MARGÓCSY JÓZSEF
G E D U L Y H E N R I K NYÍREGYHÁZI ÉVTIZEDEI PÁLYAKÉPVÁZLAT
A c í m b e n szereplő Geduly Henrik kiválóan képzett teológus, nagysikerű szó nok, prédikátor, tekintélyes evangélikus egyházi méltóság. Életének túlnyomó részét, 46 esztendőt, Nyíregyházán töltötte: kezdő fiatalságától haláláig. Ez idő alatt az éppen az ő korában urbanizálódó-polgárosodó város társadalmának, közéletének egyszerre ernyedetlen szereplője, példamutató fejlesztője - és sike res krónikása a millennium esztendejében. Pályaképének vizsgálatakor gazdag tapasztalatok szerezhetők róla mind egyházi tevékenységét, mind pedig közéleti munkásságát, szerepléseit illetően. Viszont a kettős szempontú figyelemmel kísérés és bemutatás nem fér bele egy ilyen előadás, dolgozat szűk kereteibe. A z áthidaló megoldás kézenfekvő, h i szen nem lévén egyháztörténész, sem teológus, aki szakértőként ismertethetné Geduly szakmai felkészültségét, egyházpolitikai, lelkészi-püspöki tevékenysé gének mélységét, hasznosságát. Ezért itt, most elsősorban életének, m u n k á s s á gának azokat a mozzanatait, eredményeit igyekszem csokorba szedni, amelyek az ő életművében éppenséggel Nyíregyháza társadalmának, polgárosodó kultu rális életének javát szolgálták.
* ** 1. Geduly Henrik Bécsben született 1866. október 24-én, ahol édesapja az Erdődy grófok központi j ó s z á g k o r m á n y z ó s á g á n a k helyettes vezetője. Édesanyja Lóderer Anna, nem sokkal Henrik születése után özvegyen maradt. A család apai és anyai ágán a reformációig visszavezethetően igen sok a lelkész, ótesta mentumi elnevezést használva, ilyenek az ún. ároni családok. A fiatal gyermek nevelésében segítséget nyújtó rokonok és pályatársak ha zai, felvidéki iskolákba küldik a kis árvát. Losoncon állami elemi iskolába jár, ugyanott végzi a g i m n á z i u m I—II. osztályát, s csak ezután kerül egyházi intézet be: a Selmecbányái líceumban érettségizik, majd a pozsonyi teológia-akadé1
1
Geduly életrajzát, életpályáját illetően lásd Zsedényi Béla: D.Geduly Henrik. In: A Tiszai Evan gélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának Arcképcsarnoka. I . 4. sz. Miskolc, 1937. (a továbbiakban Zsedényi, 1937.); Ambrózy Géza: Geduly Henrik várostörténész. In: Szellemi elődeink. Szerk. Bánszki István. A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság kiad ványa. Társasági Füzetek 3. Nyíregyháza, 1989. 25-31.; A lelkész családtagokra Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon 3. Bp., 1977. (a továbbiakban Zoványi, 1977.); illetve Magyar írók élete és munkái. Szerk. Gulyás Pál. Új sorozat X. Bp., 1992. 379-
589.
m i á n a k a diákja. A tudományos körökben és az evangélikus egyházi közéletben egyaránt híressé vált Schneller István (1847-1939) és Masznyik Endre (18571927) vannak rá a legnagyobb hatással, szorgalma, élénk érdeklődése, j ó vizs gaeredményei teológus társainak figyelmét is felkeltették: már I I I . éves korában őt választják a Theológnsok Olvasókörének elnökévé, egyszersmind a Gondolat c. teológiai-filozófiai folyóiratnak is szerkesztője. Masznyik Endre biztatására jelent meg első szakmai tanulmánya Luther és Z w i n g l i christologiai álláspont j á n a k összehasonlításáról nyomtatásban is. Ekkor m á r I V . éves hallgató. 1888-ban végzett és sorsát a zólyomi parókus lelkész, Thébusz János (1837— 1896) veszi kezébe; meghívja egyházközösségébe hitoktató lelkésznek. A nem rég m é g szabad királyi joggal rendelkező 5 000 lakosú, 53 % - á b a n magyar, 30 % - á b a n evangélikus városnak nincs lutheránus középiskolája: a nagyszámú diákság egyházi jellegű gondozása a feladata. Hamarosan a kis város egész la kossága hasznát veszi az odakerült fiatalembernek. Egyik szerkesztője a Zó lyomvármegyei Hírlapnak, ami azért is figyelemreméltó, hiszen Z ó l y o m város csak járási székhely, a megye központja Besztercebánya. Ez csak a kezdete a közéleti szerepvállalásnak: titkára lesz a helyi közművelődési egyesületnek, részt vesz a város által támogatott archeológiai gyűjtemény kiállítási összeállí tásában, rendezésében. Két és félévig dolgozik így itt: felfigyel arra a kiírt pá lyázatra, amely a nyíregyházi evangélikusok n e m r é g érettségiztetési jogot nyert, immár főgimnáziumukhoz hitoktató lelkészt keresnek, akinek egyébként segédlelkészi feladatai is lesznek az egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezetében. Nem sokkal 23. születésnapja után, 1890 végén bemutatkozásra hívják meg Gedulyt: ez magyar és tót nyelvű próbaszolgálatos istentiszteleteket jelent. A választás kedvező eredményeként 1891 februárjában jött N y í r e g y h á z á r a . Új körülmények közé került. J ó m ó d ú nagyvárosi családi környezet után urbanizált-polgárosult felvidékiek között diákoskodott, túlnyomórészt tót lelkészi szolgálata folytán vegyes nyelvű közéleti funkciókat is vállalt első munkahe lyén. Most soha nem látott helyzet vár rá: 27 ezer lakosú alföldi város, felében evangélikusok, akiknek kisebb része városlakó és magyar anyanyelvű, nagyob bik fele tanyán élő tótajkú földművelő. Vagyis vegyes paraszt-polgár társada lom vár rá. Megyeszékhelyre érkezett: vasúti-közúti csomópont, törvényszék kel, járásbírósággal, pénzintézetekkel, több újsággal; a g i m n á z i u m b a n kiváló 2
