Gazdasági ismeretek segédanyag a szóbeli tételekhez

Épületgépészet

Gazdasági ismeretek segédanyag a szóbeli tételekhez

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 1. A szerződések formai követelményei, munkaszerződések fontosabb részei 2. A vállalkozási formák, egyéni vállalkozás jellemzői 3. A vállalkozásindítás feltételei, a vállalkozás alapítás folyamata 4. Az üzleti terv felépítése, tartalmi és formai követelményei 5. Költségek csoportosítása, keletkezése, költségcsökkentési módszerek 6. A vállalkozói költségelszámolás formái, társadalombiztosítás módszerei 7. SZJA fogalma, elemi, adóalany, adóalap, adótábla, adókedvezmények 8. Társasági adó formái, adóalany, adóalap, adómérték, adókedvezmények 9. ÁFA fogalma, ÁFA kulcsok, befizetési kötelezettség, ÁFA célja és tartalma 10. Hitel fogalma, formái, vállalkozói hitelek 11. Marketing elemei, árformák, árszerkezet, információgyűjtés, piackutatás 12. Kereslet-kínálat elve, fogyasztó befolyásolásának lehetőségei, reklám szerepe 13. Verbális és nem verbális kommunikáció lehetőségei, kommunikációs csatornák szerepe 14. Építőipar ágazati rendszere, az építőipari termékek sajátosságai 15. Építési napló szerepe, jelentősége, tartalmi és formai követelmények, bejegyzések 16. A műszaki átadás folyamata és előkészítése, lebonyolítása, jegyzőkönyvezése 17. Az írás, telefonálás, feljegyzés készítés szabályai, önéletrajzok tartalma és formái 18. A piaci működés alapelvei 19. A pénzügyi rendszer, monetáris politika, bankok szerepe 20. A válsághelyzet jellemzői, csődeljárás, felszámolás TARTALOMJEGYZÉK A pénzügyi rendszer, monetáris politika, bankok

2. oldal

Piaci működés, kereslet-kínálat

3. oldal

Reklám

4. oldal

Marketing

5. oldal

Üzleti terv

6. oldal

Adófajták

7. oldal

A hitel

9. oldal

Vállalkozási formák

10. oldal

A vállalkozás indítása

11. oldal

A vállalkozás költségei

12. oldal

A vállalkozás megszűnése

13. oldal

A kommunikáció

14. oldal

Építőipar

15. oldal

Építési napló

16. oldal

Műszaki átadás-átvétel

17. oldal

Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

1

Épületgépészet


A PÉNZÜGYI RENDSZER, MONETÁRIS POLITIKA, BANKOK A pénz kialakulása: a kezdet a közvetlen árucsere volt, valamilyen áru például a só központi értékmérő, helyette ritka és ellenőrizhető minőségű anyag kellett, így ezüst, arany érmék, királyi pénzverési monopóliummal. A kereskedelem fejlődése pénzhiányhoz vezetett, ekkor vezették be a váltót. A vásárolt árut azonnal átvehette a vevő, de csak később kellett fizetnie – a váltó lejártakor. Ha az eladó, - aki a váltót elfogadta - előbb kívánta beváltani a bankban, akkor csak kevesebbet kapott érte. (Leszámítolás). A bank nemcsak a kibocsátójától követelheti a pénzét, hanem a központi banknál újból leszámítolhatja a váltót. Ekkor a központi banknak fizet a kibocsátó. Később a folyamat megfordul, a központi (nemzeti) bank bankjegyet (készpénzt) bocsát ki. Ez már belső érték nélküli pénz, vásárló erejét az ország gazdasági teljesítménye és a forgalomban lévő pénz mennyisége határozza meg. Tulajdonképpen közvetítő eszköz, amelynek segítségével árut és szolgáltatást vehetnek és eladhatnak.

A

modern

gazdaságban

a

nagy

és

gyors

pénzmozgást

már

csak

bankszámlapénzzel lehet követni. Kétszintű bankrendszer: 1. Központi bank (Magyar Nemzeti Bank) -

Az állam bankja (kezeli az állam bankszámláját, hitelez az államkasszának stb.)

-

Bankok bankja (kezeli a kereskedelmi bankok számláit, azok végső hitelezője stb.)

-

Központi bank (bankjegyet, érmepénzt, értékpapírokat bocsát ki, arany és valuta1 illetve deviza2 tartalékot gyűjt stb.)

2. Kereskedelmi bankok -

A gazdálkodó szervezetekkel állnak közvetlen kapcsolatban, és közben maguk is gazdálkodnak. Legfőbb tevékenységük a hitelezés, legjelentősebb nyereségforrásuk a kamat. A hitelezéshez szükséges pénzt részben a betétes ügyfeleiktől, másrészt a központi banktól hitelkeretük terhére szerzik. Feladatuk még számlakezelés, valuta és deviza adás-vétel, széf-szolgáltatás stb.

