9. évf. 2013/9-10. szeptember-október 9.-évf. - 2009/9. szeptember
Gödöllő, 2009. július 29.
A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont véleménye „A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról” szóló előterjesztésről
A törvénymódosítás tervezet rendkívül szigorú és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a GM növények hazai termesztését.
Nem tartjuk helyesnek, hogy "A Géntechnológiai Bizottság tagjai a minisztériumokkal közszolgálati jogviszonyban lévő személyek nem lehetnek. A Géntechnológiai Bizottság tagjai géntechnológiai tevékenységben anyagilag sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek érdekeltek." Bár a bizottság 17 tagja közül az MTA 6 tagot delegál, és ezek közül 1 javasoltan genetikus és 1 az agrártudományokban jártas szakember, szükség lenne a géntechnológiát, növényi molekuláris biológiát, növényélettant, stb. a gyakorlatból is ismerő kutatók/egyetemi oktatók bevonására. Ez azonban a fent idézett rendelkezés szerint nem lehetséges. E nélkül félő, hogy a bizottság nagy része nem szakemberekből fog állni, pedig olyan fontos kérdésekben kell majd dönteniük, mint pl. egy-egy új, mások által még nem vizsgált génnel módosított növény kísérleti célú kibocsátása, a lehetséges mellékhatások elemzése, vagy a menedékzóna (10-20%) méretének pontos meghatározása.
Az a kitétel, mely szerint "a kérelmező a szomszédok tájékoztatása érdekében köteles a külön jogszabályban meghatározott méretű táblát kihelyezni a földterületen arról, hogy géntechnológiával módosított növények termesztésének engedélyezése van folyamatban" adatvédelmi jogokat sért, és atrocitásokhoz vezethet. A tájékoztatási kötelezettségre történő hivatkozás nem állja meg a helyét, mivel a törvény szerint a szomszédos területek tulajdonosai/földhasználói aláírásukkal kell, hogy hozzájáruljanak már a GM növények termesztését engedélyező kérelem beadásához is. Így tehát első kézből kapnak információt a leendő, még csak tervezett termesztésről. Minek akkor a számukra kihelyezett információs tábla? A menedékzónák és pufferzónák kötelező létesítését a GM növények rovarrezisztenciájának fenntartására, illetve a koegzisztencia elvének megvalósítására helyes intézkedésnek tartjuk. Ugyanakkor szakmailag nem indokolt e kettőnek "az adott géntechnológiával módosított növényfajtával azonos, illetve izogenikus, nem géntechnológiával módosított növénynyel bevetett terület"-re (menedékzóna) és olyan területre való szétbontása, ahol a "géntechnológiával módosított fajjal azonos faj, és a géntechnológiával módosított fajjal idegen beporzásra alkalmas fajok nem termeszthetők, és a keresztbeporzásra alkalmas gyomokat a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően irtani kell" (pufferzóna). A menedékzóna ugyanis egyben remek pufferzóna. Sőt, egy azonos vagy bekeresztezhető faj a pufferzónában még talán hatékonyabban is véd, mivel "befogja" a pollenek egy részét. A pufferzóna létrehozása szakmailag nem indokolt olyan növények esetében, melyek virágmentesek, vagy nem termelnek fertilis pollent. Ezek esetében a Géntechnológia Bizottság mentesíthetné a kérelmezőt a pufferzóna kötelező létesítése alól, hisz a pollen nem tud megszökni.
A "rendkívüli GM esemény"-nyel kapcsolatos részek sokkoló hatásúak és túlzóak, arra szolgálnak, hogy a GM technológiát és az előállított/termesztett GM növényeket démonizálják. Egy új GM növényfajta megítélése nem múlhat a módszeren, amivel létrehozták (keresztezésből vagy mutációs nemesítésből származó, transzgénikus, ciszgénikus vagy intragénikus új fajták). A GM növényfajták esetében is maga a termék
1
a fontos! A hagyományos keresztezésből származó fajták ugyanúgy lehetnek "fertőzőek", veszélyesek, vagy mérgezőek, mint a GM fajták. A GM növények vizsgálata valójában nem kellene, hogy különbözzön a hagyományos módon előállított növények vizsgálatától. Sajnálatos, hogy még mindig nem kidolgozott a képzési rendszerre vonatkozó rész. Mivel a megfelelő képesítés megszerzése nélkül a GM növények termesztésére engedély nem adható ki, amíg az oktatás nincs megszervezve, addig a törvénymódosítás nagy része egy olyan tevékenységre vonatkozik, amit senki sem végezhet. Javasoljuk, hogy a képzési rendszer kialakításakor vonják be az FVM kötelékébe tartozó szakintézmények pl. A KÉKI, MBK szakembereit is.
nálatát tiltja (kórokozók és kártevők elleni küzdelem). Géntechnológiával előállított rezisztens fajták esetében nem kell vegyszerhasználat! Félő, hogy az export zömét kitevő, nagyüzemi termesztésből származó hagyományos módon előállított gabona mennyisége/minősége romlik vegyszerhasználat nélkül, és ez nagyobb gazdasági kárt okoz majd, mint amennyit a GMO-mentességen nyerünk.