3
2
3
Végül a két legkedvezőbb benyomást keltő jelentkező között a szavazás döntött 48:30 arányban - a másik jelölt Paulik János volt.; A népes nyíregyházi egyházközségnek ebben az időben két nagytekintélyű, esperességet, főesperességet is viselt parókus lelkésze volt. Bartholomaidesz János 1861-ben került ide (1814-1900), és Farbaky József (1838-1896), aki 1873 óta szolgált itt. Az utóbbinak halála után Geduly az utóda, az 1900-ban meghalt másik lelkész helyére majd Paulik János kerül. Ez a két fiatal lelkész 1866-ban született, s mindketten évtizedeken át parókus kollégák 1937. ill. 1939. évi halálukig Nyíregyházán. A nyíregyházi ev. egyház halotti anyakönyveinek 1891. évi kötetében a 41/1891. február 25-i temetési bejegyzés szélső rovatában olvasható: ,¿4 temetést végezte Geduly Henrik. Ez a Zólyomból ideérkezett s. lelkész működésének kezdete."
tanári karral - viszont nincs m é g olyan közművelődési egyesülete, mint az ö t ö d e k k o r a Zólyomnak, van kaszinó egyesülete és Polgári Olvasó Egyesülete. S u m m a - s u m m á r u m : van itt tér és hely annak számára, akinek helyén a szíve, vannak tapasztalatai, születhetnek tervei. Jól érezheti magát, bár arra aligha gondolhatott, hogy élete végéig itt él, dolgozik majd eredményekkel, sikerekkel. Nem panaszkodhatott a fogadtatásra: alighogy megérkezett fontos megbízást kapott: az 1791:26. törvénycikk, az úgynevezett türelmi rendelet kiadásának 100. évfordulója alkalmából a frissen érkezett Gedulyt bízták meg az április 26i ünnepi beszéd megtartásával. M i n t kiderült: közmegelégedésre szerepelt. A következő év februárjában ezt már írásban is olvashatjuk: A felügyelő javaslatá ra „mivel Geduly Henrik helybeli segédlelkész, az eltöltött próbaév alatt úgy ki tűnő szakképzettsége, mint lelkészhez illő magaviselete által fellebbvalói és az egyháztagok közbecsülését és tiszteletét kiérdemelte, állandósítását és rendes hivánnyal leendő ellátását az egyháztanács az egyházi közgyűlés elé ajánlólag és pártolólag előterjeszti". Ezek után a közgyűlés, j e g y z ő k ö n y v é n e k 2. sz. hatá rozata szerint, ténylegesen így döntött. 4
2. A h o g y kezdettől elnyerte Geduly idős lelkésztársai-elöljárói m e g e l é g e d é sét, a próbaév után elismerésüknek j e g y z ő k ö n y v i megerősítését is olvashattuk, a városban is egyre szélesebb körben válik ismertté, népszerűvé. Elsősorban a gimnáziumi diákok szülei körében vehető ez észre. Érthető, hiszen a diákok ré vén legalább 2-300 - főleg polgári - család ismerte meg nevét. A református diákoknak nem volt külön vallástanáruk: a protestáns diákok együttes hitoktatá sa Geduly feladata mind a nyolc osztályban. Iskolai hitoktató hiányában a protestáns diákok vallásóráit az iskola tanári kara látta el a forgalomban levő szöveggyűjtemények, tankönyvek alapján. E g y i k ü k n e k volt lelkészi oklevele, kettő hallgatott az egyetemen teológiát, a többieknek ilyen előtanulmányai nem voltak: történészek, klasszikus filológu sok. Geduly már érkezésekor észrevette, az 1891/91. tanévben, hogy neki új utakon kell járnia. Főleg a felső osztályokban, ahol már nem pusztán bibliai tör ténetek, hanem az egyháztörténet, a hit értelmezése a megbeszélendő, elfoga dandó, elismerendő. Ezért nem a tankönyv anyagát kell bevágatni, számonkérni, hanem az életkorhoz illő előadások megbeszélésére, nyíltabb dialógusokra van szükség és lehetőség. A z iskolai Értesítőből tudjuk, hogy Geduly előadásait „sa j á t j e g y z e t e i n y o m á n " kezdte tartani, később már az előadó „Szentírás ismerete" c. tankönyvének eddig megjelent I—II. füzete nyomán vezeti. Vagyis megmoz gatta diákjait, valamilyen kérdve-kifejtő módszerrel dolgozott. így kedveltette meg diákjaival az elvontabb „tananyagot" s lett népszerű. Jóval később, majd
4
Az evangélikus egyház jegyzőkönyv-kötetének 744. oldalán az egyháztanács 1892. február 7-i 4. sz. határozata, majd a 752. oldalon az egyházi közgyűlés 1892. április 10-i 2. sz. határozata olvasható.; A hivány - a meghívott, alkalmazott lelkész (tanító) díj levele, alkalmazási szerző dése kellő részletességgel; latinul: vocator.