Monetáris politika: a forgalomban lévő pénzmennyiség, a pénzforgalom szabályozása. Cél lehet a beruházások ösztönzése, vagy éppen visszafogása a stabilitás érdekében. Az állami beavatkozás fontos eszköze, a független központi (jegy-) bankkal való együttműködésében. A központi bank kamatpolitikájával, pénzpiaci műveletekkel (értékpapírok adás-vétele), hitelfelvételek szabályozásával elősegítheti a gazdaság fejlődését, szabályozza a vásárlóerőkiáramlást, nagy hatással van az infláció alakulására stb. 1 2

Más ország készpénze Más ország bankszámlapénze


2

Épületgépészet


PIACI MŰKÖDÉS, KERESLET-KÍNÁLAT A piac áruk (szolgáltatások) adásvételének valóságos vagy jelképes színtere, ahol megtörténik a fizetőképes kereslet és kínálat találkozása, melyből áruforgalom jön létre. A kereslet-kínálat és az ár-érték egymásra hatását, azaz a piac mozgásait leíró modellt értéktörvénynek hívják. Ideális eset: egyensúlyban van, a piacon megjelenő fizetőképes kereslet (hajlandó és képes vásárolni) és a kínálat (hajlandó és képes terméket, szolgáltatást eladásra, a piacra vinni) azonos, a kialakított piaci ár összhangban van a termék (szolgáltatás) értékével. Ebben a helyzetben egyik fél helyzete csak úgy javul, ha a másik fél helyzete romlik. Nem egyensúlyi helyzet: 1. Nő a kereslet, ekkor növekszik az ár! A magas ár a kínálat (termelés, szolgáltatás) növelésére ösztönöz, a nagyobb kínálat egyensúlyba kerülhet a kereslettel. Ekkor értékarányos lehet az ár, beáll az egyensúly. 2. Csökken a kereslet, ekkor csökken az ár! Az alacsony ár a kínálat (termelés, szolgáltatás) csökkentésére ösztönöz, a kisebb kínálat egyensúlyba kerülhet a kereslettel. Ekkor értékarányos lehet az ár, beáll az egyensúly. Mivel a piac állandó mozgásban van, a nyugalmi (egyensúlyi) helyzet csak ritkán alakul ki. Folyamatos a hullámzás a túlkínálat és a túlkereslet illetve az ár és érték viszonyában. Ráadásul ez a modell csak a „tiszta szabad verseny” esetén érvényesül, a piacgazdaságokban külső és belső tényezők módosítják a piac mozgását, például állami beavatkozás, világkereskedelmi hatás. Az értéktörvény, mint modell nem egyetemes érvényű. Amúgy vannak olyan termékek (szolgáltatások) melyekre nem igaz, hogy ha az ár nő, akkor csökken a kereslet. Ilyenek például a luxuscikkek illetve a tőzsdei részvények. De ilyenek bár más kategória, például a nyersanyagok árai. Vannak aztán úgynevezett helyettesítő javak, az egyik árának emelkedése a másik iránti kereslet növekedését vonja maga után. Ugyancsak eltéríti az árakat a nemzetközi csempészet, a globális terrorizmus, a természeti katasztrófák stb. hatásai. Megjegyzés: az értéktörvény feltételezi, hogy a piaci szereplők (emberek – aki pszichológiai emocionális lények is!) valamennyien racionális döntéseket hoznak. Ugyanakkor látni kell, hogy egy globális világpiacon sohasem rendelkezik egyik szereplő sem elegendő információval úgynevezett teljesen tiszta racionális döntéshez. A gazdaság az időjáráshoz hasonlóan, kaotikus jellemzőket mutat, könnyen átbillenhet más helyzetbe, állapotba. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

3

Épületgépészet


REKLÁM A reklám a figyelem felkeltése a piaci kínálatról a fogyasztók vásárlási döntéseinek irányítására, befolyásolására, az áruk megvásárlására, a fogyasztások igénybevételére. A végső cél a gazdasági eredményesség (a nyereség és piaci részesedés) növelése. A fejlett piacon többnyire csak a konkurencia rovására lehet új vásárlókat szerezni, ezért komoly erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók befolyásolására. Hatalmas összegeket terveznek (építenek) be az áruk (szolgáltatások) árába. Nem csak az általános gazdasági vállalkozások de a reklám szakma is kialakította a maga piacát, óriási összeget fektetnek be a reklámpiacra a hirdetések megszerzésére. A jó reklám tájékoztat az előnyökről, szavahihető, konkrét, szemléletes, érdekes, ötletes, figyelemfelkeltő. Előny a márkanév, a védjegy. Legfőbb reklámhordozó a média. Hatékony alkalmazásához ismerni szükséges a célcsoportot. (Gyerekek, fiatalok, önálló jövedelemmel rendelkezők, idősek, szakemberek, jómódúak, kulturális hagyományok stb.) A hatékony reklámot segíti a marketing, a piackutatás stb. Reklámozási mód: -

Cégreklám, amikor a gyártó, szolgáltató szervezet van a középpontban

-

Termékreklám, ahol a konkrét termék, szolgáltatás kerül reklámozásra

-

Piacra bevezetés, amikor még csak a figyelmet kívánják felkelteni

-

Ellenreklám, rossz termék, szolgáltatás nem az adott cég terméke

Reklámhordozók: Internet, televízió, rádió, újságok, szórólapok, plakátok, csomagolás, prospektusok, sport és egyéb – kulturális – rendezvények, telefon üzenetek (mms, sms), kirakatok, kiállító-bemutató termek, mozifilmek stb.


4

Épületgépészet


MARKETING A „market” szótő eredete = piac, piactér, vásár. (Piac: olyan terület, ahol lehetőség van áruk elhelyezésére és értékesítésre, ahol áruk tömeges és rendszeres adásvétele történik.) A marketing a vállalkozás üzletpolitikájának része. A piaci stratégiájának és taktikájának, továbbá azon módszerek összessége, melyekkel a vállalkozásnak a piacon való minél hatékonyabb működését segítik. Általában a termék (szolgáltatás) értékesítés növelésére, a piacon való térhódításra, a gazdasági versenyben, pedig előnyök szerzésére irányul. Ennek érdekében: -

az értékesítési igényeket legjobban szolgáló gyártásszervezést ösztönzi,

-

kialakítja azokat a feltételeket, amelyekkel a legkedvezőbb piaci pozíciókat és a lehető legnagyobb nyereséget érhetik el (vevőszolgálat, piackutatás, ár)

Más szóval a marketing a vállalkozás vezetésének olyan értelmezése, amely a vállalkozás minden célját és intézkedését, a piacra irányuló gondolkodás és cselekvés szemszögéből határoz meg. Marketing elemek: Árformák: Általában fix ár, limit ár, szabad ár, - továbbá termelői ár, fogyasztói ár. De árpolitikai változatok: költség +haszon, versenyár, fogyasztó centrikus ár, nyereségközpontú ár, lefölöző ár, bevezető ár, behatoló dömping ár. Információ: a gazdasági életben az elsődleges szerepet az adatinformációk játsszák. Az információ minősége függ tartalmától, megbízhatóságától, pontosságától, időszerűségétől. Adatgyűjtés:

levélben,

Interneten,

telefonon,

személyesen

végzett

megkérdezések.

