GÁZOK, GÁZKEVERÉKEK GYÁRTÁSA ÉS BIZTONSÁGOS ALKALMAZÁSA HEGESZTÉS-, ÉS ROKON TECHNOLÓGIÁKHOZ (1. rész)

Gyura László Linde Gáz Magyarország Zrt.

GÁZOK, GÁZKEVERÉKEK GYÁRTÁSA ÉS BIZTONSÁGOS ALKALMAZÁSA HEGESZTÉS-, ÉS ROKON TECHNOLÓGIÁKHOZ (1. rész) (Szakmai nap a Linde Gáz Magyarország Zrt.-nél)

BEVEZETÉS Az acélszerkezet gyártásához alkalmazott hegesztés- és vágástechnológiák nagy részénél a műszaki gázok, mint segédanyagok használata a technológiák jellegéből adódóan elkerülhetetlen. A vágó-, valamint védőgázok megfelelő megválasztása, ill. minősége jelentős mértékben befolyásolja a technológia jellemzőit, a megmunkált, elkészített munkadarabok minőségét (vágott felület, varratminőség stb.). A Magyar Hegesztők Baráti Köre a Linde Gáz Magyarország Zrt.-vel közösen a múlt év őszén Dunaújvárosban szakmai napot szervezett, a gázok előállítása és alkalmazása témakörben érdeklődő hegesztő szakemberek számára (1. kép). Az összejövetel célja a zrt. által forgalmazott – a hegesztés- és rokontechnológiák területén használt ipari

gázok jellemzőinek, azok biztonságos felhasználásának, valamint a gáz előállítási körülményeinek, technológiáinak termékminőségére gyakorolt hatásainak bemutatása volt. A helyszínnek a dunaújvárosi Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyet választottuk, mivel a hegesztéshez, vágáshoz alkalmazott gázok, gázkeverékek jelentős részének gyártása itt történik. A több mint 100 résztvevő bepillantást nyerhetett az ún. levegőgázok (oxigén, nitrogén, argon) mélyhűtött cseppfolyósítással történő előállításába (levegőbontó), a különböző hegesztéshez használt védőgázkeverékek palackozási, keverési technológiáiba, továbbá ún. nagy tisztaságú gázok (lézervágásokhoz) palackozásába. Az elméleti ismeretek mellett több gyakorlati, biztonságtechnikai bemutató segítette a gázok gyártásának, tulajdonságainak és felhasználhatóságának jobb megértését (2–3. kép). A helyszínen nem gyártott gázok esetében (pl. acetilén, szén-

1. kép: Magyar Hegesztők Baráti Köre – Linde Gáz Magyarország Zrt szimpózium, Dunaújváros, 2007.09.18.

82

Acélszerkezetek 2008/1. szám

2. kép: Nagy tisztaságú palackok töltésének ismertetése

3. kép: Hegesztőgépek tisztítása szárazjégszórással, gyakorlati bemutató

dioxid) más gyártóbázisokról (Kazincbarcika, Répcelak) meghívott munkatársaink tartottak előadást az előállítás és palackozás fortélyairól. A következőkben – részben az eseményen történtek beszámoló anyagaként – a szakmai napon elhangzott előadásokra, gyakorlati bemutatókra építve (lásd: Felhasznált előadások, bemutatók, szakirodalmak jegyzéke) azok kivonataként mutatjuk be, a hegesztési- és vágógázok alapjellemzőit, előállításuk, palackozásuk technológiáit, valamint biztonságos üzemeltetésük feltételeit.

elérhető égési sebesség, valamint a láng teljesítménye (1. ábra). További szempont lehet, elsősorban biztonsági megfontolások alapján, a gáz sűrűsége (2. ábra). A levegőnél nehezebb gázok lefelé süllyednek, így robbanásveszélyes elegy keletkezésével fenyegetnek. Az acetilén (1,095 kg/m3) és a metán (0,671 kg/m3) az egyedüli olyan gyakorlatban használt égőgáz, amelyekkel a talajszint alatt, ill. kis nyílással ellátott, szűk méretű helyeken is lehet dolgozni robbanás veszélye nélkül.

