Gaucsík István A Pozsonyi I. Takarékpénztár közhasznú és jótékonysági tevékenysége a 19. században
A gazdaság(történet) diszkrét bája Szakmai körökben és a nyilvánosságban létezik egy téves elképzelés, hogy a gazdaság- vagy éppen a banktörténetírás önmagában értéksemleges és az általuk kifejezett-közvetített ismeretek és történeti koncepciók megkérdőjelezhetetlenek és megingathatatlanok. Erre a kutatási terület egyfajta „exkluzivitásából”, „elvontságából”, illetve a gazdaságot (és gazdasági érdeket) misztifikálva következtetnek, holott a dolognak tájainkon inkább egy ellentétes előjelű, s mondhatni, prózai magyarázata van: nem működnek szakmai műhelyek, a gazdaságtörténeti szakosodás késik, a történészi teljesítményeket is csak a szűkebb szakterületen belül láttatják, és a nemzeti historiográfiai kurzus előretörése, pontosabban fogalmazva, tartós jelenléte érhető tetten a gazdasági kérdésekkel foglalkozó kötetekben is. Kevés a gazdaságtörténész, és azok is, akik ilyen témákkal foglalkoznak, ha csupán erre a területre szakosodnak, a historiográfia perifériájára kerülhetnek. A mainstream mifelénk a jelenkori (értem ezalatt a 20. századot) politikatörténet és a kisebbségtudomány. Aki rugalmas, az a következő utat választhatja: a gazdaság összekötését a nemzeti, kisebbségi témákkal, ami elvezet az instabilitást mutató eklektikus történészi konstrukciók világába. Ez még nem is lenne baj, ellenben a probléma az, hogy a történészek az eklektikusságról nem is nagyon akarnak hallani, még kevésbé akarnak azzal szembesülni. Az egyik kivezető út a társadalom- és mikrotörténet irányába mutathat. Az önámítást is el kellene kerülni. A gazdaságtörténész nem hitegetheti magát azzal, hogy kizárólag gazdaságtörténetet ír és gazdasági programokban gondolkodik, hanem társadalomtudományos alapú hozzáállást kell kialakítania, miközben a transzdiszciplinaritás és a történész közösségben fanyalgással kezelt elméletalkotás felé is nyitottnak kell(ene) lennie. Téves felfogás, hogy politika, gazdaság és társadalom (kultúra) területei különállóak vagy autonómok, ellenkezőleg, éppen hogy egymást áthatók, átjárók. Ebben a kontextusban a gazdaságtörténet és részdiszciplínái csupán funkcionális jellegű tudomány szerepével bírnak. A gazdaság egyoldalú preferálása ezzel szemben azt az üzenetet sugallja, hogy a társadalom számára a gazdaság szférái a döntő fontosságúak, míg a politika vagy a kultúra a gazdaság által válik meghatározottá, a gazdasági erők és programok kiszolgáltatottjává. A történész számára ezek után a kérdés nem az, hogy a politikai-nemzeti érdekérvényesítést gazdaságilag hogyan támassza alá, hanem hogy a kultúra – nézetek, ideák, tapasztalatok, minták, személyi interakciók stb. – hogyan alakította, járta át a gazdaságot. A gazdaságtörténeti munkák egy része a 20. században stigmatizált is lett, ugyanis szerzőiket a nemzeti történetírások prekoncepcióinak és elvárásainak való megfelelés kényszere befolyásolta, ami régtől fogva nyilvánvaló tény. A kérdés az, hogy a nemzetépítő elképzelések uszályába kerülés végleges-e, vagy van lehetőség új csapások kialakítására, még a nacionalizmuskutatásokkal karöltve is akár, vagy azok ellenében. A kérdéskört másképp is lehet értelmezni. A kényszer hátterében talán mégsem kizárólag a nemzeti történetírások és a nemzeti térben zajló kommunikációk állnak, 1 hanem
1
Szabó Márton: Az összehasonlító politikai fogalomtörténet-írás lehetőségei. In Szekeres András szerk. A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti gondolkodás néhány aspektusa. A Történelem – Társadalomtudományok konferencia anyagai, L'Harmattan – Atelier, Budapest, 2002, 169.
1
a történészek kulturális beágyazottsága, szocializálódása és nyelv-, illetve fogalomhasználata. A figyelem vagy az egymásra figyelés ebben az esetben is jogosan elvárható. 2 A Pozsonyi I. Takarékpénztár, 3 mint a szlovák történeti kutatások tárgya A fejezetcímet máris pontosítanom kell, ugyanis túlzás azt állítani, hogy a pozsonyi pénzintézet a szlovák történészek érdeklődését valamilyen módon felkeltette volna. Sőt, inkább úgy fogalmazhatnék, hogy a helyét ideológiai és nemzetpolitikai indokok alapján már régebben véglegesen kijelölték a historiográfián kívüli, zavaros és homályos, levéltári kutatások eredményeit teljesen ignoráló területeken. A szlovák történészek a pozsonyi takarékpénztár 1842-es létrehozását a szlovák banktörténet legfényesebb lapjain helyezik el, ami még pozitív dolog is lenne, az intézményt azonban egyben a „legrégebbi szlovák banknak” is tekintik. Az 1842-es év – a nemzeti mozgalom „gazdasági védpajzsának” legitim képét közvetítő vélemények szerint – a legelső szlovák(iai) pénzintézet születésének az időpontja. Ugyanakkor a publikációkból semmmit sem tudunk meg a magyar és német vállalkozókról és arról sem, hogyan lehetett ez a takarékpénztár a „nemzetért vívott harc eszköze.”4 A 19. század első felének társadalmi és gazdasági kontextusa ezekben a munkákban sajnos elvész. A kutatók az osztrák birodalmi és a magyarországi hitelszervezet kialakulását, az állami jegybank szerepét, a tőkepiacot és a hitelkérdést, a takarékpénztári előzményeket vagy éppen a külföldi minták számbavételét megkerülik. A tágabb összefüggések és egyéb takarékpénztár-alapítások vizsgálata sem szerepel a repertoárban, pedig a pozsonyi intézetalapításnál fontos szerepet játszhattak a korábbi helyi tervek és a bécsi Első Osztrák Takarékpénztár pozsonyi (talán mintaadó) fiókja, amely több mint egy évtizedig működött, de nem tudjuk hogyan.5 A másik eszmetörténeti vonal 1945-re vezethető vissza. Az új nemzetállam létrehozása kéz a kézben járt a gazdaság, azon belül a hitelszervezeti rendszer újjászervezésével. Ennek
2
„A legkevesebb, amit a társadalomtudósoktól elvárhatunk, hogy kellően éberek legyenek a fogalmi jelentés tartományainak terjedelmét és hatás fokát illetően” – írják a társadalomtudományok helyzetével foglalkozó nemzetközi bizottság jelentésében (A társ adalomtudományok jövőjéért: nyitás és újjászervezés. A Gulbenkian Bizottság jelentése. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002, 91). 3 A tanulmányban a Pozsonyi I. Takarékpénztár megnevezést használom. A pénzintézet ezt a cégnevet 1870-ben vette fel, addig Pozsonyi Takarékpénztár (Pressburger Sparkassa) néven működött. 1920 és 1931 között Pozsonyi I. Takarékbank volt, párhuzamos német és szlovák cégnévvel. 1931-ben Bratislavai I. Takarékbank lett, és ezen a néven működött egészen 1945-ig. 4 Dokumenty z Archívu Národnej banky Slovenska. Národná banka Slovenska – Odbor verejných informácií, Bratislava, 2001, 6; Tkáč, Marián: Prvé slovenské banky. In Ľudia, peniaze a banky. Zborník z konferencie 6-8. novembra 2002. Národná banka Slovenska, Bratislava, 2003, 233, 236; Fiala, Anton: Z dejín peňažníctva a bankovníctva. Zborník Mestského múzea v Bratislave, X. Bratislava, 1998, 71–73. A takarékpénztár 1841. október 10-én tartotta alakuló közgyűlését és 1842. január 2-án kezdte meg tevékenys égét. A nemzet esítő-etnicizáló koncepció a román gazdaságtörténet-írásban is megtalálható, és számos rokon vonást mutat a szlovákkal. A magyar történetírás sem kivétel ez alól persze, amikor a „nemzetiségi pénzintézet” fogalmával operál. Vö. Egry Gábor: Egy önlegitimáló politikai és történeti narratíva kérdőjelei (1861–2003). Nemzetiségi bankok, nemzetiségi mozgalmak a századforduló Erdélyében. Múltunk, 2006/3, 4–34. 5 A magyarországi hitelszervezet történetére lásd Bácskai Tamás: A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816–1924. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993; Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története 1847–1945. Gondolat, Budapest, 1996; A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942. 5. Pavol Martuliak állítása, miszerint a takarékpénztár az osztrák fiókot átvette volna, nem állja meg a helyét. Martuliak egyébként sem hivatkozik forrás ra (Martuliak, Pavol: Vznik a vývoj slovenského ľudového peňažníctva do roku 1918. In Ľudia, peniaze a banky. Zborník z konferencie 6-8. novembra 2002. Národná banka Slovenska, Bratislava, 2003, 215). Vö. Archív Národnej banky Slovenska (ANBS), Bratislavská I. sporivá banka (BSB), 9. doboz, Statuten der Pressburger Sparcasse vom Jahre 1842. Preßburg, Druckt von Carl Friedrich Wigand.