Megfigyelési módszerek alkalmazása, megkérdezéssel kombinálható is. Piackutatás: Cél a megbízható információk szerzése a termék (szolgáltatás) fontosabb jellemzőiről, a kereslet-kínálat összefüggéseiről, a piac felvevőképességéről, és várható alakulásáról. Egyébként sokrétű gazdasági vizsgálat: értékesítési-, beszerzési-, tőke- és munkaerőpiac

elemzése,

kutatása.

Célszerű

vizsgálni

a

termék

(szolgáltatás)

versenyképességét, a megcélzott vásárlóerőt, a versenytársakat. Megjegyzés: nem hanyagolható el az intuíció szerepe, azaz sok sikeres vállalkozás a megérzéseket kombinálja a tudományos adatelemzéssel. Marketing mix (keverék): a módszerek és eszközök kombinációja, kedvelt a termék – ár – forgalmazás – ösztönzés – személyes eladás. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

5

Épületgépészet


ÜZLETI TERV A vállalkozásoknak piacra lépésükkor, majd működésük során időnként üzleti tervet célszerű készíteniük. Rendelkezniük kell olyan aktuális tervekkel, amelyek rövidtávon konkrét cselekvési programot (taktikát), hosszabb távra, pedig valami kitekintést fogalmaznak meg (stratégiát) a vállalkozás jövőjét illetően. (Az üzleti terv nem „fejben” hanem írásban készül!) A vállalkozók önmaguk számára átfogó üzleti tervben fogalmazzák meg stratégiájukat. Ebből partnereik is képet kapnak a jövőbeni tervekről és a megvalósításához rendelt eszközökről. Hiteligénylésekhez a pénzintézetek egyenesen elvárják az üzleti terv készítését. Az üzleti terv általános felépítése (például) Bevezető A vállalkozás és a tulajdonosainak neve és címe, vállalkozás működési köre, a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény jelzése Összefo gl aló - a teljes üzleti terv rövid összefoglalása Az iparág elemzés e Trendek és kilátások, versenytársak elemzése, a piac behatárolása, iparági előrejelzések A váll alkozás l eírás a Termékek, szolgáltatások, a vállalkozás mérete, személyi állomány és szakmai hátterük Term elési terv Termelési folyamat (alvállalkozók), telephely, gépek és berendezések, beszállítók Mark etin g t erv Ár, forgalmazás, reklám, propaganda, forgalmi előrejelzés, ellenőrzés, korrekció Szervezeti t erv Tulajdonforma, tulajdonostársak, vezetők hatásköre, vezetők szakmai háttere, munka- és felelősség-megosztás a vállalkozáson belül Kock ázatv állal ás A vállalkozás gyengeségeinek értékelése, felkészülés váratlan eseményekre Pénzüg yi terv Jövedelemterv, pénzforgalombecslés, előzetes mérleg, fedezeti pont elemzése, pénzforrások Mellékl etek (támogató anyagok) Piackutatási adatok, szerződések, szállítói ajánlatok Kezdő kisvállalkozások üzleti terve Induláskor ismerteti a vállalkozó elgondolásait a vállalkozás jellegét illetően, a tevékenységi területeket, a finanszírozási forrásokat, üzletpolitikai elképzeléseket, marketingpolitikát stb. Ekkor a vállalkozásnak – értelemszerűen – még nincsenek korábbi adatai. A legfontosabbak a piaci információk, vagyis van-e igény a tevékenységre. Ehhez kapcsolódnak az üzemeltetési információk, hogy a tevékenység állóeszköz-, berendezés-, készlet-, munkaerő-szükséglete összeállítható legyen. Fontos a külső-belső kapcsolatrendszer feltárása, fogyasztók, a piaci rész megcélzása, versenyhelyzet elemzése, a fejlődési lehetőségek feltárása, a kockázati tényezők számbavétele, finanszírozási források megszerzésének tervei, reményei stb. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

6

Épületgépészet


ADÓFAJTÁK Adó: olyan törvényi kötelezettség (általában pénzfizetési), amelyeket az állam vagy más közjogi testület ellenszolgáltatás nélkül követelhet a fizetésre kötelezettől (adóalanytól). Adófajták: Közvetlen - egyenes – adók: az adóalany viseli az adóterheket pld: házadó, jövedelemadó stb. Közvetett adók: a termék, szolgáltatás árát terhelik, tipikusan ilyenek a fogyasztási adók stb. Az adóalany a termelő, eladó, szolgáltató stb., az adó a vevőt (végső felhasználót) terheli. A jelenlegi magyar adórendszer tipikus adói: -

Általános forgalmi adó (ÁFA)

-

Személyi jövedelemadó (SZJA)

-

Társasági adó

-

Fogyasztási adó, jövedéki adó, földadó, játékadó, gépjárműadó, helyi adók stb.

Egyéb fizetési kötelezettségek: -

Társadalombiztosítási járulék (TB)

-

Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék

-

Munkaadói és munkavállalói járulék

-

Szakképzési hozzájárulás, kulturális járulék, stb.

