gabona • technológia • növényvédelem • tapasztalatok
2015. március • A Dow AgroSciences információs magazinja gabonatermesztőknek NÖVÉNYVÉDELEM
NÖVÉNYVÉDELEM
GENIUS WG
MEGYSTO
A LEGSZÉLESEBB HATÁSSPEKTRUMÚ GYOMIRTÓ SZER EGY- ÉS KÉTSZIKŰEK ELLEN
FUZÁRIUM – VOLT, NINCS
1. kép: Fuzáriummal erõsen fertõzött kalászok Mezõkovácsháza 2010
Az utolsó gyomfelvételezés (2007-2008.) szerint az egyszikű gyomok aránya a kalászos gabonákban 60 %-al nőtt • Még a fejlettebb (szárbaindult) széltippant és vadzabot elpusztítja • Kiváló rozsnok elleni hatás • Az évelő mezei acat ellen is kiváló hatással rendelkezik • Az árvácska és veronika-fajok ellen is hatékony • GENIUS WG kezelés után őszi káposztarepce korlátozás nélkül vethető • Szárszilárdító készítményekkel egyme netben kijuttatható A magról kelő egyszikű gyomok folyamatos terjedésének vagyunk tanúi az elmúlt időszakban. Az utolsó gyomfelvételezés (2007-2008) szerint az egyszikű gyomok aránya a kalászos gabonákban 60 %-al nőtt (1. ábra). Ezen belül a nagy széltippannak 85 %-al, a parlagi ecsetpázsitnak 66 %-al, a rozsnok fajoknak 212 %-al, a Poa fajoknak 316 %-al, míg a Lolium fajoknak közel 800 %-al nőtt a fertőzöttségük.
Az őszi búza legnagyobb kárt okozó betegsége a fuzárium (1. kép). Mennyiségi, minőségi és átvételi gondokat okoz. Az általa okozott termésveszteség – fertőzés idejétől függően – elérheti az 1,0-1,5 t/ha-t. Ugyanakkor a magas fertőzöttség (2. kép) gyakran társul toxin (DON, zearalenon, stb.) termeléssel is, ami már minőségi gondokat is okoz, nem beszélve a sütőipari minőség romlásáról. A kalászhányás végén-virágzás eleji védekezéssel érhetjük el a legjobb hatékonyságot.
1. ábra Egyszikű gyomok fertőzésének alakulása az őszi kalászosokban az országos gyomfelvételezések alapján (%) 2.5
2.2727
2.0 1.5 1,0 0.5
%
1.3985
1.4222
1987-88
1996-97
0.4402 0.2125 1947-53
1969-71
2007-08
egyszikű gyomok
Egyedül a vadzab aránya csökkent valamelyest. Azonban 2014-ben az egyszikű gyomok újabb látványos térnyerésének voltunk tanúi, mivel az enyhe tél ezen gyomok csirázásának és terjedésének nagymértékben kedvezett. A tavalyi évben sok
termelő egész egyszerűen nem tudott mit kezdeni az egyszikű gyomokkal, amelyek aztán jelentős maghozamuk révén a további terjedésüknek biztosítja a megfelelő alapot. Folytatás a 6. oldalon
NÖVÉNYVÉDELEM
AZ N-LOCK (NITROGÉN STABILIZÁTOR)
Folytatás a 8. oldalon
NÖVÉNYVÉDELEM
FONTOSABB NÖVÉNYKÓRTANI JELENSÉGEK ŐSZI BÚZÁBAN 2013-2014-BEN Az elmúlt két év az őszi búza szempontjából alapvetően két különböző növénykórtani helyzetet hozott. A 2013. évben a pirenofórás levélfoltosság mellett a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) okozott nagyobb gondot az őszi búza vetéseinkben. Ezzel szemben a 2014. év helyenként igen súlyos sárgarozsda járványt hozott. Folytatás a 9. oldalon
SZEREPE ÉS HATÁSA A NITROGÉN HASZNOSULÁSÁRA A KALÁSZOS GABONÁKBAN A nitrogén műtrágya az egyik legdrágább input anyag a növénytermesztésben. A kijuttatott szerves vagy szervetlen trágyának csak 40-70 %-a hasznosul a kultúrnövény által. Jelentős arányban (10-50 %) kerül veszteségként a talajvízbe, nitrát (NO3-) formában illetve a légkörbe, nitrogén (N2), nitrogén-oxid (NO) és dinitrogén-oxid (N2O) gáz formájában környezetszennyezést okozva.
Dinitrogén-oxid veszélyesebb anyag, mint a szén-dioxid (CO2), mivel 300-szor erősebben fokozza az üvegház hatást. Az ilyen típusú szennyezést csökkenteni kellene oly módon, hogy segíteni kellene a termesztett növény nitrogén felhasználását a kijuttatott műtrágyából vagy szerves trágyából, ezáltal csökkenteni lehetne a szennyezés mértékét mind a talajvíz, mind a légkör irányába.
A növény képes felvenni a nitrogént mind ammónium-ion (NH4-), mind nitrát-ion (NO3-) formájában. A kulcskérdés, hogy mennyi ideig tudjuk a nitrogént NH4- formában tartani, mivel ez a forma lényegesen stabilabban képes csatlakozni a negatív töltésű talajrészecskékhez (kolloidokhoz), mint a szintén negatív töltésű NO3-. Folytatás a 10. oldalon
DTR kezdeti tünetek
2
3 2. ábra Mustang Forte hatékonysága a fontosabb búza gyomok ellen 1450 európai kísérlet adatai alapján
NÖVÉNYVÉDELEM
MEGOLDÁSOK GYOMOKKAL ERŐSEN FERTŐZÖTT TERÜLETEN
A GYOMOK KÁRTÉTELE KALÁSZOS GABONÁKBAN A gyomfertőzött búza fejlődése lelassul, rosszabbul bokrosodik, a termése jelentősen csökken, és nehezebbé vagy akár lehetetlenné válik a betakarítása. Ezért a gyomok kelését és fejlődését folyamatosan figyelni kell, és a védekezés módjáról illetve idejéről ennek megfelelően kell dönteni. A gyomok kártételének mértékéről álljon itt néhány adat. • Ha a ragadós galaj fertőzöttség meghaladja a 0,5 db/m2-t, akkor a termésveszteség eléri az 5 %-ot. Négyzetméterenként 20 db növény pedig már 30%-os termésveszteséget okoz. • Tömeges ebszikfű fertőzés a búza termését 40-50 %-al csökkenti. • A mezei acat allelopatikus (gyökere olyan anyagokat bocsát ki, amely a kör-
nyezetében lévő más növények életfolyamatait, fejlődését lassítja, gátolja) hatása miatt a kultúrnövény vontatottan fejlődik és kevesebb termést hoz. 2 db/m² már 15 %-os termésveszteséget okoz búzában. A mezei acaton kívül különféle allelopatikus anyagokat bocsát ki a ragadós galaj, az ebszikfű, a pipacs, az árvakelésű napraforgó és a kék búzavirág gyökere is. A mezei acat elleni védekezés komplex gondolkodást igényel. Egy év alatt, egyetlen kezeléssel nem tudjuk kiírtani a gyomnövényt. Hosszabb távra kell tervezni és a védekezést nem szabad csak a vegyszeres módszerre bízni. Be kell iktatni olyan agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel a gyökerek tartalék tápanyagait merítjük ki. A védekezést célszerű a kalászosokban elkezdeni. 1. év: kalászos: mezei acat ellen célzott vegyszeres védekezés (április ami nopiralid (pl. Mustang Forte, Taltos, Genius) vagy klopiralid (Colombus) hatóanyagú készítménnyel tarló: a. száraz körülmények között a tarlóhántást nem célszerű elvégezni b. csapadékos viszonyok mellett a tarlóhántást el kell végezni a tarack feldarabolása, és az újrahajtás elősegítése céljából (ideje: július) c. a tarló vegyszeres kezelése totális gyomirtó szerrel (Dominator Extra*) (ideje: augusztus 1.-szeptember 10.) őszi talajmunkák: legalább 28-32 cm mély szántást kell végezni, ha lehetőség van rá, akkor talajlazítással együtt (ideje: október) 2. év: kukorica: célzott védekezés a mezei acat ellen (ideje: május) javasolt készítmény a Colombus* 1,0-1,5 l/ha dózisban őszi talajmunkák: legalább 28-32 cm mély szántást kell végezni (ideje: október-november) A: közepes acat fertőzöttség mellett a 3. évben napraforgó vethető B: erős acat fertőzöttség esetén a 2. év őszén kalászost kell vetni, a harmadik évben célirányosan kell vegyszeresen védekezni, a tarlón újra vegyszeres kezelést kell alkalmazni és őszi szántás után a 4. évben napraforgó vethető 3. év: közepes fertőzöttség esetén lehetőség van tavasszal napraforgót vetni (célszerű tribenuron-metil ellenálló napraforgót) Ajánlatunkban négy, szegmensében prémium minőségű és a kiváló ár/érték arányú készítmény szerepel, amelyek mindegyike kiváló megoldást nyújt a kalászos gabonák gyomirtásában. Ezek a következők: 1. Mustang Forte, 2. Taltos 450 WG 3. Colombus EC,
MUSTANG FORTE – A LEGSZÉLESEBB HATÁSSPEKTRUM A KÉTSZIKŰ GYOMOK ELLEN • Kiemelkedő hatás mezei acat, ragadós galaj, herbicid-toleráns napraforgó, szarkaláb fajok, árvácska fajok, imidazo linon repce árvakelés és parlagfű ellen • Háromszoros hatás, állományban, tarlón és a következő évi kultúrában is pozitív hatással van a gyomosodásra (különösen igaz ez mezei acat esetén) • Biztonságos és szelektív minden gabona félében • Biztonsággal vethető utána őszi káposz tarepce és napraforgó • Gyorsabb hatás
%
Mustang Forte
Kezeletlen
1. kép Balra kezeletlen, jobbra Mustang Fortéval kezelve mezei acattal erõsen fertõzött területen Törökszentmiklós 2011
A
2. kép Mustang Forte hatása a mezei acat gyökérzetére 66. napon Kunmadaras 2012.
98
98 100 100
98 88
90
90
83
95 88
92
92
96
85
60 50
Mustang Forte 1,0 l/ha
Mezei acat
hatású hatóanyag. A floraszulam a szulfo nil-anilidek csoportjában tartozik az aminosavak bioszintézéisét gátolja. A 2,4-D a fenoxi-ecetsavak közé tartozik. Egyediségét az adja, hogy a hatóanyag észter formájú, amire a kultúrnövény kevésbé érzékeny – ezért használható a gabona 2. nóduszos állapotáig. Mindhárom hatóanyag kiváló felszívódó képességgel rendelkezik. A kezelést követően néhány napon belül már látványosak a tünetek. Szegmensében ezzel a gyorsasággal egyedülálló, mivel a többi készítmény (többségében szulfonil-karbamidok) hatása csak 3-4 hét múlva látható (1. ábra). A készítmény rendkívül széles hatásspektrummal rendelkezik. Az európai kísérleti adatok szerint kb. 250 féle gyom ellen hatékony. Hazánkban a kalászos gabonában előforduló legfontosabb 20 gyomnövény közül 18 ellen jó vagy kiváló hatékonysággal rendelkezik. Csak azért nem mind a 20 ellen, mivel a maradék kettő a nagy széltippan és a tarackbúza (egyszikűek).
