A pozsonyi múzeum és könyvtárépület tervpályázata

1910 november.

VIII. évfolyam, 11. szám.

A pozsonyi múzeum és könyvtárépület tervpályázata. Építési programm. 1. Építési telek. Az építendő épület a kir. fémiparszakiskola felett lévő 696 négyzetölnyi kiterjedésű városi telken akként tervezendő, hogy annak utcai front ja aJusti-soron, a fadrusz János-kőparton és a Rf'rcsényi Miklós-utcában a helyszínrajzon feltüntetett építési vonala t a megengedett rizalitok és pillérek kivételével semmi esetre sem lépje túl. 2. Építkezés az építési vonalon túl. Meg van engedve az építési vonalon túl való építkezés a negyedik, rövidebb fronton az esetre, amennyiben a tervező itt kocsibejáratot, vagy tornyot akar létesíteni. Ez esetekben ez az előépítkezés legfeljebb 10 méterre terjedhet. 3. Stílus. Az épület stílusa símuljon ahhoz, amely a XVIII. század második felében és XIX. század első negyedében Pozsonyban dívott. 4. Az épületek magassága, pincéje. Az épiilet magassága a két emeletmagasságot meg nem haladhat ja. Legyen tehát földszint, I. emelet és Il. emelet. Az épület egész kiterjedésében alápincézendő. A pince, azaz alagsor legyen magas \a padozattól a földszint padozatáig 3'20 m.), világos, száraz és fűthető. Az épület földszintes és emeletes helyiségeinek minimális magassága, padozattól padozatig számítva, 4'40 m. legyen. A földszint padozata legalább is 1'50 méterrel legyen az utca szint ja fölött. 5. A telek fekvése. A telek 0'0 vízfeletti jelenlegi magassága + 6'60, az új úttesteké átlag + 7'50 és a hordképes altalajé + 3'00. 6. Flrtés és világítás. Az egész épület számára központi fűtőtelep tervezendő, a világítás villamos legyen. 7. Az épület költsége. Az épület összköltsége a 600.000 kor., illetve 400.000 koronát lehetőleg meg ne haladja, ami a tervezésnél figyelembe veendő.

8. Különös Idkö/és. Okvetlenül megkívántatik, hogy az épiiletbe kocsi ki- és bejárhasson i ezen kocsiút mentén legyen egy egyszerű felvonógép, amely a második emeletig szolgáljon. 9. Az épületek belső beosztása és az egyes helyiségek térfogata. A tárlathelyiségek lehelőlegszervesen összefiiggő egészet alkossanak, az egyes osztályok laboratóriumi és irodahelyiségei, amennyiben lehetséges, a tárlati helyiségek mellett, mindenesetre azonban azokkal egyemeletsorban, azok közelében helyezendők el. A) Néprajzi mLÍzeum. Egyemeletsorban : tárlathelyiségek körülbelül 400-200 négyzetméter, laboratórium körülbelül 30-30 négyzetméter, iroda körülbelül 20-30 négyzetméter, raktár az alagsorban körülbelül 200- 100 négyzetméter.

B) Nyugatmagyarországi művelődési tödénefi Iluízeum. Egyemeletsorban : tárlatra körülbelül 350-200 négyzetméter, laboratórium körülbelül 30- 30 négyzetméter, iroda körülbelül 20-30

négyzetméter, raktár az alagsorban körülbelül 150-100 négyzetméter. c) A gobelinek számára észak vagy kelet fel é eső, de semmi esetre sem körnek épített terelll, magas oldalvilágílással i megjegyzendő, hogy a gobelinek elhelyezésére tervezett teremben 3 fal legyen, amely együttvéve 25 méter hos3Zú, úgy hogya terem padozatteriilete körülbelül 100 négyzetméterre terjedjen. Az elhelyezésre váró gobelinek méretei a következők: I. (Hero és Leander találkozása) 3'45+3'20 111. II. (Hero a parton, Leander úszva) 4'00+3'15 m.: III. (Leander és Hero búc5uznak) 4'00+3'15 m" IV. (Leander úszik, Hero imádkozik) 2'70+3 '00 m., V. (Hero Leander holtteste mellett) 4'30+3'15 lll., VI. (Búsuló Ámor) 2'70+3'00 m. D) Képtár észak és kelet felé, magas oldal világítással, egyemeletsorban : tárlat körülbelül 750-400 négyzetméter, dolgozószoba köriilbeliil 50-30