A TT a törvénymódosítás szigorúságának csökkentését és a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos Európai Uniós állásfoglalásokhoz való közeledést javasolja az alábbi meggondolások alapján: A szomszédos országokban (Szlovákia, Románia) a GM fajták köztermesztésben vannak. Biológiai értelemben a pollenszennyezettség - főleg a határ mentén - fennáll, még akkor is, ha jogi/közgazdasági értelemben az ország GMO-mentes. Bár itt jegyezzük meg, hogy pl. kukorica esetében a pollenek csak 1-2 óráig életképesek és a 220 méternél nagyobb távolságban lévő növényeknek kevesebb, mint 0.5%-a genetikailag szennyezett.
Ha nagyon szigorúan szabályozunk minden GM-mel kapcsolatos tevékenységet, akkor nehéz lesz az átállás, amikor már szükségünk lenne a GM növények új generációjának termesztésére. A világ újabb és újabb GM növényfajták előállításán dolgozik. Az MBK-ban, mint a magyar agrárbiotechnológiai kutatások fellegvárában is ezt kell szem előtt tartani, és a kormánynak fokozottan támogatni kellene azokat a növényi GMO kutatásokat, melyek csökkentik a pollenszennyezési és egyéb környezetszennyezési kockázatot. Olyan hazai nemesítésű GM növényfajták előállítását kell támogatni, melyek környezetbiztonságosak, versenyképesek - ilyenek például a vegetatívan szaporítható transzplasztomikus növények, melyeknek pollenjében nincs kloroplaszt, virágtalanok; a pollenmentes fajták, illetve a ciszgénikus, vagy intragénikus GM növényfajták -, annak érdekében, hogy a magyar agrárium versenyképességét megtartsuk, illetve tovább erősítsük.
A pufferzóna méretét minden egyes GM fajtánál külön-külön kell megállapítani, attól függően, hogy milyen beporzású (pl. szél, rovar, önbeporzó, stb.). Az önbeporzó fajták (pl. szója) esetében a szenynyezettség pollennel való terjedése minimális, míg ez a repce esetében igen nagy. A pollenszennyezettség mellett nagy gondot jelent a vetőmag-szennyezettség is, a GM magok illegális behozatala, aminek visszaszorítása csak hatósági intézkedésekkel és fokozott ellenőrzéssel lehetséges. Számításokat/becsléseket kellene végezni annak megállapítására, hogy mekkora gazdasági előnye származna abból az országnak, ha nem GMO-mentes ország lennénk, hanem elfogadnánk az egymás mellett termesztés lehetőségét és az EU által meghatározott 0.9%-os küszöbértéket a GM-mentességre. Fontosnak tartanánk ezt azért, mert az EU egyre több, a nagyüzemi gazdaságokban nálunk alkalmazott vegyszer hasz-
Dr. Kiss Görgy Botond Főigazgató
Dr. Bánfalvi Zsófia Tudományos Tanács Elnöke
Dr. Jenes Barnabás Általános Főigazgató-helyettes
2
Transgenic Reserach DOI 10.1007/s11248-009-9297-5 2009. június 23.
Tudományosan indokolt-e a MON 810 kukorica engedélyének felfüggesztése Németországban? Agnes Ricroch, Jean-Baptiste Bergé, Marcel Kuntz Részletek
Összefoglalás Megvizsgáltuk a német kormány 2009 áprilisában adott indoklását a MON 810 elnevezésű, Bt rovarrezisztenciát hordozó, genetikailag módosított kukoricafajták termesztési engedélyének felfüggesztésére. Kritikusan értékeltük a fajták lehetséges környezeti hatására vonatkozó állítólagos új adatokat, nevezetesen két tudományos közleményt, amelyek mesterségesen táplált katicabogarakkal és vízibolhákkal végzett laboratóriumi kísérletekről számolnak be, és megvizsgáltunk korábbi, lepkefélékkel (Lepidoptera) és egyéb, vízi és szárazföldi szervezetekkel kapott korábbi adatokat is. Bizonyítjuk, hogy a felfüggesztés hiányos hivatkozási jegyzéken alapul, figyelmen kívül hagyja a széles körben elfogadott, esetről esetre való megközelítést, és a kockázatbecslés tudományos eljárásában összetéveszti a lehetséges kockázatot a bizonyított veszéllyel. Emellett gondosan áttanulmányoztuk azoknak a kísérleteknek az irodalmát, amelyekben a Bt toxin lehetséges hatását vizsgálták nem célszervezetekre természetes szabadföldi körülmények között, és semmilyen indokot nem találtunk erre a felfüggesztésre. A 2008-ban és 2009-ben megjelent 41 cikk túlnyomó többsége nem mutat ki semmilyen hatást ezekre az élőlényekre, és csak két közlemény jelez csekély hatást, amely vagy nem jelentkezik következetesen a vegetációs időszak során, vagy közvetett jellegű. Az 1996 és 2008 között megje-
