Gazdasági kapcsolataink jól fejlődnek

Gazdasági kapcsolataink jól fejlődnek…

Juhász Imre nagykövetségi tanácsos vezető külgazdasági szakdiplomata, D-10117 Berlin, Unter den Linden 76. Telefon: 00-49-30-203100 [email protected]

Hogyan érinti a menekülthullám a német gazdaságot és társadalmat?  Gazdasági szervezetek, nagyvállalatok: a menekültek hozzájárulnak a munkaerőhiány mérsékléséhez, (ami csak korlátozottan és hosszú távon lehet igaz)→, az ipari és kereskedelmi kamarák 170 fő beállításával 20 millió eurót különítettek el a menekültek nyelvi és szakmai képzésére).  A menekültek, mint fogyasztók o,2-0,3 %-kal hozzájárulnak a bruttó hazai termék növekedéséhez, de ennek fedezetét a német adófizetők biztosítják.  A menekültek megjelenése és befogadása megzavarta a települések rendjét, közbiztonsági kockázatot jelent (szilveszteri atrocitások, menekültek elhelyezésére kiválasztott objektumok felgyújtása, stb.) → belpolitikai hatás: a hagyományos demokratikus pártok meggyengülése, a szélsőséges politikai erők megerősödése (Pegida aktivizálódása és a drezdai turizmusra, mint gazdasági tényezőre gyakorolt hatása, Alternatíva Németországért – AfD - választási sikerei)  Menekültek előnyben részesítése a német polgárokkal szemben (költségtérítés nélküli közlekedés, orvosi ellátás, stb. vs. „13 millió német szegény”)→ belső társadalmi feszültség  Visszaküldöttek számba: 2015: 22,4 ezer, 2016 I-IV.: 9,3 ezer, önkéntesen hazatért: 2015: 37,2 ezer, 2016 I-IV.: 20,2 ezer fő  2020-ig a menekültekre fordítandó forrás összege: 93,6 milliárd €.  Összegzés: a menekültválság a német gazdaság és társadalom legnagyobb, legátfogóbb problémájává vált, veszélyeztetve annak stabilitását.

Az OECD minősítése a német gazdaságról munkanélküliség alacsony, de a munka termelékenysége nem növekszik.  A lakosság elöregedése és a menekültek erőteljes beáramlása nagy kihívásokat okoz  A beruházási tevékenység visszafogott, folytatni kell a fontos társadalmi (költségvetési forrásokból megvalósuló) infrastruktúrák kiépítését és azok hatékonyságát (közlekedés, innováció, oktatás, gyermekellátás) A

Milyen helyzetben van a német gazdaság?  Kiindulási időpont: „A német gazdaság jó állapotban van.” (S. Gabriel 2016 eleje) – 2015-ben 1,7 % gazdasági növekedés, rekord nagyságú export (1.200 milliárd €), tíz év óta folyamatosan emelkedő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség, a bruttó hazai termék fél %-ának megfelelő költségvetési bevételi többlet  Szövetségi kormány éves gazdasági jelentése: 2016-ra az előző évhez hasonló, 1,7 % körüli gazdasági növekedés →← Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége: a kiindulási helyzet kedvező, de a kilátások elsősorban a külpiaci helyzet romlása következtében egyre kedvezőtlenebbek, →1,3 %-os növekedési várakozás  Első negyedévi fejlődés: 0,7 % az előző negyedévhez, 1,6 % az előző év azonos negyedévéhez képest. Növekedés hajtóereje továbbra is belső tényezők hatása, elsősorban az építőipar teljesítményének növekedése és a magánfogyasztásnak a béremelkedéseknek és a kedvező foglalkoztatási helyzeten alapuló élénkülése, miközben a külgazdasági kapcsolatok alig járulnak hozzá a növekedéshez (I. negyedévi exportbővülés mindössze 0,7 %).  A kamarai szövetség 1,3 %-ról 1,5 %-ra emelte, a Bundesbank 1,8 %-ról 1,7 %-ra mérsékelte 2016. évi növekedési várakozását.

