EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/245/5/2012 Előadó: Dr. Varga Judit
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) Kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére az Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó (5600 Békéscsaba, Vandháti út 3.) (továbbiakban: eljárás alá vont intézmény) ellen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban – tárgyalás tartása nélkül - az alábbi HAT Á R O ZAT O T hozta: A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazotti tanács elnökeként kifejtett tevékenysége miatt megszüntette. A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős határozatának 3 (három) hónapra történő nyilvánosságra hozatalát – az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan - a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott kérelemmel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat. Az eljárásban a hatóság 3.340.-Ft, azaz Háromezer-háromszáznegyven forint eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének nem tesz eleget határidőben, késedelmi pótlékot köteles fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. IN D OKO LÁ S I. A tényállás ismertetése Kérelmező 2011. november 14-én érkezett beadványában eljárás megindítását kezdeményezte a hatóságnál, mivel véleménye szerint munkakörének, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert az igazgatói választások során a közalkalmazotti tanács elnökeként – az intézmény közalkalmazottainak többségét képviselve - a másik pályázó mellett állt ki. Kérelmező álláspontja szerint az eljárás alá vont intézmény új vezetője a
munkakör megszüntetésével és felmentésével kapcsolatos intézkedéseivel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. /Kérelmező becsatolta a fellépését igazoló újságcikkeket, az Oktatási Bizottság üléséről általa készített kivonatot, sajtóhoz intézett levelét, fegyelmi eljárás indítását tartalmazó okiratot (2010. november 4.), fegyelmi határozatot (2011. február 4.), fegyelmi határozat ügyében született 2.M.339/2011/3. számú ítéletet, fegyelmi eljárás indítását tartalmazó iratot (2011. március 14.), az alpolgármester által a közgyűlés számára készített előterjesztést (2011. márc. 21.), közgyűlés jegyzőkönyvének a határozatot is tartalmazó 24., 25. oldalát, felmentésről szóló tájékoztatást (2011. jún. 10.), felmentést (2011. jún. 29.) határozatot álláskeresési járadék folyósításáról, bizonyítványát./ Kérelmező tájékoztatta a hatóságot,
hogy közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítása és elmaradt illetmény megfizetése iránt kereseti kérelemmel fordult a ……i Munkaügyi Bírósághoz. A hatóság megindította az eljárást, erről értesítette az eljárás alá vont intézményt, azonban mivel a hatósági ügy eldöntését érdemben befolyásolja, hogy az eljárás alá vont intézmény jogellenesen, avagy jogszerűen szüntette meg kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát egyidejűleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján eljárásának felfüggesztéséről rendelkezett. A …..i Munkaügyi Bíróság megküldte a hatóságnak az ügyet lezáró 2.M.354/2011/12. számú - 2012. január 20-án kelt és 2012. február 18-án jogerőre emelkedett - ítéletét, melyben megállapította, hogy az eljárás alá vont intézmény a kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A hatóság az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor felhívta az eljárás alá vont intézményt érdemi nyilatkozat tételére. Az eljárás alá vont intézmény érdemi nyilatkozatában cáfolta a kérelmező beadványában foglaltakat, előadta, hogy nem tett különbséget a munkatársak között amiatt, hogy az igazgatói pályázat során melyik pályázót támogatták. Rámutatott, hogy kérelmező közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése nem kérelmezőnek az igazgatói pályázat kapcsán a közalkalmazotti tanács elnökeként kifejtett tevékenységére vezethető vissza. Részletesen kifejtette, hogy kérelmező felmentésének valós és okszerű indoka az intézményhálózatot érintő racionalizálás volt, melyről közgyűlési határozat született. Az ügyfelek által benyújtott, illetve becsatolt okiratok és a bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján a hatóság az alábbi tényállást állapította meg: Kérelmező 20…. év elejétől kezdődően …..ként dolgozott - a …. Város Önkormányzata fenntartásában álló - eljárás alá vont intézménynél. Kérelmezőt első ízben … évben, második ízben … évben választották meg a közalkalmazotti tanács tagjává, illetve annak elnökévé. 