1936-ban, amikor az iskola egyesületbe tömörítette öregdiákjait: együtt is fel idézve a régi időket, Geduly visszaemlékezik kezdő lépéseire. Második szolgálati évének vége felé válik közismertté, hogy Túrócszentmártonban szívesen látnák Gedulyt saját parókus lelkészüknek. Ennek hírére itt, egy presbiteri ülésen javasolják, hogy Geduly segédlelkészi javadalmazását j e lentősen emeljék fel, „hogy a közkedveltségnek örvendő jeles fiatal pap rábírha tó legyen és itt maradjon?' A javaslatból kedvező határozat született s Geduly itt is maradt - haláláig. A közéleti népszerűségét jelezheti, hogy javaslatára a Kaszinó és a Polgári Olvasó Egylet hajlandó tagjaival Összefogva 1893-ban kuglizó társaság alakult, s „azóta minden nyáron a Pacsirta vendéglő árnyas helyiségeiben élnek is a kellemes testgyakorlatnak. A társaság elnöke Geduly. " A z atléta termetű fiatal ember a házi versenyeknek is sikeres résztvevője, s a Nyírvidék folyamatosan figyelemmel kíséri a kuglizok vetélkedéseit. A versenyeken Geduly többnyire első helyezett, olykor második vagy harmadik a rangsorban - 1896-ig. Parókussá választása után, házas emberként m á r nem folytatta juventus ventus korának szórakozásait. 5
6
7
Széchenyi halálának évfordulóján a Kereskedő Ifjak Egylete évtizedek óta emlékező ülést tart. 1894-ben Gedulyt hívják meg a méltatásra. Előadásának címe „Széchenyi hatása a magyar közéletre. " Nyíregyházán 1894 februárjától áll már és működik a kőszínház. A fenntartó részvénytársaság és a vegyes színvonalú, itt fellépő társulatok azonban nem ér nek el közönségsikert, a lanyha érdeklődés miatt egyre növekednek anyagi gondjaik. Ennek okát főleg abban látják, hogy az eredetileg Abbázia-környéki nyári színház terveit használták az építők, és a város képviselőtestülete sem ad támogatást, jóllehet m á s városokban ezt egészen természetesnek látják. Ezért szervezkedik egy Színházpártoló Egyesület, s az Előkészítő Bizottságnak Geduly a j e g y z ő j e . A bizottság szeretné elérni a városi hatóság áldozatkészsé8
5
6
7
8
„Mint az intézet egykori öt és fél éven át működött vallástanárának, bőségesen nyílt alkalmam a gimnázium belső életének, szellemi irányának, hogy úgy mondjam lelki alkatának a megfigyelé sére, sőt befolyásolására is. Növendékeimnek nagyrészét, a protestánsokat együtt részesítettem a vallás oktatásában, így személyesen ismertem... Közülük számosan ma is mint egyházi és vi lági közélet buzgó munkásai részesülnek méltó megbecsülésben. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy ebben része van az egykori Alma Materüket átlengő józan, egészséges, pozitív evangéliu mi korszellemnek, és annak a céltudatos, komoly szellemű valláserkölcsi nevelésnek, amelyben részesültek. Nyíltan megvallom, hogy a vallásoktatás munkáját ellátnom mindig nagy örömöm re szolgált." A Nyíregyházi Öregdiákok Emlékkönyve. Nyíregyháza, 1936. 2-3. A folytatásról Nyírvidék 1893. május 7. Lásd Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. 220. Sport-élet c. feje zetben. Az említett Pacsirta vendéglőnek régi épülete ma is áll a színház mellett, a Bessenyei tér/Bethlen Gábor utca sarkán. Később hosszú évtizedeken át a város tűzoltó laktanyája, az utóbbi évtizedekben rendőrség. Nyíregyházi Hírlap, 1894. április 12.
