A VSZL követeli
A traktorokat egyszer bejegyezni, 13. odal ne évente! XIII. évfolyam · 63. - 64. szám · 2011 ÁPRILIS 14. · Ingyenes példány
www.lsv.org.rs
A VSZL magyarkanizsai községi szervezetének elnöke, Vadász Károly a toloncegyezményből eredő betelepülésről
8-9. odal
Nincs helye a türelmetlenségnek Ha bárki erőszakkal meg akarja változtatni a lakosság szerkezetét, gátat vetünk neki. De ugyanígy nem fogjuk megengedni, hogy minden egyes választások előtt valaki nemzeti alapon feszültséget keltsen – üzeni Radovan Radovanović, A VSZL tisztviselője, parlamenti képviselő
Vajdaság-szerte a termőföldek víz alatt, a házak roskadoznak A tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárság Daniel Petrovićtyal, a VSZL tisztségviselőjével az élen, az eddigi intézkedései mellett április 8-án sürgősen elkülönített több mint 400 millió dinárt az Észak- és Közép-bánáti és más vajdasági vízkárosult vidékek segélyezésére
Óriási károk a talajvíz miatt
Čanak hamarosan tárgyal Dačić belügyminiszterrel
A liga követeli a tartományi rendőrség megalakítását
6. odal
10.-11. odal
A VSZL módosítási javaslatának következményeként
Az újvidéki Telep városrészen található Petőfi Sándor ME
Nyolcan év után is állandó pénzforrások nélkül 14. odal
Könnyebben juthatunk hozzá a kétnyelvű okiratokhoz 4. odal
AKTUÁLIS
2 SZABAD VAJDASÁG
AKTUÁLIS
Nenad Čanak Mirko Cvetković kormányfővel tárgyalt
Kellemes húsvéti ünnepeket! ÚJVIDÉK – Kedves barátaim, tisztelt vajdasági polgárok. Teljes szívemből kívánok kellemes húsvéti ünnepeket, függetlenül, attól, hogy a Gergely- vagy a Juliánus-naptár szerint ünneplik azt. Jó egészséget, családi béke-
sséget és boldogságot kívánok, sok sikert a munka és az élet más területén is. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nevében Nenad Čanak elnök
A liga teljes fizetést kér a kismamáknak! VAJDASÁG – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga topolyai községi bizottságának aktivistái több mint 530 aláírást gyűjtöttek össze a liga kezdeményezésének támogatásához, hogy minden helyi önkormányzatban a kismamák fizetését pótolják ki azzal a 35 százalékkal, amennyivel kevesebbet kapnak kézhez, abban az esetben, ha a terhességmegőrzés végett betegszabadságukat töltik – nyilatkozta Virág Malackó Hajnalka, a VSZL topolyai női fórumának elnöke. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy országunkban, az európai átlaghoz képest sokkal hosszabb ideig használják ki a terhesség megőrzése miatt a betegszabadságot, egyben hozzátette, hogy a pótlék, a fizetés 65 százaléka, a legalacsonyabb Európában.
Haska Lajos, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga Topolya községi szervezetének alelnöke hangsúlyozta, a liga így harcol a fehér pestis ellen, hisz csak az elmúlt két év során a vajdaságiak létszáma 11 ezerrel csökkent. Elmondta, a gazdasági válság ellenére, a kismamák felé megértéssel kell lennünk, míg Vékony Károly, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga Topolya községi szervezetének elnöke felkérte a polgárokat, hogy aláírásukkal támogassák ezt a kezdeményezést, hogy a
VSZL tanácsosai hivatalos kérelmet tudjanak átadni helyi önkormányzatnak, a kismamák teljes összegű bérének kifizetése érdekében. Akciók Vajdaság-szerte A kezdeményezés támogatására a VSZL városi és helyi szervezeteiben is megszervezték az aláírásgyűjtést Vajdaság-szerte, Zomboron és Nagykikindán keresztül Mitrovicán, Pancsován, Nagybecskereken, Újvidéken pedig szinte percenként két aláírást gyűjtöttek. Veljko Vojnić, a VSZL Szabadkai városi bizottságnak elnöke kiemelte, a rossz demográfiai adatok arra ösztökélnek bennünket, hogy tegyünk valamit ennek megfékezése érdekében, ezért a liga síkra száll, hogy a kis-
mamák kapják meg a teljes bérüket. Vojnić a sajtótájékoztatón rámutatott annak a lehetőségére, mely szerint a helyi önkormányzatok a költségvetésükből a kismamák fizetését pótolják ki azzal a 35 százalékkal, amennyivel kevesebbet kapnak kézhez, abban az esetben, ha a terhességmegőrzés miatt betegszabadságukat töltik. A VSZL kezdeményezni fogja, hogy Szabadka is egy legyen azon városok közül, amely a szabadkai kismamáknak kipótolja a fizetését.
Visszaszolgáltatni Vajdaság minden elkobzott vagyonát Visszaköveteljük a sorsjegyirodát, a postát, az utakat, a villamosenergia-gazdálkodást – Készek vagyunk tárgyalni az álláspontunkról, de arra nem, hogy a követeléseinktől elálljunk – Megállapodás született a Vajdaság- valamint a helyi önkormányzatok vagyonáról és a VAT bevételeiről szóló törvények kidolgozásáról BELGRÁD – Nenad Čanak a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke találkozott Belgrádban Mirko Cvetković szerb kormányfővel és tárgyalásokat folytattak Vajdaság vagyonáról és a helyi önkormányzatok szóló törvényről, valamint a tartomány pénzeléséről. A tárgyalást követően Čanak az újságíróknak bejelentette, a kormány átalakítása után ideje, hogy a tartomány vagyona is napirendre kerüljön és kiemelte, Vajdaság számára három törvény fontos: a Vajdaság vagyonáról szóló törvény, a helyi önkormányzatok vagyonáról, és a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény. A VSZL felkínálja segítségét a törvények kidolgozásához - Követeljük, hogy Vajdaság kapja vissza mindazt a va-
gyont, amitől meg lett fosztva 1988-ban, Milošević puccsa után, beleértve az utakat, vasutat és a villamosenergia-gazdálkodást. Készek vagyunk tárgyalni az álláspontunkról, de arra nem, hogy a követeléseinktől elálljunk – segítséget kínálunk fel, cselekvőn részt fogunk venni ezeknek a törvények megírásában, ami jó lesz Vajdaság számára, de távlatokban az európai Szerbia részére is – emelte ki Čanak a Kormány épületében tartott sajtótájékoztatóján március 25-én. Ez alkalommal Mirko Cvetković kormányfő bejelentette annak a szakértői testületnek a felállítását, amelynek feladata lesz azon törvénysorozatnak a kidolgozása, amely Vajdaság valamint a helyi önkormányzatok vagyonáról szól, valamint elmondta, hogy ennek a szakértői testületnek
Parlag a rossz privatizáció miatt Nenad Čanak a VSZL elnöke Mirko Cvetković kormányfőnek elmondta azt is, hogy a rossz privatizáció miatt Vajdaságban nagyon sok cég vált működésképtelenné, így a tartományban hozzávetőlegesen 70 000 hektár minőséges megmunkálható földterület parlagban áll.
a munkájában részt vállalnak a szerb kormány valamint a vajdasági kormány szakértői is, hogy a felajánlott megoldások minél minőségesebbek legyenek. A koalíciós partnerek segítségével többet lehet elérni Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese a Pravda napilapnak adott interjújában, arra a kérdésre, hogy szerinte a felsoroltak közül Belgrád mit hajlandó visszaszolgáltatni, elmondta, e percben ezt a kérdést nehéz megválaszolni. - Ebben a pillanatban nehéz választ adni arra, mit hajlandóak visszaszolgáltatni. Tudom, hogy mi ligások mit követelünk. Lehetséges, hogy a vajdasági koalíciós partnereink nem támogatnak majd bennünket, ezért megeshet, hogy hivatalosan a követeléseink kisebbek lesznek. Az a legkevesebb, amivel most a vajdasági adminisztráció rendelkezik – ez a legeslegkevesebb. Reméljük, ez a dolog minél előbb rendeződik majd – mondta Kostreš.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 3 RÖVIDEN
A VSZL hosszas harca után
Már tudjuk ki a felelős
Megnyílhat Vajdaság brüsszeli irodája ÚJVIDÉK – A VSZL hos�szú éveken át tartó harca után Vajdaság végre saját irodát kap Brüsszelben. Annak ellenére, hogy egy tartomány képviseletéről van szó egy olyan városban, ahol több mint 300 európai tartománynak van már képviselete, e kérdés körül nagy vita volt, és hosszas huzavona folyt. Emlékeztetőül – a hatáskörökről szóló törvénytervezet elfogadása alkalmával többen visszaléptek, vagy Bojan Pajtićtyal, a tartományi kormányfővel az élen, amellett szálltak síkra, hogy ez a téma majd akkor kerüljön terítékre, mikor Szerbia elnyeri az EU tagjelölti státusát. Magányos harc Időközben a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, még ha egymagában is, sürgette a kérelmet, ami arra irányult, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak irodája nyíljon Brüsszelben. Mirko Cvetković, 2009 novemberében Nenad Čanakkal való tanácskozása alatt, elfogadta a VSZL módosítási javaslatait a hatáskörökre vonatkozó törvény tervezetére. Többek között
az egyik javaslat a brüsszeli iroda létrehozásának lehetőségét foglalta magában. De ezzel nem zárult le a történet. A VSZL tisztségviselői folytatták harcukat a brüsszeli iroda megnyitása mellett, főként Maja Sedlarević, a tartományi parlament alelnöke és a ház európai integrációs bizottságának elnöke, aki számtalanszor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kell kivárni, hogy Szerbia
iroda létrehozása még csak pénzbe sem kerülne, mert albérlőként befogadna bennünket Isztria megye vagy Baden-Württemberg tartomány. Időt veszítettünk Maja Sedlarević, a tartományi parlament európai integrációs bizottságának valamint a régiók közötti együttműködési bizottságának elnöke kivárta
Nem kell mérlegelni, amikor Vajdaság érdekeiről van szó! - Úgy vélem, hogy az aktuális tartományi adminisztráció elég szégyenlősen viselkedik, mikor Vajdaság érdekeiről van szó, és százszor is bebiztosítja magát, még akkor is, ha csak egy kicsike lépést kell tennie ez ügyben, hogy bizonyosak legyenek benne, arra Belgrádból rábólintanak – mondta Nenad Čanak, a VSZL elnöke a Danas napilapnak adott interjújában, a brüsszeli irodáról szóló határozatról beszélve. - Nem látok pálfordulást Belgrád részéről. Vajdaság brüsszeli irodájának már régen működnie kellene, amit a liga már évek óta szajkóz – üzeni Čanak. elnyerje az EU tagjelölti státusát, hiszen Brüsszelben irodája van a boszniai Szerb Köztársaságnak is. Valamint arra is figyelmeztetett, Vajdaság pénzeszközöket veszít azzal, hogy ott nincs jelen és hogy az
március 24-ét, üdvözölte a szerbiai kormány határozatát, mely jóváhagyta, hogy Vajdaságnak, mint régiónak irodája nyílhasson Brüsszelben. - Még ha sok időt is veszítettünk míg várakoztunk
erre a jóváhagyásra, bízok benne, hogy komolysággal, felelősségtudattal és hatékonysággal mindezt az időveszteséget pótolni tudjuk, mikor Vajdaság végre az EU központjában lesz. Boldoggá tesz, hogy végre határozat született ebben a kérdésben és más nem marad hátra, mint komolyan hozzáállni a feladatokhoz, melyek ránk várnak, hogy a tartománynak valamint polgárainak kézzel fogható haszna legyen belőle – hangsúlyozta Sedlarević. Hozzátette, meggyőződése szerint a vajdasági küldöttség jelenléte Brüsszelben hozzásegít majd Szerbia integrációs folyamatainak felgyorsításához, valamint az uniós alapok felhasználásához szükséges információk idejekorán történő megszerzéséhez is. - Tekintetbe véve a tény, hogy Szerbia még nem tagja az EU-nak, az uniós alapok felhasználása mellett a tapasztalatcsere is igen fontos lesz azokkal a kollégákkal, akik már túl vannak a csatlakozási folyamatokon, amely által az ország elkerülhet számos akadályt, amelyek az integrációs folyamatot lassítanák – mondta Sedlarević.
