Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Hitelek csoportosítása 61. lecke
1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint • Jegybanki: számlapénz és készpénzteremtés • Kereskedelmi banki: számlapénzt teremt
• Bankközi hitel: repo hitel
2. Hitelek tartalma szerint • Pénzhitelek: – készpénz vagy számlapénz formában – Folyószámlahitel
3. Hitelfelvevők köre szerint Hitelszükségletet kiváltó okok – Befektetési eszközök körében • Befektetéshez szükséges saját tőke hiánya • Saját tőke megszerzésének időigénye • Saját tőke bevonásának költsége – Forgóeszközök körében • Bevételek és a kiadások pénzáramainak időbeli/értékbeni eltérése • Saját források lekötése • Taktikai készletvásárlás • Raktárra termelés, készlettartás • Export kintlévőségek • Importfedezet biztosítása • Termelés, értékesítés szezonalitása
•
•
Vállalkozói hitelek formái – Nyitott hitelkeret – Rulirozó hitel – Áthidalási hitel – Forgótőke hitel – Beruházási hitel • Céljellegű • Nem céljellegű Lakossági hitelek – Fogyasztói hitel: lakás, üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre adott kölcsön – Áruvásárlási kölcsön: természetes személy részére fogyasztási cikkek, szolgáltatások megvásárlásához
4. Kötelezettségvállalási hitelek – Kauciós hitelek: • rövid lejáratra, • saját ügyfélnek harmadik féllel szembeni tartozás kiegyenlítésére, • egyszerű kezesség
– Elfogadmány hitelek: • • • •
Váltó kibocsátója bankot nevez meg címzettként A bank hozzájárulása szükséges A bank pénzügyi keretet biztosít Lejáratkor, ha az ügyfél nem tud fizetni, a bank a rá intézvényezett váltó összegét kifizeti a váltó bemutatójának • és ügyfele számláját megterheli
– Akkreditív hitelek: vissza nem vonható kötelezettségvállalás a bank részéről
5. Lejárat szerint – Rövid – Közép – Hosszú
6. Hitelek fedezet szerint 1. Fedezet nélkül nyújtott hitelek, kölcsönök - ügyféllimit - negatív pledge/ elzálogosítási záradék - name-lending/cégnév
2. Fedezettel nyújtott hitelek
• Biztosíték fogalma: járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre • Biztosítékkal szembeni követelmények: – – – – – –
könnyen kiköthető könnyen értékelhető piacképes értékálló tartós könnyen ellenőrizhető
Biztosítékok csoportosítása 1.Személyi biztosíték • Kezesség: – csak írásban köthető, járulékos jellegű kötelezettség – Fő kötelezettség teljesítése után megszűnik a kezes kötelezettsége – A teljesítés sorrendje szerint: • egyszerű kezesség – Sortartási kötelezettség van – A hitelező először az adóst keresi meg, csak akkor fordul a kezeshez, ha az adóssal szembeni eljárás nem vezetett eredményhez – A bankok az egyszerű kezességet nem fogadják el
• készfizető kezesség – Sortartási kötelezettség nincs – A hitelező egyidejűleg fordulhat a követelés behajtása érdekében a kezeshez, az adóshoz, vagy mindkettőjükhöz
• Bank által vállalt kezesség: járulékos jellegű kötelezettség (megtagadhatja a fizetést) » Készfizető kezesség
• Bank javára vállalt kezesség » Formáját írásban kötött szerződésben rögzítik
• Váltókezesség – A kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet • Saját váltó kiállítójáért • Idegen váltó elfogadójáért
– Felelőssége azonos, a váltószereplő felelősségével egyezik meg – Egyszerű kezességvállalást jelent – Bank által vállalt váltókezesség » készfizető kezesség.
• Bankgarancia: – A bank garancia levelet bocsát ki, önálló fizetési kötelezettséget vállal – A bank garanciavállalásával áttételesen hitelt nyújt a vállalkozónak saját pénzforrása terhére, saját kockázatára – Ha esedékességkor az adós nem fizet, a bank feltétel nélkül köteles fizetni » Azonos a készfizetési kezességgel.