A készítmény három hatóanyagot tartalmaz, amelyek három kémiai családba tartoznak, 3 különféle hatásmechanizmussal. Mivel mindhárom hatóanyag egyedi vagy különleges a maga nemében, ezért a termék is „unikum” a magyar kalászos gyomirtó szerek piacán. Az aminopiralid piridinkarboxilsav származék, szisztemikus
97
Ragadós galaj
50
Standard I. 0,1 l/ha + Adjuváns Szarkaláb fajok
Parlagfű
készítmény számos gyom ellen erősebb, látványosabb hatást produkál, mint a legnagyobb területen alkalmazott egyéb gyomirtók (2. ábra). A legfontosabbak ezek közül: • a mezei acat • a ragadós galaj • a herbicid toleráns napraforgó • az imidazolinon-toleráns repce • a szarkaláb-félék • a parlagfű • az árvácska fajok Ha a terület ezekkel a gyomokkal erősen fertőzött, akkor ideális megoldás a Mustang Forte használata. Különösen mezei acat esetében látványos a hatás, mivel a gyomnövényt gyökerestül írtja (1-2. kép). Bármilyen fejlettségű, elágazott ragadós galajt képes elpusztítani (3. kép). Nincs újrahajtás, nincs maghozás. Garan tált a termény galajmentessége. Ha a területen az előző években termesztett herbicid-toleráns napraforgó árvakelése várható, akkor használjuk a Mustang Forte-t, mivel tökéletesen elpusztítja mind az imazamox, mind a tribenuron ellenálló változatot. Az előző évben vetett imidazolinon toleráns repce árvakelése is a technológia terjedésével egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a szulfonil-karbamid típusú készítmények nem képesek elpusztítani. Viszont a Mustang Forte tökéletesen megold bármilyen fejlettségű gyomirtó szer toleráns repce árvakelést (4. kép). A szarkaláb fajok az Alföld fontos gyomnövényei, de sok hatóanyagra (pl. tribenuron-metil) kevésbé érzékenyek. Ezt a problémát is megoldja a Mustang Forte. A parlagfű április végétől folyamatosan csírázik és gyomosít a kalászosokban akár még aratás előtt is. Vizsgálataink igazolják, hogy a Mustang Forte alkalmazásával akár a tarló parlagfű mentességét is elérhetjük, így a népegyészségügyi problémákat is csökkenthetjük. Az áprilisi gyomirtási időszakban virágzó, kis habitusú és csekély termésveszteséget okozó gyomok (pl. árvácska fajok) ellen szegmensében a legtöbbet nyújtja a Mustang Forte.
60
Árvakelésű napraforgó
Standard II. 50 g/ha + 0,3 l/ha + Adjuváns Árvácska fajok
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 %
IMI Repce
Azáltal, hogy a készítmény leállítja a fejlődésükben a gyomnövényeket, megakadályozza a termésveszteség és maghozás kialakulását. A Mustang Forte hatása rendkívül látványos a mezei acat ellen (5-6. kép). A készítményben lévő mind a három hatóanyag hatékony a mezei acat ellen, amely együttesen rendkívül látványos hatást eredményez. A kezelés nem egy szezonra szól, a készítmény kiváló hatékonyságát három időszakban is megfigyelhetjük:
95
98
94
94
Mustang Forte 1,0 l/ha május 14.
95
97
96
Taltos 33 g/ha + PG 0,5 l/ha június 4.
2500 2000
cm
1. A kalászos gabonák állományában évjárattól függetlenül, betakarításig tökéletes hatékonyságot tapasztalhatunk (3-4-5. ábra). Ellentétben a szulfonilkarbamidokkal kezelt területen, ahol gyakran már az állományban jelentős újrahajtást tapasztalhatunk (7. kép). 2. A Mustang Forte-val kezelt gabona tarlóján mezei acat újrahajtást nem vagy csak minimális mértékben láthatunk (6. ábra és 8. kép).
80 70
Standard I. Standard II. Kezeletlen 0,15 l/ha 50 g/ha kontrol +Adjuváns + 0,15 l/ha +Adjuváns
103
102
80 70 60 50 40
43
30 20 10
5 Mustang Forte 1,0 l/ha
28,6
10
2,2
g
Mustang Forte 1,0 l/ha
20,1
Standard I. Standard II. Kezeletlen 0,15 l/ha 50 g/ha kontrol +Adjuváns + 0,15 l/ha +Adjuváns
Szárított gyökértömeg (g)
3. A következő évben ha a területre kapás kultúra (pl. kukorica, napraforgó) kerül, akkor nagyságrendekkel kevesebb mezei acat fog megjelenni, mint a konkurens kalászos gyomirtókkal kezelt területen. Mindez azt is jelenti, hogy a kukorica gyomirtása olcsóbb lehet, vagy kisebb eséllyel jelentkezik a kukoricán fitotoxicitási probléma. A napraforgó termesztése/gyomirtása pedig biztonságosabbá válik (9-10. kép).
90
82
78,9
20
121
100
85
5. ábra Kalászos gyomírtó szerek hatása a mezei acat gyökertömegére a kezelést követő 118. napon (g/növény) Crop Research Institute, Prága, 2012
30
6. ábra Mustang Forte hatása mezei acat ellen tavasszal kipermetezve hántatlan tarlón Tápiószentmárton 2012. Augusztus 13. Benécsné dr. Bárdi Gabriella 7. kép Szulfonilkarbamiddal kezelt terület erős mezei acat fertőzésnél betakarítás előtt Törökszentmikklos 2010
80
Standard I. 0,15 l/ha Standard II. 50 g/ha + Adjuváns + 0,3 l/ha + Adjuváns
40 679
Mustang Forte 1,0 l/ha
91
50
Gyökér hossza cm
5. kép Mustang Forte 1,0 lha hatása mezei acat ellen a kezelést követő 25. napon Jászboldogháza 2013
Colombus 1,0 l/ha
85
60
1502
1000 500
95
június 26.
2276
1500
96
87
4. ábra Kalászos gyomírtó szerek hatása a mezei acat gyökerének hosszára a kezelést követő 118. napon (cm) Crop Research Institute, Prága, 2012
db/21 m²
A kalászosokban előforduló gyomnövények összes borítása az elmúlt 20-25 évben emelkedést mutat; a 80-as évek végén mért 20 %-ról 25 %-ra nőtt. Ennek legfőbb okai: a birtok átrendeződés, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a vetésszerkezet átalakulása, a gyomirtó szerek lecserélődése, majd számos készítmény kivonása, szakmai ismeretek gyakran alacsony szintje (nem megfelelő időzítés és dózis), klímaváltozás, talajművelés költségszintjének emelkedése (kevesebb munkamenet, több évelő gyom), a talajaink savanyodása, stb. A legutóbbi, 5. gyomfelvételezés (a világon egyedülállóak vagyunk ezzel) 20072008-ban történt. A felvételezés szerint (gyomirtatlan területeken) a nyár elején a kalászosokban a legfontosabb gyomnövény az ebszikfű volt, majd ezt szorosan követte a parlagfű. Az ebszikfű fertőzése csökkenő tendenciát mutat, míg a parlagfű folyamatosan növekvőt. Míg azonban az előbbi gyomnövény komoly termésveszteséget okoz (már ősszel és kora tavas�szal kelve víz- és tápanyag konkurenciát jelent a búzának), addig a parlagfű kártétele, április-májusi kelésétől aratásig nem jelentős, a tarlón viszont - óriási borítást elérve – az egyik legnagyobb gondot okozó gyomnövénnyé válik. A klasszikus búza gyomnövények közül a ragadós galaj és a sebforrasztó zsombor borítása kismértékben csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg az árvacsalán fajok esetében. Nem változott az árvakelésű napraforgó, a pipacs, a tyúkhúr és a tarsóka fajok borítása. Jelentősen emelkedett viszont pásztortáska, a szarkaláb, a kék búzavirág, a veronika, a pipitér, az árvácska fajok elterjedtsége. Az évelő kétszikű gyomok (mezei acat, apró szulák) jelenléte továbbra is gondot okoz, bár elterjedésük nem változott jelentősen. A gyomfajok többségénél a terjedés legfőbb oka a talaj pH-jának csökkenése, mivel savanyúságot jelző gyomnövényekről van szó (árvácska és pipitér fajok).
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
3. ábra Kalászos gyomírtó szerek hatása mezei acat ellen betakarítás előtt (Törökszentmiklós, 2012)
Standard I. Standard II. Kezeletlen 0,15 l/ha 50 g/ha kontrol +Adjuváns + 0,3 l/ha +Adjuváns
Augusztus 13. (db/21 m²)
A Mustang Forte után nagy biztonsággal vethetők a legnagyobb területen termelt növények. Normál vetésforgót feltételezve ősszel őszi káposztarepce, kalászos gabona, a következő évben mák, tavaszi kalászos, mustár, olajretek, fénymag, cukorrépa, hagymaféle, napraforgó, kukorica, kender, len, cirok, köles, facélia vethető illetve káposztaféle palántázható. Extrém száraz időjárási viszonyok fokozzák az utóhatás kockázatát. A következő év őszén már lucerna is vethető. A termelők részéről érkező leggyakoribb kérdés, vethető-e repce ősszel a Mustang Forte kezelés után. A válasz igen, ellentétben a szulfonil-karbamid készítmények jelentős részével, ahol a repce vetése kockázatos (különösen száraz évjárat után). A független Bajor Növényvédelmi Kutatóintézet minden évben kiad egy ajánlást. Ebben, azokat a kalászos gyomirtó készítményeket sorolja fel, amelyek után - bizonyos körülmények (pl. szárazság) esetén - nem javasolja a repce vetést . Bajorországban az éves átlagos csapadék 600-800 mm között mozog, tehát hasonló, vagy kissé magasabb, mint nálunk. Ha ott nem javasolt bizonyos hatóanyagok használata, akkor ez Magyarországra is igaz. Többek között ezért van az, hogy a Nyugat-Magyarországon repcét termelő
3. kép Mustang Forte hatása ragadós galaj ellen a 24. napon Törökszentmiklós 2010
1. ábra Mustang Forte gyorsasága az első héten 1450 európai kísérlet adatai alapján 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 %
84
94
92
89
88
83
85 71
48 38 26
33
27
66
SU
Mustang Forte
48 29
30
28 16
Mezei acat
Keleti szarkaláb
Mustang Forte 1,0 l/ha
Ragadós galaj Standard 1
Ebszikfű
Standard 2
Pipacs
Mezei tarsóka
Mezei árvácska
4. kép Mustang Forte hatása IMI repce árvakeléssel erősen fertőzött területen, jobbra kezeletlen, balra szulfonil-karbamid gyomirtó szer Trutnov, Csehország, 2014
8. kép Jobbra Mustang Forte, balra szulfonil-karbamidot tartalmazó készítmény augusztus 15.én hántatlan tarlón Nagymágocs 2012
4
5
SU
Mustang Forte
10. kép Jobbra előző évben Mustang Fortéval, balra szulfonil-karbamiddal kezelt terület a kezelést követő évben napraforgó kelés után Kompolt 2012
német vagy osztrák nemzetiségű gazdák jelentős része nem használ szulfonil-karbamid tartalmú készítményt kalászos gabonában, ha repcét akar vetni augusztusban. Számos kérdés merül fel a Mustang Forteval kezelt gabona szalma hasznosításával kapcsolatban. Ha a szalmát a talajba forgatjuk, akkor a talajban tökéletesen, maradvány nélkül lebomlik, a korábban taglalt vetésforgót nem befolyásolja. Természetesen fel lehet használni ipari célra
• Minden kalászos gabonában van engedélye (zabban és sörárpában is) • Dózisa őszi gabonában 1,0 l/ha • Tavaszi gabonában a dózis 0,8 l/ha • A gabonák 2. nóduszos állapotáig lehet kijuttatni • A gyomok aktív növekedésénél hatékony (+5 °C felett kell kijuttatni) • Jól keverhető más készítményekkel (gombaölő szer, rovarölő szer, levéltrágya, szárszilárdító, stb.) • II. forgalmi kategória
TALTOS 450 WG – A KEDVEZŐ HEKTÁR KÖLTSÉGŰ 2,4-D MENTES TERMÉK • Széles hatásspektrum • A mezei acat rizómáiba is lejut, ezért nagymértékben csökkenti annak újrahajtását • Minden kalászosban felhasználható (sörárpában is) • Taltos 450 WG után napraforgó és repce vethető A Taltos 450 WG biztonsággal írtja a ragadós galaj fejlett egyedeit is. A készítmény hatóanyagai felszívódva a mezei acat gyökerébe, azok pusztulását okozzák. Erős ebszikfű fertőzést is képes kontrollálni (11. kép). Széles hatásspektrumának köszönhetően az általános gyomosodást okozó gyomok (pászortáska, pipacs, szarka láb fajok, tyúkhúr, tarsóka, vadrepce, repcsényretek, búzavirág) ellen kiváló hatékonyságú (12. kép). Megakadályozza a később csírázó parlagfű kelését. Biztonsággal írtja a herbicid-toleráns napraforgó árvakelést (tribenuron vagy imazamox toleráns). A készítmény hatásgyorsasága jobb, mint a szegmensbe tartozó nagyobb területen használt termékeknek (7. ábra). Taltos használata után ősszel őszi káposz-
tarepce, kalászos gabona, a következő évben napraforgó, kukorica, cukorrépa, tavaszi kalászos, cirok, köles, fénymag, rizs, mustár, olajretek, kender, len, mák, hagymaféle, facélia vethető illetve káposztaféle palántázható. Extrém száraz időjárási viszonyok fokozzák az utóhatás kockázatát. Felhasználási javaslat és technikai információk: • Minden kalászos gabonában van engedélye (zabban és sörárpában is) • Dózisa 33 g/ha • A gabonák 2. nóduszos állapotáig lehet kijuttatni • A gyomok aktív növekedésénél hatékony (+5 °C felett kell kijuttatni) • Nedvesítő szer hozzáadása javasolt. Ke reskedelmi forgalomba a Dow AgroSciences saját fejlesztésű, Polyglycol* 26-2N nevű nedvesítő szerével kerül. • Jól keverhető más készítményekkel (gombaölő szer, rovarölő szer, levéltrágya, szárszilárdító, stb.) Ha EC formulációjú készítménnyel vagy nitrogén tartalmú folyékony trágyával együtt történik a kijuttatás, akkor nincs szükség a nedvesítő szerre. • II. forgalmi kategória COLOMBUS – RUGALMASAN FELHASZNÁLHATÓ PRÉMIUM GYOMIRTÓ SZER (AZ IGAZI HATÁS)
11. kép Balra kezeletlen, jobbra Taltossal kezelve ebszikfűvel erősen fertőzött területen Törökszentmiklós 2006
pl. erőművi felhasználásra és papíripari célokra. Korlátozás nélkül használható bármilyen állati almozásra. Ha az állat megeszi a szalmát, az károsodást nem okoz, tejben nem jelenik meg. Az istállóból kikerülő szalmát trágyaként le kell forgatni. Célszerű a kukorica alá trágyázni, mivel ez a növény nem érzékeny a hatóanyag maradékokra (érzékeny kultúra vetése előtt 7 hónappal kell a trágyát kijuttatni és beforgatni a talajba).
