I. rész
Az érzelmi intelligencia elmélete
II. rész – Az elmélet gyakorlati haszna, alkalmazása
Az érzelmi intelligencia és a tréning A tréning a hagyományostól eltérő oktatási forma. Jóval közvetlenebb, sok tekintetben szabadabb, konstruktívabb, és igényli a résztvevők teljes figyelmét, aktív részvételét. A tréningek alapja a tapasztalás, a gyakorlás. Az elméleti oktatással szemben az elméletre mint kiindulópontra tekint: a gyakorlatokat annak érdekében állítják össze és végzik el, hogy az elmélet gyakorlati alkalmazását készségszinten elsajátítsák a résztvevők. Célja a szemléletmód tágítása, a tapasztalati tanulás. Ennek megfelelően a praktikum kerül reflektorfénybe. A tréner nem alkalmazhatja a hagyományos oktatói tekintélyelvűséget, melyet a közoktatásban napjainkban is tapasztalhatunk. Sokkal inkább módszertani segítőként, tanácsadóként kell megjelennie. Együttműködik a csoporttal, támogatja a tréningen zajló folyamatokat, mint például a csoportdinamika vagy a tanulási folyamat. A tréner a résztvevőkkel egyenrangú: közvetett, non-direktív eszközökkel dolgozik. Kerüli a direkt értékeléseket, minősítéseket, képes függetleníteni magát saját véleményétől, és képes akceptálni mások véleményét. A tréningen olyan légkört igyekszik kialakítani, amely támogatja a kreativitást, bátorítja az önmegvalósítást és az együttműködést. Carl Rogers szerint az ilyen, fejlődést elősegítő csoportklíma három feltételen nyugszik. Ezek a feltételek jól rávilágítanak a személyiségnek a tréning vezetéséhez szükséges képességeire, melyeket érdemes úgy végigolvasni, hogy az érzelmi intelligencia koncepcióját észben tartjuk: 1. Őszinteség, valódiság, hitelesség, „kongruencia”. Minél inkább önmagát adja a tréner a különböző történések során, annál inkább elősegíti a résztvevők konstruktív viselkedését. 2. Elfogadás, megbecsülés, feltétel nélküli pozitív odafordulás. Készségesen elfogadja a résztvevők valamennyi pillanatszerű érzését, legyen az kellemes vagy kellemetlen. 3. Empatikus megértés, szenzitív, tevékeny odafordulás. Ha egy személyre empatikusan figyelünk, megteremtődik a lehetősége annak, hogy ő maga pontosabban kövesse belső érzéseinek áramlását, és saját élményeinek jobban megfelelő kongruens viselkedést fejleszthet ki. (Vö. Gazdag 1991.) Az említett klíma megteremtését szolgáló tréneri tulajdonságok szorosan összekapcsolódnak a tréner feladatával, a tréneri funkciókkal. Amint arról már korábban volt szó, a vezetőnek – jelen esetben a trénernek – fontos szerepe van a megfelelő klíma kialakításában, melyet nagymértékben meghatároz az adott vezető érzelmi intelligenciája.
94
Az érzelmi intelligencia jelentősége a szervezetfejlesztésben
A funkciók és a fentebb felsorolt képességek kölcsönösen megkövetelik, feltételezik egymást. A csoportvezető funkcióit Rudas (2007: 82–86) három feladatban foglalja össze: y a csoportfolyamatok megvilágítása, y a csoportkultúra kialakítása, y a csoport megalakítása és fenntartása. A funkciók betöltése szempontjából nem lényegtelen, hogy a vezető tréner milyen személyiségjellemzők birtokában van. Martin Grotjahn (1983, idézi Rudas 2007: 90–91) az alábbi sajátosságokat tartja fontosnak:7 y Spontaneitás. A jó csoportvezető spontán, válaszkész, természetes és közvetlen. y Bizalom. Mindenekelőtt önmagában, azután a csoportban kell bíznia. E nélkül a spontaneitás sem működik. y Közlésmód. A vezetőnek számos helyzetben jól kell előadnia szándékait, instrukcióit, reakcióit, magyarázatait, és bemutatnia: mit akar, mit csináljon a csoport. y Szilárd azonosság. Nagyon fontos a vezető identitása, énazonossága, annak érzékeltetése, hogy ő önmaga, reális személy, nem pedig egy indulatáttételes fantázia. y Humorérzék. A vezető reális személyként való felfogását segíti elő. Pontosabban a humor egy sajátos fajtájára van szükség: az iróniára, amely önmaga kinevetését, az öniróniát is magában foglalja. y Kiváltott érzések és indulatok kezelése. A vezetőnek képesnek kell lennie az érzelmek és indulatok kezelésére, ezzel is elkerülve például a csoporttal való rivalizálást. y Esendőség. Senki nem tévedhetetlen, a vezető sem. Meg kell engednie a csoportnak, hogy ezt észrevegye és korrigálja. y Háttérbe húzódás. Bár a vezető központi helyet foglal el a csoportban, ebből nem következik, hogy mindig neki kell a történések középpontjában állnia. A személyiségjegyek a biztos támaszai a megfelelő tréneri viselkedésnek. Az itt felsorolt viselkedési formák a teljesség igénye nélkül igyekeznek körvonalazni a megfelelő tréneri magatartást: y segítő- és elfogadókészség kimutatása, y érzések kifejezése, y nyitottság és érdeklődés kimutatása, y problémák kifejezése, 7
Rudas összefoglalását rövidítve, kiegészítések nélkül közlöm.