► A hitelező számára kedvezőbb biztosíték a bankgarancia ► A vevő számára a bankkezesség az előnyösebb • Bank által adott fedezetigazolás – A fizetésre kötelezett (adós) ügyfelének számlájáról elkülönít meghatározott összeget – Elkülönített számlán tartja, zárolja – A számláról a fedezetigazolásban meghatározott jogcímen tejesít pl.: • Import értéke • Támogatáshoz saját erő igazolása • Beruházás
2. Tárgyi biztosítékok Zálog: az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelező javára leköti – zálogjog tárgya: • minden birtokba vehető dolog: ingatlan, ingó dolog, • átruházható jog: vagyoni jogot megtestesítő értékpapír, haszonélvezeti jog, bérleti jog – Járulékos jog • Ha a jogosult személye változik, a zálogjog az új jogosultat is megilleti • A követés megszűnése esetén a zálogjog is megszűnik – Az elzálogosított tárgyat tulajdonosa használhatja, köteles megőrizni – Zálogjog érvényesítése fő szabály szerint bírósági eljárás keretében történik, ha az adós nem fizetett
Formái: Jelzálog: az adós ingatlant ajánl fel biztosítékul – Jelzáloggal szembeni követelmények: • Az ingatlan az adós tulajdonát képezi • A tulajdonos rendelkezik: – 1 hónapnál nem régebbi tulajdonlappal – Hivatalos értékbecsléssel – Több tulajdonos esetén, társtulajdonosok beleegyező nyilatkozatával – Ha az ingatlanon már van jelzálog bejegyzés, a korábbi hitelező(k) beleegyező nyilatkozatával – Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható – A zálogjogosult nem veheti birtokba, nem szedheti annak hasznát – A tulajdonos nem rendelkezik vele korlátlanul, nem idegenítheti el, nem lehet újabb zálogjog tárgya a zálogjoggal rendelkezők beleegyezése nélkül. – A tulajdonos a jelzálog tárgyát használhatja, szedheti hasznát, köteles állagát megőrizni
– Az adós nem fizetése esetén, az ingatlan értékesítéséből származó bevételből elégíti ki a tartozásokat a jelzálogjog ingatlan nyilvántartásba vétel sorrendjében Kézizálog – Kézizálog tárgya: ingó vagyontárgy • Anyag, befejezetlen termelés, félkész termék árukészlet • Ingatlan kivételével tárgyi eszköz (gépek, berendezések stb.) • Jövőbeni vagy még lábon álló termés
– Fő szabály szerint át kell adni a zálogra jogosultnak, a zálogra jogosult birtokába kerül • Kivétel a bank által adott hitel esetében a fizetésre kötelezett birtokában marad – A zálogra jogosult köteles a zálog tárgyát megőrizni, a kézizálog megszűnésekor visszaszolgáltatni – A kézizálog jogosultja a zálogtárgy hasznát nem szedheti – Az adós nem fizetése esetén a zálogjog jogosultja a zálogtárgyat elidegenítheti – Az elidegenítés bírósági határozaton alapuló végrehajtás útján történik.
• Óvadék: dologi jellegű biztosíték Tárgya: – készpénz, takarékbetétkönyv, értékpapír – A hitelező közvetlenül – bírósági tárgyalás nélkül – felhasználhatja követelése kielégítésére – Járulékos jellegű kötelem – Az óvadék tárgyát képező dolgot át kell adni hitelezőnek, köteles megőrizni – Az óvadék feletti rendelkezésről a felek állapodnak meg – A kedvezményezett köteles az óvadékot visszaszolgáltatni, ha a követelés megszűnt
•
Engedményezés: a követelés jogosultja (szállító, eladó) a követelést egy harmadik személyre (a hitelt nyújtóra) ruházza át. – Három szereplője van: • Adós • Hitelező, az eredeti jogosult, engedményező, aki a követelését másra (3. személyre) átruházza • Engedményes, akire az engedményező a követelését átruházza – A követelés engedményezéséhez nem szükséges az adós (vevő) hozzájárulása – Az engedményező értesíti a fizetésre kötelezettet (vevőt), hogy a fizetést ne neki, hanem az általa megnevezett 3. személynek, az engedményesnek teljesítse – Az engedményezés tárgya lehet minden fennálló, jövőbeni esedékes, vagy lejárt követelés
Köszönöm a figyelmet!