2 négyzetméter, raktár az alagsorban 100-100 négyzetméter. E) Képzőmiívészeti és iparmiívészeti kiállítás helyiségek. A későbbi kiépítésre körülbelül 500 négyzetméter, raktár (alagsorban) körülbeliil 150 négyzetméter. Összesen körülbelül 650 négyzetméter. F) SzabaI mtlvek. A későbbi kiépítésre. Szobormüvek számára helyiségek körülbelül 400 négyzetméter kiterjedésben, esetleg az épület udvarában különálló pavillonnal kiegészítve, raktár hozzá az alagsorban, köriilbelül IDO négyzetméter. G) Természetrajzi mLÍ7eum, még pedig egyemeletsorban : tárlathelyiségek körülbelül 500-400 méter, laboratórium körülbelül 50-50 méter, iroda és dolgozó körülbelül 50-50 méter, raktár (alagsori) körülbelül 200-150 méter. H) KÖI/yvtár. A könyvtár helyiségei 150.000 kötet számára tervezendő k és pedig a legújabb raktárrendszer szerint 600 m2 helyiség két etageval. A könyvtárban legyen 100 személyre elegendő olvasóhelyiség és pedig egy nagy terem 60-70 személyre és 2-3 kisebb dolgozószoba, összesen körülbelül 250 m2• Szükségeltetik még egy könyvtári iroda egy 20 m2 = nagyobb és egy kisebb szobával 30 m2 2 50 m • L LaMhelyiségek. Az épületben tervezendő a múzeumi őr (vagy könyvtáros) magánlakása : 3 szoba, 1 előszoba, l konyha, I fiirdő, éléskamra és árnyékszék, összesen ntintegy 150 négyzetméter kiterjedésben és a háziszolga lakása: I szoba, 1 konyha, éléskamra és árnyékszék, mintegy 50 négyzetméter nagyságban. Mindkettőböz az alagsorban egyiittesen 50 négyzetméternyi hely rezerválandó. Ezen lakások olyképp tervezendők, hogy úgy tűzrendőri szempontból, mint pedig magánközlekedést, konyhaszagot illetőleg stb. teljesen elszigetelve legyenek. Ha a custos lakás költsége a 400.000 korona keretében nem találna fedezetet, ez a későbbi kiépítésbe tervezhető. 10. Az árnyékszékek megfelelő módon az épület egyes részeiben elosztandók. ll. A berendezés költségei a 600.000 korona, illetve 400.000 korona építési költségbe be nem vonandók.

+

A bírá/ali jegyzőkönyvbő/. felvétetett a Pozsony szab. kir. város tanácsa által 1909. év november hó 30-án kihirdetett városi múzeum- és könyvtárépület tervpályázatára beérkezett pályatervek megbírálására szabályszerűen megalakított bírálóbizottság 1910. év október hó 29-én, a pozsonyi városházán megtartott üléséről. Jelen voltak: Brally Tivadar polgármester, elnök, Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igaz-

gatója, orsz. főfelügyelő, dr. Hii/fl Dezső mííegy. magántanár, orsz. felügyelő a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége részéről, Kertész K. Róbert mííszaki tanácsos az Orsz. Képzőmüvészeti Tanács részéről, Fritz Oszkár okI. építész, mű­ egyetemi adjunktus a Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet részéről, Ágostoll Emil okI. építész a Mágyar Építőmíívészek Szövetsége részéről, Eremit Lajos és Feigler Sándor építészek, törvényhatósági bizottsági tagok, és Dobisz Jenő vár. főmérnök, bírálóbizottsági tagok és dr. Kumlik Emil közkönyvtáros, Albrecht János és Feig/er Ferenc múzeumi őrök, tanácskozó tagok. Elnök indítványára a bizottság előadójául Kertész K. Róbertet választja meg egyhangúlag, kit elnök egyúttal a jegyzőkönyv vezetésére is felkéri. Elnök a bírálóbizottságot így megalakultnak jelenti ki, jelenti, hogy a meghatározott határidőre 8 pályamunka érkezett be, mit a póstai szelvények igazolnak. Ezek után a beérkezés sorrendjében felbontották a beérkezett pályamunkákat, melyek egyes lapjait és mellékleteit az elnök sorszám mal és kézjegyével ellátta. A pályamunkák és tartalmuk a következő : I. Amerikai bélyeg, II. Utoljára, nl. Fadrusz, IV. Wiilder Gyula, V. Moriamur, VI. Kultura, VII. Salve, VIII. Torna. A jeligés leveleket elnök őrizetbe veszi. A bírálóbizottság ezután az egyes terveket tekintette meg és két tervre nézve megállapította, hogy ezekkel a további bírálat folyamán foglalkozni nem kiván. Ezek: az "Utoljára" jeligéjü II. sz. terv és a "Torna" jeligéjű VIII. sz. terv. Előbbi rendszertelen, teljesen zegzúgos beépítésénél fogva, a könyvtár és olvasóterem célszerűtlen, szétszaggatott elbelyezésénél fogva, sötét és szűk középfolyosós elrendezésével, a kürtőszeríi hatású, összes emeletsorokon átmenő "felülvilágító" opeonjával, s úgyszintén a homlokzat széjjeleső voltánál fogva; utóbbi, mivel a földszinti bejáratok viszonylag elég kedvezően elrendezvék, de tervét alaprajzilag szervesen továbbfejleszteni egyáltalán nem tudta, a könyvtári hozzájutás és az egyes könyvtári belyiségek csoportosítása és a repozitórÍumokhoz való hozzájutás tökéletlen, a dunai homlokzatról indított főlépcső nincs folytatva, az I. emeletről induló lépcső elégtelen, a középületben nem megfelelő. Súlyos alaprajzi hibáinál fogva, dacára a homlokzaton mutatkozó rosszul reprodukált belyes felfogásnak, ezen két terv a további bírálatból egyhangú határozat alapján kiselejteztetett. Elnök megbízza előadót, hogya bírálat anyagát k épező hat tervről az előadói jelentést ké5zítse el.

