Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A könyvviteli rendszer működése 52. lecke
A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA
KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ - vagyonra, - jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, - FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.
KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA
KETTŐS KÖNYVVITEL
EGYSZERES KÖNYVVITEL
Valamennyi gazdasági esemény (művelet) feljegyzése zárt rendszerben
Csak a pénzmozgással járó gazdasági műveletek feljegyzése zárt rendszerben
BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegyzése idősorrendben
A KETTŐS KÖNYVVITEL
LÉNYEGE
HÁRMAS SZABÁLYA
A
Minden gazdasági eseményt számlán kell feljegyezni. - az egyik számla TARTOZIK, - egy másik számla KÖVETEL oldalán. Azonos összegben.
két
vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli Egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat). számlákon. A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős feljegyzésre kerül. * A vagyon lényegét és csoportosítását tartalmazza
könyvvitel egy önmagában számszerűen ellenőrző zárt rendszer.
A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja vállalkozó vagyonát két A szempont – a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁSOK) – szerint indokolt, a számvitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁSOKAT külön-külön is ki kell mutatni. Minden gazdasági kettős hatása van.
eseménynek
Például: • ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor - NŐ az anyagai értéke és - CSÖKKEN a pénze, • ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fizetés mellett), akkor - NŐ az anyagai értéke és - NŐ a kötelezettsége.
Célja A vállalkozó vagyonának körű, pontos kimutatása.
teljes
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET TARTALMILAG
EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK
MÉRLEG SZÁMLÁK ESZKÖZ SZÁMLÁK
FORRÁS SZÁMLÁK
KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK
AKTÍV
ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL SZÁMLÁK
PASSZÍV
ALAKILAG
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET Az egységes számlakeretet a számviteli törvényben fogalmazták meg.
Az egységes számlakeret
CÉLJA, hogy a gazdálkodó - eszközeinek és - forrásainak, a - gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁMVITELÉNEK MEGSZERVEZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓKAT.
Az egységes számlakeret FOGALMA: - a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük szerint, - a gazdasági műveletek összefüggéseinek kijelölése, - a könyvelés szabályainak kijelölése, - a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésének biztosítása.
A számviteli törvény tíz számlaosztályt határozott meg:
1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁLHATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE A SZÁMLAOSZTÁLY SZÁMA 1. 2. 3.
NEVE
4. 5.
Befektetett eszközök Készletek Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások Források Költségnemek
6.
Szabadon használható
7.
Szabadon használható
8.
Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Értékesítés árbevétele és bevételek Nyilvántartási számlák
9. 0.
JELLEGE
TARTALMA
ADATOKAT BIZTOSÍT
Aktív
Eszköz
A mérleghez
Passzív Aktív
Forrás Költség
Tartalomtól függő
Vezetői döntéstől függő
A vezetői információhoz
Aktív
Költség
Az eredménykimutatáshoz
Passzív
Árbevétel, bevétel
-
Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel
Az eredménykimutatáshoz
A vezetői információhoz, mérlegbeszámolóhoz
SZÁMLAREND A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó
- a főkönyvi számla és az az egységes számlakeret előírásainak analitikus nyilvántartások figyelembevételével OLYAN kapcsolatát, SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, - a bizonylati rendet. amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ A maradéktalanul biztosítja. TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAPRAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HELYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: - Minden alkalmazásra kijelölt SZEMÉLY A FELELŐS. számla számjelét és megnevezését, A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL - a számla tartalmát, köteles a számlarendet elkészíteni. - a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok - más számlával való kapcsolatát,
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA A TÍZES SZÁMRENDSZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT. A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT.
PÉLDÁUL:
1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS . JAVAK . . 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK, TULAJDONI HÁNYADOK 1231. Alszámla: RAKTÁRAK
Számlaosztály, számlacsoport száma
Aktívák
MÉRLEG
1.
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
2-3.
B. FORGÓESZKÖZÖK
2.
I.
KÉSZLETEK
31-36.
II.
KÖVETELÉSEK
37.
III. ÉRTÉKPAPÍROK
38.
IV. PÉNZESZKÖZÖK
39 .
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Számlaosztály, számlacsoport száma
Passzívák
D. SAJÁT TŐKE
41.
E. CÉLTARTALÉKOK
42.
F. KÖTELEZETTSÉGEK 43-47.
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA
48.
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma
Az eredmény összetevői
91-94.
I.
ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
58.
II.
AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE
96.
III.
EGYÉB BEVÉTELEK
81.
IV.
ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
82.
V.
SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
83.
VI.
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
86.
VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma
97. 87.
Az eredmény összetevői
98. 88.
89.
413.
VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22.
47. 419.
23. G.
PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma
Az eredmény összetevői
91-94.
I.
ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
81-84.*
II.
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE
III.
ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE
85.
IV.
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
96.
V.
EGYÉB BEVÉTELEK
86.
VI.
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7 vázlaton szereplő tételekkel. * A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.
A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA
MÉRLEG SZÁMLÁK Eszközszámlák (E) Egyenleg T 400
Forrásszámlák (F) Egyenleg K 350
EREDMÉNYSZÁMLÁK Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650
MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50
Bevételszámlák (B) Egyenleg K 700
EREDMÉNYSZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE K 50
Mérleg
Eredménykimutatás
Eszközök 400
Források 350 Nyereség 50
Költségek (ráf.) 650 Bevételek Nyereség 50
700
Főösszeg
Főösszeg 400
Összesen
700
400
Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B
700
Összesen
Köszönöm a figyelmet!
