Gazdasági és társadalmi változások a Hármas Duna-vidék eurorégióban

FANCSALI JÓZSEF – KÁSA KATALIN

Gazdasági és társadalmi változások a Hármas Duna-vidék eurorégióban Bevezetés A Magyarország északnyugati határán található Győr-Moson-Sopron megye és a Szlovákia déli részén fekvő csallóköz– mátyusföldi térséget alkotó három járás (a Dunaszerdahelyi, a Galántai és a Vágselylyei) 2001-ben hozta létre a Hármas Dunavidék eurorégiót a határon átnyúló együttműködés ösztönzésére és a közös programok megvalósítására. Győr-Moson-Sopron megye hazánk egyik legfejlettebb területe, gazdasági-társadalmi mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál. Az eurorégióhoz tartozó szlovák járások országuk kevésbé fejlett térségeihez tartoztak, az elmúlt években azonban jelentős gazdasági és társadalmi változásokon mentek keresztül, így érdemes figyelmet fordítani a határ két oldala között meglévő azonosságokra és különbségekre. A határon átnyúló együttműködés fejlődése Az eurorégió a határon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amely két vagy több ország térségei között jön létre. Az ilyen típusú közösségek létrejöttét az Európa Tanács is ösztönzi. Az eurorégiók, a határon átnyúló összefogás a magyar regionális politika eszközrendszerének meghatározó elemei, a regionális stabilitás fontos eszközei. A helyi szinteken, az önkormányzatok között létrejövő kapcsolatok megbízható alapot teremtenek az együttműködésre, elősegítve sikeres európai integrációs politikánkat, illetve lehetőséget teremtve a határon túli magyarság helyzetének javítására is. Az eurorégiók a nem kormányzati szféra szereplőinek közös munkáját segítve módot adnak a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, a helyi vezetők eszmecseréjére, a kommunikáció javítására, felkészült helyi szakembergárda kialakítására. Ez az együttműködés közelebb hozhatja a különböző nemzetek polgárait – a közös munka bizalomerősítő tényező is lehet. Ezért az eurorégiós összefogás fontos eszköz a térség stabilitásának előmozdításában, illetve megőrzésében.

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A HÁRMAS DUNA-VIDÉK EURORÉGIÓBAN

309

Magyarország földrajzi elhelyezkedése és közigazgatási beosztása révén minden megye részt vesz valamilyen határon átnyúló együttműködésben. Ilyenekből a legutolsó információk alapján 15 működik. Legnagyobb részük a Madridi Konvenció kihirdetése után jött létre. Alakulásuk másik ösztönzője a határ menti térségek fejlesztését célzó EU-s programok megjelenése volt (Phare CBC). Ma a két országgal határos Győr-MosonSopron megye két eurorégiónak a tagja, Vas és Zala megyével együttesen az osztrák határ keleti területén található Burgenlanddal közösen alkotják a West-Pannonia eurégiót, míg a szlovákiai csallóköz–mátyusföldi térséggel együttesen képezik a Hármas Duna-vidék eurorégió területét. Ez utóbbi együttműködés 2001 januárjában alakult, és hazánk egyik legkisebb eurorégióját alkotja: területe mindössze 6,3 ezer km², ahol 707 ezren élnek a határ két oldalán. Területe Magyarország és Szlovákia együttes területének 4,4%-át fedi le, népességének pedig 4,6 %-át jelenti. Az eurorégió létrehozását megelőzően is számos önkormányzati, intézményi és szakmai kapcsolat jellemezte a térséget. Megalapításával a meglévő kapcsolatok bővítését tűzték ki célul, a területfejlesztési programok megvalósítása és a két ország európai uniós csatlakozásának támogatása került előtérbe. A Hármas Duna-vidék eurorégió létrehozásának hosszú távú célja volt, hogy a partnerek együttműködése erősödjön gazdasági és kulturális téren. Az alapítók tervei között összehangolt programok kidolgozása szerepelt a területfejlesztés, a gazdaság- és turizmusfejlesztés területén. Célkitűzés volt a közlekedés javítása érdekében a határ két oldalán tervezett fejlesztések összehangolása, valamint az oktatási és a kutatási tevékenység egyeztetése az eurorégión belül. A térség lakossága érdekében a természetvédelem, a környezetvédelem, valamint a közbiztonság és a katasztrófaelhárítás területén is az együttműködést helyezték előtérbe. Településszerkezet, népesség, népmozgalom Az együttműködés kezdete óta az eurorégió területe 119 km²-rel növekedett, ami a GyőrMoson-Sopron megyéhez Veszprém megyéből 2002-ben csatlakozott 6 községnek köszönhető. Így ma a térségben 298 település található, több mint hattizedük Magyarországon. Számuk a közigazgatási változások következtében az ezredforduló óta 9-cel gyarapodott. A településsűrűség és az abban megfigyelhető különbségek a vizsgált időszakban nem változtak, 100 km²-re átlagosan 4,7 jutott: a magyar oldalon 4,3, a szlovák területeken 5,6. Ez utóbbi mögött a három járásra jellemző mutatók jelentős szóródása húzódik meg. A Dunaszerdahelyi járás szerkezete hasonlít legjobban a Győr-Moson-Sopron megyeihez, de annál valamelyest nagyobb mértékben jellemzi a relatíve aprófalvas településstruktúra. Itt 100 km²-re 6,2 település jutott, a Vágsellyei járásban ezzel szemben csupán 3,7, miközben Galánta környékét az átlagnak megfelelő szerkezet jellemezte. Az ezredforduló óta az együttműködés területén is megfigyelhető a városi népesség aránynövekedése. Győr-Moson-Sopron megyében két község is városi rangot nyert, ami a közel 130 ezres lélekszámú Győr túlsúlya mellett szintén hozzájárult az urbanizáltság mértékének emelkedéséhez. 2006-ban az eurorégióban 16 város volt, 9 a magyar, 7 a szlovák oldalon. A népesség 51,4%-a élt városokban, ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében 57,7%, a csallóköz–mátyusföldi térségben 40,8%.

