Gazdasági beszámoló (4-5. oldal) Interjú dr. Juhász Gábor neurobiológussal (8-9. oldal) Húsevő növények (17. oldal) február 29

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam 3. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. február 29. 03. 2012.

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Gazdasági beszámoló (4-5. oldal)

Interjú dr. Juhász Gábor neurobiológussal (8-9. oldal)

Húsevő növények (17. oldal) TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

Harmadszor rendezik meg Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját A találkozónak 2012. március 1. és 3. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportcsarnoka ad otthont. Idén a résztvevők futsalban, női röplabdában és aerobikban mérik össze tudásukat és ügyességüket, de lesz cheerleader-verseny is. A viadal célja az, hogy a Kárpát-medence magyar egyetemein tanuló diákjainak a sporton keresztül szervezzenek közösségés kapcsolatteremtő programokat. A tornára a hazai indulók mellett Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és Újvidékről is érkeznek csapatok. A futsal-kupa fővédnöke Nyilasi Tibor. A program csütörtökön a sorsolással kezdődik, majd pénteken a csopor tmérkőzésekre, szombaton pedig a rájátszás mérkőzéseire, a cheerleader-versenyre és a döntőkre kerül sor. Időpont: 2012. március 1–3. Helyszín: ELTE-BEAC Sporttelep (1117 Budapest, Bogdánfy út 10.) forrás: http://elte.hu

Polányi-díj fiatal kutatónknak Az MTA Fizikai-kémiai Bizottság és a Polányi Mihály Kuratórium a Kémiai Intézet munkatársának, a kutatóegyetemi projekt résztvevőjének, Czakó Gábornak ítélte az idei Fiatal Kutatói Polányi Mihály díjat. A díjat az MTA Kémiai Osztálya és a Fizikai-kémiai Bizottság ünnepi ülésén, 2012. március 14-én kettő órakor adják át az MTA Székház Kistermében. Az ülésen Czakó Gábor körülbelül negyvenöt perces előadást is tart. A díjhoz kapcsolódó méltatás szerint Czakó Gábor vegyészt közel egy évtizedes tevékenysége a molekuláris kvantumkémia, az elméleti molekulaspektroszkópia és különösen az elméleti reakciódinamika területén nemzetközileg elismert kutatóvá tette. Módszerfejlesztési eredményeinek jelentős visszhangja volt a vonatkozó tématerületeken, kimagasló eredménye a Polányi-szabályok módosítására tett javaslata, amelyet a Science magazin közölt 2011-ben. A Polányi Mihály (1891 - 1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat az MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási eredményei nyomán haladva jelentős eredményeket értek el a kémiai tudományok különböző területein. A díjat története során az ELTE TTK Kémiai Intézetének több kutatója és (volt) doktorandusza elnyerte már, tavaly a projektben szintén résztvevő Turányi Tamást tüntették ki a rangos elismeréssel. forrás: http://kp.elte.hu Ha érteni akarod a világot 2012

Az ELTE Társadalomtudományi Karának dokumentumfilm fesztiválja a Toldi moziban Az ELTE Társadalomtudományi Kara immár negyedik alkalommal rendezi meg dokumentumfilm fesztiválját „Ha érteni akarod a világot…” címmel 2012. március 2. és 4. között a Toldi moziban. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is a társadalmi érzékenységgel bíró filmek kerülnek a középpontba. A programban tizenhat magyarországi premier, köztük két magyar dokumentumfilm ősbemutatója szerepel. A rendezvény minden programja nyilvános és ingyenes. A több mint két napon át zajló seregszemlét péntek este a Waste Land című brazil-brit film nyitja. A szombati napra válogatott filmek a nyugati társadalmakban élők választási lehetőségeinek komplexitásába nyújtanak betekintést; vasárnap a nagyteremben leginkább olyan alkotások kerülnek terítékre, amelyek rendre fajsúlyos kérdéseket fogalmaznak meg a fogyasztói társadalmakban élők felelősségével kapcsolatban, a kisterem pedig a magyar filmeké. A filmprogramokat panelbeszélgetések, a hazai filmek esetében rendezői bemutatkozók, esténként pedig zenés programok kísérik. Időpont: 2012. március 2–4. Helyszín: Toldi Mozi (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36–38.) forrás: http://elte.hu Könyvtári elégedettség felmérés nyereményekkel Mi a véleményed az ELTE könyvtárairól? Melyiket használod a leggyakrabban, milyen fejlesztésekre lenne szükség? Ezekre e a kérdésekre szeretne választ kapni az Egyetemi Könyvtári Szolgálat. Szánj rá 5 percet, annak érdekében, hogy a szolgáltatások színvonala az elkövetkező időszakban javulhasson. A kérdőíveket március 7-ig lehet kitölteni. A segítség nem marad köszönet nélkül, a kérdőívet e-mail címmel kitöltők között 2 db MP3 lejátszót és egy 5000 Ft-os könyvutalványt sorsolnak ki. Aki részt kíván venni a sorsoláson, ne felejtse el a kérdőív végén megadni az e-mail címét! A nyertest e-mailben értesítik.

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

Atomoktól a csillagokig A kvantumfolyadékok csodái - a szuperfolyékony hélium címmel tart előadást Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék). A héliumgáz néhány kelvin hőmérsékleten cseppfolyósodik, és közönséges nyomáson egyedülálló módon folyadék állapotú marad a legalacsonyabb elérhető hőmérsékleten is. Két izotópja közül a 3He fermion, a 4He bozon, és ezért folyadék állapotban nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A 4He folyadék 2 K környékén szuperfolyékonnyá válik és rendkívüli - esetenként igen látványos - jelenségeket mutat, amelyek jól rendszerezhetők az úgynevezett kétfolyadék-elmélet segítségével. A háttérben a kvantumfolyadékok viselkedését meghatározó elemi gerjesztések állnak. Ugyanebben a hőmérséklettartományban a 4He folyadék a normál Fermi-folyadékok életét éli, s csak jóval alacsonyabb hőmérsékleten, 3 mK környékén válik szuperfolyékonnyá. Ez az átalakulás szoros rokonságban áll a fémekben megfigyelhető szupravezetéssel. Mindemellett a He folyadék nélkülözhetetlen segédanyaga az alacsony hőmérsékleteket igénylő kísérleti fizikai kutatásoknak. Helyszín: ELTE TTK Északi Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). Időpont: 2012. március 1. 17:00. forrás: http://atomcsill.elte.hu

3

A főszerkesztő nadrágszéle Kikelet

Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (A TTK HÖK 2011. évi költségvetéséről; Beszámolók, fejlemények) Sport .................................................. 7 (Magyar, sok labdával, ELTE módra) Arcok ................................................. 7 (Egyed László) Lágymányosi Portrék ..................8-9 (Interjú dr. Juhász Gáborral) Faliújság .....................................10-11 Tudósítás ...................................12-13 (Grafén; ELTE Innovációs Nap) TTT .............................................14-15 (Különleges téli mintavétel; Húsevő növények) Helyvektor ..................................... 16 (Egy hely, amely csak nevében csendes) Kritika ............................................ 16 (Occam, borotva nélkül) Cooltér ............................................ 17 (Budapesti Planetárium)

Kedves olvasóink! Ismét szerda van, és immáron a Nyúz legújabb félévfolyamának harmadik darabját tarthatjátok a kezetekben. Talán kissé elhamarkodott lenne egyértelműen kijelenteni, de suttogva esetleg még megállhatná a helyét: itt a tavasz. Igaz, ebből sok mindent nem vehettünk még észre, hiszen az előadásokat ugyanúgy megtartják, ráadásul a beadandókat is ugyanúgy számon kérik, de itt-ott már csírába szökkent újra az élet. Lelkes kacsacsapat totyog végig esténként a két épület közötti lapályon, zajongásukkal megtöltve a városi csendet, meg-megállva, vígan dagonyázva a visszamaradt pocsolyákban. A megújulás szele természetesen minket is utolért, a kezdeti változtatgatásokhoz ezen a héten újabbak társultak, az újság honlapján (nyuz. elte.hu) már nem csak a legújabb számok elektronikus változata található meg, de ugyanitt már elérhető a teljes előző félévfolyam anyaga is azok számára, akik kedvüket lelik a böngészgetésben. A weboldal folyamatos fejlesztés illetve külalak-módosítás alatt áll, amíg kitart a lendületünk, sorra töltjük majd fel a régebbinél régebbi lapszámokat. Mindezt azonban nem adhatjuk „ingyen”, de nem kell megijednetek, csak a véleményetekre vagyunk kíváncsiak. Ugyan az előző számban már említettem, most ismét felhívnám a figyelmeteket a Facebook oldalunkra, ahol egy felmérést indítottunk útjára, amellyel az egyes rovatok népszerűségét szándékozzuk mérni. Sajnos eddig túl kevés voks érkezett ahhoz, hogy hosszútávú következtetéseket vonhassunk le belőlük, így újra megjegyezném: számít, mire szavaztok. Azonban amíg mi a szavazatok összeszámolásával vagyunk elfoglalva, ne lankadjon a ti figyelmetek sem, az órák mellett figyeljetek a tavaszi zsongásra is, amely ugyan ma még csak szelíd döngicsélésnek tűnik, apró szúnyogok távoli zsongásának, de holnap talán már harsonák és kürtök örömkoncertjeként élitek meg azt a minden évben elénk pottyanó égi tüneményt, amelyet barátok közt is csak tavaszként emlegetünk Fontanji Andor főszerkesztő [email protected]

Négyeshatos ................................... 17 (A táska) Belszíni fejtés.................................. 18 Mozizóna ........................................ 19 (A némafilmes; Dragedy)

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben illetve a fogadóórájában.

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, III. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: B. Andi, K. Rita. Olvasószerkesztők: kopacsorsoja. Címlap: K. Rita. Hátlap: HGR. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Beszámoló A TTK HÖK 2011. évi költségvetéséről A HÖK életében a költségvetés szabályos felhasználása kiemelt jelentőségű. Ezért elnöki beszámoló helyett mostani számunkban ezt jelentetjük meg, hagyományteremtő céllal. A hét legfontosabb HÖK-ös eseményéről a Küldöttgyűlésről (ahol a beszámoló elfogadásán kívül is számos fontos dolog történt) szintén olvashattok cikket. A Küldöttgyűlés minden év elején elfogad egy költségvetés tervezetet, amely irányt mutat év közben. A tervezet csak a Küldöttgyűlés engedélyével módosítható és a tavaszi félév elején az előző éves költés elfogadása is e Testület feladata és kizárólagos jogköre. Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 2012. február 21-én ellenszavazat nélkül elfogadta a 2011. évre vonatkozó költségvetés beszámolóját. Alább olvashatjátok, hogy a HÖK mire mennyit költött az elmúlt évben. Ennek közzétételével új hagyományt kívánunk teremteni, mert az Önkormányzat jelenlegi vezetése kiemelten fontosnak tartja a Tétékás Nyúzon keresztül történő informálást.

