12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
123
Gáspár Bencéné Vér Katalin* AZ ÜZLETI INTELLIGENCIA RENDSZEREINEK KIALAKULÁSÁRÓL Az igazi szûk keresztmetszet nem technológiai, nem pénzügyi, de még csak nem is információs szûkösség. A kényszertényezõ a meglévõ adatvagyonból nyerhetõ releváns információk hatékony biztosítása a menedzsment számára. Robert Simons, Ph.D. Harvard Business School Az üzleti intelligencia-rendszerek kialakulásának megértéséhez szükség van az információtechnológia fejlõdésének rövid áttekintésére. Ezek a rendszerek ugyanis tipikusan magukon viselik a megõrizve, meghaladva fejlõdés jegyeit, ami az informatikai alkalmazásokra minden tekintetben jellemzõ. A számítógép szerepében végbement forradalmi változások hullámokban jelentkeztek. Ezeket a paradigmaváltozásokat a piac kibõvülése és az állandó technológiai fejlõdés tette, illetve teszi lehetõvé. A paradigmaváltás alapjaiban formálja át a számítástechnikai szemléletet, de nem jelenti azt, hogy a régi paradigmák teljesen feledésbe mennek. A fejlõdés folyamán bizonyos alkalmazástechnológiák tovább élnek az újabb korszakban is.
Az információtechnológia fejlõdése A számítástechnika minden korszaka az akkor éppen: • legkorszerûbb számítógépek architektúráját; • a feldolgozható információk típusát; • a kialakítható számítógép-hálózatok tulajdonságait; • az ember-gép kapcsolat lehetõségeit mutatja. A számítástechnika eredendõ paradigmája az 1940-es években született meg. Nagy része volt benne Neumann Jánosnak, aki kidolgozta a programozható számítógép alapelveit, amelyeket ma Neumannelvként emlegetünk. Ekkor a számítógép mint a tervezés eszköze fogalmazódott meg. A Neumann-elvtõl napjainkig a számítástechnikában négy paradigmaváltás zajlott le (Tesler, 1991): 1. Az 1960-as években a számítógépeket a nagyvállalatok adatfeldolgozó eszközként kezdték alkalmazni. Az adatfeldolgozást a gép igényeihez kellett igazítani. A felhasználók számítástechnikai szakemberek, szakértõk voltak. A nagy számítógépeken a gazdaságosság érdekében a tömeges adatfeldolgozás került elõtérbe. 2. Az 1970-es években kialakult az osztott idejû üzemmód, melyet ma is alkalmaznak a nagyszámú tranzakciót lebonyolító ágazatokban. A szolgáltatásokon sok elõfizetõ osztozott, így az adatfeldolgozás
*
Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
124
olcsóbbá vált. Megjelentek a terminálos rendszerek. Ez a korszak volt a párbeszédes üzemmód kialakulásának kezdete. A gépeket az egyes szakterületek szakemberei is elkezdték használni. 3. Az 1980-as években a személyi számítógépek megjelenése forradalmi fordulatot hozott. A mikroprocesszorok fejlõdése, miniatürizálódása lehetõvé tette az asztali számítógépek kifejlesztését. A párbeszédes üzemmód uralkodóvá vált. A felhasználók köre újjáalakult, a számítógép mindenki számára elérhetõ eszközzé vált. Az alkalmazói szoftverek gyors fejlõdésnek indultak. A grafikus felületek térhódítása ekkor kezdõdött. 4. Az 1990-es években a hálózatok egyre nagyobb jelentõségre tettek/tesznek szert. A hálózatokba szervezett számítógépek lehetõvé teszik a programok és felhasználók kommunikációját, átlépve teret és idõt. Az elektronikus adatcsere napjaink természetes velejárója. A modern hálózatok szöveg, hang, kép, videó továbbítására is képesek. A hálózatba kapcsolt számítógépek, pedig képesek ezen adatok megjelenítésére. A számítógép-hálózatok az ipari forradalomhoz hasonlítható változásokat eredményeztek. A jövõben az informatikai infrastruktúra világméretû kiépülésével ez a tendencia még erõsebbé válik. 1. A technológiai fejlõdés tette lehetõvé, hogy ma már nem csak karakterek azaz szöveges információ továbbíthatók a hálózaton. A hálózatok gazdasági célú igénybevétele rohamos fejlõdésnek indult. 2. A világméretû hálózatokon továbbított információ képes átlépni a távolságokat és az idõt. A világhálózat kialakulása a gazdasági élet résztvevõit alapvetõen más szervezeti, gazdálkodási feladatok elé állítja. 3. Az információtechnológiai ipar a gazdaság egyik domináns, egyre gyorsabban fejlõdõ szektorává vált. A telekommunikációs eszközök (számítógépek, hírközlési technikák) költség-teljesítmény hányadosában jelentõs javulás mutatkozott, a számítógépek és a hírközlési eszközök értékesítése egymástól függetlenül évi 25% feletti fejlõdést mutat. (Dertouzos, 1991.)