3

IUl

=

4

ALAGSOR.

..,,~_.

"~.;.~;'

..

&I

...

..

.. I

;.,

.J

fÖLDSZINTI ALPRAJZ.

I. DlJ.

WALDER 6YULA, BUDAPEST.

:. ,,; .• )00

.

•

,

..

•

" "

II

-"

•

_.,_

-A"

--

,, '

, , I

..... •• '_!" . l. EM.

. III- -- -

-I

,.-

"-

'r r'

~

I

':":'.. ~_ ..l. L.

•

-1...-

•

.I

ALAPRAJZ.

---I

• I

-I .

•• II

•

••

_J ll. EM. ALAPRAJZ.

l.

DIJ.

WALDER GYULA, BUDAPEST.

6

r-:
UJ cl.

....::=-_ .t__ ..-- 1:= ....-_/ ::=

«

,.

"~f

ii:fL :~t; f·=Vt;~ -~ :: .. _,

«-l

;:J

=

>o

~

UJ

II l'l

:t.,.

l;, ~=: ;;;i;....

.=

n ••• f,

r

Je

If

:.:-:u:::::::::::::"

.. m::=:::::::;u

:1. ~ =::i:i!i ::::1 19 t'- J =: ~q.• ::::J:=: uI"' ~:~::m:r.al:;: .,_ f.,.:1.r. ;u:uu.... ::: '

; .

;,=

III

tit-E! rt-'

,~" '"!-" ~':;.',...,.,. 'f.

cl ;:J c:l

cl

-l

:<

~

7

,..: (fl

tI..j ~

...... -

< cl ::>

~

~

~

<-l

Il<

::> >

'to

o

e<:

tI..j

cl

-l

.<

;::

I" ~ 'J' .

\)'6

' ~

:::--.~ ~ ~~

...

>

~,

~A , 'u '

..... " ~rv

~

.~\y

, ~'

?) ,~ :}

,

~~

,

. ~~

'é) .': \j l,,/ j

a:

.tI..j

1=

< -l >

-< I-

~:J

'"

~. ~;/ ~~j ~

~ J

.~

~

'~ I~ I

L-J

!-,....~ ~ L1l . I

@i_;(;'''~J

'o -'

8

...:
ILl

""cl

<

::-

CQ

'O~
N ILl

cl

~

ILl

...J ...J

ILl

:E .~
O

j

~

ILl ...J ...J

ILl

<

9

--')--

c)

I o

,, '

__ ~"".-c=--

~

"\ f

~

;) r

• • • .

~

fHi~

W1

I"'\ V VIi~() r>~5,;!:táVF

,

,, . ;) 'Ii j

'I 11\

.# .

td.AOSOR..

>-

~

,

~

-, "

..

~

.: ~

,

r"

n

r(

v"

~/"

'II

"f

.17' fJ "

r

"I

o;

r

•

fÖLDSZINT[ ALAPR.AjZ.

rf. Dfj. jEl.IOE: KULTURA.

MELLER. l.AJOS f.S MEl.LER DEZSŐ,

IlUDAPEST.

, "

<:

".,

," 4

l...

10

l

}

l/5'r

II

o Lv .. J';

.J,;

V

D

H'( '

.~

I. EM. ALAPRAJZ.

_/ ' , ll. EM. ALAPRAJZ.

JI. Díj. JELIGE:

KULTUR".

MELLER LAJOS ÉS MELLER DEZSÖ, BUDAPEST.

II

.. tLI

o

:i tLI

t -J

TÁVLAT! KÉP. MEGVETT TERV. -

JELIGE: FADRUSZ. PAPP GYULA ÉS SZABOLCS FERENCZ,

BUDAPEST.

lJ

ALAGSOR.

MEG VETT TERV.

JELiGE·• fA DRUSZ.

. ENC 4, PAPP GVULA ÉS SZAROLCS fER

BUDAPEST.

14

--::::_i. •.J,t . .r~

l.

EM. ALAPRAJZ.

ll. EM. ALAPRAJZ .

MEGVETr TERV . -

JELIGE: FADRUSZ.

PAPP GYULA ÉS SZABOLCS FERENCZ, BUDAPEST .

d

1')

r.:

« N ,:x:O

..J

~

·.ii .--- ,ill" ;ii;

.... .. ...---l --

.--.. --..-'

--~

--

.i:= ~

....... tlJ .u. :,11 '..-l

,

••• ,tt'~

._...._---.

.

--

j

_.- ,--

• •• •••

,
..-..

;;;

,-'C:;..

--

O

:c

'O u.

17

.. t1.l

o :; !:l.

18

fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

I. EM. ALAPRA IZ.

JELIGE: ltALV-E.

SZENDE ANDOR,

BUDAPEST.