BELGRÁD – A Szerbiai Képviselőház elfogadta a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának a minisztériumokról szóló törvényre benyújtott módosítási javaslatát, melynek értelmében a Pénzügyminisztérium feladata a tartomány valamint a helyi közösségek vagyonának és forrásbevételének a szabályozása. A Szabad Vajdaság részére Aleksandra Jerkov, a VSZL köztársasági képviselője elmagyarázta, ezzel meghatározták, kinek a hatáskörébe tartozik ezeknek a törvényeknek a meghozatala, így többé lehetetlen lesz a felelősség áthárítása másokra, így a vagyonról valamint a jövedelemről szóló törvény meghozatala immár bizonyossá vált. - Ezt a kötelezettséget az alkotmány irányozza elő. De ezzel a törvénnyel most a felelősség és a kötelezettség át lett ruházva a Pénzügyminisztériumra. Ha ez nem történik meg, tudni fogjuk kié a felelősség – mondta Jerkov. Jerkov a parlamenti vita keretében a fent taglalt megoldás mellett azzal érvelt, hogy Európában Szerbia az egyetlen ország, amely nem rendelkezik régiókkal valamint egyike azon ritka országoknak, amelyeknek a helyi közösségei valamint a tartományai nem rendelkeznek saját vagyonukkal és bevételükkel. - Nincsenek ilyen törvényeink, és ez alatt az időszak alatt a vajdasági polgárok valamint Szerbia községeiben élő polgárok nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyet az alkotmány biztosít számukra. Ez csak rosszabb életkörülményeket eredményez számukra – figyelmeztetett Jerkov. Aleksandra Jerkov kiemelte, hogy elfogadták azt a törvénymódosítási javaslatot is, mely szerint a továbbiakban az emberi jogi, kisebbségügyi, közigazgatási és önkormányzati minisztérium illetékes az emberi jogok megsértéséért való felelősségről döntő bizottság vagyis az úgynevezett lusztrációs bizottság felállításában és a munkafeltételeinek biztosításában. - Ennek a bizottságnak eddig nem voltak meg a munkafeltételei, de most meg lett határozva, kinek a felelőssége megteremteni azokat – mondta Jerkov. A liga sürgette ezt, hiszen a lusztrációs törvényt még 2003-ban meghozták, a bizottságot viszont még nem alapították meg.
AKTUÁLIS Nem engedjük meg Vajdaság AT határainak átszabását ÚJVIDÉK – A Vajdasági Szociáldemokrtata Liga politikai tanácsa figyelmeztet, hogy a különféle térképek megrajzolásával – az ország regionalizációja kapcsán tett nacionalista
javaslatok értelmében – a tartomány területe jelentősen csökken. A VSZL politikai tanácsa közleményt adott ki, amelyben emlékzetetik mindazokat „akik elfeledték vagy szeretnék, hogy feledve legyen”, hogy Vajdaság autonóm tartomány. – Vajdaságban tíz évvel ezelőtt is felelősséggel, tudományos szempontból megközelítve beszéltünk Szerbia regionalizációjáról, egy konkrét elképzelést szem előtt tartva arról: hogyan határozhatnánk meg az ország területi elrendezését az új alkotmány szerint. A térség térképével való játékban nincs sem naivitás, sem véletlenszerűség, sem pedig veszélytelenség – áll a VSZL politikai tanácsa által kiadott közleményben. Egyben üzenik mindazoknak, akik ezzel szeretnének játszani, hogy hagyják békén a tartományt. – Elsősorban azoknak, akiknek ötletei a Politika napilap címoldalán jelentek meg, illusztrációként egy olyan térképpel, melyen elválasztották Vajdaságtól Versecet, Pancsovát, Rumát, Ópazovát (Stara Pazovát) és Inđiját. Vajdaságnak saját történelme és hagyománya, saját térsége, politikai identitása és vagyona van. A tartományt el-
ismeri a szerb alkotmány – áll a politikai tanács álltal kiadott közleményben, és hozzéteszik, a liga továbbra is síkra száll Vajdaság alkotmányos elismeréséért a nemzeti és az európai
színtereken. Arra emlékeztetve, hogy már korábban – Slobodan Milošević kormánya alatt – is tapasztalhatóak voltak hasonló törekvések, a politikai tanács, Dušan Jakovljevvel az élen, figylemeztet, hogy a jelenlegi helyzet sokkal veszélyesebb, a központosítást pártolók ugyanis az úgynevezett egyenlő fejlődés kifejezés alá rejtik valódi szándékaikat. Egyazon terv Vajdaság kárára Bogoljub Savin, az újvidéki Történelmi Levéltár igazgatója a Szabad Vajdaság részére kifejtette, hogy gyakorlatilag mindig egyazon tervről van szó, amit időnként elővesznek a fiókból. - Létezik egy folyamatos játék a vajdasági autonómiával kapcsolatosan. Mindig Vajdaság kárára – mondja Savin. Emlékeztet, hogy egy szinte azonos térkép már 2000. szeptemberében Szerbia decentralizációjával kapcsolatosan megszervezett kerekasztalbeszélgetés alkalmával is be lett mutatva, és akkor ő, Marijana Pajvančić és Radivoj Stepanov felszólaltak
4 SZABAD VAJDASÁG
AKTUÁLIS
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga módosítási javaslatának következményeként
Könnyebben juthatunk hozzá a kétnyelvű okiratokhoz BELGRÁD – A Szerbiai Képviselőház elfogadta a Vajdasági Szociáldemokrata Liga által benyújtott törvénymódosítási javaslatot, mely szerint az emberi jogi, kisebbségügyi, közigazgatási és önkormányzati minisztérium illetékes a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény teljes körű alkalmazásában. Olena Papuga, a VSZL köztársasági képviselője a parlamenti vita során elmondta, ezzel a megoldással elhárulnak a nehézségek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásában és egyben lehetővé válik a személyes okiratok hivatalos használatban lévő nyelven való kiadására is, azon a nyelven, amely hivatalos használatban van az okirat kiadásának helyén. - Mióta az örök érvényűnek számító anyakönyvi kivonatok kiadása megkezdődött a gyakorlatban erre nincs lehetőség, hiszen ezeket a nyomtatványokat Topčideren nyomtatják és csakis cirill betűs írásmóddal adják ki – hívta fel a figyelmet Papuga, majd ecsetelte azokat az előnyöket. amelyeket a kétnyelvű okiratok jelentenek a nemzeti közösségek tagjainak. Múlt év márciusától – a vízjeggyel ellátott anyakönyvi kivonatok bevezetése óta, amelyek örök érvényűnek számítanak -- azokban a községekben, ahol hivata-
los használatban vannak a nemzeti kisebbségek nyelvei, nem adnak ki kivonatot a nemzetiségek nyelvén. Majd tíz hónapig semmi sem változott ebben az ügyben, míg a téma nem vált aktuálissá, mégpedig azokon a telepü-
Magyarkanizsán lehetőség van a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok megszerzésére, más vajdasági önkormányzatban ez nem lehetséges. Szabadkán és Magyarkanizsán úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kivonat
léseken, ahol elsősorban a magyar kisebbség él. Ennek oka a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége, amely az év elejétől lehetséges. A Szabad Vajdaság értesülései szerint még ha nem is adnak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat, nem egyforma minden községben a helyzet. Míg Szabadkán és
hátlapjára nyomtatják az okirat fordítását. Azoknak a polgároknak, akik ezekben a városokban, vagy a környékbéli településeken élnek, nem kell fizetniük a bírósági tolmácsnak az anyakönyvi kivonat fordításáért, ami az egyik feltétele a magyar állampolgárság kérelmezésének. A többieknek fizetniük kell.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 5
Az anyanyelv használatának erőteljesebb támogatása
a n i d o v j o v o r t k e l E Az i t e z m e n a e t d z e megk t t o r í n é v l e y n k e g é kisebbs t é s é t í s e b z é k k á l szám ÚJVIDÉK – Az Elekrovojvodina áramszolgáltató közvállalat a jövőben a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelveken is nyomtatni fogja a villanyszámlákat. Ez az első olyan közvállalat, amely segíteni fogja a nemzeti közösségeket, hogy tartományi szinten gond nélkül használhassák anyanyelvüket. Vajdaságban hat nyelv van hivatalos használatban – a szerb, a magyar, a szlovák, a ruszin, a román, és a horvát nyelv. Az anyanyelv használatának fontosságára a közelmúltban az anyanyelv világnapján, február 21-én, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is felhívta a figyelmet. A liga sajtótá-
jékoztatókat szervezett Újvidéken, Nagybecskereken, Szabadkán, Nagykikindán, Zomborban, Pancsován, Rumán, Topolyán, valamint utcai megmozdulásokat szerveztek Vajdaság szerte, amelyeken kihangsúlyozták, teljes mértékben ki kell használni a törvények által előírt lehetőségeket. Jelenleg azonban nem ez a helyzet. Anyanyelvű okiratok Hangsúlyozták, azoknak a nemzeti közösségek tagjainak, akik ezeken a nyelveken beszélnek joguk van anyanyelvükön intézni hivatalos ügyeiket a városi, a tartományi intézményekben
Vajdaság kincse és büszkesége Ma az Európai Parlamentben van használatban a legtöbb nyelv – 23, ezt a Tartományi Képviselőház követi, ahol hat nyelvet használnak egyenjogúan. A liga érdeme, hogy ezen a hat nyelven írunk, olvasunk és beszélünk a tartományban. A hivatalosan használható nyelvek sorába utolsóként, 2002-ben, a Tartományi Képviselőház a horvát nyelvet vette fel, amikor a vajdasági parlament elnöke Nenad Čanak volt.
vagy a köztársasági fiókintézetekben, a kommunális- és közvállalatokban. Ugyanígy, mindezeknek a szerveknek kötelességük elfogadni az anyanyelven megfogalmazott beadványokat teljes értékűként, ha kell, saját költségükön lefordítaniuk. A nemzeti közösségek tagjainak joguk van arra is, hogy nevük, valamint gyermekeik neve eredeti formában, eredeti írásmódban szerepeljen a nyilvántartásban és így is kapják kézhez az okmányokat: az anyakönyvi kivonatot, személyes okiratokat de a közművek, közvállalatok számláit is. Éljenek a jogaikkal Veljko Vojnić a VSZL szabadkai városi bizottságának elnöke bátorította a polgárokat, hogy éljenek a jogaikkal, Dragan Nenadov, a zombori városi képviselő testület ligás tanácsosa elmondta: mi itt Vajdaságban tudjuk, hogy saját nyelvünket és a nemzeti közösségek nyelvét őrizve saját és mások identitását is védjük. Draga-
na Dukić, a VSZL ifjúságának elnöke valamint Miloš Šibul, a VSZL nagykikindai városi bizottságának elnöke, elmondták: a liga vágya az, hogy a nemzeti közösségek tagjait arra bátorítsa, hogy maguk is ápolják az anyanyelvüket és használják azt a kultúra, oktatás, tájékoztatás terén. Branislav Antić, a VSZL újvidéki városi bizottságának alelnöke a sajtótájékoztató alkalmával emlékeztetett arra, hogy 2009 júniusában két magyar nemzetiségű fiatalt a városi buszon megtámadtak, csak amiatt, mert magyarul beszélgettek. - Lehet, hogy ez volt a legjobb jele annak, hogy igazságtalanul elhanyagoltuk ennek a vajdasági különlegességnek a hangsúlyozását. Vass Tibor, a VSZL nagybecskereki városi bizottságának alelnöke hangsúlyozta, hogy Nagybecskereken az elmúlt 15-20 évben nem volt semmilyen komolyabb nemzetek közötti összetűzés, és ahogy mondta, ennek a legfontosabb oka az anyanyelv őrzése és ápolása valamint a tolerancia.