2
bővebb tárgyalása nem képezi a tanulmány részét, csupán a bankszféra átalakításának irányát mutatom be. A cseh és szlovák „nemzeti és demokratikus forradalom” gazdasági programja a bankszervezet szempontjából radikális volt. Az 1938 után Magyarországhoz csatolt területek pénzintézetei a csehszlovák állam területének felújításával „visszatértek” Csehszlovákiába, de nem reintegrálódtak, hanem mint ellenséges „tőkebázisokat” 1945 októberétől elkobozták, majd államosították őket. (Az államosítás egyébként az egész bankrendszert érintette, azonban a „magyar” intézetek esetében az etnikai elvet érvényesítették.) A Tiso vezette szlovák állam és a M ünchen előtti Csehszlovákia bankrendszere nem szolgált követendő mintaként, azonban közös jegy maradt a bankkoncentráció továbbra is ható – a szlovák szerzőket olvasva már-már végeláthatatlannak tűnő – folyamata, amelynek terjedelme nem utolsó sorban az állami szabályozástól és a beavatkozás mértékétől függött. Ennek a folyamatnak a lényege a háború után sem változott, csak az ideológiai indoklása. A cél a kisebb pénzintézetek megszüntetése és „az idegen” tőkék nacionalizálása volt. A magyar pénzintézetek felszámolása ugyan nemzeti sikernek számított és „vagyongyarapodást” hozott, azonban a pengő átváltása, a háborús veszteségek és a követelések rendezése nem várt problémákat okozott.6 A pozsonyi bank esetében hatványozott gonddal járt a szovjet hadsereg által elkobzott vagyonrészek visszaszolgáltatása, mert azokat a szovjet hadvezetés hadizsákmánynak tekintette.7 A pozsonyi intézet a második világháború alatt a Bratislavai I. Takarékbank nevet viselte és a M agyar Általános Hitelbank (M ÁH) érdekkörébe tartozott.8 Sorsa a háború végére megpecsételődött. A szlovák kormánykörök a szlovákiai magyar kisebbség pénzügyi „fellegvárának” és a korabeli kisebbségpolitikai kurzus szerint ellenséges pénzintézetnek nyilvánították, bár az 1939–1945 közötti szlovák bankrendszer integráns részét alkotta. A „kisebbségi pénzintézet” egy politikát kiszolgáló megjelölés és az 1941-es szlovák–magyar államközi megegyezés, tehát politikai döntés és alku szülötte volt. A pénzintézet „kifelé” így kapott „etnikai” arculatot.9 Ez a jelképes státus gazdasági szempontból nem sokat számított. A „magyar bank” cégér alatt a két ország közti gazdasági kapcsolatfelvétel „stabilizáló” részelemeként működő intézetet találunk, a M ÁH ügyvezető igazgatója, Kállay Rudolf piacbővítő taktikájának a játékszereként, amely utóbbihoz a hitelbank vezetése a magyar kormány támogatását is megszerezte. A takarékbank függetlenségét elveszítve, kirakatában egy szlovák kormánybiztossal és annak helyettesével, affiliált intézetként működött, és nem lehetett kisebbségpolitikai tőkeközpont. 1941 augusztusában megválasztott elnöke, Esterházy János szimbolikus és közvetítő szerepet játszott, a bank ügymenetére vagy üzletpolitikájára
6
Ryník, Jozef: Cesta slovenského bankovníctva k centralizácii 1945–1950 (koncentráci a a špeci alizáci a bánk). – Historický časopis, 2002/4, 619–632. 7 ANBS, BSB, 11. doboz. Usporiadanie cenných papierov prevzatých ČA v r. 1945 ako vojnovú korisť. František Chudják rövid, de tényekre alapozott írásában fogl alkozik a bank veszteségeivel, amelyeket több mint 127 millió koronára becsültek. Trofejné banky. Biatec, 1999/5, 24–26. 8 Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után. In Simon Attila szerk. 1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezés éhez. Nógrád Megyei Levéltár – Selye János Egyetem, Balassagyarmat, 2010, 140–150; A pozsonyi bank 1938–1945 közötti előtörténetre lásd a szerzőtől Bankstratégiák a dél-felvidéki területeken. Limes, 2007/2, 83–97. 9 Az intézet vezetősége a pénzintézet jubileumi, 1942-es kiadványában, a politikai változásoknak megfelelően, ahhoz alkalmazkodva, a banküzem új, „nemzetileg” markánsabb képét közvetítette. A „magyarság bankja” kommunikációs üzenet, a pozsonyi társadalom „etnikai telítődése” folyományaképpen a két világháború közötti időszakra vezethető vissza. Vö. A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842– 1942. Pozsony, 1942, 26, 28, 31; A szlovák bankrendszer átalakulás ára és a német tőkeexpanzióra lásd Hallon, Ľudovít: Zápas slovenského a nemeckého finančného kapitálu o pozície v peňažníctve Slovenska 1939–1945. Historický časopis, 2010/1, 42, 46, 52–53.
3
semmiféle hatással nem volt és nem is lehetett.10 Egyébként személye mint „kollaboráló (bank)vezéré” a szlovák gazdaságtörténeti munkákban fel sem merül. Egy utolsó vizsgálati szempont rögzítését tartom még fontosnak, mégpedig az etnikai jelleg és a gazdasági szervezet társításának („nem szlovák”, „magyarón”, „magyar–német”, „zsidó” stb. pénzintézet) ab ovo természetesnek tartott nyelvi experimentumát, amely a cseh és szlovák gazdaságtörténeti munkákban ad libitum használt jelző.11 Ezek a fenntartások nélkül használt jelzők utat nyithatnak a „mi-ők” szereposztású etnikai sztereotípiák burjánzásának, és mivel ezek „ellenállóak” a racionális érvekkel szemben, akadályozzák a tudományos megközelítések sikerességét. 12 Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hatalompolitikai szándék az etnikai jelleget az érdekérvényesítés szempontjából, ha szükséges volt, nem tartotta mérvadónak és fontosnak. Kevésbé ismert, hogy ez történt az 1945. március 31. csehszlovák–szovjet megegyezéssel kapcsolatban, amely a hadizsákmány felhasználását „szabályozta”. A csehszlovák kormány a „vagyonmentés” érdekében a takarékpénztár régi pozsonyi jellegét hangsúlyozta, mely a német megszállás alatt sem változott, és nem a nemzetiségi „attribútumot”!13 A pozsonyi takarékpénztár, nem utolsó sorban a két világháború közötti csehszlovák statisztikai adatfelvétel hatására, a szlovák és cseh szakirodalomban a következő etnikai jelzőket kapja: „magyar” 14, „német” 15 és „magyar–német (német–magyar)”.16 Valójában a manapság annyira divatos nemzetesítés-etnicizálás jelenségével, annak visszavetítésével találkozunk itt, hiszen egy gazdasági szervezet – korabeli vagy utólagos – nemzetpolitikai szempontok szerint „valamivé alakítása és megjelölése, besorolása” a cél, ami a másik oldalon a nemzeti kizárólagosságot és térkijelölést szolgálja. A gazdasági szereplő(k) reális helyzetének vizsgálata másod- vagy sokadrangú szempont. Az említett jelzők egy győztesvesztes kettőség harci retorikájának eszköztárába sorolhatók, amelynek feladata a más etnikumok vállalkozásainak, gazdasági struktúráinak fejletleneknek és hiányosaknak való bemutatása és főleg a múlt (teljes) nacionalizálása. Alkalmazói az etnikai homogenitást és kizárólagosságot ezen az úton látják biztosíthatónak. A társadalmi valóság, tehát az 10
Molnár Imre másodlagos forrásokra támaszkodva téves en ítéli meg a pénzintézet helyzetét és Esterházy szerepét. Lásd Esterházy János. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997, 154–155. 11 A leghatásosabb jelző, amivel találkoztam, az a „magyar–német–zsidó” kombináció. Lásd Faltus, Jozef – Průcha, Václav: Prehľad hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918–1945. Vydavateľstvo politickej literatúry, Bratislava, 1969, 240, 241; Lacina, Vlastislav: Zlatá léta československého hospodářství (1918– 1929). Historický ústav AV ČR, Praha, 2000, 152. Más sorrend is létezik: „zsidó–német–magyar”. Lásd Ubiria, M. – Kadlec, V. – Matas, J.: Peněžní a úvěrová soustava ČSR za kapitalizmu. Státní nakladatelství politickej literatúry, Praha, 1958, 40. 12 Hahn Henning, Hans – Mannová, Helena szerk.: Nationale Wahrnehmungen und ihre Stereotypisierung. Beiträge zur historischen Stereotypisierungsforschung. Peter Lang, Europäischer Verlag der Wissenschaft en, Frankfurt am Main, 2007, 18–19, 21–22. 13 Chudják, František: Trofejné banky. Biatec, 1999/5, 26. 14 Faltus, Jozef: Banken in der Slowakei in der Zwischenkriegszeit. Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1993/4, 563; Holec, Roman – Hallon, Ľudovít: Tatra banka v zrkadle dejín. AEPress, Bratislava, 2007, 135; Horváth, Štefan – Valach, Ján: Peňažníctvo na Slovensku 1918–1945. Alfa, Bratislava, 1978, 175. Korábbi írásaimban használt „magyar pénzintézet” fogalmat immár fenntartásokkal kezel em. 15 Faltus, Jozef – Průcha, Václav: Prehľad hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918–1945. Vydavateľstvo politickej literatúry, Bratislava, 1969, 249 (61. táblázat, b/ pont). 16 En bloc ebbe a kategóriába sorolják a magyar és német ügyviteli nyelvet használó pénzintézet eket. Ubiria, M. – Kadlec, V. – Matas, J.: Peněžní a úvěrová soustava ČSR za kapitalizmu. Státní nakladatelství politickej literatúry, Praha, 1958, 122; Faltus, Jozef – Průcha, Václav: Prehľad hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918–1945. Vydavateľstvo politickej literatúry, Bratislava, 1969, 225, 226, 237; Horváth, Štefan – Valach, Ján: Peňažníctvo na Slovensku 1918–1945. Alfa, Bratislava, 1978, 90; Hlavatý, Egon: Vývoj slovenského bankovníctva v rokoch 1918–1968. In Ľudia, peniaze a banky. Zborník z konferenci e 6-8. novembra 2002. Národná banka Slovenska, Bratislava, 2003, 306; Hallon, Ľudovít: Príčiny, priebeh a dôsledky štrukturálnych zmien v hospodárstve medzivojnového Slovenska. In Bystrický, Valerián szerk. Slovensko v Československu 1918–1939. Veda, Bratislava, 2004, 330.
4
etnikumok egymásba illeszkedése, kooperációja még a gazdasági szférában sem vonzó kép sajnos. Az etnikai identifikáció bizonytalan, süppedékeny és ingoványos területe nem lehet a társadalomtörténeti alapozottságú gazdaság- és banktörténeti kutatások terepe és nem képezheti mértékadó történeti munkák magját.17 Az alábbi tanulmány részben ezekre a kérdésekre adott válasznak is tekinthető, mert éppen a fogalmak téves értelmezése mutatható ki a Pozsonyi I. Takarékpénztár példáján is, amelynek története Pozsony várostörténetének mindmáig hiányzó és kellőképpen nem értékelt fejezetét képezi. A fentiekben vázlatosan jelzett jelenségekhez kapcsolódóan a pénzintézet történetén keresztül is kimutatható, hogyan lett ez a téma a „nemzetesítő” stratégiák kísérleti nyula. Az utóbbival, az intézet „nemzetesítésének” stratégiáival azonban ezen a helyen koncepcionális okok miatt foglalkozhatok. A szövevényes problémakör elemzésére más helyen teszek kísérletet. Ez a tanulmány a bank szűkebben vett, nem profitorientált, közösségi irányultságú tevékenységének a bemutatására irányul.