A hálózatok hatása A számítógép-hálózatok és a kiépülõ világméretû informatikai infrastruktúra újszerû vezetési módszereket kíván meg a vállalatoktól, ami a vállalatok belsõ szerkezetében és a vezetési stílusban jelentõs változásokat eredményez, illetve kényszerít ki (Clemons, 1991). Az ipari forradalommal összehasonlítva a most zajló információs forradalmat egy lényeges különbséget kell kiemelni. Míg az ipari forradalmat a termelés és a szállítás átalakulása jellemezte, addig a jelenlegi forradalomban a vállalatok és a társadalom együttmûködése változik meg lényegesen. Az együttmûködés lényege a kommunikáció. A termelés során: • a dolgozóknak kommunikálniuk kell egymással; • döntéseket kell hozni; • el kell osztani az erõforrásokat; • a termékeket a megfelelõ idõben a megfelelõ helyre el kell juttatni. Ez azt jelenti, hogy lényegében mindenkinek, aki dolgozik egyben koordinációs tevékenységet is kell folytatnia. Az információtechnológia fejlõdése alapja és egyben katalizátora is a folyamatnak, és egyben lehetõséget ad a szervezetek számára a sikeres megújulásra. Ez az átalakulási szakasz különösen nagy követelményeket támaszt a menedzserekkel szemben.
Az információtechnika fejlõdésének három fõ korszaka Az információtechnológia fejlõdésének a vállalatok szempontjából három jól elkülöníthetõ fejlõdési szakasza van. A három korszak alatt a cégek a különbözõ menedzsmentfunkciókban az információtechnológia alkalmazásának három S-alakú görbével jellemezhetõ tanulási folyamatát élték át, melyek célpiaci orientáció és alkalmazási paradigma alapján különböztek egymástól (Zuboff, 1988). A három fejlõdési szakaszt a tanulási folyamat szempontjából szemléletesen mutatja be a következõ ábra.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
125
1. ábra A szervezeti tanulás három S-alakú görbével jellemezhetõ korszaka
Forrás: Nolan Croson: Creative Destruction, Figure 12 1. Az adatfeldolgozás korszaka (Data Processing Era DP) idõben az 19601980 éveket öleli fel. Ebben a szakaszban az információtechnológia alkalmazásának középpontjában • az emberi munkaerõ helyettesítése; • az emberi tevékenység hatékonyságának növelése, • a rutin, információalapú adminisztrációs feladatok/folyamatok automatizálása állt. Az alkalmazási terület elsõsorban a kézi tranzakciófeldolgozás automatizálása volt. 2. A mikrogépek korszaka az 19801995 években lehetõvé tette a számítógépek könnyû elérését, alkalmazását különbözõ elemzésekhez, információk, adatok megjelenítéséhez, bemutatásához. A számítógépek a különbözõ szakterületeken dolgozó szakemberek mindennapi munkaeszköze lett. Ebben a szakaszban már egyértelmûvé vált, amit az 1970-es évek vége felé már egyre több szakértõ, tanácsadó és kutató vallott: a számítógépek nem csupán az adminisztráció eszközei, hanem sokkal inkább stratégiai lehetõségek szolgáltatói. Az információtechnológia fõ alkalmazási területei ebben a korszakban • az automatizálás; • az analízis, a rugalmas feldolgozás és a döntéstámogatás; • a felhasználó kezdeményezésére történõ információlekérdezés; • a vezetõi információs rendszerek. 