ÉGHETŐ GÁZOK TULAJDONSÁGAI ÉS FELHASZNÁLÁSUK A lángtechnológiák (lánghegesztés, lángvágás, lángegyengetés, lángforrasztás stb.) égő gázaként Magyarországon elsősorban az acetilént, a propánt (propán-bután /PB/) ritkább esetekben a földgázt, esetleg a hidrogént használhatják. A hegesztési, vágási technológiák szempontjából az égőgázok legfontosabb tulajdonságai a lánghőmérséklet, az

a)

2. ábra: Az éghető gázok relatív tömege a levegőhöz képest

b)

c)

1. ábra: Az éghető gázok fő jellemzői (a,: lánghőmérséklet, b,: égési sebesség, c,: lángteljesítmény)

Acélszerkezetek 2008/1. szám

83

A fenti fizikai jellemzők mellett lényeges különbség az egyes égőgázok között a felhasználás során a „tökéletes” égéshez szükséges oxigén (mint égést tápláló gáz) mennyisége. Amint az 1. ábrából is kitűnik, míg az acetilén kb. 1:1 – 1:2 égőgáz:oxigén arány mellett „adja” a legmagasabb jellemzőket, az összes többi gáz ennél lényegesen több oxigént igényel. A szimpóziumon ún. gázátfolyásmérők (rotaméterek) segítségével a gyakorlatban is mérhető volt az égőgáz, ill. oxigén mennyisége azonos teljesítményű vágópisztolyok üzemeltetése során (4. kép). A lángtechnikai felhasználásnál a műszaki paramétereken túl, sok esetben gazdaságossági mérlegelés kérdése is annak eldöntése (gázárak, elérhető teljesítmények stb.), hogy adott alkalmazásnál melyik égőgáz jelent gazdaságosabb megoldást.

4. kép: Az égőgáz, oxigén mennyiségének mérésére használt berendezés

molekula szétesésekor is – ellentétben más éghető gázokkal – jelentős energia szabadul fel, amit bomlási hőnek, ill. entalpiának nevezünk. Az acetilén alkalmazása során a balesetek elkerülése érdekében figyelembe kell venni a gáz – biztonságtechnikai szempontból meghatározó – tulajdonságait. Az acetilén levegővel vagy oxigénnel robbanásveszélyes keveréket képez (levegőben 2,4-88% koncentrációban), amit szikra, vagy egyéb gyújtóforrás könnyen belobbanthat. Az acetilén bomlása olyan könnyen bekövetkezhet, hogy akár a gáz magasabb nyomása vagy hőmérséklete azt elindíthatja. A bomlási reakció robbanásszerűen mehet végbe, nagy romboló hatást kifejtve. Mindezek alapján az acetilénpalackot az acetilén bomlása ellen messzemenően biztosítani kell, ezért a palack egy egyedi „beépített biztonsági rendszerrel” van ellátva, azaz annak teljes belső része egy speciális, szilárd porózus masszával töltött (5. kép). A masszában aceton van, mely oldószerként funkcionál, ezáltal a tárolási kapacitást sokszorosára növeli. A massza pórusaiban helyezkedik el tehát az acetonban oldott acetilén. A rendszer ugyanakkor csak akkor biztonságos, ha az oldott acetilén és az oldószer közötti tömegarány meghatározott határokat nem lép át. Az acetilén egyik palackból másikba való áttöltése mindezek alapján tilos és életveszélyes. A palackok szabályos töltésekor az aceton szintjét minden esetben ellenőrzik, és csak annak pótlása után kezdik el a töltési folyamatot. Az említett „beépített biztonsági rendszer” ellenére a palackot az erős hőhatástól védeni kell. A gázpalackot a hosszabb és intenzívebb napsugárzás hatása nem veszélyezteti, de tűz, nyílt láng közvetlen hatása veszélyes lehet. A hőmérséklet emelkedésével a palack nyomásának emelkedése normális jelenség (4. ábra). Az acetilén ellentétben sok más ipari gázzal nem cseppfolyósítható, így felhasználása csak palackos, palackköteges ill. palackok összekapcsolásából létrehozott, ún. tréleres ellátással lehetséges.