KÖLTSÉGTÍPUSOK SZERINTI LEBONTÁS: Költségvetési sor Rendezvények Nyomda Képzések Irodaköltség Távközlés PR Fejlesztések Összeg

Felhasznált 8 566 883 Ft 2 725 300 Ft 2 549 637 Ft 1 684 414 Ft 198 408 Ft 146 125 Ft 0 Ft 15 870 767 Ft

EZEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE: Rendezvények A TTK HÖK az előző évekhez hasonlóan idén is a hallgatói rendezvények szervezésére költötte költségvetésének jelentős részét. Ide tartoznak a TTK HÖK által szervezett vagy támogatott szórakoztató, kulturális, sport vagy tudományos rendezvények: LEN, 5vös 5km, Gólyatáborok, Gólyabál, OTDK, Esélyegyenlőségi nap, Nedves Est, Madárvárta kirándulás, 4. Fiziqs-matematikus évzáró és 41. Földrajzos Nap, Falmászás támogatása, poszterállványok stb. Az év legnagyobb rendezvénye a Lágymányosi Eötvös Napok a Lágymányosi Kampusz 3 napos, ingyenes ren-

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

dezvénye, amelyben hagyományosan, mind szervezés terén, mind anyagilag a TTK HÖK vállalja a legnagyobb részt. A rendezvényen két nagy sátorban neves együttesek koncerteztek, továbbá kisebb sátrakban egyéb elfoglaltságokon vehettek részt a résztvevők, ahol a TTK HÖKről, szakterületekről, esélyegyenlőségről, külföldi csereprogramokról lehetett bővebb információkat szerezni. 2011-ben a rendezvényszervezést megnehezítő szigorúbb szabályok miatt csak ősszel tudtunk Nedves Estet szervezni. Sokat változott az elmúlt évekhez képest a rendezvény, ugyanis nem a Kispesti Uszoda, hanem a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda szolgált helyszínül. A Gólyabálon rengeteg gólyaprogrammal készültünk a gólyák számára. A mentorok táncoltak, sütöttek süteményt, volt Gólyaszoba, elkülönített VIP részleg, Nyúz Café, Bálkirály és Bálkirálynő választás, sok meglepetés és neves fellépők. A TTK HÖK a gólyák gólyabáli és gólyatábori részvételi díjának mérséklésére fordította a rendezvény költségvetési sorának jelentős hányadát. A KolHÖK mellett más karok rendezvényeit is támogattuk, amennyiben azok TTK-s hallgatókat is jelentősen érintettek. A rendezvények alatt nem csak bulikra kell gondolni, hiszen ott az 5vös 5km vagy az OTDK, amelyre idén kiemelten sokat fordított az Önkormányzat. A jubileumi XX. és XXI. 5vös 5km futóversenyeken mérhették össze gyorsaságukat a nevezők. A több mint 300 résztvevő között nem csak a Lágymányosi Campus tanulói és oktatói, hanem más egyetemek is képviseltették magukat. A chip-es időmérő rendszer a mihamarabbi eredményhirdetést és a pontosabb eredményeket nagyban megkönnyítette. Az őszi verseny eredményhirdetése a BEAC-ban volt, ahol napközben a Sportkampány zajlott. Az OTDK-ra bekerült TTK-s hallgatóknak nem kellett maguknak fizetni

a résztvételi díjakat. Ennek egy jelentős hányada a TTK HÖK támogatásából került kifizetésre. A „befektetés” nem volt hiábavaló, idén is az ELTE TTK volt az ország legeredményesebb kara. Nyomda: • Újság: A TéTéKás Nyúz a TTK HÖK minden szerdán 1500 példányszámban megjelenő, ingyenesen elvihető újságja. Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a lap tudományos mivoltára, illetve tájékoztató szerepére, ezért minden félévben két különszám is megjelenik. Hetilapunk egyik fő célja a hiteles és naprakész tájékoztatás. Ennek egyik fő eszköze a minden szám elején olvasható elnöki beszámoló, amelyben az olvasók értesülhetnek a kari Hallgatói Önkormányzat életének kiemelkedőbb eseményeiről. Az elnöki beszámoló mellett a Kari Tanács, illetve a Küldöttgyűlés aktuális ülésén történtek lényegi beszámolóját külön cikkekben is olvashatják az érdeklődők. A tanulmányi határidők és teendők a visszajelzések alapján nagy segítséget nyújtanak. A vizsgák szervezésének szabályai pedig potenciálisan az oktatói réteg felé is emlékeztetőül szolgálnak. Az ösztöndíjakkal kapcsolatos tennivalókkal és döntésekkel foglalkozó cikkekkel különösen a szoctám-időszak alatt találkozhatnak az olvasók. Az informatív írások jó alapul szolgálhatnak az ösztöndíjak terén történő eligazodásban. A hetilap állandó rovatai keretében többek közt Karunk oktatóit szólítjuk meg egy-egy érdekes téma köré szerveződő interjú keretében. Emellett rejtvényekkel, filmajánlókkal, sportajánlásokkal, korrepetálásokkal, Erasmuson résztvevő diákjaink beszámolóival tarkítjuk az egyébként is színes újságot. A Gólyanyúzban az elsős hallgatókat látjuk el az egyetemi élet elkezdéséhez szorosan kapcsolódó fontos információkkal. A megjelent lapszámok már a http://nyuz.elte.hu honlapon is elérhetők. • Plakátok Különféle rendezvények plakátokkal való hirdetésére kisebb hangsúlyt fordítottunk, mint a korábbi évben, mindössze 70.000 forintot. • Külügyi iránytű A Külügyi iránytű 1050 példányszámmal jelent meg, amelyből 400 db-ot

HÖK a TáTK HÖK kért, 250 db-ot pedig az IK HÖK. Az összköltsége 129.085 forint volt. Képzések: • TTK HÖK képzések A TTK HÖK évente kétszer tart vezetőképzőt a képviselőinek, tisztségviselőinek. A szakmaiságra törekszünk, de emellett a közösségépítés is fontos szerepet játszik. A megjelenés a szakmai programokon kötelező. A szekcióüléseken a tisztségviselőket segítő csoportok dolgozzák ki a következő féléves stratégiát, programot vagy más projektmunkát végeznek egy tisztségviselő irányítása alatt. A vezetőképző zárásaként tesztet írtak a résztvevők és ennek függvényében kértük hozzájárulásukat a TTK HÖK költségeihez. A vezetőképzők mindig is a hallgatói önkormányzat legvitatottabb tevékenységei közé tartoztak, de úgy érezzük, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy bármilyen problémával, kérdéssel kapcsolatban naprakészen tudjunk válaszolni, különösen a jelenlegi változó jogszabályi környezetben. • Bevonó tábor Igyekszünk hangsúlyt fektetni arra, hogy új hallgatók ismerhessék meg a Hallgatói Önkormányzat működését, feladatait és ha valami felkelti érdeklődésüket, akkor be is kapcsolódhassanak a munkába. A TTK HÖK költségeihez való hozzájárulást mind a résztvevőktől, mind a szervezőktől, előadóktól kértünk. 2011ben 165.000 forinttal támogattuk a Bevonó tábor résztvevőinek kiadásait. • Mentorrendszer A mentorság egy félévre szóló feladatot ölel fel. A mentorok több lépcsős szűrőn esnek át. A kötelező képzéseken elmélyítik tudásukat a tanulmányi ügyek, az ösztöndíjak, a külügyi lehetőségek, a rendezvények és a sportolási lehetőségek terén. A tábor és kirándulások keretében a csapatépítésre is hangsúlyt fektetünk. A mentorok semmiféle közvetlen pénzbeli támogatást vagy hallgatói juttatást nem kapnak tevékenységükért, a táborok és a mentorrendszer egyéb költségeinek fedezését saját anyagi forrásaikból oldják meg és mivel a táborokban, képzéseken való részvétel kötelező számukra, a HÖK a szállásköltségek, illetve esetenként az utazási költségek egy részét átvállalja. A 2011. évi költségvetésből 1.277.292 forintot fordítottunk a mentorrendszerünkre.

• HÖOK Vezetőképzők, Külügyi Vezetőképző, EHÖK Vezetőképző A TTK HÖK az országos vezetőképzőkön konstruktívan képviselteti magát. A vezetőképzőkre fordított kiadások visszafogása végett csak az aktuálisan illetékes tisztségviselők vesznek részt a képzéseken, akiken keresztül a többi területtel foglalkozó képviselő, tisztségviselő is információkat szerez. A részvételi díjuk csökkentése miatt a TTK HÖK támogatja szállásköltségüket. A 2011-es évben megrendezésre kerülő két országos szintű vezetőképzőnek, továbbá a 2010. évi őszi HÖOK Vezetőképzőnek a részvételi díjainak támogatására fordított összege is a 2011-es évi költségvetésben szerepel. A Sarlóspusztán megszervezett EHÖK Vezetőképzőn, a Külügyi Vezetőképzőn és a nyíregyházi HÖOK Vezetőképzőn is részt vettünk. A részvételi díjak csökkentése érdekében az Önkormányzat támogatást biztosított a rendezvényen megjelentek számára. Az EHÖK Vezetőképzőn többen vettek részt, mint ahány szekció volt, ám a leutazók váltották egymást, ezzel is csökkentve a kiadásokat. Az összköltsége a különböző vezetőképzőknek (a TTK HÖK-ös vezetőképzőket kivéve) 575.300 forint lett. Irodaköltség: A papírok, nyomtatóban lévő tonerek, faxtinták és a gépekhez szükséges karbantartások elengedhetetlen hozzátartozói a HÖK működésének. Az év végén nagy tételben rendeltünk papírt, illetve iroda- és írószereket, amelyek kifizetésére 2011-ben vállaltunk kötelezettséget, ám csak 2012-ben kerülnek kiszállításra és kifizetésre, ez indokolja, a 2011. évi magasabb irodaköltséget. Ezzel célunk az volt, hogy idén ne hátráltathassák a 2011. évhez hasonlóan a napi működést olyan tényezők, mint a papírhiány, ami jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos nagyon is reális veszély, ami nem csak a TTK HÖK-nél, hanem akár tanszékeken is előfordulhat. Ezen megrendeléseknek köszönhetően a 2012. évi költségvetésünkből ennek az összegnek csak harmadát-felét tervezzük fordítani. Távközlés A flotta megalakulása óta egyre többen lépnek be az Önkormányzat tagjai közül az egymás között ingyenes hálózatba, így a telefonszámla az utóbbi évekhez képest csökkent, hiszen mobiltelefon-számlákat a TTK HÖK részben sem finanszíroz. Néhány hónapban a kiemelt

munkák miatt az összeg megugrik, de igyekszünk figyelni arra, hogy így se legyen nagyon magas. A két telefon irodáinkban elengedhetetlenül szükséges a mindennapos ügyintézésben. PR: A 2010-es évből maradt 146.125 forintos számla, amit a 2011-es költségvetésből fizettünk ki promóciós cikkekre. 2011-ben a közbeszerzés miatt más PR termékeket nem tudtunk beszerezni. Fejlesztések: 2011-ben a TTK HÖK ezen sorról nem tudott költeni a beszerzések országos szintű leállítása miatt. A hangfalunk sajnos nincs túl jó állapotban és a számítógépparkunk és szerverünk is elavult. Ezeken kívül routert és kisebb eszközöket szerettünk volna beszerezni. Maradvány / Túlköltés: Látszólag az ELTE TTK HÖK 15.870.767 forintot költött, túllépve a 15.221.980 forintos keretet. Ennek oka, hogy a többi kari HÖK-kel közös projektek (Külügyi iránytű, TTK-BGGYK mentor-seniorrendszer, LEN) bizonyos része a TTK HÖK által került kiegyenlítésre (hiszen akár nyomda, akár szállásköltségek esetében az egy főre jutó költség csökken nagyobb megrendelés esetén), ezt az érintett HÖK-ök a saját keretük felénk történt átadásával rendezték/rendezik. Ezek az összegek azonban nem kerültek feltüntetésre ebben a költségvetésben. Köszönjük az évközi sok érdeklődő megkeresést, amit kaptunk tőletek a költségeinkkel kapcsolatban. Bármilyen kérdést, észrevételt javaslatot szívesen várunk, hiszen a tavasszal el kell fogadnunk a 2012-es költségvetésünket, amit szeretnénk ezúttal is az összes hallgatót leginkább szolgáló módon elkölteni. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az itt is olvasható költségvetés az ösztöndíjaktól teljesen független. (Amit még fontos tudnotok a HÖK történéseiről: a Facebookon és infolevélben is kiküldött hallgatói felmérésre továbbra is várjuk reakcióitokat, a bevonó-tábor felhívása pedig a középső faliújságon található.) Ivancsó Veronika (gazdasági elnökhelyettes) és Dukán András Ferenc (elnök) ELTE TTK HÖK

