory-család a Gut-Keled nemzetségből származott. Családnevűket a nyírségi Bátor község után csak az Anjou-korszakban kezdték használni. Ötszáz éven --XI-XVII. sz. –keresztül kiemelkedő szerepet játszott hazánk történetében e család, mely két egymással sokszorosan összeházasodott ágból ( ecsedi, somlyói) állt. Jó néhány tagja volt nádor, országbíró, erdélyi vajda, temesi bán, püspök stb. Volt köztük egy lengyel király is, akire a család a kenyérmezei hős mellett a legbüszkébb volt. A Báthoryak szinte kivétel nélkül mind igen tehetséges emberek voltak, ha nem is mindig a politika terén. És ha első pillanatban kicsit meghökkentőnek is tűnik, de a Turul-ház után az ő családjuk játszotta a legfontosabb- túlnyomórészt pozitív - szerepet történelmünkben.

2. oldal (összes: 7)


E szerep alapvetően a Mohács utáni száz évben csúcsosodott ki. Az ecsedi ág református lett és többnyire Habsburg-párti, míg a somlyóiak katolikusok maradtak és általában Habsburg-ellenesek voltak. Ők adták Erdély katolikus fejedelmeit. Kivéve Gábort és hugát, Annát, akiket apja korai halála után a buzgó református, vallási énekeket író ecsedi Báthory István országbíró, Somogy, Szabolcs és Szatmár megye főispánja vett pártfogásába, és tette őket protestánssá, s hatalmas vagyona örökösévé. Gábor úrfi 1607 augusztusában- gyámapja végrendelete szerint- feleségül vette a Bocskay-rokon, Szepes-megyei puritán Palocsay Horváth Annát. Bocskay István szabadságharca idején Báthory Gábor „zálogként” került a kassai fejedelmi udvarba, így biztosítva a gyámapa hűségét a fejedelem iránt.. Bocskay tehát közelről megismerhette, mikor úgy döntött, hogy utódjává teszi, amit végül is -egy kis kitérővel- a tündérkirályfi el is ért. Nála –ellentétben Erdély esetével- a 3. oldal (összes: 7)