RÖVIDEN Elérhető a Szabad Vajdaság internetes kiadása ÚJVIDÉK - Február végétől elérhető a Vajdasági Szociáldemokrata Liga több mint egy évtizedes kiadványának, a Szabad Vajdaságnak az internetes kiadása. A www.slobodnavojvodina.com -on most már bármikor elolvashatja az újságban megjelent szövegeket. A honlapon, mint minden más honlapon, külön-külön is hozzá lehet férni az egyes szövegekhez, de digitális formátumban is megtalálható a kiadvány, így olyan érzése van az olvasónak, mintha lapozná az újságot. Az Archívum rovatban megtalálhatóak a Szabad Vajdaság eddig megjelent számai, amelyek digitális formátumban fennmaradtak, ami különleges lehetőséget nyújt arra, hogy
visszaemlékezzünk a Vajdasági Szociáldemokrata Liga gazdag múltjára. Az archívumban megtalálhatók a Szabad Vajdaság korábbi számai ruszin, román és szlovák nyelven is, míg a magyar változata a lapnak, amely a többi kiadványnál gyakrabban jelenik meg, külön rovatot kapott Szabad Vajdaság elnevezéssel. Ebben a rovatban fellelhetők az utóbbi számok digitális formátumban, míg az összes többi kiadás megtalálható az archívumban. Mivel a Szabad Vajdaság Önöknek – az olvasóknak – készül, külön rovatot készítettünk Írjon nekünk elnevezéssel, ahová el tudják juttatni kritikáikat, ötleteiket, megjegyzéseiket. Emellett küldhetnek e-mail is a
[email protected] címre.
TÉMA A lopás az lopás, mindegy mekkora értékű A szerbiai törvények értelmében a rendőrség nem lép közbe, az ügyészség nem indít eljárást abban az esetben, ha az eltulajdonított tárgy értéke – vagy az ellopott pénz összege -- nem haladja meg a 15 ezer dinárt. Több vajdasági településen ez jelenti a helyi lakosok hétköznapjaiban a legnagyobb problémát: a kis értékű lopások, vagyis, hogy az úgynevezett megélhetési bűnözés normális jelenséggé változott. Az utóbbi időben viszont már nem csak a kis értékű lopásokról van szó, ugyanis az éj leple alatt a rablók magánterületekre hatolnak be, sokszor jól felszerelve – akár pótkocsival érkeznek –, és mindent összepakolnak: a kis testű háziállatoktól kezdve a villanyáram-fejlesztőn keresztül a motokultivátorig Ez ilyen és ehhez hasonló történetek és újságcikkek mindennaposokká váltak. A Magyar Szó napilapban néhány napja jelent meg egy csantavéri riport, amely az ottani állapotokat mutatta be. A lapban megszólaltatott személy elmesélte, hogy több ezer euró értékben loptak el tőle munkagépeket. Mint mondja, annak ellenére, hogy a helyiek az esetek nagy részében tudják, kik a tolvajok, a rendőrség ritkán fogja el őket. Óbecsén most a temetőfosztogatás a „divatos”. Az elmúlt néhány hét folyamán a városi temetőkből a tolvajok több alakalommal lelopták a sírhelyekről a bronz vázákat, a sírtáblákról pedig a betűket feszítették le, jelenti a Vajdasági RTV. Ahogy ezen települések lakói mesélik, lehet, hogy nem kerülne sor a nagyobb értékű lopásokra, ha a törvényeink nem hagynák, hogy a kisebb összegű lopásokat az elkövetők büntetés nélkül ússzák meg. Szigorúbb magyarok Utána jártunk, milyenek a környező országok ide vonatkozó törvényei, szemet hunynak-e az úgynevezett megélhetési bűnözés felett. Magyarország a
szabálysértési törvénykönyvet tavaly, az év második felében módosították. A mostani szabályok szerint az a személy is börtönbüntetéssel sújtható, aki 20 ezer forintnál (80 eurónál) kisebb összeget lop. Ezt megelőzően a kisebb lopások pénzbírsággal voltak szankcionálva, de nem sok eredménnyel járt ez a módszer, mivel a megbírságoltaknak sokszor nem volt miből kifizetniük a büntetést. Az új törvénykezés eredményei még nem láthatók, az illetékesek szerint még néhány hónapra szükség van, hogy meglássák, hozott-e eredményt a szigorúbb törvénykezés. Románia és Horvátország – a körülményektől függ Romániában azokban az esetekben, amikor kisebb összegről van szó, a büntetés módja és nagysága a tárgyalást lefolytató bírótól függ. Bizonyos esetekben nem indul büntető eljárás, például akkor, ha a vádlottnak nem áll módjában kifizetni a bírságot. Vizsgálat viszont minden esetben indul, legyen szó egy liter borról a boltból, vagy egy csirkefarm csirkéjéről. Hor vátországban is hasonlóak a szankciók. Hor v átországi beszélge tőp ar t nereink a helyi törvényeket egy képzeletbeli, piacon történő esettel magyarázták. Ha valaki ellop fél kilogramm banánt és fülön csípi őt a rendőr, vagy a piaci kofa rendőrt hív, valószínű, hogy nem emelnek ellene vádat, és bírósági ügy sem lesz belőle, mivel az okozott kár nem oly mértékű, hogy az jelentős anyagi kárt okozna az eladónak. Akkor viszont, ha egy virágot áruló nénitől ellopják a kerékpárját, a helyzet már más is lehet. Ha a néni a virágárusításból él, akkor a bicikli ellopásával a tolvaj veszélybe sodorta az asszony megélhetését. A bicikli nélkül a néni elesik a bevételétől. Nem az számít, hogy mekkora értékű a kerékpár, hanem a bicikli úgymond létfenntartó szerepe. A második esetben tehát elképzelhető, hogy a tolvajt
6 SZABAD VAJDASÁG
TÉMA
Nenad Čanak hamarosan tárgyal Ivica Dačić belügyminiszterrel
A liga követeli a tartományi rendőrség megalakítását Egy ilyen jellegű kérelemnek alapja van a rendőrségről szóló törvény szerint, amelyben benne foglaltatik, hogy a köztársasági kormány döntésével létrehozhatók területi rendőrségek Szerbiában ÚJVIDÉK – A napokban várható, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének valamint Ivica Dačić belügyminiszternek találkozója, melyen tárgyalni fognak a liga egyik régi követeléséről, a tartományi rendőrség megalapításáról, mint az egységes köztársasági rendőrségi igazgatóság szervezeti egységéről. Nenad Čanak többször is hangoztatta, hogy a tartományi rendőrségi igazgatóság a Belügyminisztérium keretein belül működne, ahogyan azelőtt is. - A szerveződés egy típusáról van szó, decentralizációról, amely segítene, hogy a terepen gyorsabban tudjanak a rendőrök reagálni – magyarázta Čanak, hozzátéve, hogy ennek vannak törvényes feltételei. Emlékeztetőül: Ivica Dačić belügyminiszter nemrégiben elmondta, nincs törvényes és alkotmányos módja a tartományi rendőrség létrehozásának, mert az idevágó dokumentumok ezt nem teszik lehetővé, de a Belügyminisztérium hajlandó átgondolni, mi
lenne a legjobb módja annak, hogy a rendőrséget megreformálják és hatékonyabbá tegyék a munkájukat a tartomány területén. Čanak a sajtónak adott nyilatkozataiban e problémának terítékre kerülését azzal magyarázta, hogy szeretné, ha tisztázódnának a pozíciók a politikai színtéren, hogy tisztán látszódjon, ki miért száll síkra és, hogy mennyire őszinték egyes ígéretek, az ország decentralizációját és regionalizációját illetően. A tartományi rendőrség keretein belül több mint 10 százalék magyar! Jovan Babić, a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány közbiztonsági szolgálatának egykori vezetője a rendőrség kötelékében szolgáló nemzeti közösségek képviselőinek számának problémájáról a közelmúltban elmondta lapunknak, a tartományi rendőrség keretein belül több mint 10 százalékban voltak jelen magyarok, hét százalékban jugoszlávok,
három százalék montenegrói, horvát, szlovák... Szavai szerint Vajdaság területén a múlt század nyolcvanas éveiben a közbiztonság kötelékében egy városi és 12 községek közötti belügyi titkárság működött 38 osztállyal és 83 rendőrségi állomással. - A szervezés úgy történt, hogy elkerüljük a rendőrség centralizációját, valamint, hogy elkerülhető lehessen a helyi közösségek nyomása a községek közötti titkárságok előjáróira, mert ez volt az egyedüli módja, hogy eredményes legyen a munkájuk a terepen – mondja Babić. Hozzátette, a rendőrség munkája teljes mértékben decentralizált volt kivéve azokban a szegmensekben, amelyekre nem volt szüksége minden egyes rendőrségi állomásnak vagy túl sokba kerültek, mint a törvényszéki szolgáltatások vagy nyomozói technikák. - Abban az időben Vajdaságban hozzávetőlegesen 22 000 bűntény történt, amiből minden egyes gyilkosság elkövetőjére fény derült és eljárás indult ellenük. Amikor
www.lsv.org.rs
a betörésekről van szó, több mint 90 százalékuk elkövetőit állították elő és indult eljárás ellenük, míg a többi bűntényt 60 százalékban göngyölítették fel. Ez azt jelenti, hogy a tartományban elkövetett bűntetteket átlagosan 80 százalékban megoldottunk – mondja Babić. Emlékeztetünk: a joghurtforradalmat követően, vagyis Slobodan Milošević puccsa után, az 1989-es alkotmány alkotmányos törvénymódosításával, majd végül az 1990-es alkotmánnyal az autonóm tartományok elvesztették az fennhatóságukat a belügyek terén. Belgrádnak van, miért ne lehetne Vajdaságnak is? Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke, reagálva azokra a rosszhiszemű vis�szajelzésekre, amelyeket az SZDSZ-SZHP-SZRP hangoztatott, nyomatékosította, hogy a liga a tartományi rendőrség megalapításának követelésével emlékeztetni akar egy régen megfogalmazott
SZABAD VAJDASÁG 7
Több járőr Csantavéren
elgondolására, amelytől nem áll el a továbbiakban sem. A VSZL alelnöke bejelentette, hogy a liga követelni fogja, hogy ez az ügy a szerbiai kormány elé kerüljön, de erről még nem beszéltek a koalíciós partnereikkel. - Megpróbáljuk majd érvekkel alátámasztani, hogy meggyőzzük őket arról, hogy ennek nem politikai kérdésnek kellene lennie, hanem a rendőrség hatékonyabb munkájának kérdése – mondja Kostreš, emlékeztetve, hogy egy ilyen jellegű kérelemnek van alapja a rendőrségről szóló törvény szerint, amelyben benne foglaltatik, hogy a köztársasági kormány döntésével létrehozhatók területi rendőrségek Szerbiában. A VSZL álláspontja az, hogy ha Belgrád város rendelkezik területi rendőrséggel, akkor ugyanezen elv alapján, létre kell hozni Vajdaságban is, legfeljebb ki kell egészíteni a rendőrségről szóló törvényt ebben az irányban. - A VSZL nem egy párhuzamosan működő rendőrség megalakítá-
sára törekszik, hanem a létező rendőrség más módon történő megszervezésére, amelynek Vajdaságban hét igazgatósága van: Újvidéken, Pancsován, Nagykikindán, Nagybecskereken, Zomborban, Szabadkán, és Mitrovicán. Ha tartományi rendőrséget hoznának létre, egyetlen vajdasági koordinátorral, munkájuk sokkal hatékonyabb lehetne. Másfelől a multietnikus, multikonfesszionális, többnyelvű Vajdaság meghatározott jellegzetességekkel rendelkezik Szerbia más részeihez viszonyítva, egy ilyen jellegű igazgatóság lehetővé tenné a minőségesebb kommunikációt a vajdasági polgárokkal – mondta Kostreš. - Végtére is, Vajdaságnak autonómiája van és a tartományi rendőrséggel együttműködve a tartományi kormány direkt módon tudna kommunikálni, aminek következtében hatékonyabban tudnák megoldani azokat a problémákat, amelyek esetleg felmerülnének Vajdaságban – hangsúlyozta Kostreš.