TétékásNyúz

5

6

HÖK Küldöttgyűlés Beszámolók, fejlemények 2012. február 21-én került sor a TTK Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlésére, amelyen napirendi pontként szerepeltek az Önkormányzat tisztségviselőinek beszámolói, a személyi kérdések, az Alapszabály-módosítás, a 2011-es költségvetés beszámolójának tárgyalása, illetve egyéb, kisebb horderejű bejelentések. Kedden hat órakor vette kezdetét a Küldöttgyűlés, amelynek első felében a tisztségviselők által már korábban elkészített és előzetesen kiküldött beszámolókról volt szó, amelyekben számot vetettek az idei évben végzett tevékenységükről. A TTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Dukán András Ferenc beszámolójában kitért arra, hogy elfogadásra került az új felsőoktatási törvény, amelynek végső változata több olyan módosítást is tartalmaz, amely az eddigi változatokban nem szerepelt. Ezek pedig kedveznek a hallgatóknak, így nekünk, TTK-soknak is. A szervező elnökhelyettes, László Dávid beszámolt a Nyílt Nap sikeréréről, ahol rekordmennyiségű, közel 1300 érdeklődő jelent meg. A tanulmányi elnökhelyettes, Árenedás Péter tájékoztatta a Küldötteket egy új projektről, amely magában foglalja a Tanulmányi Osztály honlapjának megújítását, illetve a megnövekedett igény miatt egy angol nyelvű tantervi háló elkészítését, amely nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a külföldi hallgatók egyszerűbben tájékozódhassanak. Ezt követte a gazdasági elnökhelyettes, Ivancsó Veronika beszámolója: elvégzett feladatai mellett sikerként említette a Tétékás Nyúz folyamatos, heti rendszerességgel való megjelenését, mivel a gazdasági körülmények jócskán megnehezítették ennek kivitelezését. Az esélyegyenlőségi biztos, Tóth Róza beszámolt a fogyatékkal élők sportolási szokásait felmérő kérdőív elkészüléséről. A Nyúz előző főszerkesztője, Gansperger Gábor tájékoztatott az újság tudományos különszámának sikeréről, valamint a rovatvezetők és a szerkesztőség tagjainak átrendeződéséről. Az új főszerkesztő, Fontanji Andor pedig beszámolójában megemlítette egyebek mellett azt is, hogy az újság

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

már elektronikus formában is megtalálható az interneten. A sportbiztos, Földes Zsuzsanna beszámolója az őszi 5vös 5km szervezéséről szólt, kitért a rendezvény népszerűségére és a helyszínen tesztelhető Nike cipőkre is. Sándor Máté kollégiumi biztos tájékoztatójában elmondta, részt vett több KolHÖK ülésen, ahol a Küldöttgyűlés főigazgatót választott, dr. Seifert Tibor tanár úr programját támogatva. A külügyi biztos, Hamow Kamirán Áron beszámolt a december 6-i Partneregyetemi Börzéről, a januári Erasmus pályázás előkészítéséről, ezen belül a február 15-én tartott Lágymányosi Erasmus napról, ami nagyon sikeresnek bizonyult, hiszen az egész Eötvös terem megtelt érdeklődőkkel a délutáni tájékoztató előadáson. A tudományos biztos, Szakács Dávid szintén ecsetelte a Nyúzos tudományos különszám megjelenésének hallgatói fogadtatását, a tudományos ösztöndíj kiírásának megújítását, valamint az EHÖK kérésére megkezdett korábbi éves TDK statisztikák összegyűjtését. Ezek után került napirendre az informatikus beszámolója, aki írásában kitért arra, hogy a Karhoz tartozó egyes honlapok frissítése mellett az egyéb, karbantartással kapcsolatos feladatait is sikeresen ellátta. A titkár elmondta, hogy az utolsó Küldöttgyűlés óta eltelt időben sem tétlenkedett, a jegyzőkönyvek vezetése mellett a parkolási igénylések megreformálását is célul tűzte ki. A mentorkoordinátor azon kívül, hogy részt vett a Nyílt Napon is, elkészítette és kitöltette az idei MMGV-t, valamint összesítette az ezen kapott eredményeket. Az Alapítványtól kapott beszámoló ugyan határidőn túl érkezett meg, de az elnök taglalta benne a TÁMOP pályá-

zaton elnyert támogatás fejlesztésekbe röténő invesztálásának részleteit. A szakterületi koordinátorok és az Ellenőrző Bizottság szintén beszámoltak december óta végzett tevékenységükről. Kérdés hozzájuk nem érkezett. Végül a küldöttek szavaztak a több, mint húsz beérkezett beszámolóról, amelyeket – egy kivételével – elfogadtak. A következő néhány percben a leköszönő tisztségviselők munkáját köszönte meg az elnök. Kard Anna mentorkoordinátor, Váry Zsolt földrajz- és földtudományi szakterületi koordinátor, Kiss Boglárka környezettudományi szakterületi koordinátor, Ölbei Márton, az Ellenőrző Bizottság tagja, Sík Zsuzsanna Brigitta biológia szakterületi koordinátor, Hamow Kamirán Áron külügyi biztos és Ferdinandy Bence fizika szakterületi koordinátor mondott le az eddig betöltött tisztségéről. Ezután következtek a személyi kérdések. A Küldöttgyűlés az Ellenőrző Bizottság két megüresedett helyére választott tagokat. Sík Zsuzsanna Brigitta és Fedor Flóra Zsófia pályáztak a posztokra. Távollétükben egy kérdés érkezett az Ellenőrző Bizottsághoz a jelöltek felkészültségéről. A többfordulós szavazás eredményeként az első helyre Fedor Flóra, a másodikra pedig Sík Zsuzsanna Brigitta került megválasztásra. A külügyi biztosi tisztségre Koczúr Szilvia pályázott, aki pályázatát azzal egészítette ki, hogy szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot a külügyi mentorrendszerrel. Ezt követte a biológia szakterületi koordinátorválasztás. A posztra Kovács Fanni nyújtott be pályázatot, amelyet a Küldöttgyűlés elfogadott. Fizika szakterületi koordinátornak a gyűlés Béni Kornélt választotta, földrajz- és földtudományi szakterületi koordinátornak pedig Molnár Zsoltot szavazta meg. Ezt követően az Alapszabály már korábban is napirendre tűzött, de részletesen csak most tárgyalt apróbb módosításaira került sor. A 2011-es költségvetési beszámoló kitért a különböző tevékenységek és rendezvények költségeire, amelyekről külön beszámolót olvashattok az előző oldalon. A küldöttgyűlés végül 21:45-kor fejeződött be, miután a résztvevők megállapodtak abban is, hogy a következő gyűlésre március 13-án kerítenek sort. Ádám Johanna

7

Sport & Arcok A mi sportunk Magyar, sok labdával, ELTE módra A 90-es évek közepén járunk, a helyszín pedig egy monumentális építmény nem is olyan távol, a mai Kockán túl, amit szüntelenül sportcipők csoszogása, pattogó labdák zaja és szurkolók éles sikongatása zeng be. Természetesen a BEAC csarnokáról van szó, amely ekkortájt ihletett meg egy maroknyi magyar csapatot, hogy létrehozzon valami újat és igazán pörgőset, az ötlabdát. Az alapötletet igen hamar a megvalósítás követte. 1996-ban már kergethettük is a labdát az első ötlabda bajnokságon itt, a BEAC-on. Igen, ez a sport igazán a miénk, a receptje pedig pofonegyszerű. Szükségünk van hozzá öt népszerű és egy helyszínen lebonyolítható labdajátékra – ez jelenleg a tollaslabda, a streetball, a teremfoci, a röplabda és a pingpong –, valamint három tagból álló lelkes csapatokra, természetesen egy csipetnyi labdaérzékkel fűszerezve. Ha ez kész, kezdődhet a játék, amelyben a csapatok összes tagja mind az öt sportban megméretteti magát, a végeredmény pedig az öt játék eredményéből tevődik össze. A változatosság adott, a sportok sorrendje véletlenszerű, az egyetlen biztos és megkerülhetetlen pont pedig a gömb formájú tárgy, amelyre minden szem fókuszál. Ez pedig nem más, mint a labda.

Egyed László Folytatva Egyetemünk labirintusának bejárását, most a Déli Tömb 7.206-os számú terméhez barangolunk, amelynek névadója nem más, mint a Természettudományi Kar egykori dékánja, Egyed László. A neves geofizikus 1914. február 14-én látta meg a napvilágot Fogarason, a mai Románia területén fekvő Brassó megyében. A Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári, illetve matematikából doktori oklevelet szerzett. Ezután munkásságát a MagyarAmerikai Olajipari Rt. (MAORT) geofizikai osztályán kezdte meg 1940-ben, és 1950-ig dolgozott itt. Ennek feltehető oka az volt, hogy a távozását megelőző évben megbízták a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének megszervezésével. Két évvel később ugyanitt docens lett, 1956-ban pedig már

A bajnokságot ma is minden félévben megrendezik, a BEAC csarnokát esténként színes mezekbe öltözött, számos esetben mosolyfakasztó névvel büszkélkedő csapatok töltik meg és dobják, rúgják, ütik a labdát fáradhatatlanul, egészen a hajnali órákig. Ezt teszik sokan közülünk, ELTE-sek közül is, ám nekünk nem csupán élesben van lehetőségünk labdaérzékünk fitogtatására, hanem egyetemi keretek között, sportösztöndíjas szervezésű edzéseken is, ahol a már sokat emlegetett csarnok falai között képezhetjük erőnket és labdabűvölő tudásunkat. Az edzés a már ismertetett recepthez hasonló, amelyben sport sportot és pálya pályát követ, a focikapu ostroma után jöhet a pingpongasztal meghódítása vagy fordítva, a sorrend itt sem lényeges, csupán a játék és a változatosság öröme számít. Igaz, egy külső szemlélő számára bizonyára nem természetszerű egyik

sport után belevágni a másikba, majd a következőbe, egyszerre vonzódni mindegyik játékhoz, lerakni a tollasütőt és hasonló lelkesedéssel futni a focikapu felé, ezután pedig egészen másféle stratégiával küzdeni a röplabdapályán. Míg egyik esetben egyéni tudásunkra kell hagyatkoznunk, a másik csapatszellemet, összjátékot kíván. Különféle mozgásforma, más és más taktika, különböző mértékű intenzitás jellemzi ezeket a labdajátékokat. De ötlabdásaink pontosan ezért szeretik ezt a sportot. Fiatalos, változatos, lendületes és nem utolsósorban a miénk. Ha valaki csatlakozni szeretne hozzánk és akár versenyszerűen, akár csupán a játék öröméért kipróbálná az ötlabdát, írjon nekem az [email protected] e-mail címre! Ács Veronika

tanszékvezető egyetemi tanárként működött. Ugyanebben az évben jelent meg A Föld fizikája című könyve. Matematikusként főleg a halmazelmélet foglalkoztatta. Geofizikusi pályája olyan kísérletekkel indult, amelyeknek célja a gravitációs és a földmágneses mérések eredményeinek korszerű értékelése volt. Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletét ismertette. Ennek mértékét évenkénti 1 milliméterre tette – ennek megfelelően a kambrium óta 500 kilométert tágult bolygónk. A vélt értéket több, egymástól független méréssel is bizonyította. A gravitációs állandó csökkenésére vonatkozó elméletéről szintén számottevően sok konferencián beszámolt. Számos hazai tudományos előrelépés köszönhető e kiváló geofizikusnak. Létrehozta az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, irányításával megindultak a magyarországi

paleomágneses kutatások, továbbá a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatok is. Tudományos munkássága által nagy elismerést és hírnevet szerzett. Beválasztották a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság, a COSPAR héttagú elnökségébe; az Űrkutatási Kormánybizottságba; a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar bizottságának titkára is volt, valamint több nemzetközi geofizikai társaságban és szervezetben is aktívan tevékenykedett. Itthon pedig a Magyar Geofizikusok Egyesületének egyik alapítója és társelnöke volt, továbbá 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja lett. 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A kiemelkedő tudású professzor 1970. július 11-én távozott az élők sorából. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található. Solymosi Emőke