19 Ezzel az ülés este 9 órakor véget ért. jegyzőkönyv, felvétetett a Pozsonyban, 1910. évi október hó 30-án d. e. 10 órakor megtartott ülésről. Jelen voltak, mint előző nap. Elnök az ülést megnyitja. Előadó felolvassa elő­ adói jelentését, melynek kapcsán az egyes terveket behatóan ismerteti. A bizottság az előadói jelentést egyhangúlag magáévá teszi. A bizottság megejti a második selejtezési eljárást. melynek eredményeképpen egyhangúlag kimondja, hogya "Moriamur" jeJigéjű V. sz. és a "Salve" jeligéj ű VI!. sz. terveket a további bírálatból kiselejtezi. A bírálóbizottság, miután annak tagjai az egyes terveket behat ó tanulmány tárgyává tette, ezekről egyhangú határozattal a következő birálatokat áIIapította meg: Walder Gyula terve. A tervezet nélkülözi a nagy vonást. A főbejáratot a juszti-soron adja. A főbejárat és vesztibiil az épiilet rendeltetéséhez és forgalmához képest szűk. A főbejárat és a központosan elhelyezett főlépcső közötti kapcsolat kettős törésével nem eléggé közvetlen. A könyvtári helyiségek, olvasó stb. csoportosítása igen jól sikerült, különösen a nagy olvasóterem nek a város felé eső saro kra való helyezése által ezen a fontos ponton szerencsés homlokzati megoldásra vezetett. A muzeális helyiségcsoportok összefüggő, folytatólagos megtekintetése nem lehetséges. Az északkeleti duplatraktusos sarokmegoldás a belső helyiség gyér megvilágítása végett konstruktiv, az összes emeletsorokon kedvezőtlen, és nehézségekbe is iitkÖzik. A földszinten elhelyezett és a kocsibehajtó által teljesen kikapcsolt lakás elhelyezése célszerű és sikerült, épp úgy a kapus-lakás is akocsibehajtó mellett olyképpen elrendezve, hogy a főlépcsőhöz is kellő kapcsolattal bír. Homlokzata sikeresen elégíti ki a programmnak a stílusra vonatkozó kívánalmait, disztingvált mű­ vészi ízlésre vall, de a sarokmegoldástól eltekintve, nélkülözi a monumentális középület jellegét. "Kultura" jeligqű telV. Egyetlen főbejárója a fadrusz jános-kőpartról közvetlenül a főlépcső­ házba nyílik s ebből fejlődik tovább a központosan elhelyezett, de földszinten sötét vesztibül. Kocsibehajtóról gondoskodva van. Alakásoknak a földszinten, a Mária Terézia-tér felé való elhelyezése a szűkös és sötét bejáróval szerencsésnek nem mondható (kamra, konyha, fürdő- és cselédszobák az utca felé), mivel az épület bensejével semmi összeköttetésben nincsenek. Az egyéb muzeális helyiségek a kívánt méretekben és csoportosítá ban vannak meg; megjegyzendő, folyosónélküli megoldásban; ami gazdaságosnak mondható. A vesztibiil az első emeleten

Folytatólagos

kedvezőbb megvilágítást nyer, mint a földszinten, de nem kielégítő. Hibás a könyvtár-repozitórium elrendezése három emeletsorban, 1590 m2 alapteriileten, noha csak 600 m2 kívántatik; pályázó nyilván félreértette a programm idevonatkozó pontját. A könyvtári rész fölötti magasabb, második emeletsorban elhelyezett képtárcsoportnak az alacsonyabb fekvésíí, művelődéstörténeti csoportból való, az alaprajzon feltiintetett kapcsolata a magassági differenciák következtében megoldatlan. A lépcsőház alaprajzi szűk axis-osztása nem felel meg a homlokzati rajz széles axis-osztásnak. A homlokzat architektónikus kiképzésében, a programm kívánalmaival szemben, erős utánérzést árul el a Németországban utóbbi időben dívó irány felé. Van benne monumentalitás, de tömegelosztása durva. "Fadrusz" jeligqű terv. Bejárónak elrendezése a fadrusz János-kőpart, juszti-sor és Mária Teréziatér felől és a bejárók szerves egyesítése a központi kupolacsarnokban, valamint a csatlakozó főlépcső elrendezése sikerültnek mondható. A főlépcső méretei azonban nem kielégítőek, különösen kifogásolandó a földszinti csarnok megvilágítása. A könyvtári olvasóterem elhelyezése célszerű, de kapcsolata a könyvtárral nem eléggé közvetlen. Egyéb helyiségek a programmal nagyjában megfelelnek. A szoborcsarnok megoldása kedvező, aszolgalakás elhelyezése az alagsorban a hozzájutás nehézsége miatt nem megfelelő. Homlokzati megoldása alatta áll az alaprajzi megoldásnak. Konvencionális formanyelve a programmban kívántaknak nem felel meg. A kupola erőltetett kiképzése dacára kedvező perspektivát nem igér s emellett főoka az előcsarnok kedvezőtlen megvilágltásának. "Moriamur" jeligqií terv. A Mária Terézia-tér felől adja a könyvtári bejáratot, a fadrusz Jánoskőpart felől a múzeum főbejáróját. Mindkét bejáró létesítése, kapcsolatban a velük összefüggő vesztibülökkel és lépcsőházakkal, melyek közül a könyvtári lépcsőház fórmátlanul vág bele az olvasóterembe, a közpónfi lépcsőház pedig spirálszerű kettős lépcsőkarjával indokolatlan tér- és költségpazar/ással jár anélkiil, hogy kedvező térhatást

