GABY GUZEK - ELISABETH LANGE GOMBÁK A TESTÜNKBEN

GABY GUZEK - ELISABETH LANGE GOMBÁK A TESTÜNKBEN Fordította Mente Éva Magyar Könyvklub Budapest 1999 ISBN 963-548-772-x

Előszó Az egyre tökéletesebb műtéti technikák, a genetikai állományba is betekintő pontosabb diagnosztikai lehetőségek és a finom laboratóriumi eljárások eredményeképp ma már az egy-két generációval korábban halálos kimenetelű betegségek is gyógyíthatók. Létezik azonban néhány olyan krónikus betegség, amellyel a modern medicina is nehezen tud megbirkózni. Az allergia, a pikkelysömör, a neurodermitis, a különböző bélbetegségek esetén az orvosok rendszerint tanácstalanok. Még rosszabb a helyzet, ha a beteg állandó fáradtságról, levertségről, koncentrációs zavarokról panaszkodik, mert könnyen a pszichiáternél köthet ki. Holott erre az esetek jó részében semmi ok sincs. Sajnos úgy tűnik, hogy a modern orvostudomány elhanyagolja az egyik igen-igen régi, a gombákkal foglalkozó diszciplínát, az orvosi mikológiát. A gombának nevezett apró élőlényeknek a szervezetet károsító hatását már 1835-ben felismerték. A baktériumokat és a vírusokat jóval később fedezték fel. Ma már köztudott, hogy valamennyi mikroorganizmus ártalmas lehet az emberi szervezetre. Jóllehet káros hatásmechanizmusukról hatalmas tudásanyagot halmoztak fel a kutatók, a gombák mint kórokozók valahogyan mégis feledésbe merültek. A gombás megbetegedések területén igen kevés orvos jártas. A szakemberek véleménye szerint Németországban évente mintegy 7-10 000 ember hal meg gombás megbetegedés következtében. A gombák káros hatásával mégis csak a legsúlyosabb esetekkel találkozó orvosok foglalkoznak. Tapasztalataik szerint a legyengült ellenálló képességű betegeknél a gombás megbetegedés nehezen győzhető le. A bőrgyógyászok, a nyilvánvaló tünetek miatt, gyakrabban szembesülnek gombás eredetű bőrbetegségekkel. Széles körben igen lassan tudatosodik az a felismerés, hogy a gombák nemcsak különleges esetekben okozhatnak belgyógyászati panaszokat. Sok orvos úgy véli, "a gombák nem ártalmasak". Persze ez a vélemény igencsak megalapozatlan, hiszen a mikológia alig-alig szerepel az orvosképzésben. A mikológiai tananyag az egyetemi oktatásban elenyésző mennyiségű. Ráadásul az orvosok egy része azért nem foglalkozik szívesen a gombás betegségekkel, mert a területet a sarlatánok sajátították ki maguknak: zavaros tanaik aggodalmat és félelmet keltenek, számukra a dolog nem más, mint jól jövedelmező üzlet. Mindez azonban gátolja a tárgyilagos ismeretterjesztést. Mindenkinek tudnia kell, hogy az emberi szervezetre káros, élősködő gombáktól veszélytelen, hatékony módszerekkel könnyen megszabadulhatunk.

* * * I. rész AZ ISMERETLEN GOMBÁS BETEGSÉGEKRŐL Egyetlen ok, sokféle tünet A Kórokozó gomba nem ismerhető fel azonnal A beteg és az orvos egyaránt nehéz helyzetben van: mivel a gombás fertőzés igen sokféle formában jelenhet meg, nem diagnosztizálható olyan egyszerűen, mint mondjuk, a nátha. A következő, jellemző példák kiválóan szemléltetik, miféle hatásokat válthatnak ki a gombák a szervezetben.

A legtipikusabb tünet - az általános betegségérzet Egy negyvenéves, korábban sportos nő állandóan fáradt, naponta tizenkét órát alszik. Már reggel, ébredés után halálosan fáradt. Munkahelyén is szenved: egyáltalán nem tud koncentrálni. Mintha csak ólomlábakon járna. Néha a legizgalmasabb feladat sem érdekli. Időnként úgy érzi, beteg, képtelen dolgozni. Az orvos a fenti tünetekkel nem tud mit kezdeni. Az asszony vérképe normális, a laboratóriumi értékek nem mutatnak eltérést. Mégis, az évek óta tartó fogyókúra és kalória-ellenőrzés ellenére folyamatosan hízik. Időnként úgy érzi, azonnal be kell kapnia egy kis kenyeret, kekszet vagy csokoládét. Ilyenkor halálosan éhes, karikák táncolnak a szeme előtt. Természetesen a szükségesnél sokkal több vajas kenyeret és csokoládét nassol. Kínzó éhsége a szokásos diétás trükkökkel - mondjuk, egy tál salátával vagy egy joghurttal - nem csillapítható. Hiszen ezeket mindig ki kell, egészítse valami édességgel... Egy ideje, minden különösebb ok nélkül, kéz- és térdízületi fájdalmak is gyötrik. Az orvos erre sem talál magyarázatot. Ezért az asszony természetgyógyászhoz fordul. A terapeuta veti fel először a gombás fertőzés lehetőségét. A vizsgálatok során kiderül, hogy a beteg bélfertőzésben szenved, amelyet a Candida albicans nevű fertőző élesztőgomba okoz. A gyógyszeres kezelés és az étrendváltoztatás hatására fájdalma már három nap múlva enyhül, kínzó éhség- és fáradtságérzete csökken. A következő tíz hónap során tíz kilót lead a testsúlyából. A fáradtság, az ízületi panaszok és a kínzó éhségérzet a belszervi gombás fertőzés jellemző tünetei. Mint a következő példából kitűnik, az apró paraziták egyéb jelenségeket is előidézhetnek a szervezetben.

Hasonlóan tipikus: több betegség egyszerre Egy fiatal férfi erős szívtáji fájdalomról panaszkodik. Éjszakánként az az érzése, hogy a szíve kiugrik a helyéből. A szíve az alapos orvosi vizsgálat szerint egészséges. A diagnózis tehát: pszichoszomatikus szívbántalom. A férfinál egyidejűleg heves, fájdalmas puffadás és emésztési zavar is jelentkezik. Továbbá hamar kifullad, és folytonosan az az érzése, hogy meg van fázva, mert állandóan eldugul az orra és "tele van" a feje. Amikor végül prosztatagyulladást kap, az urológus a vizeletvizsgálat alapján megállapítja, hogy Candida albicans gombafertőzése van, amely az emésztőrendszerből indult. A béltraktus gombaellenes gyógyszeres kezelése és a diéta hatására nemcsak a prosztatagyulladás, hanem a többi tünet, a puffadás és a szívtáji fájdalom is megszűnik.

Mi okozza a sok különböző tünetegyüttest A fenti példák kiválóan szemléltetik, hogy a gombás betegségek és a tünetek milyen rendkívül változatosak. Ugyanaz a csíra szervezetenként más és más hatást válthat ki. A tünetek változatosságát az okozza, hogy minden szervezet másképp válaszol a gombás fertőzésre. Ahol az immunrendszer gátat vet a gombák szaporodásának, ott a szervezetnek a gombák ízületi panaszokat okozó anyagcseretermékeitől kell megszabadulnia. Ahol a gombák túlságosan igénybe veszik és legyengítik az immunrendszert, ott jelentkezhet a folytonos meghűlés vagy az állandó betegségérzet.

Figyelem! A gombák okozta tünetek egy része még nem tisztázott. A gombaellenes terápia ezeket a rejtélyes tüneteket is elmulasztja. A gombás fertőzések változatos tünetei és az ismeretek hiányossága a szakembereket is félrevezetheti. Mégse kövessük el azt a hibát, hogy magunk állítunk fel esetleg téves diagnózist, és tüneteinket vélt gombás megbetegedésnek tulajdonítjuk. Látszólag nehezen magyarázható panaszaink, fájdalmaink esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy kiderüljön: nem valamilyen más betegség áll-e a háttérben. Ha nincs egyéb elváltozás, érdemes felvetni a gombás megbetegedés gyanúját. Akkor is feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha szilárd meggyőződésünk, hogy panaszainkat gomba okozza.

* * * A gomba - barátunk és ellenségünk A kórokozó gomba a hasznos élesztőgomba közeli rokona A gombákat mindenki ismeri, hiszen nagy részük nem a szervezetben rejtőzködik. A pék az élesztőgombát, a sörfőzde a sörélesztőt hasznosítja. A nemes penészgomba nélkülözhetetlen a sajtgyártásban a Camembert, a Brie vagy a Roquefort előállítása során. A sokféle étkezési gomba az ínyencek kedvelt eledele. E kedves, jóindulatú gombák rosszindulatú rokonai azonban az ember ádáz ellenségei.

A gombák közös tulajdonságai Rendszertanilag a kórokozó parazita gomba és a légyölő galóca is növény. A gombák legközelebbi rokonai az algák. Mivel a gombák a növényektől eltérően nem tagolódnak gyökérre, szárra, levélre és virágra, a biológusok "a gombák birodalmáról" szoktak beszélni. A gombák nagy részét gombaszövedék, a micélium alkotja. Egyes fajoknál a micéliumból termőtest alakul. Ilyen a kedvelt sampinyon, a laska és a vargányagomba. A gombák tábora azonban nagyrészt szabad szemmel láthatatlan, mégis hatalmas. Ki hinné, hogy a világ legnagyobb élőlénye - egy gomba? A 600 km 2 kiterjedésű gombafonalat amerikai kutatók találták a talajban. A láthatatlan gombafonalak az emberi sejteket, például bőrünket is beszőhetik. A gombák első megközelítésre rendkívül titokzatosnak tűnnek. Pedig valójában igen hasznos élőlények. Olyanok, mint valamiféle újrahasznosító üzem: az energiát nem a napfényből vagy a levegőből, hanem más organizmusokból nyerik, rendszerint elhalt növényi vagy állati maradványokból táplálkoznak. A maradványokat tökéletesen hasznosítják. Az általuk hátrahagyott ásványi anyagokat vagy a vizet viszont a többi élőlény veheti fel. A gombák tehát a földi tápláléklánc nélkülözhetetlen részét képezik. A gombák nem ínyencek, nem is válogatósak. Így mindenütt megélnek: csak úgy hemzsegnek a talajban, a levegőben, a vízben, az élelmiszerekben, a lakásban - sőt magukban az élőlényekben is! A gombákat akkor tekintjük károsnak, ha mint paraziták károsítják a gazdaszervezetet.

Bizonyos gombák kórokozók A szakemberek szerint az emberi szervezetben legalább százféle parazita gomba található. Egy gomba akkor káros, ha hosszú időn át élősködik szervezetünkben. Az ilyen gomba kórokozó, vagy szaknyelven: patogén. Ha a gombák hosszú távon meg akarnak telepedni bizonyos testrészekben, például egyik kedvenc tartózkodási helyükön, a bélben, a gazdaszervezet sejtjeihez tapadnak. A patogén gombák speciális kémiai anyagok segítségével, mintegy a sejtfalra "akaszkodva" tapadnak a hámsejtekhez. Ha a gomba megköt, nagyon erősen tapad. A lábról például erős mechanikus dörzsöléssel sem távolítható el tökéletesen. Egyes gombák vegyi anyagaik segítségével feloldják a sejtfalat, és behatolnak a sejtekbe. Ez történik a bélben is, ha a gomba nem kap elég táplálékot. Tápanyag után kutatva átfúrja a bélfalat, és eljut a véredényekig. Majd az érbe is behatol, és a vércukorból táplálkozik. A szervezet saját védekezőrendszere azonban akadályt gördít a gombák megtelepedésének útjába. Bizonyos kórokozó gombák ezért éppen ebből az irányból támadnak: a bélhám védekezését biztosító A típusú immunglobulinok (IgA) lebontásával sikeresen gátolják a hámfelület védekezőrendszerét. A kórokozó élesztőgombák minden eszközt bevetnek, hogy kijátsszák az immunrendszer éberségét. Álcázzák magukat, hogy az immunrendszer ne idegen anyagként, hanem a test saját anyagaként azonosítsa őket, tehát ne védekezzen ellenük. A testi sejtek felépítését utánozva be is tudják "csapni" az immunrendszert. A nem kívánatos betolakodókkal szemben a szervezet egész sor további eszközt állít hadrendbe. Ám a kórokozó gombák gyakran ezeket is legyűrik. A gyomor-bél traktusban, ahol a savas gyomornedv normálisan elpusztítja a mikroorganizmusokat, vagy egyszerűen meggátolja a szaporodásukat, az ártalmatlan sütő-, illetve sörélesztő elpusztul. A kórokozó élesztőgombák azonban a különlegesen savas közegben is remekül érzik magukat, és akadálytalanul szaporodnak.

A patogén gombákról A világ minden táján élnek kórokozó gombák. Egyes trópusi fajok nehezen kezelhető, életveszélyes betegségeket idézhetnek elő. Ezektől nálunk, a higiénés viszonyoknak köszönhetően, szerencsére nem kell tartani. A mi cukros, ballasztszegény táplálkozásunk éppenséggel a bélgombáknak teremt paradicsomi életfeltételeket. A mikrobiológusok az áttekinthetőség kedvéért három csoportra osztják a gombákat. Ezek: az élesztőgombák, a penészgombák és az úgynevezett dermatophytonok. Mindhárom csoport tagjai károsíthatják az emberi szervezetet.

Élesztőgombák A legtöbb betegséget az élesztőgombák okozzák. Nem minden gomba tartozik ebbe a csoportba, de minden élesztő - gomba. Az élesztő neve a mikrobiológiában: Candida. A fertőzések nagy részét a Candida albicans, a "fehér élesztő" okozza. A Candida elnevezés az orvosi gyakorlatban rendszerint a Candida albicansra vonatkozik, jóllehet ezen kívül még számos patogén Candida-faj létezik, amely mind speciális kezelést igényel. A Candida krusei és a Candida glabrata ugyanis ellenállóbbak a jelenleg használatos gombaellenes gyógyszerekkel szemben, kiirtásuk nehezebb. A kezelés időtartama ezért a gomba fajtájától is függ. A szintén patogén Candida tropicalis a Candida glabratához és a Candida krusezhez hasonlóan igen széles körben terjed és fertőz. A fentieken kívül számos ritkábban előforduló faj is ismeretes.

Penészgombák A sajtgyártásban alkalmazott ártalmatlan nemespenész mellett számos kórokozó penészgombafaj is létezik. Ilyen például a nedves falakon tenyésző, jellegzetes fekete foltot képező Aspergillus niger, a "feketepenész". Nagy mennyiségű szaporító spórája rossz körülmények között is évekig életképes. Ha levegőből a belégzés során nagy mennyiségű spóra kerül a tüdőbe, súlyos betegséget okoz. Jól ismert példa az ún. "fáraó átka". 1922-ben, Tutanhamon fáraó sírjának feltárásakor a piramisba behatoló 22 személy - köztük Lord Carnavon is - mind ugyanannak a titokzatos tüdőbetegségnek a következtében halt meg. Ma már tudjuk, hogy a sírkamra felnyitásakor az ott burjánzó penészgomba spóráit

belélegezve valamennyien gombás tüdőfertőzést kaptak. Mindez azonban valószínűleg nem csupán a véletlen műve. A kutatások tanúsága szerint az ókori egyiptomiak tudatosan vegyi fegyverként alkalmazták a penészgombát: így kívánták elpusztítani az illetéktelen behatolót. A sírkamrákban ugyanis találtak feltehetően a penészgomba szaporítására szolgáló edényeket. Az Aspergillus niger mellett életveszélyes tüdőbetegséget okozhat az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba is. A tüdő-aspergillosis elsősorban az élelmiszeriparban, a sajterjesztőkben, a sütödékben, a malmokban és a sörfőzdékben dolgozókat fenyegeti, de a kertészek, mezőgazdasági munkások és a faipari dolgozók között is gyakori.

Dermatophytonok A patogén gombák utolsó csoportja, az úgynevezett dermatophytonok, elsősorban az emberi bőrön, valamint a kéz és a láb körmén élősködnek. Egyes fajták csak bőrpírt idéznek elő, mások súlyos, fájdalmas bőrbántalmakat okoznak. Korábban úgy gondolták, hogy a dermatophytonok csak az elhalt hámsejtekből (korpa) táplálkoznak, valójában azonban sajnos az ép bőrfelületet is bevonják fonalaikkal, és a bőrt károsítva az élő sejtekből is táplálkoznak. A dolog elég rémisztő; vigasztalásul csak annyit, hogy a dermatophytonok okozta gombafertőzés kellemetlen ugyan, de nem életveszélyes.

Fertőzésforrások A gombákkal szemben sehol sem lehetünk biztonságban. Egy azonban bizonyos: a gomba mindig szerzett betegség, és sajnos könnyen megkaphatjuk. Sok lakásban ugyanis úgy hemzsegnek a penészgombaspórák a levegőben, akár az erdőben vagy a mezőn. A fenyegetettség mindig a spórakoncentráció mértékétől függ.

A bioszemét veszélye A penészgomba-fertőzés tipikus, mindennapos forrása a bioszemét. A meleg, ritkán ürített szeméttárolóban felhalmozódó ételmaradék ideális táptalaj a penészgomba számára. A fedél felnyitásakor keletkező légörvényből nagy mennyiségű, főként Aspergillus fumigatus spórát lélegezhetünk be. Az asztmás és a bronchitiszes betegek különösen veszélyeztetettek. Ők lehetőleg kerüljék a bioszemetet, mert az orvosok szerint a beteg tüdőben könnyebben megtelepedhetnek a spórák. Hiszen még az egészséges tüdő is nehezen tud ellenállni a folyamatos spórakórokozó-bombázásnak. A rothadó szemetet soha ne tartsuk egy napnál tovább a lakásban!

Az állatok - gombahordozók! A penészektől és a dermatophytonoktól eltérően az élesztők mindig valamilyen más élőlényre vannak utalva, önmagukban életképtelenek. Viszont egyáltalán nem válogatósak. A gombafertőzést főként az állatok terjesztik, róluk kerül át az emberre. A Candida-fertőzés forrása lehet kutya, macska, ló, sertés, baromfi, sőt hal is. A dermatophyton-fertőzés szinte valamennyi háziállatról átterjedhet az emberre. Gyakori az akaratlan pingpongeffektus. A gombákat a rovarok is terjeszthetik. Ha fertőzött állati vagy emberi bőrfelülettel érintkeznek, és a gomba megtapad a páncéljukon, azt átvihetik az ép emberi vagy állati szervezetre.

Emberről emberre A fertőzés természetesen emberről emberre is terjedhet. Egy csók is elég, a szájon át az egész emésztőrendszer fertőződhet. A nemi aktus során a partnerek kölcsönösen fertőzhetik egymást. Visszatérő hüvelygombásodás esetén ezért a partner is kezelendő, abban az esetben is, ha tünetmentes. Ha a gombás fertőzés makacsul visszatér, arra is gondolni kell, hogy esetleg a partner a fertőzött.

Testünk a gombák paradicsoma A gombák elsősorban a meleget és a nedvességet kedvelik, és hálásak, ha rendszeresen táplálékhoz jutnak. Az emberi szervezet optimális környezet a gombák számára, hiszen itt mindez szerencsésen együtt van. A gombák kedvenc tartózkodási helye fajonként különböző.

A béltraktus A káros gombáknak nem létfeltétele az oxigén. A béltraktus tökéletesen megfelelő hát a számukra. Az elapadhatatlan táplálékfolyam olyan a számukra, mint valamiféle önkiszolgáló étterem. Optimális feltételek között a kórokozó élesztőgombák száma a bélben 20 perc alatt megduplázódhat. A gomba előbb építi be a táplálékot, mint maga az ember: nemcsak a cukrot, a könnyen emészthető szénhidrátokat, hanem például a gombasejt felépítéséhez szükséges fontos ásványi anyagot, a kalciumot is. Az ember, mint kényszerű vendéglátó, kénytelen beérni a maradékkal. Az egyenetlen bélfelszín kiváló búvóhelyeket nyújt a kórokozó élesztők számára. A gombák szívesen tartózkodnak a bélbolyhok között. Sőt fészket is raknak itt. Később azután akár az egész szervezetet meghódíthatják. A bélnyálkahártya kis repedésein keresztül a gombasejtek behatolnak a belek véredényeibe, majd innen a véráram útján szétszóródnak az egész szervezetben. A patogén élesztők előszeretettel tartózkodnak a vékonybélben. Enzimek segítségével tapadnak a bél falához. A szaporodó gomba fonalai algaszerűen úsznak a táplálékban. A túlburjánzó élesztő a vastagbelet, illetve a végbelet is elérheti.

A húgyutak A szervezet saját védekezőrendszere normális esetben elpusztítja a gombát, meggátolja terjedését. Ha a védelem nem működik, vagy már túl sok gombasejt hatolt be a szervezetbe, egyesek kontrollálatlanul megtelepedhetnek bizonyos szervekben, például a hólyagban, illetve a vesében. Ez a vizeletből is kimutatható. További veszélyeztetett szervek: a szem, a nemi szervek, valamint a tüdő.

A bőr, a haj és a köröm Az élesztőgomba a bőrön és a kéz, valamint a láb körmén is megél. Patogén élesztőt elsősorban az idős emberek bőrén mutattak ki. A felső bőrrétegekből és a szarulemezkékből táplálkozó gomba roncsolja a bőrt. A dermatophytonok törzshelye a bőr, a köröm, valamint a hajhagymák. Mivel 37 °C-nál hűvösebb hőmérsékletet igényelnek, elsősorban kívülről támadják meg a gazdaszervezetet. A meleget kedvelő fajok a bőr alatt és a nyirokcsomókban is jól érzik magukat. A bőrmikózisok mintegy 80%-át dermatophytonok okozzák.

A légutak A penészgombák nemcsak a joghurtot, a gyümölcsöt és a kenyeret, hanem az embert is megtámadhatják. Mivel ezeknek a gombáknak életfeltétele az oxigén, főként a légutakban telepszenek meg. A gombafonalakkal befont hörgőcskék asztmás tüneteket produkálnak. Ismét a szervezet védekezőrendszere lép működésbe: a gomba okozta nyálkahártya-izgalom erős köhögést vált ki: a köhögés során kiáramló levegő kisodorhatja a gombát a légutakból. Ha a védekezőrendszer valamilyen okból - például krónikus légzőszervi megbetegedés miatt - károsodott, a gomba tartósan megtelepedhet.

Tudnunk kell, hogy az élesztők, a dermatophytonok és a penészek telephely tekintetében cseppet sem válogatósak. A véráram útján az egész szervezetben szétszóródhatnak, de terjedhetnek érintkezés útján is. A gombás megbetegedés általában nem áll meg egyetlen testrésznél vagy szervnél, hanem gyorsan továbbterjed a szervezetben. Ezért

például a húgyhólyag fertőzése esetén a vizsgálatnak és a kezelésnek más szervekre is ki kell terjednie, hogy a gombák elterjedését megfékezzük. A hólyagra korlátozódó kezelés eredménye ideiglenes lenne. Mindez a bőr és a köröm fertőzése esetén is érvényes.

* * * A gombás betegség hosszadalmas A gombák elszántan védik telephelyüket A gombák többféleképpen is károsítják a szervezetet. A béltartalomból sok fontos tápanyagot vonnak el a gazdától. Hogy kényelmes telephelyüket biztosítsák, káros anyagcseretermékeikkel gyengítik immunrendszerünket. Mindez hosszú távon rendkívül kedvező a többi kórokozó, például a vírusok és a baktériumok számára.

A parazitizmus A gombák tartós jelenléte nyomokat hagy maga után. A patogén gombák súlyos károsodásokat okozhatnak a gazdaszervezetben. A paraziták ritkán hordoznak halálos veszélyt, hiszen nem érdekük. Minél tovább szeretnék élvezni gazdájuk kényszerű vendéglátását. Éppen a szervezet számára is fontos anyagokat hasznosítják, de mivel stratégiailag kedvező telephelyeket választanak a táplálékszerzéshez, jelenlétük tartós, nehéz megszabadulni tőlük.

A mikotoxinok A gombák káros anyagcseretermékei még a létfontosságú tápanyagok elvonásánál is nagyobb veszélyt jelentenek a szervezet számára. A patogén gombák sok káros anyagcsereterméket hagynak maguk után. Ezek rendeltetése voltaképpen a nemkívánatos konkurencia, például a baktériumok távol tartása, valamint a gazdaszervezet immunrendszerének legyengítése, a támadások elhárítása. A gombák anyagcseretermékei erős mérgek, úgynevezett mikotoxinok, szó szerinti fordításban "gombamérgek". A legismertebb mikotoxint, az alkoholt az élesztőgombák termelik a szénhidrátok erjesztése során. Tudjuk, hogy az alkohol nemcsak a bor- és sörivóknak való, hanem a sebfertőtlenítéshez is nélkülözhetetlen, mert pusztítja a baktériumokat és a vírusokat. A gombák az alkoholnak pontosan ezt a hatását használják ki a konkurencia legyőzése és telephelyük biztosítása érdekében. A galócákkal ellentétben a mikrogombák csak optimális életfeltételek között termelnek mérget. A toxin előállítása energiaigényes, energia pedig csak akkor jut rá, ha a táplálék mennyisége elegendő és a telephely hőfoka is megfelelő. Jelenleg a penészgombák által termelt, jól ismert aflatoxin a legveszélyesebb mikotoxin. Az aflatoxin már kis mennyiségben is súlyos májkárosodást okoz. A különböző gombafajok mintegy 400 különféle, eltérő hatású és ismertségű egyéb toxint termelnek.

A mikotoxinok hatása Sok kutató nehezményezi, hogy a mikotoxinok hosszú távú hatása alig ismert. A legtöbb toxin ugyanis nem azonnal fejti ki hatását, hanem észrevétlenül, lappangva. A mérgek hosszú időn keresztül felhalmozódnak, de a betegség esetleg csak évtizedek múlva jelenik meg. A mikromennyiségű mikotoxinok kutatása igen drága műszereket, pontos metodikát igényel. A mikotoxinok késői hatásainak vizsgálata szintén költséges. Az éveken, sőt évtizedeken át tartó vizsgálatok, illetve állatkísérletek költségeit kevés laboratórium tudja fedezni. A mikotoxinok rendszerint az élelmiszerekben is észrevehetetlenek. Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk, ha a mikotoxint az emberi testben élősködő gomba hozza létre. Bár a patogén élesztőgomba által termelt canditoxin nevű méreg csak olyan nagy mennyiségben okoz azonnali tünetet, amekkora egyszerre nem is lehet jelen a szervezetben, hosszú távon gátolja a szervezet gombaellenes védekező mechanizmusait. A japán kutatók vizsgálatai szerint a canditoxin gátolja a T limfocita nevű immunsejtek termelését, ezáltal gyengíti a gombaellenes immunválaszt. Ha a védekezőrendszer megbénul, a gomba háborítatlanul szaporodhat. Így azonban szervezetünk a többi nem kívánatos betolakodó kórokozó, például a vírusok és a baktériumok számára is könnyű préda. A tudósok feltételezése szerint az immunrendszert felborító gombák szerepet játszhatnak az allergia kialakulásában is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gombaellenes kiegészítő kezelés az allergiás és a neurodermitis jellegű megbetegedések esetén is jó hatású.

A mikotoxinok A mikotoxinok a gombák mérgező anyagcseretermékei. A gombák igen gyorsan adják le ezeket az önmagukra is veszélyes anyagokat. A legveszélyesebb toxintermelők a penészek. A mikotoxinok kémiai felépítése és hatásmechanizmusa egyaránt eltérő, hatásuk az enyhe bőringertől egészen a daganatos elváltozásig terjed. Szerkezetük rendkívül stabil: a meleget 160 ° C-ig tűrik, ellenállóak a savval szemben, sőt néha még a főzés hatására sem pusztulnak el. A mikotoxinok veszélyeit az állatorvosok már igen jól ismerik. A mikotoxinnal fertőzött takarmányok hatalmas károkat okozhatnak az állattenyésztők számára. Angliában 1960-ban például 100 000 pulyka pusztult el aflatoxinmérgezés következtében. Az eset a humánmedicina figyelmét is ráirányította a veszélyes kórokozókra.

* * * A gombás betegségek felismerése A gombás betegség rendívül sokrétűen nyilvánulhat meg A gombás betegségeket nemigen lehet csupán a tünetek alapján biztonsággal diagnosztizálni. A szakemberek néhány tipikus tünet alapján azonnal a parazitákra gyanakszanak. A tünetek sokrétűsége első látásra valóban zavaró, léteznek azonban olyan útmutató összefüggések, amelynek nyomán elindulhatunk. Egyes tünetek tudományos magyarázata már ismert, másokét még nem sikerült megtalálni.

Fájdalmas puffadás A bél gombás fertőzöttségének egyik legismertebb jele a has puffadása. Egy szelet torta, csokoládé vagy egy adag spagetti elfogyasztása után a has elődomborodik és fájdalmasan felpuffad. A has puffadásakor olyasféle folyamat játszódik le, mint a tészta kelesztésekor. A kenyértésztát ártalmatlan lazító sütőélesztővel futtatjuk fel. A gomba megerjeszti a szénhidrátokat a tésztában. Erjedés közben gáz keletkezik. Az emberi bélben ugyanez történik. A 37 °C-os, ideális hőmérsékleten a gombák itt is a cukorból és a szénhidrátokból táplálkoznak, és közben gázt termelnek. Ettől a has annyira felpuffadhat, hogy szinte szétfeszül.

Nehéz légzés, szívpanaszok A gázzal telt bél felnyomhatja a rekeszizmot. A mellkas térfogata beszűkül, a szív és a tüdő számára kevés a hely. A beteg ezért már egy-két lépcsőfok után is kapkodja a levegőt. A rekeszizom és a tüdő nyomása szívpanaszokat - ritmuszavarokat, sőt fájdalmat - is okozhat.

Fájdalmas viszketés a végbéltájon A gombás betegek nem szívesen szólnak a végbelük táján észlelt piros, viszkető, gyakran nedvedző kiütésekről. Székelés után a bőr ég és fáj. A szaknyelven anális ekcémának nevezett tünet a bélgombák elszaporodására utal.

Erről a tünetről általában még az orvos előtt is csak vonakodva beszélnek a betegek, nehogy azt higgyék róluk, hogy nem tisztálkodnak rendesen.

Kellemetlen bőrjelenségek A bélgombák könnyűszerrel ide-oda vándorolnak az emésztőrendszer teljes hosszában. A szájban fehér lepedéket képeznek a nyelven és az ínyen. A lepedék erős gargarizálással és dörzsöléssel sem távolítható el tökéletesen. A gombák az emésztőrendszeren kívül is megtelepedhetnek. A bőr felszínén például viszkető, hámló foltokat okoznak.

Kínzó éhségérzet, túlsúly Mivel a gombák elsősorban cukorral és egyéb szénhidrátokkal táplálkoznak, a gombás betegek étrendje is eszerint alakul: csokoládét, süteményt, kenyeret kívánnak. Ha a gombák nem kapják meg kedvenc eledelüket - követelik: a beteg ilyenkor szinte elájul az éhségtől. Vércukorszintje leesik, a cukorhiány izomremegést, szemkáprázást vált ki. Ha ilyenkor az orvos cukorbetegségre gyanakszik, a vizsgálat eredménye rendszerint negatív. A beteg pedig folytonos cukorhiányban szenved. A bélgombás betegeknél végzett mérések erőteljes vércukorszint-ingadozást mutattak. Ezért produkálnak a gombás betegek a cukorbetegekhez hasonló tüneteket. Mivel a gombák a bélbe jutó szénhidrátok nagy részét felhasználják, a szervezet számára nem jut elegendő tápanyag. A szervezet a cukorhiányra energiapótlást, táplálékot igényel. Egyes tudósok feltételezése szerint a gombák egy másik "trükkel" közvetlenül beleavatkoznak az anyagcserébe. "Hírvivő", messenger anyagok segítségével folytonosan bejelentik cukorigényüket, és ily módon éhségérzetet váltanak ki. Így azután a gombás betegek rendszerint túl sokat esznek, mivel a cukorhiány állandó éhségérzetet kelt. Hatalmas kalóriamennyiséget halmoznak fel, és mivel a gombák nem emésztenek fel mindent, általában túlsúlyosak is lesznek. A zsírpárnák a fogyókúra hatására sem tűnnek el. A gombaellenes kezelés hatására ezek a betegek gyakran fogyókúra és éhezés nélkül is lefogynak.

Emésztési zavarok A bélgombák saját kényelmük érdekében ravasz módon távol tartják a konkurenciát, ami újabb súlyos problémákat idéz elő. Mivel a természetes bélflórához tartozó baktériumokat is elüldözik, sok betegnél krónikus szorulás, másoknál pedig, éppen ellenkezőleg, állandó hasmenés alakul ki. Szorulás esetén óvatosan kell bánni a hashajtóval, hiszen a gyógyszer a gombákat nem háborítja, viszont könnyen kipusztíthatja a hasznos baktériumokat. A hashajtó ráadásul a bél ellenálló képességét is csökkenti. A bél ellenállása gyengül a kórokozókkal tehát a gombákkal szemben is. Az így szaporodó bélgombák az emésztőrendszerből könnyen átterjedhetnek a húgyutakra vagy akár más szervekre is.

Májkárosodás Az élesztőgomba-fertőzés másik klasszikus tünete az alkoholistákhoz vagy a hepatitises betegekhez hasonló értékeket mutató májfunkció. Ha a vizsgálat mégsem jelez hepatitist, az orvos értelemszerűen arra következtethet, hogy a májkárosodás alkoholos eredetű, hiába bizonygatja a beteg az ellenkezőjét. Eközben mindkettejüknek igaza lehet. Lehet, hogy a beteg egy cseppet sem ivott, véralkoholszintje mégis magas, mája károsodott. A sör-, illetve borkedvelők jól tudják, hogy az élesztők nemcsak gázt, hanem alkoholt is termelnek. A gombák a bélben is alkoholt állítanak elő a cukorból. Az alkohol innen a véráramba kerül. A gombák által termelt értéktelen alkohol májkárosító hatása igen nagy.

Krónikus hüvely- és hólyaggyulladás A gombák a bélből szerteszét vándorolhatnak a szervezetben. Más szerveinkben megtelepedve további súlyos problémákat idézhetnek elő. A folytonosan visszatérő, hosszadalmas hüvelygombásodás is származhat a bélből. Ha ilyenkor csak a hüvelygombát kezeljük, a terápia hosszú távon eredménytelen lesz. Mosakodás közben a bélből ismét gombák kerülhetnek a hüvelybe, és máris kialakul az újabb fertőzés. A bélgomba a hólyagra és a húgyutakra is átterjedhet. Nőknél a szervek közelsége miatt fokozott a fertőzésveszély. A gombásodás gyorsan átterjedhet a bélből a hüvelybe, majd onnan a hólyagba. A gombás hólyaghurut ugyanolyan panaszokat okoz, mint a bakteriális eredetű. Fő tünetei a vizelési fájdalom és a fájdalmas égető érzés. Ha a fertőzést baktérium okozza, akkor az a vizeletből kimutatható, és a betegség speciális gyógyszeres - antibiotikus kezeléssel gyógyítható. Ha a hólyaghurutot gomba okozza, az antibiotikum nem segít. Ellenkezőleg: az antibiotikum éppen a gomba konkurens baktériumait pusztítja el, javítja a gomba életfeltételeit, és növeli a fertőzés lehetőségét!

Ízületi és izomfájdalmak A gombás betegek gyakran panaszkodnak ízületi és izomfájdalmakra. Éles fájdalmat éreznek az ujjak, a térd, a váll és a könyök ízületeiben, illetve a nyak- és hátizomzatban. Az ilyen betegeket rendszerint reumásnak vagy köszvényesnek vélik. Az alkalmazott terápia természetesen nem használ a gomba ellen. A tünet eredete ma még nem tökéletesen tisztázott, de valószínű, hogy a szervezetnek a gombák anyagcseretermékeire adott válaszáról van szó.

Tompa fáradtságérzet, koncentrációs zavarok A szervezet elszánt küzdelmet folytat a gombákkal szemben, de sajnos legtöbbször alulmarad. Erre utal a gombás betegségek következő jellemző tünete: az állandó tompa fáradtságérzet és a koncentrációs zavarok. A paraziták leküzdése súlyos tehertételt jelent a szervezet számára másra ezért már nem jut energiája. Immunrendszerünk állapotától függően a gombás betegség tünetei hol erősebbek, hol gyengébbek. A körülírhatatlan, bizonytalan tünetekkel a beteg nem mer orvoshoz fordulni. Attól fél, hogy a tüneteket az orvos kedélyhullámzásnak vagy pszichés zavarnak minősíti.

Szexuális zavarok Pszichés problémára gyanakodhat az is, akinek libidója csökken, holott szexuális élete korábban normális volt. Ki gondolná, hogy a szexuális zavart gomba okozza? A gomba okozta általános tompa fáradtságérzet a szexualitás területére is kihathat. Másrészt a gombásan fertőzött nemi szervek fájdalmassá tehetik az aktust. Egyes adatok szerint a gombák még alattomosabban is alááshatják szexuális életünket: olyan hormonokat és hormonszerű anyagokat termelnek, amelyek megzavarhatják az ember hormonháztartását, és kiolthatják a szexuális vágyat. A gombás fertőzés szélsőséges esetben impotenciát, illetve meddőséget is okozhat. Ilyenkor a gombaellenes kezelés után a korábban meddő asszony teherbe eshet.

Bőr- és hajzsírosodás A gombás betegek bőrpanaszai, kiütései, hajzsírosodása valószínűleg szintén hormonális okokra vezethetők vissza. Ha sikerül megszabadulni a gombáktól, a hormonháztartás is helyreáll. A bőr visszanyeri frissességét, a haj régi csillogását. Bizonyos hormonok kedveznek a gombák szaporodásának. A nők esetében például a fogamzásgátló tabletta kifejezetten gombabetegségre hajlamosító tényező.

Tudnunk kell, hogy a bélgombák okozta tünetek nem egyértelműek. A betegség egyénenként más lefolyású lehet, egyrészt mivel a panaszokat különféle gombák okozzák, másrészt mivel a fertőzésre minden szervezet másképp válaszol. Immunrendszerünk általános állapotunktól függően képes megbirkózni a gombák káros anyagcseretermékeivel.

A mellékelt tünetlista segítségével a gombás fertőzések mégis viszonylag jól behatárolhatók. Biztos diagnózis önállóan azonban nem állítható fel. Ha olyan súlyos panaszai vannak, mint például az emésztési vagy az egyensúlyi zavarok, feltétlenül forduljon orvoshoz. A diagnózis felállításához a tünetlista önmagában nem elegendő. Az orvos segítségével a lehetséges egyéb okokat is mérlegelni kell.

Tünetlista: a gombás betegségek tünetei Ha egy ideje ismételten észleli valamelyik alábbi tünetet, vagy esetleg egyszerre többet is, feltétlenül forduljon orvoshoz. Gombaellenes terápia csak szakorvosi diagnózis alapján végezhető! Gombás megbetegedésre utalhatnak a következő tünetek: - Puffadás, szorulás, hasmenés - Viszkető, vörös, néha nedvedző kiütés a végbélnyílásnál - Gyomorfájás, szájszag - Fáradtságérzet, levertség, koncentrációs zavarok - Feledékenység, rossz hangulat - Kínzó éhségérzet, túlzott édesség-, szénhidrát-, illetve gyümölcsfogyasztás - Izomremegéssel járó éhségérzet - Szemkáprázás - Fogyókúrás diéta ellenére jelentkező makacs túlsúly - Nehézlégzés, náthaszerű orrdugulás, fülgyulladás - Izomfájdalmak, merev nyak - Ízületi fájdalmak, az ízületek dagadása - Bőrszennyeződések, bőrpír, kiütések, száraz bőr, csapzott, zsíros haj - Kellemetlen testszag, kéz- és lábszag - Hüvelyi gombafertőzés, erős fájdalommal kísért menstruáció - Hólyaghurut - Prosztatagyulladás - Szexuális zavarok

* * * A gombás betegségek rizikófaktorai Hajlamosító tényezők A patogén gombákkal szemben sehol sem lehetünk biztonságban. Szerencsére azonban nem mindenkinél telepszenek meg. Egyesek viszont különösen fogékonyak a parazitafertőzésre. Bizonyos betegségek és gyógyszerek, illetve a helytelen életmód és a nem megfelelő táplálkozási szokások hajlamosítanak a megbetegedésre.