Haszonelvűség és adományozás, magánérdek és közösségi érdek M ielőtt mondanivalómat részletesebben kifejteném a közjóhoz és jótékonysághoz kapcsolódóan, magát a fogalom tisztázását sem kerülhetem el. M indenekelőtt gazdaság és társadalom viszonyát kell górcső alá venni, majd önérdek és közérdek ezen a helyen csak szelektív magyarázatára teszek kísérletet, végül az adományozás kérdéskörét vizsgálom. Az emberek a szervezett társadalmakban egymásra utaltak és kölcsönösen függnek egymás gazdasági tevékenységétől és teljesítményétől. Például a bankok menedzsmentjének helyes vagy helytelen döntéseitől sok ember anyagi egzisztenciája függ. A gazdaság így hidat, összeköttetést képez az emberi szükségletek és a rendelkezésre álló források között. A gazdaság azonban nem önmagában, egy elszigetelt térben létezik, hanem beágyazódik a társadalomba, ahol a társadalmi viszonyok, kapcsolathálók befolyásolják az egyének racionális, ön- vagy közérdeket követő döntéseit. Ennek a felismerésnek a lényege, hogy a gazdasági célok elérése nem gazdasági jellegű célokkal is párosulhat, például a hatalommal, presztízzsel, elismertség és dicsőség elérésével, jótékonykodással. A gazdasági cselekvés társadalmilag meghatározott, függ az egyén „gondolatvilágától”, érzelmeitől, képességeitől, emellett a kulturális értékektől, politikai és szociális tényezőktől. A gazdasági szervezetek sem véletlenül jönnek létre és nem elvont szférában működnek, hanem társadalmilag formálódnak. Így dolgozatunk tárgya, a Pozsonyi I. Takarékpénztár is a városi társadalom összefüggésrendszerében és a helyi kultúra szövetében vizsgálható leginkább. 18 Az emberek, enyhe túlzással élve, egyszerre saját anyagi hasznukat nézők és csoportérdekeket követők. A gazdaság fejlődésének biztosítása céljából az individuális és kollektivista átmenetek, súlyeltolódások széles skálája mutatható ki: a vagyonszerzés racionális döntéseitől és a haszonmaximalizálástól kezdve, a szolidaritáson, együttérzésen és kölcsönös bizalmon keresztül az altruizmusig. Az utóbbit, mint „erkölcsös” dolgok „keverékét” – mások érdekeinek figyelembevételét, mások segítését és az áldozathozatalt értük – minél többen gyakorolják, annál hatékonyabbnak tekintik a társadalmi kohéziót. Ehhez pedig az erkölcsi érzéket kibontakoztató és fejlesztő intézmények szükségesek.19 17
Intő példa a társadalomtörténeti összefüggés ek és tények figyelmen kívül hagyására Mari án Tkáč értékelhetetlen kötete a pozsonyi pénzintézetekről, amelyben a nemzeti mítoszteremtés összes jegye kimutatható (Tkáč, Marián: Bratislavské banky. Abert Marenčin Vydavat eľstvo PT, Bratislava, 2006). 18 Szántó Zoltán: A gazdaság társadalmi beágyazottsága. Megjegyzések a gazdas ágszociológia és a szocioökonómia újabb irodalmáról. Szociológiai Szemle, 1994/3, 141–145. 19 Gregg, Samuel: Hitelválság és jellemválság a pénzügyi válság erkölcsi dimenziói. Kommentár, 2008/6, 14.
5
Nagyon leegyszerűsítve tehát a gazdasági cselekvések két fő mozgatórugójának az önérdeket és az erkölcsöt tekinthetjük. Fukuyama megfogalmazásában: „a társadalmi és (...) az erkölcsi magatartás együtt él az önérdekű hasznosságmaximalizálással a legkülönbözőbb szinteken. A legnagyobb gazdasági hatékonyságot nem szükségképpen az önérdeküket követő racionális egyének érik el, hanem az egyének olyan csoportjai, melyek a bennük meglévő erkölcsi közösségre támaszkodva hatékonyan képesek együttműködni.”20 Az önérdek nem tekinthető a kapitalista gazdasági verseny abszolútumának, és egy gazdasági vállalkozást is az egyének közösségének tekinthetünk. A piaci aktorok viselkedésetikája az önérdeket irányíthatja és a társadalmi hasznosság (jólét, a személyiség kibontakoztatása, demokratikus részvétel a döntésekben) szolgálatába állíthatja.21 Témánk lényegét, egy gazdasági intézmény részéről történő adományozás fogalmát is meg kell világítani. Az adományozás során egy hármas, körkörös szerep teljesedik be, az ajándék adása, átvétele és viszonzása. A banki adományozás során azonban a viszonzás nem jelenik meg, mert nincs funkciója, egyirányú cselekvésről van szó és nem kölcsönösségről. Filozófiai értelemben a gazdasági kör megszakításáról beszélhetünk. 22 Ennek az ára azonban cseppet sem veszteségként könyvelhető el: az ajándékozás, adományozás, jótékonyság a közösségépítés és -alkotás téglái lesznek.
Az adományok „a maguk gyümölcsét meg is termették” Figyelemreméltó, bár talán lebecsült vagy nem kellőképpen számon tartott tény, hogy a 19. századi takarékpénztári szervezeti forma altruista jelleggel is bírt. A magyarországi takarékpénztárak kezdeti céljai között a filantrópia, a köznép takarékosságra nevelése, a szegénység elleni küzdelem és a közjó előmozdítása szerepelt. A nyereségorientáltság és a „könyörületesség” kettősége már ekkor megjelent. Az üzleti felfogás előtérbe kerülésével ezek a hitelintézetek részvénytársasági formában, gyakorlatilag mint letéti bankok működtek tovább, azonban a jótékonysági célok sem merültek feledésbe, hiszen a részvényesek tisztában voltak tényleges vagy elképzelt szerepükkel a helyi társadalomban. 23 A pozsonyi pénzintézet részvényeseit sem csupán haszonelvű, individualista célokat követő, osztalékmaximáló érdekközösségnek kell tekintenünk, hanem a város polgári közössége olyan tevékeny csoportjának, amelynek tagjai az adományozás jelentőségével is tisztában voltak. A pozsonyi hitelintézet üzleti ars poeticáját 1842-ben, a megalakulás évében rögzítették: „a takarékossági szellemet akarták terjeszteni és az uzsorától akarták megszabadítani a pozsonyi ipart és kereskedelmet.” 24 Az adományozásokkal kapcsolatos 20
Fukuyama, Francis: Erény és jólét. www.mek.iif/porta/szint/tarsad/elmelet/ fukuyama.hun Musu, Ignazio: A piacgazdas ág etikai vonatkozásairól. www.mek.iif/porta/szint/tars ad/elmelet/musu.hun 22 Farina, Gabriella: Az ajándékozás. Gazdaság és kultúra befejezetlen dialógusa. In Karikó Sándor szerk. Gazdaság és/vagy kultúra. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006, 16. 23 Bácskai Tamás: A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816–1924. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993, 115–118; Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története 1847–1945. Gondolat, Budapest, 1996, 10–11; Az erdélyi szászok körében 1835ben alapított Brassói Általános Takarékpénztár története folyamán ragaszkodott népjóléti jellegéhez. Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835–1914). Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009, 87–89, 116–117. 24 A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 9, 11. ANBS, BSB, 9. doboz, Statuten der Pressburger Sparcass e vom Jahre 1842. Preßburg, Druckt von Carl Friedrich Wigand, 1–2. Ez a tanulmány nem foglalkozik a takarékpénzt ár tágabban értelmezett közhasznú tevékenységével, így a városi ipar és kereskedelem támogatásával, illetve a Pozsonynak nyújtott hitelekkel. Az adományozást a tantiémek és az osztalékok nagyságával kellene még összehasonlítani, ez azonban meghal adja a dolgozat kereteit. 21
6
jogköröket az alapszabályok tartalmazták. Az 1884-es alapszabályok szerint a tiszta nyereség felosztásáról, melyet az osztalék- és tartalékalap, illetve a nyudíjalap „szaporítására” és „a jótékony és közhasznú czélok előmozdítására” fordítottak, az igazgatóság javaslatát meghallgatva a közgyűlés döntött. Az igazgatóság kötelessége volt az üzleti év folyamán tett adományokról a legközelebbi közgyűlésnek beszámolni. Az adományok jegyzékét jóváhagyás végett terjesztették be.25 Korán kialakult az adományozás racionális csatornája: az igaz gatóság döntéseit a közgyűlésen részt vevő részvényesek fenntartások és ellenvélemény nélkül hagyták jóvá. Az 1876-tól fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek egyetlen olyan esetet sem tartalmaznak, amely a jótékony és közhasznú célokra fordítandó igaz gatósági javaslatokat megkérdőjelezte volna. 26 Ennek hátterében nem kizárólag az állt, hogy kisebb, de a pénzintézet presztízse és helyi tekintélye szempontjából fontos összegekről határoztak, hanem az a t ény is, hogy a banküzem irányítása, a hitelakciók lebonyolítása és a pénzintézet működtetése az igazgatók részéről pragmatikus hozzállást, helyzetfelmérést és szaktudást kívánt. A részvényesek pedig ilyen „készségekkel” ebben a struktúrában nem rendelkezhettek. Valójában egy kapitalista vállalkozás munkamegosztási stratégiájával találkozunk itt: az igazgatóság válik a legfontosabb döntéshozó szervvé, javaslatait a közgyűlés szinte kivétel nélkül megszavazza. Az alábbiakban éppen ezért külön foglalkozom majd az igazgatóság adományozási stratégiájával. 27 A pénzintézet történetének első krónikása Jónás János 1856-tól datálja az adományozás kezdetét. A zárszámadásokban először 1857-ben fordul elő ilyen tétel, mégpedig 420 forint értékben egy gyermekkórház támogatásáról („Beitrag zum Stiftungsfinde des hiel. Franz Josef Kinder-Spital”). Az erről szóló döntés születhetett egy évvel korábban. 28 Az adományozottak tételes felsorolása először 1883-ban jelenik meg a kétnyelvű (magyar– német) zárszámadásokhoz csatolt jegyzékekben. Kivételesen egy jegyzéket tartalmaz az 1876-os közgyűlési jegyzőkönyv is, ami bizonyítja az adományozás célcsoportjainak kialakult struktúráját.29 Az 1880-as évektől tehát már jól vizsgálható az a kommunikációs csatorna – a zárszámadások végén megtalálható jegyzékek –, amely a részvényesek és a nyilvánosság felé közvetítette az adatokat. Ezek a jegyzékek, amely az adományozásban részesült szervezetek, szociális intézmények, köztestületek és ritkábban magánszemélyek pontos 25
ANBS, BSB, 14. doboz, Tlačové materiály (1884–1916), A Pozsonyi I. Takarékpénzt ár alaps zabályai. Statuten der Pressburger I. Sparkassa. Stampfel, Eder és Társai Könyvnyomtató Intézetéből, Pozsony, 1884, 5, 9. Vonatkozó részek 20, 37, 93. §. Az 1917-es alapszabályzatban 19, 36, 92 §. Lásd uo. 9. doboz, Stanovy Bratislavskej I. sporivej banky. A Pozsonyi I. Takarékpénztár 1917. évi április hó 22-én tartott rendk. közgyűlésén módosított alapszabályai. Statuten der Pozsonyer I. Sparkassa abgeändert in der 22. april 1917 abgehaltenen ausserord. Generalversammlung. Eder István könyvnyomdájából, Pozsony, 1917. 26 Vö. a jegyzőkönyveket. ANBS, BSB, inv. č. 22, Zápisnice z valných zhromaždení (1876–1892); Uo. inv. č. 23, Zápisnice z valných zhromaždení (1893–1908). Az 1892. február 28. jubileumi közgyűlésen folyt „vitában” is az igazgatóság álláspontja érvényesült. A részvényesek kisebb csoportja a városi vigadó építésére szánt volna pénzt, nem pedig a gyermekkórház és a kereskedelmi akadémia épületeire (A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 20–21). 27 Vitára került sor 1913–1914-ben, de ez nem érintette a konkrét jótékonysági akciókat, hanem üzletpolitikai kérdés eket feszegetett. Jabloniczky János többek között a vezetőség „szolid üzleti elveit” és konzervatív osztalékpolitikáját ostorozta. Részvényesként azonban egyáltalán nem tudta befolyásolni az igazgatós ág működését. ANBS, BSB, inv. č. 24, Zápisnice z valných zhromaždení (1908–1925), 1913. február 2. és 1914. február 2. közgyűlések jegyzőkönyvei. 28 ANBS, BSB, 14. doboz, Tlačové materiály (1884–1916). Jónás János: Visszapillantás a Pozsonyi Első Takarékpénztár ötven évi működésére 1842–1891. években. A takarékpénztár kiadás a, Pozsony, 1892, 35; Uo. inv. č. 57, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1843–1891), Geschäfts-Ausweis der Pressburger Sparkassa und der mit derselben verbunden Verfaß-Amtes für das Jahr 1857. 3. A jótékony célokra tett adományok a mérlegekben Wohlthätigkeits-Spenden, Wohlthätigkeitszwecke neveken szerepelnek. Az összeg konvenciós forintban értendő. 29 ANBS, BSB, inv. č. 22, Zápisnice z valných zhromaždení (1876–1892), 1876. február 20. közgyűlési jegyzőkönyv.