310

FANCSALI JÓZSEF – KÁSA KATALIN 1. ábra

A városi népesség aránya Győr-Moson-Sopron megye Csallóköz–mátyusföldi térség ezen belül:

2000 2006

Dunaszerdahelyi járás Galántai járás Vágsellyei járás Hármas Duna-vidék eurorégió összesen

% 35

40

45

50

55

60

A határ két oldala között nemcsak a városias jellegben, hanem a településszerkezet tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg. A magyar oldalon található GyőrMoson-Sopron megyében a települések 55,5%-án ezernél kevesebben laknak, az 500 főnél kisebb lélekszámú községek aránya pedig mintegy háromtizedet tesz ki. A szlovák oldalon közvetlenül a határ mentén fekvő Dunaszerdahelyi járás helyzete az előbbihez hasonló, a Galántai és a Vágsellyei járások esetében azonban a nagyobb létszámú települések hányada magasabb az átlagosnál. 2. ábra

A települések számának megoszlása a népesség nagysága szerint, 2006 Győr-Moson-Sopron megye Csallóköz–mátyusföldi térség ezen belül: Dunaszerdahelyi járás Galántai járás Vágsellyei járás Hármas Duna-vidék eurorégió összesen

% 0

1000 fősnél kisebb

1000 – 1999 fős

20

40 2000 – 2999 fős

60 3000 – 4999 fős

80

100 5000 fősnél nagyobb

A népesség számának településnagyság szerinti megoszlását megfigyelve nem láthatók ilyen nagy különbségek az eurorégión belül. Mind a magyar, mind a szlovák területen a népesség zöme a 3000 főnél nagyobb településeken élt, eltérés csupán a csallóköz– mátyusföldi térségben található kisebb városok és Győr nagyobb súlya miatt adódott. Az eurorégiót alkotó területek saját országuk viszonylatában a gazdaságilag legfejlettebb térségek közé tartoznak, amit népességmegtartó, illetve népességvonzó képességük is jelez. 2006 végén itt 707,1 ezren éltek, ami másfél százalékkal több, mint az ezredforduló idején, azaz a területi növekedést leszámítva is gyarapodott a népesség. A földrajzi elhelyezkedésből adódóan a nagyobb hányad, 62,6% a magyar oldalon élt. A népsűrűség azonban a csallóköz–mátyusföldi térségben a nagyobb, itt 1 km²-re átlagosan 128 fő


311

jutott, 15-tel több az eurorégió átlagánál, míg Győr-Moson-Sopron megyében 105 főt tett ki. A népsűrűségben a szlovák járások között is számottevő különbségek figyelhetők meg, a legsűrűbben lakott terület a Vágsellyei járás, ahol 1 km²-en átlagosan 152-en éltek, de a Galántaiban sem sokkal kevesebben, 148-an. A Dunaszerdahelyi járás mutatója hasonló a magyar területéhez, 2006-ban 107 volt. A lakosság életkor szerinti összetétele meghatározó tényező, amely hosszú távon hatást gyakorol a népesség fejlődésére, a népességszaporodásra, valamint a munkaerő-piaci kínálat alakulására. Az egyes korcsoportok aránya differenciáltan hat a szolgáltatások iránti igényekre, az intézmények szolgáltatásainak igénybevételére, a lakossági szükségletekre. A lakosság korösszetételében a szlovák területeket valamelyest fiatalabb korstruktúra jellemezte, annak ellenére, hogy ott is megfigyelhető a lakosság öregedése. A szlovákiai térségben a lakosság közel háromnegyede tartozott a munkaképes korúak (15–64 évesek) közé, míg Győr-Moson-Sopronban arányuk héttizedet tett ki. A gyermekkorúak hányada a magyar oldalon kisebb, mint az időseké, a szlovák területeken viszont előbbiek részesedése a nagyobb, így az átlagéletkor is ott az alacsonyabb. A korösszetétel befolyásolja az eltartottsági ráták alakulását is. 2006-ban a Hármas Duna-vidék eurorégióban száz munkaképes korú lakosnak 40 gyermeket és időset kellett eltartania. Ezen belül a ráta Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb, 42,7, míg a szlovák oldalon 36,2-et tett ki. Számottevőbb különbség a gyermek- és az idős népesség eltartottsági rátájának külön-külön történő vizsgálatakor észlelhető. A kedvezőbb korösszetételből adódóan a csallóköz–mátyusföldi térség mindhárom járásában a 15–64 évesekre vetített gyermeklétszám nagyobb az idősekénél. Ez az eltérés az öregedési indexnél is megfigyelhető, az eurorégióban ugyanis száz gyermekkorúra 93 idős személy jutott, ezen belül a szlovákiai térségben 77, a magyar oldalon viszont már 103. 1. táblázat

Ezer lakosra jutó népmozgalmi mutatók (2000–2006. évi átlag) Megnevezés

Élve születések Halálozások Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás/fogyás

GyőrMosonSopron megye 9,3 12,1 –2,7 5,4 2,9

Csallóköz– Duna mátyusföldi szerdahelyi térség 8,7 10,0 –1,3 3,4 2,1

8,8 9,2 –0,4 4,5 4,1

Ezen belül: Galántai járás 8,6 10,7 –2,2 3,1 0,9

Hármas Duna-vidék Vágsellyei eurorégió összesen 8,8 10,4 –1,6 –1,6 0,0

9,1 11,3 –2,2 4,6 2,6

Az eurorégiót viszonylag alacsony születési és annál magasabb halálozási ráta jellemzi. 2000–2006 között ezer lakosra évi átlagban 9,1 élve születés jutott, ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében 9,3, a csallóköz–mátyusföldi térségben 8,7. A halálozások mutatója mindenhol meghaladta a születésekét, a térség egészében 11,3 ezreléket tett ki. Az ezredfordulót követő időszakban a természetes népességfogyás üteme a magyar területeken kismértékben csökkent, a szlovák oldalon azonban kedvezőtlenebbül alakultak a jelzőszámok. Az eurorégió területe a költözők által kedvelt térség, így a lakosság fogyását a vándorlás pozitív egyenlege a határ mindkét oldalán összességében ellensúlyozni tudta. 2000 és 2006 között a népességfogyás ezer lakosra vetített mutatója 2,2-et,