Antibiotikumok Az egészséges bélflórában a gombák nem tudnak megtelepedni. A bélben élő mintegy 500-féle baktérium szolgálja az ember védelmét. Ha bakteriális fertőzés, például mandulagyulladás miatt antibiotikumot kell szednünk, sajnos a bélflóra jóindulatú baktériumai is kipusztulnak. Szabad az út a patogén gombák számára. Ha a gombának sikerül megtapadni a bélfalon, többé nem hajlandó átadni a helyét. Az antibiotikus kezelés után visszatérő hasznos baktériumoknak sem. Ha a gomba ilyenkor elegendő táplálékot kap, korlátlanul szaporodik, és gyorsan terjed a bélben.

Táplálkozás Az átlagos nyugat-európai táplálkozás kedvez a gombáknak. A normál étrendben szereplő ételek nagy részét a paraziták is szeretik. Kedvencük: a cukor és a rostmentes tápanyagok. Az energiahordozó cukor a patogén gombák elsődleges tápláléka. Az édes ételek és italok hatására a gombák hihetetlen mértékű növekedésnek indulnak. A helyes táplálkozáshoz nyújt hasznos tanácsokat könyvünk második része. A gombák nemcsak a terített asztalnak örülnek, szeretik, ha kényszerű gazdájuk más úton-módon is kényezteti őket.

Antibiotikumok: jótékony mérgek. Az antibiotikumok a baktériumok elpusztítására szolgáló mérgek. Anyagukat az ipar érdekes módon néha éppen gombák anyagcseretermékeiből nyeri. A mikroorganizmusok fegyverként használják az antibiotikumokat a túlélésért folytatott harcban. Mint neve is jelzi: "az élet ellen irányuló". Ezek a hatékony kémiai fegyverek elpusztítják a nem kívánatos mikrobákat, vagy rontják életfeltételeiket. Egyesek mérgek, mások például a konkurens élőlény légzését gátolják. A gombás betegségek utóbbi időben tapasztalható gyors terjedéséért javarészt az antibiotikumok felelősek. Pedig alapvetően jótékony, nélkülözhetetlen gyógyszerek. Nélkülük évente milliók halnának meg olyan fertőzések következtében, amelyek - hála az antibiotikumoknak - ma már nem életveszélyesek.

Fogamzásgátlók Nemcsak a cukor, hanem egyes hormonok is kedveznek a gombák fejlődésének, mindenekelőtt a női hormon, az ösztrogén. Még nem tisztázott, hogy a gombák az ösztrogént eredeti formájában használják-e fel a növekedéshez, vagy átépítve, a szaporodáshoz. A kutatók azonban valamennyien egyetértenek abban, hogy az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló hajlamosít a gombás fertőzésre. A terhesség alatt az ösztrogénszint magas. Ezért a terhesség a gombás megbetegedés egyik legjelentősebb rizikófaktora. A vizsgálati adatok szerint a terhes nők mintegy 30%-a fertőzött. Ha a gombák a szülőcsatornát is megtámadták, az anya a szülés közben a még fejletlen immunrendszerű gyermeket is megfertőzi. A gomba fehér lepedéket képez az újszülött nyelvén. A mikózisos csecsemők az első hónapokban a pelenka alatti gombás bőrgyulladásra is hajlamosak. A pelenkadermatitis általában gombaellenes kezeléssel gyógyítható.

Immungyengeség, krónikus betegségek Csecsemő- és idős korban az immunrendszer működése nem tökéletes, ezért ilyenkor fokozottan ki vagyunk szolgáltatva a gombáknak. Ha a szervezet nem védekezik, a gombáknak könnyű a dolga. Ugyanez a helyzet a krónikus betegekkel is: szervezetük folytonosan küzd valamilyen egyéb betegséggel, ezért a gombákra nem marad energiája. A daganatos, cukorbeteg, köszvényes, illetve reumás betegek különösen hajlamosak a gombás fertőzésre. Az immunrendszert a tartós helytelen táplálkozás, a védekezéshez szükséges vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiánya is gyengíti. A tartós stresszhatás szintén csökkenti a szervezet ellenálló képességét.

Kortikoszteroidok A betegségek elhárítására hivatott immunrendszer néha túllő a célon. Ilyenkor a test saját sejtjeit is idegen betolakodóként kezeli, és ellenük

támad. A hibás védekezési reakciót a szervezetünkben kis mennyiségben jelen levő kortikoszteroid hormonok csökkentik. Ha valamilyen betegséget, például gyulladást kortikoszteroid készítménnyel gyógykezelnek, a többlethormon gyengíti az immunrendszert, és utat nyit a kórokozók, így a gombák számára is.

A kortikoszteroid hormonokról A mellékvesekéreg által termelt kortikoszteroid hormonokhoz hasonló gyógyszerkészítményeket mesterségesen állítják elő. A mellékvesekéreg-hormonok sokrétű feladatot látnak el. Gyulladásgátló hatásuk miatt széles körben alkalmazhatók gyógyszerként. A szteroidterápiát azonban újabban sokan megkérdőjelezik a mellékhatások miatt. A kortikoszteroidok hosszú távon csökkentik a csontok mésztartalmát, károsítják a bőrt. Egyelőre azonban mégis nélkülözhetetlenek a gyógyászatban.

Tünetlista: a gombás fertőzés rizikófaktorai A gombás betegségeket nemigen lehet csupán a tünetek alapján diagnosztizálni. Ha felmerül a parazitás fertőzés gyanúja, a gondos anamnézis is segít. Válaszoljon az alábbi kérdésekre. Ha sok kérdésre igennel válaszol, hajlamos a gombafertőzésre. Lehetséges, hogy panaszait gombás megbetegedés okozza. Kapott-e antibiotikumot (pl. mandulagyulladás, fülgyulladás, gyulladt fog stb. miatt) a kö-zelmúltban? - Kapott-e korábban úgynevezett széles spektrumú antibiotikumot? (Aki nem biztos a válaszban, kérdezze meg háziorvosát.) - Az antibiotikus kezelés tíz napnál tovább tartott-e? Esetleg többféle antibiotikumot is kapott? - Kapott-e két hétnél hosszabb kortizonkúrát (asztma, ízületi gyulladás stb. miatt)? - Volt-e már (esetleg többször is) terhes? - Két évnél hosszabb idő óta szed-e fogamzásgátló tablettát vagy egyéb hormonkészítményt? - Gyakran és szívesen fogyaszt-e édességet? - Van-e valamilyen alább említett krónikus betegsége: allergia, cukorbetegség, reuma, köszvény, bőrgyulladás, pikkelysömör?

* * * Az immunrendszer Ha szervezetünk védekezőrendszere jól működik, a gombáknak nincs esélye Naponta több ezer baktérium, vírus és gomba próbál behatolni a szervezetünkbe. Szerencsére azonban akadályba ütköznek. Az emberi immunrendszer kiváló védekező mechanizmus. A betolakodók nagy részét ártalmatlanná teszi, még mielőtt nagyobb kárt okoznának. A patogén csírák, például a gombák elleni védekezésben egész sor speciális sejt és hírvivő anyag vesz részt. A rendszer valamennyi elemének pontosan körülhatárolt feladata van.

Az immunrendszer működése Bizonyos sejtek ingerlik, mások, éppen ellenkezőleg, gátolják egymást. Bizonyos sejtcsapatok egyesült erővel küzdenek a kórokozó csírák ellen, mások az összecsapásból származó hulladékot szállítják, illetve távolítják el a szervezetből. A számtalan szabályzó mechanizmusból és reakcióból összetevődő igen bonyolult védekezőrendszer szerepét ma még nem ismerjük teljes pontossággal. A tökéletesen működő immunrendszer nemcsak a vírusok, baktériumok és gombák, hanem a daganatok kialakulása ellen is védelmet nyújt. A komplex biológiai rendszer azonban igen sérülékeny. Ha a védelem gyengül, megbetegszünk, mivel a baktériumok, vírusok és gombák akadálytalanul behatolhatnak a szervezetbe. Bizonyos orvosi elképzelések szerint a gombák csak az immungyenge szervezetet képesek megtámadni. A mikológusok szerint a gombáknak az immunrendszer legkisebb hibája esetén is komoly esélye van. Természetesen nem könnyű megállapítani, hogy a sok összetevős rendszer valamelyik része esetleg nem sérült-e. Látszólag egészséges szervezetünknek is lehet olyan gyenge pontja, amiről nem tudunk. Egyesek immunrendszere természettől fogva jobban működik, másoké nehezebben hárítja el a kórokozókat. Ők is egészségesek, de fogékonyabbak a betegségekre. Védekezőrendsze-rünk tulajdonságai örökletesek. A legújabb kutatások szerint a mechanizmust a betegségek mellett a stresszhatások is gyengítik: a stresszhormonok akadályozzák az immunrendszer működését.

Az immunrendszert veszélyeztető tényezők Az immunrendszer szempontjából igen fontos a helyes táplálkozás. A védekező sejteknek vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre van szüksége. Előfordul, hogy valaki szervezetéből fontos anyagok hiányoznak, holott kiegyensúlyozottan táplálkozik. A problémát valamilyen ásványianyag- vagy vitamin-felvételi zavar okozza. Ilyenkor hiába vesz magához elegendő tápanyagot, szervezetébe kevés vagy semmi sem épül be. A kutatások tanúsága szerint védekezőrendszerünk a káros környezeti hatásokkal szemben hatalmas mennyiségű vitamint használ fel. Ha káros növényvédő szerek jutnak testünkbe, B-vitamin, C-vitamin és szelén (nyomelem) hiányunk lehet. A dohányosok vérében kevés lehet a bétakarotin. Hiányjelenséget okozhatnak a nehézfémek, például a higany vagy a kadmium is. Ha a kórokozó csírák, például a gombák valamilyen oknál fogva legyengült immunrendszerrel találják szembe magukat, könnyű a dolguk. Az immunkárosító patogén gombák viszont ezen túlmenően az egészséges emberre is veszélyesek.

Az immunrendszer alkotórészei Szervezetünk védekezőrendszere számos alkotórészből tevődik össze. A külön-külön önálló feladatokkal rendelkező összetevők összehangolt működése megakadályozza, hogy a kórokozók behatoljanak a szervezetbe, és ott szaporodjanak. Ha az összhang akár csak egyetlen ponton is megbomlik, az ember könnyen megbetegszik.

Az antitestek - a felderítés A patogén csírákat az antitestek ismerik fel és teszik ártalmatlanná. Az antitestek immunglobulinok, védekező fehérjék. Funkcióik szerint öt, betűvel jelzett osztályba sorolhatók (A, G, M, D, E). Az antitestek jelölése: "IgA", IgG" stb.

A histamin - a riasztás A histamin a bevetési helyre szólítja az "immunrendőrséget". Egyidejűleg a kórokozó által megtámadott testrész jobb vérellátását is biztosítja, hogy az elhárító sejtek a véráram útján gyorsabban juthassanak a színhelyre.

A T-szupresszorsejtek - a riasztás lefújása Ha a veszély elmúlt, a T szupresszorok visszavonulót fújnak, hogy az immunrendszer ne pörögjön fel feleslegesen.

A makrofágok - a takarítás A makrofágok eltávolítják - felfalják és megemésztik - a foglyul ejtett kórokozókat.

* * *

Hibás immunreakciók A hiperreakció is kóros Ha immunrendszerünk rosszul vagy lassan működik, megbetegszünk, de túlműködése is hibás. Egyes kutatók szerint az ilyen hiperreakciókat éppen a gombák okozzák. Ilyen túlzott immunválasz például az allergia.

Az allergia A gombás fertőzés többféleképpen is allergizáló tényező, mivel a paraziták folytonosan ingerlik az immunrendszert. Ha egyszer bejutnak a szervezetbe, elszántan, minden lehetséges eszközzel igyekeznek megtartani nehezen megszerzett pozícióikat. A szervezet viszont természetesen azonnal meg akar szabadulni tőlük, és antitesteket küld harcba a betolakodók ellen. Ha az elhárítás nem elég hatékony, ha nem sikerül legyőzni a kórokozót, a fertőzés állandó stresszhelyzetet tart fenn. A folyamatosan csúcsra járatott elhárítás idővel az egyébként ártalmatlan környezeti tényezőkre, például a virágporra vagy egyes élelmiszerekre is túl érzékenyen reagál.

Élesztőallergia Az élesztő- és a penészgomba vörös posztó az immunrendszer szemében - az antitestek habozás nélkül ellentámadásba lendülnek. Ha a gombák folyamatosan foglalkoztatják az immunrendszert, hosszú távon könnyen kialakulhat az allergia. A szervezet elszánt dühvel küzd a gombasejtek ellen. Az iskolás gyermekek csaknem 80%-ának Candida albicans allergiatesztje pozitív, vagyis szervezetük szembesült már valamilyen gombás fertőzéssel, ezért kialakult benne az ellenanyag. Ha a Candidát sikerül kipusztítani, az allergia nem okoz további bonyodalmakat, hiszen ha nincs inger, a reakció is megszűnik. A kutatók szerint a patogén élesztők kiváltotta allergia az ártalmatlan élesztőgombákra is kiterjedhet. Előfordulhat, hogy a gombás fertőzésen átesett beteg később a sütő- vagy sörélesztővel készült ételeket sem bírja. Szervezete ugyanúgy reagál a hasznos élesztőkre, mint a patogén gombákra, mivel a gombafajok hasonló kémiai szerkezetük következtében könnyen összetéveszthetők.

Élelmiszer-allergia A gombák előszeretettel szállják meg egyik legjelentősebb immunszervünket, a béltraktust, amely a táplálékpép fontos alkotórészeit kiszűri, és apró nyílásain át a szervezetbe juttatja. A bélnek tehát folytonosan döntenie kell, mely részecskék kerülhetnek be, melyek nem, illetve melyeket kell megsemmisítenie - például a káros baktériumokat vagy éppen a gombákat. A bélnyálkahártya igen sok agresszív ellenanyagot, például immunglobulint tartalmaz. A gombák azonban harcba szállnak az A típusú immunglobulinokkal: ha sikerül kémiailag felbontaniuk, hatástalanítaniuk az IgA-t, szilárdan megtelepedhetnek és szétterjedhetnek a bélfalon. A kórokozók és az immunrendszer között a bélben folyó állandó harc azután könnyen allergiás reakciók alapja lehet. Tudományos feltevések szerint a bél gombás fertőzöttsége az élelmiszer-allergiák kialakulásában is közrejátszhat. Az újabb kutatások igazolták, hogy a gombák megváltoztatják a bélfal áteresztőképességét, így a nagyobb, lebontatlan részecskék is átjuthatnak a szervezetbe, pedig ott semmi keresnivalójuk. Az immunrendszer, hogy ezeket kiküszöbölje, antitesteket küld az alapjában véve ártalmatlan anyagok ellen. Ez, a tápanyagok ellen képzett E és G típusú immunglobulin (IgE, IgG) az allergiások véréből kimutatható.

Légúti allergia A penész- és élesztőgombák nemcsak a béltraktusban, hanem a légutakban is szívesen megtelepszenek. Főként az asztmások és a krónikus bronchitiszesek légutaiban tenyésznek, anélkül hogy a beteg tudna róla. A fertőzött légutak tovább károsodnak, a beteg immunrendszere tovább gyengül. A kortikoszteroid spray pedig, mint már mondottuk, csak kedvez a gombáknak. A paraziták az asztmásoknál gyakran bemerészkednek a szájból a légutakba. Az ilyen fertőzés külső jele, a berepedt ajak a gombaellenes kezelés hatására gyógyul. A mikológiában járatos tüdőgyógyászok gyakran javasolják, hogy az asztmásoknál végezzenek gombavizsgálatot. Ha a fertőzés fennáll, az antimikotikum inhalálását írják elő. A légúti megbetegedések nemcsak gombás fertőzésre hajlamosítanak, hanem a levegőben található gombaspórák ellen is allergizálhatnak. Az allergia szintén asztmás rohamokat és erős köhögési ingert válthat ki, és tovább gyengíti a légutak ellenállását: könnyen kialakulhat a légúti gombaallergia és a légúti gombás fertőzés ördögi köre.

Diagnózis a rotációs étrend segítségével A gombás fertőzéssel gyakran jár együtt élelmiszer-allergia és szénanátha. Az allergiások véréből kimutathatók az allergének elleni antitestek. Ha a vérben a panaszok ellenére nem található ellenanyag, nem allergiáról, csupán élelmiszer-érzékenységről beszélünk. Egy táplálkozástudományi szakemberek által összeállított célirányos diéta segítségével magunk is kiszűrhetjük, hogy szervezetünk mely élelmiszerek ellen tiltakozik. Az úgynevezett rotációs diéta során a beteg négynapos forgásban fogyasztja a feltételezhetően allergizáló ételeket, például a tejtermékeket, a dió- vagy citrusféléket. Előbb-utóbb kiderül, hogy vajon valamennyi tejtermék gondot okoz-e, vagy mondjuk, csupán a sajt. Ha az élelmiszer-érzékenység vagy allergia gyanúja felmerül, forduljunk allergológushoz, javasolja-e a rotációs diétát. A bőséges szakirodalomból pontosan tájékozódhatunk. Az élelmiszerek teljes skálájából természetesen csak türelmesen tudjuk kiszűrni, hogy mi okozza a problémát. Ezért érdemes először kipróbálni, hogyan reagál szervezetünk az élesztőt tartalmazó ételekre: egy időre, mondjuk, egy hétre, száműzzük az étrendről az élesztőt.

* * * A krónikus betegségek és a gomba A gombák tovább nehezítik a helyzetet Ha a gombák gyengített immunrendszerrel találják szembe magukat, könnyű a dolguk. Ily módon egy közönséges nátha is hajlamosíthat a gombás fertőzésre. A tartós immungyengeség pedig különösen kiszolgáltatja a beteg szervezetet a gombáknak. A krónikus betegeknél ezért igen gyakori a járulékos gombás megbetegedés. Egyes kutatók közvetlen kölcsönhatást tételeznek fel a krónikus betegségek és a gombás fertőzés között.

Diabetes (cukorbetegség) Diabetes esetén a vér magas cukortartalma miatt is igen gyakori a gombás fertőzés, hiszen a cukor a gombák kedvenc tápláléka. A cukorbetegek tehát több szempontból is hajlamosak a gombás megbetegedésre. Immunrendszerüknek éppen a gombák elhárításához szükséges alkotórészei nem működnek megfelelően. Ráadásul, ha a gombák egyszer megtelepszenek a szervezetükben, táplálékellátásuk is optimális: a betegek vérének és szöveteinek magas cukortartalma biztosítja a növekedésükhöz szükséges utánpótlást. A cukorbetegek bőrének vérellátása igen rossz. A gombák elsődleges behatolási pontjára így alig-alig jut ellenanyag. A diabetesesek szájából szintén átlagon felüli mennyiségben mutatható ki gomba. A paraziták a száj nyálkahártyájából továbbhaladnak kedvenc tartózkodási helyük, a béltraktus felé, illetve az immunhiányos betegek egyéb szerveit is károsíthatják. Egy német tanulmány szerint ha a cukorbeteg gombás fertőzöttségét megszüntetjük, a diabetes tipikus tünetegyüttese is javul. Ha a szénhidrát-anyagcserét zavaró parazitákat sikerül kiküszöbölni, a vércukor kiegyenlítettebb lesz, mert a bélgombák okozta alacsony értékek már

nem okoznak gondot. A szervezetnek végre már csak magáról kell gondoskodnia a gombákat nem kell táplálnia. A mikológusok ezért javasolják a diabeteseseknek, hogy rendszeresen ellenőriztessék, nincs-e gombás fertőzésük.

Psoriasis (pikkelysömör), neurodermitis A pikkelysömör, illetve a neurodermitis jellemző tünetei a bőrviszketés, a korpás hámlás, a bőrpír. A betegségek oka mindmáig felderítetlen, csupán annyit tudunk, hogy a bőr valamiféle gyulladásos reakcióiról van szó. A szervezet harcol: antitesteket küld valamilyen vakmerő betolakodó ellen. Ez a normálistól eltérő immunglobulin-többlet laboratóriumi úton kimutatható. Az antitestszint növekedése azt mutatja, hogy mindkét betegség allergiás eredetű, jóllehet ez tudományosan még nem egyértelműen igazolt. Valamiféle, ismeretlen eredetű, téves immunreakcióval állunk szemben. A bőrgyulladás elleni kortikoszteroid kezelés szintén kedvez a gombáknak. A betegek bőrkárosodásai pedig szinte kaput nyitnak a gombáknak. Ha a paraziták bejutnak a beteg szervezetbe, az immunrendszerre kettős feladat hárul: ezentúl nemcsak a bőrbetegség, hanem a gomba ellen is védekeznie kell. Ha az immunrendszert gombaellenes terápiával mentesítjük, a psoriasis és a neurodermitis jellemző tünetei is mérséklődnek. Egyes nézetek szerint a patogén gombák éppenséggel e bőrbetegségek kiváltó okai is lehetnek. A megfigyelések szerint a psoriasisos és neurodermitises betegek 80-90%-ának bélflórája károsodott, patogén baktériumok és gombák mutathatók ki benne. Ezen a fertőzött bélfalon át a táplálékból nem megfelelő anyagok is átjuthatnak a szervezetbe, az ellenanyag-termelés során allergi-zálódnak a betegek egyes élelmiszerekre. A szakemberek ilyenkor speciális étrendet javasolnak.

Fejkorpa Egyes kutatók szerint a nagymérvű fejkorpásodást is okozhatják gombák. A szaknyelven szeborreás ekcémában szenvedő betegek fejbőre gyakran gyulladt, viszket, hámlik. A betegség egyéb testrészekre is átterjedhet. A mikológusok a beteg bőrfelületről kimutatták a Pityrosporum ovale nevű gombát. Ha gombaellenes kenőccsel vagy hajkrémmel sikerül kiirtani a parazitát, a bőrtünetek is csökkennek, esetleg el is múlnak. Az említett gomba sajnos nagyon nehezen mutatható ki - negatív eredmény esetén is jelen lehet! A szeborreás ekcémás betegek bélflórája is gyakran károsodott. Székletmintáikból gyakran kimutatható a patogén élesztő- és penészgomba. A béltraktus gombaellenes kezelése a szeborreás, ekcémás tüneteket is csökkenti.

Zsír-anyagcserezavarok, szív- és keringési elégtelenségek A nyugati országokban a szív- és keringési elégtelenség a leggyakoribb halálok. Okait azonban mindeddig nem sikerült megnyugtatóan feltárni. Néhány rizikófaktor, például a vér zsírtartalma vagy a magas vérnyomás szerepe vitathatatlan, de még ezekkel kapcsolatban is sok a nyitott kérdés. A táplálkozástudományi szakemberek szerint a vér magas zsírtartalmát valószínűleg a rendszeres koleszterindús táplálkozás okozza. Az érintett betegek viszont gyakran azt állítják, hogy étrendjük koleszterinszegény, vérkoleszterinjük mégis magas. Néhány szakorvos felfigyelt arra, hogy a magas vérkoleszterinszint gyakran jár együtt gombás fertőzéssel. Ha a gombaellenes kezelés eredményes, a vér zsírtartalma is csökkenhet. A meglepő jelenség magyarázata valószínűleg a következő: a magas vérzsírtartalom a szervezet gombaellenes védekező reakciója. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint ugyanis a gombák nem kedvelik a koleszterintartalmú táptalajt. Egyes feltevések szerint a vérzsírok védekezésképpen befogják a mikroorganizmusok káros anyagcseretermékeit, például a mikotoxinokat. Mint ismeretes, az ugyancsak apró paraziták okozta maláriás fertőzés esetén is magas a betegek vérzsírtartalma. Ha valakinél a magas vérzsírtartalomnak nem sikerül megtalálni az okát, ajánlatos mikológia vizsgálatot is végeztetni.

Reuma A reuma fogalom mintegy 200 betegséget takar. Mindegyik esetben valamely testrész vagy szerv kimutatható ok nélküli, tartós, fájdalmas gyulladásos megbetegedéséről van szó. A reuma kiváltó oka sajnos még nem ismert. Egyesek úgy vélik, autoimmun betegség, azaz a szervezet hibás reakciók következtében önmaga ellen fordul. Lehetséges, hogy a reuma kialakulásában a patogén mikroorganizmusok, a vírusok, baktériumok és a gombák is közrejátszanak, ugyanis a reumás betegek véréből, sőt érdekes módon az érintett ízületi folyadékból is nagy mennyiségű antimikrobás antitest mutatható ki. A heveny gyulladásos ízületi panaszokra rendelt kortikoszteroid kezelés, mint tudjuk, kedvező a gombák számára. A megfigyelések azt mutatják, hogy a gombaellenes kezelés a reumás rohamokat is mérsékeli.

Ízületi gyulladás A fájdalmas és igen hosszadalmas ízületi gyulladás, szaknyelven arthritis különféle okokra vezethető vissza. Kiváltó oka néha ismeretlen, a gyulladás idültté válik, máskor patogén mikroorganizmusok, például sérülés, sebzés útján az ízületbe jutó baktériumok idézik elő. Az újabb kutatások szerint az arthritist gombák is okozhatják. A gombák általában kerülő úton - rendszerint a véráram útján a bélből - jutnak az ízületekbe. Ebben az esetben a gombaellenes terápia az ízületi gyulladást is csökkenti.

Köszvény A köszvény szinte népbetegségnek számít. Az ízületi gyulladásokkal ellentétben oka ismeretes: az anyagcsere során keletkezett húgysav nem távozik a vérből, így a vér húgysavszintje megemelkedik. Az ízületekben és az inak mentén lerakódó húgysav pedig gyulladást idéz elő. Noha a köszvény és a gombás fertőzés között nincs közvetlen összefüggés, a vizsgálatok azt mutatják, a köszvényeseknél a meggyengült immunrendszer miatt mégis gyakori a gombás megbetegedés. Az esetleges kortikoszteroidos kezelés tovább növeli a fertőzésveszélyt. A gombaellenes terápia sok esetben a köszvényes rohamokat is enyhíti.

* * * A kezelést megelőző diagnózis Önállóan sose döntsünk a terápiáról! Megtudtuk, hogyan ismerhető fel a gombás betegség, mik a fertőzésre hajlamosító tényezők, hogyan is működnek a paraziták. Ha a gombás fertőzés gyanúja felmerül, soha ne kezdjünk pontos diagnózis nélkül, saját szakállunkra gombaellenes terápiát. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy orvosi vizsgálat igazolja feltevésünket, és zárja ki a lehetséges egyéb okokat.

Forduljunk orvoshoz! Előfordulhat, hogy ha az orvosnak felvetjük a gombás fertőzöttség gyanúját, az első pillanatban csak legyint: "Ugyan már, a gombák nem okoznak ilyen panaszokat..." Sajnos a legtöbb orvosnak, az említett okoknál fogva, ma még ez az álláspontja. Mégse adjuk fel, nyugodtan, türelmesen folytassuk a beszélgetést, próbáljuk rávezetni az orvost, hátha igaz a diagnózis, és valóban az annak megfelelő terápia lenne szükséges. Ne féljünk a kudarctól: az Egyesült Államokban korábban hasonlóan elutasító volt az orvosok magatartása, a betegek kitartása azonban

elérte célját, igaz, egy laikusoknak szánt közérthető szakkönyv sokat segített ebben. A bizalmas orvos-beteg kapcsolat sokat könnyíthet a helyzeten. Ha az orvos régóta folytatja már a kezelést, menet közben nyugodtan felvethetjük a gombás fertőzés lehetőségét, különösen ha az eddigi terápia nem hozott látványos eredményt, hiszen a gombás betegség diagnosztikája ártalmatlan. Nem szükséges azonnal mikológus szakorvoshoz fordulni, a problémát háziorvosunknak, nőgyógyászunknak, a belgyógyásznak vagy a bőrgyógyásznak is felvethetjük, hiszen a vizsgálatokat ő is kezdeményezheti. Ha mégsem járunk sikerrel, keressük fel a mikológiai szakrendelést.

Az orvosok szkeptikusak a gombákkal kapcsolatban Vajon miért elutasító az orvosok álláspontja a gombákkal kapcsolatban? Az orvosképzés során igen kevés szó esik a mikológiáról, ezért a nem erre szakosodott orvosok keveset tudnak a gombákról. Ismereteiket posztgraduálisan, továbbképzések során kellene elmélyíteni, a lehetőségek azonban korlátozottak. A szakirodalom szintén viszonylag keveset foglalkozik a mikológia kérdéseivel. Ezért a legtöbb orvos csak legyint, ha a gombákról esik szó: "Ugyan már, a gombák nem okoznak ilyen panaszokat." Természetesen a betegek gombákkal kapcsolatos felvetéseit sem veszik komolyan. Hiszen a betegek gyakran képtelen ötletekkel fordulnak az orvoshoz, és elképzeléseiket olykor a képes újságokból, a barátnőktől, esetleg a barátnők jól értesült rokonaitól szerzett információkra alapozzák. Nem csoda, ha az orvos szkeptikus, és a problémát néhány szóval elintézi.

Mit nyújthat a természetgyógyász orvos? Az utóbbi időben mind több alternatív természetgyógyász orvos fordul érdeklődéssel a mikológia felé. Aki az alapképzése mellé természetgyógyászati ismereteket is szerzett, okvetlenül találkozott már a gombákkal. Nem feltétlenül mikológus tehát, de bizonyosan nyitottabb és nem szkeptikus. Ugyanakkor elegendő orvosi szakismerettel rendelkezik ahhoz, hogy kizárja az egyéb betegségek lehetőségét. Mit nyújthat a természetgyógyász? Néhány mikológus szakorvostól eltekintve a természetgyógyászok foglalkoztak először a gombás megbetegedésekkel. Természetesen nem valamennyi természetgyógyász egyformán megbízható: vannak köztük önjelölt gyógyítók, megfelelő képzés nélkül. Végeredményben azonban igen sok természetgyógyász jártas a gombás fertőzések felismerésében és kezelésében. A betegnek kell eldöntenie, hogy hagyományos vagy alternatív orvoshoz vagy természetgyógyászhoz fordul-e. Igen fontos azonban, hogy a kezelés orvosilag megalapozott legyen.

Vajon megfelelő-e a kezelés? A laikus nehezen tudja megítélni, hogy az orvosnál vagy a természetgyógyásznál jó kezekben van-e. A terapeuta akkor jár el szakmailag helyesen, ha - Figyelmesen meghallgatja és komolyan veszi a beteg panaszait. - Kérdésekkel és fizikális vizsgálatokkal kizárja az egyéb kórokokat. - Ha a gombafertőzés gyanúja felmerül, székletvizsgálatot rendel el, vagy az egyéb érintett testrészekről vett mintát küldi el laboratóriumi vizsgálatra. - Problémás esetekben gombaellenanyag-vizsgálatot (vérvizsgálat) kér. - vizsgálatok kimutatják a gombát, elrendeli a megfelelő gyógyszerelést. - Előírja a megfelelő cukormentes diétát. - Laboratóriumi kontrollvizsgálatokkal ellenőrzi a gyógyulást.

* * * A gombák nyomában A gombák kimutatása Nagyon kínos, hogy a gombák láthatatlanul jelen vannak a testünkben - a gyakorlott laboránsok előtt azonban szerencsére nem maradnak rejtve. A nyomkeresés jól kidolgozott módszerekkel halad előre. A paraziták a laboratóriumban kitenyészthetők és a mikroszkópban pontosan meghatározhatók. Ha ez nem elegendő, a vérmintából is kideríthető, hogy a szervezet milyen mértékben termel gombaellenes anyagokat.

Laboratóriumi diagnosztika A gombák kedvező körülmények között villámgyorsan szaporodnak. A laboratóriumi vizsgálatok során éppen ezt, a szervezetben rendkívül kellemetlen tulajdonságukat használják ki. Ha az orvos gombafertőzésre gyanakszik, az érintett területről mintát küld tenyésztésre. A laboratóriumban a bőr-, a haj- vagy a székletmintából speciális optimális táptalajon rövid idő alatt kitenyészthető és pontosan meghatározható a gomba. A mintavételt meghatározott körülmények között, egzakt módon kell végezni. A mintát szintén meghatározott módon kell továbbküldeni a speciális laboratóriumba. A mintavételi hiba és a helytelen transzport könnyen befolyásolhatja a vizsgálat eredményét, gombás fertőzöttség esetén is negatív leletet eredményezhet, tehát a kezelés is elmarad. Az alábbiakban - segítségképpen - betekintést nyújtunk a mintavételi eljárásokba.

Mintavétel a székletből A mintavételt saját magunknak kell végezni. A feladat sokak számára kellemetlen, pedig igen fontos, hogy gondosan járjunk el. Tudatosítanunk kell, hogy természetes folyamatról van szó, hogy havonta több ezer székletmintát vesznek és vizsgálnak meg, és hogy az eredményt az orvos tisztán diagnosztikai szempontból értékeli. Az orvos által felírt széklettartályt vigyük haza, a mintavétel otthon történjen. Ha a bélben sok a patogén gomba, a székletbe is mindig kerül jó néhány. Innen laboratóriumi úton könnyen kimutatható. A székletből a tartályban található kis műanyag kanállal vegyük a mintát. Mivel a gombák nem egyenletesen oszlanak el, hanem szabályos "fészkeket" képeznek, a következőképp járjunk el: A kanállal kb. 25-ször szurkáljuk meg a székletet, vagy kavarjuk meg, majd kb. 8 különböző helyről vegyünk borsószem nagyságú mintát. A tartályt maximum kétharmadáig töltsük meg, mivel a gombák által termelt gázok szállítás közben szétvethetik a tartályt. Előfordulhat, hogy a székletvizsgálat eredménye a fertőzés ellenére is negatív. Ennek az az oka, hogy éppen a gombafészkekből nem vettünk mintát. A fertőzés alapos gyanúja esetén a vizsgálatot meg kell ismételni. A laboratóriumi orvosok azt tanácsolják, hogy a székletmintavétel előtti este igyunk három evőkanál vízzel hígított gyümölcsecetet. Ezt követően nagyobb valószínűséggel található gomba a székletben. A szakemberek véleménye szerint az ecet oldja a gombákat a bélfalhoz kötő anyagokat. Ezért viszonylag több gomba jut a székletbe. A téves eredmények elkerülése érdekében székletvizsgálat előtt tartsuk be a következő óvintézkedéseket: néhány nappal a mintavétel előtt ne fogyasszunk se penészes sajtot, se kefirt. Ezek az élelmiszerek ugyanis penész-, illetve élesztőgombákat tartalmaznak. Az ártalmatlan élesztőgombák a széklet mikroszkopikus vizsgálata során könnyen összetéveszthetők például a Candida albicansszal. A pozitív székletvizsgálati eredmény után nem minden orvos javasol automatikusan kezelést. Egy korábbi, túlhaladott álláspont szerint ugyanis a beteg csak bizonyos kritikus vizsgálati érték fölött kezelendő. A mikológusok jelenlegi álláspontja szerint minden parazitával fertőzött beteget kezelni kell. Szerintük a székletből nem lehet pontosan következtetni a bélben jelen levő gomba mennyiségére. Ráadásul a gombák igen gyorsan szaporodnak, és ha a szervezet bármilyen oknál fogva legyengül, súlyos problémákat okozhatnak. A szakemberek egybehangzóan úgy vélik, hogy a gombának semmi keresnivalója a normális bélflórában, küzdeni kell ellene.

Mintavétel a vizeletből A gombák a hólyagban és a húgyutakban is szívesen megtelepszenek. Ilyenkor a vizeletből is kimutathatók. A mintavétel során a következőkre kell ügyelni: a mintavételi edény legyen steril. A laboratóriumban sorakozó, nyitott helyen tárolt edények nem alkalmasak a célra. A vizelet elejét még ne fogjuk fel a pohárba, hanem csak a későbbi, az ún. középsugaras vizeletet. A nők arra is ügyeljenek, hogy a vizeletbe ne kerüljön hüvelyváladék, mert a hüvelyváladék esetleges gombás fertőzöttsége téves vizsgálati eredményt adhat. Ezért a mintavétel előtt a húgycsőnyílást nem elegendő lemosni, le is kell fertőtleníteni. Ha extrém esetben katéterrel vagy hólyagpunkcióval kell vizeletmintát venni, a beavatkozást természetesen csak orvos végezheti.

Mintavétel a légutakból Légúti gombás fertőzés gyanúja esetén a hörgőváladékból kell kimutatni a kórokozót. A hörgők által kiválasztott folyadékból rendszerint tüdőgyógyász szakorvos vesz mintát. Egy speciális eszköz, a bronchoszkóp segítségével behatol a légutakba, és leszívja a szükséges folyadékot. Ha kezelőorvosunk esetleg csak köpetmintát kér, a kapott vizsgálati eredmény torzulhat. A garatfallal érintkező felköhögött tüdőváladék ugyanis a garatban megbúvó gombákat is magával sodorhatja, tehát az eredmény nem a tüdőre vonatkozik majd. Ezért köpetmintavétel előtt szájunkat-garatunkat alaposan öblítsük ki gombaellenes fertőtlenítőoldattal. A köpet lehetőleg ne érintse a nyelvet és az ajkakat.

Mintavétel a szájból A szájban tenyésző gomba szabad szemmel is látható. A fertőzött csecsemők nyelvét, szájpadlását és ínyét fehér lepedék borítja. Gombafertőzés gyanúja esetén az orvos egy kemény, steril tárggyal - vattacsomóval vagy spatulával - vesz kenetet a feltételezhetően fertőzött területről.

Mintavétel a bőrről A bőr nedvedző, vörös, viszkető foltjait gyakran gomba okozza. Valós eredmény csak megbízható mintavételi technikával nyerhető. A mintavétel során az orvos 70%-os alkohollal megtisztítja a gyanús terület környékét, ezután eltávolítja a nagy felrakódásokat, pörköket, hámfoszlányokat. Majd az egészségesnek látszó terület irányába vesz kaparékot, steril edénybe. A nyilvánvalóan beteg szövetből nem érdemes mintát venni, mivel abban már valószínűleg nincsenek szaporodóképes gombák, tehát a vizsgálati eredmény negatív lenne. Ha csupán vattapálcával vennénk a próbát, szintén negatív eredményt kapnánk.

Mintavétel a körömről Az orvos a bőrmintához hasonló módon az egészségesnek tűnő körömrészről vesz mintát. Előbb azonban gondosan letisztogatja a nyilvánvalóan beteg részeket. A gombák az egészségesnek látszó körömrészek peremén találhatók. Akinek nagyon kemény a körme, és fél, hogy a kaparás fájdalmas lesz, körmét a mintavétel előtt kezelje nem gombaölő puhító, például karbamidtartalmú kenőccsel.

Mintavétel a hajról és a szőrszálakról A gombák a szőrrel borított testfelületeken - a fejbőrön, a szakállban - is szívesen megbújnak. A bőrből továbbhaladnak a hajhagymák irányába. Súlyos esetben hajhullást idéznek elő. A mintavétel során az orvos a feltehetően fertőzött területekről vesz elegendő mennyiségű hajszálcsonkot, finom csipesszel. A kiválasztott területet előzőleg alkohollal fertőtleníti, hogy a vizsgálat ne adjon téves eredményt.

A minta szakszerű szállítása A vizsgálati eredmény nemcsak a mintavétel technikáján áll vagy bukik: az anyag szállítása és feldolgozása is számtalan buktatót rejt. A tenyésző kultúrát gyakran zavarják meg idegen, nem a betegből származó kórokozók. Az anyag átviteléhez kérjük ki a laboránsok tanácsát.

Vérvizsgálat Ha a gombák befészkelik magukat a szervezetbe, nemcsak közvetlen, hanem közvetett jeleket is hagynak maguk után. A vizsgálatok során a szervezet gombák ellen termelt ellenanyagait tudjuk kimutatni. A vér magas ellenanyagszintje gombafertőzésre utal, azt jelzi, hogy a szervezet szembesült már a gombával, a fertőzés lezajlott, vagy jelenleg is fennáll. A gombák elleni harcra az immunrendszer különböző elemei sorakoznak fel. Ezek különböző, speciális tesztekkel kimutathatók a vérből. A teszteket rendszerint rövidítve, mozaikszóval jelölik.

A HAT-vizsgálat - fennáll-e jelenleg a gombás megbetegedés? A haemagglutinációs teszt (HAT) az immunrendszer aktuális állapotáról szolgáltat információt. A teszt során a vér M típusú immunglobulin (IgM)-szintjét vizsgálják. Ez az antitest viszonylag rövid ideig cirkulál a vérben, a fertőzés után kb. egy héttel kiürül a szervezetből. Ha tehát az IgM jelen van a vérben, arra következtethetünk, hogy akut gombás fertőzés áll fenn.