7
megnevezését tartalmazzák, két részből állnak: az igazgatóság által az év folyamán jóváhagyott kisebb és a közgyűlés által a következő üzleti évre adományozott összegekből. A takarékpénztár jótékony és közhasznú adományainak a következő periódusait különíthetjük el. Az első, majdnem másfél évtizedről nem állnak rendelkezésünkre források. Jónás ugyan jelzi a szórványos adományozást, azonban ezek a forrásokban nem követhetők nyomon. 1857-től már tudatos, azonban még kis mértékű adományozás kezdődik. Ennek nagysága 1884-től kezd növekedni. Az 1870-es évek elejének pozitív adatai (pl. 1872-ben több mint 5 ezer forint) kivételt képeznek, a gazdasági válság előtti konjunktúrához köthetők. A jótékony célú adományok majd négyszeres visszaesése 1876-ban az új kereskedelmi törvény rendelkezéseivel állt összefüggésben, amelyek következtében az értékpapírállomány érzékeny veszteséget szenvedett.30 Az 1880-as évek közepétől 1913-ig ívelő időszakot méltán tekinthetjük a pénzintézet legfontosabb és legeredményesebb támogatási korszakának. Ennek legfőbb jellemzőjét az adományozottak körének állandóságában és a hosszú távú kulturális, művészeti és építészeti tervek (díszkút, várostörténeti kötet, székház) megvalósításában jelölhetjük meg. Az 1885-öt követő négy év legnagyobb mértékű ajándékozási akciója a pozsonyi Ganümédész-kút kivitelezésének támogatása, összesen 20 ezer forint értékben. A történetnek előzménye is volt. Az 1776-ban emelt első színházépület hasznavehetetlenné vált. Az új épületet a város 1884–1886 között építtette és „az építkezés ideje alatt felmerült azon eszme, mily módon járulhatna a helyben székelő első takarékpénztár a város által építendő színház díszítéséhez.”31 A városi színházépítési bizottság megkereste a bankot, hogy a színházi nézőtér mennyezetének díszítését támogassa. A bank igazgatósága az adományozás által azonban elsősorban az intézmény tekintélyét kívánta emelni, ezért másképp gondolkodott: „célszerűbbnek és intézetünk méltóságának megfelelőbbnek találta, Pozsony szab. kir. városa iránti áldozatkészségét az által tanúsítani, hogy a magasabb műízlésnek megfelelő, állandó és maradandó emlékül szolgáló díszkútnak az új színház előtti téren való felállítását ajánlja a t isztelt közgyűlésnek.”32 A munkára a pozsonyi születésű, Bécsben alkotó, Tilgner Viktort kérték fel. A szobrásszal 1885. október 28-án kötöttek ideiglenes szerződést, amelyet a következő évben, a közgyűlés jóváhagyása után véglegesítettek. A közgyűlés a következőképpen határozott: „a pozsonyi Iső takarékpénztár, mely a városi hatóság oltalma alatt, és a városi és környékbeli lakosság bizalma folytán a legjobban szervezett pénzintézetté emelkedett, a város iránti elismerésének, hálájának, legőszintébb rokonszenvének és áldozatkészségének állandó jeléül az új színház előtt felállítandó díszkutat a városnak ajándékul szenteli.” Tilgner a művet 1888. április 1-jére készítette el, és a mintát ugyanabban az évben, a császár uralkodásának 40. évfordulójára szervezett bécsi nemzetközi képzőművészeti kiállításon bemutatta. A díszkút márványból készült talapzatát Sendlein Antal városi főmérnök vezetése alatt 1888 júniusában állították fel. A talapzatba az alapítványról szóló dokumentumot, a díszkútról készült fényképet és a bank fontosabb iratait helyezték el.33 A szökőkút máig a város legbecsesebb műemlékei közé tartozik, épségben túlélte a 20. század viszontagságait. Ganümédész elrablásának mitológiai jelenetét ábrázolja, az állatfigurák a Duna gazdag vízi világára utalnak. A talapzat almási
30
A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 16. A pénzintézet levéltári gyűjteményének rendezése során, mostanában került elő a díszkút felállítását megörökítő alapítványi oklevél, amely az igazgatók eredeti aláírásait is tartalmazza. A szövegben az alkotásról készített fényképre is hivatkoznak, ez azonban nem található meg a dokumentum között, valószínűleg elkallódott. 32 ANBS, BSB, inv. č. 57, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1843–1891). A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának jelentése és XLIV-ik évi zárszámadása az 1885. üzletévről. 4–5. 33 Lásd az alapítvány dokumentumát a pénzintézet fondjában. Jelenleg még besorolatlan. 31
8
márványból készült, a bronz szoboralakokat a budapesti Beschorner cég öntötte. A díszkúton megtalálható Tilgner és a takarékpénztár neve is. Kivételes eset volt Fadrusz János támogatása. A pénzintézet célirányosan egyesületeket és közintézményeket támogatott, a tanulói ösztöndíjak kisebb tételeket jelentettek, és azok sem voltak személyre szólóak. A diákokat segélyző alapokat leszámítva ezek a stipendiumok két helyi oktatási intézményhez kötődtek, 1896-tól az Orsolya-apácák tanítónőképző iskolájához és régebbtől a vincellériskolához. Fadrusz János tehetségére Tilgner Viktor figyelt fel egy pozsonyi kiállításon 1883-ban, és elismeréssel szólt munkáiról. A takarékpénztár vezetősége ezek után ajánlott fel neki egy négyéves ösztöndíjat (összesen 12 ezer forintot) Tilgner bécsi műtermében folytatott tanulmányaihoz. Fadrusz a támogatásról később sem feledkezett meg, 1897. május 16-án felavatott Mária Terézia-szobor modelljét a pénzintézetnek ajánlotta.34 A pénzintézet 1892-ben ünnepelte alapításának félszázados évfordulóját, és a bankvezérek nem csekély büszkeséggel tekintettek vissza az intézet múltjára és gazdasági eredményeire: „Jelen jelentésünk szűk keretében tehát afelett való örömünk és megelégedésünk ki fejezésére szorítkozhatunk, hogy intézetünk szerény kezdetből kiindulva 50 év alatt hazánk vidéki takarékpénztárai sorában a többit messze túlhaladó első helyre tudott emelkedni, és emelkedése arányában Pozsony városa és vidéke érdekeit szolgálni. Intézetünk nemcs ak hazánkban, hanem egész Európában is az első takarékpénztár volt, mely részvénytársas ági szervezettel kezdette meg működését, és így intézetünk vetette meg az alapot, melyen a takarékpénztári intézmény hazánkban meggyökeres edett és nagyfontosságú nemzetgazdasági tényezővé fejlődött; miután nemcsak a más alapon létesült Pesti Hazai Első Takarékpénztár vette át intézetünk részvénytársas ági szervezet ét, hanem majdnem minden többi hazánkban azóta keletkezett takarékpénztár is a pozsonyi mintát fogadta el – és ezen alapon teljesíti fontos közgazdasági misszióját. Intézetünk szervezete s ügyvezetés e – az üzletkör tágultával koronkint módosítva és javítva – a lefolyt 50 év alatt mindenkor és pedig nem csak a csöndes fejlődés korszakában, hanem a legzivataros abb időkben és a legsúlyosabb közgazdasági megrázkódtatások alkalmával is teljesen bevált oly annyira, hogy az egész hosszú időtartam alatt nem volt percz, amikor intézetünk betevő hitelezői irányában kötelezettségeit a legpontosabban nem teljesítette volna. Ezen körülménynek, valamint azon iránynak, mely takarékpénztárunk ügyeinek intézésében mindenkor követtetett – köszönhetni leginkább a közönségnek bizalmát, mely intézetünk örvendetes felvirágzásának legfőbb tényezője. De takarékpénzt árunk a közöns ég részéről való felkeresése megbízható hévmérője a társadalmi állapotoknak is, és így intézetünk felvirágzása egyúttal közönségünk józanságának, szorgalmának és takarékoss ágának is bizonyítéka – úgy, hogy a mi jubileumunk ezen három polgári erénynek is a megünneplése; és így kettős az ünnepély: az intézetünket felkereső közönségé és a miénk. Hogy mennyire felel meg intézetünk humanitárius hivatásának is – annak bizonyításául elég megemlíteni, hogy hazánkban nincs pénzintézet, mely jövedelméből aránylag annyit szánna évenként közhasznú és jótékonysági célokra, mint a Pozsonyi I. Takarékpénztár. Haladjon továbbra is társaságunk az eddig követett úton, maradjon fenn közöttünk továbbá is a hagyományos szellem – és intézetünk továbbra is fejlődni és virulni fog a társadalmak has znára és díszére! Ezt adja az ég!” 35
Ez az önkép természetesen jócskán tartalmazott súlyeltolódásokat (kontinentális és hazai elsőség, a filantrópia kiemelt szerepe), azonban két fontos tény semmiképpen sem vitatható el az intézménytől: a takarékpénztár a pozsonyi társadalom szerves részét képezte, és sikeres működését a helyi polgárság támogatásának köszönhette. 34
A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 19–20. Az 1883–1886 közötti számadásokban ezek az összegek nem fordulnak elő. 35 ANBS, BSB, inv. č. 57, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1843–1891), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának L-ik jelentése és zárós zámadás az 1891-ik üzletévről. 3– 4.
