Államalapítás
Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973
Katasztrófális vereségek
vagy befejezés ????? Kelet vagy Nyugat
Quedlinburgi-i konferencia
- 12 magyar főúr képviseli Gézát - a kalandozások végleges befejezése - európa része kívánunk lenni: kereszténység felvétele - térítőpapok kérése Belpolitikája: -
kötelező felvétele a kereszténységnek(!) ellenállók leverése: „véres kezű” fiát keresztény szellemben nevelteti: Vajk István + bajor Gizella öröklés kérdése: senioratus vagy primogenitura???
I. Szent István (997-1038) • Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát jelöli utódjául • István a senioratus elvére hivatkozó Koppánnyal küzdött meg. Segítsége: feleségével érkező lovagok és hívei • Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte el. • Célja: elrettentés!!!
Az államalapítás • Korona kérdése: kitől??? • Lehetőségek: pápa vagy császár • egyházi vagy politikai függőség, vagy önálló magyar állam
A koronázás § A Pápa és a császár egyetértésével II. Szilveszter pápa koronát küld ill. jóváhagyja a koronázást. § A koronázás valószínű időpontja 1001. jan. 1. § Bizonyára a koronázási paláston található az egyedüli hiteles ábrázolása István királynak § Magyarország ettől kezdve királyság, és része az európai államok rendszerének. § A koronázás kialakuló rendjében az Esztergomi érsek koronázza a királyt.
Koronázási jelvények -a Szent Korona -a koronázási palást -a királyi jogar -az országalma
A koronázási jelvények a király vagy császár koronázásánál a királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt jelvények: ● a korona, ● a jogar, ● a birodalmi alma és a ● koronázási palást.
A Szent Korona l
l
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.
A királyi jogar l
l
A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar különös, buzogány alakú formájával tűnik ki a korabeli királyi jelképek közül.
Az országalma l
Az országalmát valószínűleg Károly Róbert részére készítették 1301-ben történt megkoronázása alkalmából, összevonva személyes címere elemeit egyéb, kifejezetten magyar és árpádházi elemekkel azért, hogy ilyen módon is legitimizálják a magyar trónra lépését.
A koronázási palást l
A magyar koronázási palást felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt, melyet 1031-ben ajándékozott I. István király és Gizella királyné az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszonyszékesegyháznak.
Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik.
A koronázási palást. Eredetileg a székesfehérvári királyi bazilika számára hímzett miseruha volt (1031). Gallérját – vörös selyem alapon hímzés aranyfonállal – a XII. század harmadik negyedében készítették, s utólag varrták fel a palástra
Az egyetlen hitelesnek tekinthető Szent István ábrázolás
Az Árpád-ház családfája
Uralkodásának fő eredményei 1. A kereszténység bevezetése Magyarországon. Az egyházszervezet kiépítése (két érsekség és püspökségek) 2. Törvények bevezetése. (két törvénykönyv kiadása) 3. Az ország közigazgatásának megszervezése (vármegyék létrehozása). 4. A központi hatalom (királyi tanács) megalapozása.
Egyházszervezés - Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa), 10 egyházmegye és kb. még hat püspökséget hozott létre. - A szerzetesrendek (főleg a bencések), letelepedését támogatta (a pannonhalmi bencések bizonyára még Géza idején érkeztek). - Templomokat és kolostorokat építtetett - Törvényekkel szabályozta a hitélet egyes kérdéseit (pl. kötelezővé tette a templombajárást vasárnap, minden tíz falu templomot épített, büntette a vasárnapi munkát)
Törvénykezés - Törvénykönyveket adott ki
-
Ezek szabályozták a mindennapi életet Elrendelte az adó beszedését Büntette az emberölést „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt.” - Védte a királyi és a magánvagyont Törvénykezése olyan sikeres volt, hogy a szentföldi zarándokok, már nem a tengeri utat választották, hanem Magyarországot.
Az ország berendezkedését is törvények szabályozták § Az uralkodótól, nyugati minta szerint származott minden jog (kormányoz, bíráskodik, törvényeket hoz) § A kormányzásban a királyi tanács segíti (tagjai a püspökök és a megyésispánok) § Fontos szerepe volt a Nádornak (az udvar főbírája, jövedelmének kezelője)
Az Udvar § A király környezete, amely az államigazgatásban és mindennapjai megszervezésében segítette. § A királyi udvarhoz birtok is tartozott (a várbirtok és udvarbirtok) - Az várbirtok (várszervezet), és a szolgák akik művelték élén várispán állt, várjobbágyak és várnépek igényeit elégítette ki, akik a királyt védték. - Az udvarbirtok élén az udvarispán állt és a király valamint az udvar igényeit (étel, ital) látták el.
A vármegyék megszervezése - Az államigazgatás keretein belül kijelölte a megyék illetékességét. - A vármegyéket a várakból irányították a királyhoz hű, általa kinevezett megyésispánok. - Köteles volt a király parancsára hadba vezetni a vár fegyvereseit/nemeseit. - A megye területén, a kisebb ügyekben a megyésispán bíráskodott, ő kezelte a vármegye jövedelmeit.
A királyi vármegye területi felépítése
XI. századi államszervezet
István király hagyatéka 1. 2. 3.
Az államalapítás A magyarok helyének megtalálása Európában. Része van abban, hogy a középkorban Szent királyok nemzetségének nevezték az Árpádházat 4. 1083-ben Szentté avatták 5. Ma is az egyik legfontosabb személye Magyarország történetének, ma is ünneppel emlékeznek rá.