312


miközben a vándorlás pozitív egyenlege 4,6-et tett ki. A vándorlási különbözet nagysága az eurorégión belül jelentősen szóródott, a Dunaszerdahelyi járásban – ahol 2006-ban kiemelkedően magas volt – megközelítette, Győr-Moson-Sopron megyében pedig meghaladta az eurorégió átlagát. A Galántai járásban ezzel szemben a pozitív egyenleg jóval kisebb mértékben tudta ellensúlyozni a népesség természetes fogyását, a Vágsellyeiben pedig a bevándorlók száma alig haladta meg az elköltözőkét, tehát nem tudott érdemben hatást gyakorolni a csökkenő népességszámra. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Munkaerő-potenciál szempontjából az eurorégió kedvező képet mutat. A munkaképes korúak viszonylag magas száma és aránya pozitív hatást gyakorolt a népesség gazdasági aktivitására. 2000–2006 között a gazdaságilag aktív népességnek a lakónépességhez viszonyított részarányát tekintve a csallóköz–mátyusföldi térséget és Győr-MosonSopron megyét egyaránt az anyaországénál magasabb érték jellemezte. Az eurorégióban, 2006-ban 325 200 fő, a népesség 46,0%-a volt gazdaságilag aktív, ugyanakkora hányada, mint 2000-ben. A magyar oldalon ennél alacsonyabb, 44,1%-os, a szlovákoknál viszont az átlagnál nagyobb, 49,2%-os az aktivitási ráta, mely a 2000. évihez képest az előbbi esetben csökkent, az utóbbiban növekedett. A régióhoz tartozó három szlovák járás közül e tekintetben a Dunaszerdahelyi adottságai a legjobbak (49,8%), de a Galántai és Vágsellyei térségé sem sokkal marad el tőlük. Míg a gazdaságilag aktív népesség aránya a szlovák oldalon kedvezőbb, addig a munkanélküliséget illetően fordított a helyzet. Győr-Moson-Sopronban még az 1990-es évek elején jelentkezett a tömeges munkanélküliség, egy évtizeddel később azonban a megye már az ország munkanélküliséggel legkevésbé sújtott területei közé tartozott. A 2000–2006 közötti időszakban lényeges változás már nem történt. Ezzel szemben a csallóközi részen 2000-ben az állás nélküliek hányada közel 20%-ot mutatott. A térségnek így, ha nem is sorolták a Szlovákia déli részén munkanélküliségi ráta szempontjából kialakult „válságövezethez”, az országos átlagnál több álláskeresővel kellett számolnia. A munkanélküliségi ráta csökkenése az eurorégióban 2000 és 2006 között így kizárólag a három szlovák járás munkaerő-piaci helyzetében bekövetkezett változásoknak volt tulajdonítható, amiben egyaránt jelentős szerepe volt Szlovákia uniós csatlakozásának és a munkahelyeket teremtő külföldi tőkebefektetéseknek, kapacitásbővítéseknek. Az eurorégión belül mégis megmaradtak az egyes térségek közötti különbségek. A Vágsellyei járás – a javulás ellenére – 2006-ban még mindig 10% feletti munkanélküliséggel küzdött, de a Galántai már a külföldi nagyberuházások munkahelyteremtő hatásának köszönhetően felzárkózott a 4,3%-os rátával rendelkező Győr-Moson-Sopron megye mellé. A munkaerő-piaci helyzet kedvező változásával Szlovákiának ez a része így már nem tartozik az ország legmagasabb munkanélküliséggel sújtott vidékei közé. Hét év alatt a Hármas Duna-vidék eurorégióban közel 34 ezerről 17 ezerre, ezen belül a szlovák területen egyharmadára csökkent az álláskeresők száma. A magyar oldalon minimális mértékű növekedés volt tapasztalható. 2000–2006 között a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Hármas Duna-vidék eurorégióban közel a felére, 5,2%-ra csökkent, a csallóköz–mátyusföldi térségben 6,5%-ra, míg Győr-Moson-Sopron megyében 4,4-ről 4,3%-ra módosult.


313 3. ábra

A foglalkoztatottak számának megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2006 Győr-MosonSopron megye Csallóköz– mátyusföldi térség Hármas Duna-vidék eurorégió 0 Mezőgazdaság Kereskedelem, javítás Pénzügyi közvetítés Oktatás

10

20

30

40

50

Ipar Szálláshely-szolgáltatás Ingatlanügyletek, bérbeadás Egészségügyi és szociális ellátás

60

70

80

90

% 100

Építőipar Szállítás, raktározás, posta, távközlés Közigazgatás, társadalombiztosítás Egyéb szolgáltatás

2006 végén a legalább 20 fős gazdasági szervezeteknél 135 900 főt foglalkoztattak, amely létszámnak kétharmada Győr-Moson-Sopron megyében, egyharmada Csallóköz– Mátyusföldön dolgozott. A gazdasági ágak szerinti összetételre 2003-ig a szolgáltatásban dolgozók ötven százalékot meghaladó túlsúlya volt jellemző, s ezt az iparban foglalkoztatottak több mint egyharmados aránya követte. A mezőgazdaság munkavállalóinak hányada 6,5%-ot tett ki. Az ezt követő években némi átrendeződés volt megfigyelhető. A foglalkoztatásban erősödött az ipar szerepe. A szlovák területen megvalósult beruházások következtében 2006-ban a 19 fősnél nagyobb ipari szervezetek dolgozói létszáma képezte a foglalkoztatottak 43%-át. A kisebb jelentőséggel bíró ágazatok közül régiós szinten a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az építőipar, valamint az oktatás és a közigazgatás, társadalombiztosítás volt még a fontosabb foglalkoztatókhoz sorolható. 2006-ban eurorégiós szinten csak a 19 fősnél nagyobb szervezetek munkaügyi adatai álltak rendelkezésre, így a teljesség ismerete nélkül kevésbé árnyalt képet kaphattunk a foglalkoztatási helyzet változásáról. Az együttműködésen belül az iparosodottabb GyőrMoson-Sopron megyében a foglalkoztatottak közel 47%-a dolgozott az ipari ágazatokban, míg a szolgáltatásban és a mezőgazdaságban az eurorégiósnál kisebb hányada. A szolgáltatások területén itt azonban a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás az átlagnál nagyobb jelentőséggel bírt, ezzel szemben a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás együttes súlya alig haladta meg a 10%-ot. Győr-Moson-Sopron megyében jóval több, főképp ipari termelésben, valamint szállításban érdekelt „nagyfoglalkoztatóval” találkozhattunk, míg szlovák oldalon a legtöbb vállalkozás 49 főnél kevesebb dolgozót alkalmazott. Az inkább mezőgazdasági jellegű csallóköz–mátyusföldi térségben az eurorégiós mutatónál nagyobb volt ugyan a mezőgazdaságban dolgozók hányada, de a foglalkoztatottság javulása a jövőben elsősorban a már megindult ipari struktúraváltástól, kisebb részben a hévizekre épülő turisztikai adottságok intenzívebb kihasználásától várható. 2000–2006 között sok vállalkozás orientálódott a kereskedelem felé. Ez abból is jól látszik, hogy az ágazat dolgozóinak létszáma 2001 és 2006 között 2600-ról 3400-ra bővült. Nőtt az iparban és a szolgáltatásban alkalmazásban állók aránya is, amit elsősorban a mezőgazdasági és építőipari munkaadóknál bekövetkezett jelentősebb létszámcsökkenésnek lehetett betudni. 2006-ra az iparban dolgozók hányada 35,9%-ra, a szolgáltatás-