A német gazdaság néhány hosszú távú kihívása 





 



A növekedés nem strukturális okok, hanem egyes körülmények – alacsony energia- és nyersanyagárak, euró/dollár árfolyam kedvező alakulása, alacsony kamatlábak - szerencsés összejátszásának következménye. Ha ezek a tényezők megváltoznak, nem lenne növekedés. Külgazdasági kihívások (Európai konjunktúra – Franciaország, Spanyolország, Olaszország, stb;, BRIC-országok válságba kerülése (Kínába és Oroszországba irányuló export visszaesése, olajtermelő országok bevételeinek csökkenése, megnyíló iráni piac – egyelőre finanszírozási nehézségekkel, TTIP létrejötte és hatályba lépése) Legsúlyosabb kihívások, (a vállalatok 40-45 %-a panaszkodik rá): szakemberhiány (+ demográfiai válság), gazdaságpolitikai kockázatok (foglalkoztatáspolitika, energiaárak, kutatás-fejlesztés elhanyagolása, infrastruktúra-fejlesztés lassúsága, stb.) → A német gazdaság nem a gazdaságpolitikának hála, hanem annak ellenére van kedvező helyzetben! xxx Növelni kell az innovációra fordítandó forrásokat. Digitalizáció – (az EU illetékes főbiztosa nincs megelégedve a kormány terveivel) Elektromobilitás (2020-ra 1 millió elektromos meghajtású autó fusson a német utakon – a kormány 1,2 milliárd €-val támogatja, de még hiányzik az infrastruktúra, közüzemek – posta, rendőrség, stb. hozzájárulhatnak az 1 milliós terv megközelítéséhez)

Eric Schweitzer, a német kamarai szövetség elnöke a június 23-i brit népszavazásról: A német gazdaság döbbenetének adott hangot a brit népszavazás eredményét illetően. „A Brexit a német gazdaság számára egy arculcsapás“. „A német vállalatoknak nagy változásra kell felkészülniük, miután Nagy-Britannia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerük.“ Schweitzer szerint rövid távon elképzelhető a német termékek szigetországbeli kereskedelmének visszaesése. Mindenképpen számolni kell a következő hetekben az angol font további leértékelésével. Összességében nehezebb idők várnak a német-brit kereskedelmi kapcsolatokra. „Nagy-Britanniának világszerte, de az EU-val is újra kell kötni a kereskedelmi megállapodásait.“ Az EU-szerződések két évre előre rögzítik az EU és az Egyesült Királyság közti kereskedelmi kapcsolatok szabályozását. „Ezen átmeneti idő alatt mindenképpen számítani lehet arra, hogy mindkét fél részéről háttérbe kerülnek az invesztíciós tervek.“

Marcel Fratscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke a Brexitről Maguk a britek éppúgy vesztesei a döntésnek, mint ahogy a német gazdaság is vesztese lesz annak. A Brexitet követő egy-két év átmeneti időben a brit és a német gazdasági teljesítmény 13 százalékpont közötti mértékben is visszaeshet. A gazdasági visszaesés egyértelműen éreztetni fogja hatását a két ország közötti kereskedelemben, de ez a kisebbik rossz. A befektetések terén sokkal súlyosabb visszaeséssel kell számolni. A német export 8 %-a megy Nagy-Britanniába, a Brexit következtében a jövő évi német gazdasági növekedés akár 0,4 %-kal is alacsonyabb lehet az eddig vártnál.

Clemens Fuest, az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet elnöke a június 23-i brit népszavazásról: Nagy-Britanniának a közös belső piacon kell maradnia. A „Brexit”-tel a „józan ész veszített“. A politikának most mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy mérsékelje a gazdasági veszteségeket. Ehhez hozzátartozik az, hogy Nagy-Britannia amennyire csak lehetséges, továbbra is része maradhasson a közös európai belső piacnak. „Nagyon fontos, hogy az erről szóló tárgyalások mihamarabb megkezdődjenek és azokat gyorsan lezárjuk, azért, hogy a bizonytalanság időszaka lehetőleg ne hasson ki a jövőbeni gazdasági kapcsolatokra.“

Marcel Fratscher, a DIW berlini gazdaságkutató intézet elnöke a június 23-i brit népszavazásról A Brexit hátterében Európa csak akkor tud kilábalni a válságból, ha erőteljesebben tud mobilizálni befektetőket és össze tudja kötni a privát és állami befektetéseket. Németországban jelentős beruházásokra van szükség innováció és technológia területén, emellett erőteljesebben kellene támogatnia a munkahelyteremtést (pl. adókedvezmények formájában) és szintén adóbeli vonzerőt kellene nyújtania a start-up vállalkozás alapításoknak.