gének folyamatosságát. A beadvány eredeti p é l d á n y a megmaradt Geduly retori kus fogalmazásában, kézírásával. 9
3. Ez az ünneplésekkel teli 1896. évi millenniumi esztendő a 30 éves Geduly pályájának nevezetes éve. A jubileumi előkészületek legelején, a városi képvi selőtestületben, meghívott résztvevőként bejelenti: vállalja egy olyan szemléle tű, az 1896-beli Nyíregyházáról szóló könyv írását, amelyik a város jelenkori életét, társadalmi, adminisztrációs hálózatát mutatja be. Ehhez mindjárt erkölcsi és anyagi támogatást ígér a város, mire ő hamarosan előfizetési felhívást és alá írás-gyűjtő íveket bocsát k i . 1 0
Geduly megfelelt ígéretének. M i v e l azonban a kutatás, az adatgyűjtés több közölnivalót eredményezett, mint tervezték, így terjedelmesebb kézirat kerül a nyomdába, és ez a megjelenés késéséhez vezet." A millenniumi év közepén, július 27-i dátum kerül a kész könyv utolsó olda lára, a zárszó utolsó mondata alá. Összefoglalásul világosan tisztázza, hogy a címnek megfelelően járt el: nem monografikus várostörténetet állított össze. „ Művemben igyekeztem az ezredik évet élő Nyíregyházát a m aga valósá gában bemutatni s ezzel emelni maradandó millenáris emléket nagyra hiva tott városunknak. " A kötet ismertető cikkei, táblázatai, a bemutatott személyek életrajzai a mai olvasónak is kellő alapot, mércét nyújtanak, mutatván: honnan indult ez a város a huszadik századba lépve, s lemérhető, hogy ehhez képest m i ként és mennyiben fejlődhetett. „Hogy e szándékomat annyira, amennyire sikeRészlet. „Tekintetes Városi Tanács! ... tekintettel a színészet jelen mostoha sorsára, tekintettel arra, hogy a színészet dicstelen bukása sem a hazafiság, sem a magyar kultúra, sem nyíregyhá za városának e téren eddig nem bírt jóhírneve érdekében meg nem engedhető... méltányolva Nyíregyháza városának mindenha tanúsított hazafias áldozatkészségét s a közművelődés oltá raira már eddig is letett számos áldozatát, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nyíregyháza Város Tekintetes Tanácsához, hogy az elárvult színügyet a végleges bukástól további segélyöszszeggel megmenteni méltóztassék, és az összeg rendelkezésre bocsátásának ügyét városunk ha zafias gondolkodó és nemesen áldozni tudó képviselete elé pártolólag előterjeszteni kegyesked jék. Nyíregyházán, 1896. január hó 3-án. Geduly Henrik, az előkészítő bizottság jegyzője"; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML) V. B. 186. 1896. 4. pali. (394. d.); A beadvány csak pillanatnyi sikerrel járt. Folyamatos támogatást a megalakult Egyesület sem tudott elérni. Hamarosan csődbe került a színház r.t. és az épületet 1899-ben, ár verésen vásárolta meg a város. A Nyírvidék 1896. január 15-i száma ismerteti Geduly bejelentését: a város jelen állapotának bemutatására vállalkozik az ünnepségek idejére, f. év májusra történő megjelenéssel. Ha 350400 előfizető jelentkezik, kb. 3 frt előfizetési díjjal, vállalja a megjelentetés kockázatát. (Né hány megjelent életrajz állításával szemben G. nem segédlelkészként, hanem majd parókusként 1897-től lesz képviselőtestületi tag, virilis névsor szerint, egyházközségi elődjének, Farbaky Józsefnek ezen a téren is utódjaként.) " Végül is 1896. július 27-én zárhatja le a 19. ívet és a Nyírvidék augusztus 9-i számában már a kész kötet megjelenéséről tudósít az újság. Augusztus 16-án már kéthasábos recenziót közöl Prok Gyula (1870-1923), a közismert ügyvéd tollából. A kedvező hangú ismertető sorok után Prok csudálkozva jegyzi meg: tapasztalatai szerint a város közönsége nem mutat kellő érdeklő dést a nagyszerű ismertető adattár és kiváló forrás iránt.
9
10
rült megvalósítanom, abban Nyíregyháza várossal élen az erőmet már-már meghaladott vállalkozásomban az összes hatóságok, testületek és egyes intéz mények vezetői lekötelező szívélyességgel támogattak. Fogadják érte őszinte há lám kifejezését. " Tartogat azonban m é g érdekességeket ez a jeles esztendő. Csak úgy röviden: július végén meghalt Farbaky József, a köztiszteletben állt parókus, s ezt k ö v e tően az egyházi közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választja meg helyére az ed dig segédlelkész-vallástanár Gedulyt. í g y m á r lehetővé válik, hogy augusztus 9én megtarthassa eljegyzését a máramarosi Kovássy Erzsébettel. Augusztus 30án a hegyaljai egyházmegyének miskolci közgyűlésén emlékeznek meg a volt esperes Farbaky Józsefről. Az erről szóló híradások felhívják a figyelmet arra, hogy a nagyhatású búcsúztató beszédet m o n d ó Geduly mekkora „ s z a k m a i " si kert ért el, pedig a legfiatalabb parókus az egyházmegyében, máris nagyobbra hivatottságának jelét adta... Október 27-én sor kerül a fiatalok esküvőjére. A l i g egy hónappal később már hosszabb beszámoló olvasható a nyíregyházi új „ r e n d e s " lelkész (parókus) beiktatásáról. Ezt Turóczy Pál egyházmegyei alesperes v é g e z t e . n
13
14