biztosítana. A muzeális helyiségekben az összekörüljárás lehetetlen. A lakások elhelyezése az alagsorban kedvezőtlen, a toiletteké pedig a vesztibülökben a lépcsőkarok alatt kényelmetlen. A kocsibehajtó megoldatlan . Melléklépcsők szűkek. Homlokzata konvencionális, a mult század utolsó évtizedeiben dívott és elcsépelt formanyelvével nem tud eleget tenni a programm ezirányú követelményeinek. A kupola, tetők, tornyok által és ezek képződéseivel az egész épület tömege nyugtalan, függő

művészietlen .

20 Költségek tekintetében, mivel a földszint nívóját a járda felett 3'85 m.-re vette fel, s mivel a tető kiképzése indokolatlanul túltengő, az előirányzatot körülbeLü!. 5()O/o-kaL tIíllépi. "SaLve" jeligéjű terv. A beépítésnél a telek határvonalait túllépi. főbejáró a Mária Terézia-tér felől. Az előcsarnoknak az emeleten ki hasító része inkonstruktiv, a kupolacsarnok sötét. A kocsiáthajtó a muzeális helyiségeket teljesen elszakítja egymástól. Az udvarba üvegtetőnek kiépített, Ú. n. IIszoborpavillon" elhelyezése erőltetett. Könyvtárhelyiség teljesen elhibázott. Az · egész épületben a hozzájutások komplikálfak. A homlokzat német befolyás alatt készii1t, melyet azonban a szerző nem érzett át. A mellékelt távlati kép nem felel meg bűen a tervnek. Ezen bírálat megejtése után elnök az ülést fél órára felfüggeszti, hogy a bírálóbizottsági tagoknak módjuk legyen döntés előtt a terveket újból megvizsgálni. A fél óra elteltével elnök az ülést újból megnyitja és sorshúzás útján megállapítja az első díj odaítélésére megejtendő nyílt., névszerinti szavazás névsorrendjét s jelenti, hogy feigler Sándor bírálóbizottsági tag egyéb elfoglaltsága miatt kénytelen volt eltávozni. Az első díj odaítélésére elrendelt szavazásban a bírálóbizottság tagjai következő sorrendben adták le szavazatukat : Eremit, Kertész, Dóbisz, fritz, Ágoston, dr. Hültl, Szalay. Elnök megállapítja a szavazás eredményét, mely szerint az első, 2000 koronás díj . Wiilder Gyulállak ítéltetett oda. Ezt határozatilag kimondja. Ezután megejtetett a második díj odaítélésére vonatkozó szavazás. Elnök megállapítja a szavazás eredményét, mely szerint a második, 1000 koronás díj hat 'szavazattal egy ellen a VI. számú, IIKulturn" ieligéjű terv szerzőjének ítéltetett oda. Ezt hatá-

D

rozatilag kimondja. felbontván a jeligés boritékot, kihirdeti, hogy a második, 1000 koronás díj társszerzői: Meller Lajos és MeLler Dpzső építészek, Budapest. Dr. HUItl bírálóbizottsági tag indítványára a bírálóbizottság egyhangú határozattal a II l. ~z. IIfadrusz" jeligéjű tervet a városi tanácsnak 500 koronáért való megvásárlásra ajánlja, tekintettel arra, hogy az alaprajzában lefektetett eszmék a kivitel alkalmáv l esetleg értékesíthetők lesznek. Elnök ezt határozatilag kimondja. Elnök kijelenti, hogya bírálóbizottság ezen határozatok meghozatalával tulajdonképpeni megbizatásának eleget tett, de a város érdekei szempontjából szükségesnek tartja a bírálóbizottság véleményét és javaslatát a kivitelre vonatkozólag kikérni. A bírálóbizottság egyhangú határozattal kímondja, hogy a díjazott tervek egyike sem alkalmas jelen formájában a kivitelre, de konstatálja azt is, hogy ezen látszólagos eredménytelenség nem a pályázaton résztvett építészeknek rovandó fel, hanem azon nehézségben találja magyarázatát, mi a 400.000 koronás és 600.000 koronás, úgyszólván alternatív, fokozatos felépítésnek a programmban előírt szükségessége által állott elő. fritz Oszkár bírálóbizottsági tag javasolja, bogy a díjazott tervek és a meg vásárian dó terv szerzői szólíttassanak fel újabb, szííkebb pályázatra, melynél a díj a megbizatás volna. Szalay, dr. HültI, Ágoston és Kertész bírálóbizottsági tagok hozzászólásai után elnök kimondja a bírálóbizottság egyhangú javaslata alapján, hogya díjazott tervek és a megvásárlandó terv szerzői között a szűkebb pályázatot vagy a kivitellel való díjazás alapján, vagy pedig egy megfelelő nagyságú díj kitíízésével fogja a városi tanácsnak ajánlani, mely utóbbi esetben a városi tanácsnak a kivitelre nézve szabad elhatározása fel1lltartatik.