ACETILÉN Az acetilén egyik leggyakrabban alkalmazott égőgázunk. Az 1. ábra alapján látható, hogy ez az égőgáz a legmagasabb értékekkel rendelkezik a legfontosabb fizikai jellemzőknél, azaz műszaki szempontok alapján mindenképpen a legjobb választás lángtechnológiákhoz. Egyéb tulajdonságainak köszönhetően gyártása, palackozása és felhasználása a többi ipari gázhoz képest megkülönböztetett figyelmet igényel. A tiszta acetilén ugyanakkor nem mérgező, belégzése nem károsítja az emberi szervezetet. Koncentrált formában történő belégzése azonban káros lehet, mert a gáz narkotikus és természetesen fojtó hatású is.

5. kép: Porózus massza az acetilénpalack töltéséhez

Az acetilén gáz gyártása és tulajdonságai Az acetilén gyártása kalcium-karbidból víz hozzáadásával történik. Az előállított gáz tisztítás, komprimálás és szárítás után kerül a töltőhelyekre. Magyarországon csak ipari (99,8% tisztaságú) gáz töltése folyik, különböző méretű palackokba és ún. palackkötegekbe. Az acetilénmolekulát hármas kötés tartja össze (3. ábra), mely kedvező felépítés rendkívül nagy égési energiát, lángteljesítményt és égési sebességet eredményez. Már a

3.ábra: Az acetilénmolekula felépítése

84

4. ábra: A hőmérséklet hatása az acetilénpalackok nyomására, helyesen beállított acetilén/aceton aránynál

Acélszerkezetek 2008/1. szám

Az acetilénpalackok szakszerű használata A felhasználás során egy nyitott palackszelepnél ideális esetben az acetilén gázhalmazállapotban áramlik a felhasználás helyére, de a palack felépítéséből adódóan túlságosan nagy gázelvétel esetén a kiáramló gáz acetont is „magával hozhat”. Ez esetben az alkalmazott hegesztéstechnikai eszközök (tömlők, égők, biztonsági berendezések, stb.) acetonnal szennyeződnek, további használatuk csak tisztítás után lehetséges, amely hosszú, fáradságos és sok esetben eredménytelen munkát jelent. Az oldott acetilén folyamatos elvétel esetén kb. 500 liter/ óra mennyiségben képes acetonmentesen „kijutni” a palackból (rövid idejű elvételnél /néhány perc/ ez akár 1000 liter/ óra is lehet). Palackköteg használatakor, mivel a palackok szelepei „össze vannak kötve” ez a szám értelemszerűen a kötegben lévő palackok számának megfelelően (6, 12, 16 db) megsokszorozódik. Amennyiben az alkalmazott technológia ennél nagyobb gázmennyiséget igényel (egypalackos felhasználásnál ez akár már egy „6-os”, „8-as” égőszár esetén is előfordulhat) speciális megoldásokat kell alkalmazni. Központi gázellátás során egy központi gyűjtővezetékkel több palack (palackköteg) egyidejűleg biztosítja a szükséges gázmennyiséget (aceton nélkül), amely már normál esetben a gázellátó rendszer tervezésekor, megépítésekor a várható igényeknek megfelelően helyesen kerül kialakításra (6. kép). Nagyobb probléma általában az egyedi palack használatakor jelentkezik. Ekkor a megoldást két palack párhuzamos kötésével érhetjük el, amikor ellentétben a központi rendszernél leírt megoldással, már az ún. szekunder (kisnyomású) oldalon kettő darab nyomáscsökkentő és egy darab ún. kettős kieresztőszelep segítségével duplázhatjuk meg az elvehető gázmennyiséget (7. kép).