314


ban alkalmazásban állóké 51,6%-ra emelkedett. A legalább 20 fős szervezeti körben az oktatás, a közigazgatás és az egészségügy összességében a foglalkoztatottak 31%-ának adott munkát a Csallóköz–Mátyusföld térségben. Az iparban foglalkoztatottak aránya a szlovák oldalon a Vágsellyei járásban volt a legmagasabb, 44%, a Dunaszerdahelyiben pedig a legalacsonyabb, 30%. A mezőgazdaságban dolgozók magas aránya a dunaszerdahelyi térség mezőgazdasági jellegét emeli ki, de oktatásból és turizmusból is itt próbáltak legtöbben, legnagyobb arányban megélni. Gazdasági helyzet A területi átszerveződés nemcsak idehaza, hanem Szlovákiában is befolyást gyakorolt az egyes régiók társadalmi-gazdasági fejlődésére. A régiók kialakításával párhuzamosan ugyanis egyes területeken aránytalanul kicsi járások jöttek létre, máshol – elsősorban a déli részen – a közigazgatási egységek változatlanok maradtak, így tovább erősödtek az országrészek közötti társadalmi-gazdasági különbségek. Az eurorégió egyes térségei is egymástól eltérő gazdasági szerkezetet örökölve próbáltak megfelelő lehetőségeket teremteni a továbblépéshez. Győr-Moson-Sopron megye gazdasága a kedvező földrajzi és infrastrukturális adottságokat kihasználva, a sikeres szerkezetváltásnak és a képzett munkaerőnek köszönhetően az országos átlagnál jóval dinamikusabban fejlődhetett, ami együtt járt a szolgáltatások felértékelődésével; ugyanakkor nem tudta elkerülni a mezőgazdaság visszaszorulását. A megyében mélyreható ipari szerkezetváltás ment végbe, amelyre erős befolyással voltak a világpiaci folyamatok. Az ipar jelentős mértékű működőtőke-bevonással gyors ütemben modernizálódott, húzóágazatává a gépipar, azon belül is a járműgyártás vált. A gazdasági ág súlya magasabb az országosnál. Szlovákiában a főváros dolgozta ki leghamarabb a gazdasági válságra adandó megfelelő választ. A Nagyszombati (Trnavai) kerület, amely magában foglalja Csallóköz– Mátyusföld nagyobb részét, Pozsony és Csehország közelségét tudta és tudja fejlődésében kihasználni. A rendszerváltás vesztese itt is elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar és a hagyományos iparágak voltak. A helyzetet nehezítette, hogy a csallóköz–mátyusföldi térség a gazdasági fejlettség tekintetében területileg erősen tagolt. 2000-ben nemcsak magas munkanélküliség sújtotta, hanem a lakosság iskolázottsági szintjét tekintve is az utolsók közé tartozott. Alföldies jellegük miatt elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyével szomszédos területeken dominál a mezőgazdaság, összekapcsolódva az arra épülő élelmiszeriparral. A Nyitra kerület nyugati oldalán található Vágsellyei járásban más feldolgozóipari ágazatok, valamint az építőipar számítottak jelentős tényezőnek, míg az autóipar szlovákiai megjelenésével (Peugeot és Citroën Trnaván) az ágazat beszállítóiként többen is szerephez jutottak a térségben. A Samsung 2002. évi gyáralapítása pedig a Galántai járás ipari potenciálját erősítette. Ezektől eltekintve azonban elmondható, hogy az ipar döntően a Trnavai kerület északabbra található központja köré csoportosult, ugyanakkor a délebbre fekvő területek 2006-ra is megőrizték mezőgazdasági, könnyűipari jellegüket. A főváros közelsége miatt a térség nagy előnye a jól kiépített közlekedési hálózat, a Csallóközben található jelentős felszín alatti vízkészlet, valamint az ország energiaellátásában is fontos szerepet betöltő bősi vízierőmű.


315

Az elmondottakból is kitűnik, hogy az eurorégió gazdasági életében az ipar szerepe a meghatározó. 2000-ben 6600, 2003-ban már több mint 6700 ipari szervezet működött itt, 2006-ban pedig a regisztráltaké megközelítette a 7300-at. Győr-Moson-Sopron megyében ezek több mint fele, 56%-a társas vállalkozás volt, míg a szlovák oldalon csak minden hatodik. Ez is mutatja, hogy a csallóköz–mátyusföldi térségben az ipari termelésben sokkal több kis- és közepes, és jóval kevesebb nagy létszámot foglalkoztató vállalkozás vesz részt, mint idehaza. A magyar térségben a feldolgozóipar a meghatározó, a 7 legnagyobb értéket előállító járműipari cég – köztük az Audi Hungária Kft, a Rába Futóműgyártó, a Rába Járműipari Alkatrészgyártó és az Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft – mintegy 11 ezer főnek adott munkát, de jelentős foglalkoztatók találhatók az energiaszektorban, az élelmiszeriparban, valamint a villamos gép, műszer gyártásában is. Szlovák területen kevesebb nagy ipari vállalkozás található. Közéjük tartozik Vágsellyén Szlovákia egyik legnagyobb és legjelentősebb műtrágyát s egyéb vegyi termékeket előállító üzeme, a Duslo Vegyiművek, amely a város dolgozóinak jelentős részét foglalkoztatja, vagy az Invest IN a. s., az ország egyik vezető építőipari cége és több kisebb gépipari vállalkozás. A járás gazdaságában az iparé a vezető szerep. A szlovák térségen belül még 2006-ban is itt volt a legmagasabb az iparban foglalkoztatottak aránya. A Galántai járásban az ipar sokáig főképp a mezőgazdasági termékek feldolgozására szakosodott, egyre inkább kis- és középvállalkozás formájában. A járás székhelye – a 2002-ben elindított beruházásokat követően – 2006-ra a Samsung Electronics európai központjává vált. A híradástechnikai termékeket gyártó „cégóriás” ekkorra már több mint 3 ezer főnek adott munkát, aminek következtében az iparban foglalkoztatottak részaránya egyre jobban közelíti a vágsellyei mutatót. A Semmelrock, a beton burkolólapokat gyártó osztrák cég, Szereden építette fel első szlovákiai üzemegységét. A Dunaszerdahelyi járás gazdaságát még az ezredfordulón is a mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar határozta meg. A járás központja a dél-szlovákiai ipar egyik fellegvára volt. Az élelmiszer-gazdaság válsága a város iparát jelentősen átalakította. A múltat 2006-ban már csak a Tauris Danubia húsfeldolgozó és a később megszűnt híres Eastern Sugar Slovensko cukorgyár idézte. Napjainkban a város több multinacionális elektrotechnikai, gépipari és építőipari nagyvállalatnak ad otthont (mozgólépcsőgyártás, széfgyártás, dobozgyártás stb.). 4. ábra