80
8 7
73
60 56
54
30
34
34
3 34
Fehér libatop
Ragadós galaj
Tribenuron-metil 75 DF 20 g/ha
Mezei acat
20
Pipacs
2,46
1 db/m²
Taltos 33 g/ha
Ebszikfű
2 25
15 Orvosi székfű
7,1
4
47
27
20
6,23
5
52
40
%
7,76
6
50
10
14. kép Colombus hatása túlfejlett ragadós galaj ellen 46. napon Nádudvar 2008
8. ábra Colombus hatékonysága a mezei acat regenerációjára őszi búzában tavasszal kipermetezve hántatlan tarlón Nagyszénás, 2012. október 3. Eurofins Kft
7. ábra A Taltos hatása az első héten néhány fontos kalászos gyomnövény ellen
70
13. kép Colombus hatása túlfejlett ebszikfű ellen 80. napon Maklár 2011
1,56 Colombus 1,0 l/ha
Mezei acat db/m²
Colombus 1,25 l/ha
9. ábra Parlagfű fertőzöttsége tavaszi Colombus kezelést követően műveletlen tarlón (db/m²) Szolnok, Jászboldogháza, 2013. augusztus közepe 25
22,04
20
készítmény a kezeléskor találkozik az apró szulákkal (mivel a gyom viszonylag későn kel), akkor azt kiváló hatékonysággal írtja. Elpusztítja a kora tavasszal kelő keresztesvirágú gyomnövényeket, pl. a vadrepcét és
15. kép Colombus hatása túlfejlett mezei acat ellen 60. napon Törökszentmiklós 2010 10. ábra A Colombus hatása a termésre a különböző kijuttatási idők függvényében 5 fajta átlagában KITE 2007
a repcsényretket. A kisebb habitusú gyomok közül az aggófű fajokat, a tyúkhúrt és a pásztortáskát akár virágzó állapotban is leszárítja. A parlagfű ellen nem csak levélen keresztüli hatással, hanem a nyári hónapokban talajon keresztüli hatással is rendelkezik. Ezek következtében a gabonák tarlója a Colombussal történt kezelés után kevésbé gyomosodik el, mint egyéb készítmények esetében (9. ábra). A készítmény tökéletesen alkalmas a ‚tűzoltásszerű” kezelésekre a fejlett gyomok elleni látványos, gyors hatása miatt. Kiválóan alkalmazható a belvizes, nehezen járható táblák gyomirtására, mivel biztonsággal kijuttatható a zászlóslevél megjelenéséig (10-11. ábra). Nem okoz semmilyen fitotoxicitást még az átfedéseknél, kései kijuttatás esetén sem.
4950 4907
Standard I. 0,15 l/ha+Adjuváns
Standard II. 50 g/ha+0,3 l/ha +Adjuváns
Kezeletlen kontrol
5 db/m²
0,84 Colombus 1,25 l/ha
3 Szulfonilkarbamid kezelés átlaga
Kezeletlen kontrol
Parlagfű db/m²
4550 4500 kg/ha
63
57
50
70
69
62
40
4650 4600
69
60
4891
4750 7,35
Felhasználási javaslat és technikai információk: • Minden kalászos gabonában van engedélye (zabban és sörárpában is) • Minden gabonában 1,0-1,5 l/ha dózisban • A gabonák zászlósleveles állapotáig lehet kijuttatni • A gyomok aktív növekedésénél hatékony (+5 °C felett kell kijuttatni) • Jól keverhető más készítményekkel (gombaölő szer, rovarölő szer, levéltrágya, szárszilárdító, stb.) • II. forgalmi kategória
70
4900 4850 4800
10
Ha repcét vagy lucernát akarunk vetni augusztusban, akkor a legjobb megoldás, ha a Colombust választjuk, mivel a készítmény abszolút biztonságot jelent bármelyik utónövényre nézve, még száraz időjárás esetén is.
11 ábra A Colombus hatása a minőségi paraméterekre a kijuttatási idő függvényében 5 fajta átlagában (KITE 2007)
4700
Ennek a készítménynek nincs szegmenstársa, mivel tudásával önálló prémium piacot teremt. Biztos és gyors hatású, a kultúrnövényre és az utónövényre teljesen biztonságos, igazi kompromisszum nélküli készítmény. A Colombus három felszívódó hatóanyagot tartalmaz, amelyek eltérő
12. kép Taltos hatása pásztortáska és vadrepce ellen 24. napon Törökszentmiklós 2012
A Colombus óriási előnye a fejlett gyomok elleni hatás. Képes a bokrosodott ebszikfüvet (13. kép), a 8-10 levélörvös galajt (14. kép) vagy a virágzó mezei acatot (15. kép) is tökéletesen, gyökerestül elpusztítani. A mezei acat ellen i hatása a tarlón is kimagasló egyéb készítményekhez képest (8. ábra). Kiváló hatékonysággal bír a pipacs, a szarkaláb fajok, a mezei tarsóka, a búzavirág ellen. A napjainkban egyre inkább terjedő sebforrasztó zsombort 2 hét alatt leszárítja. Bármilyen herbicid-toleráns napraforgó árvakelést elpusztít, nincs hatékonyság csökkenés. Ha a
15
• Kiváló hatás akár fejlett gabonában túlfejlett kétszikű gyomok ellen is (mezei acat, ragadós galaj, szikfű fajok, apró szulák) • Zászlóslevél megjelenésig használható • Felhasználás után bármilyen utónövény vethető • Valamennyi gabona félében használható
Felhasználási javaslat és technikai információk:
hatóanyag-csoportba tartoznak. Hatásuk gyors, mivel a tünetek néhány nap múlva látszanak és 2-3 hét után látványos gyompusztulást tapasztalhatunk.
30 4649
Kontroll
Bokrosodás vége Colombus 1,5 l/ha Termés kg/ha
33
36
33
20 10
Zászlóslevél kiterülése Colombus 1,5 l/ha
14,6 15,9 14,8 Fehérje % Kontroll
Nedves sikér %
Farinográfos szám
Bokrosodás vége Colombus 1,5 l/ha
Zeleny szám ml
Zászlóslevél kiterülése Colombus 1,5 l/ha
NÖVÉNYVÉDELEM
RELDAN 22 EC
SZÉLES HATÁSSPEKTRUMÚ, JÓL GÁZOSODÓ ROVARÖLŐ SZER AZ ÜRES RAKTÁRAK FERTŐTLENÍTÉSÉRE ÉS A TÁROLT TERMÉNYEK KEZELÉSÉRE A betakarított termények egy részét nem lehet azonnal értékesíteni, ezért a termelők egy része törekszik a terményeinek tárolására, várva a minél magasabb értékesítési árra. A tárolt termények eladhatóságát azonban nagy mértékben befolyásolják a tárolás körülményei is. Egyik ilyen fontos feltétel a raktári kártevőktől való mentesség. Ennek a biztosítására egyik legjobb megoldás a megelőző védekezés, melynek két módja van: 1. A betakarítási szezon kezdetekor az első betárolás előtti megelőző takarítás és fertőtlenítés a raktári kártevőmentesség alapja. A fertőtlenítés előtt: • ki kell vinni a raktárban ideiglenesen tárolt anyagokat, eszközöket, gépeket, melyek tiszításáról szintén gondoskodni kell • ahol indokolt, el kell végezni az épületen a szükséges javításokat, karbantartási munkákat (tetőszerkezet, illetve a tároló falán és padozatán található repedések kijavítása) • vakolt falak esetében a falakat meszelni kell, mellyel a penészgombák életterét csökkenthetjük • a tároló sarkaiban és a tartó oszlopok közelében otthagyott kis terménykupacok szintén kiváló rejtekhelyként szolgálhatnak a raktári kártevőknek, ezért ügyeljünk ezek eltávolítására is • a por (ideális búvóhely az atkák számára) eltávolítása nemcsak a raktár padozatáról, hanem oldalfalairól és mennyezetéről is szükséges. A fent említett munkák elvégzése után
következhet a megelőző fertőtlenítés. A Reldan* 22 EC Relditox 125/10 permetező géphez csatlakoztatott szórópisztollyal kijuttatva hatékony megoldás üres raktárak fertőtlenítésre. A készítményt 1,05-1,95 ml/m2 dózisban kell kijuttatni az előírt védőfelszereléseket használva. A szükséges Reldan 22 EC kiszámításakor nem csak a tároló alapterületét, hanem a teljes kezelt felületet (a tároló oldalfalait és mennyezetét) is figyelembe kell venni. Azokban a tárolókban, ahol a jól szigetelt zárás nem oldható meg, a magasabb dózist kell alkalmazni. Megfelelően szigetelt tárolókban (fém-, betonsilok stb.) az ala-
csonyabb dózis is hatékony. A permetlé mennyiségét úgy kell beállítani, hogy az 10 l/100 m2 legyen. A fertőtlenítés befejeztével a raktárat 1 napra be kell zárni, majd alaposan ki kell szellőztetni (min. 48 óra). 2. Betárolás alkalmával szintén célszerű preventatív vegyszeres védekezést végezni, hogy minimálisra csökkentsük a raktári kártevők károkozását a tárolás ideje alatt. Különösen igaz ez azon raktárak esetében, ahol az előző években már volt fertőzés. Erre is alkalmas a Reldan 22 EC készítmény. A kezelés silókban és síktárolókban is igen egyszerűen elvégezhető. A Reldan 22 EC-t
Relditox 125/10 permetezőgép segítségével kell kijuttatni. A gép szórófejét síktárolók esetében általában a betároló szalag fölé, siló tárolók esetében egy vízszintes rédler fölé kell helyezni a géphez járó felfogatókeret segítségével. A technológia lényege az, hogy a betárolandó termény felületére juttassuk a permetlevet. Nem kell tökéletes borítottságra törekedni, hiszen a Reldan 22 EC a terményhalom belsejében begázosodik és fertőzésmentesen tartja a terményt. A Reldan 22 EC dózisa 7-10,5 ml/t, amelyet 0,3 l/t permetlé mennyiséggel kell kijuttatni, mely 6 hónapos időtartamra biztosítja a termény kártevőmentességét. A Reldan 22 EC élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 90 nap, ezért a három hónapnál hamarabb értékesítésre kerülő tételeket ne kezeljük! A Reldan 22 EC üres raktárak fertőtlenítésére alkalmazható. Ha az engedélyokiratban foglaltak betartása biztosított (technológia, expozíciós és szellőztetési idő, stb.), akkor bármilyen termény tárolható Reldan-os kezelést követően. A közvetlen teményfertőtlenítés csak gabona esetében lehetséges. Olajos termények (napraforgó, repce, stb.) kezelése TILOS! Részletes információval kapcsolatban keresse a Dow AgroSciences szaktanácsadóit, akik örömmel segítenek Önnek vagy keresse a Dow AgroSciences termékeiről szóló információs honlapot a www.dowagro.hu címen az interneten!