Az aceton-kiáramlás egy helyesen töltött palack használata során a helytelen palackhelyzetből is bekövetkezhet. Amennyiben lehetséges, a palack felállított, vagy közel függőleges helyzetben legyen a felhasználás során. A korszerű masszával töltött palackoknál megengedett a döntött használat is, de a palackszelep ez esetben is legalább 40 cm-rel magasabban legyen, mint a palacktalp (50 liter térfogatú „nagy” palack esetén).

Acetilén-ellátó vezetékek Az acetilén-ellátás jellegzetes problémája a nem megfelelő tömlők, csővezetékek alkalmazása. Az acetilén meghatározott körülmények között rézzel és ezüsttel úgynevezett acetilideket képez. Ez a robbanószerekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag, hő- vagy mechanikai energia hatására felrobban (akár a cső ütésére is). Az acetilidek robbanásszerű átalakulása magától értetődően acetilénbomlást okoz. Mindezek alapján réz és a 70%-nál több rezet tartalmazó rézötvözetek, valamint az ezüst és ezüstötvözetek – néhány pontosan meghatározott összetételű forrasztóezüst kivételével – acetilénes berendezésekhez nem alkalmazhatók. Az acetilénnel működtetett berendezések gázellátó rendszerének anyaga általában ötvözetlen szerkezeti acél. Szintén ügyelni kell a megfelelő minőségű tömlő alkalmazására és a tömlők toldására. A toldáshoz rézből készült tömlővégeket alkalmazni tilos.

PROPÁN-BUTÁN (PB) Az acetilén mellett a lángtechnológiák leggyakoribb égőgáza az ún. propán-bután (PB) gáz. A PB-gáz döntően propánból és butánból álló szagosított gázelegy, melyben a bután(ok) mennyisége maximum 60 tömegszázalék lehet. A propán és bután színtelen és majdnem szagtalan, ezért emberi érzékszervekkel nem érzékelhető. Ahhoz, hogy a kiáramló PB-gázt érzékelni lehessen, szagosítják, azaz a PB-gázhoz kis mennyiségű szaganyagot kevernek. A PB-gáz nem mérgező, de nagy koncentrációban a levegő kiszorítása miatt fojtólag hat. Az elpárolgó PB-gáz jelentős hőmennyiséget használ fel, ezáltal fájdalmas hidegégést okozhat, ha a emberi bőrre kerül, és ott párolog el. Különösen veszélyeztettek az érzékeny testszövetek, mint pl. a szemhéj bőre. A nagyobb kiterjedésű hidegégések életveszélyesek lehetnek.

A PB-gáz tulajdonságai, biztonságos felhasználásának kritériumai

6. kép: Acetilénpalack gázlefejtő 2x3 palackhoz, megfelelő teljesítményű nyomásszabályzóval, központi gázellátáshoz

7. kép: Eszközök két darab acetilénpalack egyidejű használatához

A PB éghető gáz, amelyik – mint minden más éghető gáz – levegővel ill. oxigénnel, de más oxidálóanyaggal is, mint pl. klór, fluor, dinitrogén-oxid, robbanásveszélyes keveréket képezhet. A PB-gáz levegő keverékek 1,8–9,5% PB-gáz részarány mellett robbanásveszélyesek, és viszonylag kis gyújtási energiával, pl. szikrával meggyújthatók. A PB gázhalmazállapotban atmoszférikus körülmények között lényegesen nehezebb a levegőnél. Relatív sűrűsége gázállapotban 1,85 a levegőhöz viszonyítva, ezért a PB-gáz egyéb légmozgás hiányában lefele áramlik, és gödrökben, pincehelyiségekben, csatornákban vagy talajmélyedésben összegyűlhet, ami csekély légmozgás esetén néhány órán át megmaradhat. A PB-gáz viszonylag kis sűrítés hatására cseppfolyós lesz. Ebben az állapotban – „nyomás alatt cseppfolyósítva” – a PB-gázt palackokban és tartályokban tárolják. A tartályban a nyomás a hőmérséklettől, valamint a PB-gázban levő