95
III. rész
Feladatgyűjtemény az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
Az érzelmi intelligencia gyakorlata Az érzelmi intelligencia fejlesztése kapcsán az érzelmi és szociális kompetenciaként értelmezett fogalomból indulunk ki. Oly módon, hogy a Bar-On-modellt alapul véve példát kívánunk adni az érzelmi intelligencia egyes tényezőinek fejlesztését szolgáló gyakorlatokra, valamint az egyes fogalmak interdiszciplináris értelmezésére. A korábbi fejezetekben már részletesen ismertetett modell úgy határozta meg az érzelmi intelligenciát, mint az olyan tudás és képességek sorozatát, amelyek hatással vannak arra, hogy valaki meg tudjon birkózni a környezeti hatásokkal. Ezeket öt területre osztotta fel, melyek további kompetenciákat, készségeket és moderátorokat tartalmaznak. Intraperszonális készségek (öntudat és önkifejezés): y Önbecsülés y Érzelmi öntudat y Magabiztosság y Függetlenség y Önmegvalósítás Interperszonális készségek (társadalmi tudatosság és interakció): y Empátia y Társas/társadalmi felelősségvállalás y Interperszonális kapcsolat Stresszkezelés (érzelmek irányítása és ellenőrzése): y Stressztűrés y Impulzuskontroll
115
III. rész – Feladatgyűjtemény az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
Alkalmazkodóképesség (változásmenedzsment): y Valóság tesztelése y Rugalmasság y Problémamegoldás Általános hangulat (önmotiváció): y Optimizmus y Boldogság Sorra vesszük az érzelmi intelligencia 15 tényezőjét, megismételve azok jelentését és tisztázva a fejlesztési lehetőségeket. Az egyes kompetenciák tartalmának ismertetését a kompetencia fejlesztésével kapcsolatos észrevételek követik, valamint olyan vonatkozó gyakorlatok, amelyek közvetve vagy közvetlen módon hozzájárulnak annak fejlesztéséhez. A következőkben néhány javaslattal segítjük a feladatok hatékony elvégzését. A gyakorlatok kidolgozása, továbbfejlesztése kapcsán igyekeztünk olyan feladatokat létrehozni, amelyek egyénileg is elvégezhetők, végiggondolhatók. Azonban a készségek sajátosságaiból adódóan a feladatok többsége igényli más személyek bevonását a teljes siker eléréséhez. Akár önállóan, akár párban vagy csoportban végezzük a gyakorlatokat, azok kivitelezése a résztvevőktől teljes figyelmet és elmélyülést igényel. Amennyiben egyedül vagy párban, szakember segítsége nélkül dolgozunk, lényeges, hogy egy feladatnál többet egyszerre ne vállaljunk fel. A feladat megoldását követően adjunk időt magunknak a tapasztaltak, megtanultak leülepedésére, feldolgozására. A feladatok többségéhez nincs szükség különösebb eszközökre. Egy toll vagy ceruza segítségével mindegyik elvégezhető. Az adott kérdéseknél biztosítottunk elegendő helyet a válaszokra, azonban meglehet, hogy további hely igénye miatt pótlapra lesz szükség. Aki a feladatokat csoportban alkalmazza – csak szakemberek! – figyeljen annak összetételére. A feladatok eltérőek lehetnek aszerint, hogy heterogén, homogén, összeszokott vagy spontán csoportban alkalmazzuk. (A feladatoknál erre külön nem térünk ki.) A 6. táblázat a feladatgyűjtemény gyakorlatait foglalja össze ábécésorrendben.
116
III. rész – Feladatgyűjtemény az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
Jogom van! A feladat célja, hogy tudatosítsa az asszertív jogokat, miközben meghatározza azokat a területeket, melyeken az egyén hiányosságokat szenved. Elősegíti az asszertivitást gátló tényezők leküzdését, és hozzájárul a tanultak beépítéséhez a mindennapokba.