6
7
NÖVÉNYVÉDELEM
GENIUS WG A LEGSZÉLESEBB HATÁSSPEKTRUMÚ
GYOMIRTÓ SZER EGY- ÉS KÉTSZIKŰEK ELLEN
A következő legfontosabb tényezők okozzák ezen gyomfajok terjedését: • Nem megfelelő gyomirtó készítmény használat - az egyszikű irtó készítmények jelentős részének nem minden egyszikű gyomfaj ellen van hatása - az a szemlélet, hogy elegendő a kalászszint alatt tartani a gyomokat - alacsony dózisok - elkésett védekezések (a készítmények döntő többsége csak bokrosodásig képes jó hatásra, a fejlettebb gyomok ellen már nem megfelelőek) • Az egyszikű gyomok felismerése (mire látványossá válik a fertőzés, addigra már nem lehet eredményesen védekezni ellenük) • Az egyszikű gyomok jelentőségének lebecsülése • A nagy széltippan savanyú talajok jellemző növénye, így a talaj savanyodása segíti a terjedését • Rezisztencia: Magyarországon egyenlőre még nincs leírt rezisztencia a kalászos egyszikű gyomok között, de tőlünk nyugatra és északra (Nyugat-Európa, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) már van leírt rezisztencia jodoszulfuron, szulfoszulfuron, klórszulfuron és izopro turon esetében. Az egyszikű gyomnövények okozta termésveszteség sokak számára nem ismert. Mint vékony szálú növényeket hajlamosak ‚elbagatelizálni”. Azonban ezek a gyomnövények jelentős termésveszteséget képesek okozni, jelentőségük gyakran felülmúlja a kétszikű gyomnövényel okozta termésveszteséget. Ha a nagy széltippan fertőzöttsége 2-3 db/m², akkor a termés kiesés eléri az 5 %-ot. 8-10 db/m²-nél ez az érték 10-15 %, míg 15-20 db/m²-nél már 20-25 % is lehet. Ez azt jelenti, hogy akár 500-1200 kg/ha termésveszteséget is képes okozni ez a gyom. A vadzab 1020 db/m² mellett 10-15 %, 30-50 db-nál 20-25 %-os veszteséget okoz. Ha a parlagi ecsetpázsit 30 db/m² fertőzöttségben 12 %, 100 db/m²-nál 32 %, míg 300 db/m²-nél 36 %-os veszteséget okoz. A rozsnok fajok 15-20 db/m² mellett 5-10 % vesszteséget okoznak. A számokból látszik, hogy az egyszikű gyomnövények által okozott termésveszteség könnyen elérheti az 500-1500 kg/ha-t, ami lényegesen meghaladja a kétszikű gyomok által okozott károkat. Az egyszikű gyomnövények ellen nyújt egyedülálló megoldást a Genius WG. Jelenleg a piacon lévő legszélesebb hatásspektrumú készítmény mind az egyszikűek, mind a kétszikű gyomok ellen. A készítmény három hatóanyag kombiná ciója: a piroxszulamnak egy- és kétszikű kek ellen, a floraszulamnak és az aminopi ra lidnak kétszikűek ellen van hatása. Összességében a Genius kiváló hatással rendelkezik az egyszikűek közül a nagy széltippan (2. ábra és 1. kép), a vadzab (2. ábra és 2. kép), a parlagi ecsetpázsit (3. kép) és a rozsnok fajok (2. ábra és 4. kép). Hatékonyságára jellemző, hogy még a fejlettebb, szárbaindult széltippant és vad-
2. ábra Genius hatása a legfontosabb egyszikű gyomok ellen 2011-2014, 14 kísérlet átlag 100 90 80
98
98
95
92 82
70
88
93
70
60
70
75
5. kép: Genius hatása sebforrasztó zsombor ellen 33. napon Jászboldogháza 2012.
70
50 50
40
7. kép: Genius tartamhatása tarlón parlagfûvel erõsen fertõzött területen, balra szulfonilkarbamiddal kezelt terület Kisbér 2014.
30 20 10 %
Genius 200 g/ha + Polyglycol 0,5 l/ha Nagy széltippan
Standard I. 0,1 l/ha Vadzab
Parlagi ecsetpázsit
Standard II. 0,1 l/ha + Adjuváns Fedél rozsnok
3. ábra A Genius hatása 33 őszi búza fajta átlagában különféle szárszilárdító készítményekkel egymenetben kijuttatva Hort 2014. (cm)
3. kép: Elõtérben Genius, háttérben üzemi kezelés parlagi ecsetpázsittal erõsen fertõzött területen Sopronnémeti 2014.
120
101.4
100
100.5
96.5
97.8
89.7
98.7
98.8
Genius +0.5× etefon
Genius +1× etefon
100.5
80 60 40 20
Kezeletlen kontrol
cm
Genius
Genius +0.5×CCC
Genius +1×CCC
Genius Genius +0.5× +1× trinexapac-etil trinexapac-etil
kezeletlen
magasság cm
Genius 200g/ha + Polyglycol 0,5 l/ha
1. kép: Genius hatása nagy széltippan ellen 67. napon Ibrány 2013.
zabot is elpusztítja. A kétszikűek közül többek közt a székfű fajok, a ragadós galaj, a pipacs, a sebforrasztó zsombor (5. kép), a szarkalábfélék, az árvakelésű napraforgó, a vadrepce, a repcsényretek, a tyúkhúr, a pásztortáska, a búzavirág, a tarsóka, árvacsalán, veronika és az árvácska fajok ellen is hatékony. A mezei acat gyökérze-
tébe felszívódva pusztítja a gyomnövényt (6. kép). A Genius hatása a tarlón és a következő évi kultúrában is látványos, mivel lényegesen kisebb egyedszámban jelennek meg az új mezei acat hajtások, mint más készítmények esetében. Hasonló a helyzet parlagfű esetében is, amikor a kezelést követően a tarlón lényegesen keve-
4. kép: Genius hatása a kezelést követõ 47. napon puha rozsnokkal erõsen fertõzött területen, háttérben kezelelten Szegvár 2014.
6. kép: Jobbra Genius, balra kezeletlen mezei acattal erõsen fertõzött területen Szeged 2014.
sebb gyomnövény jönelő, mint más kezelések esetében (7. kép).
A termelők részéről érkező leggyakoribb kérdés, vethető-e repce ősszel a Genius kezelés után. Az engedély okirat tartalmazott egy olyan biztonsági kikötést, amely szerint használata esetén száraz időjárási körülmények között a repce károsodhat. Az elmúlt 5 évben számos kísérlet eredménye (száraz és nedves évben is) és a környező országokban közel 2,5 millió ha felhasználási tapasztalata szerint teljesen biztonságos a repce vetése a Genius alkalmazása esetén, ezért az engedélyokiratból kikerül ez a mondat. Így javasoljuk használatát minden olyan termelőnek, aki repcét szándékozik vetni a kalászos után.
Nagyon fontos az időzítés. Bár a készítmény képes a fejlettebb egyszikű gyomokat is elpusztítani, de jobb, ha a kezelés a gyomok szárbaindulás előtti állapotában történik. Normál vetésforgót feltételezve ősszel őszi káposztarepce, kalászos gabona, a következő évben mák, tavaszi kalászos, mustár, olajretek, fénymag, cukorrépa, hagymaféle, napraforgó, kukorica, kender, len, cirok, köles vethető illetve káposztaféle palántázható. A következő év őszén már lucerna is vethető.
Közel 2,5 millió hektár felhasználási tapasztalat szerint, teljesen biztonságos a repce vetése a Genius alkalmazása esetén A másik gyakori kérdés a termelők irányából, hogy kijuttaható e a Genius szárszilárdító készítménnyel egymenetben. A válasz igen. Vizsgálataink és a környező országon széleskörű tapasztalata szerint a Genius kijuttatható a legfontosabb szárszilárdító
készítmények (CCC, etefon, trinexapac-etil) teljes dózisával egymenetben a Magyarországon leginkább elterjedt búzafajtákon (3. ábra). Ha a Geniussal kezelt szalmát a talajba forgatjuk, akkor a talajban tökéletesen, maradvány nélkül lebomlik, a vetésforgót nem befolyásolja. Fel lehet használni ipari célra pl. erőművi felhasználásra és papíripari célokra is. Korlátozás nélkül használható bármilyen állati almozásra. Ha az állat megeszi a szalmát, az károsodást nem okoz. Az istállóból kikerülő szalmát trágyaként le kell forgatni. Célszerű a kukorica alá trágyázni, mivel ez a növény nem érzékeny a hatóanyagra (érzékeny kultúra vetése előtt 7 hónappal kell a trágyát kijuttatni és beforgatni a talajba).
Felhasználási javaslat és technikai információk: • Engedélyzett kultúra az őszi búza, a rozs és a tritikálé • Dózisa 200 g/ha + nedvesítő szer: Polyglycol 0,5 l/ha • A gabonák 2. nóduszos állapotáig lehet kijuttatni • A gyomok aktív növekedésénél hatékony (+5 °C felett kell kijuttatni) • Jól keverhető más készítményekkel (gombaölő szer, rovarölő szer, levéltrágya, stb.). 2015-től a Geniust szárszilárdító készítményekkel egymenetben is ki lehet juttatni. Ha a Geniust folyékony nitrogén műtrágyával együtt juttatjuk ki, akkor a nedvesítő szer hozzáadása nem javasolt a perzselés elkerülése miatt. • II. forgalmi kategória
NÖVÉNYVÉDELEM
NURELLE D – HATÁSOS VÉDELEM A KALÁSZOSOK TAVASZI KÁRTEVŐI ELLEN
2. kép: Genius hatása áttelelõ magas zab (Avena ludoviciana) ellen Kiszombor 2014.
A kalászos gabonákban megjelenő számottevő kártevő rovar mennyiségi és minőségi károkat okoznak. A számukra kedvező időjárási körülmények között akár néhány nap alatt képesek az egész levélzetet elpusztítani (pl. vetésfehérítő bogarak). Az áttelelő poloska imágók által megszúrt kalászkezdemény kifehéredve léhává válik, míg az új nemzedék minőségi károkat okoz. A levéltetvek kártétele nem látványos, de jelentős termésveszteséggel és minőségi károkkal jár. A virágzás előtt megjelenő kártevők ellen kiváló megoldást jelent a Nurelle D 0,5 l/ha dózisban történő használata. A készítmény tartalmaz egy gyors – taglozó - hatású kontakt (cipermetrin) illetve egy, a viaszrétegbe beépülő, tartamhatást biztosító hatóanyagot (klórpirifosz-etil).