CJ

21

'O u) N

ll.l

r:>::

:r:

U

u)

:2

U

:r: ll.l

f-

N

ll.l

>

CC ll.l

f-

r:

...: N

~

O

...J

:E O

:r:

'ü IL..

.;. "
O

~

~

b

-;:J I

ll.l CC

cl Z

ll.l

fZ

ll.l N

ul u)

O

CC

--< >

'ü IL..

u)

ll.l

~

-ll.l N ul

f-

u)

ll.l

a.. ...:

cl

;:> OC

22

KAPUBEJÁRAT.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENTENDREI-ÚTI ISKOLÁJA.

TERVEZTE:

HICKISCH REZSŐ.

23

KAPUBEJAR.AT.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENTENDREI-ÚTI ISKOLÁJA.

TERVEZTE: HICKISCfi REZSÓ.

24

TERÁSZRÉSZLET.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENTENDREI-ÚTI ISKOLÁJA -

TERVEZTE: liICKISCli REZSŐ.

UDVARI IlUDAPES I SZÉi\ESfŐV,\ROS SZE"I E:-;DREI-ÚTI ISKOLÁJA.

HO.\ILOI\ZAT . TERVEZTE: HICKISCH REZSŐ.

N ln

27

KAPUZAT.

BUDAPEST SZÉKESFŐvAROS ELEMÉR-UTCZAl lSKOLAJA.

TERVEZTE: LECllNER JENŐ.

28

HOMLOKZATRÉSZLET.

BUDAPFST SZfKESFŐVÁROS El EMÉR-UTCZAI ISKOL.\JA.

TERVEZTE: I.ECHNER JENŐ.

29 Tervpályázati határidők: 1911 jan. 7. Szolnok város szabályozó terve' 1000 Ki ' 1911 jan. 9. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet: Balaton partján kaszinó stb. i díj: a nagy aranyérem és 1200 kor. i ian. 10. Orsz. Iparműv. Társ.: községházak butorai i díjak: 500 és 300 K i jan. 10. Oriiber apatini ügyvé,l: emeletes ház tervei i jan. 10. Sümegi népbank : épületátalakítás tervei i dí]: 300 K i jan. 30. Orsz. Iparműv. Társ. : abroszok, kendők lörülközők mintái i díjak: 400 és 200 K i ' jaIt. 31. Budapesti (Budai) Tornaegylet : korcsolyacsarnok tervei i díjak: 1500, 1000 és 500 K i febr. 1. Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár: négyemeletes székház tervei i díjak: 3200 ' 2000 és 1200 K i febr. 10. Igazságügym.: Besztercén törvényszék és fogház (650.000 K) tervei i díjak: 2000, 1500 és 1000 K; febr. 15. Brassó város tanácsa: villamos míí tervezése. Pályanyertesnek 5700 K tiszteletdíj i

D

febr. 28. Szolnok város polgármestere : csatornahálózat tervezése i díjak: 2000 kor., 1500 kor. és 1000 kor.; febr. 28. Nyíregyházai Kossuth-szobor. I. Megbíz~s, II. 2000 K, III. 1000 K i máre. I. Gyulai városház tervei: I. díj 2500 K II. díj 1500 K, III. díj 1000 K; , I{zdrc. 18. Pozsonyi ev. egyház: templom és kétemeletes bérház tervei (300.000 K) i díjak: 1000 és 500 K i mdre. 20. Brassó város tanácsa: városbeépítö terv. Pályadíjak: 8000, 4000 és 2000 korona. A bíráló-bizottság tagjai: Brassó polgármestere elnök, a városi főmérnök, Ney Béla min. tan., Palóezy Antal, lovag Sckoen T. O. udv. tan., bécsi műegy. tanár, l(rauter ferenc építész, würzburgi műszaki tanácsos, Bar/esek Péter brassói építész. ápr. 30. Magyar Építőművészek Szövetsége nagypályázata: vidéki állandó színház; díjak: I. aranyérem és 1000 K, II. bronzérem i nov. 1. II. Sándor cár szobra Szentpétervárt (nemzetközi pályázat) i díjak: 5000, 4000, 3000, 2000 és 1000 rubel.

D

30'

Tervpályázati hirdetmény. ,. A Budapesti (Budai) Tornaegylet nyilvános tervpályázatot hirdet a Széna-térel1 levő jégpályán létesítendő

korcsolyacsarnok épület terveire. A pályázatban részfvehet minden magyar honos építész. . . . A pályázati programmot és helyszínrajzot a jelentkezőknek a Budapesti (Budai) Tornaegylet titkársága kiadja vagy megküldi. A p'ályatervek benyújtásával minden pályázó elismeri, hogya feltételeket. magára nézve kötelezőkül elfogadja. Apályatervek névaláírással és a pályázó lakcímével ellátva, legkésőbb

1911. évi január hó 31-én esti 6 óráig a Budapesti (Budai) Tornaegylet titkárságánál nyújtandók be (I., Attilautca 2.), mert elkésve érkezett pályamunkák a bírálatból és díjazásból kizáratnak. PÁLYADÍJAK:

I. díj 1500 korona. II. 1000 III. 600 /I

/I

/I

/I

Csak abszolut értékű tervek díjaztatnak. Az egyesület a pályamunkák közül a néki megfelelőt 250 koronáért megveheti. Az egyesület a kivitel tekintetében - a pályázat etedményétől függetlenül intézkedhetik - fentartván magának a jogot, hogya díjazott és megvett tervekben foglalt gO,ndolatok bármelyikét a kivitelnél felhasználhassa. A bírálóbizottság tagjai: A Budapesti (Budai) Tornaegylet képviseletében 3 tag. A Magyar Iy1érnök- és Epítész-Egylet képviseletében 2 tag. A Magyar Epítőművészek Szövetsége képviseletében 2 tag. Budapest, 1910 december 9.