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari értékesítés 250 000

Euró 2000

2003

2006

200 000 150 000 100 000 50 000 0 Győr-Moson-Sopron megye

Csallóköz–mátyusföldi térség

Hármas Duna-vidék eurorégió

316


Az ipari értékesítés az eurorégióban 2006-ban több mint 11,3 milliárd euró volt, a hat évvel korábbinak duplája. Akkor az ipari értékesítés több mint kilenctizedét a magyar fél adta, részaránya azóta héttizedre csökkent. Az eladások korábbinál kisebb hányada, 93%-a származott a feldolgozóipari ágazatokból, és jelentős volt az eltérés a csallóköz– mátyusföldi térség és Győr-Moson-Sopron megye mutatószáma között. Az előbbi területen szinte kizárólag a feldolgozóipar volt az ipari értékesítés meghatározója, ezzel szemben magyar területen 10%-ot képviselt az energiaszektor. Az egy alkalmazásban állóra jutó értékesítés 194 ezer eurót tett ki, közel 110 ezer euróval meghaladva a hat évvel korábbit. 2000-ben a mutató Győr-Moson-Sopron megyében még 2,7-szeresen felülmúlta a szlovák oldalét. Annak ellenére, hogy hat év alatt a magyar oldalon is jól érzékelhető volt a fejlődés, ezen a téren a kiugró értéket képviselő csallóköz–mátyusföldi tőkebefektetések következtében jelentős fordulat következett be. 2006-ra már az utóbbi térségben volt magasabb az egy alkalmazásban állóra jutó ipari értékesítés: 217 ezer euró a GyőrMoson-Sopron megyei 186 ezer euróval szemben. Jelentős külföldi tőkebevonással a határ mindkét oldalán olyan meghatározó iparágak jöttek létre, amely a hazai igények kielégítése mellett kontinensnagyságú területek lakosságát tudják termékeikkel ellátni (személygépkocsi-gyártás, elektronikai ipar). Ennek betudhatóan az ipari értékesítés exportaránya 2006-ban az eurorégióban meghaladta a 82%-ot. Nagyobb különbségeket csak a régió szlovák járásai között lehetett észrevenni. A dunaszerdahelyi térségben az ipar továbbra is elsősorban a helyi mezőgazdaságban előállított alapanyagok feldolgozására szakosodott. Termékeinek kevesebb mint kétharmada került exportra, ezzel szemben a Vágsellyei vagy Galántai járásé 81, illetve 95%-ban kivitelre termelt. Ez a gazdasági ág Győr-Moson-Sopron megyében jobban diverzifikált volt, és nagyobb belső piacot látott el, így értékesítésének exportaránya valamelyest elmaradt az eurorégiós átlagtól. A Hármas Duna-vidék eurorégió közel 428 300 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett 2006-ban: ennek 89%-a szántó, 4%-a kert, gyümölcsös, szőlő, a fennmaradó része rét, legelő. A szlovák oldalon magasabb a szántó aránya, a magyarországi területen emellett a gyepterületé is számottevő, a mezőgazdasági terület 9%-át foglalja el. A térség legfontosabb szántóföldi növényei a búza, kukorica és az árpa, amelyek területe együttesen Győr-Moson-Sopron megye szántóterületének 62%-át, a Csallóköz–Mátyusföldének 65%-át tette ki. Területük a 2000. évihez viszonyítva kivétel nélkül nőtt, legnagyobb arányban a kukoricáé, legkevésbé a búzáé, mivel ezzel a vetőmaggal a szlovák oldalon 2006-ban kisebb területet vetettek be. Az időszak legsikeresebb haszonnövényének a napraforgó számított, betakarított területe a hat évvel korábbi közel másfélszeresére nőtt. A szántóföldi növények közül soknak csökkent a területe, legnagyobb arányban a zöldségféléké és a legkisebb szántófelületen termesztett burgonyáé. Az eltérő termelési tényezők miatt a termésátlagok jelentősen szóródtak a határ két oldalán. A 2002–2006. évek átlagát véve a legfontosabb szántóföldi növények esetében Csallóköz–Mátyusföldön nagyobb a termés fajlagos értéke, a silókukorica és a lucerna esetében akár 20, illetve 60%-kal, de a kalászosok, a kukorica és a cukorrépa esetében is magasabb hozamot értek el a határ túlsó oldalán. A Dunaszerdahelyi járásban 2006-ban 74 ezer hektár szántóterületen gazdálkodtak, de emellett a három járás közül itt volt a legkisebb a szántó, és legnagyobb a gyümölcsösök, valamint a rét, legelő mezőgazdasági területből való részesedése. Legnagyobb mű-


317

velt területe a kukoricának, búzának és árpának volt, amelyek 2006-ban sorrendben a szántóterület 28, 27 és 15%-át foglalták el. A Galántai járás mezőgazdaságában az éghajlati viszonyok – csakúgy, mint a másik két szlovák járásban – a kalászosok, a silókukorica és a lucerna termesztésére a legalkalmasabbak. E növények 2002–2006. évi termésátlagai magasabbak a Győr-Moson-Sopron megyeieknél, a lucerna fajlagos termésmennyisége pedig az eurorégióban itt volt a legkedvezőbb. A szántóföld nagyságához viszonyítva itt foglalkoztak a legnagyobb területen napraforgó, cukorrépa, burgonya és zöldségfélék termesztésével. A Vágsellyei járásban is fontos ág a mezőgazdaság. Itt a legnagyobb a szántó aránya, amelynek közel kétharmadát a búza, árpa és kukorica foglalta el. A silókukorica, cukorrépa és a kalászosok termésátlaga a régióban itt a legmagasabb. A magyar oldalon a búza vetésterülete a legnagyobb, azt itt is a kukoricáé és az árpáé követi. A fontosabb növények termésátlagai közül csupán a burgonyáé az eurorégió legmagasabb értéke, míg területi összehasonlításban a búzáé és az olajos növényeké a legkedvezőbb. 5. ábra

A szarvasmarha- és sertésállomány, 2006 140

darab

120 100 80 60 40 20 0 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha Győr-Moson-Sopron megye

100 hektár mezőgazdasági területre jutó sertés Csallóköz–mátyusföldi térség


A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is jelentős az eurorégióban: 102 ezer szarvasmarhát, 387 ezer sertést, több mint 1,5 millió tyúkfélét és 496 ezer pulykát tartottak a gazdaságokban. A sertés kivételével a főbb állatfajok mindegyikéből több volt Győr-Moson-Sopron megyében, szarvasmarhából 23,7%-kal, juhból 4,2-szer. A magyar oldalon fokozódott, a csallóköz–mátyusföldi térségben csökkent a baromfitartási kedv, Győr-Moson-Sopron megyében tyúkféléből 4,4-szer többet neveltek, és pulykát szinte csak itt tartottak. Az állattartás a Dunaszerdahelyi járásban a legintenzívebb, 100 hektár mezőgazdasági területre a térségben 34 szarvasmarha és 176 sertés jutott a 24, illetve 90 darabos eurorégiós átlaggal szemben. A szlovák oldalon ezer lakosra vetítve tyúkfélékből is itt volt a legtöbb, libából viszont a Vágsellyei járásban. A szárnyasok közül a kacsatartás a csallóközi területen ugyancsak kedveltebb, mint a magyar oldalon. A kiskereskedelmi üzletek tekintetében fejlődés jellemezte az eurorégiót: 2006 végén 10 500 kiskereskedelmi egység és 3700 vendéglátóhely üzemelt, 8,2, illetve 20,2%-kal több, mint 2000 hasonló időpontjában. Számuk nagyobbrészt a magyar térségben kon-

