Az intelligencia és kreativitás. EQ

Az intelligencia és kreativitás. EQ.

Ajánlott irodalom

Vázlat  Intelligencia  Kreativitás  Érzelmi intelligencia

Intelligencia

Intelligencia… Az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszer en cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és hogy környezetében hatékonyan m ködjön. (Wechsler)

Az intelligencia vizsgálata  Binet-Simon: egyre növekvő nehézség elemekből álló teszt / a mentális képességek egyenletesen nőnek az életkorral

 Stern: (mentális kor / életkor) X 100  Stanford-Binet: intelligenciaskála Verbális gondolkodás, absztrakt-vizuális

 IQ pontszámok eloszlása

 Az intelligenciaszint jellemzésére az intelligenciahányados (intelligencia kvóciens, IQ) használatos.  Az IQ a mentális kor és a valós életkor százalékban kifejezett hányadosa.  8 és 18 éves kor között lineárisnak tekinthetjük a görbét.  Kiszámolása: IQ = (mentális kor / életkor) x 100 [%]

A képlet alapján  4 éves gyereknek, aki egy átlagos 6 éves szintjén teljesít szellemi feladatokban, 150-es az IQ-ja.  Egy 40 éves felnőttről nem mondhatnánk el ugyanezt, ha szellemileg egy átlagos 60 éves szintjén áll…  Vagyis a képlet csak gyerekekre alkalmazható.

IQ eloszlás

Az intelligencia természete 1. Faktoranalitikus felfogás  Charles Spearman - 1904: g – általános intelligenciafaktor egy személy matematikai teljesítménye az általános intelligenciájának és a matematikai képességeinek együttes eredménye

s – speciális intelligenciafaktor

Az intelligencia természete 1. Faktoranalitikus felfogás  Louis Thurstone – 1938  Elsődleges mentális képességek: verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri képességek, emlékezet, észlelései sebesség, következtetés.

Az intelligencia természete 2. Információfeldolgozási megközelítés: milyen kognitív m veleteket igényelnek az egyes intellektuális tevékenységek Sternberg – 1958, összetevőmodell:  Metaösszetevők  Teljesítmény-összetevők  Tanulási összetevők  Megőrzési összetevők  Átviteli összetevők

Az intelligencia természete 2. Információfeldolgozási megközelítés Sternberg – gyakorlati intelligencia:  A tapasztalatokból való tanulás és azok alkalmazása  Az absztrakt gondolkodás és következtetés  A változó és a bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás  Önmotiválás

Az intelligencia természete 2. Többszörös intelligenciaelmélet Howard Gardner 1. Nyelvi 2. Logikai-matematikai 3. Téri 4. Zenei 5. Testi-kinesztéziás 6. Személyes

Nemek közti különbségek  Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az intelligencia tesztekben  Speciális képességeket mérő tesztek mutatnak különbségeket  Nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő tesztekben  Férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor

 Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan elt nőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek).

 Ez arra utal, hogy a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték.

Genetikai és környezeti tényezők  Egypetéjű ikrek Együtt nevelt 0,86 Külön nevelt 0,72  Kétpetéjű ikrek Együtt nevelt 0,60  Testvére Együtt nevelt 0,47 Külön nevelt 0,24  Szülő/gyermek 0,40  Nevelőszülő/gyermek 0,31  Unokatestvérek 0,15

Genetikai és környezeti tényezők     

Táplálkozás Egészségi állapot Az egyént érő ingerek milyensége Emocionális klíma Visszajelzések

Kiegyenlítő programok

Mi határozza meg az IQ-t?  Nincs egyetértés.  Környezet? Öröklés?  A magas IQ önmagában keveset ér, hogy ki is tudjuk használni, elengedhetetlen a megfelelő tudás, m veltség… ÉS A SZORGALOM!!!!!!

Az intelligencia vizsgálata / KORÁBBAN: Wechsler  Verbális skála Ismeretek     

Helyzetek Számolás Számismétlés Összehasonlítás Szókincs

 Performációs skála    

Rejtjelezés Képkiegészítés Mozaikpróba Képrendezés

MEGSZ NIK A KORÁŰŰI FELOSZTÁS – WISC IV.  Átfogó intellektuális képesség vizsgálata.  Kognitív funkciók sz kebb területeit bemutató skálák: -verbális megértés -perceptuális következtetés -munkamemória -feldolgozási sebesség

INSTRUKCIÓ „Arra foglak kérni, hogy több, különböző dolgot tegyél meg nekem. Például válaszolni kell kérdésekre, kockákat kell kiraknod és így tovább. Lehet, hogy több feladat nagyon könny lesz számodra, míg néhány esetleg kifejezetten nehéz lesz. A legtöbb ember nem tud minden kérdésre pontosan válaszolni, vagy nem tudja mindig befejezni a feladatot, de próbálj meg minden feladatban a lehető legjobban teljesíteni. Van kérdésed?”