2009-ben került sor az eljárás alá vont intézménynél az intézményvezetői állás megpályáztatására. Kérelmező – mint a közalkalmazotti tanács elnöke – több ízben hangot adott azon véleményének, hogy a belső pályázót részesíti előnyben a később a pályázatot megnyerő külső pályázóval szemben. Kérelmező, mint a közalkalmazotti tanács elnöke ellenezte a külső pályázó vezetői megbízását, demonstrációt szervezett, mintegy a megbízatása ellen és a külső pályázót bírálva a sajtónak is nyilatkozott. A külső pályázó még pályázóként a Közművelődési, Ifjúsági Oktatási és Sportbizottság előtt 2009. október 14-én tartott meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy „a nevelőtestületben és az alkalmazotti testületben van egy 6-7 fős kemény mag, aki küzd most azért, hogy az első pályázó nyerjen”. 2009. november 1-től a külső pályázó lett az intézmény vezetője. A 2010. évi tanévzáró értekezleten többek között arról beszélt, hogy „… vannak vezetői eszközök, és vannak vezetői módszerek arra, hogy hogyan tudjuk leszerelni a kemény magot és az ellenállókat. Én eddig úgy gondolom, hogy nem ezt az oldalamat ismertétek, de ha ez kellett ahhoz, akkor megismeritek ezt az oldalt is.”. A külső pályázóból lett intézményvezető 2010. november 5. napjával fegyelmi eljárást indított a kérelmezővel szemben – állásából történő felfüggesztése mellett - és a fegyelmi tanács egyszerű szótöbbséggel fegyelmi elbocsátás büntetést szabott ki kérelmezővel szemben. A kérelmező a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetlevelet terjesztett elő a …….i Munkaügyi Bíróságon, a bíróság 2.M.339/2011/3. sorszám alatti – 2011. szeptember 26-án kelt és október 22. napján jogerőre emelkedett – ítéletével a fegyelmi elbocsátást kiszabó határozatot hatályon kívül helyezte és a kérelmezőt 2
eredeti munkakörébe visszahelyezte. Egyébként a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított peres eljárás folyamatban léte alatt az intézményvezető 2011. március 14. napján újabb fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, azonban ezen eljárással kapcsolatban a kérelmezőt semmilyen eljárási cselekményről nem értesítették. Időközben …… Város Önkormányzat Közgyűlése a 2011. április 19. napján megtartott nyilvános ülésén az eljárás alá vont intézményben 1 fő iskolatitkár-adminisztrátor munkakörre vonatkozó álláshely végleges megszüntetését tartalmazó határozati javaslatot hagyott jóvá, majd a 218/2011. (IV.29.) közgyűlési határozatával jóváhagyta az eljárás alá vont intézményben 1 fő iskolatitkár-adminisztrátor munkakör végleges megszüntetését. Az alpolgármesternek a közgyűlésen tett előadásából kitűnik, hogy a közgyűlési javaslat előkészítése és annak elfogadása az intézményvezető javaslata, illetve döntése alapján történt. Az intézményvezető a közgyűlés határozatára hivatkozva 2011. június 10-én értesítette kérelmezőt felmentésének elhatározásáról, majd 2011. június 29-én kelt levelében kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát 2011. szeptember 26. napjával felmentéssel megszüntette. A ….i Munkaügyi Bíróság a hatósági eljárás felfüggesztésére okot adó perben hozott 2.M.354/2011/12. számú jogerős ítéletében kimondta, hogy az igazgatói pályázat kapcsán kifejtett kérelmezői tevékenység mintegy retorziójaként került alkalmazásra a kérelmezővel szemben először egy fegyelmi eljárás lefolytatása és elbocsátás büntetés kiszabása – amelyet jogerős ítéletében a bíróság meg is állapított – és ugyancsak ebből a célból került sor a felperes közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére. A bíróság álláspontja szerint ezen események az intézményvezető által említett „kemény mag” leszerelésének egy-egy mozzanataként voltak értékelhetőek. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy a fegyelmi eljárás és az annak eredményeként kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetés, mint a felperessel közölt felmentés valódi oka és motivációja az volt, hogy az igazgatói pályázat kapcsán kifejtett tevékenysége miatt az intézményvezető a kérelmezőt az intézményből mindenképpen eltávolítsa. II. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések A hatóság a megállapított tényállás alapján az alábbi vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével állapította meg, hogy a kérelem alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, és a vizsgálat alapján határozatot hoz. (Ebktv. 14. § (1) a)) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. § d)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. § (1)) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága (pl.: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, fogyatékossága, egészségi állapota, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, életkora, érdekképviselethez való tartozása, egyéb tulajdonsága, stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, 1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1)336-76-73 Fax: (1)336-74-45
3
mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. §) A foglalkoztatás területén az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz különösen többek között a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor. (Ebktv. 21. § c)) A foglalkoztatás területén nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. (Ebktv. 22. § (1) a) b)) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. § (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. § (2)) III. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálata A hatóság azt vizsgálta, hogy az ügyben fennálltak-e az Ebktv. 8. § szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi elemei. 1. Védett tulajdonság és a sérelem (hátrány) fennállásának vizsgálata A kérelmező által megjelölt védett tulajdonság az Ebktv. 8. § s) pontjában megjelölt érdekképviselethez való tartozása. A kérelmező által becsatolt okiratokból kitűnik, hogy kérelmező a közalkalmazotti tanács elnöke volt, a bíróság által megküldött ítéletből pedig az is megállapítható volt, hogy kérelmezőt első ízben ….. évben, második ízben …. évben választották meg a közalkalmazotti tanács tagjává, illetve annak elnökévé. A közalkalmazotti tanács a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 14. §-ában megjelölt – részvételi jogait gyakorló szerv, mely ennek körében érdekképviseleti feladatokat is ellát. A kérelmező által megjelölt sérelem, hátrány a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése. Kérelmező becsatolta a felmentését tartalmazó okiratokat, illetve a hatóság rendelkezésére álló bírósági ítéletből is egyértelműen megállapítható volt kérelmező közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése, illetve annak körülményei. Az eljárás alá vont intézmény sem vitatta, illetve megerősítette a kérelmező védett tulajdonságának fennállását, és a kérelmezőre nézve hátrányos munkáltatói intézkedést. 4
A hatóság megállapította, hogy a kérelmező rendelkezett a hivatkozott védett tulajdonsággal, és azt, hogy hátrány érte. A hatóság megállapította, hogy kérelmező kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy részesült, vagy részesült volna. 2. Okozati összefüggés fennállásának vizsgálata: Kérelmező már beadványában, illetve a becsatolt okiratokkal valószínűsítette a védett tulajdonság és a sérelmezett munkáltatói magatartás közötti okozati összefüggés fennállását. Eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában vitatta, hogy a munkáltatói magatartás és kérelmező érdekképviselethez való tartozása, illetve a közalkalmazotti tanács elnökeként kifejtett tevékenysége között okozati összefüggés állt volna fenn. A hatóság az eljárásban tehát azt vizsgálta, hogy fennállt-e okozati összefüggés kérelmező védett tulajdonsága és a sérelmezett munkáltatói magatartás között. A hatóság a rendelkezésre álló iratokból, különösen a ……i Munkaügyi Bíróság hivatkozott ítéletében megállapított tényállás alapján az alábbiak szerint megállapította az okozati összefüggés fennállását: Megállapítható, hogy kérelmező a közalkalmazotti tanács elnökeként az igazgatói pályázat kapcsán aktív tevékenységet fejtett ki a külső pályázó igazgatóvá