Kora tavasszal a gabonafutrinka lárvája által jelentkező csócsárló kártétel megállításának egyetlen módja, ha a károsított táblarészen a kora esti időben Nurelle D-vel kezelünk. A kártevő pusztulását a járataiba behatoló gáz vagy a leveleken megkötődő és azt később azzal együtt elfogyasztott hatóanyag, mint gyomorméreg okozza Áprilistól elsősorban a veres- és kéknyakú árpabogárak vagy más néven a vetésfehérítő bogárak imágóira és lárváira kell figyelni. A lárvák a levél felső bőrszövetét és a parenchimát keskeny sávokban kirágják (az imágók át is rágják). Súlyos kártétel esetén messziről fehérlik az állomány. Az avarban telelő imágók 10 °C napi átlaghőmérsékleten betelepülnek a kalászos állományokba. Néhány nap táplálkozás után lerakják tojá-
saikat és a 2 hét múlva kikelő lárvák azonnal elkezdenek táplálkozni. A legnagyobb kárt a fejlettebb lárvák ‚árpacsigák” okozzák, amelyek könnyen felismerhetők mivel ürüléküket a hátukon hordozzák álcázás céljából. A védekezés azért is nehéz, mert eltérő fejlettségű lárvák vannak egy időben jelen a területen. Erre kínál tökéletes megoldást az azonnali és tartamhatással is rendelkező Nurelle D. Ez utóbbi tulajdonságára akkor van szükség, ha a hűvösebb, szelesebb időben a kártevők a talaj közelébe húzódnak. Ebben az időben szintén megjelenhetnek az áttelelt gabonapoloskák imágói. Ekkor célszerű ellenük védekezni, mivel még kisebb az egyedszámuk és kevésbé jelen tős, mennyiségi kártételt tudnak okozni szívogatásukkal. Az új nemzedék elleni vé
dekezés már nehéz, mivel eltérő fejlettségű, ennek megfelelően eltérő érzékenységű egyedek vannak jelen az állományban, ugyanakkor jelentős minőségi károkat is okozhatnak. Védekezni a tömeges betelepüléskor érdemes a Nurelle D-vel. Az április-májusi szárazabb időszakban felszaporodhatnak a levéltetvek. Már a kalászolás előtti időszakban is megjelenhetnek, de kalászolás után a kalászkezdemények között húzódnak meg a kártevők, ezért ellenük az egyszerű piretroidok nem hatékonyak. Gázosodó hatással rendelkező készítményt kell választani, mint pl. a Nurelle D ami a rejtett, eldugott helyekre is behatol. Ebben az esetben az élelmezés-egészségügyi várakozási időt kell figyelembe venni, ami 28 nap.
8
9
MEGYSTO NÖVÉNYVÉDELEM
NÖVÉNYVÉDELEM
FONTOSABB NÖVÉNYKÓRTANI JELENSÉGEK ŐSZI BÚZÁBAN 2013-2014-BEN
FUZÁRIUM – VOLT, NINCS A korán fertőző lisztharmat (biotróf), pirenofórás (nektrotróf) és a szeptóriás levélfoltosság (nektrotróf) ellen a gyomirtással egymenetben szárbaindulás időszakában védekezhetünk hatékonyan. A vörösrozsda (biotróf) ellen inkább a zászlóslevél kiterülése vagy a virágzás elején (amikor a fuzárium ellen is) védekezhetünk.
Általában egy védekezéssel a veszélyes időszakot nem lehet levédeni, mivel ennek hossza 2 hónap. A két védekezéssel adhatunk nagy biztonságot az őszi búzának. Cégünk kínálatában 2014-től jelent meg a Megysto nevű készítmény, amely megoldást jelenhet számos kórokozók által okozott gondra, elsősorban a fuzáriumra. A készítmény két hatóanyagot tartalmaz. 70 g/l tetrakonazol felszívódó hatású, a triazolok családjába tartozik (ergoszterolbioszintézist gátolják), így a rozsdagombák, a lisztharmat, a szeptóriás és a pirenofórás levélfoltosságok és a fuzárium fajok ellen hatékony (1. ábra). A 233 g/l tiofonát-metil benzimidazolok (sejtosztódást gátolják)
1. ábra Megysto hatása a legfontosabb kalászos betegségek ellen csapadékos viszonyok között Brody (Lengyelország) 2007. 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2
6,1
18.2
17.8
6,05
5,9
70
5,7
5,42
4,4 2,5
6000
40 5778
30
3,1
3,6
5,3
1,6
Sárgarozsda fertőzöttség %
5,1
Megysto 1,75 l/ha Fusarium %
Termés t/ha
3. kép: Jobbra üzemi technológia (sárgarozsda), balra Dow fungicid (Megysto) technológia Debrecen-Látókép 2014.
Felhasználási javaslat: 1. Gyomirtással egymenetben vagy külön a szárbaindulás időszakában lisztharmat ellen 1,5 l/ha Megysto, míg ha levélfoltos ságok veszélyeztetnek, akkor 1,75 l/ha Megysto
5000
4897
48,97
48,41
21,75
5,3
20
T2 Megysto 1,75 l/ha
0,75
10 5
0,5
1
4,8 4,7
3,05
4,65
4,6
3
4,5 4,4
2
0 Standard 1,0 l/ha
kezeletlen Fusarium dm/m²
Megysto 1,5 l/ha
4,3
Megysto 1,75 l/ha
Termés t/ha
Belső fuzárium %
Termés kg/ha
T1 IZM+ciprokonazol T2 Megysto 1,75 l/ha
90 80 70
3500
50
3,5
80
3
3,02 2,5 2
40
1,5
30
2500
20
2000
10
30
25 1,17 6,5
0 Kezeletlen Fuzárium fertőzöttség kalászon Fgy%
1
5,5 Standard I. Belső fuzárium %
0,5
0,67 2,25 Megysto 1,75 l/ha DON mg/kg
0 DON mg/kg
Ezerszem tömeg g
5,0 4,9
8,75
%
Sárgarozsda fertőzöttség %
5,1
5,14
5,12
15
60
Termés kg/ha
%
T1 Megysto 1,75 l/ha
5,2
5,22
20
4000
3000
30
3 kezeletlen
4500
4023
3910 45,32
2. Kalászhányás vége-virgázás eleje 1,5-1,75 l/ha Megysto. A magasabb dózis nagyobb fertőzési nyomás esetén szükséges. A Megysto a fuzárium legnagyobb ellensége. Használatával az egyik legerősebb hatékonyságot tapasztalja meg.
4. ábra Megysto hatékonysága őszi búzában Rábaszentmihál 2007. Győr-Sopron-Moson megyei NTI 25
2013. – ‚A levélfoltosságok éve...” A búza nektrotróf kórokozói közül a sárga, avagy pirenofórás levélfoltosság (Pyreophora tritici-repentis = Drechslera tritici repentis = Helminthosporium tritici-repentis, DTR = HTR) egyre nagyobb hazai jelentősséggel bíró kórokozó. A levelek korai leszárítása révén jelentős károkat képes okozni, az általa okozott termésveszteség akár a 40-50 %-ot is elérheti. Környezeti igényét tekintve a melegebb (2028 °C), párás csapadékosabb időjárást kedveli. A betegség jellegzetes tünetei a leve-
Jellegzetes tünetetei az idősebb leveleken jelennek meg előszőr,kávébarna ovális alakú foltok, melyekben akár szabad szemmel is jól látható fekete pontok (piknídiumok) figyelhetők meg. Ezek a foltok a fertőzés előrehaladtával később összefolynak és akár a levél teljes száradását, elhalását okozhatják. A fertőzés valószínűségét jelentősen fokozhatja ugyancsak a búza mono kulturában tör ténő termesztése, a forgatás nélküli talajművelés illetve az enyhe tél és hűvös, csapadékos tavaszi környezet.
A kórokozó a gazdanövény valamennyi föld feletti szervét, így a kalászt is megfertőzi, uredotelepei a pelyva belső felszínén bőségesen sporulálnak. A spórák a szem felszínére tapadva alakítják ki az ún. ‚paprikás búza” szindrómát. Így a sárgarozsda fertőzés nemcsak a szemtermés mennyiségére, hanem annak beltartalmi minőségére is negatív hatással van. A sárgarozsda fertőzésének hőmérsékleti optimuma a hazai gabonatermő területeket rendszeresen veszélyeztető másik két rozsdafajénál (levél- és szárrozsda)
és a rozsdagombák ellen a használatban lévő fungicidek általában jó hatást adnak, a fő gondot sokszor a pirenofóra elleni védelem okozza. A már ‚berobbant” betegség ellen a legjobb kuratív (gyógyító) hatással rendelkezõ szerek hatása sem teljesen kielégítő. Ezért a cél az lenne, hogy közvetlenül a fertőzés előtt részesítsük gombaölőszeres kezelésben az állományt. Ez sajnos gyakran lehetetlen. A legjobb, amit tehetünk, hogy az előre jel zésekre hagyatkozunk, vagy pedig folyamatosan figyeljük a növényeinket és
DTR fejlett tünetek
Sárgarozsda kezdeti tünetek
Sárgarozsda fejlett tünetek
Szeptória fejlett tünetek
leken látható kisméretû, ovális alakú fahéj barna foltok, melyeket világosabb sárga udvar vesz körül. A betegség későbbi szakaszában ezek a foltok megnagyobbodnak majd egybefolynak, ezáltal nagyméretű elhaló barna foltokat okozva a levélen. A fertőzés ezen állapotában a tünetek kön�nyen összetéveszthetőek a szeptóriás levélfoltosság és a szeptóriás levél és pelyvafoltosság okozta tünetekkel. A fertőzés az alsó levélemeletektől terjed a felsőbb szintek fele, az elváltozások gyakran a levélcsúcson észlelhetőek először majd folyamatosan átterjednek az egész levélre. A gomba a szármaradványokon telel át. Az áttelelt termőtestből (pszeudotécium) kiszabaduló aszkospórák csak igen kis távolságra képesek eljutni. Ezért ezen kórokozó korai megjelenésére elsősorban olyan területen kell számolni ahol előző évben is búza volt és forgatás nélküli talajművelést alkalmaznak. Kerülni kell a búza monokultúrás termesztését. Amennyiben ez nem megoldható, akkor fontos a szármaradványok megfelelő aláforgatása. Az őszi búza virágzás kori illetve tejesérés idején a kórokozó ivartalan alakja a Drechslera tritici-repentis károsít, az ekkor fejlesztett konídiumok azonban a légmozgás által már nagyobb távolságokra is képesek eljutni. A búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici) – Nyugat-Európában legjelentősebb nektrortóf kórokozója – hazánkban 2013. évben a koratavaszi csapadékos és egyben hűvös időjárásnak köszönhetően helyenként igen nagy mennyiségben felsza po rodott. Ahol májusban is hűvösebb, csapadékosabb volt az időjárás, ott sok esetben egymagában ez ellen a kórokozó ellen is védekezni kellet, mivel kártétele meghaladta a védekezési küszöbértéket. Ez a levélfoltosságot okozó nektrotróf gombafaj ugyancsak a levelek korai leszárításával okozhat igen jelentős, akár 50 %-ot is megha ladó termésveszteséget a búzavetésekben. Az előbb említett pirenofórás levélfoltossággal szemben a hűvösebb (15-20 °C), csapadékosabb időjárás teremt a fejlődéséhez szükséges optimális környezeti feltételeket.