CSANTAVÉR - Bácska legnagyobb faluja, Csantavér mégsem lesz az első olyan település, ahol polgárőrséget állítanak fel, akik megvédenék a helybelieket a lopóktól, huligánoktól. Murényi Tibor, a helyi közösség elnöke a Szabad Vajdaságnak elmondta, hogy az illetékesekkel megállapodás született arról, hogy növelni fogják a rendőrök számát a faluban. Elmondta, már ki is jelöltek egy embert, így a továbbiakban az öt település - Csantavér, Dusanovó, Visnyevác, Újzsednik, Nagyfény 12 000 lakosának biztonságát az eddigi 13 rendőr helyett 14 fogja szavatolni. - Megállapodás született a járőrök számának növeléséről is. A rendőrség intézkedett, hogy megnövelje Csantavéren a járőrök számát azokon a napokon mikor
nyekkel, amelyeket január óta elértünk - mondta Murényi. Hozzátette, hogy a helyzet más lenne, ha a rendőrség Vajdaság területén más módon lenne megszervezve, mert akkor jobban felismernék a helyi sajátosságokat és közelebb kerülnének a polgárokhoz. - Bizonyára, akkor sokkal kevesebb betörés lenne. Világos, hogy a lopásokat, betöréseket nem lehet teljes mértékben megszüntetni, mindig is voltak lopók és lesznek is, de ha több ember lenne a terepen, akik tennék is a dolgukat, akkor a betörések száma nagymértékben csökkenne - hangsúlyozza Murényi. Emlékeztetőül: a csantavéri helyi közösség döntést hozott, hogy polgárőrséget alkalmaz, mert a helybéli
nyugdíjosztás vagy más kifizetések vannak. Ezenkívül megerősített ellenőrzés van éjjel, kiváltképp hétvégeken mondja Murényi. Hozzátette, hogy reméli a közeljövőben a rendőrök számát minimum 18-ra fogják emelni valamint, hogy két járőrkocsit is biztosítanak számukra. E megbeszélések miatt és azért, mert a fent említett akciók eredményesnek bizonyultak, a helyi közösség egyenlőre elállt a polgárőség megszervezésétől. - A betörések száma nagymértékben csökkent, néhány elkövetőt elő is állítottak, mondhatom igen elégedett vagyok azokkal az eredmé-
lopók az utóbbi hónapokban állandó jelleggel fosztogattak, a lopások és betörések száma drasztikus mértékben megnövekedett. Az elkövetők kilétét nagy hányadának felfedték, de probléma merült fel, amikor az ügy bíróság elé került, annak ellenére, hogy az elkövetőket a csantavériek ismerték. Miközben ez a gond megoldódni látszik Csantavéren, a Magyarkanizsához közeli Oromhegyesen a helybéliek önkéntes polgárőrség felállítását sürgetik a megnövekedett rablások száma miatt, és azért mert a rendőrség nem biztosít több járőrt.
TÉMA
8 SZABAD VAJDASÁG
TÉMA
A VSZL magyarkanizsai községi szervezetének elnöke, Vadász Károly a toloncegyezményből eredő betelepül
Nemzetek közötti feszültségek a helyi közösségek sikertelenségeiről szóló történetek helyett Írja: Radovan Radovanović, A VSZL tisztviselője, parlamenti képviselő TOPOLYA – Azoknak a személyeknek a visszatoloncolása, akik illegálisan telepedtek le az EU tagországaiban megkezdődött még 2007 szeptemberében, amint a köztársasági parlamentben aláírásra került a toloncegyezmény. Úgy tűnik a szerb kormány nem volt felkészülve az egyezmény megvalósítására, fontos volt számukra annak aláírása, hogy eltöröljék a vízumkötelezettséget, úgy gondolták, annak megvalósításáról majd később gondolkodnak. Ezért van akkora dráma a visszatoloncolás folyamata körül, azok számáról, akiket visszatoloncolnak, és azok irányából is, akik fogadják őket. Három éve beszédtéma ez, de ebben a választásokat megelőző periódusban vannak, akiknek megfelel, hogy ezzel előhozakodjon, nem gondolkodva a végkifejletekről. A történtek Jabukán, valamint más területeken, ahol egyesek vették maguknak a bátorságot, hogy kövekkel űzzék el azokat, akik nem felelnek meg nekik, azt mutatják, hogy a dolgok elmérgesedhetnek. A liga mindig is az üldöztetés ellen volt A Vajdasági Szociáldemokrata Liga azokban az időkben is, amikor nem mindenki látta azt, vagy csak nem akarta látni, az üldöztetés ellen volt, és az ellen is lesz, bármilyen üldöztetésről legyen szó, és bárki ellen is irányuljon. Akárhol is történt erőszak a vajdasági polgárok ellen, akármilyen alapon, a liga mindig felemelte a hangját. Nem válogattunk, hogy „ide megyünk, oda nem”. Mi voltunk az egyetlenek akik támogattuk a herkócaiakat, zentaiakat, adaiakat, bácskossutfalvaikat... amikor ezek a polgárok nem érezték magukat biztonságban. Nem azért tettük mindezt, hogy fényképezkedjünk vagy hogy felhasználjuk a
választási kampányunkban, ott voltunk, hogy meggátoljuk a vajdaságiak erőszakos kitelepítését. Néhol sikerrel jártunk, néhol nem. Mi voltunk az egyetlen párt, amely nyíltan beszélt arról, min mentek keresztül a horvátok, a magyarok, és minden közösség, amely itt él. Nem engedjük meg sem az egyiket sem a másikat Zavar, hogy ma amikor ki kell állni a polgárok elé és eredményeket kell felmutatni, olyan témákkal hozakodnak elő, amelyek elterelik a téma menetét. Hogyan lehetséges, hogy Inđiján, Pećincin, Zentán, Ópazován... a dolgok sokkal jobban működnek mint nálunk? Hogyan lehetséges az, hogy az ottani helyi közösségek új munkahelyek biztosításán szorgoskodnak, minden egyes polgár jobb életfeltételek megteremtésén, a miéink meg a gazdasági válságra fognak mindent? Nem lep meg, hogy ilyenkor gondolkodás nélkül vérlázító témákkal hozakodnak elő. Nem engedjük meg, hogy erőszakkal változtassanak Vajdaság demográfiai térképén, de azt sem, hogy akárki feszültséget keltsen és nemzeti alapon politizáljon. Akkor ha valaki erőszakkal meg akarja változtatni a lakosság szerkezetét, gátat vetünk neki. De ugyanígy nem fogjuk megengedni, hogy minden egyes választások előtt valaki nemzeti alapon feszültséget keltsen. Minden egyes polgártársunkat, akik Vajdaságból vándoroltak el és a toloncegyezmény alapján kénytelenek visszajönni, várni fogjuk és segíteni fogjuk a beilleszkedésüket. Ily módon várjuk el Szerbia más részein is az ezen egyezmény alapján visszatértek fogadását.
Nincs helye a türelmetlenségnek SZABADKA – A VSZL magyarkanizsai községi szervezetének elnöke, Vadász Károly kijelentette, nagyon elővigyázatos, de egyben ütemes munkára lesz szüksége az önkormányzatoknak és minden illetékes szervnek Észak-Bácska néhány községében, ahhoz hogy a toloncegyezmény következtében érkező emberek betelepülésének ne legyenek rossz következményei. Mint mondta, ezt a kérdést már egy éve meg kellett volna oldani, és nem csak most, a választások előtt foglalkozni vele, amikor egyes pártok ezáltal akarnak politikai pontokat szerezni. Licitálás a számokkal és a százalékokkal Emlékeztetőül: azzal, hogy Szerbia aláírta az Európai Unióval a toloncegyezményről szóló megállapodást, magára vállalta, hogy vis�szafogadja mindazon állampolgárait, akik megalapozatlanul kérnek menedékjogot, vagy már több külföldön töltött év után nem tudják megindokolni kinnlétüket. A toloncegyezmény még mindig több nyitott kérdést tartogat. Elsősorban nem lehet tudni, hány emberről van szó, a becslések szerint pedig 70-80 százalékuk délszerbiai roma. A szerbiai illetékesek állították és ál-
lítják, hogy mindenki, akit visszaküldenek Szerbiába, oda tér vissza, ahonnan emigrált, és hogy nem lesz módszeres betelepítés az ország már területein. Mit ír a sajtó A Dnevnik napliap április 7-i számában arról ír, hogy amikor a közelmúltban a magyarkanizsai községhez
tak egy lakossági fórumot, amelyen újra felvetődött és támogatást is nyert az ötlet, amely szerint egy lakásvásárlási alapot hoznak létre, amiből felvásárolnák az üresen álló házakat. Ezeket helyi fiataloknak szánják, olyanoknak, akik a településen szeretnének családot alapítani, itt szeretnének maradni és dolgozni ezen a Tisza-menti településen –
Nyelvi nehézségek Köztudott, hogy a visszatérők beilleszkedése a gyakorlatban sohasem volt egyszerű. A szóban forgó családok egy évtizednél is többet éltek külföldön. A visszatérésük azokra a helyekre, ahonnan származnak nehezebbé válik azáltal, hogy a gyerekeik vagy azt a nyugati állam nyelvét beszélik, ahonnan érkeznek, esetleg még az anyanyelvüket, de szerbül nem beszélnek. A magyar nyelvről nem is beszélve.
tartozó Martonoson eladtak 7-8 házat, „amelyekbe külföldről és Dél-Szerbiából érkező romák települtek, a helyiek körében megnőtt a betelepítéstől való félelem.” - A falu közbiztonságának javítása érdekében tartot-
írta a lap. A Magyar Szó pedig a közelmúltban azt közölte, hogy Bujanovacról költöztek családok a magyarcsernyei községhez tartozó Tóbára. - A mindössze 270 háztartást számláló településen hasonló a helyzet mint más, Tóba nagyságú településen. Nagyon olcsók az ingatlanok, már ezer euróért is lehet házat venni. A tóbaiak nem tudják miért, és hogyan jöttek épp az ő településükre a bujanovaci családok, abban pedig biztosak, hogy ezek a családok ezt megelőzően sohasem hallottak erről a helyről – írja a Magyar Szó.
www.lsv.org.rs
lésről
SZABAD VAJDASÁG 9
Dragoljub Živković, az 1941. és 1945. közötti vajdasági történéseket kutató Igazságfeltáró Bizottság egykori elnöke
A tartományi különbizottság jó alapokat fektetett le az országközi bizottság számára A Tartományi Képviselőház különbizottságát akkor alakították, amikor Nenad Čanak volt a parlament elnöke. Ő nagymértékben segítette a munkánkat és három éven keresztül nagy erőkkel dolgozott a témán, mondja Živković
k
Nem kell felülni a meséknek Az előállt helyzetet értékelve a VSZL magyarkanizsai községi szervezetének elnöke, Vadász Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy kimondottan elővigyázatosan kell kezelni ezt a kérdést. - Nagyon fontos, hogy a lakosság nyugodt maradjon és ne kerekedjen felül rajtuk a feszültség, és hogy ne dőljenek be a mendemondáknak. Vajdaságban nincs helye a nemzeti, a faji, a vallási és bármely már türelmetlenség szításának. Ide mindenki jött valahonnan, és ez az egyik szépsége a vajdasági létnek. Mi mindig közeledni tudtunk az új szomszédaink felé, és most sem szabad megengednünk, hogy a válság, a választás közelsége vagy a túlhevült érzelmek valamiféle megosztottság vagy üldözés hangulatát eredményezzék – mondja. Vadász szerint a visszatoloncoltak helyzetével napi szinten, teljes erőbevetéssel kellene foglalkozni, főleg a helyi önkormányzatoknak. Mint mondta, ők kellene, hogy közelítsenek ezen emberek felé, és segíteni nekik beilleszkedni, de ugyanakkor a köztársasági szervekkel is kapcsolatban kell lenniük, és közösen megtalálni a módját annak, hogy ne csak vajdasági településekre érkezzenek a hazatoloncoltak. Számukra, ilyen elszegényedettekre, ez csak egy újabb nyomás lenne.