Adó megállapítás: az adózó önadózással, a kifizető és munkáltató adólevonással, az adóhatóság kiszabással, kivetéssel. Általános forgalmi adó (ÁFA) Úgynevezett hozzáadott értékadó. Általános, mert mindenki megfizeti a termék, szolgáltatás árában, aki úgynevezett végfelhasználó. Olyan forgalmi adó, amelyet a fogyasztó fizet meg. Egységes kulcsok alapján adóztatják az egyes termelési, értékesítési fázisokban hozzáadott értéket. Magyarországon 15% és 25% a jellemző kulcs. Személyi jövedelemadó (SZJA) A magánszemélyek jövedelme – életkortól függetlenül – adóköteles. (A gazdasági társaságok nem így adóznak.) Legfőbb jellemzője, hogy az egy éves teljes jövedelem összevontan kerül adóztatásra. Magyarországon jelenleg sávosan progresszív, 1, 5 millió Ft-ig 18%-kal, fölötte 38%-kal adózik. Elszámolását a különféle állami kedvezmények bonyolítják. A magán személyeket nem csak adózási, hanem adóbevallási kötelezettség is terheli. Főbb részei: összjövedelem (adóalap), számított adó, adót csökkentő tételek3, adófizetési kötelezettség, adóelőlegek, befizetendő vagy visszaigényelhető adó. 3

Adójóváírás, minimálbér, nyugdíj, szellemi munka, lakáscélú megtakarítások és életbiztosítások egy része.


7

Épületgépészet


Társasági adó (TA) Gazdasági társaságok nyereségét a könyvelés alapján készült eredmény kimutatásban határozzák meg, – adózás előtti nyereség – ezt módosítják az előző évi veszteségek (-), bírságok (+), amortizációs leírások (+-) stb., jelenleg 16%-át kell befizetni társasági adóként, havonkénti befizetéssel. A társaság tagjainak juttatott rész az osztalék után 20%-ot kell befizetni. Adómentességet kaptak például az egyházak, az iskolák, adókedvezményt bizonyos gazdaságpolitikai célok által kedvezményezettek. Társadalombiztosítás (TB) Bevételei: társadalombiztosítási járulék (18%+11%), egészségbiztosítási járulék (4%), egészségügyi hozzájárulás (havonta fix), nyugdíjjárulék (8, 5%), állami támogatás. Kiadásai: egészségügyi és gyógyszer finanszírozás, táppénz, nyugdíj, GYES, GYED, családi pótlék, baleseti ellátás, működési költség stb. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő adók Úgynevezett helyi adók: 1. Vagyoni típusú adók: -

Építményadó: az fizeti, aki a naptári év első napján a tulajdonos, eltérő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (Például garázs) Alapja a m2ben számított hasznos alapterület, illetve korrigált forgalmi értéke.

-

Telekadó: mint építményadónál fent!

2. Kommunális jellegű adók: -

Magánszemélyek kommunális adója: az fizeti, aki a naptári év első napján a tulajdonos, eltérő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (Például garázs) Alapja az önkormányzat területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület illetve telek.

-

Vállalkozók kommunális adója: alapja az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.

-

Idegenforgalmi adó: terheli azt, aki egy vendégéjszakát meghaladóan tartózkodik a településen, illetve azt, aki pihenésre alkalmas épület (üdülő) tulajdonosa.

3. Iparűzési adó: értékét az önkormányzat állapítja meg, de az állam maximalizálja. Alapja például a bevétel 2 ezreléke. Továbbá az önkormányzatokhoz kell befizetni a gépjárműadót, ami azonban nem minősül adózási szempontból helyi adónak, bár részesül belőle.


8

Épületgépészet


Adózás EVA rendszerben Ebben adózhat a legalább 2 éve működő egyéni vállalkozó, a Bt, Kft, szövetkezet stb., ha összes bevétele az adóévet megelőzően nem haladta meg a 25 millió Ft-ot, és a tárgy évben várhatóan nem is fogja meghaladni. Az EVA szerint adózónak csak bevételi számlákat kell megőriznie, és az ÁFÁ-val növelt bevétel 15%-át kell adóként befizetni. Ez magában foglalja az ÁFÁ-t, a cégautót, egyéni vállalkozónál a vállalkozói SZJA-t és osztalékot stb. A HITEL Pénzhiány áthidalására szolgáló eszköz, pénzeszközök időleges átengedése meghatározott időre (lejáratra) kamatfizetés és kezelési költség ellenében. Eredeti formája az áruhitel volt, ma inkább bankhitel. A hitel általában a bankkal kötött szerződés alapján rendelkezésre tartott hitelkeretet jelenti, a kölcsön alatt többnyire konkrét pénzfolyósítást értenek. (Hitel∼kölcsön.) A hitel (kölcsön) minden esetben pótlólagos forrás lehet, ezért csak a kérelmező anyagi ereje, úgynevezett saját erő szükséges mértékű kiegészítésére nyújtható. A hitelnyújtás alapfeltétele a hitelképesség. A hitelképességet a pénzintézetek saját hatáskörükben döntik el. A vizsgálat kiterjed a vállalkozás gazdasági helyzetére, tőkeerejére, törlesztő készségére és képességére stb. A bankkölcsön fedezetéül felajánlott anyagi érték (vagyontárgy) a biztosítéka a visszafizetésnek. Lehet még fedezet (jelzálog), óvadék (értékpapír). A vállalkozói hitelek különböző lejáratúak rövid (1 éven belül), közép (2-3 éves), hosszú lejáratúak. Igényelhetők forgóeszköz hitelek, ha átmeneti pénzzavarral küzd a vállalkozás, vagy éppen jelentős fejlesztés előtt áll. Állóeszköz hitel hosszú lejárattal, eszközök (berendezések) beszerzésére szolgál, - ekkor többnyire ezekre a bank zálogjoga kiterjed. A hitel-igénybevételi eljárás: -

Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz

-

Hitelkérelem banki elbírálása (formai, tartalmi)

-

Hitelszerződés megkötése

-

Hitelfolyósítás

-

Hiteltörlesztés, visszafizetés.