2014. – „A sárgarozsda éve” A rozsdagombák a tavasz folyamán a növények levelein jól felismerhetõ a vörösrozsda esetében vörös, a sárgarozsda esetében sárga uredotelepeket hoznak létre. Az uredotelep által termelt uredospórák felszakítják az epidermiszt, a levegőbe jutnak, és újra fertőznek. A légmozgás által szállított uredospórák nagy távolsá gokat képesek megtenni, hazánk te rü letére a Balkán területéről, és a Földközi-tenger partvidékéről érkeznek. Az uredotelepek megjelenését követően a levelek fonákán sötét teleutotelepek is megjelennek, ezek termelik a vastag falú áttelelést szolgáló teleutospórákat. A sárgarozsda ure dotelepei a szín mellett onnan is megkü lön böz tet hető ek a vörösrozsdáétól (elszórtan jelennek meg az uredotelepek), hogy a sárgarozsda telepei a vonalba rendeződve, ‚öltésszerűen” helyezkednek el. A búzatermesztők nagy részének ez idáig ismeretlen betegség volt a sárgarozsda (Puccinia striiformis) Magyarországon, ugyan akkor világszerte az egyik leggyakoribb kórokozók közé sorolható. Feljegyzések szerint hazánkban 1933, 1977, 1985, 1994, 1995 és 2001-ben okozott jelentősebb kárt. Fertőzését már több helyen lehetett észlelni 2013-ban. Azonban 2014-ben szinte az egész ország területén megfigyelték, számos helyen nagyobb terméscsökkenést előidéző járvány is kialakult, mivel a termesztett fajták jelentős hányadát fertőzte. A rozsdagombák (Puccinia spp.) biotróf jellegükbõl adódóan jelentős élettani változásokat okoznak a növényben, aminek az eredménye a fotoszintézis, a légzés, anyagcsere stb. megváltozása, egészséges szinttől való eltérése. Az első ure dotelepek már bokrosodáskor megjelenhetnek, az általuk termelt uredospórák felszakítják a növény epidermiszét, fokozva ezzel a vízvesztést. A felsorolt okok következménye a kényszerérés, a szemek megszorulása, a fehérje és sikértartalom csökkenése. Az rozsdagombák által okozott kár hazai viszonyok közt akár a 60 %-ot is elérheti.
alacsonyabb, 10-15°C. Amennyiben a léghőmérséklet néhány napon át −5°C alá csökken, a sárgarozsda elpusztul. Ez is magyarázata lehet annak, hogy hazai körülmények között miért számít ritka betegségnek. A spórák a csírázáshoz és a fertőzéshez vizet igényelnek, azonban optimális hőmérsékleten a csíratömlő sikeres behatolásához mindössze 4-6 órás harmatborítottság is elegendő. A szélsőséges időjárású évjáratok követ keztében egyre több, és a termésbiztonsá got egyre inkább veszélyeztető korokozók jelenhetnek meg a gabonatermesztésünkben. Ennek egyik ékes bizonyítéka a sárgarozsda járvány 2014-ben. Fel kell készülnünk, hogy újabb járványok alakulhatnak ki a jövőben, akár eddig nálunk még nem elterjedt, vagy éppen csak az elmúlt időszakban elfelejtett korokozó és kártevő újbóli fellépésével. A jelentős mennyiségi és minőségi károkat okozó gombabetegség ellen leginkább komplex, vegyszeres és a búzafajták betegség-ellenállóságát egyaránt figyelembe vevő eljárással lehet védekezni. A fungicid del (azol és strobilurin típusú vegyszerek egyaránt hatékonyak) történő védekezés során számításba kell venni többek között a gombabetegség fellépésének idejét, valamint a termesztett fajta ellenállósági szintjét. 2014-ben az enyhe tél és kora tavaszi időjárás következtében már igen korán, márciusban megjelentek a fertőzés első jelei, és a járvány elhúzódott egészen a szemtelítődés időszakáig.
az első tünetek megjelenése után azonnal permetezünk. A lombvédelem során a zászlós levél megóvása az elsődleges cél, mivel ennek a levélnek van a legnagyobb jelentősége a termésképzésben. A második levél asszimilációban betöltött szerepe már nagyságrendekkel kisebb. Ezek együttes elvesztése akár 60-70% termésvesz te séget is eredményezhet. Magyarországi viszonyok közt sokan egyszeri gombaölő szeres kezelést alkalmaznak, a zászlóslevél kiterülésének idején, az alkal mazott fungicid csúcsdózisát használva, amivel 2014-ben nem lehetett megvédeni az állományokat. A fenológiához igazított védelem az alkal mazott fungicidek típusától, hatástartamától függően a kikalászolás, virágzás elejére tehető Célja a kalász védelme a virágzás kori betegségek, legfőképp a kalászfuzá rium ellen. A kalászvédelemnek jelentős minőség javító hatása is van. A gombabetegségek elleni védekezésben, sajnos sokan csak a fungicidekre hagyatkoznak. Pedig a vegyszeres védekezés költségeit jelentősen csökkenthetjük, illetve eredményességét jelentősen javíthatjuk, ha a betegségek eléfordulásának lehetőségét minden rendelkezésünkre álló eszközzel csökkentjük. Mivel a különböző fajták a beteg ségekkel szemben általában eltérő fogékonysággal rendelkeznek, a védekezés már a fajtaválasztásnál, de még inkább a vetést megelőző talajmunkáknál elkezdődik. Sok gomba a növényi maradványokon telel át, ezért fontos azok megfelelő aláforgatása, elbomlásuk elősegítése. Napjaink klímaváltozása, a szélsőségekre hajló éghajlatunk mind-mind a csökkentett menetszámú, forgatásnélküli művelésmódok felé fordítják a gazdákat. Ez természetesen egyáltalán nem baj, de tisztában kell vele lenni, hogy ez milyen növényvédelmi kihatásokkal jár akár a betegségek elleni védekezés, akár a gyomirtás terén. A mai viszonyoknak mennyiségi és minő ségi szempontból is megfelelő terméseredményeket csak fungicidek alkalmazásával lehet elérni.
Termés kg/ha
Sikér %
5. ábra Megysto hatékonysága őszi búzában Mezőkövesd 2010. KITE kísérlet
100
3158
Fehérje %
4000
T1 IZM+ciprokonazol T2 Megysto 1,75 l/ha
5,2
1,3
2. ábra Megysto hatása az őszi búzában Szolnok 2014.
43,51
T2 Megysto 1,75 l/ha
Termés t/ha
Pirenofóra %
1,6
4500
4 Kezeletlen
5500 5000
14,2
13,2
0
db/m² %
Standard 1,0 l/ha Szeptória %
25
11,9
10
33,6
30,4
24,8
20
5,4
Termés t/ha
%
kezeletlen
2,8
6500
6562
50
5.6 5,5
7000
7221
60
5,8
5,88
Lisztharmat %
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
7500
75
6,0
14.6 13.1
80
Termés kg/ha
2. kép: Fuzárium penészkiverõdése kalászon Mezõkövesd 2007.
3. ábra Megysto hatása a termésre és a minőségre őszi búzában Földes 2014.
%
közé tartozik és felszívódó hatású. Elsősorban a lisztharmat és a fuzárium fajok ellen hatékony. Preventív (megelőző) és kuratív (gyógyító) hatással is rendelkezik. Dózisa fertőzési nyomástól függően 1,5-1,75 l/ha. I. forgalmi kategóriába tartozik. É.V.I. 42 nap. Esőállósága kíváló, mivel már 1 óra alatt a hatóanyagok 80 %-a felszívódott, míg 2 óra múlva már 100 %. Keverhető bármilyen gyomirtó szerrel (pl. Mustang Forte, Taltos, Genius, Colombus), rovarölő szerrel (pl. Nurelle D), szárszilárdítóval, levéltrágyával. A Megysto 2014-ben a sárgarozsda ellen bizonyította megbízhatóságát. Ha március vége fele juttatják ki, akkor május elejéig (4-5 hét) egészségesen tartotta az állományt, csak ezután jelentek meg a kórokozó tünetei. Ha május elején volt a kezelés, akkor a már megindult fertőzöttséget (2030 %-os szint) megállította és nem engedte még jobban elhatalmasodni (2. ábra). Ha pedig technológiában történt a kijut tatása (első kezelésben egy széles hatás spektrumú készítménnyel megalapoztuk a védelmet, majd a Megysto a kalászhányáskor), akkor a kórokozó fertőzöttsége minimális szintet ért el, miközben a termés 1,5 t/ha-al volt több a kezeletlenhez képest (3. ábra és 3. kép). Ebben az esetben látható, hogy a technológiát alkalmazva a termés minősége is jelentősen javul. A Megysto legnagyobb előnye a fuzáriummal szembeni hatékonyság (4. ábra). Képes a fejlődő fuzárium-micéliumát nagy hatékonysággal elpusztítani. A toxin tartalom csökken té sében egyedülálló a hazai piacon, mivel képes akár 70-80 %-al csökkenteni ezen értéket. Ezen tulajdonságát nagyon jól mutatják a 2010-es csapadékos évben elvégzett vizsgálatok, amikor nagyon komoly fuzárium fertőzéssel találkozhattunk (5. ábra).
A búza gombaölőszeres védelmének alapjai A búza gomba betegségei elleni védelmet funkcionálisan két részre oszthatjuk, az inkább fertőzéshez igazított lombvédelemre, és a búza fenolólógiai állapotához igazított kalászvédelemre. A lombvédelemnek inkább termést befolyásoló szerepe van. A védekezés célja az asszimilációs felület megóvása a korai időpontban megjelenõ betegségek ellen pl.: lisztharmat, korai rozsdabetegségek, és a pirenofórás levélfoltosság. A lisztharmat
10
11
(NITROGÉN STABILIZÁTOR)
SZEREPE ÉS HATÁSA A NITROGÉN HASZNOSULÁSÁRA A KALÁSZOS GABONÁKBAN
-16%
N-kimosódás N-visszatartás a talajban
-60
-50
-40
-30
-20
10
20
30
40
szervetlen nitrogén tartalmú trágyákat hatékonyabban használják fel a kultúrnövények.
EREDMÉNYEK MAGYARORSZÁGON Hatás a környezetre Homoktalajon a talaj felső 30 cm-es rétegében az NH4+ tartalom 167 %-al, míg a NO3- tartalom 50 %-al volt nagyobb
6,6 6,4
5,8 5,6 5,4
zeltben 54-55 % volt az ammónium-ionok aránya, míg a kezeletlenben ez az érték csak 28-48 %-volt. A kezelést követő 2 hónap múlva a talaj 0-90 cm-es rétegében a kezeletlenből gyakorlatilag gyakorlatilag eltűnt a nitrogén (csak 0,7 mg/ kg NH4- és NO3- -ot találtunk), miközben az N-Lock-al kezeltben még mindig volt 6,3 mg/kg NH4- és NO3- (7. ábra). Hatás a termésre 2014-es vizsgálataink során számos kísérletet tudtunk már beállítani őszi búzában és őszi árpában. Az őszi búzában is tapasztalható volt az, amit repcében megfigyeltünk. Az összes kísérlet (16 helyszín) átlagában a termésátlag 7,6 %-al növekedett (1. táblázat). Magasabb trágyázási szinten ennek mértéke már elérte a 12-14 %-ot is (6-7 t/ha szinten). Minél magasabb volt a termésszint illetve a kijuttatott nitrogén mennyisége, annál inkább érvényesült az N-Lock hatásnöve-
Kezeletlen
N-Lock 2,5 l/ha
5776 6045
6213 6817
437 772
7,5
100
7,4
60
7,3
7,6 13,5
7,4
7,2 7,1
67
40 20
Termés különbség %
3. ábra N-lock hatása a termésre őszi búzában tavaszi hígtrágyával történő kijuttatás után 5 kísérlet átlagában Németország 2012.
120
80
7,0 40
28
6,9 6,8
N-Lock 2,5 l/ha NO3-N kg/ha 0-30 cm NO3-N kg/ha 30-60 cm
5,95
Karbamid 135 kg/ha Kezeletlen
N-Lock 2,5 l/ha
9
9,09
8
N-Lock 2,5 l/ha termés t/ha
0,65 0,7 0
1
2
3
4
130 kg/ha N+N-Lock2,5 l/ha
5
6
7
8
9
10
130 kg/ha N
7. ábra A talaj 0-90 cm-es rétegében lévő ammónium és nitrát ionok mennyisége az N-Lock kezelést követő 1 és 2 hónap múlva (mg/kg) Hódmezővásárhely 2014.