Képkiegészítés

 A v.sz. megnéz egy képet, és rámutat annak hiányzó részére, vagy megnevezi a hiányzó részletet.  Az alteszt bemutatásaként azt mondjuk, „néhány képet mutatok Önnek. Mindegyik képről hiányzik egy részlet. Alaposan nézze meg minden képet, és mondja meg, milyen fontos részlet hiányzik.”  20 másodperc képenként

Szókincs  A vv. által hangosan felolvasott szavak meghatározása.  „Mondani fogok néhány szót. Figyeljen, és mondja meg, mit jelentenek ezek a szavak.” Mi a tél?  Mi a tegnap?  Mi a ballada? Mi a plagizálás?

Közös jelentés  Két szó (általános tárgyak, fogalmak) bemutatása után a v.sz.-nek meg kell állapítania, mi bennük a közös.  „Most két szót fogok mondani, és arra kérem, mondja meg, hogy ezek miben hasonlítanak egymásra, mi bennük a közös." Példa „Miben hasonlít egymáshoz a ZONGORA és a DOŰ? Mi a közös bennük?"

Helyes válasz esetén (minden, ami a hangszer szót tartalmazza) azt mondjuk: Most próbáljuk meg a következőt.  Szem-fül  Gőz-köd

Mozaik-próba Folyamatosan nézhet minta alapján - piros-fehér kockákból kirakja a mintának megfelel konstrukciót meghatározott id határon belül. „Látja ezeket a kockákat? Ezek mind egyformák. Néhány oldalukon teljesen pirosak (megmutatjuk), néhány oldalukon teljesen fehérek (megmutatjuk), néhány oldalukon fele piros - fele fehér (megmutatjuk)". 1. próba „Figyeljen, két kockát egymás mellé teszek, hogy kirakjak valamit." Lassan kirakjuk a mintát. Tegyünk két kockát a v.sz. elé is, mutassunk rá a mintára, és mondjuk, „Most Ön csináljon egyet, ami pontosan ugyanolyan, mint az enyém. Kezdheti." Elkezdjük mérni az időt, és 30 mp-ig engedjük dolgozni.

Számolási feladat A v.sz. fejben old meg szóban adott számolási feladatokat meghatározott időn belül. „Azt kérem Öntől, hogy néhány problémát oldjon meg." Mennyi 25 Ft-os bélyeget tud venni 120 Ftért?

Mátrix gondolkodás V.sz. egy hiányos mátrix tábla üres négyzetébe kikeresi az odaillő részletet a megadott válaszlehetőségek közül. „Nézze meg ezeket a képeket. Ezek közül (végig mutatunk a lehetséges válasz-képeken) melyik jön ide?" Helyes válasz (1): Helyes, próbáljunk meg egy másikat. Áttérünk a B példa- feladatra. Rossz válasz: Nézzük meg újra. Mindegyik lepke (pillangó) kék. Ez, szintén kék, tehát ez jön ide.

Most próbáljunk meg egy másikat. Áttérünk a B példa-feladatra.

INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS

KREATIVITÁS

Kreativitás Definíció: személyiségtulajdonságok, intellektuális-gondolati és gyakorlati cselekvéses képességek sajátos összerendezettsége a személyiségen belül, ami lehetővé tesz valamilyen szint alkotást, és a viselkedésben, magatartásban is megnyilvánul.

Guilford „A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszer értelmezését és új formában történő megjelenését.”

Kreatív képességek Divergens gondolkodásban nyilvánul meg:  Fluencia – gondolkodás könnyedsége  Flexibilitás - rugalmassága  Originalitás – szokatlan megoldások  Szenzibilitás  Elaboráció – részletek kitöltése  Redefinició

Kreativitás  Intelligenciával való együtt járása nem igazolt.  Külső összetevői:  Lelki biztonság (külső értékelést kizáró légkör, empatikus megértés)  Lelki szabadság  Űelső feltételei:  Tapasztalat nyitottsága  Értékelés belső központja  Elemekkel való játékban mutatkozó ügyesség

Kreativitás szintjei     

Kifejező Produktív Újító Feltalálói Teremtő

Az alkotás folyamata     

Probléma azonosítása Előkészítés –probléma meghatározása Ötletgy jtés Kidolgozás Elterjesztés –döntés, melyik megoldás lesz a legjobb

Kreatív személyiség     

Mentális egészség, intellektuális hatékonyság Függetlenség a gondolkodásban, vélekedésben Önmegvalósítás szándéka, önkifejezés motívuma Pozitív énkép, magabiztosság A személyiség szabadsága, a korlátozások elleni védekezés  A környezet tökéletesítésére, konstrukív megváltoztatására való törekvés  Nonkonformitás  Lázad, tiltakozik a korlátozások, kötöttségek, szabályok ellen.