Németország áruforgalma Franciaországgal (66,3 millió fő) és a Visegrád-országokkal (64,4 millió fő) Ország

2014 2015 Változás részarány % % Export (milliárd €) FRA 100,58 103,05 +3,6 8,6 Visegrád-o. 112,25 122,68 +9,3 10,3 Import (milliárd €) FRA 66,7 67,01 +0,4 Visegrád-o. 111,21 121,15 +8,9

7,1 12,8

Német belpolitika: 2016/2017: a választások időszaka  2016 április: Baden-Württemberg (13,2 %, Zöldek/CDU)

Rajna-Pfalz (4,9 %, SPD/FDP/Zöldek), Szász-Anhalt (2,8 %, CDU/SPD/Zöldek) Jellemzők: AfD kétszámjegyű eredménye, SPD választási lecsúszása, emellett egyre több tartományban három párt kell a működőképes koalícióhoz  2016 szeptember: Mecklenburg-Elő-Pomeránia (2,0 %), Berlin (4,3 %)  2017 február: új szövetségi elnök választása  2017 tavasz: tartományi választások a Saar-vidéken (1,2 %), Schleswig-Holsteinben 3,5 %), Észak-RajnaVesztfáliában (21,7 %)  2017 szeptember: szövetségi választások

A parlamenti pártok népszerűsége 2016 június harmadik hetében  CDU/CSU  SPD  Zöldek  Baloldali párt  FDP  AfD  Egyéb

30% 19,5 % 12% 11% 8% 14% 5.5%

Forrás: Bild Zeitung online, 2016. június 19.

Magyar-német gazdasági kapcsolatok Jó hír: a magyar gazdasági kormányzat jelentőségének megfelelően kezeli a német viszonylatot → Ez a DUIHK éves konjunktúra-felmérésében is elismerésre került, (bár továbbra is a 9. helyet foglaljuk el a térség országai sorában).  Magas szintű (elsősorban gazdasági kapcsolattartás) – Miniszterelnöki látogatások (Bajorország, BW-NRW), miniszteri látogatások (Berlin, Stuttgart, Köln), államtitkári látogatások, vegyes bizottságok (Szászország, Türingia), kormányzati kapcsolattartás a nagy német vállalatokhoz és azok magyarországi leányvállalataihoz (Audi, Continental, Daimler, Deutsche Telekom, Festo, Henkel, IT Services Hungary Szolgáltató Kft., Knorr Bremse, Robert Bosch, Siemens, ZF.)  Lanyha személyes érdeklődés Magyarország iránt a szövetségi és tartományi kormányzatok részéről, (Európán kívül, elsősorban Kínában és Iránban keresnek új piaci lehetőségeket)  Együttműködési lehetőségek feltárása és kihasználása a digitalizáció, az energiahatékonyság javítása, elektromobilitás, a duális képzés területén)  Keleti tartományok továbbra is nehéz terepnek számítanak  A non-profit tevékenység megjelenése és erősödése a Nemzeti Kereskedőház Zrt. tevékenységében (pl. vásárszervezés)

A magyar-német áruforgalom a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2015: rekordforgalom:  magyar export: 23,68 milliárd €, 7,8 %-os növekedés, Magyarország részaránya a német behozatalban a 2011.évi 2,02 %-ról 2,50 %-ra emelkedett  magyar import: 21,72 milliárd €, 9,5 %-os növekedés, Magyarország részaránya a német kivitelben a 2009. évi 1,45 %-ról 1,82 %-ra emelkedett  Magyar kiviteli többlet a 2011. évi 2,43 és a 2014. évi 2,14 milliárd €-ról 1,96 milliárd €-ra mérséklődött.

Fontosabb tartományok a magyar kivitelben, 2015-ben Bajorország 8,52 milliárd €, 36,0 % Baden-Württemberg 6,08 milliárd €, 25,7 % Dél-Németország 14,6 milliárd €, 61,7 % Észak-Rajna-Vesztfália 2,14 milliárd €, 9,0 % Hessen 1,98 milliárd €, 8,3 % Alsó-Szászország 1,82 milliárd €, 7,7 % Szászország 0,53 milliárd €, 2,2 % Új tartományok+Berlin 1,17 milliárd €, 4,9 %