9
1891-ben a jubileum miatt nem gondoltak osztalékemelésre, hanem a nyereségnek ezt a részét félretették az évfordulóra. Ortvay Tivadar akadémiai tanárt, történészt és régészt a város, Jónás Jánost, a kereskedelmi akadémia igazgatóját pedig a pénzintézet történetének a megírásával bízták meg. 36 További adományokat pozsonyi szociális és oktatási célokra különítettek el, illetve a takarékpénztár hivatalnokainak és szolgáinak juttattak, „hűség[ük] és szorgalm[uk] elismeréseül.” 37 1892-ben a kulturális és városszépítő célterületek hangsúlyosabban jelentek meg a pénzintézet támogatási rendszerében. A bank finanszírozta a ligetfalui díszkertbe áthelyezett Ferenc-rendi gótikus torony rekonstrukcióját. A „gót stylű”emléktornyot a honfoglalás és államalapítás megünneplésére szánták, helyreállítására 8 ezer forintot fordítottak. A kulturális emléket a város tulajdonába adták át. További összegekkel a városi szépítő egyletet támogatták.38 Pozsony történetének első kötete 1892-ben jelent meg, de a városmonográfia későbbi munkálatait is segítették. 1893-ban így írtak erről: „Tekintettel a tudós szerző által nagy buzgósággal és fáradsággal összegyűjtött forrásanyagának gazdagságára, legalábbis még két kötetnek a megírására lesz szükség, hogy a város büszkeségét képezendő munka kezdetéhez méltóan befejeztessék.”39 A sorozat újabb kötetei a bank jelentős anyagi támogatásával láttak napvilágot. A szerzői honorárium, szerkesztési munkák és kiadási költségek 1894 és 1905 között több mint 25 ezer koronát tettek ki.40 A folytatást is tervezték, amit a szerző 1916. évi halála akasztott meg. 41 Városépítészeti szempontból az új intézeti épület gondolata vált érdekessé. Az igazgatóság 1897-ben „egy a mai igényeknek és a közönség kényelmének megfelelő, egyúttal városunk főterét díszítő új intézeti épület emelésének eszméjével” kezdett foglalkozni. A
36
Jónás János munkáját 600 példányban németül és 800 példányban magyarul nyomtatták ki (ANBS, BSB, inv. č. 8, Zápisnice riaditeľstva [1885–1892], 1891. november 28. igazgatósági jegyzőkönyv). Ortvay kötetének német fordítását Batka János, városi levéltáros vállalta (100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 20). 37 ANBS, BSB, inv. č. 57, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1843–1891), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának jelentése és XLIX-ik évi zárszámadása az 1890. üzletévről. 1, 7. Lásd uo. inv. č. 8, Zápisnice riaditeľstva (1885–1892), 1891. november 28. igazgatósági jegyzőkönyv. Ortvay első kötete 8 ezer forintba került. A Ferenc József gyermekkórház új épületére 25 ezer, a pozsonyi kereskedelmi akadémia épületvásárlás ára szintén 25 ezer forintot szántak. A hegyi parkhoz csatolt, az intézet birtokában lévő területet átengedt ék a városnak. 2 ezer forintot kiosztottak a helyi szegények támogatására. Az intézeti hivatalnokok és szolgák 6330 forintot kaptak. A gyermekkórház és az akadémia épülete 1894-re kés zült el. 38 ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LIV-ik jelentése és zárós zámadás az 1895-iki üzletévről. 3, 5, 14. Az 1893–1895 közötti számadásokban ez az összeg nem szerepel. Ebben a három évben 600 forintot fordítottak a torony helyreállítására. 39 ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LII-ik jelentése és zárós zámadás az 1893-iki üzletévről. 3. 40 ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LIII -ik jelentése és zárószám adás az 1894-iki üzletévről. 3, 14; A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LVI -ik jelentése és zárószámadás az 1897-iki üzletévről. 3, 14; A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LIX. évi jelentése és zárószám adás az 1900. üzletévről. 5, 14; A Pozsonyi I. Takarékpénzt ár igazgatós ága és felügyelő bizottságának LXIII. évi jelentése és zárószámadás az 1904. üzletévről. 3, 15. Stampfel Károlynál 1895-ben a 2. kötet első része, 1898-ban a második, 1900-ban a harmadik és 1903-ban a negyedik rész jelent meg. Az 1894ben kiadott 3. kötet mellékletet tartalmazott. A negyedik kötet később, 1912-ben jelent meg. 41 ANBS, BSB, inv. č. 24, Zápisnice z valných zhromaždení (1908–1925), 1914. február 2. közgyűlés jegyzőkönyve.
10
telekvételi problémák elkerülése végett már előre házakat vásároltak. 42 A terv magvalósítása azonban elodázódott. A megfelelő nagyságú székház problémája 1904-ben merült fel újra. Rá egy évre a döntés is megszületett. A hivatalos helyiségek szűkössége ugyan egy új épületet igényelt volna, azonban az ügyfélszolgálat és a biztonságos „páncélszobák” érdekében átmenetileg mégis a régi helyiségek kibővítéséről határoztak.43 A takarékpénztár végül fennállása végéig a Lőrinckapu utca és a H alász kapu felé vezető utca sarkán található, 1846ban épült székházban működött.44 A pénzintézet adományainak évi megoszlása (1857–1919)45 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1857 1862 1867 1872 1877 1882 1887 1892 1897 1902 1907 1912 1917
Az adományozások legfontosabb jellemzőjének 1913-ig a stabilitást jelölhetjük meg, ami a takarékpénztár „törés nélküli” fejlődésének volt az eredménye, bár az 1893-tól adatolható pénzfelesleg folyamatos kihelyezési gondokat és kamatkiesést okozott. A juttatásokra az adományozottak évről évre biztosan számíthattak. A világháborús évek a bank támogatási rendszere szempontjából is különlegeseknek tekinthetők. Az üzletmenet módosulása tapasztalható ekkor, amit a jelzálogok és váltók csökkenése, a folyószámlaadósok növekedése jellemzett és pénzbőség, illetve betétmoratórium befolyásolt. Az üzletpolitika fő célja a mobilitás megőrzése lett.46 A háború 42
ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916), A Pozsonyi I-ső Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LVI-ik jelentése és zárós zámadás az 1897-iki üzletévről. 3. 43 ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916), A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LXIII. évi jelentése és zárószámadás az 1904. üzletévről. 3; Uo. A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LXIV. évi jelentése és zárós zámadás az 1905. üzletévről. 3, 5–6. 44 A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 12. Jelenleg az épületben a Československá obchodní banka fiókja található. 45 Az összegek 1899-ig osztrák értékű forintban, 1900-tól koronában értendők. 1900-tól az ugrás csak látszólagos, mert az aranykorona 1892-es bevezetés ével egy forint két koronát ért. A takarékpénztár könyvelése 1900-ban állt át a koronára. 46 ANBS, BSB, inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1892–1916); A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LXXIII. évi jelentése és zárószámadás az 1914.
11
által előidézett új társadalmi helyzetre a pénzintézetnek is regálnia kellett, ami az adományozás szerkezetében idézett elő változásokat, jelentősen megnőtt a nagyobb összegű szociális adományok száma. A katonai szolgálatra bevonultak családjainak segélyezése, a Vöröskereszt helyi fiókja, az orosz támadás következtében károkat szenvedett, a Kárpátok északkeleti részein található falvak újjáépítése, valamint az erdélyi menekültek kaptak nagyobb támogatást, összesen több mint 12 ezer koronát. Kisebb összegeket juttattak a katonák özvegyeinek, árváinak és a rokkantaknak. A háborús időszak üde színfoltja a pozsonyi tudományegyetem diákotthonainak támogatása a háború utolsó évében. Végül fontos szerepet vállalt a pénzintézet a monarchia széthullásának évében is. A város bizonyos közigazgatási funkcióinak ellátására, a köz- és vagyonbiztonság megőrzésére 1918 őszén alakult pozsonyi nemzeti tanács részére nyújtott jelentős nagyságú támogatást, ami az évi adományok 35%-át alkotta.47 Az adományok földrajzi megoszlását vizsgálva egyértelműen bizonyítható Pozsony városának célzott támogatása. A 232 pénzjuttatásból 201 Pozsonyba irányult, ami az összes 87%-át teszi ki. A nem pozsonyi segélyek (9%) egyszerieknek tekinthetők, és majdnem fele részük hazai tűz- és árvízkárosultaknak jutott, de segítséget nyújtott a pénzintézet az 1885-ös spanyolországi és az 1905-ös messinai földrengés károsultjainak is. Adott továbbá Pozsony megyén kívüli „ínségesek” megsegítésére (Csallóköz:1888, Árva: 1892), 1904-től folyamatosan támogatta a dunaszerdahelyi kórházat is. A kulturális adományok kisebbek voltak. 1883-ban Arany János emlékszobrára, 1897ben az isaszegi honvédszoborra adományoztak. A támogatásban részesült megyei hatáskörű egyesületek száma sem volt nagy, hármat segítettek (gazdasági egyesület, közművelődési egyesület, néptanítók egylete), de ezek fontos gazdasági, oktatási, népművelési és szociális feladatokat láttak el. A takarékpénztár mindhármat 1883–1884-től támogatta, összesen 13,5 ezer forinttal, közülük is különösen a gazdasági egyesületet. A továbbiakban a pozsonyi és Pozsony megyei adományok megoszlását elemzem. Ebbe a csoportba soroltam az országos jellegű, de a városhoz kötődő csekély számú kiállítás támogatását (a pénzintézetek és iparosok 1895-ös „ezredéves” kiállítása, 1902-es mezőgazdasági kiállítás) és azokat a kezdeményezéseket, amelyekben pozsonyi részvétel kimutatható (pl. a háború alatti szociális segélyezés). A felállított kategóriák – oktatás- és egészségügy, szociális és kulturális célok –, de a szervezeti-egyesületi keretek sem tekinthetők szilárdaknak, hanem átjárhatók. Például a diáksegélyezés elhelyezhető az oktatási és a szociális területen egyaránt, a munkás-betegsegélyző egylet az egyesületi és egészségügyi csoportba is besorolható. Az egyesületek rendi és felekezeti megoszlása szintén segédkategória, mert megfogalmazott céljaik és tevékenységi körük a város társadalmi életének széles spektrumát ölelte fel. Az egyházi kategóriába soroltam minden olyan szervezetet, legyen az szociális vagy osztályjellegű, amely a megnevezésében, önmeghatározásában utalt a felekezeti hovatartozásra. Tehát ezek a képlékeny kategóriák csupán az adományozások célterületeit kívánják nagyon óvatosan jelezni. üzletévről. 3, 5, 10; Uo. A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LXXV. évi jelentése és zárószám adás az 1916. üzletévről. 5, 10, 13; Uo. A Pozsonyi I. Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő bizottságának LXXVI. évi jelentése és zárószámadás az 1917. üzletévről. 3, 5, 10. 47 A dolgozatban szereplő adatok és grafikonok saját számításokon alapulnak. A számításokat az éves mérlegek és számadások alapj án végezt em. A kialakított adatbázis a 1883–1919 közötti időszakban azonosított 232 adományozást tartalmazza. A források a következő helyeken találhatók: ANBS, BSB, inv. č. 57, Výročné správy a záznamy z valných zhromaždení (1843–1891); Uo. 1. doboz, Výročné správy, správy z valných zhromaždení (1844–1884); Uo. inv. č. 58, Výročné správy a záznamy z valných zhrom aždení (1892–1916); Uo. 3. doboz, Výročné správy, správy z valných zhromaždení (1904–1920). Jónás János pénzintézet-történetében az adományok pontatlanok, mindig a következő évre vonatkoznak, szemben a táblázatban találhatóakkal. Vö. ANBS, BSB, 14. doboz, Tlačové materiály (1884–1916); Jónás János: Visszapillantás a Pozsonyi Első Takarékpénztár ötven évi működésére 1842–1891. években. A takarékpénztár kiadás a, Pozsony, 1892, 94–95.