lent cikkek (376 közlemény) és a legújabb metaanalízisek sem mutatnak ki következetesen jelentkező hatásokat. Ami egyes rovarok egyedszámának csökkenését illeti, ez főleg a célkártevőre specializált ragadozóknál figyelhető meg (ami a kártevő Bt toxinnal való irtásának várható következménye). Ezzel szemben a Bt kukoricának általánosságban kisebb környezeti hatása van, mint a rovarirtó szerekkel való permetezésnek. Ebben az áttekintésben kimutatjuk, hogy a német kormány figyelmen kívül hagyta a Cry1Ab-t kifejező kukoricáról rendelkezésre álló, metaanalízisekből származó ismereteket, ehelyett egyes kiválasztott vizsgálatokra támaszkodott. ... A német felfüggesztő határozatnak (NFH) a MON 810 ökotoxikológiai hatásaira vonatkozó érvei: kritikai vizsgálat Lepkefélék (Lepidoptera) Az NFH hivatkozik Losey és mtsai. (1999) és Jesse és Obrycki (2000) munkájára, akik mesterséges táplálással végzett laboratóriumi kísérletekben arra a következtetésre jutottak, hogy a monarch lepke veszélyben lehet. Az NFK hivatkozik Hellmich és mtsai. (2001) egyik közleményére, amelyben leírják a különféle Cry toxinok relatív toxicitásának megállapítására végzett laboratóriumi méréseiket: adataik arra utalnak, hogy a Cry1Ab-t termelő Bt11 és MON 810 fajták pollenjének szabadföldi körülmények között nincs akut hatása a monarch lepkére, és hogy csak a Bt176 fajták lehetnek hatással ezekre a lepkékre. Az utóbbi követ-
monarch lepke (Danaus plexippus)
3
keztetést Zangerl és munkatársainak (2001) az NFH által szintén idézett közleménye is megerősíti: ezek a szerzők a Bt176 szubletális hatását mutatták ki egy fecskefarkú lepkére (Papilio polyxenes) szabadföldi körülmények között. Meglepő módon az NFH nem említi Wraight és mtsai. (2000) munkáját, akik viszont nem tudták kimutatni a MON 810 pollen káros hatását ugyanerre a fecskefarkú lepkére. Dively és mtsai. (2004) a monarch lepke hernyójának folyamatos MON 810pollenexpozícióját vizsgálták (a kukorica teljes virágzása idején) mesterséges táplálási kísérletekben. A Bt pollennek kitett lárvák közül 24%-kal kevesebb érte meg az imágó-stádiumot. Minthogy azonban tekintetbe vették a hernyók nagy természetes mortalitását és a pollennek ténylegesen kitett lárvák arányát, számításaik szerint a hosszú távú expozícióval kapcsolatos kockázat mindössze 0,6%-kal növeli a mortalitást. Ezt a következtetést szintén nem említi az NFH.
Papilio polyxenes arra, hogy a MON 810 káros hatással van lepkékre. Emellett az NFH a Bt176-ra vonatkozó érveket használ a MON 810 fajták felfüggesztésének támogatására, ami helytelen, mivel a tudományos kockázatbecslésnél esetenkénti elbírálást kell alkalmazni. ...
Az NFH Felke és munkatársai több közleményére is hivatkozik (ld. a www.gmo-safety.eu/en/safety _science/136.docu.html német szövetségi honlapon). Felke és Langenbruch (2005) egy összefoglaló közleményében így ír: „Azt javasoljuk, hogy csak olyan Bt kukoricafajták kapjanak termesztési engedélyt, amelyeknél elhanyagolható a toxin kifejeződése a pollenben”, és a MON 810-nél pontosan ez a helyzet. Ellentétben a Bt176-tal, a MON 810-nél a szerzők nem mutattak ki káros hatást lepkékre.
A Cry1Ab-t kifejező kukoricafajták hatására vonatkozó legfrissebb tudományos irodalom áttekintése Legújabb (2008-2009-ben megjelent) közlemények 1996 óta gyűjtött, 15 000, transzgenikus növényekkel foglalkozó közleményt tartalmazó adatbázisunkban 2009-ből (2009. ápr. 31-el bezárólag) 683, 2008-ból 2293 hivatkozás található. Az adatbázis erre a 2 évre a „maize or corn” (kukorica vagy tengeri) és „insect and resistance” (rovar és rezisztencia) keresőszavakkal 171 szakmailag lektorált hivatkozást adott ki, ezek közül 137 2008-ban, 34 pedig 2009-ben jelent meg (lásd az elektronikus kiegészítő anyagot).
Az NFH-ban idézett legújabb hivatkozások laboratóriumi vizsgálatok, mégpedig (1) Mattila és mtsai. (2005) munkája, amelyben egy olyan MON 810 hibridet vizsgáltak, amely két toxint (Cry1Ab-t és Cry2Ab2-t) termel, valamint a Cry3Bb1 toxint termelő MON 863 fajtát (mesterséges táplálási kísérleteik eredménye hasonló a Dively és mtsai. (2004) cikkében közöltekhez), továbbá (2) Lang és Vojtech (2006) közleménye, amelyben ismét a Bt176 kukoricát vizsgálták.