A z ö r ö m ö k mellé ü r ö m is jutott. Egy karácsony előtti nyilatkozata szerint szinte nagyobb keserűség az osztályrésze millenniumi könyvével, mint öröme. Sajnálattal kell tudomásul vennie, hogy vállalkozása anyagi veszteséggel járt. A tisztelt megrendelők vagy nem veszik át a megrendelt kötetet, vagy ha át is ve szik, nem fizetik ki a vállalt előfizetési díjat. Ezért kénytelen január elsejétől b i -
12
13
14
Név szerint is felsorolja azokat a főgimnáziumi kollégáit, a speciális témákban nagymértékű segítséget adó szakértőket, akik saját körükből a legtöbb információval, kvázi önálló dolgozat formában siettek segítségére. így Simitska (Simicska) Endre (1864-1910?) okleveles gazda, a vármegyei gazdasági egylet titkára, 1894 és 96 között az Egylet hivatalos közleményének, a Gazdasági Értesítőnek szerkesztője. A Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Magyar ország vármegyéi és városai. Bp., 1900. (a továbbiakban Borovszky, 1900.) kötetben „Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése" c. dolgozat (259-279) szerzője.; Szlaboczky Im re (1847-1921) az ev. főgimnáziumnak 36 éven át tanára, népszerű természetrajzi ismeretter jesztő előadó. A Borovszky 1900-ban dolgozatai: „Szabolcsvm. állatvilága" (245-252), Sza bolcs vm. flórája (253-258).; uo. életrajza (223). Mészáros Ferenc (1851- 1909) életének utolsó 25 esztendejében a főgimnázium tanára. 1891-1901 között a hivatalos „lebészeti" (meteoroló giai) észlelések hivatalos megbízottja. A Borovszky 1900-ban dolgozata: „Az időjárás Szabolcs vm-ben" (237-244) uo. életrajza (233).; Szohor Pál (1854-1921) mérnök, városi tanácsnok. 1892-től fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy Nyíregyházán közvilágítási és háztartási célokra megkezdjék a helybeli áramfejlesztést. 1917-ig a helybeli villamossági müvek üzletvezetője.; Kálnay Zoltán (71856-1919) a Nyírvízszabályozó Társulatnak 1908-1916 között igazgató fő mérnöke. Borovszky 1900-ban a társulatról írt dolgozata (258-291).; Itt jegyzendő meg az is, hogy a millenniumi támogatásban részesített Borovszky 1900-nak Geduly is munkatársa lett: „Nyíregyháza" (77-85), és „Az ág. ev. egyház Szabolcs vármegyében" (361-364). Nyívidék, 1896. augusztus 30. Uo. 1896. november 15.
zományos kezébe adni a terjesztés gondját, így azonban netán kellemetlen k ö vetkezményekkel kell s z á m o l n i . Itt van helye egy összefoglaló megjegyzésnek. A későbbi évtizedek olvasó j á n a k azonnal feltűnik, hogy könyvében milyen higgadt latolgatással, megértés sel, kritikával fogalmaz mindenféle elemzésében, szólva nemcsak a kétségtele nül örömteljes sikerekről, eredményekről, hanem az ilyeneket gátló személyi vagy közösségi korlátokról is. Kitűnő emberismeretét, áttekintő képességét csil logtatja abban a n a g y s z á m ú életrajzban, amelyeket a kortárs megyei-városi elit tagjairól állított össze. Idősebbekről vagy m é g pályájuk elején álló személyekről egyaránt találóan. 15
16
D. Geduly Henrik
(1866-1937)
Uo. 1896. december 20. (pl. bírói végrehajtáshoz.) Ez a lényeglátó, közvetlen fogalmazása mozaiksorozat tette Geduly könyvét nélkülözhetetlen né, úgyhogy az eredeti megjelenés 100. évfordulóján, az immár millecentenáris időszakban a megyei jogú Nyíregyháza önkormányzata a nyomás és a kötés elegáns reprodukciójaként meg jelenéshez segítette Geduly kötetét, amelyet már régóta nélkülöztek a könyvtárak, kutatóhe lyek, érdeklődők. Elsősorban Felbermann Endrének, az akkori kulturális alpolgármesternek ki tartó közreműködése eredményeképpen jelent meg 1996. november 23-án a reprint-kötet.
4. M á r a millenniumi ünnepségekre készülődő kormány, az 1895-ben elnök ké kinevezett Bánffy Dezső báró erőteljes mozgalmat indít a nemzeti történe lem, h a g y o m á n y , kultúra ápolását célzó intézmények, szervezetek e m l é k m ű v e k országszerte történt szervezése, létesítése érdekében. így az 1897 tavaszán le mondott Kállay Andrást a főispáni székben követő Feilitzsch Berthold, a m i niszterelnök fiatal veje egyik első feladatának tartotta, hogy Szabolcsban is lét rehozzanak egy magyar nemzeti szellemű kulturális-művelődési egyesületet. 1898 elejére m á r több száz beiratkozott taggal működésre készen állhatott a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör Nyíregyháza központtal. Természetes, hogy Geduly is pártolja az ügyet, mint ahogy hasonló, annak idején m é g aktívabb munkát vállalt kezdő lelkész korában a kis Z ó l y o m v á r o s á b a n . A szó szorosabb értelmében vett társasági élet első, figyelemre méltóbb eredménye, hogy a Kör 1901. december 7-én a színház épületében emlékezik névadójára. A z ilyenkor szokásos vegyes műsorban kerül sor Gedulynak emel kedett hangú felolvasására, melyről a korabeli helyi lapok hosszabb elismerő méltatást közölnek. 1902 elején meglepően széles nyilvánosság előtt, a Korona szálloda nagy termében a nők egyenjogúsítása tárgyában vitaestet szerveznek és ezt Geduly nyitja meg, ő a vita vezetője, összefoglalója. Befejezésül szava zást tartanak, s a mintegy 400 (!) jelenlévőből 393-an szavaznak is. A z egyen jogúsítást helyeslők 158 szavazatával szemben 235 szavazatot szereztek az el lenzők. (Ilyen széleskörű estét máskor, m á s témában is szerveztek a lelkes „közművelők".) 