318


centrálódott, ezen belül az élelmiszerboltok és élelmiszerbolt jellegű vegyes üzletek háromnegyede, a vendéglátóhelyek 78%-a is itt található. A 10 000 lakosra jutó üzletek és vendéglátóhelyek száma szintén Győr-Moson-Sopron megye jobb helyzetét tükrözi. A legszerényebb ellátottságot a Vágsellyei járás mutatta, ugyanakkor a szlovák oldalon a Dunaszerdahelyi területé volt a legkedvezőbb. Az eurorégió idegenforgalmát szinte teljes egészében a Győr-Moson-Sopron megyei turizmus határozza meg. Annak ellenére, hogy a megyében kevesebb szálláshelyet vehettek igénybe a vendégek, mint három vagy akár hat évvel korábban, az arányokat jól jelzi, hogy 2006 nyarán a magyar oldalon 200 kereskedelmi egységben mintegy 16 400 férőhellyel várták a látogatókat, míg a szlovák térségben 50 szálláshelyen 2100 férőhellyel. Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt években a minőségi változtatásra helyezték a fő hangsúlyt. Szállodákból, panziókból, turistaszállásokból a 2003. évinél kevesebb állt rendelkezésre, kempingből is kevesebb üzemelt, ami összességében a férőhelyek csökkenését eredményezte. A csallóköz–mátyusföldi térség idegenforgalmában a szálláshelyek számának bővülése mellett kevesebb férőhelyet üzemeltettek. A magyar oldalon döntően a magasabb komfortfokozatú szállodák és panziók várták a látogatókat, a határ túloldalán ezekből kevés működött. Ugyanakkor ott főleg a kis befogadóképességű kempingek szolgálták ki a vendégek igényeit. A régióban összességében 186 szálloda és panzió, 16 turistaszállás, továbbá 48 kemping és egyéb szálláshely állt az idelátogató turisták rendelkezésére. Kedveltebbé váltak a szállodák és panziók, a legtöbb vendég – mintegy 406 ezer fő – ezeket kereste fel. A kempingekben és egyéb szálláshelyeken, valamint a turistaszállásokon 54 ezren, illetve 23 ezren foglaltak szállást. Győr-Moson-Sopron megyében a szállodák és panziók – számuk csökkenése ellenére – nagyobb forgalommal zártak 2006-ban, mint három vagy hat évvel korábban. Ugyanez a kempingekről is elmondható, miközben a turistaszállások látogatottsága ugyanebben az időszakban fokozatosan csökkent. A szlovák oldalon a szállodák, panziók vendégszáma ugyancsak emelkedett, míg a kempingeket és egyéb szálláshelyeket 12 800-an keresték fel. 2006-ban az eurorégióban 481 900 turista fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken: 18,4%-kal több, mint három évvel, és 12,8%-kal több, mint hat évvel azelőtt. A vendégek korábbinál nagyobb hányada, több mint nyolctizede szállodákban és panziókban szállt meg, közel 5%-uk turistaszállásokon, 11%-uk pedig kempingekben vagy egyéb szálláshelyeken. A regisztrált vendégéjszakák száma 2006-ban a 6%-os növekedés mellett (2003-hoz viszonyítva) megközelítette az 1,1 milliót. Jelentős, 18%-os növekedés következett be a szállodák és panziók forgalmában, de a turistaszállások esetében visszaesést észleltek. A kempingek és más szálláshelyek együttvéve mintegy 193 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el. Tendenciájában ez volt jellemző a kisalföldi térség kereskedelmi szálláshelyeire is. Szlovák területen, a vendégéjszakákat tekintve, a szállodák és a panziók mellett a turistaszállások is eredményesebb évet zártak 2006-ban, mint három évvel korábban. Az átlagos tartózkodási idő 2,3 éjszaka volt az eurorégióban, ezen belül a magyaroknál 2,2, a szlovákoknál 2,9 éjszaka. A korábbiakhoz képest mindhárom esetben csökkenés volt tapasztalható. A szálláshelytípusok közül a leghosszabb ideig a kempingekben és egyéb szálláshelyeken maradtak a vendégek, a szállodákban és panziókban, valamint a turistaszállásokon átlagban azonos időt töltöttek. Ezen belül Győr-Moson-Sopron me-


319

gyében a szállodákat és panziókat hosszabb ideig vették igénybe, mint a turistaszállásokat, míg a szlovák oldalon ennek fordítottja volt a jellemző. 6. ábra

A vendégéjszakák számának alakulása 1 200 000 1 000 000 2000

2003

2006

800 000 600 000 400 000 200 000 0 Győr-Moson-Sopron megye

Csallóköz–mátyusföldi térség


2006-ban a vendégek négytizede volt külföldi. A magyar területen hányaduk ennél kisebb, a szlovák oldalon nagyobb, ahol a vendégek majdnem fele más országból érkezett. A határon túli rész vonzereje a számos gyógyforrásban, gyógyfürdőben rejlik. Különösképpen gazdag ezekben a Dunaszerdahelyi járás. A járásközpont és a tőle 20 km-re található Nagymegyer leginkább ezzel csalogatja a turistákat. A gyógyvizek varázsa a határ hazai oldalán is hatással van az idegenforgalomra, a sok közül elég csak a győri, balfi, lipóti, kapuvári, csornai vagy a mosonmagyaróvári fürdőt említeni. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje az eurorégióban 2,3 éjszaka volt, és megegyezett a hazai vendégekével. A legkevesebb időt a szállodákban, panziókban, a legtöbbet a kempingekben és egyéb szálláshelyeken töltötték el a látogatók. A külföldiek – a nagyobb átmenő forgalomból adódóan – Győr-Moson-Sopron megyében az átlagnál rövidebb, a szlovák oldalon hosszabb ideig maradtak szálláshelyeiken. Az eurorégió kereskedelmi szálláshelyeit 177 ezer vendég kereste fel az EU-25 országaiból, közülük legtöbben Németországból, Ausztriából és Csehországból érkeztek. Győr-Moson-Sopron megye elsősorban német és osztrák turistáknak nyújtott látnivalókat, de számos holland és olasz vendég is felkereste, és 2006-ban sokan érkeztek Ukrajnából is. A csallóköz–mátyusföldi térség a pihenni vágyók közül főleg a cseh látogatókat vonzotta, de az országhatár közelsége a magyar, az osztrák és a lengyel turistákat is csábította. 2000 óta egyaránt számottevően nőtt a Győr-Moson-Sopron megyébe látogató szlovák és a csallóköz–mátyusföldi térséget felkereső magyar turisták száma. Valamivel nagyobb élénkülés volt megfigyelhető a Magyarországról kifelé irányuló idegenforgalomban. 2006-ban Győr-Moson-Sopron szálláshelyeit 2433 szlovák vendég kereste fel, átlagban másfél éjszakát eltöltve, ugyanakkor a 2042 magyar turista ennél valamivel hosszabb ideig pihent Csallóköz–Mátyusföld vendéglátóinál. A magánszállásadásnak a szlovák oldalon még nincsenek hagyományai, csupán a Dunaszerdahelyi járás tett eddig érdemben előrelépést. Az eurorégió 550 szállásadója 2006-ban 3378 szállásférőhellyel rendelkezett, amelynek 95%-a Győr-Moson-Sopron megyében található. A magánszálláshelyeket ekkor 21 100 vendég kereste fel, közülük Csallóköz–Mátyusföldre alig több mint másfél ezren látogattak el. A magánszállásokat