Ami a legújabb közlemények véleményét illeti a Bt kukorica toxikus hatásáról olyan ízeltlábúakra, amelyek a toxinnak nem célfajai, a MON 810-zel, illetve a Cry1-gyel foglalkozó cikkek túlnyomó többsége (n=23) szerint ennek az „eseménynek” nincs hatása ezekre a szervezetekre. Csak két cikk jelez káros hatást a nem célfaj ízeltlábúakra (Górecka és mtsai. 2008, Zenner de Polania és Alvarez Alcaraz 2008). A többi közlemény nem a Cry1gyel foglalkozik.
Összefoglalva, az NFH nem mutat fel szabadföldi körülmények között kapott bizonyítékot
Górecka és mtsai. (2008) egy gyilkosfürkész, az Aphidius colemani olyan levéltetűkön (Rhopalosiphum padi) élősködő populációját figyelték meg, amely üvegházi körülmények között Bt vagy nem Bt
Rhopalosiphum padi
4
célfajok természetes ellenségeire kifejtett hatásaival foglalkozó laboratóriumi vizsgálatot tekintettek át. Következtetésük az, hogy ezeknek a fehérjéknek „a hatása a természetes ellenségekre gyakran nem semleges”, és „bár már 48, a célfajokat pusztító ragadozófajról történt adatgyűjtés, az adatbázis még messze nem alkalmas arra, hogy a segítségével előre jelezhető legyen egy Bt toxin vagy egy fehérjeinhibitor hatása a célfajok természetes ellenségeire”. Shelton és mtsai. (2009) cáfolták ezeket a magyarázatokat, és azt állították, hogy Lövei és mtsai. (2009) kockázat-hipotézis felállítása nélkül végeztek adatbányászást (Romeis és mtsai., 2008), és helytelen kockázatbecslő módszereket használtak, amelyek olyan következtetésekhez vezették őket, melyek ellentétesek több új átfogó áttekintés és metaanalízis eredményeivel. Az utóbbiak összegzése alább következik.
Aphidius colemani kukoricával táplálkozott. A nyári kísérletben a Bt kukoricával táplálkozó levéltetűkön, a téli kísérletben pedig a hagyományos kukoricával táplálkozó levéltetűkön volt nagyobb létszámú a gyilkosfürkész-populáció. A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy „az Aphidius colemani fürkész Bt és nem Bt kukoricával táplálkozó R. padi gazdaállaton kialakuló létszámában megfigyelt szezonális hatás azt mutatja, hogy egyetlen üvegházi kísérletben kapott eredményekből nem lehet kétségbevonhatatlan következtetéseket levonni, hanem további kísérletekkel kell ezeket megerősíteni”.
Módszeres áttekintő munkájukban Romeis és mtsai. (2006b) úgy találták, hogy a szabadföldi vizsgálatok általában megerősítik: a parazitoidok és a ragadozók gyakorisága és aktivitása a Bt és nem Bt szántóföldeken hasonló. Ami a MON 810et illeti, két szabadföldi vizsgálatot vettek górcső alá (Bourguet és mtsai. 2002; Manachini 2003). Ezek szerzői megfigyelték, hogy a Bt kukorica célfajára specializálódott ragadozók kisebb gyakorisággal fordulnak elő. Ez annak a következménye, hogy a Cry1Ab kukorica hatékonyan kordában tartja a kártevő célszervezeteket, például a kukoricamolyt. Kedvenc prédájuk, illetve gazdaszervezetük hiányában ezeket a specializálódott ragadozókat semmi nem vonzza a kukoricaföldre.
Zenner de Polania és Alvarez Alcaraz (2008) 3 éven át szabadföldi megfigyeléseket és laboratóriumi vizsgálatokat végzett azzal a céllal, hogy kiértékelje a Bt kukorica („Yieldgard” hibrid) közvetlen és/vagy közvetett hatását a fő rovarkártevő, a Spodoptera frugiperda bagolylepke természetes ellenségeire. Eredményeik azt mutatják, hogy a Cry1Ab toxinnak közvetett hatása van ezekre a hasznos rovarpopulációkra. Az S. frugiperda populációk létszáma mind transzgenikus, mind hagyományos, kereskedelmi célú kukoricaföldeken csökkenő tendenciát mutatott. Ennek oka egyrészt a rovarirtószer-használat, másrészt a Bt kukoricafajták pusztító hatása a prédára/gazdaállatra (S. frugiperda). ...