A magyar-német áruforgalom alakulása 2014 I-IV. hónapban, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyar kivitel: 2015: 7,75 milliárd euró 2016: 8,11 milliárd euró Változás mértéke: +4,6 %, (össznémet: +0,2 %) Magyar behozatal: 2015: 7,09 milliárd euró 2016: 7,57 milliárd euró Változás mértéke: +6,8 %, (össznémet: +1,5 %) Egyenleg magyar szemszögből 2014: 0,76 milliárd euró 2015: 0,66 milliárd euró 2016: 0,54 milliárd euró

A magyar gazdaságpolitika célkitűzései a német viszonylatban  Külföldi

 

 

(német) beruházások ösztönzése – munkahelyteremtés, térségek felzárkóztatása (Megjegyzés: a német vállalatok külföldi beruházásairól szóló idei kamarai felmérés szerint a német befektetők körében erősödött a költségekkel való takarékoskodás szándéka, melynek okai: fokozódó szakemberhiány, kedvezőtlen gazdaságpolitikai keretfeltételek, bérek és járulékok gyors emelkedése ) Együttműködés a szakképzésben, kutatásban és fejlesztésben és a beszállítói kapcsolatokban, (ezek egyszersmind a stratégiai megállapodások legfontosabb pontjai) Jellemzően olyan vállalatok végeznek bővítő beruházást, amelyek már jelen vannak Magyarországon (Audi, Continental, Mercedes Manufaktur Hungary Kft., Provertha, Robert Bosch, ThyssenKrupp, stb.), új befektetők ritkán jelentkeznek Kérdés: Meddig versenyképesek és meddig fenntarthatóak a magyar bérek – az alacsony munkabérek generálják a magyar munkaerő külföldre vándorlását Magyar érdekeltségű, jellemzően kis- és közepes nagyságú vállalkozások tevékenységének segítése

Külgazdasági képviseletek a magyar-német gazdasági kapcsolatok szolgálatában Nagykövetség és főkonzulátusok: Berlin (NS, SH, új tartományok, HH, HB), München (BY), Stuttgart (BW, RP, SL), Düsseldorf (NRW, HE)  Gazdasági múlttal rendelkező, illetve a gazdasági kapcsolatokra érzékeny képviseletvezetők  7 fő gazdasági szakdiplomata  Felkészült asszisztensi kör

Külgazdasági képviseletek a magyar-német gazdasági kapcsolatok szolgálatában Alapgondolat: a külgazdasági szakdiplomaták segítik, de nem csinálják az üzletet.  Gazdaságdiplomáciai tevékenység (magas szintű látogatások, nagyköveti és főkonzuli program és vegyes bizottsági ülések előkészítésében és lebonyolításában való részvétel)  Német partnerek tájékoztatása a magyar gazdaságról  Rendezvények szervezése és rendezése (digitalizáció, energetika)  Jelentések készítése és a vállalkozói körhöz történő eljuttatása (az MKIK német tagozata honlapján elérhetőek)  Partnerkeresés (regionális felosztásban, de B, M, S, D szorosan együttműködik egymással)  Piacra jutási feltételek feltárása (pl. energetikai beruházások/hálózatépítés területén)  Eljárás speciális kérések esetén (pl. szakmai szövetség kongresszusi részvétele)  Együttműködés a HIPA-val, a Nemzeti Kereskedőházzal, a nagy vásártársaságokkal és azok budapesti képviseleteivel  Die Brücke c. folyóirat készítése → hirdetési lehetőség az exportálni szándékozó vállalkozások számára → felhasználjuk a partnerközvetítésnél

Néhány gyakorlati tanács  Kövessük figyelemmel a németországi közélet alakulását  Piacismeret megszerzése (minőség, mennyiség, elérhető

ár, versenytársak, stb.) → mindehhez nagy türelemre van szükség  Ismerjük meg a partnert (megbízót), mert utólag nehéz a követelést behajtani → kamara, bíróság  Működjünk együtt a kamarai szervezetekkel és szakmai szövetségekkel - lehetőség a tapasztalatszerzésre és cserére  Vásárok szerepe – Hannover, Frankfurt, Düsseldorf, Köln, München, Berlin, Lipcse, Nürnberg, Stuttgart önálló képviselettel rendelkezik

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági és energetikai miniszter 2015. november 2., Berlin

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bosch magyarországi új központja újonnan átadott első épületében (MTI fotó: Kovács Tamás)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft ügyvezetője a cégcsoport új, 100 millió €s beruházása bejelentésekor

Elektromobilitási együttműködési megállapodás aláírása Észak-RajnaVesztfáliával Időpont: 2016. április Helyszín: ipari és kereskedelmi kamara, Köln