TétékásNyúz

8

Lágymányosi Portrék Kérdések és válaszok Interjú dr. Juhász Gáborral Mostanság igen sokat hallhattátok, hogy friss diplomás hallgatók áramlanak kifelé az országból. De vajon meg is találják külföldön azt, amit kerestek? Valamint van-e esély arra, hogy visszatérjenek kis országunkba valamikor? Ezekre a kérdésekre kerestem és kaptam meg a választ minap dr. Juhász Gábortól, a TTK Proteomikai csoportjának vezetőjétől. Kérem, mondjon pár szót pályájának indulásáról és eddigi kutatásairól! 1970-ben kezdtem dolgozni az ELTE Összehasonlító Élettani Tanszékén elektrofiziológiai területen. Az MTA Pszichológiai Intézetének állásában voltam. Először 1975-ben jutottam ki a UCI-ra, Irvine-ba, és azóta a dél-kaliforniai tudományos élet képviselőivel is szoros kapcsolatban állok. Mindvégig egyetlen kérdés érdekelt: hogyan működik az agy? Számos irányból próbáltam előrejutni a kérdésben: multielektródos elektrofiziológiával, mikrodialízissel, kémiai mikroszenzorok alkalmazásával, manapság pedig a proteomikai és genomikai technológiák segítségével igyekeztem az agyműködés jobb megértésének irányába haladni. Szerencsés vagyok, mert olyan kutatók mellett dolgozhattam, mint M. Verzeano, a reverberációs körök elméletének egyik úttörője, M. Jouvet, a REM alvás leírója, R Galambos, aki a denevérek ultrahangos rendszerének felfedezésével vált ismertté, de ehhez a glia szerepének vizsgálata is hozzájjárult, D. Hubel Nobel-díjas látáskutató, G. Edelmann Nobel-díjas immunológus és agykutató, V. Crunelli, thalamus kutató, akivel 25 éve publikálunk együtt, T. Bártfai, a Nobel bizottság egyetlen magyar származású tagja. Nem tudtam volna hozzájuk eljutni, ha a 60-as 70-es évek hazai kutatási és oktatási szakembereitől nem kapok az akkori világszínvonalhoz igen közeli útravalót. Megtanultam, hogy sem a pozíciók, sem a karrier csábításai nem tudják helyettesíteni az elementáris emberi kíváncsiságot és érdeklődést az új és ismeretlen dolgok iránt. Megtanultam, hogy a metodikai jártasság és sokszínűség nélkül az ember csak egy ötlethalmaz. Tudom, hogy az igazi kutató nem a meglévő metodikákhoz keres kérdést, hanem a kérdéshez metodikát. Azt is hamar beláthattam, hogy a kutatástech-

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

nológiai innovációt folyamtosan kell csinálni hiszen másként lemaradunk, maga a szürkeállomány kevés. Okos ember sok van a világban, de kevés, aki meg is tudja mérni azt, amiről álmodik. Kutatócsoportunk egy MTA revíziónak esett áldozatul 2006-ban. Az SZTE segítségével sikerült csak fennmaradnunk

az ELTE-n. Jelenleg sem látjuk biztosan a jövőnket, annak ellenére, hogy teljesítményünk az utóbbi öt évben meredeken nőtt, készül már a huszadik PhD védés anyaga a laborban, az egyetlen olyan hazai proteomikai labor vagyunk, ami rendszeresen publikál rendszerbiológiai cikkeket, Pro Scientia díjas és számtalan TDK helyezett hallgatónk volt és van. Jelenleg azon fáradozunk, hogy a pennsylvaniai egyetem kutatóival közösen beállítsuk és elindítsuk a „single cell transcriptomics” projektünket, amelyben a sejten belül végezzük a reverz transzkripciót, majd – a kiemelt cDNS-t sejtenként szekvenálva – az egyes fontos agyi sejttípusok transzkriptómjában új gyógyszercélpontokat keressünk. Egy hasonló munkában már kiderült, hogy a sejteken több mint négyszázféle receptor van a feltételezett húszfélével szemben. Idővel minden kutatónak el kell döntenie, hogy a tudománypolitika vagy a laboratórium felé orientálódik-e inkább.

Én a labort választottam és nem bántam meg. Egyetlen célom maradt, hogy az a rendszerbiológiai, proteomikai agykutató iskola, amit létrehoztunk munkatársaimmal itt az ELTE-n túléljen (engem is), ne szóródjanak szét az eszközök és emberek a közeli jövőben, hiszen ez az irány kiemelt terület az EU és az USA kutatási pályázataiban, valamint a személyre szabott terápia egyik megalapozója. Még bízom ennek sikerében. Ön többször is járt, dolgozott és tanított külföldön. Valóban olyan nagymértékű lehetőségek rejlenek a külföldi munkákban? Engedje meg, hogy egy kicsit megkerüljem a válaszadást, ugyanis ahhoz, hogy mi, magyar kutatók, illetve önök, magyar hallgatók megértsék, mi vár önökre külföldön, ahhoz először át kellene látniuk, hogy a világ milyen természettudományos rendszert épített ki az elmúlt húsz évben. A biológiai kutatás ma már egy iparszerű tevékenység. Például ennek keretében a személyre szabott medicina igényei miatt egy olyan szakmai biológus gárda felállítására van ma szükség, ami kapocsként működik az orvosok és a genomikai-proteomikai felfedezések között. Az említett országokban már több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan technikákat dobtak piacra, amelyeket az orvostársadalom magától nem tudott volna megérteni és használni. A két legnagyobb amerikai kutatásszervező és -ellenőrző szervezet, az FDA és az NIH létrehozott, és az EU 2010-ben a tagországoknak ajánlotta, hogy 2020-ra Európa minden országának szüksége lesz egy olyan intézményre, ahol ilyen szakmai képzés folyik, mivel enélkül a lakosság nem fog tudni részesülni az úgynevezett személyre szabott gyógyszerekből. Csak egy példa: ha egy citosztatikumot csak egy bizonyos génállományú csoportnak lehet beadni, akkor ezeket az embereket csak úgy tudjuk kiszűrni a populációból, ha ismerjük a génadatokat. Ez pedig tipikusan nem orvosi feladat, hanem molekuláris rendszerbiológiai kérdés, ami azonnal felveti a személyiségi jogok kérdését, mivel egy ember génadatai sem lehetnek gyógyszergyárak számára nyilvánosak. Tehát látható, hogy egy olyan komplex kérdéssel állunk szemben, amelyhez nélkülözhetetlenek a magasan kvalifikált biológus és vegyész szakemberek. Ma külföldön ilyen képzettségű fiatalokat szívesen látnak magasan kvalifikált állásokba, hiszen épp egy orvosbiológiai szemléleti átala-

Lágymányosi Portrék kulás folyik. Persze sok más területen is helye van a vendégmunkásoknak, de sajnos ilyen munkaerőt egyre inkább az alacsonyabban kvalifikált helyekre keresnek. Azt azonban látni kell, hogy a fiatalok piacképessége nagyban függ az oktatás jelenlegi minőségétől. Miben látja a magyar oktatás hibáit és milyen alternatívákat javasolna? Azt kell belátni a mai magyar felsőoktatásban, hogy például egy most végző biológust a 30 évvel későbbi Magyarországnak termeljük, mivel addigra fut fel a pályája. Rossz hozzáállás, ha csak a mai igényeket nézzük, ugyanis nem egy olyan jövőképbe helyezi el az állam és az oktatás a biológusokat, ami nekik és az államnak is jó lesz, hanem egy olyanba, amelyben ma van oktatási kapacitásunk. Több barátom is van a Harvardon és más vezető amerikai egyetemeken, és az ő véleményüket is ismerve mondhatom, hogy a kikerülő magyarok szakmai ismeretei – de nem a szellemi képességük – sokszor elmaradnak az ott elvártaktól. Mi még mindig a 80-as évek munkapiaci felfogásában élünk, miközben a külföld már rég felgyorsult és átalakult. Tény, hogy azokban az években én és kollegáim bármelyik országot céloztuk meg, úgymond a legjobb helyeket tudtuk megkapni, de ez főleg annak volt köszönhető, hogy összesen 30 biológust oktattak az egyetemen. Mi következik ebből? Hogy a tanárok nem szenvedtek időhiányban, nem kellett felesleges tömegoktatással foglalkozniuk és így sokkal több idő maradt arra, amiről szólnia kéne egy természettudományos képzésnek, ezek pedig a gyakorlatok. Hadd hozzak még egy példát! A nálunk sokszor negatív kritikával illetett skandináv oktatási modellben tanuló diákság közül néhány hallgató hozzám is jár gyakorlatra, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy nincs olyan eszköz a laborokban, amelyiket ne ismernének kívülről-belülről és ne tudnák kezelni tökéletesen. Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy ők annyival okosabbak lennének nálunk. Távolról sem. A különbség annyi, hogy míg nálunk egy biológus a képzése során a jelenkor vezető technológiáival és ennek gyakorlati oktatásával csak a BSc képzés utolsó évében találkozik, ha egyáltalán találkozik, addig a norvég hallgatók a teljes alapképzésük idejét gyakorlati készsé-

gek fejlesztésével és elsajátításával töltik, és technikusi oklevéllel távoznak a BSc után. A másik nagy hibája a magyar biológusképzésnek, hogy míg például az én korosztályomnak rendkívül alapos matematikai és fizikai ismereteket is el kellett sajátítania, addig önöknél ez a fajta oktatás háttérbe szorult. Természetesen nem kerülhetjük ki a pénz kérdését sem. Valóban több egyetemen is jártam és tanítottam külföldön, és a pénzek elosztása teljesen más alapokon történik, mint hazánkban. Tehát mondhatjuk, hogy a pénz az egyik fő akadálya az itthoni képzés fejlesztésének? Nem teljes mértékben csak a pénz. Valóban nagyon sok forrás hiányzik a kutatásokból, mind a természettudományos mind más területeken. Azonban úgy gondolom, hogy nem a pénz hiánya a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a pénz nem mindig a teljesítmények és hasznosság szerint van elosztva, hanem egy kutatószabadságszerű álca mögé bujtatott szertelen szabadosság és a nagy, irreális beígérések hozzák a pénzt a kutatónak. Már évek óta léteznek olyan statisztikák, amelyek az oktatók publikálási gyakoriságát és szakmai sikerességét mérik. Ezeket kellene alapul venni, meghatározni a társadalmilag fontos célokat és ezek alapján pénzt és állásokat, vagy legalább pályázati lehetőségeket biztosítani a leginkább eredményes tanároknak és tanszékeknek. Félre ne értsék, nem azt akarom ezzel kijelenteni, hogy bármelyik tanszék vagy kutatócsoport eleve a témája miatt felesleges lenne. Egy nagyon jó példa talán ennek megértésre a stockholmi. Ott három körbe osztják a kutatókat. A legbelső körbe tartoznak azok, akik a legértékesebb, legnívósabb munkát végzik, ezeket az embereket az egyetem 100%-ban támogatja és fenntartja. A következő körben szintén fontos, de az intézmény szemszögéből nézve kevésbé fontos, gyakran az iparhoz fűződő munkát végző kutatók foglalnak helyet, akiket már csak két évig támogat az egyetem, ha nincs pályázati forrásuk. Végül a legkülső körön olyan kutatókat találunk, akik jó kapcsolatokkal és jó ötletekkel rendelkeznek, de csak szerződésekkel kapcsolódnak az egyetemhez. Egy adott kutató bármikor átkerülhet a teljesítménye alapján az egyik körből a másikba, végül el is vesztheti az állását szakmai okokból.