3. A hálózatok korszakáról az 1990-es évek elejétõl beszélhetünk. Ez a fejlõdési szakasz átfedi a mikrogépek korszakának utolsó éveit. Létrejötte alapvetõen a számítógép és a kommunikációs technológia fúziójának következménye (Haeckel Nolan, 1993). Ezen technológiák cégek közötti integrációja új vállalati struktúrák kialakulását teszi lehetõvé. Ezt Nolan és Croson (Nolan Croson, 1994) az információtechnológia által lehetõvé tett hálózatoknak (IT-enabled network) nevezi. Ezek a hálózatos szervezetek horizontálisan és vertikálisan, a szükségletek szerint kapcsolódó munkamódszereket és tevékenységeket jelentenek. Az információtechnológia korábbi alkalmazási területei: • az adatfeldolgozó rendszerek; • a vezetõi információrendszerek; • a stratégiai információrendszerek,
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
126
ebben a korszakban is megõrzik kontinuitásukat, de alapvetõen belsõ és külsõ számítógépes és/vagy kommunikációs hálózatokra épülnek. Az információtechnológia alkalmazása stratégiai kérdéssé válik. Az adatfeldolgozó és a vezetõi információs rendszerek céljai a stratégiai információs rendszerek céljainak alcéljai. A versenyképesség javítására irányulnak. A három korszak viszonyának és az alkalmazási célok kapcsolatának igen tömör összefoglalását Wiseman adta 1985-ben.
2. ábra Az alkalmazási célok fejlõdése a három korszakban Használat
Funkció
Tranzakció(és kivétel-) feldolgozás
Információlekérdezés és -elemzés
Alapvetõ
Információs
Üzleti stratégia
folyamatok
igények
támogatása
automatizációja
kielégítése
(hatékonyság)
(hatásosság)
ADATFELDOLGOZÓ
(versenyképesség)
STRATÉGIAI
RENDSZEREK
INFORMÁCIÓS MENEDZSMENT
RENDSZEREK
ÉS FELSÕVEZETÕI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK
Forrás: Ward Griffith Whitmore: Strategic Planning for Information Systems A vállalat stratégiáját meghatározó vezetõk idõben meghozott, jól megalapozott döntéseikkel a céget versenyelõnybe hozhatják a gyorsan változó környezetben. Ehhez olyan információkra van szükségük, amelyek részben a saját vállalatuk napi mûködési adataiból, a tranzakciós vállalatirányítási rendszerekbõl nyerhetõk, részben a külsõ környezetükbõl származnak (például tõzsdei adatok). A versenyelõny forrása gyakran a gyorsabb hozzájutás az információhoz. A gyorsaságot, pedig az egyre fejlettebb informatikai rendszerek képesek a vállalati menedzsment számára biztosítani. A vállalatirányítási rendszerek amelyeknek összes modulja egyetlen, a vállalati adatmodellre épülõ központi adatbázishoz csatlakozik hatékonyan támogatják a napi operatív feladatokat, de nem felelnek meg a vezetõi igényeknek. A vezetõi információigények kielégítésére vezetõi információs rendszerre van szükség. A vezetõi információs rendszerek segítenek a vezetõnek a döntés meghozatalában, illetve támogatják a döntések meghozatalát, de önállóan nem képesek az alternaíták közül választani.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
127
3. ábra A vállalatirányítási információrendszer és a vezetõi információs rendszer kapcsolata