Az IFT-vizsgálat - fennállt-e korábban a gombás megbetegedés? Az immunfluoreszcens teszt az immunrendszer korábbi állapotáról ad tájékoztatást. A teszt során a vér G típusú immunglobulin (IgG) szintjét vizsgálják. Ez az antitest a fertőzés után még egy hónappal is jelen van a vérben, tehát a fertőzés régebben kezdődött. A vizsgálatok eredményéből következtethetünk a fertőzés lefolyására. Ha például a HAT és az IFT egyaránt pozitív, a fertőzés régóta fennáll, és jelenleg is zajlik. A fentieken kívül létezik még néhány kiegészítő vérvizsgálat, amelyet csak a speciális laboratóriumok végeznek.

A laboratóriumi módszerek hibalehetőségei Mind a gombatenyésztés, mind a laboratóriumi vérvizsgálat igen bonyolult, kifinomult technika. Eredményük azonban sajnos gyakran félrevezető. Előfordulhat, hogy a mintában volt gomba, de a laboratóriumi táptalajon mégsem tenyészik ki. Ilyenkor lehet, hogy a táptalaj nem megfelelő, vagy agresszívebb csírák nyomják el a gombát. Bizonyos gombák, például a Pityrosporum ovale nevű bőrgomba, laboratóriumi körülmények között nehezen szaporodnak. Néha a vérvizsgálat eredménye is félrevezető lehet. Előfordulhat, hogy a beteg legyengült immunrendszere nem produkál antitesteket, pedig komoly fertőzés áll fenn. Bizonyos patogén gombák, például a Candida krusei, soha nem indukálnak antitestképződést, tehát a lelet negatív lesz. A tapasztalatok szerint azonban a gombatenyésztés és a vérvizsgálat az esetek többségében megfelelő eredményt hoz.

* * * Gyógyszeres kezelés A gombák szívósak, de... A gombák szervezetünkben szívósan küzdenek fennmaradásukért. Szerencsére mégis az ember van fölényben. Ha meg akarunk szabadulni a gombáktól, étrendünk megválasztásával ronthatjuk életkörülményeiket, és hatékony gyógyszerekkel támadhatunk ellenük.

A kezelés mindig kombinált Ha az orvos megállapította a gombás fertőzést, megkezdhetjük a kezelést a gyógyszerek és a diéta beállításával. A diéta önmagában nem vezet eredményre, ellenkezőleg: többet árt, mint használ! Az éhes gombák nagy mennyiségű káros anyagot termelnek a konkurens

mikroorganizmusok és a beteg immunrendszere ellen, és tovább növelik a beteg éhségérzetét. Az éhes gombák a legveszélyesebbek. Ha nem kapnak elegendő táplálékot, átfúrják a bélfalat, hogy a vérereket megcsapolják, és közvetlenül a vércukorból táplálkoznak. Ha bejutnak a vérbe, még nehezebb lesz megszabadulni tőlük. A kezelés csak akkor lehet hatékony, ha a gombák táplálékának megvonásával egyidejűleg gyógyszeresen is pusztítjuk a parazitákat. A leggyakrabban alkalmazott készítmények csak a gombákra hatnak, a hasznos bélbaktériumokat nem károsítják. A diéta és a gyógyszeres kezelés mellett a terápia során az immunrendszert erősítő készítmények szedése is javasolt. A bélműködés támogatása szintén igen hasznos. A kiegészítő beavatkozások tetszőlegesek, és egyénenként eltérhetnek. A kezelés alapja minden esetben a gyógyszerelés és a diéta kombinációja. A gyógyszerek hatásmechanizmusa ma már eltérő, legtöbbjük a béltraktusban fejti ki hatását.

A klasszikus Nystatin A máig legelterjedtebb gombaellenes hatóanyagot 1950-ben fedezte fel két amerikai kutató gombaellenes baktérium hatóanyag izolálásával. A két hölgy az anyagnak a Nystatin nevet adta, ami nem más, mint a "New York State in" rövidítése, ily módon megörökítve, hogy a felfedezés egy New York állambeli laboratóriumhoz fűződik. A Nystatin azon kevés hatékony gyógyszerek közé tartozik, amelyeknek szinte semmilyen mellékhatása sincs. Csupán néha, nagy dózisban okoz hasmenést. A nagyméretű Nystatin-molekulák az emésztőcsatornán belül maradnak, mivel a bélfalon nem jutnak át. Ezért a gyógyszer még terhességben is szedhető.

Nystatin - reggel, délben, este A Nystatin adagolása a székletminta alapján történik, a kórokozók mennyiségétől függően. Az általános kezelési séma a következő: Reggel: 2 tabletta Nystatin. Fogmosás után Nystatin-oldatos szájöblítés. Alaposan, sokáig öblögessünk, majd az oldatot kis adagonként, lassan nyeljük le. Délben és este: ugyanígy járjunk el. Vegyünk be 2-2 Nystatin tablettát. Elalvás előtt az ágyban vegyünk a szájunkba egy kis Nystatin-oldatot, majd lassan nyeljük le, hogy a gyógyszer a nyelőcsőben fejtse ki hatását. (Az oldatot napközben is lehetőleg fekve nyeljük le.) A Nystatin hatásmechanizmusa igen egyszerű: a gyógyszer áteresztővé teszi a gomba sejtfalát, így az létfontosságú anyagokat veszít, és idegen anyagok nyomulhatnak a gombasejtbe: a gombasejt végeredményben vagy összezsugorodik, vagy szétpukkan. A gyógyszergyárak különböző terméknéven forgalmaznak Nystatin tartalmú gyógyszereket. Ez ne okozzon problémát. A gyógyszer Nystatintartalmát is feltüntetik a csomagoláson - legfeljebb kicsit kisebb betűvel. Egyes terapeuták a speciális, magisztrális gyógyszertári készítményeket kedvelik. Minden esetben az a lényeg, hogy a gyógyszer hatóanyag-tartalma megfelelő legyen. A hatóanyag-tartalmat nemzetközi egységben (NE) szokták megadni. Egy tabletta hatóanyag-tartalma 500 000 NE Nystatin legyen. A gyógyszergyárak a csomagoláson feltüntetik a készítmények hatóanyag-tartalmát.

A Nystatin természetes anyag Azoknak sincs okuk az aggodalomra, akik bizalmatlanok a gyógyszerekkel szemben: a Nystatin nem szintetikus készítmény, hanem természetes anyag. Hatásmechanizmusa eredeti természetes tulajdonságán alapul: gombaölő szer. A Nystatint a bélgombák ellen tabletta, illetve drazsé formájában, a száj és a garatüreg gyógyítására folyadék vagy gél formájában ajánlják. A tablettát és a folyadékot vagy gélt együttesen kell alkalmazni! Ha ugyanis a gombák megtelepedtek a bélben, a szájban és a nyelőcsőben is mindig található néhány láthatatlan gomba. Hiába gyógyítjuk meg a bélflórát, ha a száj és a nyelőcső fenntartja a fertőzést. A gél, illetve a folyadék a szájtól a gyomorig, a tabletta pedig a tápcsatorna további szakaszán hat. Csak ilyen többfrontos támadással küzdhetünk hatékonyan a gombák ellen.

Az emésztőrendszer kezelése (Natamycin, Amphotericin B) A Natamycin és az Amphotericin B hatóanyag kémiai szempontból a Nystatinhoz hasonló. Mind tabletta, mind folyadék formájában a bélben, külsőleg hatnak, mellékhatásuk gyakorlatilag nincs. Az Amphotericin B rágótabletta formájában a száj alapos fertőtlenítésére ajánlott. Az Amphotericin B infúziós oldatban is rendelhető. Így a gyógyszer a vérárammal valamennyi szervhez eljut, és kifejti hatását. Erre azonban csak súlyos esetben van szükség, ha a gombás fertőzés másképp nem győzhető le. Az infúziós kezelés sajnos mellékhatásokkal járhat. A Nystatin, a Natamycin és az Amphotericin B tabletta formában csak az emésztőszervi gombák ellen hat. A bélből nem jut be a keringésbe, ezért ha a gombák más szerveket érintenek (bőr, köröm, tüdő stb.), az ilyen kezelés nem kielégítő. Ugyanakkor viszont több szakember ebben az esetben is feltétlenül szükségesnek tartja az emésztőrendszer - mint fertőzésforrás - folyamatos párhuzamos kezelését.

Szisztémás kezelés (azolok) Ha a gombák a vesét, a húgyutakat vagy a bőrt támadták meg, az emésztőrendszeri gyógyszerek nem segítenek. Ilyenkor a bélfalon áthatoló, a szervezetben ható gyógyszer szükséges. Az egész szervezetet érintő, ún. szisztémás kezelés korábban, a készítmények mellékhatásai miatt, sok problémát okozott. A legrégebbi azol típusú szisztémás gyógyszer a Ketaconazol. Vesekárosító hatása miatt ma már ritkán alkalmazzák. Továbbfejlesztett, kisebb mellékhatású azol a Fluconazol és az Intraconazol. Az Intraconazolt elsősorban a bőr- és körömgombásodás esetén, a Fluconazolt a belső szervek fertőzése és hüvelygombásodás ellen ajánlják. A laikusok nehezen igazodnak el a különböző szisztémás gyógyszerek hatástanában. A gyógyszerelést az orvosnak kell elrendelni - egyébként is valamennyi készítmény csak orvosi rendelvényre adható.

Bőrgomba elleni porok, tinktúrák, samponok A bőrfelületi gombák könnyebben kezelhetők, mint a bélgomba. Szinte valamennyi hatóanyag egyaránt létezik kenőcs, krém, tinktúra, fürdő, por, sampon és oldat formájában is. Itt a Ketaconazol is nyugodtan alkalmazható, mert külsőleg nincs mellékhatása. Ha kenőcsökkel, illetve tinktúrákkal kezelünk, a gyógyuláshoz nagyobb türelemre van szükség, mint a szisztémás kezelésnél, cserébe viszont kevesebb a mellékhatás. A bőrgomba kezelésében is minden esetben kérjük ki az orvos tanácsát.

* * *

A kezelés menete A gombaellenes kezelés lefolyása A bélgombák ellen sajnos nem adható egységes kezelési útmutató. A kezelés időtartama, a gyógyszerelés megválasztása és a gyógyszerek adagolása elsősorban a kórokozók mennyiségétől és szívósságától függ. A betegek reakciója sem egységes. Az egyik már a második napon kiválóan érzi magát, a másik éppen ellenkezőleg: romlik az állapota. Segítségképpen mégis vázlatosan áttekintjük a kezelés lényeges pontjait.

Az első hét teendői - Cseréljük ki a fogkefénket. A fogkefében megbújhatnak a gombák, és a szervezetbe visszakerülve fenntarthatják a fertőzést. Éjszakára tegyük fogkefénket a gyógyszerész által ajánlott gombaölő folyadékba. A protézist ugyanilyen módon fertőtlenítsük.

- Fehérneműnket, a törülközőket és a mosdókesztyűt a kezelés teljes időtartama alatt 95 °C-os vízben mossuk. - A gombaellenes terápia kezdetén a belet érdemes teljesen kiüríteni (például glaubersós hashajtással). A bél kiürítése jó hatású lehet, de orvosi szempontból nem feltétlenül szükséges. - A könyvben szereplő lista alapján szerezzük be a javasolt élelmiszereket. Ne sajnáljuk az időt! Rakjuk tele a hűtőt friss zöldséggel és egyéb nyalánkságokkal. A gombaellenes diéta során éhezni tilos! - A gyógyszeres kezelést a diétával egyszerre kell elkezdeni. - A gyógyszert az étkezések alkalmával vegyük be. Elalvás előtt mindig öblögessünk gombaellenes oldattal. - Az első három héten szigorúan tartsuk be a diétát! Naponta legalább három liter folyadékot igyunk, hogy szervezetünket tehermentesítsük az elhalt gombák káros anyagcseretermékeitől.

Jó, ha tudjuk - Sok gombás beteg rövid időn belül jobban érzi magát. Másoknak, éppen ellenkezőleg, kezdetben romlik az állapota. Ez a jelenség is normális. A több millió elhalt gombasejt káros anyagcseretermékei ugyanis súlyos terhet rónak a szervezetre. Az immunrendszernek ráadásul a szétesett gombasejteket is el kell takarítani. - A láz szintén természetes védekező reakció. A fáradtság a szervezetben zajló elkeseredett küzdelem velejárója. Akit ez túlságosan megvisel - orvosával egyeztetve -, csökkentheti a gyógyszeradagolást, hogy a szervezetében kevesebb legyen az elhalt gombasejt. - Az első napokban esetleg fellépő székelési zavarokat szintén az elhalt gombák okozzák. - Ha a gombák cukrot követelnek, és úgy érezzük, muszáj valami édességet ennünk, a parazitákat cselezzük ki valamilyen cukormentes nyalánksággal!

A második hét teendői - Továbbra is szigorúan tartsuk be a gombaellenes diétát, és rendszeresen szedjük az előírt gyógyszereket. - Ne sajnáljuk magunkra az időt! Lassan észrevehető lesz a javulás. Egy frissítő fürdő, egy lazító séta vagy új frizura néha sokat segít.

Jó, ha tudjuk - Ha a gombák nagyon szívósak, a beteg sokáig fáradt és éhes. Nem szabad feladni: már nem tarthat sokáig. Az ember az erősebb! - Ha a panaszok - a puffadás, az ízületi fájdalom - megszűnnek, sok beteg elbízza magát. Vigyázat! A kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni. Maradt még éppen elég szaporodóképes gomba, amely a betegséget újra fellobbanthatja.

A harmadik héttől - Továbbra is szedjük rendszeresen az előírt gyógyszereket. A kúra akár 4-5 hétig is eltarthat. - A gyógyszeres kezelés végén adjunk le újabb székletmintát, vajon sikerült-e megszabadulnunk a parazitáktól. - Próbáljuk ki, hogy az élesztőtartalmú (vagy bármely más) élelmiszerek fogyasztása nem okoz-e gondot. - Óvatosan, lehetőleg lassan és fokozatosan álljunk át a normál étrendre. Lassanként térjünk vissza a gyümölcsfogyasztásra. Az édességet még jó ideig kerüljük. - A javulás valószínűleg szembeszökő. Az 5-6. héttől esetleg már a kívánt súlycsökkenés is észlelhető.

Mi a teendő, ha a fertőzés visszatér? Gyakran előfordul, hogy röviddel a kezelés befejezése után ismét jelentkeznek a kellemetlen tünetek. Az orvos bizonyára számon kéri, hogy a beteg szigorúan betartotta-e a diétát, hogy rendszeresen szedte-e az előírt gyógyszert. A visszaesésnek azonban a fentieken kívül számos egyéb oka is lehet. - Egy lyukas fog például újra fellobbanthatja a fertőzést. A kórokozók szívesen megbújnak a lyukas fogakban, sőt a fogkő kiszögelléseiben is, ahova a gyógyszer nem tud behatolni. Fogainkat ellenőriztessük a fogorvossal! - Előfordulhat, hogy a fertőzést partnerünktől kaptuk vissza (aki esetleg nem is tud a betegségéről). A fertőzéshez gyakran egy csók is elég. - Lehet, hogy valamilyen háziállat tartja fenn a fertőzést. Elég, ha egy macska vagy kutya simogatása után valamelyik nyálkahártyánkhoz érünk. - Néha valamilyen anatómiai rendellenesség okozza a makacs betegséget. A gombák sokáig menedéket találhatnak a bél rendellenes kiboltosulásaiban, ahová a gyógyszerek nem jutnak el.

* * * Alternatív és kiegészítő kezelés Hókuszpókusz, vagy gyógyítás? A kombinált "gyógyszer + diéta" kezelés mellett egész sor egyéb gombaellenes kezelési módszer létezik. A szakértők jól tudják, hogy étrendváltoztatás és gyógyszerelés nélkül nem érhető el eredmény. Emellett, kiegészítésképpen, természetesen néhány egyéb eljárás is szóba jöhet. Vannak azonban olyan módszerek is, amik csupán hókuszpókuszok, sőt kifejezetten veszélyesek. A könnyebb tájékozódás érdekében az alábbiakban áttekintünk néhány kiegészítő koncepciót.

A bélflóra regenerálása A bélben normális körülmények között több száz féle olyan baktérium hemzseg, amely az optimális bélműködést biztosítja. Ha a gombák elszaporodnak, a jóindulatú baktériumok egyensúlya felborul. A gombák gyógyszeres kiirtása után tanácsos a bélflórát célzottan regenerálni. A szükséges baktériumok gyógyszerek formájában a gyógyszertárakban kaphatók. A bél hatalmas belfelületét belakják a mikroorganizmusok. Minél nagyobb területet foglalnak el a hasznos baktériumok, annál kevesebb a gombák esélye. A baktériumok élethalálharcot folytatnak a gombákkal, ezek lassabban szaporodnak, ha a táplálékon meg kell osztozniuk a baktériumokkal. A jóindulatú baktériumok folytonos ellenanyag-termelésre ingerlik a bélfalat. A gombás fertőzés után a bélnyálkahártya immunműködése legyengül. Ezért ismételten késztetni kell például az A típusú immunglobulin (IgA) fejlesztésre, hogy az újabb gombák betelepülését megakadályozzuk. A bélbaktériumok a gyógyszertárakban tabletta, illetve oldat formájában is kaphatók. A helyes adagolásról olvassa el a betegtájékoztatót. A különféle bélszakaszokat benépesítő különböző baktériumok a szakemberek szerint egyszerre többféle készítménnyel pótolhatók. Az egyik készítménnyel például a vékonybélben tenyésző Lactobacteriumok, a másikkal, például kapszula formájában, a vastagbélben élő Escherichia coli pótolható. Kiegészítésül sok orvos javasol még számos egyéb, elölt bélbaktériumot és sejtalkotórészt tartalmazó oldatot. Az elölt, szaporodásképtelen baktériumok is képesek fokozni az ellenanyag-termelést.

A bélbaktériumok tápláléka: a tejcukor A hasznos baktériumokat a gombák számára értéktelen tejcukorral táplálhatjuk. A tejcukor a baktériumokat táplálja, a gombák viszont nem

tudják emészteni. Ha az étrendből a többi cukrot száműzzük, a baktériumok jutnak előnyhöz. Ezért készítjük a diétás fungimüzlit is tejcukorral.

Az immunrendszer erősítése Gombás betegség esetén az immunrendszer általános erősítése javasolt. A rendelkezésre álló gyógyszerek hatásmechanizmusa eltérő.

Immunglobulinok Az immunrendszer működését serkentő fontos készítmény a szervezet saját immunglobulinjaiból áll. Ezt a keveréket adják a trópusokra utazóknak a betegségek megelőzése érdekében. Gombás fertőzés esetén is javallott, bár egyesek vitatják a drága gyógyszer gombaellenes hatását.

Echinacea A kúpvirágból kivont Echinacea immunstimuláló hatása közismert. Egyesek közvetlen gombaölő hatásúnak is tartják. Kiegészítő terápiaként mindenképpen hasznos. A gyógyszertárban kapható Echinacea-kivonat erősebb hatású, mint a tea. A teával a gyógyszerkutatók szerint nem érhető el a szükséges dózis.

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek (szelén, cink) A gombás betegségben immunrendszerünk gyakran azért mond csődöt, mert hiányoznak a működéséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. A gombás fertőzés esetén elsősorban cinkhiány mutatható ki. Az egészséges immunrendszernek napi 15 mg cinkre van szüksége. Gombás fertőzés esetén gyakran írják elő ezt a fontos nyomelemet. A gyógyszertárban recept nélkül kapható. A szelén nevű nyomelem immunerősítő hatása szintén tudományosan igazolt. Sok szelénkészítmény tartalmaz ártalmatlan élesztőt. Az élesztőre érzékeny gombás betegek olyan szelénkészítményt válasszanak, amely biztosan nem élesztőtartalmú. Az esetleg fennálló vitamin-, ásványianyag- vagy nyomelemhiány a vérből laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Ezt a vizsgálatot mégis kevés orvos kéri. Pedig elvileg csak olyan vitamint, illetve nyomelemet érdemes szedni, ami valóban hiányzik. Normális esetben az értelmes táplálkozás (például az általunk ajánlott hosszú távú diéta) is elég.

Homeopátiás módszerek Sok természetgyógyász és alternatív gyógyászattal foglalkozó orvos alkalmazza előszeretettel a homeopátiás gyógyszereket. Ezek olyannyira hígított készítmények, hogy csak néhány molekula hatóanyag található bennük. Hatásuk elméletileg nem is a hatóanyag koncentrációjától, hanem egyéb mechanizmusoktól függ. A homeopátiás gyógyszerek elméletileg az egész szervezetet ellenállóképesebbé teszik a betegségekkel szemben. A módszerrel kapcsolatosan időnként fellángolnak a szakmai viták, erre azonban itt nem szeretnénk kitérni.

Homeopátiás gyógyszerek A gombás betegség kezelésére a homeopátia önmagában nem alkalmas. A homeopátiás módszerrel hígított Nystatinnal végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy a Nystatin ebben a formában nem hat a gombákra. A kísérlet során táptalajon tenyésztett gombatelep közepére cseppentik a hatóanyagot. Ha a hatóanyag körül a gombatenyészet visszahúzódik, az anyag gátolja vagy elöli a gombát. A homeopátiás hígított Nystatin, illetve más gombaellenes gyógyszer nem ad ilyen reakciót. Gombás fertőzés esetén a standard gyógyszereket nem szabad homeopátiás gyógyszerekre cserélni. Ezeket legfeljebb kiegészítésképp, az immunrendszer erősítésére használjuk.

Vaccináció A vaccinációs terápia során elsősorban fertőző megbetegedéseket kezelnek injekció formájában adott homeopátiás oldattal. A fertőzést kiváltó anyagból előállított oldat rendeltetése az immunrendszer erősítése a betegség ellen. Maga az elmélet azonos a védőoltások elvével, innen származik elnevezése is. A homeopátiás vaccináció valójában nem szabályos oltás, mivel az oltóanyag olyannyira hígított, hogy hatóanyag gyakorlatilag alig található benne. A módszer hívei szerint a terápia méregteleníti a szervezetet, kiüríti a csírák által hátrahagyott káros anyagokat, ez azonban tudományosan még nem bizonyított. A vaccinációt legfeljebb kiegészítő terápiaként alkalmazzuk a standard kezelés mellé.

A Voll-féle akupunktúra Az elektroakupunktúra egyre népszerűbb diagnosztikus és kezelési módszer. Hívei szerint segítségével a szervezet rejtett gócai is könnyen felderíthetők. Hatása azonban orvosi szempontból vitatott. Gombás megbetegedés esetén alkalmazása nem ajánlott, hiszen a standard diagnosztikus módszerek viszonylag megbízhatóak és veszélytelenek. Aki úgy érzi, hogy nála az elektroakupunk-túra jó hatású, a standard terápia kiegészítéseképpen igénybe veheti, például az immunrendszer erősítésére.

Vigyázat: a következő szerek veszélyesek! A gombás megbetegedések esetén bizonyos kezelési eljárások - például a homeopátiás módszerek - ma még vitatottak, de a terápia kiegészítéseképpen igénybe vehetők. A következő három szer viszont mindenképpen kerülendő!

A svédcsepp és a szódabikarbóna hatástalan Egyes csecsemőgondozási szakkönyv a szódabikarbónát ajánlja a gombás fertőzés megelőzésére és kezelésére. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a gombák növekedése a szódabikarbóna hatására nem csökken. Bizonyos szerzők mégis kitartóan állítják, hogy a szódabikarbóna a Nystatinhoz hasonlóan hatékony gombaölő szer. Ez az elképzelés téves, sőt veszélyes. A standard gyógyszereket nem szabad szódabikarbónára cserélni. Még kiegészítésképpen se alkalmazzuk. Ugyanez érvényes az alkohol és 11 gyógyfű keverékéből készült svédcseppre is, ez sem gátolja a gombák szaporodását. Laboratóriumi körülmények között kizárólag nagy alkoholkoncentráció mellett pusztult el néhány gomba. A mikológusok nem javasolják a svédcsepp használatát.

A bór életveszélyes! A bórt és a bórsavat a múlt században fertőtlenítésre, illetve bizonyos betegségek gyógyítására használták. Később elhagyták, mert felismerték, hogy a bórsav életveszélyes. A bór még a kenőcsökből is felszívódik a bőrön át, és lerakódik a belső szervekben. A bórsavpor súlyos vesekárosodást okoz. A mikológusok megfigyelése szerint a bór az utóbbi időben reneszánszát éli. A legtöbb mérgezés a hüvelyi gombás fertőzésekre javasolt bóros tampon használatából származik. A bórnak ráadásul még gombaölő hatása sincs: a laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a gombák viszonylag magas bórkoncentráció mellett is vígan szaporodnak!

Végre egészséges vagyok! Mindig a beteg veszi észre először, hogy meggyógyult. Végre megszabadult a gombák okozta panaszoktól. Úgy érzi magát, mintha újjászületett volna. Azonban ilyenkor is laboratóriumi kontrollvizsgálat, például székletvizsgálat alapján kell megbizonyosodni arról, hogy a gombákat sikerült felszámolni. Hiszen egy-két villámgyorsan szaporodó maradék csíra is elég, hogy újra fellobbantsa a betegséget. A negatív laboratóriumi eredmény komoly fegyvertény, mivel különösen ellenálló, valószínűleg több éven át a szervezetünkben élősködő parazitáktól sikerült megszabadulni. Akkor sem szabad elkeseredni, ha egy idő múlva esetleg ismét megjelennek a tünetek. Visszaesés lehetséges, mert a gomba sajnos igen szívós.

* * *

II. rész GYÓGYÍTÁS ÉS MEGELŐZÉS AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS SEGÍTSÉGÉVEL Gyógyító étrend A gombás beteg helyes táplálkozása Mindeddig a gombás betegségek orvosi vonatkozásaival foglalkoztunk. Most térjünk rá a terápia másik, legalább ugyanilyen fontos oldalára: a helyes táplálkozás, a megfelelő étrend kialakítására. A gyógyulás kulcsa a mi kezünkben van!

Miért fontos a diéta? Ha a szervezetben élősködő gombák tápanyagkínálata bőséges, a kórokozók gyorsan szaporodnak. Optimális körülmények között számuk óránként akár meg is háromszorozódhat. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a beleinkben tartózkodó kártékony betolakodóktól akkor szabadulhatunk meg véglegesen, ha lehetetlenné tudjuk tenni a létüket. A gyógyszeres kezelés önmagában nem elég hatékony. A terápia szerves része a gombaellenes diéta. Ha helytelenül táplálkozunk, a gombák folytonosan lakmároznak a szervezetünkben, és kiválóan érzik magukat. Így nehéz lesz megszabadulni tőlük. Ha viszont a kórokozókat böjtre fogjuk, gátat vethetünk szaporodásuknak, és a gyógyszerek könnyűszerrel elbánnak velük. Elméletileg tehát ki kellene éheztetni a parazitákat. Ez azonban lehetetlen, hisz az embernek ennie kell, és ilyenkor a gomba is mindig táplálékhoz jut. Szervezetünk csak akkor működik megfelelően, és csak akkor tud védekezni a betolakodók ellen, ha folyamatosan pótoljuk a létfontosságú tápanyagokat. Végső soron a gombás beteg sem mondhat le az evés örömeiről. A bökkenő csupán az, hogy a gomba éppen a legfinomabb ételektől fejlődik a legjobban... Ha viszont minden olyan ételt elvonunk, amelyből a gomba hasznot húz, az ember jár rosszul. A radikális diéta tehát nem segít. A gombaellenes diéta az egészséges, ízletes ételekből és a gomba számára értéktelen táplálékokból tudatosan összeállított étrend. Egy-egy ilyen diéta hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat. Elkeseredésre azonban semmi ok: a kórokozókat sakkban tartó ésszerű étrend is lehet élvezetes. Még a család, sőt akár a vendégek is szívesen fogyasztják majd a receptjeink alapján készült ételeket. Különösen akkor, ha van már tapasztalatuk a teljes értékű táplálkozás területén, hiszen a gombaellenes diéta elméletileg néhány lényeges pontban különbözik ugyan a teljes tápértékű étrendtől, kulináris szempontból mégis csekély az eltérés. Gombaellenes terápiához javasolt diétánk elsajátítása bizonyosan nem okoz majd különösebb gondot.

Nehezítsük meg a paraziták dolgát! Hagyjuk el a cukortartalmú élelmiszereket. Keményítőtartalmú ételt csak akkor fogyasszunk, ha az sok ballasztanyagot tartalmaz. Gyümölcsöt, illetve gyümölcskészítményeket egyáltalán ne együnk, még akkor se, ha a csomagolás szerint a termék "cukor nélkül" készült. A gombaellenes kezelés kezdetén néhány hétig kenyér helyett speciális müzlit reggelizzünk. A hangsúlyt a zöldségekre és a főzelékfélékre helyezzük. Naponta kerüljön az asztalra legalább egy nagy adag párolt, illetve nyers zöldség. Az első hetekben tartózkodjunk az alkoholtartalmú italoktól! Később néha ihatunk majd egy-egy pohárka bort, a sör és a pálinka viszont mindaddig tilos, míg a gombákat nem sikerült végleg felszámolni.

* * * Ajánlott élelmiszerek Vásárlásaink során a szupermarketek, piacok és bioüzletek óriási kínálatából lehetőleg a gombaellenes diétába illő, az alábbiakban felsorolt élelmiszerekből válogassunk.

Tejtermékek: Biojoghurt, tehéntúró, friss sajtok, tej, aludttej, kefir, író, tejszín, savó, ömlesztett sajtok.

Tojás: Bármilyen formában elkészített friss tojás, tojás fehérje, tojás sárgája.

Zöldségfélék: Valamennyi friss vagy mélyhűtött zöldségféle, különösképp a hagyma, fokhagyma, póréhagyma, retek, torma, vizitorma, kereti zsázsa, hüvelyesek (száraz vagy konzerv formában is), cukor nélkül eltett savanyúságok, tejsavas zöldségek (savanyú káposzta, bab), cukorrépából készült ballasztpehely.

Italok: Cukormentes, édesítőszerrel készült limonádé, édesítőszerrel készült Cola, szemes kávé, pótkávé, fekete tea, gyógyteák, ásványvíz, gyógyvíz, zöldséglevek, cukor nélkül.

Gabona- és burgonyakészítmények: Valamennyi gabonaféle, teljes mag, durva dara, teljes őrlésű liszt vagy dara formájában, zab-, búza-, rozs-, kölespehely, zab-, búzakorpa, burgonya, hasábburgonya, burgonyaszirom.

Szójakészítmények: Tofu (szójatúró), szójatej (szójaital), szója liszt, szója granulátum, szójapehely, szójahús, szójafelvágott.

Levesek, kötőanyagok, fűszerek: Üres húsleves, üres levesek, konzerv levesalap, cukormentes mustár (l. 145. o.), cukormentes majonéz (l. 177. o.), cukor- és keményítőmentes ketchup, ecet, tiszta kakaópor (cukor nélkül), természetes citromaroma, természetes mandulaaroma, szintetikus sütőaromák, zselatin, szénhidrátmentes növényi eredetű kötőanyagok.

Kenyér, pékáru: Savanyú tészta alapú teljes őrlésű rozskenyér (maláta nélkül), ballasztanyaggal dúsított savanyú tészta alapú kenyerek (maláta nélkül), pl. korpakenyér, teljes őrlésű, cukormentes kekszek, teljes őrlésű szárított kenyér.

Húsok, felvágottak: Baromfi, vadhúsok, nyúl, birka, marha, sertés, felvágottak, sonka, füstölt hús, cukormentes szárazkolbász.

Halak, rákok: Valamennyi édesvízi és tengeri hal, osztriga, fekete kagylók, tintahal, rák, garnéla, homár, halkonzerv saját lében.

Zsírok, olajok: Hidegen sajtolt növényi olajok ( olíva-, dió-, lenolaj), finomított növényi olajok, margarin, félzsíros margarin, vaj, olvasztott vaj, disznózsír,

libazsír.

Diófélék, magvak: Földimogyoró, mogyoró, dió, kesudió, paradió, napraforgómag, szezámmag, lenmag, mák, tökmag, kókuszreszelék, cukormentes diókrém.

Édesítőszerek: Szénhidrátmentes édesítőszerek (pl. szacharin), tejcukor. MIT NE EGYÜNK A gombákat tápláló ételeket a diéta idejére töröljük a bevásárlási listáról. Ne aggódjunk, a felsorolt élelmiszerek elhagyásával étrendünk tápértéke nem csökken. Ellenkezőleg: új, kímélő étrendünk egészségesebb lesz!

Húsételek: Cukorral vagy mézzel készült szárazkolbász

Halak: Mártással készült halkonzerv, panírozott halfilé, marinírozott hal.

Gyümölcsök, gyümölcskészítmények: Friss és fagyasztott gyümölcsök, cukrozott és cukrozatlan gyümölcslevek, sűrített gyümölcslevek, cukrozott és cukrozatlan gyümölcskonzervek, mazsola, illetve valamennyi szárított gyümölcs, valamennyi lekvár, alma-, illetve körteszirup, gyümölcsjoghurt, illetve valamennyi cukorral készült hasonló jellegű tejtermék.

Édességek: Háztartási cukor, barna cukor, nádcukor, kandiscukor, szőlőcukor, édesített diófélék, bonbon, csokoládé, marcipán, medvecukor, cukortartalmú köhögés elleni cukorkák, cukorrépaszirup, juharszirup, méz, instant kakaó, cukortartalmú édesítőszerek, cukorpótlók (szőlőcukor stb.), jégkrém (a diétás jégkrém is!), cukorbetegeknek készült diabetikus édességek, diabetikus sütemények.

Gabona- és burgonyakészítmények: Világos búzalisztek, világos rozsliszt, zsemle, kalács, lepény, étkezési keményítő, hántolt és hántolatlan rizs, dara, burgonyapürépor, knédlipor, krémlevesek, paradicsomleves és -mártás, mártás kötőanyagok és instant mártások, édesített müzlipor, köleskészítmények, szárított gyümölccsel, mazsolával készült müzli, sütemény, keksz, pudingpor, krémpor, tejszínhabrögzítő, búzacsíra.

Mártások: Keményítőtartalmú mártások (por- és krémformában is), cukor- vagy keményítőtartalmú ketchup, cukor- vagy keményítőtartalmú készen kapható mártások, szójaszósz, élesztőkivonat.

Zsiradékok: Magas zsírsavtartalmú sütőzsiradékok (pl. kókuszolaj).

Italok: Sör, bor, aperitifek, likőrök, pálinkák, cukortartalmú limonádé és Cola, édesített tejes italok.

* * * A csábító cukor A gombák szeretik a cukrot A cukor gyermekkorunk óta kedvencünk. A cukorkristályok intenzívebbé teszik az ízeket, és gyors energia-utánpótlást biztosítanak. Aki éhes, holtfáradt vagy kimerült, rendszerint édességgel regenerálja energiáját. Nem csoda hát, ha túl sok édességet fogyasztunk. Egyeseknél a cukorfogyasztás már-már káros szenvedély. A táplálkozástudományi szakemberek szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy a túlzott cukorfogyasztás felborítja az anyagcserét, és növeli az éhségérzetet. A gombás fertőzöttek még fokozottabban kívánják az édességet, míg a betegség megszűntével ez határozottan csökken. Cukorfogyasztásuk ismét normalizálódik, csupán időnként kívánnak édességet, és jó ideig elvannak nélküle.

A cukorról, sajnos, le kell mondanunk Mint tudjuk, a cukor gátlástalan növekedésre serkenti a gombákat, ezért gombás fertőzés esetén a kezelés teljes ideje alatt le kell mondanunk a cukortartalmú élelmiszerekről. Sajnos még akkor is, ha az élelmiszer cukortartalma viszonylag csekély. A legminimálisabb mennyiségű cukor is késlelteti a gyógyulást. A táplálkozástudományi szakemberek az egészségeseknek is azt tanácsolják, hogy kevesebb édességet és több keményítőtartalmú szénhidrátot, például burgonyát, hüvelyeseket vagy kenyeret fogyasszanak. A szervezet a keményítőtartalmú ételeket lassabban, de folyamatosabban veszi fel, mint a gyorsan lebomló cukrot. Az étel hosszabb ideig laktat, a vércukorszint stabilabb, és az édességet sem kívánjuk mindenáron. A hosszútávfutók és a bicikliversenyzők tapasztalatból tudják, hogy az édesség hirtelen megemeli a teljesítőképességüket, de csak rövid ideig. A keményítőtartalmú ételek hatékonyabban biztosítják a hosszú távú, tartós energia-utánpót-lást. A teljes értékű táplálkozás hívei a cukrot néhány éve kerek perec károsnak nyilvánították. A teljes értékű étrendben a mézzel és a különféle szirupokkal helyettesítették a cukrot. A gombák viszont sajnos nem tesznek különbséget, számukra mindenfajta cukor nyalánkság. Még a diabetikus cukor is, mert ennek anyagait (pl. szorbit) is kedvelik. Ha gondosan megnézzük, miből készülnek az úgynevezett "cukor nélküli" csokoládék, kiderül, hogy csupa olyan édesítőszert tartalmaznak, amit szeretnek a gombák.

Minden szénhidrát cukortartalmú! Gombás megbetegedés esetén a szakemberek minden esetben óvnak a cukortól, de a keményítőtartalmú tápanyagokat nem tiltják. Pedig a cukor és a keményítő azonos építőelemekből, cukormolekulákból - például szőlőcukorból (glukóz) vagy gyümölcscukorból (fruktóz) - épül fel. Ha a két cukormolekula egymáshoz kapcsolódik, kettős cukor (diszaharid) keletkezik. A háztartásban használt cukor is gyümölcscukor és szőlőcukor kombinációja. Az eddig említett vegyületek íze édes. A hosszú molekulaláncú cukor, a keményítő viszont semleges ízű. Az elfogyasztott keményítő nehezen emészthető, hosszú molekulaláncait az emésztőnedvek idővel kisebb, egyszerű cukormolekulákra, végeredményben a szervezet számára szükséges szőlőcukor-molekulákra bontják. Sajnos a gombák is ugyanezt teszik.

Kis cukorlexikon Mindegy, hogy fehér, világossárga vagy sötétbarna: valamennyi cukorfajta csupán-energiahordozó. A gombáknak pedig pontosan erre van szükségük. A diabetikus cukrot, a kandist, a barna és a szőlőcukrot mind-mind örömmel hasznosítják. Most, hogy cukormentes ételeket keresnénk, vásárlás közben a termékek csomagolásán igen különböző cukorfajtákkal találkozhatunk. A könnyebb tájékozódás kedvéért álljanak itt a leggyakoribb fajták. Tudnunk kell, mit illeszthetünk étrendünkbe és mit nem.

Szőlőcukor A szőlőcukor egy cukormolekulából álló egyszerű cukor, más néven glukóz vagy dextróz. A gombák számára igazi csemege, remek tápanyag. A gombaellenes diéta szigorúan tiltja.

Gyümölcscukor A késztermék és a gyümölcslevek összetételében rendszerint fruktóz néven szereplő gyümölcscukor szintén egyszerű cukor. A háztartási cukor egyik összetevője. A gyümölcsök különösen nagy mennyiségben tartalmazzák (nevét is innen kapta). A gombák kedvelik, ezért a diéta során hagyjuk el.

Étkezési cukor A háztartásban rendszerint ezt a fehér vagy barnás színű kristálycukrot használjuk. A termékeken kristálycukor vagy szaharóz néven szerepel. Molekuláit azonos mennyiségű szőlőcukor és gyümölcscukor alkotja. Gombás betegek ne fogyasszák.

Malátacukor A maltóz néven is szereplő malátacukor kettős cukor: molekulája két szőlőcukor-molekulából áll. A sütő- és söriparban széles körben használatos. A gombás betegek a malátacukorral készült ételeket sem fogyaszthatják.

Tejcukor A laktóz néven is ismert tejcukor szintén kettős cukor: molekulája egy szőlőcukor- és egy galaktózmolekulából áll. Mint neve is mutatja, a galaktóz elsősorban a tejtermékekben fordul elő. A gombák számára értéktelen, mivel a patogén élesztőgombák a tejcukrot képtelenek felbontani. A gombás betegek tehát nyugodtan fogyaszthatnak tejcukrot, annál is inkább, mivel a laktóz a gombák természetes ellenségeit, a bélbaktériumokat táplálja.