Bognár József: A tündérkirályfi Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) tündér jelző viszont feltűnő szépségére, férfias vonz- erejére, rendkívüli fizikumára vonatkozott. Amely tulajdonságait később ellenségei sokszor érvként fordítottak ellene. Báthory Gábor trónra segítésében jelentős szerepe volt- mindenekelőtt török kapcsolatai miatt- a köznemes iktári Bethlen Gábornak, akit hálából az ország második emberévé tett. Nem tudva, hogy „Gábor bég” (ellenségei csúfolták így Bethlent) lesz majd ki nem csak trónjáról letaszítja, de joggal feltételezhető szervező szerepe is Báthory Gábor meggyilkolásában. Első pillanatban kedvezőnek látszottak a kül- és belpolitikai körülmények, mikor Báthory Gábor az erdélyi trónra lépett. Úgyszólván az egész tartomány hódolt neki. Az akkori Erdély és a Báthoryak tekintélyét jól mutatja, hogy már 1608 májusában, Serban Radul havasalföldi, majd néhány héttel utána Movilla Konstantin moldvai vajda hűséget fogadott „Tündérkert” uralkodójának. (Jellemző, hogy Bethlen fejedelemként e hódolásokat már nem tudta elérni.) Kevesen tudják, de Báthory Gábor sokkal több hajdút telepített le, tett birtokossá, mint Bocskay István. Az ő telepítései voltak Bihar megyében az un. „kis hajdúvárosak”, melyeknek kiváltságait az utódok megszüntették. A nagyszalontai születésű Arany János is e Báthorytól kapott hajdúnemességére volt olyan büszke jó kétszáz évvel később. De Báthory Gábor volt az, aki szabad költözködési jogot adott az erdélyi ortodox papoknak, és felmentette őket a jobbágyi kötelezettségek alól is. De ezzel szinte végére is értünk annak az idillnek, amit az ifjú fejedelemmel kapcsolatban az utókar általában egyöntetűen elismer. A trónra lépést követő néhány hónap után nagyot változott a világ a fejedelem körül. Először Rudolf császárt és királyt buktatta meg öccse, Mátyás főherceg, aki erősen Báthory-ellenes volt. De a török is aggódni kezdett az ifjú fejedelem néhány sikere és törekvése miatt, s emiatt mindkét nagyhatalom mozgósította erdélyi híveit, illetve Erdéllyel határos ágenseit, katonáit. Báthory Gábor hátralevő élete innentől szüntelen harc belső és külső ellenfeleivel. Ráadásul a Báthory-családban a király Báthory István példája nyomán, az ambíciókat illetően magasra került a mérce. A dinasztikus törekvésekben mindig ott lebegett a királyi trón utáni vágy. „Gábris vitéz” is kedvezőnek látta a politikai helyzetet e cél elérésére. Elsősorban Magyarország és Erdély egyesítésének célja volt a szeme előtt. S mindenekelőtt ezt akarta mind a török, mind a Habsburg megakadályozni. Mint már írtuk, a Báthory-család akkor a legjelentősebb magyar család volt és birtokaik a királyi Magyarországon is legalább tucatnyi megyében terültek el, behálózva szinte az egész országot. A fejedelem lánytestvérén, Annán és féltestvérén, a mindvégig katolikus Andráson kívül már csak a „csejtei úrnő”, a fekete bég, Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet élt. A nagynéni, akinek már családi alapon is fontos szerepe volt Báthory Gábor törekvéseit illetően. És ez az a pillanat, ez az a helyzet, mikor erről a nagy múltú, dicsőséges magyar familiáról, egy akkoriban többek által is megfogalmazott nagy magyar reményről, egy mindmáig tartó rágalomhadjárat elindult. Ekkor egy csapásra hirtelen mindegyik Báthoryról „kiderült”, hogy”buja, vérfertőző, pederaszta, kéjelgő gyilkos stb.”--Közülük a legtöbbet Báthory Erzsébetet gyalázták és gyalázzák még ma is. Nincs hely e kérdéssel foglakozni, csak annyit jegyzünk meg, hogy az „ügy” nem sokkal a Báthory-családot gyűlölő Habsburg Mátyás trónra kerülése illetve a szintén Báthory-ellenes Thurzó György nádorságának kezdete (1610) után kezdődött, és Gábor fejedelem meggyilkolása után „lezárult”, mert már nem volt fontos. A családot közös erővel leterítették. Báthory Gábornak természetesen a hatalmas túlerővel szemben el kellett buknia. Ahogy Váradon, a Pece-partján történt meggyilkolása is szinte törvényszerű volt. A külső ellenségekkel egy időben rendre megjelentek a belsők is. Először a szászok, akik protestáns létük ellenére mindig a katolikus Habsburgokkal rokonszenveztek még a protestáns erdélyi fejedelmek ellenében is. Az 1610-es u.n. széki összeesküvés Báthory –ellenes vezetői mind katolikusok voltak, ami Erdélyben akkoriban szintén Habsburg-pártiságot jelentett. A kegyelemdöfést azonban korábbi híve, Bethlen Gábor adta meg a fejedelemnek. A Bethlennel való ellentét 1612-ben kezdődött, mikor a fejedelem megtudta, hogy főembere a törökkel paktál ellene saját fejedelemsége érdekében. Az elfogatás elől Bethlen Törökországba menekült, ahol elintézte, hogy sereget kapjon fejedelme megbuktatására. Báthory a hatalmas túlerővel szemben Váradig hátrált, várva esetleges magyarországi támogatást, mikor 1613 október 27-én három hajdúkapitánya, a sebesülten is bátran ellenálló, alig huszonöt éves fejedelmet meggyilkolta. Holtteste meggyalázva, tizenöt évig temetetlenül hevert, mikor Bethlen végre engedélyezte eltemetését a nyírbátori templomban. Báthory halálával a család csillaga végleg lehanyatlott. Öccse, András örökös hányattatásban, üldöztetésben élt felváltva Magyarországon, Lengyelországban, Erdélyben. Harmincnyolc éves korában halt meg 1635-ben, egy kislányt (Zsófia) hagyva maga után, aki majd II. Rákóczy György feleségeként a Báthory-vagyon nagy részét és a család politikai törekvéseit viszi hozomány gyanánt. Báthory Gábor a maga korában igen népszerű ember volt. Halála után legendák hőse lett. Ennek ellenére az utókor szemében megítélése talán Kun Lászlóhoz hasonlítható. Két tehetséges, nagyra 4. oldal (összes: 7)