Marvier és mtsai. (2007) 42, rovarkártevők ellen védett gyapot- és kukoricafajta hatását vizsgáló sza-
A legújabb átfogó áttekintések és metaanalízisek megállapításai a Cry1Ab-termelő kukoricafajták nem célszervezet ízeltlábúakra gyakorolt hatásáról Írásunkban a szabadföldi kísérletekre fogunk összpontosítani. Meg kell azonban említeni, hogy Lövei és mtsai. (2009) 55, a GM növényeknek ízeltlábúakra, a
Spodoptera frugiperda hernyója
5
Záró megjegyzések Bizonyítjuk, hogy a MON 810 kukorica termesztésének 2009. áprilisi felfüggesztése Németországban a rendelkezésre álló tudományos közlemények nem teljes körén alapul, és figyelmen kívül hagyja az esetenkénti elbírálás általánosan elfogadott elvét. Nem találtunk indokot erre a felfüggesztésre azokban a közleményekben, amelyek nem célszervezeteken, közöttük katicabogarakon és vízibolhákon szabadföldi körülmények között vizsgálták a lehetséges hatásokat. Az utóbbi fajokat illetően az NFH két olyan, nem meggyőző laboratóriumi vizsgálat alapján állapított meg veszélyes hatásokat, mely vizsgálatok természetüknél fogva alkalmatlanok a következményeknek az ökoszisztéma szintjén való felmérésére. Tehát a német hatóságok a tudományos kockázatbecslés során összekeverték a lehetséges kockázatot a bizonyított veszéllyel.
Macrocentrus grandii badföldi kísérletről készítettek metaanalízist. Megjegyzik, hogy bizonyos nem célszervezetek ritkábban fordultak elő a Bt szántóföldeken, mint a Bt-mentes földeken. A Cry1Ab-termelő növényekre vonatkozóan hangsúlyozzák, hogy ezek állományaiban a gyilkosfürkészek (Braconidae) és a valódi fürkészek (Ichneumonidae) családjába tartozó fürkészdarazsak előfordulási gyakorisága kisebb volt. Egy másik metaanalízisben szintén azt figyelték meg (Wolfenbarger és mtsai. 2008), hogy a rovarirtó szerek hatása sokkal nagyobb, mint a Bt növényeké. Ezek a vizsgálatok kukoricában szintén kimutatták a parazitoidok csökkent gyakoriságát a Bt szántóföldeken. A 116 megfigyelés vizsgálata azt mutatta, hogy e csökkenések túlnyomó többsége (n=93) a Bt toxin célszervezetére, a kukoricamolyra specializálódott parazitoid, a Macrocentrus grandii létszámát érinti. A Bt kukoricában nagyobb gyakorisággal fordultak elő a Coleomegilla maculata, egy általános ragadozó példányai, de más közönséges ragadozó génuszok képviselői hasonló létszámban voltak jelen a Bt és nem Bt kukoricában. A Bt növények nem voltak jelentős hatással a növényi hulladékon élő élőlényekre.
A diagnosztikai tesztek felállításához és a toxikológiai hatások kimutatásához laboratóriumi vizsgálatokra van szükség (Brun-Barale és mtsai. 2005). A lépcsőzetes megközelítés során, ha a korai laboratóriumi tesztek bizonytalan eredményt adnak, további, gondosan megtervezett laboratóriumi vizsgálatokkal biztosítható, hogy az eredmények a természetben végzett megfigyelésekre is vonatkoztathatók legyenek. Később, ha a laboratóriumi kísérletekben hatás mutatkozik, a szabad természetben is vizsgálatokat kell végezni. Ha laboratóriumi körülmények között, a lehető legerősebb expozíciót alkalmazva nem mutatható ki hatás, akkor nem valószínű, hogy természetes körülmények között lesz mérhető hatás. A német kormány által elrendelt felfüggesztés logikailag nem illik bele ebbe a tudományos megközelítésbe, annál is inkább, mivel indoklásuknak ellentmond saját közleményük is, nevezetesen a legújabban közölt BEETLE jelentés, melynek egyik társszerzője a német
Naranjo (2009) egyetért a fenti analízis következtetésével, nevezetesen azzal, hogy „a Bt növények szántóföldi körülmények között kimutatott csekély mértékű negatív hatásai eltörpülnek a helyettük alkalmazható, rovarirtó szereken alapuló növényvédelem hatásai mellett”. Ezek a módszeres áttekintések és metaanalízisek mind egyetértenek abban, hogy azok a rovarok, amelyeknek csökken a gyakorisága, elsősorban a célkártevő specializált ellenségei közül kerülnek ki (ami a célkártevő irtásának várható következménye).
Coleomegilla maculata nőstény
6
2005-ig közölt cikkeket idéz; Icoz és Stotzky 2008, amely 2007-ig elemzi a talajban élő szervezeteket érő hatásokat). Alapvető fontosságú az a kérdés, hogy a tudományos ismeretek mely részét mozgósítjuk a közpolitikai döntések végrehajtására a mezőgazdaságban. Az ökológia az élőlények, valamint az élőlények és környezetük közötti kapcsolatokra összpontosít (ld. Burel és mtsai. 2009). Raybould (2007) azonban megjegyzi, hogy bár a transzgenikus növények kutatása sok állami támogatást kapott, ez inkább elmérgesítette a vitákat, mintsem hogy segítette volna a döntéshozókat. A környezeti kockázatbecslésre irányuló kutatás gyakran arra törekedett, hogy pontosan leírja az élőlények és környezetük között lehetséges kölcsönhatások sokaságát, ahelyett, hogy az aktuális döntéssel való összefüggés alapján kiválasztott, egyszerű hipotéziseket tesztelt volna. Raybould (2007) szerint a döntéshozatalt segítő kutatásban hatékonyabb módszer lenne olyan elveket követni, mint az ökotoxikológiában. Mindkét esetben nagyon számít, hogy az intézkedések tervezői hogyan mozgósítják a tudományos ismeretforrásokat, hogyan mérik fel azok minőségét és hogyan veszik figyelembe azok tapasztalati érvényességét a közpolitikai döntések megtervezésekor (Laurent és mtsai., 2008). Szem előtt kell tartani, hogy a tudományos ismeretek és azoknak a döntéshozók általi felhasználása időben változik. Tanúsítja ezt a „tényeken alapuló politika” és a „tényeken alapuló döntések” kialakulóban lévő koncepciója, ahol a „tény” tudományosan bizonyított ismeret (Davies és Nutley 2001). A veszélyek jobb felméréséhez és a jövőbeli kockázatbecslések javításához szükség van a már elvégzett vizsgálatok áttekintésére.