Acélszerkezetek 2008/1. szám

85

bután részarányától függ (jellemző érték 20 ºC-on 2–8 bar). A nyomás ugyanakkor nem függvénye a tartályban levő gázmennyiségnek. Mindez azt jelenti, hogy a palackban lévő gázmennyiséget csak a tömeg megállapításával lehet meghatározni. A PB-gáz elvétele során a folyékony állapotból gázhalmazállapotúvá alakul át. A PB-gáz összetételétől függően – a palackból történő kivételkor 1 liter folyadékból kb. 260–350 liter gáz lesz. Ahogy már említettük, az elpárolgáshoz a PB-gáznak hőre van szüksége, melyet közvetlenül a környezetéből von el. Így a PB-gázból történő elvétel a tartály és a benne maradó PB-gáz lehűléséhez vezet. Hasonló módon minden felület lehűl, amelyik érintkezik az elpárolgó PB-gázzal. Zavartalan és egyenletes gázelvételt azzal lehet biztosítani, hogy az elvett gázmennyiség a cseppfolyós fázis elpárolgásával állandóan pótlódik. A PBgázpalackból elvehető gázáram mértéke az ún. felszálló (vagy merülő) cső nélkül korlátozott. A túl gyors gázelvétel, ami a palackon kívül erős dérképződésről ismerhető fel, a gázáram leállásához vezethet, annak ellenére, hogy még van cseppfolyós fázis a palackban. Eközben eljegesedhet a palackszelep, úgy, hogy azt többé nem lehet elzárni. Nagyobb PB-gázelvétel esetén ezért több gázpalackot kell párhuzamosan üzemeltetni, vagy a gázpalackot lassan max. 50 ºC-os meleg vízzel kell felmelegíteni. A helyi túlmelegedést minden esetben kerülni kell, azaz a gázpalackot semmilyen esetben sem szabad lánggal melegíteni. A PB-gázpalackok szelepébe biztonsági szelep van beépítve. A biztonsági szelep 25±5 bar nyomásnál lép működésbe, és ha a nyomás ez alá csökken, automatikusan újból zár. Elvétel közben a PB-gázpalackoknak (felszálló cső nélkül) függőlegesen kell állniuk, hogy megakadályozzuk a cseppfolyós fázis veszélyes bekerülését a hegesztő, vágó berendezésekbe. A PB-üzemanyagpalackok (pl. PB-gázzal hajtott villás targoncához) minden esetben felszálló csővel ellátottak. Ez a palackszeleptől közvetlenül a palackfenék fölé ér, aminek következtében a PB-gáz szükségszerűen cseppfolyós formában kerül elvételre. Az ilyen palackokat hegesztéshez, vágáshoz alkalmazni szigorúan tilos.

HIDROGÉN Bár a hidrogén az égőgázok csoportjába tartozik, lángtechnikai alkalmazása elenyésző. Valamennyi gáz közül a hidrogén a legkönnyebb. Gázállapotban sűrűsége 15 ºCon, 1 bar nyomáson 84 g/m3, relatív sűrűsége a levegőhöz viszonyítva 0,07. A légkörbe kilépő hidrogén ezért azonnal felfele áramlik, és tető alatti térben, tetőkiugrásokban stb. könnyen felgyülemlik. Az oxigénnel vagy levegővel elégő hidrogén vizet alkot. A hidrogén egyéb oxidálószerekkel (pl. klór vagy dinitrogén-oxid) is reagálhat. Ha a hidrogént összekeverjük valamilyen oxidálószerrel, majd meggyújtjuk, az égés robbanásszerűen mehet végbe. Ha ez a folyamat zárt térben történik, a hőfejlődés mellett gyors nyomásnövekedés is fellép, ami rombolólag hat. Az a koncentrációtartomány, amelyben a hidrogén levegővel normál nyomás és hőmérséklet mellett robbanásveszélyes keveréket képez – az acetilénhez hasonlóan –, igen nagy (alsó robbanási határ 4 térfogatszázalék, felső robbanási határ 75,6 térfogatszázalék). A hidrogén–levegő keveréket igen csekély energiájú gyújtóforrás meggyújthatja.