Vezetõi információs rendszer rendszer (MIS)
Vállalati adatbázisok
Adattárház tisztítás, aggregálás
Vállalatirányítási információs rendszer (ERP)
Forrás: Gábor András: Információmenedzsment, Aula Kiadó Kft., 19961998. A vezetõi információs rendszer (MIS Management Information Systems) a vállalati információs rendszer azon része, amely a különbözõ szintû vezetõk vezetési tevékenységét folyamatosan támogatja. Ezek a vezetõi döntéstámogató rendszerek az alaprendszerbõl (tranzakciós rendszer) táplálkoznak. Gyors, több dimenziós összesítésre képesek, elemzést, tervezést, ellenõrzést programozás nélkül támogató fejlett megoldások. A vezetõi információs rendszerek mûködtetéséhez a vállalatoknak jól szervezett adatbázissal és adattárházzal kell rendelkezniük. A két rendszertípushoz más-más technológia alkalmazása szükséges. A vállalati információs rendszerek többsége ma kibõvített relációs adatbázissal mûködik. A vezetõi, illetve stratégiai információs rendszerek adattárházra épülnek, amely OLAP-technológiát használ. Az OLAPrendszerek elsõdleges feladata az elemzéshez, tervezéshez szükséges információk minél gyorsabb és egyszerûbb elérésének biztosítása. Erre a hagyományos relációs adatbázis-kezelõ technológiával megvalósított rendszerek csak többé-kevésbé alkalmasak. Az OLAP egy speciális, döntéstámogatásra optimalizált, ún. többdimenziós adatbázis-kezelõt használ. Ennek segítségével az adatokat több vizsgálati szempont (dimenzió) mentén vizsgálhatjuk. Ezek a dimenziók adatbázis kezelõi ismeretek nélkül tetszõlegesen cserélhetõk, beágyazhatók. Az adatok idõsorosan és hierarchikusan is megjeleníthetõk.
Az üzleti intelligencia rendszereinek kialakulása A vállalkozások napjainkban egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az erõsödõ piaci verseny, a mind jobban elérhetõ és átjárható piacok, az egyre inkább összehasonlítható árak miatt. Szigorodnak az elvárások mind a belsõ (tulajdonosok, befektetõk), mind a külsõ érintettek (fogyasztók, felügyeleti szervek, stb.) oldaláról. A piac globalizálódása folytán egyre nagyobb az igény a koordinációra, a kontrollra és az együttmûködésre. A gyorsabban rendelkezésre álló és az alaposabb információk tehát elengedhetetlenek a gazdasági döntések meghozatalában. Ezeknek az információknak számos feltételnek kell megfelelniük. Nem elég tehát, hogy gyorsan rendelkezésre álljanak, de fontos, hogy összetettek, idõben folytonosak, jól strukturáltak, könnyen elemezhetõk legyenek, és a vállalat egészérõl adjanak képet.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
128
A 90-es évek második felében megjelent üzletiintelligencia-megoldások az adatok üzleti szempontból hasznos információvá alakítására törekednek a gyors, mégis megalapozott döntés támogatása érdekében. A meglévõ adatvagyont kezelhetõvé, változó, egyedileg megadható szempontok szerint gyorsan és felhasználóbarát módon lekérdezhetõvé teszik. Ezek a rendszerek ráépülnek a vállalatok funkcionális területeit támogató rendszerekre. Olyan folyamatokat preferálnak, támogatnak, amelyek a cégek hatékonyabb, jobb mûködését segítik elõ.