ÚJVIDÉK – 2009. végén Boris Tadić szerb és Sólyom László magyar köztársasági elnökök Budapesten megegyeztek egy vegyes tudományos feltáróbizottság megalakításáról, amely a II. világháború alatt történteket vizsgálná, amivel válaszokat kaphatnánk azokra a kérdésekre, amelyek a két ország történelmi nézeteltérései mögött állnak. A bizottságok megalakítását a két ország tudományos akadémiáira bízták. A legfrissebb hírek szerint a magyar fél sokkal előrébb tart a munkában mint a szerb, ahol lényegesen lassabban folyik a munka. Az említett bizottság tagja Dragoljub Živković, az 1941. és 1945. közötti vajdasági történéseket kutató Igazságmegállapító (Igazságfeltáró) Bizottság egykori elnöke is. Ezt a bizottságot a Tartományi Képviselőház még 2000. végén alapította meg, a Milošević-rezsim bukását követően szinte azonnal. Živković a Szabad Vajdaságnak elmondta, hogy a
kutatások, amelyeket akkor végeztek és mintegy 90 ezer áldozat nevét írták össze, jó alapot biztosítanak az államközi bizottság ténykedéséhez. Čanak nagy segítsége - A Tartományi Képviselőház különbizottságát akkor alakították, amikor Nenad Čanak volt a parlament elnöke. Ő nagymértékben segítette a munkánkat és három éven keresztül nagy erőkkel dolgozott a témán – mondja Živković. Idővel bebizonyosodott, hogy terjedelmes munkáról van szó, mint mondja, ezért 2004. után is dolgoztak, de akkor már az újjáalakult Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémián keresztül, és a Tartományi Végrehajtó Tanács pénzeléséve. - Én a következő négy évben is a csoport élén maradtam. Vagyis a kutatás gyakorlatilag így 2000. és 2009. között tartott. Az akkori államban senki sem merült ilyen mélyen el ebbe a témába – mondja
A politika mellett a szakma is fontos Dragoljub Živković szerint azoknak az adatoknak, amelyekhez a bizottságuk hozzájutott, nagy hasznát vehetné az államközi bizottság is, mert semmi szükség nincs arra, hogy újra csinálják ugyanazt. Azt is reméli, hogy Tadić és Sólyom megállapodása nem csak politikai szinten marad, hanem a szakma is elvégzi majd a munka rá eső részét, amivel a történetet végre le lehetne zárni. - A megalakított vegyes bizottság magyar része már kiosztotta a feladatokat és hozzálátott a munkához, mi pedig csak 15 napja találkoztunk először Újvidéken – mondja Živković megállapítva, hogy a legnagyobb gond egy igazi projektum hiánya, és ennek a nagy munkának a pénzelése.
Živković, hozzátéve: megállapították, hogy összesen 110 ezer áldozat volt. - Az áldozatok megközelítőleg 20 százalékáról azért nem tudtunk konkrét adatokat szerezni, mert nem volt együttműködésünk egyes vajdasági községekkel, de a belgrádi levéltárak anyagait sem kutathattuk, ami viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatást befejezzük – mondta. Živković külön kiemelte, hogy a bizottság kizárólag azok sorsával foglalkozott, akik az említett időszakban Vajdaság területén éltek és nem tartoztak a hadsereg kötelékébe. Az államközi bizottság viszont minden áldozattal foglalkozni fog, aki 1941. és 1948. között veszítette életét Szerbia vagy Magyarország területén. Felhívta az intézmények figyelmét arra, hogy járuljanak hozzá a kutatás befejezéséhez.
Eltúlzás Dragoljub Živković elmondása szerint néhány vajdasági magyar, közöttük pártok tagjai is, egymással versengenek az áldozatok számára rálicitálva, minden alap nélkül. Mint mondja, a bizottság megállapítása szerint megközelítőleg 6 500 magyar áldozat nevét kutatták fel, és feltehetően még körülbelül ezren lehetnek. - Nem szeretjük azt, amikor ebbe belefolyik a politika. Szerintünk ennek az új bizottságnak teljesen tudományos alapon kell megalakulnia, ugyanúgy, ahogy a vajdasági alakult. El kell jutni az igazságig, és ennek az igazságnak el kell jutnia a szerb és a magyar parlament elé. Egy igazság kell, hogy legyen, és nem lehet mindenkinek külön igazsága – véli Živković.
FÓKUSZBAN Ligás
Piri Zoltán Piri Zoltán 1971 januárjában született Zentán. Az általános iskolai tanulmányait Csókán, a középiskolai tanulmányait pedig Zentán végezte el. A tanulás mellett jutott ideje sportolásra is. Kosárlabdázott, tíz évig focizott a helyi labdarúgó csapat pionír- és ifjúsági csapatában, a középiskola atlétikacsapatának tagjaként érmet is nyert a diákolimpián. A szabadkai Közgazdasági Egyetem marketing szakán diplomázott 1996-ban. 1997 októberétől egy bankban dolgozik, ahol főleg a vállalatok hitelezésével foglalkozik. Politikával 2000 decemberében kezdett el foglalkozni. Ennek eredményeként 2004 és 2008 között tagja volt a csókai községi képviselő-testületnek. 2009 márciusától a csókai helyi közösség tanácsának munkájában vesz részt. A Vajdasági Szociáldemokrata Ligába, a helyi ligások „rábeszélésének” engedve, 2010 januárjában lépett be. Azt állítja a döntés kön�nyű volt, hisz véleménye szerint jelenleg a liga az egyetlen jelentős, őszintén autonómia-párti politikai erő. Egy olyan közösség részének érzi magát, melyben nem a nemzeti és vallási hovatartozás számít, hanem az, hogy ki men�nyit akar és tud tenni környezete boldogulásáért. Büszke arra, hogy a mandátumuk alatt, a helyi járulékból befolyt eszközöknek köszönhetően, teljesen be lett fejezve a helyi szennyvízcsatorna-hálózat. Így Csóka azon kevés vajdasági (és szerbiai) település közé tartozik, ahol teljes mértékben, minden utcában megoldották a szennyvíz elvezetését.
A következő lépés egy szennyvíztisztító kiépítése, minek elkészülte után Csóka igazi környezetbarát település lesz. 2010 tavaszán aktívan részt vett a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon, melyen a községi szervezetük a legjobbak között szerepelt. Bár támogatta a liga részvételét ezeken a választásokon, úgy véli, a vajdasági magyarságnak nem a többségi szerb nemzet ellenében kellene megfogalmaznia saját politikáját, hanem azzal egyetértésben, elfogadva egymás, kultúráját, vallását, történelmét, annak összes ellentmondásával és konfliktusával együtt. Ahogy mondja: a történelem értelmezését meg inkább hagyjuk a történészekre. A politikában jelenleg a legfontosabbnak a vidékfejlesztést tartja. Megengedhetetlennek tartja a vajdasági falvak és kisvárosok elszegényedését, elöregedését és elnéptelenedését. Elkeseríti, hogy a jelenlegi hatalom nem tesz semmit ennek megakadályozására, sőt sokszor szinte támogatja azt. Elmondása szerint jelenleg mindannyian azon dolgoznak, hogy növeljék a liga szimpatizánsainak számát. Bízik abban, hogy a közelgő választásokat követően érdemben bele tudnak szólni a község irányításába. Kevés szabad idejének nagy részét a gyerekei és felesége társaságában tölti, illetve sportol, olvas vagy szörföl a világhálón. Az igazi kikapcsolódást számára a családi gyümölcsös gondozása jelenti, hisz mottója az: nincs édesebb gyümölcs attól, amit az ember maga termel meg.
CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 329.14 (497.113) Szabad Vajdaság/fő- és felelős szerkesztő: Dušan Jakovljev I. évf., 1. sz. (1998) – Újvidék Vajdasági Szociáldemokrata Liga, 1998 -, Illusztr.: 31 cm
Megjelenik időnként ISSN 1821-1410 COBISS.SR-ID 238914311
10 SZABAD VAJDASÁG
FÓKUSZBAN
Vajdaság-szerte a termőföldek víz alatt, a házak
Óriási károk a A tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárság Daniel Petrovićtyal, a VSZL tisztségviselőjével az élen, az eddigi intézkedései mellett április 8-án sürgősen elkülönített több mint 400 millió dinárt az Északés Közép-bánáti és más vajdasági vízkárosult vidékek segélyezésére ÚJVIDÉK – A talajvíz és a felgyülemlett felszíni vizek az elmúlt hónapok folyamán Bánátban óriási károkat okoztak, mind a termőföldeken, mint a településeken, ahol házak omlanak össze szinte nap mint nap. Ahogyan már régebben hírt adtunk róla, Eleméren több száz ház rongálódott meg, ezt a helyzetet Nagybecskerek természeti csapásként kezeli. Vészhelyzet A magyarcsernyei községben vészhelyzetet hirdettek több mint 10 000 hektár termőföld és lakott terület fenyegetettsége miatt, de a bégaszent-
györgyieknek sincs békés álmuk már hetek óta. Kritikus a helyzet Tordán, ahol több mint tíz ház dőlt össze. Gondokkal küszködnek a magyarittabéiak és a szerbittabéiak is, a párdányiak, a hetényiek, az udvarnokiak, a csősztelekiek, a banatsko karađorđevóiak, a zentaiak, a melenceiek... A Nagykikinda mellett lévő Basahíd már tavaly nyár óta küszködik a talajvíz problémájával, amikor óriási mennyiségű eső esett és hatalmas pusztításokat okozott. A szakértők szerint 150 ház roskadozik, 29 összedőlt.
Szörnyűség Basahídon - A terepen a helyzet katasztrofális, házak dőlnek össze, a víz térdig ér. Legrosszabb a helyzet Basahíd azon részén, ahol a víz elárasztotta az utat. Látjuk a munkagépeket, amelyek az elvezető csatornákat ássák, de sok házat lehetetlen lesz felújítani – mondja Zombori Sándor, a VSZL basahídi helyi szervezetének elnöke. Daniel Petrović tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkár, a VSZL tisztségviselője a közelmúltban elmagyarázta, hogy a Vajdaság Vizei Közvállalat
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 11 RÖVIDEN
roskadoznak
talajvíz miatt
Vajdaságban az emberi jogok tiszteletben tartása kielégítő
Szabadka: Árvíz a városban, amelynek nincs folyója
hatáskörébe tartozik a településeken kívül eső csatornarendszerek karbantartása, míg a településeken belül a helyi önkormányzatok feladata a csatornarendszer karbantartása. A háztartásokban pedig a tulajdonosok felelőssége, az ő kötelességük biztosítás kötni, és ilyen módon megfizettetni az esetleges károkat. Sürgősen biztosítottak 400 milliót Időközben a tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárság Daniel Petrovićtyal az élén április 8-án sürgősen elkülönített több mint 400 millió dinárt az Észak- és Közép-bánáti és más vajdasági vízkárosult vidékek segélyezésére. Két szerződést is kötöttek a Vajdaság Vizei Közvállalattal, melyek előrelátják a mezőgazdasági földterületek lecsapolását valamint a töltések kiépítését, felújítását, megjavítását. A Közép-bánáti térség részére, mely igen nagy károkat szenvedett el 144 millió dinárt különítettek el Nagybecskerek város valamint Bégaszentgyörgy község részére. Törökbecse 14 millió dinárt kap, míg Szécsénybe 10 millió dinárt fektetnek.