Glukózszirup, maltodextrin A sok élelmiszer-ipari termékben alkalmazott glukózszirup és maltodextrin rövid és közepesen hosszú szőlőcukorláncokból épül fel. A gombák kedvelt csemegéje. A gombás betegek minimális mennyiségben se vigyék be a szervezetükbe.

Keményítő A keményítő nem cukor, nem is édes ízű, pedig hosszú cukorláncok alkotják. A növények számára fontos építőanyag, az ember számára energiaforrás. A búza-, rizs-, kukorica- és burgonyakeményítő egyenes, fonalszerű molekulákból áll. A hüvelyesek, például a borsó, a lencse vagy a bab molekulalánca viszont többszörösen összegabalyodó, kusza szövevény. A keményítőt a gombák csak nehézkesen, lassanként, "cukordarabokká" elmorzsolva tudják beépíteni, mert a szövevényes molekula nehezen bontható. A ballasztanyaggal kombinált keményítő még nagyobb akadályt jelent a gombák számára, mivel a ballasztanyag mintegy gátat von az emészthető szénhidrátmag köré. Miközben lassan, nagy üggyel-bajjal bontják a keményítőt, a táplálék nagy része a ballasztanyag hatására gyorsan halad át a bélcsatornában. Így a gombák még nehezebben jutnak táplálékhoz, lassabban tudják kinyerni a táplálékból a szükséges cukrot.

* * * Ballasztanyagokkal a gombák ellen A Rostdús tápanyagok kondicionáló hatása A tudomány csupán mintegy húsz éve fedezte fel a rostdús táplálkozás jótékony hatását. A közvélemény a század elejéig szó szerint csupán az emésztést terhelő fölösleges ballasztnak tartotta az emészthetetlen anyagokat. A durva őrlésű, sötét liszt és a durvább, közönségesnek számító zöldségfélék, például a hüvelyesek vagy a káposzta, ezért volt a szegények eledele. A hetvenes évek végén angol kutatók közvetlen összefüggést találtak a túlfinomított táplálék és a civilizációs betegségek között, a táplálkozástudományi szakemberek figyelmét is ráirányítva a témára. Nyilvánvalóvá vált, hogy a rostdús tápanyagok kevesebb zsírt, kevesebb koleszterint, kevesebb köszvényre hajlamosító purint és kevesebb energiát, vagyis kevesebb kalóriát tartalmaznak. Az értelmes táplálkozás tehát - rostdús.

Hogyan hatnak a ballasztanyagok a gombákra? A ballasztanyagok jelentős szerepet játszanak a gombás betegségek kezelésében. Mivel a gombák a rostokat nem tudják emészteni, hasznosítani sem tudják, ezek az emészthetetlen anyagok viszont nélkülözhetetlenek a bélműködés szempontjából. A duzzadó anyagok folyadékot vesznek fel a bélből, megdagadnak, és megnövelik a táplálékpép nagyságát. Duzzadás közben a bélben megkötik a nyálkahártyát izgató, káros, esetleg mérgező anyagokat. A rostanyagok serkentik az emésztőnedveket, a táplálékmaradványok gyorsabban haladnak át a bélben. A ballasztanyagok előnyös tulajdonságait a gombaellenes diéta során is érdemes kihasználnunk.

Gyorsabb átfutás A ballasztanyagok hatására a táplálék gyorsabban halad át a bélcsatornán. A kevés emészthetetlen anyagot tartalmazó finomított ételek kb. 70 óra alatt jutnak át, a rostdús anyagok viszont már akár 8 óra alatt is. Ha a táplálék gyorsan áthalad a bélen, a gombáknak kevés ideje van a lakmározásra, és kevesebb gomba-anyagcseretermék kerül a bélfalon keresztül a szervezetbe. A táplálék átfutási ideje könnyen ellenőrizhető: együnk egy nagy adag céklasalátát. Az időpontot jegyezzük fel. Ha a széklet vörösesre színeződik, a cékla átjutott a bélcsatornán.

Kölcsönhatások A kezelés első napjaiban sok gombás beteg kifejezetten rosszabbul érzi magát, mivel a gyógyszerek által elpusztított gombák bomlástermékei enyhe mérgezéses tüneteket idéznek elő. A bakteriális fertőzések antibiotikumos kezelésekor is tapasztalható ez a jelenség. A beteg tompa, levert, fáradt. Ha azonban a terápia kezdetén azonnal rostdúsabb táplálkozásba kezd, a ballasztanyag a bélben megköti a bomlástermékeket, csökkenti a kezelés kellemetlen melléktüneteit. A ballasztanyagok mellett a gyógyszerek hatása is fokozottabb, mivel a ballaszt segítségével a gyógyszer valamennyi bélfodorba eljut. Ha ballasztanyagokról van szó, legtöbben a teljes őrlésű kenyérre vagy a búzakorpára gondolnak. A gabonafélék héjának alkotórészei valóban hasznosak. A zöldségfélék 1-5%-os rosttartalma magas víztartalmuk mellett viszonylag csekély, mégis jó hatású. A nyers zöldségfélék és a gabonadara nagy részecskéi mechanikusan szinte leborotválják a gombákat a bél faláról.

A bél megtisztítása A hüvelyesek, például a borsó, a bab, a lencse, a szója, a csicseriborsó ballasztanyag-tartalma kb. 20%, tehát a teljes őrlésű kenyér rosttartalmának kétszerese. A zöldségfélék és a hüvelyesek pektin-, cellulóz-, emészthetetlen nyákanyag-, fehérje- és cukortartalma ugyan csekély, de esetünkben igen hasznos, mivel a gombák számára emészthetetlenek, a hasznos bélbaktériumokat viszont táplálják, és a bélflórát is regenerálják. Ha pedig az egészséges mikrobák előnyhöz jutnak, visszaszorítják a gombát. A gabona- és zöldségfélék, valamint a hüvelyesek rosttartalma igen fontos az egészséges bélműködés szempontjából. A bélflórát alkotó kb. 500-féle mikroorganizmus nagyrészt jóindulatú. Az emészthetetlen alkotórészek sokféle bonyolult mechanizmus segítségével gátolják az ellenséges mikroorganizmusok betelepülését, és mechanikus ingerek révén javítják a bél vérellátását. Ezáltal javul a bélnyálkahártya immunsejtjeinek oxigén- és tápanyagellátása. Az egészséges bélrendszer pedig hatékonyabban tud védekezni a gomba ellen.

Milyen ballasztanyagot vegyünk? Kedvenc ételeink rosttartalmát gabonakorpa hozzáadásával növelhetjük. Az üzletekben kétféle, eltérő tulajdonságú korpa kapható: a rostdús, oldhatatlan búzakorpa és az oldódó, duzzadó zabpehely. Ki-ki ízlésének megfelelően választhatja meg, melyik ételbe melyik illik. A gluténmentes répapelyhet a gabonaérzékenyek is fogyaszthatják. Lassabban duzzad, elsősorban egytálételekhez és sütéshez ajánlható. A választott korpából vagy pehelyből mindig csak 1-2 kanállal tegyünk az ételbe. Így az étel íze sem változik, és a szervezet egyensúlya sem borul fel. Figyelem! A ballasztanyagok mellé sok folyadékot kell fogyasztani!

* * * Az egészséges reggeli A méz és a lekvár tilos Kialakult reggelizési szokásainkhoz viszonylag mereven ragaszkodunk. Egyikünk sajtot és felvágottat reggelizik fehér kenyérrel, másikunk lágy tojást pirítóssal, sokan csakis a kalácsot kedvelik, de olyan is bőven akad, aki mindig friss ropogós lekváros vagy mézes zsömlével kezdi a napot. Bizony, nehéz lemondani a megszokott, finom reggeli ízekről! Pedig, sajnos, nincs mit tenni.

És a kenyér? A gombaellenes diéta kiiktatja az étrendből az édességet és a fehér lisztből készült pékárut. Ha reggelire kalácsot, fehér lisztből sütött kenyeret vagy zsömlét eszünk mézzel vagy lekvárral, a gombák mindjárt a nap kezdetén vidáman lakmározhatnak - és szaporodhatnak. Van olyan beteg, aki édességfogyasztás után azonnal rosszul érzi magát, mert gombái igen gyorsan szaporodnak. Mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy ha a gombákat jól tápláljuk, késleltetjük a gyógyulást. A gombaellenes kezelés első 2-3 hetében reggelire kenyér helyett fogyasszunk inkább speciális gomba elleni müzlit (l. fungimüzli, 89. o.).

Milyen kenyeret ehetünk? Ha a diéta elhúzódik, a kenyérről nemigen tudunk lemondani. Ilyenkor legfeljebb savanyú tésztával lazított, 100%-os teljes őrlésű lisztből vagy darából készült kenyeret vegyünk. Lényegtelen, hogy a tészta finom vagy durva-e, vannak-e benne teljes magok vagy sem. A nagyon barna kenyereket azonban kerüljük: ezeket ugyanis gyakran cukor- vagy malátasziruppal színezik! Ismét csak a gombáknak kedveznénk. Ha nem világos, hogy a kenyér milyen tésztából készült, kérdezzük meg az eladót, vagy kérjünk felvilágosítást a péktől. Mindig csak olyan kenyeret fogyasszunk, amelynek összetétele ismert.

A savanyú tészta a legjobb A rozsdarából savanyú tésztával készült kenyér a legjobb. Minél durvább szemű, annál több ballasztot tartalmaz, annál hosszabb ideig laktató. A szemcsés rozskenyér azért is egészséges, mert alaposan meg kell rágni. A durva szerkezetű kenyér lebontásával a gombák sokáig küszködnek, ezért dietetikai szempontból szintén a teljes őrlésű rozslisztből készült kenyér a legkedvezőbb. A valódi savanyú tészta jelentős Bvitamin- és ásványianyag-tartalma erősíti az immunrendszert, ami a gombás betegségben természetesen nem elhanyagolható szempont. Érdemes tehát körülnézni a pékségekben.

A fehér zsömlét felejtsük el A diéta idején zsömlét egyáltalán ne fogyasszunk. Sok barna színű, rozsos, darás, magos vagy teljes őrlésű zsömleként kínált készítmény javarészt fehér lisztből készül, és igen kevés sötét ballasztot tartalmaz, hiszen akkor jóval laposabb és sűrűbb lenne! A változatosság kedvéért néha fogyaszthatunk teljes őrlésű lisztből sütött búza- vagy tönkölykenyeret. Igaz, nem mindig könnyű beszerezni, de megéri az utánajárást.

Reggelizzünk müzlit Próbáljunk lemondani mindarról, amit szokás szerint szívesen reggeliznénk, és a diéta első 2-3 hetében együnk speciális gombaellenes fungimüzlit. Érdemes nagyobb adagban előre elkészíteni.

A diétás müzli A müzli igen sokféle hozzávalóból tevődik össze. Így hatásosabb. A kombináció biztosítja reggeli szénhidrátszükségletünket. Hosszú időn át laktat, mivel az összetevők csak lassanként bomlanak le, végig biztosítva a szervezetnek szükséges energiát. A müzli ballasztanyagait céltudatosan állítottuk össze. A duzzadó és töltőanyagok megkötik a gombák káros anyagcseretermékeit, és azok gyors kiürülését is biztosítják. Tejcukortartalma a gombákkal konkurens hasznos mikrobáknak kedvez. A müzli ösztönzi a rágást, serkenti a nyáltermelést és az íny vérellátását, a gombák így a szájüregből is könnyebben kipusztulnak.

A müzli fogyasztása Ha nincs hideg tárolóhelyiség, a nagyobb mennyiségű előre elkészített müzlit a hűtőszekrény zöldségtárolójában tartsuk. A másnapi adagot viszont vegyük ki a hűtőből, hogy aromásabb legyen. A hozzávalókat megbízható helyen szerezzük be. A nem szakszerűen kezelt diók és magvak ugyanis mikotoxinokat tartalmazhatnak. A szakkereskedések viszont garantálják a jó minőséget. Dió-, mogyoró- vagy tejcukor-érzékenység esetén hagyjuk el az érintett hozzávalót. Lehetőleg minden reggel fogyasszunk müzlit valamilyen savanyú tejtermékkel, például biojoghurttal, krémtúróval, aludttejjel, kefirrel. A diéta idején a gyümölcs tilos. Egy csipet C-vitamin (aszkorbinsav) savanyú, gyümölcsös ízt ad a müzlinek, és a szükséges vitaminmennyiséget is biztosítja. Tudjuk, milyen fontos a gombás betegségben az immunrendszer karbantartása. A müzli cukorpótlókkal tetszés szerint ízesíthető.

Recept Fungimüzli Hozzávalók 25-30 adaghoz: 75 g hámozatlan mandula, 75 g kesudió, 50 g napraforgómag, 75 g tökmag, 150 g pirított szójamag, 150 g búzakorpa, 200 g zabkorpa, 150 g lenmag, 100 g tejcukor, 250 g zabpehely, 100 g rozspehely, 150 g árpapehely, 200 g búzapehely 1. A mandulát, a kesudiót, a napraforgómagot és a tökmagot durvára aprítjuk, és egy nagy tálba tesszük. Hozzáadjuk a szójamagot, a búzaés a zabkorpát, a lenmagot, a tejcukrot és a gabonapelyheket. 2. A hozzávalókat alaposan összekeverjük, majd a müzlit jól záródó dobozba vagy fagyasztótasakba tesszük. Ha sötét, hűvös helyen tároljuk, nem avasodik, és nem veszít tápértékéből.

* * * A teljes tápértékű gabonamagvak Gomba ellen hántolatlan gabonamagvak A rozs, a búza, a zab, az árpa és társaik az utóbbi időben jókorát léptek előre a nyersanyagok népszerűségi listáján. Bebizonyosodott, hogy a gabonamagvak igen jóízűek. Gombás megbetegedés esetén a teljes magvak gazdag szénhidráttartalma biztosíthatja kalóriaszükségletünket. A

gombák viszont alig-alig jutnak hozzá, mivel a szénhidrátokat héj és rost veszi körül. Ráadásul idejük sincs, mivel a rostos magvak gyorsan áthaladnak a vékonybélen. A szakértők feltevése szerint a gabona durva héja a bélfalról mintegy legereblyézi, leborotválja a gombatelepeket.

A gabonafélék előnyös tulajdonságai A gabona - a búza, a rozs, a köles, a zab stb. - évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb tápláléka. Ma már világosan látjuk, miért. A teljes magvak segítségével kivédhető a túlsúly és a cukorbetegség, mivel a ballasztanyagok jól megtöltik a gyomrot, és fékezik az étvágyat. A magvak tápanyagtartalmát a szervezet lassan, folyamatosan veszi fel, ezért nincs jelentős vércukor-ingadozás sem. Gyomorfekély esetén a gabonás ételek megkötik és közömbösítik a fölösleges gyomorsavat, és elősegítik a gyógyulást. Végül, de nem utolsósorban: a gabona ballasztanyagai edzik a bélnyálkahártyát, és gyorsítják a tápanyag átfutását.

Búza, tönköly, aszalt tönköly Mindhárom gabonaféle ugyanabból a családból származik. A tönkölyt a modern, nagyobb terméshozamú búza csak századunk elején szorította ki. Napjainkban ismét divatba jött, mert erős, igénytelen és vegyszerek nélkül is termeszthető. Az aszalt tönköly halványzöld, illatos magja szintén a tönkölybúza termése: az aszalt tönkölyt azonban még érés előtt betakarítják, speciális technikával megpirítják és megszárítják. Ezért rendszerint olyanok is fogyaszthatják, akik egyébként érzékenyek a búzára.

Rozs A rozs fontos kenyérgabona. A rozskenyértésztát az élesztő nem lazítja eléggé, ezért vad élesztőből, ecet- és tejsavbaktériumokból készült savanyú tésztával lazítják. Élesztőérzékenység esetén a savanyú tészta sem javallott. A rozs a gombaellenes diéta fontos tartozéka. Magas vas-, kálium-, foszfor- és magnézium-, fluor- és ballasztanyag-tartalma révén kiváló immunerősítő. A hosszúkás, keskeny, szürkészöld rozsszemek könnyen felismerhetők. A főtt rozsos ételek íze erős, aromás.

Zab A majdnem 10%-os zsírtartalmú, kellemes, dióra emlékeztető ízű zab ember és állat számára egyaránt fontos tápanyag. Régóta ajánlják a betegeknek és a csecsemőknek is. Nyákanyaga kíméli a gyomrot és a béltraktust. Gombás fertőzés esetén igen hasznos, mivel megköti és elszállítja a gombák anyagcseretermékeit, és csökkenti a gombás fertőzés kellemetlen kísérőtüneteit. A kereskedelemben a csupasz zab a leggyakoribb. Ezt a speciális, pelyva nélküli fajtát nem kell hántolni, így a mag nem sérül, nem veszít zsírtartalmából, nem avasodik. A csupasz zab tartósabb, és frissen csíraképesebb is a többinél.

Hajdina Bár a hajdina botanikai szempontból nem gabonaféle, a tápanyagtartalma mégis a gabonáéhoz hasonló. Főként szénhidrátokat és ballasztanyagokat tartalmaz. Peremes szürkésbarna magjának 10%-a olyan nagy értékű fehérje, amivel a gombák a bélben semmit nem tudnak kezdeni. Proteinjének minősége felülmúlja a többi gabonáét. Ez annyit jelent, hogy a hajdinán tejtermék és tojás fogyasztása nélkül is jó ideig meg lehetne élni anélkül, hogy fehérjehiány lépne fel. E-vitamin-tartalma szintén átlagon felüli. A hajdina nem tartalmaz glutént, ezért gluténérzékenyek is fogyaszthatják.

Köles A kis sárga mag ásványi anyagokban egyik leggazdagabb gabonafélénk. Százalékos arányban a zab után a köles tartalmazza a legtöbb fontos tápanyagot: fehérjetartalma 5-15%, B-, C-vitamin- és béta-karotin-tartalma is jelentős. Valamennyi fontos ásványi anyag, nyomelem, valamint a fogak és a csontozat számára fontos fluor is megtalálható benne. A köles azonban nyersen nem fogyasztható, mert olyan fehérjekárosító enzimeket rejt, amelyek csak a főzés vagy a pirítás hatására bomlanak el. A köles fehérjéje önmagában nem különösebben értékes, tejtermékekkel, tojással vagy hüvelyesekkel együttesen azonban felértékelődik. A köles vastartalma például C-vitamin-tartalmú gyümölccsel, paprikás, káposztás, citromos salátával könnyen felszabadítható.

Árpa Pelyvás gabona, hántolni kell. A hántolt árpamagból nyerhető az árpagyöngy. Eközben azonban a fehérjében, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag külső rétegek veszendőbe mennek. Árpagyöngyöt a gombaellenes diéta alatt ne fogyasszunk, mert a külső védőréteg nélkül a gombák könnyen hozzáférnek a mag szénhidrátjához. A zabhoz hasonlóan az árpa is gyomorkímélő. A vegetáriánusok magas fehérjetartalma miatt szívesen fogyasztják az árpát. Hüvelyesekkel kombinálva még hatásosabb.

A gabona tárolása A szemes gabona hideg, száraz, levegős helyen évekig eltartható. Meleg tárolóban hamar megtámadják a kórokozók, a penész és a gomba. Nyirkos időben előfordulhat, hogy a lezáratlan gabona kicsírázik és megpenészedik.

A gabonafélék főzése Felhasználás előtt valamennyi gabonafélét szűrőben folyó vízzel alaposan átmosunk, hogy eltávolítsuk a magvakon normálisan jelen levő élesztőgombát. Ezután a gabonát beáztatjuk, hogy megdagadjon, mert így hamarabb megfő, és könnyebben emészthető. Az áztatás idejére az edényt tegyük hűvös helyre, nehogy a meleg konyhában ellepjék a mindenütt jelen levő penész-, illetve élesztőgombák. (Mint az alábbi táblázatban is látható, nem minden gabonafélét kell feltétlenül beáztatni főzés előtt.) A gabonát lehetőleg fedő alatt, lassú tűzön főzzük, majd a tűzről levéve egy kissé pihentetjük. Így jobb ízű, és könnyebben emészthető. A gabonafélék áztatása és párolása Áztatás Párolás Típus óra perc búza 8-12 50-60 tönköly 8-12 50 aszalt tönköly 2-12 40 rozs 8-12 60 árpa 6-12 40 zab 2 30 hajdina nem szükséges 20 köles nem szükséges 20 Egyszerre nagyobb adag gabonát is megfőzhetünk. Ha főzés után gyorsan lehűtjük, és mélyhűtőtasakba vagy jól záródó edénybe tesszük, hűtőszekrényben legalább 5 napig friss marad.

Receptek Palacsinta teljes őrlésű lisztből Hozzávalók 1 adaghoz: 1 púpozott evőkanál teljes őrlésű liszt, 80-100 ml tej, 1 tojás, 1 csipet só, 1 csipet sütőpor, 1 csipet C-vitamin (aszkorbinsav), olaj a sütéshez. 1. A lisztet, a tejet, a tojást, a sót, a sütőport és a C-vitamint alaposan összekeverjük. Lehetőség szerint kb. 30 percen át pihentetjük. 2. Egy teflonbevonatú palacsintasütőt megolajozunk, majd felforrósítjuk. A tésztát beleöntjük, és egyenletesen vékonyan szétterítjük. 3. A palacsinta első felét fedő alatt megsütjük, majd megfordítjuk, és a másik felét is világosbarnára sütjük. 4. A teljes őrlésű lisztből készült palacsintához felhasználhatunk búza-, árpa-, rozs vagy hajdinalisztet is. Két vagy három különböző liszt keverékéből is finom. Ha a palacsintát reggelire sütjük, már előző este állítsuk össze. Ötlet: A teljes őrlésű lisztből készült palacsintát fahéjjal vagy őrölt vaníliával ízesíthetjük, vagy tölthetjük édes túróval. Friss zöldfűszerekkel, sósan is kiadós.

Töltött árpaomlett Hozzávalók 2 személyre: 100 g árpaliszt, 1 /4 l tej, 2 tojás, 1 csipet só, 1 csipet szódabikarbóna, 1 csipet C-vitamin, 4 evőkanál olaj a sütéshez, 2 evőkanál zabpehely, 2 paradicsom, 2 kemény tojás, 1 csomó bazsalikom, 200 g friss sajt vagy túró, só, frissen őrölt feketebors. 1. Az árpalisztet a tejjel, a tojással, a sóval, a szódabikarbónával és a C-vitaminnal jól elkeverjük. A tésztát 30 percig pihentetjük. 2. Egy teflonbevonatú palacsintasütőben 1 evőkanál olajat felforrósítunk. Annyi tésztát öntünk bele, hogy vékony lepényt kapjunk. Megszórjuk búzakorpával, megfordítjuk, és készre sütjük. Ezután a következő lepénnyel folytatjuk, mindaddig, amíg a tészta tart. 3. A paradicsomot megmossuk, kimagozzuk és kockára vágjuk. A tojást és a bazsalikomot apróra vágjuk, és a sajthoz keverjük. Jól megsózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a paradicsomkockákat, majd az omlettek tetejére adagoljuk.

Tönkölyfasírt Hozzávalók 8 darabhoz: 250 g aszalt tönköly dara, 400 ml húsleves, 2 nagy tojás, 2 evőkanál szójaliszt, 100 g ömlesztett sajt, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál zabpehely, olaj a sütéshez. 1. Az aszalt tönkölyt a hideg levesbe öntjük, és lassú tűzön felforraljuk. Kis lángon, folytonos keverés mellett sűrű péppé főzzük, majd hűlni hagyjuk. 2. A tojást, a szójalisztet, a sajtot, a felaprított fokhagymát a péphez adjuk. Pogácsákat formálunk, zabpehelybe forgatjuk, majd forró olajban, közepes hőmérsékleten kisütjük. Kb. 20 perc alatt kész.

Zöldséges currys búza Hozzávalók 4 személyre: 125 g szemes búza, só, 1 babérlevél, 2 gerezd fokhagyma, 1 csomó zöldhagyma, 2 zöldpaprika, 500 g cukkini, 40 g vaj vagy margarin, 1-2 evőkanál curry, 1/4 l húsleves, 150 g tejföl. 1. A búzát éjszakára bő vízbe beáztatjuk. Másnap a sóval, a babérlevéllel és egy fokhagymagerezddel kis lángon, kb. 1 órán át csendesen puhára főzzük. Ha megfőtt, a levét leöntjük, és szűrőben lecsepegtetjük. A fokhagymát és a babérlevelet kivesszük. 2. A hagymát, a paprikát és a cukkinit megmossuk, megtisztítjuk, majd apróra vágjuk. A vajat nagy, mély serpenyőben felmelegítjük. Beletesszük a zöldséget, kb. 5 percig pároljuk, majd sózzuk. Hozzáadjuk a másik felaprított fokhagymagerezdet, és néhány percig együtt pároljuk. Közben meghintjük curryval, és kevergetjük. 3. A zöldségeket felengedjük a húslevessel. Hozzáadjuk a búzát és a tejfölt. Közepes hőmérsékleten tovább pároljuk, hogy krémes állagú legyen. Ha szükséges, még megsózhatjuk, majd tálaljuk.

Csőben sült fűszeres köles Hozzávalók 4 személyre: 150 g köles, 300 ml húsleves, 3 tojás, 3 paradicsom, 2 evőkanál tetszés szerint összeállított aprított vegyes fűszer, 50 g tejföl, 3 evőkanál reszelt sajt, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál vaj. 1. A kölest a húslevessel felforraljuk. Fazékban, fedő alatt, kis lángon, 20 percig főzzük, majd rövid ideig hűlni hagyjuk. 2 Hozzáadjuk a tojásokat, az apróra vágott paradicsomot, a fűszereket, a tejfölt és egy evőkanál sajtot. Sóval, borssal ízesítjük. A keveréket lapos, kizsírozott formába öntjük, elsimítjuk, és meghintjük vajdarabkákkal. 3. 200 °C-ra (gáztűzhely: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt világosbarnára sütjük. Megszórjuk a maradék sajttal, és együtt tovább sütjük, hogy a sajt ráolvadjon.

Kölesrizottó Hozzávalók 4 személyre: 2 csomag leveszöldség, 2 nagy paradicsom, 2 evőkanál olaj, 200 g köles, 1/2 l húsleves, 1 evőkanál vaj vagy margarin, 2 evőkanál tejföl. 1. A leveszöldséget megtisztítjuk és apró kockára vágjuk. A paradicsomot megmossuk, és szintén kis darabokra vágjuk. 2 A leveszöldséget és a paradicsomot olajban megpároljuk. Hozzáadjuk a kölest, majd felöntjük a húslevessel. Fazékban, fedő alatt, kis lángon 20 percig pároljuk, majd a tűzről levéve 10 percig pihentetjük. 3. A rizottóba óvatosan belekeverjük a vajat vagy a margarint. Adagonként tejfölözzük.

Hajdinakása Hozzávalók 4 személyre: 150 g (egész szemes) hajdina, 2 evőkanál olaj, 3/4 l húsleves, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem, só, frissen őrölt bors. 1. A hajdinát forró olajban pirítjuk. Ha már érződik az illata, felöntjük a forró levessel, és alaposan összekeverjük. 2. Felfőzzük, majd fedő alatt lassú tűzön 15 percig csendesen főzzük. A tűzről levéve 10 percig pihentetjük, majd hozzáadjuk a petrezselymet, sózzuk és borsozzuk. Egy kanál tejföllel ízesítve különösen finom. Ötlet: A főtt hajdinakása-maradékhoz adhatunk egy kevés reszelt sajtot (esetleg mélyhűtött spenótot is). Lapos pogácsákat formálunk, tojásba és zabpehelybe forgatjuk és kisütjük. Megjegyzés: A hajdina rendkívül ellenálló a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben. Kivételesen nem kell tartani attól, hogy a növényen visszamarad valamilyen vegyi anyag. A hajdinát nemigen trágyázzák, illetve gyomirtózzák, mert felesleges.

Párolt búza

Hozzávalók 4 személyre: 15O g szemes búza, só, 1 csomag leveszöldség, 2 evőkanál napraforgóolaj, 150 ml húsleves, 100 g tejföl, frissen őrölt bors. 1. A búzát szűrőben megmossuk, és éjszakára kb. 2 liter hideg vízbe beáztatjuk. Másnap 1/2 kávéskanál sót adunk az áztatóvízhez, és az egészet felforraljuk. 2. Fazékban, fedő alatt, kis lángon 45 percig csendesen főzzük, majd a tűzről levéve 30 percig pihentetjük. 3. Közben a leveszöldséget megtisztítjuk és apró kockára vágjuk. Nagy serpenyőben, forró olajban 5 percig pároljuk. 4. A búzát szűrőben lecsepegtetjük, és a zöldséghez adjuk. Felengedjük a húslevessel, és a tejföllel ízesítjük. 5. A serpenyőben közepes tűzön pároljuk, míg a folyadék szinte teljesen elpárolog. Végül sózzuk és borsozzuk.

* * * A lisztekről Lisztfajták, liszttípusok A teljes tápértékű konyha hívei ma már számos különböző liszttípusból válogathatnak. A gombaellenes diéta idején azonban csak ballasztanyagokban és vitaminokban dús sötét, korpás lisztet használjunk, a fehér liszteket kerüljük.

Melyik liszt a megfelelő? A szokásos sütőliszteket a malomipari szakemberek "alacsony kiőrlésű"-nek nevezik, mivel ezek a típusok csupán a gabona fehér részét, az úgynevezett liszttestet tartalmazzák. A patogén gombák számára ez a fehér liszt éppoly kedvező tápanyag, mint a cukor. A fehér liszt helyett kizárólag a magasabb tápértékű és a gombák által nehezebben hasznosítható teljes őrlésű lisztekkel főzzünk-süssünk.

Liszttípusok Rétesliszt A finom lisztnél durvább szemcséjű, fehér, ballasztszegény liszt. Gombaellenes diéta alatt ne használjuk.

Finom liszt Különleges eljárással készült, jól szitálható, nem csomósodó liszt. Gombaellenes diéta alatt használata nem javasolt.

Búzadara Voltaképpen nem is liszt, hanem durva szemcsés dara. Gombaellenes diéta alatt javallott liszttípus.

Teljes őrlésű búzaliszt A teljes gabonamagot, az összes vitamint, ásványi anyagot és ballasztanyagot tartalmazza. A teljes őrlésű liszt valamivel több folyadékot vesz fel, mint a finom fehér liszt.

Graham-liszt A mag valamennyi alkotórészét tartalmazza. Speciális őrlési technikával készül, állagát tekintve a finom teljes őrlésű búzaliszt és a durva búzadara közé sorolható. A gombaellenes diéta alatt is fogyasztható.

A liszt tárolása A teljes őrlésű liszt magas zsírtartalma (csíraolaj) miatt csak néhány hónapig tartható el. Ezért egyszerre ne vegyünk sokat, és vegyük figyelembe a csomagoláson feltüntetett lejárati időt. A zacskót hűvös, száraz helyen tároljuk. Nedves helyen könnyen gombásodik, megromlik, a melegben megzsizsikesedhet. Ne tartsuk diók közelében, mert a diók kártevői a lisztbe is szívesen beköltöznek. Ne nejlonzacskóban vagy műanyag dobozban tároljuk, hanem papírzacskóban vagy lazán záródó porcelánedényben.

Saját őrlés Az aromásabb saját teljes őrlésű liszt kedvelői kis házi malommal ma már odahaza is őrölhetnek. Aki csak a diéta idején szeretne őrölni, csupán önmagának, már kis (50 gramm liszt vagy dara/perc) teljesítményű kézi malommal is dolgozhat. Nagyobb (120 gramm/perc) teljesítményű elektromos készülékkel akkor érdemes dolgozni, ha a család minden tagja részt vesz a diétában, vagy ha rendszeresen sütünk élesztőmentes kenyeret (209. o.). Ha a malomban nemcsak gabonát szeretnénk őrölni, hanem dióféléket és más magvakat, például lenmagot vagy mákot is, acél vagy kerámia őrlőfejes készülékkel dolgozzunk, mert ez az olajos magvak őrlésére is alkalmas.

* * * Sok zöldséget és főzeléket! Az immunrendszer erősítése A zöldségekben közismerten sok a vitamin és az ásványi anyag. Vitamintartalmuk választéka vetekszik a magas vitamintartalmú gyümölcsökével. Gombás fertőzés esetén már csak ezért is minél több friss zöld, sárga vagy piros színű zöldség fogyasztása javallott, hogy a paraziták által legyengített immunrendszer minél hamarabb regenerálódjon. Az újabb kísérletek során az is kiderült, hogy a természetes színanyagok is a gombák ellenségei. Ezek az úgynevezett bioaktív flavonoidok visszaszorítják a parazitákat, és segítséget nyújtanak a szervezetnek a gombák káros anyagcseretermékei eliminálásában. A nyersen fogyasztott zöldségfélék még számos egyéb fontos hatóanyagot tartalmaznak.

Egészséges, gyógyít és még finom is Gombás megbetegedés esetén különösen a liliomfélék családjába tartozó, gombaellenes hatóanyagot, úgynevezett phytozidot tartalmazó zöldségek - a fokhagyma, a hagyma, a póré, a snidling - fogyasztása javallott. Leggyengébb hatású a póré és a snidling, legerősebb a fokhagyma. A fokhagyma allicin nevű hatóanyaga igen jó gombaölő. A retek, a torma és a zsázsa mustárolaja makacs gombás betegségben is kiváló. Tudjuk, hogy az egyiptomi piramisépítők annak idején retek- és fokhagymatartalmú nyerskosztot fogyasztottak, hogy erőnlétüket meg tudják őrizni. Nem kell pontosan előírni, hogy a gombaellenes diéta során ki mennyi fokhagymát, hagymát vagy retket fogyasszon naponta, például a salátában. Az alábbi receptekben mindenesetre jó bőven számítjuk majd. Mindig ügyeljünk arra, hogy az étel még élvezhető legyen. Ki-ki maga határozhatja meg az adagját. Aki kifejezetten idegenkedik a fokhagyma, a hagyma vagy a retek erős illatától, másfajta zöldséget fogyasszon, hiszen a többi zöldségféle is segít. A paprika C-vitaminja immunerősítő, az endívia, a cikória és a fejes saláta keserű anyagai idegnyugtató hatásúak. A gyermekláncfű és az articsóka keserű anyagai támogatják a máj méregtelenítő tevékenységét, amit gombás fertőzés esetén feltétlenül érdemes kihasználnunk. A káposzta immunerősítő anyagai csak az utóbbi időben váltak ismertté. Az izgalmas felfedezés azonban még a tudományos világot is meglepte.

Nyersen vagy főzve? A szervezet számára lényeges különbséget jelent, hogy a zöldségek nyersen vagy - jól felaprítva - főzve kerülnek az asztalra. A durván reszelt nyerskosztot a gombák nehezebben tudják hasznosítani, mint a főtt zöldségpépet. A nyers zöldségsejtek sorompóként zárnak a gombák előtt. Legalább naponta egyszer, de lehetőleg többször is, fogyasszunk minél több nyers zöldséget.

Az idénynek megfelelő salátát A nyári diétában nagyobb hangsúlyt kap a fejes saláta, télen pedig a téli zöldségek kerülhetnek előtérbe. Igen ízletes a reszelt vagy finomra vágott sárgarépa, zeller, édeskömény, póré, fehér és vörös káposzta. Ezek az egyszerű, olcsó, rostdús zöldségfélék is éppen eléggé megnehezítik a kórokozó gombák dolgát. Ráadásul a melegházi fejes salátánál jóval több éterolajat és többféle vitamint tartalmaznak.

Receptek Gyermekláncfű-saláta Hozzávalók 2 személyre: 150 g (vásárolt vagy önállóan szedett) gyermekláncfű, 1 főtt burgonya, só, frissen őrölt bors, 2 evőkanál citromlé, 1 tojássárgája, 1-2 kávéskanál cukormentes mustár, 3-4 evőkanál olaj, folyékony cukorpótló. 1. A gyermekláncfüvet megtisztítjuk, és tetszés szerinti darabokra vágjuk. Levelét megmossuk és megszárítjuk. A burgonyát apró kockára vágjuk. 2. A citromlét elkeverjük a sóval és a borssal. Hozzáadjuk a tojássárgáját és a mustárt, majd habverővel cseppenként belekeverjük az olajat. Cukorpótlóval ízesítjük. 3. A majonézt a gyermekláncfűre és a burgonyára öntjük, alaposan elkeverjük. Két tányéron tálaljuk.

Vízitorma-saláta 150 g mozzarella sajt, 100 g vízitorma, 200 g zeller, 2 evőkanál fehér borecet, só, frissen őrölt bors, 1/2 kávéskanál cukormentes mustár, folyékony cukorpótló, 1 evőkanál tökmagolaj, 3-4 evőkanál csíraolaj. 1. A mozzarellát lecsepegtetjük és vékonyan felszeleteljük. A vízitormát megtisztítjuk, megmossuk és lecsepegtetjük. A zellert megtisztítjuk, és hajszálvékony szeletekre vágjuk. 2. Az ecetet egy tálban összekeverjük a sóval és a borssal. Hozzáadjuk a mustárt, a cukorpótlót, majd cseppenként az olajokat. A saláta hozzávalóit elkeverjük az öntettel. Azonnal tálaljuk. Ötlet: A salátát mindig nagy tálban keverjük össze, így az öntet egyenletesen oszlik el a leveleken.

Zsázsa Az apró levelű kerti zsázsa és a nagyobb, kerek levelű vízitorma (Nasturtium) mustárolaj-tartalma miatt bélgombás fertőzés esetén gyógyhatású szer. A gyógynövények ezen túlmenően általánosan is erősítik az immunrendszert. A szakértők napi 50 g zsázsa fogyasztását ajánlják.

Tormás céklasaláta Hozzávalók 4 személyre: 600 g cékla, 2-3 evőkanál vörös borecet, só, frissen őrölt bors, folyékony cukorpótló, 4 evőkanál csíraolaj, 1 torma, 100 g tejszín. 1. A céklagumókat meghámozzuk és megmossuk. Robotgéppel vagy zöldséggyaluval megreszeljük és tálba tesszük. 2. Az ecetet a sóval, a borssal és egy kis cukorpótlóval ízesítjük. Hozzáadjuk az olajat, majd az egészet a nyers reszelt céklára öntjük. 3. A tormát vastagon meghámozzuk, és finomra reszeljük. A tejszínt kemény habbá verjük, és pikánsan ízesítjük a tormával, a sóval és a cukorpótlóval. A céklát elosztjuk a tányérokon, és egy-egy nagy kanál tormás habbal tálaljuk.

Nyers karalábé sárgarépával Hozzávalók 3 személyre: nagyságtól függően 1-2 karalábé, 300 g sárgarépa, 100 g tejszín, 1/2 citrom, folyékony cukorpótló, só, frissen őrölt bors, 2 evőkanál darált mogyoró. 1. A karalábét és a sárgarépát megtisztítjuk és durvára reszeljük. 2. A tejszínt a citromlével, a cukorpótlóval, a sóval és a borssal nagy tálban felverjük. 3. A zöldségeket tálra tesszük, és leöntjük a salátaöntettel, majd meghintjük a mogyoróval.

Nyers zellersaláta Hozzávalók 3 személyre: 500 g zellergumó, 150 g biojoghurt,·3 evőkanál tejszín, 1/2 citrom, folyékony cukorpótló, só, őrölt bors, 1 evőkanál mogyoró vagy napraforgóolaj, 2 evőkanál tökmag. 1. A zellert gondosan meghámozzuk és durvára reszeljük. 2. Egy tálban a joghurtot, a tejszínt, a citromlevet, a cukorpótlót, a sót és a borsot habverővel felverjük, majd hozzáadjuk az olajat. 3. A zellert tálra tesszük. Leöntjük a salátaöntettel, majd megszórjuk tökmaggal.

Kolbászsaláta retekkel Hozzávalók 4 személyre: 200 g kolbász. 1 nagy piros vagy fehér retek, 1 csomó zöldhagyma, 150 g biojoghurt, 1 evőkanál cukormentes majonéz, 2 evőkanál napraforgóolaj, só, frissen őrölt bors. 1. A kolbász héját lehúzzuk, félbevágjuk és felszeleteljük. A retket megtisztítjuk, megmossuk, és vékony szeletekre vágjuk. A zöldhagymát megtisztítjuk, megmossuk, és vékonyan felkarikázzuk. 2. Egy tálban összekeverjük a joghurtot, a majonézt és az olajat. Sózzuk, borsozzuk. 3. A kolbászt és a zöldséget az öntetbe keverjük. A salátát tálalás előtt pár percig pihentetjük.