Bognár József: A tündérkirályfi Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) hivatott uralkodó, akit utóbb a győztesek befeketítettek. Mindkettőt legfontosabb támogatói közül levők ölték meg. Kun Lászlót kunok, Báthoryt hajdúk. Bár mindkét esetben azok csak eszközök voltak mások kezében. A sok rossz, ami Báthoryról és családjáról közszájon forog ma is, az leginkább két regényből ( Makkai Sándor: Ördögszekér, Móricz Zsigmond: Erdély ) táplálkozik. E két, amúgy műfajilag kiváló regény legfőbb tulajdonsága, hogy korszemlélete a bethlengábori önigazoló koncepció alapján áll. A Habsburgok mellett az alacsony sorból felkapaszkodott, a maga korában főleg törökpártisága folytán gyűlölt fejedelemnek volt elsősorban érdeke a Báthory-család megrágalmazása, tönkretétele. Ő az, aki először vádolta a török előtt Báthory Gábort és Annát vérfertőző viszonnyal. „Érdekes módon” ekkor vádolták Pozsonyban Erzsébetet is számtalan gyilkossággal, kínzással, szodomiával. Bethlen hatalomra kerülése után pedig rögtön kezdődnek a Báthory Anna elleni un. boszorkányperek. Összesen három. Amelyek éppen akkor (1621) értek végett, mikor Anna utolsó birtokáról is lemondott a Bethlen-család javára. Majd hátralevő életét -Esterházy Miklós nádor kegyelemből- neki juttatott kis helmeci birtokán töltötte. Haláláról semmit nem tudunk. Jellemző, hogy Bethlen azért annyira nem félt Báthory Anna állítólagos boszorkányságától, hogy a tőle elvett „megbűvölt” arany tányérokból evett. A vérfertőző viszonyról pedig csak annyit, amiről Makkai Sándor regényében annyit kéjeleg, hogy mikor a két gyerek között az állítólagos dolog a legkésőbb történhetett, akkor Gábor 15, Anna pedig 10 éves volt Ecseden, ahol a rendkívül szigorú erkölcsű nagybácsi ezt aligha tűrte volna. Báthory Gábort e Bethlentől indult rágalmak nyomán az utókor gátlástalan nőfalóként, leányok, asszonyok megbecstelenítőiként tartja számon. Bár amiket konkrét példaként hoznak fel ellene, azok mind elég képtelennek tűnnek. Egyik „áldozata”, Imreffy János kancellár felesége például kétszer annyi idős volt, mint Báthory Gábor. Akkoriban pedig egy negyven éves asszony már nem számított, főleg egy daliás, szép ifjú fejedelem szemében, szexuálisan vonzónak. A szép enyingi Török Katával való viszonya pedig igazi szerelem volt. Bethlen Gábor akkori feleségének (Károlyi Zsuzsának) állítólagos meggyalázása nem bizonyított. Ha pedig meggondoljuk, hogy Bethlen később második feleségének (Brandenburgi Katalinnak) két szeretőjéről is tudott, és a köznevetség tárgyává lett fejedelem nem tett ellenük semmit, akkor tűnik csak igazán álságosnak a bethleni propaganda. Egyébként abban a korban a férjek is sokszor megtiszteltetésnek vették, ha feleségük után érdeklődött egy uralkodó. Sok karrier indult el feleségek „áldozathozatala” révén. Báthory Gábortól pedig az állítólag meggyalázott férjek közül egyedül Bethlen kapott jelentős birtokokat. Báthory Gábor egy a kor szépségideálját tökéletesen megtestesítő ifjú fejedelem volt, ki szólhatja meg azért, hogy szerette a nőket? Kapott ő erőszak nélkül is akárhányat. Bethlennek önigazoló szempontból volt szüksége elődje besározására, mindenáron való negligálására. Mert, mikor például a Bethlent hatalomra segítő törökök kivonultak Erdélyből, akkor azok negyvenezer magyar vittek magukkal rabláncon, az akkor talán nyolcszázezer lakosú országból. Ez azt jelentette, hogy szinte minden erdélyinek volt kit megsiratnia, és azért kit átkoznia. Ilyen helyzetben kellett Bethlennek az uralkodást megkezdenie. Ehhez jött még Bethlen Gábor sokak számára szintén megbocsáthatatlannak tűnt tette: Lippa várának 1616-os törökkézre adása, az ott lakó magyarok fegyveres kiostromlása. És a kortársak is egyöntetűen tudni vélték, hogy ő állt Báthory Gábor meggyilkolásának hátterében. Ami annál is valószínűbb, mivel egy hívének akkoriban írt levelében október 26-ára datálta a fejedelem meggyilkolását. Amiről annyit viszont ma már tudunk, hogy eredetileg valóban akkor akarták Báthory Gábort meggyilkolni, de nem sikerült. A halasztásról pedig akkor még nem tudott Bethlen.