9

Épületgépészet


VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A múltban kialakuló kézműves rétegből formálódtak a céhek, majd a manufaktúrák és belőlük fejlődött ki a gyáripar, - főleg a szolgáltatásokban és az agrár tevékenységekben terjedtek el a szövetkezések, míg állami–tulajdonú vállalatok is megjelentek. (Napjainkban ezeket inkább magánkézbe próbálják adni, értékesíteni. Privatizáció.) Jelenlegi vállalkozási formák (hazánkban): 1. Társas vállalkozások (alapító lehet állam, jogi személyiségű társaság, magánszemély) a) Jogi személyű4 vállalkozások b) Jogi személyiség nélküli vállalkozások A társas vállakozások a következő vállalkozási formákat választhatják: I. Közkereseti társaság (kkt) II. Betéti társaság (bt) III. Korlátolt felelősségű társaság (kft) IV. Részvénytársaság (rt) V. Közös vállalat (kv) Státusz

Tagok

nem jogi személy

természetes és jogi személyek kültagok és beltagok természetes és jogi személyek

nem meghatározott

természetes és jogi személyek

meghatározott

jogi személyek

nem meghatározott

kkt bt

kft jogi személy

rt kv

Vagyon

korlátlan egyetemleges

Vezetés, képviselők minden tag képviselő

korlátlan egyetemleges

minden belső tag képviselő

Felelősség

Ellenőrző szervezet

taggyűlés

korlátolt

ügyvezetők igazgatóság

tagok a kezesek

igazgató tanács

felügyelő bizottság, könyvvizsgáló felügyelő bizottság

2. Egyéni vállalkozás (magánszemély alapíthatja) Az egyéni vállalkozási formát elsősorban az iparosok, kereskedők választják, a vállalkozás mikro szintjét jelentik. Vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni a magánszemélynek, aki 18 évnél idősebb, cselekvőképes, büntetlen előéletű (erkölcsi bizonyítvány) és a megfelelő képesítéssel rendelkezik. A vállalkozói igazolvány mellé tb- és adószám szükséges. Az egyéni vállalkozónak személyesen kell munkát végeznie, de más személyt is alkalmazhat. Felelőssége korlátlan, lehetősége van egyéni vállalkozás cégbírósági bejegyzésére is (egyéni cég).

4

Az a társaság, intézmény melyet a törvény (állam) ilyenként ismer el, ehhez kizárólagos jogok kapcsolódnak.


10

Épületgépészet


A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA Az indítás első lépése az APEH-hez megfelelő formanyomtatványon kell bejelentkezni5. A vállalkozás adatait rögzítik és adószámot, valamint társadalombiztosítási azonosító számot adnak ki. A vállalkozásnak ezután választania kell egy kereskedelmi bankot, amely majd a bankszámláját vezeti. A feltételeket szerződésben rögzítik, aláírás mintát rögzítenek és mellékelnek, tisztázzák a számlához való hozzáférési jogokat. A szálán előírt összeget kell elhelyezni, majd a bank megadja a számlaszámot. Be kell jelentkezni az illetékes kamarához és önkormányzathoz is. Ezzel megteremtődtek az adminisztratív feltételek a vállalkozás beindításához. A komolyan megtervezett vállalkozás ekkor már üzleti tervet készít. (Lásd az üzleti tervet még a jegyzet 6. oldalán!) A vállalkozás az üzleti tervben foglaltakat kívánja megvalósítani. Azaz a tervben szereplő elméleti lépések gyakorlatban megvalósítása a feladat. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen a környezet, a piac folyamatosan változik, a költségek emelkedését meg kell akadályozni, ezért aztán a vállalkozás gazdálkodik. Gazdálkodik. az alapanyaggal, a géppel, a szállítással, a munkaerővel, a bérrel stb. Optimális megoldást keres, azaz nem a legjobbat, hiszen valamennyi területet összefüggéseiben kell vizsgálnia. Kiemelt terület a munkaerő- és a bérgazdálkodás. A vállalkozás indításakor a munkaerő kiválasztásával (megszerzésével) kezdődik, ehhez ismerni kell a szükséges (optimális) létszámot. A munkaerő-gazdálkodás akkor sikeres, ha a munkavállalók folyamatos és a munkakörüknek megfelelő munkát végeznek. Nem szabad munkaerőt kizárólag a munkabér alapján választani. Fontos a teljesítmény és az elvégzett munka minősége is. Termelés esetén a teljesítménybérezést kell alkalmazni. A vállalkozásnak a munkabérre számítandó járulékfizetési kötelezettségei is vannak. Ennek minimalizálására – bizonyos feladatok elvégzésére – mellékfoglalkozású munkavállalót alkalmaz, illetve mint egyéni vállalkozókkal köt velük szerződést. Ahhoz, hogy a vezetők a cég pénzügyi helyzetét áttekintsék, az APEH ellenőrzéseit el tudja végezni, a tulajdonosok a társaság jövedelmezőségét fel tudják mérni, – könyvelésre van szükség. A könyvelés feladata az adatok pontos rögzítése, elemzése, mert ezek nélkül nem hozhatók jó döntések. 5

Egyéni vállalkozó Vállalkozói igazolványt kap, a társaság Társasági szerződést (alapító okiratot) készít