Téli vegyes saláta Hozzávalók 4 személyre: 1 endíviasaláta, 1 csomó vízitorma, 150 g fehér bab (konzerv), 1 friss gyömbérgyökér, 1 csomó petrezselyem, 1 csomó snidling, 1 csomó turbolya, 1 evőkanál cukormentes majonéz, 200 g biojoghurt, 2-3 evőkanál olaj, 2 evőkanál citromlé, folyékony cukorpótló, só, frissen őrölt bors. 1. A salátát és a vízitormát megtisztítjuk, a leveleket megmossuk és megszárítjuk. A bab levét lecsepegtetjük, a gyömbért meghámozzuk. 2. A snidlinget és a turbolyát megmossuk és apróra vágjuk, majd gondosan összekeverjük majonézzel, a joghurttal és az olajjal. Zúzott gyömbérrel, citromlével, cukorpótlóval, sóval, borssal ízesítjük. 3. A salátát, a vízitormát és a babot egy nagy tálban összekeverjük, majd leöntjük a joghurtos öntettel.

Zöldbabsaláta szemcsés friss sajttal Hozzávalók 4 személyre:

750 g széles hüvelyű zöldbab, só, 1 egész citrom, 1/2 kávéskanál cukormentes mustár, őrölt bors, 5 evőkanál olívaolaj, 2 zöldhagyma, 1 csomó petrezselyem, 200 g szemcsés friss sajt vagy túró, durvára őrölt bors. 1. A zöldbabot megtisztítjuk, megmossuk és felvágjuk. 1 l forrásban levő vízbe dobjuk, és 10 percig főzzük. Hideg vízzel lehűtjük, lecsepegtetjük, majd egy nagy tálba öntjük. 2. A citromból 4 karikát vágunk, a többi levét kifacsarjuk, és összekeverjük a mustárral, a sóval, a borssal és az olívaolajjal. A zöldhagymát vékony karikára vágjuk, a petrezselymet durvára aprítjuk. 3. Az öntetet, a petrezselymet és a hagymát alaposan összekeverjük. Citromkarikákkal díszítve tálaljuk. Minden adagra egy nagy kanál sajtot púpozunk, és meghintjük őrölt borssal. Ötlet: Ha a salátát nem fogyasztjuk el azonnal, tegyük nejlonzacskóba, vagy nedves konyharuhával leborítva a hűtőszekrény zöldségesrészébe. Ilyen módon tárolva akár 2-4 napig is eltartható, friss, ropogós marad.

Zöld vegyes saláta avokádóval Hozzávalók 4 személyre: 1 fejes saláta, 1 kis uborka, 2 puha avokádó, 2-3 evőkanál ecet, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál csíraolaj, 1/2 csomó zsázsa 1. A salátát megtisztítjuk, megmossuk, lecsepegtetjük, és tetszőleges módon felvágjuk. Az uborkát meghámozzuk, félbevágjuk és felszeleteljük. 2. Az avokádót meghámozzuk, félbevágjuk és kimagozzuk. Az egyiket kockára vágjuk, a másikat az öntethez finom péppé törjük. 3. Az avokádópürét összekeverjük az ecettel, a sóval, a borssal és az olajjal. A salátát, az uborkát és az avokádókockákat 4 tányéron legyező alakban elterítjük, leöntjük az avokádóöntettel, végül megszórjuk zsázsával.

Joghurtos uborkasaláta Hozzávalók 4 személyre: 500 g biojoghurt, 2-3 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt bors, 1 kígyóuborka. A joghurtot a zúzott fokhagymával, a sóval és a borssal elkeverjük. Az uborkát meghámozzuk, és durvára reszeljük vagy apró kockára vágjuk. Összekeverjük az uborkával. Néhány percig állni hagyjuk, majd tálaljuk. Ötlet: A görög uborkasaláta tartalmasabb lesz, ha joghurt és tejföl vagy krémtúró keverékével készítjük. Héjában főtt burgonyához, körítésként szárnyas ételekhez is illik.

Zöldbabfőzelék Hozzávalók 4 személyre: 600 g zöldbab, 500 g húsos paradicsom, 1 hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 evőkanál olaj, 1 kávéskanál szárított kakukkfű, só, frissen őrölt bors, 3 evőkanál húsleves. 1. A babot megtisztítjuk, és ferdén 2 centiméteres darabokra vágjuk. A paradicsomot apróra vágjuk. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és felkockázzuk. 2. Az olajat egy lábasban felforrósítjuk. A hagyma- és fokhagymakockákat üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a babot, a paradicsomdarabkákat és a kakukkfüvet. Sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a húslevessel. 3. A főzeléket fedő alatt lassú tűzön 10-15 percig csendesen főzzük.

Zöldborsófőzelék mentával Hozzávalók 4 személyre: 400 g mélyhűtött zöldborsó, 1 hagyma, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál húsleves, 50 g tejföl, reszelt citromhéj, só, frissen őrölt bors, 1/2 csomó menta. 1. A borsót felengedjük. A hagymát megtisztítjuk, kockára vágjuk, és forró olajban üvegesre pároljuk. 2. Hozzáadjuk a borsót, a húslevest és a tejfölt, majd lassú tűzön 5 percig főzzük. 3. Citromhéjjal, sóval, borssal ízesítjük. Apróra vágott mentával meghintve tálaljuk.

Borsóallergia? A borsó szalicilsav-tartalmára érzékenyeknél előfordulhat kiütéses reakció. A köszvényre hajlamosak is óvatosan fogyasszák, mivel a borsó purintartalma viszonylag magas: 85 mg/100 g.

Vörös káposzta Hozzávalók 4 személyre: 1 kg vörös káposzta, 3 hagyma, 50 g libazsír vagy 3 evőkanál olaj, 2 egész citrom, 2 babérlevél, 2 szegfűszeg, 3 szegfűbors, só, 1,25 dl húsleves, folyékony cukorpótló. 1. A vörös káposztát megreszeljük vagy finomra vágjuk. Egy lábasban zsírt vagy olajat hevítünk. 2. Hozzáadjuk a káposztát, egy citrom levét és a citrom hajszálvékony héját. 3. A főzeléket babérral, szegfűszeggel, szegfűborssal fűszerezzük, sózzuk, majd felöntjük a húslevessel. 4. A káposztát fedő alatt lassú tűzön 1 óráig főzzük. Tetszés szerint adhatunk még hozzá sót, citromlevet, esetleg folyékony cukorpótlót is.

Csírák A csírák egészségesek és vitamindúsak, tápértékük azonban nem sokkal nagyobb, mint általában a zöldségféléké. Igaz ugyan, hogy csírázáskor a magvak C-vitamin tartalma megkétszereződik, sőt akár meg is ötszöröződhet, ez a tartalom azonban eredetileg olyan kicsi, hogy még így sem éri el a káposzta vagy a paprika C-vitamin-mennyiségének mértékét. Csírázás idején ráadásul csökken a thiamin nevű B-vitamin és a béta-karotin nevű védő színanyag mennyisége.

Kiváló táptalaj a gombák számára Sajnos valamennyi csírafajtán hemzsegnek a gombák. A csírázáshoz szükséges meleg és nedvesség ugyanis kedvez a szaporodásuknak. A paraziták gyorsan elszaporodhatnak, és a nyers salátával közvetlenül bejuthatnak a szervezetünkbe. Az immungyenge szervezetekben könnyűszerrel megtelepednek. Még rosszabb a helyzet, ha a házi csíráztatóban véletlenül mikotoxin képződik. Gombaellenes diéta alatt ezért a csírák fogyasztása nem ajánlott.

Kivétel: a zsázsa A zsázsa mustárolaj-tartalma csírázás közben is elriasztja a gombákat. A csíráztatót a biztonság kedvéért mégis tartsuk a hűtőszekrényben.

Párolt zöldhagyma Hozzávalók 4 személyre: 1 kg zöldhagyma, 2 evőkanál olaj, 1 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt bors. 1. A hagymát megtisztítjuk, és ferdén kb. 3 cm széles darabokra vágjuk. Az olajat egy nagy serpenyőben felmelegítjük.

2. Hozzáadjuk előbb a zúzott fokhagymát, majd ahagymát,és közepes tűzön megpároljuk. 3. Sózzuk, borsozzuk, és 5 percig fedő alatt tovább pároljuk. Ötlet: Ha vöröshagymából készítjük, kb. 15 perccel tovább pároljuk.

Karalábé joghurttal Hozzávalók 4 személyre: 4-5 karalábé, 2 evőkanál csíraolaj, folyékony cukorpótló, só, frissen őrölt bors, 15O g biojoghurt, 1 csomó turbolya vagy petrezselyem. 1. A karalábét meghámozzuk, és ha a fás részeket eltávolítottuk, apró darabokra vágjuk. Egy lábasban felforrósítjuk az olajat, a karalábét megpároljuk, majd felöntjük a húslevessel. 2. Sóval, borssal és egy kis cukorpótlóval ízesítjük. Fedő alatt 10 percig tovább pároljuk. Hozzáadjuk a joghurtot. Gyorsan felmelegítjük, de vigyázzunk, hogy ne forrjon fel. Apróra vágott turbolyával vagy petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Párolt savanyú káposzta Hozzávalók 6 személyre: 400 g vöröshagyma, 2 evőkanál libazsír vagy olvasztott vaj, 1 kg friss savanyú káposzta, 150 ml húsleves, 2 babérlevél, 3 borókabogyó, 3 szem bors, 1 burgonya, só, folyékony cukorpótló. 1. A hagymát meghámozzuk és felszeleteljük. A zsiradékot egy lábasban felmelegítjük, és üvegesre pároljuk benne a hagymát. 2. Hozzáadjuk a savanyú káposztát, és tovább pároljuk. Néha finoman megkeverjük. Felöntjük a húslevessel, majd a babérlevéllel, a megtört borókabogyóval és a borsszemekkel ízesítjük. 3. A káposztát fedő alatt közepes hőmérsékleten ízlés szerint 20-40 percig pároljuk. 4. A burgonyát meghámozzuk, nyersen a káposztába reszeljük, megkeverjük, és felforraljuk, hogy a levet megkösse. Sózzuk, kevés cukorpótlóval ízesítjük.

A savanyú káposzta A szakemberek nemrégiben kimutatták, hogy a savanyú káposzta tejsavtartalma a bélben gátolja a rákkeltő anyagok keletkezését. A gombák ellen is jó hatású, mivel serkenti az egészséges baktériumflórát, és dús ballasztanyagai révén elősegíti a paraziták anyagcseretermékeinek zökkenőmentes elszállítását.

Uborkafőzelék Hozzávalók 4 személyre: 1 kg uborka, 3 hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál vaj, 3 evőkanál húsleves, só, frissen őrölt bors, 1/2 citrom, 100 g tejföl, 1 csomó kapor. 1. Az uborkát vékonyan meghámozzuk, hosszában megfelezzük, kanállal kimagozzuk, majd egyforma nagyságú csíkokra vágjuk. 2. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, kisebb kockára vágjuk, és forró vajban üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk az uborkát, és röviden tovább pároljuk. 3. Felöntjük a húslevessel, majd együtt 2-3 percig főzzük. Sóval, borssal, citromlével ízesítjük. 4 Lefedjük, majd 10 percig tovább főzzük. Tejföllel és finomra vágott kaporral tálaljuk. Ötlet: A lédús, hagymához hasonló aromájú borágó remekül illik az uborkafőzelékhez. Levendulakék virágát használhatjuk díszítésül, sőt nyugodtan el is fogyaszthatjuk.

Párolt mogyoróhagyma Hozzávalók 4 személyre: 600 g mogyoróhagyma, 2 evőkanál olaj, 600 ml marha- vagy borjúhúsleves, 1 egész citrom, só, frissen őrölt bors, 2 evőkanál vaj. 1. A mogyoróhagymát könnyen meghámozhatjuk, ha forrásban levő vízbe tesszük, felforraljuk, levét leöntjük, a gyökérkezdeményt levágjuk, majd csúcsa felől kipattintjuk a héjából. 2. Egy nagy lábasban felforrósítjuk az olajat, majd a mogyoróhagymát folytonos kevergetés mellett világosbarnára pároljuk benne. 3. Felöntjük a húslevessel. Citromlével, citromhéjjal, sóval, borssal ízesítjük. Lassú tűzön fedő alatt 20 percig pároljuk. Fedő nélkül nagy lángon forraljuk, hogy leve félig elfőjön. Hozzáadjuk a vajat, megkavarjuk, és azonnal tálaljuk.

Sárgarépa-főzelék Hozzávalók 4 személyre: 750 g sárgarépa, 2 fej vöröshagyma, 20 g vaj, reszelt citromhéj, só, frissen őrölt bors, 100 ml vaj, zsázsa. 1. A sárgarépát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, a hagymát meghámozzuk és kockára vágjuk. 2. A vajat egy lábasban felforrósítjuk, és a hagymát megpároljuk benne. Hozzáadjuk a sárgarépát és a citromhéjat. Fedő alatt kis lángon 5 percig pároljuk. 3. Óvatosan sózzuk, borsozzuk. Felöntjük a húslevessel. Közepes lángon, lefedve 15 percig tovább pároljuk. Zsázsával megszórva tálaljuk.

Céklafőzelék Hozzávalók 4 személyre: 2 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál csíraolaj, 1 kg cékla, só, frissen őrölt bors, folyékony cukorpótló, 250 ml húsleves, 2 evőkanál borecet, 1 babérlevél, 1 friss torma. 1. A megtisztított és apró kockára vágott hagymát és fokhagymát egy lábasban a forró olajban megpároljuk. 2. A meghámozott, megmosott céklagumókat robotgéppel vagy gyalun durvára reszeljük és a hagymához adjuk. Sóval, borssal és egy kevés cukorpótlóval ízesítjük. 3. Felöntjük a húslevessel, az ecettel. Beletesszük a babérlevelet, lefedjük, és 1 óráig közepes tűzön pároljuk. Sózzuk, borsozzuk, meghintjük frissen reszelt tormával.

Kelkáposzta-főzelék Hozzávalók 4 személyre: 1 kis kelkáposzta, 200 g zsíros krémsajt, 100 ml húsleves, só, frissen őrölt bors. 1. A megtisztított, megmosott kelkáposztát vastag csíkokra vagy kockára vágjuk. Forrásban levő vízbe tesszük, felforraljuk, leszűrjük, majd jéghideg vízzel átöblítjük. Lecsepegtetjük, és finoman kinyomkodjuk belőle a vizet. 2. Egy lábasban összekeverjük a kelkáposztát, a krémsajtot és a húslevest, és 5 percig pároljuk. Sózzuk, borsozzuk.

Diós túróval töltött cukkini Hozzávalók 4 személyre:

4 cukkini, 3 fej vöröshagyma, 4 evőkanál csíraolaj, 1 kávéskanál zabpehely, 1 evőkanál őrölt dió vagy mandula, 3 evőkanál tej, 3 evőkanál tejszín, só, frissen őrölt bors, 2 tojásfehérje, 100 g tehéntúró, zsiradék a kikenéshez, 3 evőkanál reszelt sajt. 1. A megmosott, hosszában félbevágott cukkini belsejét kanállal kivájjuk, majd 5 percre forrásban levő sós vízbe dobjuk. 2. A hagymát meghámozzuk, és kockára vágjuk. 2 evőkanál olajat egy lábasban felforrósítunk, beledobjuk a hagymát és a kivájt cukkinibelet. Lassú tűzön 5 percig pároljuk. Rászórjuk a zabpelyhet és a reszelt sajtot, hozzáadjuk a tejet és a tejfölt, sózzuk, borsozzuk, és 5 percig együtt pároljuk. 3. A tűzről levéve hűlni hagyjuk. Közben a tojásfehérjét habbá verjük. A habot és a túrót könnyedén a masszához keverjük. 4. A fél cukkiniket megtöltjük a masszával, és kizsírozott sütőformában egymás mellé helyezzük. Meghintjük a sajttal és a maradék olajjal. 175-200 °C-os sütőben (gázsütő: 2-3. fokozat, légkeverős sütő: 170-180 °C) 20 perc alatt aranysárgára sütjük.

Töltött vöröshagyma Hozzávalók 4 személyre: 4 fej vöröshagyma, 200 g darált marhahús, 1 evőkanál sovány tehéntúró, 1 tojás, 1 kávéskanál cukormentes mustár, 1-1 evőkanál zabpehely, búzakorpa, illetve zabkorpa, 1 evőkanál tejföl, 1 kávéskanál pirospaprika, só, frissen őrölt bors, 50 g olaj, 300 ml tyúkhúsleves. 1. A hagymát meghámozzuk és kivájjuk. A belsejét félretesszük. 2. A darált húst egy tálban összekeverjük a túróval, a tojással, a mustárral, a korpákkal, a zabpehellyel és a tejföllel. 3. Sózzuk, paprikázzuk, borsozzuk, majd jól összedolgozzuk. A masszát négyfelé osztjuk, és a hagymákba töltjük. 4. Az olajat sütőformában felmelegítjük, beletesszük a hagymákat, majd ráöntjük a húslevest. Most adjuk hozzá a korábban kivájt hagymadarabokat is. 5. 175-200 °C-ra előmelegített sütőben (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) 40-60 percig pároljuk. Az elgőzölgött folyadékot időnként pótoljuk.

Étkezési gombák A szervezetünkben élősködő kórokozó gombákkal küszködve talán a kis paraziták nagy termetű rokonaitól is elmegy az étvágyunk. Ne aggódjunk, nem baj, ha a csiperke vagy a laskagomba lemarad az étlapról. Sem a vadon élő, sem a termesztett fajok nem tartalmaznak olyan speciális létfontosságú tápanyagokat, amiket egyéb főzelékfélékkel ne lehetne pótolni. A gombák tömegének nagy része víz, egyfajta ballasztanyag, és csak kisebb részük protein. A termesztett gombák vitamintartalma elenyésző.

Feketegyökér Hozzávalók 4 személyre: 800 g feketegyökér, só, 3 fej vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, 100 ml húsleves, 150 g tejföl, szerecsendió, frissen őrölt bors, citromfű. 1. Az alaposan megmosott feketegyökeret sós vízben 20 percig főzzük, hideg vízzel lehűtjük, majd lehúzzuk a héját. 2. A meghámozott, kockára vágott hagymát olajban megpároljuk. Felöntjük a húslevessel, majd 3 percig tovább főzzük. Hozzáadjuk a tejfölt. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük. 3. Robotgéppel az egészet habos péppé keverjük. Hozzáadjuk a feketegyökeret, és együtt felmelegítjük. Vigyázzunk, ne forrjon fel. Apróra vágott citromfűvel megszórva tálaljuk.

Padlizsánpüré Hozzávalók 4 személyre: 500 g padlizsán, 2 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 6 evőkanál olívaolaj, só, frissen őrölt bors. 1. A padlizsánt villával több helyen megszurkáljuk. 200 °C-ra előmelegített sütőben (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) puhára sütjük, majd a héját eltávolítjuk. 2. A padlizsán húsát egy tálban robotgéppel finom péppé verjük. Hozzáadjuk az apró kockára vágott hagymát, a zúzott fokhagymát, az olajat, és jól összekeverjük. Sózzuk, borsozzuk. 3. 1-2 órán át állni hagyjuk. Retekkel, paradicsom- vagy zellerdarabkákkal tálaljuk.

Sült padlizsán Hozzávalók 6 személyre: 300 g padlizsán, só, 6 evőkanál olívaolaj, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál friss majoránna vagy kakukkfűlevél, fehér borecet. 1. A padlizsánt vastag szeletekre vágjuk, megsózzuk, és néhány percig állni hagyjuk, hogy levet engedjen. A szeleteket szalvétával leitatjuk. 2. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, és a padlizsánszeleteket egymás után barnára sütjük, majd szalvétán lecsepegtetjük. 3. A fokhagymát megtisztítjuk, papírvékony szeletekre vágjuk, és a majoránna- vagy kakukkfűlevelekkel összekeverve, óvatosan megpirítjuk. 4. A padlizsánszeleteket tálaláskor meghintjük ecettel, és megszórjuk a fokhagymás keverékkel.

Rakott cukkini Hozzávalók 4 személyre: 500 g cukkini, 2 evőkanál só, 1/8 l fehér borecet, 1/8 l húsleves, 1/2 citrom, 2 gerezd fokhagyma, 1 csomó petrezselyem, 6 evőkanál olívaolaj. 1. A cukkinit felszeleteljük, megsózzuk, pár percig állni hagyjuk, majd leöblítjük. 2. Az ecetet a húslevessel felfőzzük, a cukkiniszeleteket beledobjuk, 2-3 percig főzzük, majd a levet leöntjük, és a cukkinit lecsepegtetjük. 3 A marinádhoz kipréseljük a citrom levét, és a citromhéjat hajszálvékonyan lereszeljük. A citromlét elkeverjük az áttört fokhagymával, a citromhéjjal, az apróra vágott petrezselyemmel és az olajjal. 4. A marinádot a meleg cukkinire öntjük, összekeverjük, és 1 órán át állni hagyjuk, hogy összeérjen.

* * * A hüvelyeseket nem szeretik a gombák Jó hatású, értékes zöldségfélék A borsó, a bab és a lencse tökéletesen kielégíti szervezetünk szénhidrát- és ballasztanyag-szükségletét. A gombák viszont csak nagy üggyel-bajjal tudják emészteni a hüvelyesek elágazó keményítőszálait - tehát visszaszorulnak. Az alábbiakban ajánlott néhány finom recepttel változatosabbá tehetjük a diétát.

Ötletek a hüvelyesek elkészítéséhez A száraz magokat áztassuk be néhány órára bő vízbe. Ha megduzzadtak, öntsük le az áztatóvizet, hogy a hüvelyesekben jelen levő haszontalan anyagokat eltávolítsuk. A hüvelyeseket só nélkül, lassú tűzön főzzük. Így dagadnak meg a legjobban, és könnyebben is emészthetők.

Fűszerezzünk gazdagon: kakukkfűvel, borsfűvel, rozmaringgal, édesköménymaggal, köménymaggal, gyömbérrel, mert a fűszerek is segítik az emésztést. Ha nincs sok időnk főzni, nyugodtan vegyünk konzerv hüvelyeseket, mert a konzervipar általában kíméletesen, tápanyagveszteség nélkül készíti el a főzelékféléket.

Receptek Klasszikus sárgaborsópüré Hozzávalók 4 személyre: 300 g sárgaborsó, 1 fej vöröshagyma, 1 babérlevél, 3 szegfűszeg, 1/4 kávéskanál szárított majoránna, 1/2 kávéskanál szárított kakukkfű, 40 g vaj, 2 tojássárgája, szerecsendió, só, őrölt bors. 1. A borsót éjszakára hideg vízbe áztatjuk. A hagymát meghámozzuk, és a babérlevelet a szegfűszeggel rászórjuk. A leszűrt, lecsepegtetett borsót a hagymával, a majoránnával és a kakukkfűvel nagy lábasban főni tesszük. Ha felforrt, 1 órán át lassú tűzön tovább főzzük. 2. A borsót ismét leszűrjük, levét lecsepegtetjük, majd robotgéppel vagy mixerrel finom pürévé verjük. Apránként belekeverjük a hideg vajat, majd a tojásfehérjét. Melegen tartjuk, de nem főzzük fel. Szerecsendióval, sóval, borssal ízesítjük. Ötlet: A sárgaborsópüré finom és laktató körítés a klasszikus vad- és húsételekhez. A teljes őrlésű lisztből készült palacsintához és a sült padlizsánhoz is jól illik. Aki kiadósabban szereti, tegyen rá pirított hagymakarikát, és héjában főtt burgonyával fogyassza.

Fűszeres szárazbab Hozzávalók 4 személyre: 400 g nagy szemű szárazbab (mélyhűtött vagy konzerv), 100 g hagyma, 2 evőkanál csíraolaj, 1 kávéskanál provence-i fűszerkeverék, 100 ml húsleves, 2 evőkanál tejföl, só, frissen őrölt bors, 4 húsos paradicsom. 1. A mélyhűtött babot felengedjük, és a megadott módon megpároljuk. A konzervbab levét leöntjük és lecsepegtetjük. A hagymát megtisztítjuk és kockára vágjuk. Egy serpenyőben olajat melegítünk, és a hagymát üvegesre pároljuk, majd a babhoz adjuk. 2. Hozzáadjuk a fűszerkeveréket, a húslevest és a tejfölt, sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt 5 percig együtt csendesen főzzük. 3. A paradicsomot megmossuk, kockára vágjuk, és a babhoz adjuk. 5 percig fedő alatt pihentetjük.

Mustáros lencse Hozzávalók 6 személyre: 1 nagy lencsekonzerv, 2 fej vöröshagyma, 2 evőkanál csíraolaj, 2 evőkanál tejföl, 1-2 kávéskanál cukormentes mustár, só, frissen őrölt bors, folyékony cukorpótló, 1 evőkanál vágott kapor. 1. A lencse levét leszűrjük és lecsepegtetjük. A megtisztított és kockára vágott hagymát forró olajban üvegesre pirítjuk. 2. Hozzáadjuk a tejfölt, a mustárt, kevés cukorpótlót, sózzuk, borsozzuk. 3. A lencsét a mustáros szószban megmelegítjük. Kaporral meghintve tálaljuk.

Fehér bab zabdarával Hozzávalók 4 személyre: 150 g száraz fehér bab, 600 ml hús- vagy zöldségleves, 3 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt bors, 25 g zabdara, 300 g piros és sárga zöldpaprika, 2 póréhagyma, 3 evőkanál csíraolaj, 1 evőkanál édesnemes pirospaprika. 1. A babot éjszakára vízbe áztatjuk. Másnap a levét leöntjük, felöntjük a húslevessel, és felforraljuk. Hozzáadjuk a hámozatlan fokhagymagerezdeket, majd fedő alatt lassú tűzön kb. egy órán át csendesen főzzük. 2. Kivesszük a fokhagymát, a puha belét kinyomjuk, és visszatesszük a babba. A levest alaposan sózzuk, borsozzuk. 3. Beleszórjuk a zabdarát, felforraljuk, majd fedő alatt 20 percig főzzük. A zöldpaprikát és a póréhagymát megmossuk, megtisztítjuk és apróra vágjuk, majd forró olajban megpirítjuk. A tűzről levéve megszórjuk a pirospaprikával, összekeverjük és a babhoz adjuk. Az egészet sózzuk, borsozzuk. Ötlet: Ha a leves túl sűrű, vízzel vagy húslevessel hígíthatjuk.

Szezámos sárgaborsóleves Hozzávalók 4 személyre: 200 g zöld színű sárgaborsó, kb. 1/2 l hús- vagy zöldségleves, 150 g vöröshagyma, 500 g burgonya, 1 csomó leveszöldség, só, frissen őrölt bors, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál csíraolaj, 50 g szezámmag, 1 csomó petrezselyem. 1. A borsót éjszakára hideg vízbe áztatjuk. Másnap a levét leszűrjük, felöntjük húslevessel, és fedő alatt főzzük. A hagymát és a burgonyát megtisztítjuk és kockára vágjuk. A leveszöldséget megtisztítjuk és felaprítjuk. 2. A borsót fedő alatt lassú tűzön 40 percig főzzük. Hozzáadunk 1 evőkanál hagymát, a burgonyát, a leveszöldséget, és együtt további 20 percig főzzük. Sózzuk, borsozzuk. 3. A maradék hagymát és a fokhagymát felaprítjuk, majd a szezámmaggal forró olajban, lassú vagy közepes tűzön, folytonos keverés közben megpirítjuk. 4. A levest mély tányérban, a szezámos keverékkel és finomra vágott petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

Paradicsomos, hagymás fehér bab Hozzávalók 6 személyre: 1 nagy fehérbab-konzerv, 2 fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 250 g paradicsom, 3 evőkanál olívaolaj, só, frissen őrölt bors. 1. A babot leszűrjük és lecsepegtetjük. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk és kockára vágjuk. A paradicsomot kockára vágjuk. 2. Egy lábasban felmelegítjük az olajat, a hagymát és a fokhagymát üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a paradicsomot.

Lencseleves Hozzávalók 4 személyre: 300 g lencse, só, 3 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 (kb. 50 g gyömbérgyökér, 1 csomó petrezselyem, 150 g zellergumó, 200 g sárgarépa, 3 evőkanál olívaolaj, 3/4 l hús- vagy baromfileves, 1-2 evőkanál borecet vagy citromlé, frissen őrölt bors, 100 g juhsajt. 1. A lencsét néhány órára hideg vízbe áztatjuk. Vizét leöntjük, lecsepegtetjük, majd bő sós vízben kb. 15 percig főzzük, aztán a levét ismét leszűrjük. 2. A hagymát, a fokhagymát és a gyömbért meghámozzuk, és apró kockára vágjuk, vagy géppel felaprítjuk. A petrezselymet durvára vágjuk. A zellert és a sárgarépát meghámozzuk és csíkokra vágjuk. 3. Egy lábasban felforrósítjuk az olajat, és a felaprított zöldséget 5 percig lassú tűzön pároljuk. 4. Hozzáadjuk a lencsét, felöntjük a húslevessel, majd kb. 20 percig lassú tűzön puhára főzzük. Vigyázzunk, hogy a lencse ne főjön szét. Ecettel vagy citromlével, sóval, borssal ízesítjük. Kockára vágott juhsajttal tálaljuk.

Lencsefőzelék sajttal

Hozzávalók 2 személyre: 1 nagy konzerv lencse, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 zöldpaprika, 50 g vaj, 1-2 evőkanál curry, 100 g friss sajt, só, frissen őrölt bors. 1. A lencse levét leszűrjük. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és kockára vágjuk. 2. A paprika magházát eltávolítjuk, a paprikát csíkokra vágjuk. Egy lábasban felforrósítjuk a vajat, a paprikát 3 percig pároljuk. 3. Meghintjük curryval, beleöntjük a lecsepegtetett lencsét, és jól összekeverjük, végül hozzáadjuk a sajtot. Ha szükséges, sózzuk, borsozzuk.

Fehér bab szardellával Hozzávalók 6 személyre: 500 g száraz fehér bab, 2 kávéskanál szárított kakukkfű, 1 babérlevél, 250 g hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 ml olívaolaj, 4 szardellafilé, 700 g paradicsom, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál kapribogyó. 1. A babot éjszakára hideg vízbe áztatjuk. Másnap a levét leszűrjük, majd hideg vízzel felöntjük. A kakukkfűvel és a babérlevéllel főni tesszük. Lassú tűzön kb. 1 óráig főzzük. 2. Közben a hagymát megtisztítjuk, kockára vágjuk, és forró olajban megpároljuk. Hozzáadjuk az apróra vágott szardellát és a kockára vágott paradicsomot, és pár percig együtt pároljuk. 3. A babot leszűrjük és lecsepegtetjük, majd a szardellás keverékhez adjuk, sóval, borssal ízesítjük, és jól összekeverjük. 10 percig pihentetjük. Kapribogyóval tálaljuk.

Lencse spenóttal Hozzávalók 2 személyre: 150 g lencse, 2 mogyoróhagyma, 1 piros paprika, só, 150 g mélyhűtött spenót, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál napraforgóolaj. 1. A lencsét a megtisztított mogyoróhagymával és paprikával 10 percig forrásban levő sós vízben főzzük. A spenótot felengedjük. 2. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és apró kockára vágjuk, majd egy lábasban forró olajban aranysárgára pirítjuk. Hozzáadjuk a lencsét és a spenótot. 5 percig fedő alatt kis lángon tovább főzzük, majd jól összekeverjük. Sóval ízesítjük.

Szezámos csicseriborsókrém Hozzávalók 4 személyre: 300 g főtt csicseriborsó (lehet konzerv is), 3-5 gerezd fokhagyma, 1 citrom, só, frissen őrölt bors, 4 evőkanál konzerv szezámkrém, 150 ml olívaolaj, Cayenne-bors, 500 g zöldség (például zellergumó, sárgarépa, uborka). 1. A csicseriborsót a megtisztított fokhagymával, a citromlével, a sóval, a borssal és 4 evőkanál főzőlével pürévé keverjük. 2. 4 evőkanál szezámkrémet és 5 evőkanál olajat a püréhez adunk. Sóval ízesítjük. 3. A krémet lapos tányérokra tesszük, meghintjük olajjal és Cayenne-borssal. A feldarabolt zöldséggel tálaljuk. Jól illik hozzá a héjában főtt krumpli vagy a rozsdarás kenyér. Az aromás krémet burgonyaszirommal akár vendégeknek is kínálhatjuk. Hűtőszekrényben 2-3 napig is eláll.

Birkagulyás csicseriborsóval Hozzávalók 4 személyre: 1 kg birkahús, 250 g sárgarépa, 250 g hagyma, 3 evőkanál olaj, só, 1 babérlevél, 2 gerezd fokhagyma, 1 szál rozmaring, 1/2 l húsleves, 1 nagy konzerv főtt csicseriborsó, frissen őrölt bors, 1 csomó petrezselyem, 1 egész citrom. 1. A húst kockára vágjuk, az inas részeket eltávolítjuk. 2. A sárgarépát megtisztítjuk és kockára vágjuk. A hagymát meghámozzuk és negyedeljük. 3. Egy serpenyőben 2 evőkanál olajat forrósítunk, a húst világosbarnára pirítjuk, majd megsózzuk. 4. Hozzáadjuk a babérlevelet, egy gerezd zúzott fokhagymát és a rozmaringot. Rövid ideig pároljuk, majd ráöntjük a húslevest. 5. Az egészet felöntjük 1 l forró vízzel, és fedő alatt lassú tűzön kb. 50 percig puhára főzzük. 6. Közben az előkészített sárgarépát és hagymát a maradék olajban megpirítjuk, majd a húshoz adjuk. A csicseriborsót lecsepegtetjük, és szintén a húshoz adjuk. Az egészet még 20 percig főzzük. 7. A kész gulyást sózzuk, borsozzuk. Az apróra vágott petrezselymet és a finomra reszelt citromhéjat összekeverjük a maradék, apróra vágott fokhagymával. Külön edényben tálaljuk a gulyáshoz.

* * * A burgonya - ideális eledel Laktató, értékes zöldségféle A hatvanas években a krumplinak rossz hírét keltették. A táplálkozási szakemberek az állítólag kalóriaszegény állati fehérjék mellett törtek lándzsát, és széltében-hosszában hirdették, hogy a burgonya hizlal. Pedig a burgonya valójában "light" eledel az állati fehérjékhez képest. Kalóriatartalma alacsony, zsírt egyáltalán nem tartalmaz, mégis tápláló, és hosszú ideig laktat. Igen értékes fehérjetartalma révén, tejjel vagy tojással kombinálva, messze túlszárnyalja a húsok értékét. Gazdag keményítő- és ballasztanyag-tartalmánál fogva a gombaellenes diéta egyik fontos pillére. A burgonya a teljes gabonafélékkel ellentétben igen könnyen emészthető, és ritkábban allergizál. Sok C- és B-vitamint, valamint káliumot tartalmaz. A gombaellenes diéta alatt inkább burgonyát fogyasszunk, mint kenyeret.

Receptek Sajtos burgonyafelfújt Hozzávalók 4 személyre: 600 g burgonya, só, frissen őrölt bors, 100 g reszelt ementáli sajt, 2 gerezd fokhagyma, 40 g vaj vagy margarin, 250 g tej, 250 g tejszín, 1 evőkanál búzakorpa. 1. A burgonyát meghámozzuk, hosszában félbevágjuk, és géppel 2-3 milliméteres szeletekre vágjuk. 2. Sózzuk, borsozzuk, majd a sajt egy részét hozzáadjuk. 3. A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk és összezúzzuk. Egy nagy, lapos tűzálló tálat kizsírozunk, és feléig belerétegezzük a burgonyaszeleteket. A tejet és a tejszínt elkeverjük a fokhagymával és a korpával, és annyit öntünk belőle a burgonyára, hogy ellepje. 4. Rárétegezzük a maradék burgonyaszeleteket, leöntjük a tejes-tejszínes fűszerrel, rászórjuk a maradék sajtot, majd meghintjük a maradék vajjal. 5. 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt aranysárgára sütjük.

Burgonyapürécsók Hozzávalók 6 személyre:

750 g burgonya, só, 3 tojássárgája, 2 evőkanál zabpehely, 2-4 evőkanál tej, 30 g vaj vagy margarin, frissen reszelt szerecsendió. 1. A meghámozott burgonyát forró, sós vízben megfőzzük, levét leöntjük. Ha jól kigőzölgött, burgonyanyomón áttörjük. A 2 tojássárgájával, az egész tojással, a zabpehellyel és a tejjel péppé keverjük. Hozzáadjuk a 20 g vajat vagy margarint, a frissen reszelt szerecsendiót, és felverjük. 2. A burgonyapürét csillagfejes nyomózsákba tesszük. Jól kizsírozott sütőlapra kis rózsákat nyomunk vele. 3. A pürékúpokat megkenjük a maradék tojássárgájával. 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben aranysárgára sütjük.

Burgonyás palacsinta Hozzávalók 4 személyre: 750 g burgonya, 3 fej vöröshagyma, 3 tojás, 2 evőkanál zabpehely, só, frissen őrölt bors, olaj a sütéshez. 1. A meghámozott burgonyát és hagymát finomra reszeljük, majd elkeverjük a tojásokkal és a zabpehellyel. Sózzuk, borsozzuk. 2. Teflonbevonatú serpenyőben felforrósítunk egy kevés olajat. Egy-egy evőkanál masszából palacsintákat sütünk, mindkét oldalt aranysárgára.

Fűszeres burgonya Hozzávalók 6 személyre: 2 fej vöröshagyma, 40 g vaj vagy margarin, 1 csomó petrezselyem, 1 csomó kakukkfű, 2 csomó snidling, 800 g lisztes burgonya, 2 kávéskanál búzakorpa, só, frissen őrölt bors, 400-500 ml húsleves, 50 g frissen reszelt parmezán sajt. 1. A hagymát meghámozzuk és kockára vágjuk. Egy lapos tűzálló tálat vajjal vagy margarinnal kizsírozunk, és az alján elosztjuk a hagymát. A fűszernövényeket megmossuk, megtisztítjuk, és apróra vágjuk. 2. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, megszárítjuk, majd hosszában elfelezzük. 2-3 centiméteres vastag szeletekre vágjuk, és a fűszerekkel váltakozva a tálba rétegezzük. Sózzuk, borsozzuk. 3. Annyi húslevest öntünk rá, hogy jól ellepje. Meghintjük vajdarabkákkal, majd 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben addig sütjük, amíg levét felszívja és aranysárga színt kap.

Fokhagymás sült burgonya Hozzávalók 4 személyre: 1,5 kg ovális burgonya, 2 gerezd fokhagyma, 50 g vaj vagy margarin, só, frissen őrölt bors, 1 szál friss rozmaring, 1 szál friss kakukkfű, 50 g reszelt sajt. 1. Az újburgonyát kaparjuk, a régebbi burgonyát hámozzuk. Megmossuk. A burgonyákat egyik oldalról sűrűn bevagdaljuk, úgy, hogy felül a gumó éppen ne essen szét. 2. A burgonyákat megszárítjuk. A fokhagymát megtisztítjuk, összezúzzuk, és a folyékony vaj vagy margarin felével elkeverjük. A burgonyákat jól megkenjük vele, majd tűzálló tálba helyezzük sűrűn egymás mellé, a bevágásokkal felfelé. 3. Sóval, borssal, finomra vágott rozmaringgal és kakukkfűvel ízesítjük. 4. 220 °C-ra (gázsütő: 4. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegített sütőben kb. 40 percig sütjük. 5. A maradék folyékony zsiradékot a burgonyára öntjük, rászórjuk a sajtot, és még 10-15 percen át aranysárgára sütjük. A sütőedényben tálaljuk.

Lenmagos krokett Hozzávalók 4 személyre: 500 g főtt burgonya, 2 evőkanál őrölt lenmag, 2 tojás, 100 g kölespehely, só, frissen őrölt bors, frissen reszelt szerecsendió, 2-3 evőkanál teljes őrlésű liszt a formázáshoz, 50-60 g vaj vagy 3 evőkanál csíraolaj. 1. A főtt burgonyát burgonyanyomón áttörjük, majd a lenmaggal, a tojással és a kölespehellyel összegyúrjuk. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük. 2. A tésztát három részre osztjuk, majd három egyforma, kb. 2 centiméter vastagságú hengert sodrunk. 3. A csíkokat 3-4 centiméteres darabokra vágjuk, lisztezzük, és kétoldalt csúcsos kroketteket (vagy lapos pogácsákat) formázunk. 4. Egy serpenyőben felforrósítjuk a vajat vagy az olajat. A kroketteket körben aranysárgára sütjük.