6,07
IV. 9.
IV. 9.
V. 9.
14,3 1,2
5,1
16,9
+34%
+900%
3,34
2 1,25
Ammónium mg/kg Nitrit-Nitrát mg/kg kezeletlen
11,8
A nagyobb termés egyértelműen az ezer szem tömeg növelésében jelentkezett, mivel ennek mértéke (6-8 %) egyenesen összefüggésben állt a termés növelésével (8-10 %). Az N-Lock kezelés kifejezetten segítette a minőségi paraméterek javítását is, különösen azokét, amelyek a nitrogén tartalommal állnak összefüggésben. A fehérje tartalom 7-10 %-al, a nedves sikér 5-7 %-al növekedett átlagban, de tapasztaltunk 26 illetve 33 %-os javulást is. A kezelési idő tekintetében egyértelműen a kora tavaszi, márciusi eleji kezelések jobbnak bizonyultak, mint a március végiek. Őszi árpában az eredmények hasonlóak voltak, mint az őszi búzában. Intenzív nitrogén visszapótlás (100 kg/ha N) illetve magas termésszintnél (7-8 t/ha) a termésnövekedés elérte a 8-10 %-ot az N-Lock kezelés hatására. Alacsonyabb termésszinteknél és kisebb adagú nitrogén dózisoknál a hatás mérsékeltebb volt (9. ábra). Az N-Lock keverhető a kalászos gabonában felhasználható gyomirtó készítményekkel, ami megkönnyíti a kijuttatást. TECHNOLÓGIA KALÁSZOS GABONÁBAN Az N-Lockot folyékony nitrogén műtrágyával kell egymenetben kijuttatni az első fejtrágyázás alkalmával. Dózisa 2,5 l/ha (füg-
11,4
0,7
V. 9.
Poszt N-Lock 2,5 l/ha
6,9
6,7 6,6
2,35
60-90 cm
4
1 0
0,6
30-90 cm
7 5
3,8
Karbamid 180 kg/ha
10
6
6,8
10-30 cm
5. ábra Nitrogén visszatartás a talajban az N-Lock hatására kukoricában homokos talajban augusztus végén Jászszentandrás 2013.
3
Termés különbség kg/ha
114
6,35
6,0
Termésátlag kg/ha
2. ábra Nitrogén visszatartás a talajban az N-Lock hatására 8 kísérlet átlagában hígtrágya kijuttatás esetén Németország 2013.
6,55
6,2
1. táblázat
Összes kísérlet átlaga (16) Magasabb trágyázási szint (7)
0,7
7
6,8
0
5
10
15
Nitrát-N
20
25
30
35
Ammónium-N
8. ábra N-Lock hatása a termésre és a minőségre őszi búzában Kunmadaras 2014. 45 40 35
39,3 4,7
30
5,9
6
42,1
5,5 5
25
4,5
20
24,3
15
18,2
10 5 0
Kezelés: 2014. III.8. 100 kg/ha N (Nitrosol)
4 3,5
11,8
9,3
3
N-Lock 2,5 l/ha termés t/ha
Fehérje %
Nedves sikér %
termés t/ha
A vizsgálataink alapja a 200 g/l nitrapyrin tartalmazó N-Lock CS nevű készítmény. A Nitrosomonas baktériumok felelősek a talajban a nitrifikációs folyamatban az ammónia nitritté történő átalakításáért. A nitrifikáció a talajban viszonylag gyorsan végbemegy. Ennek időtartama akár 2-4 hét is lehet, ami elsősorban a talaj és a levegő hőmérsékletétől függ. A nitrapyrin kizárólag a Nitrosomonas baktérium fajok élettevékenységét gátolja a talajban specifikusan. A nitrapyrin nem biocid anyag, nem öli meg a Nitrosomonas baktériumokat, csak akadályozza a meta boliz musukat, ezáltal a növekedésüket. Így a nitrapyrint ‚bakterosztatikus” anyag nak lehet nevezni (Campbell and Aleem, 1965). A nitrapyrin hatása a talajban 70-100 napig tart. Ezután a nitrapyrin lebomlik ártalmatlan részekre a talajban, a Nitroso monas baktérium népesség regenerá ló dik és újra teljes erővel zajlik a nitrifikációs folyamat. Azonban ez idő alatt az ammónium degradációja lecsökken és a növények számára nagyobb mennyiségben áll rendelkezésére a nitrogén ammóniumion formájában.
9,05
0-10 cm
7,0
% g
A nitrogén felhasználás hatékonyságának a növelésére számos lehetőség adódik. Az egyik szerint a legfontosabb, hogy a kijutatott nitrogént minél hosszabb ideig kell tud NH4- formában tartani, ami növeli a növény rendelkezésére álló tápanyag mennyiségét, így növeli a termést és a minőséget. Mivel a növény több nitrogént képes beépíteni a szervezetébe, ezért a kijuttatott tápanyagok kisebb arányban szenvednek veszteséget (csök-
0
7,2
mg/kg
Magyarországon a főbb szántóföldi kultúrákban (őszi búza, repce és kukorica) a nitrogén tápanyag kijuttatása extenzív körülmények mellet 2-3, míg intezív gazdálkodás során 3-4 alkalommal történik, amely jelentős kijuttatási költséggel jár. Őszi búza és repce esetében az őszi alaptrágyázás mellett tavasszal 2-3 alkalommal, míg kukorica esetében a vetés előtt és a vetéssel egymenetben történő kijuttatás mellett állományban 1-2 alkalommal történik a nitrogén visszapótlása. Ugyanakkor pl. 2014-ben azt tapasztaltuk, hogy a tavaszi gabonák esetében hiába végeztek a gazdálkodók 2 vagy 3 alkalommal nitrogén visszapótlást, a talajok felső 0-90 cmes rétegéből májusra gyakorlatilag eltűnt a felvehető nitrogén. Ennek következtében nagyon jó terméseredmények mellett a búza nagyon rossz minőségi paraméterekkel reagált. A tenyészidő végére nem állt a növény rendelkezésére elegendő nitrogén tápanyag, így a fehérje és a nedves sikér tartalom illetve ezek következtében a sütőipari minőség rendkivűl alacsony szintet mutatott.
-10
28%
6. ábra Az összes nitrogén mennyisége a talajban nitrosolos fejtrágyázás után 1 hónappal Létavértes 2013.
100 kg/h N +N-Lock
-51%
Üvegházhatású gázok kibocsátása
4. ábra N-Lock hatása a termésre őszi búzában tavaszi kijuttatás során 2 kísérlet átlagában Lengyelország 2013.
Termés kg/ha
1. ábra Az N-Lock hatása a környezetre az elmúlt 30 év USA-beli vizsgálatai alapján
az N-Lock-al kezelt területen a kezelést követő 3 hónap múlva (augusztus végén) vetés előtt kijuttatott ammónium-nitrát esetén, mint a kezeletlenen (5. ábra). Vályog talajon a talaj felső 30 cm-es rétegében a NO2—NO3- tartalom 47 %-al volt nagyobb a kezelést követő 3 hónap múlva előző évi szervestrágyázás (30 t/ha szarvasmarha trágya használata mellett) után, mint a kezeletlenen. Egy másik kísérletben vetés előtti karbamid kijuttatás során a talaj felső 30 cm-es rétegében az NH4+ tartalom 23 %-al, míg a nitrát-ion tartalom csak 4 %-al volt nagyobb a kezelést követő 4 hónap múlva (augusztus végén) a kezeletlenhez képest. Ugyanezen a területen, ha az N-Lock kezelés később történt, akkor az NH4+ tartalom 37 %-al volt nagyobb a kezelést követő 3 hónap múlva. Ha az N-Lock kijuttatás folyékony nitrosollal egymenetben történt a kukorica fejtrágyázása során, akkor 1 hónap múlva a talaj felső 90 cm-es rétegében az összes nitrogén tartalom 13,8-126,4 %-al volt nagyobb, mint a kezeletlenben. Az N-Lock kezelés során a talajfelszínhez közeli rétegekben (0-30 cm) halmozódott fel a nitrogén, miközben a kezeletlenben már a mélyebb (30-60 cm illetve 60-90 cm) rétegekben volt megfigyelhető a nagyobb nitrogén mennyisége. Gyakorlatilag megállapítható volt, hogy a nitrogén kijuttatást követő 1 hónap múlva a tápanyagok már a mélyebb rétegekbe mosódtak N-Lock kezelés nélkül (6. ábra). Őszi búzában, ha az N-Lock kezelés a nitrosollal egymenetben került kijuttatásra március során, akkor a kezelést követő 4 hét múlva 28-60 %-al volt nagyobb a talaj 0-90 cm-es rétegében az összes felvehető nitrogén tartalom. A felső 0-30 cm-es rétegében 40-44 %-al volt nagyobb ez az érték. Az összes nitrogén tartalomból a 0-90 cm-es rétegben az N-Lock- al ke-
100 kg/h N
ken a talajvízbe jutó nitrát és a levegőbe kerülő üvegház hatású gázok mennyisége. A nitrogén stabilizátorok beavatkoznak a nitrifikációs folyamatokba azáltal, hogy gátolják a lebomlást végző baktériumok élettevékenységét. Így az NH4- átalakulása gátolt nitrit, majd nitrát formájába. Nagyobb mennyiség marad stabilabb formában, ezért a növény hosszabb ideig képes felvenni a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló nitrogén. Ennek következtében növekszik a termés, illetve a csökken az esélye a talajvízbe történő kimosódásnak és a levegőbe történő denitrifikációnak. A kijutatott szerves vagy
NO3-N kg/ha
A nitrát ion lényegében nem kötődik a talajrészecskékhez (a negatív töltések taszítják egymást), így instabil a talajban. Ennek köszönhető a nagyfokú mozgékonysága a talajvíz irányába illetve a légkör felé. A nitrát -ionok kimosódása ráadásul nem csak a nitrogén veszteséget jelenti, hanem fokozza a növény számára hasznos kationok (kálium, kálcium és magnézium) kimosódósát, mivel a negatív töltésű nitrát-ionok kapcsolódnak a pozitív töltésű kationokhoz, így a kimosódás során a kationok mennyisége is csökken. Ezáltal a növények számára rendkívül fontos tápanyagok mennyisége is csökken.
lő szerepe. 3-5 t/ha-os termésszinten, illetve 50 kg/ha kijuttatott tavaszi nitrogén adag esetén a hatás minimális volt (100-200 kg/ ha). Azonban 6-8 t/ha-os illetve 100 kg/ha tavaszi nitrogén dózis esetén a hatás már elérte átlagban a 10-15 %-ot is, sőt volt olyan vizsgálatunk, ahol ennek mértéke 22 % volt, ami 1,1 t/ha-t jelentett (8. ábra).