SZABADKA – Szabadkának nincs folyója, de minden tavasszal egyes városrészeket, környező településeket valamint a mezőgazdasági földterületeket elönt a víz. Ennek oka a szennyvízelvezető-csatorna hiánya a város nagy hányadán, valamint a magas talajvíz, amely miatt a föld tavasszal nem tudja magába szívni az elolvadt havat. Az év első hónapjaiban nem volt jellemző, de a múlt év vége igen gazdag volt csapadékban. Amikor elmúltak a fagyok, elolvad a hó egyes utcák járhatatlanná váltak a sár végett, egyes helyeken pedig valódi tavak formálódtak. Az illusztráció kedvéért: Robert Stipić, a makkhetesi VSZL helyi szervezetének elnöke március 21-én felhívta a városi illetékesek figyelmét a helyiek gondjaira, melyet a felgyülemlett felszíni vizek okoznak, a következő szavakkal:
„A titográdi utca közepén, az Anna Frank utca és a Radonovác felé vezető utcákon pár hektáros tó keletkezett, amelynek mélysége néhol meghaladja a fél méter is. Ezen a területen a házakat víz öleli körül, amely elöntötte az udvarokat és a küszöböket nyaldossa. Mivel a tó elöntötte az utcát is, az emberek elszakadtak a külvilágtól és baj esetén nem számíthatnak senki segítségére sem, mert tűzoltókacsival sem lehet megközelíteni a területet, nemhogy mentőautóval. Emellett a kutak szennyezettek, a pöcegödrök kiöntöttek. A terepen jártak a DTD vízgazdasági közvállalat képviselői valamint a városi illetékes felügyelőség képviselői is. Felmérték a helyzetet – és ennyiben marad az egész. A helyi közösség, ahogy a többi sem, nem rendelkezik anyagiakkal, hogy ilyen jellegű problémákat meg tud-
jon küzdeni. A DTD nem tartja magát illetékesnek, de a városi költségvetésben sem találtak pénzeszközöket ennek a problémának a megoldására... A problémát meg lehetne oldani egy levezető árok kiásásával a csatornahálózatig, mely csak néhány száz méterre húzódik, de a megoldást a természetre bízták, az eljövendő felmelegedésben bízva. Érdekes viszont, hogy pár évvel ezelőtt, mikor a tavaszi áradások sokkal nagyobb gondokat okoztak, a makkhetesi elvezető csatornát megásták, de mára hűlt helye sincs, sem a terepen sem a kataszteri könyvekben?! A gond, legelábbis ezen a térségen sokkal kisebb lenne, ha létezne csatornahálózat, de nincs mert nem létezik egy fő kollektor, amelynek megépítését nemrégiben beharangozták és az illetékesek szerint a kiépítése 15 évig tart majd.
Észak-Bánát területén vízlecsapolás Nagykikinda községben (30 millió dinár) Törökkanizsa községben (20
területeken Vajdaságban a lecsapolás 100 260 840 dinárba kerül majd. Így a termőföldek sürgősségi lecsapolására a tartomány területén ös�szesen 314 260 840 dinárt fordítanak. A gátak sürgősségi kiépítésére, felújítására és megjavítására a vajdasági mezőgazdasági termőföldek használatáról és megmunkálásáról szóló program kereteiből a titkárság 100 millió dinárt különített el. Pillanatnyilag minden használatban lévő munkagépet Észak-Bánátba küldtek, a legnagyobb munkák a Magyarittabé és Magyarcsernye közötti csatornahálózaton vannak, ahol 4 vízgazdasági vállalat hét kaparógéppel dolgozik a csatorna javításán.
Több programot is indítottak
millió dinár) Csóka községben (20 millió dinár) történik majd. A többi vízkárosult
Időközben a tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárság Daniel Petrovićtyal az élén már az előző hónapokban több programot is beindított, hogy ezt a helyzetet mielőbb megoldják. Ebben az évbe már elfogadták a vízgazdálkodási programot melynek értéke 34 milliárd dinárt tesz ki, emellett a mezőgazdasági termőföldek használatáról és megmunkálásáról szóló programból 750 millió dinár lett elkülönítve, amely pénzösszegeket a csatornahálózatok tisztítására és karbantartására fordítanak, főként a vízkárosult térségekben.
ÚJVIDÉK - Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman véleménye szerint Vajdaságban az emberi jogok tiszteletben tartása kielégítő, de a községi, illetve a köztársasági közigazgatási szervek 2010 -es évi munkájával kapcsolatban beérkező panaszok továbbra is aktuálisak. Vukašinović Éva kisebbségügyi ombudsmanhelyettes elmondta, hogy a legtöbb panasz nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát érinti. - A polgárok nem elég tájékozottak e téren és még mindig nem élnek e jogaikkal, de ha próbálkoznak is, problémákba ütköznek, mert az önkormányzatok nem rendelkeznek elég fordítóval a hivatalosan használatban lévő nyelv problémamentes alkalmazásához - mondta Vukašinović Éva. Danica Todorov nemi egyenlőségügyi ombudsmanhelyettes elmondta, a gyakorlatban a nők jogainak érvényesítésére mutatkozik a legnagyobb szükség, mert igen rossz a helyzet e téren. - A nők legtöbbször a szegénységre, a lakhatási problémákra panaszkodnak, a nők helyzete a munkaerőpiacon mind rosszabb és mind inkább válnak versenyképtelenekké a családi elkötelezettségeik miatt - mondta Todorov. Stevan Ambrozić ombudsmanhelyettes hangsúlyozta, hogy a túlzsúfoltsága jelenti a legnagyobb problémát a vajdasági börtönökben, hisz kétszer annyi fegyencet tartanak fogva, mint azt az épületek kapacitása lehetővé tenné. - A vajdasági zárt intézményekben az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálva bejártunk 12 aggok házát. A legnagyobb gondot a bejelentetlen otthonok jelentik, amelyekben nagyobb a lehetősége az öregekkel való manipulációnak valamint a testi bántalmazásuknak - mondta Ambrozić. Hangsúlyozta, a magánotthonokra szükség van, de az állam erősebb felügyelete kell ahhoz, hogy megfékezze a visszaéléseket.
FÓKUSZBAN
12 SZABAD VAJDASÁG
FÓKUSZBAN
Virág Malackó Hajnalka, a VSZL topolyai női fórumának elnöke
A muzslyai VSZL helyi szervezetének női fóruma: Sok munka és emberiesség MUZSLYA - Amellett, hogy aktívan részt vesznek a párt minden egyes akciójában, a VSZL muzslyai helyi bizottság női fórumának tagjai intenzíven küzdenek az egyenjogúságért valamint a nők egyenlő mértékű képviseletéért a politikai életben. Mint mondják, mindebben segítségükre van, hogy teljes mértékű támogatásban részesülnek a párt részéről és emellett még jótékonysági munkával is tudnak foglalkozni. Emiatt a VSZL muzslyai helyi bizottság női fóruma fontos szerepet tölt be a liga aktivitásában. A sűrű program, legyen szó jótékonysági programról vagy kulturális
eseményről jelentős mértékben segíti a helyi bizottság munkáját, nagymértékben hozzájárulnak az együttes eredményekhez. Segítség a cukorbeteg gyermekeknek Gera Veronikával, a liga muzslyai helyi bizottság női fórumának elnökével a múlt évi aktivitásukról valamint az idei évi tervekről beszélgettünk. Veronika egyben a VSZL muzslyai helyi bizottságának alelnöke valamint tagja a muzslyai helyi közösség felügyelő bizottságának is. - Tavaly több akciót is szerveztünk, amelyekkel a bajba jutott embereken szerettünk volna segíteni. Az egyik legnagyobb vállalkozásunk egy humanitárius est megszervezése volt, melynek bevételét a cukorbeteg gyermekek részére fordítottuk. A programban részt vettek óvodás és iskolás gyermekek is. A belépő önkéntes adomány volt, az összegyűjtött pénzből pedig ajándékokat vásároltunk
a beteg gyermekek részére: iskolai felszereléseket, valamit más, számukra fontos dolgokat. Erre a humanitárius akcióra nem csak a tagságunkat hívtuk ös�sze, hanem más egyesületeket, melyekkel együttműködünk – mondja Veronika. Természetesen, azok a gyermekek sem maradtak ajándék nélkül, akik részt vettek a programban, így az est végére mindenkinek mosoly ült az arcán. Értelemszerűen nem ez volt az egyetlen humanitárius akciója a VSZL muzslyai helyi bizottság női fórumának, többek között pénzt gyűjtöttek egy kisfiú szemműtétére is.
Tribünök, előadások, kiállítások A már említett humanitárius akciók mellett a VSZL muzslyai helyi bizottság női fóruma tribünöket és előadásokat is szervez a nők helyzetéről a társadalomban, de más témákra is, így egészségügyi, környezetvédelmi, művelődési témákra is. - Kiállítást szerveztünk olyan fotókkal, amelyek virágoskerteket, szép cserepes virágokat örökítettek meg. Hogy ez az akció mind tömegesebb legyen, verseny jellege is volt – mondja Veronika. A tervekről beszélve Veronika elmondta, hogy sok ötletük van, de nem akart részleteket elárulni, röviden ennyit mondott: - Természetesen folytatjuk a humanitárius akcióinkat, valamit a művelődési programok szervezését. Emellett nagy feladat vár ránk, a következő választási kampány, amelyben a női fórum is ki fogja venni a részét, így szeretnénk hozzájárulni a mind jobb választási eredményekhez.
Az óriási szívű egyedülálló anya TOPOLYA – Egyedülálló anya hat gyerekkel. Ebben a gazdasági válságban ez szinte hihetetlennek tűnhet, de ha mindehhez hozzátesszük, hogy a gyermekek közül csak kettőnek a biológiai anyja, a másik négy, különleges gondoskodást igénylő gyermeknek pedig nevelőanyja, a történet hősi jelleget ölt magára. Virág Malackó Hajnalkáról van szó, a VSZL topolyai női fórumának elnökéről, aki a városközpont közelében lévő kicsiny házában egyedül él gyermekeivel és úgy visel róluk gondot, mintha sajátjai lennének. Adrián, Hajnalka biológiai fia, húsz éves, lánya, Violetta tizenhat. A tizenöt éves Erika három éve került a családba, két évvel ezelőtt érkezett a családba a három testvér Milan (12) Milica (18) és Ljubica (12). Milan és Ljubica ikertestvérek. Erika és Milica sokat segítenek Barátnője javasolta Hajnalkának, hogy befogadja Erikát, mert akkor éppen munkanélküli volt, a nevelőszülőket pedig az állam támogatja.
- Munka nélkül maradtam és sehol sem tudtam elhelyezkedni. így szerettem volna jobb életet biztosítani saját gyermekei számára valamint egy emberies cselekedetet is véghezvinni, hogy segíthessek valakin.