Napraforgómagos burgonyakockák Hozzávalók 4 személyre: 750 g burgonya, 100 ml olaj, só, frissen őrölt bors, 2 evőkanál napraforgómag. 1. A meghámozott burgonyát megmossuk, majd kb. 1 centiméteres kockákra vágjuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, a burgonyát beletesszük, és közepes tűzön, időnként forgatva aranysárgára sütjük. Szedőkanállal kivesszük a zsírból, és melegen tartjuk. Zsírját leöntjük. 2. A napraforgómagot a forró serpenyőben folytonos keverés közben enyhén megpirítjuk. Hozzáöntjük a burgonyát, összerázzuk, sózzuk, borsozzuk. Azonnal tálaljuk. Spenótot adjunk hozzá.

Szezámmagos burgonyapüré Hozzávalók 4 személyre: 1 kg burgonya, só, 300 ml tej, 1 csipet szerecsendió, 2 evőkanál csíraolaj, 2 evőkanál szezámmag, 2 kávéskanál zabpehely, 1 evőkanál búzakorpa. 1. A meghámozott burgonyát forrásban levő sós vízbe tesszük főni. Kb. 25 percig főzzük. A tejet a szerecsendióval felforrósítjuk. 2. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat. Beleöntjük a szezámmagot, egy csipet sóval megszórjuk, és közepes tűzön megpirítjuk. 3. A még forró főtt burgonyát áttörjük, hozzáadjuk a forró tejet, a zabpelyhet és a búzakorpát. Sózzuk, majd a pirított szezámmaggal megszórva tálaljuk. Ötlet: Ha igazán lágy burgonyapürét szeretnénk, ne robotgéppel, hanem habverővel verjük fel. A gépi erő hatására ugyanis kiválhat a keményítő, és a püré szívós, üveges lesz. Rántotta, fasírt, hal körítése lehet.

Burgonyakrokett Hozzávalók 4 személyre: 500 g (lisztes) burgonya, 100 ml tej, 30 g vaj vagy margarin, só, őrölt bors, szerecsendió, 50 g teljes őrlésű búzaliszt, 4 tojás, olaj a kikenéshez. 1. A meghámozott burgonyát sós vízben kb. 20 percig főzzük, majd a levét leöntjük. 2. A tejet a vajjal, a sóval, a borssal és a szerecsendióval felforraljuk. Beleszitáljuk a lisztet, és addig főzzük, amíg megköt. 3. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat. A burgonyát áttörjük, és a masszához adjuk. 4. A masszából evőkanállal ovális krokettformákat szakítunk, majd forró zsiradékban aranysárgára sütjük. Szalvétán lecsepegtetjük, sózzuk,

és azonnal tálaljuk.

Sajtos sült burgonya Hozzávalók 4 személyre: 750 g (lehetőleg héjában) főtt burgonya, 2 fej vöröshagyma, 6 evőkanál olaj, só, frissen őrölt bors, 2 gerezd fokhagyma, 400 g szemcsés friss sajt, zsázsa. 1. A meghámozott főtt burgonyát felszeleteljük. A hagymát megtisztítjuk, és apró kockára vágjuk. Egy nagy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, hozzáadjuk a burgonyaszeleteket, sózzuk, borsozzuk. A hagymát és a zúzott fokhagymát egyenletesen elosztjuk rajta. 2. A burgonyát közepes tűzön, fedő nélkül pirítjuk. Csak akkor fordítjuk meg, ha az alja már aranybarnára sült. Sajttal és zsázsával meghintve tálaljuk.

Csípős burgonyafelfújt ringlivel Hozzávalók 6 személyre: 750 g paradicsom, 2 fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 3 ringli, 6 evőkanál olívaolaj, 1 kg burgonya, só, Cayenne-bors, zsiradék a kikenéshez. 1. A paradicsomot megmossuk és felaprítjuk, a hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk. A hagymát karikára vágjuk. 2. A ringlit a zúzott fokhagymával és 2 evőkanál olívaolajjal tálban vagy géppel eldolgozzuk. 3. A meghámozott burgonyát vékonyan felszeleteljük. Serpenyőben felforrósítjuk a maradék olajat, és a hagymát puhára pároljuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, megsózzuk, és pár percig fedő nélkül pároljuk. Megszórjuk Cayenne-borssal, hogy jó erős legyen. 4. Egy tűzálló tálat kizsírozunk. Belerétegezzük a mártás harmadát, a burgonyakarikák felét, majd a ringlipép felét. A műveletet megismételjük, és a maradék mártással zárjuk a sort. 5. A felfújtat 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben 45-60 percig sütjük.

Zabos burgonyapogácsa Hozzávalók 6 személyre: 1,5 kg (lisztes) burgonya, só, 250 ml tej, 50 g vaj vagy margarin, frissen reszelt szerecsendió, 2 tojás, 200 g szemcsés zabpehely, 3 evőkanál búzakorpa, olaj a sütéshez. 1. A meghámozott burgonyát felvágjuk, és kevés, enyhén sós vízben megfőzzük. Levét leöntjük, majd áttörjük. 2. A forró tejet fokozatosan a püréhez keverjük. Hozzáadjuk a vajat vagy a margarint. Sóval és szerecsendióval ízesítjük. Végül belekeverjük a tojásokat, 3 evőkanál zabpelyhet és 1 evőkanál búzakorpát. 3. Pogácsákat formálunk, és a maradék zabpehelybe, illetve búzakorpába forgatjuk. Az olajat felforrósítjuk, és a pogácsákat aranysárgára sütjük. Ötlet: Ha a burgonyás tészta túl puha, adjunk hozzá annyi zabpelyhet, hogy jól formálható legyen.

Fűszeres rösti sajttal Hozzávalók 2 személyre: 400 g burgonya, 1/2 csomó petrezselyem, 1/2 csomó snidling, 1 csipet szárított kakukkfű, só, 1-2 evőkanál napraforgóolaj, 1 evőkanál kesudió, 50 g reszelt sajt, durvára őrölt bors. 1. A meghámozott burgonyát durvára reszeljük, és szűrőn lecsepegtetjük, majd beleszórjuk az apróra vágott petrezselymet és snidlinget. 2. A reszeléket a tenyerünkben elmorzsolt kakukkfűvel és sóval ízesítjük. Nagy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, beletesszük a keveréket, kanállal lenyomkodjuk, és barnára, ropogósra sütjük. 3. A röstit lapát segítségével megfordítjuk, és a másik oldalán is megsütjük. Tetejét megszórjuk a kesudióval és a sajttal, majd lefedjük. Kb. 1 perc múlva, ha a sajt elolvadt, borssal meghintve tálaljuk.

Burgonyagaluska fokhagymás túróval Hozzávalók 4 személyre: 1 kg (lisztes) burgonya, só, 400 g sovány túró, 3 evőkanál tejszín, 3 evőkanál tej, 2 gerezd fokhagyma, 2 tojás sárgája, 1 tojás, 60 g lágy margarin, 100 g finom teljes őrlésű liszt, szerecsendió, 2 evőkanál tökmagolaj. 1. A meghámozott burgonyát sós vízben megfőzzük. Közben a túrót habosra keverjük a tejszínnel, a tejjel, a zúzott fokhagymával és a sóval. 2. A burgonya levét leöntjük, hagyjuk kigőzölögni, majd áttörjük. Hozzáadjuk a tojássárgákat és az egész tojást, a margarint, a lisztet, a szerecsendiót, sózzuk, és jól összekeverjük. 3. A galuskát kanállal csendesen fövő vízbe szaggatjuk. Ha feljön a víz színére, szűrőkanállal kiszedjük. 4. A gondosan lecsepegtetett galuskát előmelegített tálra tesszük. Meglocsoljuk a felmelegített csíraolajjal. A fokhagymás túróval tálaljuk.

* * * Az elmaradhatatlan (?) hús Gombaellenes diéta hússal vagy anélkül Ki-ki maga döntheti el, hogy marad-e a hús mellett, vagy inkább vegetáriánus lesz. Ha csupán az lenne a kérdés, hogy a gombáktól vonjuk-e meg a húst, természetesen igennel kellene válaszolnunk. A 100%-os hús nélküli diéta azonban éppen ellentétes hatást válthat ki: olyan súlyos hiányállapotot idézhet elő a szervezetben, amelyben az immunrendszer nem tud védekezni a gombák ellen.

Az egészséges húsfogyasztás A gombaellenes diéta során tehát a húsfogyasztás nem tilos, de nem is kötelező. A sovány húsok a szervezet védekező rendszere számára fontos tápanyagokat is tartalmaznak. A színhús kb. 20%-a értékes fehérje, de vasforrásként is igen jelentős, mivel a szervezet a húsból egyszerűen kinyeri a vérképzéshez szükséges vasat. Mint színe is jelzi, a marhahús vastartalma magasabb, mint a világosabb sertés-, illetve baromfihúsé. A sertéshús viszont magas B-vitamin-, elsősorban B 12-vitamin-tartalma miatt jó hatású a gomba ellen. A sovány marhahús, például a marhafartő előnye, hogy kevesebb kalóriát és lényegesen kevesebb koleszterint tartalmaz, mint például a birkahús vagy a tojás. A hús továbbá ritkán allergizál, a tehéntej, a tojásfehérje, a gabona, a gyümölcs, a hal sokkal gyakrabban. Zsírháztartási zavarok esetén a kövér marhahús fogyasztása nem javallott, mivel a marhazsír rendkívül kemény, szinte faggyúszerű, és több mint felerészben telített zsírsavakból áll. Egyébként az általános szabály a következő: A gombaellenes diéta alatt heti 2-3-szor nyugodtan fogyaszthatjuk a szokásos húsféléket. A szemmel látható zsírt vágjuk le, a leveseket és a mártásokat is alaposan zsírtalanítsuk. A húst sok zöldséggel, gabonával és hüvelyessel körítsük.

Vegyi anyagok a húsokban Annak, aki fél a húsban esetleg visszamaradó állatgyógyászati hatóanyagoktól, inkább a birkahúst ajánljuk. A birkát ugyanis nem

takarmányon tartják, hanem legeltetik. A takarmányon tartott sertést és baromfit viszont gyakran gyógyszerelik szabálytalanul. Rutinszerű ellenőrzések hiányában a szabálytalanságok ma még nem küszöbölhetők ki maradéktalanul, a jövőben azonban remélhetőleg ezen a téren is javul majd a helyzet.

Mustár cukor nélkül A húsnak, kolbásznak, salátának, tojásnak kellemes ízt ad egy kanál mustár. Ha gondosan körülnézünk, talán találunk az üzletekben cukormentes, édesítőszerrel készült diétás mustárt. Ha nem, mustárporból vagy mustármagból könnyen elkészíthetjük. A mustármagot mozsárban megtörjük, vagy robotgéppel finomra őröljük. Annyi vizet adunk hozzá, hogy sűrű pép legyen. A keveréket az alaprecept szerint ecettel, olajjal, sóval és - hogy a gombákat ne tápláljuk - cukor helyett cukorpótlóval ízesítjük. A mustár tetszés szerint tovább fűszerezhető oregánóval, kakukkfűvel. A hagyományos étolaj helyett használhatunk aromás dió-, tökmag- vagy napraforgóolajat. A mustárt jól zárható, tiszta csavaros üvegben a konyhaszekrényben tároljuk. 4 hétig eláll.

Receptek Laza vagdalthús-pogácsák kenyér nélkül Hozzávalók 4 darabhoz: 1 nagy fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál majoránna, 3 evőkanál olaj, 250 g darált marhahús, 1 tojás, 1 evőkanál sovány túró, 1 kávéskanál cukormentes mustár, 1-1 evőkanál zabpehely, zabkorpa és búzakorpa, 1 evőkanál tejföl, só, frissen őrölt bors. 1. A megtisztított, apróra vágott hagymát és a megtisztított, zúzott fokhagymát megszórjuk majoránnával, majd 1 evőkanál olajban lassú tűzön üvegesre pároljuk. 2. A darált húst, a tojást, a mustárt, a zab- és a búzakorpát, a párolt hagymát, a tejfölt, a sót és a borsot egy nagy tálban jól összedolgozzuk. 3. Vizes kézzel négy húspogácsát gyúrunk, és először forró olajban hirtelen megpirítjuk, majd lassú tűzön, forgatás közben, kb. 15 perc alatt átsütjük. Ötlet: A vagdalt húst egyben is megsüthetjük. Hosszúkás cipót formálunk, tepsibe tesszük, kis vizet öntünk rá, majd 200 °C-ra (gázsütő: 4-5. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. Ujjunkkal megnyomkodva ellenőrizhetjük, hogy átsült-e. Ha ruganyos tapintatú, még sütni kell.

Húsragu Hozzávalók 4 személyre: 750 g sovány marha- vagy sertéshús, 4 paradicsom, 2 gerezd fokhagyma, 1 kg apró vöröshagyma, 3 evőkanál olívaolaj, 1 babérlevél, 1/4 l húsleves, só, frissen őrölt bors. 1. A húst kockákra daraboljuk. A paradicsomot megmossuk, és kis darabokra vágjuk. A fokhagymát finomra, a hagymát durvára vágjuk. 2. Az olajat egy lábasban felforrósítjuk, és a húst megpároljuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot, a fokhagymát, a hagymát és a babérlevelet. 3. Az egészet fedő alatt lassú tűzön 20 percig pároljuk. Felöntjük a húslevessel, sózzuk, borsozzuk. 1-2 órán át lassú tűzön csendesen főzzük. Szükség szerint ízesítjük sóval, borssal.

Mustáros sertésborda Hozzávalók 2 személyre: 2 szelet (egyenként 200 g) karaj, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál olaj, 2 hagyma, 20 g vaj, 4 evőkanál húsleves, 3 evőkanál tejszín, 1 evőkanál cukormentes mustár, 1 evőkanál kapribogyó. 1. A két sertésszeletet sózzuk, borsozzuk. Forró olajon 8 percig mindkét oldalán átsütjük, majd lassú tűzön 5 percen át tovább sütjük. Kivesszük, és lefedve melegen tartjuk. 2. A megtisztított, kockára vágott hagymát vajban üvegesre pároljuk. Felöntjük a húslevessel és a tejszínnel, majd péppé főzzük. Hozzáadjuk a mustárt, és szükség szerint sózzuk. A hússzeleteket kapribogyóval díszítve a mártással tálaljuk.

Sertéstarja hagymapürével Hozzávalók 3 személyre: 250 g vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál cukormentes mustár, 150 ml tej, só, 3 szelet (egyenként 200 g) sertéstarja, frissen őrölt bors, 20 g olvasztott vaj, 1 csomó snidling. 1. A megtisztított, apró kockára vágott hagymát forró olajban megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a mustárt, a tejet, és 15-20 percig fedő alatt tovább pároljuk. Óvatosan sózzuk, majd robotgéppel habosra keverjük. 2. A szeleteket sózzuk, borsozzuk, majd forró vajon mindkét oldalon 4 percig sütjük. A tűzről levéve 5 percig állni hagyjuk. 3. A hússzeleteket a hagymapürével, snidlinggel meghintve tálaljuk.

Finomított olajok Az úgynevezett étolajok semleges ízűek, és sütéskor vagy a fritőzben magas hőmérsékletre hevíthetők. A finomított napraforgóolaj ugyanannyi telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint a hidegen sajtolt.

Fóliában sült marhahús Hozzávalók 3 személyre: 2 evőkanál olaj, 450 g kicsontozott marhahús, 1 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt bors, 5 szelet zsíros szalonna, 1 szál kakukkfű, 1 szál rozmaring, 2-3 evőkanál tejföl. 1. Egy darab alufóliát kiterítünk, és vékonyan megkenjük olajjal. A marhahúst bedörzsöljük zúzott fokhagymával, sózzuk, borsozzuk. 2. A szalonnaszeleteket ráterítjük a fóliára, a húst a tetejére tesszük, meghintjük kakukkfűvel, rozmaringgal, és begöngyöljük a fóliába. 3. 225 °C-ra (gázsütő: 4. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük. 4. A húst kivesszük a sütőből, és 10 percig a fóliában hagyjuk hűlni. Felszeletelve tálaljuk.

A hidegen sajtolt olajok Az olajat a felhasználásnak megfelelően válasszuk meg. Minél magasabb az olaj telítetlen zsírsavtartalma, annál érzékenyebb az olaj a hőre. A jó minőségű, hidegen sajtolt olíva-, napraforgó- és dióolajok salátákhoz, illetve általában hideg ételekhez valók. Sütéshez vagy fritőzbe fölösleges a drága, hidegen sajtolt olaj, mert gyorsan megég, miközben káros anyagok keletkeznek.

Marhahústekercs Hozzávalók 4 személyre: 2 nagy sárgarépa, só, 4 szelet (egyenként 180 g) marhacomb, frissen őrölt bors, 1 evőkanál cukormentes mustár, 1 gerezd fokhagyma, 4 hagyma, 30 g olvasztott vaj, 3 paradicsom, 350 ml marhahúsleves, 2 evőkanál tejföl.

1. A megtisztított répát hosszában félbevágjuk, és forrásban levő sós vízben 10 percig pároljuk. A hússzeleteket meghintjük sóval, borssal, majd bekenjük mustárral. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, és elosztjuk a szeleteken. Minden szeletre egy-egy fél répát is teszünk. A húsokat feltekerjük, és zsineggel megkötözzük. 2. A vajat serpenyőben felforrósítjuk, és a tekercseket átsütjük. Ha szép barnák, a mérsékelt tűzön hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomot, felöntjük a húslével, és felforraljuk. Lassú tűzön, fedő alatt 60-70 percig pároljuk. 3. A tekercseket kivesszük a mártásból, és eltávolítjuk a zsineget. A húst melegen tartjuk. 4. A mártást sűrűre főzzük. Tejföllel, sóval, borssal ízesítjük.

Sós tésztában sült roastbeef Hozzávalók 6 személyre: 3 csésze (tetszőleges típusú) liszt, 2 csésze durva szemcsés só, 5 evőkanál olaj, 1,5 kg roastbeef, frissen őrölt bors, 1 gerezd fokhagyma. 1. A lisztből és a sóból kevés vízzel kemény tésztát gyúrunk. 20 percig pihentetjük. A sütőt 225-250 °C-ra (gázsütő: 5. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegítjük. 2. A tepsit kizsírozzuk. A tésztát kb. 1 cm vastagra nyújtjuk. 3. A húst megborsozzuk, bedörzsöljük zúzott fokhagymával, és a tésztába csomagoljuk. 4. A csomagot áttesszük a tepsibe. Előmelegített sütőben 45 percig sütjük. A sütő hőmérsékletét 180 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) mérsékeljük, és a sütést még 15 percig így folytatjuk. 5. A húst a sütőből kivéve néhány percig pihentetjük, hogy leve egyenletesen oszoljon el, majd a tésztaburkolatot eltávolítjuk. A különleges, ünnepi csemegét előmelegített tányérra tesszük. Kínálhatunk hozzá tejfölös sült burgonyát, de csípős mandulamártással (183. o.) vagy fűszeres vajjal (182. o.) és salátával is kiváló.

Borsos steak Hozzávalók 1 személyre: 1-1 kávéskanál szemes fehér és fekete bors, 1 (kb. 150 gramm súlyú) kicsontozott steak, 1 evőkanál olaj, só, 1 evőkanál tejföl. 1. A kétféle borsot mozsárban vagy géppel durvára törjük. Felét deszkára öntjük, a hússzeletet ráfektetjük, és kézzel erősen megnyomkodjuk, hogy a bors belenyomódjon a húsba. Megfordítjuk, és a hús másik részét is bevonjuk a fűszerrel. 2. A húst serpenyőben felforrósított olajon erős tűzön 2 percig pirítjuk. A hőmérsékletet mérsékeljük. A húst óvatosan fordítsuk meg, hogy a bors rajta maradjon. 3 vagy ha jobban át akarjuk sütni 6 percig tovább sütjük. 3. A steaket kivesszük a serpenyőből, és melegen tartjuk. A zsiradékot 1 evőkanál vízzel és 1 evőkanál tejföllel felforraljuk, megsózzuk. A húst megsózzuk, és a mártással tálaljuk.

Tournedos tükörtojással 1 evőkanál olaj, 4 tournedos (kis filézett marhahússzelet), só, frissen őrölt bors, 4 tojás, 30 g vaj vagy margarin, 4 salátalevél. 1. Serpenyőben olajat forrósítunk. A szeleteket erős tűzön 3 percig mindkét oldalukon megsütjük. Sózzuk, borsozzuk. Alufóliával letakarva melegen tartjuk. 2. Közben egy másik serpenyőben felforrósítjuk a zsiradékot, és tükörtojásokat sütünk. 3. A tournedos-t előmelegített tányéron, salátalevéllel díszítve, tükörtojással tálaljuk.

Birkakotlett roston Hozzávalók 2 személyre: 2 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 1 szál rozmaring, 1 evőkanál zöld bors, 4 evőkanál olívaolaj, 4 birkakotlett, só. 1. A fokhagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk. A babérlevelet és a rozmaringot finomra vágjuk, a zöld borsot megtörjük. Az egészet összekeverjük az olívaolajjal. A hússzeleteket megkenjük a marináddal, és 30 percig állni hagyjuk. 2. A szeleteket kivesszük a marinádból, és lecsepegtetjük. Az előmelegített grillsütő rostélyán 3-4 percig mindkét oldalán megsütjük. Megsózzuk, és azonnal tálaljuk.

Currys hús kókuszreszelékkel Hozzávalók 4 személyre: 750 g birka- vagy marhahús, 500 g paradicsom, 200 g vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olaj, só, 1-2 evőkanál curry, 300 ml húsleves, 1/2 citrom, 2 evőkanál kókuszreszelék. 1. A húst kockákra daraboljuk. A paradicsomot megmossuk, a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és apró kockára vágjuk. 2. A húst forró olajban megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomot, a hagymát és a fokhagymát, sózzuk. Annyi curryt szórunk rá, amennyitől színt kap. 3. Felöntjük a húslevessel, és 30 percig csendesen pároljuk. Sóval és citromlével ízesítjük. Megszórjuk kókuszreszelékkel, és 3 percig várunk, hogy a mártás megkössön. Azonnal tálaljuk. Ötlet: Kókuszreszelék helyett apróra vágott mogyorót is szórhatunk a húsra.

Sült marhahátszíncsíkok Hozzávalók 2 személyre: 350 g marhahátszín, 100 g mogyoróhagyma, 50 g olajbogyó, 1 csilipaprika, 2 kis paradicsom, 2 evőkanál olaj, só. 1. A húst előbb 1/2 cm vastag szeletekre, majd csíkokra vágjuk. A mogyoróhagymát megtisztítjuk és felkockázzuk. Az olajbogyót kimagozzuk. A csilipaprikát elfelezzük, kimagozzuk és felszeleteljük. A paradicsomot megmossuk, és apróra vágjuk. 2. A húscsíkokat forró olajon 4 percig pirítjuk, megsózzuk, kivesszük a serpenyőből, és melegen tartjuk. 3. A mogyoróhagymát a sütőzsiradékban üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk az olajbogyót, a paradicsomdarabkákat, a csiliszeleteket, és alaposan összekeverjük. A húst visszatesszük a serpenyőbe, az egészet felmelegítjük, és azonnal tálaljuk. Ötlet: Jó érett húst kérjünk, mert az puhábbra sül.

A zsiradék megválasztása Aki nem túlsúlyos és vérzsírértékei sem magasak, a diéta folyamán nyugodtan fogyaszthat állati eredetű zsírokat. Aki a családi anamnézis alapján hajlamos a szívinfarktusra, legyen óvatosabb: a kemény állati eredetű zsiradékokról inkább álljon át a magas telítetlen zsírtartalmú olajokra és margarinokra. Az általánosan érvényes szabály a következő: ha étrendünk összességében zsírszegény, szinte mindegy, milyen zsiradékot használunk.

Rozmaringos báránycomb Hozzávalók 6 személyre: 1,5 kg báránycomb, só, frissen őrölt bors, 3 evőkanál olaj, 300 ml húsleves, 1 kávéskanál szárított rozmaring, 3 gerezd fokhagyma, 200 g

vöröshagyma. 1. A húst megsózzuk, borsozzuk, és forró olajon minden oldalán megsütjük. Közepes lángot használjunk, hogy a széle szép egyenletesre barnuljon, ne égjen meg. A zsiradékot leöntjük. 2. A húst felöntjük a húslevessel. Hozzáadjuk a rozmaringot és a fokhagymát. 180 °C-ra (gázsütő: 2-3. fokozat, légkeverős sütő: 170 °C) előmelegített sütőben fedő alatt 30 percig pároljuk. 3. A közben megtisztított, kockára vágott hagymát a húshoz adjuk. Fedő nélkül 160 °C-on (gázsütő: 1-2. fokozat, légkeverős sütő: 140 °C) még egy órán át tovább pároljuk. Időnként a sütőzsiradékkal vagy húslevessel locsolgatjuk. 4. A kész combot kivesszük az edényből. Ha szükséges, a lé zsírját leszedjük. A sütőlét sózzuk, borsozzuk. A húst a maradék rozmaringgal előmelegített tálon tálaljuk.

* * * A hal előnyei Sovány, fehérje- és vitamindús A halételek kedvelőinek igaza van. A hal egészséges, és a gombás szervezet számára is előnyös. A sokféle tengeri hal, rák, kagyló sovány és fehérjedús. A hering, a lazac és a makréla gátolja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tengeri halaknak a pajzsmirigy számára fontos jódtartalma kivételesen magas. A listát a lazac és a tőkehal vezeti 200 mikrogramm/100 gramm jódtartalommal. A tengeri halak húsa nagy mennyiségű szelént, az immunvédelemben, a civilizációs betegségek elhárításában feltehetően nagy szerepet játszó nyomelemet is tartalmaz. A tengeri hal fluortartalma is jelentős, tehát fogyasztása a fogak és a csontok szempontjából is hasznos. A hal vitamintartalma igen magas, sőt olyan, vitaminhoz hasonló anyagokat is tartalmaz, amelyek a japán- és egyesült államokbeli kutatók szerint támogatják az immunrendszert, és megakadályozzák az allergiák kialakulását.

Aki nem szereti a halat, azt valószínűleg a legnyomósabb észérvekkel sem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről. Számuk bizony elég magas. Nekik különösen ügyelniük kell jódháztartásuk karbantartására. A jód speciális konyhasóval is bevihető a szervezetbe. Ilyen esetben ajánlatos a növényi olajok használata és a gyakori fokhagymafogyasztás.

Receptek Halszeletek mustáros mártásban Hozzávalók 4 személyre: 4 (egyenként 200 g) szelet hal, 1 evőkanál olaj, só, őrölt bors, 3 evőkanál cukormentes mustár, 150 g tejföl, citromlé. 1. A halat megmossuk, és papírtörlővel leszárítjuk. Olajozzuk, sózzuk, borsozzuk, és megkenjük egy evőkanál mustárral. 2. A haldarabokat az előmelegített grillsütő rostélyán mindkét oldalon 5-5 percig sütjük. 3. A tejfölt felmelegítjük. Hozzáadjuk a maradék mustárt. Citromlével, sóval, borssal ízesítjük. A halat a mártással tálaljuk.

Halfilé tojásban Hozzávalók 2 személyre: 2 (egyenként 160 g) tőkehal- vagy lazacfilé, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál zabpehely, 1 tojás, 1 evőkanál tejföl, 30 g vaj vagy margarin. 1. A halszeleteket megmossuk, megszárítgatjuk, sózzuk, borsozzuk, majd zabpehelybe forgatjuk. 2. A tojást összekeverjük a tejföllel, és a szeleteket megmártjuk benne. 3. Egy serpenyőben felforrósítjuk a vajat vagy a margarint. A halszeleteket mindkét oldalon 3-3 percig sütjük.

Zöldséges párolt hal Hozzávalók 3 személyre: 300 g hagyma, 500 g burgonya, 200 g sárgarépa, 2 paradicsom, 30 g vaj vagy margarin, 3 (egyenként 200 g) halfilé, só, frissen őrölt bors, 2 babérlevél, 1/2 l zöldségleves. 1. A hagymát megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A burgonyát és a répát megtisztítjuk, megmossuk, és apró kockára vágjuk. A paradicsomokat négybe vágjuk. 2. A zsiradékot serpenyőben felforrósítjuk. A hagymát, a burgonyát és a répát lassú tűzön 10 percig pároljuk. 3. A halszeleteket a párolt zöldséghez adjuk, sózzuk, borsozzuk. Beletesszük a babérlevelet, felöntjük a húslével. Fedő alatt közepes hőmérsékleten kb. 30 percig pároljuk. A serpenyőben tálaljuk.

Tonhalszelet Hozzávalók 2 személyre: 2 szelet (egyenként kb. 200 g) tonhal, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olívaolaj, só, frissen őrölt bors, 4 evőkanál citromlé, 2 evőkanál tejföl, 1/2 csomó petrezselyem. 1. A halat hidegen leöblítjük, leszárítgatjuk. A fokhagymát megtisztítjuk, szétzúzzuk, majd forró olajban megpároljuk. 2. A halat enyhén sózzuk, borsozzuk, meghintjük citromlével, majd serpenyőben mindkét oldalán 6-8 percig sütjük. Kivesszük és melegen tartjuk. 3. A maradék citromlevet a serpenyőben felmelegítjük. Sózzuk, borsozzuk, tejfelezzük. A halat a mártással, vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Édesköményes halfelfújt Hozzávalók 2 személyre: 4 (egyenként 150 g) vékony halfilé, 2 evőkanál citromlé, só, frissen őrölt bors, 2 édesköménygumó, 30 g vaj vagy margarin, 2 evőkanál tejföl. 1 A halat meghintjük citromlével, sózzuk, borsozzuk. Az édesköményt megmossuk, vékony szeletekre vágjuk, és 2 percre forrásban levő vízbe tesszük. Kivesszük és lecsepegtetjük. 2. A halfilét kizsírozott tűzálló edénybe tesszük. Rárakjuk az édesköményszeleteket, sózzuk, borsozzuk. Meghintjük a vajdarabkákkal és a maradék citromlével. 3. A halat 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 25 percig pároljuk. Leöntött levét összekeverjük a tejföllel, és sóval ízesítjük. Az édesköményes halat előmelegített tányéron a mártással azonnal tálaljuk.

Hering roston Hozzávalók 2 személyre: 4 (egyenként kb. 600 g) konyhakész hering, só, frissen őrölt bors, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanál citromlé

1. A heringet megmossuk, megszárítjuk, óvatosan sózzuk, borsozzuk. Megkenjük olajjal, majd előmelegített grillsütőben mindkét oldalát 5 percig sütjük. 2. A halat előmelegített tányérra tesszük. A citrommal meghintve azonnal tálaljuk.

Makréla póréfőzelékkel Hozzávalók 2 személyre: 2 (egyenként 375 g makréla, 1/4 l húsleves, 1 csipet szárított tárkony, 400 g póréhagyma, 20 g vaj vagy margarin, 2 evőkanál tejföl, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál finomra vágott kapor. 1. A makrélát megtisztítjuk. A húslevest a tárkonnyal felforraljuk, beletesszük a halat, és fedő alatt kb. 15 percig pároljuk. Közben egyszer fordítsuk meg. 2. A megtisztított pórét vékony csíkokra vágjuk, és egy serpenyőben felforrósított olajban megpároljuk. Hozzáadjuk a tejfölt, sózzuk, borsozzuk. 3-5 percig fedő alatt pároljuk. A makrélát kaporral meghintve, a főzelékkel tálaljuk.

Lazactekercs Hozzávalók 2 személyre: 2 evőkanál túrókrém, 1 evőkanál tejföl, 1 evőkanál frissen reszelt torma, folyékony édesítőszer, só, frissen őrölt bors, 200 g vékonyan szeletelt füstölt lazac, 1/2 citrom. 1. A túrót, a tejfölt és a tormát összekeverjük, édesítőszerrel, sóval, borssal ízesítjük. 2. A lazacszeleteket megkenjük a töltelékkel, és óvatosan felgöngyöljük. Citromszeletekkel díszítve tálaljuk.

Sült szardínia Hozzávalók 4 személyre: 700 g konyhakész szardínia, 2 citrom, zsiradék a kikenéshez, 1 kávéskanál szárított kakukkfű, só, frissen őrölt bors, 200 ml húsleves, 2 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál zabpehely, 2 evőkanál petrezselyem. 1. A szardíniát leöblítjük és megszárítgatjuk, majd meghintjük a citromlével. 2. A második citromot felszeleteljük, és kizsírozott sütőforma aljára tesszük. Megszórjuk morzsolt kakukkfűvel, rátesszük a szardíniát, sózzuk, borsozzuk. 3. Felöntjük a húslevessel, az olajjal, és megszórjuk a zabpehellyel, majd a petrezselyemmel. 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 30 percig pároljuk. Ha szükséges, a levét pótoljuk. Tonhal roston Hozzávalók 2 személyre: 2 szelet (egyenként 180 g) tonhal, 2 evőkanál citromlé, 3 evőkanál olívaolaj, só, frissen őrölt bors, provence-i fűszerkeverék. 1. A tonhalat leöblítjük és megszárítgatjuk. A grillsütőt előmelegítjük. A halat 1 evőkanál citromlével meglocsoljuk, megkenjük olajjal, majd sóval, borssal és a provence-i fűszerkeverékkel ízesítjük. 2 A tonhalat mindkét oldalán 6-7 percig sütjük, citromot nyomunk rá, és azonnal tálaljuk.

Kék pisztráng gyömbéres vajjal Hozzávalók 4 személyre: 4 konyhakész édesvízi vagy tengeri pisztráng, 2 fej vöröshagyma, 1 sárgarépa, 100 g zellergumó, 1 (kb. 40 g) gyömbérgyökér, 400 ml fehér borecet, 1 babérlevél, 1 szegfűszeg, 1 tabletta édesítőszer, só, frissen őrölt bors, 100 g vaj, 1 citrom. 1. A pisztrángot kívül-belül átöblítjük hideg vízzel. Vigyázzunk, hogy a bőr hártyás rétegét ne mossuk le, mert később ez ad majd kékes csillogást a halnak. 2 A hagymát megtisztítjuk és felszeleteljük. A répát, a zellert és a gyömbér felét megtisztítjuk, és kis kockára vágjuk. Egy ovális edényben az ecetet összekeverjük 1,5 l vízzel. 3 Hozzáadjuk a hagymát, a zöldség- és a gyömbérkockákat, a babérlevelet, a szegfűszeget és az édesítőszert, erősen sózzuk, borsozzuk, felforraljuk, majd 5 percig állni hagyjuk. 4 Beletesszük a halat, 8-10 percig a legkisebb tűzön csendesen, gyöngyözésig főzzük. Ne forrjon fel! 5 A vajat felolvasztjuk. A maradék gyömbért megtisztítjuk, és a fokhagymanyomón áttörve a vajhoz adjuk. Felforraljuk, sóval és kevés reszelt citromhéjjal ízesítjük. 6. A kész pisztrángot kiemeljük a léből. Előmelegített tálra tesszük. Citromkarikákkal díszítjük. A forró gyömbéres vajjal tálaljuk.

* * * A tojás Tökéletes táplálék A tojás a gombaellenes diéta egyik alappillére. Emulgeáló és lazító tulajdonsága miatt a sütés-főzés folyamatában mással nemigen helyettesíthető. Nagy értékű proteinje a diéta során is biztosítja a szervezet számára a tökéletes fehérje-utánpótlást. Jól tudjuk, hogy ennek a gombás fertőzések esetén milyen nagy a jelentősége. A tojásfehérje aminosavai a szervezet számára az anyatej után a leghasznosabb összetételű fehérjék. A fehérjék értékét a tojáshoz szokták viszonyítani. Ha a tyúktojás értékét 100-nak vesszük, a marhahús értéke 92, a tehéntejé 90. A tojás fontos ásványi anyagokat (kalciumot és vasat) és vitaminokat (A-, D-, E- és B-vitamint) is tartalmaz.

A tojás és a koleszterin Sokan azt hiszik, hogy a tojás káros. A sárgája valóban bőven tartalmaz zsírt és koleszterint. Egy 60 g súlyú, közepes nagyságú tojás kb. 270 mg zsíranyagot tartalmaz. Mégis, anyagcserezava-rok, illetve magas koleszterinszint esetén is fogyasztható, hiszen az is számít, hogy a tojás mellett mi más szerepel az étrendben, vagyis az összes zsír-, illetve a koleszterintartalom mérvadó. A gombaellenes diéta során fogyasztott nagy mennyiségű ballasztanyag pozitívan befolyásolja a koleszterinszintet, 1-2 tojás tehát nem ártalmas. Aki kevés húsfélét, felvágottat, zsíros sajtot eszik, és étrendje főként gabona- és zöldségfélékből, halból, növényi olajokból, hüvelyesekből áll, nyugodtan fogyaszthat tojást. Ilyenkor az epesavak a zöldségfélék és a gabonamagvak ballasztanyagaival távoznak, és a szervezet a többletkoleszterint az újabb epetermelés során felhasználja. A hal aktív omega-zsírsavai és a növényi olajok telítetlen zsírsavai is kedvezően befolyásolják a zsíranyagcserét. Ha rendszeresen ezeket fogyasztjuk, a koleszterinszint hatékonyabban csökkenthető, mintha pusztán a koleszterindús ételeket hagynánk el.

Vigyázat, szalmonella!

A szalmonellózis már évtizedek óta komoly problémát jelent a nagyüzemi állattartásban. Sajnos az utóbbi időben az embereknél is egyre súlyosabb hasmenéses tüneteket okoz egy valószínűleg behurcolt kórokozó. Akkor hát ne együnk tojást? Erről szó sincs. A fertőzéses megbetegedéseket rendszerint az okozza, hogy a nagyüzemi konyha személyzete valamilyen nyers tojásból készült ételt hosszú ideig melegen tárol, s így szinte kitenyészti a szalmonellát. Továbbra is nyugodtan, jó étvággyal fogyaszthatjuk tehát a tojást, viszont: - A tojást a hűtőszekrényben tároljuk. - A nyers tojással (tojássárgájával, tojáshabbal) készült ételekhez öt napnál öregebb tojást ne használjunk. - Vegyük figyelembe a tojás lejárati idejét. - A nyers tojással készült ételeket sose tegyük el másnapra! - A régebbi tojást és azt, amelyről nem tudjuk, milyen friss, kemény tojásként vagy sütés-főzéshez hozzávalóként fogyasszuk. - A szalmonella a tojásban a főzés során a hő hatására elpusztul. Így már ártalmatlan! - Ha a tojás friss, a lágy tojás sem veszélyes.

Receptek Zöldséges omlett Hozzávalók 2 személyre: 4 tojás, 2 evőkanál tejföl, só, frissen őrölt bors, 1 evőkanál petrezselyem, 1 evőkanál snidling, 1/2 púpozott kávéskanál tárkony, 40 g vaj vagy margarin, 2 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma. 1. A tojásokat a tejföllel, a sóval, a borssal habosra keverjük. Hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet, a snidlinget és a tárkonyt. 2. A zsiradékot serpenyőben felforrósítjuk. A megtisztított, kockára vágott hagymát és az áttört fokhagymát üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a tojást. Ha az alja aranysárgára sült, megszórjuk a fűszerekkel. Az omlettet összehajtogatjuk, és előmelegített tányérra csúsztatjuk. Azonnal tálaljuk.

Kemény tojás turbolyás burgonyapürével Hozzávalók 4 személyre: 3 lisztes burgonya, só, 8 tojás, 4-5 evőkanál turbolya, 100 g tejföl, frissen őrölt bors. 1. A burgonyát meghámozzuk, és sós vízben puhára főzzük. 2. A tojásokat forrásban levő vízbe tesszük, és 5 percig főzzük. Kivesszük, héját körben beroppantjuk. 2 percre hideg vízbe rakjuk, majd óvatosan meghámozzuk. Melegen tartjuk. 3. A burgonyát lecsepegtetjük, és burgonyanyomón áttörjük. Hozzákeverjük a turbolyát és a tejfölt, sózzuk, borsozzuk. A tojásokat félbevágjuk, és a pürével tálaljuk. Paradicsom- vagy répasaláta illik hozzá.