4. ábra Az üzleti intelligencia rendszereinek alkalmazási lehetõségei és területei
Kulcsparaméterek nyomonkövetése, kivételek gyûjtése Beruházások megtérülése, átszervezések tervezése, hosszú távú tervezés
VIR VIR
Operatív Operatív vezetés vezetés
Versenyhelyzet elemzése, trendek figyelése
Erõforrás-allokáció, kapacitás-tervezés, HR tervezés
Értékesítés, reklámhatás-elemzés, értékesítés elõrejelzése, termékMarketing, jövedelmezõség Pénzügy Termelés Termelés Marketing, Pénzügy értékesítés értékesítés Pénzügyi modellezés, Új ellátási lánc, vezetés Ügyfél-szegmentáció, cash flow-tervezés, értékteremtõ foly. teljesítmény-értékelés/ eszköz-forrás modellezés menedzsmentje kompenzáció Költségvetéskészítés, konszolidáció, eltérés-elemzés
Ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, SCM) A gyártó, a vevõ és a kereskedõ egyesített logisztikája. Kiemeli a termékek és a szolgáltatások értéknövelésében szerepet játszó elsõdleges és támogató tevékenységeket. Eredménye: • alacsonyabb költségek; • több fogyasztói érték, javuló megelégedettség; • versenyelõny. Az ügyfélkapcsolat menedzsmentje (Customer Relationship Management, CRM) Az ügyfelek megtartását, az ügyfél-akvizíciós költségek csökkentését, az ügyfél potenciáljának növelését tûzi ki célul. Eredménye: • maximalizálja a vállalat az ügyfél-információit az ügyféllojalitás növelése és az újabb vásárlások elérése érdekében, így csökkenthetõ az ügyfelek lemorzsolódása, az elvándorlás; • biztosítja az ügyfelek igényeinek folyamatos felmérését, az ügyfélpotenciál növelését; • az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelõ kiszolgálást biztosít; • integrálja az értékesítés, ügyfélszolgálat, marketing, stb. és más ügyféllel kapcsolatos funkciókat, segítségével hatékonyabb marketingkampányok folytathatók, a régi ügyfelek gondozása szabályozottá válik.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
129
Az analitikus, interaktív SCM és CRM alkalmazások legfontosabb feladata a vállalat határát átlépõ folyamat szereplõi közötti kommunikáció támogatása.
Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) A BSC stratégiai mutatószámrendszert a 90-es évek elején dolgozták ki. Alkalmazásával a vállalatvezetõk olyan eszköz birtokába jutnak, amely jelentõs mértékben segíti õket a vállalati mûködés kézbentartásában. A BSC esetében kiegyensúlyozott célrendszerrõl és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszerrõl van szó. A teljesítményt pénzügyi, belsõ, külsõ, szemlélõ és innovációs szempontok szerint értékeli. Feltárva az ok-okozati kapcsolatokat, segítséget nyújt a hatékonyabb vállalati mûködéshez. A BSC kidolgozásának indokai: • a vállalkozás vezetõinek ismerniük kell a cégük hosszú távú sikerességét meghatározó tényezõket; • a vállalkozás minden résztvevõjének meg kell értenie döntései és tevékenységei pénzügyi következményeit; • a jövõképet és a stratégiát kézzel fogható célokká és mércékké kell transzformálni; • a belsõ és külsõ, a múltra és a jövõre vonatkozó valamint az objektív és szubjektív mércék között egyensúlyt kell teremteni. Az eljárás arra az alapelvre épül, hogy egy vállalkozás csak akkor képes stratégiailag kiegyensúlyozottan és sikeresen mûködni, ha négy területre: a pénzügyekre, a piacra, a mûködési folyamatokra és a tanulásra, valamint a közöttük lévõ összefüggésekre kiemelt figyelmet fordít. A modell kiindulópontja a stratégia és a jövõkép.
Virtuális szervezetek (Virtual corporations) Olyan vállalkozások, amelyek a fogyasztó számára létezõ szervezetként jelennek meg, noha fizikailag nem léteznek. Létrehozásuk célja, hogy megosszák a költségeket és erõforrásokat közös termék létrehozása érekében. A virtualitás független vállalatok együttmûködésében valósul meg, melyek közösen nyújtanak valamilyen terméket vagy szolgáltatást.
Elektronikus kereskedelem (E-business) Az interneten keresztül bonyolított üzleti tevékenység, elektronikus üzlet, amely: • vásárlást; • eladást; • más vállalatokkal való üzletkötést; • ügyfélszolgálatot foglal magában. Legfontosabb területei: B2C • üzlet fogyasztó (business to consumer) B2B • üzlet üzlet (business to business) kapcsolatok. Az elektronikus kereskedelem elõnyei: • költségcsökkentõ hatás; • könnyû, gyors elérhetõség; • bevételnövelõ hatás; • javuló marketingtevékenység; • versenyképesség és rugalmasság.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
130
Virtuális piacterek Az interneten is léteznek úgynevezett hagyományos boltok, valamint bevásárlóközpontok. A virtuális piacterek (vagy virtuális bevásárlóközpontok) a hagyományos üzletelésben is jól bevált bevásárlóközpontok (pl.: Duna Plaza, Pólus Center, stb.) mintájára épülnek fel. A koncepció az, hogy a különbözõ üzletek nem elszórva helyezkednek el, hanem együtt, egy nagy épületben. Interneten megvalósítva ez úgy néz ki, hogy egy kiindulási pontról lehet elérni az üzleteket, ami a vásárlóknak könnyebbé teszi a vásárlást, valamint a különbözõ típusú üzletek egymás forgalmát is generálják. Az eladók lehetõséget kapnak arra, hogy egy másik kínálat iránt érdeklõdõ vevõ felé is értékesítsenek. A virtuális piactereken tehát azonos mintára felépítve több különbözõ on-line bolt található.