Sajnos fontos különbség van a magyar kutatók mentalitása és a külföldi vezető kutatóhelyek között. Ugyanis míg például Kaliforniában bármilyen éles szakmai kritikát elmondhatok, legfeljebb később megyünk el ebédelni, de a kollégám meghív a hétvégére, addig itthon ebből sértődés és sokszor egzisztenciális problémák születnek. Ez a fajta személyes érzékenység nem jó, mert egyrészt érzéketlenné teszi az embereket más véleménye iránt, másrészt vakká teszi a saját gondolataikkal szemben. Összegezve azt tudom mondani, hogy minden munkakörben és ez különösen igaz a tudományos területekre, determinálja az adott ember képzettségét az, hogy milyen szellemi környezet veszi körül. Ha ez egy csúcstechnikával felszerelt labort és a legmagasabban képzett munkatársakat jelenti, akkor egyértelmű, hogy az a hallgató sokkal értékesebb tudás birtokába jut, mint aki 3 éven keresztül csak a 20 évvel ezelőtti tananyagokat tanulja, a pénz csak ezután következik a sorban. Mindezen problémákra ön szerint mi lenne a legjobb megoldás? A megoldás a még fellelhető, valódi tudományos iskolák minden áron való támogatása és újak kiépítése lenne. Egész egyszerűen olyan tudásközpontokat kellene létrehozni, amelyekben kizárólagosan teljesítmény alapon történne a kutatók és a dolgozók kiválogatása. Tudja, a szavazati demokrácia nagyon szép és hasznos eszme, de nem alkalmas a szavazásos rendszer semmilyen csúcsszintű tevékenység kialakítására, mert ebben az esetben nem a többséget kitevő átlagról van szó, hanem a kisebbségben lévő elitről, őket kell kiemelni és támogatni. Ezt a közepesek soha nem fogják maguktól megszavazni. Amíg a valós teljesítmény és hasznosság nem lesz elsődleges tényező, nagy különbségek lesznek a hazai és a külföldi intézetek között. Gondoljunk bele: semmilyen felmérésben sincs magyar egyetem az első százban a világon, de ott kéne hogy legyen. Azt hiszem, csak azért érdemes dolgozni, hogy benne legyünk az első százban. A 400. helyért nem, ez nem lehet cél. Ha ezt elérnénk, a hallgatóinknak is könynyebb lenne a munkaerőpiacon, nekünk meg a nagy lapokban volna könnyebb közölni a cikkeinket. Mészáros Máté [email protected]

TétékásNyúz

9

MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő 10-12 Szerda 16-18 Csütörtök 10-12 Péntek 12-14 Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a [email protected] e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Helyszín: az Északi Tömb régi dohányzója, a Földgömb mellett. Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat [email protected]

FILMDÉLUTÁN a Környezettudományi Klub szervezésében! A HÜLYESÉG KORA „A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?” - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész, a számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben.” Egy film az olajlobbiról, a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzet fenntarthatatlanságáról. Ajánlott TTKsoknak és minden más hallgatónak, aki szertne egy kicsit is betekinteni a mai világunk működésébe! A film levetítését követően megbeszéljük a látottatak. Bögrét hozzatok! A filmdélutánon résztvevőknek tea és pattogatott kukorica biztosított! IDŐPONT: 2012. március 7. 17:45-19:30 HELYSZÍN: ELTE Lágymányosi Campus Északi tömb 0.100A terem

Érdekel mit csinál a TTK HÖK? Szeretnél többet tenni hallgatótársaidért? Kíváncsi vagy hogyan működik az Egyetem?

Gyere el a TTK HÖK bevonótáborába március 9-11-én. A tábor költségeihez 3000 Ft hozzájárulást kérünk minden résztvevőtől. További részletek és jelentkezés az Északi Haliban (É 0.75) vagy az [email protected] címen.

12

Tudósítás A jövő anyaga Grafén Múlt héten Dobrik Gergely tartott előadást egy nemrégiben felfedezett anyagról, amely rendkívül jó elektromos vezetőképessége és hihetetlen mechanikai tulajdonságai miatt akár maga lehet a jövő. Biztosan hallott már mindenki a Nokia Morph névre hallgató, átlátszó, érintőképernyős mobiltelefonjáról, amelyet akár csuklópántként is viselhetünk. Gyönyörű dizájn és nemes egyszerűség jellemzi, de vajon miből fogják elkészíteni?

um elpárolgott, lehűtik a rendszert. a visszamaradt szén kikristályosodik és grafén kezd el nőni. Nem ez a legtökéletesebb eljárás, hiszen elég drága, ráadásul a növesztett grafén nagymértékben kötődik a szilíciumkarbidhoz.

A VÁLASZ: GRAFÉNBŐL.

GRAPHENE INSIDE

Először is el kell tudnunk képzelni, milyen mérettartományról is beszélünk. A grafént a méter milliárd részeként kell elképzelni. Az anyag ugyanis a szén egyatomnyi rétege, ezért is annyira érdekes.

ELŐÁLLÍTÁS A grafén egyik legegyszerűbb előállítási módja, ha egy ceruza hegyét a cellux ragadós végére rakjuk, majd a celluxot összeragasztjuk, és széthúzzuk. Ha ezt a műveletet sokszor ismételjük egymás után, eljutunk odáig, hogy már nincs több réteg egymáson, eljutunk az egyatomnyi réteghez, ez lesz maga a grafén. Ugyan ez a legolcsóbb előállítási mód, de nagyon jó mechanikai és vezetési tulajdonságai miatt az ipar is lecsapott a grafénra, és lássuk be, ipari mennyiségben celluxszal előállítani bármit is, elég bonyodalmas és hosszú munka lenne. A grafén észrevételéhez nem kell elektronmikroszkóp, elég ha megfelelő színű hordozót választunk, és akkor könnyedén észrevehetővé válik szabad szemmel is. Így még egyszerűbb a gyártása és még kívánatosabb lesz az ipar számára. Ez szintén hozzájárult a grafén fellendüléséhez. A tudósok (alternatív megoldásként) újabb és újabb előállítási módszereket fejlesztettek ki. Az egyik ilyen a szilícium-karbidra növesztés. Ekkor egy kristálykemencébe szilíciumkarbidot raknak, amelyből melegítés hatására kipárolog a szilícium és karbamid marad vissza. Mikor a szilíci-

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

Ezeket eddig általában fém-oxidokból készítették, de a készletek végesek. Egyes becslések szerint ez talán hamarabb fogy el, mint a kőolaj. A napelemek vezető rétegét is el lehet belőle készíteni, ami így ráadásul hajlékony is lesz, ugyanis a grafén nem szakad el és nem is sérülékeny. Készíthetők belőle még szenzorok, hiszen a grafén elektromos vezetőképessége megváltozik, ha valamilyen anyaggal érintkezésbe lép, és ezt a változást jelezni lehet. Ebből meg tudnánk mondani, milyen anyaggal érintkezett a szenzorunk. Ezenkívül szakítószilárdságának és mechanikai vezetésének köszönhetően kompozitok, kerámiák alapanyagaként is szolgálhat.

CVD A CVD, magyar nevén kémiai lerakás egy másik módszer a grafén növesztésére. Ekkor egy kvarc csőből szívják ki a benne lévő gázt, majd valamilyen fémet helyeznek a térbe, ami lehet nikkel, vas, polónium vagy akár réz is, és az egész rendszert 1000 fokra hevítik. Ezek után szén tartalmú gázt (általában metánt) vezetnek a csőbe, és ekkor a fém felületén elkezd grafén nőni. Ez a módszer gyors és viszonylag olcsó. A lemez nagyságának csak a „növesztő” fém nagysága szab határt, illetve az, hogy milyen sokáig hagyják megfelelő hőmérsékleten a rendszert. Így akár egy 75 centiméteres grafénlemezt is elő tudnak állítani.

MIRE JÓ? Grafénlemezből lehet készíteni például érintőképernyőt vagy bizonyos alkatrészeket LCD kijelzőkbe.

Legfontosabb alkalmazását a nanoelektronikában találjuk meg. A mai elektronikai eszközök mind a szilíciumra épülnek, ami eddig megfelelt az elvárásoknak. Csakhogy a technika fejlődik, egyre kisebb eszközöket készítenek, amelyek ugyanazt tudják, mint nagyobb társaik vagy akár még többet. A proceszszorok fejlődése miatt az adott területre lerakható tranzisztorok száma folyamatosan duplázódni fog, így egyre kisebb és kisebb tranzisztorra lesz szükségünk. Előbb vagy utóbb a szilicium nem lesz alkalmas arra, hogy ellássa feladatát, nem fognak tudni atomi méreteket előállítani belőle. A grafén nemcsak hogy nagyon apró, de az IBM által előállított grafén processzor frekvenciája igen nagy, 100GHz-es. Ehhez tudni kell, hogy a mai hétköznapi komputerek 3-4 GHz-esek. Éppen ezért a jövőben ennek az anyagnak a segítségével sokszorosára nőhet a kommunikáció sebessége. Én mindenesetre biztos nagyon foguk örülni, ha egy szülinapi ajándékomon meglátom a feliratot: Graphene Inside. A grafén története még csak most kezdődött el. Nagyjából ott tart, mint a Wright fivérek első repülése, amikor a repülőgép leváltotta a hajót. A teljes áttörésre azért még várni kell, de sokkal kevesebbet, mint gondolnánk. Szandi [email protected]

Tudósítás Gazellák az inkubátorban ELTE Innovációs Nap Az ELTE Pályázati és Innovációs Központja (PIK) 2012-ben is megtartotta az Innovációs Napot, amelyre három szekcióban került sor. Elsőként a kormányzati szféra képviseltette magát, majd innovációval foglalkozó cégek és alapítványok mutatkoztak be. Átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat, valamint kihirdették az ELTE Hallgatói Ötletpályázat eredményeit, végezetül pedig bemutatkozott az ELTE PIK. Az első szekciót dr. Antos László nyitotta meg. Különböző korok különböző hívószavairól ejtett szót, amelyek ugyan sokszor hangzatosak, viszont tartalommal nem mindig telnek meg. Nem így van ez az innovációval, amely mára az egyik legjelentősebb céllá vált az európai régióban is, és nem csak az öreg kontinens sajátja - Amerika és Ázsia több országával is éles versenyben áll -, így az EU kiemelt figyelemmel kezeli eme szó mögötti rejlő lehetőségek sokaságát. A további előadók (dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára; Kardon Béla, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője; Dányi Gábor, innovációs és informatikai elnökhelyettes) szintén kiemelték az innováció jelentőségét, valamint azt, hogy Magyarországnak 2020-ra el kell érnie az Uniós átlagot a K+F ráfordítások terén. Az innovációnak nemcsak a nagy cégeknél kell megjelenni, hanem a kis- és középvállalkozásoknál is, ezek ugyanis motorjai lehetnek a gazdaságnak, valamint munkahelyeket teremtenek nemcsak kutatók, hanem további munkavállalók számára is. Ezeket nevezték gazelláknak – a metafora feltehetőleg a mozgékonyságra utal, valamint arra, hogy a gazellák is nagy csoportokban, nem pedig magányosan élnek. Az inkubátor ezzel szemben a kormányzat szerepét jelképezi, ahogy kiemelten foglalkozik a KKVvel (mikro-, kis- és középvállalkozás), az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel. Szó esett még a pályázati rendszer átszerveződéséről, egyszerűsödéséről: úgy alakították ki, hogy csak rendelkezésre álló forrásokra pályázhassanak a pályázók, és így ne keletkezzen hiány a megfelelő

minisztériumi tárcánál. A szekció végén dr. Görözdi-Nagy Eszter, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója tartott előadást az Új Széchenyi Tervről és arról az irodahálózatról, amelyet azért alakítottak ki, hogy a terv keretei között megjelenő pályázatok által sikeresen nyerhessék el a kormányzati és Uniós forrásokat.