Omlett currys avokádókrémmel Hozzávalók 2 személyre: 2 puha avokádó, 2 gerezd fokhagyma, 200 g biojoghurt, só, őrölt bors, 4 tojás, 4 evőkanál tejszín, 1 evőkanál búzakorpa, 2 kávéskanál curry, 20 g vaj vagy margarin, zsázsa vagy vízitorma, 2 paradicsom. 1. Az avokádót félbevágjuk, meghámozzuk, magját eltávolítjuk. Húsát összeturmixoljuk a fokhagymával és a joghurttal. Sózzuk, borsozzuk. A tojást felverjük a tejszínnel, a búzakorpával és a curryval. 2. A vajat vagy a margarint elfelezzük, és két teflonbevonatú serpenyőben felforrósítjuk. A tojás felét az egyik, a másik felét a másik serpenyőbe öntjük, és közepes hőmérsékleten megsütjük. Az omletteket összehajtogatva előmelegített tányérokra csúsztatjuk. Az avokádókrémmel, a zsázsával vagy vízitormával és félbevágott paradicsommal tálaljuk.

Főtt tojás fokhagymás szardellapasztával Hozzávalók 2 személyre: 4 tojás, ecet, frissen őrölt bors, 1 evőkanál csíraolaj, 50 g szardella, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál petrezselyem, 2 evőkanál kapribogyó. 1. A tojásokat kb. 8 percig keményre főzzük. Közben az ecetet és az olajat a szardellapasztával robotgéppel sima pépesre keverjük. Hozzáadjuk a fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet, és hidegre tesszük. 2. A főtt tojások héját körben beroppantjuk. A tojásokat 5 percre hideg vízbe tesszük, majd óvatosan meghámozzuk, és még langyosan négybe vágjuk. A fokhagymás szardellapasztát egy tányér közepére tesszük, köréje rakjuk a negyed tojásokat. Kapribogyóval tálaljuk.

Sárgarépás omlett mustárral Hozzávalók 6 omletthez: 5 tojás, 200 g finom teljes őrlésű liszt, 1 evőkanál zabpehely, 1/2 l tej, 1 csipet szódabikarbóna, 1 csipet C-vitamin, 1/2 kávéskanál só, frissen őrölt bors, 200 g sárgarépa, olaj a sütéshez, 200 g tejföl, 2 evőkanál cukormentes mustár, folyékony édesítőszer, 2 csomó zsázsa. 1. A tojás sárgáját, a teljes őrlésű lisztet és a zabpelyhet összekeverjük a tejjel, a szódabikarbónával és a C-vitaminnal. Sózzuk, borsozzuk, majd 30 percig állni hagyjuk. 2. A sárgarépát megtisztítjuk, megreszeljük, és a masszához adjuk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és könnyedén a masszához keverjük. 3. Teflonbevonatú serpenyőben forró olajban egymás után hat vastag omlettet sütünk, majd melegen tartjuk. 4. A mustárt elkeverjük a tejföllel. Édesítőszerrel és sóval ízesítjük. Az omletteket a mustárral és a zsázsával tálaljuk.

Szezámos omlett Hozzávalók 2 személyre: 250 ml tej, 40 g vaj vagy margarin, 3 tojás, 80 g teljes őrlésű tönköly- vagy búzaliszt, 1 kávéskanál búzakorpa, 1 evőkanál zabpehely, 1 evőkanál szezámmag, 1/2 evőkanál sós szójaszósz, 1 evőkanál petrezselyem, olaj a sütéshez. 1. A tejet, a folyékony zsiradékot, a tojást, a lisztet, a búzakorpát és a zabpelyhet robotgéppel sima palacsintatésztához hasonló péppé keverjük. Legalább 30 percig állni hagyjuk. 2 Hozzáadjuk a szezámmagot, a szójaszószt és az apróra vágott petrezselymet. Az olajat teflonbevonatú serpenyőben felforrósítjuk. Aranysárga, palacsintavékonyságú omletteket sütünk. 3 Az omletteket egymásra rétegezzük, hogy ki ne hűljenek és száradjanak, esetleg 75 °C-os sütőben melegen tartjuk. Hagymafőzelékkel vagy spenóttal tálaljuk.

Omlett fűszeresen Hozzávalók 4 személyre: 200 g köles, 1/2 l húsleves, 2 csomó petrezselyem, 1 csomó snidling, 1/2 kávéskanál szárított kakukkfű, só, 50 g mandula, 80 g reszelt

parmezán sajt, 150 ml tökmagolaj vagy hidegen sajtolt napraforgóolaj, só, 100 g tejszín, 4 evőkanál paradicsompüré (konzerv), 3 tojás, olaj a sütéshez. 1. A kölest a húslevesben felforraljuk. Igen lassú tűzön 20 percig csendesen főzzük, majd levesszük a tűzről. Fedő alatt 1-5 percig állni hagyjuk, hogy megdagadjon. 2. A felaprított petrezselyemleveleket a felvágott snidlinggel, majd a kakukkfűvel, a sóval, a mandulával, 50 g sajttal és az olajjal péppé dolgozzuk össze. Ha szükséges, még sózzuk. 3. A tejszínt, a paradicsompürét, a tojást és a maradék sajtot a köleshez adjuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, majd 2 evőkanálnyi keverékből lapos omletteket sütünk. A fűszeres mártással tálaljuk.

Rántotta lazaccal és kaviárral Hozzávalók 2 személyre: 4 tojás, 4 evőkanál tejszín, 1 evőkanál zabpehely, 50 g vaj vagy margarin, frissen őrölt bors, 100 g szeletelt füstölt lazac, 1 evőkanál tejföl, 25 g lazac- vagy pisztrángkaviár. 1. A tojásokat tálban felverjük, hozzáadjuk a tejszínt, a zabpelyhet, és jól felverjük. 2. A zsiradékot serpenyőben felforrósítjuk, beleöntjük a tojást, borsozzuk és megsütjük. A lazacszeleteket csíkokra vágjuk. A rántottát a lazaccsíkokkal és egy kanál kaviárral tálaljuk.

Rántotta hagymás rákmártással 3 fej vöröshagyma, 200 ml hús- vagy zöldségleves, só, frissen őrölt bors, 75 g vaj, 250 g rákhús, 6 tojás, 1 evőkanál zabpehely, 1 csomó kapor. 1. A hagymát megtisztítjuk, apró kockára vágjuk, majd a húslevessel főni tesszük. Lassú tűzön főzzük, míg leve szinte teljesen el nem fő, és a hagyma meg nem puhul. 2. A hagymaszószt óvatosan sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a vaj felét és a rákhúst. Melegen tartjuk. 3. A tojásokat a zabpehellyel és 2 evőkanál vízzel felverjük, sózzuk, borsozzuk. A maradék vajat teflonbevonatú serpenyőben felforrósítjuk, és a rántottát megsütjük. Ha az alja leragad, fala-páttal szedjük fel. 4. A rántottát előmelegített tálra szedjük, és leöntjük a rákmártással. Meghintjük finomra vágott kaporral, és azonnal tálaljuk.

Rántotta sóskamártással Hozzávalók 2 személyre: 250 g apró levelű sóska, 100 ml tejszín, só, frissen őrölt bors, 3 tojás, 1 evőkanál tejföl, 1 evőkanál zabpehely, 30 g vaj vagy margarin. 1. A sóskaleveleket megmossuk, és lábasban erős lángon folytonos keverés közben pároljuk, hogy összeessen. Hozzáadjuk a tejszínt, sózzuk, borsozzuk. Melegen tartjuk. 2. A tojásokat tálban felverjük, majd egy kis borssal, tejföllel és zabpehellyel alaposan elkeverjük. 3. A zsiradékot egy teflonbevonatú serpenyőben felforrósítjuk, és a rántottát megsütjük. Ha az alja leragad, falapáttal szedjük fel. 4 A rántottát két tányér közepére helyezzük, a sóskát pedig köréje rakjuk. Rostdarából készült kenyeret kínáljunk hozzá.

Sajtos omlett Hozzávalók 4 személyre: 6 tojás, 3 evőkanál tejszín, só, frissen őrölt bors, 100 g reszelt sajt, 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem, 30 g vaj vagy margarin. 1. A tojásfehérjét külön választjuk és hidegen tartjuk. A sárgáját a tejföllel, a sóval és a borssal habosra keverjük. 2. A fehérjét habbá verjük. A habot, a sajtot és a petrezselymet óvatosan a sárgájához keverjük. 3. A zsírt serpenyőben felforrósítjuk. Beleöntjük a tojást, lefedjük, és a lepényt lassú tűzőn aranysárgára sütjük. Az omlettet összehajtjuk, előmelegített tálra csúsztatjuk, és azonnal tálaljuk.

Tonhalas töltött tojás Hozzávalók 4 személyre: 6 tojás, 80 g majonéz, 100 g tonhal (konzerv), 1 evőkanál petrezselyem, 1/2 evőkanál citromhéj, só, frissen őrölt bors, 1/2 fej saláta, 4 paradicsom, 8 szardellafilé, 100 g olajbogyó. 1. A tojásokat kb. 8 percig keményre főzzük. Héját körben beroppantjuk, és 5 percre hideg vízbe tesszük. 2. A tojásokat meghámozzuk, hosszában elfelezzük, és a sárgáját óvatosan kivesszük. 3. A majonézt és a tonhalat robotgéppel sima péppé keverjük. Apróra vágott petrezselyemmel, citromlével, sóval, borssal ízesítjük. A keveréket kanállal visszatöltjük a fehérjékbe. 4. A salátát megmossuk, megszárítjuk, majd vékony csíkokra vágjuk. Tálra tesszük, és a töltött tojásokat a tetejére rakjuk. A paradicsomot megmossuk, negyedekbe vágjuk, és szintén a tálra tesszük. 5. A tojássárgákat szűrőn vagy fokhagymaprésen át a töltött tojásra nyomjuk. A salátát szardellapasztával és olajbogyóval körítjük.

Tojáslepény Hozzávalók 4 személyre: 200 g teljes őrlésű búzaliszt, 50 g kölespehely, 1/2 kávéskanál só, 4 tojás, 1/4 l tej, 1 evőkanál snidling, 2 evőkanál petrezselyem, csíraolaj a sütéshez, 20 g vaj vagy margarin. 1. A liszthez, a tojáshoz, a kölespehelyhez, a sóhoz és a tejhez annyi vizet adunk, hogy sűrű omlettmasszát kapjunk. Beleszórjuk az apróra vágott snidlinget és petrezselymet. 20 percig állni hagyjuk. 2. A sütőt 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegítjük. Az olajat teflonbevonatú serpenyőben felforrósítjuk. Kb. 1 cm vastagságú tésztát öntünk bele. 3. A lepényt közepes lángon megsütjük. Ha az alja aranysárga, két villával kis darabokra vágjuk. 4 Hozzáadjuk a vajat vagy a margarint, a serpenyőt betoljuk a sütőbe, és aranysárgára pirítjuk.

Sós vízben főtt kemény tojás Hozzávalók 6 személyre: 100 g só, 2 babérlevél, 2 evőkanál mustármag, 2 szegfűszeg, 2 szegfűbors, 12 tojás. 1. A sót, a babérlevelet, a mustármagot, a szegfűszeget kb. másfél liter vízzel felforraljuk, majd a tűzről levéve hűlni hagyjuk. 2. A tojásokat a tompa végükön hegyes tűvel megszúrjuk, hogy ne robbanjanak szét, majd forrásban levő vízben 10 percig keményre főzzük. A tojáshéjakat körben beroppantjuk. 3. A tojásokat magas edénybe tesszük, és ráöntjük a fűszeres levet. Lefedjük, és hűvös helyen legalább két napig állni hagyjuk. Ötlet: A sós vízben főtt kemény tojás kb. 14 napig eltartható. Köztes étkezések idején gyorsan csillapítja az étvágyunkat. Vegyes salátát

vagy egyszerűen mustárt és savanyú tésztával készült vajas rozsdarakenyeret együnk hozzá.

* * * Finom mártások Diétás mártások Heveny gombafertőzés esetén a kezelés első 1-2 hetében lehetőleg minél kevesebb szénhidrátot fogyasszunk, hogy a gombát ne tápláljuk. Az alábbiakban néhány szénhidrátmentes kötőanyaggal készült, tehát nem keményítő-, liszt- vagy cukortartalmú, mégis ízletes mártást ajánlunk.

Receptek Majonéz Hozzávalók 6 személyre: 2 egészen friss tojás sárgája, só, frissen őrölt bors, 1/4 l csíraolaj, ecet vagy citromlé, folyékony édesítőszer. 1. A tojások sárgáját sózzuk, borsozzuk, majd géppel habosra keverjük. 2. Az olajat folytonos keverés közben, vékony sugárban adjuk hozzá, és addig verjük, amíg sűrű, világos krémet nem kapunk. Ecettel vagy citromlével, édesítőszerrel, sóval, borssal ízesítjük.

Citromos mártás Hozzávalók 4 személyre: 4 tojás sárgája és 1 egész tojás, 5 evőkanál citromlé, frissen őrölt bors, esetleg 1-2 evőkanál húsleves. 1. A tojások sárgáját és az egész tojást egy lábasban a legkisebb lángra (gáztűzhelyen forró vízfürdőbe) tesszük, nehogy összemenjen. 2. A tojásokat egy csipet sóval habosra verjük. Kanalanként hozzáadjuk a citromlét. Addig verjük, míg finom pórusú, sűrű nem lesz. Ha az alja odakapna, vegyük le a lángról, és kis ideig verjük tovább. 3. A mártást alaposan sózzuk, borsozzuk. Ha krémszerű, tálalhatjuk, ha túl sűrű, húslevessel vagy forró vízzel hígítsuk. Ötlet: A citrommártás főtt répával, karfiollal, karalábéval, spenóttal, kelbimbóval különösen finom, de füstölt lazachoz, héjában főtt burgonyához, füstölt halhoz, kagylóhoz és baromfihoz is adhatjuk.

Citromos vaj Hozzávalók 4 személyre: 80 g vaj, 1 kis csomó bazsalikom, 1 egész citrom, só, frissen őrölt bors. 1. A puha vajat habverővel habosra verjük. A bazsalikom 2/3 részét finomra vágjuk, 1/4 kávéskanál citromhéjat finomra reszelünk, 1/2 citrom levét kinyomjuk. A bazsalikomot, a citromhéjat és 2 kávéskanál citromlevet a vajhoz keverünk, sózzuk, borsozzuk. 2. A keveréket alumíniumfóliára szedjük. A fóliát összetekerjük, a tekercset hidegre tesszük. Ha lehűlt, szeletekre vágva, a maradék bazsalikomlevéllel díszítve tálaljuk.

Tárkonyos mártás Hozzávalók 3 személyre: 300 ml marhahúsleves, 1 egész citrom, 1 fej vöröshagyma, 1/2 csomó friss tárkony, só, frissen őrölt bors, 50 g (jól lehűtött) vaj. 1. A húslevest kevés citromlével és a kockára vágott hagymával egy széles lábasban vagy serpenyőben felfőzzük. A lé kb. 1/3 részét hagyjuk elfőni. 2. Hozzáadjuk a finomra vágott tárkonyt, sózzuk, borsozzuk. Kb. 5 percig lassú tűzön csendesen főzzük. 3. Átszűrjük, majd ismét felforraljuk. Darabonként habverővel belekeverjük a hideg vajat. Citromlével, sóval, borssal ízesítjük.

Friss paradicsommártás Hozzávalók 2 személyre: 400 g húsos paradicsom, 1 kávéskanál citromlé, só, frissen őrölt bors, 120 ml olívaolaj, 1 késhegynyi szénhidrátmentes növényi kötőanyag, 1 szál bazsalikom. 1. A paradicsomot negyedeljük, majd szétturmixoljuk. Hozzáadjuk a citromlét, sózzuk, borsozzuk. Tovább turmixoljuk. Közben cseppenként adagoljuk az olajat. 2. Ha szükséges, a mártást szénhidrátmentes növényi kötőanyaggal sűrítsük. Lassú tűzön melegítsük. Vigyázzunk, ne forrjon fel. Apróra vágott bazsalikommal tálaljuk.

Hollandi mártás Hozzávalók 4 személyre: 1 fej vöröshagyma, 150 g vaj, 3 tojás sárgája, só, frissen őrölt bors, 100 ml borjúlevesalap, 1 /2 citrom. 1. A hagymát megtisztítjuk és kockára vágjuk. A vajat kis serpenyőben felmelegítjük. A tojássárgáját tűzálló tálban sóval, borssal habosra keverjük. 2. A borjúlevesalapot és a citromlét a hagymakockákkal felforraljuk, kb. egyharmad résznyire besűrítjük, majd átszűrjük. 3. A forró levet folytonos keverés közben a tojáshoz adjuk. A tálat forró vízfürdőbe tesszük, és a keveréket addig verjük, míg besűrűsödik. 4. Folytonos keverés közben cseppenként hozzáadjuk a folyékony vajat. Tálalásig melegen tartjuk a vízfürdőben.

Mustáros-tejszínes mártás Hozzávalók 4 személyre: 3 fej vöröshagyma, 120 ml húsleves, 1-2 evőkanál cukormentes mustár, 200 g tejszín, só, frissen őrölt bors, folyékony édesítőszer. 1. A hagymát megtisztítjuk és kockákra vágjuk. A húslevesben addig főzzük, míg meg nem puhul és a lé szinte teljesen el nem fő. 2. Hozzáadjuk a mustárt és a tejfölt, és tovább sűrítjük. Sóval, borssal, édesítőszerrel ízesítjük.

Frankfurti zöld mártás 1. A meghámozott és félbevágott tojások sárgáját áttörjük, és az olajjal habosra keverjük. A fűszereket megmossuk, megszárítjuk, felaprítjuk, és a tejföllel vagy a joghurttal együtt a mártáshoz adjuk. 2. Citromlével, sóval, borssal, folyékony édesítőszerrel ízesítjük. Tálalásig hűtőszekrényben tartjuk. Ötlet: A frankfurti zöld mártás a főtt marhahús klasszikus körete. A vegetáriánusok héjában főtt burgonyával, főtt répával, édesköménnyel fogyaszthatják.

Persillade

Hozzávalók 4 személyre: 1 csomó petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma, 1/2 citrom, só. A petrezselymet közepesre, a fokhagymát nagyon finomra vágjuk. A citrom héját finomra reszeljük. Az egészet összekeverjük, ha szükséges, sózzuk, és az asztalnál a fogyasztott ételre hintjük. Ötlet: A friss fűszerkeverék jó ízt ad a zöldséglevesnek, az egytálételnek, a húsnak, a halnak.

Fűszeres vajkrém Hozzávalók kb. 15 adaghoz: 250 g puha vaj, 1 gerezd fokhagyma, 2 hagyma, 5 evőkanál fűszer (például petrezselyem, turbolya, kapor, snidling), só, frissen őrölt bors. 1. A vajat serpenyőben felolvasztjuk. Az áttört fokhagymát és az apró kockára vágott hagymát üvegesre pároljuk, majd hűlni hagyjuk. 2. A maradék puha vajat összekeverjük az aprított fűszerrel, a fokhagymával és a hagymakockával, sózzuk, borsozzuk. 3. Tekercset formálva zsírpapírba csavarjuk, hideg helyre tesszük. Szeletekre vágva tálaljuk.

Petrezselymes vajkrém Hozzávalók 6-8 személyre: 125 g puha vaj, 1 csomó petrezselyem, 1 egész citrom, só, frissen őrölt bors. 1. A vajat géppel habosra keverjük. Hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet és a citrom reszelt héját. Sózzuk, borsozzuk. 2. A vajat géppel tovább verjük. Annyi citromlét adunk hozzá, hogy sima, levegős krémet kapjunk. Ötlet: A fűszeres és a petrezselymes vajkrém a hűtőszekrényben egy hétig is eláll. Lefagyasztva 3 hónapig eltartható.

Csípős mandulamártás Hozzávalók 4 személyre: 50 g mandula, 1 paradicsom, 2 gerezd fokhagyma, Cayennebors, 1/2 kávéskanál só, 3 evőkanál citromlé, 120 ml olívaolaj, frissen őrölt bors, esetleg folyékony édesítőszer. 1. A durvára vágott mandulát serpenyőben zsiradék nélkül megpirítjuk, majd mixerrel finomra őröljük. Hozzáadjuk a paradicsomot, és szétturmixoljuk. 2. A paradicsompürét összekeverjük az áttört fokhagymával, egy csipet Cayenne-borssal. Sózzuk, borsozzuk. 3. Finom sugárban belecsorgatjuk az olajat, közben a pürét habverővel verjük. A mártást sóval, borssal, kis édesítőszerrel ízesítjük.

Pesto Hozzávalók 6 személyre: 20 g hámozott mandula (esetleg kesudió), 75 g bazsalikom, 1/2 kávéskanál só, 3 gerezd fokhagyma, 75 g frissen reszelt parmezán sajt, 4-6 evőkanál olívaolaj, frissen őrölt bors. 1. A mandulát egy serpenyőben zsiradék nélkül kissé megpirítjuk. A bazsalikomleveleket lecsipkedjük, megmossuk, megszárítjuk. 2. A sót, a hámozott fokhagymagerezdeket, a durvára vágott bazsalikomot és a mandulát mozsárba vagy turmixgépbe tesszük. 3. Az egészet egyenletes péppé zúzzuk össze, majd elkeverjük a reszelt sajttal. 4. A masszához egy tálban hozzáadjuk az olajat. Sóval, borssal ízesítjük.

Csípős fokhagymamártás Hozzávalók 4 személyre: 6 gerezd fokhagyma, 1 csilipaprika, 1 csomó petrezselyem, 1/2 kávéskanál reszelt citromhéj, 100 ml olívaolaj, só. 1. A fokhagymát megtisztítjuk. A petrezselymet megmossuk, megszárítgatjuk és felvágjuk. A csilipaprikát félbevágjuk és kimagozzuk. Húsát rövid ideig hideg vízbe tehetjük, így a mártás kevésbé lesz csípős. 2. Az olajat felforrósítjuk. A fokhagymát lassú tűzön világosbarnára pároljuk. A fokhagymagerezdeket kivesszük és áttörjük. 3. A chilit felvágjuk, és az apróra vágott petrezselyemmel, a citromhéjjal és a fokhagymával együtt a forró olajba tesszük. Alaposan összekeverjük, óvatosan sózzuk, és azonnal tálaljuk.

Diómártás Hozzávalók 6 személyre: 100 g dióbél. 3 szardellafilé. 150 ml olívaolaj, kb. 3 evőkanál citromlé, frissen őrölt bors. 1. A dióbelet és a szardellát mozsárban vagy mixerrel finom péppé zúzzuk. Hozzáadjuk a citromlé felével összedolgozott olajat. 2. A mártást a maradék citromlével és borssal ízesítjük. Ötlet: A diómártást párolt halhoz, főtt gabonához, burgonyához adhatjuk. Sült paprikával, padlizsánnal is remek.

* * * Tejtermékek Fogyasszunk-e tejet? Bár a tej 87%-a víz, jó néhány, a gombás megbetegedés esetén rendkívül fontos tápanyagot is tartalmaz. Nemcsak A-vitamin, béta-karotin, C-, D-, E-, K-, sokféle B-vitamin-tartalma, hanem nyomelemei és ásványi anyagai miatt is nélkülözhetetlen. Tejcukortartalma elősegíti a kalcium beépülését a szervezetbe. A bélben kedvező feltételeket teremt a hasznos mikrobák számára, tehát rontja a gombák esélyeit. A tej értékes folyékony tápanyag, mindennapos fogyasztása javasolt. Iktassuk be tehát az étrendbe. Szomjunkat viszont inkább egy pohár ásványvízzel csillapítsuk.

Jó-e a joghurt? A savanykás joghurt a tejhez hasonlóan csonterősítő kalciumot és értékes fehérjéket tartalmaz. Tejsavtartalma védi a bélflórát a káros elváltozásoktól. Cukortartalmú és gyümölcsjoghurtot természetesen ne fogyasszunk, mert a gombák könnyűszerrel lebontják a cukrot, és a gombakolóniák tovább terjeszkednek. Csak a cukormentes, élő baktériumkultúrát tartalmazó joghurt hasznos a bélflóra számára.

A savanyú tejtermékek A savanyú tejtermékek, mint az aludttej, a túró, az író, a kefir a gombaellenes diétában javallott élelmiszerek. A savanyú tejtermékekkel szemben az érzékenység ritkább, mint magával a tejjel szemben. A tejsav segíti a bélmozgást, és ápolja a bélflórát, mivel az emésztőcsatornában olyan savanyú közeget teremt, amely a bélnyálkahártya immunrendszerét stimuláló hasznos baktériumoknak kedvez. Erősíti az immunrendszert, tehát közvetve a gomba ellen hat.

A tejszín A diéta közben néha-néha 1-1 kanál tejszín megengedett. A zsíros tejszín ugyanis kiváló A- és D-vitamin-forrás. Mégse vigyük túlzásba a tejszínes mártások és sütemények fogyasztását, mivel a tejzsír több mint 2/3 részben kedvezőtlen, telített zsírsavakból áll.

A hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak a tejszínben csak nyomokban fordulnak elő. Egészséges anyagcsere és normál testsúly mellett 1-1 adag tejszín megengedhető, fontos azonban, hogy ilyenkor zöldséggel, salátával, értékes növényi olajokkal gondoskodjunk a tápanyagegyensúly helyreállításáról. A zsíros sajtokat ugyanúgy kerüljük, mint a zsíros húsokat. Zsíranyagcsere-zavar esetén minél ritkábban főzzünk zsíros tejszínnel.

A sajtok és a diéta A sajtfogyasztás mértéke mindig attól függ, mennyi egyéb állati eredetű tápanyag szerepel az étrendünkben. Egy korábbi amerikai szemlélet gombás betegség esetén radikálisan megtiltotta a szénhidrátbevitelt, automatikusan fehérje- és zsírdús táplálkozásra kellett átállni: megnőtt a hús-, felvágott- és sajtfogyasztás. Ma a táplálkozástudomány elveti az egyoldalú diétát. Aki a túrót és a sajtot kedveli, és számára a diéta során a sajt a fő fehérjeforrás, az a kiegyenlített táplálkozás érdekében csökkentse az egyéb állati eredetű fehérjék bevitelét.

Receptek Rakott mozzarella Hozzávalók 6 személyre: 500 g mozzarella sajt, 1 piros chilipaprika, 1 ág friss rozmaring, 1 ág friss kakukkfű, 3-4 gerezd fokhagyma, kb. 1/4 l olaj. 1. A mozzarellát lecsepegtetjük, és szalvétára tesszük száradni. 2. A chilit kimagozzuk, és nagyon vékony csíkokra vágjuk. A rozmaringot letépkedjük, és finomra vágjuk. A fokhagymát megtisztítjuk és felszeleteljük. 3. A mozzarellát keskeny edénybe rétegezzük a chilivel, a rozmaringgal és a fokhagymával. Annyi olajat öntünk rá, hogy ellepje, és éjszakára állni hagyjuk. A sajt jól illik a nyerskoszthoz, a héjában főtt burgonyához és a gabonaételekhez. Hűtőszekrényben kb. 5 napig eltartható.

Túrós gnocchi Hozzávalók 5 személyre: 400 g 10 %-os tehéntúró, 300 g burgonya, 1 tojás, só, szerecsendió, 1 evőkanál szójaliszt, ha szükséges 2 evőkanál zabpehely, olvasztott vaj vagy olaj a sütéshez. 1. A túrót szűrőben 1-2 órán át lecsepegtetjük. A burgonyát héjában megfőzzük, még forrón meghámozzuk, és burgonyanyomón áttörjük. 2. A burgonyát összekeverjük a túróval, a tojással és egy csipet szerecsendióval. A tésztát 10 percig pihentetjük. Ha ragacsos, adjunk hozzá zabpelyhet. 3. A vajat vagy az olajat teflonbevonatú serpenyőben felmelegítjük. A tésztából kis, hosszúkás gombócokat formálunk. Közepes hőmérsékleten, mindkét oldalon 3 percig sütjük.

* * * Édességek, cukor nélkül Inkább mesterséges édesítőszerrel Nyugodtan fogyaszthatunk olyan cukormentes élelmiszert, amely mesterséges, cukor- és szénhidrátmentes, a gombák számára értéktelen édesítőszerrel (szaharin, cyclamat, aspartam, acesulfam) készül. A diéta során nyugodtan alkalmazhatjuk a szintetikus édesítőszereket, mivel ezek, minden ellentétes híreszteléssel szemben, az egészségre ártalmatlanok.

A mesterséges édesítőszerekről Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) meghatározta a javasolt maximális napi édesítőszer-bevitel mennyiségét, az ún. ADI(Acceptable Daily Intake) értéket. Ez a megengedett napi mennyiség azonban olyan magas, hogy az átlagos édesítőszer-fogyasztó jószerével meg sem közelíti. Az édesítőszerekkel tanácsos csínján bánni, mivel édesítőerejük a cukor erősségének mintegy 35-3000-szerese. Ma már igen sok ipari késztermék szaharinnal, cyclamattal, acesulfammal, aspartammal vagy ezek kombinációjával készül. Maguk az édesítőszerek tabletta vagy folyadék formájában kaphatók: létezik például tiszta aspartam tabletta és cyclamatszaharin keverék is. A cyclamat-szaharin keverék folyadék formában is kapható. Por formájú édesítőszereket lehetőleg ne alkalmazzunk, mert maltodextrin tartalmuk miatt a gombaellenes diéta esetén alkalmatlanok.

Gyümölcsöt se! Az édes gyümölcsök tele vannak cukorral, ráadásul a bélgombák számára legértékesebb gyümölcscukorral. A gombaellenes diéta során a magas cukortartalmú gyümölcsleveket is mellőzzük, ezek ugyanis a gyümölcscukor mellett még további cukrot is tartalmaznak. A csupán egyetlen molekulából álló gyümölcscukor a gombák számára könnyen hozzáférhető. Ezért a diéta alatt tartózkodjunk a gyümölcsfogyasztástól - a mélyhűtött, a szárított és a konzerv gyümölcsöktől is! Ideiglenesen helyettesítsük őket nagy vitamin-, ásványianyag- és ballasztanyag-tartalmú zöldségekkel. Naponta legalább egyszer fogyasszunk főzeléket, és - ha lehet - nyerskosztot, illetve salátát is, hogy minél hamarabb megszabaduljunk a gombáktól. Aspartamérzékenység A veleszületett phenylketonuriás anyagcserezavarban szenvedők az aspartamot phenylalanin-tartalma miatt nem tudják feldolgozni. Ezt rendszerint az aspartamtartalmú élelmiszerek csomagolásán is feltüntetik.

Receptek Joghurtfagylalt Hozzávalók 4 személyre: 300 g biojoghurt, 1 késhegynyi őrölt vanília vagy néhány csepp citromaroma, 1 evőkanál mascarpone (olasz friss sajt), 100 g tejszín, folyékony édesítőszer, 2 tojássárgája, só, 1/2 citrom. 1. A joghurtot simára keverjük a mascarponéval, a vaníliával vagy a citromaromával. A tejszínből kevés édesítőszerrel kemény habot verünk. 2. A két tojássárgáját csipet sóval és 1 evőkanál vízzel vízfürdőn géppel habosra verjük, majd kivesszük a vízfürdőből. 3. A tojáskrémet óvatosan összekeverjük a reszelt citromhéjjal, néhány csepp citromlével, joghurttal és a kemény tejszínhabbal. Édesítőszerrel ízesítjük, formába öntjük, és legalább 3 órára a hűtőszekrény mélyhűtő részébe tesszük. 4. Tálalás előtt kb. 20 perccel kivesszük a fagyasztóból, és a hűtőszekrényben kissé felengedjük.

Joghurtos avokádókrém Hozzávalók 4 személyre: 2 érett avokádó (kb. 400 g), 1 citrom, 300 g biojoghurt, 1 evőkanál tejföl, folyékony édesítőszer. Az avokádókat félbevágjuk, héját lehúzzuk, magját kivesszük. Összeturmixoljuk a citromlével, a joghurttal, a tejföllel és az édesítőszerrel.

Ötlet: Az avokádókrém leveles táska vagy palacsinta töltelékeként is finom.

Fűszeres krém Hozzávalók 4 személyre: 1 rúd vanília, 3 rúd fahéj, 2 szegfűszeg, 2 szegfűbors, frissen őrölt fehér bors, őrölt gyömbér, 250 g tejszín, 3 levél zselatin, 3 tojás, folyékony édesítőszer, 30 g kókuszreszelék. 1. A vaníliát hosszában felhasítjuk, és a fahéjjal, a szegfűszeggel, a szegfűborssal, a borssal és a gyömbérrel együtt 10 percig kis lángon, kevergetve a tejszínben főzzük. Közben a zselatint áztassuk hideg vízbe. 2. A tojások sárgáját csipet sóval és egy evőkanál cukorral habosra keverjük. A tejszínt átszűrjük, hogy a fűszereket eltávolítsuk. A kinyomkodott zselatint feloldjuk a forró tejszínben. Folyékony édesítőszerrel ízesítjük. 3. A krémet 15 percre hűtőszekrénybe tesszük. Ha kocsonyásodni kezd, óvatosan hozzákeverjük a kemény tojáshabot, majd 2 órára visszarakjuk a hűtőbe. Kókuszreszelékkel díszítve még aznap tálaljuk.

Mentafagylalt Hozzávalók 4 személyre: 2 tojás, só, 200 g tejszín, 200 g biojoghurt, folyékony édesítőszer, néhány csepp mentaolaj. 1. A tojások sárgáját egy csipet sóval és 1 evőkanál vízzel habosra verjük. 2. A tojások fehérjét és a tejszínt külön-külön kemény habbá verjük, majd óvatosan összekeverjük a tojáshabot, a tejszínhabot, a joghurtot és a tojássárgáját. Édesítőszerrel ízesítjük. A mentaolajat cseppenként adagoljuk hozzá. A krémet kb. 3 órára a hűtőszekrény mélyhűtő részébe tesszük. Tálalás előtt kb. 20 perccel kivesszük, és a hűtőszekrényben kissé felengedjük.

Csokoládés palacsinta Hozzávalók 6-8 darabhoz: 80 g teljes őrlésű búzaliszt, 2 kávéskanál szójaliszt, 1 kávéskanál zabpehely, 2 kávéskanál kakaó, 150 ml tej, 4 tojás, 1 csipet só, 1 csipet őrölt vanília, folyékony édesítőszer, 4 evőkanál olaj a sütéshez. 1. A lisztet, a szójalisztet és a zabpelyhet összekeverjük a kakaóval; majd a tejjel, a tojással, a sóval, a vaníliával és az édesítőszerrel sima tésztát készítünk. 30 percig állni hagyjuk. 2. Az olajat teflonbevonatú sütőben felforrósítjuk. Vékony palacsintákat sütünk. Ha a palacsinta mindkét oldala megsült, kivesszük a serpenyőből, feltekerjük, és ferdén három darabba vágjuk.

Diós túrókrém Hozzávalók 4 személyre: 250 g sovány tehéntúró, 1 pohár biojoghurt, 3-4 evőkanál tej, 2-3 evőkanál cukormentes diókrém, folyékony édesítőszer. A túrót a joghurttal és a tejjel habosra keverjük. Hozzáadjuk a diókrémet. Édesítőszerrel ízesítjük. Ötlet: Ha a diós túrókrémmel palacsintát akarunk tölteni, tegyünk hozzá egy fél mérőkanál szénhidrátmentes kötőanyagot, hogy a víz ne váljon ki, és a túró krémesebb legyen.

Gofri teljes őrlésű lisztből Hozzávalók 4 személyre: 250 g teljes őrlésű búzaliszt, 1/4 kávéskanál sütőpor, 1 evőkanál zabpehely, só, folyékony édesítőszer, 1/4 l tej, 100 g tejföl, 2 tojás, 75 g napraforgómag, zsiradék a kikenéshez, 100 g tejszín. 1. A teljes őrlésű lisztet, sütőport, a zabpelyhet, a sót és az édesítőszert jól eldolgozzuk a tejjel, 3 evőkanál vízzel és a tojással. Hozzákeverjük a finomra aprított napraforgómagot. A gofritésztát 10 percig állni hagyjuk. 2. A gofrisütőt kizsírozzuk. Egy sütésre 3-4 evőkanál tésztát veszünk. A sütőt lezárjuk, és a gofrit kb. 3 perc alatt aranysárgára sütjük, majd folyékony édesítőszerrel ízesített tejszínnel tálaljuk.

Friss sajt-mousse Hozzávalók 3 személyre: 1 tojás, 75 g tejszínes friss sajt, 1 evőkanál tejföl, 1-2 evőkanál tej, 1/2 narancs reszelt héja, 1-2 kávéskanál citromlé, folyékony édesítőszer, 1 evőkanál aprított pisztácia. 1. A tojássárgáját 1 kávéskanál vízzel és egy kis édesítőszerrel habosra keverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. 2. A sajtot, a tejfölt, a tejet és a narancshéjat a tojássárgájához adjuk, majd óvatosan hozzákeverjük a tojáshabot. 2 órára hűtőszekrénybe tesszük. Pisztáciával megszórva aznap tálaljuk.

Csokoládéfelfújt Hozzávalók 3 személyre: 1 kávéskanál kakaópor, 1/4 l tej, 1/2 rúd vanília, folyékony édesítőszer, só, 2 tojás, vaj a kikenéshez. 1. A kakaót 2 evőkanál tejjel simára keverjük. A maradék tejet felforraljuk a felhasított vaníliával. Édesítőszerrel és csipet sóval ízesítjük. Folytonos keverés közben beleöntjük a kakaót. A tűzről levéve 1-2 percig állni hagyjuk. A vaníliát kivesszük a krémből. 2. A sütőt 180 °C-ra (gázsütő: 1-2. fokozat, légkeverős sütő: 160 °C) előmelegítjük. A tojásokat jól felverjük, majd folytonos keverés közben a forró kakaóhoz adjuk. A krémet 3 kis kivajazott felfújtformába (vagy csészébe) töltjük. 3. A formákat 1/3 részig forró vízfürdőben a sütőbe tesszük. 4. Kb. 40 perc múlva kivesszük a sütőből. Jól lehűtve tálaljuk. Ha mokkafelfújtat szeretnénk készíteni, adjunk hozzá jó késhegynyi instant kávét.

Mokkakrém Hozzávalók 6 személyre: 4 levél fehér zselatin. 2 evőkanál kakaópor. 200 ml tej. 2-3 kávéskanál instant kávépor, folyékony édesítőszer, 200 g tejszín, 1 evőkanál mandulalapocska vagy aprított pisztácia. 1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. A kakaóport 1-2 evőkanál tejjel simára keverjük. 2. A maradék tejet felforrósítjuk, belekeverjük a kakaót, majd kanalanként feloldjuk benne a kívánt mennyiségű kávét. Végül a kinyomkodott zselatint is a forró krémhez adjuk. 3. A krémet édesítőszerrel ízesítjük, majd hideg helyen állni hagyjuk, hogy kocsonyásodjon. 4. Közben felverjük a tejszínhabot, és habverővel óvatosan az enyhén kocsonyás krémhez keverjük. A kávékrémet kelyhekbe töltjük, és mandulával vagy pisztáciával díszítve tálaljuk.

Édes mascarponekrém

Hozzávalók 4 személyre 150 g mascarpone, 200 g biojoghurt, 1/2 citrom, 1 tojássárgája, folyékony édesítőszer, 4 szál friss menta, 1 evőkanál aprított pisztácia. 1. A mascarponét és a joghurtot egy tálban habosra keverjük egy kevés reszelt citromhéjjal, 1 kávéskanál citromlével és a tojássárgájával. 2. A krémet édesítőszerrel ízesítjük, majd 30 percig hideg helyen állni hagyjuk. Mentával és pisztáciával díszítjük.

Habomlett Hozzávalók 2 személyre: 3 tojás, 1/4 kávéskanál reszelt citromhéj, 1 vaníliarúd, só, folyékony édesítőszer, 1 evőkanál zabpehely, 1 evőkanál vaj, 20 g mandulalapocska. 1. A tojások sárgáját a citromhéjjal és a vaníliával habosra keverjük. A tojásfehérjét csipet sóval és kevés édesítőszerrel kemény habbá verjük. A habot óvatosan a sárgájához keverjük, majd a zabpelyhet is rászórjuk és beledolgozzuk. 2. Serpenyőben megolvasztjuk a vajat, beleöntjük a masszát, és közepes hőmérsékleten addig sütjük, míg az alja megpirul. Megszórjuk mandulával, és lefedjük. Kis lángon megsütjük, és tányérra csúsztatjuk. Összehajtogatva tálaljuk.