(ügyvédi ellenjegyzéssel, közjegyzői hitelesítéssel), de például mezőgazdasági termelőnek elég bejelentkezni:


11

Épületgépészet


A VÁLLALKOZÁS KÖLTSÉGEI A vállalkozás termelési (szolgáltatási) tevékenységet folytat, és célja, hogy minél nagyobb vagyonra tegyen szert. Ennek legfőbb forrása a termelés (szolgáltatás), melynek célja a nyereség. Árbevétel – költségek = nyereség. Ahhoz, hogy a vállalkozás minél több nyereséget érjen el, növelnie kell árbevételét (áremeléssel vagy több termék – szolgáltatás – értékesítésével) vagy csökkenteni kell költségeit. Költségek, illetve kiadások: általános termelési költségek, munkabér, alapanyag (anyag) ára, gépek és technológia fejlesztés költsége, rezsi költségek, hiteltörlesztés, adók és járulékok, befektetések. Költségek csoportosítása: a) Állandó (fix) költségek a vállalkozás ügyviteléhez kapcsolódnak, akkor sem változnak, ha a termelés (szolgáltatás) felfut, vagy éppen csökken, sőt akkor is ki kell fizetni, ha nem termel. (Helyiségbérlet, fűtés, világítás, telefon, irodai bérek stb.) b) Változó költségek 1. Arányos (proporcionális) költségek (A termék árába közvetlen beépülő anyagok és munkaerő költségei, melyek a termelés felfutásával egyenes arányban nőnek.) 2. Degresszív költségek (A gépek, termelőeszközök értékcsökkenése és üzemeltetése a termelés növekedésével alacsonyabb mértékben nőnek.) 3. Progresszív költségek lehetőleg kerülendők. (Ezek a termelés növekedését meghaladó ütemben növekednek, például késedelmi kamatok, kötbér.) Mivel a legtöbb vállalkozás piacgazdasági körülmények között dolgozik, az áremelésnek, mint nyereségnövelő eszköznek gátja a kereslet-kínálat és ár-árbevétel, azaz az értéktörvény piaci korlátja, - így rákényszerül a költségek elemzésére és folyamatos csökkentésére. Az arányos költség nem veszélyes a vállalkozásra, a progresszív viszont kerülnie kell, így a fix és degresszív költségek elemzése a járható út. Tételenként érdemes vizsgálni, de megállapítható a vizsgálatból az úgynevezett fedezeti pont, amely megmutatja milyen mennyiségben szükséges minimálisan termelni, hogy ne legyen veszteséges a tevékenység. (Azaz az árbevétel már nem kisebb, mint az összköltség!) Költség

Árbevétel Fedezeti pont

Fix költség

Veszteség

Összes költség Nyereség Termelés


12

Épületgépészet


A VÁLLALKOZÁS MEGSZŰNÉSE A vállalkozások egy része nem sikeres. Az ok számtalan lehet, például a piac rossz felmérése, szervezetlenség, a vevők nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket stb., de az eredmény mégis azonos, a vállalkozás csődhelyzetbe kerül, esetleg meg is szűnik. Ha egy vállalkozás tartósan – 90 napig – fizetésképtelen (nem tud fizetni a szállítóknak) csődhelyzet áll fenn. (Csőd-bűntett: kilopják, átmentik más vállalkozásba a tulajdonosok az eljárás előtt – alatt – a vállalkozás vagyonát.) Csőd esetén cél a vállalkozás megmentése, ezért a csődeljárást a hitelező (szállító) és az adós (öncsőd) is kezdeményezheti a cégbíróságon. Öncsődkor a hitelezők védelme miatt csak a szállítókkal történt egyeztetés után indul az eljárás. A cégbíróság csőd-biztost nevez ki, aki az eljárás törvényességére felügyel. A további tárgyalásokon megpróbálkoznak a halasztott fizetésekkel, átütemezéssel, értékesítéssel stb. Ha a tárgyalások és az eljárás sikeres akkor a cég tovább működik, ha sikertelen, akkor a cég megszűnik.

Jogutód nélküli megszűnés Az eredménytelen csődeljárás után felszámolást kérhetnek a hitelezők. Cél a hitelezők kielégítése. A hitelezőket sorrendbe állítják, majd a vállalkozás teljes vagyonát értékesítve a sorrend szerint teljesítik a követeléseket. Az eljárás végén a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik, végelszámolás készül, a céget törlik a nyilvántartásból. Jogutódlás melletti megszűnés Ebben az esetben a vállalkozás a tevékenységét más keretek között, de tovább folytatja. Például: a) Egyesülés: amikor két vállalkozás úgy határozza el megszűnését, hogy közben egy új harmadikat hoz létre. b) Beolvadás: amikor az egyik vállalkozás szűnik meg, a befogadó lesz a jogutód. c) Kiválás: az eredeti társaság nem szűnik meg, csak a kiválást kezdeményezőkkel csökken, akik új vállalkozást hoznak létre. d) Átalakulás: az eredeti cégforma megszűnik, új vállalkozási formát választanak a tagok, ezzel az eredeti vállalkozás megszűnik. Bárhogy is alakul a megszűnés, de a vállalkozás könyvelését le kell zárni, a vagyonfelmérést el kell végezni, az adókat és járulékokat be kell fizetni!