A második szekcióban – amelyet dr. Keszei Ernő, az ELTE tudományos, kutatási és innovációs rektorhelyettese vezetett fel – a felsőoktatással való együttműködésről és az együttműködő szervezetekről volt szó, illetve ezek mutatkoztak be. Dr. Slezsák István a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit kft. képviseletében tartott előadást arról, mi mindennel rendelkezhetünk, ugyanis a kft. az állam tulajdonában van és így mindanynyian kutathatunk az állam berendezéseivel. Dr. Hamar János, az MFKK Feltalálói és Kutató Központ kapcsolattartója elmondta, hogy a Központ a versenyszféra és az állami szféra elemei között segít létrehozni kapcsolatokat és az így megvalósuló együttműködéseket segíti. Szerintem Gergely László tartotta a legpraktikusabb és egyszersmind a

„Az ELTE Innovációs Napja az elmúlt hat év folyamán országos rendezvénnyé nőtte ki magát. A válság és a K+F források apadása mellett töretlenül hirdetjük a tudás hasznosulásának fontosságát, s bízunk abban, hogy a bemutatott jó példákkal, sikerekkel még tudunk lelkesíteni, szemléletmód váltásra ösztökélni” – hangsúlyozta Antoni Györgyi, a Pályázati és Innovációs Központ igazgatója.

13

legrövidebb előadást is. Ő a Puskás Tivadar Közalapítványtól érkezett, amely szintén kooperációval és segítségnyújtással foglalkozik – állami felkérésre. Emellett biztonságtechnikai segítséget is nyújt vállalkozások részére. A szekcióban Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group igazgatója tartott még előadást, amelyben arról számolt be, hogy más külföldi egyetemeken, ahol kisebb az állami támogatás vagy több forrásra volna szükség, hogyan oldják meg ezen hiányok pótlását. Ennek a blokknak a végén került sor az ELTE Innovatív Kutatója díj átadására, amit idén dr. Pál Gábor biokémikus érdemelt ki a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért eredményeiért. Pál Gábor munkássága jó példa lehet az ELTE hallgatóinak és oktatóinak egyaránt, hiszen nemcsak kutatásban kiváló, hanem az ehhez szükséges menedzsmentben is, ugyanis több másik pályázatot is sikerült elnyernie és így további forrásokhoz juttatta a kutatásait. Ezenkívül 2010-ben megkapta a Kar Kiváló Oktatója díjat, ami jól reprezentálja azt, hogy hallgatóival is ügyesen bánik az oktató. Ez utóbbira az is bizonyíték, hogy hallgatói többször nyertek országos TDK versenyt is. Sor került még az ELTE Hallgatói Ötletpályázat eredményhirdetésére és dr. Brenner Koloman, a BTK stratégiai ügyek dékánhelyettesének előadására is. A harmadik szekcióban végül a díjat átadó Antoni Györgyi köszöntötte a hallgatóságot az ELTE PIK nevében, Árendás Csaba a MISZ (Magyar Innovációs Szövetség) nevében, majd ismét Antoni Györgyi beszélt az ELTE TTI szolgáltatásairól. Törceee

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Mit rejt a jég? Különleges téli mintavételek A Vosztok-tó közel húszmillió éve érintetlen vizéből orosz kutatóknak február első napjaiban sikerült mintát venniük. Teljesítményük azért is figyelemreméltó, mert az Antarktiszon található tavat több ezer méter vastag jégpáncél borítja. Közben hazai szakemberek is léket vágtak a Balaton jegébe, hogy a vízminőséget és a tó jég alatti működését tanulmányozzák.

AZ ANTARKTISZI VOSZTOK-TÓ A Vosztok az Antarktisz jege alatt található édesvizű tó, amelynek vizét körülbelül négyezer méter vastagságú jég fedi. Szeizmikus elemzésekből valószínűsítik, hogy a tó medencéje két részre tagolódik, amelynek vízminőségi jellemzői és mikrobiológiai összetétele is eltérő lehet. A tó mintegy 5400 m 3 vizet tartalmaz, így a Déli-sark jégpáncélja alatt megbúvó 150 másik társával együtt feltehetőleg kiérdemlik a Föld legnagyobb édesvíz készlete címet. Sőt a Bajkál és a Tanganyika után a Vosztok a világ legmélyebb tava (1200 méter ). A tó -3°C-os vizét a ránehezedő jég nyomása és a geotermikus hő akadályozza meg abban, hogy megfagyjon. A Vosztokból való vízvételre a kutatók speciális mintavételi módszert dolgoztak ki: a vastag jégrétegben először egy mechanikus fúróval haladtak lefelé, majd a tó felszínét 20-30 méternyire megközelítve – az Antarktiszon már jól bevált olvasztásos hőfúróval – egészen a tó felszínéig hatoltak a jégben. Az így létrejött 13 centiméter átmérőjű furatban 50-100 méter magasságig emelkedett a víz, amely ott mindjárt meg is fagyott. Az így kialakult jégoszlopot mintázva a kutatók már hozzájutottak a tó vizéhez. A mintavételezés nagy odafigyelést igényel, hiszen a tó életközössége igen sérülékeny: az itt élő fajok teljes sötétséghez és magas oldott oxigén koncentrációhoz szoktak.

ŐSI IDŐK VIZE KERÜLT FELSZÍNRE A mikrobiológusok nagy izgalommal várják a mintát, mert úgy vélik, abban olyan baktériumokat

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

is megtalálhatnak, amelyek a tudomány számára eddig ismeretlenek. Az első eredmények a tó vizére vonatkozóan még nem tartalmaznak információt, de a megfúrt jégoszlopról annyit már tudni lehet, hogy a felsőbb rétegekben 250 sejtet találtak milliliterenként, ez az adat 1000 méteres mélységben 100 alá csökkent. 1500 és 3500 méter környékén jelentősebb ugrás következik be a mikroorganizmusok egy milliliterre eső számában, ebben a mélységben 400-as értéket kaptak a kutatók. A vízben élő mikroorganizmusok

hőmérséklet megnehezítette például a kutatók külvilággal való rádiós kommunikációját is. A Vosztok-tó tanulmányozására alkalmazott módszerek túlmutatnak a földi körülmények között létező, jég alatti állóvizek kutatásának lehetőségén: a Jupiter Europa vagy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjainak felszín alatti óceánjainál bevethetők lesznek. A Vosztok-tóból vett jégminta részletes elemzése pedig közelebb vihet minket a globális klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is.

A BALATON TÉLI ÉLETE

tanulmányozásán túl a célok között szerepel e különleges tó üledékének vizsgálata is, amelyet egy miniatűr tengeralattjáró lebocsátásával valósítanának meg. A mintavételezés körülményei egyébként nemcsak a Vosztok-tó különleges elhelyezkedése és a benne élő fajok miatt extrémek, hiszen az ezzel foglalkozó kutatók számára az időjárás viszontagságainak leküzdése is kihívást jelent. Az itt uralkodó szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat jól jellemzi például az a tény, hogy ebben a térségben mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet a Földön, -89°C-ot. Az antarktiszi nyár épp a Vosztok mintázása idején ért véget, s a hirtelen zorddá váló

A tavak téli kutatása Európában is rendkívüli kihívás, igaz, itt nem a vastag jégpáncél, hanem épp annak hiánya okoz fejfájást a tudósoknak, hiszen biztonságos jégvastagság hiányában nehezen közelíthetők meg a mérési pontok. A téli Balaton életének tanulmányozása volt a célja annak a vizsgálatnak, amelyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói végeztek. „A közel hét éve kezdődött kutatásaink azt bizonyítják, hogy a Balaton jege alatt mikroszkopikus lények élnek és, a tévhittel szemben, télen sem alszanak. A parányi organizmusok tél elején jelennek meg a tóban és márciusra tűnnek el a vízből” – mondja Somogyi Boglárka, az Intézet tudományos munkatársa. A vizsgálatokhoz egy magyar fejlesztésű eszközt, a digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használták, amely automatikusan képes megtalálni a vízben élő mikroszkopikus élőlényeket, majd alakfelismerő program segítségével azonosítja, végül megszámlálja őket. Jurecska Laura

Természet-Tudomány-Technika Fehérjeturmix Húsevő növények A fejlődéstörténeti rendszerezés – idegen szóval filogenetikus taxonómia – tudományának célja, hogy az élőlényeket magasabb, illetve alacsonyabb rendű kategóriákba sorolja be a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatok alapján. Bizonyos tulajdonságok megléte ugyanis rokonságra enged következtetni, azonban a rovaremésztő képességre ez nem igaz. A fehérjeemésztés több különböző rendbe tartozó családnál (például a harmatfűfélék, a szarracénfűfélék, vagy a rencefélék) is megjelent egymástól függetlenül. Ennek megfelelően maga a kivitelezés is rendkívül sokféle. A részletes ismertetés előtt fontos, hogy feltegyük magunkban a kérdést: miért van szüksége bizonyos növényeknek arra, hogy rovarokat zsákmányoljon? Az élővilág egyik jellemzője az, hogy az állatok heterotróf, a növények pedig autotróf szervezetek. Előbbi azt jelenti, hogy saját szervezetük felépítéséhez más szervezetek által létrehozott szerves építőelemeket használnak fel. A növények ezzel szemben szervetlen elemekből állítanak elő szerves vegyületeket. Egy hétköznapi példával élve: egy búzaszál képes arra, hogy a talajból vasat vegyen fel ionos formában, ezzel szemben egy pocok vagy egy elefánt az életfunkcióihoz szükséges vasat úgy szerzi meg, hogy növényeket fogyaszt, azokat megemészti és a növény szerves makromolekuláiban tárolt vasat hasznosítja. Az élőlények testének egyik legfontosabb építőkövei a fehérjék. Minden fehérjében – még a legegyszerűbb glicinben is – találunk szén-, nitrogén-, oxigén- és hidrogénatomokat. A növények az önfenntartáshoz, szaporodáshoz vagy a növekedéshez szükséges fehérjék előállításához ezeket az alapvető elemeket magukhoz kell hogy vegyék. A nitrogént a talajból veszik fel. (Kivéve például a pillangósvirágúak, mint amilyen a borsó, a bab vagy a lucerna, amelyeknek gyökerén kinövések, úgynevezett gyökérgümők jönnek létre. A gyökérgümőkben olyan baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, amelyek képesek megkötni a levegőbeli nitrogént.) A talajból azonban csak akkor lehet nitrogént felvenni, ha az ott nagy mennyiségben megtalálható. A világnak számtalan

olyan pontja van, ahol ez a feltétel nem teljesül, ugyanis vagy nincs is talaj, vagy ami van, az tápanyagszegény. Az Északi-sark felé haladva vagy a magashegységeket megmászva előbb a tajga, majd a tundra növénytársulásaival találkozunk. Az ilyen területek jellemzően igen tápanyagszegény talajjal bírnak, aminek egyik fő oka az eleve alacsony növényi produkció, valamint az úgynevezett denitrifikáló baktériumok jelenléte. Ezek az élőlé-

nyek oxigénszükségletüket nitrátok redukálásából szerzik, ezáltal nitrogént szabadítanak fel a talajból és juttatnak a légkörbe. A denitrifikálásra mint oxigénszerző stratégiára ott van szükség, ahol oxigénszegény (anaerob) környezet uralkodik – ilyen terület a láp, a vízi iszap, valamint a talaj mélyebb rétegei. A magashegységekben és a tajga, illetve tundra vegetációjú területeken igen gyakoriak az ilyen lápok. Ezeken a tartósan vízzel borított területeken számtalan olyan növényfaj él, amelyek úgy próbáltak meg alkalmazkodni a speciális körülményekhez – a tápanyagszegény úgynevezett oligotróf vizekhez és talajhoz –, hogy kifejlesztették a fehérjeemésztés képességét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a növények csak állati szervezetekkel táplálkoznak. Gyökerükön keresztül továbbra is ugyanúgy felveszik a szükséges tápelemeket, de ez nem fedezi teljes szükségletüket, ezért rászorulnak a fehérjeemésztésre.