kormány Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Irodája. Ez a jelentés a következőket állítja: „Nagy mennyiségű kutatási eredmény gyűlt össze a rovarrezisztens kukorica hatásáról nem célszervezetekre. Sem az áttekintett laboratóriumi vizsgálatok többsége, sem a szabadföldi kísérletek nem mutattak ki váratlan, káros vagy tartós hatást. Az egyik fontos tanulság az, hogy, még amikor a laboratóriumi kísérletekben negatív hatást figyeltek is meg (pl. a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között), szabadföldi körülmények között nem volt szükségszerű a hasonló, kvantitatív vagy kvalitatív, kedvezőtlen hatások megjelenése.” (http://ec.europa.eu/envir onment/biotechnology/pdf/beetle_report.pdf ) Emellett az NFH figyelmen kívül hagyja azt, amit számos vizsgálat kimutatott, hogy ti. a gazdaságok szintjén két nem Bt fajta között nagyobb a különbség, mint az izogenikus Bt és nem Bt fajták között. Rauschen és mtsai. (2009) legújabban leírták, hogy a szabadföldi kísérletükben használt két hagyományos kukoricafajta között nagy különbségek vannak a Trigonotylus caelestialum mezei poloska egyedsűrűségében. Azt is meg kell jegyezni, hogy a MON 810 génexpressziós profilja jobban hasonlít a vele összehasonlítható, nem GM kukoricafajtákéra, mint a hagyományos fajtáké egymásra (Coll és mtsai., 2009). Az NFH nem ismeri fel az összes legújabb, fent idézett metaanalízis egyik fontos következtetését, mégpedig azt, hogy az (engedélyezett) rovarirtó szerek hatása sokkal nagyobb, mint a Bt növényeké. A bizonyítékokon alapuló kockázatbecslés ösztönzésére módszeresen összegyűjtöttük a B. thuringiensis-ből vagy kukoricából származó Cry1Ab fehérjékkel foglalkozó közleményeket (ld. az elektronikus kiegészítő anyagban). A MON 810 és más Cry1Ab-termelő kukoricafajták nem célszervezetekre gyakorolt hatásával foglalkozó, naprakész áttekintésünk kiegészíti a legújabb áttekintéseket, illetve metaanalíziseket (ld. fent; Sanvido és mtsai. 2007, amely
Trigonotylus caelestialum
7
/f5l108080521538u/?p=b57038dca946410d90b10c84d2c 790a9&pi=3 Davies HTO, Nutley SM (2001) Evidence-based policy and practice: moving from rhetoric to reality. In: Proceedings of the Third International Interdisciplinary Evidence-based Policies and Indicator Systems Conference, pp 86-95. Dively GP, Rose R, Sears MK, Hellmich RL, Stanley-Horn DE, Calvin DD, Russo JM, Anderson PL (2004) Effects on monarch butterfly larvae (Lepidoptera: Danaidae) after continuous exposure to Cry1Ab-expressing corn during anthesis. Environ Entomol 33: 1116-1125.
Ez azonban nem elég: ez az áttekintés maga is mutatja, hogy a Cry1Ab-t termelő kukoricával kapcsolatos, meglévő metaelemzéseket a német kormány figyelmen kívül hagyta, és helyettük olyan válogatott közleményeket használt fel, amelyek illeszkednek erősen politikai színezetű döntéséhez. Hasonló módon a francia kormány 2007-ben párbeszédet szervezett az érdekelt felek között, amelyben nem engedték felszínre jutni a GMO-król rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokat (Kuntz, 2008) a párbeszéd ehelyett oda vezetett, hogy a francia kormány 2008-ban az érdekelt felek politikai egyezségéhez illeszkedő, válogatott tudományos közleményekre hivatkozva felfüggesztette a MON 810 termesztési engedélyét. Ez a politikai stratégia nem veszi figyelembe annak a Franciaországban nemrég megtartott, elfogulatlan konzultációnak az eredményeit, ahol megállapították: a legfontosabb cél a GMO-vita tárgyilagosságának javítása.