13

Épületgépészet


A KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció: információk átvitele a feladótól egy címzetthez. A feladó (forrás) aki kódolja az üzenetet, kommunikációs csatornán átküldi a vevőhöz, aki dekódolja azt. Verbális (nyelvi) kommunikáció Az emberi nyelv képes közvetlenül jelen nem lévő dolgokra utalni, új jelentéseket alkotni és kommunikálni, újszimbólumok, értelmezések kibontására, megfejtésére, véges számú összetevőből végtelen számú lehetséges üzenetet létrehozni. A nyelv egyetemes olyan értelemben, hogy minden ismert emberi kultúrában jelen van, de a kulturális különbségek a nyelvhasználatban is meghatározóak. A nyelv nem csak a külső kommunikáció eszköze, hanem kapocs a külső-belső világ között, az emberi gondolkodás eszköze. A nyelven keresztül

a

kulturális

különbségek

gondolkodási

különbséget

is

eredményeznek.

Kölcsönhatásban vannak. Az egyén fejlődésének is fontos eszköze. Meghatározó elemei: a szintaxis (nyelvtan), hogyan kell a szavakat egymáshoz illeszteni, a fonológia a hangok képzése az adott nyelvben, a szemantika a szó jelentése, illetve a pragmatika, hogy tudjuk mit, hol, mikor és kinek mondunk. A verbális kommunikációs nehézségei: relatív, nyelvfüggő (bizonyos nyelvek nem ismernek bizonyos kifejezéseket), nem teljesen úgy gondolkodunk, ahogy beszélünk (politika, társadalmi csoportok), jelentés nélküli megnyilatkozások (nem szeretem változatokra felelések), alkalmazásának korlátai vannak (érzékszervi problémák: hallás, látás) A nehézségek nem teszik reménytelenné az emberek közötti interakcióban alkalmazását! Nem verbális kommunikáció A szóbeli közlések a kommunikációnak csak kis részét alkotják. A szavakat általában nem verbális jelzések támasztják alá, vagy éppen teljesen felváltják, esetenként cáfolják. A fejen látható mozgások is lényeges üzeneteket hordoznak, de kísérletek bizonyították, hogy a testbeszéd hordozza a legtöbb árulkodó jelet, reakcióiban pedig megelőzi a beszéd gyorsaságát. Néhány jellemzőbb testbeszéd: - szemkontaktus, testfordulat, test előrehajlása, személyközi távolság, érintés (közvetlenség) - test oldal dől, karok nincsenek fonódva, felsőtest lazul stb. (ellazulási jelek) - gesztikuláció, lábmozgások, fejbólintások, arcmozgások, hangerő stb. (aktivitásjelzések) - szemkontaktus (a hallgató többet néz, mint a beszélő a partnerére, szemtalálkozás 30%) - nemi különbségek (lábak ülés közben, kezek beszédkor, felsőtest és fejtartás, csípőmozgás) - a gesztusok elsősorban kultúrához kötöttek (nemzetek közötti eltérések) A nem verbális jelzések különösen hatékonyak az érzelmek és a rokonszenv/ellenszenv kommunikálásában, olyan üzenetek közvetítésében melyeket szavakban nehéz kifejezni! Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

14

Épületgépészet


ÉPÍTŐIPAR Az építőipar – hasonlóan az iparhoz - alapvetően termelési (szolgáltatási) tevékenységet folytat, de sajátosságai lényeges eltérést is mutatnak az ipar, mint ágazat viszonylatában. Építőipari sajátosságok (például): 1. Egyedi igényeket elégít ki, egyedi terméket (építményeket) állít elő. 2. Helyhez kötött, a termelési folyamatot adott építési területen végzi, alkalmazkodnia kell a helyi viszonyokhoz (terep, közmű, beépítettség, közlekedési hálózat stb.), egy-egy építkezésen szinte újjá kell alakulnia (felvonulás), illetve tevékenységét fel kell számolnia (levonulás). 3. Különböző készültségi fokozatú terméket (szolgáltatást) produkálhat szerződés alapján. 4. Időjárásfüggő, azaz az építési folyamatok bizonyos időszakokban nem végezhetők. 5. Nagy értéket állít elő, amihez nagy összegű hitelezés szükséges (sokszor a vállalkozó részéről is), ezért résszámlázási lehetőségre van szükség. Tágabb értelemben az építőiparhoz tartozik a tervezés is, de szűkebb értelemben csak a kivitelezés. Elvégzett munkafolyamatok állapota alapján az építőipari tevékenységek (szerződések): a) Kulcsra-kész (üzemképes gépi berendezések, lakhatóan bútorozott) b) Építmény-kész (a teljes építési tevékenység kész, bútorozva, gépekkel berendezve nincs) c) Szerkezet-kész (tartószerkezet kész, de szak- szerelőipari munkák nincsenek) d) Szakipari munkák vállalása (épületasztalos, épületlakatos, üveges, festő-mázoló stb.) e) Szerelőipari munkák vállalása (épületgépészeti-, villamos-, épületautomatika-szerelés stb.) f) Technológiai folyamatok elvégzése (alapozás, falazás, födémkészítés, feltöltés stb.) g) Munkafolyamatokra vállalkozás (koszorúbetonozás, szegélykőkészítés, parkosítás stb.) Építési

vállalkozás

előkészítése:

hazánkban

még

többnyire

az

árajánlatokra,

versenytárgyalásokra korlátozódik, a piackutatásra és a marketingre kevés figyelmet fordítanak a cégek, vállalkozások. A versenytárgyalás menete: kiírás, meghirdetés, pályázati anyagok elkészítése, bírálat, eredményhirdetés, szerződéskötés. Megjegyzés: -

a pályázati anyagot a kiírásban foglaltak szerint kell elkészíteni, költségbecsléssel,

-

a pályázati határidőket szigorúan be kell tartani, formai megkötésekre ügyelni,

-

nem hiányozhatnak a referenciák, amelyek alkalmasak a vállalkozás szakmai tudásának, felkészültségének bemutatására.