a többi gyermeknek is veszek. Nem teszek különbséget közöttük – mondja ő. Adrián, Hajnalka fia dolgozik és még velük él, míg Violetta Szabadkán jár középiskolába. - Mielőtt befogadtam volna
Jó gyerekek Hajnalkával a munkahelyén, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga topolyai irodájában találkoztunk, ahol nemrég óta titkárnőként dolgozik. Azt mondja, megfelel neki ez a munkahely, mert a gyerekek iskolában vannak míg ő dolgozik. - A gyermekek egy óra körül érnek haza az iskolából, az én munkaidőm pedig három óráig tart. A két idősebb lány megvárja a fiatalabbakat és együtt mennek haza. Jó gyerekek, így nem kell túl sokat aggódnom miattuk, és soha sincsenek sokáig magukra hagyva – mondja Hajnalka. Egyszerűen így alakult – meséli Hajnalka. Még ha szükségből is alakult így, mára már egy új életmóddá alakult át, és egy családként működnek. Szeretettel teli kicsiny ház - Minden gyermek után körülbelül 20 000 dinár jár, de amikor valamire szükségük volt én soha sem spóroltam. Ha a lányom 4 000 dináros csizmát kap, akkor
a többi gyermeket megbeszéltem a fiammal és a lányommal és támogattak engem – meséli Hajnalka, hozzátéve, mindannyian segítik, ahogyan csak tudják, hogy minden a legnagyobb rendben működjön. A beszélgetés közben Milannak nincs nyugodalma, míg Milica és Erika csendben ülnek az ágyon és követik a társalgást. Ljubica is figyel, de nem tágít Hajnalka mellől. „Anyá”-nak hívja.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 13
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga követeli
A traktorokat egyszer bejegyezni, ne évente! ÚJVIDÉK - A Vajdasági Szociáldemokrata Liga kezdeményezni fogja a szerbiai kormánynál, hogy sürgősen vonja vissza az új közlekedési törvénynek azt a határozatát, amely arra kötelezi a földműveseket, hogy évente kelljen bejegyeztetniük a traktorokat és a hozzájuk kapcsolható pótkocsikat, jelentette be Aleksandra Jerkov, a VSZL szóvivője. Az április nyolcadikán tartott sajtótájékoztatója alkalmával elmondta, hogy a földművesek igen rossz helyzetben vannak a vállalkozók valamint a kormány hivatalnokainak bejelentései ellenére is, melyek szerint a mezőgazdaságban
rejlik az egyedüli lehetőségünk arra, hogy Szerbia kilábaljon a válságból. - A szerbiai földművesek sokkal alacsonyabb támogatásban részesülnek mint a régió más országainak földművesei, amely alacsonyabb szintű termelékenységet és rossz munkakörülményeket eredményez. Mind kevesebb és kevesebb a bejegyzett mezőgazdasági földterület, úgy gondoljuk ez a plusz terhelés még jobban nehezítené a helyzetet és még inkább csökkenne a bejelentett mezőgazdasági földterületek száma mondta Jerkov. Aleksandra Jerkov hangsúlyozta, hogy a traktorok
nem számítanak luxuscikknek, sem pedig személyszállító eszköznek, mint a személygépkocsik, hanem munkaeszköznek, ezért a bejegyeztetésüknek sem kellene olyan módon végezni, mint a személygépkocsikét és köbcentiben mérni. - Becslések alapján a földműveseink hozzávetőlegesen 64 000 traktorral rendelkeznek, amelyekkel 242 000 bejegyzett mezőgazda-
Egy évtized távlatából BAJSA - A Vajdasági Szociáldemokrata Liga topolyai szervezete után sorra megalakultak a helyi szervezetek, az első között a
bajsai, mely idén ünnepli tízéves évfordulóját. – 2001 februárjában Bajsát is megérintette a Vajdaságért hazánkért jelszóval fémjelzett szellemiség és a faluban is megalakult a VSZL helyi szervezete. Az alapítók között volt Kiskároly Róbert és neje Dragana, Pero Savić bácsi, aki sajnos időközben elhunyt és felesége Mária, aki még ma is tevékenyen dolgozik az alapszervezetben, továbbá Čamdžija Fihret, Szakál Anna, Sábli Károly és jómagam, aki kilencedikként tagosodott be a helyi szervezetbe – emlé-
kezett vissza a kezdetekre Kalapáti Sándor, a bajsai helyi szervezet elnöke. – A megalakuláskor a fő hangsúly a tömegesítésen volt, ami kezdetben nehézkesen haladt. 2004-től, az első elnökváltás után mind jobban ráébredtek a falubeliek arra, hogy a liga, a vajdasági nép jobb életéért küzd, vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül. Alapszervezetünk jelenleg 87 tagot számlál, a helyi közösség tanácsában három tagunk tevékenykedik - mondta Kalapáti Sándor. – Alapszervezetünk fő cél-
sági földterületet munkálnak meg. Úgy véljük, hogy ez az adó a költségvetésbe nem sok pénzt hoz, viszont a földműveseink részére nagy kiadást jelent, ezért lehetséges és szükséges megszüntetni azt - mondta Jerkov. Hozzátette a VSZL nem szüntetné meg a traktorok kötelező műszaki vizsgálatát, ahogyan az az új törvény előtt is létezett. - Ezért több mint 200 vaj-
dasági településen, beszélgetések során, a földművesek támogatását fogjuk kérni annak érdekében, hogy levegyék a vállunkról ezt a plusz terhet - mondta Jerkov, hozzátéve, hogy a kezdeményezést az aláírásokkal átadják majd a Mezőgazdasági Minisztériumnak, valamint a Belügyminisztériumnak is, amely a traktorok bejegyzésében illetékes.
jai közé a tagság gyarapítása, piaci akciók szervezése, mezőgazdasággal kapcsolatos tribünök rendezése, bálok szervezése tartozik, melyek bevételének egy részéből az óvodásoknak játékszereket veszünk. Munkaakciókat is szervezünk 2006 óta minden év április első szombatján, Tisztítsuk meg Vajdaságot a szeméttől jelszóval. Az első ilyen megmozdulás alkalmával a Bajsát és Topolyát összekötő út menti árkokat tisztítottuk ki, második évben falunk központját rendeztük, harmadik alkalommal
pedig a korábban leégett kultúrotthon romjait takarítottuk el, szépítettük a parkot, fákat ültettünk. A negyedik évben a temetőbe vezető utak rendezésén dolgoztunk. Idén 300 facsemetét ültettünk el a falu nyugati részét a pannóniai úttal összekötő újonnan kiépített út mentén és az úgynevezett lövöldében. Idén 50 helybéli és 25 vendég vett részt az akcióban. – A Liga megalakulásának tízéves évfordulóját április 16-án tartottuk ünnepélyes keretek között bál kíséretében – tudtuk meg Kalapáti Sándortól.
AKCIÓ TUDNIUK KELL! Miért zavarnak a tanuk a vajdasági magyarok pénzének elosztásakor?
14 SZABAD VAJDASÁG
AKCIÓ
Az újvidéki Telep városrészen található Petőfi Sándor Művelődési Egyesület
Nyolcan év után is állandó pénzforrások nélkül
A kommentár szerzője: Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja A Magyar Nemzeti Tanácsi választásoktól valamint megalakulásától hónapok teltek el, a Magyar Liga számára igen fontos volt ez az időszak, mert ez alatt az idő alatt összehasonlíthattuk az ígéreteket és a tetteket, valamint meggyőződhettünk a kimondott szó súlyáról. Ezt szeretném minden olvasóval megosztani. A Magyar Liga hozzáállása a Magyar Nemzeti Tanácsban kifejtett munkához az első pillanattól kezdve az volt, hogy támogatjuk mindazt ami jó minden vajdasági magyar számára, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelvhasználat de különösen az iskoláztatás terén. Emellett rámutatunk mindarra, ami káros e közösségre nézve. Úgyszintén felemeljük a hangunkat, amikor a Magyar Nemzeti Tanácsot valaki más, politikai célokra használja fel. Az iskoláztatás terén vannak a legnagyobb gondok és ezért fontos sürgős intézkedéseket hozni a magyar tagozatok megőrzésének érdekében, valamint rámutatni az anyanyelven való tanulás fontosságára és serkenteni azt. Csakis különös odafigyeléssel lehet hosszútávú eredményt elérni. A Magyar Liga a tevékenysége során is, de a MNT-ben is minden szavazás alkalmával támogatja a felsőoktatási programokat és minden alkalmat megragad, hogy az érettségizőket továbbtanulásra ösztökélje, hisz ösztöndíjprogramok is serkentik ezt. Ez pedig annyit jelent, hogy ősztől minden olyan magyar fiatal, aki felvételt nyer valamely állami egyetemre a költségvetés terhére, ösztöndíjban részesül. Ezt a programot a Magyar Liga minden alkalommal dicséri és népszerűsíti, ezzel is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy minél több magyar gyerek tanuljon tovább, és ami ugyanannyira fontos, hogy itthon, hazai egye-
temeken tegye ezt. Így biztosítanánk a megmaradásunkat és a jobb társadalmi érvényesülést is, valamint megmentenénk a diplomás végzősöket a honosítási hercehurcától is. Ezért csakis az itthoni továbbtanulást támogatja és népszerűsíti a liga. Míg az iskoláztatás terén vannak közös nézetek és célok, addig a pénzelés területéről az MNT vezetése igyekszik mindenkit távol tartani, kizárni, és úgy gondolom, politikát is csinálni ebből. Pedig a Magyar Nemzeti Tanács pénze nem egy párté és nem egy ember kezében kellene, hogy összpontosuljon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amikor a Szekeres László Alapítvány kuratóriumát nevezték ki, amely, mint az elnök is elismerte, a Tanács bankját irányító szervet és majd a fontos pénzügyi döntéseket hozza meg. Habár az elnök igyekezett meggyőzni a tanácstagokat, hogy a 15 tagú kuratórium tükrözi a választási eredményeket, ez mégse felel meg a valóságnak. Amikor a pénzről van szó, nem csak hogy tagok, de még tanúk se kellenek a döntéshozatalhoz. Miért ez a nagy titkolózás, hisz ebbe a nagy számba illene néhány más listán szereplő képviselőit is bevenni. Igaz, ez nem a parlamentarizmus bizonyítéka, amit az elnök több alkalommal hangoztatott és ígért is a trónfoglaló beszédében, de bizonyíték, hogy ha pénzről van szó, akkor csakis egy párt kezében összpontosuljon, és ha lehet, tanúk se legyenek döntéshozatalkor. Mindezek után a Magyar Liga vezetése csakis azt üzenheti a Tanácsnak: Uraim, a pénz amiről döntenek, a vajdasági magyarság pénze, és a döntéseknek nyíltnak és átláthatónak kell lennie és mindenki számára hozzáférhetőnek. Ezért is kell az alapítványok munkáját megismertetni a vajdasági magyarsággal.
Az egyik legrégibb vajdasági művelődési egyesület alig tudja fenntartani magát, a tagsági pénzből csak nehezen tudja fedezni a kommunális költségeket... ÚJVIDÉK - Az újvidéki telep városrészen már évtizedek óta többségben magyar nemzetiségű lakosok élnek. Itt található a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület is, amely már évtizedek óta az újvidéki magyarok kedvelt találkozóhelye. - Változnak az idők, mára már a számítógépek az élet minden területén átvették az uralmat. Ez a tény mindinkább kihat a fiatal újvidékiekre is, így mind nehezebb őket becsalogatni hozzánk - mondják a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. A dél-bácskai magyarok fő művelődési egyesülete 150 aktív tagot számlál (azok számítanak aktív tagnak, akik befizették a 2010-es valamint a 2011-es évre a tagsági díjat.) Passzív tagokkal kicsit többen vannak, de még így is kevés ez a szám, ha azt nézzünk, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Újvidéken tizenegy-
ezer magyar él.
az egyesületnek.
Tömegek a bulikon
Állandó pénzforrások nélkül
A művelődési egyesületnek több szekciója is van, amiből az irodalmi szakkör a legkedveltebb, legalább is a fiatalokat körében. Ennek a szekciónak több mint húsz tagja van. A művelődési egyesületben megtudtuk, ez a szám több mint tízszeresére növekszik, amikor bulik vannak. Ilyenkor akár háromszáznál is több fiatal összejön, nem csak Újvidékről, hanem a környező településekről is. Az énekkar mellett van még képzőművészeti-, táncés kézimunka szakkör, az egyesület különböző szakmai továbbképzést és kurzust is szervez. Mind a szakkörök munkájában mind a szemináriumokon, kurzusokon részt vesznek a budiszavai, pirosi, temerini magyarok is, akik közül néhányan hivatalosan is tagjai
Ez a művelődési egyesület az egyik legrégebbi ilyen jellegű intézmény Vajdaságban. Idén ünnepli a megalapításának nyolcvanadik évfordulóját. Ennek ellenére, még ma sem rendelkezik állandó pénzforrással. A tagsági pénzből még a kommunális költségeket sem tudják fedezni. A tevékenységeket különféle pályázati pénzekből tudják megszervezni, amely csak a szakkörök működésére és a szakmai továbbképzések, kurzusok megtartására fordítható. Így, nyolcvan év után is kérdéses ennek a létfontosságú intézménynek a megmaradása, amely nem csak a magyar művelődési életben tölt be fontos szerepet, de az újvidéki magyarság megmaradásának is fontos része.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 15
Az MNT kampányba kezd a magyar nyelvű beiskolázás érdekében
Csomagok az elősösöknek
KALAPÁTI NOVÁK ANGÉLA A MNT határozata nem befolyás olja szándékomat, hogy gyermekemet anyanyelvén, vagyis magyar nyelven iskoláztassam. Szerintem, ha nem tudnak felajánlani komolyabb anyagi támogatást, akkor ne szúrják ki a szemünket ilyen szimbolikus összeggel.
Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja a Szabad Vajdaságnak hangsúlyozza, a magyar nyelvű óvoda fontos előfeltétele annak, hogy legyenek magyar nyelvű elsős diákok, akik tanulmányaikat anyanyelvükön folytatják SZABADKA/ÚJVIDÉK Azok a magyar tagozatos elsősök, akik szeptembertől kezdik meg az általános iskolai tanulmányaikat 40 eurónak megfelelő értékű csomagot kapnak, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács saját erőforrásából biztosít számukra. A csomag tanszerekből, taneszközökből vagy testnevelési, zeneművészeti vagy képzőművészeti órákhoz szükséges felszerelésből áll, de szó lehet az ingyenes uzsonnáról is, ameddig ebből a diákonkénti 40 euróból futja – jelentette be Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottság elnöke a Magyar Szó napilapnak. Ki lett hangsúlyozva, ez csak az egyik ösztönzési módja annak, hogy minél több gyermek tanuljon magyar nyelven. Emellett és ennek érdekében a leendő kis elsősök szülei körében, valamint azoknak a tanulóknak a szülei körében, akik tanulmányaikat magyar nyelven végzik a Magyar Nem-
zeti Tanács a napokban megkezdi kampányát és szórólapokon hívják fel a szülők figyelmét más előnyökre is. A Magyar Szó napilap közlése szerint a magyar közoktatásban részt vevők iskoláztatását segíti még a magyarországi oktatás-nevelési támogatás is, amelyre a mostani, április végi pályázati kiírástól már nem csak a magyar nyelvű tanintézmények diákjait segíti, hanem az óvodások is jogosultak lesznek arra. Magyarul tanulni az óvodától kezdve Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja a Szabad Vajdaságnak elmondta, igen fontosnak tartja hogy a gyerekeket magyar nyelvű óvodába írassák a szüleik, mert ott sajátítják el az alapokat az anyanyelven való továbbtanuláshoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű óvoda fontos előfeltétele annak, hogy legyenek magyar nyelvű elsős diá-
kok, akik tanulmányaikat anyanyelvükön folytatják. Emlékeztetőül, a Szabad Vajdaság újságírói a közelmúltban utánajártak, mekkora az érdeklődés a szülök felől az északbácskai körzeten kívül eső városokban és községekben, hogy gyermekeiket olyan óvodákba írassák, ahol a foglalkozások az anyanyelvükön, vagyis magyar nyelven folynak. A nagyobb városokkal ellentétben, főleg ami Nagybecskereket illeti, a kisebb településeken nagy az érdeklődés. Újvidéken a Radosno Detinjstvo iskoláskor előtti intézményben hat olyan óvoda is működik, ahol az oktatási és nevelési program magyar nyelven folyik. Természetesen a legnépesebb tagozat a Dunavirág óvodában van, a telepen, ahol tömegesebben élnek a magyar nemzetiségűek. Újvidékkel ellentétben Temerin községben, ahol a magyarok a lakosság 30 százalékát képezik, helyhiány
KÖRKÉRDÉS
van a magyar nyelvű tagozatokon. Csendes asszimiláció Nagybecskereken a helyzet a fentiektől sokkal rosszabb. Egyetlen magyar nyelvű tagozat van. Bogyó Ildikó óvónő lapunknak elmondta, hogy ezért kizárólag a szülők hibáztathatók. - A magyar nemzetiségű szülők számára nem fontos, hogy gyermekük anyanyelvén folytassa tanulmányait. Ezért Nagybecskereken egy lassú folyamatú, csendes asszimiláció folyik - mondta. A nagybecskerekitől kicsit jobbnak mondható a helyzet Lukácsfalván, ahol a lakosság számát nézve kicsivel nagyobb azoknak a gyermekeknek a száma, akik anyanyelvükön járnak óvodába, de ettől sokkal jobbak a körülmények Muzslyán. Ezen a településen már a bölcsödébe is magyar nyelvű csoportba íratják a szülők a gyermekeiket.
GRNJA CSILLA, Temerin Mi már korábban elhatároztuk, hogy a gyermekünket anyanyelvén iskoláztatjuk. Ha e miatt kapunk még 40 eurót is, az csak jól jön. VARGA RITA, Temerin Szerintem ez egy szép gesztus az MNT részéről, mert minden támogatás jól jön. Egészen biztos, hogy e határozat miatt gyermekünket magyar osztályba íratjuk.
RÖVIDEN Ugyanaz a vezetőség HERTELENDYFALVA – A most tartott VSZL hertelendyfalvi helyi bizottsági választásokon a helyi bizottság elnökévé újra Nagy Attilát választották meg, alelnöknek pedig Holok Vlatkót. A VSZL pancsovai városi bizottságának a tanácsa újra megszavazta az eddigi városi bizottság vezetőségét. Városi szinten tart a „Teljes fizetést a kismamáknak” elnevezésű akció, valamint intenzíven gyűjtik az aláírásokat azon határozat ellen, mely szerint a traktorokat évente be kell jegyezni.
16 SZABAD VAJDASÁG
www.lsv.org.rs
A VSZL figyelmeztette a topolyai vezetőséget, hogy a kommunális számlák mind nagyobb terhet rónak a polgárokra
Gátat vetünk a kommunális zsebmetszésnek Topolyán! A kommunális számlák növelésével nem feltétlenül növekszik a szolgáltatás minősége. Ellenkezőleg! Magas kommunális illetékek
A vélemény szerzője: Palagyi Gábor, a VSZL Topolyai Balogház helyi szervezet elnöke TOPOLYA – A topolyai polgárok már megszokták, hogy ismerős, ismeretlen a zsebükbe nyúlkál, sűrűn még akkor is, mikor semmi alapja sincs, hogy adóssággal terheljék őket. A topolyai község költségvetése bánja azok tehetetlenségének adóját, akik már 11 éve vezetik a helyi közösséget a Magyar Koalíció nevében. Mind kevesebb a költségvetési pénz, az étvágyuk viszont óriási azoknak, akik a pénzeszközökkel rendelkeznek: nagy fizetések, hivatali járművek, kötelező „harmadik félidős” focimeccsek... Nem tudtak jobbat kitalálni, minthogy még mélyebbre nyúljanak azoknak a zsebébe, akiknek olyan életfeltételeket kellene biztosítaniuk, amilyent a mai idők diktálnak.
2011. március 10-én a topolyai képviselő testület ülésén döntés született a helyi kommunális illetékekről, amellyel képtelenné tették a községben posta, egészségügyi intézmény, gazdasági egyesület megnyitását, mert csak a cégér kihelyezésének illetéke 12 000 dinártól 80 000 dinárig terjed. A helyi közösség által megszabott illetékek magasságát még Belgrád is megirigyelhetné. Nincs olyan dolog, amelyre ne kellene illetéket fizetni, legtöbbször felfoghatatlan összegeket. A kommunális szolgáltatások mind minőségtelenebbek A topolyai helyi község tanácsa 2011. február elsején zárt ajtók mögött hozta meg a határozatát, mely szerint elfogadja a topolyai „Komgrad” közvállalat kommunális szolgáltatásainak árait, de a döntésünk híre hamar elterjedt. Már a februári számlák meglepően magasak voltak a polgárok számára, a vállalkozók-
Megújult erővel KISHEGYES - Ismét működik a VSZL kishegyesi szervezete. Máté Péter, a községi bizottság tagja, aki már tíz éve tagja a pártnak, elmondta, kisebb-nagyobb megszakítások után az év elején újjáalakultak a helyi szervezetek és a községi szervezet is, melynek ő az elnöke. – Célunk, hogy jól szerepeljünk a következő választásokon, hogy beleszólásunk legyen a falu életébe. A polgárok már belefáradtak a politikai hadakozásba és egyre inkább meggyőződésük, hogy a liga az ő érdekeiket képviseli. Jó csapat állt össze, sokat köszönhetünk topolyai kollégáinknak is, Vékony Károlynak, Keresteš Dejannak és Radovan Radova-
nak kiállított számlák pedig több mint duplájára növekedtek. Ha a szolgáltatások árának emelésével megnövekedett volna a szolgáltatások minősége is, könnyebben elviselnék a polgárok. Ellenkezőleg: a kommunális vállalat szolgáltatásai mind rosszabbak. Kénytelenek vagyunk olyan csapvizet inni, melynek minőségi vizsgálatát rejtegetik előlünk, egyetlen helység vagyunk, amely a vízvezeték-hálózatának valamint a csatornarendszerének kiépítését önerőből pénzeli. Csak így lehetséges azok mellett az árak mellett, amelyek sokkal magasabbak a reális értéktől, valamint a szükséges dokumentációk hiányában. Új autó az igazgatónak A választ arra, hogy a számlákon miért szerepelnek olyan kitalált tételek is, melyek eddig nem szerepeltek (mérőhely használati díja, a vízgazdálkodási létesítmények használati díja, a szeméttelep rendezési díja...) egyesek abban látják, hogy a közvállalat pénzeszközeit a vállalat
igazgatói a falujuk „fejlesztési bankjaként” kezelik. Néhányan azt állítják, hogy mindez azért történt meg, mert az igazgatónak, aki néha látogatást tesz a vállalatban, új autóra volt szüksége, hogy kötelezettségeit minél gyorsabban és biztonságosabban el tudja intézni. Mások azt mondják, hogy készülnek a vállalat privatizációjára, és jó startot kell biztosítani azoknak, akik majd jönnek, hogy megmentsék és előmozdítsák a kommunális szolgáltatásokat Topolyán. Az bizonyos, hogy ebben a vállalatban nem viccelnek, hiszen képesek megszervezni „ünnepélyes keretek közötti temetést” mindössze 4.137,99 dinárért. Véget vetni a polgárok indokolatlan megterhelésének Csak a
Vajdasági Szociál-
demokrata Liga szavazott a topolyai községi képviselő testület ülésén a polgárok újonnan bevezetett felesleges és indokolatlan megadóztatása ellen. Most lehetőségünk van arra, hogy figyelmeztessük a polgárainkat, hogy kirabolnak minket. Az elkövetkező választások alkalmával a polgárok támogatásával, nem csak a „kommunális” zsebmetszést, hanem minden más rablási módot kivizsgálunk. Ami számunkra a legfontosabb, hogy minél alacsonyabban legyenek megszabva a polgárokra kiszabott költségek, a pénzeszközök felhasználása átlátható legyen és minden dinár a lehető legjobban ki legyen használva. A topolyai helyi közösségben véget vetünk a „zsebmetszésnek” a következő választások után, ezt garantálja a Vajdasági Szociáldemokrata Liga.
Jótékonysági rendezvények, törődés az idősekkel novićnak. A helyi szervezetnek januártól 21 új tagja van, míg a községinek több mint 120. – A nagymértékű munkanélküliség, elöregedés mellett sok más megoldatlan gond van, kezdve az utcák aszfaltozásától a vízhálózat felújításáig, orvosi ellátásig. Feketicsen nemrégiben petíciót írtak alá a polgárok, mert nincs egész napos orvosi ügyelet, Kishegyesen is csak két választható orvosunk van, ami a közel öt és félezer lakosra kevés. Lovćenacon sem jobb a helyzet – mondta beszélgetőtársunk, hozzátette, a topolyai párttársaikkal közösen azon fáradoznak, hogy irodahelyiséget kapjanak.
POBEDA - Röviden így lehetne összefoglalni a VSZL pobedai helyi szervezet tevékenységének céljait, melyekről Haska Lajossal, a helyi szervezet elnökével, illetve a topolyai községi szervezet alelnökével beszélgettünk. – Helyi jövőre lesz tíz éves.
Megalakulásunkkor 11 tagot számláltunk, ma 56-ot, azzal, hogy a szomszédos Kavillóban is megalakult az alapszervezet. A polgárok mind jobban rádöbbennek, hogy ígéretekkel nem sokra mennek és mind inkább magukénak tartják a liga elveit, cél-
kitűzéseit. Jól működik a női fórum is, mely rendszeresen megszervezi a Vajdaság legszebb virágszála elnevezésű bált, melynek bevételét jótékonysági célokra fordítja. Mivel a háromszáz egynéhány lakosú falu a legtávolabb esik a község központjától, elöregedett településről van szó, törekszünk a lakosság életszínvonalának javítására, valamit az idősek üdültetésére. –Legnagyobb gondunk a vízellátás és az ivóvíz minősége, aminek javítása a helyi közösség feladata volna, de vezetői nem a polgárok érdekeit, inkább politikai érdekeket képviselnek.