Lehetséges munkaforma y egyéni munka y páros munka y coaching
Időtartam 40 perc
Kellékek papír és toll
Teendő Gondolja végig, hogy miként lehetne jellemezni egy személyt, aki szubmisszív/asszertív/agresszív. Milyen a testtartása? Milyen a beszédstílusa? Hogyan ragadható meg a másokhoz való viszonya? Készítsen rövid jegyzeteket az egyes stílusok leírásáról! Ha lehetősége van rá, vitassa meg gondolatait partnerével.
Szubmisszív
140
Asszertív
Agresszív
Intraperszonális készségek Idézzen fel olyan helyzeteket, amikor az egyik, másik vagy harmadik viselkedési módot alkalmazta. Gondolja végig, melyiket milyen gyakorisággal szokta alkalmazni. Miután végiggondolta a fentieket, pontozza magát 1–13-ig, aszerint, hogy miként azonosítaná magát inkább (1 – szubmisszív; 7 – asszertív; 13 – agresszív): _______ Figyelmesen olvassa végig az asszertív jogokat. Ha lehetősége van, vitassa meg partnerével az egyes jogok megvalósításának lehetőségeit és akadályait. y Jogom van ahhoz, hogy önbecsülésem és méltóságom megőrzése érdekében megfelelően eljárjak, még akkor is, ha ezt valaki sérelmesnek találja – feltéve, ha indítékaim, szándékaim nem agresszívek. y Jogom van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak velem, meghallgassanak és komolyan vegyenek. y Jogom van ahhoz, hogy nemet mondjak anélkül, hogy bűntudatot éreznék. y Jogom van ahhoz, hogy információt kérjek szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is. y Jogom van arra, hogy ha önérvényesítő jogaim értelmezésében bizonytalanságok vannak, akkor ezeket tisztázzam az érintett személlyel. y Jogom van bármit csinálni, amíg ezzel nem zavarok, nem korlátozok, nem hozok hátrányos helyzetbe másokat. y Jogom van arra, hogy tévedjek. y Jogom van arra, hogy megváltoztassam a döntéseimet. y Jogom van arra, hogy döntésem logikátlan legyen. y Jogom van azt mondani, hogy „nem tudom”. y Jogom van arra, hogy magatartásomat, gondolataimat, érzéseimet magam ítéljem meg, és hogy vállaljam értük a felelősséget. y Jogom van arra, hogy magatartásomat ne magyarázzam mások előtt, ha ez nem érint előzetes megegyezést vagy közös érdeket. y Jogom van arra, hogy a másokhoz való viszonyomat magam alakítsam, a magam által választott eszközökkel. y Jogom van eldönteni, hogy vállalom-e vagy sem a felelősséget mások problémájának megoldásáért. y Jogom van arra, hogy függetlennek érezzem magam mások jóindulatától. y Jogom van azt mondani másoknak, nem értem, mit akarnak tudatni velem, ha szándékaikat, problémáikat, érzéseiket, gondolataikat csupán jelzésekkel próbálják közölni, és azt várják, hogy kitaláljam azokat. y Jogom van az egyedüllétre. y Minden egyes jog a másik felet is megilleti.
141
III. rész – Feladatgyűjtemény az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez Az eddigiek tükrében elemezzünk olyan konkrét helyzeteket, melyek kapcsán nem sikerült asszertíven viselkedni. Nevezzen meg néhány konkrét magánéleti vagy munkahelyi szituációt, amely során nem tudott asszertíven viselkedni. Segíthet, ha olyan alkalmakra gondol, amikor megbánta, hogy nem tett valamit szóvá.
Gondolja végig, miért nem volt asszertív? Mi állította meg? Miért tétovázott?
Milyen tényezők gátolják az asszertív magatartást? Hiányoznak Önből azok a készségek, amelyekkel hatékonyan ki tudta volna fejezni, amit gondolt vagy érzett? Netán a következményektől fél? Gyermekként „hozzászoktatták” ahhoz, hogy visszahúzódó legyen?
Hogyan küzdhetők le az asszertivitást gátló tényezők? y Szükséges, hogy fejlessze a kommunikációs készségeit. y Szükséges, hogy magabiztosabbá váljon. y Kellő gyakorlatot és élményt kell szereznie a megfelelő viselkedésformából.
142
Intraperszonális készségek Határozza meg, mely szituációkban hajlandóbb az asszertív viselkedés megvalósítására! Milyen asszertív megnyilvánulásokat alkalmaz? Gyűjtsön össze minél többet!
Feladat: Jelöljön ki egy viszonylag belátható időintervallumot (egy hét, két hét stb.). A választott időtartam alatt igyekezzen tudatosan figyelni magatartását, viselkedését. Törekedjen arra, hogy két valós szituációban viselkedjen assszertívebben, mint ahogy korábban tette volna.
143