Bethlen homo novus volt a politikában, a hatalomban, és a keresztény Európa szemében törökbarát, pogány, szinte teljesen elfogadhatatlan. Csak nagy szükség esetén álltak vele szóba még protestáns fejedelmek is. Egyenrangúnak sohasem tekintették. Egész fejedelemsége idején hiába küzdött ez ellen. Báthory Gábor halálával a nemzeti királyság, a nemzeti dinasztia létrejöttének esélye hosszú időre megint kútba esett. Bethlen Gábor, az utód, sokkal kedvezőbb külpolitikai helyzetben (l: harmincéves háború), és talán nagyobb tehetséggel is, nem érhette el ugyanezt a megfogalmazott célt, nem utolsósorban alacsony származása, gyanús múltja, gyanús kapcsolatai miatt. Az utókor többnyire őt tekinti jelentősebb uralkodónak. Megfeledkezve arról, hogy elődjének, egy alig tapasztalt ifjúnak, mindössze öt év állt rendelkezésére a halhatatlansághoz. Ez kb. olyan, mintha Bethlen öt év után, 1618-ban meghalt volna, így csak azt jegyeznék ma tettei mellett, hogy Lippát átadta a töröknek és uralkodásáért cserébe negyvenezer magyart engedett át rabszolgának, őt felemelő elődjét pedig meggyilkoltatta.- Vajon akkor ma, hogy vélekednénk róla? De kora és egykori alattvalói még másként ítéltek Báthoryról, nem Bethlen szemszögéből. Hiába teltek el évtizedek halála után, és jöttek más, nála sikeresebb fejedelmek. A székelyek, a hajdúk és más károsultak őt sírták vissza, miként róla, a tündérkirályfiról szóltak akkor dalok, legendák, lett 6. oldal (összes: 7)

Bognár József: A tündérkirályfi Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) mesebeli hős, nem utódja, melyeket mindmáig nem gyűjtött össze senki se. MD 2008. I. 31. antidogma.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Give Bognár József: A tündérkirályfi

Recommend Documents