A kezeléseket célszerű minél hamarabb elvégezni, amíg a növényzet be nem borítja a talajfelszínt. Az N-Lockal a talajt kell kezelni. getlenül a kijuttatandó Az N-Lockot közvet le Az N-Lock kezelés nül a permetezés előtt folyékony műtrágya kifejezetten segítette a kell a tartályba tenni. mennyiségétől). A kijutA permetlé készítése tatás során be kell tarminőségi paraméterek során folyamatosan kell tani a folyékony nitrogén javítását trágyázás szabályait. Ezek a a tartályba adagolni az N-Lockot a minél homogé következők: nabb eloszlás miatt. • alacsony nyomás: 1,5-2,0 bar
Talaly mélység
AZ N-LOCK
Ezerszem tömeg
9. ábra N-Lock hatása az őszi árpa termésére különféle nitrogén dózisoknál Nádudvar 2014. 8,2 8,0
8,11
7,8 7,6 7,4 7,2
7,52
7,35
50 kg/ha N + N-Lock 2,5 l/ha
100 kg/ha N
7,0 6,8
6,94
6,6 6,4 6,2 t/ha
50 kg/ha N Termés t/ha
100 kg/ha N + N-Lock 2,5 l/ha
TECHNOLÓGIA
TAVASZI TÁPANYAG- ELLÁTÁSI TEENDŐK AZ ŐSZI KALÁSZOSOKBAN
Az első tavaszi fejtrágyá nak fontos szerep jut a növényi fejlődés megalapozásában: • a meginduló vegetatív növekedéshez szükséges nitrogén-hatóanyag biztosítása; • a kénszükséglet egy részének kielégítése; • adott esetben ‚friss” foszfor utánpótlás. Nitrogén tekintetében őszi búzában és őszi árpában a 60-70 kg/ha hatóanyag kijuttatása a cél. A kénnel, mint növényi tápelemmel kapcsolatban fontos rámutatni, hogy a növény átlagos igénye 75 kg/ha SO3 körül van. Ennek utánpótlását az alaptrágyázás, valamint az első és harmadik fejtrágyázás alkalmával kell elvégezni. Arra, hogy az első fejtrágyával jelentős kénmennyiséget (ráadásul a növényi fejlődés szempontjából fontos időszakban) lehet kijuttatni, jó példa, hogy azt feltételezve, hogy az első fejtrágyát 60 kg/ha N-hatóanyagnak megfelelően 250 kg/ha 24N + 15 SO3 összetételű YaraBelaTM Sulfan műtrágya formájában juttatjuk ki, a nitrogén mellett 37,5 kg/ha kén (SO3) utánpótlását is biztosítjuk. Intenzív technológiában őszi kijuttatásra is ajánljuk a YaraVita™ Gramitrel levéltrágyát, majd tavasszal minél hamarabb kijuttatva, bokrosodó állományban 2-4 l/ha dózisban. A minél hamarabb történő kijuttatás mellett szól, hogy a mikroelemekre is igaz, elsősorban nem a hiányt kell pótolni, hanem azt megelőzni. A réz- és cinktartalom mellett külön ki kell térni a magas, 150 g/l mangán-tartalomra. A többi mikroelemhez képest kevésszer ejtünk róla szót, noha a kalászos gabonák esetében gyakran jelentkezik hiánya a levélen jól körülhatárolható, elszáradó foltokban. Majd lekonyulnak a levelek, a levélnyélnél elszárad. A YaraVita™ Gramitrelben szintén nagy mennyiségben előforduló magnézium ugyancsak a fotoszintézisben játszik szerepet, a jó magnézium-tápláltság időegységre vetítve nagyobb fotoszintetikus aktivitást eredményez. Kalászhányáskor a kén- és nitrogéntartalmú YaraVitaTM Thiotrac kijuttatását ajánljuk, amely aszályban is biztosan hasznosuló nitrogénforrás, a kén pedig ebben a fenofázisban kifejezetten fontos a jó sütőipari minőség elérése szempontjából. ²a Chemtura védjegye
• nagyon durva cseppek: 1000 μm felett • nagy kúpszögű és nagy átmérőjű fúvóka: 06-08 • viszonylag alacsony sebesség: 6-8 km/h • szeles idő után várni kell néhány napot • álló helyzetben ne „nyomassuk meg a gépet” • átfedéseket minimálisra kell csökkenteni • tűző napsütésben nagyobb a perzselés veszélye
NÖVÉNYVÉDELEM
12 TECHNOLÓGIA
TARLÓKEZELÉS
lejusson a növény gyökerébe, ahol a hatását kifejti. Ha letelt ez az időszak, akkor el lehet végezni a következő talajművelést, ami általában a szántás vagy egyéb alapművelés. A kezelésre glifozát hatóanyag tartalmú készítményeket használunk. Erre a célra a legnagyobb hatóanyag koncentrációjú Dominator Extrát ajánljuk. A készítmény totális hatással rendelkezik az összes egyszikű és kétszikű évelő vagy magról kelő
Dominator Extra (l/ha)
Polyglycol (l/ha)
Starane 250 EC (l/ha)
Apró és sövényszulák
3,0-4,0
0,5
0,5-1,0
Hamvas szeder
3,0-4,0
0,5
0,5-1,0
Vidrakeserűfű
3,0-4,0
0,5
Mezei acat
3,0-4,5
0,5
Selyemkóró
4,0-4,5
0,5
Fekete üröm
3,0-4,0
0,5
Mezei csorbóka
3,0-4,0
0,5
Fenyércirok
3,0-4,5
0,5
Nád
4,0-4,5
0,5
Tarackbúza, csillagpázsit
3,0-4,5
Parlagfű
1,5-2,25
Colombus EC (l/ha)
1,0
gyom ellen. Általában nem szükséges más készítménnyel kiegészíteni, de bizonyos gyomnövények ellen néhány hatóanyag segíti a hatást. A következő dózisokat és kombinációkat javasoljuk: A Starane 250 EC lévő fluroxipir hatóanyag segíti a szulák fajok és a szeder, míg a Colombus EC-ben lévő fluroxipir és klopiralid hatóanyagok a vidrakeserűfű és a fekete üröm elleni hatékonyságot. ezekben az esetekben nem csökkenteni lehet a Dominator Extra dózisát. Nem javasoljuk kiegészítésre olyan készítmények használatát, amelyek 2,4-D (Dezormon, Esteron, DMA-6, stb.) illetve dikamba (Banvel) hatóanyagot tartalmaznak. Tapasztalataink szerint a glifozát és Hatóanyag tartalom (só forma) g/l
1,0
Hatóanyag Dózis l/ha tartalom (savegyen Magról kelők Évelők érték) ellen ellen g/l
Kijuttatott glifozát mennyisége g/ha Magról kelők
Évelők
Dominator Extra
608
480
1,5-2,25
3,0-4,5
720-1080
1440-2160
0,5
standard I.
551
450
1,5-2,5
3,0-5,0
675-1125
1350-2250
0,5
standard II.
486
360
2,0-3,0
4,0-6,0
720-1080
1440-2160
Növényvédelem Hotline Horváth Zsolt • Telefon: (30) 444-9107 Győr-Moson-Sopron, és Vas megye
Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. Telefon: (1) 202-4191 Fax: (1) 202-4292 www.dowagro.hu
Vízhányó Róbert • Telefon: (30) 985-6294 Hajdú-Bihar megye
Rajcsányi Máté • Telefon: (30) 429-7354 Csávás László • Telefon: (30) 326-3131 Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye
Békés és Csongrád megye
Somogy és Zala megye
Bács-Kiskun és Pest megye
Horváth Péter • Telefon: (30) 967-7121
Dankó Róbert • Telefon: (30) 228-7435
Pirgi Zoltán • Telefon: (30) 351-3363
Papp Zoltán • Telefon: (30) 249-8074
Árgyelán Gábor • Telefon: (30) 447-5997 Marosi Roland • Telefon: (30) 868-1426 Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, megye Tolna és Baranya megye
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Technológiai információk
™a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait!
2. kép: Glifozát + 2,4-D kombináció hatása a következõ évi kukorica vetésben
A Dominator Extra továbbfejlesztett adalékanyaggal rendelkezik, tallow-amin mentes, így környzetebarát kivitelben áll a gazdák rendelkezésére. A nagyobb koncentrációnak köszönhetően alacsonyabb a dózis és kisebb szállítási igénnyel bír. A Dominator Extra a piacon lévő legnagyobb koncentrációval rendelkező glifozát tartalmű készítmény. A hatóanyag-tartalma 608 g/l glifozát DMA só, ami 480 g/l glifozát savegyenértéknek felel meg. A piacon lévő hasonló termékeknél gyakran szerepel a nevük mögött a 480-as szám, azonban ez valamilyen só (DMA, IPA, K só) formára utal, ami nem a savegyenértéknek, tehát nem a tényleges glifozát hatóanyag tartalomnak felel meg. Tehát a 480 g/l IPA só tartalmú készítmény tényleges hatóanyag tartalma csak 360 g/l savegyenérték. Számos ellentmondásra ad lehetőséget az engedélyokiratokban és a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok című kiadványban szereplő hatóanyag mennyiségek, amit bizonyos gyártók szemérmetlenül ki is használnak. A mellékelt táblázatban szeretnénk egy kis segítséget nyújtani abban, hogy a glifozát tartalmú készítmények milyen különféle hatóanyag összetételekben láthatók és ezeket hogyan kell szakszerűen összehasonlítani.
Felelős szerkesztő: Sándorfy András Vizuális koncepció: V&V Design Studio Nyomdai kivitelezés: HVG Press Kft.
Mikor kell elvégezni a kezelést? A kezelésre az ideális időszak az augusztus. Ennek megfelelően a kalászos gabonák illetve a repce, korai burgonya, mák tarlóján lehet a technológiát megoldani. Célszerű a betakarítás után azonnal vagy a szalma lehordása után tarlóhántást végezni. Ezzel a munkaművelettel elsőként a további vízvesztést akadályozzuk meg, de a tarló kezelés szempontjából nagyon fontos gyomkelést is elérjük. A magról kelő gyomok augusztus első felére elérik a 4-8 levelet illetve az évelők esetében a 10-20 cm nagyságot. Ez az ideális fejlettség a kezelés szemszögéből. Augusztusban a gyomnövények tápanyag áramlása már a gyökerek felé történik, a télre történő felkészülés jegyében. A tarlókezelés után célszerű várni legalább 10, de inkább 14 napot a következő talajműveléssel. Ebben az időszakban elérjük, hogy a kipermetezett hatóanyag
1. kép: Tarlókezelés kontrollja a következõ évi kukorica vetésben, elõtérben a kezelt terület
a fenti hatóanyagok együttes használata antagonista hatást eredményez, ami a hatékonyság jelentős csökkenéséhez vezet. Az ilyen kombinációk a kezelést követően nagyon látványos tüneteket produkálnak, de a következő évi növénykultúrában már teljesen más képpel találkozunk (2. kép). Különösen száraz időszakban nagyon fontos a hatásfokozók használata. Ezek használatával a gyomok felületén lévő viaszréteget elvékonyítjuk, ezzel megkönnyítjük a hatóanyagok bejutását a növénybe. További kedvező hatásuk, hogy a permetcseppek felületi feszültségét csökkentve jobb fedettséget lehet elérni, ami által szintén javíthatjuk a hatóanyag bejutását a növénybe. Az általunk javasolt nedvesítő készítmény a Polyglycol 0,5 l/ha dózisban. A folyékony nitrogén műtrágyák szintén segíthetik a felszívódást. Javasolt lémennyiség 200-300 l/ha és apró csepképzésre alkalmas fúvókák használatát javasoljuk.
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ MAGAZIN:
A kalászos gabonák tarlójának kezelése megalapozza a következő évi növénykultúrák gyommentességét. Számos gyom ellen csak a tarlón, totális gyomirtással van lehetőségünk védekezni hatékonyan. Ezek a gyomok elsősorban az évelők közé tartoznak, de pl. a parlagfű ellen kötelező erejű rendelet szabályozza a gyomirtást. Az évelő növények közül elsősorban a mezei acat, apró és sövény szulák, vidra keserűfű, selyemkóró, hamvas szeder, mezei csorbóka, fenyércirok, nád, csillagpázsit, tarackbúza ellen kell és érdemes védekezni a tarlón. Számos olyan kultúrnövényünk van, amelynek állományából nem áll módunkban vagy csak jelentős költségek árán tudunk hatékonyan védekezni az évelő gyomnövények ellen. Így ezeket az előző évi kultúra tarlóján kell elpusztítani. Ezek a növények a következők: burgonya, szója, dohány, len, kender, bab, csemeg és hibridkukorica, szántóföldi zöldségnövények illetve részben a napraforgó, a cukorrépa, pillangós növények. Így a tarlókezelésekkel megalapozzuk az olcsó gyommentesítést az ilyen kultúrákban is (1. kép).