12
Az adományozások célterületei (1883–1919, forintban) 48
100% 90% 80% 70% Kulturális célok Szociális ügyek Egészségügy Oktatásügy
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Várakozásommal ellentétben a t akarékpénztár adományozási stratégiájában nem a kulturális szféra kapott prioritást, hanem a szociális ügyek (44%). A sokszínű városi kultúra a második helyre került (27%), megelőzve az oktatásügyi intézményeknek nyújtott adományok nagyságát (21%). Az egészségügy segélyezése kisebb arányt ért el (8%).
A legmagasabb adományozásban részesült szervezetek (alkotások) jegyzéke
Katolikus néptanítók nyugdíjalapja Ganümédész-kút Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia Pozsony város története Pozsonyi vincellériskola (3 diákösztöndíj)
Bizonyítottan támogatva 1876-tól
Ezer forintban 21,9
1883 –1888 1885-től
20 17,1
1894 –1905 1883-tól
15,2 9,9
A pozsonyi egyesületek körébe 33 szervezetet soroltam, köztük két országos egyesület helyi fiókját. Az egyházakhoz kapcsolódóakat itt nem vettem figyelembe. Általános tevékenységi körük szerint helyeztem el őket a szakmai, kulturális, szociális és egyéb mezőkben. A profiljuk sok esetben természetesen nem állapítható meg egyértelműen. Például a pozsonyi lövésztársaság vagy a zenészek egylete elhelyezhető a kulturális és a szakmai területen is. Az egyházi zeneegyesület pedig valamelyik felekezethez, valószínűleg a katolikussághoz is köthető. Több mint három évtized alatt hat szervezet kapott nagyobb arányú támogatást: két szakmai (képzőművészeti egyesület, orvos- és temészettudományi
48
A jobb értelmezhetőség kedvéért a koronaösszegeket a továbbiakban is forintokra alakítottam át.
13
társaság), két kulturális (városi szépítészeti egylet, zeneegyesület) és két szociális irányultságú (Ferenc József Alapítvány, a Vöröskereszt helyi fiókja).
A pozsonyi székhelyű egyesületek tevékenységi terület szerinti megoszlása és az adományok nagysága (1883–1919, forintban) 14000 12000 10000
Szakmai egyesületek Kulturális egyesületek
8000 6000 4000 2000
Szociális irányultságú egyesületek Egyéb (sport, tűzoltóság)
0
A legnagyobb támogatásban részesült pozsonyi egyesületek (1883–1919, forintban) 4000
Városi Sz építészeti Egy let
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Egy házi Zeneegyesület M agyar Vöröskereszt Egylet p oz sony i fiókja P oz sony i Képz őművész ek Egy lete Orvos- és Termész ettudományi Társaság F erenc József Alapítvány
A takarékpénztár adományozásaiban kiemelt helyet foglalt el az egyházak oktatási és szociális tevékenységének hosszú távú finanszírozása. A katolikus és evangélikus jellegű szervezetek tevékenységének dotálásában, annak ellenére, hogy számarányuk valójában megegyezett, jelentős különbség volt. A katolikusok 2,5-szer nagyobb támogatásban részesültek. Ez döntően a katolikus néptanítók nyugdíjalapjára fordított összegeknek volt köszönhető, ami az összes ilyen irányú adomány 37%-át tette ki. A leginkább támogatott katolikus intézmények között találjuk továbbá a katolikus ápoldát (8%), a M ária Árvaházat (6%), az irgalmasok kórházát (6%), a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek rendjét (6%) és 1890-től a Szent M árton-dóm helyreállítási munkáinak támogatását (5%). Az evangélikusoknál a kórház (13%), a diakonisszaintézet (12%), az evangélikus líceum ápoldája (9%) számított a pénzintézet által leginkább pártfogoltak közé. A reformátusok alulreprezentáltak a listán. A vizsgált korszak 36 éve alatt csupán a hitközség szegényalapját és a templomépítésre létrehozott alapot támogatta a pénzintézet, ami nem holmi 14
diszkriminatív támogatási politikára, hanem a pozsonyi reformátusság felekezeti önszerveződésének történeti megkésettségére vezethető vissza.49 Az izraelita felekezet ortodox és neológ irányzatának szegényalapjai és mindkét hitközség nőegylete folyamatos támogatásban részesült. Az izraelita jótékonysági-szociális intézmények (öregotthon, népkonyha, kisdedóvó, árvalányok egyesülete) felkarolása 1893-tól adatolható.50
Egyesületek, szervezetek, alapok száma (árvaház, gyámolda, ápolda, segély-, nyugdíjalap stb.) Oktatási és nevelő intézmények száma (kisdedóvó, diakonisszaintézet) Kórházak Különféle támogatások száma (templomjavítások) Az 1883–1919 közötti összes adomány forintban
Katolikus 15
Evangélikus Református Izraelita 14 2 7 1
1
1 9
1 2
1
1 2
59 580
24 050
3 500
10 895
Az igazgatóság adományai 1883 és 1899 között évenként átlagosan 10 404 forintot, 1900 és 1918 között 18 712 koronát tettek ki. Három év százalékos aránya emelkedik ki az évi összadományokból (1885, 1893, 1894). Ezeket olyan egyszeri, nagyobb összegek emelték meg, amelyekkel a sürgősebb városi oktatási, szociális és kulturális ügyeket (részben) finanszírozták. Ilyen volt 1885-ben az evangélikus aggok gyámoldájának, a kereskedelmi akadémia, a városi könyvtár 1893-as évi megalapításának és rá egy évre Ortvay Tivadar városmonográfiájának a támogatása. Az első világháború kitöréséig az igazgatóság három nagyobb összeget adományozott. A Szent Erzsébet gyermekotthonnak 1907-ben, 1911-ben a Petőfi-szoborra és 1913-ban a városi tűzkárosultak javára. A háborús évek rendkívüliségét az igaz gatósági adományok is jelzik. A testület által kiutalt összegek 1914-ben és 1918-ban közelítették meg az 1893-as és 1894-es békebeli intézeti adomány legmagasabb százalékos arányát, amely 1893-ban 33%-ot, 1894-ben pedig 40%-ot tett ki.
49
Peres Imre: A pozsonyi református gyülekezet története. ww.refblava.szm.com/pdf/A_gyulekezet_tortenete.pdf A pozsonyi zsidóság történetéhez lásd Sas Andor: A pozsonyi zsidóság 18. és 19. századi jog- és gazdas ágtörténet éhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2005/4, 269–284. 50
15
17 19
15 19
19 13
19 11
19 09
19 07
19 05
19 03
19 01
18 99
97 18
94 18
18 92
18 90
18 87
18 85
18 83
A takarékpénztár igazgatóságának adományai (1883–1918)51
„Visszatekintve a múltba és szem előtt tartva a jelent” Ezeket a szavakat Gervay Nándor, a takarékpénztár negyedik elnöke az 1892. február 28. ünnepi közgyűlésen, az intézet tevékenységét méltatva intézte a részvényesekhez. Szerinte a bank üzletfilozófiájának lényegét alkotta a pontosabban nem részletezett hagyománytisztelet és a jelenre való odafigyelés. 52 Pontosabban mire gondolhatott? Arra az üzletmenetre, amely „szolid” volt és óvatos, későbbi kritikusa szerint azonban „lassú és nehézkes” hitelezés jellemezte, de a városi társadalom fejlődését is szándékai szerint segítette? Az elnök patetikus szavai csak az alkalomhoz mért felszólalás díszei voltak? Vagy a fennkölt szavak mögött, a gondolatok mélyszövetében mást, „racionális” okokat keressünk? Például az 1892-es tőkeemelést kiváltó indokokat vagy a jubileumi adományok felosztása körül kialakult első, bár formális vita hátterét?53 M égis, keressünk más nézőpontot: város és bank kapcsolatán keresztül értelmezzük Gervay Nándor, a takarékpénztár elnökének gondolatát. Általánosan annyi ismert, hogy Pozsony a helyi bankoknak köszönhetően vált a 20. század elejére a nyugat-magyarországi „modernizációs ékben” regionális pénzintézeti központtá.54 Jelenleg keveset tudunk
51
Az összegek 1899-ig forintban, 1900-tól koronában értendők. ANBS, BSB, inv. č. 22, Zápisnice z valných zhromaždení (1876–1892), 1892. február 28. közgyűlés jegyzőkönyve. 53 A második, már tényleges kritika Jabloniczky János nevéhez fűződik, aki 1919-ben az adományozások módját is szóvá tette. Szerinte az igazgatóság tevékenysége „nélkülözi a szociális vonást (...), s az apró jótékony célú adományok helyett célszerűbbnek tartaná egy nagyobb összegnek egy szoci ális vagy kulturális célra való fordítását.” ANBS, BSB, inv. č. 24, Zápisnice z valných zhromaždení (1908–1925), 1919. február 2. közgyűlés jegyzőkönyve. 54 Gál Zoltán: A Felvidék városainak pénzintézeti funkciói a századfordulón. In Frisnyák Sándor szerk. A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1–3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testület, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza 1998. 461. 3. ábra; Beluszky Pál: A modernizáció területi differenci ái a századelő Magyarors zágán. In Pásztor Cecília szerk. „...ahol a határ elválaszt”. Trianon és következményei 52
16
a Pozsonyi I. Takarékpénztárnak – és a többi intézetnek – a város fejlődését dinamizáló tevékenységéről. 55 Abban az esetben, ha nemcsak a hitelek és tőkeérdekeltségek vizsgálatára szorítkozunk, és figyelmünket nem szűkítjük le csupán az ipari és kereskedelmi szférára, hanem a polgári társadalom felé irányuló, annak „igényével” tisztában lévő bankelitet feltételezve, a tanulmányban bemutatott és elemzett jótékony és közhasznú adományozásokat is idesoroljuk, megnő értelmezésünk mozgástere és egy színesebb társadalmi alapozottságú pénzintézettörténet tárul a szemünk elé.56 Az 1883-tól 1919-ig vizsgált adatokból leszűrhető, hogy a takarékpénztár támogatási rendszerében a szociális célokra történő ajándékozás kapott elsőbbséget, ami nem jelentette egyben a város kulturális élete, oktatási és egészségügyi intézményei támogatásának elhanyagolását, az utóbbiakra egyszerűen kisebb nagyságú összegeket osztottak szét. Az adományozásokat állandóság és kiegyensúlyozottság jellemezte. Az intézmény támogatási stratégiájában a pozsonyi szervezetek és kezdeményezések mindig első helyen álltak. Ez a banktevékenység nemcsak a városfejlesztéseket támogatta és a polgári identitást, „életvitelt és erényeket” erősítette, hanem a hitelintézeti önképet pozitívan alakító tényezőként is megjelent. Ez az irányvonal az első világháború után a pozsonyi társadalom átalakulásával egy időre megszakadt, s később sem érte már el a századforduló körüli évtizedekre jellemző mértéket.57
a Kárpát-medencében. Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarm at – Várpalota, 2002. 19, 24. 55 Pozsonynak a magyarországi városhálózatban el foglalt helyzetére lásd Beluszky Pál – Győri Róbert: „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés”. Magyarors zág városhálózata a 20. század elején. Korall, 2003/12, 199–238. 56 A Pozsony-kutatások új irányát ösztönözheti Tóth Árpád munkája (Polgári stratégiák. Életutak, családi sorsok és társadalmi viszonyok 1780 és 1848 között. Kalligram, Pozsony, 2009). A mikrotörténeti módszer alkalmazásával a pozsonyi bankelit és a helyi társadalom kapcsolatrendszerét lehetne vizsgálni. 57 Az adományozottak még 1919-ben hozzájutottak a kiutalt pénzösszegekhez, azonban 1924-ig a gazdasági pénzügyi válság, illetve átalakulás okozta anyagi veszteségek, a piacátrendeződés és a csehszlovák hitelszervezetbe való integráció következtében fel sem merült bármiféle közhas znú adományozási akció. A pénzintézet a helyi hitközségek támogatására 1924-től kezdett folyósítani adományokat. Az intézet jubileumi évkönyve szerint 1919 és 1940 között 356 648 koronát fordítottak adományokra (A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank, azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár 1842–1942. Pozsony, 1942, 32).