történő kinevezése ellen (pl. demonstráció szervezése, nyilatkozattétel a sajtónak stb.). A külső pályázó még pályázóként „6-7 fős kemény mag”-nak nevezte azokat, akik megválasztása ellen küzdenek. A megválasztását követően a 2010. évi tanévzáró értekezleten utalt arra, hogy vannak vezetői eszközök, módszerek a „kemény mag” és az ellenállók leszerelésére, és arra is utalt, hogy ezeket a jövőben alkalmazni is fogja. A következő tanév elején (2010. november 5-én) fegyelmi eljárás megindítására került sor a kérelmező ellen – állásából történő felfüggesztése mellett -, ami fegyelmi elbocsátással zárult, majd még a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított peres eljárás alatt (2011. március 14-én) újabb fegyelmi eljárás megindítására került sor. Megállapítható volt az is, hogy az eljárás alá vont intézmény vezetője a fenntartó irányába olyan kezdeményezést, illetve ajánlást tett, mely szerint az iskolatitkár-adminisztrációs feladatokat egy személy is képes ellátni, ezért …… Város Önkormányzat Közgyűlése 218/2011. (IV.29.) közgyűlési határozatával az eljárás alá vont intézményben 1 fő iskolatitkár-adminisztrátor munkakör végleges megszüntetését hagyta jóvá. A hatóság osztotta a bíróság azon álláspontját, miszerint a „kemény mag” és az „ellenállók” körébe az intézményvezető a kérelmezőt nyilvánvalóan beleértette, hiszen kérelmező a pályázat során küzdött azért, hogy ne ő nyerjen. A hatóság – a bírósággal megegyezően – tekintettel volt arra a tényre is, hogy az eljárás alá vont intézmény vezetőjének kezdeményezésére került sor az 1 fő iskolatitkár-adminisztrátor munkakör megszüntetésére. Fentiekre tekintettel – osztva a bíróság álláspontját - a hatóságban is az a meggyőződés alakult ki, miszerint az igazgatói pályázat kapcsán – a közalkalmazotti tanács elnökeként - kifejtett kérelmezői tevékenység mintegy retorziójaként került alkalmazásra a kérelmezővel szemben mind a fegyelmi eljárás lefolytatása, mind pedig a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése, amely nem vitásan hátrányt jelentett a panaszos számára. A hatóság megállapította, hogy kérelmező védett tulajdonsága és a hátrányos munkáltatói intézkedés között okozati összefüggés állt fenn. 3. Összegzés:
1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1)336-76-73 Fax: (1)336-74-45
5
Fentiek értelmében az eljárás alá vont intézmény által előadottak nem voltak alkalmasak a jogsértés alóli kimentésre. A hatóság összegzésképpen megállapította, hogy az eljárás alá vont intézmény érdekképviseleti szervhez tartozása, illetve ebben a minőségben kifejtett tevékenysége miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette a kérelmezőt, mint amelyben az összehasonlítható helyzetben lévő személyek részesültek, vagy részesültek volna, így közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. IV. A szankció megállapítása A szankciók megállapítása során a hatóság – az Ebkt. 16. § (2) bekezdése szerint - tekintettel volt az eset összes körülményeire, így többek között arra, hogy az eljárás alá vont intézményt a munkaügyi bíróság a hivatkozott munkaügyi perekben már elmarasztalta és így kérelmező is megfelelő elégtételben részesült. A honlapon való közzététel elrendelésével a hatóság célja a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a prevenció érdekében. Fentiekre tekintettel a hatóság elegendő, ugyanakkor szükséges szankciónak tartotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását és a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét. A hatóság az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 9.§ (2) bekezdés b) pontja alapján mellőzte a tárgyalás tartását, mivel az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, a döntéshozatalra az iratok alapján lehetőség volt. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és 109. § (1) bekezdése biztosítja. Határozatomat az Ebktv. 15. § (1) bekezdés a), 13. § (1) bekezdés, továbbá a 14. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Illetékességemet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése állapítja meg.
Budapest, 2012. május 8. Dr. Honecz Ágnes sk. elnök
A határozat felülvizsgálatát senki nem kérte, így az jogerőre emelkedett.
6