320


igénybe vevő turisták közül minden harmadik külföldi volt, de egy-egy más országból érkező vendég átlagban valamivel kevesebb időt szánt az ott-tartózkodásra, mint a hazaiak. Infrastruktúra, lakossági ellátások A gazdaság egyik jellemzője a közlekedési hálózat fejlettsége. A térség gazdasági fejlettségéhez viszonyítva úthálózata nem kielégítő. Az elmúlt években jelentősebb fejlesztés az eurorégió területén nem valósult meg. Autópálya csupán a magyar oldalon fut, kelet– nyugati irányban biztosítva összeköttetést. Az együttműködés szlovák részén nem található regionális súllyal bíró nagyváros, így autópálya sem épült ki, ennek ellenére az elsőrendű utak aránya és az úthálózat sűrűsége ott a nagyobb, 100 km²-re 47,3 km közút jutott a legutolsó megfigyelés időpontjában. A vasúthálózat fejlettsége a magyar oldalon kedvezőbb. A transzeurópai vasúti személy- és áruszállítási hálózat részét képező villamosított vonal kiemelt jelentőségű. Ezzel szemben a szlovák területeken a Galántai járás kivételével a vasúthálózat szlovákiai viszonylatban is alacsony sűrűségű. A térség vízi közlekedésében a Dunának lehet növekvő szerepe mind a szállításban, mind az idegenforgalomban (a természeti környezet miatt). A folyó fontos összeköttetést biztosít Európa más területeivel is, ehhez azonban további fejlesztésekre van szükség. Ezen a téren jelentős előrelépést jelentett a Győr– Gönyű Kikötő kiépítése. Az eurorégió légi közlekedésben betöltött szerepe szerény, ennek ellenére légi úton jó a megközelíthetősége. Ez részben a három fontos nemzetközi forgalmat bonyolító légikikötő (Ferihegy, Pozsony és Schwechat) közelségének eredménye. Ezeken túl a magyar oldalon két repülőtér található, Péren és Fertőszentmiklóson. Előbbi már személyszállító repülőgépek fogadására is alkalmas, utóbbi elsősorban sportcélokat szolgál. A csallóköz– mátyusföldi térségben csak füves leszállópályák működnek, amelyeket mezőgazdasági gépek használhatnak. A gazdasági fejlettséget és a lakosság átlagosnál magasabb életszínvonalát jelzi a közútijármű-állomány bővülése. 2006-ban az eurorégióban 270 200 járművet tartottak nyilván, negyedével többet, mint az ezredfordulón. A határ két oldalát összehasonlítva az állomány bővülésének mértékében nincsen különbség, a járműsűrűségben azonban eltérések figyelhetők meg. A csallóköz–mátyusföldi térségben nagyobb a gyakoriságuk, ezer lakosra 399 jármű jutott a relatíve több tehergépkocsinak és egyéb járműnek köszönhetően. A személygépkocsik tekintetében már Győr-Moson-Sopron megye helyzete a kedvezőbb, ahol ezer lakosonként 309-et regisztráltak, a szlovákiai területeken mért 277-tel szemben. A lakossági ellátottságon belül kiemelkedő szerepe van a lakásállomány nagyságának, összetételének, illetve közműves felszereltségének. 2006 végén az eurorégió lakásállománya 271 800-at tett ki, ezer lakásra összességében 260 lakos jutott. A laksűrűség a nagyobb városi népességarány és a valamelyest idősebb korszerkezet következtében Győr-Moson-Sopron megyében tízzel kisebb volt az áltagosnál, a szlovák oldalon viszont 19-cel meghaladta azt. Az új évezredben a határ mindkét oldalán élénk volt a lakásépítési kedv, ami jelentősen növelte mind a vállalkozói, mind a lakossági kivitelezéseket. A piaci célú építkezések gyakorisága Győr-Moson-Sopron megyében volt a nagyobb, amit az átlagosnál kisebb alapterület és az új lakások szobaszám szerinti összeté-


321

tele jelez. A csallóköz–mátyusföldi térségben az új otthonok nagysága 121 m² volt 2006ban, a magyar oldalon ugyanekkor ennél 17 m²-rel kisebbeket adtak át. Az alapterületben látható különbségek a szobaszámban is megfigyelhetők. A szlovák területeken az új lakások 83,8%-ában legalább három szobát alakítottak ki, amely számottevően magasabb az átlagosnál. A magyar oldalon ezzel szemben a kisebb, egy-két szobás lakások aránya a nagyobb, összesen meghaladta az egyötödöt. A lakások közműves ellátottságában a magyar terület helyzete a kedvezőbb. GyőrMoson-Sopron megye minden településén elérhető a vezetékes ivóvíz, és két községtől eltekintve a vezetékes gáz is mindenütt kiépített. Az 1990-es években megvalósult nagyobb volumenű fejlesztéseknek köszönhetően a szennyvízelvezetés a települések háromnegyedén megoldott. A csallóköz–mátyusföldi térség mutatói a gázellátástól eltekintve jelentős elmaradást mutatnak. A szlovák területeken a települések 83,6%-án elérhető a vezetékes ivóvíz, viszont alig több mint egyharmadán van szennyvíz-elvezetési szolgáltatás. Az eurorégió három szlovák járása között számottevőek a különbségek, a Vágsellyei a Győr-Moson-Sopron megyeihez hasonló mutatókkal rendelkezik, míg a Dunaszerdahelyiben a legkedvezőtlenebb a helyzet. 2. táblázat

Az épített lakások összetétele, 2002–2006. évi átlag Megnevezés

Épített lakás Ebből, %: 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás Tízezer lakosra jutó épített lakás

GyőrMosonSopron megye

Ezen belül: Csallóköz– Hármas mátyusDuna-vidék Duna Galántai Vágsellyei földi eurorégió szerdahelyi térség összesen járás

2245

951

567

234

150

3196

7,2 19,9 28,1 44,9 51,1

6,9 14,7 26,6 51,7 36,2

7,0 16,0 25,4 51,6 49,8

4,9 13,0 27,3 54,9 24,7

9,9 12,6 30,3 47,2 27,7

7,1 18,3 27,6 46,9 45,5

Az egészségügy főbb mutatói közül a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma a szlovák oldalon bekövetkezett dinamikus bővülés következtében jelentősen nőtt, 2006 végén összesen 736 orvos gondoskodott a betegekről az alapellátás keretében, 178-cal több, mint az ezredfordulón. A gyarapodás révén számottevően csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma. A csallóköz–mátyusföldi térségben 2006-ban egy orvos átlagosan 572 lakost látott el, a magyar oldalon ezzel szemben majd háromszor annyit, 1616-ot. A működő kórházi ágyak száma a határ mindkét oldalán csökkent az elmúlt időszakban, a magyar oldalon 6,3%-kal, a szlovák térségben egyötödével, így a népességre vetített kapacitás a határ innenső oldalán maradt a nagyobb: Győr-Moson-Sopron megyében tízezer lakosra 77,5 ágy jutott 2006-ban, a csallóköz–mátyusföldi térségben pedig 40,6. Az oktatásban a határ mindkét oldalán – a csökkenő születésszám hatására – fogyó tanulólétszám figyelhető meg. A 2006/2007. tanévben az óvodások és iskolások együttes létszáma 132 300-at tett ki, ötezerrel kevesebbet, mit három évvel korábban. Az oktatásban részt vevők közül 20 900-an óvodába jártak, az általános iskolákban – ahol a legnagyobb mértékű csökkenés következett be mind a magyar, mind a szlovák területeken –