86

A hidrogén lángja nagyon fakó, és nappal alig látható. A hidrogén színtelen, szagtalan és íztelen gáz, ezért emberi érzékszervekkel nem érzékelhető, nem mérgező. A hidrogén semmilyen módon nem veszélyezteti a természeti környezetet. A hidrogén égésterméke nem tartalmaz széndioxidot és kormot sem. A hidrogén nem számít korrozívnak. Normál hőmérsékleten a szokásos fémes szerkezeti anyagok, mind a gázellátó rendszer elemei – acél, vörös- és sárgaréz, alumínium – hidrogénhez alkalmasak. A hidrogénes berendezésekhez a fémes szerkezeti anyagokon kívül gumit és műanyagokat is lehet használni.

Hidrogéntartalmú gázkeverékek tulajdonságai Ahogy azt már említettük, a lángtechnológiai felhasználása elhanyagolható, ugyanakkor a plazmavágás és a védőgázos hegesztéstechnológiák területén a hidrogéntartalmú keverékek felhasználása az utóbbi években jelentősen megnőtt. Magas hővezetési tulajdonságának köszönhetően elsősorban az erősen ötvözött „Cr–Ni ötvözetek” vágása és hegesztése, varratok védelme (öblítése) során jelentős teljesítménynövelő, ill. redukálóhatásának köszönhetően alkalmazzák. A hidrogén kis sűrűsége ellenére a belőle készült gázkeverékek nem válnak szét a gravitációs erő hatására. A hidrogénnek héliummal vagy nitrogénnel alkotott keveréke mindig könnyebb, mint a levegő. A hidrogén–argon keverékek 71 térfogatszázalék argontartalomig könnyebbek, nagyobb argontartalomnál nehezebbek a levegőnél. A hidrogén–inert gáz keverékek éghetőek, ha a hidrogén részaránya maghatározott határérték fölött van. Eszerint a hidrogén–nitrogén keverékek 5,7 térfogatszázalék hidrogéntartalom fölött, a hidrogén–hélium ill. hidrogén–argon keverékek 2,9 térfogatszázalék fölött éghetőnek minősülnek.

EGYÉB SZEMPONTOK AZ ÉGHETŐ GÁZOK HASZNÁLATAKOR Az égőgázok palackjainak, palackkötegeinek használatakor nyomásszabályzó berendezés szükséges. Az éghető gázok szelepének csatlakozómenete mindig balmenetű, az acetilént kivéve, amely néhány országban ún. kengyeles megoldású csatlakozással van ellátva. (Magyarországon a palackok szintén kengyeles csatlakozásúak, viszont az acetilén palackkötegek balmenetes nyomáscsökkentő csatlakozóval rendelkeznek.) A nyomáscsökkentők típusát, teljesítményét mindenképpen illeszteni kell a kívánt gázhoz, ill. az elvétel mennyiségéhez. A nyomáscsökkentők valamint a palackok védelmében a palackszelepet mindig óvatosan, a nyomásszabályzó membránjának feszítetlen állapotban történő beállítása után lehet kinyitni. A biztonságos üzemeltetés miatt nagyon fontos a megfelelő anyagból készült tömítések alkalmazása (8. kép). Az alkalmazott hegesztéstechnikai berendezésnek a palack