1902-3-ban Geduly m á r a K ö r titkára; 1904-6 között pedig m á r Popini A l bert főgimnáziumi tanárral együtt, ügyvezető alelnökként ketten irányítják a K ö r mind aktívabb életét, sokoldalú programjait. 1909-ben, a k é p z ő m ű v é s z e k széleskörű részvétele mellett, kiállítással, ünnepségekkel, emléktábla leleplezés sel, díszpolgárrá választással ünnepli Nyíregyháza nagy szülöttét, Benczúr Gyulát: az ünnepi szónok ezúttal is Geduly. Közkedveltségének mértékét jelzi az a tény, hogy 1911 tavaszán, amikor Gedulyt a hatalmas tiszai evangélikus egyházkerület püspökévé választotta, alelnökét a K ö r azzal ünnepelte, hogy tiszteletére - fővárosi és helyi művészek felléptével - díszhangversenyt rende zett n a g y s z á m ú együttünneplő jelenlétében. (Ehhez hasonlóra a K ö r történeté ben nem volt példa, később sem!) Majd amikor gr. Vay Tibor főispán váratlanul elhagyja az elnöki széket, Gedulyt választják elnökké és így m ű k ö d i k 1920-ban bekövetkezett lemondásáig. K é s ő b b m á r csak egyszer vállalt szónoki feladatot a városban, az országos M a d á c h - ü n n e p s é g e k sorozatában 1923. március 7.-én. A z 1910-ben alakult meg a Körben a szabadliceális (ismeretterjesztő) szak osztály, s ennek szervezésében mindig szívesen szerepelt. Egyik témája k ü l ö n ö sen nagy visszhangot keltett. Előadásának címe A biblia. Ezt a m e g y é b e n és a 17
17
Lásd Bánszki István: A Bessenyei Kör története. Nyíregyháza, 1989.; Horthy István: A Sza bolcs vármegyei Bessenyei Kör 40 éves története. Szabolcsi Szemle, 1938. (a továbbiakban Horthy, 1938.) 3-65.
megyén kívül, hasonló kulturális egyesületekben, felkérésre többször is előadta. Azzal a központi gondolattal, hogy „a vallásos hit nem akar hadilábon állni a szabadon gondolkodó emberrel. " I8
5. N é g y évvel Gedulynak „rendes" lelkésszé választása után a helybeli evan gélikusok legrégibb lelkésze, esperese, Bartholomaidesz János is meghalt, 1900 februárjában. Utódjául, így Geduly társ lelkészévé, a Nyíregyházán m á r nem is meretlen Paulik Jánost (1866-1939) hívták meg, nyáron be is iktatták. Geduly 1905-ben egy új teológiai szaklapot indít, az Evangélikus Homiletikai Folyóiratot, amely az egyházi beszéd, prédikáció teológiai-retorikai kérdéseit tárgyalta két évfolyamon át. 1907-ben pedig, - i m - m á r o n egyházkerü leti közgyűlési m e g b í z á s r a - j a n u á r t ó l átveszi az egyetlen magyar nyelvű evan gélikus egyházi társadalmi hetilapnak, az Evangélikus Orállómk a szerkeszté sét, amelyik Budapesten Hornyánszky kiadásában jelenik meg. A szerkesztői munkát 191 l-ben, p ü s p ö k k é választásakor adja át utódjának. Egyházmegyéje 1898-ban megválasztja főjegyzőjének, 1906-tól ezt a tiszt séget az egyházkerülete vezetőségében viseli. 1911-ben a legnagyobb kiterjedé sű tiszai egyházkerületnek püspökévé választották. A z országos hírlapok, az egyházi sajtó, a városi és megyei közélet fórumai egyhangú elismeréssel és lel kesedéssel üdvözölték ezt a hírt, sokféle alkalommal Gedulyt s z e m é l y e s e n . Geduly megválasztásakor ez az egyházkerület 170 anyaegyházat számlál k i lenc egyházmegyében. A z ország legészakibb vármegyéjétől, Árvától le Bras sóig, az ország keleti felében, a déli végekig. Ide tartozott az eperjesi kollégium (benne: gimnázium, tanítóképezde - amelyik egyébként eredetileg Nyíregyhá zán m ű k ö d ö t t - j o g a k a d é m i a , teológiai akadémia), a késmárki, az iglói, a rozsnyói, nyíregyházi reálgimnázium, a rozsnyói polgári leányiskola, részben pedig a rimaszombati egyesült protestáns gimnázium. Megjegyzendő, hogy T r i anon u t á n már csak 17 anyaegyház maradt, két e g y h á z m e g y é b e n ; a nyíregyhá zi fiúgimnázium, a Miskolcra átmentett j o g a k a d é m i a és tanítóképző és a Sop ronba átmentett teológia a pécsi tud. egyetem kihelyezett karaként, valamint a Geduly által 1917-ben alapított nyíregyházi leánygimnázium. Ez utóbbi a re formáció indulásának, 1517. október 31-ének 400 éves jubileuma alkalmával 19
20
18
19
2 0
Vö. Horthy, 1938.26-28. A nyíregyháziak, szabolcsiak külön öröme, hogy eladdig Nyíregyháza sohasem volt még püs pöki székhely, ez a tény pedig a megye, a város tekintélyét, látogatottságát föltétlenül növelhe ti. A Szabolcs megyei törvényhatósági közgyűlésen gr. Vay Tibor főispán bejelenti, hogy G. H . bizottsági tag, „kinek neve és egyénisége e bizottság előtt, eddigi munkásságánál fogva sem volt ismeretlen, kinek eddigi tevékenysége is kellő garanciát nyújt arra, hogy további működése is teljesen hazafias és szabadelvű irányban fog haladni", a tiszai ev. egyházkerület püspökévé megválasztotta. A határozat szerint hivatalos beiktatásán az alispán által vezetett küldöttség fog részt venni. SZSZBML, IV. B. 402. 57. köt. bgy. 186., 187. 1911. V. 9. A püspöknek hivatali idején bekövetkezett gyarapítási eredményeiről (anyaegyházak, filiálék, templomok, iskolák, orgonák, paplakok, stb.) lásd Zsedényi, 1937. 10.