A Budapesti (Budai) Tornaegylet választmánya.

31

A magyar királyi igazságügyminisztertöl. 428/9. 1910. Ég. szám.

Tervpályázati hirdetmény. A Besztercén

emelendő

törvénykezési épület és fogház terveinek elkészitésére ez,ennel terv pályázat hirdettetik az 1908. évi november hó 2-án 79049. K. M. szám alatt kiadot! "Epítészeti tervpályázato k szabályzatán. nak figyelembevételével és az alábbi feltételek mellett: l. A pályázat általános és országos, tehát benne kizárólag magyar honos építészek vehetnek részt. 2. Az építési programmja, valamint a teleknek helyszínrajza a hivatalos órák alatt az igazságügyminisztérium segédhivatali főigazgatójától díjtalanul átvehető. 3. A pályatervek l : 200 mértékben készítendők, még pedig szükséges : helyszínrajz, továbbá minden emeletsornak egy-egy alaprajza, az épületek egymástól eltérő 2-2 homlokzatáról külön rajz és a tervezet megértéséhez szükséges metszetrajzok. 4. Távlatrajzok nem készÍtendők. A tervrajzok beüve~ezése mellőzendő. . 5. Atervezethez köbtartalomszámítás, könnyen ellenorizhetö méretezett számítási tervvel egy műleírás melléklendő. A tartalom a járda felszínétől a főpárkánx felső éléig számítandó. A törvénykezési épületnél egy köbméterre 17'00 korona, a fogháznal 13"00 korona egységár veendő fel. . 6. Az építés összköltsége a 650.000 koronát lehetőleg meg ne haladja. Ezen összegben a telekrendezés költségei nincsenek belefoglalva. , 7. Apályatervek névaláírással ellátva és lepecsételve, a magyar királyi igazságügyminisztérium segédhivatali főigazgatójánál

1911. évi február hó 10-én déli 12 óráig nyujtandók be, ahol az átadó átvételi elismervény t kap. Postán vagy vasúton érkező pályatervekre nézve a feladás napja irányadó. Későbben érkezett, illetőleg feladott, vagy a feltételeknek meg nem felelő tervek semmi esetben sem vétetnek figyelembe. S. A már benyujtott tervek vissza nem vonhatoR. 9. A pályaterveket öt tagból álló bizottság bontja fel és bírálja el. Ez a bizottság, amelynek határozata végérvényes és meg nem fellebbezhető, következőkép állíttatik össze: aj az igazságügyminisztérium kebeléből két tag; bj a kereskedelemügyi miniszter úr részéről egy műszaki tisztviselő; ej az igazságügymimszter JIlegbízásából egy építész; dj a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet kebeléből meghivandó egy tag. 10. A pályatervek a benyujtás sorrendje szerint fognak felbontatni és a benyujtástól számított egy hónapon belül bíráltatnak meg. Azok a bírálat befejezéséig a nyilvánosság teljes kizárásával, csakis a bírálóbizottság tagjai által tekinthetők meg. 11. A viszonylag legjobbnak talált pályatervek díjazására ki van tűzve : díj __ második díj . harmadik díj e lső

2000 korona, 1500 ". 1000

12. A pályaművek a bírálat megejtése után egy héten át a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségében a bírálati jegyzőkönyv egy másolatával együtt közszemlére kiállíttatnak. 13. A nem díjazott pályaművek a kiállítás bezárása után és a benyujtáskor kapott elismervény visszaszolgáltatása ellenében az igazságügyminfsztérium segédhivatali főigazgatójától a pályázat eredményének ki hirdetésétől számított hat héten belül visszavehetők. 14. A kiviteli tervek elkészíttetését illetőleg a miniszter fenntartja magának a s?-abad rendelkezés jogát. A további műszaki munkák a szokásos módon a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet választmánya által 1892. évi május hó 7-én elfogadott díjtáblázat szerint fognak díjaztatni; egyébként a megbízás részletes feltételei annak idején a megbízólevél ben fognak felvétetni. 15. Minden pályázó elismeri, hogya pályázati feltételeket és a pályázati szabályzatot ismeri és azoknak magát aláveti. Budapesten, 1910. évi decem ber hóban.

A m. kir. igazságügyminiszter.

32

1721 - 910. gtsz.