Felke M, Langenbruch GA (2005) Auswirkungen des Pollens von transgenem Mais auf ausgewählte Schmetterlingslarven. BfN Skripten 157. http://www. bfn.de/filead min/ MDB/documents/skript157.pdf Górecka J, Godzina M, Dabrowski ZT (2008) Effect of Bt maize MON 810 expressing Cry1Ab toxin on Aphidius colemani in tritrophic plant-herbivore-parasitoid system. J Plant Prot Res 48: 130-136. Hellmich RL, Siegfried BD, Sears MK, Stanley-Horn DE, Daniels MJ, Mattila HR, Spencer T, Bidne KG, Lewis LC (2001) Monarch larvae sensitivity to Bacillus thuringiensis purified proteins and pollen. Proc Natl Acad Sci USA 98: 11925-11930. Icoz I, Stotzky G (2008) Fate and effects of insect-resistant Bt crops in soil ecosystems. Soil Biol Biochem 40: 559-586.
Idézett irodalom
Jesse LCH, Obrycki JJ (2000) Field deposition of Bt transgenic corn pollen: lethal effects on the monarch butterfly. Oecologia 125: 241-248.
Bourguet D, Chaufaux J, Micoud A, Delos M, Naïbo B, Bombarde F, Marque G, Eychenne N, Pagliari C (2002) Ostrinia nubilalis parasitism and the field abundance of nontarget insects in transgenic Bacillus thuringiensis corn (Zea mays). Environ Biosaf Res 1: 49-60.
Kuntz M (2008) Grenelle de l'environnement et plantes ge´ne´tiquement modifie´es. In: Les Cahiers Rationalistes n_593, MarchApril. http://www.union-rationaliste.org/ index.php/Cahiers-Rationalistes/Les-Cahiers-Rationalis tesn-593/Fiche-detaillee.html
Brun-Barale A, Bouvier JC, Pauron D, Bergé JB, Sauphanor B (2005) Involvement of a sodium channel mutation in pyrethroid resistance in Cydia pomonella L., and development of a diagnostic test. Pest Manag Sci 61: 549-554.
Lang A, Vojtech E (2006) The effects of pollen consumption of transgenic Bt maize on the common swallowtail, Papilio machaon L. (Lepidoptera, Papilionidae). Basic Appl Ecol 7: 296-306.
Burel F, Allsopp N, Ricroch A, Baudry A (2009) Research programmes in ecology. In: Burel F (ed) Plurality of science for interdisciplinarity and policy making. Theoretical findings from analyses of sustainable development in agriculture. Bentham E-book, Paris (in press) Coll A, Nadal A, Collado R, Capellades G, Messeguer J, Melé E, Palaudelma`s M, Pla M (2009) Gene expression profiles of MON 810 and comparable non-GM maize varieties cultured in the field are more similar than are those of conventional lines. http://www.springerlink.com/content
8
Laurent C, Baudry J, Berriet-Solliec M, Kirsch M, Perraud D, Tinel B, Trouve´ A, Allsopp N, Bonnafous P, Burel F, Carneiro MJ, Giraud C, Labarthe P, Matose F, Ricroch A (2008) Around the notion of ''Evidence based policy''. Communication to the colloquium. 'The words of development: origins, usage and trajectories'. Paris, 1314 Dec 2008 Losey JE, Rayor LS, Carter ME (1999) Transgenic pollen harms monarch larvae. Nature 399: 214 Laurent C, Baudry J, Berriet-Solliec M, Kirsch M, Perraud D, Tinel B, Trouve´ A, Allsopp N, Bonnafous P, Burel F, Carneiro MJ, Giraud C, Labarthe P, Matose F, Ricroch A (2008) Around the notion of ''Evidence based policy''. Communication to the colloquium. 'The words of development: origins, usage and trajectories'. Paris, 1314 Dec 2008
Lövei GL, Andow DA, Arpaia S (2009) Transgenic insecticidal crops and natural enemies: a detailed review of laboratory studies. Environ Entomol 38(2): 293-306. Manachini B (2003) Effects of transgenic corn on Lydella thompsoni Hertig (Diptera: Tachinidae) parasitoid of Ostrinia nubilalis Hb. (Lepidoptera: Crambidae). Boll Zool Agrar Bachic 35: 111-125.
Losey JE, Rayor LS, Carter ME (1999) Transgenic pollen harms monarch larvae. Nature 399: 214
Marvier M, McCreedy C, Regetz J, Kareiva P (2007) A metaanalysis of effects of Bt cotton and maize on nontarget invertebrates. Science 316: 1475-1477.
Lövei GL, Andow DA, Arpaia S (2009) Transgenic insecticidal crops and natural enemies: a detailed review of laboratory studies. Environ Entomol 38(2): 293-306.
Mattila HR, Sears MK, Duan JJ (2005) Response of Danaus plexippus to pollen of two new Bt corn events via laboratory bioassay. Entomol Exp Appl 116: 31-41.
Manachini B (2003) Effects of transgenic corn on Lydella thompsoni Hertig (Diptera: Tachinidae) parasitoid of Ostrinia nubilalis Hb. (Lepidoptera: Crambidae). Boll Zool Agrar Bachic 35: 111-125.
Naranjo SE (2009) Impacts of Bt crops on non-target invertebrates and insecticide use patterns. CAB Rev Perspect Agric Vet Sci Nutr Nat Resour 4: 23
Marvier M, McCreedy C, Regetz J, Kareiva P (2007) A metaanalysis of effects of Bt cotton and maize on nontarget invertebrates. Science 316: 1475-1477.