322


59 200, a középiskolákban pedig 38 100 diákot oktattak. Az oktatási szintek közül egyedül a felsőoktatásban nőtt a hallgatói létszám. A magyar oldalon három városban két egyetem működik, ahol 14 karon (gazdasági, jogi, mezőgazdasági, faipari, egészségügyi, zenei, tanítói stb.) folyik felsőoktatás. Itt a 2006/2007. tanévben közel 13 ezren tanultak. A szlovák oldalon 2005 májusában alakult meg a Diószegi Főiskola, ahol a legutolsó információk alapján három karon (szociális munkás, közpolitikai és közigazgatási, valamint jogi) összesen 1200-an vettek részt felsőfokú képzésben. 3. táblázat

Az ezer lakosra jutó óvodások, tanulók száma, 2006/2007. tanév GyőrMosonSopron megye

Megnevezés

Óvodában Általános iskolában Középfokú iskolában Felsőoktatásban Összesen

31,2 77,7 59,2 29,3 197,5

Ezen belül: Csallóköz– Hármas mátyusDuna-vidék Duna Galántai Vágsellyei földi eurorégió szerdahelyi térség összesen járás 26,6 93,8 44,8 4,5 169,8

28,3 93,0 55,2 – 176,5

25,6 93,8 41,1 12,7 173,1

25,0 95,7 29,2 – 149,8

29,5 83,7 53,8 20,1 187,2

Az eurorégió fennállása óta bekövetkezett főbb változások Az eurorégió fennállása óta jelentős változások elsősorban a szlovák területeken következtek be. A gazdaság szerkezetében számottevően nőtt az ipar szerepe, és szerkezete is átalakult, aminek jelentős hatása volt a térség fejlődésére. Így az együttműködés fennállása óta eltelt időszakban a határ mindkét oldalán a gazdaság igazi motorjává az ipar vált, illetve a magyar részen már korábban is meghatározó szerepe volt. Az ágazat fellendülése mindkét országrészben elsősorban a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető. Teljesítménye az általános gazdasági mutatókra is kedvezően hatott, többek között a munkaerő-piaci helyzet jelentősen javult a szlovákiai járásokban, csökkent a munkanélküliség, és nőtt a foglalkoztatottság, Győr-Moson-Sopron megye pedig magyarországi viszonylatban továbbra is az egyik legkedvezőbb helyzetű. A mezőgazdaság súlya a termőhelyi adottságokból és a korábbi gazdaságszerkezetből adódóan a szlovák oldalon a nagyobb, de az ipar térnyerésével a vizsgált időszakban itt is fokozatosan csökkent. A gazdasági ág termelékenysége viszont növekszik, mind nagyobb mértékben hozzájárulva a térség GDP-termelő képességéhez. Az alapítók fontos célkitűzése volt a turizmus fejlesztése. Bár a határ mindkét oldalán jelentős átalakulás figyelhető meg, amely elsősorban a természeti kincsek, köztük a termál- és gyógyvizek adta lehetőségek kihasználására épült, a térség turizmusa további lehetőségeket rejt magában. Az idegenforgalom döntő része – ahogy korábban is – a magyar oldalon összpontosul, mely a szlovák területeken tapasztalható kínálathiányból is ered. A számottevő gazdasági fejlődés ellenére a lakossági ellátórendszerekben és az infrastruktúrában az eurorégió szlovák területének elmaradása továbbra is mérhető. A három járást a kisebb városok, a falusias környezet és kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság jellemzi, valamint az oktatásban is a magyar rész helyzete, kínálata a jobb.


323

Összességében az ezredforduló óta eltelt időszakban a csallóköz–mátyusföldi térség kiugró növekedésének hatására a két terület gazdasága közelített egymáshoz, ennek ellenére a lakosság életkörülményeiben még mindig jelentősek a különbségek. Mindegyik terület országa fejlett térségei közé tartozik, az áltagosnál kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel. A külföldi tőke jelentős szerepet játszott és játszik gazdaságuk modernizálásában, és hozzáadottérték-termelő képességük javulásában. A térség fejlődését befolyásolta és várhatóan a jövőben is jelentősen befolyásolni fogja az a tény, hogy az „arany háromszögben” (Bécs–Budapest–Pozsony közelében) helyezkedik el. A térség számára továbblépési lehetőséget nyújthat az interreg-programokat a 2007– 2013 időszakban felváltó Európai Területi Együttműködés (ETE) célkitűzésben szereplő források felhasználása. A korábbiakhoz hasonlóan az ETE célja, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést a közös helyi és regionális kezdeményezések útján, elősegítse a transznacionális kooperációt az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztések révén, valamint élénkítse az interregionális közös munkát és tapasztalatcserét. A célkitűzés keretein belül magyar részvétellel hat határ menti kétoldalú együttműködést dolgoztak ki, közöttük a Magyarország–Szlovákia Határon átnyúló együttműködés operatív programot. A programban Magyarország részéről (az északi határ mentén fekvő területek közül) Győr-Moson-Sopron megye is részt vesz. A program stratégiai céljai között szerepel a két ország határa mentén fekvő területek közlekedési és kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése, bővítése, a gazdaság integrált fejlesztése a versenyképesség javítása és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás érdekében, továbbá ehhez kapcsolódóan kiemelt támogatást élvez az oktatási és kutatás-fejlesztési intézmények kapcsolatának erősítése, együttműködésük ösztönzése. A program keretében az első pályázati felhívások 2008 decemberében zárultak le. Ezek a turizmus és a humán erőforrás fejlesztésére, oktatási és kulturális együttműködésre, környezet- és természetvédelmi együttműködésre irányultak. Kulcsszavak: eurorégió, határon átnyúló együttműködés, népmozgalom, foglalkoztatottság, gazdasági helyzet, lakossági ellátások, Győr-Moson-Sopron megye, Szlovákia, Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye. Resume Co-operation between Győr-Moson-Sopron county located at the north-westerly border of Hungary and Csallóköz-Mátyusföld (Danubian and Lower Váh) district located in the southern part of Slovakia started in 2001 in the frame of the so-called Triple-Danube Euroregion. Creation of this Euroregion targeted to further expand the already existing connections between local governments, institutions and professionals. In the frame of cooperation regional development programs have been set up and accession of both countries to the European Union came to the front. Natural geographic characteristics at both sides of the border were very similar, however, economic and social situation evolved rather differently in the past period. In their own countries both areas belong to the economically developed areas. Győr-Moson-Sopron county had attained this position earlier, while Csallóköz-Mátyusföld district could achieve it by the accelerating economic growth after the millennium. At both sides of the border foreign direct investment played an important role in attaining and sustaining economic growth, which enhanced economic restructuring and improved value added growth. Regarding living conditions of population, the Hungarian side is in the fore, which is shown by the higher level of infrastructural supply, too.

Gazdasági és társadalmi változások a Hármas Duna-vidék eurorégióban

Recommend Documents