Magyarországon az egyik legismertebb, virágárusoknál vagy kertészeteknél kapható rovaremésztő növény a Vénusz légycsapója, amely ha egy rászálló rovart érzékel, módosult levelének két felét összecsukja és ezzel csapdába ejti az állatot. Sokak kedvence, a kancsóka a trópusokon él. Ez a növény akár kilenc méteresre is megnőhet. Egy ekkora méretű példány kancsóiban több liternyi emésztőnedv található, amely már a kisebb emlősök számára is komoly veszélyeket rejt. Léteznek Magyarországon is honos húsevő növények. A tőzegmohás lápokban élő kereklevelű harmatfű leveleit mirigyszőrök borítják, a szőrök végén pedig ragadós, harmatszerű cseppek találhatók, amelyekben emésztőenzimek választódnak ki. A szőrök közé ragadt rovarokra ráhajolnak a szomszédos szőrök, majd szép lassan rágöngyölődik a levéllemez is és megkezdődik az emésztés. A vízikerék egy hínárfajta, amely a Vénusz légycsapójához hasonlóan levéllemezének két felét csapja egymáshoz a másodperc törtrésze alatt. A rencefélék ugyancsak vízinövények, amelyeknek hajtásain apró hólyagszerű zsákocskák találhatók. A zsákocskákban alacsony nyomás uralkodik, tetejükön egy úgynevezett érzékszőr helyezkedik el. Ha ehhez az állat hozzáér, felnyílik a zsák és a zsákmány a beömlő vízzel együtt belepottyan. A hízókák elsősorban lápi fajok. Magyarországon az ezredfordulóra mind a két hazai fajtáját kipusztultnak vélték, de szerencsére a lápi hízóka Sopron környékéről ismét előkerült. Kiterült, húsos leveleit ragadós, emésztőenzim-tartalmú réteg fedi, amelyet a levél mirigyei állítanak elő. A levélre leszálló áldozat a ragasztóanyagnak köszönhetően fogságba esik, a levél szélei rágöngyölődnek, majd megkezdődik az emésztés. Az élővilág egyik nagy szenzációja, hogy a gombáknál is kialakult a ragadozó életmód. A konídiumos és járomspórás gombák törzseibe több olyan faj is tartozik, amelyek fonalférgeket zsákmányolnak. A fonalas testfelépítésű gombák fonalait a biológiában hifának nevezzük. A ragadozó gombák speciális úgynevezett fogóhifákat fejlesztenek ki, amelyekkel képesek az áldozatukra hurkolódni. Ezután fonalaikat belenövesztik az állat testébe, majd felszívják annak testanyagait. djkalo [email protected]

15

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Csendes Létterem Egy hely, amely csak nevében csendes Újra a belváros szívébe kalauzollak benneteket, és ebből már sejthető néhány dolog, hiszen a város ezen részén egyre inkább egyfajta stílust képvisel a népszerű helyek felhalmozódása. Annak ellenére, hogy ez alapvetően egy negatív kritikának tűnhet és az unalom kifejezéseként értelmezhetitek, a helyzet mégsem egészen ez. Az igazság az, hogy a sok hasonló hely, amelyek a berendezés és a kínálat terén is minden ízlést igyekeznek egyszerre kielégíteni a modernitás, a fiatalosság, vagy az alternatív művészet jegyében, voltaképpen mind tele vannak. Ebből is látszik, hogy ezek azok a helyek, amelyeket a mai közönség igazán kedvel. A bevezetésből nyilván rájöttetek, hogy a Csendes is egy kávézó-kocsma-étterem egyveleg, amit a tulajdonosok „létterem”-ként írnak le, tulajdonképpen egészen frappánsan, hiszen a lényeg, hogy bármit keresel, itt megtalálod. Innál egy kávét, amíg elintézel néhány dolgot? Beülnél egy sörre a barátaiddal? Esetleg elhívnád a lányt egy randevúra, de nincs kéznél Németh Attila? Elmondható, hogy itt is bármilyen élethelyzetben el tudja képzelni magát az ember, és bármikor jön be, biztos, hogy minden kategóriából talál itt néhány sorstársat.

Occam, borotva nélkül Mivel amúgy is régen volt zenés cikk, és mert a fiú, azaz Lázár Tibor mellett Hodosi Enikő, a neo énekesnője is felütötte a fejét mint énekes és mint dalszerző, kényszert éreztem magamba arra, hogy írjak Occamról, azaz Lázár Tiborról, aki valami varázslatot művel a hangszórók és a dobhártyánk közötti térrel. Új lemeze, a My Rorschach a télen debütált a Trafóban egy illusztris koncerttel, amin szokatlan módon nem csak a fiatalok, hanem a 30-as, sőt még az idősebb korosztály is képviseltette magát. Ez nem véletlen, hiszen nem megszokott dallamokkal, szövegekkel és hangokkal találkozhatunk az albumon, hanem valami teljesen mással, ismeretlennel, amely

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

A berendezés ennek megfelelően szintén elég eklektikus: a klasszicizmus, a szoc-reál és az úgynevezett romkocsmai stílus keveréke. Mindezt nem is olyan röviden a következőkkel lehet leírni: kristálycsillárok és ógörög oszlopok, gázcsövek és villanyvezetékek, régi hangfalak, illetve, a „nincs két egyforma szék” életérzés, mennyezetről lelógó biciklik és egyéb furcsaságok, firkált falak, amelyeken a díszek a játékfiguráktól és bőröndöktől a festményekig terjednek. A helyiség alapterülete elég nagy, így mindennek bőven jut hely, amit egyébként a szinte egymást érő asztalokkal maximálisan ki is használnak. Szerencsére a változatosság nem korlátozódik a berendezésre. A kínálat az alkoholos italok terén a legszélesebb, csak pálinkából hét pálinkafőző termékei között válogathatunk (650-750 Ft között/ 4 cent), ezen kívül

csapolt sörből is van hatféle, amelyek között búza- és barnasör is van (480890 Ft/ fél liter). Természetesen, borok, rostos és szénsavas üdítők, több mint tízféle kávé (290-790 Ft) és tea is a vendégek rendelkezésére áll. Itt a fentebb említett klasszikus hármas funkcióból az éttermit aknázták ki legkevésbé, így elsősorban szendvicseket kínálnak, azokból viszont egészen nagy a választék (egységesen 590 Ft-os áron). Annak ellenére, hogy a kialakítást igen egyedinek szánták, mégse lett az túlságosan, viszont maga a hely igazán hangulatos és kellemes. Árak terén a frekventált helyszín (Astoria mellet) ellenére sem rugaszkodtak el a földtől, így aki nem járt még itt, de a leírtak alapján kedvet kapott hozzá, biztosan nem fog csalódni. HG Roland [email protected]

mégis ismerős. Occam – borotvájával és így egyszerűségével – belénk váj, oda, ahol megvannak ezek a dalok. Ezeket ereszti szabadon.

musunkra a hangszerelést a – mindig, mindig ilyen. Ez pedig nyílván nem lehet – de mégis így van. Külön tetszett még a koncerten a visual – hiszen anno pont a neo miatt kedveltem meg annyira –, amely abszolút harmóniában volt a zenével és, ha lehet ezt mondani, kiegészítette azt már akkor, amikor nem volt becsukva a szemem. Egyébként a videókért Kemuri volt a felelős, árulta el, egy interjúban Occam. Igaz, nem lehet feltenni ezt a produkciót egy szórakozóhelyen, de azért akadhat olyan, ahol bőven elfér. De, mint utánanéztem, jelenleg nincsenek meghirdetve koncert időpontok, így akik rögtön rá akartak ugrani a csalira, azoknak tovább kell vergődniük a mindennapok langyos vizében. Törceee [email protected]

Az egész olyan, mintha egy álomban sétálnánk, amelyben végtelenül boldogok és teljesek vagyunk, olyan, mintha ráhelyezte volna az ujját a csuklónkra és így írta volna szívrit-

17

Cooltér & Négyeshatos Mesék a csillagokban

A táska

Budapesti Planetárium

– Jaj, ne haragudj, bocsánat! Nem direkt volt, nem akartam… – szólt utánam mentegetőzve a négyes-hatos villamosról leszállván a Corvinnegyed péntek esti pesti forgatagában egy fiatal, fekete szövetkabátos, helyes arcú, szőkésbarna hajú, szemüveges srác. – Nem láttam ebben a sötétben a fekete gurulós utazótáskád, azért rúgtam bele. Bocsánat! – És csak mondta-mondta tovább, és még elrebegte vagy százszor, hogy véletlen volt és hogy tényleg ne haragudjak. És én tényleg nem haragudtam. Kedves ismeretlen, az igazság az, hogy nagy sietségemben észre sem vettelek. Sem téged, sem azt, amit tettél… és először azt sem, hogy hozzám beszélsz. Futottam a villamoshoz, a villamosról leszállva a metróhoz, onnan pedig a buszhoz. Vagyis futottam volna, mert a percek villámgyorsan pörögtek, de ő nem tágított mellőlem. Jött le velem az aluljáróba, és úgy folytatta tovább a mondókáját. – Nagyon nehéz a bőröndöd? Segítsek levinni a lépcsőn? Úgyis arra megyek én is. – Jaj de kedves… Most mit mondjak? Vagy tényleg adjam oda egy vadidegennek az összes cuccomat? És mi van, ha elfut vele? Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben. Bár elfutni nehéz lett volna, már csak a bőrönd súlya miatt is, ráadásul nem is nézett ki úgy, mint aki ilyet tenne, de hát ugye sosem lehet tudni ebben a mai világban. – Köszönöm, de megy ez egyedül is – csusszant ki a számon. Kedvesen felajánlja valaki, hogy segít, de nem, én erős, utazáshoz szokott vidéki-fővárosi lányként megbirkózom a csomagom nehézségével. – Megy? Biztos? Akkor jó! További szép napot, szia! – búcsúzóul még intett egyet mosolyogva, majd felfutott az aluljáró lépcsőjén. – Neked is, szia! – hebegtem-habogtam, visszaintettem neki, és nem láttam többet. Aztán lementem a mozgólépcsőhöz, előszedtem a bérletemet valahonnan a válltáskám aljáról, majd átverekedtem magam a tömegen és az ellenőrök szigorú seregén. A metró persze pont az orrom előtt ment el, és amíg vártam a következőt, azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy már megint elrontottam valamit. B. Andi [email protected]