17
Év 1883 1884 1885 1886 1887 1888 13. honvédgyalogezred özvegyei és hadi árvái 72. gyalogezred rokkantalapja A ferenciek tornyának helyreállítása A II. országos gazdasági kiállítás költségeire A II. országos mezőgazdasági kiállítás díjaira A kapucinusok templomának javítása A pozsonyi evangélikus gyülekezet "agg-gyámolda" építésére 1000 A pozsonyi székesegyház díszes vasrácsozata 1000 1000 A spanyolországi földrengés károsultjainak 100 Adomány a pozsonyi izraelita leányegyletnek szegény iskolás gyermekek ruházására Alapítótagdíj a pozsonyi ügetőverseny egyesületnél Alapítvány a postás kórházra Albrecht főherceg segélyezési alap 50 100 100 Alföldi vízkárosultaknak 200 Állami fémipari szakiskola segélyalapja Általános kereskedősegédek segélyzőegylete 10 10 10 10 10 10 Arany János emlékszobor 100 Árva vármegye ínségesei Az ezredéves kiállítás alkalmából a takarékpénztárak és pénzintézetek különleges kiállításának költségeire Az ezredéves kiállításon résztvevő pozsony kerületi szegényebb iparosok segélyezésére Beleznay-féle magyar gyermekkert 50 50 Belvárosi népkonyha Csallóközi ínségeseknek 1000 Diakonissza otthon építésére Diákotthonok létesítésére fakultásonként Díszkút 5000 5000 5000 Díszkút vásár- és ünnepnapokon való szöktetésére Dr. Schmidt Hugó síremlékére Dunaszerdahelyi kórház Egy tűzoltó családja 50 Egyetemi Mensa Egyházi zeneegyesület 50 50 50 Egyházi zeneegyesületnek zeneiskolai alapra Elhagyott gyermekek alapja 500 500 500 100 100 100 Első Általános Tisztviselő Egylet Pozsonyi Takarék és Előlegezési 50 Társulata 50 segélyző 50osztálya (Hivatalnok 50 egyesület) 50 50 Elszegényedett ügyvédek özvegyei és árvái 50 50 50 50 50 50 Emléktábla az új egyetem épületére Eperjes és Nagykároly tűzkárosultjainak 200 Erdélyi menekültek részére Erzsébet apácák kórháza 100 100 100 100 100 100 Erzsébet egyesület 50 50 50 50 50 50 Erzsébet királyné emlékszobrára Evangélikus (líceumi) tanárok nyugdíjalapja 100 100 Evangélikus agg-gyámolda 50 50 Evangélikus diakonissza intézet Evangélikus fiú árvaház Evangélikus kórház 50 50 50 50 50 50 Evangélikus líceum tápintézete Evangélikus líceumi önsegélyző egyesület 50 50 50 50 50 50 Evangélikus líceumi tanárok milleniumi önsegítő intézete Evangélikus néptanítók nyugdíjalapja 50 100 100 100 100 100 Evangélikus református hitközség szegényalapja Evangélikus református hitközség templomépítési alapja Evangélikus sinlőkháza 50 50 50 50 Evangélikus tanárok nyugdíjalapja 100 Evangélikus tanítók özvegyei és árvái 50 50 50 50 50 50 Evangélikus teológusok otthona Evangélikus teológusok segélyalapja 50 50 50 50 Evangélikus vallású szegény gyermekek étkezésére 50 Ezredéves kiállítás pozsonykerületi iparosztályának Fehér kereszt egylet Ferenc József Alapítvány Ferenc József gyermekkórház 200 200 200 200 200 Ferencrendi zárda helyreállítására Gazdasági kiállítás díjaira Gerstenberger alap Gimnáziumi tanulók segélyző alapja 50 50 50 50 50 50 Gimnáziumi templom ablakára Good templar alkoholellenes szövetségnek Grinádi Tűzoltó Egyesület Gyermeknapi gyűjtés Gyermekvédő liga Győr és vidéke árvízkárosultjai 200 Háború által feldúlt kárpáti falvak felépítésére Háborúba vonultak családjainak segélyezésére Hadigondozó Népiroda Három gyermekkertnek együtt 300 150 150 Határszélen lévő katonáknak karácsonyra Honvédtiszti özvegyek és árvák nyugdíjalapja Humanitas egyesület 50 50 50 50 50 50 Ingyentej bizottság Ipartanonc iskola rajztermének berendezésére Irgalmas keresztes nők (Szent Keresztről Nevezett Irgalmas 100Nővérek)100 100 100 100 100 Irgalmasok kórháza 100 100 100 100 100 100 Isaszegi szobor felállítására Izabella gyermekmenház Izraelita aggok gyámoldája Izraelita Árvalányok Jótékonysági Egyesülete Izraelita házalók segélyezése Izraelita kisdedóvó intézet Izraelita népkonyha Joghallgatók segélyző alapja 50 50 50 50 50 50 Jókai Mór jubileuma alkalmából összes műveinek megvásárlása József főherceg helybeli hadastyánegylet 50 50 50 50 József főherecg szanatórium egyesület pozsonyi fiókja Karácsonyi adományok Katolikus jótékonysági egyesület 50 50 50 50 50 50 Katolikus legényegylet Katolikus népiskolák ruháztatási alapja 50 50 50 50 50 Katolikus néptanítók nyugdíjalapja 400 500 600 600 600 600 Katolikus polgári tápintézet (ápolda) 100 100 100 100 100 100 Katolikus vallású szegény gyermekek étkezésére 100 Katonai otthon céljaira Kerékpár egylet által rendezett verseny díja Kereskedelmi akadémiai tanulók segélyalapja (Felső kereskedelmi iskolai tanulók segélyegylete) Kereskedelmi alkalmazottak III. országos kongresszusának költségeire Kereskedelmi alkamazottak esti szaktanfolyamára Keresztény betegápoló és temetkezési egylet Keresztény Betegsegélyző Pénztár 20 hetes alapja Keresztény kereskedősegédek segélyző egylete 100 100 100 100 100 100 Koronaörökös főherceg Rezső című aggharcos testület Lajtakörtvélyesi tűzoltóegylet Levesosztó intézet 100 100 100 100 100 100 Líceumi tanárok nyugdíjalapja Ligetfalu római katolikus hitközségének templomjavításra Magyar kir. 13. honvédgyalogezrednek szeretetadományok Magyar Királyi Állami Polgári Iskola Segélyalapja Magyar Királyi Állami Polgári Iskola szegénysorsú növendékeinek Magyar királyi fémipari szakiskola segélyalapja Magyar pénzintézetek közművelődési alapja Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének a pozsonyi borvásárra Magyar Vöröskereszt Egylet pozsonyi fiókja 20 20 20 20 20 Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíjegyletének pozsonyi fiókja Mária oltalma árvaház Megsérült tűzoltók nyugdíjalapja 100 100 100 100 100 100 Messinai károsultaknak Művészek és nyelvtanítók egyesülete 100 50 50 50 50 Nádszegi árvízkárosultaknak Nemzeti Tanács céljaira Népkonyha 100 100 100 100 100 100 Népkonyha tombolára Nőegylet bölcsődéje 50 50 50 50 50 50 Nőegylet kisdedóvó intézetei 50 50 50 50 50 50 Orsolya apácák tanítónő képezdéjének 3 bejáró növendék tanpénzére Országos katolikus tanító árvaház Országos kereskedelmi és ipar alap Ortodox izraelita hitközség szegényei 100 100 100 100 100 100 Ortodox izraelita nőegylet 10 10 10 10 10 10 Orvos- és Természettudományi Társaság Orvos- és Természettudományi Társaság jubileumára Óvónők otthona Párizsi magyar segélyző egylet 100 Pater Scherz-féle nép- és gyermekotthon Petőfi szobor alapra Pichler-féle magyar gyermekkert 50 50 Polgári kórház templomának javítása Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület 100 100 100 100 100 Pozsony Megyei Közművelődési Egyesület 50 100 100 100 100 Pozsony Megyei Közművelődési Egyesület tombolájára Pozsony Megyei Néptanítók Egylete 50 50 100 100 100 100 Pozsony sz. kir. városnak lóversenydíjra Pozsony város története (szerkesztés, írás és kiadás) Pozsonyi Általános (Munkás) Betegsegélyző Egylet (Pénztár) Pozsonyi bábaképezdének szegénysorsú gyermekágyasok segélyezésére Pozsonyi Concordia gyorsíró egylet Pozsonyi fémipari szakiskola segélyalapja Pozsonyi fémipari szakiskolának tanulmányútra Pozsonyi ferencrendi templom tornyának helyreállítása Pozsonyi futtatások polgári díja Pozsonyi hidászok rokkant-, özvegy- és árvaalapja Pozsonyi Hírlapíró Egyesület Pozsonyi iparos tanulók (tanoncok) kiállításának díjai Pozsonyi játszótér és tornaverseny létesítésére Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület 50 50 50 Pozsonyi kereskedelmi akadémia (Felső kereskedelmi iskola) 1000 1000 1000 1000 Pozsonyi lövésztársaság díja Pozsonyi m. kir. posta és távirda altisztek és szolgák önsegélyző egyesülete Pozsonyi magántisztviselők körének alapító tagdíja Pozsonyi mentőegylet Pozsonyi munkások művelődési egyletének könyvtártámogatásra Pozsonyi női háziipar tanintézet 100 Pozsonyi nyilvános könyvtár alapítására Pozsonyi országos kórház felépült szegény ápoltak segélyzőpénztára Pozsonyi Országos Szülőház 50 Pozsonyi önkéntes tűzoltók jubileumi költségeire Pozsonyi Patronage Egyesület Pozsonyi Patronage Egyesületnek fiú menhely létesítésére Pozsonyi polgári lóversenydíj 200 200 Pozsonyi székesegyház helyreállítása Pozsonyi színpártoló alap-Magyar Színpártoló Egyesület 100 Pozsonyi szövőiskola Pozsonyi tanonciskola 200 Pozsonyi Tisztviselők Sportegyesülete Pozsonyi Tornaegyesület Pozsonyi Tornaegyesület jubileumához díjakra Pozsonyi Tornaegyesület sporttelepére Pozsonyi tornaverseny díjai Pozsonyi tűzkárosultak részére Pozsonyi ügetőverseny egyesületnek a pozsonyi polgárok díjára Pozsonyi vincellériskola (ösztöndíjak) 300 300 300 300 300 Pozsonyi vívóegylet versenydíja Pozsonyi Zenészek Egylete Pozsony-Ligetfalu római katolikus iskolaszékének iskolaépítésre Pozsonyvárosi I. Népkonyha Reáliskolai tanulók segélyző alapja 100 100 100 100 100 100 Reformált (kongressusi) izraelita hitközség szegényei 50 50 50 50 50 50 Reformált (kongresszusi) izraelita nőegylet 10 10 10 10 10 10 Református templom építésére Remete község tűzkárosultjai Schiffbeck-alapítvány bölcsődéje Siketnémák pozsonyi állami s. intézetének szegény sorsú tanulói ellátására Stefánia árvaház 200 200 200 Süketnémák alapja 50 50 50 50 50 Széchényi kör 50 50 50 Szegény gyermekek orvosi rendeléseire 50 50 50 50 100 100 Szegények tartalékapalja 100 100 100 100 100 100 Szent Erzsébet gyermekotthon Szent Erzsébet zárda templomtornyának felépítése Szent István olvasókör Szent Vince egylet Szervezett munkások élet- és vagyonbiztonsági intézményére Szőlőművelők egyesülete 100 Tiszti versenyek városi díja Tokaji tűzkárosultak Tornaverseny díjai Torockó tűzkárosultjainak 50 Többféle tűzkárosultak Magyarországon Tűzoltó alap 100 100 100 Tűzoltó század pénztára-Tűzoltó egyenruházati pénztára100 100 100 100 100 100 Tűzoltóegylet mentőintézményének alapja Tűzoltók megyei szövetkezete 50 50 Unitas katolikus ifjúsági egyesület Uránia társaság Váraljai templom tatarozására Városi gyermekmenház alapja Városi rendőrséget segélyző alap (Városi rendőrségnek egyenlő 200 felosztásra) 200 200 200 200 200 Városi szépítészeti egylet 100 100 100 100 100 100 Veszprémi tűzkárosultak Virágvölgyi bölcsőde 50 50 100 100 100 100 Virágvölgyi népkonyha Zsolnai tűzkárosultaknak 200 4700 5300 8350 10950 11700 12280