Versenytárgyalási hirdetmény. Szatmárnémeti szab. kir. város közönsége a 313-909. kgysz. és 15125-910. t.-sz. határozatok alapján a Deák-tér, illetve Petőfi-utcán építendő bérházainak építéséhez sziikséges: I. föld-, kőmíves-, elhelyező-, II. vas-, 111. vasbeton-, IV. ács-, V. cserép- és palafedő" VI. válaszfal-, VII. kőfaragó-, VilI. bádogos-, IX. asztalos-, X. lakatos-, XI. mázoló-, XII. üveges-, XIII. fa- és vasredőny-, XIV. vászon-, redőny-, XV. fapadozati-, XVI. bllrkoló-, XVII. homlokzatburkoló-, XVIII. szobafestő-, XIX. kályhás-, XX. tűzhely-, XXI. aszfalt-, XXII. facement-, XXIII. vízvezeteki, csatornázási, XXIV. felvonó, XXV. felirati, XXVI. szobrász-, XXVII. kútfúrómunkák elkészítésére és szállítására a következő feltételek mellett nyilványos versenytárgyalás hirdettetik. l. Az árlejtésben résztvehet mindazon szakértő iparos és vállalkozó, ki üzletének gyakorlására megfelelő hatósági engedéllyel bír. 2. Összajánlaton kívül ajánlat egyes munkákra vagy munkacsoportokra külön is tehető, össz- vagy csoportajánlat esetén megjel ölendők azon munkanemek, melyekre vonatkozó ajánlat el nem fogadása esetén ajánlattevő a többi munkanemekre nézve ajánlatát mégis fenntartja. 3. A kész!tendő munkákra vonatkozó költ;égvetési kivonatok és ajánlati minták a vállalkozóknak rendelkezésükre fognak bocsáttatni és kötelesek abba egységáraikat beiktatni és a végösszeget úgy számjegyekkel, mint betűkkel kiírni. 4. Csakis azon ajánlatok fognak figyelembe vétetni, amelyek a kiszolgáltatott eredeti ajánlati íveken nyujtattak be. Az eredeti költségvetési ürlapok szövegén az ajánlattevők semmiféle változtatást nem tehetnek. Az eredeti szövegtől eltérő, valamint utóaJánlatok figyelembe nem vétetnek. 5. Távirati úton küldött, továbbá úgynevezett átalányösszegű ajánlatok figyelembe vétetn i nem fognak. 6. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok, valamint annak megfelelő bélyeggel ellátott mellékietei legkésőbb 1911. évi január hó IS-én. d. e. 11 óráig alulírutt városi gazdasági tanácsosnál nyujtandók be és külső boritékukra a következő felirat teendő: .Ajánlat az 1721 - 910. gtsz. hirdetmény folytán Szatmárnémeti szab. kir. város bérházépítésével kapcsolatos munkákra." Az ajánlatok 1911. évi január hó 15-én, d. e. 11 órakor fognak a városház tanácstermében bizottságilag felbontat ni, amely tárgyalásnál az ajánlattevők vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. 7. Tartoznak az ajánlattevő vállalkozók ajánlati összegük 250.000 koronáig terjedő részének 5 százalékát, azonfelüli részének pedig 2 százalékát kitevő bánatpénzt a városi pénztárba, hivatkozva jelen hirdetés számára és tárgyára, készpénzben vagy biztosítékképes értékpapírokban az az ajánlat benyujtása előtt letenni s az erről szóló nyugtát, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolatát az ajánlathoz csatolni; készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz nem csatolható. 2. fenntartja magának az építtető városi tanács a jogot, hogya beérkezett ajánlatok közül, az ajánlott árakra tekintet nélkül, szabadon választhasson, vagy hogyabenyujtott ajánlatoktól egészen el is tekinthessen. 9. A munkákra vonatkozó általános, részletes és különleges vállalati feltételek, valamint a tervrajzok Földes Ede és Scheiber Miklós budapesti műépítészek irodájában (V., Csákyutca 8.), továbbá Szatmárnémeti szab. kir. város mérnöki hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ugyanott fognak a munkakivonatok, ajántati minták, költségvetési példányok oldalonként 30 fillérért apályázóknak kiadatni. 10. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges dönté3ig kötelezettségben maradnak. l l. A munkák elnyerői az 1907. évi III. t.-c. 13. és 14. §-aiban foglaltakat betartani kötelesek. 12. Ama pályázók, kik ajánlatuk benyujtásakor a sz. kir. város törvényhatóságával üzleti összeköttetésben nem állottak, vagy itt ismeretlenek, tartoznak szállítóképességük, illetve megbízhatóságukat kereskedelmi és iparkamarai bizonylattal igazolni. 13. Ama pályázók, akik az ajánlott ipari munkálatok teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnak, kötelesek az ajánlatukban ily képesítéssel bíró, általuk üzletük vezetésével megbízott iparost megnevezni és annak képesítését igazolni. 14. Az építömunkálatok - mihelyt a vállalkozó azokra megbízást nyert - azonnal megkezdendők és akképen folytatandók, hogy az üzletek 1911. évi november l-re, a lakások 1912. évi május l-re a rendeltetésüknek átadhatók iegyenek. Szatmárnémeti, 1910 december 7.

Bartha Kálmán gazdasági tanácsos .