nyílt meg az első háborúnak m á r egyre szomorúbb körülményei között. H á r o m évvel később hosszabban emlékezett vissza a püspök a megnyitás n e h é z körül ményeire. A két világháború között m á r Geduly a Magyarhoni Evangélikus Egyház egyetem rangidős püspöke, egyházi elnöke. A pécsi egyetem soproni hittudo mányi kara 1929-ben díszdoktorává fogadta. Tekintélye, társadalmi pozíciója révén részesülhetett a legmagasabb állami kitüntetésekben is. Lelkészi m ű k ö d é sének 40. éves jubileuma alkalmából államfői „teljes elismerés"-ben részesült: ez a magyar Koronás Nagy Aranyérem. Hetvenedik születésnapján az I . osztá lyú magyar Érdemkereszttel, 25 éves püspökségének évfordulóján pedig a m. kir. titkos tanácsosi címmel tüntette k i a kormányzó. Ez utóbbi nagyméltóságú címmel járt, a közélet terén szerzett kimagasló érdemek j u t a l m a z á s á r a szolgált. Amikor a törvényhozásunk 1926-ban a kétkamarás rendszerre tért át, Geduly is tagja lett a felsőháznak. Nyíregyházán 1936-ban az evangélikus egyházközség, k ö z é p - és elemi isko láival együtt, a város lakosságának széleskörű részvételével „evangélikus ö r ö m ünnepek 1936-ban" összefoglaló elnevezéssel emlékező ünnepségsorozatot szervezett templomunk megnyitásának 150., Geduly Henrik életének 70., nyíregyházi lelkészkedésének 45., püspökségének 25. évfordulójára. A Kossuth G i m n á z i u m ünnepelhette a Nyíregyházán 1861-ben megindult evangélikus gimnáziumi oktatás 75. évfordulóját. És végül egy tiszteletre méltó záró mozzanat szintén 1936-ból: szeptember ben terjesztette Geduly a tiszai egyházkerületi közgyűlés elé éves püspöki jelen tését. Nagy feltűnést keltett az akkor elhangzott tiltakozó mondata, mely sze rint „ megengedhetetlen, hogy felekezeti szempontból első és másodosztályú ál lampolgári minősítés, megkülönböztetés" létrejöhessen. 21
22
23
,JLegyen Istennek hála, hogy a jubiláris alkotás létesítése sikerült és hogy a nagyhivatású kultú rintézmény a senki által előre nem látott óriási mérvű drágaság, szerencsétlen közgazdasági és közéleti viszonyok dacára küzdelmesen bár, de szép nevelő és oktató sikerekben gazdagon él, és nagyszerű hivatását a haza és egyház, a város és vármegye javára, a magyar nemzeti tanügy lelkes szolgálatában folytathatja és Isten engedje remélnünk: még dicsőségesebben fogja foly tathatni." Idézi Weiszer Gyula, az iskola későbbi igazgatója Gedulynak 1920-beli emlékező szavait. (A nyíregyházi ágostai hitvallású evangélikus Geduly Henrik leánygimnázium Értesí tője. Közzéteszi Weiszer Gyula. Nyíregyháza, 1937. 4.) Ez az iskola, a megye első leány kö zépiskolája, 1937-ben, közvetlenül Geduly halála után fölvette alapítója nevét. Az államosítás után, az 1948/49. tanévben Petrőczy Kata Szidónia (1662-1708) jeles evangélikus költő, mű fordító nevét viselhette. 1949-ben az iskolát egyesítették az akkor már kilenc éve működött, angolkisasszonyok vezette római kat. leánygimnáziummal Zrínyi Ilona néven. Itt van alkalom megemlíteni Geduly két alkotását, amelyek egyike igen hosszú ideig tankönyv ként szolgálta a konfirmációi oktatást. Geduly Henrik: Az evangélikus hit fogalma. Vezérfonal a konfirmációi oktatáshoz, a nyíregyházi evangélikus gyülekezet viszonyainak figyelembevéte lével. Nyíregyháza, 1918. , 1937. . Vö. Gulyás, 1992. 583. A másik Geduly irodalmi tevékeny ségének széles körét bizonyítja. Phiala sanctorum vagyis Szentek Kincsesbányája. Isten szent igéjéből merített vegyes imádságok. Fordította: Geduly Henrik. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1936. szeptember 18. 5
8
6. Kiegyensúlyozott, meghitt hangulatban, olykor nagyszülőkkel együtt, harmonikusan folyik Gedulyék otthoni, családi élete. K é t gyermekük született, Erzsébet 1904-ben, Margit 1905-ben. A z ő házasságaikból pedig n é g y unoka. 