1889
1890
1891
1892
1893
1894
1895
1896
1897
1898
1899
1900
1901
1902
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
1915
1916
1917
200
1000 200
1918 200 200
1919
200
200
200
200
200
200
100 500 512 50
50 1000 100
10
100
10
100
10
100
10
100
100
100
100
100
100
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
10
200 200 200 100
100
100
100
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
500 1500 5000 100 100
100
100
100
100
100
100
100
200 100
100
100
100
100
100
100
100
200
50
50
50
50
50
50
100
100
100
100
200
200
200
200
200
200
200
200 200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
500 200
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
50
50
50
50
50
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
100 50
200
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
1000 200 100
200 100
200 100
200 100
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
100 100 100
2000 100 50
100 50
100 50 100
100 50 100
100 50 100
50 100
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
100
100
100
100
50
50
50
50
50
50 50
50 50
50 50
50 50
200
200
200
50
50
50
50 100 50 100 100 50
100 200 100 200 200 100
100 200 100 200 200 100
100 200 100 200 200 100
100 200 100 200 200 100
100 100 200 100 200 200 100
100 100 200 100 200 200 100
100 100 200 100 200 200 100
50 50 100
100 100 200
100 100 200
100 100 200
100 100 200
100 100 200
100 100 200
100 100 200
100 200 100 200 200 100 100 100 100 200
50 50
25 50 50
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 100 100
100 200 100
100 200
100 200
200 400
200 400
200 400
200 400
200 400
200 400
200 200
200 200
200 200
100 200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200
50
50
50
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100 500
100
100
100
100
100
100
100
100
50 100 50 100
50 100 50 100
50 100 50 100
50
50
50
50
50
50
50 50
50 50
50
50
50
50
50
50 50
50 50 200
50 50
50 50
200
200
200
200
50
50
50
50
100 100
100 100
100
50 20 50 50 3000 3000 300 150
150
150
150
150
150
150 500
50
100 100
50
100 100
50
100 100
50
100 100
50
100 100
50
50
50
50
100 100
100 100
100 100
100
100 20
100 20 20
300 100 100 50 100 20 20
50 50
50 50
50 50
50
100
100
50 100
100
100
100
100 200
100
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 200
100 100
100 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
100 20 20
200 40 40
200 40 40
200 40 40
200 40 40
200 40 40
200 40 40
200 40 40
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
100
100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50 100 100
50
50
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50
50
50
20 100 200 100 1200 200 200
20 100 200 100 1200 200 200
40 100 200 100 1200 200 200
20 100 200 100 1200 200 200
50 100 40 100 200 100 1200 200 200
50
80 100 200 100 1200 200 200
20 100 200 100 1200 200 200
20 100 200 100 1200 200 200
100 200 100 1200 200 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200
100 200 100 1200 400 200 100
100 200 100 1200 400 200
100 100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
50 60 200
60 200
60 200
60 200
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
200
200
200
200
200
50 50 200
50
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100 200
100 200 100
100 200
200
200
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50 600 100 100
50 600 100 100
50 600 100 100
50 600 100 100
50 50 200
50 50 50 600 100 100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
50 50
50 50 50 600 100 100
50 50 50 600 100 100
50 50 50 600 100 100
50 100 50 600 100 100
50 100 50 600 100 100
100 200 100 1200 200 200
50
50
20 50
50
100
20
20
30
30
30
60
60
60
50 60
100 100
100 50
100 50
100 50
100
200
200
200
200
50
200 200
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
200
200
200
200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
500 200 1000
500 200
100 500 200
100 500 200
100 500 200
3000 100 500 200
100 500 200
500 100 500 200
2200 100 500 200
100 500 200
100 500 200
500 10000
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50 120
50 50 120
50 50 120
100 100 240
100 100 240
100 100 240
100 100 240
100 100 240
100 100 240
100 300 240
50 100 300 240 200
100 10
200 100 10
100 10
100 10
100 10
100 10
100 10
100 20 50
100 20 50
100 20 50
200 40 100
200 40 200
200 40 200
200 40 200
200 40 200
200 40 200
200 40 200
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
100 300 240
300 300 240
300 300 240
200 50 200
200 50 200 300
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
200 50 200
53
100 100
100 100
50 100 100
100 100
200 100
100
100
100
100
100
200 100
200 100
100
100
2935 100
200 100
200 100
100
200 100
400 200
400 200
50
50
50
50
50
50
50
100
100
100
100
100
100
100
100
50 1100
50
400
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
200 400
200
200
200
200
400 200 100 200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
6672 200 200 100
1493 200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
100
100
200
200
200
3000 100 100 50
2000
100 100 50
1000 100 100 50
2000 200 200 100
6523 200 200 100
200 200 100
200 200 100
200
200
200
200
200
300
300
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
20 20
20 20
20 20
40 40
40 40
40 40
40 40
40 50
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100
50
50
50
200 50
50
40
40 40
100 500
100 500
100 300
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
200 600
50
50 100
50
200 600 200 50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
50
300
300
300
300
300
300
300
300
300
300
200
150 200
200 200
200 200
200 200
20 20 300 50 1000
70 1000
70 1000
70 1000
70 500
500
500
300 100 2000 150
150
150
300
300
300
300
300
300
300
300
300
300
300
100 200 300 100 100
100
100
500
100
100
100
100
100
100
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
500
500
500
500
200
200
400
400
400
400
200
200
100
100
100
100
100
50 100
50 100
50 100
50 100
50 100 100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
600
600
600
600
300 600
300 600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
600
100
100
100 100
100
100
100
100
100
600 100 100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
200 100 50
200 100 50
200 412 2000 300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 10
300
100 50 20
300
300
600
100 50 20
100 50 20
200 100 40
200 100 40
400
400
200
200 100 40
200 100 40
200 100 40
200 100 40 200
200 100 40
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
200 100 50
500 200 100 50
200
200
200
200
200
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
400
400
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
50
200 50
200 50
200 50
200 50
200 50
200
200
200
200
200
100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
100
100
100
100
100
3000 1000 45
50
50
50
50
50
50
100
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50
50 50 500
50 50
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
200 200 100
50
50 100
100 200
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
200 100 218
100 100
100 100 100
100 100
100 100
100 100
100 100
50
50
50
50
50
50
100 100
100 100
100 100
100 100
200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
200 200
100
200 100
100 200 100
200 200 100
200 200 100
100
100
100
100
200 200 100 100 100
11080
6800
7200
7150
9450
200 100
200 100
200 100
200 100
200 100
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
400 200
100
100 100
100 100
100 100
100 100
200 200
200 200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
10085
7260
10470
7540
8140
17612
16920
22333
16422
16283
22632
17451
15670
19220
16250
17900
16800
17150
16850
18150
22150
18650
17050
18750
28900
14500