Rauschen S, Schultheis E, Pagel-Wieder S, Schuphan I, Eber S (2009) Impact of Bt-corn MON88017 in comparison to three conventional lines on Trigonotylus caelestialium (Kirkaldy) (Heteroptera: Miridae) field densities. Transgenic Res 18: 203-214.
Mattila HR, Sears MK, Duan JJ (2005) Response of Danaus plexippus to pollen of two new Bt corn events via laboratory bioassay. Entomol Exp Appl 116: 31-41.
Raybould A (2007) Ecological versus ecotoxicological methods for assessing the environmental risks of transgenic crops. Plant Sci 173: 589-602.
Naranjo SE (2009) Impacts of Bt crops on non-target invertebrates and insecticide use patterns. CAB Rev Perspect Agric Vet Sci Nutr Nat Resour 4: 23
Romeis J, Bartsch D, Bigler F, Candolfi MP, Gielkens MMC, Hartley SE, Hellmich RL, Huesing JE, Jepson PC, Layton R, Quemada H, Raybould A, Rose RI, Schiemann J, Sears MK, UDCA Actual Divulg Cient 11: 133-142.
Rauschen S, Schultheis E, Pagel-Wieder S, Schuphan I, Eber S (2009) Impact of Bt-corn MON88017 in comparison to three conventional lines on Trigonotylus caelestialium (Kirkaldy) (Heteroptera: Miridae) field densities. Transgenic Res 18: 203-214. Raybould A (2007) Ecological versus ecotoxicological methods for assessing the environmental risks of transgenic crops. Plant Sci 173: 589-602. Romeis J, Bartsch D, Bigler F, Candolfi MP, Gielkens MMC, Hartley SE, Hellmich RL, Huesing JE, Jepson PC, Layton R, Quemada H, Raybould A, Rose RI, Schiemann J, Sears MK, Appl Ecol 7: 296-306.
9
Új fejlődési irányok a zöld géntechnológiában VIII. nemzetközi szimpózium a növény biotechnológiáról Chikán Ágnes
A növény biotechnológia legújabb eredményei címmel megrendezett nemzetközi szimpóziumsorozat legutóbbi, nyolcadik tudományos tanácskozásának helyszínéül ezúttal Szegedet választották a szervezők. A már hagyományos, kétévente megtartott konferencia gazdái eddig a cseh vagy szlovák szakemberek voltak, az idén szeptember 1-től 4-ig az MTA Szegedi Biológiai Központ adott otthont a rendezvénynek, melyet a Barabás Zoltán Egyesülettel együtt, az NKTH támogatásával rendeztek meg.
növények előállítására, s miként építhetők be egyes növényekbe betegségnek ellenálló gének. Ezeknek a konferenciáknak mindig kiemelt témája volt a szárazság: nagy figyelmet keltett egy Ausztráliából érkezett, korábbi szegedi PhD-hallgatónak a szárazságtűrő búzák előállításáról szóló beszámolója. Külön szekció foglalkozott az egészséget javító technológiával, a bioipar új ágával, az úgynevezett „molekuláris farming”-gal. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy gyógyszeralapanyagot, vagy magukat az oltásra használható ellenanyagokat termeltetik meg a növényekkel. Egy martonvásári kutatónő érdekes előadást tartott arról, hogy a rizsben étkezéssel elfogyasztható vakcinákat lehet előállítani, melyekkel egyes betegségek - koleratoxin, escherichia-kóli vagy sertés hasmenés - elleni immunválaszt lehet elérni.
A több mint száz résztvevő zömmel KözépEurópából érkezett, a csehek, szlovákok, magyarok mellett azonban svéd, belga, ausztrál, lengyel, litván kutatók is beszámoltak eredményeikről. A különböző szekciókban összesen 24 előadás hangzott el. Amint Dudits Dénes, az SZBK főigazgatója, a helyi szervezőbizottság elnöke elmondta: a szimpóziumon szóba került a jelenlegi biotechnológiai kutatások minden fontos témája. Egyebek között megtárgyalták a résztvevők, miként lehet növényi géneket izolálni az úgynevezett genomkorszakban, hogyan lehet a GMO-technológiát fölhasználni stressztűrő, például aszálytűrő
A konferencia szenzációját a 80 esztendős prágai kutató, Jaroslav Drobnik jelenléte jelentette, aki igen fontos szerepet játszik az Európai Unió géntechnológiai politikájának alakításában. A cseh kutatók az ő vezetésével megjelentettek egy úgynevezett „fehér könyvet”, amelyben rámutatnak arra, milyen fontos szerepük van az emberiség jövője szempontjából a GM növényeknek. Hangsúlyozták, hogy a politikai és ideológiai csatározások helyett a döntések meghozatalakor a tudományos tényeket és eredményeket kell előtérbe helyezni a GM növények engedélyeztetése során.
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Green Biotechnology Barabás Zoltán BiotechnológiaiEurope Egyesület (GBE)