8. kép: Nyomáscsökkentők, tömítések különböző éghető gázokhoz

Acélszerkezetek 2008/1. szám

csatlakozásától a felhasználási helyig tömítettnek kell lennie azért, hogy a helyiség légterében az égőgáz lényeges mennyiségben ne gyűlhessen össze. A fellépő tömítetlenségeket haladéktalanul meg kell szüntetni. A tömlőket a károsodástól védeni kell, és időben ki kell cserélni. A tömítetlenség a berendezés károsodását és balesetveszélyt okozhat (9. kép). A hegesztő-, lángvágó- stb. pisztoly meggyújtása előtt az égőgáztömlőben lévő levegőt ki kell öblíteni égőgázzal, azért hogy a tömlőben az égőgáz–levegő gázkeverék kialakulását és meggyulladását elkerüljük.

tékben blokkolhatja (fojtás), amely a megfelelő használatot gátolja. Az acetilén palackkötegek gyárilag fel vannak szerelve lángvisszacsapás-gátlóval (így ezt az eszközt nem éri kár esetleges visszaégés, visszacsapás esetén), viszont az egyedi palackoknál mindig a felhasználónak kell gondoskodni a biztonsági eszköz felszereléséről. Az égőgázellátó rendszerek biztonságos üzemeltetésének feltétele a rendszeres időszakos ellenőrzés, ill. karbantartás. A Hegesztés Biztonsági Szabályzat (HBSZ) írja elő, hogy melyik eszközt, milyen gyakorisággal kell a megfelelő képesítéssel és jártassággal rendelkező szakembernek ellenőrizni (10–11. kép).

A BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS, KÁRMEGELŐZÉS GYAKORLÁS

9. kép: Tömítetlenségből adódó lángvágó berendezésnél bekövetkezett káreset (a felső pisztoly sértetlen állapotú, középen a pisztoly felépítése látható)

A lángtechnológiák területén a biztonságos üzemeltetés érdekében ún. lángvisszavágás-gátlókat kell alkalmazni, amelyek az elhelyezési pont és a gázforrás közötti szakaszt védik. Ha ezek a biztonsági berendezések nincsenek beépítve, ill. nem jól működnek, a láng visszaéghet jelentős kárt okozva a teljes gázellátó rendszerben (pl. akár egy központi vezetékes ellátásban is). A csőrendszerben szerkezeti deformáció léphet fel (csőszakaszok, szerelvények cseréje lehet szükséges), valamint a teljes rendszer korommal elszennyeződhet, amely a további felhasználást lehetetlenné teszi. A visszavágásgátlók megválasztásánál a kívánt gázelvételi mennyiséget figyelembe kell venni, egy kis teljesítményű berendezés a teljes rendszert olyan mér-

Az égőgázok legkörültekintőbb felhasználása mellett is előfordulhatnak balesetek, tűzesetek. A nagyobb kár elkerülése érdekében hasznos lehet a félelmünket legyőzve még idejében közbelépni, pl. a tüzet eloltani, a szelepeket elzárni stb. A szimpóziumon részt vevő szakemberek szakszemélyzet biztosítása mellett kipróbálhatták, ill. gyakorolhatták a nagy teljesítményű hevítő, melegítő puskák, égők biztonságos beüzemelését, ill. a szelepénél kigyulladt acetilénpalack poroltóval történő eloltását. (Az acetilénláng vízzel nem oltható el.) A kigyulladt PB-tömlőnél megfelelő „lélekjelenlét” és tapasztalat esetén van elegendő idő arra (a PB kis égési sebességének köszönhetően), hogy a palack szelepének elzárásával még időben elolthassuk a kialakult tüzet (12–14. kép). A szimpóziumon bemutatásra került az a Linde által kifejlesztett interaktív biztonságtechnikai oktató CD is, amely a gázpalackok helyes kezelése mellett nagy hangsúlyt fektet a lángtechnikai eszközök ismeretére. Szemléletes ábrák mutatják be többek közt a nyomáscsökkentők üzembe helyezését, annak működési elvét, a lánghegesztőpisztoly meggyújtásának, ill. kioltásának helyes sorrendjét (5. ábra).