Torrance - 6 gátló tényező 1. A „sikerirányultságú” gyermek, - a produktum negatív élményt nyújt számára, nem meri megtenni. 2. A kortársakhoz való igazodáskor a gyermek elfojtja a benne rejlő ösztönöket, hogy saját maga fedezze fel a külvilágot. "Nem szabad eltérni" a konformista szemlélettől. 3. A gyermeknek nem szabad kérdeznie az órán, csak az otthon közelében játszhat, így nem fedezheti fel, csak a közvetlen környezetét. 4. A nemi szerepek hangsúlyozása is akadály lehet, mivel a fiúk félnek attól, hogy nőiesnek t njenek, a lányok pedig vonakodnak olyan feladatokat megoldani, ami szerintük „férfias”. 5. A társadalom a kreatív, „zseni” gyerekeket bolondnak tartja. 6. Amikor a pedagógus előnyben részesíti a komoly, „intelligens” gyereket a játékosan dolgozó, „kreatív” gyermekkel szemben, akkor az utóbbi szégyenkezik kreativitása miatt és próbálja elfojtani.

Rogers (1959) – A kreatív magatartás feltétele:  külvilággal szembeni nyitottság  a belső értékmérés  valamint az a képesség, amely segítségével, elemekkel és gondolatokkal játszunk.

Mire jó? -

Mire jó a gemkapocs? horognak irányt nek láncot lehet belőle készíteni fülbevalónak gyurmaszobor fülének apró szendvicsek összet zésére gomb helyett

ALMA

Az érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia területei és kompetenciái Goleman felosztása Személyes kompetencia Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal bánni  Éntudatosság  Önszabályozás Motiváció

Éntudatosság saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete  Érzelmi tudatosság: érzelmeink és azok hatásának felismerése  Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete  Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata

Önszabályozás Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat  Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása  Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás

Önszabályozás/2  Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás  Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság  Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben

Az érzelmi intelligencia területei és kompetenciái Goleman felosztása Szociális kompetencia Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas kapcsolatainkat 1. Empátia 2. Társas készségek

Empátia Mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete  Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának megértése, és aktív érdeklődés mások meggyőződése iránt  Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértése és mások képességeinek fejlesztése

Empátia/2  Partnerközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük partnereink szükségleteit  A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének megértése, biztosítása tőlünk különböző emberek számára  Politikai tudatosság: egy csoport érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése

Társas készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki  Befolyásolás: hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében  Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk

Társas készségek/2  Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását  Vezetés: egyének és csoportok inspirálása és irányítása  A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése

Társas készségek/3  Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása  Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében  Csapatszellem: a csoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében

Idézet Daniel Goleman:Érzelmi intelligencia

A sokrét kompetencia fejlesztés titka: „…felismerjék, mi a gyermek természetes adottságának profilja, és zöld utat adjanak erősségeinek, miközben gyenge pontjait fejlesztik…Ezáltal a tanulás örömtelibb lesz, nem kell se reszketni, se unatkozni. A tanulás eljuttatja a gyereket a flow-ig, felbátorodik és új és új területeken törekszik előre.”

Idézet Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

 A jól teljesítőknek a tanulással töltött órák 40 %-a nyújtott „flow” jóleső vonzó feszültséget, a gyengéknél ez 16% volt, és gyakran szorongással járt: a követelmények meghaladták képességeiket.  A gyerekek unalomból verekszenek és cirkuszolnak az iskolában, de ha túl magas a mérce, a teljesítményt a szorongás fogja vissza.

Konfliktuskezelés, érzelmi fejlesztés  Az óvónő, tanító nem akkor segíti a fejlődést, ha megóvja a kisgyermeket a konfliktustól, hanem akkor, ha segíti azt a saját szintjén megérteni és feldolgozni.  Ennek útja az óvoda-iskola átmenet időszakában elsősorban a mesén, játékon és rajzon keresztül történik

Az önismereti munka, a konfliktusmegoldás első lépése a mese A kisgyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő tekintetét figyeli, befelé is néz, figyel. A hallottakhoz belső képet készít, mégpedig a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet, ezáltal a pszichikus feszültséget képek segítségével feldolgozza, elaborálja. És mindaddig újra és újra meghallgatja ugyanazt a mesét, ameddig meg nem sz nik a feszültsége, nem oldódik a szorongása.

Belső fejlődési állapot és konfliktuskezelés  Az óvodás és a kisiskolás gyermek konfliktuskezelési képessége elsősorban nem az akaratán múlik, hanem belső fejlődési állapotától függ.  Szinte az egész óvodáskor azzal telik, hogy a kisgyermek küzd a belső konfliktusaival, az azokból eredő feszültségekkel és szorongással.

KULCSFOGALMAK      

IQ Wechsler WISK Kreativitás Fogalma, jellemzői EQ

Köszönöm a figyelmet!