A méltatlanul elhanyagolt égi színház a Népliget szívében található, amelynek különleges szerkezete lehetőséget nyújt a szabad szemmel látható égitestek, vagyis a csillagok, a Nap, a Hold, és az öt fényes bolygó illusztrálására, mozgásuk megjelenítésére, sőt bizonyos keretek között még az időben is visszarepíthet minket. A közel 1000 m2-es kupolát legelőszőr 1977. augusztus 20-án szórták tele csillagokkal. A jegyek átvétele után egy körfolyosó fogad bennünket, ahol találkozhatunk Naprendszerünk bolygóinak miniatűr másaival, ismerkedhetünk az üstökösökkel, belemerülhetünk a Trifidködbe, a technikát kedvelők belefeledkezhetnek Newton távcsövébe, de akár az űrrepülőgép makettek részleteiben is elveszhetnek. A gazdag műsorkínálat ellenére a látogatók létszáma igen csekély. Mi egy lírai hangvételű előadáson vettünk részt, az éjszakai égbolt fürkészése során különféle kultúrák meséi csendültek fel a fülünkben, amikkel egykor az egész eget „benépesítették”. Az előadáson az égi térképészetet boncolgatták, hiszen a felettünk elterülő kékség térben és időben remek tájékozódási alapot nyújt. A nyolcvannyolc csillagképet még az ókori népek alkották meg – különböző állatokkal, mitológiai alakokkal megszemélyesítve. A Föld Nap körüli keringése miatt nem látható egyszerre az összes égitest, sőt, különböző évszakokban és különböző szélességi fokokon is más és más csillagcsoportokat tár elénk az éjszaka. Az alakzatokba rendeződő csillagcsoportosulások égi ábrázolása a mezopotámiai népek megfigyeléseire vezethető vissza. Az Ekliptika síkjában mozogó tizenkét állatövi csillagkép mindegyike egy külön történetet őriz. A jól ismert Aquarius, vagyis a Vízöntő többnyire az égi egyenlítő alatt figyelhető meg és csak egy kis sávja csúszik át az északi félgömbre, hazánkban viszont a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható. Eredetére több görög monda is születet. Az egyik szerint Deukalión és Pürrha, a görög mitológia özönvíz-történetének főszereplőivel függ össze, akik hajót építettek, és miután megmenekültek Zeusz haragjától, vagyis magától az özönvíztől, újra benépesítették a földet, mégpedig úgy, hogy a földanya, Gaia csontjait, a köveket

maguk mögé dobálták, és a hátuk mögé hajított kavicsokból emberek lettek. Az egyik legismertebb és leglátványosabb, a világ legtöbb tájáról jól látható csillagkép az Orion, amely megmutatja az égi egyenlítő helyét. Görög vonatkozása igen elterjedt, ám a kevésbé ismert magyar história Kaszásként emlegeti; az öv három csillaga a három kaszás. Az Oriontól délkeletre tündököl az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Ennek magyar megfelelője Sánta Kata, aki étellel iparkodik az aratók nyomába, de soha nem éri őket utol, mert a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával – ezért is sánta. A számomra igen kedves csodaszarvas regével zárult a fényjáték. A mondában Ménrót (Nimród) vadászó fiai, Hunor és Magor elől menekült egy csodálatos gímszarvas, hegyen-völgyön át üldözték, ami így új, letelepedésre alkalmas területre vezette őket. Ez a szarvasvadászat az éjszakában is kirajzolódik: a csodaszarvas a Cassiopeia, az Auriga és a Perseus csillagképekből áll össze és a Tejúton menekül az üldözői elől. A három vadász, Orion (Nimród) és az Ikrek (Hunor és Magor) követi az égi vadat. A planetárium falai között részesei lehetünk annak, ahogy a csillagászat és a művészet összefonódik és valami igazán emlékezeteset alkot. Kőnig Rita [email protected]

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Hídépítés Sziasztok! Ezen a héten is új játékot hoztam nektek, ez pedig egy hídépítős játék. A kis körök egy-egy szigetet jeleznek, a beléjük írt szám pedig a belőlük kifutó hidak számát jelenti. A szigetek közt átlósan nem húzódhat híd, csak fel, le, jobbra vagy balra húzhattok egy-egy vonalat a hidak szimbolizálására. Két szigetet nem köthet össze kettőnél több híd. Csak és kizárólag a feladvány oldalaival párhuzamosan egymás mellett lévő szigetek lehetnek összeköttetésben. Hogy lássátok pontosan, miként is kéne kinéznie a dolognak, egy megoldott rejtvényt is közöltünk. Nem adok nehéz feladványokat, cserébe viszont két megfejtést várok tőletek. Ne ijedjetek meg a nagyobbtól, ezt teljesen csak annak kell kitöltenie, aki kedvét leli a játékban, a megfejtést ennek a széléről fogom kérdezni. A megfejtés a sötétebb szigetről kiinduló hidak helyzete és számuk lenne, ahogy azt a szemléltető példán is láthatjuk. Élvezetteli fejtegetést kívánok! Az előző szám nyertesei: Horváth Anna, Dávid Gyula és Kis László! Gratulálunk nektek, csokijaitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni. Panni [email protected]

Felhívás!

Lakótársat vagy kiadó albérletet keresel? Esetleg használt könyveiden szeretnél túladni? Hirdess a Nyúzban! A részletekről további felvilágosítást kaphatsz a [email protected] címen.

Mondok egy! Küldjetek mondok egyet a [email protected] ha viszont szeretnétek látni a Tétékás Nyúz hasábjain.

44. félévfolyam 3. szám 2012. február 29.

Mozizóna Vissza a hőskorba A némafilmes Azt kell mondanom, hogy én mindig viszolyogtam a régi filmektől, sosem sikerült végignéznem egyben a Casablancát és az ehhez hasonló klasszikusokat – pedig ezekben még szöveg is volt. A bajom az volt velük, hogy nem tudták fenntartani az érdeklődésemet, hiszen a mai filmek már annyira tele vannak zenével, kameramozgásokkal és effektekkel, hogy egyszerűen, még ha a sztori érdekes is lenne, a szemünk és az agyunk mást kíván, így könnyen belefáradunk a filmbe és egyszerűen otthagyjuk – kinyomjuk, kisétálunk a moziból vagy visszavisszük a tékába a filmet. A némafilmes azonban más. Nem tudom, miért, lehet, hogy csak a sokk miatt volt, de valahogy teljesen magával ragadott. Igaz, akadnak túl romantikus részek, amelyek néhol meghaladták a rendszerem képességeit, ami emiatt majdnem túlterheltté vált. Azonban ezektől eltekintve egy egészen izgalmas, mozgalmas, ugyanakkor csöndes művel van dolgunk. Azonban senki ne számítson egy Hukkle-ra, hiszen Pálfi György filmje – nem a Hulk – is némafilm, vagyis inkább zajfilm, de a kettőnek egészen más a célja. A némafilmes egy férfi és egy nő történetét meséli

Dragedy A film a The Artist mellett számos díjat bezsebelt már, és egészen biztos, hogy a Golden Globeról is fog hozni párat, a kérdés csupán az, hogy a számos jelölés közül melyik film melyiket fogja bezsebelni. Nem véletlen, hogy ezt a két filmet vettük a héten górcső alá, hiszen mindkettő Oscar-várományos, és míg a másik igen nagy hype-ot kapott minden téren, addig ez – talán stílusa miatt is – valamelyest a háttérbe szorult. Pont emiatt kicsit nehéz is írni a történetről. Matt Kinget (George Clooney) utoléri a keserűség: felesége egy baleset után kómába esik, így egyedül marad két tinédzser lányával, akik közül a nagyobbik még csak most kezd fiúzni, tehát a helyzet korántsem rózsás. A slusszpoént csak azért lövöm le, mert ez a trailerből is

el, akik úgymond egymás reciprokai, hiszen míg az alatt a 100 perc alatt, amíg a film tart, a férfi karrierje összeomlik, addig a nőé felfelé ível. Az ő kettőségük kelti fel és tartja fenn az érdeklődésünket – no meg persze azok a trükkök, amelyek csak megvannak ebben a filmben is, nem hiába, most most van. A film a narratíván keresztül mesél, és nincs szükség arra, hogy azonosuljunk bármelyik vicces, szexi, szegény, gazdag vagy épp csúnya karakterrel. Egyszerre tehetjük magunkévá George Valentin és Peppy Miller életútját is. Így akkor is kön�nyen bele tudjuk képzelni magunkat egy karakter helyzetébe, ha jelenleg éppen negatív pályán vagyunk, de akkor is ha éppenséggel „a high way”-en száguldunk előre. A rendező, Hazanavicius otthonosan mozog a témában, hiszen 2006-os filmje, az OSS 117 is hasonló közegben játszódik, mint a mostani, csak annak még folytatást is sikerült eszkábálni. Így aki kedvet kapott a kiderül – amit egyébként a Facebook oldalunkon is lecsekkolhattok. A nagyobbik lányból, Alexandrából, egy duzzogása során csattan ki a titok: anyja megcsalta a férjét. Így az Utódok – a nem kevés vicces húzás mellett – valódi drámákat is tartogat amellett, hogy Mattnek meg kell birkóznia a nyakába szakadó felelősséggel, vagyis lányai neveltetésével, egy rámaradt erdőséggel és a népes rokonsággal. A film negatívuma a rendező. Ha elgondolkodunk azon, hogy kedvenc rendezőink – ugye van kedvenc rendezőnk? – ugyanazt a témát dolgozzák-e fel újra és újra, akkor, ha nem is mindenkinél, de a válasz általában ugyanaz: igen. Ez most sincs másképp, Payne is azon a vonalon mozog, amin korábbi filmjeinél (Kerülőutak vagy a Schmidt története). Képi világában mindenképpen és a

hasonló stílusú filmekhez, nem kell random belevetnie magát a 20-as 30-as évek FF néma filmjeibe, elég csak a rendező kézipoggyászában kotorásznia az Orient-expresszen, mikor az kimegy a toalettre. A némafilmes szerintem azért lehet sikeres, mert felismerésre sarkallja a nézőt, hogy ezekben a válságokban tobzódó időkben, amikor a BKV-nál csak a jegyárak változnak, akkor nézzen kicsit vissza a romantikus múltba. Ezt ismerte fel talán – tudatosan vagy tudat alatt – Hazanavicius, vagy ezért szólt nagyobbat a The Artist az OSS 117-nél és ezért zsebeli be sorra a díjakat. A film valószínűleg pont azért marad majd meg jobban az emlékezetünkben, mert híján van a robbanósCGI-s „mondanivalóknak”, és sokkal inkább az örök filmkészítési technikákra és húzásokra alapoz. Így csak az ne nézze meg, aki amúgy is csak enni ment volna be a moziba. Törceee

19 

THE ARTIST (francia, fekete-fehér némafilm, 2011, 100 perc). Rendezte: Michel Hazanavicius. Forgatókönyv: Michel Hazanavicius. Szereplők: Jean Dujardin (George Valentin), Bérénice Bejo (Peppy Miller), John Goodman (Al Zimmer), James Cromwell (Clifton), Missi Pyle (Constance), Penelope Ann Miller (Doris), Bitsie Tulloch (Norma). Pontszám: 8/10.

színészek instruálásban is érezhető valamennyire ez a markáns rendezői vér. Ki így, ki úgy nyomja rá saját bélyegét a filmjeire – Tarantino például nem rendez filmet női lábak nélkül. De ha ettől eltekintünk, és már miért ne tekintenénk el – főleg ha nem is figyelünk oda ilyesmikre –, akkor tényleg nem csalódhatunk ebben a filmben, ahogy a The Artistban sem. Törceee [email protected] THE DESCENDANTS (amerikai filmdráma, 115 perc, 2011). Rendezte: Alexander Payne. Írta: Kaui Hart Hemmings. Forgatókönyv: Alexander Payne, Nat Faxon, Jim Rash. Szereplők: George Clooney (Matt King), Shailene Woodley (Alexandra King), Amara Miller (Scottie King). Pontszám: 7/10.

TétékásNyúz