Citromkrém Hozzávalók 4 személyre: 5 levél zselatin, 4 tojás, folyékony édesítőszer, 100 ml frissen kifacsart citromlé, só, 150 g tejszín, 250 g joghurt, 1 citrom. 1. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. A tojások sárgáját 1 evőkanál vízzel és édesítőszerrel habosra verjük. 2. A kinyomkodott zselatint 3 evőkanál forrásban levő vízben feloldjuk. Fokozatosan belekeverjük a hideg citromlét, majd az egészet a tojáshoz adjuk. A krémet hidegre tesszük, hogy kocsonyásodjon. 3. A tojások fehérjét csipet sóval, illetve a tejszínt egy kevés édesítőszerrel külön-külön kemény habbá verjük. A habokat és a joghurtot az enyhén kocsonyás krémhez adjuk, és habverővel az egészet óvatosan összekeverjük. Édesítőszerrel ízesítjük. 4. A krémet kelyhekbe adagoljuk és lehűtjük. A citromot meghámozzuk, és leheletvékony szeletekre vágjuk. A krémet citromkarikákkal díszítve tálaljuk.

* * * Italdiéta Aki szomjas, nyugodtan igyon A táplálkozástudományi szakemberek még az egészségeseknek is azt tanácsolják, hogy a szervezet folyadékháztartása érdekében fogyasszanak naponta 2-3 liter folyadékot. A gombaellenes diéta során a folyadékmegkötő ballasztanyagok bevitele nő, ezért a normális emésztéshez naponta minimum 3 liter folyadék fogyasztása szükséges.

Mennyit igyunk? Az elégtelen folyadékbevitel emésztési zavarokat idézhet elő. A gombás fertőzés által amúgy is megterhelt vesék számára nagy mennyiségű folyadék szükséges a megfelelő kiválasztáshoz. Sőt, ne csak akkor igyunk, ha megszomjazunk, mert a szomjúságérzet késve jelzi a folyadékhiányt. A legyengült szervezet csak akkor észleli a szomjúságot, amikor már fennáll a folyadékhiány. Ha a szervezet kiszárad, legyengülünk, reakcióink lassulnak. Aki egyébként nem sokat iszik, a gombaellenes diéta kezdetén készítse ki magának a szükséges folyadéktöbbletet (vizet vagy gyógyteát), és kortyolgassa el.

Mit ihatunk? A gyümölcsleveket magas cukortartalmuk miatt a diéta során mellőznünk kell, mert nemcsak gyümölcscukrot, hanem egyéb cukrokat is tartalmaznak. Inkább ásványvizet, illetve gyógyteát igyunk. Aki mégis ragaszkodik az édes folyadékokhoz, keressen édesítőszerrel készült "light" üdítőket - kólát, tonikot, limonádét. Vigyázat: néhány üdítőital az édesítőszereken kívül fruktózt, szorbitot vagy egyéb cukorfajtát is tartalmaz!

Ásványvíz Az ásványvizek kiválóan oltják a szomjat. Bármelyiket nyugodtan fogyaszthatjuk. Az ásványvíz összetételét a címkén feltüntetik. A 45 év feletti nők számára a kalciumpótló, magas kalciumtartalmú fajták javallottak (a 400 mg/liter kalciumtartalmú víz a legalkalmasabb).

Gyógyteák A gyógyfüvek jótékony hatásait szinte számba sem lehet venni. A gyógyszerészek azonban nemhiába tartják drognak a gyógyteákat: túlzott fogyasztásuk ellentétes hatást válthat ki! Tartós fogyasztásuk esetén pedig nem kívánt mellékhatások jelentkezhetnek. Ha a gombaellenes diéta során nagy mennyiségű teát fogyasztunk, a teákat ajánlatos váltogatni, nehogy káros folyamatok lépjenek fel.

Kávé A kávéról a gombaellenes diéta folyamán sem kell lemondanunk. A patogén gombák szerencsére nem szeretik a rájuk nézve enyhén mérgező hatású kávét. A terhes anyák azonban ilyenkor is mértékkel igyák, mert a koffein a magzat vérkeringésébe is bejuthat. A normális mennyiségű kávéfogyasztás tehát nem ártalmas. A kávé koffeintartalma élénkít, felfrissít, stimulál. Ez a tulajdonsága gombás fertőzés esetén különösen értékes, mivel a betegek gyakran panaszkodnak fáradtságra, és reggelente igencsak nehezen térnek magukhoz. A szemes kávé emellett idegerősítő B-vitamin-tartalma miatt is ajánlható.

Bor, sör A terápia első heteiben lehetőleg ne fogyasszunk alkoholtartalmú italt, mivel a kórokozók anyagcseretermékei amúgy is megterhelik a májat. A patogén élesztőgombák a bélben mérgező alkoholt is termelhetnek, ami további megterhelést ró a májra. Ezért már a kis mennyiségben fogyasztott alkohol is túlterhelheti a májat, és felboríthatja az anyagcserét. A sör és a bor fogyasztása egyébként a gombák számára értékes cukortartalmuk miatt sem javallott. Ráadásul a gombák még az alkoholt is fel tudják használni energiaforrásként. Malátatartalma miatt sajnos az alkoholmentes sör fogyasztása sem javallott.

Receptek Kakaóital Hozzávalók 3 személyre: 3 csapott kávéskanál kakaópor, 1/2 l tej, 1 késhegynyi szénhidrátmentes, növényi eredetű kötőanyag, 1 csipet só, édesítőszer. 1. A kakaóport 3 evőkanál hideg tejjel simára keverjük. A maradék tejet egy lábasban eldolgozzuk a kötőanyaggal és a sóval. 2. A tejet lassan melegíteni kezdjük. Hozzáadjuk a kakaót, és folytonos keverés közben felforraljuk. Édesítőszerrel ízesítjük.

Fűszeres tea Hozzávalók 2 személyre:

1 evőkanál fekete tea, 2 rúd fahéj, 3 szegfűszeg, 1 csipet kardamóm, frissen őrölt szerecsendió, tej ízlés szerint, édesítőszer ízlés szerint. 1. A teát 1/4 1 vízzel leforrázzuk. 2 percig állni hagyjuk, majd lábasba szűrjük. 2. Hozzáadjuk a fahéjat, a kardamómot és a szerecsendiót. 10 percig lassú tűzön csendesen főzzük. Csészébe szűrjük, majd ízlés szerint ízesítjük tejjel, édesítőszerrel. Forrón fogyasztjuk.

Paradicsomkoktél Hozzávalók 2 személyre: 1/4 l paradicsomlé, 1 /4 gerezd fokhagyma, só, néhány csepp citromlé, tabasco vagy Cayenne-bors. A paradicsomot összekeverjük néhány csepp fokhagymalével, sóval és citromlével. A Cayenne-borssal csípős ízt adunk a koktélnak.

Céklaital 1/4 l céklalé, 1 pohár biojoghurt, 1 evőkanál citromlé, só, folyékony édesítőszer, durvára őrölt bors. A céklalét összeturmixoljuk a joghurttal. Citrommal, sóval, édesítőszerrel ízesítjük. Durva borssal megszórva, jégkockával tálaljuk.

Mentaital Hozzávalók 2 személyre: 1/4 l tej, 1-2 csepp borsosmenta-olaj, folyékony édesítőszer, esetleg zöld ételfesték. A tejet alaposan eldolgozzuk az olajjal és az édesítőszerrel. Aki szép zöld színű koktélt szeretne, adjon hozzá egy csepp ételfestéket.

Gyömbéres eggnog Hozzávalók 2 személyre: 1 darab friss gyömbérgyökér, 2 tojás, 1/8 l tej, 1/8 l tejszín, folyékony édesítőszer. A gyömbért megtisztítjuk, kis darabokra vágjuk, majd a fokhagymanyomón áttörjük. Összeturmixoljuk a tojással, a tejjel, a tejszínnel és az édesítőszerrel. Poharakba töltjük, és azonnal tálaljuk.

Barna keserű Hozzávalók 1 személyre: 1/8 l erős feketekávé, folyékony édesítőszer, angosztúrakeserű. A kávét az édesítőszerrel és az angosztúrakeserűvel ízesítjük. Pohárban, sok jéggel tálaljuk.

* * * Krónikus betegek gombaellenes diétája Az egészséges táplálkozás gyógyít A krónikus betegségek egész sora speciális diétával gyógyítható vagy egyensúlyban tartható. Ha ilyenkor még gombás fertőzés is fellép, a beteg gondba kerül, hogyan is alakítsa a diétát.

A cukorbetegek gombaellenes diétája Sokan gyermekkoruktól fogva cukorbetegségben (veleszületett diabetesben) szenvednek, mivel inzulintermelő sejtjeik valamilyen oknál fogva rendellenesen működnek. A veleszületett diabetes nem gyógyítható, a beteg egész életén át gyógyszeres kezelésre és diétára szorul. A cukorbetegek nagy része (mintegy 80%-a) az életkor előrehaladtával betegszik meg, úgynevezett szerzett diabetesben szenved. A betegség oka lehet örökletes vagy táplálkozási anomália stb. A beteg inzulintermelése csökken, nem tudja egyensúlyban tartani a vércukorszintet. A cukorbeteg számára bizonyos tekintetben ugyanaz a tápanyag (a cukor) tilos, mint a gombás fertőzötteknek. A diabetest gyakran kíséri egyéb egészségkárosodás, például magas vérnyomás, zsír- és koleszterinszint-emelkedés. Az ilyen legyengült szervezet természetesen nehezen tud védekezni a gombák ellen. A halmozottan betegek esetében a gyógyszeres kezelés mellett a diéta kiemelt fontosságú. A modern diabetesdiéta szerencsére sok szempontból egyezik a gombaellenes diétával.

Táplálkozási tanácsok cukorbetegeknek - A cukor mellett a cukortartalmú diabetikus édesítőszereket és édességeket is kerüljük. - Az ételek édesítésére kizárólag édesítőszert használjunk. - A szénhidrátbevitel ne egyszerre, hanem több, kisebb adagban történjék. - Naponta legalább kétszer fogyasszunk nyerskosztot. - A cukorbetegek számára megengedett gyümölcsök fogyasztását is mellőzzük. - Az alkohol és a gyümölcslevek fogyasztása tilos.

A cukorbetegek testsúlyáról Ha a gombás betegséggel fertőzött cukorbetegek szigorúan tartják a fenti diétát, és a zsírfogyasztást is mérséklik, gyakran a fölösleges kilóiktól is megszabadulnak. A szerzett diabetes örvendetesen javulhat, sőt esetleg meg is gyógyul. A rendeződött anyagcsere a helyes táplálkozással karbantartható, gyógyszeres kezelés nem szükséges. A veleszületett cukorbetegség esetén ilyenfajta gyógyulásra sajnos nem lehet számítani. Vigyázat: a túlzott testsúlycsökkenés mindkét esetben ugyanolyan káros lehet az egészség és a teljesítőképesség szempontjából, mint a túlsúly! A diéta során is táplálóan és változatosan kell étkezni, hogy az immunrendszer hatásosan tudjon védekezni a gombák ellen.

Diétánk általánosan javallható Gombaellenes diétánk szerencsés átfedéseket mutat a krónikus betegségek esetén ajánlott modern diétákkal: sok zöldséget tartalmaz, valamint kizárja a cukrot és az alkoholt. Ezek az egyszerű táplálkozási változások igen sok esetben jó irányba terelik a betegségek menetét. A gombaellenes diéta alapjában véve egyezik a modern köszvénydiéta ajánlásaival. A köszvényroham szintén a bőséges zöldség és a teljes őrlésű gabona fogyasztásának segítségével, az alkohol elhagyásával, a folyadékbevitel növelésével és a cukorfogyasztás mérséklésével kerülhető el. Fontos különbség viszont, hogy míg a gombaellenes diéta során sok hüvelyes javasolt, a köszvénybetegek csak ritkán és kis adagban fogyaszthatnak hüvelyeseket. Inkább zöldségeket iktatnak be a hüvelyesek helyett, hogy szervezetük könnyebben megszabaduljon a felhalmozódott húgysavtól, s hogy minél valószínűbben elhárítsák a következő köszvényes rohamot. Diétánk a hús-, belsőség- és halfogyasztást sem korlátozza, a köszvényesek azonban csak mértékkel egyék ezeket a fehérjedús állati eredetű élelmiszereket.

Táplálkozási tanácsok köszvénybetegeknek - Mellőzzük az élesztőkivonatokat és a belsőségeket. - Étrendünk legyen zsírszegény. - Kemény állati zsírok helyett növényi olajjal főzzünk.

- Ne fogyasszunk sok purintartalmú élelmiszert (hús, felvágott, hering, makréla, szardínia, kagyló). - Ne fogyasszunk sok hüvelyest. - Óvatosan sózzunk. - Sok folyadékot (alkalikus gyógyvizet, gyógyteát, vízzel hígított zöldséglevet) igyunk.

A reumás betegek kérdéséről A szakemberek által általánosan elfogadott reumadiéta ma még nem létezik. A reumás betegek nyugodtan követhetik diétánk előírásait. A legmodernebb skandináv kutatási eredmények szerint a vegetáriánus étrend csökkenti a reumás panaszokat. A jelenség tudományos alapjait még nem sikerült tisztázni, az azonban bizonyos, hogy a zsíros, fehérjedús és cukros étrend okozta túlsúly fokozza a panaszokat. A súlyfelesleg ugyanis megterheli a mozgásszerveket, és a fájdalom erősödik. A reumás, arthritises betegeknek érdemes kipróbálni a gombaellenes diéta és a húsmentes étrend kombinációját.

Ha a vér zsír- vagy koleszterintartalma túl magas (lipémia) A gombás megbetegedéssel fertőződött lipémiás betegek nyugodtan követhetik gombaellenes diétánk utasításait, mert a fokozott zöldségés gabonafogyasztás ballasztanyagai a zsíranyagcserét is elősegítik.

Táplálkozási tanácsok zsíranyagcsere-zavar esetére - Szendvics helyett fogyasszunk fungimüzlit vagy zöldségfélét. - Mérsékeljük a zsírfogyasztást, kerüljük a zsíros húsokat, sajtokat. - A főzéshez növényi olajat használjunk. - A vegetáriánus étrend jó hatású. - Legalább minden második húsétel hal legyen.

* * * Élesztő- és penészgomba-allergia Próbáljuk meg sütőélesztő nélkül A gombás betegek gyakorta panaszolják, hogy nem bírják a szelíd élesztő- vagy penészgombát tartalmazó ételeket, túlérzékenyen reagálnak a kenyérre és a penészes sajtra. A szakemberek nem ismerik a megfigyelt allergiás jelenségek tudományos magyarázatát, néhányan magát a jelenséget is vitatják. Mindenesetre aki úgy érzi, hogy nem bírja az élesztő- és a penésztartalmú ételeket, hagyja el. Próbálja ki, vajon elmúlnak-e a tünetek, ha az érlelt penészes sajtot, a kolbászt, a szalámit, a kefirt és a sűrített paradicsomot a nem kívánatos élelmiszerek közé sorolja.

Sütés-főzés élesztő nélkül Aki érzékeny a sütőélesztőre, próbálja ki, hogyan reagál a savanyú tésztával készült kenyérre, ez ugyanis a tejsav- és ecetsav-baktériumok mellett vad élesztőket tartalmaz. Lehet, hogy erre is érzékeny lesz, sőt a szokásosnál kevesebb vizet tartalmazó, ezért tartósabb, de szintén savanyú tésztával vagy élesztővel készült szárított kétszersültre is. A főzés során is minduntalan élesztőkivonat-tartalmú ételekbe botlunk. Ilyenek többek között az instant levesek és a leveskockák. Élesztőmentes termékeket a bioélelmiszerüzletekben keressünk, nagy áruházakban nemigen találunk. Mindig gondosan tanulmányozzuk át az összetevők listáját. Az élesztőkivonat gyakran a "fűszerek" címszó alatt szerepel. Mivel receptjeink igen sokszor alapoznak a levesekre, fejezetünk végén néhány élesztőkivonat-mentes, előre elkészíthető leves receptjét is közöljük.

Élesztőmentes kenyér teljes őrlésű lisztből Hozzávalók 1 kenyérhez (kb. 16 szelet): 200 g Graham-liszt, 225 g finom teljes őrlésű búzaliszt, 75 g zabpehely, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1 kávéskanál só, 1 késhegynyi Cvitamin (aszkorbinsav), kb. 500 ml író. 1. A liszteket, a zabpelyhet, a szódabikarbónát és a sót összekeverjük. A C-vitaminport feloldjuk az íróban. 2. A liszthez annyi nedvességet adunk, hogy lágy tésztát kapjunk. (A masszát ne úgy dagasszuk, mint az élesztős tésztát! A tejet a liszt közepére öntsük, és villával kezdjük keverni. A tészta könnyű, egyenletes állagú legyen.) 3. Lapos, kerek cipót formálunk, kizsírozott sütőlapra tesszük, középen kereszt alakban bevágjuk, majd 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben 45-50 percig sütjük. Ötlet: Író helyett savóval is dolgozhatunk. Ha a szódabikarbóna helyett sütőport veszünk, sav nem szükséges, író helyett a tej is megfelel, és a C-vitamint elhagyhatjuk.

Ropogós lepény Hozzávalók 8 darabhoz: 30 g vaj vagy margarin, 250 g finom teljes őrlésű liszt, 1 tojás, 1 csapott kávéskanál só, 1 evőkanál tejföl, 100 ml tej, teljes őrlésű liszt a tészta nyújtásához, zsiradék a kikenéshez, szezámmag, mák vagy köménymag. 1. A vajat felolvasztjuk. A lisztet, a tojást, a sót, a tejfölt és a tejet robotgéppel legalább 15 percig verjük, hogy lágy tésztát kapjunk. Fóliába csomagoljuk, és szobahőmérsékleten 2 óráig állni hagyjuk. 2. A tésztát ismét megkeverjük. Hengert formálunk, 8 részre osztjuk, és lisztezett munkafelületen kb. 25 cm átmérőjű köröket nyújtunk. 3. A tésztát kizsírozott sütőlapra tesszük, vékonyan megkenjük vízzel, megszórjuk szezámmaggal, mákkal vagy köménymaggal. 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben adagonként kb. 12-15 percig sütjük, hogy hólyagos és aranysárga színű legyen.

Sajtos táska Hozzávalók 16 darabhoz: 300 g finom teljes őrlésű búzaliszt, 1/2 kávéskanál sütőpor, 75 g vaj vagy margarin, 1/2 kávéskanál só, 1 tojás, 125 g tejföl. A töltelékhez: 1 evőkanál zabpehely, 200 g szemcsés friss sajt, 2 evőkanál tejföl, 1 tojás, 1 csomó snidling, 1 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt bors, teljes őrlésű liszt a nyújtáshoz, 1 tojássárgája és 1 evőkanál tej. 1. A lisztet, a sütőport, a puha zsiradékot, a sót, a tojást és a tejfölt simára gyúrjuk. A tésztából kézzel gömböt formálunk, fóliába csomagoljuk, és 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. 2. A töltelékhez a zabpelyhet összekeverjük a sajttal, a tejföllel és a tojással. Összedolgozzuk a snidlinggel, az áttört fokhagymával és a sóval, borsozzuk, hogy pikáns íze legyen. 3. A tésztát lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk. Kb. 10 cm átmérőjű köröket szaggatunk, és mindegyik közepére egy-egy púpozott evőkanál

tölteléket teszünk. A tojássárgáját elkeverjük a tejjel, és megkenjük vele a tésztaszéleket. 4. A tésztát félkör alakban ráhajtjuk a töltelékre. A széleket jól összenyomjuk, és a tészta tetejét is megkenjük a maradék tojásos tejjel. 5. A táskákat sütőpapírral kibélelt sütőbe tesszük, és 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 2025 percig sütjük.

Korianderes keksz Hozzávalók 12 darabhoz: 150 g árpaliszt, 100 g teljes őrlésű Graham-búzaliszt, 1/2 kávéskanál só, 1 késhegynyi sütőpor, 2 kávéskanál koriandermag, 100 g puha vaj vagy margarin. 1. A sütőport és a sót elkeverjük a lisztekkel. Hozzáadjuk a mozsárban vagy géppel megtört koriandert és a puha zsiradékot. 2. Előbb kanállal összekeverjük, majd kézzel elmorzsoljuk. Szükség szerint hozzáadunk 5-5 evőkanál vizet, és a morzsákból kemény tésztát gyúrunk. 3. A tésztát két fólia vagy sütőpapír között kb. 1/2 cm vastagra nyújtjuk, és kis négyzetekre vágjuk. Sütőpapírral kibélelt sütőlapon 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük. A gondosan becsomagolt, hűvös helyen tartott korianderes keksz 2 hétig is friss marad.

Szárított zabkenyér Hozzávalók 6 személyre: 500 g durva zabpehely, 1 kávéskanál só, 1 csapott kávéskanál sütőpor, 40 g vaj vagy margarin, kb. 50 g finom zabpehely. 1. A zabpelyhet géppel finomra aprítjuk. Hozzáadjuk a sót, a sütőport és a folyékony zsiradékot, majd géppel összegyúrjuk. 2. Folytonos keverés közben fokozatosan hozzáadunk 200 ml forrásban levő vizet, úgy, hogy formázható, de ragadós tésztát kapjunk. A tésztát zabpehellyel megszórt deszkán kb. 1/2 cm vastagra nyújtjuk. 3. A tésztát kis négyzetekre vágjuk, és sütőpapírral kibélelt sütőlapra tesszük. 175 °C-on (gázsütő: 2. fokozat, légkeverős sütő: 160 °C) kb. 40 percig sütjük, majd kinyitjuk a sütőt, és a kenyeret még néhány percig pihentetjük. A gondosan becsomagolt, hűvös helyen tartott szárított zabkenyér 2 hétig is eláll. Quiche Lorraine Hozzávalók 4 darabhoz: 100 g teljes őrlésű búzaliszt, 1 evőkanál szójaliszt, 100 g kölespehely, 100 g vaj vagy margarin, 1/2 kávéskanál só. A töltelékhez: 150 g húsos szalonna, 200 g ömlesztett sajt, 1 csomó petrezselyem, 3 tojás, 150 g tejföl, frissen őrölt bors, teljes őrlésű liszt a nyújtáshoz. 1. A tésztához a liszteket, a zabpelyhet, a darabokban adagolt hideg vajat vagy margarint és a sót kb. 3 evőkanál jéghideg vízzel sima tésztává gyúrjuk. Kézzel gömbbé formáljuk, fóliába tekerjük, és kb. 30 percig a hűtőszekrényben pihentetjük. 2. A töltelékhez a szalonnát apró kockákra vágjuk, és serpenyőben, állandó forgatás közben megpirítjuk, majd papírtörlőn lecsepegtetjük, hűlni hagyjuk. A sajtot kis adagokra osztjuk. A petrezselymet megmossuk, és finomra vágjuk, majd a tejföllel együtt a tojásokhoz keverjük. Borssal ízesítjük. 3. A tésztát 4 részre osztjuk. Lisztezett deszkán 20 cm átmérőjű köröket nyújtunk. 16 cm átmérőjű formákba simítjuk. A tészta szélét jól rányomkodjuk a forma szélére. 4. A kisütött szalonnakockákat és a sajtdarabkákat a tésztára szórjuk, majd leöntjük a tojással. 225 °C-ra (gázsütő: 4. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegített sütőben 30-40 percig pároljuk.

Habos képviselőfánk Hozzávalók 8 darabhoz: 50-60 g vaj vagy margarin, 1 csipet só, 150 g finom teljes őrlésű búzaliszt, 5-6 tojás, 1 csipet őrölt vanília, folyékony édesítőszer, 250 g tejszín. 1. 1/4 liter vizet a zsiradékkal és a sóval felforralunk. Beleszitáljuk a lisztet, és kanállal jól elkeverjük. 2. A tésztát folytonos keverés közben addig főzzük, míg összeáll, és az edény alján vékony, világos bevonatot képez. 3. A tésztát tálba töltjük. Egyenként hozzákeverjük a tojásokat. A tészta akkor jó, ha fényesen csillog, és olyan puha, hogy a kanálon hosszú tésztacsík marad vissza. 4. Két kanállal 8 gombócot formálunk, és egymástól távol kizsírozott sütőlapra helyezzük. 5. 225 °C-ra (gázsütő: 4-5. fokozat, légkeverős sütő: legmagasabb fokozat) előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. Azonnal kivesszük, és hűlni hagyjuk. 6. A tejszínt a vaníliával és az édesítőszerrel kemény habbá verjük, és a kihűlt tésztába töltjük.

Pikáns aprósütemény Hozzávalók 40-50 darabhoz: 300 g teljes őrlésű búzaliszt, 1 kávéskanál sütőpor, 200 g vaj vagy margarin, 1 evőkanál tejföl, 1/2 kávéskanál só, teljes őrlésű liszt a nyújtáshoz, 1 tojássárgája, 2-3 evőkanál tökmag, 2-3 evőkanál szezámmag, 2-3 evőkanál napraforgómag. 1. A lisztet, a sütőport, a hideg vajat vagy margarint a tejföllel és a sóval egy tálban sima tésztává gyúrjuk. Ha a tészta túl száraz, adjunk hozzá 1 evőkanál hideg vizet. Kézzel golyókat formálunk, és 30 percig a hűtőszekrényben pihentetjük. 2. A tésztát lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagra nyújtjuk. Tetszés szerint négyzetekre, háromszögekre vagy rombuszokra vágjuk, majd sütőpapírral kibélelt sütőlapra tesszük. 3. A tojássárgáját 1 csipet sóval és 1 evőkanál hideg vízzel habosra keverjük. A kekszeket megkenjük, és 1/3-1/3 részben meghintjük tökmaggal, szezámmaggal, illetve napraforgómaggal. 4. A kekszet 200 °C-ra (gázsütő: 3. fokozat, légkeverős sütő: 180 °C) előmelegített sütőben 10-15 percig aranysárgára sütjük. Ha megsült, azonnal rostélyra szedjük és hűlni hagyjuk.

Kesudiós édes keksz Hozzávalók kb. 40 darabhoz: 125 g kesudió (vagy tökmag), 250 g teljes őrlésű búzaliszt, 1 csipet só, 125 g vaj vagy margarin, 1 tojás, 1 evőkanál tejföl, folyékony édesítőszer, teljes őrlésű liszt a nyújtáshoz, 1 tojás sárgája. 1. A tésztához felaprítunk 50 g kesudiót. A lisztet, a sót, a darabokra vágott hideg zsiradékot, a tojást és az aprított kesudiót egy tálba tesszük, hozzáadjuk az édesítőszerrel ízesített tejszínt, és sima tésztává gyúrjuk. Kézzel gömbbé formáljuk, és kb. 30 percig a hűtőszekrénybe tesszük. 2. Egy sütőlapot kibélelünk sütőpapírral. A tésztát lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagra nyújtjuk. Karikákat szaggatunk, és a sütőlapra

helyezzük. 3. A tojássárgáját az édesítőszerrel és 1 evőkanál vízzel habosra keverjük, és a tésztára kenjük. A maradék kesudiót felaprítjuk, és a kekszekre hintjük. A süteményt 225 °C-ra (gázsütő: 4. fokozat, légkeverős sütő: 200 °C) előmelegített sütőben kb. 12-15 percig aranysárgára sütjük. 4. Ha megsült, rostélyra szedjük és hűlni hagyjuk.

Tyúkhúsleves Hozzávalók kb. 2 literhez: 1 db levesnek való csirke, 1 csomó leveszöldség, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csomó petrezselyem, só, frissen őrölt bors, szerecsendió. 1. A csirkét kívül-belül átöblítjük hideg vízzel. Farkánál a zsírmirigyet eltávolítjuk, és a csirkét nagy fazékban 2 1/2 l hideg vízben főni tesszük. 1 órán át csendesen, gyöngyöztetve főzzük. 2. A leveszöldséget megtisztítjuk, feldaraboljuk, majd a negyedekre vágott hagymával, a fokhagymával és a petrezselyemzölddel együtt a húshoz adjuk. További 30 percig csendesen főzzük. 3. A főtt csirkét kivesszük a levesből, és tetszés szerint felhasználjuk. A levest finom szűrőn át lábasba szűrjük. 4. A forró leves zsírját nagy, lapos kanállal leszedjük. 5. A levest sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük.

Húsleves Hozzávalók kb. 2 literhez: 750 g marhahús (lábszár, rostélyos vagy lapocka), kb. 300 g csont, 1 csomó leveszöldség, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1-2 szál lestyán (ha van), só, frissen őrölt bors. 1. A húst hideg vízzel átöblítjük. Nagy fazékban 2 1/2 1 hideg vízben főni tesszük. 1 órán át csendesen, gyöngyöztetve főzzük, habját leszedjük. 2. A leveszöldséget megtisztítjuk és feldaraboljuk, majd a negyedekre vágott hagymával, a fokhagymával és a petrezselyemzölddel együtt a húshoz adjuk. További 30 percig csendesen főzzük. 3. A főtt húst és a csontot kivesszük a levesből, a húst tetszés szerint felhasználjuk. A levest finom szűrőn át lábasba szűrjük. 4. A forró leves zsírját nagy, lapos kanállal leszedjük. 5. A levest ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Zöldségleves Hozzávalók kb. 2 literhez: 3 csomó leveszöldség, 1 zellergumó, 1 édesköménygyökér, 2 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csomó petrezselyemzöld, 2 szál lestyán (ha van), 1/2 citrom, só, frissen őrölt bors. 1. A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk, feldaraboljuk, majd a fokhagymával és a megmosott egész petrezselyemzölddel egy nagy lábasban 2 1 hideg vízzel főni tesszük. 2. A levest 1 órán át kis lángon csendesen gyöngyöztetve főzzük. 3. Hozzáadjuk a lestyánt és a vékony citromhéjat, és együtt még 5 percig csendesen főzzük. A levest finom szűrön át egy tiszta lábasba szűrjük. Sóval, borssal ízesítjük.

Előre elkészített levesek Nem kell mindennap friss levest főzni. A leves kis hozzáértéssel hosszú ideig eltartható. - A levest gyorsan hűtsük le, fedjük le, és tegyük a hűtőszekrénybe. Kétnaponta főzzük fel, majd ismét tegyük a hűtőbe. Legalább egy hétig felhasználható. - A forrásban levő levest töltsük szét tiszta, forró vízzel kiöblített, jól előmelegített csavaros (befőttes-) üvegbe. Az üveget gyorsan zárjuk le, és ha lehűlt, tegyük a hűtőbe. Zárt üvegben a leves két hétig is eláll. - A levest le is fagyaszthatjuk: kis mennyiségben például a jégkockatartóban, nagyobb mennyiségben tartályban vagy zacskóban. 4-6 hónapig eltartható.

* * * Mérgező hatású gombák az ételekben Újabb kihívás az immunrendszer számára Az ételek romlását igen gyakran valamilyen gomba okozza. A helytelenül tárolt ételen, a gabonán, a fűszereken, a zöldségen, a gyümölcsön könnyen megteremnek az ember és az állat számára mérgező anyagcseretermékeket kiválasztó paraziták. Az ilyen gombák a baktériumokhoz hasonlóan tönkreteszik, mérgező anyagokkal fertőzik az ételeket.

Mikotoxinok az ételekben A gombák esetében nem a szalmonellához hasonló horderejű, azonnal jelentkező ételmérgezésekről van szó. A gombás élelmiszerek fogyasztását követően szinte soha nem észlelhetők azonnali tünetek. A szakemberek által mikotoxinnak nevezett mérgeket csak bonyolult laboratóriumi eljárások során lehet kimutatni. A bakteriális mérgekkel szemben nem azonnal hatnak, hanem lassan, alattomosan, és végeredményben krónikus betegségeket idézhetnek elő. Vannak köztük rákkeltők, vese- vagy májkárosítók, magukat hormonnak álcázva meddőséget, vérzéseket, ödémát okozók, a szívizmot, az idegrendszert károsítók. Egyes mikotoxinok a teljes immunrendszert legyengítik. A gombamérgek láthatatlanok, és ízük nincs, ezért előfordulhat, hogy valaki folyamatosan romlott ételt fogyaszt, anélkül hogy észrevenné. A penészes étel okozta megbetegedés elsősorban a trópusi égöv országaiban gyakori.

Mikotoxinok a húsban és a tejben A gombák főként a növényi anyagokat kedvelik. Mérgeik a táplálékon keresztül azonban gyakran az állati szervezetekbe is bejutnak. Az állatok általában nem tudják lebontani a mikotoxint, ezért az benne marad a húsban és a tejben. A teheneket például gyakran etetik érleléssel tartósított takarmánnyal, silóval. A nem megfelelően kezelt siló könnyen megpenészedik, és a keletkező gombaméreg bejut a marhahúsba. A disznóhúsban ugyanakkor penészes kukoricatápból származó mikotoxin maradhat vissza. A tej a penészes takarmányból a legveszélyesebb mikotoxinnal, aflatoxinnal fertőződhet. A szigorú állattartási előírások ellenére sajnos valószínűleg hosszú ideig számolnunk kell még a hús és a tej fertőzöttségével. Aki biztosra szeretne menni, próbáljon ökotermékeket vásárolni, mert az ökogazdaságok saját előállítású takarmánya általában nem penészes.

Ha penészes - dobjuk ki

Ne hallgassunk azokra, akik szerint a penész eltávolítható. A penészes élelmiszert dobjuk ki! A penész leszedésével ugyanis nem tudjuk eltávolítani az összes mérgező anyagot. Kivételt képeznek természetesen a penésszel készült élelmiszerek, például a penészes sajtok, illetve felvágottak. Ezek nem veszélyesek, mert speciális, nem toxikus gombamérgekkel készülnek. Az összes többi - szürke, kék, fehér vagy piros penész valamennyi élelmiszeren mérgező hatású.

Óvintézkedések a háztartásban A tartalék élelmiszereken észrevétlenül képződő gombák veszélyeiről csupán homályos fogalmat alkothatunk magunknak. A gomba akkor jelent igazán nagy veszélyt, ha kedvező körülmények között, a hő és a nedvesség hatására villámgyorsan szaporodni kezd, mert veszélyes mennyiségű mérgező anyagot termelhet. Védjük tehát élelmiszereinket, előzzük meg a gombák terjedését! - A friss zöldséget óvatosságból mosás és feldarabolás nélkül a hűtőszekrényben tároljuk. A gombák nem pusztulnak ugyan el az alacsony hőmérsékleten, de sokkal lassabban szaporodnak. - A salátát és a zöldséget a hűtőszekrény zöldségesrészében tartsuk, itt pontosan megfelelő a hőmérséklet. A citrusféléket és a paradicsomot viszont ne tegyük a hűtőbe, mert a hidegben elveszítik aromájukat. - Ha az ételt nem optimális körülmények között raktározták, dobjuk ki - még akkor is, ha látszólag nem penészes. - A gabonát és a dióféléket hűvös, száraz helyen tartsuk. A nyirkos melegben a gombák gyorsan szaporodnak. - A zöldségféléket elkészítés előtt gondosan mossuk meg, hogy a felületen levő élesztőgombákat eltávolítsuk. Minél tisztábbak a hozzávalók, annál kisebb a kockázat tároláskor. - Csak a kifogástalan zöldséget és gyümölcsöt használjuk fel. Ami rothadt, áporodott, pinceszagú, dobjuk ki. - A tárolásra szánt ételeket fajtánként csoportosítva tegyük el, műanyag dobozba, zárható dobozba vagy fóliába, hogy a penész ne terjedhessen egyikről a másikra. - A friss ételt optimális körülmények között sem érdemes sokáig tárolni, ha nem tudjuk, mikor készült, vagy mikor szedték le és mennyi ideig raktározták.

* * * Egészséges táplálkozás hosszú távon Tartsuk karban az immunrendszert Megérdemelten örülünk, ha az orvos megállapítja, hogy legyőztük a szívós parazitákat. Sőt akár büszkék is lehetünk erre a fegyvertényre, hiszen a gyógyszerelés és a diéta fegyelmezett és türelmes betartásán alapul. Aki hosszú távra meg szeretne szabadulni a kellemetlen betolakodóktól, gondoskodjon immunrendszere karbantartásáról - ügyeljen arra, hogy kiegyenlítetten táplálkozzék. Természetesen nem kell életfogytig diétázni! Nyugodtan együnk jóízűen, de egyúttal az immunrendszer számára hasznosan, egészségesen!

Mindent mértékkel Napjaink nagy részét ülve töltjük a volán, az íróasztal mellett, a számítógép, a televízió előtt. Kevés fizikai munkát végzünk. Még a háztartásban is megkímélnek a gépek. Táplálkozásunk során ezért rendszerint több energiát, azaz kalóriát fogyasztunk, mint amennyit a szervezet ténylegesen felhasznál. A "ne lakjunk jól" elve mégis tarthatatlan. Aki sosem lakik jól, annak ugyanis a vitamin-, ásványianyag-, nyomelem- és ballasztanyagfogyasztása is kevés, anyagcseréje könnyen felborul, immunrendszere károsodik, és máris nyitva áll az út a kórokozók, a gombák számára. Inkább lakjunk jól ideális alacsony kalóriatartalmú és az immunrendszer számára is hasznos - tápanyagokat tartalmazó, a szakemberek által "magas tápanyagsűrűségű"-nek nevezett ételekkel. Az édesség, a zsíros felvágott, a gyorséttermi menü tápanyagsűrűsége alacsony, a sok vitamint, ballasztot és ásványi anyagot tartalmazó magvaké, zöldségeké, burgonyáé és hüvelyeseké magas. A szakemberek szinte egyöntetűen azt javasolják, hogy állati eredetű termékek helyett inkább növényi eredetű élelmiszereket fogyasszunk, elsősorban a növényi zsiradékok egészséges telítetlen zsírsavtartalma miatt. A zsiradék minőségénél csak mennyisége fontosabb. Az egészséges étrend kevés zsiradékot, viszont annál több zöldséget tartalmaz. A zöldséget - az articsókától a zöldpetrezselyemig - nyugodtan ehetjük jóllakásig, bizonyosan nem hizlal. Önmagában még a keményítőtartalmú, de laktató burgonya és a sok hüvelyes is viszonylag kalóriaszegény, csupán sok zsírral, hússal kombinálva lesz valóságos kalóriabomba. Nemrégiben felmérő tanulmány készült a vegetáriánusok egészségi állapotáról. Az eredmény magukat a szakembereket is meglepte: az elsősorban zöldségfélékkel, gabonamagvakkal és burgonyával táplálkozó vegetáriánusokat nem fenyegetik a tipikus civilizációs betegségek, immunrendszerük erős. Koleszterinszintjük alacsony, a magas vérnyomás és a szív és érrendszeri megbetegedések kockázata csekély.

Az immunrendszer karbantartása A gombaellenes diéta befejeztével is mértékkel fogyasszunk cukrot. Egy hasznos tanács: az édességet mindig hagyjuk az étkezés végére, akkor kevesebb is elég. A csokoládé elé akár még egy szelet teljes őrlésű lisztből készült kenyeret is beiktathatunk. - Továbbra is naponta fogyasszunk friss vagy mélyhűtött zöldségféléket. - Nyugodtan együnk ismét friss gyümölcsöt, de a magas cukortartalmú banántól, szőlőtől és a konzervgyümölcstől tartózkodjunk. - Táplálkozzunk változatosan. Ha mindig ugyanazt esszük, könnyen hiány léphet fel a fontos tápanyagok terén, sőt, éppenséggel az unalomig fogyasztott ételekben rejlő káros anyagok is felhalmozódhatnak a szervezetünkben. - Legalább hetente egyszer gondoskodjunk jódháztartásunkról: fogyasszunk tengeri halat, lazacot, osztrigát, homárt vagy kaviárt. - Hús és felvágott ne kerüljön mindennap az asztalra. Mindig iktassunk be egy-egy vegetáriánus napot. - Kevés zsiradékot használjunk. Nemcsak a pénztárcánkat kímélhetjük így, hanem az anyagcserénket is. Állati eredetű zsírok helyett inkább növényi eredetű olajokkal süssünk, főzzünk. - Ne kezdjünk radikális fogyókúrát. Inkább táplálkozzunk élvezettel, de ésszerűen. (A gombaellenes diéta során úgyis jószerével eltűnnek a fölösleges kilók.) - Ne a manökenek és modellek karcsúságát vegyük mintaképül. A testsúly mindig a személyes adottságoktól függ. Ésszerű táplálkozással rendszerint tartható a szép és egészséges normális testsúly. Ha megerősítésre, változatosságra, emberi kapcsolatokra vágyunk, gyakran néhány finom falattal is beérjük. Lelki problémáinkon sose próbáljunk nassolással enyhíteni!

* * *