15

Épületgépészet


ÉPÍTÉSI NAPLÓ Meghatározása: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezésig vezetett írásos dokumentum, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, a munka menetére, felelősségére és dokumentumaira (például tervrajzok kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Építési naplót kell vezetni minden – (jelenleg) 40 millió felett – építési (létesítési) engedélyhez kötött, továbbá közbeszerzési törvény hatálya alá eső – (jelenleg) 240 millió felett – egyéb építőipari kivitelezési munkákról. Építési engedély alapján végezhető az építmény építése, bővítése, elmozdítása, olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezeteket érinti, vagy a homlokzatnak, illetőleg építményben

meglévő

önálló

rendeltetésű

egységek

(helyiségek)

számának

vagy

rendeltetésének megváltoztatását eredményezi. Minden más esetben megállapodás kérdése, vagy nincs is szükség rá. Az építőipari kivitelezés résztvevői egymást az építési naplóba tett bejegyzésekkel kötelesek értesíteni azokról a tényekről, melyek az építési kötelezettség teljesítését veszélyeztetik. Bejegyzést (aláírva) az építtető illetve képviselője (műszaki ellenőre) a tervező, a kivitelező felelős képviselője, a kivitelezés felelős műszaki vezetője, építés-felügyeletihatóság (megyei, fővárosi), építéshatóság (I fokú) és egyéb feljogosított államigazgatási szerv tehet. A kivitelezés teljes időtartama alatt az építkezés helyszínén kell tartani. Eredeti példánya a kivitelezőt, egy másolata az építtetőt (műszaki ellenőrét) illeti. Kivitelezőnek a naplót és mellékleteit 10 évig meg kell őriznie. Mellékletei: a kivitelező által vezetett felmérési naplók, a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőségi igazolások, számítások és egyéb okiratok. A napló elején szerepelnek a munka-, a szerződés-, a megvalósításban szereplők főbb adatai. A naplórész lényeges bejegyzései: 1. Napi jel entés: dátum a nap nevével, időjárási adatok (külső hőmérséklet 3-szor naponta),

létszám

adatok

(bontásban)

alvállalkozókat

is,

napi

teljesítés

adatait

címszószerűen, de a főbb munkarészeket konkrétan meghatározva kell bejegyezni. 2. Eseti bej eg yzés ek: munkahely átadás-átvétel, kitűzés, elkülöníthető munkarészek illetve a szak-szerelőipari ellenőrzések és ezek eredményei, eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatok, munkavégzést gátló körülmények, bekövetkező károk felvétele a megrendelővel, illetve alvállalkozókkal, speciális munkák adatai, megfelelőség-igazolások átadását megrendelőnek (műszaki ellenőrnek) stb. Az átadás-átvétel eredményes befejezésekor le kell zárni, aláírni. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

16

Épületgépészet


MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL 1. A készre-jelentést követően a műszaki ellenőr (az építtető megbízásából) kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját és helyét. A meghívót kiküldik a tervezőknek, a szakhatóságoknak, a szolgáltatóknak, a kivitelezőnek és az építtetőnek. 2. A megjelenteknek a műszaki ellenőr röviden ismerteti az építési-szerelési munka műszaki tartalmát és bemutatja az elkészült létesítményt. „Bejárják” úgymond az építményt. 3. A bejárást követően minden meghívott nyilatkozatát írásban összefoglalja, mely nyilatkozatok a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képezik. Lényeges a tervező nyilatkozat megléte, melyből igazolást kap az építtető arról, hogy a terv szerint valósult meg a beruházás. A teljes folyamat nap feltétlen egy-két nap alatt zajlik le. 4. A műszaki ellenőrnek különösen ügyelnie kel arra, hogy a kivitelező az eljárás során átadja építtetőnek a megvalósult terveket (D tervek), a hozzájuk tartozó nyilatkozatokkal, gépkönyvekkel, műbizonylatokkal. Ha nincs minden rendben a létesítményen, hiánypótlási jegyzőkönyvet vehetnek fel, vagy teljesen meghiúsíthatják az átadás-átvételt. Gépész szakterület specialitásai: -

Az eltakart csővezetékek sikeres próbáit az építési naplóban a kivitelezés során igazolják.

-

Vízminta vétel megelőzi az átadás-átvételi eljárás kezdetét, a vízminta jegyzőkönyvet az eljárás napjára produkálni kell.

-

A műszaki ellenőrnek az átadás-átvételt követő 8 napon belül le kell ellenőriznie, hogy az átadott „D tervekre” rávezették-e a változásokat, azaz ténylegesen a megvalósulási állapotot tükrözik.

-

A gázbekötést követően a kivitelezőnek kell „hívnia” a szervizbeüzemelőt. Az üzemi próbán a gépész műszaki ellenőrnek is jelen kell lennie. Erre az időpontra a tüzeléstechnikai (kéményseprő) szakembereket és a gázszolgáltató képviselőjével együtt kell meghívni.

-

A sikeres műszaki átadás-átvételt követően az egyes gépbeszállítók (kazánok, vízlágyítók, szabályozók stb.) szervizesei bemutatják az üzemvitelt, az indítást, leállítást az üzemeltető kezelőjének. (Az oktatás dokumentálásával.)

-

Ha a fűtési rendszert nem a fűtési szezonban, vagy túl enyhe időjárási körülmények között készítették el, akkor a fűtési rendszer minőségi átvételét nem lehet elvégezni. Ezt 0 oC körüli külső hőmérsékleten kell pótolni.

-

A fűtési idény beindulásakor 72 órás próbaüzemmel folyamatos fűtést kell végezni, ekkor kell a szabályozási korrekciókat elvégezni, a terv szerinti belső hőmérsékleteket ellenőrizve. A próbaüzemről mérési jegyzőkönyvet kell felvenni. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.

17

Gazdasági ismeretek segédanyag a szóbeli tételekhez

Recommend Documents