Adatbányászat (Data mining) Üzleti döntéstámogatási módszer, amely a nagytömegû adathalmazokban rejlõ, nem ismert összefüggések feltárásával segít új üzleti lehetõségeket találni és kiaknázni. Egyesíti a statisztika és a mesterséges intelligencia módszereit. Gyakran az adatelemek vizuális megjelenítésével segíti a feltárt összefüggések felismerését. Különösen fontos szerepe van a pénzügyi területen, hozzájárul például a csalások felderítéséhez, a hitelminõsítések támogatásához, továbbá a tõzsdei kereskedés védelméhez a bennfentes kereskedéssel szemben.
E-learning Lényege, hogy a tananyag elektronikus formában jut el a hallgatókhoz. Az e-learning kétféle tanulási formát alkalmaz. A szinkron változat esetében a tanár és a hallgatók egy idõben vesznek részt a képzésen. Az órán a résztvevõk egy számítógép képernyõje elõtt ülve láthatják a tanár által mutatott tananyagokat, és hallgatják a tanár által mondottakat. A hallgatók interaktívan részt vehetnek az órán. Az aszinkron változat esetén a tananyag on-line formában áll a hallgatóság rendelkezésére. A tanár és a hallgatóság között a kommunikáció is intenzív. Az oktatás idõben azonban nincs szinkronizálva, azaz a tananyag (megszabott idõhatárokon belül) tetszõleges ütemben sajátítható el. Az aszinkron e-learning fontos eleme ezért a különféle workgroup, workflow és newsgroup alkalmazásoknak. Az e-learning több módszertani területet integráló pedagógiai technológia. Egyénre szabott oktatást képes irányítani, visszajelzéssel, nagyfokú interaktivitással. A programozott oktatástól abban különbözik, hogy tananyagai napról-napra karbantarthatóak és a lehetõ legszélesebb közönséget képesek elérni. Az elearning átviteli közegei a hálózatok.
FELHASZNÁLT IRODALOM Clemons, E. K. (1991): Evaluation of Strategic Investments in Information Technology. In: Communication of the ACM, Vol. 34, No. 1, January, pp. 2236. Dertouzos, M. L. (1991): Building the Information Marketplace. In: Technology Review, January, pp. 2940. Gáspár Bencéné (1999): A hálózatok hatása a gazdasági életre. Ph.D.-disszertáció. Gábor András (1996) (szerk.): Információ Management. Budapest, AULA Kiadó. Haeckel, S. H. Nolan, R. L. (1993): Managing by wire. Harvard Business Review, 71/5., 122132. Morton, S. Michael, S. (1991) (Ed.): The Corporation of the 1990s Information Technology and Organizational Transformation, Oxford University Press.
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
131
Nolan, R. L. Croson, D. C. (1994): Creative Destruction, A Six-Stage Process for Transforming the Organization, Boston, Massachusetts, Harvard Business School Press. Salamonné dr. Huszty Anna (2001): Vállalati stratégia. Általános Vállalkozási Fõiskola, Budapest. Tesler, L. G. (1991): Hálózatosodó számítástechnika a kilencvenes években. Tudomány, 1991. november. Ward Griffith Whitmore (1990): Strategic Planning for Information Systems. John Wiley&Sons Ltd. Wisemann, C. (1988): Strategic Information Systems, Irwin Publishing Company, pp. 1551. Zuboff, S. (1988): In the Age of the Smart Machine, Basic Books. http://www.datamining.hu/ http://www.humansoft.hu/tanacs/intelli.php
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123
132