1928-ig a templom környékén fekvő egyik lelkészi lakásban, a tér északi sarki épületében laknak, amikor ezen a telken is építeni kezdik a Luther Házat, a háromemeletes impozáns épületegyüttest. Ennek a Luther téri oldalán, külön Cl kapunál nyílt a kényelmes püspöki lakás, a hivatalhoz vezető átjárással. (Elad dig a püspökség hivatala a templommal szemben 1892 óta álló, Alpár Ignác ter vezte központi elemi iskolának főbejáratánál kapott helyet.) M é g fiatalon, házaséletének kezdetétől Geduly nagy kedvvel gazdálkodott. Nem annyira a meglehetősen nagy, lelkészi illetményföldjén, hanem a város ha tárában, a Felsőpázsiton maguknak vásárolt, több részletben összesen hat holdra növekedett gyümölcsösben munkálkodott nemcsak jókedvvel, hanem szép eredménnyel is. A z első háború után kezdtek ezen a tájon, előbb a megye felső részében, majd a bokortanyákban is, tartós téli almatermeléssel foglalkozni. A z akkor népszerűvé vált Bory Endre, alaposan képzett p o m o l ó g u s n a k szakszerű tanácsai szerint munkálkodott Geduly, és a húszas évek vége felé m á r egyremásra aratott almáival kiállítási sikereket, elismeréseket, 1931 októberében m é g a fővárosi, országos kiállítás egyik arany érmét is elnyerte. Feleségének sikerült a gyülekezet városi asszonyainak egy részét szervezett nőegyletbe hívni, gyűjteni, és hetenkénti bibliaórákon való részvételre bírni. Lassanként majd a városban is jelentősnek számító szociális segélyező m u n k á t fejtettek k i , főleg a nagy ünnepek körében. Itt Gedulyné az elnök, és egyidejű leg a hasonló országos egyházi szervezeteknek is tisztségviselője, aktív munkasa. 24
25
* * * A hetvenéves korában kapott sokféle elismerést kifejező meghívás, ünneplés az egyébként roppant munkabíró Geduly egészségét is kikezdte. Ezért is vonul el 1936 nyarának elején a Nógrád megyei Vanyarc melletti püspöki birtokra, s oda tért vissza a m á r említett egyházkerületi közgyűlés után is. Szeptemberben tüdőgyulladás gyanújával a budapesti Herzog-klinikára kerül. Onnan hamarosan hazaengedik, akkor m á r Nyíregyházára, s érkezésekor a vasútállomáson na gyobb t ö m e g várja ö r ö m m e l , ragaszkodó szeretettel. Nyíregyházán, a harmincas években m á r afféle társadalmi esemény decem ber 31-én, az esti évbúcsúztató istentisztelet, amikor Geduly áll a szószéken. Klasszikus felépítésű prédikációjának erőteljes hangon való elmondása betölti a 26
Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1931. október 4., 14. Zsedényi, 1937. 10. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1936. szeptember 22.
nagy templomot, lelkén érinti, meghatja a szorosan összezsúfolódott hallgatósá got, így történt ez 1936 szilveszterén is, ügyet sem vetve testi gyengeségére. A l i g néhány hét multával, 1937 februárjának elején állapota rosszabbodott, intenzívebb kórházi kezelést igényelt. Nem sokára ott is halt meg 18-án éjszaka. A halála után elhangzott beszédekben, a megjelent, elparentáló emlékezésekben fel-felemlegetik a szilveszteri résztvevők Gedulynak utolsó igehirdetését. Afféle j e l k é p e s alkalomnak is minősítve, hogy akkor 46 évi lelkészi szolgálatának, ne gyedszázados püspöki munkájának, azaz földi pályafutásának összefoglalását végezhette, vagyis utolsó templomi szolgálata tulajdonképpen a b ú c s ú alkalma volt: gyülekezeti közössége előtt mondott hálát Istennek életéért, küldetéséért, szolgálatáért... A z evangélikus templomban búcsúztatták. Onnan indult el, az akkori szoká sok szerint, a hatalmas tömeg gyalogos gyászmenete. A temetőbe vezető Vay Á d á m utca teljes szélességét elfoglalva hömpölygött a M o r g ó (északi) temető felé. Öreg nyíregyháziak emlékezete szerint előbb sem, azóta sem volt ekkora részvét mellett zarándokló g y á s z m e n e t a városban. A város által adományozott díszsírhelybe temették. Képviseltette magát a kormány, a felsőház, az evangéli kus egyetemes egyház, a megye, a város és sok-sok intézmény, egyesület, stb. A hamarosan elindított társadalmi gyűjtés eredménye biztosította egy díszes síremlék felállítását. Budakalászi kőből készült az emlékoszlop, ennek felső ré szébe került Lux Eleknek (1884-1941) - aki a pesti Luther emlékmű készítője is - erdélyi márványból faragott fejszobra sikeresen találó kivitelben. 1939. no vember 28-án hivatali utóda, Turóczy Zoltán leplezte le nagy k ö z ö n s é g jelenlét ében. A felirat idézi a Jelenések könyve 3:12. versszakának első sorait. 27
28
„Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és felírom őreá az én Istenemnek nevét. "
Az akkori Vay Ádám utca ma Dózsa György u.; A díszsírhelyről: SZSZBML, V . B. 186. 1937. IV. 46.; A temetésről részletesebben Zsedényi, 1937. 11. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939. 11. október 21., november 25-26-27.; A temetési fényké pek a Képes Szabolcs c. havi folyóirat 1937. évi 2. számában jelentek meg.
A temetési
menet