10. kép: Különböző, rendszeres felülvizsgálatot igénylő hegesztéstechnikai eszközök, a gyakoriság megjelölésével (a Hegesztés Biztonságtechnikai Szabályzat (HBSZ) alapján)

11. kép: „Vizsgálóállomás” a nyomáscsökkentők és visszavágásgátlók szabályos ellenőrzéséhez

Acélszerkezetek 2008/1. szám

87

5. ábra: Interaktív oktató CD a lángtechnikai eszközök helyes, biztonságos kezelésének elsajátításához

12. kép: Nagy teljesítményű hevítőégők helyes kezelésének gyakorlása

13. kép: Propántömlő kigyulladása helytelen használat esetén

14. kép: Kigyulladt acetilénpalack oltása poroltóval

Bízunk abban, hogy ezek a gyakorlatok és elhangzott előadások hozzájárultak az égőgázzal működő berendezések biztonságosabb üzemeltetéséhez, így egy-egy veszélyhelyzet kialakulásakor a határozott, még időben történő fellépés megakadályozhatja a további káresteket, baleseteket. A cikk folytatásaként a szimpóziumon elhangzott további előadások és bemutatók felhasználásával a következő számban a szén-dioxid, valamint a levegőgázok hegesztéstechnikát érintő tulajdonságait, biztonságos alkalmazásait, valamint a gázellátás legkorszerűbb módjait mutatjuk be.

Tóth István: Palack előkészítés, palacktöltés. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18 Veres Gábor: Acetilén, hidrogén, PB-gáz. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18 Angyal Károly: Hegesztő berendezések szárazjeges tisztítása. Gyakorlati bemutató, Dunaújváros, 2007.09.18 Mérges Gábor: Ipari gázok biztonságos kezelése, tulajdonságai. Gyakorlati bemutató, Dunaújváros, 2007.09.18 Reichardt László: Nagyteljesítményű égők beüzemelése, tűzoltási gyakorlatok. Gyakorlati bemutató, Dunaújváros, 2007.09.18

Felhasznált előadások, bemutatók, szakirodalmak jegyzéke Egyházi Tibor: A széndioxid előállítása és felhasználása. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18 Gyura László: A gázellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18 Dr. Mohácsi Gábor: Palackos és vezetékes gázellátó rendszerek üzemeltetési problémái. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18 Sági Ferenc: A levegőszétválasztás alapjai. Szóbeli előadás, Dunaújváros, 2007.09.18

88

Linde Gas: Acetilén. A leghatékonyabb égőgáz a lángtechnikában. Szakmai kiadvány, 2007 Hegesztés Biztonsági Szabályzat, 143/2004 GKM rendelet

(A szimpóziumon készült fotók: Gyura László, dr. Mohácsi Gábor)

Acélszerkezetek 2008/1. szám

LI-PROTECTTM. Ipari gázok biztonságos alkalmazása hegesztés- és vágástechnológiákhoz.

Az ipari gázok biztonságos használatához speciális tudásra, a részletekre is kiterjedő figyelemre és felelősségteljes magatartásra van szükség. Cégünk kifejlesztett egy interaktív CD-ROM-ot, mely 9 fejezeten keresztül ismerteti, majd egy felelet-választós rész keretén belül teszteli tudását a hegesztő- és vágógázok alkalmazásáról. Tesztelje tudását és bővítse ismereteit a CD használata közben. Amennyiben sikeresen teljesíti a tesztet, egy tanúsítványt szerezhet róla. Fejezetek

1. Gázpalackok 2. Acetilén 3. Oxigén 4. Hegesztési védőgázok 5. Nyomáscsökkentők

6. Biztonsági eszközök 7. Tömlők 8. Égők 9. Biztonsági intézkedések

Keresse a CD-t vagy a demo változatot telephelyeinken és üzletkötőinknél! LI-PROTECT a Linde Group védjegye

TM

Linde Gáz Magyarország Zrt. Alkalmazástechnikai Központ 1097 Budapest, Illatos út 9-11. Telefon: (1) 347-4844 Fax: (1) 347-4830 www.lindegas.hu

Acélszerkezetek 2008/1. szám

89